Age of Predators I.” – podcast, in two parts, with Péter Buda, national security analyst / F.P. 132I
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő és Friderikusz Sándor között zajló beszélgetés Trump új amerikai nemzetbiztonsági stratégiájáról, amely radikális fordulatot jelent az Egyesült Államok európai politikájában. A dokumentum Európát már nem szövetségesként, hanem gyengülő, civilizációs válságban lévő kontinensként kezeli, amely liberális politikai kultúrája miatt megújulásra szorul. Az amerikai stratégia támogatja a keresztény nacionalista ideológiát képviselő európai szélsőjobboldali erőket (Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Ausztria), miközben Oroszországgal és Kínával pragmatikus együttműködésre törekszik.
Buda szerint ez a megközelítés végzetes hibára épül: az Egyesült Államok saját szövetségesi rendszerét aláássa azzal, hogy Európa dezintegrációját támogatja, miközben Oroszország és Kína ezt kihasználva terjeszkedhet. A transzatlanti szövetség, amely 70 év békét és prosperitást biztosított, léket kapott. Európa válságban van, de nem a liberális demokrácia miatt, hanem annak eróziójából fakadóan – és az Egyesült Államok jelenlegi vezetése ezt a folyamatot gyorsítja.
Az amerikai stratégia Európát civilizációs pusztulással vádolja, pedig a valódi veszély az, hogy az amerikai vezetés saját maga szünteti meg a demokrácia intézményeit, miközben azt szónokol Európának. A beszélgetés rámutat az abszurd ellentmondásokra: Trump kritizálja az európai szólásszabadság korlátozását, közben az amerikai médiát nyomás alatt tartja; az Egyesült Államok Európa „potyautasságát" vádolja, pedig amerikai cégek virágzanak az EU-ban; és azt állítja, hogy Európa zárva tartja piacait, miközben az amerikai szabályozások ugyanolyan szigorúak.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia alapvetése és történelmi kontextusa
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia nem Trump találmánya – minden adminisztráció készít ilyet. Azonban az első Trump-kormányzat és a Biden-adminisztráció stratégiájához képest ez a dokumentum radikális eltéréseket tartalmaz. Trump saját szavaival:
„Ez a dokumentum olyan menetrend, amely biztosítja, hogy Amerika maradjon a legnagyobb és legsikeresebb nemzet az emberi történelemben és a szabadság hona a Földön. Amerikát biztonságosabbá, gazdagabbá, szabadabbá, nagyobbá és hatalmasabbá tesszük, mint amilyen valaha is volt." *
Buda szerint az alapvető prioritások meghatározásán túl a dokumentum egy új világrend vázlatát mutatja, amely az erőpolitikára és nemzeti identitásra helyezi a hangsúlyt a diplomácia helyett.
A transzatlanti szövetség megsemmisülése
Az egyik legszembetűnőbb változás az, hogy az Egyesült Államok Európát már nem szövetségesként, hanem ellenségként kezeli. Buda ezt egy új történelmi korszak kezdetének nevezi:
„Az a szövetség, amely Európa és az Egyesült Államoknak a bizalmi kapcsolatára épült, ez a transzatlanti szövetség, ez tulajdonképpen, hogy úgy mondjam, léket kapott." *
A második világháború után felépült világrend kivételesen prosperáló és békés volt az emberi történelem mérlegén. Ez a kompromisszumkultúrára épült – a világnézeti semlegességre, amely lehetővé tette, hogy különböző politikai kultúrák békésen egymás mellett éljenek. Ezt a modellt az amerikai stratégia civilizációs válságnak nevezi, pedig valójában ez az, amely Európát fenntartotta.
„Tulajdonképpen ez a fajta együttműködés hozta létre 70 vagy 75 éven keresztül a világ békéjét, mert akárhogy is nézzük a helyi zavargásokat, forrongásokat, alapvetően a világ egy békés korszakot tudhat az elmúlt 70-75 évben maga mögött." *
Európa leértékelése az amerikai stratégiában
Az amerikai dokumentum több konkrét vádpontot fogalmaz meg Európa ellen:
Gazdasági hanyatlás: Európa globális GDP-részesedése az 1990-es 25%-ról 14%-ra csökkent. Buda szerint az adat igaz, de az okok értelmezése téves. Az amerikai vezetés nem Európa versenyképességéről aggódik, hanem az amerikai cégek európai piacra való bejuttatásáról:
„Én azt gondolom, hogy nem annyira Európa versenyképessége iránt aggódik, hanem az amerikai cégek európai piacra való bejutását akarja megoldani." *
Piaci zártsággal vádolva: Az amerikai stratégia azt állítja, hogy az európai piacok zárva vannak az amerikai áruk és szolgáltatások előtt. Ez teljesen téves – az európai szabályozások szigorúbbak, de ez az európai társadalmi igényekből fakad (adatvédelem, magánszféra, élelmiszerbiztonság). Buda rámutat:
„Abszolút téves ez a fajta megfogalmazás. Vannak olyan speciális európai szabályozók, amelyek az európai társadalmi igényekből fakadnak részben legalábbis, és ezek szigorúbban vannak szabályozva." *
Magyarország példája azt mutatja, hogy az amerikai jelenlét erős: több mint 1500 amerikai vállalat működik az országban, több mint százezer magyar dolgozik ezekben a cégekben.
Civilizációs pusztulás: Az amerikai stratégia azt állítja, hogy Európa migrációs politikájával aláássa a kontinens arculatát, és néhány évtizeden belül a lakosság többsége nem európai lesz. Buda szerint ez egy összetett kérdés, amelyet az európai szélsőjobboldal politikai eszközként használ:
„A migráció kérdése a magyar kormány számára egy politikai eszköz. Evvel lehet félelmet kelteni, nem véletlen, hogy a migrációs válság idején Borsodban volt a legnagyobb a migránsellenesség, ahova egyetlen egy migráns sem ment el, ez mutatja a propagandának a hatását." *
Buda hangsúlyozza, hogy Európa történelmileg bevándorlásokból alakult ki, és számos kultúra és etnikum találkozott egymással. Az idealizált „hagyományos európai keresztény értékek" mítosz történelmileg hamis – Európában vallásháborúk és durva konfliktusok voltak:
„Aki úgy próbálja beállítani az európai kultúrát, hogy itt volt egy ilyen idillikus középkor a hagyományos európai keresztény értékrenddel, majd aztán jöttek a gonosz szekulárisok a XX. században, az iszonyatosan nem ismeri a történelmet, vagy pedig szándékosan nem vesz róla tudomást." *
A megoldás nem az erőszakos határlezárás, hanem egy proaktív bevándorlási stratégia, amely integrálni képes az új érkezőket, de kizárja azokat, akik nem fogadják el az európai politikai kultúra alapjait. Buda szerint azonban a szélsőjobboldali erők, akik szintén szembeszállnak ezzel a politikai kultúrával, szintén kizárandók.
Trump migrációs politikája és az amerikai hipokrizia
Trump az idegenek beáramlásának megállításával nyerte meg a 2024-es választásokat. Az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal rajtaütésszerűen fogdossa össze az idegennek kinéző embereket, még azokat is, akik évtizedek óta beilleszkedtek az amerikai társadalomba. Trump „hulladéknak" nevezi a szomáliai bevándorlókat.
Buda szerint ez cinikus politikai mozgósítás:
„Itt valójában egy nagyon cinikus politikai mozgósítási eszközről van szó, nagyon könnyű az embereknek az egzisztenciális, zsigeri félelmére rájátszani, és magunkat beállítani úgy, mint akik képesek vagyunk benneteket megmenteni ezektől az idegenektől." *
Az amerikai vezetés ugyanakkor számon kéri a szólásszabadságot Európán, miközben saját maga szünteti meg a demokrácia intézményeit.
Az Európai Unió mint ellenség
Az amerikai stratégia azt állítja, hogy az Európai Unió és más transznacionális testületek aláássa a politikai szabadságot és szuverenitást. Ez a megfogalmazás azonos Orbán Viktor és Moszkva kritikájával.
Buda szerint ez abszurd: az Európai Unió egy klub, amelyhez önkéntesen csatlakoznak a tagállamok, és önkéntesen távozhatnak. A közös szabályok a tagállamok közös megegyezésén alapulnak. Ha valakinek nem tetszik, indítványozhatja a szabályok megváltoztatását, de nem az EU alapértékeivel ellentétesen:
„Egy politikai közösség folyamatos vitákon keresztül érlelődik, változik, folyamatosak a korrekciók. Az Európai Uniónak az intézményi rendszere alapvetően ezt a célt szolgálja, de önmagában azt állítani, hogy az Európai Unió egy ilyen elnyomó szervezet vagy birodalom lenne, az szamárság." *
A szólásszabadság és a náci beszéd kérdése
Az amerikai stratégia azt állítja, hogy Európában cenzúra sújtja a szólásszabadságot. Buda szerint az európai szabályozások nem a szólásszabadságot korlátozzák, hanem a náci beszédet és a náci pártok eluralkodását akadályozzák – ezt az Egyesült Államok is megtette a második világháborúban.
Az amerikai vezetés tragikomikus módon számon kéri a szólásszabadságot Európán, miközben saját maga nyomást gyakorol az amerikai médiára:
„Én különösen tragikomikusnak látom azt, amikor egy Donald Trump próbálja civilizációra oktatni Európát." *
Az amerikai adminisztráció kényszerítette a nagy amerikai stúdiókat, hogy vonják vissza népszerű politikai talkshow-műsorok vezetőit (Steve Colbert, Jimmy Kimmel). Ez különösen vicces egy olyan elnöki adminisztrációtól, amely szálon kéri a szólásszabadságot.
Az európai civilizáció alapjai és az amerikai alternatíva
Az amerikai stratégia azt akarja, hogy Európa szakítson a szekuláris, az állam és az egyház elválasztására épülő politikai gondolkodással. Ezt az amerikai vezetés keresztény nacionalista ideológiával akarja helyettesíteni.
Buda szerint ez végzetes lenne:
„Európának szakítania kellene a szekuláris, tehát az állam és az egyház elválasztására épülő, az állampolgárok világnézetét maximálisan tiszteletben tartó, a vallást politikai legitimációs célra fel nem használó politikai gondolkodással. Ez az a modell, amely Európát eddig jellemezte." *
Az európai projekt alapja az egymás világnézeti másságának elismerése és az erre alapuló kompromisszumkészség:
„Az európai projektnek az alapja annak az európai projektnek, amely a második világháború után megteremtette a békés egymás mellett élés és prosperitásnak a lehetőségét Európában, az az egymás világnézeti másságának, etnikai, identitásbeli, nemzeti hovatartozásbeli másságának az elismerése, az erre az elismerésre alapuló kompromisszumkészség és a kompromisszumok révén elérendő haszon politikai kultúrája." *
Az amerikai vezetés ezt a gondolkodást civilizációs válságnak nevezi, pedig valójában ez az, amely Európát fenntartotta. Továbbra is ezt kell építeni, és nem szabad megadni magunkat egy olyan kísérletnek, amely ezt meg akarja szüntetni:
„Továbbra is törekednünk kell arra, hogy építsük azt a demokráciát, amely Európát eddig fenntartotta, és semmiképpen sem adjuk meg magunkat egy olyan kísérletnek, amely ezt megszüntetni akarja." *
Az amerikai stratégia célja: szélsőjobboldali erők támogatása
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia egy kiszivárgott vázlatában név szerint említi azokat az országokat, amelyekre támaszkodhat: Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Olaszország. Ezekben az országokban olyan vezetés van vagy lesz, amely közel áll az amerikai ideológiához.
Az amerikai stratégia szerint:
„Az Egyesült Államoknak támogatnia kell azokat a pártokat, mozgalmakat, valamint szellemi és kulturális személyiségeket, akik a szuverenitásra és a hagyományos európai életmód megőrzésére, helyreállítására törekszenek." *
Buda szerint ez azt jelenti, hogy az amerikai támogatás a szélsőjobboldali pártokra és személyiségekre fog áramlani. Az Egyesült Államok leépítette azokat a segélyezési programokat, amelyek liberális projekteket támogattak, és ezek a támogatások most más célokat fognak szolgálni:
„Pontosan tudjuk, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia elkészítésében egyébként a magyar félnek volt szerepe, egészen biztos nemcsak informális befolyása, hanem konkrét együttműködés is zajlott a háttérben." *
Buda szerint a magyar kormány agytrösztjei (Heritage Foundation) és személyi összeköttetések révén részt vett a stratégia elkészítésében. Az amerikai támogatás a szélsőjobboldali erőkre fog áramlani, akik ezt a keresztény nacionalista ideológiát képviselik.
Orbán Viktor és a magyar kormány szerepe
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról azt mondta:
„Az amerikaiak azt írták le a nemzetbiztonsági stratégiában, hogy az Európai Unió egy nagy kalap szar, egy nagy nulla." *
Buda szerint aki így tud beszélni az Európai Unióról, annak fogalma sincs a történelmi folyamatokról, amelyek ezt a kezdeményezést életre hívták:
„Szerintem semmit. Aki ilyet tud mondani az Európai Unióról, annak fogalma nincsen arról a történelmi folyamatról, azokról a tragédiákról, amelyek ezt a kezdeményezést életre hívták, és arról sem, hogy mit akadályozott meg, illetve mit ért el az Európai Unió az elmúlt évtizedben. Ez számomra egy olyan egészen elképesztő hozzáállásról és mentalitásról tanúskodik, totális történelmi tájékozatlanságról." *
Orbán Viktor azt állította, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia olyan, mintha ő írta volna – csak hogy gyorsan hozzátette, hogy túlzás lenne azt gondolni, hogy ekkora befolyása van. Szerinte Európa civilizációs megsemmisülés pillanatában van, és az amerikaiak ki akarják űzni a hagyományos keresztény értékeket.
Buda szerint Orbán vagy másképp él a fejében, vagy manipulál. Az Orbán-kormány a migrációt politikai eszközként használja a félelemkeltésre, nem a probléma megoldására. A szolidaritás fogalma nem létezik számára, mert azzal le kellene mondania a félelemkeltésről.
Oroszország és az amerikai stratégia
Az amerikai stratégia Oroszországgal kapcsolatban radikálisan eltér az előző stratégiáktól. Korábban a demokráciák és az autoriter államok közötti konfliktus volt a fő vezérelv, most Oroszország már nem negatív szereplőként jelenik meg.
Ennek oka az, hogy az a keresztény nacionalista ideológia, amely az Európai Uniónak az Egyesült Államok ellenségévé tette, Oroszország számára eszköz arra, hogy az Egyesült Államokat megnyerje. Buda szerint ez orosz részről teljesen megtévesztő:
„Mert ez a keresztény nacionalista ideológia, ez évek óta Oroszország egy eszköze arra, hogy az Egyesült Államokat megnyerje a saját stratégiai elképzelésének. Más kérdés, hogy ez orosz részről egy teljesen fals dolog, tehát ugyanolyan megtévesztő, mint annak idején a kommunizmusnak az eszméire hivatkozva megnyerni a nyugati értelmiséget a Szovjetuniónak, most ugyanezt játsszák el pepitában." *
Az Egyesült Államok Oroszországgal számol, mint minimum semleges féllel, de ha lehetséges, támogató partnerként is. Ez azonban alapvetően Kína ellen irányul.
Oroszország valódi szándékai
Oroszország nem bízik az Egyesült Államokban, és nem szövetséget akar építeni, hanem legyőzni akarja a Nyugatot:
„Oroszország abszolút nem bízik az Egyesült Államokban, az Egyesült Államok sokkal jobban bízik Oroszországban, mint amennyire kellene." *
Oroszország hagyományos külpolitikai stratégiája az idegenkedésre és üldözési mániára alapul. Oroszország azt szeretné, hogy az Egyesült Államok megosztott legyen, hogy a Nyugat ne tudjon fölébe kerekedni. Az üldözési mánia, amely szerint a Nyugat le akarja győzni vagy el akarja foglalni Oroszországot, a politikai rezsim társadalmi támogatottságának alapja:
„Oroszországban van egy ilyenfajta üldözési mánia, amely szerint a Nyugat le akarja Oroszországot győzni, adott esetben el akarja foglalni. Természetesen ilyesmiről nincsen szó, viszont az ottani politikai erők a saját szavazóbázisukat, a saját társadalmi támogatottságukat ennek a félelemnek a gerjesztésével tudják konszolidálni és mobilizálni." *
Kína és az amerikai stratégia
Kína nem szerepel olyan konkrétan az amerikai stratégiában, mint amekkora veszélyt jelent. Ez taktikai megfontolásból van így. A geopolitikai újrarendeződés során az Egyesült Államok Oroszországgal számol, hogy Kína ellen forduljon:
„Zajlik a geopolitikai újrarendeződés, ennek része egyébként az Oroszországhoz fűződő viszonynak az átszervezése is amerikai részről, és ennek az újrarendeződésnek a végén kerülhet sor egy komolyabb konfrontációra Kínával, vagy szándékosan, vagy pedig szándékolatlanul." *
Az amerikai vezetés történelmi tájékozatlansága
Buda szerint az amerikai vezetésnek fogalma sincs arról, hogy miben áll a nyugati politikai kultúra sajátossága. Trump nem képes felfogni, hogy miben áll az a politikai kultúra, amely a második világháború után képes volt sok évtizeden keresztül prosperitást és relatív békét biztosítani:
„Trumpról nem tudom elképzelni, hogy ő felfogná azt, hogy miben áll a nyugati politikai kultúra sajátossága, hogy miben áll annak a politikai kultúrának a sajátossága, amely a második világháború után képes volt sok évtizeden keresztül ezt a prosperitást és relatív békét biztosítani." *
Az amerikai vezetés XIX. századi gondolkodásmóddal közelít a világhoz. A Monroe-doktrína újraélesztése azt mutatja, hogy több mint száz évvel ezelőtti terminusok kerülnek vissza az amerikai stratégiában. Ez azonban nem működhet, mert a világ megváltozott, és a kölcsönös függőség olyan törvényszerűségeit alakította ki, amelyek ezt már nem teszik adekvátnak.
Az Egyesült Államok saját szövetségesi rendszerének aláásása
Az Egyesült Államok azzal, hogy Európa dezintegrációját támogatja, saját szövetségesi rendszerét aláássa. Ez az Egyesült Államoknak is rossz lesz:
„Az a szövetségesi rendszer, amelyet az Egyesült Államok vezetett, és amely tulajdonképpen az Egyesült Államoknak a globális hatalmi kivetítési képességét alátámasztotta, az egy párját ritkító szövetségesi rendszer. Ilyennel se Oroszország, sem pedig Kína nem rendelkezik." *
Ha az Egyesült Államok Európából visszavonul, a rivális hatalmak szagot fognak és benyomulnak. Ez nem azt jelenti, hogy holnap megindul egy hadsereg és elfoglalja Európát, hanem egy sokkal szofisztikáltabb, komplikáltabb folyamatról van szó:
„De ezt most ne úgy képzeljük el, hogy holnap megindul a nem tudom melyik hadsereg és elfoglalja Európát. Nem erről van szó, hanem egy sokkal szofisztikáltabb, komplikáltabb folyamatról van szó, de mindenképpen gyengíteni fogja Európát, gyengíteni fogja a szövetségesi rendszernek azt a pillérét, amelyre eddig a transzatlanti együttműködés felépült." *
Európa lehetőségei és a dezintegrációs folyamat
Európa egységesen nem tud szembeszállni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával, ha hárman összefognak ellene. Azonban Buda szerint van remény:
- Az Egyesült Államok vezetése megváltozhat, vagy rájön, hogy Európa nélkül nem tud tovább lépni.
- Vagy a dezintegrációs folyamat olyan kaotikus szintre jut, hogy pánikból fakadó felismerés születik meg, amely egy olyan politikai egység létrehozásához vezet, amely ténylegesen birodalom lesz.
Buda pesszimista az első lehetőséggel kapcsolatban, és attól tart, hogy a második forgatókönyv fog bekövetkezni. Ebben az esetben egy kényszer fog érvényesülni az egységnek a létrehozása érdekében, nem pedig egy önkéntesen demokratikus konszenzus és kompromisszumok útján létrehozott egység.
Oroszország abban érdekelt, hogy megossza Európát. Ennek az egyik módja az volt, hogy elválassza Európát az Egyesült Államoktól, és aztán megossza. Most pillanatnyilag elég sikeres ebben a tervben, noha nem úgy képzelte, hogy az Egyesült Államok saját maga önként fog ebből a projektből kivonulni.
A válság és az európai demokrácia jövője
Európa válságban van, de nem az első alkalommal. Az 1970-es olajválság, a 2008-as pénzügyi válság, a Brexit és a Covid után is túljutott. Azonban Buda szerint ezen a válságon csak akkor lehet túljutni, ha nem az amerikai nemzetbiztonsági stratégia által javasolt korrekcióval:
„Lehet, hogy túljuthat, de semmiképpen nem egy olyanfajta korrekcióval, amit ez a nemzetbiztonsági stratégia tanácsol." *
A demokrácia nem egy automata, amit el kell indítani, és aztán megy magától. Azt folyamatosan táplálni kell értékekkel, tudatos tevékenységgel, intellektuális és morális hozzáállással. Az egyik oldalra történő eltorzulást nem úgy lehet korrigálni, hogy az ellenkező oldalra torzítjuk el a jelenséget – azt középre kell visszahúzni:
„Amit az Egyesült Államok jelenlegi vezetése csinál és akar Európával csináltatni, az az, hogy a baloldalra történő elhajlást egy jobb oldalra történő elhajlásra próbálná kompenzálni, ez egy totálisan téves hozzáállás." *
A jelenlegi tárgyalások és Európa lehetőségei
A jelenlegi orosz-ukrán békekötésre irányuló tárgyalások során tesztelődik, hogy mire képes Európa az Egyesült Államok nélkül, sőt az Egyesült Államokkal szemben. Az alapfelállás az, hogy az Európai Unió különböző országokból áll, és nem egy egységes birodalom. Ez a sokszor tehetetlenséghez vezet, amikor egy-egy állam vétózza meg a döntéseket.
Az Európai Unió keretein belül vannak olyan történelmi helyzetek, amelyek nem várnak, nem várják meg a kompromisszumot. Nem várják meg azt, hogy különböző gazdaságpolitikákat összeegyeztessenek az egyes országok annak érdekében, hogy egy teljesen egységes védelmi ipart ki tudjanak alakítani.
Európa normálisabb része megpróbál szembemenni azzal, hogy Trump semmibe vegye. Megpróbál egységesen fellépni, saját béketervvel próbálkozik, engedményeket tesz a vámalku során, és körbehízelgi Trumpot. Azonban az eredmények szerények: Trump fogadta az európai vezetőket a Fehér Házban, és az orosz-ukrán békekötés kérdésében velük is tárgyal az amerikai főtárgyaló, Jared Kushner (Trump veje) és Witkoff.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]- Az a szövetség, amely Európa és az Egyesült Államoknak a bizalmi kapcsolatára épült, ez a transzatlanti szövetség, ez tulajdonképpen, hogy úgy mondjam, léket kapott.
[00:00:09]Én különösen tragikomikusnak látom azt, amikor egy Donald Trump próbálja civilizációra oktatni Európát.
[00:00:16]Zajlik a geopolitikai újrarendeződés, ennek része egyébként az Oroszországhoz fűződő viszonynak az átszervezése is amerikai részről, és ennek az újrarendeződésnek a végén kerülhet sor egy komolyabb konfrontációra Kínával, vagy szándékosan, vagy pedig szándékolatlanul.
[00:00:35]- Elérkezett a ragadozók órája.
[00:00:37]Trump és Putyin el akarja pusztítani a liberális, civilizált Európát - írta néhány napja egyik cikkében az osztrák liberális lap, a Der Standard.
[00:00:47]Állítását elsősorban két fejleményre alapozta.
[00:00:50]A november végén nyilvánosságra hozott amerikai nemzetbiztonsági stratégiára és a Putyin ukrajnai háborújának lezárását célzó orosz-amerikai úgynevezett béketárgyalásokra.
[00:01:03]Ezek ugyanis egy irányba mutatnak: a világ újrafelosztására, a diplomácia helyett az erőpolitikára és az európai szélsőséges erők támogatására, amelyeket a két nagyhatalom nem szélsőségesnek, hanem nemzetinek, patriótának, kereszténynek, fehérnek és fajvédőnek tart.
[00:01:22]- Amit az Egyesült Államok jelenlegi vezetése csinál és akar Európával csináltatni, az az, hogy a bal oldalra történő elhajlást egy jobb oldalra történő elhajlásra próbálná kompenzálni, ez egy totálisan téves hozzáállás.
[00:01:37]- Lényegében egy új világrendről és egy vadonatúj ideológiai irányról van szó, ezt próbálják megteremteni, elsősorban Európában.
[00:01:45]- A jelenlegi tárgyalások során is tulajdonképpen ennek a tesztje zajlik, hogy mire képes Európa az Egyesült Államok nélkül, sőt az Egyesült Államokkal szemben.
[00:01:54]- Hogy ez mit jelenthet a kontinens számára és benne a mi életünkre nézve, és hogy mi a válasza erre az európai országoknak és szövetségüknek, az Európai Uniónak, erről beszélgetünk most Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértővel.
[00:02:11]- Továbbra is törekednünk kell arra, hogy építsük azt a demokráciát, amely Európát eddig fenntartotta, és semmiképpen sem adjuk meg magunkat egy olyan kísérletnek, amely ezt megszüntetni akarja.
[00:02:31]- Mivel rengeteg dolgunk van, tucatnyi témával készültem erre a mai beszélgetésre, bevezetésként arra adjál rövid választ kérlek, hogy te ma milyennek látod a világot!
[00:02:43]Tehát milyen helyzetben vagyunk?
[00:02:45]- Hát igazából minden pillanatunk történelmi pillanat, de most elmondhatjuk azt, hogy olyan szinten besűrűsödtek ezek a történelmi pillanatok, hogy kétségkívül egy olyan fordulópont előtt áll a világ, amely mögötti tájékot még nem látjuk előre, de mindannyiunkban nagyon komolyan el kell induljon a gondolkodás arról, hogy mi lesz velünk, mi fog következni, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az a fordulat, ami előttünk áll, az jó irányba és ne rossz irányba forduljon.
[00:03:15]- Ezeket fogjuk szétszálazni a következő beszélgetésben, itt akkor most pár másodpercben bejelentkeznek támogatóink, és aztán belekezdünk az érdemi beszélgetésbe.
[00:03:36]- Ezúttal Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértővel az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia Európát leértékelő üzeneteiről, de sok más mellett a Monroe elv újraélesztéséről, az orosz-amerikai tárgyalások kockázatairól és a szélsőjobboldali erők amerikai támogatásáról beszélgetünk többek között.
[00:03:57]Kezdjük azzal, hogy mi ez az amerikai nemzetbiztonsági stratégia.
[00:04:03]Trump találmány, vagy az amerikai elnökök szokásos dokumentuma, ki készíti és milyen célt szolgál ez?
[00:04:12]- Nem Trump találmány, ez az Egyesült Államokban egy szokás, hogy ilyet mindegyik adminisztráció készít.
[00:04:18]Az első Trump adminisztráció is készített ilyet, illetve a Biden adminisztráció is.
[00:04:24]Tehát tulajdonképpen újdonság ebben nincsen.
[00:04:26]Annyiban érdekes egyébként ez, hogy lehet viszonyítani az előző adminisztrációknak a nemzetbiztonsági stratégiájához.
[00:04:32]- Voltaképpen, ha leegyszerűsítem, akkor azt tartalmazza, hogy ezentúl, vagy ettől kezdve Amerika hogyan áll a világhoz?
[00:04:41]Hogyan látja a világot, és ehhez képest milyen stratégiát alkalmaz?
[00:04:45]- Igen, tulajdonképpen az alap prioritásokat határozza meg biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági szempontból, azt a vázat, amire aztán a további részletesebb intézkedéseket és rendelkezéseket felépítik.
[00:04:57]- Trump azt írta, idézem: "Ez a dokumentum olyan menetrend, amely biztosítja, hogy Amerika maradjon a legnagyobb és legsikeresebb nemzet az emberi történelemben és a szabadság hona a Földön.
[00:05:11]Amerikát biztonságosabbá, gazdagabbá, szabadabbá, nagyobbá és hatalmasabbá tesszük, mint amilyen valaha is volt."
[00:05:17]- Hozzá kell nyilván ehhez tenni azt, hogy egy dolog a nemzetbiztonsági stratégia, és aztán a másik dolog a gyakorlat, ami természetesen már reflektál a riválisoknak az ellenlépéseire, de az tény, hogy egy elég határozott állásfoglalás az Egyesült Államok részéről a tekintetben, hogy ők hogyan képzelik el az új világrendet és ebben a saját helyüket, illetve a riválisaik helyét.
[00:05:42]- Akkor most nézzük meg, hogy mit mond Európáról ez a nemzetbiztonsági dokumentum, hiszen bennünket ez érint a legközvetlenebbül.
[00:05:51]Kezdjük azzal, hogy Trump irománya miért Európát tekinti a legfőbb ellenfelének, amelyet gyökeresen meg kell változtatni, szemben Oroszországgal és Kínával.
[00:06:01]Másként fogalmazva az amerikai elnök miért Európa ellen hirdet harcot, és nem Oroszország és Kína ellen, amely országokkal épp az együttműködést hangsúlyozza ez a dokumentum.
[00:06:13]- Igen, hát ez igazából az egyik legszembetűnőbb változás a nemzetbiztonsági stratégiában az előző amerikai nemzetbiztonsági stratégiákhoz képest.
[00:06:22]Ki kell mondani e tekintetben, hogy egy új történelmi korszak köszönt be ezáltal, hiszen az a szövetség, amely Európa és az Egyesült Államoknak a bizalmi kapcsolatára épült, ez a transzatlanti szövetség tulajdonképpen, hogy úgy mondjam, léket kapott.
[00:06:38]Különösen, ha összehasonlítjuk az előző nemzetbiztonsági stratégiákkal, akár az előző Trump-kormánynak a nemzetbiztonsági stratégiájával, amelyben ilyenfajta kitétel még nem szerepelt.
[00:06:48]- De miért ennyire Európa-ellenes?
[00:06:50]- Igen, itt elindult egy olyanfajta, én úgy fogalmaznék, hogy civilizációs átalakulás vagy civilizációs változás, amelynek az eredménye az, hogy az a politikai kultúra, az az eszmeiség, amelyre a nyugati világrend épült, ez egy óriási kihíváson megy keresztül.
[00:07:06]A jelenlegi amerikai kormányzat például ezzel elég direkt módon szembehelyezkedik.
[00:07:11]Az a fajta politikai filozófia, amelyet eddig az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen összefogva képviselt, az elsősorban az egymással való kompromisszumos megegyezés kultúráját szorgalmazta.
[00:07:27]Ez a fajta politikai filozófia, ez két világháborúnak a kudarcának az eredménye gyakorlatilag.
[00:07:34]Két világháborúnak a sokkhatása kellett ahhoz, hogy belássák a felek, hogy ezzel nem mennek túlságosan messzire, ezt háttérbe kell szorítani, mármint a politikai téren, nem társadalmi téren, társadalmi téren mindenki azt gondol és azt hisz, amit akar, de semmiképpen sem válhat olyan fajta politikai identitástényezővé, amilyen korábban volt, hiszen az egyenes út az egymással való nagyon komoly, adott esetben fegyveres konfliktusok kialakulásához.
[00:08:01]- Tulajdonképpen ez a fajta együttműködés hozta létre 70 vagy 75 éven keresztül a világ békéjét, mert akárhogy is nézzük a helyi zavargásokat, forrongásokat, alapvetően a világ egy békés korszakot tudhat az elmúlt 70-75 évben maga mögött.
[00:08:17]- Igen, abszolút.
[00:08:18]A második világháború után felépült világrend, az az emberi történelem léptékében is egy kivételesen prosperáló és békés világrend volt, annak ellenére, hogy voltak háborúk és voltak bonyodalmak ebben az időszakban is, de összehasonlítva a korábbi korszakokkal, ezt mindenképpen le kell szögeznünk és látnunk kell.
[00:08:36]Ilyen az emberi történelem, ilyen az emberiség, hogy már ez is egy nagy eredmény, amit ez az elmúlt néhány évtized jelentett.
[00:08:43]Na most ehhez képest a visszatérés ahhoz a világhoz, amely e két világháborút megelőzte, én azt gondolom, nem túl szerencsés.
[00:08:50]Annak a következményét már tudjuk.
[00:08:52]- Tehát ez a dokumentum sokkal inkább arra épül, hogy ennek nyomán talán a világban sokkal több konfliktus lehet.
[00:09:00]- Igen, tehát a többpólusú világrend, amelyben nincs egy olyan hatalom, amely tulajdonképpen meghaladja a többi hatalomnak a képességét, és képes az akaratát bizonyos értelemben a többi hatalommal elfogadtatni, illetve az a fajta világrend, amely emellett még előtérbe helyezi a nemzeti, illetve a vallási identitást, mint politikacsináló eszközt, ez törvényszerűen vezet a konfrontációhoz a különböző felek közötti konfrontációhoz.
[00:09:28]- Akkor most nézzük ennek a dokumentumnak a különböző kijelentéseit.
[00:09:33]Először is azt állítja ez az amerikai nemzetbiztonsági dokumentum, hogy Európa potyautas a NATO-ban, Amerikán élősködik, gazdaságilag hanyatlik az öreg kontinens, tehát gyengülő szövetséges és nem utolsó sorban civilizációs pusztulással néz szembe.
[00:09:52]- Erős túlzások ezek a kifejezések.
[00:09:54]Az tény és való, hogy védelmi szempontból Európa rá van utalva az Egyesült Államokra, ez egészen biztos, viszont azért tegyük azt hozzá ehhez, hogy annak ellenére, hogy az Európai Unió lakosságát tekintve nagyobb, mint az Egyesült Államok, de mégsem egyetlenegy országból áll.
[00:10:13]Most azt várni, hogy az Európai Unió 450 millió lakosával hirtelen úgy működjön, mint egy egységes állam, mint az Egyesült Államok, ez teljesen történelmietlen felvetés.
[00:10:26]Tehát e tekintetben egyszerűen tény és való az, hogy az Európai Unió annak a fajta politikai helyzetnek a következménye, amelyhez bizonyos értelemben az Egyesült Államok is hozzájárult a két világháború lezárását követő rendszernek a felépítésével, amely rendszert szándékosan az Egyesült Államok úgy építette fel, hogy az európai közösség, illetve aztán az Európai Unió tulajdonképpen függjön tőle.
[00:10:51]- De azt a véleményt te nem osztod, hogy potyautas és élősködő lenne Európa?
[00:10:55]- Én ezeket a kifejezéseket félrevezetőnek érzem, ebben sokkal több a kényszerhelyzet, a nehézkedés, ennek a kontinensnek, Európának, mint történelmi és politikai valóságnak a nehézkedése, amelyen természetesen lehet és kellene is változtatni, de semmiképpen sem úgy fog ez a változás megtörténni, hogyha egyébként az európai egységben nem érdekelt politikai erőket támogat az Egyesült Államok.
[00:11:20]- Ezekbe majd még belemegyünk, de akkor nézzük tovább.
[00:11:23]Azt is írja Trump nemzetbiztonsági stratégiája, hogy Európa globális GDP részesedése az 1990-es 25%-ról mára 14%-ra zuhant, azaz Európa a globális gazdasági teljesítményből ma jóval kisebb arányt képvisel, mint három évtizeddel ezelőtt.
[00:11:43]Először is igaz-e ez a bizonyos adat, és megfelelnek-e a valóságnak a Trump által megnevezett okok?
[00:11:49]- Az adat az igaz, de a szabályozások, amelyek az európai gazdaságot, illetve piacot érvényesen szabályozzák, ezek valóban bizonyos értelemben bizonyos szintig visszatartják a versenyképességet, illetve az innovációt, tehát abban van igazság, hogy Európa versenyképessége csökkent, de az már sokkal kevésbé igaz, hogy miért, és a tekintetben meg végképp szkeptikus vagyok, hogy mi motiválja a nemzetbiztonsági stratégiát, amikor ezt a kritikát megfogalmazza.
[00:12:19]Én azt gondolom, hogy nem annyira Európa versenyképessége iránt aggódik, hanem az amerikai cégek európai piacra való bejuttatásán munkálkodik.
[00:12:28]- Trump szerint Európa gazdaságilag nem megbízható partner, ezért az amerikai politikának arra kell összpontosítania, hogy az európai piacokat megnyissák az amerikai áruk és szolgáltatások előtt, valamint arra, hogy az amerikai munkavállalók és vállalkozások fair kezelése biztosítva legyen.
[00:12:49]De tényleg zárva lennének az európai piacok Amerika előtt és hátrányosan kezelnék Európában az amerikai munkavállalókat?
[00:12:57]- Abszolút téves ez a fajta megfogalmazás.
[00:13:00]Vannak olyan speciális európai szabályozók, amelyek az európai társadalmi igényekből fakadnak részben legalábbis, és ezek szigorúbbak.
[00:13:08]Pont a digitális tartalommegosztásnak, különösen a magánszférához való jogot illető aspektusai azok, amelyek Európában szigorúbban vannak szabályozva.
[00:13:19]Ugye a mesterséges intelligenciát, közösségi platformoknak a tevékenységét értjük ide.
[00:13:25]Tehát ez például egy olyan kérdéskör, amelyet az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbál úgy beállítani, mintha itt a szólásszabadságot akarnák korlátozni az Európai Unióban, nem pedig az embereknek a privát szférához való jogát, illetve olyan tartalmaknak a korlátozását, amelyek egykor az európai történelem során nagyon véres diktatúrákhoz vezető eszméknek a kizárására irányulnak.
[00:13:50]Emögött az amerikai elképzelés mögött egyébként nem úgy általában a szólásszabadság, mint elvnek a védelme húzódik meg, hanem egyrészt amerikai cégeknek az európai piachoz való hozzájuttatása, illetve olyan politikai ideológiáknak a korlátozás nélküli terjesztése, amelyek a jelenlegi amerikai külpolitikai érdekeket szolgálják, viszont amelyek összeütközésben állhatnak adott esetben olyan emberjogi, illetve alapjogi elvekkel, amelyek az európai történelemben elég súlyos harcok árán kerültek győzelemre.
[00:14:22]- Például?
[00:14:22]- Itt én elsősorban azoknak a szélsőséges ideológiáknak a kirekesztő, a különböző emberi jogokat sértő, tehát szexuális, vallási, etnikai kisebbséggel kapcsolatos megbélyegzésére gondolok, illetve annak az európai szabályozására, amely pillanatnyilag annak a szélsőjobboldali ideológiának a meglehetősen alapvető elemeit képezi, amely jelenleg az Egyesült Államok vezetésének az ideológiája is egyben.
[00:14:54]- Visszatérve még egy kicsit a gazdaságra, pontosabban Amerika és Európa versenyére, csak megjegyzem, ahogy utánanéztem, Magyarországon ez idő szerint több mint 1500 amerikai vállalat van jelen, és több mint százezer magyar dolgozik ezekben az amerikai cégekben.
[00:15:12]Ha ez kicsiben a nagy, ez nem éppen Amerika hátrányos helyzetéről szól, ugye?
[00:15:16]- Egyáltalán nem.
[00:15:16]És tegyük egyébként hozzá azt is, hogy ahogy nehezebb amerikai cégeknek az Európai Unióban tevékenykedni, úgy az európai uniós cégeknek is nehezebb az Egyesült Államokban tevékenykedni, tehát nyilvánvaló ez abból fakad, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió nem egy országot képez, és vannak még olyan fajta szabályozók, amelyek részben a piac védelmét, részben magánszféra, részben élelmiszerbiztonság, stb.
[00:15:36]érdekében kerültek bevezetésre.
[00:15:40]- Egy másik fejezetet nyitva azt is állítja ez a friss nemzetbiztonsági stratégia, hogy Európa a migrációs politikájával aláássa a kontinens arculatát és beállítottságát, azaz néhány évtizeden belül a lakosságuk többsége nem európai lesz, így ebből a szempontból sem lesz megbízható szövetségese Amerikának.
[00:16:02]Tényleg fenyeget ez a veszély?
[00:16:04]- A migráció kérdése szerintem egy jó ideje már, és nem az elmúlt 2015-ös migrációs válságtól fogva egy olyan probléma volt Európában, amellyel kapcsolatban sokkal nagyobb odafigyelés lett volna elvárható.
[00:16:17]Nyugat-Európába nem azért mennek a migránsok, meg a menekültek, mert Nyugat-Európa nyitva tartja a határait.
[00:16:23]Dehogyis tartja nyitva a határait Nyugat-Európa!
[00:16:25]Szó nincsen erről.
[00:16:26]És nem azért nem jönnek Magyarországra, mert Magyarország zárva tartja a határait, mert Magyarország sem tartja zárva a határait.
[00:16:32]Szó nincsen erről.
[00:16:33]Nyugat-Európában ugyanis Magyarországon keresztül megy a migránsoknak egy része, különben el se tudna oda jutni.
[00:16:38]Azért mennek oda, mert vagy jobbak a gazdasági körülmények, nagyobb esélyük van arra, hogy új egzisztenciát tudnak felépíteni, vagy pedig azért, mert a rokonaik már ott vannak, hiszen egykori gyarmatbirodalomként korábban oda vándoroltak be.
[00:16:51]Kellett volna ezzel a problémával foglalkozni, már csak azért is, mert előrelátható volt az, hogy a szélsőjobboldal meg fogja ezt a jelenséget lovagolni.
[00:17:00]De Európa az nem volt mindig ilyen, amilyen most.
[00:17:03]Bevándorlások révén alakult azzá, amilyenné alakult végül.
[00:17:08]Itt rengeteg fajta kultúra és etnikum találkozott egymással, és alakult ki az az európai kultúra, amely egyébként évszázadokon keresztül számos egymással nem feltétlenül kompatibilis politikai kultúrát képviselt.
[00:17:20]Itt azért nagyon durva vallásháborúk voltak Európában.
[00:17:24]Tehát aki úgy próbálja beállítani az európai kultúrát, hogy itt volt egy ilyen idillikus középkor a hagyományos európai keresztény értékrenddel, majd aztán jöttek a gonosz szekulárisok a XX.
[00:17:31]században, az iszonyatosan nem ismeri a történelmet, vagy pedig szándékosan nem vesz róla tudomást.
[00:17:39]Itt egészen-egészen sokáig, és beleértve a két világháborút is, nagyon durva konfliktusokat eredményezett az a fajta szembeállás, amely részben világnézeti okokra, részben politikai, civilizációs gondolkodásbeli különbségre volt visszavezethető.
[00:17:55]Tehát ne próbáljuk idealizálni a múltat.
[00:17:58]Ezt csak azért mondom, hogy itt nem egy paradicsomi állapot változik meg valami egészen durva rossz állapottá, hanem egy folyamatról van szó, amelyben egy újabb történelmi kihívással találkozik Európa, és amelyet egyébként erőszakkal megoldani nem lehet.
[00:18:14]Nagyon okosan kellene mozgósítani Európának azokat az asszimilációs képességeit, amelyek egyébként Európát Európává tették.
[00:18:21]Képesnek lenni arra, hogy különböző kultúrájú embereket egy bizonyos határig befogadjon és próbáljon integrálni.
[00:18:28]Ez természetesen egy nagyon tudatos, nagyon proaktív bevándorlásügyi stratégiát kíván meg olyan embereknek a kizárásával, akik ennek a kultúrának, ennek a politikai kultúrának az alapjaival nem akarnak egyetérteni.
[00:18:40]Ebbe egyébként őszintén szólva beleértem azokat a szélsőjobboldali politikai erőket is, akik szintén szembeszállnak azzal a politikai kultúrával, amely Európát azzá tette ami, egy olyan békés és prosperáló kontinenssé, amely a második világháború után kialakult.
[00:18:54]- Maradjunk még a migrációs politikánál.
[00:18:57]Trump ugye részben azzal az ígérettel nyerte meg a 2024-es amerikai választásokat, hogy véget vet az idegenek beáramlásának Amerikába.
[00:19:08]És ezekben a hetekben, illetve hónapokban az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal egyenruhásai válogatás nélkül az amerikai települések utcáin rajtaütésszerűen fogdossák össze, és aztán toloncolják ki az idegennek kinéző embereket, egyébként olyanokat is, akik több évtizede harmonikusan beilleszkednek az amerikai társadalomba.
[00:19:31]Emellett Trump elnök kivezényli számos önálló amerikai állam nagyvárosába az ellene tiltakozók ellen a Nemzeti Gárdát, a szövetségi fegyveres erőket.
[00:19:40]És mindezen közben, idézem: "hulladéknak" nevezi a szomáliai bevándorlókat.
[00:19:47]Trump elnök valami ehhez hasonló migrációs politikát várna el Európától is?
[00:19:54]- Igen, sajnos itt van az a nevezetes kutya elásva.
[00:19:57]Tehát hogyha itt egy komoly, valódi szembenézés lenne ezzel a problémával, amiről beszéltünk, akkor ezek a fajta kifejezések nem hangoznának el, ahogy nem hangoztak volna el tíz évvel ezelőtt Magyarországon sem azok a fajta gyűlöletkeltő, propagandisztikus kijelentések, kampányok, amelyek gyakorlatilag az ördögként állították be a máshonnan érkező embereket.
[00:20:17]Itt valójában egy nagyon cinikus politikai mozgósítási eszközről van szó, nagyon könnyű az embereknek az egzisztenciális, zsigeri félelmére rájátszani, és magunkat beállítani úgy, mint akik képesek vagyunk benneteket megmenteni ezektől az idegenektől.
[00:20:35]Tehát abban a pillanatban, amikor ilyenfajta fogalmak hangoznak el, ilyenfajta megbélyegzések, azonnal tudhatjuk, hogy itt nem egy olyan politikai mozgalomról van szó, amely megoldani akarja ezt a problémát, hanem olyanról, amelyik felhasználni akarja.
[00:20:50]- Ráadásul Európa régóta rengeteget kínlódik az afrikai, ázsiai bevándorlókkal, az európai szélsőjobb szerint valószínűleg le kéne őket géppuskázni a határokon vagy a tengereken, mindenesetre erőszakkal visszaverni őket oda, ahonnan jöttek.
[00:21:07]Ezzel szemben a humanista Európa megpróbál különbséget tenni az életükért menekülők és a gazdasági bevándorlók között.
[00:21:15]Az okkal menekülőknek például menedékjogot ad, a gazdasági bevándorlókat már nem fogadja be, mindezekhez nehéz és nagyon bonyolult eljárásokra van szükség, legalábbis azt látom az elmúlt 8-10 év gyakorlatából.
[00:21:29]Vagy szerinted lenne, illetve lett volna a menekültek kezelésére más Európához méltó, hangsúlyozom Európához méltó megoldás?
[00:21:38]- Lehetett volna sokkal szofisztikáltabban, sokkal jobban átgondoltan kezelni ezt a kérdést, és sokkal korábban elkezdeni ezzel a kérdéssel foglalkozni, nem megvárni gyakorlatilag a tíz évvel ezelőtti sokkhatást, ami felkészületlenül érte Európát, és utána is kicsit hibrid megoldás volt az, amelyet Európa ezzel kapcsolatban kialakított, már abban az értelemben, hogy az intézkedéseknek egy része enyhén szólva nem tekinthető európainak.
[00:22:04]- Mire gondolsz?
[00:22:05]- Azok a fajta együttműködési megállapodások mondjuk Törökországgal, vagy adott esetben Görögországgal is, akik ugye a nyugat-balkáni menekültútvonalnak a szélén, illetve a kezdetén vannak, amelyek azért lehetnének sokkal emberségesebbek is.
[00:22:17]Az Európai Unió elég képmutató módon intézte úgy a menekültek helyzetét, hogy Törökországra bízta őket, adott esetben akár vissza is toloncolta őket anélkül, hogy megbizonyosodna arról, hogy milyen helyzet fogja ott őket fogadni, és mi fizettünk ezért úgymond Törökországnak.
[00:22:35]Természetesen vannak olyan esetek, amikor a kitoloncolás, a határoknak a teljes lezárása a járható és a járandó út, ezt abszolút én is hangsúlyozom, de egy proaktív stratégia, ami egyébként egy közös cselekvést kívánna Európától, az elébe menne annak a helyzetnek, amikor menekülteknek sokkal nagyobb aránya fog Európa felé megindulni, és annak a helyzetnek is, amelyet demográfiai értelemben Európában kezelni kéne.
[00:23:02]Az a fajta érvelés egyébként amerikai, meg európai részről is megfogalmazódik, mármint a szélsőjobboldal részéről, hogy itt lakosságcserét akarnak végrehajtani annak érdekében, hogy aztán a liberális pártok nyerhessék meg a választást abban a reményben, hogy a behozott menekültek majd rájuk fognak szavazni, hát ez szamárság.
[00:23:21]Ez megint csak arra jó, hogy tüzelje a saját szavazóbázist.
[00:23:25]Arról viszont már van szó, hogy hiányzik Európa népességéből egy bizonyos korcsoport, és ez kiszámíthatóan Európának egyébként az előbb kritizált versenyképességét csökkenteni fogja.
[00:23:39]Európa nem fogja tudni eltartani a nyugdíjasait és nem fog tudni bizonyos gazdasági tevékenységet hatékonyan végezni megfelelő számú munkaerő nélkül.
[00:23:49]Természetesen ez nem megoldható úgy, akkor nyissuk ki a határt, jöjjön, aki akar, és aztán majd lesz, ami lesz.
[00:23:54]- Ráadásul a bevándorlás nem egyformán érinti az Európai Unió országait, mert ugye Görögországot, Spanyolországot, Ciprust, Olaszországot a tengereik közelsége miatt elárasztják a menekülők, iszonyatos terheket rakva ezekre az országokra.
[00:24:10]És mivel az Európai Unió sorsközösség és szolidaritási közösség is, megpróbálja megosztani ezeket a terheket.
[00:24:18]A tagállamok legújabban, ha jól olvastam, az új migrációs és menekültpolitikáról olyan értelemben megállapodtak, hogy háromféle szolidaritási intézkedés létezik ez idő szerint, a menedékkérők áthelyezése, illetve a pénzügyi hozzájárulások, valamint az úgynevezett technikai támogatás.
[00:24:37]És minden tagállam maga dönti el, hogy milyen típusú szolidaritási intézkedést tesz.
[00:24:43]Magyarország, mint tudjuk, természetesen semmilyet, mert Orbán miniszterelnök lázadást hirdetett ez ügyben is.
[00:24:49]Mit gondolsz, miért nem létező fogalom Orbán Viktor számára a szolidaritás, sem Magyarországon belül, sem azon kívül?
[00:24:57]- A migráció kérdése a magyar kormány számára egy politikai eszköz.
[00:25:01]Evvel lehet félelmet kelteni, nem véletlen, hogy a migrációs válság idején Borsodban volt a legnagyobb a migránsellenesség, ahova egyetlen egy migráns sem ment el, ez mutatja a propagandának a hatását, tehát a migrációval lehet félelmet kelteni, meg lehet ijeszteni a választókat, és rá lehet őket arra venni, hogy ne tekintsenek semmilyen más kérdésre, az egészségügy állapotára, a gazdaság állapotára, féljenek és bennünk lássák az életük megóvásának az egyedüli lehetőségét.
[00:25:31]Ez klasszikus szélsőjobboldali politika, ennek egészen szélsőséges módját alkalmazta a náci párt annak idején, ugye akkor éppenséggel a zsidókkal szemben.
[00:25:41]Akkor ők voltak úgymond a kulturálisan mások, és lehetett az embereket riogatni azzal, amivel a középkorban is, hogy a gazdasági nyomorodért, vagy adott esetben a középkorban a járványért a zsidók a felelősek, akik láthatóan mások, mint mi vagyunk, máshogy beszélnek, máshogy gondolkodnak, más a kultúrájuk, más a vallásuk.
[00:25:59]Most ebben a helyzetben én ezt elképesztő történelmi bűnnek tartom, hogy nem felkészülünk erre, ez egy olyan kérdés, aminek elébe kell menni, ezt meg kell oldanunk.
[00:26:08]Ehelyett a tűzzel játszunk.
[00:26:10]Ha erre nincs egy proaktív stratégiánk, akkor ebből valóban katasztrófa lesz.
[00:26:14]Ezért kéne ennek elébe menni.
[00:26:16]- Mire gondolsz?
[00:26:17]- Olyan biztonsági, illetve klímabiztonsági változások, negatív irányú változások vannak a horizonton, amelyek eredményeképpen sok milliós migránstömeg indulhat el Európa felé.
[00:26:29]Ilyen történelmi folyamatok nem megállíthatóak erőszakkal, de itt egy sokkal konstruktívabb, előremutatóbb stratégiát kellene kitalálnunk, ehhez mindenekelőtt politikai felelősségtudatra lenne szükség.
[00:26:40]Én ezt látom legkevésbé sok politikai vezetőn.
[00:26:43]- De arra a kérdésre, mintha nem válaszoltál volna, hogy mit gondolsz, hogy miért nem létező fogalom Orbán Viktor számára a szolidaritás, sem az országon belül, sem a határokon túl?
[00:26:52]- Hát azért, mert a szolidaritás előtérbe kerülésével le kéne mondania a félelemkeltésről.
[00:26:59]A más világnézetűek, a más kultúrájúak elleni hangulatkeltésről.
[00:27:05]Márpedig a politikai győzelemnek egy nagyon hatékony módszere volt a migránsokkal való ijesztgetés.
[00:27:12]Erre azért mindannyian emlékszünk, hogy az előző választások során tömegeket lehetett megmozgatni ezekkel az óriásplakátokkal, a mindenhonnan folyó migránsellenes ijesztgetéssel, amely nem a kérdésnek a megoldására irányult, hanem a félelemnek a sulykolására.
[00:27:29]- De folytatva a legújabb amerikai nemzetbiztonsági stratégiába foglalt Európa-kép elemzését, miszerint az Európai Unió és más transznacionális testületek, amelyek több ország határain átnyúlva működnek és közös célokat szolgálnak, ezek tevékenysége aláássa Európában a politikai szabadságot és a szuverenitást, hangsúlyozza ez a bizonyos dokumentum.
[00:27:54]Vagyis az, hogy az Európai Unió 27 tagállama mindannyiunkra érvényes és mindannyiunkra nézve előnyös közös szabályokban állapodik meg, aláássa a politikai szabadságot és szuverenitást, fordítható le valahogy így az amerikai nemzetbiztonsági stratégia állásfoglalása.
[00:28:14]Ez miféle politikai szabadság és szuverenitás felfogás, kérdezem, ha nem ugyanezt hallanánk Orbán Viktortól is lépten-nyomon?
[00:28:24]- Igen, meg Moszkvából is egyébként most már.
[00:28:26]Tehát ugyanezzel kritizálják az Európai Uniót.
[00:28:29]Többszörösen is érdekes egyébként ez a helyzet, illetve ez a kitétel a nemzetbiztonsági stratégiában.
[00:28:34]Különösen érdekes egy olyan elnöki adminisztrációtól, amely eléggé nyersen bánik az amerikai független médiával, vagy az amerikai ellenzéki médiával.
[00:28:43]Ha valaki követi az amerikai belpolitikát, illetve ezeket a vitákat, akkor tisztában lehet azzal, hogy milyen módon kényszerítenek rá mondjuk nagyon neves amerikai stúdiókat vagy médiaszolgáltatókat arra, hogy bizonyos személyeket vonjanak vissza, nagyon népszerű politikai talkshow műsorok vezetőjét vonják vissza.
[00:29:01]Steve Colbertre gondolok például.
[00:29:02]- Meg Jimmy Kimmelre is, azt hiszem.
[00:29:04]- Kimmelre is, csak aztán ezt vissza... - Igen, azt ott visszaállította a csatorna, de Colbert esetében, azt hiszem, jövő májusban lejár a mandátuma, és ebben a Trump elnök nyomása elég jelentősen... - Pontosan, tehát vicces, hogyha nem lenne tragikus, hogy a jelenlegi amerikai elnöki adminisztráció száll síkra a szólásszabadságért.
[00:29:21]Az Európai Uniónak egyébként nem kötelező a tagjának lenni.
[00:29:26]De azok a szabályok, amelyeket az Európai Unió érvényesít, azok végső soron a tagállamoknak a közös megegyezésén alapul.
[00:29:33]Ha valakinek ez nem tetszik, ez a fajta politikai kultúra, akkor lehet távozni, illetve természetesen lehet politikai vitát indítani e szabályok megváltoztatása érdekében.
[00:29:43]Szó nincsen arról, hogy ne lenne ilyesmire adott esetben szükség.
[00:29:46]Egy politikai közösség folyamatos vitákon keresztül érlelődik, változik, folyamatosak a korrekciós mechanizmusok.
[00:29:53]Az Európai Uniónak az intézményi rendszere alapvetően ezt a célt szolgálja, de önmagában azt állítani, hogy az Európai Unió egy ilyen elnyomó szervezet vagy birodalom lenne, az szamárság.
[00:30:03]Egy birodalomhoz nem önkéntesen csatlakoznak a tagok, és nem önkéntesen távoznak.
[00:30:07]Egyelőre ez egy klub, amelyhez ha csatlakozik az ember, akkor a klubszabályokat el kell, hogy fogadja, illetve indítványozhatja azoknak a megváltoztatását, de semmiképpen nem e klub alapértékeivel ellentétesen, hiszen akkor inkább jobb, hogyha elhagyja a klubot, hacsak nem az volt a célja, hogy lenyúlja a klubpénztárost és aztán meg távozzon.
[00:30:30]- Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia talán legképtelenebb állítása az, hogy Európában cenzúra sújtja a szólásszabadságot, és elnyomják a politikai ellenzéket.
[00:30:41]Az lehet a baja, hogy nagyon leegyszerűsítsem Amerikának Európával, hogy Európa nem tűri a náci beszédet és a náci pártok eluralkodását?
[00:30:51]De annak idején ugye az Egyesült Államok is kénytelen volt beszállni a második világháborúba Hitler ellen, és komoly veszteségei voltak a harcokban.
[00:30:59]De akkor miért nem érti az Egyesült Államok hivatalos politikája, hogy miféle veszélyt jelent a szélsőjobboldal elszabadulása a nyugati világ biztonságára nézve?
[00:31:08]- Trumpról nem tudom elképzelni, hogy ő felfogná azt, hogy miben áll a nyugati politikai kultúra sajátossága, hogy miben áll annak a politikai kultúrának a sajátossága, amely a második világháború után képes volt sok évtizeden keresztül ezt a prosperitást és relatív békét biztosítani.
[00:31:27]Ez tényleg egy étosz, tényleg egy értékrend.
[00:31:31]Ha evvel szembemegyünk, akkor az globális szinten is óriási katasztrófához fog vezetni.
[00:31:39]Vissza fogunk térni még egyszer ahhoz az időszakhoz, amelyből két világháború is kirobbant.
[00:31:45]Ehhez kellene azzal a fajta történelmi perspektívával, politikai, filozófiai látásmóddal rendelkezni, amellyel a jelenlegi amerikai vezetés láthatóan nem rendelkezik.
[00:31:56]- Azt is írja ez a nemzetbiztonsági dokumentum, hogy Európát civilizációs válság fenyegeti, és hogy az Európai Unió politikai válságai akadályozzák a kontinens megújulását.
[00:32:10]Az igaz, te is mondtad már ezt többször, hogy válságidőszakot él át Európa, elsősorban a nagy európai demokráciák.
[00:32:18]De az is igaz, hogy az európai országok külön-külön is, de Európa összességében is megélt már sok válságot, gondoljunk csak az 1970-es évek olajválságára, olajárrobbanására, vagy a 2008-as pénzügyi válságra, vagy akár mondhatnám mondjuk a Brexitet és a Covidot, tehát sok mindent átélt már a kontinens, de mindig szerencsésen túljutott valamennyin.
[00:32:42]Te hogy látod, ezen a mostani válságon túljuthat Európa, vagy ez most tényleg végzetesnek tűnik, ahogy ez a bizonyos jelentés fogalmaz Európával kapcsolatban?
[00:32:52]- Lehet, hogy túljuthat, de semmiképpen nem egy olyanfajta korrekcióval, amit ez a nemzetbiztonsági stratégia tanácsol.
[00:32:59]Én különösen, hát hogy is mondjam, tragikomikusnak látom azt, amikor egy Donald Trump próbálja civilizációra oktatni Európát.
[00:33:07]Én azt gondolom, hogy nem a legautentikusabb forrás e tekintetben.
[00:33:11]- És akkor nagyon finoman fogalmaztál.
[00:33:11]- És akkor nagyon finoman fogalmaztam.
[00:33:14]Van komoly válság, morális is, nagyon sokfajta válság van Európában természetesen.
[00:33:18]Egyébként mikor nem volt?
[00:33:20]- teszem fel a kérdést.
[00:33:20]Hadd utaljak a középkorra, amikor egy 30 éves háború során Európa lakosságának a 40%-a meghalt.
[00:33:27]Az nem volt válságos a keresztény Európában?
[00:33:30]Tehát azért ne próbáljuk a történelmi kontextusából kiragadni ezt a korszakot, nagyon sok ország örülne egy ilyenfajta válságnak, ami jelenleg az Európai Uniót sújtja.
[00:33:39]De még egyszer, van válság, de a demokrácia, mint projekt, az nem egy automata, amit el kell indítani, és aztán megy magától.
[00:33:47]Azt folyamatosan táplálni kell értékekkel, tudatos tevékenységgel, intellektuális, morális hozzáállással, de ez nem azt jelenti, hogy egy bizonyos oldalra történő eltorzulást úgy korrigálunk, hogy az ellenkező oldalra torzítjuk el a jelenséget, azt középre kell visszahúzni, nem pedig a szélsőjobboldalra.
[00:34:06]Amit az Egyesült Államok jelenlegi vezetése csinál és akar Európával csináltatni, az az, hogy a baloldalra történő elhajlást egy jobb oldalra történő elhajlásra próbálná kompenzálni, ez egy totálisan téves hozzáállás.
[00:34:21]- De mert összességében ugye civilizációs válságként írja le az amerikai nemzetbiztonsági stratégia Európa állapotát, röviden összefoglalnád, mik az európai civilizáció alapjai, amelyektől a hivatalos amerikai vélemény szerint meg kellene szabadulni, és ehelyett miféle úgynevezett civilizációt ajánlana Trump Európának.
[00:34:44]- Európának szakítania kellene a szekuláris, tehát az állam és az egyház elválasztására épülő, az állampolgárok világnézetét maximálisan tiszteletben tartó, a vallást politikai legitimációs célra fel nem használó politikai gondolkodással.
[00:35:02]Ez az a modell, amely Európát eddig jellemezte.
[00:35:07]Ennek persze lehetnek, sőt vannak is bizonyos vadhajtásai, de ez nem azt jelenti, hogy magát a modellt kell kidobni, hanem a vadhajtásokat kell levágni.
[00:35:16]Semmiképpen nem azt jelenti, hogy a modellt el kell dobni, és aztán a helyére be kell egy olyan modellt állítani, amely garantáltan Európa széteséséhez és világnézeti konfliktusoknak a kialakulásához fog vezetni.
[00:35:30]Ez egy nagyon szimpla politikai ideológiai küzdelem az Egyesült Államok részéről, amelynek a hátterében az a keresztény nacionalista ideológia húzódik meg, amelyről már korábbi adásokban beszéltünk, és amely most pillanatnyilag az Egyesült Államok uralkodó pártjának az ideológiájává vált, és egyébként a külpolitikáját is meghatározza.
[00:35:50]Az európai projektnek az alapja annak az európai projektnek, amely a második világháború után megteremtette a békés egymás mellett élés és prosperitásnak a lehetőségét Európában, az az egymás világnézeti másságának, etnikai, identitásbeli, nemzeti hovatartozásbeli másságának az elismerése, az erre az elismerésre alapuló kompromisszumkészség és a kompromisszumok révén elérendő haszon politikai kultúrája.
[00:36:21]Ami azt jelenti, hogy senki nem a másik rovására, a másiknak a kirekesztésével kísérli meg a saját érdekét elérni, hanem tudomásul veszi azt, hogy sokan sokfélék vagyunk, és élünk együtt, és úgy törekszünk a saját érdekeinek a maximalizálására, hogy lehetőleg a legkevesebbet ártsunk ezzel a másiknak.
[00:36:45]Ez ugye a kompromisszumkeresésnek az európai kultúrája, ez természetesen azoknak az alapjogoknak a maximális elismerését kívánja meg, amelyek közé a szólás, a lelkiismeret, a vallás, a gyülekezés, satöbbi, satöbbi szabadsága tartozik.
[00:37:03]Tehát, hogy mindenki megválaszthassa azt, hogy hogyan gondolkodik a világról, mit gondol élet és halálról, az élet nagy kérdéseiről.
[00:37:11]Ebben a kontextusban kell néznünk azt a törekvést az Egyesült Államok részéről, amely ezt a politikai kultúrát civilizációs válságnak nevezi azért, mert számára a világnézeti semlegesség, amely meghatározza ezt a politikai gondolkodást, az egy elvetendő, a saját értékrendjével, mármint az amerikai ideológia értékrendjével szembemenő politikai gondolkodás, ugyanis az amerikai politikai gondolkodás egy meghatározott vallási világnézetre próbálja a politikát felépíteni.
[00:37:47]Ez egyébként a történelemben korábban időről időre felbukkant, csak a legutóbbi évtizedekben Európa mellett ott állt az Egyesült Államok is, és védelmezte ezt a fajta gondolkodást.
[00:38:00]De továbbra is törekednünk kell arra, hogy építsük azt a demokráciát, amely Európát eddig fenntartotta, és semmiképpen sem adjuk meg magunkat egy olyan kísérletnek, amely ezt megszüntetni akarja.
[00:38:12]- Mi ezzel a célja Trumpnak?
[00:38:13]- Én nem gondolom azt Donald Trump személye kapcsán, hogy ő világnézetileg elkötelezett lenne bármilyen irányban is.
[00:38:19]Az ő részéről ez egy politikai pragmatizmus, tehát felismerte azt, hogy ennek az ideológiának a felhasználásával politikai sikereket tud elérni, de tény, hogy mellette például az alelnöke, de még sokan mások vannak olyanok, akik úgymond hisznek ebben az ideológiában, és bármennyire is meglepő, ezen ideológusoknak egy része komolyan azt gondolja, hogy egy ilyenfajta politikai rendszernek a megteremtése az Isten királyságának a megteremtését szolgálja itt a Földön.
[00:38:48]Tehát erre vonatkozó teológiai irányzatok, illetve politikai-teológiai irányzatok léteznek.
[00:38:54]- Ebben a dokumentumban az amerikai diplomácia kiáll a valódi demokrácia mellett, erről már beszéltünk, de hát azért az mégiscsak vicces, hogy ezenközben meg az amerikai elnök épp azon fáradozik, hogy totális elnöki hatalmat építsen ki az országában, függetlenítse magát a választott népképviseleti szervektől és a bíróságoktól, felszámolja a szövetségi államok függetlenségét, azaz felszámolja a demokrácia intézményeit.
[00:39:21]Miféle ellentmondás akkor ez?
[00:39:23]- Valójában itt nem a szabadság érdekében száll síkra az Egyesült Államok, hanem a saját politikai ideológiájának az érvényesítése érdekében.
[00:39:33]Trump maga tesz ki magáról olyan mémeket, amelyben királynak nevezik, meg korona van rajta és a többi, és a többi, ami azért több mint vicc.
[00:39:41]Tehát, hogy mindenképpen szolgál egy olyanfajta kommunikációs tudatmódosítást, amely a saját választóit arra hangolja, hogy igazából ezzel nincsen semmi gond.
[00:39:50]Egy elnöknek jogában kell, hogy álljon az, hogy keresztülgázol adott esetben a bíróságokon is.
[00:39:55]Ugye fogalmazódnak meg ilyen vélemények egyébként részéről is, meg a hozzá közel álló emberek részéről is, hogy hogyan jön ahhoz egy bíróság, hogy egy elnöki akarattal szembemenjen.
[00:40:04]Ez egy nagyon-nagyon komoly probléma, ahogy az is, hogy láthatóan próbálná az igazságszolgáltatást a saját politikai ellenfeleivel szemben is fölhasználni.
[00:40:12]Tehát itt lehetne sorolni végestelen végig azokat a lépéseket, amelyek a korábbi amerikai elnöki adminisztrációk időszakában elképzelhetetlenek lettek volna, és ez az adminisztráció az, amely számon kéri a szabadságot, a szólásszabadságot az Európai Unión.
[00:40:27]- Itt akkor most pihenünk egy kicsit, de nézőinknek nem jelent ez többet egy szűk percnél, és aztán folytatjuk is a beszélgetést, mert még sok témát kell érintenünk.
[00:41:19]- Ha még nem tették, kérem, iratkozzanak fel YouTube csatornánkra.
[00:41:23]Ez a gesztus nemcsak nekünk jelent támogatást, hanem önöknek is garantálja, hogy mindig időben értesüljenek új tartalmainkról.
[00:41:31]A feliratkozás egyszerű, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösen építhessünk egy erős, gondolkodó közösséget.
[00:41:38]Hiszen a tudás akkor válik igazán értékessé, ha minél többen osztozunk benne.
[00:41:44]Így minden feliratkozás egy apró lépés afelé, hogy együtt könnyebben eligazodjunk a világ dolgaiban is.
[00:41:52]Ha míg erről győzködtem önöket, feliratkoztak, megköszönöm.
[00:41:56]- Ezúttal Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai elemzővel arról beszélgetünk, miért látja az amerikai új nemzetbiztonsági stratégia Európát hanyatló földrészként, miként kapcsolja össze Oroszország és Kína szerepét, és milyen politikai, gazdasági és biztonsági kockázatokat vetít előre mindez Európa számára.
[00:42:19]Ugorva már egyet: Európából kik, mely országok, mely vezetők szolgáltatják a mintát, azaz kikre támaszkodhat nemzetbiztonsági stratégiájának megvalósításában Trump elnök?
[00:42:31]- Kiszivárgott az, hogy volt egy vázlata ennek a nemzetbiztonsági stratégiának, amelyben meg volt nevezve Lengyelország, Magyarország, Ausztria, Olaszország, amelyeken belül olyan vezetés van, vagy várhatóan lesz, akik közel állnak ehhez az amerikai ideológiához, és az Egyesült Államok próbálná őket leválasztani, vagy legalábbis távolabb húzni az Európai Uniótól annak érdekében, hogy szert tegyen itt egy olyan politikai szövetségesre vagy szövetségrendszerre, akiknek a segítségével sikeresebben tudja erodálni az Európai Uniónak a politikai stabilitását.
[00:43:03]- Tehát ezeknek az országoknak a feladata lenne, és ez a hivatalos változatban is valamennyire benne van, hogy népszerűsítsék Európában a szellem újjáéledését és biztosítsák hazafias európai pártok növekvő befolyását?
[00:43:17]De nem értenek félre ezek az amerikaiak mégis valamit, ha például azt gondolják, hogy Lengyelországot és Olaszországot Orbán Viktor Magyarországával egy lapon lehet emlegetni?
[00:43:28]- Az tény, hogy az olasz vezetés sem egészen úgy fütyül azért, ahogy azt az Egyesült Államokban elvárnák, de tény, hogy ezen országokban van azért egy olyan számottevő politikai erő, amely közel áll az ideológiájában az Egyesült Államok vezetésének a jelenlegi ideológiájához.
[00:43:47]Én ebben azt érzem nagyon tragikusnak, hogy nem tudatosítják azokat a történelmi perspektívákat, amelyek alapján kiszámítható, hogy az európai projektnek az eróziójával tulajdonképpen az Egyesült Államok maga alatt fogja vágni a fát.
[00:44:03]Az európai projektnek a stabilitása, ha megszűnik, márpedig Európa-szkeptikus pártok részvételével nem lehet egységes Európát létrehozni, nem lehet megreformálni az európai projektet, az az Egyesült Államoknak is fájni fog.
[00:44:19]Az a szövetségesi rendszer, amelyet az Egyesült Államok vezetett, és amely tulajdonképpen az Egyesült Államoknak a globális hatalmi kivetítési képességét alátámasztotta, az egy párját ritkító szövetségesi rendszer.
[00:44:33]Ilyennel se Oroszország, sem pedig Kína nem rendelkezik.
[00:44:36]Az a közös politikai kultúra, amely egyben nem kirekesztésre, hanem a befogadásra épül és arra próbál mindenkit szorgalmazni, az egy történelmileg, azt kell mondjam, hogy egyedülálló kísérlet volt, és egyedülállóan sikeres kísérlet volt.
[00:44:51]Ennek a kivégzése, ahelyett, hogy javítanának rajta, azt a szövetségesi rendszert fogja aláásni, amely az Egyesült Államoknak is rossz lesz.
[00:44:59]Tehát én azt kell, hogy mondjam, aggódom az Egyesült Államok jövője iránt, merthogy ez a szakadék felé vezető út lesz.
[00:45:06]- Milyen rossz származhat ebből az Egyesült Államoknak?
[00:45:09]- Ha egy térségből abszolút vagy relatív értelemben visszavonul egy hatalom, nevezetesen mondjuk Európából az Egyesült Államok olyan értelemben visszavonul, hogy kilép amögül a projekt mögül, ami ezt a projektet sikeressé tudta tenni, akkor azok a rivális hatalmak, amelyek egyébként az Egyesült Államokat le akarják taszítani a globális szupervezetőnek a trónjáról, szagot fognak, vért szimatolnak, és ide be fognak valamilyen módon nyomulni.
[00:45:37]- Tehát a vákuumba mondjuk benyomul Oroszország vagy Kína, vagy akár mindkettő?
[00:45:41]- Így van, pontosan.
[00:45:41]De ezt most ne úgy képzeljük el, hogy holnap megindul a nem tudom melyik hadsereg és elfoglalja Európát.
[00:45:46]Nem erről van szó, hanem egy sokkal szofisztikáltabb, komplikáltabb folyamatról van szó, de mindenképpen gyengíteni fogja Európát, gyengíteni fogja a szövetségesi rendszernek azt a pillérét, amelyre eddig a transzatlanti együttműködés felépült.
[00:45:59]Tehát ez az Egyesült Államoknak a relatív befolyáscsökkenését fogja eredményezni.
[00:46:04]Márpedig e két hatalom, Oroszország és Kína soha nem fog az Egyesült Államokkal olyan baráti szinten együttműködni a kölcsönös bizalom alapján, mint ahogyan Európa együttműködött az Egyesült Államokkal.
[00:46:17]Ebben az Egyesült Államok soha ne is reménykedjen.
[00:46:19]Oroszország kihasználja az Egyesült Államokat, félrevezeti az Egyesült Államoknak a jelenlegi vezetését annak érdekében, hogy minél gyengébb állapotba juttassa akkorra, amikor esetleg az Egyesült Államok már visszatérve a transzatlanti együttműködésnek a modelljéhez, szembefordulna vele.
[00:46:37]- Erről majd még fogunk beszélni, de én még visszatérnék ehhez a négy kiszakítandó országhoz, tehát Lengyelországhoz, Olaszországhoz, Magyarországhoz, illetve Ausztriához.
[00:46:48]Hogy képzelte ezt el Trump?
[00:46:50]Tehát, hogy ez a négy ország váljék ki az Európai Unióból?
[00:46:54]- Hogy konkrétan hogyan képzelte el, azt ugye nem tudjuk, mert van, aki tagadja is ennek a tervezetnek a létezését, de én azt gondolom, hogy létezik, tehát a forrás az eléggé megbízható, amelyik ezt kiszivárogtatta, de én azt nagyon el tudom képzelni, hogy akár adott esetben egy szorosabb politikai együttműködésben gondolkodik ezen országok egymással való viszonya és az Egyesült Államokkal való viszonya tekintetében is.
[00:47:18]Nyilvánvalóan ez függeni fog attól, hogy az Egyesült Államok milyen viszonyra tesz szert majd mondjuk Németországgal vagy Franciaországgal, ami viszont függ az ottani politikai helyzet alakulásától.
[00:47:29]Ott is választások lesznek, és pillanatnyilag mind a két országban egyébként az EU-szkeptikus és oroszpárti és most már Amerika-párti erők vezetnek a népszerűségi kutatások szerint.
[00:47:42]- Önmagában - nem tudom, felfigyeltél-e rá -, ez a megfogalmazás is abszurd, hogy az Egyesült Államok "úgy teheti naggyá Európát", szó szerint így fogalmaz ez a nemzetbiztonsági stratégia.
[00:47:54]De ki kérte Trumptól, hogy tegye naggyá Európát, ráadásul éppen ő?
[00:47:59]- Nem biztos, hogy Európa arra tart igényt, hogy pont egy Trump-adminisztráció mondja meg azt, hogy hogyan kell jobban európainak lenni.
[00:48:08]Hozzáteszem ehhez azt is, hogy a nemzetbiztonsági stratégia kritizálja az európai országok vezetését, hogy ők kisebbségben vannak és rá próbálják erőszakolni a saját országaik társadalmára a saját akaratukat, de az Egyesült Államok aktuális vezetése is a népszerűségi indexek szerint kisebbségben van, tehát ilyen szempontból ő is rá akarja erőszakolni magát.
[00:48:29]Ráadásul nemcsak az Egyesült Államokra, hanem most már Európára is, ahol viszont az Egyesült Államok elnökét nem választották meg.
[00:48:35]Ebben hát hogy is mondjam, egy kicsit ilyen keresztes hadjáratos hangulatot és hangvételt érzékelek.
[00:48:42]- Trump szerint az ellenállás kialakítása jelenlegi európai pályával szemben a közép-kelet és dél-európai egészséges nemzetek - azt hiszem így fogalmaz a dokumentum - felépítése lenne.
[00:48:54]Európának ezeket a részeit kell megerősíteni a kereskedelmi kapcsolatokban, fegyvereladásokban, politikai együttműködésben és a kulturális és oktatási programokon keresztül.
[00:49:08]Csakhogy Közép-Kelet és Dél-Európa, ki kell mondani, Putyinnak is kiszemelt célpontja.
[00:49:13]Hogy fog megférni Putyin és Trump, miközben mindketten uralmuk alá akarják vonni Európának ezeket a részeit?
[00:49:20]- Hadd kapaszkodjak egy kicsit bele a kérdés első felében elhangzott állításba, amelyben elhangzik az, hogy ez a nemzetbiztonsági stratégia ezeket az országokat egészséges országoknak tekinti, ez már nagyon csúnyán hangzik.
[00:49:35]Ugye itt nem a fizikai egészségről van szó, hanem az alapján mérlegeli az egyes országoknak az 'egészségét', hogy milyen arányban és milyen erővel vesznek benne részt úgynevezett keresztény nacionalista identitárius politikai mozgalmak.
[00:49:50]Én azért döbbenek meg ezen különösen, mert ezeknek a mozgalmaknak egy jó része például a romániai választások során is orosz támogatással erőre kapott politikai mozgalom, a német AfD is, de számos más ilyen hasonló párt.
[00:50:07]Nyíltan nagyon durva kirekesztő politikát fogalmaz meg olykor, emellett ráadásul kimutathatóan sok pártnak a vezető személyisége dokumentálhatóan együttműködik az orosz titkosszolgálathoz közel álló emberekkel.
[00:50:21]Tehát ezt spirituálisan egészségesnek tartani a spiritualitásnak egy olyan torz értelmezésére vall, amelytől én inkább távol tartanám Európát, hogy ne kerüljön még nagyobb válságba ahhoz képest, mint amelyben most benne van.
[00:50:35]- Érdekes kitétel a szóban forgó dokumentumban, idézem: "Az Egyesült Államoknak támogatnia kell azokat a pártokat, mozgalmakat, valamint szellemi és kulturális személyiségeket, akik a szuverenitásra és a hagyományos európai életmód megőrzésére, helyreállítására törekszenek."
[00:50:52]Itt két kérdés adódik.
[00:50:56]Az egyik: az európai szélsőjobboldali pártok ezután nemcsak Putyin pénzére, hanem már Trumpéra, azaz Amerika támogatására is számíthatnak?
[00:51:05]- Pontosan.
[00:51:06]Ugye amikor az Egyesült Államok jelenlegi elnöke hatalomra került, akkor elindult azonnal gyakorlatilag azoknak az amerikai segélyezési és támogatási programoknak a leépítése, amelyek szerte a világban különböző, úgynevezett liberális projekteket támogattak.
[00:51:22]Egészen biztosak lehettünk már akkor is abban, hogy ez nem fog együtt járni azzal, hogy ezek a támogatási rendszerek teljesen megszűnnek, pusztán más célokat fognak majd szolgálni.
[00:51:32]Ezt harangozza be gyakorlatilag ez a stratégia.
[00:51:35]Egész biztos vagyok benne, hogy tulajdonképpen elindul egy kultúrháború, egy nemzetközi kultúrháború, amelynek a célja az, hogy ezeket a politikai erőket juttassa hatalomra.
[00:51:46]- De vajon kik ezek a szellemi és kulturális személyiségek, akik Amerika támogatására méltók.
[00:51:53]Jut ilyen személyiség eszedbe mondjuk Magyarországon?
[00:51:57]Lehet, hogy miután megszüntették ugye a Szabad Európa támogatását, ezentúl mondjuk ezt a pénzt a Mandiner, meg a Megafon, netán személyesen teszem azt, Deák Dániel és Bohár Dániel támogatására fogják fordítani?
[00:52:15]- Pontosan erről van szó.
[00:52:16]Erre lehet számítani, tehát jönnek úgymond a guruló dollárok, amivel vádolták a baloldali ellenzéket annak idején a hazai kormánypárt részéről, az innentől fogva nem lesz probléma.
[00:52:27]Tehát ezek a támogatások, ezek el fognak indulni, nyíltan és kevésbé nyíltan, egyértelmű.
[00:52:33]- Ha már a hazai vizeken evezünk, a minap Lázár János jelenleg az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere intellektuális adottságaihoz képest sommásan fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági stratégiával kapcsolatban, idézem Lázárt: "Az amerikaiak azt írták le a nemzetbiztonsági stratégiában, hogy az Európai Unió egy nagy kalap szar, egy nagy nulla."
[00:52:58]Mit gondolsz, mit nem értenek az Európai Unióból ezek az emberek, élükön Orbánnal, Lázárral, ha így vélekednek Európáról?
[00:53:09]- Szerintem semmit.
[00:53:10]Aki ilyet tud mondani az Európai Unióról, annak fogalma nincsen arról a történelmi folyamatról, azokról a tragédiákról, amelyek ezt a kezdeményezést életre hívták, és arról sem, hogy mit akadályozott meg, illetve mit ért el az Európai Unió az elmúlt évtizedben.
[00:53:27]Ez számomra egy olyan egészen elképesztő hozzáállásról és mentalitásról tanúskodik, totális történelmi tájékozatlanságról.
[00:53:37]Ahogy többször említettem, az Európai Unió abszolút megújulásra szorul, de azért szorul erre, merthogy nagyon komoly szolgálatot tett az emberiség békéjének a megőrzése érdekében egyenesen.
[00:53:48]- És az Európai Unió sohasem egy intézmény, nem pusztán egy intézmény volt, hanem egy felismerés, egy politikai kultúra megszületésének és konszolidációjának a gyümölcse, ugye?
[00:53:59]- Pontosan így van.
[00:53:59]Ráadásul ilyen, hogy Európai Unió bizonyos értelemben nincs is, tehát ezt a tagállamok hozzák létre, és ők alkotják meg.
[00:54:06]Egyébként meg igencsak visszataszítóan hangzik egy ilyenfajta kritika egy olyan ország részéről, amelyik nem olyan régen csatlakozott ehhez az Unióhoz.
[00:54:16]Anyagilag nagyon jól járt ezzel, majd elkezdi nyomdafestéket nem tűrő módon minősítgetni.
[00:54:24]Tehát ez a fajta mentalitás semmiképpen nem az, amely az Európai Uniót a jelenlegi válságából képes lenne kiemelni, aki így beszél, az saját maga is nagyon komoly válságban van.
[00:54:36]- Orbán Viktor néhány napja ezzel az amerikai új nemzetbiztonsági stratégiával kapcsolatban azt tartotta a legmeglepőbbnek, hogy olyan, így fogalmazott azt hiszem, mintha mi írtuk volna, bár a félreértések eloszlatásának kedvéért gyorsan hozzátette, azért az túlzás volna, hogy ekkora befolyásunk legyen.
[00:54:56]Szerinte az amerikaiak maguk írták a nemzetbiztonsági stratégiájukat, csak pont olyan következtetésekre jutottak, mint a magyar kormány.
[00:55:04]Így folytatta a magyar miniszterelnök, szerintem is Európa egy civilizációs megsemmisülés, civilizációs átalakítás pillanatában van, és hozzátette, hogy ki akarják űzni a hagyományos keresztény értékeket, és behozni Európába a liberális, globális szemléletmódot.
[00:55:23]Ennek része, hogy a mostani elit kifejezetten támogatja a migránsok behozatalát Európába, mondta tehát Orbán.
[00:55:30]Szóval erről az jut az eszembe, hogy mintha egészen másképp élne a fejében, vagy pedig ezzel is manipulál?
[00:55:38]- Hát én többet éltem Nyugat-Európában, mint Orbán Viktor, meg mint Donald Trump és keresztényként, de nem éreztem azt, hogy ki akarnának onnan űzni, illetve az én értékeimet ki akarnák onnan űzni.
[00:55:49]Ezek a fajta megnyilvánulások viszont Európát egy sokkal mélyebb válságba fogják taszítani.
[00:55:55]Azt azért hozzátenném, pontosan tudjuk, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia elkészítésében egyébként a magyar félnek volt szerepe, egészen biztos nemcsak informális befolyása, hanem konkrét együttműködés is zajlott a háttérben.
[00:56:08]- Ezt te tudod?
[00:56:08]- Igen, ez tudható.
[00:56:10]Egyébként kerültek ennek kapcsán nyilvánosságra is információk például arról, hogy itthoni, a kormányhoz közel álló agytrösztök folytattak tanácskozást a Heritage Foundationnel, avval az intézménnyel, amely a Trump-kormányzatnak a program előkészítésében komoly szerepet játszott, személyi összeköttetések is vannak pontosan ennek az ideológiának a mentén, tehát olyan személyek között, akik ezt valóban egy világnézeti meggyőződésből csinálják és próbálják politikai eszközzé alakítani ezt a keresztény nacionalista ideológiát.
[00:56:45]Tehát erről az együttműködésről lehet tudni, és egészen biztos az, hogy Magyarországnak ennek a szövegnek az elkészítésében és az ebbe bekerülő gondolatoknak a megfogalmazásában igenis volt szerepe.
[00:56:58]- Ami a lényeg, és valahol itt hagytuk abba, az amerikai új nemzetbiztonsági stratégia ismertetését, Európát tehát át kellene alakítani ahhoz, hogy Amerika komolyan vegye.
[00:57:10]De ebben az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában nem szerepel hasonló feltétel Oroszország és Kína számára.
[00:57:18]Kína esetében a cél mindössze a gazdasági egyensúly megteremtése, Oroszország esetében pedig a stratégiai stabilitás helyreállítása.
[00:57:28]Európa tehát többé nem szövetséges, szemben a két diktatórikus nagyhatalommal.
[00:57:34]De mi másban lehetnének szövetségesek ezek a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, ha nem a világ politikai és gazdasági újrafelosztásában?
[00:57:45]- Itt Oroszországgal kapcsolatban óriási változás az előző stratégiákhoz képest, amelyek alapvetően a demokráciák és az autoriter államok közötti konfliktust vezették fel, mint egy fő vezérelvet, hogy Oroszország gyakorlatilag mint negatív, vagy olyan szereplő, akitől tartania kéne a Nyugatnak, nem szerepel.
[00:58:07]Ez részben annak köszönhető, hogy az a fajta ideológia, amelynek az eredményeképpen az Európai Unió az Egyesült Államoknak, hogy úgy mondjam, az ellenségévé vált, annak az eredményeképpen Oroszország viszont a barátjává.
[00:58:24]Mert ez a keresztény nacionalista ideológia, ez évek óta Oroszország egy eszköze arra, hogy az Egyesült Államokat megnyerje a saját stratégiai elképzelésének.
[00:58:34]Más kérdés, hogy ez orosz részről egy teljesen fals dolog, tehát ugyanolyan megtévesztő, mint annak idején a kommunizmusnak az eszméire hivatkozva megnyerni a nyugati értelmiséget a Szovjetuniónak, most ugyanezt játsszák el pepitában.
[00:58:49]Megdöbbentő azt látni, hogy azok a nyugati politikusok Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyaránt, akik a keresztény elveket tűzik ki a zászlajukra, ezt teljesen összeegyeztethetőnek tartják azzal a fajta brutalitással, amellyel az orosz rezsim a saját ellenzékét kívül és belül, tehát országon kívül és országon belül elintézi.
[00:59:12]Viszont tetszik, nem tetszik, ez az ideológiai közösség gyakorlatilag közel hozta egymáshoz az Egyesült Államokat és Oroszországot.
[00:59:20]Az Egyesült Államok természetesen azért érdekelt még ebben, mert vannak olyan geopolitikai számításai, amelyekben Oroszországgal számol, mint minimum semleges féllel, de ha lehetséges, akkor akár támogató partnerként is.
[00:59:35]Ez pedig alapvetően Kína.
[00:59:37]Tehát Kína ugyan nincsen megcímezve annyira konkrétan ebben a stratégiában, mint amekkora veszélyt jelent egyébként az Egyesült Államokra, de ez egy taktikai megfontolásból van így megfogalmazva, és taktikai megfontolásból nincs a csatabárd kiásva a nemzetbiztonsági stratégiában.
[00:59:56]- De Amerika mind Kína, mind Oroszország számára fenyegetést jelent akkor is, ha sikerülne olyan önkényuralommá átalakítani az Egyesült Államokat, mint amilyen Kína vagy Oroszország, nem?
[01:00:08]- Ez abszolút így van.
[01:00:09]Kínában pontosan látják, hogy pillanatnyilag az Egyesült Államok nincsen felkészülve egy olyan fajta konfrontációra, amely abból fakadna, hogyha nagyon nyíltan szembemennének a kínai törekvésekkel, de azért az elmúlt hónapoknak az amerikai vámháborúi megvillantották azt, hogy mi várhat a világra akkor, hogyha ez a két hatalom egymásnak esik.
[01:00:29]Zajlik a geopolitikai újrarendeződés, ennek része egyébként az Oroszországhoz fűződő viszonynak az átszervezése is amerikai részről, és ennek az újrarendeződésnek a végén kerülhet sor egy komolyabb konfrontációra Kínával, vagy szándékosan, vagy pedig szándékolatlanul.
[01:00:48]- De Oroszország nem bízhat meg az Egyesült Államokban!
[01:00:52]- Oroszország abszolút nem bízik az Egyesült Államokban, az Egyesült Államok sokkal jobban bízik Oroszországban, mint amennyire kellene.
[01:00:57]Oroszországnak a hagyományos külpolitikai stratégiája folyamatosan a Nyugattal szembeni idegenkedésre, üldözési mániára alapult, ez nem fog soha megváltozni.
[01:01:08]Akkora szívességet nem tud az Egyesült Államok tenni Oroszországnak, hogy ez megváltozzon, de az Egyesült Államokban a politikai vezetés és a politikai irányvonal az változhat.
[01:01:16]Oroszországban ez kevésbé garantált, nincs is meg a hagyománya annak, hogy ennél sokkal demokratikusabb, a Nyugattal valódi bizalmi viszonyt kialakítani kívánó politikai erő kerüljön hatalomra.
[01:01:30]- Vagyis akkor Oroszország nem egy stratégiai szövetségre törekszik az Egyesült Államokkal, hanem arra, hogy kihasználja a jelenlegi helyzetet és lehetőség szerint gyengítse Amerikát, hogy az lehetőség szerint soha ne legyen képes újra korábbi szuperhatalmi pozícióba kerülni.
[01:01:48]Oroszország tehát nem szövetséget akar építeni, hanem legyőzni akarja az USA-t, a Nyugatot, ugye?
[01:01:54]- Pontosan.
[01:01:54]Legyőzni, illetve megosztani annyira, hogy a Nyugat ne tudjon fölébe kerekedni.
[01:02:00]Oroszországban van egy ilyenfajta üldözési mánia, amely szerint a Nyugat le akarja Oroszországot győzni, adott esetben el akarja foglalni.
[01:02:07]Természetesen ilyesmiről nincsen szó, viszont az ottani politikai erők a saját szavazóbázisukat, a saját társadalmi támogatottságukat ennek a félelemnek a gerjesztésével tudják konszolidálni és mobilizálni.
[01:02:20]Nem véletlen, hogy amikor a Krímet elfoglalták Putyinék, akkor Putyinnak a népszerűsége is az egekbe röppent a megelőző alacsonyabb szintről.
[01:02:29]Tehát ne felejtsük el azt, hogy ott is olyanfajta politikai rezsimek vannak, amelyek a tömegeknek a félelmével játszanak, ebben nagyon komoly szerepet tud játszani az a fajta ideológia, amely a Nyugatot egy minket veszélyeztető ellenségként kívánja beállítani.
[01:02:44]Tehát azt várni Oroszországtól, hogy ebben megváltozzon, az teljes mértékben kizárt.
[01:02:49]Olyan rutintalanságról, tudatlanságról és sajnos ezzel párhuzamos szintű magabiztosságról van szó az Egyesült Államok vezetése részéről, amely lehetetlenné teszi azt, hogy belássák, Oroszország soha nem lesz partner.
[01:03:03]- Európa normálisabb része mindezen közben pedig láthatólag próbál szembemenni azzal, hogy Trump semmibe vegye, ugye megpróbál Európa egységesen fellépni, próbálkozik saját béketervvel, engedményeket tesz a vámalku során, körbehízelgi, ha éppen arra van szükség Trumpot, akinél láthatólag semmit sem lehet elérni anélkül, hogy az egekig ne magasztalnák őt.
[01:03:27]Végül is annyit értek el Európa vezetői, hogy pár hónapja fogadta őket Trump a Fehér Házban, és hogy az orosz-ukrán békekötés kérdésében velük is tárgyal a két amerikai főtárgyaló, Witkoff és Jared Kushner, tehát Trump veje.
[01:03:42]Ezért is kérdezem, mit ér még Európa meglévő egysége agresszív nagyhatalmakkal szemben?
[01:03:48]- Ez a nagy kérdés most szerintem.
[01:03:51]A jelenlegi tárgyalások során is tulajdonképpen ennek a tesztje zajlik, hogy mire képes Európa az Egyesült Államok nélkül, sőt az Egyesült Államokkal szemben.
[01:03:59]Nyilván az alapfelállás az az, hogy különböző országokból áll az Európai Unió.
[01:04:04]Tehát ebből is látszik, hogy nem birodalomról van szó, tehát ugye azok a fajta szamárságok, amelyek ezt mondják, hogy itt az Európai Unió egy új birodalom, annak pontosan ellentmond az a fajta sok esetben tehetetlenség, amelynek tanúi vagyunk, aminek eredményeképpen egy-egy állam vétóján elakadnak döntések.
[01:04:21]Egy birodalomban nincs olyan, hogy vétózik valaki, mert akkor annak a feje elrepül nagyon messzire a testétől.
[01:04:27]Európai Unió keretein belül van ilyen, de még csak a vétóig sem kell elmenni, különböző érdekeknek a nagyon lassú, kompromisszumos összeegyeztetéséről van szó, és vannak olyan történelmi helyzetek, amelyek nem várnak, nem várják meg a kompromisszumot.
[01:04:40]Nem várják meg azt, hogy különböző gazdaságpolitikákat összeegyeztessenek az egyes országok annak érdekében, hogy egy teljesen egységes védelmi ipart ki tudjanak alakítani.
[01:04:50]Márpedig enélkül nem fog menni.
[01:04:52]- Trump új nemzetbiztonsági stratégiája azt jelenti, hogy Európa legfőbb szövetségese, azaz Amerika nyíltan beavatkozik ez idő szerint az európai politikai viszonyokba, és gyakorlatilag a jelenlegi európai vezetés és a liberális demokráciák megdöntését tűzte ki célul, és voltaképpen ugyanezt akarja a kommunista Kína, plusz a putyini diktatúra is.
[01:05:16]Ezért is kérdezem, hogy van-e esélye bármire Európának, ha ők hárman összefognak ellene?
[01:05:22]- Ha egységesen fognának össze vele szemben, akkor azt mondanám, hogy semmiképpen nincsen.
[01:05:27]Amiben lehet reménykedni, az egyrészt az, hogy az Egyesült Államok vezetése vagy azért, mert megváltozik, vagy azért, mert rájön arra, hogy Európa nélkül nem tud továbblépni, e tekintetben őszintén szólva kicsit pesszimista vagyok, sőt én attól tartok tulajdonképpen, hogy ez a dezintegrációs folyamat, amelynek most a szemtanúi vagyunk, el fog jutni egy olyan kaotikus szintre, amikor meg fog születni egy olyan pánikból fakadó felismerés, melynek az eredménye egy olyan politikai egység lesz, amellyel kapcsolatban már ténylegesen elmondhatjuk, hogy birodalomról van szó.
[01:06:01]Tehát amikor már egyfajta kényszer is fog érvényesülni az egységnek a létrehozása érdekében, és nem egy önkéntesen demokratikus konszenzus és kompromisszumok útján létrehozott egységről beszélhetünk.
[01:06:13]És Európát sem venném ki ebből az egyenletből, nyilvánvalóan nem a jelenlegi politikai vezetésre gondolok, meg nem a jelenlegi mainstream országoknak a vezetésére gondolok, hanem olyan társadalmi változásokra, politikai felfordulásra.
[01:06:25]Oroszország ugyanis abban érdekelt, hogy megossza Európát.
[01:06:28]Mindig is ez volt a törekvése, az egyik az volt, hogy elválassza Európát az Egyesült Államoktól, és miután elválasztotta, utána pedig megossza.
[01:06:36]Most pillanatnyilag elég sikeres ebben a tervben.
[01:06:39]Noha nem teljesen így képzelte ezt el, hogy az Egyesült Államok saját maga önként fog ebből a projektből kivonulni, de lényeg az, hogy ezt megtette, ez a helyzet bekövetkezett, viszont így egyes európai országok olyan mértékben kerülhetnek orosz befolyás alá, amelyek már az európai kohéziót alapvető módon fogják veszélyeztetni.
[01:06:59]- És mit érdekli ez ennek a stratégiai tervnek az ismeretében az Egyesült Államokat?
[01:07:04]Az az eredeti terv, amit egyébként egyes nemzetközi szemleírók már azért pedzegetnek, hogy Amerika nem akar mással törődni, mint Amerikával, úgy egy az egyben az amerikai kontinenssel, és Európát vagy Európának egy jó részét átengedi Oroszországnak, Kínát pedig meghagyja a saját övezetében, és így mindenki a saját területe felett őrködik, már hogy a nagyhatalmakat értem a mindenkin.
[01:07:25]- Ez egy XIX.
[01:07:25]század végi modell, de az már akkor sem működött.
[01:07:29]A világnak a problémái globálissá váltak, nem teheti meg a világ szuperhatalma, hogy egy XIX.
[01:07:32]század végi politikát kövessen, ha akarja, ha nem.
[01:07:39]- De ha egy XIX.
[01:07:39]századi gondolkodó van az élén, és XIX.
[01:07:43]századi ideológusok ölelik körbe ezt a vezetőt?
[01:07:48]- Persze, sok tekintetben egyébként visszaköszön szó szerint is ez a Monroe doktrínának a Trump-féle kiterjesztése.
[01:07:54]Egészen konkrétan jönnek vissza több mint száz évvel ezelőtti terminusok a nemzetbiztonsági stratégiában, amelyek arról tanúskodnak, hogy ez a fajta gondolkodás, ez újra felhasználásra kerül, csak közben a világ megváltozott.
[01:08:09]Tehát a kölcsönös egymástól a függésnek olyan fajta törvényszerűségei alakultak ki, amelyek ezt már nem teszik adekváttá, ezt a fajta megközelítést.
[01:08:17]Az Egyesült Államoknak is rá kell arra jönnie, ha tetszik, ha nem, hogy ezzel a fajta megközelítéssel nem fog tudni megfelelni annak a szerepnek, ami rá hárul.
[01:08:26]Márpedig ha nem fog tudni ennek a szerepnek megfelelni, akkor az az egész világrendnek a kohézióját, illetve a működését fogja veszélyeztetni, ami következésképpen viszont Amerikát is fogja veszélyeztetni.
[01:08:38]- A beszélgetésnek lesz egy izgalmas második része is, jövő hétfőn, december 22-én este nyolc órakor Buda Péterrel, amelyben beszélünk Kína Tajvan-politikájáról, az orosz-ukrán úgynevezett béketárgyalások dinamikájáról és kilátásairól, valamint érintjük az orosz vagyon felhasználásának politikai kihívásait, ennek részleteit az Európai Unióban.
[01:09:15]- Ma tehát Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértővel arról beszélgetünk, hogy Trump amerikai elnök új nemzetbiztonsági stratégiája miért értékeli gyengülő szövetségesként Európát, hogyan függ ez össze Putyin geopolitikai törekvéseivel, és milyen civilizációs válságképet vázol fel az új amerikai stratégia az európai kontinensről.
[01:09:40]- Tartsanak velünk tehát a jövő hétfőn este is nyolc órától.