Age of Predators II” – with Péter Buda, national security analyst /// Friderikusz Podcast 133

[00:00:04]- Ha Oroszország gyengeséget lát a Nyugat részéről, akkor azt ő ki fogja használni.

[00:00:13]Ennek az országnak a működési logikájából következik.

[00:00:16]Putyin elnök többször elmondta, hogy a szándékuk az orosz birodalmi befolyási övezetnek a helyreállítása.

[00:00:23]Amit egyébként ő analógiaként említ a szovjet birodalmi befolyási övezettel, na most hadd emlékeztessek arra, hogy ez egészen Kelet-Berlinig tartott.

[00:00:32]- Az előző podcastünkben Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértővel a november végén közzétett amerikai új nemzetbiztonsági stratégiáról beszélgetünk.

[00:00:44]Ez a dokumentum részletesen értékeli a világ helyzetét, Kínát gazdasági és technológiai versenytársként, Oroszországot stabilitási partnerként kezeli, míg Európa szerepét látványosan leértékeli.

[00:00:59]Az új nemzetbiztonsági stratégia szerint Európa gazdaságilag hanyatlik, a NATO-ban potyautas, miközben civilizációs válsággal küzd, ezért Amerika inkább saját érdekeinek érvényesítésére összpontosít.

[00:01:13]- Meg kéne tudni győzni arról az európai társadalmakat, hogy Európára háború vár abban az esetben, hogyha Ukrajna elesik, és az orosz imperialista törekvések érvényesülnek.

[00:01:24]- Ez komoly kockázatot hordoz Európa számára, ezeket elemeztük podcastünk első részében Buda Péterrel, de mert nem jutottunk kérdéseink végére, most folytatjuk az előzőleg megkezdett beszélgetést számos fontos aspektussal.

[00:01:41]- Jelenleg sajnos a tűzzel játszunk globálisan.

[00:01:45]A tragédia az az lehet, hogyha ezt időben nem ismerjük fel, mert a tragédiából nem egy megoldás felé, hanem egy sokkal nagyobb tragédia felé fogunk elmozdulni.

[00:01:56]- De előtte rövid tíz másodpercben bejelentkeznek támogatóink.

[00:02:18]- Az utóbbi időkben többször elhangzott Trump és környezete részéről az a fenyegetés, hogy Amerika kivonul a NATO-ból, sőt, az amerikai republikánus párt szélsőjobboldali szárnyához tartozó egyik képviselő most törvényjavaslatot is benyújtott a képviselőházban arról, hogy az Egyesült Államokat ki kell léptetni a NATO-ból, mert a katonai szövetség a szovjet korszakból itt maradt hidegháborús relikvia, és a NATO-ra elköltött adófizetői pénzeket inkább Amerika védelmére kellene költeni.

[00:02:51]Valós fenyegetés ez Trump részéről, hogy kiléptetni az Egyesült Államokat a NATO-ból?

[00:02:56]- Én ezt de jure nem látom realitásnak, de nem is feltétlenül ez számít.

[00:03:02]Hogyha ez a szándék relativizálódik, erodálódik, márpedig azt látjuk, hogy erőteljesen ez a helyzet, akkor ennek a katonai szövetségnek egyrészt a működése lehetetlenül el, másrészt pedig az elrettentő ereje.

[00:03:15]Tehát egyszerűen egészen konkrétan azok az erők, amelyekkel szembeni védekezésre létrejött ez a szövetség, nem fogják komolyan venni, mert tudják, hogy nem fog működésbe lépni.

[00:03:24]Tehát nem kell ezt a szövetséget felbontani ténylegesen ahhoz, hogy ne legyen semmifajta értelme.

[00:03:29]Az a fajta érvelés, hogy a NATO helyett Amerika védelmére kellene költeni a pénzt, az egy totális tudatlanságból és dilettantizmusból fakad, ugyanis a NATO Amerika védelmét szolgálja.

[00:03:41]- Miért kell neki ahhoz a NATO?

[00:03:41]Hát önmaga is meg tudja védeni.

[00:03:44]Ehhez kell neki egy szervezet?

[00:03:44]- Nem.

[00:03:46]Amerika védelmének a hatékonyságát pont a katonai és politikai szövetségesi rendszer adja.

[00:03:51]Természetesen a katonai erő mellett.

[00:03:53]Ilyennel nem rendelkezik se Kína, se Oroszország.

[00:03:55]Ez a fajta nagyon mély bizalomra épülő együttműködés politikai és katonai szinten is hosszú évtizedek óta egy olyan kivételes erőt jelent, amellyel az Egyesült Államok globálisan jelen tud lenni, legitimálni tudja a saját katonai törekvéseit, hiszen nemcsak ő jár el ebben, hanem egy széleskörű összefogás fog mögötte kibontakozni adott esetben, de egy NATO-tagság egy európai ország részéről az adott országnak a gazdasági stabilitásához is nagyon nagy mértékben hozzáad, a befektetői bizalmat erősíti, ami viszont jó a világgazdaságnak, ami viszont jó az Egyesült Államoknak, mert az Egyesült Államok végső soron a világgazdaságnak a működéséből él, azért hozta létre ezt a rendszert.

[00:04:37]Az Egyesült Államok védelme az korántsem pusztán katonai kérdés, egy nagyon komplex, 360 fokos koncepciót kell elképzelnünk, amelyben a gazdaságitól, a kulturálison, a katonai és politikai együttműködésig nagyon sok minden benne van.

[00:04:51]Ebben az, hogy az Egyesült Államok mellett áll egy NATO-szintű szerveződés közös politikai kultúrával, óriási bizalmi tőkével, ez pótolhatatlan.

[00:05:01]Aki azt gondolja, hogy az Egyesült Államok ugyanezt tudná produkálni fenntartható módon, pusztán egyedül, az óriásit téved, annak semmi fogalma nincs azokról az igényekről, amelyek ezt az együttműködést létrehozták.

[00:05:12]- Őszintén szólva én arra gondoltam, hogy a fenyegetés, hogy Amerika kivonul a NATO-ból, ez csak Ukrajna NATO-felvétele ellen irányult, vagy - és ezt már kérdezem - azoknak az orosz igényeknek az elfogadását is jelenti, amelyek szerint a NATO-nak vissza kell vonulni a '97-es határok mögé.

[00:05:31]Tehát úgy gondoltam, hogy ez egyfajta taktika és akár Oroszország felé való üzenet.

[00:05:36]Bár hogyha komolyan veszi az amerikai adminisztráció, hogy vissza kell vonulni a NATO-nak a '97-es határok mögé, ez meghatározó módon adott esetben például Magyarországot is érintené, hiszen Magyarország csak 1999-ben lett a NATO tagja.

[00:05:54]Akkor ez azt jelentené, hogy Magyarország NATO-tagsága gyakorlatilag megszűnne Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a balti államok, Románia, Bulgária, Horvátország, és majd a később csatlakozott NATO-országok tagságával, NATO-tagságával együtt?

[00:06:11]- Hát volt egy ilyen orosz igény, egy orosz ultimátum pont az ukrán háború kirobbanása előtt.

[00:06:16]Ugye ebből is látható volt, hogy itt nem a Donbasz orosz etnikumú népességének a megmentése volt a háborúnak a célja, hanem az orosz birodalmi törekvéseknek az érvényre juttatása.

[00:06:25]Valóban ezek között szerepelt ez a követelés, hogy vonuljon vissza a NATO a '99-es bővítésnek a határai mögé.

[00:06:32]A helyzet az, hogy abban az esetben, hogyha ezt a Nyugat elfogadja, azonnal megnyílik a hatalmi vákuum, amiről korábban volt szó.

[00:06:38]Tehát ha Oroszország gyengeséget lát a Nyugat részéről, akkor azt ő ki fogja használni.

[00:06:44]Ennek az országnak a működési logikájából következik.

[00:06:47]Ezt nem felismerni óriási hiba, de előbb-utóbb be fog következni a felismerése ennek a hibának, merthogy Oroszország nem fog megmaradni az eddigi keretek között, és önuralmat gyakorolni, és békés természetéről tanúságot téve, és beérve avval a területi hódítással, amelyet addig elért.

[00:07:04]Egész biztos, és ezt Putyin elnök számtalanszor leszögezte, én ezért nem értem, hogy miért mondják azt hazai és amerikai politikai vezetők, hogy Oroszországnak nem szándéka Európával szemben semmifajta ellenséges magatartás.

[00:07:18]Putyin elnök többször elmondta, hogy a szándékuk az orosz birodalmi befolyási övezetnek a helyreállítása.

[00:07:25]Amit egyébként ő analógiaként említ a szovjet birodalmi befolyási övezettel, na most hadd emlékeztessek arra, hogy ez egészen Kelet-Berlinig tartott.

[00:07:34]És Ausztriát is magában foglalta azáltal, hogy Ausztriának semlegességet kellett katonai értelemben fogadnia.

[00:07:40]Tehát ha már maga az orosz elnök volt az, aki ezt többször elmondta, akkor higgyük már el neki, hogy valóban ez a szándéka.

[00:07:46]Biztos vagyok benne, hogy ez a fajta téves gondolkodás előbb-utóbb be fog bizonyosodni, csak kérdés, hogy milyen katonai konfliktusok árán fog ez megtörténni.

[00:07:56]- Minden értelmes nemzetközi elemző érti és meg is fogalmazza, hogy a hónapok óta folyó úgynevezett béketárgyalásokon a dörzsölt Putyin folyamatosan átveri a hiú és tudatlan Trumpot.

[00:08:08]Trump pedig néha úgy viselkedik, mintha tudná ezt, néha meg úgy, mintha fogalma sem lenne róla.

[00:08:15]Van bármiféle logika Trump magatartásában?

[00:08:18]- Bizonyos fajta logika van, ez a logika arra irányul, hogy minél előbb megbékítsék Oroszországot, és létrejöjjön az a stratégiai együttműködés Oroszország és az Egyesült Államok között, amely egyébként a nemzetbiztonsági stratégiában is szerepel.

[00:08:33]Azok a fajta lépések és előrelépés és visszalépés tulajdonképpen ennek a logikának van alárendelve.

[00:08:41]Az Egyesült Államok radikálisan nem fog mást gondolni erről a konfliktusról és ennek a rendezési perspektíváiról, de megpróbálja kifárasztani ennek a tárgyalásnak a résztvevőit, elérni azt, hogy előbb-utóbb beleunjanak, belefáradjanak és ráhagyják az Egyesült Államokra és Oroszországra azt, amit ők kitaláltak.

[00:08:58]Ez mindenképpen egyfajta vezérlogikája az eseményeknek, amit látunk egyébként emellett, az valóban egy olyanfajta gondolkodás, amely Trumpot mindig is jellemezte, meg az általa felkért tárgyalókat is, amely a geopolitikai, társadalmi, történelmi realitásokról, háttérről nem vesz tudomást, és azt gondolja, hogy ez is egy olyan üzlet, amit le lehet igazából hasi-tasiból rendezni, lefizetve és megfizetve lenni.

[00:09:25]- Te egy korábbi írásodban Putyin fekete piszkos kasszájáról beszéltél, amit Putyin vagyon eltitkolásra, pénzmosásra és geopolitikai célok elérésére használ, ami azt jelenti, hogy Putyin a kiszemelt politikai vezetőt vagy üzletembert, írtad, bevonja a szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé a kiszemelt politikai vezető vagy üzletember számára.

[00:09:57]Az Egyesült Államokban számos dokumentum, vizsgálat, tanúvallomás bizonyítja, hogy a piszkos kasszából sok éve még üzletemberként Donald Trump is bőségesen részesült.

[00:10:08]Ez volna a magyarázat arra, hogy Trump minden béketerve voltaképpen Putyin javát szolgálja, hogy Putyin az egyetlen, akiről ez a mindenkit lenéző, mindenkiről goromba módon megnyilvánuló Trump soha még egyetlen rossz szót sem ejtett?

[00:10:26]- Igen, ez az orosz módszernek a sajátossága, hogy az ideológiai rokonságnak a felkínálásával megnyerik a másik félnek a bizalmát, úgymond elaltatják a gyanúját, majd bevonják olyan kétes szürkezónás üzleti együttműködésekbe, amelyeket ők természetesen szorgalmasan dokumentálnak, hogy ha majd esetleg eljönne az ideje, akkor avval tudják zsarolni a bevont felet, illetve természetesen anyagilag érdekeltté teszik az együttműködésben.

[00:10:53]Erre vonatkozólag elég komoly információk keletkeztek már, ennek eredményeképpen például a háború kitörése után maga az amerikai kincstár vagyis Pénzügyminisztérium tette szankciós listára azt az intézményt, az orosz közvetlen befektetési alapot, amelynek jelenleg a vezetője az, aki Witkoffal és Jared Kushnerrel, Trump elnöknek a megbízottjaival tárgyal.

[00:11:15]Nem véletlenül őt küldte el Putyin, és ő vesz részt olyan bizalmas tárgyalásokban, nem a külügyminiszter, ez a személy, aki tud rendelkezni ezen alapok eszközei fölött, illetve akinek további információi vannak a tekintetben, hogy Putyin milyen fajta ilyen jellegű üzleti ajánlatokat hajlandó tenni a tárgyalópartnerei számára.

[00:11:37]- A New York magazin hosszú nyomozása során például arra jutott, hogy 2003-2017 között a volt Szovjetunió állampolgárai nyolcvanhat Trump ingatlant vásároltak és kizárólag készpénzzel fizettek, ami világos jele a potenciális pénzmosásnak, több mint százmillió dollár értékben.

[00:11:57]Trump egykori építésze, Lapidus tanúsította, hogy idézem: "Trumpnak sohasem sikerült hitelt szereznie semmire senkitől az Egyesült Államokban.

[00:12:08]Minden Oroszországtól jött, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai mélyebbek voltak, mint azt valaha is elismerte.

[00:12:16]A feladat az, hogy megértsük, Oroszország milyen okból fektetett ennyi pénzt Donald Trumpba, egy olyan vállalkozóba, akinek a cégirányítása annyira katasztrofális volt, hogy már több vállalkozást is a csőd szélére juttatott, és az amerikai bankrendszer már nem is bízott benne."

[00:12:29]Aztán itt van egy bizonyos Dos Santos Káoszprotokoll című könyve, amely mostanában jelent meg, Trumpot illetően a következőket írja a szerző: "Tény, hogy Trumpot, amikor még üzletemberként tett látogatást Moszkvában, a Vörös tér szomszédságában lévő National Hotelben helyezték el a Lenin lakosztályban.

[00:12:52]A National Hotel a Goskomturist épületegyüttese mellett található, amelyet a KGB tart ellenőrzése alatt, és mindenki tudja, hogy a Lenin-lakosztály tele van mikrofonokkal.

[00:13:03]Ez annyit tesz, hogy mindent rögzítettek, amit Trump mondott és tett Moszkvában, és elhelyezték abban a dossziéban, amelyet a KGB nyitott a nevével.

[00:13:11]Az Orbis Business Intelligence forrásai alapján, amelyek közt ott voltak az orosz hírszerző szolgálatok egykori tisztjei is, Christopher Steele összesen tizenhat jelentést állított össze, abszolút robbanásveszélyes tartalommal.

[00:13:25]A dokumentumai egyebek között megemlítik Trump szexuális aktivitását, amely sebezhetővé tette őt a kompromattal, az orosz hírszerző szolgálatok által hagyományosan alkalmazott zsarolási technikával szemben."

[00:13:34]Na, mindezt a hosszú idézetet csak azért mondtam, hogy vajon Trump üzleti múltja és az orosz titkosszolgálatok által gyűjtött 'kompromat' mennyiben teszi őt kiszolgáltatottá Putyinnak?

[00:13:49]- Ezeket én is nyilván olvastam, meg ezzel kapcsolatos további megállapításokat.

[00:13:53]Az biztos, hogy egy '80-as években Moszkvába látogató dúsgazdag amerikai üzletemberen ezerrel rajta volt az orosz titkosszolgálat.

[00:14:01]Ez nem kérdés.

[00:14:02]Hogy milyen információkat szerezhettek róla, azt igazából mindenkinek a fantáziájára lehet bízni.

[00:14:08]Tudvalevő, hogy Trump elnök korábbi időszakában sem élt kifejezetten önmegtartóztató életet, az oroszok pedig egészen biztosan nem hagyták pusztán a véletlenre azt, hogy keletkezzen egy ilyen fajta kompromat, vagyis lejáratásra alkalmas, adott esetben félrelépés.

[00:14:23]Hogy aztán sikerrel jártak-e, vagy nem, azt én nyilvánvalóan nem tudom, mert ezeket a felvételeket nem láttam.

[00:14:27]Az biztos, hogy amikor ő hazatért, akkor ugye kiadott egy egész oldalas hirdetést, amelyben tulajdonképpen a Szovjetunióval való együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozta.

[00:14:36]- Ezt még üzletemberként tette Trump.

[00:14:36]- Így van.

[00:14:38]Ami hát azért mindenképpen elgondolkoztató, különös tekintettel arra, hogy őneki is semmifajta politikai, geopolitikai, biztonságpolitikai háttér tájékozottsága nem volt.

[00:14:48]- És ez lenne a magyarázat arra is, hogy Trump inkább Oroszország és Európa közötti közvetítőként viselkedik, nem Oroszország riválisaként?

[00:14:57]- Ez is hozzájárulhat, ezt azért hadd fogalmazzam meg feltételes módon, mert azért egy nagyon súlyos vádról van szó, tehát nyilvánvalóan mindenfajta értelemben bűncselekményről van szó, amíg az embernek a kezében nincsen konkrét bizonyíték, addig csak hipotéziseket tud megfogalmazni.

[00:15:10]Van rá esély nyilvánvaló, de kézzelfogható bizonyítékaim nekem evvel kapcsolatban nincsenek.

[00:15:14]De nem pusztán erről van csupán szó, mert nagyon sokan vannak Trump körül és mögött, akik ugyanúgy érdekeltek ennek a stratégiának a véghezvitelében, mint Trump és velük kapcsolatban ilyenfajta információk nem keletkeztek.

[00:15:27]- Te azonban az előbb említett írásodban Putyin piszkos kasszájának emlegetésekor nem álltál meg Trumpnál, hanem azt is írtad, idézem: "Ezt a modellt, vagyis a piszkos kasszamodellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után, és ennek ismeretében pedig az fejthető pontosan vissza, hogy mi áll Orbán Viktor orosz politikájának 180 fokos fordulata mögött."

[00:15:50]Mit állítasz tehát?

[00:15:56]- Azt állítom, hogy ez a módszer, amelyet Putyin az amerikai vezetéssel szemben alkalmaz, tehát az ő fekete vagy piszkos kasszájának a felhasználása, illetve hasonló jellegű ügyletekbe való bevonása a tárgyalópartnernek, ezt nem most találta ki Putyin.

[00:16:12]Ez egy régóta általa alkalmazott eléggé sikeres stratégia.

[00:16:16]Tehát azt látjuk, hogy van itt egy ideológiai kelepce, amivel megnyerem a tárgyaló felet, elnyerem a bizalmát, majd jövök a különböző ügyleteimmel, a különböző gazdasági, haszonszerzési és egyéb ajánlataimmal, amelyekbe bele fog sétálni a tárgyalópartner, mert a bizalmát már megnyerte.

[00:16:32]Ez úgy tűnik, hogy működik az Egyesült Államok esetében.

[00:16:35]A jelenlegi magyar kormányfő esetében ugyanezt láthattuk, egy teljes mértékben oroszellenes és nyugatpárti magatartásból gyakorlatilag szinte egyik napról a másikra történt meg ez a fordulat, amely együtt járt egyrészt egy ideológiai fordulattal, egy ideológiai szövetséggel, egy közös platformra helyezkedéssel.

[00:16:54]Az elmúlt években a volt köztársasági elnök, Novák Katalintól kezdve nagyon sokan mások részt vettek annak a fajta keresztény nacionalista ideológiának az oroszokkal együtt való közös ápolásában, moszkvai, egyéb tanulmányutak és konferenciákra való utazással, közös rendezvények szervezésével, amely ideológiát Oroszország Amerikával szemben is felhasznált.

[00:17:13]Ezzel párhuzamosan tudunk arról, hogy a magyar kormányfőhöz közel álló üzletemberek, illetve gazdasági szakemberek tettek még a fordulat táján, 2009-2010 tájékán látogatást Moszkvában, az FSZB székházban, ami ugye a titkosszolgálat, felmerül a kérdés, hogy gazdasági emberek miért mennek az orosz titkosszolgálathoz, merthogy az orosz titkosszolgálatnak a módszerei közé tartozik az, hogy különböző szürkezónás ügyleteken keresztül úgymond megnyerjék, befolyás alá vonják az ellenfelet.

[00:17:41]- De azt mondod, hogy ebből a piszkos kasszából Orbán is részesült?

[00:17:45]- Hogy mit jelent az, hogy Orbán Viktor részesült, azt nagyon fontos definiálni.

[00:17:49]Én azt látom, hogy van egy gazdasági együttműködésre való törekvés Oroszországgal, ami kéz a kézben jár egy ideológiai szövetséggel, egy ideológiai közös platformmal, és mindeközben azzal, hogy a magyar kormányfő és a magyar külügyi vezetés az orosz külügyi érdekekkel összhangban tesz nyilatkozatokat, illetve diplomáciai lépéseket.

[00:18:11]Ezek a napnál is világosabban így vannak.

[00:18:13]- Na de, hogy függnek ezzel a szürke vagy piszkos kasszával össze?

[00:18:17]- Hát úgy függhetnek össze, hogy megéri a magyar félnek ebben benne lenni anyagilag is és gazdaságilag is.

[00:18:25]- Anyagilag mondjuk úgy, hogy megveszi Orbánt vagy megveszi Szijjártót Putyin vagy Putyin körei a céljaiknak?

[00:18:33]- A törekvés egészen biztosan ez orosz részről, hogy ez megtörtént-e, az kérdés, ennek a megtörténtére legfeljebb abból lehet következtetni, hogy egy olyan éles, 180 fokos fordulatot hajtott végre a jelenlegi magyar kormányfő Oroszország politikája terén, amely nehezen magyarázható egyéb racionális indokkal.

[00:18:52]Hogy egy háborús agresszor mellé áll, vele szemben kritikus megjegyzéseket nem fogalmaz meg, ellenben a háborús agresszor által megtámadott országot és az őt védelmező európai országokat háborúpártisággal vádolja.

[00:19:06]Az ember keresi ennek az okait, keresi ennek a mozgatórugóit, és hát természetesen hipotéziseket fogalmaz meg ezzel kapcsolatban.

[00:19:15]Most azt láthatjuk, hogy Amerika relációjában ez kezd működni, az Egyesült Államok pillanatnyilag a háborús agresszorral gazdasági és pénzügyi együttműködés kialakítására törekszik, és felháborodva és felindulva nyilatkozik az ukránoknak és az európai országoknak a kérlelhetetlenségéről, miközben ők a háborús agressziót elszenvedő fél.

[00:19:39]- Arra mi a magyarázatod, hogy a számos bizonyíték ellenére, és ezek között ott vannak a bizonyítékok arról is, hogy Putyin titkosszolgálata beavatkozott Trump érdekében a 2016-os választásba, például az amerikai hírszerző ügynökségek, a CIA, az NSA és az FBI 2017 januárjában közös jelentést adtak ki, amely szerint Putyin közvetlenül irányította az orosz beavatkozási kampányt, célja pedig az volt, hogy gyengítse Hillary Clintont, az akkori demokrata elnökjelöltet, és elősegítse Trump elnökké választását.

[00:20:14]Aztán 2020-ban az amerikai szenátusi Hírszerzési Bizottság is több kötetes jelentést tett közzé arról, hogy az orosz beavatkozás igen szisztematikus volt 2016-ban, és ezzel kifejezetten Trump győzelmét célozták meg.

[00:20:28]A Bizottság szerint az orosz titkosszolgálat aktív intézkedésekkel, dezinformációkkal, hackelésekkel és egyéb propagandisztikus eszközökkel avatkozott be a választási küzdelembe, minden esetben Trump oldalán, de az alapkérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy mindezek és számos korrupciós ügye tudatában mégis miért választotta meg újra Amerika népe Trumpot, és az amerikai társadalom melyik része választotta meg őt újra?

[00:20:57]- Én ebben látok egyfajta anyagi aspektust, tehát azt a relatív életszínvonal romlást, amelyet az amerikai társadalom egy bizonyos szegmense elszenvedett, és ebben a szegmensben egyébként a kevésbé iskolázott rétegnek egy részére érvényes ez.

[00:21:13]Jellemző volt annak a fajta propagandának a sikere, amely jól beazonosítható ellenségekre terelte a gyanút, hogy ők a hibásak, ugye nyilvánvalóan az ellenzék, akik beengedik a migránsokat, és akik elveszik a munkádat, és a többi, és a többi.

[00:21:32]Tehát azok a tipikus toposzok hangoztak el a Trump-kampány keretében, amelyikkel nagyon könnyű volt érzelmileg azonosulni, és amelyek segítségével nagyon könnyű volt mobilizálni ezeket a tömegeket.

[00:21:45]Egy másik réteg nem feltétlenül elkülönül az előbbitől, tehát van átfedés a két réteg között, azok, akik azt a fajta kulturális vagy egyfajta vallási forradalmat próbálták megvívni, amellyel reagáltak azokra az akár extrémnek is tekinthető lépésekre, amelyek a demokrata kormányzat alatt megfigyelhetőek voltak, illetve a kereszténységnek, mint politikai ideológiának a háttérbe szorulására, tehát egyfajta hatás-ellenhatásként szavaztak egy olyan jelöltre, aki azt ígérte, hogy a kereszténység, mint ideológia ismét a politikát vezénylő erővé fog válni.

[00:22:19]És természetesen voltak azok a fajta gazdasági, illetve üzleti érdekkörök, akik a szabályzóknak a visszavonásában bíztak, abban, hogy megfelelő kampánytámogatásért cserébe a Trump-kormányzat az ő üzleti, gazdasági érdekeiket előnyben fogja részesíteni, nota bene Európával szemben is.

[00:22:39]- De ezek az előbb felsorolt tényállítások, bizonyítékok mégsem voltak elégségesek, hogy ártsanak Trump presztízsének, de vajon árt-e az Epstein-dossziék nyilvánosságra hozása.

[00:22:50]Ugye Jeffrey Epstein szexuális visszaélések és emberkereskedelem miatt lett elítélve.

[00:22:55]Ártanak-e azok a fotók, amelyek az Epstein-ügy részeként egyre-másra jelentek meg Trumpról és hölgyek tömegéről, vagy a Trump arcképével díszített, azt hiszem óvszerről is szó van, hiszen a mély Amerika, azaz a vidéki, főként az Egyesült Államok déli részén élők erősen bigottak, valláserkölcsi alapon állnak, és ők elítélik a szexuális kilengéseket alapesetben.

[00:23:22]Nem ez Trump választói bázisa?

[00:23:24]- Pont az Epstein dosszié az, amellyel eddig talán a legnagyobb csapást tudták mérni erre a bázisra.

[00:23:29]Elindult egy repedezés ezen a bázison, ugye vannak olyan prominens személyek, akik már nyíltan szembefordultak Trumppal, akik egyébként korábban az ő nagy támogatói voltak.

[00:23:38]Tehát az erkölcsi megújulás, a liberális dekadenciával való szembefordulás, az elitek kivételezett helyzetével való szembefordulás, ez mind-mind olyan szólam volt a választási kampány során, amelyre nagyon tudott rezonálni ez a választói réteg, és most azt látják, hogy amint hatalomra került ez a garnitúra, onnantól fogva ők is ugyanazt teszik, legalábbis ezen a téren.

[00:23:59]Ez valóban egy olyan válság, amelynek a végkimenetele egyelőre nem megjósolható, tehát nem látható az, hogy nem lesz-e egy újabb - magyar párhuzammal élve - kegyelmi ügy ebből az Egyesült Államokban.

[00:24:11]Természetesen ez nem feltétlenül a teljes jelenlegi mozgalomnak a bukását jelentené, hanem pusztán adott esetben Trumpnak, amennyiben ügyesen helyezkednek a mögötte álló és az ő farvizén a hatalomba beúszó személyiségek.

[00:24:26]- Ezek kik egyébként?

[00:24:27]Tehát ezek a mögötte álló személyiségek?

[00:24:29]- Hát gondolok itt elsősorban az alelnökre, a J.

[00:24:31]D.

[00:24:31]Vance-re és az ő holdudvarára, akik a keresztény nacionalizmust nem pusztán politikai pragmatizmusból, hanem személyes meggyőződésből is tűzték a zászlójukra.

[00:24:40]J.

[00:24:40]D.

[00:24:40]Vance, aki még pár évvel ezelőtt Amerika Hitlerének tartotta Trumpot, ő nem feltétlenül bánja azt, hogyha Trump eltűnik a színről, más kérdés, hogy egyelőre azt a fajta tömegtámogatottságot ő nem tudja produkálni, amit Trumpnak ez a végtelenül populista stílusa elő tudott teremteni.

[00:24:58]- Nagyot ugorva folytassuk most röviden Kínával, amelyet az amerikai új nemzetbiztonsági stratégia már nem ellenségként, hanem rendszerszintű versenytársként kezel, gazdasági, technológiai és katonai értelemben egyaránt.

[00:25:12]Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, Trump legfőbb törekvése világos, Amerika gazdagodásának szolgálatába kívánja állítani az egész világot, de Kína is első körben mindig gazdasági eszközökkel tör befolyásra minden földrészen, csakhogy amíg Trump erőszakot alkalmazva próbálkozik, Kína a gazdasági kapcsolatokat politikai befolyássá igyekszik konvertálni.

[00:25:37]Mit gondolsz, hol fog megütközni Kína és az Egyesült Államok?

[00:25:41]- Egy olyan pályán vannak, amely egy ütközőpálya, tehát előbb-utóbb szembe fog találkozni ez a két ország egymással.

[00:25:49]Már csak azért is, mert Kínának a célja nem pusztán az, hogy egyenrangú féllé váljon, hanem az, hogy megdöntse az Egyesült Államoknak az egyeduralmát.

[00:25:59]Nem látom azt, hogy az Egyesült Államok ezzel szemben egy életképes stratégiát meg tudott volna fogalmazni.

[00:26:06]Ahogy erről már beszéltünk, a saját szövetségesi rendszerének a meggyengítése az inkább kiszolgáltatottá teszi egy ilyen támadásnak, hiszen Kína érzékelni fogja azt, hogy az Egyesült Államok gyengébb.

[00:26:17]Hiába veri a dobot az Egyesült Államok, hogy mennyire erős, de Kína pontosan ki tudja számolni azt, hogy Európa nélkül vagy az európai szövetségesi rendszer meglazításával az Egyesült Államok de facto gyengébb lesz.

[00:26:29]És lehet, hogy Kína ki fogja használni ezt a jelenlegi helyzetet, és olyan lépéseket fog megtenni, amelyeknek az eredményeképpen ez a konfliktus minél előbb eszkalálódni fog.

[00:26:40]Itt ugye szó van azokról a kis úgynevezett mikrokonfliktusokról, amelyek önmagukban nem lennének elegendőek a két hatalom közötti konfrontációnak a kirobbantásához, azonban hasonlóan egyébként az első világháború elindulásához, ahol egy gyakorlatilag jelentéktelen Boszniában történt valami, igaz, hogy trónörököst merényeltek meg, de a merényletnek az oka mégiscsak a délszláv politikai szituáció volt.

[00:27:06]Ez a merénylet, ez a konfliktus elvezetett egy háborúnak a globális eszkalációjához.

[00:27:12]A szakértők, elemzők elsősorban jelenleg ettől félnek, hogy ebben az egyre inkább töredezettebbé váló világban, ahol a nemzetközi intézmények, amelyeknek a szerepe pont az, hogy ezeket a konfrontációkat lehetőleg valamilyen mederbe tartsák és biztosítsanak valamilyen mediációs mechanizmust ezeknek a tisztázására, ezek kezdenek egyre inkább működésképtelenné válni a legitimációjuk az elúszik, alámosódik.

[00:27:37]Egy ilyen helyzetben ezek a fajta kis úgynevezett mikrokonfliktusok vagy mikrorepedések, ezek nagyon könnyen tudnak egy teljesen globális hasadássá válni.

[00:27:46]Hogy ez hol fog pontosan megvalósulni, mondjuk adott esetben most Kína és Japán közötti konfliktus a környező szigetek kapcsán fog-e egy ilyenhez vezetni, vagy Kína mégiscsak rászánja magát, hogy Tajvant valamilyen módon a saját, adott esetben katonai befolyása alá vonja, ez nehezen kiszámítható.

[00:28:05]Kínában a gazdasági helyzet nem túl rózsás, és ez is indukálhat olyan fajta nacionalisztikus politikai ideológiát, amely a keletkező társadalmi feszültségeket esetleg egy nemzetközi konfliktusnak a kiélezésével próbálja feloldani vagy levezetni.

[00:28:23]- És hát ami a haditechnikát illeti, Kína állítólag már a világ legnagyobb hadiflottájával büszkélkedhet, és a hadiipara egymás után készíti a nyugati technikával versengő repülőgépeket, hajókat, drónokat és hiperszonikus rakétákat.

[00:28:38]Olyannyira, hogy bizalmas amerikai jelentés szerint Amerika már elveszítene egy Tajvanért kirobbant kínai-amerikai háborút.

[00:28:47]Mit kezd ezzel a ténnyel Trump és a hadügyminisztere, Pete Hegseth, aki mielőtt Trump hadügyminisztere lett, ugye jól tudom, televíziós műsorvezető volt?

[00:28:57]- Igen, de nem vagyok biztos benne, hogy a legalkalmasabb személy ennek a nagyon komplex helyzetnek a kezelésére.

[00:29:03]Ez a fajta muszklimutogatás és erőből való politizálás nem hiszem, hogy Kína esetében célravezető lenne.

[00:29:11]Kínát visszatartani kellene egy ilyen konfliktustól, bizonyos értelemben elrettenteni, bizonyos értelemben visszatartani.

[00:29:17]- Kinek kellene ezt megoldani?

[00:29:17]- Az Egyesült Államoknak és Európának.

[00:29:20]Tehát hogyha Kína azt látná, hogy ez a szövetségesi rendszer él és virul és fejlődik, és az alapjait senki nem tudja megingatni, akkor jóval kevesebb ösztönzést fog érezni magában arra, hogy bármilyen téren próbáljon alávágni az Egyesült Államok befolyásának.

[00:29:37]Amelyik pillanatban Kína ezt nem fogja érezni, és bevállal valamilyen ilyen kalandot, onnantól fogva nagyon nehéz megjósolni azt, hogy ez hova fog eszkalálódni.

[00:29:46]Nagyon könnyű ilyenkor félrekalkulálni, elvéteni az arányokat, félrekalibrálni az erőviszonyokat, a szándékokat.

[00:29:53]Sajnos nagyon sikamlóssá vált a nemzetközi biztonsági helyzet, pont amiatt, hogy az eddig ennek az egésznek a tőkesúlyát vagy a struktúráját, ha úgy tetszik, megadó transzatlanti szövetségesi rendszer befolyása, legitimációja nagymértékben sérült.

[00:30:09]- Kína és Tajvan esetében ugye nem pusztán arról van szó, hogy a 9,5 millió négyzetkilométeren elterülő Kína nem tudja elviselni, hogy a tőle kétszáz kilométerre fekvő kis sziget, Tajvan, ami mindössze harminchatezer négyzetkilométeres, nem az övé, hanem stratégiai és gazdasági szempontokról van szó, nevezetesen a kelet-kínai és a dél-kínai tenger feletti uralomról, tehát katonai támaszpontokról, hajózási útvonalakról, illetve ásványi kincsekről.

[00:30:41]Kína láthatóan egyre gyakrabban provokálja Tajvant.

[00:30:44]Mitől függ az, hogy megtámadja-e Kína Tajvant?

[00:30:48]- Attól, hogy mennyire kell félnie a retorzióktól.

[00:30:52]Alapvetően ez az, ami befolyásolja.

[00:30:54]- A retorzióktól kiknek a részéről?

[00:30:56]- Hát nyilvánvalóan az Egyesült Államok részéről elsősorban, illetve a nyugati szövetségesi rendszertől.

[00:31:01]A hírek szerint a kínai vezetés felszólította arra a kínai hadsereget, hogy 2027-re váljon alkalmassá Tajvan elfoglalására.

[00:31:09]Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez meg fog biztosan történni, de egészen biztos, hogy nem véletlenül készítettek egy ilyen stratégiát.

[00:31:15]Ugye ez óriási anyagi ráfordításokkal járó stratégia, tehát biztos, hogy van valami oka ennek.

[00:31:20]Mert például, ha Kína azt látja, hogy Oroszországnak ezt szabad, csak akarnia kell, akkor ő is felbátorítva érzi magát erre, és függ a kínai belpolitikai helyzettől, mennyire készteti ez arra a kínai vezetést, hogy nemzeti identitáserősítés céljából meglépje ezt.

[00:31:35]- Ahogy a fontosabb nemzetközi szakértők is értékelik, és te is tettél már erre utalást, ez az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia újraéleszti az 1823-as Monroe-elvet, ez rövid megfogalmazás szerint valahogy úgy szól, hogy Amerika az amerikaiaké, és Amerikán az egész észak és dél-amerikai kontinenst kell érteni.

[00:32:00]És talán megerősíti ezt az elvet azzal, hogy most már az egész nyugati félteke az Egyesült Államok katonai fennhatósága alá tartozik, azaz megint csak a teljes amerikai kontinensről van szó.

[00:32:12]Miféle jogosítványokat jelent ez a gyakorlatban?

[00:32:15]- Ennek a Monroe doktrínának a Trump-féle kiterjesztése azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem engedi meg azt, hogy itt a nyugati féltekén bármilyen fajta külső, elsősorban orosz vagy kínai befolyás érvényesüljön.

[00:32:28]- Nyugati féltekén mit ért?

[00:32:30]- Alapvetően az amerikai kontinenst, beleértve ebbe Észak- és Dél-Amerikát is.

[00:32:33]És ebbe nyilván beletartozhat a gazdasági és a politikai befolyásolási kísérlet, aminek az érvényesítését láthatjuk most egyébként Venezuelával szembeni amerikai eljárásban is.

[00:32:42]- Erről majd mindjárt beszélünk.

[00:32:43]- De ha már ezt említetted, Trump el is kezdte a főhatalom gyakorlását Venezuelával szemben, hiszen a Trump-féle kiegészítés ebben a nemzetbiztonsági stratégiában a bevándorlást és a drogkereskedelmet jelöli meg az Egyesült Államokat fenyegető alapvető biztonsági aggályként, és Trump Venezuelának azzal rontott neki, hogy Venezuela a kábítószer-kereskedelem és csempészet központja.

[00:33:08]Nos, Venezuela esetében a hatalomgyakorlás a következőképpen néz ki: védtelen embereket öl a tengeren, továbbá vérdíjat tűzött ki Trump a venezuelai elnök fejére, és brutális hadihajókat vezényelt Venezuela partjaihoz, több mint egy tucatot, több tízezer katonával.

[00:33:27]Azt írja ezzel kapcsolatban a Le Monde, hogy akkora haderőt, amekkorát a kubai válság óta nem látott az a térség, köztük a világ legnagyobb hadihajóját, a USS Gerald Ford repülőgép-hordozót, de lezárással is megfenyegette Venezuela légterét, megbénítva ezzel az ország légikapcsolatait.

[00:33:47]De akkor ez nem egy XXI.

[00:33:47]századi gyarmatosító nagyhatalom magatartása?

[00:33:54]- Azok az indokok, amelyekre alapozza ezt az Egyesült Államok, tehát Venezuelának a kábítószercsempészetben és termelésben való részvétele, azok nem állnak meg a tények mérlegén.

[00:34:04]Ennél sokkal fontosabb az, hogy Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb ki nem termelt olajtartalékaival, négyszer annyival, mint amennyivel az Egyesült Államok egyébként, és ami szintén nem mellékes még, hogy éppen azzal a fajta olajtípussal, amely olajnak a feldolgozására az Egyesült Államokban lévő olajfinomítók nagy része ki lett találva és fel lett építve, miközben az Egyesült Államoknak az olajkitermelése más típusú olajat tud produkálni.

[00:34:29]Ráadásul az úgynevezett palaolaj kitermelés egyre kevésbé gazdaságos az Egyesült Államokban, egyre több pénzbe kerül egy adott egységnyi olajat kitermelni, vagyis az olajárnak az adott esetben csökkenésével, tehát több olajnak a piacra, világpiacra engedése, az azt jelenti, hogy csökken az olajnak a globális ára.

[00:34:47]- De ez nem egy XXI.

[00:34:47]századi gyarmatosító nagyhatalom magatartása, vagy az nem bűncselekmény-e, hogy egy ember, még ha az Egyesült Államok elnöke is, embereket öl, illetve ölet a tengeren mindenféle bizonyíték nélkül.

[00:34:59]Több meggyilkolt venezuelai ember hozzátartozója azt állította, hogy a megölt családfő egyszerű halász volt, az meg egészen megdöbbentő, hogy az amerikai védelmi miniszter arra adott utasítást, hogy nem maradhatnak túlélők, így szeptemberben egy második csapással öltek meg két túlélőt is Venezuela vizein.

[00:35:19]Mi ez?

[00:35:19]Miféle magatartás ez?

[00:35:21]- Mindenképpen jogsértő, és ebben megszólaltak ebben a kérdésben amerikai katonai jogászok is, illetve most már csak volt katonai jogászok, akik egészen világosan rámutattak arra, hogy ez sért mindenfajta jogszabályt, amelyet ők eddig ismertek.

[00:35:33]Kezdve egyébként azzal, hogy a kábítószer csempészet az nem katonai kérdés, hanem bűnüldözési kérdés, azoknak az embereknek a kivégzése, akik egy ilyen csapást túlélnek, az meg gyilkosság.

[00:35:46]- Láttad például azt a szörnyű felvételt, ahogy egy nyomorult bárka felett megjelenik egy ultramodern gyilkológép?

[00:35:53]Védekezni se lehetett ellene.

[00:35:56]Azt hiszem, ezt hívják embervadászatnak, amit ebben az esetben egy nagyhatalom követ el.

[00:36:01]Ezt hogyan tűrheti el a világ?

[00:36:03]Ennyire eszköztelen mindenki Trumppal szemben?

[00:36:05]- Igen, de Amerika evvel egyébként elsősorban már azon túl, hogy ezeket az embereket meggyilkolja, magának árt, mert a saját maga legitimációját iszonyatos mértékben rombolja.

[00:36:14]És ez tulajdonképpen Amerika vezető szerepének a fenntartható modelljét ássa alá.

[00:36:18]Fenntartható modellen egy olyan modellt éltek, amely az elmúlt nyolcvan évet jellemezte, amikor a világnak egy jó része kifejezetten egy kívánatos modellként tekintett az Egyesült Államokra, még hogyha tisztában is volt a modellnek az ellentmondásaival.

[00:36:31]Tehát mindenképpen egyrészt bűncselekmény, másrészt pedig kontraproduktív, hogyha hosszú távon nézzük az Egyesült Államoknak az érdekeit.

[00:36:38]A világ ezzel szemben nem tud semmit se tenni, hiszen nem rendelkezik olyan fajta potenciállal, amelynek a segítségével evvel szembe tudna szállni, viszont ezek ráadásul precedensként kínálkozhatnak Oroszország és Kína számára, hogy azt mondhassa: Na jó, hát ha te ezt csinálod, akkor én meg elfoglalom Ukrajnát, vagy elfoglalom Tajvant.

[00:36:54]Hát Kína miért ne foglalhatná el ilyen alapon Tajvant?

[00:36:56]Ő is ugyanúgy elmondhatja azt, hogy neki geostratégia és egyéb szempontból Tajvan olyanfajta jelentőséggel bír, mint egy Egyesült Államoknak Venezuela.

[00:37:04]Egyesült Államok nem akarja elfoglalni Venezuelát, de egy olyan fajta rezsimváltást akar elérni, amelynek eredményeképpen vele empatikusabb rezsim kerül hatalomra.

[00:37:13]- Igen, mert az kétségtelen, hogy Venezuela elnöke, Nicolas Maduro valóban diktátor, aki tönkretette az országát, de hát hogy ilyen eszközökkel küzdeni valaki ellen, és legfőképpen, ahogy mondod, az olajért, azért ez szörnyűséges.

[00:37:26]És hogy mennyire nem a kábítószerről lehet szó, amire egyébként hivatkozik unos-untalan Trump, Kolumbia a világ legnagyobb kokaintermelője, Venezuela inkább csak tranzitország, ráadásul Trump most adott kegyelmet Honduras volt elnökének, akit tavaly amerikai bíróság ítélt talán negyvenöt év börtönre, mert erőszakos drogkereskedelmi hálózatot irányított, és segített több száz tonna kokaint az Egyesült Államokba juttatni.

[00:37:53]- Kérdés az, hogy ez a tétlenül tűrés ez elég lesz-e az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy azt a fajta politikát, amire rá fog kényszerülni a saját státuszának és a világ biztonságának a relatív megőrzése érdekében, tehát ezt a fajta szövetségesi politikát fenn tudja-e tartani.

[00:38:07]Én azt gondolom, hogy nem.

[00:38:08]Tehát mindenképpen kontraproduktív, hogyha az Egyesült Államok abból indul ki, hogy innentől fogva ilyen unilaterális alapon fogja tudni érvényesíteni az érdekeit globálisan, akkor szerintem óriásit téved.

[00:38:19]- Egyébként egy venezuelai olajat szállító tanker amerikai lefoglalását Venezuela nemzetközi kalózkodásnak minősítette.

[00:38:29]Trump ezt a maga infantilis módján így jelentette be, nem tudom olvastad-e: Épp most foglaltunk le egy tartályhajót Venezuela partjainál.

[00:38:37]Nagy tartályhajó, nagyon nagy, valójában a legnagyobb, amit valaha lefoglaltunk.És hogy mi lesz a lefoglalt olaj sorsa, azt mondja: Megtartjuk, gondolom.

[00:38:48]Szóval ha eddig az Egyesült Államokat sokan a világ csendőrének nevezték, mert ugye sokan annak nevezték, most az USA a teljes amerikai kontinens csendőre lesz?

[00:38:56]- Ez a csendőrség és az útonállás közötti átmenet azért bizonyos értelemben, és hát ezen a háttéren azért fölmerül a kérdés, hogy milyen fajta civilizációs megújulást tud egy ilyen ország kínálni Európának, amelyik így jár el.

[00:39:09]Én egyébként nem a venezuelai rezsimet féltem, félreértés ne essék, nagyon is jó lenne az, hogyha az változna, és egy demokrácia alakulna ki Venezuelában is, csakhogy az Egyesült Államoknak ez a fajta demokráciaexportja azért az elmúlt években nem volt túlságosan sikeres.

[00:39:25]És egyébként ezzel Trump pont kampányolt, hogy abba kell hagynunk ezeket a fajta kísérleteket, lásd Irak, Afganisztán, és a többi, merthogy csak jóval nagyobb káoszt okozunk, mint amit megoldani kívántunk.

[00:39:36]Szakértők, tehát Latin-Amerikához értő, a központi hírszerzésnél vagy a védelmi minisztériumnál egykor dolgozó amerikai szakértők számos tanulmányban, elemzésben közzétették azon aggodalmukat, hogy a rezsimnek a megbuktatása sokkal nagyobb káoszt fog előidézni.

[00:39:52]- Venezuelában.

[00:39:52]- Venezuelában, pontosan, ami egyébként akár a térségben is okozhat további problémákat.

[00:39:59]Tehát ezeket az érzékenységeket mindenképpen tekintetbe kellene venni, és egy olyanfajta változtatásra irányuló stratégiát kellene kidolgozni, amelynek a legitimációja és a morális támogatottsága jóval nagyobb, mint a jelenleginek, mert az lesz csak fenntartható.

[00:40:15]- Itt akkor most kérem, hogy megint adjunk lehetőséget támogatóinknak, meg aztán buzdítom önöket a feliratkozásra, de egy percen belül visszajövünk és folytatjuk Buda Péterrel.

[00:41:06]- Ha még nem tették, kérem, iratkozzanak fel YouTube csatornánkra.

[00:41:11]Ez a gesztus nemcsak nekünk jelent támogatást, hanem önöknek is garantálja, hogy mindig időben értesüljenek új tartalmainkról.

[00:41:19]A feliratkozás egyszerű, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösen építhessünk egy erős, gondolkodó közösséget.

[00:41:26]Hiszen a tudás akkor válik igazán értékessé, ha minél többen osztozunk benne.

[00:41:32]Így minden feliratkozás egy apró lépés afelé, hogy együtt könnyebben eligazodjunk a világ dolgaiban is.

[00:41:40]Ha míg erről győzködtem önöket, feliratkoztak, megköszönöm.

[00:41:44]- Folytatjuk Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértővel a beszélgetést, még mindig arról, hogy mi minden következik a világra és Európára nézve az amerikai új nemzetbiztonsági stratégiából.

[00:41:57]Az Egyesült Államokon belül Trump egyre-másra a saját városai ellen veti be a Nemzeti Gárdát, bűnözésre hivatkozva, főként persze a demokrata városvezetésű városok ellen, azaz Putyin mellé felsorakozott egy újabb nagyhatalom, amelynek vezetője felrúg minden normát otthon is, külföldön is.

[00:42:18]Ebbe a sok mindenbe nem fog belebukni Trump, hiszen az Egyesült Államok azért stabil és kiépült demokrácia volt eddig?

[00:42:25]- Mindenki ebben bízott, aztán mikor hatalomra került a legújabb Trump rezsim, akkor elképesztő elánnal tudott neki esni a demokratikus intézményrendszernek a lebontásába, kezdve a strukturális átalakításokkal, illetve ezrével bocsátottak el embereket, és vesznek vele hozzájuk ideológiai lojális embereket, és azt lehet megfigyelni, hogy nagyon sokan - egyébként komoly üzletemberek - az anyagi érdekeik védelmében nem mernek szembemenni a jelenlegi vezetéssel.

[00:42:53]Hogy meddig tudnak ebben elmenni, az kérdés.

[00:42:56]Én azt gondolom, megint csak azt mondom, hogy az Egyesült Államoknak a válságát ezzel a fajta erőszakos, homogenizáló törekvéssel nem lehet megoldani.

[00:43:05]Az Egyesült Államoknak a nagyságát, a prosperitását egyébként pontosan az a fajta képesség alapozta meg, amelynek a segítségével rendkívül nagyszámú különböző kultúrákból érkezett ember tudott közösen együttműködni.

[00:43:20]Egyébként pont a XIX.

[00:43:20]században ez a fajta nagy migrációs bevándorlás okozott problémát, akkor egyébként a katolikus bevándorlók okoztak nagy zavart a protestáns befogadó közösségben.

[00:43:31]Ma ugye az eltérő színű vagy eltérő vallású bevándorlók okoznak problémát, de az USA képes volt integrálni annak idején is ezeket a bevándorlókat.

[00:43:40]Hogyha ezt az integrációs eszközt nem találja meg újra, akkor szerintem nagyon komoly problémák várnak rá.

[00:43:47]Az USA versenyképességét ugyanis részben a bevándorlás tudja támogatni, nagyon sok egyéb más szempont mellett.

[00:43:55]Tehát ez nem fenntartható, már csak azért sem, mert az Egyesült Államok szerintem így gazdaságilag és politikailag nem lehet globálisan sikeres szereplő, és előbb-utóbb, ha más nem, a gazdasági szereplők fel fogják azt ismerni, hogy ez egy tévút volt, és ezen módosítani kell, tehát korrekciót kell végrehajtani.

[00:44:15]Hogy ez mikor fog bekövetkezni, milyen fajta csapások, kataklizmák kellenek, hogy ráébresszék erre ezt az elitet, azt megjósolni nem tudom, attól viszont tartok nagyon, hogy olyan kataklizmák fogják ezt kiváltani, amelyeknek a hatására már nem egy józan, ésszerű megoldás fog felülkerekedni, hanem egy olyan fajta megoldás, amely az embereknek a félelméből táplálkozik.

[00:44:39]- Mire gondolsz?

[00:44:39]- Gondolok itt például a klímaváltozás kérdésére, gondolok itt a nukleáris proliferációnak a kérdésére, gondolok itt a világjárványoknak a kérdésére, a nemzetközi pénzügyi, gazdasági mechanizmusok szabályozásának a kérdésére.

[00:44:51]Egy kis várossá vált a világ, itt minden, ami történik a város egyik szegletében, a másik szegletére is végzetes hatással lehet.

[00:44:59]Tehát nem lehet XIX.

[00:44:59]századi eszközökkel nyilvánvalóan egy XXI.

[00:45:03]századi világot menedzselni.

[00:45:06]Minél később ismeri fel a világ azt, hogy ezt az intézményrendszert kellene fejleszteni annak érdekében, hogy többé-kevésbé, de menedzselni tudjuk a globalizációt, annál nagyobb a veszélye, hogy bekövetkezik egy olyan összeomlás.

[00:45:20]- Miből adódó összeomlás?

[00:45:22]- Olyan, akár katonai konfliktusból, környezeti katasztrófából, világjárványból és a többi, és a többi, csak képzeljük el ezeket a szinergiákat, amelyeket ezek az egyedi válságok tudnak képezni és előidézni.

[00:45:35]Tehát tud ez egy olyan globális kataklizmát előidézni, amely párosulni fog a kirekesztéssel, az intoleranciával.

[00:45:43]Az emberi történelem, de ha csak Európa történelmén maradunk, folyamatosan felmutat ilyen korszakokat.

[00:45:49]Középkorban, az ókorban is voltak olyanfajta társadalmi összeomlások, globális birodalmi összeomlások, amelyekre a válasz az volt, hogy erősítsük meg a politikai hatalmat valamilyen transzcendens eszközzel, és aki ezt a transzcendens eszközt ezt nem fogadja el, az az állam ellenségévé válik és kirekesztésre kerül.

[00:46:11]Ezt most nehezen tudjuk elképzelni, de képzeljünk el egy olyan globális válságot, amikor az emberiség léte forog kockán.

[00:46:19]Elérkeztünk egy olyan időszakba, egy olyan történelmi időszakba, amikor ennek a realitása igenis megvan.

[00:46:26]Ilyenfajta időszak az emberi történelemben, egy ilyen globális összeomlás még soha nem volt, mert nem volt ilyen szinten globálisan összefonódva az emberiség, és nem volt meg hozzá a technológiánk sem.

[00:46:39]Jelenleg sajnos a tűzzel játszunk globálisan.

[00:46:42]A tragédia az az lehet, hogyha ezt időben nem ismerjük fel, mert a tragédiából nem egy megoldás felé, hanem egy sokkal nagyobb tragédia felé fogunk elmozdulni.

[00:46:52]- Még mindig az Egyesült Államokhoz, illetve a belviszonyaihoz visszatérve, arról mit tudsz, hogy állnak a demokraták?

[00:46:59]Magukhoz térnek-e 2028-ig a következő egyesült államokbeli választásig?

[00:47:04]- Hogy ilyen változások zajlanak az Egyesült Államokban, ahhoz képest a demokratáknak a reakciója szerintem korántsem kielégítő, és nem vagyok egyedül, aki ezt mondja.

[00:47:14]Vannak elindult kezdeményezések, egyes konkrét személyek körül szerveződik egy újabb pólus, amely megújítaná a Demokrata Pártot, de én úgy látom, hogy egyelőre nem pusztán személyi kérdésekben nincsen megegyezés, hanem a megújulásnak az irányvonala tekintetében sem.

[00:47:30]Tehát zajlik a vita, hogy most a demokraták húzódjanak-e középre, vagy inkább radikalizálódjanak bizonyos értelemben, és ezzel próbáljanak színt vinni és egy új pólust vinni az amerikai politikába.

[00:47:42]Tehát a tevékenységnek az a fajta hiánya, amely az elmúlt években jellemezte a demokratákat ezen a téren, az most megbosszulja magát.

[00:47:48]Ők benne voltak egy bizonyos rutinban, ennek az eredménye az is, hogy egy alkalmatlanná vált elnök volt az elnökjelöltjük nagyon sokáig, és nagyon későn cserélték már le nem feltétlenül legalkalmasabb jelöltre, és a kialakult elitnek a rugalmatlansága, az arra való képtelensége, hogy újabb impulzusoknak adjon teret, az jelenleg úgy tűnik, hogy érezteti a hatását, és bár vannak, még egyszer mondom, ígéretesnek tűnő személyek, akik feltűntek a színen, kérdés az, hogy sikerül-e nekik nem pusztán a tömegek elégedetlenségét becsatornázni, hanem valamilyen fajta konstruktív és előremutató választ adni azokra a válságjelenségekre is, amelyeket egyébként az eddigi, tehát a Trump-féle irányvonal meglovagolt.

[00:48:33]- Arra kérlek, hogy beszéljünk még az orosz-ukrán béketervekről az európai háborús készülődésről és a befagyasztott orosz vagyonról.

[00:48:42]Kezdjük azzal, hogy miért gondolta sokáig a két önkényúr, Trump és Putyin, hogy egymás között kell elintézniük a békét Ukrajna és Európa teljes vagy legalábbis jelentős mellőzésével?

[00:48:54]- Azért, mert az Egyesült Államoknak a stratégiai érdekeltségei megváltoztak.

[00:48:58]Az Egyesült Államok azt gondolja, hogy Ukrajnának már nincs akkora jelentősége a saját céljai szempontjából, mivel eleve Európának a szerepe is leértékelődött.

[00:49:07]És ugye Ukrajnának a sorsa alapvetően az európai biztonságpolitikai helyzetet befolyásoló tényező.

[00:49:13]Továbbá Oroszországnak a támogatására a Kínával szembeni stratégiájában számít az Egyesült Államok.

[00:49:20]Tehát tulajdonképpen az ukrán helyzetet egy letudandó, kicsit bosszantó problémaként kezeli, és nem fogja fel azt, hogy ennek milyen velejárói lehetnek egy nem sikeres rendezés esetén.

[00:49:32]- Egy kör erejéig itt közvetőleg érinteném az orosz gazdaság helyzetét, amelyről hol azt olvasom, hogy a szankciók és az elszigeteltség miatt erősen meggyengült, hol meg azt, hogy még mindig nem élte fel a tartalékait.

[00:49:46]Ettől függetlenül Trump terve, hogy az 'üzletet békéért' logika alapján az amerikai vállalatok befektetnének stratégiai orosz ágazatokba, és segítenének helyreállítani az Oroszországból Európába és más régiókba irányuló energiaszállításokat.

[00:50:04]Ezek lényegében mentőövet jelentenének Putyinnak, ha jól gondolom.

[00:50:09]- Így van, pontosan.

[00:50:10]Trump egy háborús bűnös hatalomnak dob mentőövet, mely háborús bűnös hatalom ennek a hatására nem megbánni fogja a bűneit úgymond, hanem felbátorítva fogja érezni magát.

[00:50:20]- Ez a felvétel ugye kedden este készül, előző nap, hétfőn Berlinben az európai vezetők megegyeztek az Egyesült Államokkal az orosz-ukrán háborút lezáró béke garanciális elemeiről.

[00:50:34]Innentől kezdve az USA is ezt az egyeztetett álláspontot képviseli majd a Moszkvával folytatott tárgyalásokon, legalábbis elvileg.

[00:50:43]De mennyire vehető ez komolyan?

[00:50:45]Egyrészt Trump szokásának megfelelően nem hátrál majd ki ebből a hétfőn késő este megjelent nyilatkozatból, illetve hétfőn kötött megállapodásból, illetve Putyin elfogadja ezt, amit csak európai vezetők írtak alá, ugyanis ebben minden olyan részlet is benne van, amikről eddig szó se volt az orosz-amerikai tárgyalásokon.

[00:51:05]Hogy az ukrán haderő nyolcszázezer fős legyen, többnemzetiségű katonai erő felállítását, amely az ukrán légvédelemben és tengeri biztonságban is részt venne, sőt Ukrajna területén más műveletekben is, ha Ukrajnát támadás érné, katonailag is beavatkoznának, aztán Oroszország háborús jóvátételre kötelezését, illetve az is benne van ebben a tervezetben, hogy a nemzetközi határok erőszakkal nem változtathatók meg, és a területi kérdésekről való döntés kizárólag az ukrán nép hatáskörébe tartozik.

[00:51:41]Én legalábbis úgy látom, jókora pofon Oroszországnak, ha tényleg ez lesz a tárgyalások alapja.

[00:51:48]- Én abban nem vagyok biztos, hogy ezt az amerikai fél mennyire veszi komolyan tulajdonképpen, és nem csupán egy tárgyalási technika részéről, ugyanis ebben az új, most nyilvánosságra került tervezetben tényleg számos olyan elem van, amely totálisan szembemegy az orosz szempontokkal.

[00:52:04]- Olyannyira, hogy a Kreml sajtótitkára, Peszkov már meg is nyilatkozott, hogy Oroszország nem valószínű, hogy belemegy egy megállapodásba, amíg az ukránok rövid távú, életszerűtlen megoldásokra összpontosítanak.

[00:52:16]Valahogy úgy fogalmazott Peszkov, hogy mi békét akarunk, nem akarunk tűzszünetet, amivel csak Ukrajnát juttatnánk levegőhöz, és hagynánk, hogy felkészüljön a háború folytatására.

[00:52:26]Peszkov kijelentette, le akarjuk zárni a háborút, el akarjuk érni a céljainkat, biztosítani az érdekeinket és garantálni a békét Európának a jövőre nézve - mondta ezt mindjárt erre a hétfői közös nyilatkozatra a moszkvai vagy az orosz sajtótitkár.

[00:52:43]- Igen, hát az az ország akarja garantálni a békét Európa számára, amely megtámadta Ukrajnát.

[00:52:48]Tényleg ez a szovjet időkből ismert teljesen pimasz, cinikus hazudozás.

[00:52:52]Oroszországnak a céljai messze túlmutatnak Ukrajnán.

[00:52:55]Oroszország nem fog addig belemenni egy ilyenfajta egyezségbe, amíg nem látja és komolyan nem veszi azt, hogy az Egyesült Államok kimondta az 'eddig és ne tovább'-ot.

[00:53:09]- És gondolod, hogy a gazdasági szűkülés sem fogja ebbe a kényszerhelyzetbe hozni?

[00:53:13]- Szerintem ebben a pillanatban még nem áll fenn az a helyzet, gazdasági szakértők azt mondják, hogy nagyjából egy éve van még az orosz gazdaságnak, hogy ebben az ütemben bírja ezt a fajta hadigazdálkodási modellt.

[00:53:24]Egészen biztosak lehetünk benne, hogy korlátlan ideig nem fogja bírni.

[00:53:27]Tehát ezek a mítoszok, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni, ezeket felejtsük el, mert Oroszországot nagyon sokszor legyőzte a Nyugat, csak a XX.

[00:53:33]században, meg a Kelet, mármint Japán.

[00:53:36]Szóval Oroszországot igenis térdre lehet kényszeríteni azzal, hogy kellő határozottsággal és kellő egyértelműséggel a Nyugat összefog Oroszországgal szemben.

[00:53:46]Amíg Amerika egyet lép előre és kettőt hátra, addig Oroszország pontosan tudja azt, hogy nincs mitől tartania, hogy különböző egyéb alkukkal és fekete piszkos kasszás manőverezésekkel jobb belátásra tudja rávenni az amerikai tárgyaló feleket.

[00:54:02]- Mit gondolsz, van esélye Zelenszkijnek, hogy ne kelljen belemenni egy olyan békébe, amelyik a véreskezű agresszort, azaz Putyint jutalmazza a területekkel és további támadási lehetőségekkel, és nem a megtámadott, iszonyú pusztításokat elszenvedett áldozatot védelmezi?

[00:54:20]- Ameddig Európa ezzel az egységgel mögötte áll, addig szerintem igen.

[00:54:24]Nyilvánvaló, hogy Európa nem tudja pótolni az Egyesült Államokat, nem is elsősorban anyagi, hanem katonai szempontból, és azt a fajta elrettentő erőt sem tudja felmutatni, mint amit az Egyesült Államok felmutat, de ha a NATO-nak az európai tagjai összefognak és az Európai Uniónak azok a tagjai, akik eddig is összefogtak Ukrajna védelmében, akkor ez mindenképpen egy védőernyőt tud Ukrajna számára biztosítani.

[00:54:51]Más kérdés, hogy ki tudja, hogy meddig lesznek hatalmon azok a kormányok, amelyek eddig ezt az összefogást ambicionálták az európai országok részéről.

[00:55:01]- Lehet, hogy nem is Zelenszkij fogja megkötni ezt a békét?

[00:55:04]Hiszen Amerika is, Oroszország is elnökválasztást akar Ukrajnában, és a legkevésbé sem érdekli őket az ukrán alkotmány, amely ezt határozottan tiltja a háború idején.

[00:55:15]Egy puha új ukrán elnököt esetleg szívesebben látnának az ország élén, vagy arról van szó, hogy Zelenszkij, aki lassan négy éve az ellenállás szervezője és szimbóluma, egyszerűen nem köthet olyan megállapodást, amely Ukrajnára nézve hátrányos.

[00:55:33]- Tudomásul kell venni, hogy azért az ukrán társadalomnak, illetve az ukrán hadseregnek egy számottevő része, számára teljes mértékben elfogadhatatlan bármilyen olyan területi kompromisszum, amelyért négy éven keresztül gyakorlatilag vérüket hullatták.

[00:55:47]Egy ilyen kompromisszumnak az elfogadása Zelenszkij részéről egy olyan belpolitikai destabilizációhoz vezetne, ami egyébként az oroszoknak abszolút az érdekében áll, hiszen egy ilyen zavarosban sokkal könnyebben tudják a saját érdekeiket rákényszeríteni az országra.

[00:56:01]- De szerinted meg tudja úszni, vagy nem fogja tudni megúszni területi és gazdasági veszteségek nélkül ezt az imperialista háborút Ukrajna?

[00:56:09]- Európának az összefogásától függ ebben a pillanatban az, hogy meg tudja-e úszni vagy sem.

[00:56:14]Ugye Amerika álláspontja minimum kétértelmű, most inkább orosz pártinak nevezhető.

[00:56:19]Hogy Amerika esetleg ráébred-e valamilyen impulzusnak a hatására arra, hogy nem érdemes Oroszországgal stratégiai szövetségben gondolkodni, de addig, amíg Európa ott áll Ukrajna mögött, addig az ad egy olyan védettséget, hogy egy ilyenfajta kompromisszumba ne legyen belekényszeríthető az ország.

[00:56:35]- Annak mi a jelentősége, hogy Ukrajna egyre inkább visszatámad Oroszországra és már Moszkvára és környékére is?

[00:56:41]Eddig csak energetikai és hadi létesítményeket támadott, újabban már az orosz fővárost is.

[00:56:47]- Egyrészt mutatja azt Amerika felé, hogy vannak kártyák a kezében, ugye ez volt a nagy vád Trump részéről Zelenszkij irányába, hogy nincsenek kártyák a kezeidben Oroszországgal szemben.

[00:56:56]Ukrajna mutatja, hogy egyre több kártyája van, egyre több olyan saját képessége van, amellyel tud nagy hatótávolságban, mélységben is Oroszországban támadásokat végezni logisztikai, infrastrukturális célpontokkal szemben, másrészt pedig érzékeltetni akarja az orosz társadalommal azt, hogy a háború az folyik, az tart, az orosz társadalomnak egy része ebből semmit nem érzékel ugyanis.

[00:57:19]És nyilvánvalóan az is a szándék, hogy a háborúnak a támogatottsága az orosz társadalomban is csökkenjen, adott esetben megtörjön ezeknek a támadásoknak a hatására.

[00:57:28]- Én ahogy elnézem Európát, mintha semmi nem rendítené meg abban az elszánásában, hogy Ukrajnát a végsőkig támogatja.

[00:57:37]Nyilván, mert ezt diktálják az elvek, az értékek, és ezt diktálják az érdekek is.

[00:57:42]Ha igaz az, hogy Oroszország gazdaságilag is, hadviselési szempontból is jóval gyengébb, mint a NATO, akkor mégis miért Putyin tűnik erősebbnek a tárgyalóasztalnál?

[00:57:54]- Ehhez az európai gondolkodást kellene megváltoztatni, meg kéne tudni győzni arról az európai társadalmakat, hogy Európára háború vár abban az esetben, hogyha Ukrajna elesik, és az orosz imperialista törekvések érvényesülnek.

[00:58:09]Pillanatnyilag itt még abszolút nem tartunk, bár az a fajta támogatás, azok az ígéretek, amelyeket Európa beígért Ukrajnának, azok egyelőre még nem váltak kézzelfoghatóvá.

[00:58:20]Ehhez az európai gazdaságot is bizonyos szempontból át kellene alakítani.

[00:58:25]Nem azt mondom, hogy hadigazdálkodásra kell átállni, de olyanfajta nagyságrendi változtatásokat kellene végrehajtani, amelyek képesek lennének ezeknek az igényeknek megfelelni.

[00:58:35]Nem pusztán itt Ukrajna támogatásáról van szó, hanem azoknak a védelmi képességeknek a fejlesztéséről, amelyeknek a segítségével az európai, illetve a NATO kellő elrettentő erővel tud Oroszországgal szembeszállni.

[00:58:48]Oroszország sokkal kevésbé lesz készséges egyrészt Ukrajnát támadni, másrészt pedig hibrid háborút folytatni Európa területén, hogyha azt látja, hogy Európa rendelkezik azokkal a képességekkel, mármint katonai szempontból is, nem csak gazdaságilag, amelyekkel ezeket a támadásokat el tudja hárítani, horribile dictu ellentámadást is tud végezni orosz terület ellen.

[00:59:10]- Az észak-európai államok, de Németország és Lengyelország is aktívan készülődnek a háborús helyzetre.

[00:59:17]Mindez a te értékelésed szerint bölcs óvintézkedés vagy háborús hisztéria?

[00:59:22]- Bölcs óvintézkedés egyértelműen.

[00:59:24]Természetesen egyik nyugat-európai ország sem akar háborúzni, a négy év alatt ezerszer megtámadhatta volna Oroszországot.

[00:59:31]Bevonulhatott volna Ukrajnába és ott szembeszállhatott volna az orosz erőkkel.

[00:59:34]Négy év telt el majdnem a háborúból, ez nem történt meg.

[00:59:37]Tehát ezek a fajta érvek - adott esetben a magyar kormányfő részéről is -, amelyek Európát vádolják háborúpártisággal, amely négy év alatt nem kezdett háborút, és Oroszországot pedig békepártisággal dicsérik, amelyik négy év alatt nem hagyta abba a háborút, ezek önmagukért beszélnek.

[00:59:51]- Egyedül Orbán Viktor állítja, hogy az orosz veszéllyel való riogatás valójában háborús uszítás, utalva ezzel a NATO-főtitkár előzőleg tett kijelentésére, mely szerint Európának, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy öt éven belül fel kell készülni az orosz támadásra.

[01:00:06]Ahogy azt is heves kritikával kezeli a magyar politikai vezetés, hogy Ukrajna és Európa nem fogadja el a korábbi amerikai-orosz béketervet, ami Ukrajna megcsonkításához, majd alávetéséhez vezetne, vagy vezetett volna.

[01:00:21]De az mivel magyarázható, hogy egy Trianont elszenvedett országban, azaz nálunk el lehet hitetni embertömegekkel, honfitársaink java részével, hogy ez volna az igazságos béke, amelyre Európának törekednie kell.

[01:00:39]Ez mivel magyarázható?

[01:00:40]- Hát a propagandával nyilván, annak a hatékonyságával, hogy nagyon sokan nem tájékozódnak másból, csak azokból a forrásokból, ahol a kormányzati propaganda szól.

[01:00:50]Hát én mondanék egy közelebbi példát, 1956-ot.

[01:00:54]- Nem beszélve arról, igen.

[01:00:54]- Ahhoz is lehetne viszonyítani.

[01:00:56]Szerintem az embereknek egy jó részének fogalma sincsen arról, hogy mi történt '56-ban és mi történt Trianonnál.

[01:01:02]Ezek hangzatos jelszavak csupán, másrészt pedig kiütközik a nemzeti egoizmus, az a miénk volt, nekünk jogunk van ezt visszakérni, az az ukránoké, minket az nem érdekel, minket ne akarjon ebbe senki se belekeverni.

[01:01:15]Csak ez megint korlátoltság, mert itt nemcsak Ukrajna védelméről van szó, hanem Európa védelméről.

[01:01:20]- Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz biztonsági tanács alelnöke úgy látja, hogy az európai fegyverkezés és háborús készülődés tönkre fogja tenni az uniós országok gazdaságát és diktatórikus rezsimekhez fog vezetni, tehát Oroszországnak ez mindenképpen jó.

[01:01:37]Te is úgy látod, hogy a háborús készülődés diktatúrák feltámadásához fog vezetni?

[01:01:42]- Egyáltalán nem szükségszerűen.

[01:01:44]Európa gazdaságilag sokkal erősebb annál, hogy egy ilyenfajta készülődés ilyenfajta válságot eredményezzen, természetesen abban az esetben, hogyha egyéb más világgazdasági és egyéb folyamatok nem ütnek be.

[01:01:56]Azért kellene minél előbb tudatosítani ezt a veszélyt, hogy ez ne egy pánikreakció legyen, hanem egy tudatos proaktív felkészülés arra a stratégiai kihívásra, amelyet többek között Oroszország jelent Európával szemben.

[01:02:08]- Az Európai Unió és tagállamai által Ukrajnának nyújtott teljes támogatás az úgynevezett kombinált uniós GDP-nek egyes források szerint körülbelül a 0,2%-át, más források szerint 0,6%-át teszi ki, tehát nem érik el a kombinált uniós GDP 1%-át éves szinten az Ukrajnának nyújtott európai támogatások.

[01:02:31]Mégis mintha kifogyna a pénzből Európa.

[01:02:34]Miért?

[01:02:35]- Európának a gazdasága 8-10-szerese az orosz gazdaságnak.

[01:02:38]Tehát itt az arányok azok önmagukért beszélnek.

[01:02:41]Az orosz gazdaság az pillanatnyilag hadigazdálkodási üzemmódban van, az európai gazdálkodás nem.

[01:02:47]Európa nem egy ország, hanem több országnak a közössége.

[01:02:50]Az európai országok költségvetési prioritását egy társadalmi akarat határozza meg.

[01:02:55]Ugye minden országnak a költségvetését egy adott kormány azért úgy próbálja kialakítani, hogy lehetőleg ne veszítse el a választást, tehát valamilyen szinten próbáljon megfelelni a társadalmi közakaratnak.

[01:03:04]Nyugat-európai országokban ez a közakarat sokkal direktebb módon érvényesül, sokkal több az érdekérvényesítő csoport, lobbicsoport, ami ezt a közakaratot differenciáltabb módon megjeleníti, és a politikai rendszerek, illetve a politikai vezetés az adott országokban próbál ezeknek a prioritásoknak megfelelően költségvetést kialakítani.

[01:03:24]De addig, amíg ez a döntés nem születik meg, hogy Európa sajnos háborúban áll, ha akarjuk, ha nem, addig ezek a költségvetési prioritások sem fognak változni.

[01:03:32]Tudjuk, hogy Európában van bőven probléma, és meg kell szorítani a derékszíjat, tehát ez nem fog könnyen menni az egész biztos, nem véletlenül próbálják a befagyasztott orosz pénznek a felhasználását forszírozni, és nyilvánvalóan az lenne az első számú eszköz, hiszen mégiscsak Oroszország támadott, és ő rombolt le egy fél országot gyakorlatilag.

[01:03:50]Tehát nyilvánvalóan itt bizonyos fajta megszorításokkal együtt kell, hogy járjon, de mindig jobb egy megszorítás, mint egy háború Európa területén.

[01:03:59]És ezt lehetne megakadályozni egy sikeres elrettentő politikával.

[01:04:03]- Ahogy említetted is, régóta tervezett megoldás Ukrajna finanszírozására a Nyugaton befagyasztott orosz vagyonok felhasználása.

[01:04:09]210 milliárd orosz vagyonról van szó, formálisan hitelként használnák fel, azaz nem költenék el közvetlenül ezt a 210 milliárd eurót, hogyha jól emlékszem, hanem csak a rajta keletkező kamatokat használják fel úgy, mintha kölcsönből származna, és ebből segítik vagy segítenék Ukrajnát.

[01:04:31]Ezt ráadásul azzal a kikötéssel tennék, hogyha Oroszország egy majdani békeegyezményt elfogadna, kártérítést kell fizetni Ukrajna háborús károkozásáért, és ebbe már beleszámítják majd ezt az összeget.

[01:04:45]Ehhez a döntéshez elvileg teljes egyetértés kellene az Európai Tanácsban, de erről az uniós tagállamok egyelőre nem tudnak megegyezni, kezdte az ellenállást természetesen Orbán Viktor, de a belga miniszterelnök is Oroszország részéről biztonsági és gazdasági retorzióktól tart, és ugyancsak hangot adott kételyeinek, már további 6-8 európai ország is.

[01:05:07]Amikor még úgy volt, hogy csak Orbán állt ellen, megpróbálták kiküszöbölni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122.

[01:05:16]cikkejének egyik záradékával.

[01:05:20]Ez a vészhelyzeti döntés.

[01:05:21]- Igen, arról szól, hogy bizonyos rendkívüli helyzetekben jogosult az Unió ilyenfajta lépéseknek a megtételére, tehát nem szükséges a teljes összhang a tagállamok között.

[01:05:33]- Az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei a múlt héten már döntöttek arról, hogy az orosz vagyon felszabadításához és a szankciók érvényben tartásához elég csak a minősített többség, tehát nincs szükség minden tagállam szavazatára.

[01:05:47]Felvételünkhöz képest két nap múlva, azaz csütörtökön dönt majd az Európai Tanács, vagyis az állam és kormányfők testülete, erről mi csütörtökhöz képest kedden beszélgetünk, tehát nem ismerhetjük ezt a döntést, de akármi is lesz ez a döntés, ezzel Orbán Viktornak kiveszik a kezéből az állandó fenyegetés és vétózás lehetőségét, viszont így Orbán már világgá is kürtölte, megszűnt a jogállam az Európai Unióban.

[01:06:14]Te hogy látod ezt a problémát?

[01:06:15]Európa nem csak annak a módját kereste meg, hogy hogyan finanszírozhatja Ukrajna védekezését, hanem annak is, hogy az állandó bomlasztást, amit leginkább Magyarország nevében Orbán produkált, megszüntesse?

[01:06:29]Az Unió végre a sarkára állt, vagy ezzel a döntéssel tényleg szerinted is megszűnne a jogállam az Európai Unióban?

[01:06:36]- Azért érdekes, hogy Orbán Viktor pont az orosz érdekek képviseletében lett érzékeny a jogállamiság normáira.

[01:06:42]Ez szerintem azért árulkodó, hogy mi ez a nagy elán, mi ez a nagy eltökéltség annak érdekében, hogy megvédjék az orosz pénzeknek a felhasználását.

[01:06:52]Ahelyett próbálják az orosz pénzeket használni, hogy az európai adófizetők pénzét használnák ugyanerre a célra.

[01:06:57]Mi a baja ezzel vajon a magyar kormányfőnek?

[01:07:01]Egy olyan helyzetben, amelyben fekete-fehér alapon kimutatható, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát.

[01:07:06]És ez a támadás nem pusztán Ukrajna ellen, hanem az orosz elnök saját bevallása szerint egész Európa ellen irányul, hiszen az orosz birodalmi érdekszféra helyreállítása a célja magának a háborúnak is.

[01:07:18]Tehát bolond lenne Európa ölbe tett kézzel megvárni azt, amíg ismét Berlinben vannak az orosz seregek.

[01:07:25]- Nem mellesleg az orosz vagyon védelmével Orbán Trump érdekét is szolgálja, hiszen ő is bejelentette az igényét az orosz vagyonról szóló döntésre, hangoztatván, hogy az orosz vagyont nem szabad tétlenül hagyni, hanem amerikai cégek bevonásával Ukrajna újjáépítésére és stratégiai beruházásokra kell fordítani, miközben természetesen az USA is részesülne a haszonból.

[01:07:49]Közelebbről mi az amerikai elnök terve és érdeke ezzel a tetemes pénzzel?

[01:07:54]- Az amerikai elnök és a tárgyalódelegáltjainak a szemlélete igazából nem tud túlterjedni az üzleti tranzakcionális logikán, és abból indul ki, hogy különböző üzleti megoldásokkal, üzleti érdekeknek az érvényesítésével, illetve kiszolgálásával geopolitikai problémákat meg lehet oldani.

[01:08:16]Ez a területnek a nem ismeretéből fakadó félreértés minimum, amellett, hogy a hírek szerint ezekből az üzletekből például Trumpnak a veje is részesül, tehát gyakorlatilag anyagi haszonszerzés lesz az eredménye az ő számára.

[01:08:34]- Azért nem abszurd, hogy tulajdonképpen egy amerikai elnök annyit ért a világból, hogy hogyan tud még több, még jobb, számára még kedvezőbb üzleteket kötni, mert Trumpnak az alfája és az omegája ebben írható le.

[01:08:47]- A szóban forgó konfliktus kapcsán ennél mélyrehatóbb logikát sajnos nem tudtunk fölfedezni, és ez egyébként szembemegy az eddigi amerikai külpolitikai hagyománnyal, tehát a nyolc évtizedes amerikai külpolitikai hagyománnyal.

[01:09:01]És itt nem arról van szó, hogy most én, vagy itt mi is belekötünk egy egyébként bevált és bevett amerikai külpolitikai stratégiába, hanem arról, hogy a szemünk előtt bontakozik ki az elmúlt hónapokban egy olyan új amerikai külpolitika, amely az amerikai elemzők szerint is Amerika érdekeit hosszú távon, középtávon is már súlyosan sérti.

[01:09:23]- Összegezve most már ezt az igen hosszú beszélgetésünket, jól látom, hogy e pillanatban diktátorok és gazdag önkényurak határozzák meg a világ és benne adott esetben Ukrajna sorsát, ki ostoba és szűklátókörű, ki rafinált és kíméletlen, ám minden konfliktusuk ellenére is van közös céljuk, a világ mentesítése a hatalommegosztásos berendezkedéstől és a polgári szabadságjogoktól, azaz az európai demokráciáktól, mert Putyin uralmát természetesen nem a NATO fenyegeti, hanem maga a minta, hogy lehet másként is élni, mint ahogy az elnyomott népek élnek, például Oroszországban is.

[01:10:08]- Egy történelmi korszakváltásnak a határán vagyunk, ez egyértelmű.

[01:10:12]Annak idején a rendszerváltás környékén a szovjet blokk szétesésekor fogalmazta meg azt a neves amerikai politológus, Francis Fukuyama, hogy a történelem vége következett be, amely felismerés alapvetően arról szólt, hogy a liberális demokráciáknak az eszmeisége bizonyos értelemben győzedelmeskedett.

[01:10:33]Hát most azt mondhatjuk, hogy a történelem végének a végén járunk, és gyakorlatilag újrakezdődik a történelem egy bizonyos szempontból, előjönnek azok a fajta ideológiák, azok a fajta ideológiai konfrontációk, amelyek a történelem korábbi korszakait jellemezték, és ezek sajnos eléggé vészjósló jövőt vetítenek elénk.

[01:10:56]Demokráciák között nagyon ritka a fegyveres konfliktus, ezt ugye pont Samuel Huntington fogalmazta meg még a '90-es években, de autoriter rezsimek között viszont nagyon is előfordul.

[01:11:12]Abban a pillanatban, amikor a demokráciákra alapuló világrend létrehozói távolodnak el a demokráciától, gondolok itt most az Egyesült Államokra vagy bizonyos európai országokban mozgolódó politikai erőkre, akkor sajnos egy széttöredező és egymással egyre inkább konfliktusos viszonyban lévő országoknak a kaotikus, anarchikus 'rendszere' tárul elénk, mint nem túl ígéretes forgatókönyv.

[01:11:43]- Köszönöm neked Péter ezt az igen terjedelmes beszélgetést, jó sok összefüggésre rámutattál, amit ha valaki nyitott füllel és nem megmásíthatatlan előítéletekkel az agyában hallgatott, sok mindent tanulhatott a világ jelenkori működéséről és eléggé kilátástalan jövőjéről.

[01:12:01]Köszönöm szépen.

[01:12:03]- Ezúttal Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai elemzővel arról beszélgettünk, hogy Trump új nemzetbiztonsági stratégiája miért tekinti Európát gyengülő szövetségesnek, hogyan kapcsolódik mindez Putyin geopolitikai céljaihoz, és milyen civilizációs válságképet fest az új amerikai stratégia az európai kontinensről.

[01:12:27]Ha ön úgy érzi, hogy ez a beszélgetés értékes volt, segíthet abban, hogy hasonló beszélgetésekkel folytassuk munkánkat a jövőben is.

[01:12:36]Támogatni bennünket többféleképpen lehet, például a videó, azaz a képernyő alatt található 'Köszönet' gomb megnyomásával, vagy a donably.hu oldalon a Friderikusz Podcast megkeresésével, de akár a patreon.com felületén is, ahol szintén keressék a Friderikusz Podcastet.

[01:12:56]Egyébként itt a videó alatti leírásban további támogatási lehetőségeinkről is olvashatnak bővebben.

[01:13:03]Köszönjük mindazoknak, akik így is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a sorozat, a Podcast sorozatunk rendszeresen létrejöhessen és jelentkezhessen.

[01:13:12]De természetesen már annak is nagyon örülünk, ha feliratkoznak a Friderikusz Podcast YouTube csatornájára, ehhez elég a képernyő alatt található 'Feliratkozás' gombra kattintani egyet, így automatikusan értesítést is kapnak minden új epizódunkról.

[01:13:28]Ugyanez megtehető a Facebookon is, ott a Friderikusz Podcast oldal fejléce alatt találják a 'Követem' gombot, arra kell egyet kattintani.

[01:13:37]Akár feliratkozással, akár lájkkal, megosztással vagy másoknak ajánlással segítik a munkánkat, hálásak leszünk érte.

[01:13:46]Most következnek támogatóink rövid üzenetei, majd még egy percig számítok a figyelmükre.

[01:14:03]- Ebben az évben még egy hosszabb beszélgetés a tarsolyunkban van, abban Takács Márk katonai szakértővel beszélgetek arról, hogy hogyan indított az orosz-ukrán háború globális fegyverkezési spirált, hogy miért érzik magukat a nagyhatalmak állandó fenyegetésben, miért zajlanak hatalmi harcok emberirtásokon keresztül, hogyan alakítja át ez a világ biztonsági rendjét a drónok, rakéták, kibertámadások és nukleáris fenyegetések korszakában, valamint hogy képes-e helyesen reagálni mindezekre a bonyolult kihívásokra Európa és a NATO.

[01:14:40]Tehát katonai aspektusból is kibeszéljük a témát ennek a Buda Péter interjúnak tulajdonképpen a folytatását.

[01:14:48]A jövő héten kedden, december 30-án este nyolc órakor mutatjuk be.

[01:14:53]Amíg nem jövünk friss beszélgetéssel, és egyáltalán itt ezeken a ráérős ünnepnapokon érdemes körülnézni korábbi podcastjeink között, nem kevesebb, mint 131 témáról láthatnak és hallhatnak beszélgetéseket, eredeti nézőpontokat megosztó jobbnál jobb vendégekkel.

[01:15:13]Emellett a YouTube oldalunkon, a Friderikusz Podcast csatornán már közel négyszáz archív felvételünk is elérhető.

[01:15:20]Ezek egykori televíziós tevékenységem munkadarabjai, találhatnak köztük interjúkat ismert személyiségekkel, kerek történeteket és szabálytalan epizódokat, lírai riportokat az Én mozim sorozatból például, de tudományos eszmecseréket Lukács Béla elméleti fizikussal, de sok más kutatóval is, gyerekekkel folytatott játékos, vicces beszélgetéseket.

[01:15:44]Az archívumunkban ott vannak régi szórakoztató tévéműsoraim részletei is, a Friderikusz Show, vagy a Meglepő és mulatságos, az Osztálytalálkozó, de a Váratlan vendég részletei is.

[01:15:58]Megtalálhatók továbbá az álinterjúk, ahol álriportereink ismert embereket tréfáltak meg, és persze számos közéleti pillanat lenyomatai is ott sorakoznak archívumunkban az elmúlt két-három évtizedből.

[01:16:12]A kínálat tehát gazdag és sokszínű, de kérem ne feledjék, hogy friss podcasttel még jövünk ebben az évben, a jövő kedden, december 30-án.

[01:16:22]Addig is szép ünnepeket kívánok!