WAR AND ARMAMENT – a conversation with Márk Takács, military expert /// Friderikusz Podcast 134

[00:00:00]- Európa háborút akar?

[00:00:02]- Biztos vagyok benne, hogy Európa nem akar háborút, de közvetetten azzal, hogy az orosz hadsereget visszatartja, egy Európára veszélyes stratégiát akadályoz meg.

[00:00:11]- Minden fegyveres konfliktusnak két alapkérdése van.

[00:00:14]Az egyik, hogy a nagyhatalmak miért érzik állandó fenyegetésben magukat, miért erősítik folyamatosan védelmi képességeiket és foglalnak el területeket.

[00:00:24]- A másik alapkérdés pedig az, hogy miért emberirtáson keresztül zajlik a legtöbb hatalmi harc Afrikától Közép-Ázsián át Dél-Amerikáig, ahol a hadurak sokszor saját népeiket is pusztítják.

[00:00:38]- Van az erősebb és ez irányítja a világot.

[00:00:41]- Na de hát ez milyen világ lesz?

[00:00:43]- Oroszország 2014-ben a Krím-félsziget elfoglalásával, majd 2022-ben Ukrajna lerohanásával globális fegyverkezési spirált indított el új és jelentős biztonsági kockázatokat teremtve.

[00:00:57]Az orosz-ukrán háború nemcsak a frontvonalakon zajlik, hanem alapjaiban formálja át a világ fegyverkezési versenyét, drónok, rakéták, kibertámadások és nukleáris fenyegetések tartják nyomás alatt Európát.

[00:01:11]Miközben Ukrajna nyugati támogatással próbálja megőrizni védelmi képességeit, az Egyesült Államok Putyinnal egyezkedik, Kína és Észak-Korea is gyorsítja saját fegyverkezését, tovább növelve a globális feszültséget a Földön.

[00:01:25]- Oroszország stratégiai értelemben ezt a háborút elveszítette.

[00:01:29]- Ma mindezekről a súlyos kérdésekről elsősorban hadászati szempontokat szem előtt tartva Takács Márk katonai szakértővel beszélgetek.

[00:01:46]- Fiatal katonai szakértő, aki képzett katonából lett szakértő.

[00:01:51]Mindig is katonai szakértőnek készült?

[00:01:54]- Véletlenül sem, én hivatásos katonának készültem, az is lettem, de aztán ember tervez, és ki tudja, ki végez.

[00:02:00]- De van katonai rendfokozata is, ugye?

[00:02:03]- Századosként szereltem le, igen.

[00:02:04]- Miből áll egy katonai szakértő egy napja.

[00:02:07]Mit néz, mit tanulmányoz, hogyan teszi naprakésszé magát békeidőben?

[00:02:12]- Az én napom jelentős része a főállásomból állnám, ugye nem katonai szakértő, hanem egy magyar hadiipari startup, viszont amikor a katonai szakértő tevékenységét folytatom, akkor a harcászati szintű szárazföldi események vizsgálatában megnézek adatpontokat, hogy ebben az időszakban itt mi történt, hány ember mit csinált, vagy mit nem csinált, vagy mit nem tudott csinálni.

[00:02:31]- Analizálja tulajdonképpen a különböző katonai eseményeket.

[00:02:34]- Igen.

[00:02:35]- De külföldi szaklapokat, külföldi szakértőket olvas, tanulmányoz?

[00:02:40]- Tudományos ismeretterjesztő anyagokat, meg a think tank-eket olvasom, oroszt is, ugyanis az orosz hadtudomány az igen jó termékeket ad ki, hogyha az ember lefejti róla a propagandát, valamint ugye most már a XXI.

[00:02:49]század közepe felé elmondhatjuk, hogy az adatalapú elemzés az működik.

[00:02:56]- De kémeim értesülése szerint rövidesen íróként is bemutatkozik, ugye?

[00:03:02]- Még a koronavírus idején volt három hónapom, amikor nem történt semmi, és úgy gondoltam, bennem volt egy ilyen késztetés, hogy meséljük el az embereknek, hogy milyen a modern háború, hogy működne a Magyar Honvédség egy ne adj isten modern háborúban, és írtam egy hamarosan megjelenő kalandregényt, ami egy valóságot rendkívüli módon megközelítő, de természetesen kitalált karakterekkel egy fiktív kelet-európai háborúban mutatja be a Magyar Honvédség egy alakulatát.

[00:03:30]- Kíváncsian várjuk.

[00:03:31]Ha ismeri Podcastünket, tudhatja, hogy nézőinknek, hallgatóinknak kijár itt az elején egy rövid életrajzi áttekintés a vendégről, ezúttal önről.

[00:03:41]- Takács Márk György 1992-ben született Nyíregyházán, 33 éves, apja nyugdíjas hivatásos katonatiszt, anyja pedagógus.

[00:03:50]Egy lánytestvére van, aki hidrobiológus és élőhely-megóvással foglalkozik.

[00:03:55]Takács Márk 2010-ben érettségizett Debrecenben, a Kossuth Gimnáziumban, 2014-ben végzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtiszti Képző Karán gépesített lövészként.

[00:04:07]2014-től 2019-ig Debrecenben a 39.

[00:04:10]lövészzászlóaljnál szolgált különböző beosztásokban.

[00:04:15]Ezen időszak alatt kétszer hat hónapot töltött éles műveleti területen az iraki Kurdisztánban és Koszovóban.

[00:04:22]2019 és 24 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatott, majd 2024-ben századosként szerelt le.

[00:04:30]Közben 2020-ban folytatta tanulmányait nemzetközi biztonság és védelempolitikai mesterszakon, 2025-ben hadtudományokból doktori fokozatot szerzett, értekezését az orosz-ukrán háború harcászati szintű szárazföldi műveleteiből írta.

[00:04:47]Jelenleg egy debreceni székhelyű vállalatnál dolgozik, ahol VR alapú harcászati kiképző szimulátort gyártanak és fejlesztenek, beszél angolul és franciául, felesége humán erőforrás területen dolgozik, hobbija a vitorlázás.

[00:05:03]Helyesen mondtam mindent?

[00:05:04]- Tökéletesen.

[00:05:05]- Akkor már csak néhány másodpercet kell várni, támogatóink bejelentkeznek, és aztán belekezdünk az érdemi beszélgetésbe.

[00:05:24]- Ma Takács Márk katonai szakértővel arról beszélgetünk, hogy az orosz-ukrán háború hogyan indított globális fegyverkezési spirált, és hogyan formálja át a világ biztonsági rendjét.

[00:05:36]Kezdjük talán ott, hogy miért rettegnek a nagy és kishatalmak állandóan attól, hogy az ellenség megtámadja őket, ezért védekezés címén egyre messzebbre akarják kitolni a határaikat.

[00:05:49]Ezt látjuk Oroszország esetében, de Kínánál is, ezekről majd még külön is lesz szó, most inkább az általános válaszára vagyok kíváncsi, tehát hogy miért rettegnek a hatalmak, és védekezésképpen miért törekszenek kitolni a határaikat?

[00:06:02]- Emberek vagyunk, a legagresszívebb faj a Földön, és ha megfigyeljük, igazából Egyiptom, Mezopotámia, Róma, minden egyes birodalom, ami terjeszkedett, mindig el kellett, hogy foglalja a szomszédos területet, hiszen először a magterületet kellett biztosítani, majd ugye kicsit kiterjesztették, majd az megint fontos lett, akkor annak a szomszédját kellett birtokba venni, biztosítani, és így tovább, és így tovább.

[00:06:24]- Emberi természet kérdése?

[00:06:24]Erre lehet leegyszerűsíteni a választ?

[00:06:29]- Egyelőre úgy látom, hogy igen.

[00:06:30]- De csak a legnagyobb hadászati konfliktusokat vesszük, ha Oroszország teszem azt, elfoglalja Ukrajnát, ha Kína megszerzi és elfoglalja Tajvant és a Japánhoz tartozó kis szigeteket, vagy a dél-kínai tengeri lakatlan szigeteket, akkor az is az ő országuk része lesz, vagyis a támadások veszélye továbbra is fennáll, csak még jobban kitolódnak a határaik.

[00:06:55]Akkor tulajdonképpen nem az egész világot kellene elfoglalni ezeknek a nyughatatlan hatalmaknak ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat?

[00:07:03]- Amúgy de, de mivel erre mindenki képtelen, ezért egy ilyen végtelen terjeszkedés és egy ilyen ingajáték az egész, és igazából, ha nagyon szintre tesszük a kezünket, értelme nincsen, nem mondta Platón, hogy csak a holtak látják a háború végét.

[00:07:16]- Ehhez képest semmi, mondom én, ami Donald Trumpot, az Egyesült Államok elnökét foglalkoztatja, ő ugyanis gazdasági előnyökért, tehát pénzben mérhető haszonért vetett szemet Grönlandra, aztán Kanadára, és most Dél-Amerika bizonyos országaira, de ahogy figyelem, gazdasági előnyökért akar jóban lenni Oroszországgal is.

[00:07:36]Ön Trumpnak ezeket a törekvéseit hogyan értékeli?

[00:07:40]- Egy végtelenül rövidlátó előnykeresésnek értékelem, hiszen lehet, hogy ez sok pluszt jelentene, de az Egyesült Államok igazán gazdag, ha megfigyeljük, akkor lett, amikor világ ura tudott lenni kis híján, ugye '50-es évektől kezdve nagyjából 2000-es évek elejéig, és ezáltal, hogy amilyen világrendszerre támaszkodva a világ ura volt, ezt szétveri, nem is hogy hosszú távon, tehát így középtávon lesz nagyon rossz az Egyesült Államoknak, hogyha ez így folytatódik.

[00:08:07]- Ami a másik kérdést illeti, hogy miért emberirtáson keresztül valósul meg a világon a legtöbb hatalmi harc.

[00:08:15]- A harminc éve elhunyt angol filozófus, Carl Popper Ész vagy forradalom című tanulmányában arról ír, idézem, hogy az erőszaknak igenis létezik alternatívája, mégpedig a racionális kritikai vita, amelyben a téves elméletek megcáfolhatók anélkül, hogy a szerzőt el kellene pusztítani.

[00:08:36]Ezt a lehetőséget az európai felvilágosodás és a tudomány fejlődése hozta el, ám a világ számos részén ma is ölnek vagy börtönbe vetnek a nézetkülönbségek miatt.

[00:08:46]Amíg ez így van, mondja még mindig Carl Popper, a fegyverek uralják a világot.

[00:08:51]De akkor semmi esély a valódi változásra?

[00:08:54]Ez azt jelenti?

[00:08:54]- Milyen érdekes, hogy 250 éve volt az európai felvilágosodás, és úgy tűnt, hogy az egy jó irányba visz, aztán látjuk, hogy mégse.

[00:09:03]A racionalitás helyére visszaköltözött az erőszak, mi továbbra is homo sapiens vagyunk, a legerőszakosabb faj a Földön, innentől kezdve nem számolhatunk mással.

[00:09:12]- Hogy egy példát említsek, a józan ész szerint Putyinnak nem lehetett volna fontosabb az orosz Birodalom visszaállítása helyett a jó és hosszan gyümölcsöző gazdasági, politikai kapcsolatok fenntartása a Nyugattal?

[00:09:25]- Mégsem ezt választotta, pedig a saját presztízsének, sőt gazdaságának és az országának is jobbat tett volna vele, akkor mi erre a magyarázat?

[00:09:34]- Putyin józan esze szerint neki az a jó, hogyha megtartja a hatalmat.

[00:09:38]Valamint Putyinnak van egy olyan hite, személyesen neki is az ő körének, hogy a szovjet idő alatti befolyást kell visszaszerezni hatalomban, területben, gazdaságban.

[00:09:48]És ehhez neki egy stratégiát kellett alkotni.

[00:09:51]Oroszországban, mióta a mongolokat elzavarták, onnan azóta az orosz birodalmi cél, ez változatlan, geopolitikai determináltság.

[00:09:59]Oroszország a fejlődés érdekében bizony sokáig együttműködött a Nyugattal nagyon sok szempontból, ugye németekkel gazdaságilag, főleg energetikailag, de ne felejtsük el például, hogy a 2014-es krími invázió előtt a franciák repülőgéphordozókat adtak volna az oroszoknak.

[00:10:12]Le volt gyártva a két hajó, és pár hónap választott el, hogy átadják, csak aztán a franciák érthető okokból mégsem adták át.

[00:10:19]Oroszországban volt egy tagadhatatlan fejlődés, középosztályosodás, főleg az európai nagyvárosi részekben, de ugye egész modern színvonalon éltek emberek.

[00:10:28]Igen ám, csakhogy amint elindul egy középosztályosodás, annak megjelennek az úgymond a hatalom szempontjából idézőjelben káros mellékhatásai, mint az öntudatos polgár.

[00:10:37]Ami viszont nem jó egy diktatórikus rendszernek.

[00:10:39]Ezért konszolidálni kellett a diktatúrát, ami viszont azzal járt, hogy a Putyint körülvevők is kontraszelektáltak lettek, mindenki bólogatott, és a hírszerzési jelentéseket, amibe le volt írva, hogy nem tudjuk Ukrajnát ennyi erővel foglalni, addig csiszolgatták, javítgatták, míg azt tették le Putyin asztalára, hogy győzni fogunk.

[00:10:56]- Putyin hazug indokokkal náci veszélyre hivatkozva rohanta le a független Ukrajnát.

[00:11:03]- Ha úgy vesszük, totálisan sikertelen háborút indított, hiszen ő ezt, ahogy ön mondta is, villámháborúnak szánta, de lassan négy éve tart, és a hírek szerint idáig egymillió halott és sebesült orosz katonába került ez neki.

[00:11:17]Miben számította el magát az orosz vezető?

[00:11:20]- Elmagyarázták neki, hogy az ukránok nem fognak ellenállni, elmagyarázták neki, hogy összesen kevesebb mint 200 ezer katonával meg lehet szállni egy ekkora országot, tehát elhitették vele, és mert tévképzetei voltak, örömmel hitt saját vágyálmainak.

[00:11:34]- És miért nem zavarta Putyint, hogy a fennálló nemzetközi rendet, illetve a saját maga és a jogelődei által is aláírt nemzetközi szerződéseket és szabályokat is felrúgja, amikor háborúval akar leigázni egy független országot?

[00:11:48]- Azért, mert ő a világ továbbra is vezető hatalmának gondolta magát, és úgy képzelte, hogy ő a nemzetközi jogot átalakíthatja, vagy figyelmen kívül hagyhatja, hiszen úgyis 10 nap alatt győzni fog.

[00:11:58]Ezt tudjuk jól.

[00:11:58]Az első gárda harckocsi hadseregtől zsákmányoltak ilyen harci okmányokat az ukránok, lényegében egy táblázat, hogy ki mit, mikor, hol csinál, abban benne volt, hogy a tizedik nap után az első gárda harckocsi hadsereg az elfoglalt Harkivot átadja a Rosgvardiának, hogy ott a tömegkezelést ők elvégezzék, míg a harckocsizók és a harcoló erők kivonulnak a városból.

[00:12:18]Tehát ilyen tervek voltak.

[00:12:20]- Annak idején azt lehetett olvasni, hogy Oroszország szervezetlenül némiképp elavult haditechnikával kezdett bele ebbe a háborúba.

[00:12:29]Igaz e ez, és mi változott közel négy év alatt az orosz haditechnika kérdésében?

[00:12:34]- A támadás sok tekintetben hidegháborús eszközökkel indult, de elsősorban nem a haditechnika korszerűségével volt a gond, hanem a létszámmal, illetve az eljárásokkal.

[00:12:45]Manőverező hadviselésre késztették az orosz hadsereget, nagyon nagy mélységben végrehajtott manőverekkel, páncélos és gépesített csapatok jól megszervezett gyorstevékenységével ezek az orosz zászlóalj harccsoportok, ezek nagy tűzerővel rendelkeznek, nagyon jó manőverező képességgel rendelkeznek, de ezek csak akkor működhetnek jól, hogyha végig övék a kezdeményezés, és mindig az történik, amit ők akarnak, ugyanis az orosz döntéshozatali rendszer az nagyon gyors.

[00:13:09]A NATO-ban meglévő döntéshozatali rendszerhez képest az oroszok, hogyha van egy adott egység és a parancsnok közöl velük egy szándékot, akkor ők arra válaszul kétszer gyorsabban hoznak döntést, vagy alkotják meg a saját parancsukat, mint a NATO-ban a sztenderd.

[00:13:24]- Erre van konkrét mérés?

[00:13:26]- Igen, de Oroszországban a zászlóaljcsoportoknál rengeteg esetben nem működött a kommunikációs rendszer, mert például ellopták a digitális rádióberendezésekre, meg a digitális harci informatikai rendszerre szánt pénzt, és ha nem működtek a rádiók, akkor összeborul az egész rendszer, és számtalan ilyen dolog történt.

[00:13:42]De innen amúgy fejlődött az orosz hadsereg.

[00:13:44]Sokkal nagyobb lett, tehát kevesebb, mint 200 ezer emberrel támadták meg Ukrajnát.

[00:13:48]Most már az orosz haderő Ukrajnában állomásozó létszáma körülbelül 900 ezer fő, és ha nem is modernebb eszközökkel, de ebben a háborúban jobban szükséges eszközökkel dolgoznak.

[00:13:59]- A múlt hónapban jócskán nőtt az orosz éjszakai támadások száma Ukrajna ellen, 5660 rakétával és drónnal támadták az oroszok ukrán célpontjaikat, elsősorban az ukrán infrastruktúrát és az ukrán városokat.

[00:14:15]Két hete pedig hatalmas légitámadást hajtottak végre Ukrajna egész területén az energetikai létesítmények ellen 653 drónnal és 51 rakétával, illetve manőverező robotrepülőgépekkel.

[00:14:30]A következmény Ukrajna villamoshálózata megrongálódott, ennek javítása hetekig is eltarthat, persze csak akkor, ha nem indul újabb légitámadás az ukrán infrastruktúra ellen.

[00:14:41]- Lehetetlen védekezni ezek ellen a támadóeszközök ellen?

[00:14:45]- Ilyen mennyiségben nagyon nehéz.

[00:14:47]Mindenféle harci eljárásnak lényege a szaturáció, hogy túlterheljék a védelmi rendszereket, de Ukrajnának nincs is elegendő légvédelmi eszköze.

[00:14:55]Ugye most kénytelen saját maga ezeket az elfogott drónokat létrehozni, amelyek meglepően sikeresek kezdtek lenni az elmúlt hetekben, és még kíváncsi leszek, mi lesz ennek a vége, viszont a célpontokkal is gond van abból a szempontból, hogy Ukrajnának volt három éve körülbelül decentralizálnia az elektromos rendszerét, és pont ebben van botrány Zelenszkij környékén, hogy az erre szánt pénz jelentős részét ellopták.

[00:15:18]- Ezekben a napokban, hetekben a hírek tele vannak a Donyeck megyei Pokrovszkij front híreivel.

[00:15:24]Stratégiai jelentőségűnek tartják ennek a városnak az elfoglalását, ami állítólag nagyrészt sikerült is az oroszoknak, de teljesen mégsem.

[00:15:34]Miért olyan fontos ez a helyszín az oroszoknak?

[00:15:37]- Azért, mert a Donbasz utolsó erődláncának a legdélebbi lánca, ami ráadásul egy fontos utat nyithat utána Szlavljanszk, Krematorszk és esetleg Konsztantyinivka felé.

[00:15:45]- Tehát beljebb egy kicsit?

[00:15:46]- Igen, igen.

[00:15:46]Ez Donbasznak egy fontos része.

[00:15:48]Láthatjuk, hogy Putyin ragaszkodik a béke, idézőjeles békeajánlatokban a Donbassz elfoglalásához, a megszilárdult diktatúrának el kell adni otthon győzelemként valamit, és ezt fogja tudni eladni győzelemként.

[00:16:01]- Ha tehát ez azt jelenti, hogy megnyílik az út Ukrajna keleti országrészének ipari területei felé, ahol ugye a szénbányászat acéltermelés jelentős része folyik, de ez annyit tesz, hogy az oroszok addig folytatják a háborút, amíg teljesen el nem pusztítják Ukrajnát?

[00:16:18]És akkor mondjuk az övék lesz egy romokban heverő ország, vagy csak az úgynevezett békeszerződésekben követelt Donbászt, Luhanszkot és Donyeck megyét akarják teljesen elfoglalni?

[00:16:31]- Amit tudunk, hogy az orosz politikai cél az, hogy független Ukrajna márpedig ne legyen.

[00:16:36]Tehát ők valószínűleg megelégednek a Donbasszal, hogyha tudják magukról azt, hogy folytatni tudjuk ezt a támadást, de nagy valószínűséggel az ukránok által ellenőrzött terület nem sokkal fog eltérni a most ellenőrzött területhez képest.

[00:16:49]Ezt Putyin is tudja, hogy az az Ukrajna borzasztóan fogja gyűlölni őket, és mindent meg fog tenni azért, hogy megvédje magát, és egy még nehezebb dió lesz feltörni, és bármilyen híreszteléssel ellentétben Oroszország nem nyertese ennek a háborúnak abból a szemszögből, hogy egyre rosszabb és rosszabb helyzetben van az orosz gazdaság, az orosz haderő is, de mindenképp az lesz a célja, hogy előbb-utóbb Ukrajna márpedig ne legyen.

[00:17:12]Hogyha ehhez most az kell, hogy leálljunk a Donbasszal megelégedve, akkor leállunk a Donbasszal megelégedve, majd öt év múlva folytatjuk.

[00:17:19]- És mi a helyzet a Fekete-tengeren, ahol a közelmúltban két orosz olajszállító tankerhajót is kilőttek az ukránok, mindkettő az orosz árnyékflottához tartozott.

[00:17:30]Jelenleg kinek az ellenőrzése alatt áll a Fekete-tenger?

[00:17:33]- Az oroszoké alatt nem, és az ukránok alatt sem.

[00:17:36]Ez nagyon érdekes, látszólag ellentmondó állítás, és akkor most megfeledkezünk persze a török flottáról, meg román és bolgár haditengerészetről, viszont ha csak ezt a két háborús felet tekintjük, akkor ez is a haditechnika változásának egy nagyon érdekes hozománya, hogy egy haditengerészettel nem rendelkező ország bizony képes volt kiszorítani egy haditengerészettel rendelkező ország hadihajóit, ugye dróntechnológia segítségével, és most azt tudjuk, hogy katonai szempontból az ukránoké a Fekete-tenger, mert meg tudják akadályozni, hogy az oroszoké legyen, és ez a kulcs.

[00:18:09]- Jól tudom, hogy az árnyékflotta olyan többnyire régi és rossz állapotú tankerekből álló hajóhálózatot jelent, amelyet szankciók kijátszására használnak, főként az orosz olexport foganatosítására?

[00:18:23]Ezek a hajók gyakran álcázott tulajdonosi háttérrel hamis zászlók alatt és követhetetlen útvonalakon szállítanak nyersolajat világszerte, ugye?

[00:18:32]- Igen, és ez az árnyékflotta amúgy az orosz háborús erőfeszítés és a stratégia egyik Achilles-sarka.

[00:18:37]Hogyha ezt elkezdik támadni, nagyon sokféleképpen lehet támadni, például nemzetközi jogilag ezekre a hajókra nem kötnek biztosítást a jelentős nyugati biztosítótársaságok, innentől kezdve nagyon sok kikötőbe nem engedik be őket.

[00:18:49]Nyilván sok helyre meg igen, pont azért, mert rendkívül olcsón hozzák az olajat a megrendelőnek, például Indiának, Kínának és a többi.

[00:18:57]A másik oldalról nagyon könnyen lehet támadni fizikailag, akár a tengeri drónokkal, akár mindenféle szabotázsakciókkal, hiszen mondhatjuk azt, hogy ez a hibrid hadviselés.

[00:19:07]- Bár hibrid hadviselés nemcsak Oroszországnak áll rendelkezésére, hanem Ukrajnának is, és Európának is, akit már rengeteg módon támadnak hibrid eszközökkel és Oroszországnak... - Mit jelent a hibrid hadviselés?

[00:19:18]- Amikor a hadseregek harcolnak egymással, az az idézőjelben rendes hadviselés.

[00:19:22]A hibrid hadviselés az, amikor a biztonság különböző aspektusaiban támadjuk a másikat, például információs tér, kibertér, biológiai biztonság, pénzügyi biztonság, nagy ellátórendszerek, nagy közszolgáltatási rendszerek.

[00:19:37]- Tehát a civil élet különböző objektumait is.

[00:19:39]- Igen, a különböző szabotázsakciók, ezek mind a hibrid hadviselés részei.

[00:19:43]Így lehet talán megfogni a legkönnyebben.

[00:19:45]- 2023 júniusában a Herszonból visszavonuló oroszok felrobbantották a Nova Kahovkai vízerőmű gátját Ukrajnában, ami hatalmas áradásokat okozott a Dnyeper alsó szakaszán, ezzel súlyos környezeti és humanitárius katasztrófát előidézve, bár az emberek otthonai elpusztultak, de őket szerencsére meg lehetett menteni.

[00:20:09]- Sajnos az állatokat és a természetet nem.

[00:20:12]Ahogy egyébként a sajtóhírek szerint a Fekete-tenger élővilága is igen jelentősen pusztult, delfinek, madarak az olajszennyezéstől és a robbantásoktól.

[00:20:23]- Ezt hogy lehet járulékos veszteségnek tekinteni?

[00:20:26]- A háború logikája szerint.

[00:20:27]91 esetben a háborúban is felgyújtották az olajkutakat, iraki-iráni háborúban is lőtt süllyesztetteket, tankhajókat, irgalmatlan környezeti károkat okozva második világháborúban az angolok csomó német gátat pattogó bombákkal elpusztítottak, tehát ez vele jár egyszerűen.

[00:20:43]- Az orosz lakosság miért tűri ön szerint a hatalmas emberveszteséget, amit az orosz családok is elszenvednek, a hírek szerint egymillió halottja és sebesültje van az oroszoknak is.

[00:20:54]Eközben a gazdaságot átállítják hadigazdaságra, ami azt jelenti, hogy az állam minden erőforrást és termelési kapacitást a háborús szükségletek, a fegyverek, a katonai felszerelések, a hadsereg ellátásának szolgálatába állít, de miért tűri az orosz nép az orosz területek és energetikai létesítmények ellen indított ukrán támadásokat is, amelyekkel maguk az oroszok is belekóstolnak a háborús pusztításokba.

[00:21:21]- Ott azért eddig nem volt más divat, ha végignézzük a történelmet, ez az egyik.

[00:21:26]A másik, hogy azért tűri, mert eddig amúgy nem járt rosszul.

[00:21:28]Tehát Oroszországban 2025 év közepéig reálbéremelkedés volt, aki akart bemehetett a hadseregbe sok pénzt keresni, a falu örült, hogy a balhés elemek, meg akik börtönben voltak, meg amúgy se tudunk velük mit kezdeni, azok elmentek.

[00:21:43]Sajnos Oroszországban rengeteg olyan hely van, ahol perspektíva bemenni egy ilyen hadseregbe, hogy legalább akkor a családom majd jól fog élni, és arról ne feledkezzünk el, hogy az orosz haderőbe bekerülő idézőjeles önkéntesek olyan 20-30 százaléka az erőszakkal rávett önkéntes, akár sorkatona, aki valamilyen kihágást követett el, azt addig verik, míg alá nem írja, vagy valamilyen közlekedési bajjal fogták meg, tehát sima köztörvényes dologgal, és úgy írták alá önként, és Oroszországban nagyon-nagyon sok szenvedést kibír a lakosság, amíg felkel a cár ellen, és ha megfigyeljük amúgy a putyini rezsim tevékenységét, nagyon figyelnek arra, hogy azoknak a lakosságcsoportoknak ne legyen nagyon rossz, akiktől tarthatnak, akinek van egy kicsi pénze, egzisztenciája, városi középosztály, szakmát tanul, tényleg szakmunkás vagy valami értelmiségi, hanem tényleg az igen deprivált rétegeket viszik el a háborúba.

[00:22:38]- Még egy kérdés a jó ideje egyre harciasabbnak mondható Dmitrij Medvegyev, aki volt Oroszország elnöke, illetve miniszterelnöke is, és 2020 óta ő az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, rendszeresen fenyegetőzik az atomfegyver bevetésével, még ha többnyire csak korlátozott hatótávolságú taktikai atomfegyvereket emleget is.

[00:23:01]- Mik ezek és mennyi esélye van a bevetésüknek?

[00:23:04]- Pár tucat kilotonnás eszközökről van szó, amelyekkel a hidegháborúban azt tervezték, hogy az ellenség stratégiai csoportosításai ellen vetik be.

[00:23:12]Oroszország és az Egyesült Államok is rendelkezik ilyen eszközökkel.

[00:23:16]Oroszországról tudjuk, hogy mai napig modern hordozóeszközökre képes ezt tenni, bevetése teljesen valószínűtlen, és hogy miért mondja ezt a Medvegyev, ez a fenyegetés, ez a kardcsörtetés, ugyanis ők 50-150 árnyalatban közölnek hazugságokat, a valóságra épített féligazságokat, hogy az ember már el is felejtse, hogy mi a valós, és például egyszerre kommunikálnak látszólag egymással ellentétben lévő szándékokat, hogy atomfegyver bevetés, vagy amúgy meg tárgyalnánk, tehát az egyik ezt mondja, a másik azt mondja, hogy ne is tudjuk, hogy mit akarnak, hogy éppen ezért elbizonytalanítsa a vele szembenállót, és ha már elbizonyította a vele szemben állót, az már tökéletes, mert azt csinál, amit akar.

[00:23:53]- Ezzel azt is mondja, hogy semmi esély ezek bevetésére?

[00:23:56]- Nyilván esély mindig van, tehát hogy mivel létezik ez a fegyver, de egy nagyon-nagyon kis számmal írható le ez az esély.

[00:24:03]- A háború embervesztesége horrorisztikus, mint az előbb említettem, ugye Oroszországé is egymillió és Ukrajnáé is, együtt tehát több mint kétmillió halott és sebesült, és ennek fele tehát orosz.

[00:24:16]- Putyinnak valószínűleg persze nem különösebben jelent gondot feláldozni további egymillió orosz embert, Ukrajnának viszont már nincs ennyi hadra fogható katonája.

[00:24:26]Mennyire döntő az úgynevezett élő erő ebben a háborúban?

[00:24:31]- Rendkívüli módon döntő, azért ez oroszok szempontjából egy jobb arány, hiszen az orosz hadra fogható lakosság bő három-ötször nagyobb merítést jelent.

[00:24:38]Ukrajnában is van azért még legalább egymillió besorozható ember, akkor viszont annyija van, annyi.

[00:24:43]És ha azt elveszítik, akkor vége a lakosságnak.

[00:24:45]Tehát mindkét országban demográfiai katasztrófa van, nem lesz, hanem van.

[00:24:49]Ezért az a kérdés, hogy mennyi marad meg.

[00:24:51]A humán erőforrás rendkívül fontos a drónok korában is.

[00:24:55]Régen nekünk tanították, az a föld addig nincs elfoglalva, amíg a lövészkatona be nem tette oda a lábát.

[00:25:00]És most a drónokra alapozó átjárásoknál is látjuk, hogy amit a drónok nem vesznek észre, mert mondjuk erősen fúj a szél, vagy mondjuk köd van, vagy az ellenség zavarja, vagy fizikailag le tudja lőni őket, akkor oda kell a gyalogság a szárazföldre, aki megállítja őket, vagy aki el tud foglalni terepszakaszt.

[00:25:15]És a humán erőforrás amiatt is nagyon-nagyon fontos, hogy mennyien dezertálnak a hadseregből.

[00:25:20]Októberben több mint 20 ezer dezertálási esemény történt, de valaki két-háromszor is meglép, mert amíg kergetőzünk a frontvonal mögött, addig sem kell harcolni.

[00:25:28]Valamint nagyon sokan úgy dezertálnak, hogy három éve a fronton van.

[00:25:32]De ez az ember lehet, hogy egyszer volt szabadságon vagy kétszer, és besokall.

[00:25:37]Bár nagyon sok olyan alakulat van Ukrajnában, amit a világ legjobb parancsnokai vezetnek.

[00:25:42]Tényleg hihetetlen tudás van az alakulatoknál, és nagyon sok olyan alakulat van, ahol világ legsemmirekellőbb parancsnokai vezetnek, és általában a rosszul vezetett erőkből dezertálnak, és nagyon sok olyanról számolnak be, hogy valamelyik, nem mondom, melyik alakulattól jelentkeznek mondjuk az Azovnál, vagy a 47-esnél önkéntesnek, hogy én szeretnék harcolni hazámért, de ezek megöletnek, ti meg nem, hozzátok jövök, tehát ilyen események is történnek.

[00:26:04]- Annyiféle hír terjed azzal kapcsolatban is, hogy mennyire van ellátva Ukrajna a nyugati fegyverekkel, és mennyi a saját gyártású ukrán fegyver?

[00:26:13]- Hát ha röviden akarok válaszolni, nem eléggé van ellátva, és sok a saját gyártású ukrán fegyver.

[00:26:18]Például a Bogdana nevű önjáró lövegből, ami ukrán fejlesztés és gyártás, egy háborúban és légi hadjárat alatt álló országban többet tudnak gyártani, mint a franciák Franciaországban a Caesarból, ami egy ugyanolyan jó eszköz, de drónok tekintetében Ukrajna önellátóvá vált lényegében, nagyon sok élenjáró fejlesztés van, de a háború az nem úgy változott, ahogy sokan leírják, hogy jó, a régi technikát ki lehet dobni, ugyanis vannak ezek a tévhitek, hogy a harckocsira már nincs szükség, a vadászrepülőgépre már nincs szükség, de nagyon is szükség van, mert ha alkalmassá tesszük arra némi kis fejlesztéssel, hogy a drónok korában is megállja a helyét, akkor továbbra is nélkülözhetetlen eszközök, és ezzel például Ukrajna nem eléggel rendelkezik.

[00:27:00]- És mi változott azzal, hogy Trump bejelentette, most már csak akkor jut hozzá Ukrajna fejlett amerikai fegyverekhez, ha Európa megvásárolja ezeket Amerikától.

[00:27:10]- Trump elmondta még a megválasztása előtt, hogy ő nem fogja hagyni, hogy az Egyesült Államok pénzéből zajlódjon egy európai háború.

[00:27:17]Tehát lehet venni, és akkor ő ad.

[00:27:19]Ennyi, nem változott igazából semmi nagyon.

[00:27:21]Eddig egy dologtól függött az amerikai belpolitikában, hogy mennyit kap Ukrajna amerikai eszközt.

[00:27:27]Most egy dologtól függ, Európa mennyi pénzt hajlandó adni ezért.

[00:27:30]- Amikor még Trump amerikai elnök és Elon Musk, a megosztó innovátor egymás tenyeréből ettek, ez úgy nagyjából január-február körül volt.

[00:27:40]- Volt egy olyan rövid időszak az orosz-ukrán háborúban, amikor felfüggesztették Ukrajna hozzáférését a Starlink rendszerhez, ahhoz a műholdas internetszolgáltatáshoz, amely több ezer alacsony Föld körüli pályán keringő műholdat használ arra, hogy biztosítsa az ukrán katonai egységek kommunikációját, támogatva a hadműveleteket és ellenállva az orosz zavargási vagy zavarási kísérleteknek.

[00:28:04]De amikor egy rövid ideig felfüggesztette Trump és Musk az ukránok ehhez történő hozzáférését, a lapok azt írták, hogy Ukrajna ettől megvakult a háborúban.

[00:28:15]Miért?

[00:28:16]- Egy ilyen közel azonos képességű felek közötti konvencionális konfliktusban az dönt, hogy ki hoz gyorsabban jobb döntést, aminek az alapja az információáramlás.

[00:28:25]Az ukrán haderő nem rendelkezik olyan komoly harctéri informatikai rendszerrel, ami military grade harci internet, ők a Starlinket használták kommunikációra és annak alkalmazásait, és enélkül tényleg visszamentek a II.

[00:28:36]világháború szintjére, analóg rádió és futár, meg mobiltelefon, amit ugye nem használunk a fronton, mert egyből bemérik, tehát innentől kezdve nem is az, hogy vakká vált, hanem süketté és vakká vált.

[00:28:48]- De még mindig ki vannak szolgáltatva ilyen értelemben az ukránok az amerikaiaknak?

[00:28:53]- Ebből a szempontból igen.

[00:28:54]- És vannak olyan fegyverek, amiket Ukrajna manapság nem kap meg sem az Egyesült Államoktól, sem Európától, pedig szüksége lenne rájuk?

[00:29:02]- Ötödik generációs vadászrepülőgépek, az a legeklatánsabb példa, illetve amit megkapott, de nem eleget.

[00:29:09]Valamint a Patriot légvédelmi rendszerek, a radarvezérelt légvédelmi gépágyúk, a páncélozott szállító és gyalogsági harcjárművek, harckocsik mezekből nincs elég.

[00:29:19]- Sok a huzavona a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták körül is.

[00:29:23]Trump megígérte ezeket Ukrajnának, majd visszavonta az ígéretét, aztán a Pentagon, ha jól emlékszem, mégis rábólintott, hogy Ukrajnát ellássák ezekkel a rakétákkal, de most ott tartanak, hogyha Ukrajna megköti a békediktátumot, akkor kaphat biztonsági garanciaként ilyen rakétákat.

[00:29:42]- Mit tudnak ezek a Tomahawk rakéták, és miért lennének olyan nagyon fontosak Ukrajna számára?

[00:29:48]- Ez egy manőverező robotrepülőgép amúgy nem is rakéta, hiszen gázturbinás hajtóművel repül a hangsebesség alatt, így ez egy lelőhető fegyver az amerikai haditengerészet és szárazföldi erő egyik fő csapásmérő eszköze.

[00:30:00]Érdekesség, hogy amit az amerikaiak oda akartak adni Ukrajnának, azt ők kivonták pár éve, mondván nem kell, van helyette nekik ugye a HIMARS, meg az Atec Missile ami tényleg sokkal jobb, de amúgy alapvetően Ukrajnának is van egy hadászati légi hadjárata Oroszország ellen.

[00:30:14]Ez azért nem működik teljesen jól, mert különböző ukrán állami szervek különböző célcsoportok ellen hajtanak végre nem összehangolt csapásokat.

[00:30:23]- Ez mit jelent?

[00:30:24]- Van, aki a légvédelmet lövi, van, aki a hadiipari üzemeket lövi, van, aki az orosz energiahálózatot lövi, de egyik sem elég ahhoz, hogy térdre kényszerítse.

[00:30:33]Legjobban az orosz olajexportáló és az olajfeldolgozó infrastruktúra ellen halad.

[00:30:38]Egybehangzó becslések szerint a kőolajfinomítás és exportálás kapacitásnak 35 százalékát tette már tönkre Ukrajna, de egy hadászati légi hadjáratban kulcsfontosságú, hogy a célpontot elpusztítva tudjam tartani.

[00:30:50]Ez azt jelenti, hogy mondjuk minden héten vagy minden második héten, attól függ, hogy mennyi idő azt helyreállítani, meg tudja mélyíteni a csapást.

[00:30:56]Ez ellen az oroszok védekeznek.

[00:30:58]Oroszország egyik előnye, hogy nagy, és az egyik hátránya is, hogy nagy.

[00:31:02]Ugye nagyon nehéz mindent eltalálni, viszont nagyon nehéz mindent megvédeni.

[00:31:06]Az orosz légvédelem alapvetően három helyen csoportosul, a legtöbb az egy palánkként veszi körbe Ukrajnát, hogy onnan a lehető legkevesebb dolog jöjjön ki.

[00:31:14]Van Moszkva körül egy rakétagyűrű, valamint a Kaszpi-tenger környékén is van egy, az olajfeldolgozók környékén egy ilyen rakéta, amúgy azok lőtték le az azeri utasszállító gépet.

[00:31:24]És ami viszont átjut ezen a rakétapalánkon, az nagyjából szabadon repülhet.

[00:31:28]És a Tomahawknak itt jön a kulcsfontosságú része, ugyanis az ukránok a jó minőségű nyugati eszközökkel egy ilyen lyukat fúrnak ezen a rakétapalánkon.

[00:31:38]Általában ez két-három napig megállás nélkül támadják azokat a radarokat, légvédelmi rakétaeszközöket, vagy vezetési pontokat, amelyeknek segítségével nyitnak egy ilyen lyukat, tehát a Tomahawk, a rakétapalánk áttöréséhez lehet egy jó eszköz.

[00:31:52]- Mi az, ami tilos Ukrajna számára, azaz ami a nyugati szövetségesek tiltása alatt áll?

[00:31:59]- Tilos, mert az orosz nukleáris doktrínában is benne van, az orosz nukleáris ütőerőt támadni, mert az Oroszország azt az orosz államot, államiságot fenyegető csapásként fogja értékelni, amire kimondva és leírva benne van, hogy erre megindítják a nukleáris válaszcsapást.

[00:32:15]- Ezért a nyugati szövetségesek is tiltják ezt Ukrajna számára?

[00:32:18]- Ez mindenkinek jól felfogott érdeke.

[00:32:20]- Ön szerint az orosz-ukrán háborúnak ebben a szakaszában fenyeget-e az a veszély, hogy az ukrán ellenállás összeomlik?

[00:32:28]- Például ma idén november-októberben a 17.

[00:32:28]hadtestnél egy Jancsul folyó, Vovcsa folyó környékén részben összeomlott az ukrán védelem.

[00:32:37]És ez is érdekes, hogy harcászati szinten a komisuvakhai katlanból ki tudták vonni az ukránok az erőiket, viszont a Jancsó folyónál nem tudták megfogni az oroszokat, de olyan összeomlás, mint mondjuk a Bagratyion hadművelet '44 nyarán a keleti fronton a németek ellen olyan nem lesz, mert az orosz hadsereg tökéletesen alkalmatlan arra, hogy egy hadműveleti áttörés után tovább támadjon.

[00:33:00]Saját kutatásaim szerint az orosz hadsereg leggyorsabb támadási tempója az 10 kilométer per 7.

[00:33:06]- Hogy kell ezt értsük?

[00:33:06]- Ugye 10 km szélességben és mélységben tud előretörni egy hét alatt, hogyha nincs vele szemben számottevő ellenállás.

[00:33:14]Ez azért van, mert az orosz hadtudomány átalakította az orosz hadsereget ehhez a háborúhoz a saját erőforrásaiknak megfelelően alkalmassá.

[00:33:22]Ez azt jelenti, hogy gyalogsági rohamcsoportokkal, beszivárgó eljárásokkal, vagy akár motorkerékpáron küldött kis gyalogsági csoportokkal túlterhelik az ukrán védelmet.

[00:33:32]- Ilyen is van?

[00:33:32]- Igen, e-rollerrel, golfkocsival.

[00:33:35]Hogyha mondjuk egy szakasz ugye négy harcjárműből áll, az négy lassan mozgó nagy cél, de hogyha egy szakaszt felteszünk 14 motorkerékpárra, az már 14 gyorsan mozgó kis cél.

[00:33:45]Sokkal nehezebb eltalálni őket drónokkal és tüzérséggel.

[00:33:48]De minden egyes ilyen harcászati áttörés, tehát 2-3 kilométer mély áttörés után 3 napra van szükségük, hogy a támogatást így hozzáigazítsák az előretöréshez.

[00:33:58]És minden hadművelet méretű áttörés, tehát maximum 10 km után pedig 5 napra van szükségük, hogy megigazítsák magukat.

[00:34:04]- Na de akkor fenyeget a veszély, vagy sem, hogy az ukrán ellenállás összeomlik?

[00:34:09]- Fenyeget a veszély, hogy egyre nagyobb frontszakaszokon lesz egyre nehezebb tartani, és a sok kicsi, ilyen egymásra épülő kis problémából egyszer csak, mint egy ilyen hólabda, egyszer csak egy nagy probléma lesz.

[00:34:19]Ez sose volt akkora veszély, mint most, de még mindig nem az, hogy ez így bármikor bekövetkezhet.

[00:34:25]- És mit gondol, Ukrajna végül elfogadja-e valamelyik békediktátum javaslatot, amelyik több más veszteség mellett megfosztja Ukrajnát a területe 20-25 százalékától.

[00:34:36]- Azt kell mondjam, hogy igen, el fogják fogadni.

[00:34:38]És szerintem akár egész hamar, csak az a baj, hogy itt az amerikaiak és az oroszok a NATO, Európa és Ukrajna feje fölött készülnek megegyezni, ami beláthatatlan következményekkel jár.

[00:34:48]De ha ebben van egy olyan, ami Ukrajnának kedvező lehet abból a szempontból, hogy mondjuk a hadsereget megtarthatják megfelelően, vagy tényleg olyan garanciát kapnak, amire azt mondják, hogy ebben még van valami, akkor én elképzelhetőnek tartom, hogy akár tényleg egy negyedéven belül megszületik egy fegyverszünet.

[00:35:03]Azért ehhez egyetlen egy dolog kell, hogy ezt az oroszok is elfogadják, pedig az oroszok meg vannak győződve arról, hogy nyerésben vannak.

[00:35:10]- A jelenlegi béketervek, akárhogy alakulnak is a részletek, úgy néznek ki, hogy megjutalmazzák az agresszort, aki emberiesség elleni és háborús bűnök tömegét követte el, miközben lassan fizikailag és lelkileg tönkretesz egy szuverén országot, és béketervek büntetik az áldozatot, a megtámadottat, akinek súlyos árat kell fizetni azért, hogy megszabaduljon a háborútól, amelyet ugye nem ő kezdett.

[00:35:37]Miféle normák szerint van ez így rendben?

[00:35:39]- Ez az, ami veszélyessé teszi, ezért lett volna jó az egészet megakadályozni, és ezért jogosan lehet ostorozni a nyugati hatalmakat, hogy nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

[00:35:49]Amúgy olyan világ lesz ez, mint a második világháborúig volt.

[00:35:52]Nincs semmilyen nemzetközi jog, semmilyen világot irányító elv, például ENSZ alapokmányok, hanem van az erősebb és ez irányítja a világot.

[00:36:01]- Na de hát ez milyen világ lesz?

[00:36:02]- Ami eredményezte a 30 éves háborút, a 7 éves háborút, az első világháborút, a második világháborút, ilyen világ lesz.

[00:36:08]Nem mondom, hogy ez jó lesz, de hát ez van.

[00:36:10]- Az ukrán alkotmány tiltja, hogy hadiállapot, tehát háború idején választásokat tartsanak.

[00:36:16]- Az, hogy most Trump is, de korábban Putyin is új választásokat követelt Ukrajnában, arra megy ki, hogy találjanak egy új puha ukrán elnököt, aki aláírja a békediktátumot, azaz Ukrajna kapitulációját?

[00:36:29]- Ki kell mondani, hogy Ukrajna önvédelmi háborút vív, a Zelenszkij kormány egy legitim kormány, de Oroszország és Amerika számára is az Ukrajnáért kiálló és a nyugat-európai államok körében szimpatikusnak tartott Zelenszkij elnök egy akadály, próbáljuk meg eltávolítani, hátha valami jobb lesz.

[00:36:44]- Bár szakértők szerint Putyin nem nyerhet sokat Ukrajna behódolásából, hiszen ha az ország megőrzi függetlenségét, nem válik orosz bábállammá, de az egységes ukrán nemzet tartós ellenállást jelentene még megszállás esetén is.

[00:37:01]Vajon az orosz elnök, Putyin ezt nem látja, vagy már az is elég lenne számára, ha megszerezné Ukrajna ásványkincsekben gazdag területeit.

[00:37:10]- Ezt mondják, hogy a Donbassz milyen értékes, igen.

[00:37:13]Több mint 200 bánya volt a Donbasszban '14 előtt, mire kitört az invázió, kevesebb mint 10 működött, és most már semmilyen gazdasági bányászati tevékenység nem történik a Donbasszban, és ahhoz, hogy Oroszország ezt ki tudja aknázni, ahhoz olyan szintű fel nem robbant eszközmentesítésre van szükség, ami utána a nyersanyagárakat figyelembe véve évszázadon túl is fenntarthatatlanná és meg nem térülővé teszi ezt a befektetést.

[00:37:40]Tehát anyagilag ez nem éri meg, csak a birodalomépítés szempontjából van ennek értelme.

[00:37:45]- Arról nem beszélve, hogy Ukrajnában a közel négy éves harcok során hatalmas mennyiségű tudás és tapasztalat halmozódott fel a hadviselésről, a drónok és egyéb harci eszközök használatáról, ami nemcsak értékes, exportálható tudás, hanem komoly fenyegetést is jelenthet Oroszország számára, még akkor is, ha Putyin mondjuk megnyerné ezt a háborút.

[00:38:07]Hogyan tudja majd kezelni Moszkva például ezt a nem kis kihívást?

[00:38:10]- Nem fogja tudni kezelni.

[00:38:10]Tehát Oroszország stratégiai értelemben ezt a háborút elveszítette.

[00:38:15]- Oroszország bármit is mond, természetesen Európát is fenyegeti.

[00:38:19]- A balti tengeri kábelátvágásoktól kezdve az orosz megrendelésre elkövetett robbantásokon, gyújtogatásokon át a kibertámadásokig és európai repülőterek működésének megzavarásáig számos olyan incidens is történt Európa területén az elmúlt években, de még az elmúlt hónapokban is, amelyek a hibrid hadviselés kategóriájába tartozhatnak.

[00:38:43]Ezek egy jelentős része tehát már bizonyítottan az oroszokhoz köthető.

[00:38:48]Ezek tekinthetők jelzésnek arra vonatkozóan, hogy Putyin a maga hatalmi őrületében nem áll meg Ukrajnánál?

[00:38:58]- Igen, pontosan.

[00:39:00]- Nyilván Oroszország gyengébb minden szempontból, ha csak az EU-t tekintjük, vagy az európai NATO-tagállamokat nevezzük most Európának, mind gazdaságilag, mind katonailag sokkal gyengébb.

[00:39:12]Viszont ezt a hibrid hadviselést úgy veti be, mint egy ilyen aszimmetrikus hadviselést, hogy ott támadjuk őket, ahol sebezhetőek.

[00:39:20]Lehet pénzelni szélsőséges politikai szervezeteket, lehet fegyverként használni a migrációt, lehet kiberműveleteket indítani, és a többi, és a többi, és ők ezt csinálják.

[00:39:30]- De ha Putyinnak az a fájdalma és félelme, hogy Oroszország nincs biztonságban, elég lenne csak ránéznie a térképre, hogy mondjuk megállapítsa, hogy határán lévő országokat, Finnországot, Észtországot, Lettországot és Lengyelországot is el kellene foglalnia, vagy be kellene hódoltatnia.

[00:39:49]Ezek nélkül ugyanis Oroszország tulajdonképpen ugyanúgy nincs biztonságban, nemde?

[00:39:54]- Oroszországnak ez egy stratégiai célja, hogy minél nyugatabbra tolja azt a pufferzónát, ami az orosz mag területét körbeveszi.

[00:40:00]Egyszerűen ez így csinálják, ez egy cél.

[00:40:03]- Ha Putyin kiszélesítené a háborút, ide akartam csak kilyukadni, és Oroszország Narvát vagy a Szuvalki folyosót támadná meg, a szakértők ezt egyébként valószínűsítik.

[00:40:14]Ezzel bekeríthetné a balti államokat, ennek megfelelően viszont a balti országoknak és Lengyelországnak kellene leginkább tartaniuk egy orosz támadástól?

[00:40:25]- De Oroszország egyelőre Ukrajnát se győzte le.

[00:40:27]Nagyon nem.

[00:40:28]Hogyha tegyük fel, hogy legyőzi, vagy valamilyen végtelenül gonosz és ostoba békét ráerőltetnek Ukrajnára, amit tényleg muszáj elfogadniuk, és Oroszország tud pihenni és felkészülni, és Európa abban a 3-5 évben elköveti azt a hibát, hogy hátradől.

[00:40:45]Ebben az esetben igen, a balti államok és Lengyelország érezheti fenyegetve magát.

[00:40:50]Lengyelország nem véletlenül fegyverkezik ennyire.

[00:40:52]Nem mondom, hogy erőn felül, mert a lengyel gazdaság is átlagon felül növekszik, tehát egyelőre fenntartható ez a történet.

[00:40:58]Ők készülnek is erre, tehát mind a balti államok, mind Lengyelország készül erre, és itt jön, ami fontos, az elrettentés.

[00:41:05]Az elrettentés amúgy az állatvilágból jön, tehát a nagy tollkoronák, a nagy sörények, a díszes tollak, meg a sárga-fekete csík a darázson, az mind elrettentés, hogy veszélyes vagyok, ne költs arra energiát, hogy engem te bántani akarjál.

[00:41:18]Ugyanez működnie kéne Európában, és ezen elrettentésnek egyik fontos eleme lenne az egység, amivel nem állunk rosszul.

[00:41:26]- Mit tenne abban az esetben a NATO, ha Oroszország a drónjaival nekimegy a határországok infrastruktúráinak, hiszen Lengyelországban, de Romániában is már küldött drónokat, nem is egyszer Oroszország.

[00:41:40]- Ha a NATO valóban megvédené a balti tagállamait, az világháborút jelentene?

[00:41:46]Meglépné ezt a NATO, ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése óta folyton az európai vagy világháború kitörésének elkerülését tartják szem előtt, de hogyha a helyzet mégis így eszkalálódik, akkor a NATO lépne ön szerint?

[00:42:02]- Szerintem igen, de azért amúgy úgy történne ez, hogy ha történik, tegyük fel, az ön által elmondott esemény azonosíthatóan, bizonyítottan orosz drónok megtámadják a három balti állam kritikus infrastruktúráját, komoly anyagi károkat okoznak, esetleg emberéletben is kár esik és esetleg mondjuk katonai infrastruktúrában is kár esik, akkor egy-kettő állam kérésére összehívják az Észak-Atlanti Tanácsot, ahol a NATO tagállamok állam és kormányfője eldöntik együttdöntéssel, de egyetlen egy tagállam ellenkezése is nemet jelent, tehát hogy közösen megyünk a háborúba, a megtámadottak érdekébe, vagy sem.

[00:42:36]Ha nem, akkor itt a NATO megáll, és létrejöhet egy ad hoc "hajlandók" koalíciója, akik valamilyen katonai ellentevékenységet indítanak.

[00:42:44]- Tehát hogyha a NATO együttesen nem tud dönteni, akkor a NATO tagállamok közül néhány dönthet úgy, hogy saját jogon válaszol magyarul, tehát indít háborút?

[00:42:53]- Persze.

[00:42:54]2001 Afganisztán, 2003 Irak is hasonló volt, csak ugye abból senki nem gondolta, hogy világháború lesz, hiszen nem is lehetett.

[00:43:00]De azért, mert az oroszok pár tucat, pár ezer drónnal szétlőnek pár komoly dolgot, és tényleg komoly kárt okoznak, de nem indítanak mondjuk szárazföldi támadást, azért mi nem indítjuk meg a csapatainkat Moszkva felé, hanem egy korlátozott válaszcsapást kell mérni, és itt van az, amiben a Nyugat jó és Európa sokkal erősebb.

[00:43:18]Ez a tömeges precíziós csapásmérési képesség, hogy nagy mennyiségű, de jó célba találni képes eszközt, HIMARS-okat, drónokat, siklóbombákat, ballisztikus rakétákat akár, valamint ezzel egy időben rendkívül komoly kiberműveletek indulnak mindenféle orosz állami infrastruktúra ellen, és mondjuk a cyberműveletek közben kapnak egy olyan hírt, hogy ez csak akkor áll le, hogyha ti is.

[00:43:42]És mondjuk ez egy logikus körülhatárolt valid ellencsapás lehet.

[00:43:45]Ez egy speciális katonai művelet lenne például.

[00:43:48]- És az mennyire felel meg a valóságnak, hogy Oroszország katonai ereje jelentősen elmarad a NATO-étól?

[00:43:55]- Teljesen megfelel a valóságnak, az atom-űtőerőthogy leszállítva minden téren rendkívül nagy hátrányban van.

[00:44:00]- A NATO tagállamai együtt, ha jól jegyeztem meg, több mint 3,3 millió aktív katonával, illetve hatalmas gazdasági háttérrel és közel egyezer milliárd dolláros védelmi költségvetéssel rendelkeznek, míg Oroszország aktív hadereje körülbelül 1,3 millió fő és költségvetése ennek a töredéke.

[00:44:20]- Bár Oroszország nukleáris arzenálja továbbra is nagy, a hagyományos haderőben és gazdasági erőforrásokban a NATO fölénye viszont egyértelmű?

[00:44:29]- Egyértelmű, hogy mekkora fölényben van a NATO, de ami nem látszik ezekből a számokból, hogy például haditengerészet tekintetében még sokkal nagyobb fölényben van a NATO, ami légi fölényben is lenne.

[00:44:40]- Bár a napokban megjelent, vagy kiszivárgott egy dokumentum az amerikai hadügyi tárca bizalmas jelentése arról, hogy a NATO tábornokok állítólag még mindig a múltban élnek, igen drága, ám erősen sebezhető harceszközökben gondolkodnak, míg az ellenségek az olcsó, ám korszerű hadfelszerelést fejlesztik.

[00:45:02]Ráadásul egy esetleges fegyveres NATO-val vívott konfliktus esetén a hagyományos fegyvertartalékok hamar kimerülnének, a védelmi ipar állítólag nem tud elegendőt gyártani ezekből, már ami a tüzérséget, aknákat, hadihajókat, vadászgépeket illeti.

[00:45:19]- Ez, kérdezem, hogyan lehetséges, amikor a NATO élén egy ilyen erős nagyhatalom áll, mint az Egyesült Államok.

[00:45:26]- Úgy lehetséges, hogy csak félig igaz, illetve elkényelmesedtünk.

[00:45:29]Tehát például tüzérségi lőszerből már Németország képes egyedül többet gyártani, mint Oroszország, amúgy a Rheinmetall.

[00:45:36]Rengeteg más technikai eszközből nagyon-nagyon gyorsan fel lehet futtatni a gyártást, és az igaz, hogy ezekkel az olcsó disztruktív technológiákkal, többek között a drónokra gondolok, egyes ellenérdekelt felek képesek komoly károkat okozni, viszont ezeket mi is nagyon könnyen tudjuk gyártani.

[00:45:53]Amit viszont csak a legjobb minőségű és a nagyon-nagyon drágán előállított hadiipari cégek tudnak, a hatékony és olcsó drónok elleni védekezés, például olyan mesterséges intelligenciával vezette képfelismerők, amik folyamatosan 360 fok, mint egy burok nézik az optikai kamerával, meg hőkamerával nézik az eget, és észreveszik azokat a drónokat, amik mondjuk optikai kábel vezéreltek.

[00:46:16]Mert ugye kétféle ilyen légi drón jelent fenyegetést, a rádiótávirányítású, amit nagyon könnyen le lehet zavarni, az irányítórendszer mentén vissza lehet fejteni, hogy honnan irányítják, már repül is a tüzérségi lőszer.

[00:46:28]Ez nagyjából megoldható a modern eszközökkel.

[00:46:30]De az optikai kábelirányítású drónt csak akkor lehet észlelni, ha meghallja az ember, akkor már amúgy általában késő, mert nagyon közel van, vagy ezekkel a mesterséges intelligencia vezette képfelismerő rendszerekkel kiszúrják effektíve kamerákon.

[00:46:43]És utána ezeket le kell lőni.

[00:46:45]Például egy páncélozott köteléket teherautóra szerelt lézerágyúval, radarvezérelt, levegőben robbanó gépágyúval, ezeket meg lehet védeni, és erre csak a nyugati hadiipar képes, és azt akarom az egészből kihozni, hogy meg tudjuk oldani ezek ellen a sok dróntámadások elleni védelmet, amire van képességünk.

[00:47:05]Az Egyesült Államokban megvan a képesség és tartalék, emiatt nem kell aggódni.

[00:47:10]Európában pedig nagyon-nagyon gyorsan meg lehet teremteni.

[00:47:13]Ezek a nagyon drága légvédelmi rakéták, Patriot, vagy akár a RM rakétából kifejlesztett NASAMS rendszernek a rakétái, ezekből még nem tudunk eleget gyártani, mert irgalmatlanul drága és a NATO védtelenné teszi bizonyos irányokba, viszont nem azt jelenti, hogy teljesen, mert ez nagyon sok tekintetben már jelentős a fejlődés.

[00:47:33]- Ugyanez a jelentés még azt is tartalmazza, hogy a NATO még a hidegháború idején kidolgozott gyors felvonulási doktrínáját ma már nem tudja megvalósítani az elöregedett európai infrastruktúra, tehát az utak teherbíró képessége a különböző vasúti nyomtávok és a bürokratikus akadályok miatt.

[00:47:55]Ez milyen stratégiai következményekkel járhat?

[00:47:59]- A hír alapvetően igaz, német és francia alakulatok nem tudtak elég gyorsan eljutni Kelet-Európa, jellemzően Romániában, Lengyelországban lévő gyakorlóterekre, de ez is szervezési kérdés, mert ki kell számolni, hogy hol mehet, hol nem mehet.

[00:48:12]Én is például másodkézből kaptam ilyen információt, hogy francia, nehéz technikai eszközök, konkrétan harckocsik nem tudtak eljutni a célkörletbe Romániába, de azért, mert amit kaptak információt, hogy az a híd elbírja a tankot, az egy téves információ.

[00:48:28]Az a híd nem bírta el a tankot, de hogyha ezt tudják előre, akkor eljutott volna.

[00:48:32]Tehát van, amikor ilyen bakik látszanak, pedig csak gondolkodni kellett volna előtte.

[00:48:36]- Noha rengeteget beszélünk a szomszédunkban folyó fegyveres konfliktusról, de valójában nem eleget.

[00:48:43]A magyar közvélemény többsége ugyanis, amelyet folyamatosan háborúval fenyeget a vezető és álságos békeköveteléssel áraszt el.

[00:48:53]Lassan már képtelen lesz különbséget tenni az én tapasztalataim szerint az agresszor és a védekező fél között.

[00:49:00]A legutóbbi ilyen beszólás az volt, hogy a jövő évi, tehát a 2026-os lesz az utolsó háború előtti választás, mert Európa háborút akar.

[00:49:11]Ön szerint Európa háborút akar?

[00:49:13]Az utóbbi 50 évben Európában volt-e bárkinek a fejében olyan forgatókönyv, hogy megtámadja és térdre kényszerítse Oroszországot, illetve korábban a Szovjetuniót.

[00:49:25]- Biztos vagyok benne, hogy Európa nem akar háborút, viszont amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy Európának érdeke Ukrajna támogatása, és Ukrajna amúgy valóban magáért harcol, de közvetetten azzal, hogy az orosz hadsereget visszatartja, egy Európára veszélyes stratégiát akadályoz meg, ezért nekünk jól felfogott érdekünk, és nem csak humanitárius és emberbaráti és felebaráti szeretetből, hanem nagyon hideg számításból is, hogy Ukrajna mellé álljunk, és amellett a saját elrettentő képességünket is erősítsük.

[00:49:55]- Ugye, ahogy ön is mondta, Európa elkezdett fegyverkezni, ez tény.

[00:49:59]- Az európai uniós tagállamok kérésére a közelmúltban az Európai Bizottság kidolgozott egy uniós csomagot, ennek az a célja, hogy a tagállamok 2030-ig csökkentsék a meglévő hiányosságaikat a védelmi képességeikben, és megfelelő elrettentő erővel rendelkezzenek a lehetséges agresszorokkal, elsősorban nyilván Oroszországgal szemben.

[00:50:19]A NATO-nak már van közös légvédelmi rendszere, radarrendszereket, irányító központokat és légvédelmi egységeket kapcsolja össze ez a rendszer a szövetséges országok légterének védelmére, és feladata a folyamatos légtérfigyelés, illetve légitámadások és rakétaveszélyek elhárítása, valamint a szövetséges erők gyors és összehangolt reagálásának biztosítása a békében és háborúban egyaránt, ugye?

[00:50:45]- Igen, de ezzel lemondunk szuverenitásunk egy részéről, hogy cserébe hatékonyabban dolgozzunk együtt.

[00:50:50]- Ajaj, lemondunk szuverenitásunk egy részéről ezzel?

[00:50:53]Hát ez hogy lehetséges egy ilyen szuverenitására büszke országban?

[00:50:57]- Néha a józan ész tud győzni, és ennek én nagyon örülök.

[00:51:00]- De ha már a drónokról beszéltünk, azt mondják, a drón nagyon megváltoztatta a háború hadviselést a támadó és a védekező fél szempontjából is.

[00:51:08]- Ha megnézzük, visszautalva tényleg csak az orosz-ukrán háborúra, drón csak a Byractar TB2-es volt, ami ugye a 2020-as őrmény-azeri háborúban bukkant fel.

[00:51:17]- Ez 2020-ban jelent meg először a drónhadviselésben?

[00:51:20]- Nem, a drón már megjelent a V1-essel 1944 őszén, de nagyon sok felderítő drónt használtak az amerikaiak már Vietnámban is, viszont ilyen szárazföldi műveletekre nagyon konkrétan hatni képes drón, csak 2020-ban jelent meg a Bayractar TB2-es az azeri hadsereg kötelékében, és amúgy Ukrajna vett belőlük, és be is vetette nagy sikerrel Oroszország ellen 2022 február-márciusában.

[00:51:45]Az invázió első időszakában, '22 február 24-től április elsejéig, amikor az oroszok visszamentek Kijev alól és Csernyihiv alól.

[00:51:53]Az orosz hadsereg megpróbált manőverezni, nem sikerült, az orosz manőverező kötelékek kifutottak a saját légvédelmi ernyőjük alól felülről védtelenekké váltak, és ezek az ukrán drónok, amik török gyártású ukrán drónok nagy sikerrel kerültek alkalmazásra.

[00:52:08]De amint a frontvonal megmerevedett, onnantól kezdve pedig egy nagyon-nagyon légvédelemmel túlterhelt frontvonal jött létre a mai napig.

[00:52:15]- Mert a drón tulajdonképpen a helyükbe lépett?

[00:52:18]- Ez az egyik, hogy a drónnal sok mindent el lehet intézni, a másik, hogy nagyon sűrű most már a légvédelem.

[00:52:23]Tehát ezért sok oka van, és hogy igazából a két fél ügyetlensége, ha szabad ilyen csúnyán mondani, vezetett oda, hogy teret adtak az alternatív eszközöknek.

[00:52:34]Ha az oroszok a hagyományos eszközökkel legyőzik az ukránokat, vagy az ukránok kapnak '22 őszére annyi támogatást, hogy legyőzzék az oroszokat, mert erre volt esély, nem sok, de volt, akkor nem beszélünk drónokról.

[00:52:45]Mert igazából a drónokkal telített harcmező az 2023 év végétől lett úgy igazán előtérben, és 25 nyarára lett teljesen telített a drónoktól minden.

[00:52:55]- Na de mi mindent tudnak a hadszíntéren a harcászati drónok?

[00:52:58]- Alapvető feladatuk a felderítés.

[00:53:01]Optikai eszközökkel, tehát effektív látható fény tartványban dolgozó kamerákkal, infrakamerákkal, tudnak bombázni, tehát kézigránátokat, EP gránátokat ledobni.

[00:53:10]Vannak ezek az úgymond kamikaze drónok, tehát ez a kóválygó lőszer öngyilkos drón, ami önmagában odarepül és becsapódik a célba, vannak most már elhárító drónok, amelyek az amúgy lassan mozgó felderítő és bombavető drónok ellen nekirepüléssel dolgoznak, és nem beszéltünk még a szárazföldi drónokról, amit sebesült kiürítésre használnak.

[00:53:31]Tehát ha valaki megsebesül, tűz alatt van az a terület, ahonnan ki kell hozni, vagy az útvonal egy része, akkor beküldenek egy drónt, amire van téve egy páncélozott doboz, beteszik, és akkor kiviszik.

[00:53:40]- A sebesültet beteszik abba, és akkor kiviszik?

[00:53:43]- Igen.

[00:53:43]- És arra mi a válasza, hogy miért váltak a drónok a modern hadviselés egyik legfontosabb eszközévé, legalábbis kívülről ez így látszik, és hogyan léptek túl a hagyományos fegyvereken, ha túlléptek?

[00:53:53]- Úgy, hogy olcsó, könnyen elérhető.

[00:53:56]Ugyanis a hagyományos katonai eszközök drágák.

[00:53:59]Nagyon-nagyon jó képességűek, kulcsfontosságú képességeket tartalmaznak, de van, amikor a kellő precíziós, pusztító erőt egy nagyon drága eszközzel tudom elérni.

[00:54:10]Például egy ballisztikus rakétával, egy tüzérségi eszközzel, harckocsival, vadászbombázóval.

[00:54:15]- De amikor erre nincs szükségem, akkor a drónok, amik nagy mennyiségben relatíve olcsón elérhetőek, akkor nélkülözhetetlen megoldást jelentenek, egyszerűen gazdaságosabbak is.

[00:54:26]- A hírek szerint a drónokhoz szükséges alkatrészek nagy részét Kína állítja elő.

[00:54:31]A globális drónpiacnak nem kevesebb, mint majd 80 százalékát uralja.

[00:54:36]- De Kínától szerzi be ezeket Oroszország is, Ukrajna is?

[00:54:40]- Igaz.

[00:54:41]- Az a biztonsági jelentés mennyiben felel meg az igazságnak, hogy Kína úgy is befolyásolni képes az orosz-ukrán háború menetét, hogy Oroszország minden drónalkatrészt megkap a szükséges mennyiségben és minőségben a kínaiaktól, Ukrajnának viszont egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű drón alkatrészeket juttatnak a kínaiak.

[00:55:01]- Ez teljes egészében igaz.

[00:55:02]Az ukránok hozzáférnek azért a kínai alkatrészekhez, meg egyre több mindent gyártanak ők maguk, de az oroszoknak sokkal egyszerűbb, mert ők tömegesen kapják ezeket az alkatrészeket, és ez a döntő.

[00:55:13]- Ezek szerint, ha Európa is fölpörgeti a dróngyártást, az alkatrészellátásban sem szabad Kínára hagyatkoznia?

[00:55:20]- Igen, bár a másik kérdés, hogy mivel Európában gyártódnak, Európában készülnek ezek a dolgok, ezért valószínűleg kicsit drágább lesz, mint a kínai.

[00:55:28]Viszont legalább lesz.

[00:55:30]- A fegyvergyártás és fegyvervásárlás rengeteg pénzbe kerül, amelyet természetesen máshonnan kell elvonni, és ezt a nyugati társadalmak biztosan megérzik.

[00:55:40]- Ezzel kapcsolatban azt kérdezem, hogy ugyanazzal a jóléti, tehát belpolitikai kockázattal jár-e a fegyverkezésre fordított pénz Oroszországban, Kínában, mint Európában?

[00:55:52]- Nyilvánvalóan nem.

[00:55:53]Európa, hogyha meglépi a NATO által kért 3,5 plusz 1,5 százalékot, még mindig kevesebbet költ védelemre, mint a hidegháború csúcsán, amikor ezzel párhuzamosan kiépültek a jóléti rendszerek is.

[00:56:06]Meg kell nézni, mi a különbség.

[00:56:08]Akkoriban Európa ipari nagyhatalom volt, akkoriban volt rengeteg gyártás, persze nem volt annyi államadósság, nem voltak olyan negatívak a társadalmi folyamatok, főleg a népességi oldalról, de azért ez nem megcsinálhatatlan.

[00:56:23]Főleg azért, mert muszáj, de valahogy meg kell oldani.

[00:56:26]Például hogy a német hadsereg nagyon sok pénzből erősebb legyen, anélkül, hogy a lakosság leszavazzon az AfD-re például.

[00:56:34]- Hát ez pillanatnyilag azért nem úgy látszik, hogy kibékíthető ellentmondás.

[00:56:38]- Mondjuk azért nem félnék annyira, mert látjuk azokat a már hatalomra került névleg és szóban és választási kampányban nagyon hevesen fegyverkezésellenes és akár kicsit ilyen orosz oldalra kacsingató politikai erőket, amint hatalomra kerültek, például Meloni Olaszországban, és szembesül a valósággal, az aztán hidegzuhany, hiszen ők se a saját maguk ellenségei, nem akarják tönkretenni maguk alatt az országot.

[00:57:04]- És azt elképzelhetőnek tartja-e, hogy a közvélemények nyomására az európai országok felhagynak Ukrajna megsegítésével?

[00:57:12]Hiszen az embereket elsősorban a saját életszínvonaluk érdekli, nem pedig Ukrajna függetlensége.

[00:57:17]És tapasztalatom szerint nem is értik, hogy ez a kettő nagyon is összefügg.

[00:57:23]- Ez az orosz politika, hogy ezt elérje az európai közvéleményeknél, kihasználva azokat az idézőjelbe vett gyengeségeket, hogy szólásszabadság.

[00:57:31]Svédországban, Finnországban népszerű a sorkatonaság.

[00:57:34]Mert valahogy el tudták magyarázni az embereknek, hogy ez amúgy a sorkatonaság, kényelmetlen dolog.

[00:57:39]Nem jó, nem kívánja senki, de mégis az emberek szívesen mennek, mert el van nekik magyarázva, hogy ez jó, fizikailag, meg kézzelfogható anyagi előnyökkel is jár egyes esetekben, és meg lehet ezt csinálni, hogy jó legyen.

[00:57:50]- Azért más a sorkatonaság, annak az elfogadtatása, minthogy a saját életszínvonalukból azért adjanak le az emberek, merthogy ebben a pillanatban úgy néz ki a helyzet, Ukrajnát kell támogatni.

[00:58:02]- Igen, de hogyha van egy nagy áldozati szükség, azt el lehet magyarázni az embereknek, nem egyszer csinálta már ezt a világ, nem egyszer csinálta már ezt a nyugat, meg lehet csinálni még egyszer.

[00:58:11]Azért olyan háborús konjunktúra még nem nagyon volt, ami gazdasági válsághoz vezetett, hogyha az fenntartható, viszont olyan túlfegyverkezés meg volt, ami már egy nagy erős birodalom összeomlásához vezetett, lásd Szovjetunió.

[00:58:25]Erre kell nagyon odafigyelni, hogy ne következzen ez be.

[00:58:27]- Na jó, akkor itt most körülbelül egy percnyi szünetet iktatunk be.

[00:58:31]Következnek támogatóink ebben az egy percben, meg egy kérés nézőinkhez, hogy iratkozzanak fel, és aztán jövünk is vissza, és folytatjuk a téma magyar aspektusaival.

[00:59:03]- Ha még nem tették, kérem iratkozzanak fel Youtube csatornánkra, ez a gesztus nemcsak nekünk jelent támogatást, hanem önöknek is garantálja, hogy mindig időben értesüljenek új tartalmainkról.

[00:59:15]A feliratkozás egyszerű, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösen építhessünk egy erős gondolkodó közösséget.

[00:59:22]Hiszen a tudás akkor válik igazán értékessé, ha minél többen osztozunk benne.

[00:59:28]Így minden feliratkozás egy apró lépés afelé, hogy együtt könnyebben eligazodjunk a világ dolgaiban is.

[00:59:36]Ha amíg erről győzködtem önöket, feliratkoztak, megköszönöm.

[00:59:41]Ebben a mostani podcastben Takács Márk katonai szakértővel azt vizsgáljuk, hogyan formálja át az orosz-ukrán háború a globális biztonsági környezetet, milyen új kockázatokat és kihívásokat teremt a nemzetközi politikában, és ez a konfliktus miként gyorsítja fel a fegyverkezési versenyt a nagyhatalmak között.

[01:00:00]Kérem, beszéljünk most egy kicsit Magyarországról is.

[01:00:04]A fegyvergyártással kapcsolatban a szakértők azt tartják, hogy legalábbis kezdetben fellendítheti a stagnáló gazdaságokat.

[01:00:13]Ez volna-e az oka annak, kérdezem, hogy az Orbán-kormány az elmúlt egy-két évben a hadiipar újjáépítését és megerősítését célozta, több védelmi vállalatot hozott létre vagy szervezett át, létrejött például az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innováció Zrt., amelybe az állam több hadiipari céget vont össze, legalábbis ezt olvastam, például lőszergyártásra vagy fegyvergyártásra.

[01:00:44]2025-ben aztán a holding többségi részesedését a 4IG nevű cég szerezte meg, így alakult ki az N7 Defence Zrt, ahol ugyan az állam kisebbségi tulajdonos maradt, de a kritikus infrastruktúra, gyárak, berendezések, ingatlanok továbbra is állami kézben vannak vagy maradtak.

[01:01:05]Tehát a magyar kormány beszállt a védelmi iparba, de miért?

[01:01:08]Elsősorban a gazdaságunk fellendítése céljából?

[01:01:12]- Alapvetően nem, hiszen a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program volt még a neve annak az egésznek.

[01:01:19]Ez 2017-ben vagy 2018-ban indult, már nem emlékszem pontosan, de akkor még ugye Magyarországon gazdasági fellendülés volt, egy GDP növekedés, tehát a magyar hadiipar amúgy a hidegháború végéig nem volt rossz a versenytársakhoz képest, a cseh ipar mindig is erősebb volt, de mondjuk a román, bolgár hadiiparhoz képest, és egész jó dolgokat is tudtunk gyártani.

[01:01:44]Aztán a 2000-es évek elejére totálisan nullára megsemmisült, és ezt a nullából kellett újjáépíteni.

[01:01:50]2017-18-ban már zajlott a kelet-ukrajnai háború néven nevezett konfliktus, és az akkoriban még friss Nemzeti Katonai Stratégiában nagyon világosan benne volt, hogy a béke időszakának vége lesz valamikor, mostanra meg látjuk, hogy vége van.

[01:02:06]Tehát egyszerűen muszáj volt elkezdeni, ilyen egyszerű.

[01:02:09]- Most ha ezt nagyon profánul akarom lefordítani, ez akkor azt jelenti, hogy innentől kezdve Magyarországnak is érdekévé válik, hogy minél többen öljék egymást a világ különböző pontjain, mert annál több fegyvert, tankot, lőszert tudunk jó pénzért eladni?

[01:02:25]- Ez viszont a másik véglet, hiszen egy háború, ami főleg egy ilyen gazdaságilag kitett országnak rendkívül nagy károkat okoz, ahhoz képest ez felülírja a hadiipari konjunktúrát.

[01:02:36]Magyarországnak nem érdeke, hogy sok háború legyen, mert Magyarország tényleg ezer szállal kötődik a nemzetközi gazdasági vérkeringéshez, és ha a háború ezeket szétzilálja, akkor nincs az a termékmennyiség, amit mi el tudunk adni, akkor is rosszul fogunk kijönni.

[01:02:50]- És nemcsak halálos fegyverekről van szó, hanem egy dél-amerikai világcéggel, a brazil Condor céggel gumilövedékek, könnygázgránátok, elektrosokkos készülékek és pirotechnikai termékek, azaz nem halálos eszközök gyártásába is belefog a magyar állam nemzetközi együttműködés keretében.

[01:03:10]Emögött például mi állhat?

[01:03:11]- Mint mindig, a politika.

[01:03:11]- Ráadásul Brazíliában ezekre az eszközökre iszonyatosan nagy szükség van, felfoghatatlan az a folyamatos permanens, szinte polgárháború, ami Brazíliának az egyes területein zajlik a drogkartellek ellen, de a hadiipar mindenhol politika.

[01:03:24]Hogy a lengyelek kitől vesznek tarackot, az ugyanolyan bel és külpolitikai megfontolás, mint hogy mi kivel gyártunk könnygázgránátot.

[01:03:31]- És akkor itt van a Husat, Magyarország legnagyobb magánkézben lévő műholdprogramja, amely szintén a 4IG-jé.

[01:03:38]- Ez a cég a múlt hónapban műholdpálya és frekvenciahasználati szerződést írt alá a francia Utel Sat-tal, Európa egyik vezető műholdas szolgáltatójával.

[01:03:48]Amikor azt olvasom, hogy ez a 4IG csoport műholdas infrastruktúrájának kiépítéséhez, a digitális szuverenitás megteremtéséhez és a földmegfigyelési, távközlési szolgáltatások kialakításához szükséges, akkor polgári vagy katonai célú fejlesztéseikről van szó?

[01:04:06]- Is-is.

[01:04:07]Tehát az űr nemzetközi jogilag fegyvermentes övezet, mégis a katonai használat vitte és viszi mai napig előre a fejlesztéseket.

[01:04:16]Egyszerűen a világűr az egy olyan domain, ugye ezt is mondják, hogy a háború amúgy multi domain lett, tehát eddig három dimenzióban harcoltunk földön, vízen, levegőben, de most már a hadviselés kiterjedt olyan körbe nem rajzolható területekre, domainekre, mint az információs tér, kibertér, világűr, ahol jelen kell lenni, arról nem is beszélve, hogy milyen több ezermilliárdos lehetséges piacnövekedésről van szó, aminek, ha csak egy Magyarország GDP-jének megfelelően, de kis szeletéhez hozzájárulunk.

[01:04:44]Ideális esetben Magyarországon ebből tényleg lecsapódhat pozitív anyagi fejlődés.

[01:04:49]Reméljük, nem térítik el más zsebekbe.

[01:04:52]- Aztán egyre többet lehet olvasni az úgynevezett digitális szuverenitásról, ami azt jelenti, hogy egy országnak képesnek kell lennie saját digitális infrastruktúráját, adatait és technológiáját ellenőrizni, illetve irányítani, nem kiszolgáltatva azt külső szereplőknek.

[01:05:11]Ez azt jelenti, hogy a Föld majd 200 országából mindnek szüksége van digitális függetlenségre, tehát arra, hogy valamennyi ország saját földmegfigyelési műholdakat működtessen, mert ugye a magyar 4IG esetében arról van szó, hogy a cég 2032-ig egy telekommunikációs műholdat, valamint további nyolc alacsony Föld körüli pályán keringő nagy felbontású földmegfigyelési műholdat fog üzemeltetni már a digitális szuverenitás jegyében, de közelebbről mikről van itt szó?

[01:05:47]- A digitális szuverenitás nem csak abból áll, hogy van némi műholdképességünk, hanem abból is áll, hogy a kibertérben lévő kitettségeinket le tudjuk védeni, legyen az akár egy atomerőmű hálózat, vagy egy vízközmű hálózatnak a digitális érintettsége, és ha ezt meg tudjuk védeni, akkor vagyunk digitálisan szuverének.

[01:06:05]És minden államnak ez feladata és kötelessége.

[01:06:07]A műholdképességekkel kapcsolatban itt alapvetően tényleg földmegfigyelő műholdakat említünk, ilyet a Magyar Honvédség is rendszeresíteni fog a közeljövőben, hogy egy valós idejű műholdképet tudjon kapni az ellenérdekelt félnek a mögöttes területeiről, mert hogyha nekünk valakitől bérelni kell műholdat, ugye az nem kielégítő, oda nekünk tudni kell biztosítani azt a képességet.

[01:06:29]- És ilyen értelemben vett együttműködés az európai uniós tagországok vagy a NATO-tagországok között nincs?

[01:06:36]- Egyelőre nincs, de kéne legyen, és még lehet is, viszont amíg nincs, addig nem lehet várni, hogy hát majd egyszer biztos lesz.

[01:06:43]- De Magyarország HIMARS elnevezésű rakétarendszert is vásárol az Egyesült Államoktól.

[01:06:48]Magyarország esetében húszegynéhány ütegről van szó, ezzel szemben Lengyelország 506-ot vásárolt.

[01:06:56]Ez a rakétarendszer miért fontos nekünk?

[01:06:59]- A Himars rakétarendszer, ugye High Mobility Artillery Rocket System, tehát nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer.

[01:07:06]Ez az egyik olyan nyugati haditechnikai eszköz, amit Ukrajna megkapott, és az oroszok a mai napig képtelennek védekezni ellene igazán hatékonyan.

[01:07:15]A Himars mai napig, ha valamit megcéloz, azt el fogja találni és el fogja pusztítani.

[01:07:19]Tehát egy ilyen több mint 100 kilogrammos robbanófejről van szó, amivel ezt az asztalt simán telibe lehet találni.

[01:07:25]- De milyen távolról?

[01:07:26]- Az alapvető eszközzel a Standard rakétával olyan 40-70 kilométerről.

[01:07:31]- Tehát 40-70 kilométerről ennek az asztalnak a közepébe tudnak célozni ezzel a rendszerrel?

[01:07:36]- Úgy, hogy fúj a szél, esik az eső és GPS zavarás van, akkor is el fogja találni, ha nem az első, a második biztosan.

[01:07:41]Ennek megfelelően méregdrága, és ennek megfelelően nagyon sokan várnak rá.

[01:07:45]És az Egyesült Államoknak ugye van egy ilyen szabálya, hogy az Amerikában gyártott vagy az amerikai alkatrészt tartalmazó eszközöket a kongresszus jóváhagyásával lehet értékesíteni.

[01:07:55]Magyarország valószínűleg ezt meg fogja kapni, mint NATO-szövetséges, viszont akkor be kell állnunk a sor végére.

[01:08:00]És igen, Lengyelország több százat vesz, és amúgy Dél-Koreából is vásárol ilyen eszközöket, pont azért, mert azok hamarabb ideérnek, viszont Magyarországnak ennyi pont elég.

[01:08:09]Magyarország három dandár felállítását tűzte ki célul.

[01:08:12]Ezen három dandár az lényegében egy hadosztály vagy hadtest, aminek a tűz támogatására pontosan elég ez a huszonegynéhány HIMARS eszköz, ami egy rakétatüzér osztályt jelent, ennél többre nincs szükség.

[01:08:24]Egy rakéta annyiba kerül, mint egy jó új autó.

[01:08:26]- Orbán Viktor ezzel kapcsolatban így fogalmazott, idézem : A regionális riválisaink is ilyeneket vásároltak, tartanunk kell tehát a lépést.

[01:08:36]De kik a mi regionális riválisaink?

[01:08:39]- Románia, Lengyelország, Horvátország lehet az, vagyis az európai uniós és NATO szövetségeseink, ahol szintén rendszerbe van állítva ez a HIMARS elnevezésű rakétarendszer?

[01:08:52]- Ugyanis minden egyes országnak vannak tervei a szomszédja ellen, még akkor is, hogyha egy szövetségi rendszerben vagyunk, főleg, hogyha olyan jó barátok, mint mi a szomszédainkkal.

[01:09:02]Innentől kezdve nekünk is kell tervezni, hiszen ők is terveznek ellenünk.

[01:09:05]Józan ésszel nem készül úgy az Egyesült Államok, hogy meg fogja támadni Kanadát, de van terv kanadai fegyveres agresszió ellen, vagy Kanada elfoglalására, és vice versa, és van terv Szlovákiának magyar támadás ellen.

[01:09:16]Van Magyarországnak terve szlovák támadás ellen, holott ez a két ország háborúja úgy nézne ki, mint egy kajacsata egy etióp iskolában, hogy elkezdődik és véget is ér, mert nincs mivel.

[01:09:25]Nem jutunk el a másik ország határáig, csak minimális eszközökkel, de terv az van.

[01:09:30]És semmi nem garantálja, hogy 2050-re nem leszünk egymással megint rosszban, mint oly sokszor voltunk.

[01:09:35]- Már Amerikára térve, és már említést tettünk róla, megjelent az Egyesült Államok kormányának hivatalos kiadványa a nemzetbiztonsági stratégiáról, amelyben az amerikai elnök Trump, de ahogy Putyin is, voltaképpen halálra ítélné az európai civilizációt, mindketten a saját képükre formálnák az európai kontinenst.

[01:09:54]Ön szerint mennyire tekinthető egy ilyen hivatalos amerikai kormányzati dokumentum Európa számára, ahogy sokan fogalmaznak, hadüzenetnek, még ha nem is a szó szoros értelmében.

[01:10:06]- Mivel hivatalos dokumentum, ezért nagyon komolyan kell venni.

[01:10:09]Minden országnak és Magyarországnak is van nemzeti biztonsági stratégiája, amiből származtatják az ágazati stratégiákat, nemzeti katonai stratégia, nemzeti kibervédelmi stratégia, nemzeti ivóvízvédelmi stratégia, stb.

[01:10:21]stb.

[01:10:23]De ez amerikai politikai pamflett-é vált és az adott amerikai kormány mögött álló MAGA ideológiai klikknek az őrültségei vannak benne, ez az Egyesült Államokra nézve rendkívül tragikus.

[01:10:36]Az amerikaiak nem hülyültek meg, csak most olyan vezetőjük van és olyan klikk van mögötte, akik egyszerűen így gondolják a világot.

[01:10:43]- Na de ez épp elég a világ számára, meg Európa számára.

[01:10:47]- Sajnos igen, épp ezért mondtam, hogy komolyan kell venni, valóban az Európai Unió rengeteg sebből vérzik, mert elrontottuk az iparpolitikát, elrontottuk a migrációs politikát, katonai fegyverkezési kérdésekben is nagyon-nagyon későn ébredtünk, talán még helyre lehet hozni, de az nem azt jelenti, hogy az a másik a megoldás, ami ott van.

[01:11:06]Az Egyesült Államok ordenáré problémákkal küzd, gondoljunk az amerikai társadalom szétesettségére és polarizáltságára.

[01:11:12]Oroszországról nem is beszélve, miért van az, hogy aki menekül, mind Nyugat-Európába akar menekülni.

[01:11:17]Tehát vannak olyan értékeink, amikre vigyázni kell.

[01:11:20]Oroszország szempontjából Európa jóléte egy biztonsági kérdés, mert egy előnyben lévő vetélytárs.

[01:11:27]Az Egyesült Államok szempontjából szintén biztonsági kérdés, mert egy öntudatos vetélytárs, ami nincs nagyon lemaradva.

[01:11:33]- Már hogy Nyugat-Európa vagy Európa.

[01:11:36]- Igen.

[01:11:36]És rengeteg potenciál van benne.

[01:11:38]Tehát Európa felébred, akkor megint nagyon-nagyon erős tud lenni.

[01:11:41]- A kérdésemre akkor mi a válasza?

[01:11:43]Ez a dokumentum mennyire tekinthető Európa számára hadüzenetnek?

[01:11:46]- Ez a dokumentum, ha nem is hadüzenet, de egy fenyegetés és egy ellenérzés kifejezés.

[01:11:52]Le van benne írva, és én végigolvastam az egészet, ami nyilvánosan elérhető.

[01:11:56]Állítólag van egy hosszabb verziója is, de nyilvánosat végigolvastam.

[01:12:00]Az van benne, hogy ők szeretik Európát, de nem így, hanem úgy szeretnék, ahogy ugye ön is elmondta.

[01:12:06]Oroszországot meg sem említették benne.

[01:12:08]- Nem azért nem említik Oroszországot, mert egész egyszerűen adottságnak tekintik úgy, ahogy van, tehát ha Oroszországra nem vesztegetnek egyetlen egy mondatot sem, az azért van, mert nincs különösebb ellenállás, nincs különösebb kritikájuk Oroszországgal kapcsolatban.

[01:12:21]- Mert sokkal erősebbnek tartják magukat, nem tekintik tényezőnek Oroszországot.

[01:12:25]Persze van az atomfegyver, az le van kezelve a kölcsönös biztosított elpusztítás doktrínájával, az úgy rendben van, és onnantól kezdve nem tényező számukra semmilyen szempontból.

[01:12:35]- Tehát ön azt mondja, hogy Oroszország ilyen szempontból le van írva Amerika szemében.

[01:12:39]- Én pont ellenkezőleg értékeltem a dokumentum alapján ezt.

[01:12:42]- Az Egyesült Államok annyi mindent mond ebben a doktrínában Európának a megváltoztatási kényszeréről, a Monroe 2.0 elvként említett gondolatkörről, meg a csendes-óceáni kihívásokról.

[01:12:54]Kínát megemlítik, Európát nagyon hosszasan említik, de Oroszországot nem, mert nem szempont nekik egyszerűen.

[01:13:01]- Ezekben a napokban Trump a világ legnagyobb repülőgép-hordozó anyahajóját, a Gerald Fordot most Venezuela ellen vezényelte a Karib-tengerre, mert a kábítószer-kereskedelem megakadályozása ürügyén le akarja rohanni ezt a szuverén országot.

[01:13:18]Csakhogy a Gerard Ford anyahajóról azt írják, legalábbis ezt olvastam, hogy legfeljebb az ilyen kis országok ellen lehet eredményesen bevetni, mint Venezuela, mert a hangsebességnél ötször gyorsabb új kínai rakétákkal szemben egyszerűen védtelen.

[01:13:36]Ez valóban így van?

[01:13:37]- Maga a hajó védtelen, de ez minden repülőgéphordozóra igaz volt a történelem során.

[01:13:43]Persze egy nagy úszó fedélzet, amit nem lehet körbevenni légvédelmi fegyverekkel, hiszen akkor nem tudna funkcionálni.

[01:13:49]Viszont ezért mindig a repülőgép-hordozó flottakötelében közlekedik.

[01:13:53]Körbeveszik légvédelmi fregattok, rombolók, tengeralattjárók, ellátóhajók, amelyeken már van olyan fegyverzet, amellyel meg lehet védeni ezeket a hajókat.

[01:14:02]Akkor itt most kicsit kitérnék egy nagyon érdekes hadijátékra.

[01:14:06]Az amerikaiak még bőven az orosz-ukrán háború előtt lepróbáltak egy olyan forgatókönyvet, hogy valami afrikai országban, ahol nagyon fontos, ritka földfém bányák vannak, és amerikai érdekek, kitör egy Kína által felheccelt polgárháború, amerikai érdekek sérülnek, oda küldik ugye a több tízezer tonna demokráciát, ugye a repülőgéphordozó flottakötelékeket, és arra úszó, nem kínai, de Kínához köthető konténerszállító hajókból több ezer drón felszáll, mindegyik alá csak egyetlen egy kézigrántot kötöznek, és ezek rámennek a repülőgép-hordozóra.

[01:14:39]Nem süllyesztik el, de minden, ami antenna, leborotválnak róla, minden repülőgépet megrongálnak, súlyos emberi veszteségeket is okoznak, ez volt az ébresztő nekik.

[01:14:48]Innentől kezdve nyilván csak amit tudunk, hogy milyen fizikai védelmi berendezéseket hoztak létre ezeken a hajók környékén, az már megsüvegelendő, valamint milyen fejlesztések vannak, és mondom, a hiperszonikus rakéták ellen a legújabb légvédelmi fregattokon lévő eszközök képesek tevékenykedni, ezzel nincs gond, és bár szintén a flottakötelék védelmében a csatahajókat, egy nagy ágyús, páncélozott hajókat a második világháború után kivonták, az amerikaiak '91-ben vonták ki az utolsókat, ugyanis miért hozzák vissza?

[01:15:19]Agyig van páncélozva, tehát gyakorlatilag tényleg elsüllyeszthetetlen, tényleg egyes helyeken méter vastag páncél van rajtuk.

[01:15:26]Olyan tüzérségi eszköz van rajtuk, amelyekkel már a második világháborúban 40-50 kilométerre tudtak lőni 900 kilogrammos gránátokkal, relatíve pontosan.

[01:15:36]91-es öbölháborúban az Iraki Köztársasági Gárdának azt hiszem a Tavakana vagy Medina hadosztályát Kuvaitban a Missourival és az Iowával napokon keresztül megállás nélkül lőtték ilyen gránátokkal.

[01:15:48]És a repülőgéphordozó flottakötelékeknek, repülőgéphordozónak magának nem is ez lehet az egyik alkonya, hogy nem tudják megvédeni, mert de, megtudják, hanem hogy a rajta lévő repülőgépek nagyon-nagyon drágán tudnak pusztító erőt eljuttatni a célokig, bár nagyon precízen.

[01:16:03]- Azt meg lehet mondani, hogy kié manapság a világon a legerősebb hadsereg?

[01:16:07]- Attól függ, miben.

[01:16:09]- Abszolút értelemben.

[01:16:09]- Az Egyesült Államoké.

[01:16:12]- Most már Kínára térve ön is úgy látja-e, hogy új tűzfészkek keletkeztek a nagy béketeremtő Trump színrelépése óta.

[01:16:20]- Ilyen Venezuela, de ilyen a felbátorodó és egyre erősödő Kína, amely intenzíven fegyverkezik, ahogy a híreket lehet olvasni.

[01:16:28]Állítólag Kína már a világ legnagyobb hadiflottájával büszkélkedhet, és a hadiipara egymás után készíti a nyugati technikával versengő repülőgépeket, hajókat, drónokat és hiperszonikus rakétákat.

[01:16:42]Ahogy olvasom, a múlt hónapban állították hadrendbe a Fucsian kínai repülőgéphordozót, amely elektromágneses katapulttal indítja a különböző típusú repülőgépeket, és az a technológia állítólag már annyira fejlett, hogy ilyen szerkezet eddig egyetlen egy amerikai repülőgép-hordozón van használatban.

[01:17:03]Ráadásul lopakodó vadászgépeket is tud indítani a kínai repülőgép-hordozó, amire az amerikai hordozók nem képesek.

[01:17:11]De mi ennek a jelentősége?

[01:17:12]- Az elektromágneses katapultnak a nagy előnye, hogy nem kell hozzá gőz, sokkal üzembiztosabban működik, sokkal jobban lehet szabályozni, ugyanis a hordozó fedezeti vadászgépeknek az üzemideje sokkal kisebb az amúgy se nagy üzemidejű szárazföldi vadászgépekhez képest, mert sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve le és felszálláskor, meg magán, hogy ott vannak a repülőgép-hordozón, eszi őket a sós levegő, stb.

[01:17:34]A gőzkatapult egy nagy rúgással lövi ki a repülőgépet, míg az elektromágneses rendszerrel szépen fel lehet gyorsítani, ami sok-sok üzemórában ezáltal több ezer dollárban mérhető spórolás eredménye, de mert a kínai hadsereg nagyon-nagyon rég volt háborúban, a kínai népi felszabadító hadsereg nem rendelkezik valós harci tapasztalatokkal, és még olyannal sem, hogy hogy kell egy flottaköteléket hónapokon keresztül üzemeltetni, akár csak békeidőben, nagyon-nagyon messze a kikötőtől.

[01:18:03]Innentől kezdve nem tudjuk, hogy mire képesek, de a kínai flotta már most bőven elég ahhoz, hogy Tajvan körül létrehozzon egy blokádot számszakilag.

[01:18:13]- Hszi Csin-ping kínai elnök elrendelte a kínai fegyveres erőknek, hogy 2027-re készüljenek fel Tajvan elfoglalására, de ugye addig sem tétlenkedik, Kína egyre több tengeri és régi provokációt hajt végre Tajvan ellen.

[01:18:27]Miért kell Kínának akkor Tajvan?

[01:18:27]Egyszerűen nagyhatalmi önérzetből?

[01:18:32]- Pontosan.

[01:18:32]- A Kínai Népköztársaság nem nagyhatalom, hogyha ezt a kis szomszédos kis sziklát nem tudja elfoglalni.

[01:18:38]Ugye Kínát több szigetlánc veszi körbe, az első ugye Japán, Tajvan, meg ott közelebb a kis mesterségesen létrehozott szigetek, és a második szigetlánc a Fülöp-szigetek, meg a Csendes-óceán közepén lévő szigetek.

[01:18:50]És ezeken Kína megpróbál áttörni.

[01:18:53]A kínai flotta, ha fele ekkora lenne, akkor is elég lenne ahhoz, hogy az amerikai flottát a szükségesnél nagyobb, már kellemetlenül nagy veszteségekre kényszerítse, ha vissza akar menni Tajvanhoz.

[01:19:03]És ez itt a kulcs, megint ugye az elrettentés.

[01:19:05]A kínaiak nagyon jók ezekben az elméleti dolgokban, hiszen több ezer éves szerves kultúráról van szó, és a kínai flotta erre már képes.

[01:19:13]És a másik, hogy 2027-re készüljön fel Kína.

[01:19:16]- Taivan megtámadására.

[01:19:16]- Taivan megtámadására.

[01:19:19]- Nagyon érdekes cikk jelent meg az Egyesült Államokban, hogy Kína egy lefele menő nagyhatalom, minden egyes mérhető és nyílt forrásból elérhető számadat alapján a Kínai Népköztársaság növekedése lassul, és most vagy soha helyzet állhat fent, hogy még most van elég erőnk, hogy Tajvan körüli blokádot hozzanak létre.

[01:19:40]Nem is kell megszállni.

[01:19:41]- És az mitől függ, hogy előbb-utóbb valóban megtámadja-e Kína Tajvant?

[01:19:46]- Ez az adott helyzet értékelésétől függ, ezért lenne fontos, hogy az Egyesült Államok ne vonuljon vissza a világrend fenntartó szereptől, legalábbis Tajvannak és az USA-nak fontos lenne.

[01:19:56]Hogyha a kínaiak azt látják, hogy most nyílik egy kis ablak, mert most még elég erősek vagyunk, másik oldalon meg valami nem egyenes, akkor ezt meglépik.

[01:20:04]És mondom, hogy nem kell partra szállni, létrehoznak egy blokádot és semmit nem engednek át.

[01:20:08]Mit csinál az Egyesült Államok?

[01:20:08]Feltöri a blokádot erővel?

[01:20:11]- Az amerikai elnökök eddig mindig kiálltak Tajvan függetlensége mellett.

[01:20:16]Mit gondol, Trump is kiállna?

[01:20:18]- Véleményem szerint igen, ha meg tudják győzni.

[01:20:21]Ugye ezt többször láttuk, hogy Trump mindig azt mondja, amit azt mondott neki, akiről utoljára beszélt.

[01:20:27]És hogyha olyannal beszél utoljára a nyilatkozat előtt, aki azt mondja, hogy ez nekünk komolyan érdekünk, akkor ki fog érte állni.

[01:20:33]- Aztán új konfliktus van Kína és Japán között is kibontakozóban.

[01:20:38]- Az új japán miniszterelnök asszony ugyanis kijelentette, hogy egy esetleges kínai támadást Tajvan ellen, katonai reakcióra sarkallhatná az elkötelezetten pacifista Japánt.

[01:20:49]Kína ezen természetesen felháborodott, és azonnal nyomást helyezett Japánra.

[01:20:55]Félmillió kínai turista mondta le Japán utazását rövid idő alatt, ahol a turizmus egyébként az egyik húzóágazat, és ebben az évben idáig a Japánba érkező külföldi turisták körülbelül 20 százaléka érkezett Kínából, aztán a diákokat a kínai vezetés fölszólította, hogy ne tanuljanak Japánban, továbbá betiltották a japán haltermékek importját, miközben idáig Kína volt a japán tengeri termékek legnagyobb felvevőpiaca.

[01:21:22]Milyen katonai és stratégiai következményekkel járhat, ha egy ország fegyveres támadás nélkül, pusztán gazdasági és társadalmi nyomásgyakorlással bénítja meg a másik államot.

[01:21:33]- Nem hiszem, hogy Japán gazdaságát térdre kényszerítené, hogyha Kína teljes erővel, gazdasági erővel fellép ellene, viszont rendkívül kellemetlen helyzetet okozhat, kormányválságot, satöbbi, és például elérhetik azt, hogy a kínai gazdasági nyomásra és esetleg kiberműveletekre válaszul, a Japánban mondjuk Okinawán állomásozó amerikai erőknek a bevetését Japán megakadályozza, nem engedi, tartva egy nagyobb kínai válaszcsapástól, és ez már egy ideális cél lehet Kína számára.

[01:22:05]- Aztán Kína támogatja a Ryukyu szigetek 1200 kilométer hosszan elnyúló 161 szigetből álló 44 lakott szigetet és másfél millió lakost számláló 3090 négyzetkilométer területű, állítólag nem túl erős függetlenségi törekvéseit.

[01:22:24]A legnagyobb sziget Okinava, ahol Japán 120 aktív amerikai katonai bázisnak mintegy 70 százaléka található.

[01:22:32]Az elmúlt éveket figyelembe véve néhány napja itt történt a legsúlyosabb japán-kínai katonai incidens, Japán szerint kínai vadászgépek kétszer is tűzvezető radarral célozták be a japán légi önvédelmi erők gépeit.

[01:22:46]Miért tesz ilyet Kína, miközben természetesen tagadta, hogy ezt ő tette volna.

[01:22:51]- A radarnak a tűzvezető üzemmódra kapcsolása egy vadászrepülőgépen az körülbelül annyit jelent, hogy kicsatoltam a pisztolytokot.

[01:22:57]Ez egy barátságtalan dolog.

[01:22:59]Tehát az szokott történni, főleg ha nem határos országokról beszélünk, hanem van köztük mondjuk egy nemzetközi légtér és tenger, akkor van egy előzetes légi azonosítási védelmi zóna, amikor még nem tekintjük légtérsértésnek, de már tudni kéne, hogy mi az, főleg, hogyha nem kommunikál és a radaron ellenségesnek látszik, vagy mondjuk a szemben lévő országinak látszik.

[01:23:21]A japánok ugye mindig kirepülnek és elfogják az arra repülő kínai, általában elektronikai felderítő gépeket, amiket általában vadászrepülőgépek kísérnek.

[01:23:31]És ha ők tűzvezető üzemmódra kapcsolják a radarjukat, az azt jelenti, hogy elvileg képes lehet légi harcrakéta indításra, tehát kicsatolta a pisztolytokot.

[01:23:39]- Ez egy barátságtalan gesztus valóban, ez nem szép.

[01:23:42]- De nem több ennél.

[01:23:42]- Ennél nem több.

[01:23:44]- A fokozódó kínai-japán konfliktusról Trumpnak egyébként a szójabab jutott az eszébe, azt mondta ugyanis, idézem: Az Egyesült Államok kapcsolata Kínával nagyon jó, és ez Japánnak is nagyon jó, amely kedves és közeli szövetségesünk.

[01:23:58]A Kínával való jó viszony nagyszerű dolog Kínának és az Egyesült Államoknak.

[01:24:03]Véleményem szerint Hszi kínai elnök jelentősen növelni fogja a szójabab és más mezőgazdasági termékek vásárlását, és ami jó a farmereinknek, az nekem is jó.

[01:24:14]Szóval ez az ember, mármint Trump, a világ vezető hatalmának első embere tényleg ennyit ért a világból, hogy ami neki jó, az mindenki másnak is jó?

[01:24:24]- Nagyon vicces és tragikus, hogy ennek az embernek ennyi van a fejében, és megint csak biztonságpolitikai szempontból ez a gondolkodás amúgy pontosan abban a világrendben működhetett volna, amit ő tesz tönkre.

[01:24:36]Tehát a közös kereskedelem és a kölcsönösen biztosított javak a globalizált liberális világrendben ez egy jó gondolat lett volna, ami biztosítja, hogy Japán, Kína, USA nagy békességben kereskedjen egymással.

[01:24:50]De pont az ő tevékenysége teszi ezt tönkre, és ad teret azoknak az érdekeknek, amik megengedhetik maguknak azt, hogy ezt a világrendet egy katonai agresszióval szétzúzza.

[01:24:59]- Ha gonosz akarok lenni, akkor ez a rá szavazó tömegek nyelve.

[01:25:03]- Aztán Kína az állandó provokációk mellett a sajátjának tekinti a japán igazgatás alatt álló lakatlan Senkaku szigeteket is.

[01:25:13]Ez egy nyolc sziklazátonyból álló, mindössze hét négyzetkilométeres szigetcsoport, amely azért fontos, mert a szirtek fontos fészkelőhelyek a tengeri madarak számára, így a rövidfarkú Albatros két megmaradt fészkelő helyének egyike a világon.

[01:25:28]Megmagyarázná nekem, hogy Kínának mi ez a lakatlan sziget mániája?

[01:25:34]- Amúgy végtelenül szomorú lennék, természetet szerető emberként, hogyha szétlőnék ezeket a szigeteket, de ezek a szigetek rendkívül fontosak itt, ugyanis aki birtokolja, azé körülötte az adott felségvíz, ugye 6 tengeri mérföldig, meg a kizárólagos gazdasági övezet, ugye 20 tengeri mérföldig, a tengerfelszín alatt is.

[01:25:55]Kulcsfontosságú, hogy ez a gazdasági erő, ez az övé legyen.

[01:25:59]Ráadásul ugye Kína, emellett még sokkal fontosabb katonai szempontból, mesterséges szigeteket is épít, és nagyon érdekes, hogy a kínaiak milyen hosszú távon gondolkodnak.

[01:26:09]- Miért épít mesterséges szigeteket is?

[01:26:11]- Azért, mert akkor úgy gondolja, hogy ott lesz neki egy földdarabja, hiába mondta ki a választott bíróság, hogy ez nem minősül olyan szigetnek, amihez jár az előbb elmondott felség, víz, légtér és tengerhasználati jog, hanem egyszerűen ez egy tolvajlás, ez egy nemzetközi anomália, ami nem jár ezzel, de Kína úgy gondolja, hogy ez ezzel jár, és ami még fontosabb, hogy komoly katonai képességeket telepít ezekre a mesterséges szigetekre, innentől kezdve tetszik, nem tetszik, az az övé, és ő kihasználja azt a területet, és ezért ez egy ilyen puskaporos hordóvá válik, hogy milyen hosszú távon gondolkodik Kína, amikor a 90-es évek végén, 2000-es évek elején elkezdték Dubajban a mesterséges szigeteket építeni, ezt a kínaiak építették, ott tanulták ezt meg.

[01:26:52]Ők már akkor tudták, hogy ezt erre fogják használni.

[01:26:54]- Az előbbi a Kelet-kínai-tenger, de a Dél-kínai-tengeren ugyanaz a helyzet a Spratly-szigetek környékén.

[01:27:03]- Kína régóta igyekszik kiterjeszteni a befolyását a térségben, részben geopolitikai megfontolásból, részben az itt található ásványkincsek megszerzése céljából.

[01:27:13]Amit ugyanilyen okokból nemcsak az Egyesült Államok ellenez, hanem a környező országok is, köztük a Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia és Vietnam is.

[01:27:22]Hatalmas katonai erődemonstrációk folynak a tengeren, de úgy tűnik, Kínát ez nem állítja meg, szóval semmi nem állítja meg.

[01:27:29]Ez egy befagyott konfliktus, vagy bármikor forróvá is válhat?

[01:27:34]- Ez egy bármikor forróvá válható konfliktus.

[01:27:37]- Igen, itt vannak ellenérdekelt felek, és nagyon érdekes amúgy, hogy Vietnámot hogy tolta vissza amerikai érdekszférába a kínai nagyhatalmi fenyegetés.

[01:27:45]A kínai haditengerészetet nem tudjuk, hogy mire képes azon túl, hogy sok nagy és modern hadihajója van, hogyha egy ilyen a teljes kínai partvidék mentén kéne hadat viselni a vietnami Fülöp-szigeteki dél-koreai-japán-amerikai flotta ellen, nem tudjuk, mire lenne képes, de igen, a geopolitikai cél egyértelmű, az első szigetlánc áttörése, aminek ez az egyik módszere.

[01:28:06]- Szóval ez bármikor robbanhat.

[01:28:07]- Ha úgy látják a felek érdeküknek akkor igen.

[01:28:10]- Azt végül hadd kérdezzem meg, annak nyomán, amiket ma itt végigvettünk, ön tart-e egy újabb lokális, mondjuk európai vagy akár egy globális háborútól?

[01:28:20]- Túlzásnak tartja-e, hogy a nyugat-európai országok láthatólag próbálják felkészíteni a lakosságukat egy esetleges fegyveres konfliktusra?

[01:28:29]- Globális valószínűleg nem lesz.

[01:28:30]A globálistól azért nem félek, és ezt már amikor az oroszok először fenyegettek az atomháborúval, megkérdezték tőlem egy előadáson, hogy hát az atomháború, én meg azt mondtam, hogy én nem félek az atomháborútól, mert valószínűleg nem lesz, mert senkinek nem érdeke, ha meg lesz, akkor úgyis mindegy.

[01:28:44]A lokális konfliktus pedig biztos, hogy lesz, mert emberek vagyunk, mindig lesz hogy valaki jobbnak látja, hogy a nézeteltéréseit úgy intézze, ahogy most intézi amúgy például Délkelet-Ázsiában több ország, ahogy India Pakisztán intézte, ahogy Oroszország Ukrajna intézte, hogy Amerika és Venezuela fogja intézni valószínűleg, ez lesz, ez várható, hogy ne féljünk tőle, fel kell rá készülni.

[01:29:07]A lakosságot, a gazdaságot, a hadsereget fel kell rá készíteni, és akkor nem lesz mitől félnünk.

[01:29:12]- Hát ha ez ilyen egyszerű lenne.

[01:29:13]- Köszönöm szépen mindenesetre, hogy állta a kérdéseim sorát, amely kérdések esetenként nem is csak hadászati kérdések voltak, de ahogy tapasztaltam már a korábbi megnyilvánulásait is, ön sem egy szűkített értelemben vett hadászati szakértő, mert nyilván érdeklődése számos ponton túlmutat a katonai kereteken.

[01:29:32]Köszönöm szépen.

[01:29:34]A mostani alkalommal Takács Márk katonai szakértővel beszélgettem arról, hogy az orosz agresszió hogyan indított be egy globális fegyverkezési spirált, és milyen új biztonsági kockázatokat teremtett világszerte.

[01:29:49]Amennyiben ön is fontosnak tartja, amit csinálunk, kérjük, támogassa a Friderikusz Podcast működését és munkáját, a képernyő alatt kattinthat a KÖSZÖNET gombra, például ezen a módon támogathatja munkánkat, de ránk tud keresni a donably.hu oldalon is, vagy csatlakozhat és támogathatja munkánkat a patreon.com oldalán is.

[01:30:13]És kérem, ne feledkezzen el feliratkozni Youtube csatornánkra a 'Feliratkozás' gomb megnyomásával, így mindig előzetesen értesítést is kaphat új tartalmainkról, illetve kövesse Facebook oldalunkat is.

[01:30:28]Ez ott a Facebookon a Friderikusz Podcast fejléce alatt a 'Követem' gombra kell egyet kattintani.

[01:30:35]Akár feliratkozik, akár lájkol, akár megosztja ismerőseivel ezt a beszélgetést, vagy magát a csatornánkat, korábbi podcastjeinket, mondanom sem kell, minden gesztus számít, és mindet köszönjük.

[01:30:48]Most jönnek támogatóink rövid üzenetei, utána még körülbelül egy percig számítok a figyelmükre.

[01:31:05]- Amíg pedig nem találkozunk, ne feledjék, rendelkezésükre állnak korábbi podcastjeink, a mostanival együtt 132 komoly beszélgetés, de a Youtube-on a Friderikusz Podcast csatornánk harmadik vagy negyedik vízszintes sorában archívumunk, korábbi televíziós műsoraim nem kevesebb, mint 371 részlete is megtalálható, aki kíváncsi rá, újra átélheti azokat a korszakokat, amikor ezek a beszélgetések szórakoztató és közéleti politikai műsorok készültek.

[01:31:38]Láthatják, kik körül forgott a világ az ezt megelőző egy-két-három évtizedben, kik voltak akkoriban a kiemelkedő közéleti szereplők, milyen ügyek és témák foglalkoztatták a közvéleményt, és hogyan szórakoztattunk akkoriban.

[01:31:54]Szerintem érdemes belenézni ezekbe a felvételekbe is, és akkor jövünk legközelebb.