“On the Secret Communication of Plants” – Martin Heine, plant research engineer/// F. P. 135
Martin Heine német elektromérnök és kutató a növények elektromos kommunikációját vizsgálja. Azt állítja, hogy a növények ionmozgásokon keresztül elektromos jeleket bocsátanak ki, amelyek mérhető módon reagálnak a fényre, hőmérsékletre, hangra és érintésre. Az általa fejlesztett Floranium nevű eszköz ezeket az elektromos jeleket fénnyé alakítja, lehetővé téve a növényi „kommunikáció" valós idejű megfigyelését.
Heine szerint a növények nem csak egyénileg reagálnak a környezetre, hanem egymással is kommunikálnak – például az akácfák figyelmeztető vegyi anyagokat termelnek, ha egy másik fa 20 kilométerre támadás alatt van. A növényi jelek nyelvét azonban még nem értjük teljesen, bár a mesterséges intelligencia segítségével remény van a dekódolásra.
Munkája Enyedi Ildikó „Csendes barát" című új filmjében jelent meg tudományos konzultációként. Heine szerint a növények elektromos aktivitása a tudomány és művészet találkozási pontjában értelmezhető: a műszerek mérnek, a film pedig érzelmekké alakítja az adatokat.
Végső célja nem a teljes növényi nyelv megfejtése, hanem annak megértése és megértetése, hogy az ember a természet élő hálózatának része, és hogy tisztelettel és figyelemmel forduljon a növények felé.
Martin Heine és a növényi kommunikáció kutatása
Martin Heine 59 éves német elektromérnök, aki Stuttgartban született 1966-ban. Villamosmérnöki, elektronikai és számítógépes mérnöki végzettséggel rendelkezik, jelenleg a Stuttgarti Egyetem biológia szakán tanulmányozza a zöld növények anyagcsere-aktivitásának elektromos értékelési módszereit. Számos szabadalma van, köztük összecsukható telefonantenna-rendszer, hordozható telefontartó, valamint ionizált és elektromágneses sugárzás érzékelésére szolgáló funkcionális ékszer.
„Amellett, hogy beszélgetek velük, megpróbálom mérni az aktivitásukat, a jeleket, amelyeket kibocsátanak, amelyeket evés közben és alvás közben is produkálnak." – Martin Heine *
Heine szerint azonban nem ő beszél a növényekhez, hanem a növények beszélnek hozzá az elektromos jelzéseken keresztül. Az általa kifejlesztett eszközök segítségével képes kapcsolódni a növényekhez, mivel azok bizonyos reakciókat mutatnak és különféle helyzetekre válaszolnak.
A növényi kommunikáció tudományos háttere
A növényi kommunikáció kutatása nem új terület – 100–200 éve már foglalkoznak vele kutatók. A növények, akárcsak az emberek, sejtekből állnak és képesek egymással kommunikálni. Ezt a kommunikációt mérhető módon lehet detektálni.
„Az egyik legismertebb példa egy afrikai akácfafaj, amely ha zsiráf vagy más növényevő megközeledik, mérgező vegyi anyagokat termel, hogy elriassza őket. De a kutatók azt is kimutatták, hogy a – teszem azt – húsz kilométerrel arrébb lévő fák is ugyanezeket a vegyi anyagokat kezdik termelni, mintha csak figyelmeztetnék egymást." – Martin Heine *
Ez a jelenség valószínűleg illékony vegyületeken keresztül szaglási kommunikációval történik. Megfigyelhető az is, hogy ha egy anyanövényt szándékosan elpusztítanak, az utódnövény valamilyen formában reagál erre, mintha érzékelné az anyanövény halálát. Ez arra utal, hogy létezhet egy még ismeretlen közvetítő, egy kommunikációs csatorna, amely összekapcsolja a növényeket.
A növények ingerre adott válaszai
A növények gyakorlatilag minden külső ingerre reagálnak: fényre, hőmérsékletre, hangra és érintésre. Vannak kutatók, akik azt állítják, hogy zenehallgatásra is jobban nőnek a növények, bár ez még nem minden tekintetben igazolt tudományosan. Az viszont tény, hogy a rezgések, például a hangrezgés, mérhetően befolyásolja a növekedésüket.
„Amikor az ember figyelmet fordít egy-egy növényre, törődik vele, akár még beszél is hozzá. Bár a növény nem a szavakat érti, hanem a rezgést, illetve a rezgés minőségét, és erre a törődésre, erre a gondoskodásra valamilyen formában képes is reagálni." – Martin Heine *
Az elektromos jelek és az ionmozgás
A növényeken belül folyamatosan ionáramlások zajlanak a sejtfalakon és membránokon keresztül. Ezeket az ionmozgásokat elektrofiziológiai műszerekkel lehet mérni. A növényeknek van egy primer (alapanyagcsere) és szekunder (védőanyagcsere) anyagcseréje, és ezek a folyamatok jelentősen megváltoznak, ha valamilyen inger éri őket.
„Ebben az értelemben a növények nem rendelkeznek közvetlenül elektromos jelekkel, mint például az emberi idegrendszer. De az ionok mozgása töltésváltozásokat okoz, amelyek elektromos jelként mérhetők." – Martin Heine *
Ha a növény nyugalomban van, ezek a jelek stabilak és lassúak. Ha viszont stressz hatás éri – például vízhiány, tápanyaghiány vagy jelentősebb hőhatás –, akkor az ionok mozgása felgyorsul és a növény védekező anyagokat kezd termelni. Ez olyan, mint egy hazugságvizsgáló: a növény jelei elárulják, hogy jól érzi-e magát, vagy épp stresszben van.
Különbségek a beltéri és kültéri növények között
Van különbség a beltéri és kültéri növények elektromos aktivitása között, de nem a jel típusában, hanem az intenzitásában. A kültéri növények sokkal erőteljesebb környezeti hatásoknak vannak kitéve – eső, szél, villámlás, hőmérsékletingadozás –, ezért az ő jelmintáik sokkal változékonyabbak. A beltéri növények viszont stabil, nyugodtabb környezetben vannak, ezért az ő elektromos aktivitásuk egyenletesebb.
„Úgy is mondhatnám, kevésbé izgága. Tehát a kültéri növények hangosabban beszélnek, a beltériek inkább suttognak." – Martin Heine *
Az ideghálózat kérdése
Az egyik legvitatottabb kérdés a növénytudományban, hogy van-e a növényeknek valamilyen ideghálózatuk. Vannak kutatók, akik szerint igen, és vannak, akik ezt határozottan tagadják. Heine szerint az igazság valahol a kettő között lehet.
„A növények sejtekből épülnek fel, és ezek a sejtek folyamatosan kapcsolatban állnak egymással ionáramlásokon, érhálózaton, illetve folyadékáramláson keresztül. Minden egyes sejt egy kis információs egység, olyan, mint az agyban egy neuron. Ha ezek összedolgoznak, a növény egészében létrejöhet egyféle kollektív intelligencia, amely képes felismerni mintákat a környezetében." – Martin Heine *
Szerinte tehát igen, a növényeknek van egy sajátos, a maguk módján működő neurális, vagyis ideghálózatuk.
A növényi kommunikáció megfejtésének jelenlegi szintje
Ez az egyik legbonyolultabb kérdés, mert még nagyon kevéssé értjük ezeket a jeleket. Bár látjuk, hogy a növények elektromos tevékenysége változik – például stressz, vízhiány vagy sérülés esetén –, a jelek nyelvét még nem tudjuk teljesen lefordítani.
Bécsben kifejlesztettünk egy speciális szenzort, amely képes volt rögzíteni, ahogyan egy póktámadás alatt a növény elektromos aktivitása fokozatosan lecsökkent, majd teljesen eltűnt. Mielőtt a növény elhallgatott, erős stresszjelzéseket adott le – hirtelen változások következtek be az elektromos mintákban, amelyek egyértelműen arra utaltak, hogy a növény reagál, próbálja megvédeni magát, sebeit bezárni, vegyi anyagokat termelni.
„Hogy ezt lefordítsuk egy érthető emberi nyelvre, ahhoz még jó időre lesz szükség. Talán tíz-húsz évre is. Akkor talán majd már tisztábban látjuk, mit üzennek nekünk a növények." – Martin Heine *
A mesterséges intelligencia szerepe
A bolygón több százmillió növényfaj létezik, mindnek saját anyagcseréje, saját mintázata és kölcsönhatása van a környezetével. Az, hogy ezeknek a kommunikációját teljes mértékben lefordítsuk, valószínűleg évszázadokat, talán ezredeket igényelne. Viszont a mesterséges intelligencia segítségével már ma is közelebb kerülünk ahhoz, hogy egyes mintákat felismerjünk.
„Ha a mesterséges intelligencia közreműködésével megtudjuk, hogy a növények bizonyos elektromos jelváltozásai mit jelentenek, például melyik jelzi a szárazságot, melyik a tápanyaghiányt vagy a stresszt, akkor lépésről lépésre összerakhatjuk a növények nyelvét." – Martin Heine *
A Floranium és az Esensum – a kutatás eszközei
A Floranium alapvetően egy olyan eszköz, amely működését tekintve kicsit a hazugságvizsgálóhoz hasonlít, de a növények valóságos reakcióinak kimutatását szolgálja. Olyan eszköz, amelynek beiktatásával képesek vagyunk követni a növény működését, kommunikációját, és valamilyen módon mi is kapcsolatba tudunk lépni vele. Az ideális megoldásnak az tűnt, ha a növény jelzéseit fény formájában jeleníti meg, ezért olyan eszközt hozott létre, ami a növény impulzusait fény és színváltozássá alakítja.
„Ezt most a földbe süllyesztettem, ez a talajérzékelő, itt pedig a levelet kapcsoltam rá. És jól látszik, hogy van áramlás, tehát valóban történik jelmozgás a kettő között." – Martin Heine *
Az Esensum egy fejlettebb érzékelő, amely hosszú ideig képes a növényhez kapcsolva működni. Ez már igen hosszú ideig képes a növényhez kapcsolva működni, olyan technológiára épül, amelyet a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben is már ismertek, de aztán szinte teljesen feledésbe merült. Heine ezt a korábbi technológiát sikerült továbbfejlesztenije a mai technikai lehetőségekhez igazítva, így jöhetett létre egy ennyire érzékeny szenzor.
A kutatás gyakorlati alkalmazásai
A Floranium és az Esensum számos alkalmazási lehetőséggel rendelkeznek. Az egyik nagyon érdekes felhasználási terület a borászat. Egy borászat esetében, amely optimális esetben nagyon jó bort készít, minden évben változnak a környezeti jellemzők. Ha az érzékelők segítségével érzékeljük a szőlő jelzéseit és le tudjuk azt fordítani, azaz értelmezni tudjuk a megváltozott mintázatokat, akkor azonnal tudatosítható, ha valami megváltozik a környezeti jellemzők közül, és be tudunk avatkozni tápanyaggal vagy mással korábban.
Egy másik példa: ha egy bizonyos rovar megtámadja a szőlőt, a tőkében kárt okozva akár el is pusztíthatja azt, és ez a károkozó behatol a szőlőbe, kívülről semmi nem látszik, egészségesnek tűnik, de rövid időn belül mégis elpusztul a szőlőtőke. Azonban egy ilyen érzékelő segítségével, amely képes fogni a szőlő jelzését jóval korábban, mint ahogy a károkozás jelét láthatnánk a növényen, korábban ki tudjuk vágni a megtámadott szőlőtőkéket, hogy a többit megmentsük.
A növények mint környezeti szenzorok
„Egy állat esetében, ha egy adót szerelünk egy madárra, abban az esetben, ahogy a madár össze-vissza repül, jeleket tud közvetíteni nekünk ennek az adónak a segítségével. A növénynek gyökerei vannak, tehát egy helyen marad, nem vándorol. Ez nagyon klassz dolog lenne, mert akkor ezek a növények természetes környezeti szenzorként a környezet különböző változásait, viselkedését közvetítenék." – Martin Heine *
A növények elektromos és fiziológiai reakciói rendkívül érzékenyen követik a levegőminőség, a hőmérséklet vagy a páratartalom apró változásait is. Ezért élő bioszenzorokként működhetnek városi környezetben. Ha ezeket a jeleket megfelelő érzékelőkkel mérjük, a növények valós időben jelezhetik a levegőszennyezettség vagy a mikroklíma romlását, még mielőtt az ember számára észrevehető lenne.
Világszerte több ezer érzékelőt lehetne a fákra helyezni és össze lehetne gyűjteni az így kapott hatalmas adatmennyiséget, így pontosan követhetnénk azt is, hogyan változnak a növények elektromos jelzései a bolygó különböző pontjain. Ezekből a finom mintázatokból pedig rendkívül érzékeny jelzéseket kapnánk az éghajlatváltozás hatásairól, még jóval azelőtt, hogy a szemmel látható károk megjelennének.
Heine személyes kapcsolata a növényekkel
Valamikor úgy kezdte, hogy a növények csak a kutatása tárgyai voltak, de ez mára megváltozott. Manapság, amikor erdőben sétál, sokkal tudatosabban figyeli a növényeket. Érzi, hogy közelebb került hozzájuk, mintha valóban beszélnének hozzá, amit korábban nem vett észre. Ma már természetesen tisztelettel és kíváncsisággal néz minden növényre.
Amikor egy növényhez szenzort kapcsolnak, és látják a jelzéseit, hogyan reagál az érintésre, az öntözésre, akkor elkerülhetetlenül kialakul köztük egyfajta érzelmi kapcsolat is. Ez olyan, mintha a növény visszajelezne, akárcsak a kutya vagy a macska, amikor rád néz. Ez persze nem ugyanolyan mély kapcsolat, de mégis egy valódi kapcsolatnak mondható.
Otthon több syngoniummal rendelkezik, amelyeket a szenzoraik tesztelésére használ. Van továbbá néhány borostyánféléje és dracénája is. Ezek gyorsan nőnek, és mondhatja, hogy a legkiválóbbak a méréseimhez. Ezek a növénykollégái.
Az elektromérnök és a biológia határterülete
Heine valóban nem biológus, hanem elektromérnöki végzettséggel rendelkezik. A kutatásai az elektrokémia és a biokémia határterületén mozognak, de itt a lényeg nem a biológiai ismeret, hanem annak a megértése a fontos, hogy hogyan alakulnak át a növényi ionmozgások elektromos jelekké. Ehhez természetesen szükség van biológiai alaptudásra is, de a fő terület a jelfeldolgozás és a növényi kommunikáció elektromos mérése.
Az innovációk és a szabadalmak
Az ő hozzájárulása a növények kommunikációja vizsgálatához az, hogy kifejlesztett egy olyan szenzortechnológiát, amely elektromos mezőn keresztül érzékeli a növények jelrendszerében beálló változásokat. Ez lehetővé teszi, hogy hónapokon át figyeljük a növényeket anélkül, hogy megzavarnánk őket. Így a szenzor segítségével nem csak pillanatfelvételeket látunk, hanem folyamatosan megfigyelhetjük a növény teljes életciklusa alatt végbemenő kommunikációt is.
A Floranium, amely a növény jelzéseit fénnyé alakítja, az ő találmánya. Az Esensum, amely a kutatása központi eleme, szintén az ő fejlesztése. Ez már igen hosszú ideig képes a növényhez kapcsolva működni, olyan technológiára épül, amelyet a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben is már ismertek, de aztán szinte teljesen feledésbe merült. Heine ezt a korábbi technológiát sikerült továbbfejlesztenije a mai technikai lehetőségekhez igazítva.
A szimbiózis és az állatok közötti kommunikáció
Heine nem biológus, de azt biológus társaimtól pontosan tudja, hogy a növények szimbiózisban élnek az állatokkal, például hangyákkal vagy más fajokkal. Vannak olyan növények, amelyeknek a tüskéi tövében kis üregek vannak, ezeket a hangyák otthonukként használják. A növény tehát menedéket ad, a hangya pedig tápanyaggal segíti a növényt, így egy kölcsönös kapcsolat jön létre növény és állat között.
„Ha veszély közeleg, a növény képes jelzést adni, a hangyák pedig reagálnak erre és fordítva is. Ez egy valódi, kétirányú kommunikáció, még ha nem is olyan, mint az ember esetében." – Martin Heine *
A sokrétű tehetség: művészet és tudomány
Heine sokféle területen aktív: volt fény és lézer disc jockey, antennaszerkesztő mérnök, autóipari dizájner, orvosi berendezéseket is tervezett, testfestő és hagyományos festőművész is. Ezt a nyughatatlanságot egyszerűen kíváncsisággal magyarázza, és azzal, hogy mindez számára örömforrás. Ezek a területek gyönyörűek és izgalmasak. Nagyon vonzanak bizonyos biológiai formák, és amikor szeretné lecsendesíteni az elmét, meditálhatnék vagy sétálhatnék, ő inkább festéket visz a vászonra, különböző módokon.
„Úgy érzem, hogy a tudományos kutatás, a növényi kommunikációk megfigyelésének eszközökkel segítése vagy az orvosi eszközök fejlesztése tulajdonképpen mind ugyanannak a teremtő energiának a különböző formája." – Martin Heine *
Számos autógyárnak dolgozott, a legismertebb márkáknak is. A fő feladata az volt, hogy olyan többfrekvenciás antennákat tervezzen, amiket a járművek hátsó részére szerelnek, és amik képesek Wi-Fi, GSM és akár műholdas kommunikációra is. Ezeket az antennákat nem csak megtervezni kellett, hanem alaposan tesztelni is. Vizsgálták a sugárzási karakterisztikájukat, és időnként antennatornyokra vagy oszlopokra szerelve is kísérleteztünk velük.
Például ő készítette az egyik első úgynevezett patch antennát, ami egy lapos, tapaszszerű antenna, amelynek ragadós felülete van, így könnyen felhelyezhető az autóra. Eredetileg egy autóriasztó cég számára tervezte, ők vezeték nélküli riasztórendszert akartak olyan járművekhez, amelyekben még nem volt korszerű védelem. Ezeket a tapasz antennákat a kocsira ragasztották és a felirat egyszerre szolgált figyelmeztetésként és magának a riasztónak az antennájaként is.
Az Enyedi Ildikó-filmmel való együttműködés
Nem véletlen, hogy Enyedi Ildikó legújabb, a mostanában mozikba kerülő „Csendes barát" című filmjének ő volt a tudományos szakértője. Ebben a filmben nemcsak az ember a főszereplő, hanem a fák is, amik mintha együtt lélegeznének a történettel. Martin Heine tudománya és Enyedi Ildikó művészete ezen a ponton találkozik – mindketten azt próbálják megérteni, hogyan kommunikál a természet velünk, és mi miért nem halljuk meg ezt.
„Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a Csendes barát című film pontosan azt a finom érzékenységet tudta visszaadni, amit a növények jeleivel való munka közben én is átéltem és átélek. Úgy éreztem, mintha a kutatásom egy másik nyelven szólalt volna meg, és ez óriási ajándék." – Martin Heine *
Sajnos nem ismerte korábban Enyedi Ildikót, és nem látta korábbi filmjeit. Bárcsak korábban találkozott volna a munkáival, mert nagyon közel állnak hozzá azok a művészfilmek, amelyeket ő készített. Utólag úgy érzi, sokkal hamarabb kellett volna felfedezni, mert óriási hatást tett rá az, amit csinál.
Amikor megkeresték, az első dolgom az volt, hogy utánanézzen, ki is Enyedi Ildikó, és rögtön rengeteg izgalmas filmjét találta. Azonnal megnézett az egyiket, hogy jobban megértse az alkotói világát. A „Feleségem története" volt az első film, amit megnézett, és egyszerűen lenyűgözte.
A film tudományos konzultációja
A Csendes barát ugyan játékfilm, tehát művészeti alkotás, de Enyedi Ildikó számára kiemelten fontos volt, hogy minden, ami a vásznon megjelenik, tudományos alapokon álljon, ne pedig fikció legyen. A rendezőnőnek nagyon pontos elképzelése volt arról, hogyan működnek a növénymérő eszközök, és Heine feladata az volt, hogy a film jeleneteiben ezek a műszerek hitelesen, a valóságnak megfelelően jelenjenek meg.
A történet három idősíkon játszódik. 1908-ban még nem léteztek ilyen mérőműszerek, 1972-ben már igen, a későbbi idősíkban pedig modernebb grafikonokat és jeleket mutató berendezések is rendelkezésre álltak. Heine-nek kellett megterveznie, hogyan nézzenek ki ezek az eszközök, hogyan kapcsolódjanak a növényekhez és milyen jeleket mutassanak.
„Számomra teljesen természetes volt, hogyha a filmben egy műszert a növényhez csatlakoztatunk, ha meg akarjuk tapasztalni a növény kommunikációját, akkor az valóban adjon jelet, valóban működjön. A filmben látható 1972-es műszer egy teljesen működő, valós berendezés." – Martin Heine *
A korai időkben például fémlemezekkel kellett körbevenni a fát, hogy elektrotomográfként működjön, a hetvenes években pedig csipeszeket kellett a levelekre rögzíteni, amik grafikonra továbbították a jeleket. A modern idősíkban pedig már számítógépes kijelzőkön jelennek meg az adatok.
A tudomány és a művészet találkozása
Rendkívül különös és felemelő élmény volt látni, ahogy a laborban megszokott, száraznak tűnő mérési folyamatok egyszer csak érzelmeket és történetet kapnak a vásznon. A művészet ugyanis képes olyan rétegeit is megmutatni egy-egy kutatásnak, amelyeket a műszerek nem tudnak rögzíteni: a csendet, a várakozást, a kapcsolat kialakulását az élőlénnyel.
Természetesen minden művészi ábrázolás valamennyire stilizál, de ez nem torzítás, inkább kiemelés. Rámutat arra, ami az adott folyamatból lényeges. Amikor egy tudományos tanulmányt olvasunk, különösen ha nem vagyunk az adott terület ismerői, az egész szinte érthetetlen. Mintha egy latin szöveget próbálnánk megfejteni előképzettség nélkül. Ezek a szövegek fontosak a tudomány belső működéséhez, de nem segítik a szélesebb közönséget abban, hogy valóban megértse a világot.
„A művészet viszont képes úgy megmutatni tudományos jelenségeket is, hogy azok közérthetőek legyenek. Ha például látjuk, hogy egy élőlény adott esetben egy fa vagy egy növény jeleket bocsát ki és a grafikon hol gyorsabban, hol lassabban mozog, akkor magunktól is érezzük, mit jelent a növény aktivitása." – Martin Heine *
A csend és a figyelem fontossága
Enyedi Ildikó új filmje arról is szól, hogy az ember csak akkor hallhatja meg a természetet, ha maga is elcsendesedik. A mai civilizáció képes még erre az elcsendesedésre, képes arra a figyelemre, amelyben a természet tényleg megszólalhat? A képesség megvan, de az alkalmazás hiányzik. A mai civilizáció tele van zajjal, nemcsak akusztikus, hanem információs és mentális értelemben is. Ebben a folyamatos impulzusáradatban nagyon nehéz valóban lelassulni.
„Szerintem nem arról van szó, hogy elveszítettük ezt a képességet, inkább arról, hogy újra meg kell tanulnunk használni." – Martin Heine *
Mégis, amikor valaki találkozik egy olyan élménnyel, mint ez az új film, hirtelen ráébred, milyen erős hatása van a csendnek és a figyelemnek.
A hierarchia helyett párbeszéd
A „Csendes barát" című film világában a fák és az ember között nem hierarchia, hanem párbeszéd van. Ez a film szerintem egyszerre mutat múltat és jövőt. Egy olyan lehetséges világot, ahol az ember végre partnerként tekint a természetre és egy olyan érzékenységet, amely valaha természetes volt számunkra, de mára megkopott.
„A párbeszéd gondolata azért erős, mert emlékeztet rá, hogy a természet nem alattunk vagy fölöttünk áll, hanem mellettünk, velünk együtt létezik. A művészet ebben hidat teremt." – Martin Heine *
A film képes visszaidézni azt a finom figyelmet, amelyet a hétköznapok rohanásában elveszítettünk. Ugyanakkor azt is sugallja, hogy ez az érzékenység nem tűnt el végleg, csak újra meg kell tanulnunk a hozzá vezető utat. Ha a film hatására akár egy pillanatra is más szemmel nézünk egy fára vagy egy növényre, akkor Enyedi Ildikó és a „Csendes barát" című filmje már tett valamit azért, hogy ez a jövő valóban lehetségessé váljon.
Az őslakos tudás és a modern tudomány
Az Egyesült Államokban, Arizonában élve látta az őslakos navajo indiánok közösségét. Ők ünnepeiken különleges énekeket és táncokat produkálnak, és az ma már tudományosan is igazolt tény, hogy ezek a hangok és koreográfiák valóban kedvezően hatnak a növények növekedésére. A növények tehát ezt intuitívan már rég felismerték.
„Amikor pedig a növények jeleit műszerekkel is megmértük, azt tapasztaltuk, hogy bizonyos hangok valóban pozitív választ váltanak ki belőlük. Ez pedig teljesen új szemlélettel jár, már ami a természetismeretet illeti." – Martin Heine *
Rá kellett jönni, hogy minden élőlény érzékenyebb és összetettebb, mint gondoltuk, és ez bennünket is sokkal tudatosabbá tesz a világgal kapcsolatban. Bár amikor azt látja, hogy hogyan bánunk mi emberek a természettel, hogyan szennyezzük és pusztítjuk azt nap mint nap, ez bizony eléggé lehangol.
Az emberi és a növényi viselkedés párhuzamai
Alapvetően igen, mert a működés logikája nagyon hasonló. Ha például egy nyári napon 40 fok van, mi emberek is izzadunk, kimerülünk, vagyis stresszreakciót adunk a kánikulára. A növény pontosan ugyanezt teszi. Ha túl meleg éri, a jelei nyugtalanabbá válnak, mert a szervezete terhelés alatt van.
„Ugyanígy reagál a hidegre, az erős esőre vagy a viharokra is. Természetesen a növények szeretik a vizet, de a lényeg az, hogy ők is folyamatosan alkalmazkodnak a környezetük változásaihoz. És az a reakciók szintjén nagyon hasonló ahhoz, amit mi emberek élünk át." – Martin Heine *
A természet kollektív intelligenciája
A természet működését úgy kell elképzelni, hogy minden élőlény – legyen az gomba, hangya vagy növény – a saját túlélését próbálja biztosítani. Ha például egy helyet több napfény ér, a növény igyekszik abba az irányba növekedni, hogy minél több fényt kapjon. Sőt, képes olyan együttműködéseket, szimbiózisokat kialakítani más élőlényekkel, amelyek mindkét fél számára előnyösek.
Ha ezt a fajta stratégiát az egész élővilág szintjén nézzük, akkor valóban egy olyan hálózatot látunk, ahol minden és mindenki kölcsönösen hat egymásra és együtt alakítják a rendszer működését. Ezt nevezhetjük a természet kollektív intelligenciájának. Nem gondolkodás a szó emberi értelmében, hanem az élőlények összehangolt, egymást segítő és egymásra reagáló működése.
Az élet lényege
Az élet legfontosabb ismérve szerintem az, hogy egy rendszer képes-e önállóan reagálni a környezetére, és ezek a reakciók nem pusztán fizikai következmények, hanem belső folyamatok által szervezett válaszok. Az anyag mozgása önmagában még nem élet, de amikor ez a mozgás információt hordoz és a rendszer képes ezt az információt felhasználni a fennmaradásához, akkor beszélhetünk valódi élő működésről.
„Az élet lényege tehát nem egyetlen tulajdonság, hanem az a képesség, hogy egy szervezet érzékel, értelmez, alkalmazkodik és fenntartja önmagát." – Martin Heine *
Egy kő például nem élet, mert hiába van benne mozgás az atomok szintjén, nem tud válaszolni semmire. Egy élőlény viszont érzékel, alkalmazkodik és folyamatos belső működése van, ami segít neki fenntartani önmagát.
A növényi kommunikáció és az emberi civilizáció
A növények jeleit műszerekkel is megmértük, és azt tapasztaltuk, hogy bizonyos hangok valóban pozitív választ váltanak ki belőlük. Ez pedig teljesen új szemlélettel jár, már ami a természetismeretet illeti. Rá kellett jönni, hogy minden élőlény érzékenyebb és összetettebb, mint gondoltuk, és ez bennünket is sokkal tudatosabbá tesz a világgal kapcsolatban.
Azonban amikor azt látja, hogy hogyan bánunk mi emberek a természettel, hogyan szennyezzük és pusztítjuk azt nap mint nap, ez bizony eléggé lehangol. Miközben a műszerek folyamatosan emlékeztetnek arra, milyen csodálatos rendszerek működnek a természetben, óhatatlanul az is az eszembe jut, hogy maga az emberi civilizáció nem a legmegnyugtatóbb irányba halad jelenleg.
A végső cél
Az ő végső célja a kutatásával talán annak a megértése és megértetése, hogy hogyan illeszkedik az ember a teljes élő rendszerbe. A növények jeleinek és kommunikációjának a vizsgálata számára inkább arról szól, hogy felismerjük, a természet folyamatosan reagál, jelez, alkalmazkodik. Ebből rengeteget tanulhatunk mi emberek önmagunkról is.
„Ha ez az én kutatásom kicsit is segít abban, hogy az emberek figyelmesebben és tiszteletteljesebben forduljanak a környezetük felé, akkor már elértem a célomat." – Martin Heine *
Természetesen nem gondolja, hogy a növényekkel való kommunikáció valaha olyan lesz, mint két ember beszélgetése manapság. De abban bízik, hogy létrejöhet egy mélyebb, intuitívabb megértés ember és természet között. Végső soron az a fontos, hogy ráébredjünk, nem különálló lények vagyunk, hanem egy közös élő hálózat részei.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:04]- Képzeljük el, hogy a fák és a növények nemcsak élnek, hanem a maguk sajátos módján válaszolnak is.
[00:00:11]A fényre, a hangokra, sőt talán az ember jelenlétére is.
[00:00:15]- A növények beszélnek hozzám.
[00:00:17]Nem tudom, hogy azt értik-e, amit mondok, de az általam kifejlesztett eszköz segítségével képes vagyok kapcsolódni hozzájuk, hiszen ők bizonyos reakciókat mutatnak, különféle helyzetekre válaszolnak.
[00:00:29]- Martin Heine német elektromérnök és kutató évek óta azzal foglalkozik, hogy mérhetővé tegye a növények úgynevezett hangját, azokat a finom elektromos jeleket, amelyeken a növények reagálnak a világra.
[00:00:43]Manapság a növények üzeneteit mennyiben tudják megfejteni a tudósok, a szakértők?
[00:00:50]- Ez az egyik legbonyolultabb kérdés, mert még nagyon kevéssé értjük ezeket a jeleket.
[00:00:55]Bár látjuk, hogy a növények elektromos tevékenysége változik, például stressz, vízhiány vagy sérülés esetén, a jelek nyelvét még nem tudjuk teljesen lefordítani.
[00:01:05]- Műszereivel ma már képes kimutatni, amikor egy növény izgalomba jön, meglepődik, vagy éppen nyugalmi állapotba kerül.
[00:01:14]- Ezt most a földbe süllyesztettem, ez a talajérzékelő, itt pedig a levelet kapcsoltam rá.
[00:01:19]És jól látszik, hogy van áramlás, tehát valóban történik jelmozgás a kettő között.
[00:01:24]Amint valami megváltozik a növényben, például az anyagcseréje, amit a gyökér felé jelez, a fény alakulásán azonnal látni fogjuk a változást.
[00:01:32]- Nem véletlen, hogy Enyedi Ildikó legújabb, a mostanában mozikba kerülő Csendes barát című filmjének ő volt a tudományos szakértője.
[00:01:40]Ebben a filmben ugyanis nemcsak az ember a főszereplő, hanem a fák is, amik mintha együtt lélegeznének a történettel.
[00:01:49]Martin Heine tudománya és Enyedi Ildikó művészete ezen a ponton találkozik, mindketten azt próbálják megérteni, hogyan kommunikál a természet velünk, és mi miért nem halljuk meg ezt.
[00:02:08]- Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a Csendes barát című film pontosan azt a finom érzékenységet tudta visszaadni, amit a növények jeleivel való munka közben én is átéltem és átélek.
[00:02:18]Úgy éreztem, mintha a kutatásom egy másik nyelven szólalt volna meg, és ez óriási ajándék.
[00:02:24]- Ebben a mostani beszélgetésben valami hasonlóra vállalkozunk, kideríteni, mit mondanak nekünk a növények, ha végre hajlandóak vagyunk odafigyelni rájuk.
[00:02:34]Nem mondom, itt-ott kissé bonyolult követni a magyarázatokat a következő beszélgetésben, de garantálom, hogy a végére az összefüggések teljesen világosak lesznek.
[00:02:45]Vendégünk tehát Martin Heine német kutató és elektromérnök.
[00:02:59]- Köszönöm, hogy személyesen eljött hozzánk, hogy ne interneten kelljen erről a számomra nagyon izgalmas témáról beszélgetni.
[00:03:07]- Nagyon-nagyon örülök, hogy itt lehetek.
[00:03:09]Ez kiváló lehetőség a számomra is.
[00:03:11]- Egyetlen mondatban hogyan határozná meg, mivel foglalkozik ön a növényekkel kapcsolatban?
[00:03:18]- Amellett, hogy beszélgetek velük, megpróbálom mérni az aktivitásukat, a jeleket, amelyeket kibocsátanak, amelyeket evés közben és alvás közben is produkálnak.
[00:03:28]- Jól értettem, ön beszélget a növényekkel?
[00:03:31]- Én inkább úgy mondanám, a növények beszélnek hozzám.
[00:03:35]Nem tudom, hogy azt értik-e, amit mondok, de az általam kifejlesztett eszköz segítségével képes vagyok kapcsolódni hozzájuk, hiszen ők bizonyos reakciókat mutatnak, különféle helyzetekre válaszolnak.
[00:03:47]Ezért azt lehet mondani, hogy igen, a növények valamiképpen beszélnek hozzánk.
[00:03:52]- Ebbe fogunk majd részletesen belemenni a mai podcastben, de előtte rövid életrajzi kivonatot mondanék, ahogy ezt a többi vendégüknél is szoktuk.
[00:04:01]- Tehát Martin Heine 59 éves elektromérnök, aki 1966-ban született Németországban, Stuttgartban.
[00:04:07]Anyja idősek otthonát vezette, apja egy nemzetközi felvonógyártó vállalatnál dolgozott, mint tervezési és projektmenedzser.
[00:04:15]Martin Heine különböző német egyetemeken villamosmérnöki és elektronikai, valamint számítógépes mérnöki felsőfokú végzettséget szerzett.
[00:04:24]Jelenleg a Stuttgarti Egyetem biológia szakán a zöld növények anyagcsere aktivitásának elektromos értékelési módszereit tanulmányozza.
[00:04:34]Számos szabadalma van, a többi közt egy összecsukható telefonantenna rendszer, hordozható telefontartó, valamint folyamatban van egy ionizált és elektromágneses sugárzás érzékelésére szolgáló funkcionális ékszer.
[00:04:49]Közbevetőleg hadd kérdezzem meg, ez olyan ékszer lesz, ami például segíthet észlelni a környezetben jelenlévő elektromágneses mezőket, például wifi vagy mobilhálózat, vagy rádiófrekvenciák esetén, így felhívja a figyelmet egy adott környezetben a túlzott elektromágneses terhelésre?
[00:05:10]- Igen, előfordulhatnak elektromágneses zavarok.
[00:05:13]Például mobiltelefonból vagy wifiből adódók, ha ezek elég erősek.
[00:05:18]A fejlesztésem kiváltó oka azonban az volt, hogy Csernobil után sok élelmiszert is radioaktív szennyezés ért.
[00:05:24]Ezért gondoltam rá, jó lenne egy eszköz, ami mindig ott lehet az embernél a nyakában, az arca közelében, és figyelmezteti, ha szennyezett ételt fogyasztana az illető.
[00:05:34]Egyébként már létezik ebből egy működő prototípus, és remélem, idővel kereskedelmi termékké is válik ez az ékszer.
[00:05:41]- Visszatérve az életrajzához, Martin Heine folyékonyan beszél angolul, mint ahogy most is, felesége üzleti jogból szerzett diplomát, de jelenleg szociális munkakörben dolgozik.
[00:05:52]2019-ben Németországban kitüntették a kiemelkedő mérnöki tehetség díjával.
[00:05:59]Különös hobbija távirányítással működtethető kisméretű modellrepülők építése és röptetése, valamint a Märklin elektromos vasútmodell rendszer építése és működtetése.
[00:06:10]Emellett akrilfestéssel is foglalkozik, festményei nemzetközi kiállításokon is szerepeltek, ezen kívül utazási történeteket ír, fotózik, de zenét is komponál.
[00:06:21]- Ezek szerint ön igen sokféle szakmában érdekelt.
[00:06:24]- Néha tartok is ettől.
[00:06:26]Lehet, hogy egy picit talán túl sok mindennel foglalkozom, de hát mit tegyek?
[00:06:30]Mindegyiket élvezem.
[00:06:32]- És mindent elmondani tulajdonképpen nem is tudtam, mert az hosszan tartana, de nagy vonalakban azért megfelelt a valóságnak ez az iménti ismertetés?
[00:06:40]- Teljes egészében tökéletesen ismertette.
[00:06:43]- Akkor most néhány másodpercben bejelentkeznek támogatóink, utána pedig belecsapunk ebbe a nagyon izgalmas témába Martin Heinével.
[00:07:02]- Ezúttal a növények titkos életéről, közelebbről a növényvilág kommunikációjáról beszélgetünk a téma egyik kiemelkedő európai kutatójával, Martin Heine német mérnökkel.
[00:07:14]Nyilván sokan először hallanak erről, pedig ez valamelyest tudható tény, hogy a növények elektromos jeleket bocsátanak ki.
[00:07:22]De ön mikor és miként jutott el a gondolatig, hogy a növények ezekkel az elektromos jelekkel valamilyen csak rájuk jellemző módon is kommunikálnak.
[00:07:33]Esetleg voltak olyan kutató elődök, akik ebben a témában valameddig eljutottak?
[00:07:40]- Ez a téma már 100-150, sőt akár 200 éve is valamennyire kutatott kérdés volt, számos szakember próbált a végére járni annak, hogyan kommunikálnak a növények és milyen jeleket bocsátanak ki.
[00:07:52]A növények éppen úgy sejtekből állnak, akárcsak mi emberek, és bizony képesek kommunikálni is egymással.
[00:07:58]Amikor a növények kommunikálnak, azt mérni lehet.
[00:08:01]Ez az, ami visszaigazolja a kapcsolatukat egymással.
[00:08:04]- Az, hogy a növények kommunikálnak, ahhoz valamilyen műszert használ?
[00:08:09]Valamilyen műszer segítségével sikerült ezt kimutatnia?
[00:08:12]- Igen.
[00:08:12]Számos különböző műszert használunk, amik képesek érzékelni a növények kommunikációját.
[00:08:19]Vannak, amik a fotoszintézist mérik, mások a levelek fluoreszkálását és vannak mágneses rezonancia alapú eszközök is.
[00:08:26]A legegyszerűbb mód mégis az, hogy elektródákat csatlakoztatunk a növényhez és noninvazív, vagyis nem roncsoló módon mérjük az ionok mozgását, amelyek a növényi kommunikáció alapját képezik.
[00:08:37]- Azt hiszem, hogy ennél a pontnál kellene azt tisztázni, hogy mit értünk növényi kommunikáción.
[00:08:42]Egymásnak jeleket adnak le, egymással, hogy úgy mondjam, párbeszédet folytatnak?
[00:08:47]- Igen, pontosan erről van szó.
[00:08:50]Az egyik legismertebb példa egy afrikai akácfafaj, amely ha zsiráf vagy más növényevő megközelíti, mérgező vegyi anyagokat termel, hogy elriassza őket.
[00:08:59]De a kutatók azt is kimutatták, hogy a - teszem azt - húsz kilométerrel arrébb lévő fák is ugyanezeket a vegyi anyagokat kezdik termelni, mintha csak figyelmeztetnék egymást.
[00:09:08]Ez valószínűleg illékony vegyületeken keresztül egyfajta szaglási kommunikációval történik.
[00:09:14]- És nem csak arról van szó, hogy bizonyos állatok támadására a növények egymástól akár húsz kilométerre is ugyanúgy reagálnak.
[00:09:23]- Ezek tudományosan igazolt esetek.
[00:09:25]De persze léteznek olyan jelenségek is, amelyeket még nem tudunk megfelelően magyarázni.
[00:09:30]Megfigyeltük például, hogyha egy anyanövényt szándékosan elpusztítunk, az utódnövény valamilyen formában reagál erre, mintha érzékelné az anyanövény halálát.
[00:09:39]Ez arra utal, hogy létezhet egy még ismeretlen közvetítő, egy kommunikációs csatorna, amely összekapcsolja ezeket a növényeket.
[00:09:47]Persze abban nincs semmi újdonság, hogy minden tudományos felfedezés azzal kezdődik, hogy olyasmit látunk, amit korábban nem értettünk.
[00:09:54]- Alapvetően a növények milyen ingerre reagálnak?
[00:09:58]Fényre, hangra, érintésre vagy mindenre?
[00:10:02]- A növények gyakorlatilag minden külső ingerre reagálnak.
[00:10:05]Fényre, hőmérsékletre, hangra és érintésre is.
[00:10:09]Vannak, akik határozottan azt is állítják, hogy zenehallgatásra is jobban nőnek a növények, de ez még nem minden tekintetben igazolt tudományosan.
[00:10:18]Az viszont tény, hogy a rezgések, tehát például a hang, a hangrezgés mérhetően befolyásolja a növekedésüket.
[00:10:24]- Nekem volt egy nagynéném, aki folyamatosan beszélt a zöld növényeihez, és gyönyörűek voltak a növények.
[00:10:31]Mi egy kicsit őt bolondnak, flúgosnak néztük, de most, ahogy önt hallgatom, azt gondolom, hogy lehetett abban valami, hogy ő dicsérte a növényeket, és a növények meghálálták ezt, mert folyamatosan virítottak, virágokat hoztak, és nagyon szép állapotban voltak mindig.
[00:10:46]- Igen, ez a jelenség általánosan is megfigyelhető.
[00:10:50]Amikor az ember figyelmet fordít egy-egy növényre, törődik vele, akár még beszél is hozzá.
[00:10:56]Bár a növény nem a szavakat érti, hanem a rezgést, illetve a rezgés minőségét, és erre a törődésre, erre a gondoskodásra valamilyen formában képes is reagálni.
[00:11:05]Például azzal, hogy jobban nő.
[00:11:08]- De mivel a növényeknek nincsenek sem szavai, sem fogalmai, amikor reagálnak valamilyen ingerre, például fényre, hangra vagy érintésre, az miből látszik, hogy ők kommunikálnak?
[00:11:20]Az elektromos jele változik és ezt képes ön detektálni?
[00:11:24]- A növényeken belül folyamatosan ionáramlások zajlanak a sejtfalakon és membránokon keresztül.
[00:11:30]Ezeket az ionmozgásokat, ahogy korábban mondtam is, elektrofiziológiai műszerekkel mérni tudjuk.
[00:11:35]A növényeknek van egy úgynevezett primer, azaz alapanyagcseréje és szekunder, tehát védőanyagcseréje, és ezek a folyamatok jelentősen megváltoznak, ha valamilyen inger éri őket, magyarán: kommunikálnak.
[00:11:47]- Tehát a növény elektromos jele változik?
[00:11:49]Ez azt jelenti?
[00:11:51]- Ebben az értelemben a növények nem rendelkeznek közvetlenül elektromos jelekkel, mint például az emberi idegrendszer.
[00:11:57]De az ionok mozgása töltésváltozásokat okoz, amelyek elektromos jelként mérhetők.
[00:12:04]Ha a növény nyugalomban van, ezek a jelek stabilak és lassúak.
[00:12:08]Ha viszont stresszhatás éri, például vízhiány, tápanyaghiány jelentkezik, vagy jelentősebb hőhatás éri, akkor az ionok mozgása felgyorsul és a növény védekező anyagokat kezd termelni.
[00:12:20]Ez olyan, mint egy hazugságvizsgáló.
[00:12:23]A növény jelei elárulják, hogy jól érzi-e magát, vagy épp stresszben van.
[00:12:27]- Mást mondanak a növények attól függően, hogy hol élnek?
[00:12:31]Például megfigyelhetők-e különbségek beltéri, tehát szobanövény és kültéri fa, bokor kommunikációja azaz elektromos aktivitása között?
[00:12:42]- Igen, van különbség, de nem a jel típusában, hanem az intenzitásában.
[00:12:47]Mivel a kültéri növények sokkal erőteljesebb környezeti hatásoknak vannak kitéve, eső, szél, villámlás, hőmérsékletingadozás következtében, ezért az ő jelmintáik sokkal változékonyabbak.
[00:12:59]A beltéri növények viszont stabil, nyugodtabb környezetben vannak, ezért az ő elektromos aktivitásuk egyenletesebb.
[00:13:05]Úgy is mondhatnám, kevésbé izgága.
[00:13:08]Tehát a kültéri növények hangosabban beszélnek, a beltériek inkább suttognak.
[00:13:13]- Ahogy én a témának előzetesen utána olvastam, ezek a növényi, mondjuk úgy, elektromos változások hasonlítanak az emberi idegrendszer impulzusaira.
[00:13:24]Ennek alapján viszont az is kijelenthető, hogy a növényeknek van valamiféle úgymond ideghálózatuk?
[00:13:32]- Ez valóban az egyik legvitatottabb kérdés a növénytudományban.
[00:13:36]Vannak kutatók, akik szerint a növényeknek van egyféle ideghálózatuk, és vannak, akik ezt határozottan tagadják.
[00:13:44]Az én véleményem szerint az igazság valahol a kettő között lehet.
[00:13:49]A növények sejtekből épülnek fel, és ezek a sejtek folyamatosan kapcsolatban állnak egymással ionáramlásokon, érhálózaton, illetve folyadékáramláson keresztül.
[00:14:00]Minden egyes sejt egy kis információs egység, olyan, mint az agyban egy neuron.
[00:14:05]Ha ezek összedolgoznak, a növény egészében létrejöhet egyféle kollektív intelligencia, amely képes felismerni mintákat a környezetében.
[00:14:14]Szerintem tehát igen.
[00:14:16]A növényeknek van egy sajátos, a maguk módján működő neurális, vagyis ideghálózatuk.
[00:14:21]- És azt például lehet-e tudni, hogy amikor kommunikálnak, kinek üzennek a növények?
[00:14:26]Csak a hozzájuk hasonló növényeknek, mondjuk paprika a paprikának, vagy filodendron a filodendronnak, vagy még az is előfordulhat, hogy az állatvilág egyedeinek, netán még nekünk, embereknek is üzennek.
[00:14:38]- Én nem vagyok biológus, de azt azért biológus társaimtól pontosan tudom, hogy a növények szimbiózisban élnek az állatokkal, például hangyákkal vagy más fajokkal.
[00:14:48]Vannak olyan növények, amelyeknek a tüskéi tövében kis üregek vannak, ezeket a hangyák otthonukként használják.
[00:14:56]A növény tehát menedéket ad, a hangya pedig tápanyaggal segíti a növényt, így egy kölcsönös kapcsolat jön létre növény és állat között.
[00:15:04]Ha veszély közeleg, a növény képes jelzést adni, a hangyák pedig reagálnak erre és fordítva is.
[00:15:10]Ez egy valódi, kétirányú kommunikáció, még ha nem is olyan, mint az ember esetében.
[00:15:15]- Manapság a növények üzeneteit mennyiben tudják megfejteni a tudósok, a szakértők?
[00:15:22]- Ez az egyik legbonyolultabb kérdés, mert még nagyon kevéssé értjük ezeket a jeleket.
[00:15:27]Bár látjuk, hogy a növények elektromos tevékenysége változik, például stressz, vízhiány vagy sérülés esetén, a jelek nyelvét még nem tudjuk teljesen lefordítani.
[00:15:37]Bécsben kifejlesztettünk egy speciális szenzort, amely képes volt rögzíteni, ahogyan egy póktámadás alatt a növény elektromos aktivitása fokozatosan lecsökkent, majd teljesen eltűnt, mert a pókok megölték ezt a növényt, és ahogy a növény elhallgatott, a biológiai élete eltűnt, ezek a jelek lelassultak, majd egy vízszintes lett belőlük.
[00:15:57]Ezt láttuk.
[00:15:57]De azt egyelőre még nem értjük, hogy a növények ilyenkor vagy más esetben mit mondanak.
[00:16:03]- Na de ez egy fiziológiai folyamat volt, ez nem a kommunikációra bizonyíték.
[00:16:07]Vagy igen?
[00:16:08]- De igen, mert mielőtt a növény elhallgatott, erős stresszjelzéseket adott le.
[00:16:14]Hirtelen változások következtek be az elektromos mintákban, amelyek egyértelműen arra utaltak, hogy a növény reagál, próbálja megvédeni magát, sebeit bezárni, vegyi anyagokat termelni.
[00:16:27]Márpedig ez abszolút kommunikáció, a növény önmagával és a környezetével kommunikált.
[00:16:33]De hogy ezt lefordítsuk egy érthető emberi nyelvre, ahhoz még jó időre lesz szükség.
[00:16:38]Talán tíz-húsz évre is.
[00:16:40]Akkor talán majd már tisztábban látjuk, mit üzennek nekünk a növények.
[00:16:44]- Azt egyébként lehetségesnek tartja, hogy valamikor majd teljes egészében értelmezhetők legyenek számunkra a növények üzenetei?
[00:16:53]- Őszintén szólva ez óriási feladat.
[00:16:56]A bolygón több százmillió növényfaj létezik, mindnek saját anyagcseréje, saját mintázata és kölcsönhatása van a környezetével.
[00:17:04]Az, hogy ezeknek a kommunikációját teljes mértékben lefordítsuk, valószínűleg évszázadokat, talán ezredeket igényelne.
[00:17:11]Viszont a mesterséges intelligencia segítségével már ma is közelebb kerülünk ahhoz, hogy egyes mintákat felismerjünk.
[00:17:18]Ha a mesterséges intelligencia közreműködésével megtudjuk, hogy a növények bizonyos elektromos jelváltozásai mit jelentenek, például melyik jelzi a szárazságot, melyik a tápanyaghiányt vagy a stresszt, akkor lépésről lépésre összerakhatjuk a növények nyelvét.
[00:17:34]Én azt mondom, a teljes megértésük még távoli cél, de részlegesen ez már a következő évtizedekben lehetséges lehet.
[00:17:42]- Mi lehet annak a haszna, illetve a jótékony következménye, ha teljes egészében egyszer csak értelmezhetők lesznek számunkra növények üzenetei.
[00:17:50]Például magasabb terméshozamokat lehetne elérni, vagy mondjuk a kártevőknek jobban ellenálló növényfajokat lehetne termeszteni?
[00:17:59]- Pontosan ez lenne az egyik nagy eredmény, ha megértenénk a növények jelzésrendszerét.
[00:18:04]Ebben az esetben érteni lennénk képesek, hogy mik a növények igényei, szükségletei, adott esetben hogyan tudnának jobban és egészségesebben növekedni.
[00:18:13]De ha továbbmegyünk ezen a vonalon, még használhatnánk a növényeket arra is, hogy természetes bioszenzorként adjanak nekünk jeleket.
[00:18:20]Ugye egy állat esetében, ha egy adót szerelünk egy madárra, abban az esetben, ahogy a madár össze-vissza repül, jeleket tud közvetíteni nekünk ennek az adónak a segítségével.
[00:18:30]A növénynek gyökerei vannak, tehát egy helyben marad, nem vándorol.
[00:18:35]Ez nagyon klassz dolog lenne, mert akkor ezek a növények természetes környezeti szenzorként a környezet különböző változásait, viselkedését közvetítenék, anélkül, hogy túlkomplikált elektronikai áramköröket kéne kiépíteni.
[00:18:49]Hiszen a növények elmondanák maguk, hogy mi a jó, mi a rossz számukra.
[00:18:54]Ez minden szempontból remek dolog lenne.
[00:18:56]- Ennyi tudományos kérdés után valami személyeset hadd kérdezzek.
[00:19:00]Ön személyesen hogyan tekint a növényekre pusztán csak mint a kutatása tárgyára?
[00:19:05]- Valamikor így kezdtem, de ez mára megváltozott.
[00:19:09]Manapság, amikor erdőben sétálok, sokkal tudatosabban figyelem a növényeket.
[00:19:14]Érzem, hogy közelebb kerültem hozzájuk, mintha valóban beszélnének hozzám, amit korábban nem vettem észre.
[00:19:20]Ma már természetesen tisztelettel és kíváncsisággal nézek minden növényre.
[00:19:24]- De az például nem lehetséges, hogy egy növény elérje önnél a háziállat, mondjuk a kutya vagy a macska rangját?
[00:19:33]- De részben ez a helyzet.
[00:19:35]Ugyanis amikor egy növényhez szenzort kapcsolunk, és erről majd beszélünk később, és látjuk a jelzéseit, hogyan reagál az érintésre, az öntözésre, akkor elkerülhetetlenül kialakul köztünk egyfajta érzelmi kapcsolat is.
[00:19:48]Ez olyan, mintha a növény visszajelezne, akárcsak a kutya vagy a macska, amikor rád néz.
[00:19:53]Ez persze nem ugyanolyan mély kapcsolat, de mégis egy valódi kapcsolatnak mondanám.
[00:19:58]- Milyen növényeket tart otthon?
[00:20:00]- Volt egy filodendronom, de őt el kellett ajándékozni, mert féltem, hogy mérgező lesz a macskáinkra nézve.
[00:20:06]Van viszont több syngoniumom, amelyek a legfontosabb laborbarátaim.
[00:20:10]Ezeket használom a szenzoraim tesztelésére.
[00:20:13]Van továbbá néhány borostyánfélém és dracénám is.
[00:20:16]Ezek gyorsan nőnek, és mondhatom, hogy a legkiválóbbak a méréseimhez.
[00:20:20]Ha úgy tetszik, ők a növénykollégáim.
[00:20:23]- Mint hallottuk, önnek nincs biológusi végzettsége.
[00:20:26]De akkor milyen forrásokból tájékozódott, amikor célul tűzte ki a növények információs jelzéseinek vizsgálatát és észlelhetővé tételét?
[00:20:35]- Én valóban nem vagyok biológus, hanem elektromérnöki végzettséggel rendelkezem.
[00:20:40]A kutatásaim az elektrokémia és a biokémia határterületén mozognak, de itt a lényeg nem a biológiai ismeret, hanem annak a megértése a fontos, hogy hogyan alakulnak át a növényi ionmozgások elektromos jelekké.
[00:20:53]Ehhez természetesen szükség van biológiai alaptudásra is, de a fő terület a jelfeldolgozás és a növényi kommunikáció elektromos mérése.
[00:21:03]- A növények rejtett életének, kommunikációjának kutatásában mi tekinthető az ön valódi tudományos innovációjának, vagyis minek a felismerése, felfedezése köthető kifejezetten az ön nevéhez?
[00:21:18]- Az én hozzájárulásom a növények kommunikációja vizsgálatához az, hogy kifejlesztettünk egy olyan szenzortechnológiát, amely elektromos mezőn keresztül érzékeli a növények jelrendszerében beálló változásokat, ez lehetővé teszi, hogy hónapokon át figyeljük a növényeket anélkül, hogy megzavarnánk őket.
[00:21:35]Így a szenzor segítségével most már nem csak pillanatfelvételeket látunk, hanem folyamatosan megfigyelhetjük a növény teljes életciklusa alatt végbemenő kommunikációt is.
[00:21:44]- Ugye a növények kommunikációjának bizonyítására ön egy saját maga által fejlesztett készüléket használ, ami itt van előttünk az asztalon, ez a kis piramis alakú kütyü.
[00:21:56]Mutassa meg így menet közben, idekészítettünk egy kis filodendront is, hogy ez a kis piramis alakú kütyü hogyan működik, mit és hogyan mér az adott növényen, adott esetben ezen a filodendronon.
[00:22:08]- Én is csak kütyünek neveztem, pedig valójában egy remek kis műszer arra, hogy ezt az apró, tűszerű részt a földbe szúrjuk, van hozzá egy kis csipesz is, amit egy levélre rögzítünk.
[00:22:18]Amikor így csatlakoztatjuk az eszközt, akkor ez a szerkezet a növény saját jelzőrendszerét érzékeli, mégpedig a színváltozásokon keresztül.
[00:22:25]- Az előbb, amikor elkezdett villogni a készülék, az már a növénynek valamilyen jeladása volt?
[00:22:31]- Ez itt tulajdonképpen egy földbe helyezendő érzékelő.
[00:22:34]Ez pedig a levélre rögzíthető érzékelő.
[00:22:37]Amikor a kettő között elektromos áramlás indul meg, vagyis a levél felől a talaj irányába jelek haladnak, akkor a készülék ezt jelzi, mert a működése megváltozik.
[00:22:47]Itt is láthatják, ha hozzáérek, azonnal reagál és előremozdul.
[00:22:51]- Mert most ez az ön elektromos változása.
[00:22:54]- Igen, most az ujjam adja az elektromos jelet, tehát ez mozgatja a fényt.
[00:22:59]De ha a növényt csatlakoztatom, akkor ezt már ő fogja irányítani.
[00:23:03]Ezt most a földbe süllyesztettem, ez a talajérzékelő, itt pedig a levelet kapcsoltam rá.
[00:23:08]És jól látszik, hogy van áramlás, tehát valóban történik jelmozgás a kettő között.
[00:23:13]Ezek azok az apró elektromos impulzusok, amelyek a levél és a talaj között működnek.
[00:23:18]Amint valami megváltozik a növényben, például az anyagcseréje, amit a gyökér felé jelez, a fény alakulásán azonnal látni fogjuk a változást.
[00:23:26]- Na de akkor mit mutat meg a fényváltozás a növényre vonatkozóan ebben a pillanatban?
[00:23:31]- Itt most arra reagál a növény, hogy velünk kölcsönhatásban van.
[00:23:35]Mi itt egymással beszélünk, közöttünk van a növény, azaz a mi lélegzetünket, beszédünket érzékeli.
[00:23:41]Érzékeli az asztal rezgését, tehát sok mindent érzékel a növény.
[00:23:45]De az is lehet, hogy egész egyszerűen csak a hétköznapi életét éli és annak vagyunk tanúi, hogy például milyen az ionáramlás a sejtek között, vagy éppen a gyökereivel kommunikál.
[00:23:55]Mivel ez egy élő szervezet, egy élő organizmus folyamatosan mozgásban, folyamatos változásban is van.
[00:24:01]- Ez a berendezés, ami itt van előttünk az asztalon, Floranion névre hallgat, ez az ön találmánya.
[00:24:08]De mire találta ki ezt a műszert?
[00:24:10]- A Floranium alapvetően egy olyan eszköz, amely működését tekintve kicsit a hazugságvizsgálóhoz hasonlít, bár ebben az esetben a növények valóságos reakcióinak kimutatását szolgálja a műszer.
[00:24:23]Olyan eszközt volt dolgom kifejleszteni, aminek beiktatásával képesek vagyunk követni a növény működését, kommunikációját, és valamilyen módon mi is kapcsolatba tudunk lépni vele.
[00:24:34]A legideálisabb megoldásnak az tűnt számomra, ha a növény jelzéseit fény formájában jelenítem meg, ezért olyan eszközt hoztam létre, ami a növény impulzusait fény és színváltozássá alakítja.
[00:24:46]Ez egyrészt látványos, másrészt így folyamatosan figyelemmel kísérhetem a vizsgálat tárgyává tett növényt.
[00:24:52]- Idáig értem, de hogyan lesz ebből egyszer csak az emberi értelem számára is használható információ?
[00:24:58]Merthogy fényjeleket ad a növény, azt láttuk.
[00:25:01]De hogy ezek a fényjelek hogyan dekódolhatók, azt nem értem, azt nem tudjuk.
[00:25:07]Vagy tudjuk?
[00:25:09]- A jelek értelmezése nem egyszerű feladat.
[00:25:12]Lehet ezt intuitív módon is tenni, de ha hosszabb ideig figyeljük a növényt, látjuk, mikor mi történik vele.
[00:25:19]Ha a Floranium fénye mindig ugyanúgy változik, majd egyszer csak másképp reagál, akkor tudjuk, hogy valami történt.
[00:25:25]Ilyenkor elkezdjük keresni, mi változott az előzőekhez képest, és mondjuk észrevesszük, hogy egy kutya közeledik a növényhez.
[00:25:32]Ebből következtethetünk arra, hogy ez a fajta fényváltozás egy kutya mozgását jelzi.
[00:25:37]Körülbelül így lehet lefordítani például ezt a reakciót.
[00:25:41]- És azt honnan lehet tudni, hogy amit a készüléke mér itt az asztalon, az nem a környezet bármiféle, a növénytől teljesen független hatása, hanem kifejezetten a növénytől eredő valódi kommunikációs válasz?
[00:25:56]- Ha ezeket levesszük, akkor el tudjuk végezni a sima általános ellenállás mérését.
[00:26:01]Vagy közvetlenül összekötjük a két pontot, vagy egy nedves textildarabbal kapcsoljuk össze őket.
[00:26:06]Így meg tudjuk figyelni, hogy változtat-e valamit a környezet.
[00:26:09]Jól látszik, hogy most semmi nem történik, a készülék nem reagál a környezetre.
[00:26:13]- És most ha visszadugjuk ezeket a csatlakozásokat a növénybe?
[00:26:18]- Most visszateszem, újra rácsatlakoztatom a növényre.
[00:26:20]Kell egy kis idő, amíg eléri az alapértéket, tehát nem egy állandó, nyugodt helyzetet látunk, hanem folyamatos változást.
[00:26:27]- Tehát ez a bizonyíték arra, hogy a növény kommunikál, a filodendron kommunikál.
[00:26:31]- Ez annak a bizonyítéka, hogy az elektródák között egy élő, működő biológiai rendszer van, nem pedig valamilyen élettelen anyag.
[00:26:39]Például, hogyha egy növény az erdőben él és a gyökerei a földben vannak, a talajban, de mint tudjuk, a talajban különböző mikrobák is találhatók.
[00:26:48]Különböző bogarak, rovarok, férgek, gombák egyaránt fellelhetők az erdő talajában.
[00:26:53]A növény kölcsönhatásban van ezzel a többi biológiai élőlénnyel.
[00:26:57]És amit mi mérünk, az a teljes interakció, tehát az összes kölcsönhatásnak az eredménye, amely kölcsönhatás a növény, az élőlények, a föld, a földben lévő más élőlények között van.
[00:27:09]Mi csak megfigyelni tudjuk, hogy mi történik, és amikor azt látjuk, hogy egy elég erős jel keletkezik, először nem tudhatjuk, hogy az mitől következett be.
[00:27:17]De ha mondjuk azon a helyen három hét múlva kinő egy gomba, akkor tudjuk, hogy ez a jelváltozás annak volt köszönhető, hogy a gomba kinőtt a földből.
[00:27:26]Ez egy nagyon komplex, nagyon összetett dolog, de azért vannak olyan eszközeink, mint a Floranium, de vannak ennél professzionálisabb érzékelők is, mint az Esensum, amely ugyancsak a kutatásom részét képezi.
[00:27:37]Ezek alkalmasak arra, hogy kimutassák a kölcsönhatásokat a biológiai organizmusok között.
[00:27:43]És ezek egyértelműen már beazonosíthatók.
[00:27:45]Tehát, hogy valami jelen van, vagy valami nincs jelen, ezt már azonosítani lehet.
[00:27:50]- Ez a műszer originálisan az ön találmánya, vagy önt megelőzően már voltak más kutatók, tudósok, akik ehhez hasonló műszert a növények kommunikációjának bizonyítására előállítottak, illetve használtak?
[00:28:05]- A Floranium, amely a növény jelzéseit fénnyé alakítja, az én találmányom.
[00:28:10]A fejlettebb érzékelő, az Esensum, amely a kutatásom központi eleme, szintén az én fejlesztésem.
[00:28:16]Ez már igen hosszú ideig képes a növényhez kapcsolva működni, olyan technológiára épül, amelyet a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben is már ismertek, de aztán szinte teljesen feledésbe merült.
[00:28:27]Nekem ezt a korábbi technológiát sikerült továbbfejlesztenem a mai technikai lehetőségekhez igazítva, így jöhetett létre egy ennyire érzékeny szenzor, amely várhatóan a piaci igényeknek is meg fog felelni.
[00:28:39]- Mert kereskedelmi forgalomba hozva ezt milyen célra lehet használni?
[00:28:43]- Jó néhány alkalmazása lehet a készülékeknek, illetve a felismeréseknek.
[00:28:48]Az egyik nagyon érdekes felhasználási terület a borászat.
[00:28:51]Egy borászat esetében, amely optimális esetben nagyon jó bort készít, minden évben változnak a környezeti jellemzők.
[00:28:58]Melegebb van, nagyobb a szárazság, több a tápanyag, kevesebb a tápanyag a talajban és így tovább.
[00:29:04]De ugyanazt a kiváló bort előállítani minden évben természetesen nagyon jó lenne.
[00:29:09]Azonban ha baj esetén érzékeljük a szőlő jelzését és le tudjuk azt fordítani, azaz értelmezni tudjuk a megváltozott mintázatokat, akkor azonnal tudatosítható, ha valami megváltozik a környezeti jellemzők közül, és be tudunk avatkozni tápanyaggal vagy mással korábban, mint ahogy ezt általában tesszük.
[00:29:27]És így jobban tudjuk reprodukálni ezt a bizonyos jó bort a következő évben is.
[00:29:32]Egy másik példa: hogyha van egy bizonyos rovar, ami megtámadja a szőlőt, a tőkében kárt okozva akár el is pusztíthatja azt.
[00:29:40]Hogyha ez a bizonyos károkozó behatol a szőlőbe, ugyan kívülről semmi nem látszik, egészségesnek tűnik, de rövid időn belül mégis elpusztul a szőlőtőkénk, ennek nyomán elveszíthetjük akár az egész szőlőültetvényünket.
[00:29:52]Azonban egy ilyen érzékelő segítségével, amely képes fogni a szőlő vagy a szőlőtőke jelzését jóval korábban, mint ahogy a károkozás jelét láthatnánk a növényen, ez azt jelenti, hogy korábban ki tudjuk vágni, ki tudjuk iktatni a megtámadott, a megfertőződött szőlőtőkéket, hogy a többit megmentsük.
[00:30:09]- Azért egy kétség felmerült bennem, hallgatva az ön válaszát: nem avatkozunk-e be túlságosan a növények életébe a technológiával, amely az érzékelésre épít?
[00:30:20]Mennyire tudja így a természet megőrizni az autonómiáját?
[00:30:26]- Ha érzékelőket kapcsolunk a növényekhez, az valójában nem jelent nagy beavatkozást az életükbe, mert passzívan figyelnek, de jobb, ha rendelkezünk az így kinyerhető tudással.
[00:30:36]Jobb, ha értjük, mit mond a növény, mit közöl a saját jeleivel.
[00:30:39]Így ugyanis rájöhetünk, hogy például az erdőben korábban sok mindent rosszul csináltunk.
[00:30:44]Talán nem kellett volna bizonyos fákat kivágni, mert az érzékelők alapján kiderül, hogy adott esetben az rossz döntés volt.
[00:30:51]Ezek a mérések segítenek jobban megérteni az ökoszisztémák igényeit és felelősebben dönteni, hogy kevesebbet avatkozzunk bele feleslegesen.
[00:30:59]- Bár egyes kritikusok azt állítják, nyilván ön is olvasta ezeket a cikkeket, hogy a növényi kommunikáció túl van misztifikálva.
[00:31:08]Mit válaszol azoknak, akik szerint ez inkább spiritualitás, vagy spirituális, sem mint tudomány vagy tudományos.
[00:31:15]- A növények kommunikációját sokan azért tartják spirituálisnak, mert a jelenség egy része még nem teljesen feltárt, és az ismeretlen könnyen tűnik misztikusnak.
[00:31:25]De valójában a növényi kommunikáció nem misztikum, hanem mérhető biológiai és elektromos folyamatok összessége, amelyeket reprodukálható kísérletek igazolnak.
[00:31:35]Az, hogy bizonyos jelenségeket még nem értünk teljesen, nem teszi őket spirituálissá.
[00:31:40]Csupán azt jelzi, hogy a tudomány épp most jut el a megértésük határához.
[00:31:45]A kutatás fejlődésével egyre több olyan mintázat válik érthetővé, amely korábban misztikusnak tűnt, de valójában szigorúan természettudományos alapokon nyugszik.
[00:31:55]- De ha jól figyeltem a válaszait, és remélem, hogy jól követtem, mindezek alapján mondható, hogy a növényvilág amolyan információs térként működik?
[00:32:05]És akkor ennek megfelelő lehet a Földet egyfajta ilyen élőhálózatként értelmezni, amelyben minden növény egy úgynevezett csomópont, és ha minden növény egy-egy csomópont, a Föld pedig akkor a növények élő hálózata, ebből akár messzebbre menő következtetésre is lehet jutni?
[00:32:25]- Sok minden van, amit nem értünk még, de a növényvilág valóban felfogható egyfajta információs térként, hiszen a növények folyamatosan jeleket adnak a környezetüknek és jeleket is vesznek a környezetüktől.
[00:32:38]A gyökérkapcsolatok, a talajmikrobák, a gombahálózatok és a kémiai jelzések mind olyan csatornák, amelyek összekötik őket egymással.
[00:32:48]Ha ezt a rendszert hálózatként értelmezzük, akkor minden növény tekinthető egy csomópontnak, amely továbbítja, feldolgozza vagy éppen módosítja az információt.
[00:32:58]Ebben az értelemben a Föld valóban egy élő, dinamikus hálózatként működik, ahol a növények, gombák, mikroorganizmusok és állatok együtt alkotnak egy összefüggő kommunikációs rendszert.
[00:33:10]Ha ezt a gondolatot tovább visszük, akkor a bolygó egészét is értelmezhetjük egyfajta élő intelligenciaként, amelyben minden elem hatással van minden másra.
[00:33:19]Ez persze nem azt jelenti, hogy a Föld tudatos lény lenne, hanem azt, hogy a biológiai rendszerek összekapcsoltsága sokkal mélyebb és összetettebb, mint ahogy korábban gondoltuk.
[00:33:29]A hálózati szemlélet pedig új megértési lehetőségeket nyit meg az ökológia, a fenntarthatóság és a biológiai kommunikáció kutatásában.
[00:33:38]- A növények elektromos aktivitásának mérése segíthet például a klímaváltozás megértésében is?
[00:33:46]Tudunk így jobban hallgatni az erdőkre és a természet reakcióira, amelyekből esetleg közelebb lehetne jutni a klímaváltozás problémájának feltárásához?
[00:33:56]- Teljes mértékben.
[00:33:56]Ha teszem azt, világszerte több ezer érzékelőt tudnánk a fákra helyezni és össze tudnánk gyűjteni az így kapott hatalmas adatmennyiséget, akkor pontosan követhetnénk azt is, hogyan változnak a növények elektromos jelzései a bolygó különböző pontjain.
[00:34:13]Ezekből a finom mintázatokból pedig rendkívül érzékeny jelzéseket kapnánk az éghajlatváltozás hatásairól.
[00:34:19]Még jóval azelőtt, hogy a szemmel látható károk megjelennének.
[00:34:23]- Vagy egy városi vagy bármilyen környezetben például felhasználhatók lennének-e a kommunikáló növények élő környezet megfigyelőjeként?
[00:34:31]Arra gondolok, hogy a növények reagálása alapján mondjuk mérhető, detektálható lehetne például a levegőszennyezettség vagy a mikroklíma változás.
[00:34:41]- Pontosan így van.
[00:34:43]A növények elektromos és fiziológiai reakciói rendkívül érzékenyen követik a levegőminőség, a hőmérséklet vagy a páratartalom apró változásait is.
[00:34:53]Ezért élő bioszenzorokként működhetnek városi környezetben.
[00:34:57]Ha ezeket a jeleket megfelelő érzékelőkkel mérjük, a növények valós időben jelezhetik a levegőszennyezettség vagy a mikroklíma romlását, még mielőtt az ember számára észrevehető lenne.
[00:35:08]- Mert ugye ebben az esetben a növények kollektív adatgyűjtőként is működhetnének, és akár lehetne komplett hálózatot építeni növényi érzékelőkből, ugye?
[00:35:19]- Teljes mértékben.
[00:35:20]Hiszen minden növény csodálatos biológiai érzékelő, egy bioszenzor, amelyek valóban működhetnek kollektív adatgyűjtőként, hiszen mindegyikük másképp és más időléptékben reagál a környezeti változásokra.
[00:35:34]Ha ezeket az egyedi elektromos és fiziológiai jelzéseket hálózatba kötött érzékelőkkel gyűjtjük, akkor egy nagy ökológiai radart kapunk.
[00:35:44]Egy ilyen növényi szenzorhálózat képes lenne valós időben jelezni a környezeti stresszt, a szennyezést, vagy a mikroklíma változásait.
[00:35:52]- Azt ugye többször említette a beszélgetés folyamán, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott nyelvrendszer segítségével dekódolni lehessen a növények válaszait, azaz érthető formára visszaalakítani.
[00:36:04]Magyarán úgy gondolja, hogy rendelkezésre állhat egyszer egy tökéletesen megfejtett növényi nyelv, amit mi, emberek tökéletesen meg tudunk majd érteni?
[00:36:17]- Igen, határozottan.
[00:36:18]A mesterséges intelligencia azért különösen alkalmas erre, mert nagyon jól felismeri a különböző mintázatokat, valójában ugyanúgy, ahogyan az emberi agy működése esetében az idegrendszerünk is jeleket figyel, összekapcsolja őket, majd jelentést ad nekik.
[00:36:33]Ha sikerül feltérképeznünk, milyen jeleket adnak a növények, a mesterséges intelligenciát meg tudjuk tanítani arra, hogy ezek a jelek milyen állapotot vagy változást jelentenek, így pedig valóban közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megértsük a növények nyelvét.
[00:36:47]- Itt most kis szünetet tartunk, addig néhány másodpercben bejelentkeznek támogatóink üzenetei, és biztatásomat is hallhatják a feliratkozásra vonatkozóan, aztán folytatjuk már ezt a több szempontból is kissé misztikus beszélgetést a növények kommunikációjáról.
[00:37:46]- Ha még nem tették, kérem iratkozzanak fel YouTube csatornánkra.
[00:37:50]Ez a gesztus nemcsak nekünk jelent támogatást, hanem önöknek is garantálja, hogy mindig időben értesüljenek új tartalmainkról.
[00:37:58]A feliratkozás egyszerű, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösen építhessünk egy erős, gondolkodó közösséget.
[00:38:05]Hiszen a tudás akkor válik igazán értékessé, ha minél többen osztozunk benne.
[00:38:11]Így minden feliratkozás egy apró lépés afelé, hogy együtt könnyebben eligazodjunk a világ dolgaiban is.
[00:38:19]Ha míg erről győzködtem önöket, feliratkoztak, megköszönöm.
[00:38:23]- A növények titkos életéről, a növényvilág kommunikációjáról beszélgetünk a téma egyik kiemelkedő európai kutatójával, Martin Heine német mérnökkel.
[00:38:36]Ott folytatnám, hogy egy-két szaklapban azt lehet olvasni önről, hogy munkájával tulajdonképpen újraértelmezi, mit nevezünk életnek.
[00:38:44]Ön szerint mi az élet legfontosabb ismérve?
[00:38:48]Az anyag, az anyag mozgása, a reakció, a tudat vagy valami más?
[00:38:54]- Az élet legfontosabb ismérve szerintem az, hogy egy rendszer képes-e önállóan reagálni a környezetére, és ezek a reakciók nem pusztán fizikai következmények, hanem belső folyamatok által szervezett válaszok.
[00:39:07]Az anyag mozgása önmagában még nem élet, de amikor ez a mozgás információt hordoz és a rendszer képes ezt az információt felhasználni a fennmaradásához, akkor beszélhetünk valódi élő működésről.
[00:39:19]Az élet lényege tehát nem egyetlen tulajdonság, hanem az a képesség, hogy egy szervezet érzékel, értelmez, alkalmazkodik és fenntartja önmagát.
[00:39:29]Egy kő például nem élet, mert hiába van benne mozgás az atomok szintjén, nem tud válaszolni semmire.
[00:39:35]Egy élőlény viszont érzékel, alkalmazkodik és folyamatos belső működése van, ami segít neki fenntartani önmagát.
[00:39:43]Vagyis az élet lényege az, hogy egy rendszer figyel a környezetére, értelmezi a jeleket és ezek alapján változtat a saját működésén.
[00:39:52]- De arra mi a megfejtése, hogy miért írják azt néhány szaklapban, hogy munkájával újraértelmezi, hogy mit nevezünk életnek?
[00:39:58]Erre adjon választ kérem szépen.
[00:40:01]- Akkor kicsit másképp mondom.
[00:40:02]Mi magunk is élőlények vagyunk, és ahhoz, hogy megértsünk egy másik élő szervezetet, legyen az növény vagy bármi más, szükségünk van valamiféle intuitív kapcsolódásra.
[00:40:12]Egy növénnyel elsőre lehetetlennek tűnik ilyen kapcsolatot kialakítani.
[00:40:16]Fényt biztosítunk számára, időnként meglocsoljuk, de ettől még nem értjük, hogy valójában mi történik benne.
[00:40:23]Azonban egy olyan folyamatos visszajelzést adó érzékelő, mint amilyen például a Floranium, lehetővé teszi, hogy valódi, kétirányú viszony alakuljon ki.
[00:40:31]Tehát a növény többé nem egy mozdulatlan tárgy az ablakban, hanem olyan élőlény, akivel kapcsolatba tudok lépni, akinek a jelzéseire reagálhatok, és akivel egyfajta intuitív, személyes kötődést alakíthatok ki.
[00:40:44]- Amikor mérni kezdte a növények jeleit és kommunikációját, új képet kapott az emberi civilizációról?
[00:40:52]- Az Egyesült Államokban, Arizonában éltem sok évet, és ott láttam az őslakos navajo vagy navaho indiánok közösségét.
[00:41:00]Ők ünnepeiken különleges énekeket és táncokat produkálnak, és az ma már tudományosan is igazolt tény, hogy ezek a hangok és koreográfiák valóban kedvezően hatnak a növények növekedésére.
[00:41:12]A növények tehát ezt intuitívan már rég felismerték.
[00:41:16]Amikor pedig a növények jeleit műszerekkel is megmértük, azt tapasztaltuk, hogy bizonyos hangok valóban pozitív választ váltanak ki belőlük.
[00:41:24]Ez pedig teljesen új szemlélettel jár, már ami a természetismeretet illeti.
[00:41:29]Rá kellett jönnünk, hogy minden élőlény érzékenyebb és összetettebb, mint gondoltuk, és ez bennünket is sokkal tudatosabbá tesz a világgal kapcsolatban.
[00:41:38]Bár amikor azt látom, hogy hogyan bánunk mi emberek a természettel, hogyan szennyezzük és pusztítjuk azt nap mint nap, ez bizony eléggé lehangol.
[00:41:47]Miközben a műszerek folyamatosan emlékeztetnek arra, milyen csodálatos rendszerek működnek a természetben, óhatatlanul az is az eszembe jut, hogy maga az emberi civilizáció nem a legmegnyugtatóbb irányba halad jelenleg.
[00:41:59]- A növények reakciói szinte mindig válaszok valamire, ugye fényre, vízre vagy hőre, de épp így az ember is állandóan reagál.
[00:42:07]Lát-e például párhuzamot a növényi és az emberi viselkedés között?
[00:42:12]- Alapvetően igen, mert a működés logikája nagyon hasonló.
[00:42:16]Ha például egy nyári napon 40 fok van, mi emberek is izzadunk, kimerülünk, vagyis stresszreakciót adunk a kánikulára.
[00:42:24]A növény pontosan ugyanezt teszi.
[00:42:26]Ha túl meleg éri, a jelei nyugtalanabbá válnak, mert a szervezete terhelés alatt van.
[00:42:31]Ugyanígy reagál a hidegre, az erős esőre vagy a viharokra is.
[00:42:36]Természetesen a növények szeretik a vizet, de a lényeg az, hogy ők is folyamatosan alkalmazkodnak a környezetük változásaihoz.
[00:42:43]És az a reakciók szintjén nagyon hasonló ahhoz, amit mi emberek élünk át.
[00:42:47]- Ön hisz abban például, hogy a természet gondolkodik?
[00:42:51]Azért kérdezem ezt, mert bizonyos koncepciók szerint a növényvilág egy kollektív tudat.
[00:42:56]Ha ez igaz, akkor az emberiség valójában egy intelligens ökoszisztéma része.
[00:43:02]Tehát akkor lehet, hogy a természet az maga is egy gondolkodó egység?
[00:43:08]- A természet működését úgy kell elképzelni, hogy minden élőlény, legyen az gomba, hangya vagy növény a saját túlélését próbálja biztosítani.
[00:43:16]Ha például egy helyet több napfény ér, a növény igyekszik abba az irányba növekedni, hogy minél több fényt kapjon.
[00:43:22]Sőt, képes olyan együttműködéseket, szimbiózisokat kialakítani más élőlényekkel, amelyek mindkét fél számára előnyösek.
[00:43:30]Ha ezt a fajta stratégiát az egész élővilág szintjén nézzük, akkor valóban egy olyan hálózatot látunk, ahol minden és mindenki kölcsönösen hat egymásra és együtt alakítják a rendszer működését.
[00:43:42]Ezt nevezhetjük a természet kollektív intelligenciájának.
[00:43:46]Nem gondolkodás a szó emberi értelmében, hanem az élőlények összehangolt, egymást segítő és egymásra reagáló működése.
[00:43:54]- Mit gondol, ha a növények tudnának emberi nyelven beszélni, mit mondanának nekünk manapság?
[00:44:00]- Ha a növények képesek lennének beszélni, valószínűleg azt kérnék tőlünk, hogy hagyjuk őket a saját természetes ritmusuk szerint élni.
[00:44:08]Azt mondanák, ne avatkozzunk bele mindenbe csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy így szebb vagy jobb lesz.
[00:44:13]Ne nyírjuk állandóan a füvet, ne tépjük ki a gazt, hiszen azok is élőlények.
[00:44:18]A természet érdekes módon az erdőben magától teremti meg az egyensúlyt.
[00:44:22]Mi pedig sokszor megpróbáljuk ezt felülírni, teljesen feleslegesen.
[00:44:26]Úgy vélem, a növények azt üzennék lassítsunk, engedjük őket és egymást is élni, és próbáljunk olyan módon együtt létezni, amelyben minden élőlénynek jut tér és idő a saját fejlődésére.
[00:44:38]- Voltaképpen már az is szép, sőt elég egy embertől, hogy egy ilyen növény gondolatolvasó szerkezetet talál ki és fel, de emellett ön rengeteg minden mást is csinált, ahogy ez az életrajzában már nagyjából elhangzott.
[00:44:52]Volt ugye fény és lézer disc jockey, antennatervező mérnök, autóipari dizájner, de orvosi berendezéseket is tervezett, továbbá testfestő és hagyományos festőművész is, tehát rengeteg területen aktív.
[00:45:09]Mi ez a nyughatatlanság önben?
[00:45:12]- Talán egyszerűen kíváncsiság.
[00:45:14]És az, hogy mindez számomra örömforrás.
[00:45:16]Ezek a területek gyönyörűek és izgalmasak.
[00:45:19]Nagyon vonzanak bizonyos biológiai formák, és amikor szeretném lecsendesíteni az elmém, meditálhatnék vagy sétálhatnék, én inkább festéket viszek a vászonra, különböző módokon.
[00:45:31]Ez megnyugtat, ellazít és közben tagadhatatlanul kreatív folyamat is.
[00:45:36]Úgy érzem, hogy a tudományos kutatás, a növényi kommunikációk megfigyelésének eszközökkel segítése vagy az orvosi eszközök fejlesztése tulajdonképpen mind ugyanannak a teremtő energiának a különböző formája.
[00:45:49]És bennem ezek, hogy úgy mondjam, egyetlen áramlásban kapcsolódnak össze.
[00:45:53]- De az is kiderült az életrajzából, hogy számos autógyárnak is dolgozott, a legismertebb márkáknak is.
[00:46:00]Ők milyen megbízásokkal látták el?
[00:46:03]- Amikor az Egyesült Államokban éltem, valóban több nagy autómárkával is együttműködtem.
[00:46:08]A fő feladatom az volt, hogy olyan többfrekvenciás antennákat tervezzek, amiket a járművek hátsó részére szerelnek, és amik képesek Wi-Fi, GSM és akár műholdas kommunikációra is.
[00:46:20]Ezeket az antennákat nem csak megtervezni kellett, hanem alaposan tesztelni is.
[00:46:24]Vizsgáltuk a sugárzási karakterisztikájukat, és időnként antennatornyokra vagy oszlopokra szerelve is kísérleteztünk velük.
[00:46:31]Ezek mind nagyon izgalmas és összetett mérnöki feladatok voltak számomra.
[00:46:35]- Van a mérnöki fejlesztései közül olyan egyedi megoldás, ami kifejezetten az ön innovációja, és ha igen, akkor hol lehet ezzel találkozni?
[00:46:44]- Többféle antennaformát fejlesztettem.
[00:46:47]Például én készítettem az egyik első úgynevezett patch antennát, ami egy lapos, tapaszszerű antenna, amelynek ragadós felülete van, így könnyen felhelyezhető az autóra.
[00:46:57]Eredetileg egy autóriasztó cég számára terveztem, ők vezeték nélküli riasztórendszert akartak olyan járművekhez, amelyekben még nem volt korszerű védelem.
[00:47:07]Ezeket a tapasz antennákat a kocsira ragasztották és a felirat egyszerre szolgált figyelmeztetésként és magának a riasztónak az antennájaként is, amit a kulccsal lehetett aktiválni.
[00:47:18]Ez volt az egyik legelső vezeték nélküli autóriasztó megoldás, ami az én személyemhez kötődik.
[00:47:23]- És nem kellett attól tartania, hogy e sokféleségéből adódóan hol a legművészibb mérnöknek, hol a legműszakibb művésznek tartják majd?
[00:47:35]- Egyáltalán nem.
[00:47:36]Sőt, nekem kifejezetten tetszik ez a kettősség, hogy szerénytelen legyek, gondoljunk csak Leonardo da Vincire.
[00:47:43]Egyszerre volt kivételes festő és zseniális feltaláló, aki repülő szerkezeteket és mechanikai újításokat egyaránt tervezett.
[00:47:50]Meggyőződésem, hogy a művészet és a tudomány nagyon is összetartozik.
[00:47:54]Sokan mondják, hogy egy elegáns matematikai képlet épp olyan szép lehet, mint egy festmény.
[00:47:59]És valóban, a kreativitás mindkét terület alapja.
[00:48:03]Tudomány nincs kíváncsiság és kérdésfeltevés nélkül, és minden kutatásban ott van a teremtés öröme is.
[00:48:09]A jó eszközök, akár egy okostelefon, egyszerre működnek jól, miközben szépek is.
[00:48:15]Úgy gondolom, a művészi érzék és a tudományos gondolkodás egymást erősíti, és ha valakit egyszerre tartanak művészmérnöknek vagy műszakilag is alkalmas művésznek, az szerintem csak előny.
[00:48:26]- Enyedi Ildikó mostanában mozikba kerülő Csendes barát című új filmjében ön volt a tudományos konzulens, és segített megmutatni, hogyan reagálnak a fák a külvilágra.
[00:48:38]De közelebbről mi volt a filmben az ön feladata pontosan, mit kellett megoldania?
[00:48:45]- A Csendes barát ugyan játékfilm, tehát művészeti alkotás, de Enyedi Ildikó számára kiemelten fontos volt, hogy minden, ami a vásznon megjelenik, tudományos alapokon álljon, ne pedig fikció legyen.
[00:48:57]A rendezőnőnek nagyon pontos elképzelése volt arról, hogyan működnek a növénymérő eszközök, és az én feladatom az volt, hogy a film jeleneteiben ezek a műszerek hitelesen, a valóságnak megfelelően jelenjenek meg.
[00:49:09]A történet három idősíkon játszódik.
[00:49:12]1908-ban még nem léteztek ilyen mérőműszerek, 1972-ben már igen, a későbbi idősíkban pedig modernebb grafikonokat és jeleket mutató berendezések is rendelkezésre álltak.
[00:49:25]Nekem kellett megterveznem, hogyan nézzenek ki ezek az eszközök, hogyan kapcsolódjanak a növényekhez és milyen jeleket mutassanak.
[00:49:32]A korai időkben például fémlemezekkel kellett körbevenni a fát, hogy elektrotomográfként működjön, a hetvenes években pedig csipeszeket kellett a levelekre rögzíteni, amik grafikonra továbbították a jeleket.
[00:49:46]A modern idősíkban pedig már számítógépes kijelzőkön jelennek meg az adatok.
[00:49:51]Enyedi Ildikónak világos elképzelése volt a látványról, de a műszerek pontos működését és felépítését nekem kellett meghatároznom.
[00:49:59]- Ön ismerte egyébként korábban Enyedi Ildikót, látta bármely korábbi filmjét?
[00:50:04]- Sajnos nem.
[00:50:06]Bárcsak korábban találkoztam volna a munkáival, mert nagyon közel állnak hozzám azok a művészfilmek, amelyeket ő készített.
[00:50:13]Németországban láttam hasonló alkotásokat, de magát Ildikót nem ismertem.
[00:50:17]És utólag úgy érzem, sokkal hamarabb kellett volna felfedeznem, mert óriási hatást tett rám az, amit csinál.
[00:50:24]- És a felkérése kapcsán szükségesnek vélte, hogy előzetesen megnézzen egy vagy több Enyedi filmet?
[00:50:31]- Igen, ez volt az első dolgom, miután megkerestek.
[00:50:34]Utánanéztem, ki is Enyedi Ildikó, és rögtön rengeteg izgalmas filmjét találtam.
[00:50:39]Azonnal megnéztem az egyiket, hogy jobban megértsem az alkotói világát.
[00:50:43]- Ez melyik volt?
[00:50:44]- A Feleségem története volt az első film, amit megnéztem, és egyszerűen lenyűgözött.
[00:50:49]- Tudom, hogy a napokban ön is látta ezt az új filmet, a Csendes barátot, de érdekelne, hogy mit nézett, mit látott leginkább a filmvetítése közben?
[00:50:59]Elsősorban a saját munkájának a hasznosulását vagy a film egészét?
[00:51:04]- Mind a kettőre igyekeztem figyelni, de persze az ember elsősorban a saját teljesítményének a hitelessége miatt aggódik.
[00:51:11]Ildikóban nem volt egy csepp kétségem sem.
[00:51:14]Például az egy nagyon különös élmény volt, hogy amikor felkértek, hogy az 1972-ben játszódó jelenethez készítsek egy korhű mérőeszközt, rögtön eszembe jutott, miért is ne használjunk egy valóban működő berendezést, amit én magam elkészítek.
[00:51:29]Ugyanis nem akartam papírból készült makettet, ami csak úgy tesz, mintha mérne.
[00:51:34]Ehelyett megalkottam azt az eszközt, ami 1972-ben akár létezhetett is volna.
[00:53:00]- Számomra teljesen természetes volt, hogyha a filmben egy műszert a növényhez csatlakoztatunk, ha meg akarjuk tapasztalni a növény kommunikációját, akkor az valóban adjon jelet, valóban működjön.
[00:53:11]A filmben látható 1972-es műszer egy teljesen működő, valós berendezés.
[00:53:16]- Milyen érzés volt megtapasztalni, hogy az ön kutatása filmes nyelven ölt testet?
[00:53:22]Szóval mit gondol arról, hogy a művészet képes visszaadni azt, amit ön a laborban megtapasztalt, vagy azért a művészet valamennyit torzít a valóságon?
[00:53:35]- Rendkívül különös és felemelő élmény volt látni, ahogy a laborban megszokott, száraznak tűnő mérési folyamatok egyszer csak érzelmeket és történetet kapnak a vásznon.
[00:53:45]A művészet ugyanis képes olyan rétegeit is megmutatni egy-egy kutatásnak, amelyeket a műszerek nem tudnak rögzíteni.
[00:53:52]A csendet, a várakozást, a kapcsolat kialakulását az élőlénnyel.
[00:53:56]Természetesen minden művészi ábrázolás valamennyire stilizál, de ez nem torzítás, inkább kiemelés.
[00:54:03]Rámutat arra, ami az adott folyamatból lényeges.
[00:54:05]Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a Csendes barát című film pontosan azt a finom érzékenységet tudta visszaadni, amit a növények jeleivel való munka közben én is átéltem és átélek.
[00:54:16]Úgy éreztem, mintha a kutatásom egy másik nyelven szólalt volna meg, és ez óriási ajándék.
[00:54:21]- Erről jut eszembe, hogy amikor egy rendező a természetet nem metaforaként, hanem érző lényként kezeli, a művészet közelebb visz a tudományhoz, vagy épp ellenkezőleg, elviszi a tudományt a mítosz felé?
[00:54:36]- Szerintem ilyenkor a művészet kifejezetten közelebb hoz minket a tudományhoz.
[00:54:40]Amikor egy tudományos tanulmányt olvasunk, különösen ha nem vagyunk az adott terület ismerői, az egész szinte érthetetlen.
[00:54:47]Mintha egy latin szöveget próbálnánk megfejteni előképzettség nélkül.
[00:54:51]Ezek a szövegek fontosak a tudomány belső működéséhez, de nem segítik a szélesebb közönséget abban, hogy valóban megértse a világot.
[00:54:59]A művészet viszont képes úgy megmutatni tudományos jelenségeket is, hogy azok közérthetőek legyenek.
[00:55:04]Ha például látjuk, hogy egy élőlény adott esetben egy fa vagy egy növény jeleket bocsát ki és a grafikon hol gyorsabban, hol lassabban mozog, akkor magunktól is érezzük, mit jelent a növény aktivitása.
[00:55:16]Nem szükséges hozzá külön magyarázat.
[00:55:16]A film pontosan ezt teszi.
[00:55:20]A tudományt olyan formában mutatja meg, amely mindenki számára átélhető és érthető.
[00:56:37]- Enyedi Ildikó új filmje szerintem arról is szól, hogy az ember csak akkor hallhatja meg a természetet, ha maga is elcsendesedik.
[00:56:46]Ön szerint a mai civilizáció képes még erre az elcsendesedésre, képes arra a figyelemre, amelyben a természet tényleg megszólalhat?
[00:56:57]- A képesség megvan, de az alkalmazás hiányzik.
[00:57:01]A mai civilizáció tele van zajjal, nemcsak akusztikus, hanem információs és mentális értelemben is.
[00:57:07]És ebben a folyamatos impulzusáradatban nagyon nehéz valóban lelassulni.
[00:57:11]Mégis, amikor valaki találkozik egy olyan élménnyel, mint ez az új film, hirtelen ráébred, milyen erős hatása van a csendnek és a figyelemnek.
[00:57:20]Szerintem nem arról van szó, hogy elveszítettük ezt a képességet, inkább arról, hogy újra meg kell tanulnunk használni.
[00:57:26]- A Csendes barát című film világában a fák és az ember között, ahogy én megfigyeltem, nem hierarchia, hanem párbeszéd van.
[00:57:34]Ön szerint ez a film egy lehetséges jövőt mutat, egy új, mondjuk úgy, ökológiai gondolkodást, vagy inkább egy olyan elveszett érzékenységre utal, amit már csak a művészet képes felidézni?
[00:57:49]- Ez a film szerintem egyszerre mutat múltat és jövőt.
[00:57:53]Egy olyan lehetséges világot, ahol az ember végre partnerként tekint a természetre és egy olyan érzékenységet, amely valaha természetes volt számunkra, de mára megkopott.
[00:58:02]A párbeszéd gondolata azért erős, mert emlékeztet rá, hogy a természet nem alattunk vagy fölöttünk áll, hanem mellettünk, velünk együtt létezik.
[00:58:10]A művészet ebben hidat teremt.
[00:58:12]Képes visszaidézni azt a finom figyelmet, amelyet a hétköznapok rohanásában elveszítettünk.
[00:58:17]Ugyanakkor azt is sugallja, hogy ez az érzékenység nem tűnt el végleg, csak újra meg kell tanulnunk a hozzá vezető utat.
[00:58:24]Ha a film hatására akár egy pillanatra is más szemmel nézünk egy fára vagy egy növényre, akkor Enyedi Ildikó és a Csendes barát című filmje már tett valamit azért, hogy ez a jövő valóban lehetségessé váljon.
[00:58:36]- Végezetül hadd kérdezzem arról, hogy mi az ön végső célja a kutatásával?
[00:58:41]Megérteni a növényvilág valódi üzeneteit, vagy még kommunikálni szeretne az emberiségen túli világgal?
[00:58:50]- Az én célom földhözragadtabb.
[00:58:52]Talán annak a megértése és megértetése, hogy hogyan illeszkedik az ember a teljes élő rendszerbe.
[00:58:58]A növények jeleinek és kommunikációjának a vizsgálata számomra inkább arról szól, hogy felismerjük, a természet folyamatosan reagál, jelez, alkalmazkodik.
[00:59:08]És ebből rengeteget tanulhatunk mi emberek önmagunkról is.
[00:59:12]Ha ez az én kutatásom kicsit is segít abban, hogy az emberek figyelmesebben és tiszteletteljesebben forduljanak a környezetük felé, akkor már elértem a célomat.
[00:59:20]Természetesen azt nem gondolom, hogy a növényekkel való kommunikáció valaha olyan lesz, mint két ember beszélgetése manapság.
[00:59:27]De abban bízom, hogy létrejöhet egy mélyebb, intuitívabb megértés ember és természet között.
[00:59:33]Végső soron az a fontos, hogy ráébredjünk, nem különálló lények vagyunk, hanem egy közös élő hálózat részei.
[00:59:40]- Hát őszintén szólva nagyon örülök, hogy pár hónapja kiböktem Enyedi Ildikó filmjének ismertetőjében az ön szakértőségét, és tavaly márciustól elkezdtünk levelezni, kilenc-tíz hónap szervezés nyomán pedig létrejött ez a mai találkozás, mert nemcsak hogy egy kibeszéletlen téma részleteit sikerült itt most nagyjából kiveséznünk, de egy nagyon színes, izgalmas személyiséget sikerült megismernem az ön személyében, és azt meg külön köszönöm, hogy a mi kedvünkért ideutazott Budapestre.
[01:00:11]Köszönöm szépen Martin ezt a találkozást.
[01:00:13]- Nagyon-nagyon boldog vagyok, és én köszönöm.
[01:00:17]- Martin Heine német tudományos szakemberrel, elektromérnökkel beszélgettem, aki a maga fejlesztette műszereivel a növények titkos életét és kommunikációját kutatja.
[01:00:28]Ha önök is érdekesnek találták ezt a témát és a beszélgetést is, kérem, támogassák podcast készítésünket, hogy rendszeresen beszélgethessünk a legkiválóbb szakemberekkel minden olyan témáról, amely önöket is, engem is érdekelhet.
[01:00:43]Négyféle támogatási forma is rendelkezésükre áll.
[01:00:47]Köszönjük, ha bármelyik formát is választják, és menjenek moziba is, nézzék meg Enyedi Ildikó csodálatosan szép új filmjét, a Csendes barátot.
[01:00:57]Egy fél percre mindjárt még visszajövök.
[01:01:11]- Amíg újra jövünk, korábbi beszélgetéseink, már 130-nál is több a Friderikusz Podcast YouTube oldalának első vagy második sorában ott található, onnan bármelyik visszanézhető, de az igen gazdag archívumunk, egykori televíziós tevékenységem 370-380, nem is tudom pontosan hány munkadarabja is kínálja magát.
[01:01:34]És akkor itt leszünk legközelebb is.