Staying Sane in a Crazy World – Bea Palya, singer-songwriter /// Friderikusz Podcast 136
Friderikusz Sándor műsorvezetővel beszélget Palya Bea énekes, dalszerző, hangtanár és az „Énekeld magad szabaddá" (ÉSZA) program alapítója arról, hogyan lehet megőrizni a belső egyensúlyt egy kaotikus világban. Palya szerint a világ nem feltétlenül őrültebb, mint korábban, de az információs túlterheltség és érzelmi zaj valóban feldolgozhatatlan. Az egyensúly megtartásához napi rituálékra (légzés, torna, zene, manifesztum), testalapú gyakorlatokra és egy támogató közösségre van szükség.
Palya hangsúlyozza, hogy a személyes gyógyulás az alapja a társadalmi változásnak – ha mindenki magán kezdené a gyógyulást, nem lennének ekkora társadalmi elcsúszások. Az érzékenységet nem szabad elnyomni, hanem barátságot kell kötni vele, és azt az erőforrásként kell használni. A sebezhetőség paradox módon a legmélyebb teremtő munkáinak forrása volt.
Anyaként úgy döntött, hogy nem a turnébuszban éli az anyaságot, hanem a mindennapi jelenlétben és az esti mesékben. Ötven évesen megtanult önmagát szeretni – ezt a belső munkát a naplóban való önmegszólításon keresztül kezdte el. Az emberi méltóság tiszteletét és a saját hang meghallgatását tartja a normalitás alapjának.
Magyarország lelkiállapotáról azt mondja, hogy polarizált és projekciók tele – az emberek befelé kellene figyeljenek, nem pedig egymást utálni. A női hang felszabadítása számára azt jelenti, hogy nem kompenzál, nem kicsinyli magát, hanem tudatában van saját értékének és erejének. Cigány származásából adódó felelősséget érez a közösség felé, amit dalszerzésével és közösségi munkával fejez ki.
Végül azt üzeni az elveszetteknek: bízz abban, hogy valaki valahol vár, és egy közösség nyitva tartja a kört – de a saját hangod meghallgatásával lépj be, ne másokét vedd fel.
A világ őrültsége és az információs túlterheltség
Palya Bea szerint a mai világ nem feltétlenül őrültebb, mint korábban – „nem jön szembe az oroszlán, nem harapja át a torkomat, folyik a víz, meleg van" – de az információs zaj és érzelmi túlterheltség feldolgozhatatlan. A lényeg szerinte nem az, hogy mindig van rosszabb, hanem hogy fel kell emelkedni és messzebbről kell nézni a helyzeteket.
„Azt hiszem, nekem az a fontos, hogy mit juttatok be és mit nem juttatok be egy ilyen zajos világban a szervezetembe." *
Az egyensúly megtartásához tudatosan kell szűrni az információáramlást. Palya nem követi a híreket, mert azokat „dopaminhajhásznak" tartja – egy keverékét a horrornak, bulvárnak és újabb horrornak. Helyette olyan emberekre hallgat, akikben bízik, és szándékosan korlátozza az internetes buborékait.
A napi rituálé és a belső manifesztum
Palya reggel egy személyes rituálét végez, amely összetartja a napját. Kiáll a teraszra és fennhangon elmondja saját manifesztumát:
„Tágas és szabad világban élek, a tengelyemben izzik az élet." *
Ez a szöveg versbe szedett, és tartalmazza a lányairól szóló sorokat: „Két lányom csoda, szárnyaik nőnek, sok tanulással készülnek nőnek. Az anyaságom, a jelenlétem, ott vagyok velük, lélegzem mélyen." Palya szerint ezek a szavak minden sejtjébe becsatlakoznak, és meghatározzák a nap irányát. A rituálé nem csak ima, hanem egy olyan mederbe rakás, amely azt mondja: ez a normális, efelé megyünk.
„Ez a mai válaszom. Ha húsz évvel ezelőtt kérdez, az is benne van, hogy szeressetek még jobban!" *
Palya elismeri, hogy a mosolya és az éneklése során megjelenő gesztus részben abból adódik, hogy szeretne szeretetet kapni – de ezt már feldolgozta és tudatosította magában.
Az ÉSZA program – énekeld magad szabaddá
Az ÉSZA program négy részből áll. Az első a hangadás öröméről szól – a puszta örömről, hogy „áááhh, így csinálni jó". A második az anatómiával és légzéssel foglalkozik. A harmadik – amely sok érdeklődőt vonz – a hang és szexualitás kapcsolatáról beszél:
„Ilyen tantárgy is van. Sokan ezért jönnek." *
A negyedik részben a hallgatók saját dalt írnak, és ezzel átírják az életük történetét. Az egy éves tanfolyam végén a résztvevők „lényegesen szabadabban" távoznak, mint ahogy érkeztek. Palya ezt az Oxford-i traumagyógyító konferencián (The Masters Event) is tanítja, ahol terapeuták és pszichológusok számára oktatja az angol nyelvű verzióját.
Sebezhetőség és teremtés
Palya egyik legfontosabb felismerése, hogy a sebezhetőség nem gyengeség, hanem erőforrás. Legszebb dalait a legmélyebb gödrökből írta. Válása után az Átrium Színházban írta meg egyik mesterművét:
„Családbörtön ablakában gyermekek arácsok, azokon át csakis világszeleteket látok. Egyszer innen elszököm majd, éltet ez a jó hír, még mielőtt felakaszt az anyakezű hóhér." *
A dal folytatódik: „Azt hittem e két kar már nem enged el. És most újra poklot járok hirtelen." Palya szerint a legszebb dolgait a legsebezhetőbb pillanataiból hozta létre – amikor megengedte magának, hogy fájjon, hogy összezuhanjon, hogy egyedül legyen.
„A sebezhetőség volt maga a kulcsa annak, hogy én létre tudtam hozni azt, amit létrehoztam." *
Elfogadás és lázadás egyensúlya
Palya szerint az ember egyszerre kell, hogy használja az elfogadást és a lázadást – de tudnia kell, hogy mikor melyiket. Apukájának szívbillentyűjét nem tudja megjavítani, az ukrán háborút nem tudja megváltoztatni, de tarthat érzelmi feldolgozási énekórákat az ukrán menekülteknek – amit a háború elején sokat is csinált.
„Amit nem tudok megváltoztatni, azt nem tudom megváltoztatni, de amit tudok tenni, azt meg tudom tenni." *
Ugyanakkor nagy tapasztalata van a lázadással is – „egy ilyen lobogó csikó voltam, és áttörtem a kerítésen és rohantam a pusztába, mert akkor azt kellett." Ez a lázadás azonban nem vak – tudatosan választott, és az élet során megtanult abból.
Testalapú módszerek és gyógyulás
Palya rendszeresen részt vesz Movement Medicine-kurzusokon – egy olyan rendszeren, amelyet Ya'Acov fejlesztett ki az 5Ritmus tánc és sámáni tradíciók alapján. Ezeken három napig táncolnak, és ez a mozgás transzformáló hatású.
„Minden, ami beragad és nem mozog, az nem él, és minden, amit mozgásba tudunk vinni, légzéssel, mozdulattal, az elindul és valamivé átalakul." *
Otthon is gyakorol: amikor túl sok feladatlistában gondolkodik, vagy az OCD-szerű kontrollvágy előjön, leül a szőnyegre, mozgatja a gerincét, lélegzik, és átmozgatja magában az információtömeget. Ezt követően a kávé más ízű, a párom ölelése más, a lányok haja selymesebbnek tűnik.
Palya „babanapoknak" nevezi azokat a napokat, amikor nagy kitárulkozás után (például egy Müpa-koncert után) nem csinál semmit – csak eszik és alszik. Ezt azért teszi, mert a szervezete még egyensúlytalan, és ki kell lépnie a veszélyzónából.
Önmagához való viszony és belső szeretet
Palya egyik legfontosabb felismerése az, hogy sokkal jobban szereti magát, mint régen. Régen nagyon tudta magát bántani – ha egy dal éneklésében egy hang nem volt tökéletes, az összes többi gyönyörű hang elfeledett.
„Sokkal jobban szeretem magat, mint régen. Régen nagyon nehéz volt." *
Ezt a változást a naplóban való önmegszólítással kezdte el: „Beácska, nagyon szeretlek." Az ÉSZA-ban minden óra önaltatóval végződik, ahol a hallgatók önmagukat összeölelik, és Palya énekli az altatót, gyakran a saját nevüket éneklik rá.
„Ez volt a legfontosabb viszony így a magammal való életem során, hogy elkezdtem ezt a Beácskát, aki itt van, nagyon tisztelni és az emberi méltóságát nagyon is meglátni és meghallani, hogy az, amit ő érez és gondol, az érvényes." *
Anyaság és jelenlét
Palya tudatosan úgy döntött, hogy nem a turnébuszban éli az anyaságot. Amikor a lányai születtek, kiszállt a koncertek nagy részéből, hogy ő olvassa az esti mesét és énekelje az altatót.
„Én azt akartam, hogy én olvassam az esti mesét és én énekeljem az esti altatót nekik, tehát akkor kiszálltam." *
A lányai tudják, hogy amikor Palya tanít, az azt jelenti, hogy reggel már a dalokon gondolkodik, és másnap „pihi" van. Palya szerint nem hagyományos anya, de a lányai megtanulták ezt a hullámzást – hogy magasra mennek, majd kiürülnek. A nagyobbik lány, Lili, nagyon hasonlít rá, szenvedélyes; a kisebbik, Pannika, nyugodtabb.
Emberi méltóság és közösségi média
Az emberi méltóságot Palya úgy határozza meg, hogy elfogadja és érvényesnek hallja azt, amit a másik érez és gondol. Azonban a közösségi média gyakran megalázó és ítélkező tér.
„Néha úgy érzem, hogy celofán a bőröm. Dél-Amerikában van ilyen béka, hogy lehet látni a szívét, ahogy dobog. És én ilyennek érzem magam néha." *
Egy internetes komment szétcseszhet valakinek a világát, és bele tud betegedni. Ezért fontos határokat tartani. Palya saját méltóságát kapcsolatokban támadták meg – amit részben a Ribizliálom című önéletrajzi esszéköteteiben feldolgozott. De az a receptje, hogy ezekből a sebzésekből dalt, könyvet, tananyagot hoz létre – nem azt ismételgeti, hogy szerencsétlen, hanem azon túlmegy és valami szépet építkezik belőle.
Közösség és magány
Palya szerint a közösség olyan kollektív élményt ad, amit ha tudunk, hogy mások is átélnek, az könnyebbít a helyzetünkön. Első terhessége alatt nem tudott enni, nyolc kilót fogott le két hónap alatt, Mexikóban volt, és különféle korú, nemzetiségű nők leültek mellé és csak ott voltak.
„Ez az ott levés, ez a velem levés, így mutatom, mintha így körbevettek volna. Segítségért kiáltoztam, csak nem tudtam kiáltani, de ők ezt így látták, mert szerettek." *
Ebből az élményből született a „Hívlak téged" című dal. A közösségi létezés, ha jól össze van huzalozva, nagyon erős megtartó erő tud lenni.
Ugyanakkor nagy tapasztalata van a magányból is. Megtanulta, hogy milyen erős, és hogy dalokkal húzta ki magát a gödörből. De azt is tudja, hogy magányban nagyon könnyű azt érezni, hogy az életnek nincs értelme. Amikor ezt megosztják és a nehézséget közösségben élik meg, akkor más a helyzet.
Magyarország lelkiállapota és polarizáció
Palya szerint Magyarország nagyon polarizált – „nagyon mást gondol A és nagyon mást B és ezek így beszivárognak a mindennapokba." Azt látja, hogy az emberek sok mindent projektálnak a közéletben, ahelyett hogy befelé figyelnenek.
„Utálni valakit azért, mert ezt mondta vagy azt mondta, szerintem képtelenség." *
Szerinte az egyik fő oka az elcsúszásoknak, hogy az emberek nem mennek el terápiára, nem gyakorolnak Movement Medicine-t, nem lélegeznek mélyen, nem szexelnek eleget. Egy szexuálisan kielégült, éneklő, mozgó és mélyen lélegző emberközösség sokkal egészségesebb lenne.
„Ha mindenki magán kezdené a gyógyulást, akkor nem lennének ekkora elcsúszások, mint amik most vannak, de az a legnehezebb." *
Női hang és női szerepek
Palya szerint a női hang felszabadítása azt jelenti, hogy tudja, mi a nőiség, és nem kompenzál. A Barbie filmből idéz: „Barbie you look great! I know" – nem azt mondja, hogy „áá, nem is", vagy „áá, a ráncaim", hanem tudatában van saját értékének.
„Tudom, hogy árasztok valamit, amit nagyon kevesen. Tudom, hogy éneklek valamit, amit nagyon kevesen. Tudom, hogy éneklek olyan női testalapú tapasztalatról, amiről nagyon kevesen." *
A '90-es évek szerencsésen olyan időszak voltak, amikor már nem az volt, hogy a nagy férfi zeneipari vezetők írják a dalokat a női énekeseknek. Palya ekkor kezdte el a saját dalszerzői munkáját, és kitartásával és azzal, hogy csak úgy énekelt, ahogy igaz volt számára, átütötte ezt a betonfalat.
Cigány származás és felelősség
Palya anyja cigány származású, nagyapja zenész volt. Nem úgy nőtt fel, mint a bagi cigánytelepen, de érzi magában ezt a tradíciót. Nagyapját keresné újra és újra a cigányzenészekben, akikkel dolgozik.
„Van bennem egy ilyen felemelni vágyásom van." *
Dolgozott a Daróczi Ágival és Bársony Jánossal a „Vrana Mámi mesél" című könyvön, jártak cigány közösségekbe és telepekre. Érinti, amikor ezeket a gyerekeket látja. Cigány kollégái – mint Lisztes Jenő (cimbalmos, Carnegie Hall), Lukács Miklós (Carnegie Hall), Sárközi Lalika (hegedűs) – világklasszis szinten játszanak.
Amikor egy vezető politikus lesújtó képet festett a cigányság sorsa felől, Palya dalt írt erről – Sztancs Lázár nagyapja emlékére:
„Ha ezer évvel előbb élek, sej, a máglyán elégetnek. Boszorkánynak bélyegeznek, megköveznek, megveretnek. Vagyok sima cigány rima, ajkamon szól ének, ima. Azt kövezzen, verjen ki ma igazabb, mint én valaha. Hogyha nézlek, beléd látok, ajkamon szól, áldás átok. Követ én nem szórok rátok, jó, hogy vagyok, majd látjátok. Igaz vagyok, igaz leszek, csak igazat énekelek."
Erkölcs és autenticitás
Palya szerint az életének alapvetése, hogy felelősséget vállal, tisztességesen viselkedik, tisztán kommunikál, kér bocsánatot, ha kell, és tartja a tisztességes határokat. Nem vállal el olyat, ahol nem lenne autentikus.
Fiatalabb korában opportunistább volt, és egy tanárral való kapcsolata során összekeverte a zenét a karrierrel. Ő azt mondta, hogy csak akkor tanít, ha szeretője is. Palya megengedte magának ezt az opportunizmust, de mára kialakított egy olyan életformát, amiben van annyi biztonság és támogatás, hogy sok nemet tud mondani.
„Már persze túl vagyok ezen, csak például ott az, hogy előnyöm származna belőle és megyek arrafelé, mert az a vágyálom, hogy én énekes leszek, és nagyon tudom azt a tudást, amit ő, az fölülírta azt, hogy az én belső erkölcsöm az, hogy se testem, se lelkem nem akart a szeretője lenni, mégis az lettem." *
Közerkölcs és mikroközösségek
Palya szerint a világ beteg – az emberek nem gyógyultan élnek, nem tudnak beszélgetni, ezért nincs közerkölcs, ami működik. Ha lenne, nem lennének háborúk. Ugyanakkor a mikroközösségekben bízik.
Máté Gábor orvos például azért lett híres, mert amit mond, az számít, és érdekelni kezdte az embereket a gyógyulás. Szerinte születőben van egy új erkölcs, ami arról szól, hogy magadat gyógyítsd meg előbb, ne a társadalmat – ezt Weöres Sándor írta:
„A saját szádba tedd az ételt és a saját fényedet add nekünk oda ajándékul." *
Weöres Sándor és a Psyché album
Palya mélyen kapcsolódik Weöres Sándorhoz. Harmincévesen a Gryllus Samuval közösen készítette el a Psyché albumot, amely életmentő volt számára – akkor majdhogynem abbahagyta az éneklést. Férfiakból álló zenekart vezetett, és a zeneipar nagy hatalmú embereit hallotta, akik azt mondták, hogy így kell lennie, hogy így lesz híres.
„Hol van az, amit én szeretnék, hol van az én belső igazam, az én dalom, az én hangom?" *
Weöres Sándor Psyché figurája – aki túl sok volt, túl lobogott, túl szép, túl szexi, túl okos – nem fért bele az akkori világba. Palya azt tanulta meg, hogy van alkímia, amivel meg tudja magát értetni. Átírták a Psyché történetét, és a végén az alkímiát tették.
Esterházy Péter, aki szintén szeretett volna Palyát, 2008-ban írta neki egy e-mailben:
„Weöres Sándort az Isten költőnek teremtette... Weöres, a teremtés e nagy ténye, magyar tény. Azaz lényegében csak számunkra nyílik meg. Weöres Sándorhoz magyarnak kell lenni... Talán az utolsó igazi nagy nemzeti költő. Első az egyenlők közt, akit soha senki nem tudott kisajátítani. Mindenkié, ő minden olvasójáé és senki másé. Weöres Sándor egymaga élő bizonyítéka az ember fönségének. Kondás és égi fejedelem."
Palya szerint Weörest nem lehet külföldről érteni, és ez az ő tragédiája is – hogy magyar dalszerzőként a magyar nyelv finomságait nem tudja átadni angolul. De van remény – Krasznahorkai László Nobel-díjat kapott, és Palya is tanít angolul, autentikus módon, zenét használva.
Nyelvek és kíváncsiság
Palya kíváncsiságából fakadóan tanult nyelveket. Először franciát, majd angolt. Egy tanárnője bevitte őket Dél-Franciaországba, és ott a tengerparton énekelt. Negyvennyolc évesen elkezdett zongorázni – Bartók Gyermekeknek-ből gyakorol. Ezt a 48. születésnapjára adta magának ajándékként, és mellékes hasznot is hozott: amikor a tanítványai nyígnak egy nehéz énekről, tudja, miben vannak, mert ő is átélte ezt a jobb és bal kéz függetlenítésének nehézségét.
Végső üzenet az elveszetteknek
Palya végső üzenete azoknak, akik elveszettnek, túlterheltnek vagy reménytelennek érzik az életüket:
„Még mielőtt azt mondom, hogy énekeljünk... Most az jutott eszembe, csak egy mély levegő, és hogy abban bízni, hogy valaki valahol vár, valamilyen közösség befogad, ahol olyan lehetek, amilyen én vagyok." *
Ezt el kellett hinnie, hogy valaki valahol elfogad – a sokságával, a választásaival, az értékpontjaival. Egy közösség nyitva tartja a kört: „Gyere, állj be a körbe." De ezt jó tenni, ha a saját hangja mentén kerül be, nem átvesz mások hangját, nem próbál beilleszkedni, hanem a saját hangja visz be egy közösségbe.
Végül énekelt Friderikusz Sándorral a Tavaszi szél című népdalt – a dal szövege pontosan azt fejezi ki, amiről beszélgettek: közösség, megnyitni a saját hangunkat, beénekelni magunkat egy körbe.
„Te is árva, én is árva, virágom, virágom. Bújjunk egymás árnyékába, virágom, virágom. Menjünk egymás hajlékába, virágom, virágom." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]- Nem őrültebb a világunk, mint általában a világok lenni szoktak.
[00:00:03]Másodikként meg rögtön arra gondolok, hogy talán mégiscsak őrültebb, mert van egy csomó olyan jelenség, amire nem vagyunk felkészülve.
[00:00:11]- Tavaly ősszel Mácsai Pál színművésszel, rendezővel indítottuk el a 'Hogyan maradjunk normálisak egy őrült világban' című sorozatunkat, hogy közelebb kerüljünk ahhoz, mi segíthet embernek maradni ebben a szélsőségekkel teli korban.
[00:00:25]- Nem arról van szó, hogy mindig van rosszabb, hanem arról van szó, hogy muszáj valami kicsit fölemelkedni, kicsit messzebbről megnézni a helyzeteket, amikben vagyunk, hajlamosak vagyunk beleragadni.
[00:00:37]- Most a sorozat második részében egy olyan vendéggel találkozhatnak, akinek művészete és jelenléte különleges érzékenységgel mutat rá arra, hogy az emberben mindig van egy úgynevezett igazodási pont, ahol rend van, még akkor is, ha kívül minden bizonytalan.
[00:00:54]- Van olyan, amikor elveszti a világba vetett hitét?
[00:00:58]- Én nagyon szeretek élni.
[00:01:00]Szeretek élni és nagyon tisztelem is az életet.
[00:01:04]Ritka az, hogy elveszítem a hitemet, de azért vannak sötét korszakaim.
[00:01:09]- Palya Bea énekes, dalszerző, hangtanár, az 'Énekeld magad szabaddá' program alapítója következik, aki a testből, a lélekből és a hagyományból egyszerre épít menedéket, és talán épp ezért tud segíteni abban, hogy megtaláljuk a saját belső ritmusunkat is ebben a kaotikus világban.
[00:01:28]- Ha mindenki magán kezdené a gyógyulást, akkor nem lennének ekkora elcsúszások, mint amik most vannak.
[00:01:35]De az a legnehezebb.
[00:01:46]- Ezt megelőzően személyesen nemigen találkoztunk, de feltűnt, ahányszor csak láttam tévében vagy színpadon, hogy mindig mosolyogva beszél, sőt mosolyogva énekel is.
[00:01:57]Gondoltam, ha találkozunk, megkérdezem: mindig jókedvű, vagy az ön által képviselt műfajnak ez a szűnni nem akaró mosolygás a természetes velejárója?
[00:02:10]- Nem vagyok mindig jókedvű, és a műfajnak sem feltétlenül velejárója, de nagyon imádom csinálni.
[00:02:17]És valószínűleg jön egy ilyen gesztus vele.
[00:02:21]Ez a mai válaszom.
[00:02:22]Ha húsz évvel ezelőtt kérdez, az is benne van, hogy szeressetek még jobban!
[00:02:25]- Ja, hogy ez is benne van.
[00:02:25]- Igen, persze.
[00:02:27]- Azért mosolyog, hogy szeressetek még jobban?
[00:02:29]- Persze.
[00:02:29]Hát azért annak idején ez a megfelelés ott volt a színpadi létemben.
[00:02:33]- Ahogy a felvezetőben is említettem, ön az 'Énekeld magad szabaddá', rövidítve ÉSZA program és módszer kitalálója.
[00:02:42]Nem több, mint három-négy mondatban kérem szépen, hogy foglalja össze, hogyan kell szabaddá énekelni magunkat.
[00:02:49]- Nagyon sok népdalt és saját dalt használunk, amikor a hallgatókat képezzük.
[00:02:53]Az első részben a hangadás öröméről van szó, a puszta öröméről, hogy áááhh, így csinálni jó, vagy megölelni valakit.
[00:03:00]Ahhh, ez jó dolog.
[00:03:00]A második részben nagyon sokat foglalkozunk az anatómiával, légzéssel, a harmadik rész a hang és szexualitás, a negyedik részben... - Hang és szexualitás?
[00:03:09]Ilyen tantárgy is van?
[00:03:11]- Igen, ilyen tantárgy is van.
[00:03:11]Sokan ezért jönnek.
[00:03:14]- Sok mindenre gondoltam, ha magával találkozom, hogy fogunk beszélgetni, de hang és szexualitás összefüggéséről nem feltétlenül.
[00:03:20]- Nagyon finom szinten dolgozunk ebben a harmadik részben, és a negyedik részben pedig a hallgatók saját dalt írnak, és ezzel átírják az életük történetét.
[00:03:30]- És voltaképpen tényleg szabaddá éneklik magukat, addig nem engedik el őket a tanfolyamról?
[00:03:35]- Egy évig együtt vagyunk, és lényegesen szabadabban távoznak, mint ahogy eljöttek.
[00:03:40]- Nos, mi ebben a podcastben mindig vendégünk bemutatásával kezdjük, ami ez esetben is az önéletrajzának a kivonatát jelenti, most ezzel folytatjuk.
[00:03:50]Palya Bea.
[00:03:50]Makón született 1976-ban, anyja adminisztrátor, apja gépszerelő volt, bátyja jelenleg is mérnök.
[00:03:57]Palya Bea gyerekkorát Bagon töltötte, a falu néptánccsoportjában hat éves kora óta táncolt és énekelt.
[00:04:04]'94-ben az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Néprajz és Kulturális Antropológia szakra járt, ahol néprajz szakon diplomázott.
[00:04:16]Mi történt közben a kulturális antropológia szakkal?
[00:04:20]Azt elengedte?
[00:04:20]- Elengedtem, mert nagyon sokat táncoltam és énekeltem akkor.
[00:04:23]- És nem maradt ideje.
[00:04:23]- Nem maradt időm tanulni.
[00:04:26]- Tehát, szakképzettsége szerint néprajzkutató, de van alapfokú néptánc és jógatanári végzettsége is, magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, később más népek zenéjéből is merített.
[00:04:38]1992-től a Zurgó együttes, '96-tól a Laokoón Csoport énekese volt, '97-től 2002-ig Szőke Szabolcs Hólyagcirkusz Társulatának tagja.
[00:04:49]Mi volt ez a Hólyagcirkusz?
[00:04:51]- Ez egy zenés színházi társulat, ahol nagyon sokat kísérleteztek a hang és a látvány és a különleges kosztümök és hangulatok összerakásával.
[00:05:00]Ez egy kísérleti színház volt a javából, rengeteget tanultam.
[00:05:04]- 2002-ben a budapesti Francia Intézet ösztöndíjasaként Párizsban tanult Kakoli Sengupta indiai énekesnél, Párizsból hazatérve 2003-ban kezdte meg itthon szólista karrierjét.
[00:05:16]Műfaja a népdal, a világzene és a jazz.
[00:05:19]2008 óta éneket is tanít és zenei mentorálással is foglalkozik, népdalokra és drámaelemekre épülő zenepedagógiája olyan saját fejlesztés, amely hatékonyan támogatja a speciális figyelmet igénylő gyerekek és felnőttek fejlődését.
[00:05:34]2005-ben megalapította együttesét, a Palya Bea Quintettet, azóta másik saját zenekarával koncertezik bel- is külföldön egyaránt, de szólóban is gyakran fellép.
[00:05:44]Énekelt sok más helyszín mellett New Yorkban Carnegie Hallban, Washingtonban a Kennedy Centerben, de a londoni Covent Gardenben is.
[00:05:50]Tevékenysége mérlegét 23 album, 600 saját dal és évente mintegy 500 tanítvány jelzi.
[00:05:57]Legfontosabb kitüntetései: Prima-díj 2008-ban, Fonogram-díj, amit háromszor is megkapott, 2007 óta a magyar kultúra és az esélyegyenlőség nagykövete, ugyancsak megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, majd a Budapestért Díjat is.
[00:06:12]Három idegen nyelven beszél, franciául, angolul és spanyolul.
[00:06:15]Élettársa mesterséges intelligenciakutató, két lánya közül a nagyobbik 13, a kisebbik 9 éves.
[00:06:23]Hobbija a természetjárás, a jóga, a tánc és a ... jeges vízben merülés?
[00:06:29]Télen, nyáron?
[00:06:29]De mi célból?
[00:06:31]- Nem szerettem fázni, és elkezdtem levenni magamról a kabátot, és aztán egészen a hideg sétáktól a jegesmerülésig jutottam, ami nagyon érdekes.
[00:06:39]Gyönyörű, ilyen 'hi' állapot, mintha drogoznék, csak nem kell hozzá drogozni.
[00:06:44]- Na jó, gondoltam, hogy nem lesz ez egy hagyományos beszélgetés, de ezt már az első pár percben is bebizonyította.
[00:06:49]Ha rendben voltak az életrajzi részletek, akkor kezdjük rögtön a beszélgetést, de előtte pár másodpercben még bejelentkeznek támogatóink.
[00:07:08]- A következőkben Palya Bea énekessel, dalszerzővel folytatjuk a tavaly ősszel elindított sorozatunkat, amelyben azt kutatjuk, hogyan maradhatunk normálisak ebben az egyre kiszámíthatatlanabb, olykor őrültnek tűnő világban.
[00:07:24]Kezdjük talán azzal, azt kérem, hogy mit gondol, az a világ, amelyben ma élünk valóban őrült, vagy inkább csak felerősíti mindazokat a szélsőségeket, amelyek eddig is benne voltak az emberben?
[00:07:39]- Szerintem nem őrültebb, mint korábban.
[00:07:42]Nem jön szembe az oroszlán, nem harapja át a torkomat, folyik a víz, meleg van, ha innen nézem.
[00:07:48]Másrészről persze őrült, mert nagyon követhetetlenül sok minden bejut a rendszerünkbe, ami feldolgozhatatlan.
[00:07:55]Azt hiszem, nekem az a fontos, hogy mit juttatok be és mit nem juttatok be egy ilyen zajos világban a szervezetembe.
[00:08:03]- Egy olyan világban, ahol folyamatos az információs zaj és az érzelmi túlterheltség, a világ és az ország meglehetősen nyughatatlan.
[00:08:14]Ön szerint mit jelent egyáltalán normálisnak maradni?
[00:08:18]- Például reggel úgy kezdem a napomat, hogy van egy reggeli rutinom, van benne légzés, torna, zene, zongora néha, és van egy manifesztum, amit mindig elmondok.
[00:08:28]Kiállok a teraszra és én fennhangon elszavalom, hogy 'Tágas és szabad világban élek, a tengelyemben izzik az élet'.
[00:08:35]Utána elég intim, de majd lehet, hogy egy ponton elmondom, de hogy tudjam, hogy merre tartok én, nekem mi a normális.
[00:08:41]- Saját maga írta azt a szöveget, ami ad egyfajta erőt, tehát a napot valamilyen módon egyben tartja?
[00:08:47]- Mederbe rakja, hogy ez a normális.
[00:08:49]Efelé megyünk, ezért keltünk fel egyáltalán.
[00:08:53]Benne vannak a lányaim, a párom, a dalok, a test.
[00:08:56]- Ez olyan, mint egy ima tulajdonképpen minden reggel.
[00:08:59]- Igen, mondhatjuk azt is, hogy egy ima.
[00:09:00]Amikor mondom, akkor igyekszem a szavakhoz minden sejtemmel becsatlakozni, főleg amikor a lányaimról beszélek.
[00:09:07]'Két lányom csoda, szárnyaik nőnek, sok tanulással készülnek nőnek'.
[00:09:12]Meg ilyen sorokkal.
[00:09:14]- Versbe fogalmazta ezt tulajdonképpen.
[00:09:16]Tehát rímelnek.
[00:09:16]- Persze, persze, hát ez a szakmám.
[00:09:18]És ez azt a tárgyalt normalitást úgy belerakja a testembe, hogy na, efelé megyünk.
[00:09:22]És az is sokat segít a normalitásban, hogy minden nap olyan dolgokkal töltöm az időmben, amit szeretek.
[00:09:29]És aztán utána ez viszi az egész napnak a lendületét.
[00:09:33]- Egyáltalán lehet-e manapság a normalitás irányadó, ha minden a végletek, a szélsőségek felé sodródik?
[00:09:41]Tehát hogyan tudja az ember megtartani a normalitást úgy, hogy körülöleli egy csomó szélsőség?
[00:09:45]- Ahogy én nézem a világot, az mindig az aznapi sejtösszetételem, emésztési rendszerem, gondolataim, kialudtam-e magam, szeretkeztem-e, nem tudom min múlik még.
[00:09:55]És először visszamegyek magamba, hogy énbennem van-e zaj, van-e szélsőség, én mit gondolok arról, hogy milyen vagyok ma, és ugyanazt, pont ugyanazt a tárgyegyüttest, meg jelenségeket egy teljesen más fényszögből látom meg hogyha jól kelek, vagy ha nem kelek föl.
[00:10:12]Ötven év mintavételem van körülbelül, és rám is igaz az, hogy egy buborékban töltöm a napjaimat.
[00:10:19]Nagyon keveset jövök a városba, nagyon keveset megyek ilyen szociális eseményekre, szóval lehet, hogy én is egy buborékban létezem.
[00:10:27]Azt viszont nagyon gondosan megválogatom, hogy az interneten milyen más buborékokkal kapcsolódom.
[00:10:32]- És nem kell attól tartani, hogy lemarad valamiről?
[00:10:35]- Nincsen bennem.
[00:10:35]Inkább az van bennem, hogy azokkal a dolgokkal vettem körül magam, amelyeknek tartása van.
[00:10:42]De például a hírek az nem ez.
[00:10:42]Az egy dopaminhajhász.
[00:10:47]Egy kis horror, egy csipetnyi ilyen bulvár, egy csipetnyi horror, tehát igyekszem magam távol tartani tőle.
[00:10:55]Nem mindig sikerül, tehát nem vagyok tökéletes.
[00:10:57]- És ha onnan közelítünk, hogy manapság mit jelent az igazság, és van-e még értelme egyáltalán az igazságot keresni, akkor erre mit válaszol?
[00:11:08]- Én egy nagy lázadó voltam annak idején, emiatt nagyon idegesítő lehettem egy csomó közegben, mert nem úgy csináltam dolgokat, ahogy kellett.
[00:11:15]Lehet, hogy egy másik szélsőséges igazságot találtam ki, de bejött?
[00:11:20]Bejött.
[00:11:20]Létrehoztam egy életművet?
[00:11:22]Létrehoztam egy életművet.
[00:11:22]Van két gyerekem?
[00:11:25]Van két gyerekem.
[00:11:25]Nőként dalokat írtam?
[00:11:27]Szinte a magam ötven évével az első, aki ilyen nagyon nagy népszerűségre tett szert ezzel az életmóddal?
[00:11:33]Igen.
[00:11:33]Hát akkor bejött.
[00:11:34]Tehát azért valamennyire visszaigazolt az élet most már ennyi idő után.
[00:11:38]- Tehát az igazságot, ha kereste, megtalálta önnön személyében.
[00:11:41]Jól fordítom le?
[00:11:42]- Nem gondolom magam az egyetlen igazságnak, de azt tudom, hogy engem, amit csinálok, nagyon emel és másokat is nagyon emel.
[00:11:51]És ezt most már nehéz lenne nem meghallani, hogy amikor mások azt mondják, hogy a dalodra házasodtunk, a dalod segített át a pánikrohamainkon, a dalodra szültünk.
[00:12:01]Szóval ezt nehéz lenne nem hallani már, hogy ennyi segítés, meg pozitív átalakulás teremtődött.
[00:12:07]- Ezek a visszaigazolások fontosak az ön számára?
[00:12:10]- Igen, nagyon szeretem őket olvasni.
[00:12:13]Nem függök már annyira tőle, mert nagyon sok van már belőle, de nagyon szeretem.
[00:12:17]És tudja, az én közönségem, meg hallgatóim magukról beszélnek.
[00:12:21]Nem arról beszélnek, hogy én zseniális vagyok, meg szép, meg jó, hanem hogy mit csinált a munkám velük, és az sokkal izgalmasabb, mert akkor történetek jönnek szembe.
[00:12:30]Tehát az én dalszerzős módszerem az valamit segített.
[00:12:35]- És hogy még egy alapfogalmat, a szeretetet szóba hozzam itt a beszélgetés első részében: a szeretet fogalmát az elmúlt évek, évtizedek elég rendesen kiforgatták, meg el is használták.
[00:12:48]Ön legalább önmaga számára meg tudja tölteni ezt igazi tartalommal?
[00:12:52]- Jaj, nagyon van válaszom.
[00:12:52]Nálam az a csinálás.
[00:12:56]Csinálva szeretünk.
[00:12:58]Ott van a képernyőn ötven hallgató, és akkor egyszer csak így csinálunk.
[00:13:01]Mondjuk Sándor elénekelte a Tavaszi szelet, és aztán így megszeretgetjük.
[00:13:07]- Ja, hogy ezzel jelzi?
[00:13:09]- Igen, ez egy ilyen kis jelzés.
[00:13:09]- Ezzel azt is mondja, hogy a szeretetet azt mindig ki kell fejezni?
[00:13:14]- Nem kell, de ki lehet.
[00:13:16]Nem tudom, ismeri-e, a görögöknél volt nyolcfajta szeretet.
[00:13:19]És egyetlen volt, az utolsó, az agapé, amihez nem kellett érzelem.
[00:13:24]Erre mondtam azt, hogy nem kell, hogy én különlegesen szeressem Sándort ahhoz, hogy így csináljak, ez egy döntés.
[00:13:30]Tehát nem is az a lényeg, hogy ki kell fejezni, de hogy ki lehet, és az nem jelenti azt, hogy akkor Sándorban ne jelenne meg egy mosoly, hogy jaj, engem itt szeretnek.
[00:13:38]Már nagyon sok zárt embert láttam, meg zárt lelket akár a programban, az ÉSZA-ban belépni, és egyszer csak az a dolog, hogy őt itt szeretik, az felemeli azt az embert.
[00:13:49]Azt látom, hogy ez az egyik legnagyobb hiánya az embereknek, engem várnak, szeretnek, elfogadnak egy közösségben.
[00:13:56]- Ez közhely lesz, de olyan közhely, amiben van valami igazság, hogy valahogy olyan szeretetlenebb lett a világ, nem?Tehát, hogy sokkal kevésbé fejezzük ki az egymás iránti szeretetünket.
[00:14:06]Mi vezethetett ide?
[00:14:08]- Szerintem bizalmatlanság, tehát hogy biztos, hogy az embereknek van egy ilyen gyanakvása, meg van benne szerintem félelem, meg az is, hogy nem tudjuk, hogy hogy kell szeretni.
[00:14:18]Azért mondom, hogy az én világomban ez mindig cselekvés, meg csinálás.
[00:14:23]Ha bárki színpadi embert megkérdez, azért megyünk oda, hogy 'Szeressetek, látjátok, én érvényes vagyok.
[00:14:29]Ugye látjátok?'
[00:14:29]Hát hanggal dolgozom.
[00:14:33]Hát arról szólt az egész gyerekkorom, hogy nem hallották valahogy a hangomat.
[00:14:36]És mi lettem?
[00:14:38]Énekes.
[00:14:38]Én falun nőttem föl, és egy olyan mentalitású családban, ahol hát én munkaerőnek születtem, és én a krumpliföldön, meg a paradicsomföldön dolgoztam, meg a kertben.
[00:14:50]Tehát ez egy érték volt, hogy a gyerek az tud dolgozni.
[00:14:54]Hozzáteszem, ennek van jó oldala, mert ha valamit máig tudok, azt dolgozni.
[00:14:59]Imádok és szeretek és tudok dolgozni.
[00:15:02]Ugyanakkor az, hogy én mondjuk énekes akarok lenni, azt tudták, hogy jó, jó, fiam, hogy szépen énekelsz, mondja anyám, de hát lesz neked rendes szakmád is?
[00:15:11]Tehát az, hogy én szeretem az éneklést, az egy dolog, de hogy ezt szakmának válasszam?
[00:15:17]Hát a művész az gyün-megy, a művész az olyan furcsa, oohh, kikkel találkozik, van pénze vagy nincs pénze, nem rendes szakma, szóval annyi hitrendszer van körülötte.
[00:15:27]Hát ilyen szempontból mondjuk nem feltétlenül hallották az én igazságomat.
[00:15:32]Onnantól kezdve viszont, hogy mutatott a tévé, meg írt rólam az újság, onnantól az egy ilyen érvényesítés volt.
[00:15:39]De valójában én azért mentem a színpadra, hogy 'ugye halljátok a hangom, ugye elég jó vagyok, ugye elég szép, szerettek még elegen?'
[00:15:45]Szóval ebben nagyon sok munkám van, hogy ezt úgy belül egy ilyen belső nagy okét csináljak magamnak, hogy Bea, oké, elég vagy, ez oké.
[00:15:56]Egyébként amikor alkotok, nekem van egy úgynevezett rögtönítélő belső köröm.
[00:16:02]Úgy is hívom őket, hogy rögtönítélők.
[00:16:02]Átküldöm nekik a videót, ítélj meg.
[00:16:06]És amit az első hallgatás után éreztek és gondoltok, azt írjátok le nekem.
[00:16:12]Például Dongó barátom, aki furulyás, őneki rendre az első szövegvázlataimat elküldöm, mert ő nagyon sok verset ismer, nagyon sok népdalt, nagyon ismeri ezt az archaikus világot, és jó ízlése van, és amikor egy-egy szó kilóg a szövegemből, akkor szól, hogy szerintem azt írd át, és ha ő azt mondja, akkor igaza van.
[00:16:30]Ugyanez zenére a Gryllus Samu.
[00:16:32]- És hagyja, hogy hassanak magára, ugye?
[00:16:34]- Abszolut!
[00:16:34]- Tehát nem veszi rossz néven.
[00:16:36]- Nem, sőt.
[00:16:37]- Finoman kell önnel beszélni ilyenkor?
[00:16:38]- Nem, ilyenkor lehet bárhogy beszélni, de ezek olyan kapcsolatok, hogy Dongó 30 év, Samu 30 év, tehát azért ebben van kilométer.
[00:16:46]Ezek már edzett kapcsolatok, és tudom, hogy bármit mondanak, azért mondják, hogy ez a dolog jobb legyen.
[00:16:52]Én nagyon szeretem, amikor engem valaki megkritizál, tehát olyan értő módon, és az is igaz, hogy ki tudom dobni, ami meg nem érdekes.
[00:17:01]- De azért nyilván ön is tapasztalja, hogy a véleményalkotás - valahogy egy olyan korszakban élünk - sokkal előrébb van, mint a tények tisztelete.
[00:17:07]Mit kezd ezzel?
[00:17:10]- Eléggé szelektálom, hogy mit olvasok el.
[00:17:12]Most nemcsak a magamról szóló, hanem a bárkiről szóló.
[00:17:15]Például a párom fölhívta a figyelmemet, hogy oké, hogyha nézni akarod, hogy mi van a háborúval, akkor ezt a történészt hallgasd.
[00:17:24]Tehát, hogy ő nekem sokszor egy forrás, hogy őt hallgasd, őt ne.
[00:17:28]Én elkezdtem szelektálni és beszélgetni olyanokkal, akikben bízom.
[00:17:32]- Sok ember érzi ma azt, hogy belsőleg szétesik, miközben kifelé működnie, teljesítenie kell.
[00:17:40]Ön hogyan hidalja át a belső egyensúly és a külső megfelelés közötti feszültséget?
[00:17:47]- Volt sokszor ilyen egyensúlytalanság belül, akár egy anyává válási folyamat is ilyen, és én legelőször is a hangomhoz nyúlok, tehát a hangomat használom, akár csak úgy, hogy kisóhajtok.
[00:18:02]Vagy van egy kedvenc gyakorlatom az ÉSZA-ban, ezt nagyon szeretik a hallgatók és én is.
[00:18:07]Bea vagyok, itt vagyok, ááhhh.
[00:18:11]És attól úgy érzem, hogy most én tényleg én vagyok.
[00:18:14]Ja, és hogy itt vagyok.
[00:18:15]És akkor az az ááhhh sóhaj úgy visszavisz magamba, tehát akármennyire is zaklatott és egyensúlytalan a belső világom, ez úgy emlékeztet, hogy de még mindig itt vagyok, de még mindig lélegzem, de még mindig én vagyok.
[00:18:27]- De van olyan alapelve vagy filozófiája, amelyhez általában visszatér, amikor úgy érzi, hogy szétesik ön körül a világ?
[00:18:35]- Kevésbé filozófiám van, mint gyakorlatom, tehát azért is ezt mutattam, hogy sóhajtok, vagy éneklek, vagy mozgok, vagy jógázok, vagy kimegyek a természetbe, és néha utólag veszem észre, hogy úristen, régóta nem is vettem levegőt.
[00:18:47]Nem baj, ha van pár másodperces csend.
[00:18:50]Tök jó.
[00:18:52]Nagyon fontos, és most játszom, hogy a csendektől ne féljünk.
[00:19:01]Mert ha megmásfélszerezem a szavak közti csendeket, akkor tényleg csüggnek az ajkamon.
[00:19:12]- Hogy máshonnan közelítsek, de még mindig a tárgyunkhoz, arról mit gondol, van-e határa annak, hogy mennyire szabad érzékenynek maradni egy durvuló, sokszor cinikus világban, vagy épp ez az érzékenység maga a valódi védelem?
[00:19:28]- Ugye én az érzékenységemből élek, tehát jónak teszi fel a kérdést, mert én az érzékenységemet duplán viszem, sőt triplán viszem a vásárra, ugye énekes, dalszerző vagyok.
[00:19:38]Nemcsak, hogy más által írt dalokat éneklek el, hanem én magam írtam azt a dalt, tehát ez egy nagyon kockázatos játék.
[00:19:47]Az éneklés például ezért segít, mert az nagyon sok érzelmet tud közvetíteni és nagyon sok kapcsolatot tud csinálni az éneklő meg a hallgató között.
[00:19:57]És ezért a saját érzékenységünkkel barátságot érdemes kötni, mert jobb érzékenyen és gyógyultan és finoman és elegánsan élni, mint nem, azt viszont ennyi idősen már én is tudom, hogy hol lehetek érzékeny és hol nem.
[00:20:13]- És hol lehet érzékeny és hol nem?
[00:20:14]- Például vannak nehéz kapcsolatok az életemben, ahol erről tanulnom kellett.
[00:20:20]- Most a magánéletre utal?
[00:20:20]- Igen, igen, és nem feltétlenül akarok belemenni, most editáltam egyet, de például színpadi és színpadi jelenlétek között is van különbség.
[00:20:30]Tehát velem az van, hogy 100 vagy 150 százalékon ragyogok a színpadon, de voltak olyan koncertjeim is, ahol kevésbé a híres érzékenységemből hoztam létre, inkább csak mesterségből vagy szakmából vagy énekesi tudásból, de én jobban szeretem ezt, ahol szex van a színpadon.
[00:20:51]- Szex van a színpadon?
[00:20:51]- Hát olyan értelemben, nemes értelemben, hogy a felső világok beengednek magukba és egyesülök a fölöttem nagyobb dolgokkal, és magammal hívom a hallgatókat, sőt ma már néha azt gondolom, hogy ennyi év előadóművészet után hagyom, hogy nézzenek.
[00:21:09]Tehát benne vagyok ebben az elszállásban, és nagyon örülök, hogyha valakit ez magával ránt, de hogy én már nem akarok azért nagyon sokat tenni, hogy ők is rántódjanak.
[00:21:20]- Ezt most nem értettem.
[00:21:21]- Tehát amikor éneklek, akkor ez olyan, mintha nem ott lennék.
[00:21:26]Van egy élményem a Máté Gábor barátommal, hogy énekeltem egyszer egy népdalt... - Máté Gábor az az orvos, aki nálunk is szokott járni?
[00:21:33]- Igen, igen.
[00:21:33]Csak látom, hogy itt van a könyve.
[00:21:35]És azt kérdezte utána, hogy Bea, milyen odaát?
[00:21:40]Tehát, hogy ő érezte, hogy én átmegyek egy másik világba, mintha nem itt lennék.
[00:21:45]Ezt nem tudom másképp mondani, hogy mintha itt van a testem, de valahogy a tudatom az így szálldos a légben, de azért önmagában csak elszállni, abból azért nem töltenék meg Müpát, az nem lenne elég nekem, de nyilván ahonnan éneklek, az az élettapasztalat, az az átszűrt mindenség, amit én abba az éneklésbe, abba a hangba beleteszek, az benne van.
[00:22:10]Tehát elszállok, erre mondtam a szexet, hogy ez olyan nagy egyesülés, olyan nemes egyesülés, és aki pedig hallgatja és el tud velem szállni, szuper.
[00:22:22]De ha nem, akkor már nem akarok mindent megtenni azért, hogy 'ugye elszálltál velem, ugye értettél'.
[00:22:26]Tehát most ez így mintha csitulni látszana ötven év után.
[00:22:30]- Mert mi történt?
[00:22:30]- Hát kicsit szerintem túl is toltam, tehát azért ahogy az elején felolvasta a listát, hogy mennyi mindent csinálok, néha még nekem is sok.
[00:22:39]Tehát van alapvetően három szakmám, énekes dalszerző vagyok és van az ÉSZA program, tanítok, és ugyanezt angolul is csinálom, tehát időről időre Oxfordban tanítok évente.
[00:22:51]- Oxfordnak kiket?
[00:22:52]- Oxfordban egy traumagyógyító konferencián, ami ma a legnagyobb a világon, The Masters Event.
[00:22:57]És általában a hallgatók azok terapeuták, pszichológusok.
[00:23:02]Tehát egy traumainformált közönségnek tanítom az én módszeremet.
[00:23:06]- És ott is az énekhangjával?
[00:23:07]- Aha.
[00:23:07]- Hát az ÉSZA-t, csak angolul.
[00:23:09]Sing yourself to freedom.
[00:23:11]De azért ez most egy picit sok volt, nem kell hatvanszor többet adni.
[00:23:16]- Azt nem tudom eldönteni, hallgatva a válaszait, hogy van olyan, amikor elveszti a világba vetett hitét?
[00:23:23]Az ön életében van ilyen?
[00:23:25]- Én nagyon szeretek élni.
[00:23:26]Szeretek élni és nagyon tisztelem is az életet.
[00:23:30]Ritka az, hogy elveszítem a hitemet, de azért vannak sötét korszakaim.
[00:23:36]Elmesélek egy történetet.
[00:23:38]Volt szakasz, amikor azt nem mondom, hogy elvesztettem a hitemet, de nagyon nehéz volt megtalálni magamban, hogy ez a világ jó és szép, nagyon fáradt voltam, nem aludtam, kicsit kilátástalan volt, depi, és nekünk van egy vacsora rítusunk.
[00:23:53]Leülünk az asztalhoz, és akkor egy pici, van egy ilyen kisujjfogás, hogy jó étvágyat kívánok, ez ilyen kis hülyeség, de jó, és utána mindenki elmondja azt, hogy mi volt aznap a legjobb, miben volt aznap ő, miért hálás magának, miért hálás egy másik embernek.
[00:24:11]És akkor ez egy ilyen rituálé.
[00:24:13]És ahogy leültem az asztalhoz, úgy éreztem, hogy én most ezt nem akarom, mert én nem hiszek a világban.
[00:24:18]És képzelje el, hogy így mondtam a szavakat, hogy nekem ma az volt a legjobb, hogy és a rítus visszahozott a jelenbe.
[00:24:24]Tehát a csinálás, az, hogy én napról napra ezt csinálom, és a testemet elvittem - nehezen ugyan, de - az asztalig, és ahogy elkezdtem a szavakat mondani, hogy 'áhá, ez az, amiért csináljuk a rítust, hogy ez emlékeztet arra, hogy ezek a dolgok fixek, ez van'.
[00:24:43]És akkor a lányok is elkezdték mondani, és a végére, 'áh, ez nem is rossz'.
[00:24:47]- Hogy vannak a lányok magával?
[00:24:48]Érdekelne.
[00:24:48]A két kislánya hogy tekint magára?
[00:24:51]- Azt gondolom, hogy az én lányomnak lenni biztos egyszerre nagyon izgalmas és érdekes dolog, meg kihívás is, hiszen egy ilyen lobogó nő, aki ráadásul híres ember, meg énekes, biztos, hogy ez egy ilyen nagyon izgalmas dolog, de azért én azt kitaláltam, hogy amikor ők megszülettek, és különösen mikor a kicsi megjött, és aztán ugye egyedül maradtam velük egy jó időre, akkor én azt tudtam, hogy én nem akarok mellettük elénekelni.
[00:25:16]- Az mit jelent?
[00:25:16]- Azt jelenti, hogy én Sopronban vagyok, a turnébuszban, őket meg valaki lefekteti.
[00:25:22]Én azt akartam, hogy én olvassam az esti mesét és én énekeljem az esti altatót nekik, tehát akkor kiszálltam.
[00:25:29]Nagyon keveset koncertezem, tehát ha elmegyek, akkor azt megoldjuk valahogy apukájukkal vagy anyukámmal vagy a párommal, de a hétköznapok úgy néznek ki, hogy minden hétfőn, például amikor a tanítós nap van, akkor ugyanúgy otthon vagyunk.
[00:25:44]Vacsora, esti rutin, és a mesét 20:20-kor be kell fejeznem, Pannika már tudja, hogy 'Anya ma tanítasz?
[00:25:49]Igen, ma tanítok'.
[00:25:51]Akkor az azt jelenti, hogy 20:30 kor anyának le kell mennie.
[00:25:53]Tehát ez egy nagy rákfenéje szerintem a női előadóművészetnek, hogy hogyan leszünk anyák, hogyan leszünk ott a gyerekkel.
[00:26:00]És én így most ezt az utóbbi 7-8 évet visszatekintve nagyon örülök, hogy így döntöttem.
[00:26:07]Olyan közeli viszony van a lányaimmal, és olyan intim, meghitt kapcsolódás.
[00:26:14]És a Lilivel, ő nagyon hasonlít rám, tehát ő nagyon szenvedélyes, a Pannikával is szenvedélyes, de ő ugye egy másik énemet kapta, amikor én őt szültem, akkor már egy picit nyugodtabb voltam, meg jobban le is álltam, és ő nagyon-nagyon közel van hozzám.
[00:26:32]Nagyon izgalmas lény.
[00:26:32]Őbenne is mozognak nagy dolgok.
[00:26:37]Imádom, mind a kettőt nagyon.
[00:26:39]- Ahogy készültem erre a mai találkozásra, és utána olvastam, ön gyakran beszél a sebezhetőségről, mint erőforrásról.
[00:26:49]Mit gondol a sebezhetőség, a normalitás része, vagy annak a próbatétele?
[00:26:54]- Mindannyian sebződtünk valahol, tehát mindannyiunknak vannak sebei és sebezhetőek vagyunk újra.
[00:27:00]Szerintem ez nagyon normális.
[00:27:02]Az, hogy mit kezdünk vele, az nem mindegy.
[00:27:05]Az, hogy hogyan gazdálkodunk vele.
[00:27:08]Én például a legszebb dalaimat a legmélyebb gödrökből írtam.
[00:27:12]Van egy számom, én nem tudom, mi ütött belém, mert éppen így a válás után volt, ültem az Átrium Színházban, és jöttek a sorok, hogy 'Családbörtön ablakában gyermekek arácsok, azokon át csakis világszeleteket látok.
[00:27:33]Egyszer innen elszököm majd, éltet ez a jó hír, még mielőtt felakaszt az anyakezű hóhér.'
[00:27:45]És akkor utána ment tovább.
[00:27:46]- Ez a saját dala?
[00:27:46]- Aha.
[00:27:48]Azt mondom, hogy mély gödör, fekete gödör.
[00:27:50]'Azt hittem e két kar már nem enged el.
[00:27:57]És most újra poklot járok hirtelen.'
[00:27:57]Nagyon szép, szerintem az egyik mesterművem.
[00:28:05]Ez a mély fekete gödör.
[00:28:05]Sok-sok fájdalmat éreztem.
[00:28:09]Akkor például nagyon nehéz volt hinnem az életben, a két gyerekem az persze megcsinálta, hogy higgyek az életben, de a legszebb dolgaimat a legsebezhetőbb pillanataimban hoztam létre, amikor megengedtem magamnak azt a nagyon emberi magatartást, hogy én most fájok, én most összezuhantam, én most egyedül vagyok, én most fúúú, nem tudom, mi lesz velem, reménytelen, kilátástalan, és azért nekem van egy dalszerzői tapasztalatom, de azért ott nagyon nehéz volt ebből felhozni az anyagot.
[00:28:47]Mégis visszatekintve, mikor ránézek az életművemre, a sebezhetőség volt maga a kulcsa annak, hogy én létre tudtam hozni azt, amit létrehoztam.
[00:28:57]Tehát, hogy ez nagyon nagy paradoxon, hogy a legnagyobb fájdalomból ilyen kincsek nőttek ki.
[00:29:04]Az ilyen életfordulókból, akár az anyává válás, akár a nagy szakítások, mindegyik egy olyan erőforrássá tudott változni, hogyha jól bántam vele, hogy azóta is attól erősödöm.
[00:29:18]A jól bánás pedig azt jelenti, hogy dalokat írok belőle az esetemben.
[00:29:21]- Akkor innen egy lépéssel tovább.
[00:29:24]Mit gondol az ember lelki békéje az elfogadásban rejlik, vagy ennek ellenkezőjében, a lázadásban?
[00:29:32]Melyik a hatásosabb és hitelesebb a világ őrületével szemben?
[00:29:36]- Szerintem egyszerre kell használni a kettőt, csakhogy mikor, melyiket.
[00:29:40]Nem baj, ha megint éneklek, mindig eszembe jutnak dolgok.
[00:29:42]- Nem.
[00:29:42]Hát végülis... - Szóval, hogy tudjam, hogy mikor melyeket kell csinálni.
[00:30:08]A bölcsességet add meg nekem, Istenem, hogy tudjam, hogy mikor kell ellenállni és mikor kell elfogadni.
[00:30:15]Apukám szívbillentyűjét nem tudom megjavítani.
[00:30:18]Az ukrán háborút nem tudom megváltoztatni, de tudok az ukrán menekülteknek érzelemfeldolgozós énekórát tartani.
[00:30:25]- Csinál ilyet ukrán menekülteknek?
[00:30:27]- Csináltam, most épp nem csinálok, de a háború elején elég sokat csináltam, igen.
[00:30:30]Online.
[00:30:31]- Hogy?
[00:30:31]- Online.
[00:30:32]Hát az ÉSZA módszernek ez ugye része, hogy az érzelmek feldolgozását segítjük énekekkel, hangadással és rengeteg düh és fájdalom kiéneklésével.
[00:30:41]Volt egy ukrán pszichológus hallgatóm, aki segített, tehát hogy... óh, ezt én sokat csináltam, amikor kitört a háború.
[00:30:48]Tehát például ott az elfogadás segít, hogy amit nem tudok megváltoztatni, azt nem tudom megváltoztatni, de amit tudok tenni, azt meg tudom tenni.
[00:30:55]Néha viszont kőkemény ellenállás kell.
[00:30:58]Nekem nagy tapasztalatom van a lázadással.
[00:31:00]Én egy ilyen lobogó csikó voltam, és ezek a saját metaforáim magamra, áttörtem a kerítésen és rohantam a pusztába, mert akkor azt kellett.
[00:31:10]Én fájdalmak és veszteségek tapasztalása során tanultam meg azt, amit most itt lát.
[00:31:15]Teljesen illogikus egyensúly, mert nem kéne, hogy itt tartsak, ha nem tanultam volna agyon magam.
[00:31:22]Rengeteg olyan segítővel veszem magam körül, akik a lelkem és a testem egészségére vigyáznak, mert én nem látom magam.
[00:31:28]- Milyen segítőket von be?
[00:31:30]- Hát például van olyan szupervizorom, akire rábízom azt, hogy a tanári tapasztalataimat átvezessem rajta, van masszőr, van párterapeuta.
[00:31:39]- Párterapeutához is jár?
[00:31:41]- Igen, hát a párommal ez egy építkezés.
[00:31:44]Ez egy tök jó dolog szerintem.
[00:31:45]Nem azért, mert baj van, hanem azért, mert építkezünk hosszú távon.
[00:31:48]- És ketten ezt nem tudják megoldani, kell hozzá egy külső harmadik?
[00:31:52]- Nagyon sok mindent meg tudunk oldani ketten, szerintem nagyon jó, ha valaki kívülről ránéz, és azért fizetem őt, hogy nézzen rám kívülről.
[00:31:59]Egyéniben is járok.
[00:32:00]- Pszichológushoz?
[00:32:00]- Igen, igen.
[00:32:02]Tehát hogy nézzen rám, és nézze meg, hogy mi az, amit csinálhatnék másképp, és amiben én nagyon hiszek, az pedig a testalapú módszerek.
[00:32:09]Movement Medicine például.
[00:32:11]- Az mit jelent?
[00:32:13]- Egy olyan rendszert rakott össze egy Ya'Acov nevű ember Angliában, aki az 5Ritmus tánc felől, meg a sámáni tradíciók felől jött, és táncolunk.
[00:32:22]Kábé ő meg a révpartik világából jött.
[00:32:25]Tehát nagyon sokáig, mondjuk három napon át táncolunk.
[00:32:28]- Három napig megállás nélkül, persze.
[00:32:30]Nem is alszanak.
[00:32:31]- De, de, de alszunk.
[00:32:31]- És ez mit vezet le az emberben?
[00:32:33]- Hát vezet le, alakít át, transzformál, minden, ami beragad és nem mozog, az nem él, és minden, amit mozgásba tudunk vinni, légzéssel, mozdulattal, az elindul és valamivé átalakul.
[00:32:51]Tehát én ezt nagyon sokszor csinálom otthon, nem tudom, amikor érzem, hogy már nagyon feladatlistákban gondolkodom, és kijön belőlem az OCD vagy az extra rendszeretet, tehát és mindent kontrollálni akarok, akkor rájövök, hogy üljek le a szőnyegre és csak kezdjem el mozgatni a gerincemet, lélegezzek, és csak kezdjem el átmozgatni magamban ezt a rengeteg túltelített információt, és jöjjek vissza a testembe.
[00:33:17]Ilyen szempontból a macskákat jó figyelni, mert ők így nagyon jó tanítómesterek ebben.
[00:33:21]- Úgy kell elképzelni Palya Beát, hogy elmegy ilyen háromnapos elvonulásra, tánckúrára?
[00:33:26]- Abszolút.
[00:33:27]Nekem inkább az a meglepő Sándor, hogy ez magának meglepő.
[00:33:30]A nagyon mosolygós, derűs emberekről azért kell sejteni, hogy van B oldal, vagy van a másik.
[00:33:36]Tehát a sötét oldallal is dolgoznak, és én dolgozom a sötét oldalon, ezt nem is rejtem véka alá.
[00:33:41]- Utána hol érzi ennek jótékony hatását?
[00:33:44]- Mások a fények otthon.
[00:33:44]Más ízű a kávé.
[00:33:48]Más a párom ölelése, a kislányom haja selymesebb.
[00:33:52]- Ezt nem csak bebeszéli utóbb, hogy legyen valami hatása annak, amiért ott volt három napot?
[00:33:57]- Akkor és ott így érzek.
[00:33:59]Akkor és ott azt érzem, hogy így meg akarom ölelni a világot.
[00:34:04]Hát azt is csak bebeszéljük magunknak, hogy reménytelen vagyok és egyedül vagyok, és a sötét gödör ilyen szempontból, de akkor és ott az az érvényes.
[00:34:13]Olyan érdekes nekem, hogy ezen így elgondolkodik.
[00:34:16]Úgy megölelném most.
[00:34:17]- Majd a végén egy nagy ölelésbe törünk ki, jó?
[00:34:20]- Tudja Sándor, mi ez?
[00:34:20]Rock and roll.
[00:34:22]Menő.
[00:34:22]Annál jobbat én el se tudok képzelni.
[00:34:25]Egyszerűen fun, öröm, élet.
[00:34:25]Tehát nagyon jó.
[00:34:29]Tehát tényleg nagyon jó ebben lenni, és amikor kérdezik, hogy nem vagyok ilyen gyógyulás junkie?
[00:34:34]De hát gyógyultan sokkal jobb élni, mint nem.
[00:34:36]Azért nem tolom túl, tehát nem csinálok mindent egyszerre, de gyógyultan sokkal jobb élni, mint nem gyógyultan, egyszerűen az életet jobban lehet szeretni.
[00:34:45]- Fontos kérdés tárgyalt témánk esetében az emberi méltóság kérdése.
[00:34:50]Gondoltam, ezt is behozom majd a beszélgetésbe.
[00:34:53]Az emberi méltóságot ön hogyan határozná meg?
[00:34:56]- Hát például, hogy az én tiszteletem a másik ember felé az az, hogy elfogadom és érvényesnek hallom azt, amit ő érez és gondol.
[00:35:04]- Tehát az emberi méltóság annak az alapvető elvnek a tisztelete, hogy minden ember önmagában is érték, az embert ugye nem lehet eszközként kezelni, és akinek a szabadságát, lelki, testi integritását mindig tiszteletben kell tartani?
[00:35:21]- Igen, igen, úgy is, hogy nekem ez is a méltóság része, hogy kíváncsi vagyok arra a másikra is, nem csak arra, ami bennem történik.
[00:35:29]- Például ezért is hoztam szóba: az emberi méltóság fogalma hogyan változik meg egy olyan korban, ahol a közösségi terek, a közösségi média gyakran inkább megalázó és ítélkező?
[00:35:40]Mi van olyankor az emberi méltósággal?
[00:35:42]Ezt nyilván saját bőrén is tapasztalja.
[00:35:44]- Néha úgy érzem, hogy celofán a bőröm.
[00:35:47]Dél-Amerikában van ilyen béka, hogy lehet látni a szívét, ahogy dobog.
[00:35:50]És én ilyennek érzem magam néha, és szerintem nem vagyok ezzel egyedül.
[00:35:53]Szerintem nagyon sokan nagyon érzékenyek, akár egy ilyen internetes komment szét tudja cseszni a világát valakinek, és bele tud betegedni, és ilyenkor nagyon fontos határokat tartani.
[00:36:06]- Kikezdte bármi is az ön emberi méltóságát mondjuk, amire visszaemlékszik?
[00:36:10]- Kapcsolatokban igen.
[00:36:12]Húú, most elérzékenyültem, most érzem, hogy így megremegett a gyomrom.
[00:36:16]Volt ilyen, abszolút, egy részét megírtam ugye a Ribizliálomban.
[00:36:22]- Ez az önéletrajzi könyv.
[00:36:22]- Igen, életrajzi esszékötetem.
[00:36:25]Ott volt, ami a méltóságomba belemart, mert annyira, ez az áttetsző bőr annyira nem tudott megkeményedni sehol, hogy hagytam, hogy bejöjjenek rajta.
[00:36:37]Nagy tapasztalás volt, de tulajdonképpen ezek a sérülések, meg sebek, meg életváltó nehéz történetek, tudnak lenni ilyen nulla kilométer kövek egy új szárnyaláshoz.
[00:36:48]- Azaz, az lenullázza, ott megpihen, és onnan el tud rugaszkodni, azt mondja?
[00:36:53]- Az én receptem az, hogy alkotok belőle dalt, könyvet, tananyagot, valamit, de úgy veszem, hogy az élet adott nekem egy feladatot, hogy tessék, akkor ezzel így bánjál valahogy, és addig menj, amíg a legeslegjobbat ki nem hozod abból, és ne azt ismételgesd, hogy te szerencsétlen vagy, meg hogy jaj, az milyen nehéz volt, hanem azon túlmegyünk, és valami szépet építünk belőle.
[00:37:18]De persze vannak olyan sebek, amikből nagyon nehéz kijönni.
[00:37:21]- A közösségi tér, legyen az színpadi vagy online jelenlét, segít vagy inkább veszélyezteti az ember lelki stabilitását?
[00:37:29]- Közösségi tér, ahol látszom?
[00:37:31]Hát az inkább egy veszélyes tér, az inkább egy kockázatos létezés.
[00:37:37]Nem is nagyon tudok olyan színpadi embert, aki valójában stabil.
[00:37:41]Olyan van, hogy az egyensúlytalanságokból vissza tud találni viszonylag gyorsan az egyensúlyba.
[00:37:48]- Hogyan?
[00:37:48]Mi módon?
[00:37:49]- Énnekem az egyik eszközöm, hogy amikor van egy nagyon nagy kitárulkozás, mondjuk új műsor egy nagy színpadon, akkor utána van egy úgynevezett babanap.
[00:38:00]Evés, alvás.
[00:38:00]Evés, alvás.
[00:38:03]Tehát igyekszem nem csinálni semmit másnap.
[00:38:07]- Babanapnak nevezi?
[00:38:07]- Baba napnak neveztem el.
[00:38:10]- Tetszik.
[00:38:11]- Emlékszem, hogy egy Müpa koncert után egy Selymeim sorozat volt, és nem tudtam megsütni másnap reggel a tükörtojást.
[00:38:17]Azért, mert ott a szervezetem még egyensúlytalan volt, én ott kiléptem egy veszélyzónába, és másnap semmit nem kell csinálnom, hogy evés, alvás, evés, alvás a természet... - És akkor mi van olyankor a gyerekekkel?
[00:38:31]Ők önmagukat látják el?
[00:38:32]- Nem, nem.
[00:38:32]Nyilván amíg fiatal gyerekes anya voltam, addig nem nagyon tudtam babanapokat tartani, csak ha valaki segített.
[00:38:38]Tudja, az van, hogy azt is megtanulták, hogy elmondtam nekik, hogy Lilikém, a koncert anyának este van, de az már reggel elkezdődik.
[00:38:47]Anya ilyenkor már a dalokon gondolkodik, meg egy picit gondol arra, hogy a Jenci mit fog játszani a melyik dalban, hogy lesz az a szöveg ott, mert az új, és akkor tudják azt, hogy aznap már olyan, nem kell tojáshéjon járni, mert tudják ezt, és azt is tudják, hogy utána van egy ilyen 'hi állapot', és másnap meg pihi.
[00:39:05]És hogy minthogyha ők is a maguk, mondjuk a Lili most vizsgázott, hogy ő másnap mondta, hogy ő nem akar csinálni semmit.
[00:39:12]Oké.
[00:39:12]És ezt elfogadtam, tehát hogy ők is tudják ezt a hullámzást, hogy magasra megyünk és utána kiürülünk.
[00:39:20]Tudja, nem egy hagyományos anya vagyok, de hát ezzel is meg kell tanulni együtt élni, ez a valóság.
[00:39:26]- Érdekel, hogy hogyan változott az önmagához való viszonya az évek előrehaladtával, és milyen felismerések segítették abban, hogy lehetőleg ne veszítse el a belső egyensúlyát?
[00:39:40]- Hát a legfontosabb önmagamhoz való viszonyváltozás az az, hogy sokkal jobban szeretem magam, mint régen.
[00:39:48]Régen nagyon nehéz volt.
[00:39:50]Nagyon.
[00:39:50]Azok az önbántó mondatok, amik arról szóltak, hogy jaj, nem énekeltem elég jól azt a dalt, egy kicsit hamis hang volt benne, az összes többi gyönyörű hang, az mindegy, de az a hang!
[00:40:01]Nagyon tudtam magam cseszegetni, bántani, és hogy ez megváltozott.
[00:40:10]És a szenvedés nem feltétlenül lett kevesebb, de oda tudok magam mellé állni.
[00:40:16]Emlékszem arra, amikor a naplóim, sokszor sokat írok, a napló bejegyzéseim végére elkezdtem odaírni, hogy Beácska, nagyon szeretlek.
[00:40:25]Vagy az ÉSZA-ban nem véletlenül minden óra önaltatóval végződik, ahol a hallgatók így magukat összeölelik, vagyis önmagukat, és én éneklek egy altatót, és nagyon gyakran a saját nevüket éneklik rá.
[00:40:40]- Mitől futotta el a szemét a könny hirtelen?
[00:40:42]- Hát attól, hogy ez tök intim, úgy mondom, hogy szeretlek Beácska, de hogy ez volt a legfontosabb viszony így a magammal való életem során, hogy elkezdtem ezt a Beácskát, aki itt van, nagyon tisztelni és az emberi méltóságát nagyon is meglátni és meghallani, hogy az, amit ő érez és gondol, az érvényes.
[00:41:03]- Miért, előtte ezt nem kapta meg attól a közegtől, ahonnan jött?
[00:41:06]- Nem feltétlenül.
[00:41:06]Én mindenhonnan kilógtam, sok voltam, másképp gondolkodtam, innovátor voltam, zavartam mindenkit, meg sokakat idegesítettem, sokan imádtak, sokan utáltak, és az, hogy amit én érzek és tudok és gondolok, az oké és érvényes, és hogy én ezt szeretem, nagyon hosszú idő volt.
[00:41:29]Sokkal könnyebb volt másnak a feddését, a rossz szavát magamra érvényesnek gondolni.
[00:41:37]És az, hogy napról napra odaírtam magamnak, hogy nagyon szeretlek Beácska, mintha egy ilyen belső anya mondaná, az valami olyan módon változtatta meg az életemet.
[00:41:54]Persze ez önmagában nem lett volna elég, de ez egy nagyon fontos része volt a belső munkámnak.
[00:42:00]- Mit tanult meg önmagáról azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb volt a belső vagy külső zűrzavar ön körül?
[00:42:08]- Hát hogy mennyire sebezhető vagyok.
[00:42:11]És hogy ez másoknak mennyire nem látható.
[00:42:14]Sándor, nekem ebben a beszélgetésben is az az egyik legérdekesebb, hogy amit rólam látott, pedig tudom, hogy elolvasott, megnézett sok mindent, hogy nem látszik feltétlenül ez az én sebezhető részem, vagy nem... - De az baj, hogy nem látszik?
[00:42:29]- Inkább azon lepődöm meg, hogy amikor néha belső körnek se látszik, hogy te olyan erős vagy, te mindent megoldasz.
[00:42:35]Yes, fáj, megoldok, csak nekem az mibe kerül.
[00:42:40]Tehát hogy most már azt kezdem el így ötven évesen lerakni, hogy már nem kell mindent megcsinálni mások helyett.
[00:42:46]Már lehet így, lehetek éppen gyenge, lehetek épp sebezhető, lehetek épp elérzékenyült, és hogy ebben a barátságban, ez a beautiful freundship, ami köztem és köztem köttetett, az a legszebb, hogy rengeteg eszközt kidolgoztam, hogy oda tudjak állni magam mellé, és nem csak magamnak, hanem másoknak is oda tudom adni.
[00:43:13]- Ez egyúttal azt jelenti, hogy megtanult valamit a saját életében, mondjuk úgy a töréspontokról, és hogy hogyan lehet azokat építő módon integrálni az életébe?
[00:43:24]- Abszolút.A töréspontok nagyon sokat jelentettek nekem.
[00:43:27]Most eszembe jutott egy pillanatra a Psyché album, amit harminc évesen csináltunk, és ugye ott a Psyché, Weöres Sándor által alkotott nő, aki - nem értettem tizenhat évesen, hogy hát ez én vagyok!
[00:43:39]- értettem, de hogy teljesen olyan, mintha rólam szólt volna, ugye ott azért volt nekem az az album nagyon fontos, mert én ott majdhogynem abbahagytam az éneklést, meg ki akartam szállni sok mindenből.
[00:43:53]- Miért?
[00:43:54]- Úgy éreztem, hogy nem bírom el a súlyát.
[00:43:56]Férfiakból álló zenekart vezettem.
[00:43:59]Azért a zeneipar tele van olyan nagyhatalmú emberekkel, akik azt mondják, hogy neked ilyennek kéne lenned, és ha ilyen leszel, akkor így leszel híres és úgy ismert és amúgy szép és így gazdag.
[00:44:10]És hol van az, amit én szeretnék, hol van az én belső igazam, az én dalom, az én hangom?
[00:44:17]És az a Psyché album az nagyon sok mindent jelentett ott akkor nekem, mert Weöres, nekem Sanyika, elnézést.
[00:44:27]- Weöres Sándor?
[00:44:27]Sanyika?
[00:44:28]- Nagyon mély viszonyban vagyok vele.
[00:44:28]- De személyesen is ismerték egymást?
[00:44:32]- Nem ismertem, de a Sebő azt mondta, meg Gryllus Dani is, akik ilyen atyafigurák az életemben, hogy nagyon szeretett volna téged Weöres Sándor, de ő ezt a figurát ugye meghalasztotta, kinyírta.
[00:44:43]- Most a Psychéről beszélünk.
[00:44:43]- A Psychéről beszélek.
[00:44:45]És aztán a férj vagy megölte, vagy véletlen baleset volt, a történet szerint a lovak agyontaposták.
[00:44:52]És én azt mondtam ott a Gryllus Samunak, akivel ezt az albumot írtuk, hogy az nincs, hogy én ebben a lobogó lényemben így harminc évesen elégek.
[00:45:03]- De mit értett meg a műből, vagy a mű előadása során, amiből ez következett?
[00:45:08]- Azt, hogy van az az alkímia, amivel meg tudom magam értetni.
[00:45:11]Ugye a Psychének, a történetnek az a tragédiája, hogy ő annyira sok volt és annyira lobogott és annyira gyönyörű volt és annyira szexi és annyira, és még okos is cserébe, és azt már végképp nem bírta Toldy Ferenc irodalomkritikus a történetben, hogy ezt nem lehetett annak a világnak befogadnia.
[00:45:30]Én azt tanultam abból, hogy igen, a világnak nincs könnyű dolga akkor, amikor engem akar befogadni, de mi van, ha segítek?
[00:45:38]Mi van, ha én csinálom meg a hidakat például a magam írta dalokkal?
[00:45:42]Például arról, hogy a Psychét eléneklem és másképp fejezem be.
[00:45:47]Mi átírtuk az egésznek az ívét, tehát a végén az alkímiát tettük a végére.
[00:45:52]És volt egy másik kicsit atyafigura, aki nagyon szeretett engem, és én is őt, Esterházy Péter, és amikor 2008-ban előadtuk a Psychét a MÜPA-ban, Gálffi László volt Toldy Ferenc irodalomkritikus, akkor megkértük Pétert, mert csináltunk ilyen kis füzetet, hogy írjon valamit bele nekem.
[00:46:13]És akkor Péter..., ezt most elolvasom, megpróbálom nem telesírni itt a mikrofont.
[00:46:21]2008.
[00:46:21]március 4-én e-maileztünk.
[00:46:24]"Édes Bea, meghallgattam, olvasva közben, a lemezed.
[00:46:29]Nagyon finom.
[00:46:30]A Gryllus nevű embernek is gratulálok, WS rögtön beléd szeretett volna.
[00:46:34]Ah, csak a komplikáció.
[00:46:36]Ezt eszkábáltam, hátha tudod használni.
[00:46:41]Csokonai Lili WS mondatokat gyűjt Palya Beának.
[00:46:45]Weöres Sándort az Isten költőnek teremtette.
[00:46:49]Pessoából van négy.
[00:46:49]WS-t nem lehet összeszámolni, annyi.
[00:46:55]Ahogy például Mozart, ő is újraértelmezi a komolyságot, ezt a nagy, centrális európai eszményt, vagy ahogy fittyet hány egy másiknak, a férfiasságénak.
[00:47:07]A legautentikusabb pillantás, amit WS-re vetettek, a Kosztolányié.
[00:47:13]Ő tudta aztán igazán, ki az a szép gyermek vele szemben.
[00:47:18]Drága fiam!
[00:47:18]A világ.
[00:47:21]A nem magyar emberek nem tudják, nem tudhatják, és azt hiszem, nem is fogják tudni, kicsoda Weöres Sándor.
[00:47:28]Nem az elmaradt nagy dicsőségre célzok, nem az úgynevezett méltó helyre a világirodalomban, hanem arra, hogy Weöres, a teremtés e nagy ténye, magyar tény.
[00:47:40]Azaz lényegében csak számunkra nyílik meg.
[00:47:43]Weöres Sándorhoz magyarnak kell lenni.
[00:47:45]Ezt nem büszkén mondom, de úgy, mint aki gazdag.
[00:47:48]Gazdagok vagyunk általa és gazdagok a gyerekeink is, és a gyerekeink gyerekei is gazdagok lesznek.
[00:47:54]Nem nagyon szoktuk ezt érezni, és erre sok okunk van, hogy magyarnak könnyű vagy jó volna lenni.
[00:48:02]Weöressel könnyebb ez, ennyivel könnyebb.
[00:48:05]Más így minden, más így magyar írónak is lenni, megtisztelőbb és nagyobb dolog.
[00:48:10]Talán az utolsó igazi nagy nemzeti költő.
[00:48:14]Első az egyenlők közt, akit soha senki nem tudott kisajátítani.
[00:48:19]Mindenkié, ő minden olvasójáé és senki másé.
[00:48:23]Weöres Sándor egymaga élő bizonyítéka, élő bizonyítéka most is az ember fönségének.
[00:48:31]Kondás és égi fejedelem."
[00:48:31]- Gyönyörű írás.
[00:48:36]Ezt kapta?
[00:48:36]- Mindig sírok rajta, és pont beszél arról, amit itt az előbb pedzegettünk.
[00:48:42]Hú, nem is tudom.
[00:48:45]- De folytathatjuk.
[00:48:45]- Persze, persze.
[00:48:47]Weörest nem lehet külföldről érteni.
[00:48:51]Nem is tudom, hogy le lehet-e őt fordítani.
[00:48:52]És egy picit ez az én tragédiám is, hogy én Weöresen, József Attilán, Kosztolányin nőttem fel, és az, amit magyar dalszerzőként, dalszövegíróiként tudok, ahhoz is kell a magyar nyelv.
[00:49:05]Tehát az én szövegeimet például nem úgy értik vagy nem értik külföldön.
[00:49:10]Azt a finomságot, amitől azt írja egy másik nagy magyar tény, Esterházy Péter egy másik magyar tényről, Weöres Sándorról, hogy kondás és égi fejedelem, ezeket a finomságokat nem tudom átadni.
[00:49:22]- Ezért nagy dolog, pont mikor most Krasznahorkai László Nobel-díjat kapott, hogy ezt a nyelvet, azt a gondolkodást hogyan lehet átültetni úgy angolra, hogy azt egy angolul mondjuk ugyancsak nem anyanyelvi szinten beszélő bizottság, mint amilyen a Nobel-bizottság, azon a szinten értse és értelmezze, ahogy az az íróból kijött, ugye?
[00:49:46]- Mégis Nobel-díjjal jutalmazzák.
[00:49:48]- Igen.
[00:49:48]- Tehát azért van a kettő között egy olyan híd, amit talán ésszerűen nem is lehet megmagyarázni.
[00:49:53]- Olyan jó, hogy ezt idehozza, mert van remény.
[00:49:56]Sok áll még előttem, mert nem beszélek tökéletesen angolul, amikor tanítok sem, viszont nagyon autentikus vagyok, mert zenéhez értek, olyan dalokat válogatok, amit tudok, a hangommal tudok játszani, akkor is, ha negyedannyi a szókincsem, mint magyarul, tehát azért meg lehet ezt tanulni.
[00:50:13]- Az angol felé mi sodorta egyébként?
[00:50:13]Jön egy falusi környezetből.
[00:50:17]Már gyerekkorában ez a késztetés megvolt önben, vagy sokkal később?
[00:50:21]- A kíváncsiság megvolt, és a néptánc, a népi együttes meg a népzene azért is volt nagyon érdekes, mert utazhattunk.
[00:50:29]És ezt még úgy értse, hogy '90 előtt, tehát én '86-ban láttam a Boszporuszt.
[00:50:33]Ez egy falusi lánynak!
[00:50:33]'90-ben Kanadában Québecben és Montrealban bevásárlóközpontban voltunk, akkor még nálunk volt a bót.
[00:50:43]Kábé volt benne szalámi, meg sajt, és akkor egyszer csak egy Mall Kanadában, a Szent Lőrinc folyó torkolatáról nem is beszélve.
[00:50:52]Tehát hogy ez egy nagyon a kíváncsiságot is tápláló és kielégítő közeg volt, hogy én menni fogok, azt mindig tudtam.
[00:50:59]Egyébként nyelvileg nem az angol volt a nyelvek közül az első, hanem a francia.
[00:51:04]Tehát először franciát tanultam, de hál' Istennek olyan tanárnőtől, aki fogta, berakott minket a buszba, és levitt minket Dél-Franciaországba, és ültem a tengerparton és énekeltem.
[00:51:14]- Ezen például családi közeg nem csodálkozott, hogy ön egyszer csak elkezd idegen nyelvek felé is érdeklődni?
[00:51:20]- Hát az anyu addig gondolta végig, hogy a két gyerekét beadja az Apáczaiba, és nagyon büszke volt rá, hogy a tesómat is, meg engem is felvettek ebbe a nagy hírű iskolába, de hogy onnantól, onnantól már kikerültünk a falusi kontroll alól.
[00:51:35]Most például negyvennyolc évesen elkezdtem zongorázni, kell Bartókot gyakorolnom, skáláznom kell.
[00:51:41]- Zongorázik, és mindjárt Bartókot gyakorol?
[00:51:43]- Hát a Bartók gyermekeknek.
[00:51:46]- Ja, azt hittem, hogy ott kezdte.
[00:51:46]- Nem a zongoraversenyek.
[00:51:49]Nem, de hát azok nagyon jók.
[00:51:49]Most a Mikrokozmosz megy már.
[00:51:51]- És mi volt ez a késztetés, ami a zongorázás felé vezette?
[00:51:54]- Hát, hogy kiskoromban nem lehetett, mert anyu azt mondta, hogy elég a néptánc, az is három próba volt egy héten, plusz rengeteg utazás, és én nagyon szerettem volna, hallottam mindig, amikor a Mozartot játsszák a gyerekek, úgyhogy most azt gondoltam, hogy 48.
[00:52:08]születésnapomra, két évvel ezelőtt azt az ajándékot adom magamnak, hogy beiratkozom zongorázni.
[00:52:16]És elképesztő olyan mellékes hasznot is hozott, hogy például amikor a tanítványaim egy-egy nehéz éneknél nyígnak, hogy jaj, nem megy így, meg nem megy úgy, és mondom, tudom, együtt érzek veletek.
[00:52:30]Jobb kéz, bal kéz függetlenítés, sose csináltam, nagyon nehéz.
[00:52:34]Lili, lányom, fele annyi idő alatt megcsinálja.
[00:52:37]Tudom, miben vagytok, többször kell csinálni, ennyi, de meglesz.
[00:52:41]- És naponta gyakorol ön is?
[00:52:43]- Aha.
[00:52:43]- Zongorázni?
[00:52:43]Igen?
[00:52:44]- Lili nem gyakorol, de ő tud.
[00:52:44]Tehát ő sokkal jobb.
[00:52:47]- Mit gondol, van-e értelme manapság például erkölcsről beszélni, ha a társadalom igen jelentős részének a magatartása elutasítja a határokat és a felelősséget?
[00:52:58]Hogy áll ön ehhez a kérdéshez?
[00:53:00]- Azt hiszem, hogy az életem alapvetése, és nem tűnik föl, hogy ezen külön gondolkodnom kéne, hogy ezek szerint az értékek szerint élem az életemet, hogy felelősséget vállalok, sőt igazából azzal kellett dolgoznom, hogy ne vállaljak át minden felelősséget mástól.
[00:53:15]De hogy azért, amit én csinálok, azért felelősséget vállaljak, tisztességesen viselkedjek, tisztán kommunikáljak arról, amit szeretnék, kérjek, kérjek bocsánatot, ha kell.
[00:53:29]Tartsam a tisztességes határokat, ne vállaljak el olyat, ahol nem lennék autentikus.
[00:53:39]- De amikor kihívás éri, amikor esetleg előnye származna abból, ha nem a tiszta erkölcs szabályai szerint élne?
[00:53:47]- Már nem csinálom.
[00:53:48]Biztos voltam fiatalabb, amikor opportunistább voltam, és a karrierem egy-egy pontján az olyan jónak tűnt.
[00:53:54]Amikor a tanárommal összejöttem, az arról is szólt, hogy volt egy aspiráció, hogy én majd nagyon-nagyon jó zenész leszek és énekes, és hogy ezt összekevertem a szezont a fazonnal.
[00:54:06]Bár én azt hittem, hogy csak tanári viszony, és aztán meg nem az lett belőle.
[00:54:10]Nagyon fiatal és törékeny és sebezhető voltam, és nagyon akartam a zenét, és összekevertem a zenét a kapcsolattal.
[00:54:18]- De mert azt hitte, hogy a tanárral való kapcsolata az érvényesülését meggyorsítja?
[00:54:23]- Nem, ő mondta azt, hogy csak akkor tanít, hogyha a szeretője is vagyok, tehát hogy ez azért így nézett ki inkább.
[00:54:28]Vagy legalábbis nagyon okos férfi volt, és ő erről meggyőzött.
[00:54:34]Már persze túl vagyok ezen, csak például ott az, hogy előnyöm származna belőle és megyek arrafelé, mert az a vágyálom, hogy én énekes leszek, és nagyon tudom azt a tudást, amit ő, az fölülírta azt, hogy az én belső erkölcsöm az, hogy se testem, se lelkem nem akart a szeretője lenni, mégis az lettem.
[00:54:51]De mára kialakítottam egy olyan életformát, amiben van annyi biztonságom és van annyi ember, aki körülvesz, hogy mondhatok egy csomó nemet.
[00:55:01]Bár ez nagyon nehéz út, nem a könnyebbik út.
[00:55:04]- Ha az ember ragaszkodik a saját erkölcsi mércéjéhez?
[00:55:07]- Igen, nagyon nehéz út.
[00:55:09]- Egyáltalán ön szerint van még közös emberi erkölcs, közös emberi mérce, vagy mindannyian már csak a saját kis erkölcsbuborékunkban élünk?
[00:55:20]- Szerintem nagyon beteg a világ.
[00:55:22]Tehát azt látom, hogy az emberek nem gyógyultan élnek, nem elegánsan élnek, nem tudnak beszélgetni, és ezért nincs egy ilyen közerkölcs, egy ilyen köz mindenre érvényes emberi szabály, ami működik.
[00:55:35]Ha lenne, akkor nem lennének háborúk, nem lennének az, ami most van a világban.
[00:55:39]Ugyanakkor a mikroközösségekben én bízok.
[00:55:43]Hogy Gábor barátom, Máté Gábor ennyire híres lett, az is arról szól, hogy az, amit mond, az valamiért számít, az valamiért elkezdte érdekelni az embereket, elkezdte érdekelni a gyógyulás, és ugye ő orvos, tehát ő tudja hitelesen és sokfajta szempontból sokfajta embernek elmondani azt, amit mond.
[00:56:02]Tehát, hogy van egy születőben lévő új erkölcs, ha így tetszik, vagy egy új közösségi szabály, ami arról szól, hogy magadat gyógyítsd meg előbb, ne a társadalmat - szintén Weöres Sándor írta.
[00:56:13]A saját szádba tedd az ételt és a saját fényedet add nekünk oda ajándékul.
[00:56:17]Ha mindenki magán kezdené a gyógyulást, akkor nem lennének ekkora elcsúszások, mint amik most vannak, de az a legnehezebb.
[00:56:25]Tehát minden, amiről itt beszélünk, a jeges víz, a test, a Bea vagyok, itt vagyok, az éneklés, a mozgás, az mind arról szól, hogy én a saját mocskomat gyúrom meg előbb, a saját, hogy mondjam, sebzett részeimet gyógyítom, és abból tudok utána másoknak segíteni, és nem fordítva.
[00:56:43]- És egy ismert alkotó embernek van felelőssége abban, hogyan beszél a világról, akár a saját félelmeiről, a bizonytalanságairól, vagy ez nem dolga, mert a közönség illúziókat, optimizmust vár egy rajongott előadótól?
[00:57:00]- Abszolút felelősségem van abban, hogy hogyan beszélek, miről beszélek.
[00:57:05]A szavakat, amiket használok, a mívessége, a nemessége annak, amit mondok, amilyen témákat választok, ami mellé odaállok, vagy ami mellé nem állok oda, annak mind-mind jelentése van, és abszolút, én minden egyes megnyilvánulásomat úgy nézem meg, hogy ha húsz év múlva visszanézem, igaznak gondolom, igen, akkor mehet.
[00:57:30]Nekem nincsenek ilyen impulzusposztjaim, mert nagyon megválogatom azt, hogy mit mondok, és elkezdtem nagyon editálni azzal kapcsolatosan is, hogy mit nem mondok és mit nem rakok ki.
[00:57:43]- És kifizetődő őszintének maradni, amikor a világ egyre inkább a felszínesség felé tolja az embereket?
[00:57:49]- Teljes mértékben.
[00:57:49]Csak az kifizetődő.
[00:57:52]- Ezt meri állítani teljes életműve birtokában?
[00:57:56]- Igen, igen, abszolút.
[00:57:59]Őszinte és autentikus megnyilvánulásoknak van szerintem értelme, de hát erről szól mindenem.
[00:58:05]Ami nekem bejött, hogy lett egy közösség körülöttem, az nagyon jó, mert azért egy ilyen sok-ságnak, mint én vagyok, azért nagyon nehéz volt beilleszkedni, és tudja, mi volt az én nagy nehézségem?
[00:58:22]Cigány származású kislányként a hátsó padban ültem, viszont sokkal gyorsabban forgott az agyam, mint az osztálytársaké, és ezért egy idő után a tanárok mondták hatodikban, hogy mi lenne, hogyha nyolcadikba ugranék egyből, és a hetediknek a tananyagát három hónap alatt megtanulnám.
[00:58:38]És ez is lett, hogy ne unatkozzak órákon.
[00:58:41]Ami egy tök jó kihívás volt, de ez a kilógás sem könnyű feltétlenül.
[00:58:49]De abszolút megéri.
[00:58:50]Tehát nekem minden módon bejött az, amit csinálok.
[00:58:53]Az én tempómmal, az én temperamentumommal, az én hangommal megéri, mert gyógyultabb vagyok, mint húsz éve, vagy akár tíz, vagy akár öt, megéri, mert az, amit csinálok, az olyan értékrend mentén megy, hogy semmi megalkuvás nincs benne.
[00:59:11]Egyébként mondok valamit.
[00:59:11]Nagyon nehéz egyedül változni.
[00:59:15]Én nagyon sokat voltam egyedül.
[00:59:15]És nem is tudom, hogy hogy csináltam.
[00:59:20]Igazából a dalok erejével, meg a dalszerzés erejével csináltam, de a magány az egy nagyon nagy élményem.
[00:59:26]És azt láttam, hogy ez így nem lesz jó, nagyon nehéz egyedül változni.
[00:59:31]- De mit tanult a közösségektől, amelyekhez tartozott, és mit tanult a magányból?
[00:59:36]- A magányt mondom előbb.
[00:59:36]Megtanultam, hogy milyen erős vagyok.
[00:59:40]Volt ára, mert egyedül kellett magam kihúzni néha a gödörből, de megtanultam, hogy a saját erőm és a saját alkotói kitartásom az hova tud elvinni.
[00:59:54]Tehát én dalokkal húztam ki magam a csávából.
[00:59:58]És az azóta is itt van velem.
[01:00:02]A közösségekből pedig azt tanultam, hogy Úristen, lehet könnyebb az élet?!
[01:00:07]- Mert mit ad a közösség hozzá, amit a magány időszakában esetleg elveszít az ember?
[01:00:14]- Magány idején nagyon könnyű azt érezni, hogy az életnek nincs értelme.
[01:00:18]Úgy nagyon el lehet süllyedni a mocsárba és nagyon kilátástalanná tud válni egy-egy nehéz életszakasz.
[01:00:24]De ha megosztjuk a magányt, meg a nehézséget, akkor van olyan, hogy de hát ez nem is olyan nehéz, hát te is túlélted.
[01:00:32]Életem egy szakaszában azt éreztem, hogy amerikai és kanadai terapeuta nőkkel volt egy közösség, ahol tanultam, hogy ők tartják bennem a lelket.
[01:00:41]És pusztán csak attól, hogy azt mondták, hogy hallunk, Bea, minden oké.
[01:00:47]Hogy csak így ezek a szavak elhangzottak, attól lett valami.
[01:00:52]Most is ahogy így mondom, mélyebben lélegeztem egy kicsit, hogy egyszerűen túléltem a dolgokat.
[01:00:57]- A közösség valamiféle olyan kollektív élményt ad, amit ha tudom, hogy átél más is, az könnyebbít a helyzetemen?
[01:01:04]- A dalaim egy része erről szól, abszolút.
[01:01:06]- Hogy?
[01:01:06]- Abszolút.
[01:01:08]Hát például az első terhességem alatt nem tudtam enni az elején.
[01:01:14]Minden étel-ital kijött belőlem, nyolc kilót lefogytam két hónap alatt, és Mexikóban voltam, és az volt az élményem, és a saját nagyanyám voltam, kábé így mentem, meg ülni tudtam, és leültek mellém a nők mindenféle korú, nemzetiségű nyelvű nők leültek és meséltek, és pusztán csak ez az ott levés, ez a velem levés, így mutatom, mintha így körbevettek volna.
[01:01:46]Segítségért kiáltoztam, csak nem tudtam kiáltani, de ők ezt így látták, mert szerettek, látták, hogy össze vagyok zuhanva, és odaültek mellém.
[01:01:55]És hogy ez az élmény, hogy úgy együtt vagyunk, akkor is, ha neked most nehéz, túl leszel ezen, figyelj, mi is túl lettünk ezen, meg fogod ugrani.
[01:02:05]Tehát, hogy ez egy nagyon erős élmény, és azért így mutatom, meg így érzem a testemben, hogy így a melegség, amivel rám néztek.
[01:02:14]Annyira megindító volt, ebből az élményből lett a 'Hívlak téged' című dal.
[01:02:19]Tehát szerintem a közösségi létezés, ha tényleg igazán jól össze vannak huzalozva a közösséget alkotó tagok, akkor nagyon-nagyon erős megtartó erő tud lenni.
[01:02:31]És szerintem mindaz, amiről az elején kérdezett, hogy a viselkedési erkölcstelenségek, az emberi méltóság megsértése, a határátlépés, valójában mind azért van, mert szerintem az emberek nem érzik a testükkel ezt a közösséget, ezt az együttlétet, amit a néptáncosok, amikor az övükbe a bolgár férfiak benyúlnak, és így érzik a másik testét és egyszerre mozog.
[01:02:56]Ezek hiányzó élmények a mai világból.
[01:03:01]A közös tánc, az összekapaszkodós tánc, a közös éneklés akár, de jön vissza.
[01:03:08]Tehát ezt azért észrevette a beteg világ, hogy valamit kell csinálni.
[01:03:12]Tehát egyre több táncolós közösség van, én is csináltam egy éneklős közösséget.
[01:03:16]Sok-sok ilyen mikroközösség van, ahol ezt fölismerték, hogy a valahova tartozás a gyógyulásnak, meg a valódi átalakulásoknak a nagy kulcsa.
[01:03:26]- Mivel két kislány édesanyja, hadd kérdezzem meg, hogyan lehet, hogyan kell gyereket nevelni egy olyan világban, amelyben az értékek folyamatosan relativizálódnak?
[01:03:40]- Elmondom a manifesztumból az anya részt.
[01:03:44]Ugye reggel elmondom a manifesztumot, amit én írtam, versbe szedtem.
[01:03:49]A lányaimról szóló rész az úgy van, hogy az első róluk szól, a második rólam.
[01:03:53]'Két lányom csoda, szárnyaik nőnek, sok tanulással készülnek nőnek.
[01:04:01]Az anyaságom, a jelenlétem, ott vagyok velük, lélegzem mélyen.'
[01:04:07]Tehát a második rész az arról szól, hogy Sándor, ott vagyok velük, és lélegzem.
[01:04:13]És amikor ezt ki tudom mondani, hogy Lilikém, anya is elcsesz dolgokat.
[01:04:17]Nem vagyok tökéletes, de itt vagyok veled.
[01:04:19]És rám nézett: Tudom, anya.
[01:04:23]- Na jó, itt akkor most pár másodpercben beiktatunk néhány rövid támogatói spotot, aztán szólóban én is adok némi biztatást feliratkozáshoz nézőinknek, de utána már folytatjuk is ezt a sok szempontból remélem elgondolkodtató beszélgetést.
[01:05:21]- Ha még nem tették, kérem iratkozzanak fel YouTube csatornánkra.
[01:05:25]Ez a gesztus nemcsak nekünk jelent támogatást, hanem önöknek is garantálja, hogy mindig időben értesüljenek új tartalmainkról.
[01:05:33]A feliratkozás egyszerű, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösen építhessünk egy erős, gondolkodó közösséget.
[01:05:40]Hiszen a tudás akkor válik igazán értékessé, ha minél többen osztozunk benne.
[01:05:46]Így minden feliratkozás egy apró lépés afelé, hogy együtt könnyebben eligazodjunk a világ dolgaiban is.
[01:05:54]Ha még erről győzködtem önöket, feliratkoztak, megköszönöm.
[01:05:59]Mai vendégünk Palya Bea énekes, dalszerző, hangtanár, az 'Énekeld magad szabaddá' program alapítója, akivel arról a belső egyensúlyról beszélgetünk, amely talán képes megtartani bennünket ebben a kaotikus világban.
[01:06:13]Folytassuk talán azzal, hogy manapság milyennek látja Magyarország lelkiállapotát?
[01:06:19]Mi az, ami leginkább próbára teszi az emberek belső egyensúlyát?
[01:06:23]Mit gondol?
[01:06:24]- Az egyik egy nagyon polarizált létezés, tehát nagyon mást gondol A és nagyon mást B és ezek így beszivárognak a mindennapokba, tehát én is tanúja vagyok a családban ilyen beszélgetéseknek.
[01:06:38]Amit még én gondolok a magam gondolkodásmódjával, meg látásmódjával, az az, hogy és nagyon sok mindent projektálnak a közéletben ahelyett, hogy befelé figyelnének.
[01:06:48]Utálni valakit azért, mert ezt mondta vagy azt mondta, szerintem képtelenség.
[01:06:52]- Magyarország ma mintha a sértettség és a félelem országává vált volna.
[01:06:57]Van érvényes válasza arra, hogy hogy jutottunk ide?
[01:07:01]- Félek, hogy nincs, meg nem is tudnék adni jó választ, tehát egy picit feszengek ezektől a kérdésektől, mert így egy pillanatra kiléptem a néző fejéből, hogy jaj, mit gondolnak majd rólam, hogy én miért nem mondok A-t vagy B-t, azért, mert nem akarok megbántani senkit, de annak, hogy idáig jutottunk szerintem a fő oka, hogy az emberek nem mentek el terápiába, nem mentek el Movement Medicine-re, nem lélegeznek mélyen, nem szexelnek eleget.
[01:07:27]Egy szexuálisan kielégült emberközösség, aki sokat énekel, meg mozgatja a testét és mélyen lélegzik, sokkal egészségesebb lenne és nem lenne ennyire társadalmilag megosztott az egész.
[01:07:38]Biztos, hogy egy csomó minden történelmi és politikai folyamat is ide elvezetett, de valójában, ha Weöres Sándorral vagyok, márpedig én vele vagyok, hogy magadat gyógyítsd előbb és ne a társadalmat, akkor az, hogy az emberek az öngyógyító folyamatokat nem csinálják, és most így konkrétan a csinálásra gondolok.
[01:07:58]- Akkor máshonnan közelítem.
[01:08:00]- Mit jelent ma ön szerint magyarnak lenni?
[01:08:03]Egyáltalán kell-e gondolkodni ezen, és nem természetes állapotunk-e ez?
[01:08:08]Azért gondolom, hogy erről is érdemes beszélnünk, mert egy olyan országban élünk és beszélgetünk, ahol az identitás gyakran politikai harctérre van ráncigálva.
[01:08:20]- Nekem természetes állapot, de erőlködés van, hogy így csináljunk ilyen, építsünk identitást, közös identitást.
[01:08:29]És amit látok ma, hogy megint egy picit exploatálják, kizsákmányolják az általam oly nagyra tartott néphagyományt egy ilyen identitás kérdés körül, legalábbis nekem így tűnik, mert nekem felszínes az, ahogy ez megjelenik.
[01:08:45]És amikor mondják, hogy nemzeti oldal, hát ez én vagyok, mert tudok sok száz népdalt, vagy akár ezret és sok verset kívülről.
[01:08:54]Tehát nemzetinek lenni nekem az a természetesség, hogy tudom ezeket a kulturális kincseket magamban belül.
[01:09:04]- Na de éppen ez a probléma is egyúttal, hogy van-e értelme ma annak a szónak, hogy nemzet, ha a nemzet jelenleg nem a közösség, nem az együvé tartozás terepe, hanem inkább az ellentéteké.
[01:09:17]- Én a szótáramból kivettem pont azért, mert a nemzet felét jelenti.
[01:09:22]De azért még bízom abban, hogy ez a nyelv, meg ez a kultúra még képes arra, hogy összehuzalozzon különböző világlátású embereket itt az országban, de azért azt látom, hogy ez egy nagyon nehéz dolog, és most úgy a polarizálásra játszanak, amennyire én követem ezt.
[01:09:41]Hát nehéz nem követni, mert szembejön.
[01:09:43]- Ön, amikor kérdezik, ahogy olvastam előzetesen néhány interjút, ami önnel készült, gyakran beszél a női hang felszabadításáról.
[01:09:51]Mit jelent ma nőként megőrizni a normalitást egy olyan világban, amely gyakran szétszedi, illetve megkérdőjelezi a női szerepeket is.
[01:10:00]- Tudni azt, hogy nekem mi a nőiség.
[01:10:02]Például amikor sminkeltek itt a csodálatos csapat, akkor azon szórakoztunk, hogy a Barbie filmben van egy mondat, Margot Robbie játssza Barbie-t, és akkor azt mondja, 'Barbie you look great!
[01:10:12]I know'.
[01:10:14]Tehát, hogy olyan csodálatosan nézel ki!
[01:10:17]Tudom.
[01:10:17]És hogy nem az a 'áá, nem is', 'áá, a ráncaim', 'áá, nem, és most van rajtam két kiló'.
[01:10:23]Tehát egyből ez a fajta..., a női hang az az, hogy lefelé kompenzálunk, hogy áá, nem is vagyunk olyan okosak.
[01:10:30]Á, nem is nézünk ki ma annyira jól.
[01:10:30]Á, nem is nézek ki jól ötven évesen.
[01:10:34]Pedig tudom, hogy árasztok valamit, amit nagyon kevesen.
[01:10:38]Tudom, hogy éneklek valamit, amit nagyon kevesen.
[01:10:41]Tudom, hogy éneklek olyan női testalapú tapasztalatról, amiről nagyon kevesen.
[01:10:48]Most már hál' Istennek nem olyan nagyon kevesen, de előttem kevesen tehették.
[01:10:53]Szóval, hogy ebben van egy bizonyosság, hogy egy nő mást mond, más a hangja, más a testéhez való viszonya akár egy beszélgetésben.
[01:11:04]Tehát például az első lemezemnél emlékszem, hogy de hát én szólólemezt akartam csinálni, és én azzal nőttem föl, hogy moldvai nénik énekeltek egy szál éneket a kazettából, és nekem az maga volt a teljesség.
[01:11:17]És akkor mondták ott, hogy de hát azt nem úgy kell, hát zenekari kíséretes és egy darab ilyen szólóének szám.
[01:11:23]Én meg mondtam, hogy azt nem úgy kell, szóval apránként kellett, de nem abbahagyva a csinálást, meglépni ezeket.
[01:11:31]Lesajnálás.
[01:11:31]A másik szerencsés dolog az az, hogy én ugye a '90-es években kezdtem el a dalszerzői munkámat, amikor azért már nem az volt, mint régen, hogy a nagy, a zeneipari nagy férfióriások, nincs velük semmi baj, de azért ott le voltak osztva a szerepek elég keményen.
[01:11:52]Ott a nőknek nem jutott ilyen babér, hogy ők a saját maguk dalát írják.
[01:11:56]Maga menjen föl a színpadra, énekelje el, mi meg majd beszedjük a jogdíjat.
[01:12:01]Tehát az, hogy én ezt elkezdhettem, ahhoz kellett a '90-es éveknek ez a picit fellazult, többfülűséget, több mindent hallottunk már, több kazettát, több zenét, több minden jött be az ablakon, akkor azért Johnny Mitchell már negyven éve azt csinálta, amit én a '90-es években kezdtem el, hogy a saját élményéből.
[01:12:20]- Jó, ez másik országban azért.
[01:12:22]- Tudom, azért mondom, csak hogy az már ott bejött az ajtón, tehát már nem lehetett úgy csinálni, hogy maga fölmegy rövid szoknyában, hosszú lábbal a színpadra, mi meg megírjuk a dalt.
[01:12:31]És félre ne, én imádom a férfi dalszerzőinket, tehát imába foglalom a nevüket, de voltak olyanok, akik élet-halál urai voltak a régi időszakban.
[01:12:41]- De át tudta törni ezt a betonfalat.
[01:12:42]- Hát bejött.
[01:12:42]- Ezt mivel magyarázza?
[01:12:45]- Kitartó voltam, meg nagy volt a tét.
[01:12:47]Csomószor az életem múlott rajta, hogy azt énekeljem, és csak azt is, csak úgy, ahogy nekem igaz.
[01:12:53]- Ez a nagy bizonyítási vágy, mert ez folytonosan vissza-visszatér a beszélgetésünkbe, ez az ön származásából adódik?
[01:13:02]Abból adódik, hogy cigány családba született, és onnan a kitörés már kicsi korától látta, hogy sokkal nehezebb lesz, mint egy nem cigány gyereknek, aki ugyanúgy tehetséges esetleg?
[01:13:13]- A cigány származás is benne lehet, de azt azért hozzáteszem, hogy én nem úgy nőttem föl cigány környezetben, mint mondjuk a bagi cigánytelepen a cigány családok, tehát az anyukámnak van egy ilyen származása, meg a nagyapám egy zenész volt, de én érzem magamban ezt a tradíciót, viszont az anyukámban is rengeteg meghasonlottság, meg identitászavar van ezzel kapcsolatosan.
[01:13:37]Inkább azt mondanám, hogy az a zavaros érzelmi környezet, amiben felnőttem, és az abból való kitörés, aminek egyébként lehet köze a cigány származáshoz, de azt nem tudom, hogy ez az összes bizonyítási vágy ebből jön-e, de én ebből akartam egy érvényes hangot, egy érvényes létezést, egy érvényes élményanyagot és tapasztalatot megalkotni.
[01:14:01]- A cigányság sorsa iránt ön érez bármiféle különleges felelősséget azon társadalmi felelősségen túl, amit egyébként minden normális ember érez?
[01:14:11]- Hát érzem annak a súlyát, hogy bennem is van, és van egy... ilyen felemelni vágyásom van.
[01:14:22]Ugye az nagyon érdekes, hogy én cigányzenészekkel dolgozom.
[01:14:27]És azt is mondtam múltkor a cimbalmosomnak, hogy mintha mindig a nagyapámat keresném újra és újra ezekben a zenésztársakban.
[01:14:34]Tehát ez a felemelni vágyás van bennem, és nagyon sok fantasztikus, elképesztő zenészünk van.
[01:14:42]Tehát ezzel én abszolút megyek.
[01:14:42]A másik egyébként, tehát a történetmesélés, nagyon gyönyörű történetek vannak.
[01:14:51]Én együtt dolgoztam a Daróczi Ágival, meg a Bársony Jánossal egy könyvön, a 'Vrana Mámi mesél', és jártunk akkor cigány közösségekbe, telepekre.
[01:15:01]Ági történeteket mesélt, én énekeltem, játszottam a gyerekekkel, beszélgettünk a szociális munkásokkal, hogy mit lehet csinálni a telepen.
[01:15:10]Szóval van bennem egy ilyen felelősségvállalás, és nagyon meg is érint, amikor ezeket a gyerekeket, főleg a gyerekeket látom.
[01:15:16]- És amikor olyan hírt olvas vagy hall, mint a minap, amikor egy vezető politikus a cigányság sorsát illetően meglehetősen lesújtó képet festett arról, hogy hova lenne való ez a közösség, akkor nem mozdul meg önben valami, hogy ki kellene állni, szólni kellene?
[01:15:36]Pont azért, mert ugyanabból a sorból jön.
[01:15:39]- Lisztes Jenő cimbalmos világklasszis kollégámmal chateltünk az esetről, Lisztes Jenő a Carnegie Hallban játszik.
[01:15:48]Lukács Miklós a Carnegie Hallban játszik.
[01:15:51]Sárközi Lalika, a hegedűs már nem játszik itthon, csak a legnagyobb termekben.
[01:15:56]Nyilván más.
[01:15:58]Tehát én rajtuk keresztül is veszem ezeket a kijelentéseket, és nagyon meg tudnak tőle borulni, és nagyon fáj nekik és nagyon dühösek.
[01:16:07]- De magának?
[01:16:07]- Nekem is.
[01:16:09]Én egyébként írtam erről egy dalt.
[01:16:11]- Erről?
[01:16:11]- Nem erről az esetről, csak az én cigánysághoz kötődő viszonyomról, vagy az én cigány gyökereimről, amit a nagyapám tiszteletére írtam Sztancs Lázárnak, és ez lehet, hogy egy jó kiállás, ha úgy tetszik, lehet egy ilyen időben.
[01:16:26]- Úgy megy, hogy: Ha ezer évvel előbb élek, sej, a máglyán elégetnek.
[01:16:42]Boszorkánynak bélyegeznek, megköveznek, megveretnek.
[01:16:53]Vagyok sima cigány rima, ajkamon szól ének, ima.
[01:17:05]Azt kövezzen, verjen ki ma igazabb, mint én valaha.
[01:17:16]Hogyha nézlek, beléd látok, ajkamon szól, áldás átok.
[01:17:27]Követ én nem szórok rátok, jó, hogy vagyok, majd látjátok.
[01:17:38]Igaz vagyok, igaz leszek, csak igazat énekelek.
[01:17:49]A szívemet dalba öntöm, a világot így köszöntöm.
[01:18:19]- Nagyapám, Sztancs Lázár emlékére.
[01:18:24]- Ennyi volt.
[01:18:25]- Hát ez gyönyörű és érvényes válasz volt.
[01:18:29]- Köszönöm, hogy kérdezett.
[01:18:31]- Végezetül azt hadd kérdezzem meg, hogyha egyetlen gondolatot kellene útravalóként adni annak, aki ma elveszettnek, túlterheltnek vagy reménytelennek érzi az életét, mi segíthet, hogyan találjon kiutat?
[01:18:44]- Még mielőtt azt mondom, hogy énekeljünk,... - Mert az is lesz?
[01:18:46]- Az is lesz.
[01:18:50]Az is lesz.
[01:18:51]Most az jutott eszembe, csak egy mély levegő, és hogy abban bízni, hogy valaki valahol vár, valamilyen közösség befogad, ahol olyan lehetek, amilyen én vagyok.
[01:19:02]És ezt nekem el kellett hinnem, hogy valaki valahol elfogad.
[01:19:06]Ezzel a sokságommal, ezekkel a választásaimmal, ezekkel az értékpontjaimmal és értékrendszeremmel, ami nekem van.
[01:19:17]- Ezt persze kiterjesztőleg érti, tehát hogy mindenki gondoljon erre, ugye?
[01:19:20]- Persze.
[01:19:21]Tehát, hogy valaki valahol vár, és egy közösség éppen így nyitja a kört, hogy gyere, állj be a körbe.
[01:19:28]És persze ezt akkor jó tenni, hogyha a saját hangom mentén kerülök be, és nem átveszem mások hangját, nem beilleszkedem, és így olyan próbálok lenni, mint a többi, hanem hogy a saját hangom bevisz egy ilyen közösségbe.
[01:19:44]És Sándor, nem engedem úgy el magát, hogy ne énekeljünk.
[01:19:52]- Megadom magam, bár most sokan el fognak kapcsolni.
[01:19:56]- Pont most fognak itt maradni.
[01:19:58]- Úgy gondolja?
[01:19:59]Nem éppen ez a tapasztalatom, de parancsoljon velem.
[01:20:02]- Tavaszi szelet szereti?
[01:20:02]- Már a Tavaszi szél vizet áraszt?
[01:20:05]Legalább azt tudom.
[01:20:05]Már úgy értem, hogy a szövegét tudom.
[01:20:08]De most akkor mit csináljak?
[01:20:10]- Figyeljen, majd én mondom.
[01:20:12]- Igen.
[01:20:13]- Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
[01:20:22]Minden madár társat választ, virágom, virágom.
[01:20:31]Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.
[01:20:40]Te engemet, én tégedet, virágom, virágom.
[01:20:46]- Te is árva, én is árva.
[01:20:48]Te is árva, én is árva, virágom, virágom.
[01:20:56]- Bújjunk egymás árnyékába.
[01:20:57]- Bújjunk egymás árnyékába, virágom, virágom.
[01:21:06]- Bújjunk egymás árnyékába, virágom, virágom.
[01:21:13]- Menjünk egymáshoz.
[01:21:15]- Menjünk egymás hajlékába, virágom, virágom.
[01:21:24]- Sándor, ez gyönyörű!
[01:21:24]- Tényleg?
[01:21:28]Na de mindenki azt mondja, olyan rossz hangom van.
[01:21:29]- Szerintem tök jól énekel, tök jó füle van.
[01:21:31]- De most kedvességből mondja.
[01:21:33]- Nem.
[01:21:33]Én megmondanám, ha szar.
[01:21:34]De ez jó volt.
[01:21:35]- Tényleg?
[01:21:35]- És hogy vette a szöveget?
[01:21:37]- Hát próbáltam nagyon.
[01:21:38]- Senki nem fogja elhinni, hogy nem most rögtönöztük, hanem ezt már elpróbáltuk.
[01:21:43]- Az van, hogy ez, hogy te is árva, én is árva, bújjunk egymás árnyékába, bújjunk egymás árnyékába, menjünk egymás hajlékába, minden, amiről kérdezett, itt van négy sorban.
[01:21:53]Ezt tudja a dal, hogy közösség, hogy megnyitni a saját hangunkat, hogy beénekelni magunkat egy körbe.
[01:22:02]- Lehet, hogy majd beiratkozom a tanfolyamára.
[01:22:04]- Örömmel látom.
[01:22:05]- Köszönöm szépen Bea ezt a mai találkozást.
[01:22:08]Jó volt hallani, hogy egyszerű és bonyolultabb kérdésekről hogyan gondolkodik.
[01:22:13]Remélem, ezekkel a válaszokkal adtunk némi támaszt, muníciót a bennünket nézőknek, hallgatóknak.
[01:22:19]Köszönöm szépen.
[01:22:19]- Öröm volt itt lenni, Sándor, köszönöm.
[01:22:22]- Ezúttal Palya Bea énekes-dalszerző, hangtanár volt a vendégem.
[01:22:27]Az ő válaszait hallhattuk arról, hogyan maradjunk normálisak egy őrült világban.
[01:22:32]Ezt a sorozatot természetesen már új vendégekkel a jövőben is, még ha rendszertelenül is, folytatjuk.
[01:22:39]És ha értékelik az ehhez hasonló beszélgetéseket, kérjük, támogassák műsorkészítésünket.
[01:22:45]Megtehetik itt a YouTube-on a képernyő alatt jobbra található 'Köszönet' gomb alkalmazásával, vagy a patreon.com-on, a Friderikusz Podcast oldalon történő rendszeres hozzájárulással, ugyanez a lehetőség csak magyar nyelven áll rendelkezésükre a donably.com oldalán is, de a műsorleírás alatt további támogatási lehetőségekről is részletes leírást találhatnak.
[01:23:11]Köszönjük, ha támogatnak, előre és utólag is.
[01:23:14]Még nem búcsúzom, röviden bejelentkeznek támogatóink, és aztán még mondok valamit.
[01:23:31]- Mához egy hétre, a jövő csütörtökön este is nyolc órakor lesz egy újabb beszélgetésünk újabb premierje, addig pedig ajánlom figyelmükbe korábbi podcastjeinket.
[01:23:40]Például egy hete volt vendégünk Martin Heine német kutató és elektromérnök, aki Enyedi Ildikó mostanában mozikba került Csendes barát című új filmjének volt a szakértője, akivel épp e film kapcsán a növények titkos kommunikációjáról beszélgettem, arról, hogy a már tudományosan is mérhető elektromos impulzusokkal hogyan reagálnak a növények a világ történéseire.
[01:24:07]De ha nem látták, kérem, nézzék vagy hallgassák vissza a Ragadozók kora című kétrészes beszélgetésünket is Buda Péter nemzetbiztonsági szakértővel.
[01:24:17]Ez a beszélgetés közelebbről arról szólt, hogyan alakítják át a világ korábbi rendjét a nagyhatalmi vezetők, leginkább Trump és Putyin, milyen stratégiai lépésekkel formálják a geopolitikai erőviszonyokat, és miért jelent ez közvetlen veszélyt Európára is.
[01:24:36]Aztán egy-két hónapja e keretek között Gulácsi Péter futballista is a vendégünk volt, a volt válogatott játékos, az RB Leipzig kapusa megosztotta velünk, hogyan élte meg a korábbi közösségi támadásokat, amikor kiállt egy érzékeny téma kárvallottjai mellett, de beszélt arról is, hogy milyen lelki folyamatokon ment keresztül a komolyabb sérülései idején, és mi tartotta benne a lelket akkor, amikor talán sokan már nem is számoltak vele.
[01:25:06]Egy novemberi podcastünkben pedig adtunk igen sok hasznos pénzügyi tanácsot is, két pénzügyi szakértő közreműködésével, akik közérthetően, konkrét példákkal magyarázták el, hogyan lehet megvédeni a megtakarításainkat leginkább infláció idején, illetve hogy milyen hibákat követünk el a mindennapi pénzügyeink kezelésekor, és milyen egyszerű lépésekkel lehetne stabilabbá tenni saját anyagi helyzetünket.
[01:25:31]Tehát ezek a korábbi beszélgetések, további 131-132 podcasttel együtt ott sorakoznak a youtube.com-on a Friderikusz Podcast csatorna második vízszintes sorában.
[01:25:44]Szeretettel ajánlom figyelmükbe őket is.
[01:25:46]És akkor itt leszünk mához egy hétre, a jövő csütörtökön is este nyolc órától egy újabb friss beszélgetéssel.