The Orbán System at 16 Years : On the Economy — György Surányi, professor of economics /// F.P. 139.

[00:00:00]- Mától kezdve egy minisorozatban három csütörtök este is áttekintjük az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évét.

[00:00:07]A mostani első részben Surányi György közgazdász professzorral, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével arról beszélgetünk, hogyan vált a gazdaságpolitikában meghatározóvá a politikai lojalitás és az egyéni haszonszerzés, és ennek milyen következményei lettek a magyar beruházásokra, Magyarország nemzetközi kapcsolataira és az uniós forrásokra nézve.

[00:00:30]- A versenyhiány, a korrupció, az átláthatatlanság oda vezet, hogy forint százmilliárdok tűnnek el évente, túlnyomó többségben olyan döntéseket hoz a kormány, amelyek egyáltalán nem járulnak hozzá az ország hosszú távú versenyképességének a javulásához.

[00:00:48]- Egy hét múlva a sorozat második részében azt vizsgáljuk meg, milyen társadalmi károkat okoz, okozott, ha mindennek a mércéje a politika, és amikor a személyre szabott hatalom az élet minden területét maga alá gyűri, megfojtva a helyi és magánkezdeményezéseket, miközben mindezekkel párhuzamosan a társadalom szétesett.

[00:01:11]Két hét múlva a sorozat harmadik részében pedig már azt járjuk körül, a Fidesz uralma hogyan rombolta le a közéletet a nyelv kiüresítése, a fogalmak átértelmezése és a társadalom végletes eldurvulása szempontjából, amikor a beszéd egyre inkább a manipuláció, a támadás és a lojalitás kényszereszközévé vált.

[00:01:33]Tehát mától kezdve három részben az Orbán-rendszer tizenhat évének mérlegét vonjuk meg.

[00:01:44]- Kollégáim felhívták a figyelmemet arra, hogy akik rendszeresen nézik itt a YouTube-on a Friderikusz Podcast beszélgetéseit, azoknak nem kevesebb, mint 47%-a még nem iratkozott fel a csatornánkra.

[00:01:57]Pedig ehhez csak egyetlen egyet kellene önnek kattintania, a 'Feliratkozás' gomb ott található e videó, a képernyőnk alatt kissé balra.

[00:02:07]Ha folyamatosan követi és kedveli, amit csinálunk és fontos önnek, hogy ezek a beszélgetések folytatódjanak, kérem, tényleg iratkozzon föl.

[00:02:16]Ezzel egyrészt azt jelzi nekünk, hogy érdemes tovább dolgoznunk, de abban is segít, hogy egyre rangosabb vendégeket hívhassunk meg asztalunkhoz.

[00:02:25]Köszönöm, ha megtette és feliratkozott.

[00:02:28]És akkor kezdődjön a háromrészes sorozat, amelyben áttekintjük az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évét.

[00:02:34]A mai első epizód Surányi György közgazdász professzorral az orbáni politika és gazdaság összefonódásából fakadó torzulásokat vizsgálja.

[00:02:55]- Eltűnt mondjuk 3000 milliárd forint.

[00:02:57]Hogy érzékelni lehessen, hogy miről beszélek, 6000 milliárd forintba kerül egy évben, tavaly a 2,3 millió nyugdíjasnak a teljes nyugdíja.

[00:03:07]- És ami a korrupciót illeti, arról mit gondol?

[00:03:10]Az például megszüntethető?

[00:03:12]- Minden bizonnyal ennek véget kell és véget lehet vetni.

[00:03:15]Ha a kormány talpon akarja tartani az országot, a költségvetést, az inflációt kézben akarja tartani, akkor kénytelen lesz megszorítani.

[00:03:25]Ugyanúgy, ahogy '22 nyarán is súlyos megszorítást hajtott végre.

[00:03:29]Ennek a népszerűség hajhászó, hogy ne mondjam, populista politikának olyan nyomai vannak, mély nyomai az emberek erkölcsi felfogásában, a gazdaságról alkotott felfogásában, az állam szerepéről alkotott felfogásban, amitől megszabadulni nagyon-nagyon nehéz.

[00:03:49]Én abban nem vagyok optimista, hogy a már megszerzett javakat milyen arányban lehet visszaszerezni.

[00:03:57]Jogállami keretek között attól tartok, hogy nagyon kevéssé.

[00:04:01]Ez a fajta szuverenitás, amiről itt áhítoznak vagy álmodoznak, ez egy üres halmaz, ez nem létezik.

[00:04:09]Pontosabban létezik, de akkor visszamegyünk a kőkorszakba.

[00:04:13]- Azért ezek majdhogynem ilyen gazdasági vagy gazdaságpolitikai evidenciák, nem?

[00:04:17]- Azok lennének, ha nem az lenne a jelszó, hogy a tankönyveket sarokba lehet dobni, de a tankönyveket akkor lehet csak sarokba dobni, hogyha megtanultuk előtte, hogy mi van benne.

[00:04:30]- Nagy feladatra vállalkozunk, hiszen négy kormányzati ciklust kell értékelni, nyilván lehetetlen ezt elvégezni a teljesség igényével, de ha egytől ötig, mint az iskolában értékelnie kellene egyetlen osztályzattal az Orbán-kormány tizenhat évének gazdaságpolitikáját és gazdasági, pénzügyi teljesítményét, összevontan hányast adna erre?

[00:04:54]- Tanárként van ebben gyakorlatom, de valahol kettes, hármas között.

[00:05:00]- Na majd a részleteket kifejti, lesz erre időnk.

[00:05:03]Járt már nálunk, de mert legutóbb, ahogy utánanéztem, majd három éve volt szerencsénk találkozni, azok kedvéért, akik most ismerkednek önnel, rövid életrajzi kivonatát ismertetem.

[00:05:14]Surányi György Budapesten született 1954-ben, 72 éves, anyja minisztériumi tisztviselő, apja vállalati középvezető volt.

[00:05:22]A belvárosi Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érettségizett, majd 1977-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol '79-ben közgazdasági doktori fokozatot is szerzett.

[00:05:34]1977 és '86 között kutató és tudományos osztályvezető volt a Pénzügykutatási Intézetben.

[00:05:40]Ezt követően egy évig Washingtonban a világban konzulense volt.

[00:05:44]1986 óta kandidátus, 1996-ban habilitált, azaz tudományos fokozatot is szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

[00:05:54]1998 óta egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem a CEU professzora.

[00:06:02]1988-ban és '89-ben a kormány gazdaságpolitikai főtanácsosaként is tevékenykedett, majd 1990-ig az Országos Tervhivatal államtitkárának nevezték ki.

[00:06:13]1990.

[00:06:13]július 1-től '91.

[00:06:13]november 30-ig, tehát szűk másfél évig volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, de Antall József, az akkori miniszterelnök 1991 decemberében nem jelölte újra a Nemzeti Bank élére.

[00:06:29]Az 1992-93-as években részt vett a Fidesz gazdaságpolitikai programjának a kidolgozásában.

[00:06:35]Horn Gyula miniszterelnöksége idején 1995.

[00:06:35]március 1-jétől hat évre ismét Surányi György lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

[00:06:44]A jegybankelnöki mandátumának lejárta után 2001 márciusától az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport közép-kelet-európai vezetője lett, ennek keretei között négy régiós bankot is elnökölt.

[00:06:56]Számos kitüntetései közül meg kell említeni a Euromoney magazin Az év legjobb közép-európai jegybankelnöke díjat, valamint a Global Finance magazin négyszer neki ítélte a legkiválóbb jegybankelnököknek járó kitüntetést.

[00:07:10]2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a csillaggal érdemrenddel is kitüntették.

[00:07:17]46 éve él házasságban pénzügyi közgazdász feleségével, két felnőtt gyereke közül lánya jogász-közgazdász, fia eredetileg közgazdásznak és politológusnak tanult, de az orvosi egyetemet is elvégezte, jelenleg orvosként dolgozik.

[00:07:32]Minden stimmel?

[00:07:33]- Igen.

[00:07:33]- Akkor már csak pár másodpercig kérem a türelmét, és aztán belekezdünk témánkba és a beszélgetésbe.

[00:07:50]- Az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évének értékelését Surányi György közgazdász professzorral kezdjük, azzal, hogy áttekintjük az Orbán-kormányok gazdaságpolitikai döntései az elmúlt másfél évtizedben milyen következményekkel jártak a magyar gazdaságra nézve, különösen most, amikor a világgazdaság rendje ismét meginogni látszik.

[00:08:11]Több lap egybehangzó állítása szerint 2022-ben Orbán Viktor Kötcsén sok más mellett arról beszélt, hogy ő már 2010-ben is látta, hogy a kínai államkapitalizmus milyen hatékony, ezért erre a mintára építette föl a maga unortodox gazdaságpolitikáját, azaz azokat a magyar gazdaságpolitikai lépéseket, amelyek szakítottak a nemzetközileg bevett gazdasági gyakorlattal, és helyettük egy sajátos, erősen államközpontú megközelítést alkalmaztak.

[00:08:43]Ezek szerint, és ez a kérdésem, az Orbán-rendszer gazdasági rendszere államkapitalizmus volna?

[00:08:49]- Kétségtelen tény, hogy az Orbán-kormány 2010 óta hiperaktív gazdaságpolitikát folytat, ami azt jelenti, hogy mindenbe és annak az ellenkezőjébe is belenyúl, beavatkozik, egyértelműen háttérbe szorította a gazdasági versenyt, a piaci erőket, és mindezek hatására a gazdaság versenyképessége jelentős mértékben csökkent.

[00:09:12]De Kínában azért az állam szerepe, az állam tulajdonosi szerepe lényegesen nagyobb ma is, mint Magyarországon, noha túlságosan előtérbe került itt is az állami tulajdon is és az állami beavatkozás is olyan területeken, ahol erre nem volna szükség.

[00:09:29]Ráadásul olyan erőteljes az állam beavatkozása szabályozókon keresztül, adórendszeren keresztül, támogatásokon keresztül, hogy a magyar állam kifejezetten rossz szerkezetű gazdaságot hozott létre, aminek az egyik következménye az, hogy láthatóan lemaradtunk a régiónk többi országához képest, másrészt pedig eljutottunk oda lassan, lépésről lépésre, hogy a gazdaság növekedési potenciálja, tehát ami fenntartható módon, egyensúlyőrző módon megvalósítható, az lecsökkent nagyjából egy, legfeljebb másfél százalékra.

[00:10:03]- Mi az oka az elhúzódó magyar gazdasági visszaesésnek, amely 2022 második felében indult, aztán 2023-ban tartós recesszióvá vált, tehát zsugorodott, és a legfrissebb adatok szerint 2024-2025-ben sem sikerült tartós növekedési pályára állnia.

[00:10:22]Mi ennek a kitartó gazdasági leépülésnek az oka?

[00:10:24]- 2022 nyarától nagyon súlyos megszorításokat hajtott végre a kormány az energiaválság és az orosz háború következményeként 10%-ot meghaladta a költségvetési hiány, elsősorban a választásokhoz kapcsolódó felelőtlen költekezés miatt '21-'22 fordulóján rendkívül nagy volt már az infláció, amiben szerepet játszott a jövedelempolitika is, tehát évente 6-7-8-9%-os reálbér-növekedés következett be, ami egyáltalán nem volt összhangban a gazdaság teljesítményével, ami elkerülhetetlenül inflációba, a legmagasabb inflációba torkollott.

[00:11:03]Tíz éven keresztül nagyjából a kamatok szintje alacsonyabb volt, mint az infláció, tehát nem volt érdemes megtakarítani, de érdemes volt hitelt felvenni, ami túlkeresletet hozott.

[00:11:15]Tudatosan gyengítette a Magyar Nemzeti Bank a kormány jóváhagyásával a forint árfolyamát, és egy nyitott kis gazdaságban annak közvetlenül inflatorikus hatása van, ugyanis ha elkezdjük felelőtlenül növelni a keresletet, attól természetesen az export nem nő, csak az import, és egy ország gazdaságpolitikájának a fenntarthatósága először, másodszor, harmadszor, attól függ, hogy a külső egyensúlyt biztosítani lehet-e.

[00:11:40]Nos, 2022 nyarán világos volt, hogy ez a politika nem folytatható, mert már 10% fölött volt az infláció, 10% volt az államháztartás hiánya, 8-9% felé ment a külső egyensúlyhiány, és innentől kezdve a mai napig egy nagyon súlyos megszorításnak lehetünk a tanúi.

[00:12:01]Tehát az Orbán-kormány alapvetően elhibázott gazdaságpolitikát folytatott a kezdet kezdetétől, 2010-től kezdve, és a tervgazdaságra emlékeztető eszközökkel operál az árstopon keresztül, a kamatstopoktól kezdve a közvetlen beavatkozásokig, a különböző olyan adókig, szektoradókig, ami nem azonos akadályokat gördít a gazdaság szereplői elé, hanem akinek szőke, kék szemű, annak 20%-kal magasabb az adója, aki barna és fekete hajú, annak 10%-kal kevesebb, tehát abszolút nem piackonform az, amit csinál.

[00:12:39]- De ez miből adódik?

[00:12:39]És kié a felelősség?

[00:12:41]- 2010-ben azzal indult a kormány, hogy 2020-ra Ausztriát utolérjük, olyan gyors növekedést teremtenek, ami ezt lehetővé fogja tenni.

[00:12:52]Ennek egyik eszköze volt ez az unortodox politika, ami például behozta az egykulcsos adót, és például a társasági adót levitte 19%-ról 9%-ra, de természetesen két nap alatt kiderült, hogyha ezt megcsinálják, akkor a költségvetés elszáll, mint a győzelmi zászló, ennek következtében különadókat kezdtek bevezetni, mondok néhányat: megemelték az áfát, megemelték az egyéni társadalombiztosítási hozzájárulást, bevezették a tranzakciós illetéket, bevezették a kereskedelmi adót.

[00:13:26]Másfél évre hirdették meg a bankadót, ami azóta is működik.

[00:13:30]Egyéb szektoradókat a gyógyszeriparban, tehát egy csomó helyen ezekkel a dolgokkal operáltak.

[00:13:36]Ennek következtében azt lehet látni, hogy a piaci szereplők, a kiszámíthatatlanság, az előre nem látható változások, a piacellenes megmozdulások következtében elbizonytalanodnak, és lényegesen lecsökkent a tőkebeáramlás.

[00:13:53]Legfeljebb olyan területeken látunk tőkebeáramlást, akik már régebben itt voltak, tehát Mercedes, BMW, de újak nem jönnek, és igazában azok a külföldiek jönnek, akik az államkapitalista világból jönnek ide.

[00:14:08]- Mint például Kína.

[00:14:08]- Mint például Kína, amelyeknek a gazdaságot torzító hatása egyre jelentősebben, egyre érzékelhetőbben látszik.

[00:14:17]- És mi az oka annak, hogy Magyarország az európai rangsor legvégén áll a gazdaság teljesítőképessége szempontjából, azaz hogy mennyire erős, hatékony és versenyképes a gazdaság az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás szempontjából is?

[00:14:32]Tehát, hogy mennyi mindent tudnak az emberek ténylegesen igénybe venni a mindennapi életben, beleértve az állam által nyújtott szolgáltatásokat is.

[00:14:39]Mi az oka ebből a szempontból is a listák végén való kullogásunknak?

[00:14:43]- Ha nincs verseny, nincs piac, hiperaktív beavatkozás, rengeteg támogatás, ami életben tart versenyképtelen tevékenységeket, ráadásul az egész tizenhat évet az jellemzi, hogy a kormány akkor élénkíti a gazdaságot, amikor nincs rá szükség, mert magától is normálisan menne, és akkor szorít meg, amikor élénkíteni kéne, de amikor sütött a nap, eljátszotta a lehetőséget a kormány mondjuk 2014-2019 között.

[00:15:13]- Az Orbán-kormányokat miféle elképzelés vezérelhette, hogy ezt nem látták be?

[00:15:18]Azért ezek majdhogynem ilyen gazdasági vagy gazdaságpolitikai evidenciák, nem?

[00:15:23]- Azok lennének, ha nem az lenne a jelszó, hogy a tankönyveket sarokba lehet dobni, de a tankönyveket akkor lehet csak sarokba dobni, hogyha megtanultuk előtte, hogy mi van benne.

[00:15:33]És hát a monetáris politika is, ami hibát el lehet követni... - A Magyar Nemzeti Bank politikájában.

[00:15:38]- A Magyar Nemzeti Bank politikájában, azt megtette.

[00:15:41]- Matolcsy alkalmatlan volt erre a pozícióra?

[00:15:44]- 2013-ban azt mondta nekem, hogy tudod, én nem értek a monetáris politikához, én a növekedéshez értek.

[00:15:51]A Nemzeti Bank elnöke a szó szoros értelmében az eszköz és a forrásoldalt egymástól nem tudta megkülönböztetni, mert életében bankban legfeljebb ügyfélként járt, se kereskedelmi bankban, se jegybankban életében nem járt.

[00:16:06]- Na de Orbán Viktor nem tökkelütött.

[00:16:08]Miért éppen őt választotta akkor a Nemzeti Bank élére?

[00:16:11]- A miniszterelnökök széles köre nem tud különbséget tenni aközött, hogy valaki nőgyógyász vagy sebész.

[00:16:20]Attól, hogy valaki az egyikben nagyon jó, a másikban egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz.

[00:16:26]Ez egy szakma, ehhez érteni kéne.

[00:16:28]A másik része a dolognak, hogy például az egykulcsos adó kapcsán azt adták be a miniszterelnöknek - az ő problémája, hogyha ezt elfogadta -, hogy ettől fantasztikus növekedési pálya fog megindulni, a költségvetés az egyensúlyba kerül, és fantasztikus növekedés lesz.

[00:16:46]Nem így van.

[00:16:47]Például az egykulcsos adó rengeteg problémával járt a szociális, akár a szociális hatásairól nem is beszélve, de amellett, hogy rengeteg jövedelem esett ki, a felső 20%-nak rengeteg többletjövedelme keletkezett, az alsó 40% effektív veszített az egykulcsos adón, és van közötte körülbelül 30%, akinél mondjuk semleges volt a hatása.

[00:17:14]Tehát rendkívül káros volt a szociális hatása is a dolognak, de összességében a költségvetésből egy csomó jövedelem esett ki.

[00:17:23]De mondhatnám azt is, hogy 2013-ban az egyik legfontosabb döntése volt a kormánynak az úgynevezett rezsitámogatás.

[00:17:32]A rezsitámogatás hosszú távon rendkívüli károkat okoz a magyar gazdaságban.

[00:17:38]Egyrészt nem látjuk, nem érzékeljük, hogy mennyibe kerülnek ténylegesen ezek az erőforrások.

[00:17:44]Energiában Magyarország masszív importőr, tehát ha nem takarékoskodunk kellően ezekkel az erőforrásokkal, akkor az az importot növeli, ami a növekedést csökkenti természetesen.

[00:17:56]Mindemellett olyan iparpolitikát folytattunk, egy olyan támogatáspolitikát, amiben büszkén mondja a kormány, hogy 500 milliárd forinttal támogatta az akkumulátorgyárakat.

[00:18:06]Nos, az akkumulátorgyáraknak az energiaigénye az orbitális.

[00:18:10]Ezt mind importálni kell, plusz új erőműveket kell hozzáépíteni, aminek szintén importigénye van, ami szintén viszi a növekedést.

[00:18:19]- Ha már az előbb említette a jövedelmet, illetve a jövedelemkülönbözőséget, egy uniós felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része, akár hárommillió ember is él olyan körülmények között, amelyeket az uniós sztenderdek abszolút szegénységnek vagy súlyos anyagi deprivációnak, tehát hiánynak tekintenek.

[00:18:37]De a magyar Központi Statisztikai Hivatal tavalyi revidiált adatai szerint is manapság legalább kétmillió embert érint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata.

[00:18:49]Hogy lehet az, hogy egy 15-16 éve hatalmon lévő párt, illetve a Fidesz-kormány számára nem fontos, hogy a polgárainak nem kevesebb, mint 20-30%-a emberhez már-már méltatlan körülmények között él a XXI.

[00:19:02]század közepén?

[00:19:06]Ugyanis, ha fontos lenne, gondolom én, akkor 16 év alatt ezt a 2-3 millió szegény embert, ezeknek a számát csökkenteni lehetett volna.

[00:19:14]- A gazdasági növekedés szempontjából is nagyon hátrányos, tehát nem csak morális okokból, hogy ilyen sok embernek van napi megélhetési gondja.

[00:19:23]Tudom sorolni azokat az intézkedéseket, amelyek szándékosan vagy sem, de ezt a helyzetet konzerválja.

[00:19:31]Kezdem az egykulcsos adóval.

[00:19:33]Az egykulcsos adónál a minimálbérben élőknek az adóterhe jelentősen megugrott.

[00:19:39]Folytatom azzal, hogy amikor megemelték az áfát, akkor az paradox módon a legszegényebbeket sújtja a legjobban.

[00:19:47]Aztán a kormány bevezette a 4,2%-os kiskereskedelmi adót, ami természetesen megint az alacsony keresetűeket sújtja.

[00:19:56]De az alacsony keresetűeket sújtja, alacsony keresetű nyugdíjasokat például az, hogy a 13.-14.

[00:20:01]havi nyugdíjat egyformán mindenki a nyugdíja arányában kapja, ami természetesen tovább növeli az abszolút különbséget a társadalmi csoportok között.

[00:20:14]Mindezeken túl ott van a lakástámogatási rendszer, amelybe százmilliárdokat öl a kormány.

[00:20:19]Egyrészt óriási inflációt csinál, másrészt kifejezetten a magas jövedelműeket segíti.

[00:20:26]Családi jövedelemadó kedvezmény.

[00:20:28]Ez kifejezetten a magas jövedelműeknek kedvez, az alacsony jövedelműeknek vagy jövedelemmel nem rendelkezőknek pedig hátrányos.

[00:20:37]A családi pótlék befagyasztása kifejezetten az alacsony jövedelműeket sújtja és a magas jövedelműeket kedvezményezi, merthogy a családi adókedvezményen keresztül futtatja ki a pénzt.

[00:20:50]Aztán ott az egészségügy, ahogy nő a magánegészségügynek a szerepe, úgy romlik a helyzete a kispénzű, szegény családoknak, szegény honfitársainknak, tehát nem tudok olyan területet megnevezni, ahol tudatosan a kormány arra törekedne, hogy mérséklődjenek a jövedelmi különbségek, miközben nekem is az a felfogásom, mint konzervatív liberális közgazdásznak, hogy a gazdaságban a piac, az üzlet, a verseny kell hogy domináljon a magángazdaságban, de mert ez szükségképpen jelentős vagyon és jövedelemkülönbségeket hoz létre, ezért az adópolitikában, az oktatásban, az egészségügyben, a szociálpolitikában egyértelműen az kell legyen a cél, hogy ezeket a primer differenciákat mérsékelje, csökkentse, és emberi körülményeket biztosítson annak a 2-3 millió honfitársunknak, akinek bizony napi megélhetési problémái is lehetnek.

[00:21:52]- Hogy valami mást is szóba hozzak, ön szerint a Fidesz-kormány hogyan bánik a munkaerővel?

[00:21:57]Mert sok jel mutat arra, például az emlékezetes 2018-as rabszolgatörvény, amelynek lényege röviden az volt, hogy évi 250-ről 400 órára emelte a túlórakeretet, ráadásul ennek kifizetését akár három évre is eltolhatta a munkáltató, ezzel igencsak kiszolgáltatott helyzetbe hozva a munkavállalókat a munkáltatóval szemben.

[00:22:20]De a három hónapos magyar munkanélküli segély, ami továbbra is az Európai Unióban a legrövidebb, vagy a családi pótlék, amelynek összege 2010 óta változatlan, miközben az infláció és a megélhetési költségek jelentősen nőttek, így a családi pótlék reálértéke is már a töredékére zsugorodott, és messze elmarad az uniós átlagtól.

[00:22:41]Szóval mindezek alapján lehet azt mondani, hogy az Orbán-kormányok, az Orbán-rendszer számára az ember csak eszköz nem egyébhez, mint a magánvagyonok termeléséhez, és nem különösebben érdekelte, nem különösebben érdekli Orbánékat, hogy hogyan él a magyarok jelentős része?

[00:23:00]- Azért hezitálok azzal, hogy igent mondjak erre, bár érzelmileg szimpatizálok vele, mert pont ez a réteg szavaz az Orbán-kormányra.

[00:23:11]Ahogy látjuk, felülreprezentáltan az alacsony jövedelmű, alacsony keresetű, alacsony iskolai végzettségű kistelepülésen lakók és idősek azok, akik jelentős bázisát adják a kormány szavazó seregének, és eddig ez nekik bejött.

[00:23:32]Tehát eddig a társadalomnak ez a leginkább sújtott része a saját bőrén ugyan érzékelte, de nem értette.

[00:23:42]Vegyük például a munkanélküli segélyt.

[00:23:42]Ez a három hónap, ez nem elfogadható.

[00:23:48]Ez olyan kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, ami Európában példátlan.

[00:23:54]És még az a rugalmasság sincs benne, hogyha recesszió van, ha válság van, ha visszaesés van, na akkor nem három, hanem hat vagy kilenc hónap az, amit oda kell adni ezeknek az embereknek.

[00:24:06]Ráadásul az a segélyszint az nem éri el a minimálbér szintjét, a minimálbér felén van körülbelül.

[00:24:13]Tehát ha valakinek gyerekei vannak, családja van, elveszíti a munkáját, és nem talál azonnal ehelyett valami kiutat, akkor nagyon súlyos bajba kerül.

[00:24:23]Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogyha a jövedelemelosztást, a vagyonelosztást nézzük, a megtakarításokat, az ország felének nincs pénzügyi megtakarítása.

[00:24:34]Tehát egészen vad, ha tetszik, azt mondanám, vad kapitalista környezetet sikerült létrehozni ebből a szempontból.

[00:24:43]- Hogy egy másik területre térjek, a gazdasági hanyatlás mennyiben és hogyan függ össze azzal a ténnyel, hogy Magyarország ismét az Európai Unió rangsorának a legalján áll a korrupció, azaz a közpénzek szervezett elsikkasztása szempontjából?

[00:24:57]Ezt három nagyon fontos intézmény, illetve monitoring szervezet, a Transparency International, az Eurobarometer és a Világbank egybehangzóan, de egymástól függetlenül állapította meg 2025-ben.

[00:25:09]Összefügg tehát a rendszerszintű korrupció a magyar gazdaság erős hanyatlásával?

[00:25:15]- Minden valószínűség szerint igen.

[00:25:17]Ez ugye abban jelenik meg, hogy mondjuk ha egy közbeszerzésnél tízből nyolcszor ugyanazok a nevek nyernek, akkor sokan el se indulnak, ráadásul kiderül az, hogy a közbeszerzési eljárások végén durván túlárazott eredmények jönnek, ami oda vezet, hogy mondjuk egy csomó pénz így eltűnik, és az ország teljesítményét visszafogja.

[00:25:41]Ha olyan beruházások vannak, mint a mohácsi híd, ami 300 milliárd forint, és a kormány szakértői szerint az első években legalább napi 200 autó fog átmenni rajta, ami kevesebb, mint ami a Lánchídon átmegy azt követően, hogy a Lánchídon leállították a forgalmat, amikor megépítik a Belgrád-Budapest vasutat horribilis pénzért, és a nem nyilvánosságra hozott számítások szerint is 200 év lesz a megtérülése - Magyarországon egyébként 50%-kal drágább egy kilométer, mint a szerb oldalon, ugyanez az autópálya-építéseknél Magyarországon 50%-kal drágább, mint a horvát oldalon az autópálya-építés -, akkor azt kell mondanom, hogy a verseny hiánya, a korrupció, az átláthatatlanság oda vezet, hogy forint százmilliárdok tűnnek el évente, és ha ez az első pillanatban még nem tűnik vészesnek, nem tűnik katasztrofálisnak, de 15-20-25 év horizontján, ha ilyen mechanizmusok működnek, akkor ebben a bizonyos termelékenységcsökkenésben, ami trendszerűen, tendenciózusan megy le, látni a következményeket és azt a következményt is, hogy Európa végére csúszunk.

[00:27:01]- Vannak, akik maffiaállamnak, vannak, akik centralizált, patronális rendszernek, tehát központosított kliensrendszernek nevezik azt az Orbán Viktor által kiépített rendszert és mechanizmust, amelynek a lényege, hogy az állam döntései, szempontjai között mindig ott van a korrupció, tehát az egyéni haszonszerzés szempontja, illetve ennek segítségével a neki lekötelezettek politikai lojalitásának a biztosítása, amit Orbánék úgy hívnak, hogy a magyar nagytőkés osztály megteremtése.

[00:27:34]Ez a tizenhat évet tulajdonképpen átfogóan jellemző kormányzati szempont mennyire vitte félre az egész gazdaságpolitikát és a magyar gazdaság szerkezetét?

[00:27:45]- Alapjaiban vitte félre.

[00:27:46]Ugye Lánczi András mondta volt a 2010-es évek elején, hogy ez nem korrupció, hanem ez maga a rendszer.

[00:27:54]- Ő ideológusa volt a Fidesznek hosszú ideig.

[00:27:56]- Igen, igen, és neki ebben az értelemben igaza van, de senkinek nem lesz ettől jobb érzése.

[00:28:03]Szeretnék egy példát hozni, ami erre utal.

[00:28:06]Lázár János sokszor mond érdekes dolgokat.

[00:28:09]Az egyik ilyen volt, amikor elmondta, hogy megszűnik - már tavaly deklarálta - az a rendszer és az a helyzet, hogy az építőiparban 15-18%-os árbevétel arányos nyereségeket lehet elérni, mert most már létrehoztuk azt az erős hazai tőkésosztályt, amelyiket akartunk, innentől kezdve már csak tisztes haszon mellett lehet dolgozni.

[00:28:34]Na most ez a "létrehoztuk ezt a hazai tőkés osztályt", ez azt jelenti, hogy néhány család brutális jövedelmekre tett szert az adófizető pénzéből verseny nélkül, vagy nagyon korlátozott verseny mentén nagyon hatékonytalanul felhasználva az adófizetők pénzét.

[00:28:54]Ez azt jelenti, hogy eltűnt mondjuk 3000 milliárd forint, hogy érzékelni lehessen, hogy miről beszélek.

[00:28:59]6000 milliárd forintba kerül egy évben, tavaly, a 2,3 millió nyugdíjasnak a teljes nyugdíja, tehát egy fél..., hat havi nyugdíj eltűnik.

[00:29:11]Csak rossz vége lehet az ilyennek.

[00:29:13]- Ha már ezt említette, utánanéztem erre a beszélgetésre készülve annak is, hogy a klasszikus tőkefelhalmozás mennyi ideig tartott Európában.

[00:29:22]Ez a folyamat, tehát a klasszikus tőkefelhalmozás körülbelül a XV.

[00:29:24]század végétől, a XVI.

[00:29:27]század elejétől a XIX.

[00:29:27]század közepéig, azaz körülbelül 350-400 éven át tartott.

[00:29:33]Tehát több száz éven át halmozódtak fel azok a hatalmas magánvagyonok is, amelyek megalapozták a mai modern gazdasági rendszert.

[00:29:41]Az Orbán-rendszerben ehhez a tőkefelhalmozáshoz mindössze 15 év kellett, ennyi idő alatt termelte meg például Mészáros Lőrinc a maga körülbelül 1700 milliárdos vagyonát, másképpen ez 1 milliárd 700 ezer millió forintnak felel meg, felfoghatatlan összeg.

[00:29:59]Vagy Tiborcz István, a miniszterelnök veje hozzávetőleg 710 milliárdját, másképpen 710 ezer millió forintját.

[00:30:07]De ezek a magánvagyonok miért nem alapozzák meg a modern magyar gazdasági rendszert?

[00:30:14]- Azért, mert ezek a magánvagyonok szinte kivétel nélkül nem exportorientált, nem versenyben kialakuló vagyonok.

[00:30:24]Meg kell nézni, Mészáros Lőrinc szerintem egy fillért nem exportál, csak a belföldi védett piacokon működik.

[00:30:33]Tulajdonképpen már nem kell semmilyen csalás vagy korrupció, mert a versenytársak már rég kihullottak, csak ők tudnak indulni a versenyben.

[00:30:43]Ők útépítésben vannak jelen, olyan ingatlanfejlesztésekben, ami állami megrendelésre működik, és a turizmusban, aminél szintén az állam így hátulról be tud segíteni.

[00:30:58]- Akkor lehet úgy fogalmazni, hogy az oligarchák, tehát a gazdasági, politikai hatalmasságok szűk köre, akik gyakran személyesen vagy politikailag kötődnek az uralkodó elithez, aránytalanul nagy vagyont halmoztak fel az állam által manipulált piactorzítás révén, és ez a modell nemcsak elszívja a közpénzeket, a közforrásokat, hanem kiszorítja a valódi piaci versenyt, így elnyomva a termelékenységet és az innovációt, és ennek eredményeként járul hozzá a korrupció közvetlenül egy ország gazdasági stagnálásához?

[00:31:31]- Pontosan erről van szó.

[00:31:33]Természetesen ismerek jó néhány olyan nagyvállalkozót, akik valóban kemény versenyben, piaci versenyben, nemzetközi világpiaci versenyben állnak helyt, és komoly teljesítményt nyújtanak, de akikről beszélünk, azok véletlenül sem teszik ki a lábukat a világpiacra.

[00:31:53]- Akkor lehet azt mondani, hogy az Orbán-féle gazdaságpolitikának 15-16 év alatt nem az volt a célja, hogy mind a polgárok jóléte, mind az ország gazdaságának fejlődése szempontjából alakítsa a magyar gazdaságpolitikát, hanem az, hogy folyamatosan fenntartsa a saját politikai rendszerét.

[00:32:11]- Ez így van, de ezért mondjuk még nem kellene elítélni őket, mert nem ismerek olyan politikai rendszert, amelyik ne népszerűségre törekedne, ne arra törekedne, hogy következő alkalommal is megválasszák.

[00:32:23]De hogyha csak olyan döntéseket hoz egy kormány, ami aznap hoz szavazatot, de másnap már aláássa a gazdaság versenyképességét, az ország jólétét, az emberek életkörülményeinek a javítását, akkor baj van.

[00:32:37]Most tulajdonképpen azt látjuk, hogy túlnyomó többségben olyan döntéseket hoz a kormány, amelyek egyáltalán nem járulnak hozzá az ország hosszú távú versenyképességének a javulásához.

[00:32:49]- Ha úgy alakul, hogy új kormány lesz, ön szerint korrigálható-e és mennyi idő alatt az Orbán-féle gazdaságpolitikai és gazdasági szerkezet, és mi lesz, vagy mi lehet ennek a korrekciónak az ára?

[00:33:02]- Ha az Orbán-kormány marad, kénytelen lesz további megszorításokat csinálni, hogy ne kerüljön fenntarthatatlan költségvetési pályára az ország, de a növekedésnek nem tud igazán stimulust adni, mert amit az Orbán-kormány tud, a fogyasztást ösztönözni.

[00:33:18]Na most fogyasztás vezérelte, tartós fenntartható, egyensúlyőrző növekedést még nem látott a világ.

[00:33:24]Ha ezt lehetne, akkor afrikai szegénység nem volna, mert elég lenne csak pénzt szórni és többet költeni fogyasztásra és minden jó volna.

[00:33:33]Tehát ha a kormány talpon akarja tartani az országot, a költségvetést, az inflációt, kézben akarja tartani, akkor kénytelen lesz megszorítani, ugyanúgy, ahogy '22 nyarán is súlyos megszorítást hajtott végre.

[00:33:48]Ha egy új rezsim jönne, akkor egy új kormánynak lehetősége lenne arra, hogy prioritásokat, súlypontokat változtasson, és azokat a kiadásokat faragja le, amelyek szükségképpen nem megszorítások.

[00:34:04]Mondok néhány nagyon magától értetődő területet.

[00:34:07]Biztos, hogy Rogán minisztériumának a költségvetését a harmadára le kell venni.

[00:34:12]Lehet, hogy kevesebb plakátot fogunk élvezni az utcán, de nem hiszem, hogy ettől romlani fog az életszínvonal, meg idióta kérdőíveket nem fognak kiküldeni hatmillió példányban a magyar választónak.

[00:34:25]A közmédia költségvetését is legalább a felére le lehet venni, le kell venni, mert eszelős, hogy mi pénz megy ki azon a csatornán.

[00:34:35]Biztos, hogy bele kellene nyúlni az élsport finanszírozásába.

[00:34:41]Van egy nagyon nagy tétel, amibe bele kell, bele lehetne nyúlni, ez az úgynevezett gazdaságfejlesztési támogatás.

[00:34:49]Magyarország aránytalanul sok pénzt folyat bele a magánszektor, a versenyszektor szereplőinek a zsebébe, aztán biztos, hogy van az adórendszernek is olyan része, amin el kellene és el lehetne gondolkozni.

[00:35:05]Például nem biztos, hogy kell 300 milliárdért mohácsi hidat építeni, nem biztos, hogy 600 milliárdért kell ingatlanokat vásárolni állami intézmények elhelyezésére.

[00:35:16]Nem biztos, hogy még egyszer kell 105 milliárdért a Nemzeti Banknak márvánnyal burkolt budit építeni, nem biztos, hogy 100 milliárdért a Pénzügyminisztérium épületét, vagy most a Belügyminisztérium épületét kell felújítani.

[00:35:31]Örülök, hogy az például megvalósult, mert esztétikailag gyönyörű lett az az épület, de nem biztos, hogy állami pénzből kellett volna ezt csinálni.

[00:35:40]Nem biztos, hogy amikor 4-5-6% az infláció, akkor fix kamaton kell vállalkozói hiteleket támogatni.

[00:35:48]Biztos, hogy nem úgy kell a lakáshiteleket támogatni, ahogy a jelenlegi kormány ezeket támogatja.

[00:35:54]Támogatni kell, tehát félreértés ne essék, fiataloknak, pályakezdőknek, gyerekeseknek, első lakásvásárláshoz normális árszinten nyilvánvalóan kell, de amit a kormány csinált, az egy az egyben az inflációt emelte.

[00:36:10]Magyarországon van a legmagasabb lakásárinfláció egész Európában.

[00:36:14]- És ami a korrupciót illeti, arról mit gondol?

[00:36:18]Az például megszüntethető?

[00:36:19]Legalábbis a jelenleg kiépült rendszerszintű korrupció, amely piramisszerűen hálózza be az országot az államtól a helyi önkormányzatokig.

[00:36:27]- Minden bizonnyal ennek véget kell és véget lehet vetni.

[00:36:31]Illúziónk ne legyen, olyan rendszer még nem volt, ahol zéró korrupció van, de Magyarországon a rendszernek egy fontos sajátossága, működtető eleme ma az, hogy túl lehet árazni, hogy versenyen kívül lehet, vagy cinkelt lapokkal lebonyolított versenyen lehet eredményt elérni.

[00:36:51]- Mert ugye a tizenhat éve tartó szakmailag és erkölcsileg korrupt oligarchikus uralom felszámolása, gondolom én, óriási erőforrásokat szabadítana fel, amelyek átcsoportosíthatók lennének más célokra, nem?

[00:37:05]- Én abban nem vagyok optimista, hogy a már megszerzett javakat milyen arányban lehet visszaszerezni.

[00:37:13]Jogállami keretek között attól tartok, hogy nagyon kevéssé, de már az is nagyon nagy eredmény lenne, és egy-két-három év horizontján komoly lökést adna a magyar gazdaságnak, hogyha a rendszerben, egy új szisztémában lezárulnának azok a csatornák, amelyeken keresztül a pénzeket el lehet vinni.

[00:37:34]Ez biztos, hogy sokat segítene, de egy jelentős gazdaságpolitikai fordulat, amelyik a versenyen, magántulajdonon, a piac primátusán alapuló, előrelátható, kiszámítható gazdaságpolitikát folytat, piacbarát gazdaságpolitikát folytat, az 3-4-5 év alatt nagyon-nagyon komoly változásokat tud elérni.

[00:37:58]Amiben én nem vagyok optimista, az az, hogy az elmúlt évtizedek olyan súlyos mentális torzulásokat hoztak Magyarországon úgy általában, hogy ebből kitörni attól tartok, hogy évtizedeket vesz igénybe.

[00:38:15]Például nem mer senki ilyennel előállni, hogy ezt a rezsitámogatást úgy, ahogy van, el kéne felejteni.

[00:38:22]Nem a támogatást kell elfelejteni, hanem ezt a formáját kell elfelejteni, mert ez kifejezetten ellentétes a magyar társadalom érdekével, kifejezetten ellentétes az ország gazdasági érdekeivel.

[00:38:36]Azért, mert pazarlásra ösztönöz, ráadásul teljesen igazságtalan.

[00:38:41]Mondjuk ötszázezer honfitársunk, aki fával, szénnel és hulladékkal fűt, az összesen öt, most megemelve tízmilliárd támogatást kap, miközben a nem tudom én hárommillió vagy három és félmillió háztartás meg nyolcszáz milliárd támogatást kap, és élek a gyanúval, hogy a fával, szénnel és hulladékkal gyűjtők nem az ország felső 10%-ához tartoznak.

[00:39:06]Vagy amikor nagyon sokan azt mondják, hogy milyen jó ez az ársapka, egy frászt jó!

[00:39:11]Húszezer más terméknek az ára megy föl amiatt, mert az ársapkán veszteséget realizál a kereskedő, és nem fejleszt a kereskedelem.

[00:39:22]Mondjuk befagyasztották a közműdíjakat, a víz-csatorna díjakat, rohad le az ország közmű és csatornahálózata.

[00:39:32]Ha valaki azt mondaná, hogy kérem, ez nem megy, akkora a veszteség, Magyarországon is egyre szűkebb erőforrás lesz a víz.

[00:39:41]Ha nem gazdálkodunk vele normálisan, akkor ennek is súlyos következménye lesz.

[00:39:47]Most lehet befagyasztani ezeket az árakat, lehet eltéríteni, de az egész rendszer amortizálódik, az egész rendszer megy tönkre.

[00:39:57]Szóval én azt gondolom, hogy ennek a népszerűség hajhászó, hadd ne mondjam populista politikának olyan nyomai vannak, mély nyomai az emberek erkölcsi felfogásában, a gazdaságról alkotott felfogásában, az állam szerepéről alkotott felfogásban, amitől megszabadulni nagyon-nagyon nehéz lesz.

[00:40:18]- És hogy még egy területet idehúzzak, a gazdaság hatékony pályára állításához, az igen jelentős szociális problémák megoldásához elegendő-e a korrupció megszüntetése, és azoknak a főként politikai, társadalmi berendezkedési problémáknak a megoldása, amelyek az uniós pénzek felszabadításához elvezethetnek?

[00:40:38]- A korrupció jelentős visszaszorítása, felszámolása az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az csak a szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az uniós pénzeket megkapjuk.

[00:40:50]Ha Magyarország továbbra is mindenben blokkolni kívánja az Uniónak a döntéseit Ukrajnától nem tudom én meddig, és az egyéb jogállami kritériumoknak nem tudunk eleget tenni, mondjuk például a felsőoktatási intézmények vezetési struktúráját nem vagyunk hajlandók megváltoztatni, akkor attól tartok, hogy nagyon akadozó lesz az uniós pénzeknek a lehívása.

[00:41:16]Az Orbán-kormány úgy látom, hogy egyáltalán nem akar ezen módosítani, ennek következtében az agrárpénzek és még néhány kisebb összeget leszámítva nem hiszem, hogy megnyílnak a kapuk.

[00:41:28]Ha egy új kormány van, akkor a korrupcióban és a jogállam nagyon fontos sérült részeinek a reparálásában előre kell lépni ahhoz, hogy az uniós pénzek jelentős módon beinduljanak.

[00:41:42]- Akkor itt most beiktatunk a beszélgetésbe egy negyven másodpercnél nem hosszabb szünetet, addig támogatóink üzenetei következnek, aztán már folytatjuk is.

[00:42:33]- Folytatjuk háromrészes sorozatunk első epizódját, amelyben az Orbán Viktor fémjelezte tizenhat év alatt kiépült rendszert elemezzük, ezúttal gazdasági szempontok alapján Surányi György közgazdász professzorral.

[00:42:46]Orbán Viktor most februári évértékelő beszédében azzal dicsekedett, hogy kormánya 2010 és '25 között közel tizenötezer milliárd forintot vont el nemzetközi nagyvállalatoktól, bankoktól, biztosítóktól, energiacégektől, kiskereskedelmi láncoktól.

[00:43:04]Van-e előnye, illetve ha nincs, mi a hátránya ennek az elvonásos politikának?

[00:43:10]- Általában az ilyen elvonásnak nincs előnye, csak hátránya.

[00:43:14]Ez diszkriminatív, személyre vagy cégre szabott, szektorra szabott, és ilyen értelemben ez rossz, mert amikor elvonja a kormány a bankadót, a biztosítási adót, a kiskereskedelmi adót, hosszú időn keresztül a gyógyszergyárak adóját, a chipsadót, a vezetékes adót, nem tudom, még van egy jó pár, amit így kivetett, akkor... tranzakciós illetéket, mert az is ebbe tartozik, azt nem a multik fizetik, hanem azt a vásárlók és a kis-közép vállalatok is súlyosan fizetik, és bizony ezek súlyos terhet jelentenek, torzító hatásúak, nem kívánatosak a rendszerben, de ezeket azért kell kivetnie, mert a másik oldalon ebből finanszírozza irracionálisan értelmetlenül például a rezsicsökkentést.

[00:44:09]- A Kelet-Európában érdekelt több száz német vállalat szövetsége elemzést tett közzé nem olyan régen, amelyben elítélte a külföldi vállalatok magyarországi zaklatását, és itt nemcsak a különadókat említették, hanem az ársapkákat és az egyéb adminisztratív eszközöket, tehát olyan állami szabályokat vagy hatósági döntéseket, amelyekkel az Orbán-kormány közvetlenül beavatkozik a német vállalatok működésébe is, vagy például az ellenséges kivásárlási szándékokat, amelyekkel ki akarják szorítani ezeket a külföldi vállalatokat a magyar piacról.

[00:44:42]Szerintük ezzel Magyarország tönkreteszi saját gazdaságát.

[00:44:48]Jól látja-e ezt a német vállalatok szövetsége, és ha igen, akkor miért csinálja ezt az Orbán-kormány?

[00:44:53]- Egyet kell értenem az értékelésükkel, nagyon káros a magyar gazdaság szempontjából.

[00:45:00]Itt megint rövid távú szempontok vezérelnek.

[00:45:04]Mondjuk kijelenti az építésügyi miniszter, semmi köze nincs hozzá, de hogy a kiskereskedelmi láncokat ki kell szorítani.

[00:45:12]Egy apró következménye van a dolognak, hogy tudniillik 5-10%-kal megemelkednek a kiskereskedelemben az élelmiszerárak.

[00:45:20]Aztán a 4,5%-os kiskereskedelmi adónak az a következménye, hogy a magyar kiskereskedelmi egységek tömegesen mennek csődbe, mert nem bírják a versenyt a nagyokkal.

[00:45:33]Itt nem arról van szó, hogy ők valami varázslatot csinálnak.

[00:45:38]Nem, hát sokkal korszerűbb munkaszervezésük van, van egy gazdaságos üzemméret, amiben dolgoznak, sokkal nagyobb az alkuerejük a beszerzéseknél, és ezt a magyar fogyasztó élvezi ennek az előnyeit.

[00:45:53]- Nem tudom, hogy olvasta-e, alig egy-két hete látott napvilágot az az interjú, amelyből kiderült, hogy például évek óta veszteségesen működik Magyarországon a SPAR, ez a holland eredetű nemzetközi élelmiszerkereskedelmi üzletlánc, amely 2024-ben 25 milliárd forintos mínusszal zárt Magyarországon, ugyanis '24-ben közel 40 milliárd forint értékben fizetett be különadót a magyar költségvetésbe, de 2022 óta összesen több mint 56 milliárd forintos mínuszban volt a SPAR adózott eredménye.

[00:46:25]Hans Reisch, a SPAR vezérigazgatója néhány napja visszafogottan úgy nyilatkozott, hogy ésszerű feltételek mellett szeretnénk az országban maradni, a hangsúly az ésszerű feltételeken volt.

[00:46:36]Ön szerint, ha a Lidl, az Aldi, vagy akár a SPAR úgy döntene, hogy elege van és kivonul a magyar piacról, hogy fogadnák ezt a magyar vásárlók?

[00:46:45]- Egy fél év, egy év, két év horizontján roppant kellemetlen lenne, elkezdenének növekedni az árak.

[00:46:52]Én elég idős vagyok, tudom, hogy néztek ki az üzletek 35 évvel ezelőtt.

[00:46:57]Hát nem összevethető ezekkel.

[00:46:59]Sokkal jobb a szerviz, sokkal jobb a választék, sokkal különbül néz ki, horribilis pénzeket fektetnek be.

[00:47:08]Lehet a magyar kisvállalkozókat támogatni, de nem fogják tudni átvenni ezeket, mert nincs hozzá elég tőkéjük, de nincs meg a know-how sem, tehát az a tudás sincs meg, ami ezen cégek mögött vannak.

[00:47:23]Ezek most már veszteségesek, mert sikerült veszteségbe nyomni őket.

[00:47:27]Na de nem azért jöttek be, hogy veszteséget termeljenek.

[00:47:31]Ha valaki bemegy egy országba, akkor nem azért megy oda, mert a csillagkép szebb, mint otthon, azért megy oda, hogy üzletet csináljon.

[00:47:39]Azért fektet be, hogy tisztességes profitot termeljen, és hogyha tisztességes profitot termel, és jó az a közeg, amiben van, akkor jó eséllyel a megtermelt profit elég jelentős részét visszafekteti az adott országba.

[00:47:53]De ha attól fél, hogy ad hoc mindenféle adókat kivetnek rá, akkor a legtöbb vállalkozó azt fogja csinálni, külföldi befektető, na jó, akkor ebbe az országba legközelebb nem hozok pénzt, nem fogok befektetni, nem fogok munkahelyet teremteni.

[00:48:08]Hozzá kell tennem, hogy ezekben a nemzetközi kereskedelmi láncokban lényegesen magasabbak a fizetések, mint a magyar kiskereskedelmi egységekben.

[00:48:18]Pont erről lenne szó, hogy olyan helyekre kellene a tőkét csoportosítani, ahol nagyobb értéket tudnak előállítani, ahol ennek következtében tisztességesebb béreket lehet kapni, és az emberek jobban tudnak élni.

[00:48:33]Ha odanyomjuk a pénzt, ahol alacsony a termelékenység, nincs technológiai haladás, nincs versenyképesség, akkor abból sem magasabb bér, sem jobb ellátás, sem jobb szolgáltatás nem lesz.

[00:48:46]Tehát sajnálatosan ebben a német félnek igaza van.

[00:48:49]- Vagy itt van, amit már érintettünk, megint ugye ársapkás időszakot élünk egyelőre az üzemanyagoknál.

[00:48:56]Miért vezeti be ezt adandó alkalommal az Orbán-kormány, és miért nem él ezzel a lehetőséggel teszem azt a francia kormány?

[00:49:06]Ugyanis Franciaországban a szélsőjobb és baloldali nyomás ellenére az ottani kormány nem hajlandó újra ársapkákat bevezetni, arra hivatkozva, hogy az Ukrajna megszállása után bevezetett hasonló intézkedések rendkívül költségesek voltak.

[00:49:21]Szóval mivel magyarázható a francia kormány megfontoltsága, és mivel magyarázható a magyar kormány ellentétes politikája?

[00:49:28]- Az, hogy a franciák már szerencsére nem olyanok, mint a Bourbonok.

[00:49:33]Tehát nem lehet azt mondani, hogy semmit sem tanultak, de mindent felejtettek.

[00:49:39]Franciaországnak egy jobbközép kormánya van, egy konzervatív liberális elnökkel az élen, aki egy kitűnő közgazdász, és felelős az ország jövőjének az alakulásáért.

[00:49:51]Magyarországon meg rövidesen választások lesznek, teljesen ésszerűtlen, ugyanazok a jelenségek fogják felütni a fejüket, mint három évvel ezelőtt, amikor az utolsó pillanatban sikerült kivonni az ársapkát a benzin és a gázolaj feje fölül, mert addigra már sorállások voltak, hiány alakult ki.

[00:50:12]Ugye nem jött be egy csomó import, mert a külföldiek nem hozták be azért, hogy literenként 100-200 forint veszteséget érjenek el, azért nem fogják behozni.

[00:50:22]- Kérem, hogy most azt vizsgáljuk meg, hogy milyen hatással vannak Magyarország gazdasági és befektetői megítélésére Orbánnak az Európai Unióval folytatott folyamatos vitái és harcai.

[00:50:33]Ezek kifejeződnek például a forint árfolyamában, vagy a magyar részvények árfolyamában, vagy abban is megmutatkoznak, hogy milyen áron tud Magyarország hitelt fölvenni a nemzetközi piacról?

[00:50:46]- A tőzsdei árfolyamokban, illetve a forint árfolyamában.

[00:50:52]Az, hogy most a forint árfolyama az egyik legsérülékenyebbnek bizonyult az elmúlt két hétben, amióta az USA és Izrael megtámadta Iránt, ebben benne van az egész Magyarország, a magyar gazdaságpolitika iránti bizonytalanság.

[00:51:10]Magyarország nagyon érzékeny az energiaimportra, többek között azért is, mert olyan iparpolitikát folytattunk, ami kifejezetten ésszerűtlenül, irracionálisan energiaigényes, másrészt pedig azért, mert olyan módon függő helyzetbe hoztuk magunkat részint az oroszoktól, részint az elmérgesedett viszony Horvátországgal, és az, hogy nagyon lassan, vontatottan haladt az átállás.

[00:51:42]Ugye azt mondta a MOL vezérigazgatója '22-ben, hogy három-négy évre van szükség ahhoz, hogy átalakítsuk a rendszereinket.

[00:51:51]A három-négy év letelt, és egyelőre úgy néz ki, hogy nem alakítottuk át a rendszereinket, és nem teszteltük például az Adria vezetéket, hanem még megemeltük az orosz kitettséget.

[00:52:04]70% volt az orosz olajimport aránya, ma 90% az orosz olaj import aránya, és ez a gázra ugyanígy igaz.

[00:52:13]Tehát azt gondolom, hogy emiatt ez a forint árfolyamában jelentkezik, és ennél talán még jobban látszik ez a helyzet a hitelfelvételek kamatkockázati feláránál, kamatkockázati prémiumánál ennek nem kedvez az ország hitelminősítése, hitelbesorolása.

[00:52:33]Jelezném, hogy 2001-ben, amikor a Nemzeti Bankból eljöttem, akkor A minősítésű volt Magyarország, most pedig az egyik minősítőnél a bóvli kategória szélén vagyunk, tehát ha még egyet ront, akkor már a befektetésre nem javasolt kategóriába kerülünk, a másik kettőnél még eggyel-eggyel jobb a helyzet, de lényegesen rosszabb, mint 2001-ben.

[00:52:57]Ebben tükröződik a kormány gazdaságpolitikája, a költségvetés gazdaságpolitikája, az, hogy a miniszternek és a miniszterelnöknek negyedik éve nem sikerül közelébe jutni annak a növekedési számnak, amit az eredetileg elfogadott költségvetésben mondtak, úgyhogy mindezek következtében van egy bizalmi deficit, egy bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt, és ez megjelenik abban a kamatprémiumban, amit fizetnünk kell.

[00:53:27]Mindezek mellett konfrontálódunk naponta az Európai Unióval, konfrontálódunk a szomszédaink egy részével, kiszolgáltatjuk magunkat az oroszoknak, ki vagyunk szolgáltatva most például az amerikai-izraeli támadásnak, merthogy tévedés ne legyen, a benzinár nem azért emelkedne most, mert az ukránok elzárták a Barátság kőolajvezetéket, hanem azért, mert a Hormuzi-szoros le van zárva, és ettől fölment a világpiaci olajár és a világpiaci gázár.

[00:53:58]Ha az oroszok is ugyanúgy ezzel pariba, párhuzamosan, szimmetrikusan emelik az árukat, tehát ha csobogna az olaj a Barátság kőolajvezetéken, az is ugyanúgy 40-50%-kal drágább lenne, mint három héttel ezelőtt.

[00:54:14]- Sok megfontolt közgazdasági elemzésből azt is ki lehet olvasni, hogy a magyar kormány elherdálta az Európai Uniótól érkező pénzeket, már amikor érkeztek ezek.

[00:54:23]A legmegbízhatóbb adatok szerint Magyarország 2010 és 2023 között nagyjából 14-16 ezer milliárd forintnyi uniós támogatást kapott, aztán a pénzek jelentős részét 2022-2023-tól már visszatartották a magyar jogállamisági problémákra hivatkozva, és azért, mert az ideadott pénzek védelmét szolgáló feltételek nem teljesültek.

[00:54:50]Érdemes összevetni, hogy a teljes 2004 és 2024 között Magyarországnak juttatott európai támogatási összeg összesen körülbelül 23 ezer milliárd forint volt.

[00:55:04]Ennek nagy része, tehát 14-16 ezer milliárd forint 2010 után, azaz az Orbán-kormányok időszakában érkezett meg.

[00:55:14]De hogy visszatérjek a közgazdászok állítására, ön szerint valóban elherdált a magyar kormány az elmúlt 13-15 évben az Uniótól kapott 14-16 ezer milliárd forintot, és hogyan lehetett volna az ország javára felhasználni ezeket a pénzeket hasznosan?

[00:55:31]- Nyilvánvalóan épült ebből sok minden olyan, ami hasznos, ami jó, aminek örülni kell, hogy megvalósult, elsősorban infrastruktúrafejlesztésben, de én azokat a részeket, amelyeket magánzsebbe csordogáltattunk, azoknak a hasznosulásáról nem vagyok meggyőződve.

[00:55:49]Amikor ki van írva, hogy mit tudom én, ennek a szállodának a létrehozásában uniós pénz vett részt, én azt gondolom, hogy ezekre nem kéne pénzt adni.

[00:56:00]Nyilvánvalóan elsősorban olyan területekre kellett volna irányítani ezeket az uniós pénzeket, amelyik a versenyképességünket javítja, tehát kutatás-fejlesztés, például az államigazgatás digitalizációja ilyen.

[00:56:16]Nyilván az oktatásban is lehetett volna használni - na nem a bérekre, mert az egy elképesztő dolog, hogy a pedagógusok béremelését az uniós forrásokhoz kötni.

[00:56:26]Az uniós források egyszeri bevételt jelentenek, a pedagógusoknak, meg reményeim szerint folyamatosan kell fizetni évekre előremenően is a bérüket.

[00:56:37]Szóval én azt gondolom, hogy speciel az uniós pénzeket nem a versenyszektorban kell elkölteni, ott működjön a piac, ott nem támogatni kell.

[00:56:47]- És azt hogy látja, van-e bármiféle gazdasági értelme és haszna Orbán keleti nyitásának?

[00:56:53]Tehát annak, hogy a magyar miniszterelnök folyamatosan szembemenve az Európai Unióval, a türk államokkal vállal ezzel szemben közösséget, és a kínai-amerikai-orosz tengelyre próbál felkapaszkodni.

[00:57:06]- Hogy egy nyitott kis gazdaság törekszik arra, hogy virágozzék száz virág, és mindenkivel kellemes, jó üzleti kapcsolatot építsen ki, az rendben van, de hogy ez épp a Türk Tanács, erről nem vagyok meggyőződve.

[00:57:23]Most ami az Egyesült Államokat illeti, az Egyesült Államoktól gazdaságilag nem várhatunk semmit.

[00:57:31]Tehát nem csak ez a nevetséges pénzügyi védőcsomag, amire hál' Isten nincs szükségünk, mert most kezd megfelelő lenni a devizatartalék is, másrészt meg esze ágában nincs az amerikaiaknak ilyet adni.

[00:57:45]Egyébként gazdaságilag nem vagyunk egy súlycsoportban az Egyesült Államokkal, nevetséges, tehát onnan nem látható Magyarország.

[00:57:53]Ami az oroszokat illeti, politikai értelemben, gazdasági értelemben mindenképpen egy lecsúszó hatalom.

[00:58:02]Onnan technológiát, magas szintű technológiát nem nagyon fogunk kapni.

[00:58:08]Azt sem tudom, hogy Paks hogy fog végződni, de az oroszoktól ugye van a nyersanyag és energia.

[00:58:15]Nem szerencsés egy országtól függni, különösen nem egy olyan országtól, amelyik szintén nem elvi alapokon működik.

[00:58:23]Itt szó nincs arról, hogy olcsón kapnánk olajat vagy gázt, a gázt fillérre ugyanannyiért kapjuk, mint a többiek, mert ahhoz az árképlet az a holland árképzés, az olajnál pedig attól függően kapjuk olcsóbban, hogy mennyire sikeres a szankció, merthogy azt is látni kell, hogy a szankciók roppant sikeresek.

[00:58:44]- Az európai uniós szankciók.

[00:58:45]- Igen, meg az Amerikai is, mert attól nem tudja eladni a Brent árán az urali olajat az orosz fél, merthogy szankció alatt van.

[00:58:56]Ha nem lenne szankció alatt, akkor ugyanannyit fizetnénk érte.

[00:58:59]Egyébként látni is, hát a gáz ára a szankciók hatására jött le 320 euróról az iráni háború előtt 32 euróra, az olaj ára pedig szintén a szankció miatt 120 dollárról ment le 60-62 dollárra.

[00:59:15]Az orosz ehhez képest volt 1-2-3-4, van amikor 10 dollárral alacsonyabb, tehát a szankció működik.

[00:59:23]- Érdekel azzal kapcsolatban is a véleménye, hogy valóban társadalmi-gazdasági válságban van-e Európa, illetve az Európai Unió.

[00:59:32]Ugyanis hosszú évtizedek óta, ahogy megfigyelhettük, Európa jól elvolt a maga egyediségében a jóléti államaival és a liberális demokráciáival, de úgy tűnik, hogy ez most veszélybe került az erőpolitikát folytató autokráciák és a kiszámíthatatlan amerikai elnök szorításában.

[00:59:51]Ön hogy látja ezt az európai kérdést?

[00:59:53]- Nem lenne helyes valami homokba dugni a fejünket, mert nagyon-nagyon komoly reformokat kellene Európának végrehajtania.

[01:00:01]Ennek van is egyfajta kerete, a Draghi-féle jelentés nagyon világosan körvonalazza, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy Európa valóban fel tudja venni a versenyt Kínával, az Egyesült Államokkal, ahhoz egy egységesebb piac, egy föderálisabb piacra lenne szükség.

[01:00:21]- Annyit hadd tegyek zárójel hozzá, hogy Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke volt, Olaszország korábbi miniszterelnöke is az ő jelentésére utal, amit talán 2024-ben ismertetett az Európai Parlamentben.

[01:00:32]- Igen, igen.

[01:00:32]- Ő azt mondta, hogy Európa csak akkor marad verseny- és életképes a következő évtizedben, ha radikálisan megerősíti az együttműködést és központosítja a döntéshozatalt, ha hatalmas összegeket fektet a gazdaság modernizálásába.

[01:00:45]- Ennek egyik jeleként most azt javasolta az Európai Bizottság, von der Leyen, hogy hozzanak létre egy úgynevezett európai vállalatot, hogy ne kelljen 27 országban regisztrálni és 27 különböző szabályrendszernek megfelelni, hanem bürokráciamentesen egy helyen rendkívül rövid idő alatt be lehessen jegyezni és el lehessen kezdeni a tevékenységet.

[01:01:10]Remélem, hogy ezt elfogadták és elindulnak.

[01:01:13]De ugyanúgy az egységes tőkepiac irányában is próbálnak lépéseket tenni.

[01:01:17]De a helyzet nem olyan rossz, mint ahogy azt a magyar politikusoktól, pontosabban a kormánypolitikusoktól hallani lehet.

[01:01:25]Mondanék néhány dolgot.

[01:01:27]Az egyik az az, hogy ugyan az Egyesült Államok gyorsabban növekedett az elmúlt években, mint Európa, de a legfejlettebb európai országoknak az egy munkaórára jutó teljesítménye, értéktermelése, jövedelemtermelése egyáltalán nem marad el az Egyesült Államokétól.

[01:01:45]Tehát egyáltalán nem igaz az, hogy egy súlyos lemaradás következett be.

[01:01:50]Ami miatt gyorsabb az amerikai növekedés: Amerikában sokkal többet dolgoznak.

[01:01:55]Legalább 10-15%-kal több munkaórát teljesít egy munkavállaló, mint Európában, ráadásul Trump megjelenéséig őket a demográfiai probléma nem sújtotta, mert a migránsok özönlöttek be az országba, és emiatt a munkakínálat is növekedett.

[01:02:13]Most Amerikában is el fogják érni, hogy már csökken a munkakínálat, mert ugye Trump hermetikusan lezárta a határokat, úgyhogy innentől kezdve ez a növekedési tényező faktor ott sem fog szerepelni.

[01:02:26]Tehát a termelékenységben a fejlett országoknál Hollandia, Németország, Franciaország, Belgium, Svédország, Dánia semmilyen lemaradásban nincs az amerikaiakhoz képest.

[01:02:38]A másik, hogy az Európai Uniónak nagyon jelentős külkereskedelmi mérlegtöbblete van az Egyesült Államokkal szemben.

[01:02:46]És azt szeretném hangsúlyozni, hogy Európa nem gagyit exportál az Egyesült Államokba, nem nyersanyagot, nem energiaforrást, mint ahogy az Egyesült Államok döntően nyersanyagot és energiát exportál.

[01:02:58]25 éve folyamatosan szufficitje van, többlete van Európának Amerikával szemben, tehát egyáltalán nem úgy néz ki a helyzet, hogy Európa végzetesen lemaradt vagy elmaradt.

[01:03:09]- Visszatérnék még a Draghi-jelentéshez, illetve a föderatív Európára.

[01:03:14]Azt lehet-e tudni, hogyha Európa országai szorosabban együttműködnek, az együtt jár-e azzal, hogy az országoknak valamennyit fel kell adniuk a saját nemzeti szuverenitási jogaikból, és ha közben egyre erősebbek a nacionalista szuverenitást hangsúlyozó pártok, köztük például Orbán Viktoré is, akkor ez hogyan hat majd Európa jövőjére?

[01:03:36]Ha a következő időszakban tovább erősödik az európai szélsőjobboldal, az mennyire fogja befolyásolni Európa és Magyarország gazdasági helyzetét?

[01:03:48]- Ha ez a szélsőjobboldali vonal erősödik, az mindenféleképpen a széthullás felé visz, ami teljesen nyilvánvalóan a legborúsabb képet vetíti előre.

[01:04:03]Az Európai Unió csak akkor tud versenyképes maradni a 350 milliós Egyesült Államokkal, az 1,4 milliárdos Kínával és az 1,5 milliárdos Indiával, mert ne feledkezzünk meg arról, hogy India nagyon szépen fejlődik az elmúlt 20-25 évben már, csak akkor tud versenyképes maradni, hogyha a nemzeti határok a gazdaság szempontjából valóban megszűnnek és lehullanak.

[01:04:32]A Draghi-jelentés például azt mondja, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának a hiánya 100%-os vámtétellel egyenértékű.

[01:04:43]Tehát olyan korlátok vannak az Unión belül, mintha 100% vámot vetnének ki.

[01:04:49]Ezeket ha nem tudjuk lebontani, akkor például mesterséges intelligenciában, digitalizációban nem tudjuk fölvenni a versenyt a két óriással vagy lassan majd Indiával sem.

[01:05:02]- Na de a nemzeti szuverenitásukra oly büszke országok, mint Magyarország is, hogyan fog ebbe belekapcsolódni?

[01:05:09]- Ez önsorsrontó, egy tízmilliós ország, már sajnos annyian se vagyunk, 9,5 milliós ország, nevetséges az, amit szuverenitásról mondunk.

[01:05:18]A szuverenitásunk az, hogyha egy baráti közösségben egyenrangú félként ülhetünk az asztalnál, kooperálhatunk és közösen gondolkozhatunk a jövőnkön.

[01:05:28]Közösen gondolkozhatunk azon, hogy mindenkinek hogyan lesz sokkal jobb, hogyan fog jobb életet élni.

[01:05:36]Az a fajta szuverenitás, amiről itt beszélnek, az Egyesült Államoknak sincs meg, Kínának sincs meg, pedig hát egy picit nagyobb fajsúllyal bírnak, mint mi.

[01:05:47]Tehát én nem gondolom azt, hogy ez a fajta szuverenitás, amiről itt áhítoznak vagy álmodoznak, ez egy üres halmaz, ez nem létezik.

[01:05:56]Pontosabban létezik, de akkor visszamegyünk a kőkorszakba.

[01:06:00]- Ön már egy korábbi interjúban is, de ma is hangsúlyozta, hogy nem a versenyképességben gyenge Európa, hanem a teljesített munkaórák számában, azaz kevesebbet dolgozunk.

[01:06:11]Ez ugye, ha jól gondolom, értékválasztás kérdése, tehát hogy a szabadidőt preferáljuk-e, vagy a többletjövedelmet.

[01:06:18]És az európai életmód sokkal több szabadságot ad, ez azt jelenti, hogy a szorosabb európai uniós integráció együtt járna a jóléti vívmányok, mint az ingyenes egészségügy, az oktatás, az erős szociális intézkedések, a négy vagy ötnapos munkahét, erős szakszervezetek, és még hosszan lehetne sorolni, legalábbis részleges feladásával, ugye?

[01:06:40]- Igen, és ez egy értékválasztás, nekem speciel szimpatikus értékválasztás, de vannak túlzásai.

[01:06:48]A túlzásokat valószínű vissza kellene nyesni.

[01:06:51]Mondanék példát.

[01:06:54]Németországban egy átlagos munkavállaló évente 18 napot tölt betegszabadságon.

[01:07:01]Az első három napra semmilyen igazolás nem kell és 100% bérrel jár.

[01:07:06]Na most a 18 nap az azt jelenti, hogy kétszer annyit töltenek betegségben a német munkavállalók, mint az OECD átlaga.

[01:07:15]Nyilvánvalóan nem betegebbek a németek, meg nem rosszabbak a munkakörülmények, mint az OECD átlagában.

[01:07:22]Ez azt jelenti, hogy visszaélnek a rendszerrel.

[01:07:24]Ha csak az a sztenderd lenne, ami a fejlett országok átlagában, akkor 9 nap volna a betegszabadságon töltött idő, ami 40 milliárd euró megtakarítást jelentene, ez a német GDP 1%-a.

[01:07:39]Óriási pénzről beszélünk, de ettől nem romlanának az életkörülmények.

[01:07:43]- Na jó, de vajon az európai polgárok, elsősorban a franciák, de a németek is tisztában vannak-e azzal, hogy nem lehet egyszerre ragaszkodni a jólét növeléséhez és az eddig megszokott életmódhoz, meg az európai biztonsághoz?

[01:07:56]Szóval egy csomó mindent akkor föl kellene adni.

[01:07:58]Ezt hogyan lehet elfogadtatni az egyébként jóléthez szokott európai polgárokkal?

[01:08:02]Ez egy nagy kérdés lesz az európai integráció átfogó kérdését illetően.

[01:08:07]- Ezt nem kevés félelemmel nézem, de bízom abban, hogy mondjuk például Németországban az, hogy most van egy viszonylag karakteres, jobbközép konzervatív vezette kormány, ezt el tudom képzelni, hogy meg fogja tudni állítani például a németeknél az AfD-nek az előretörését.

[01:08:27]- Hát a jelek nem azt mutatják, legalábbis a tartományi szintű választásokon még mindig az AfD toronymagasan vezet.

[01:08:33]- A szövetségi választásokhoz még nagyon sok idő van, és addigra kellene megfordítani a menetet.

[01:08:40]- De hogyan lehet az európai polgárokkal beláttatni azt, hogy ne az egyszerű logika mentén gondolkodjanak, hanem lássák szélesebb értelemben és perspektivikusan a saját jobb jövőjüket?

[01:08:50]Ez nagyon nehéz, aki ahhoz a jóléti életmódhoz szokott, amihez az európai polgárok többsége hozzászokott.

[01:08:55]Hogy lehet ezt megváltoztatni?

[01:08:57]- A változásnak egy nagyon durva módja az lenne, hogyha feltéve, de nem megengedve mondjuk a Farage nyer Angliában, két évig kormányoz, és az emberek rájönnek, hogy A-tól Z-ig minden hazugság volt, amit ígért és mondott, tehát a saját bőrükön megtapasztalják.

[01:09:17]Ez egy nagyon fájdalmas tanulási folyamat lenne, ha így volna, de ekkor lehetne megtanulni.

[01:09:24]De Olaszország esetében az sokat segített ebben a Meloni kormány pragmatizmusában, hogy kapnak 200 milliárd eurót ebből a rekonstrukciós alapból, és hát a 200 milliárd nélkül megfulladna Olaszország.

[01:09:38]Innentől kezdve nem téma az, hogy a Meloni Európa-párti, hogy integrációpárti, hogy europárti, eszébe nincs kilépni az eurozónából.

[01:09:49]- Tehát pénzzel kell megvenni akkor ezeket a hatalmakat?

[01:09:52]Ezzel azt mondja?

[01:09:53]- Is, pragmatizmussal.

[01:09:53]- Úgy szebben hangzik valóban.

[01:09:56]Ezekben a napokban pedig itt állunk egy váratlanul előállított válság kellős közepén azzal, hogy Amerika és Izrael megtámadta Iránt, és azt tapasztalhatjuk, hogy Irán folyamatosan visszaüt.

[01:10:09]A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a háború már most is a történelem legnagyobb ellátási zavarát okozta a világ olajpiacain.

[01:10:18]Ön lát-e értelmes kiutat ebből a helyzetből, van-e jó vagy életképes forgatókönyv, miközben megszállott nagyhatalmi vezetők, hogy ne mondjam, diktátorok kezében a világ és a világgazdaság sorsa?

[01:10:29]- Roppant nehéz kérdésről van szó.

[01:10:32]Egyrészt értem azokat az érveket, amelyek arra sarkallták elsősorban Izraelt, hogy megtámadja Iránt.

[01:10:42]Ugye harminc éve, negyven éve, amióta ez a szörnyű rezsim van Iránban, a világ minden táján sok-sok embert öltek meg, finanszíroztak olyan terrorista szervezeteket, amelyek csak rosszat hoztak az emberiségnek, és folyamatosan fenyegetik Izraelt, nem közvetlenül, hanem a Hezbollahon keresztül, a Hamászon keresztül, vagy az Iszlám Államon, tehát mikor kivel.

[01:11:11]És értem, hogy van egy félelem, ha hozzájutnak az atombombához egyfelől, másfelől pedig, hogyha Irán egy sok ezer éves kultúra, nagyon színvonalas tudósgárdával kifejlesztettek hosszú távú rakétákat, amelyek nagyon messzi, hát Izraelig mindenképpen el tudnak menni.

[01:11:31]Egyébként Európáig is.

[01:11:33]És hogy ez az állandó fenyegetettség, ami arra vezérelte őket, hogy amíg megtehetik és fölényben vannak, addig próbálják megsemmisíteni ezeket a fegyvereket, kilövő állomásokat.

[01:11:46]De Amerika esetében bizonytalanabb vagyok, mert egy olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki egyik nap ezt mondja, másik nap azt mondja.

[01:11:55]Egyik nap az olcsó olajat akarja, a másik nap a drága olajat, a harmadik nap szétlőni Iránt, negyedik nap demokráciát exportálni, amit egyébként azt mondta a választási programjában, hogy ő a béke elnöke, és ő aztán eszében nincs demokráciát exportálni, most pedig következő lépésként Kubát próbálja majd célba venni.

[01:12:20]Szóval azt gondolom, hogy a legnagyobb baj az az talán, hogy ez az egész nem volt végiggondolva.

[01:12:28]- Az amerikai-izraeli invázió Iránnal szemben?

[01:12:31]- Igen.

[01:12:32]Az a helyzet, hogy arra nem felkészülni, hogy az első dolga Iránnak a Hormuzi-szoros lezárása lesz, az laikusként is azt gondolom, hogy elképesztő.

[01:12:43]Teljesen nyilvánvaló volt, hogy Iránnak ez az egyetlen lehetősége arra, hogy vissza tudja fogni, vagy visszafordítsa az izraeli-amerikai beavatkozást.

[01:12:53]Azt várni, amit az izraeliek is, de az amerikaiak is, hogy majd összeomlik ez a rezsim, hát a különböző elemzések, amiket olvasok a nemzetközi sajtóban, kutatók, tudósok, Irán-szakértők, azt mondják, hogy ez teljesen irreális volt, ez egy bebetonozott rendszer, ez nem egy személytől függött.

[01:13:14]Hát oké, levették a tábláról a felső vezetésnek az ötven emberét, vagy száz emberét, teljesen mindegy, de a nyomukban, akik vannak, írják az elemzések, még radikálisabbak, mint akik a tetején voltak.

[01:13:29]Úgyhogy nem tudom, hogy hogy lehet befejezni, nekimentek a környező országoknak is, a környező arab országoknak, ezeknek komoly pénzügyi következményei is lehetnek, mert ugye Dubai az egy nemzetközileg is már tekintélyes pénzügyi központként működött.

[01:13:48]Nem hiszem, hogy innentől kezdve ugyanolyan nyugalommal fogják vinni oda a tőkét és fognak ott üzletelni.

[01:13:55]Szóval attól tartok, hogy ez egy elhúzódó háború lesz.

[01:13:59]- Egyébként miért tűnik úgy, hogy ez a válság a magyar gazdaságot az átlagnál erősebben érintheti?

[01:14:05]- Mert az árak emelkedése az nyilván inflációban is jelentkezni fog, ha tartós, a fizetési mérlegben is jelentkezni fog, és ez még ráadásul összefügg azzal, vagy összeesik azzal, hogy az orosz vezetéken nem kapjuk az orosz olajat.

[01:14:25]Ennek következtében az Adrián keresztül kellene behoznunk.

[01:14:30]Az Adrián most már jön olaj, nem tudom, hogy mennyi, szóval ténylegesen kipróbált kapacitása nincs az Adria vezetéknek, ez nyilvánvalóan igaz.

[01:14:40]Ki kellett volna próbálni már évekkel ezelőtt.

[01:14:42]- Lett volna idő rá.

[01:14:42]- Lett volna bőven idő rá.

[01:14:45]Ez az egyik oka.

[01:14:47]- Ráadásul a politikája a magyar államnak, amit az elmúlt négy évben követett, az most egyszer csak jelentkezik egy koncentrált válság formájában.

[01:14:55]- Igen, igen.

[01:14:55]- Tehát az, hogy a magyar kormányt végig csak az érdekelte önző módon, hogy Magyarországnak 5-8 nem tudom hány dollárral olcsóbb legyen az olaj, mert mint arról szó volt, a gáz nem olcsóbb, mintha máshonnan hozzuk.

[01:15:10]Ugye azt mondják, hogyha az Adrián hozzuk, akkor drágább ugyanaz az olaj is, drágább, merthogy a fajlagos költsége az Adria vezetéken többet számolnak a horvátok.

[01:15:21]Az Adria vezetéken lehet, hogy a költség az magasabb, de hát Oroszországból hatszor olyan távolságról kell hozni, és nem hiszem, hogy hatszor olcsóbb lenne a szállítási költség.

[01:15:31]De ha csak azt nézi Magyarország mindenben, hogy nekünk mi az előnyösebb, akkor azt gondolom, hogy elvesztünk.

[01:15:40]Ezen az alapon a német, a svéd, a francia, az osztrák, a belga, a dán, stb.

[01:15:47]európai adófizető miért ad nekünk pénzt?

[01:15:53]Milyen alapon ad nekünk pénzt?

[01:15:55]Ha mi azt mondjuk, hogy egy olyan ország, amelyiket porrá bombáznak, százezrek halnak meg, mint Ukrajnában, gyerekeket deportálnak, egy ilyen országnak mi nem vagyunk hajlandók semmit segíteni anyagilag sem, mert a katonai az egy más kérdés, de anyagilag sem vagyunk hajlandók, akkor milyen alapon várjuk el, hogy nekünk a GDP 2-3%-ának megfelelő, évi 2-3 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget a nyugati adófizetők nekünk adjanak?

[01:16:26]Mi az erkölcsi alapunk?

[01:16:28]- Befejezésként azt kérem, hogy a ma ismert paraméterek alapján mondja el, milyennek látja a magyar, az európai és a világgazdaság közeljövőjét.

[01:16:37]- A világgazdaságban a mostani válság kitöréséig viszonylag elfogadható kép rajzolódott ki egy ilyen 3-3,2%-os éves növekedés, ez nagyjából megegyezik a tavalyival, meg a '24-essel.

[01:16:51]Európában tavaly 1,4% volt az átlagos növekedés, ami 0,3%-unkkal szemben.

[01:16:58]Idénre is ilyen másfél százalékot mondtak körülbelül ennek a háborúnak a megkezdése előtt.

[01:17:04]Magyarországon ugye most valamilyen oknál fogva a gazdasági miniszternek már nem a 4-es szám akadt be a fejében az éves növekedésre, hanem ilyen 3-3,1%, de a kutatók, elemzők, megfigyelők, nemzetközi intézmények ilyen 2-2,5 közöttit mondanak, én az előbbiekben elmondottak miatt az iráni háború nélkül sem gondolom, hogy 1-1,5% fölé tudna menni a magyar gazdaság növekedése.

[01:17:37]- Ma is sok megfontolandó tényt és szempontot kaptunk öntől.

[01:17:40]Köszönöm szépen, hogy ismét eljött hozzánk.

[01:17:43]- Köszönöm szépen a meghívást.

[01:17:56]Az imént véget ért terjedelmesebb beszélgetésben Surányi György közgazdász professzorral az Orbán-kormányok tizenhat évét elemeztük gazdasági, gazdaságpolitikai szempontokból.

[01:18:08]Közelebbről arról beszélgettünk, hogy a magyar gazdaságpolitikát az elmúlt másfél évtizedben mennyire a haszonszerzés és a politikai lojalitás irányította, és nem a teljesítmény, ami torz beruházásokhoz, az uniós források elvesztéséhez és gyenge szociális védelemhez vezetett, miközben Magyarország több jellemzőjét tekintve az európai uniós ranglisták végére csúszott.

[01:18:33]Az Orbán-rendszer tizenhat évét elemző sorozatunknak ez volt az első része, de mához egy hétre, csütörtök este nyolc órakor folytatjuk, vagy akkor, amikor a jövő csütörtök estét követően ön ránk kattint.

[01:18:47]Amennyiben úgy ítéli meg, hogy sok fontos információhoz és felismerésre jutott e beszélgetés révén is, örömmel vesszük, ha támogatja munkavégzésünket.

[01:18:57]Támogathat a videónk alatt a 'Köszönet' gombra kattintva, de támogathat a donably.com-on keresztül is, illetve a patreon.com/friderikuszpodcast oldalán.

[01:19:07]És ha még egyszerűbben szeretnének hozzájárulni a podcastünk folyamatos működéséhez, a képernyőnk alatt itt a YouTube-on megtalálja az összes támogatási forma leírását.

[01:19:19]Jövök még vissza, néhány másodperc múlva.

[01:19:33]- A következő epizódban az Orbán-rendszer másfél évtizedének már a politikai mérlegét fogjuk megvonni.

[01:19:40]Konkrétabban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen jelentős károkat okozott, hogy a politika mindent maga alá gyűrt, ahogy az elmúlt 16 évben is, elfojtva a helyi és magánkezdeményezéseket, miközben a hatalom egyre csak központosult, és a társadalom lassan széthullott.

[01:19:57]Mára ennyi volt, találkozunk tehát legközelebb abban a pillanatban, amint ön elindítja a lejátszást a sorozatunk következő epizódjának mához egy hétre a jövő csütörtök este nyolc órakor történő bemutatása után.