Friderikusz Podcast 2026. április 30. 1:15:31

IGEN VAGY NEM - provokatív interjú Rudolf Péter színművésszel /// Friderikusz Podcast 143.

interjúrudolf pétervígszínházszínészetpodcast

Irányultság: LiberálisKötődés: Független

IGEN VAGY NEM - provokatív interjú Rudolf Péter színművésszel /// Friderikusz Podcast 143.

tl;dr

Rudolf Péter színművész, rendező és a Vígszínház igazgatója beszélgetett Friderikusz Sándorral, akik 10 éve nem találkoztak személyesen. A beszélgetés két részből állt: az első egy hagyományos interjú volt Rudolf pályafutásáról, a második pedig egy kísérleti játék („Igen vagy nem"), ahol egymás véleményét kellett kitalálniuk.

Rudolf szerint a jó ember szinonimaként vált a balfácánnal, és ezt részben saját magára is vonatkoztatja – úgy érzi, hogy bizonyos játszmákat átlátna, de nem akar. Karrierjét szerencsésnek tartja, bár frusztrálta, hogy a környezete véleménye túlságosan foglalkoztatta. Büszke arra, hogy szülei értékrendjét követte és tisztességesen élt.

A Vígszínházból 1998-ban távozott, mert úgy érezte, hogy az üzemmenet „alá temeti" – négyeseket produkált, és meg akarta tudni, hogy ez az ő hibája vagy a rendszer. Szabadúszóként számos szerepet játszott, amit nagyon élvezett, bár tanára, Marton László figyelmeztette, hogy a humora miatt csak erre a típusú szerepre fogják használni.

2020-ban visszatért a Vígszínházhoz igazgatóként, amikor botrányok után a társulat 97%-ban őt támogatta. Nem akart igazgató lenni, de úgy érezte, hogy van rá igény. Azóta sikeresen vezeti az intézményt, és úgy érzi, hogy a támogatottság nem csökkent jelentősen.

Három gyereke közül kettő (Flóra és Szonja) színész, fia filmrendező. Nem terelte őket egyik irányba sem, hanem lehetőséget teremtett arra, hogy megtalálják a saját útjukat. Családi életét összeegyeztette a karrierjével, bár voltak feszültségek és hiányérzetek.

A játékos részben Rudolf és Friderikusz egymás véleményét próbálták kitalálni különféle állításokra adott válaszokra. Rudolf szerint a nagy egó és a sebezhetőség összekapcsolódik, a demokrácia valóban gyenge pont a különbözően tájékozott szavazók miatt, és a testet éppúgy fontos edzeni, mint az elmét. Friderikusz végül 6–5-re nyert a játékban.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A találkozás előzménye és a beszélgetés kerete

Friderikusz Sándor és Rudolf Péter legalább 10 éve nem beszélgettek személyesen, bár találkoztak közösségi eseményeken. Közös katonai múltjuk van: 1978–79-ben együtt voltak katonák Kalocsán a lövészezredben. Friderikusz 1992-ben már meghívta Rudolf Pétert a Friderikusz Showba, amikor még „tejfelesztájú kölykök" voltak. A mai podcast két részből állt: egy hagyományos, de rövidebb interjúból, majd egy kísérleti játékos formátumból.

Rudolf Péter önértékelése: a jó ember és a balfácán

„Az az érzésem, hogy a jó ember az a balfácánnak a szinonimája lett." *

Rudolf úgy érzi, hogy a társadalom a jó embert balfácánként kezeli. Erre a kérdésre, hogy ő maga balfácánként élte-e az életét, igent válaszolt. Azonban hozzáteszi, hogy bizonyos játszmákat átlátna, ha akarna, de nem akar. Ez azt jelenti, hogy tudatosan választ bizonyos helyzetekben az áldozat szerepét.

Karrierjét szerencsésnek tartja, de frusztrálta, hogy túlságosan foglalkoztatták őt a környezete véleménye. Büszke azonban arra, hogy szülei értékrendjét követte, és tisztességesen élt az életét, még akkor is, ha ez bizonyos helyzetekben áldozatot követelt.

A kolyók-szindróma és az első rendezés

Rudolf egy 10 éves tornavesenyre visszamegy, ahol feledékenységből otthon hagyta a tornanadrágját. Kölcsön nadrágot kapott egy nálánál sokkal nagyobb fiúnak, és olyan furcsán nézett ki, hogy amikor megcsinálja a gyakorlatokat, mindenki rajtán röhögött. Mégis nyert – 9,1-es és 9,2-es pontszámot kapott, ami a legmagasabb volt. Ez a történet jellemző rá: még akkor is, amikor nevetségesen néz ki, képes nyerni.

Ez a „kölyök-szindróma" végigkísérte az életét. Hosszú ideig fiatal szerepeket játszott, és a piacon a humora volt a legkelendőbb árucikk. Tanára, Marton László figyelmeztette, hogy veszélye ennek az, hogy csak a humorát fogják használni. Valóban így történt, de Rudolf nem érzi kudarcnak, hogy szabadúszóként próbálkozott, mert sok olyan dolgot csinálhatott, amit máskülönben nem.

Első rendezésénél is ezt az érzést tapasztalta: a legpozitívabb visszajelzés az volt, hogy élvezte a munkát, de közben veregetik a vállamat, és az emberek azt gondolják, hogy egy „ügyes srác" vagyok. Ezt az irritációt máig érzi, bár már 34 év eltelt azóta.

A Vígszínházból való távozás és a szabadúszó évek

1983-tól 15 éven át a Vígszínház társulatának tagja volt. 1998-ban azonban úgy döntött, hogy elhagyja az intézményt. Az ok nem az volt, hogy kevés szereplehetőség lett volna – jó helyzetben volt, és már rendezni is kezdett (Eszenyenikővel, Alföldi Róberttel, Hegedűs Gézával).

„Valahogy mégis azt éreztem, hogy maga alá temet az üzemmenet, hogy én keresgélőbb ember vagyok, hogy másfajta munkamódszerben jobban érezném magam." *

Négyeseket produkált, és meg akarta tudni, hogy ennek ő az oka vagy az üzemmenet. Szabadúszóként számos szerepet játszott – egyidejűleg Kecskeméten és Miskolcon is játszott. Ezt az időszakot nagyon élvezte, és nem érzi kudarcnak. Tanára, Marton László azonban figyelmeztetett, hogy veszélye ennek az, hogy a humora miatt csak erre a típusú szerepre fogják használni – és valóban így történt.

A Vígszínház igazgatósága: a 2020-as fordulat

2020 júliusában a Vígszínház botrányokkal küzdött. Eszenyenikő, az igazgató, visszalépett a pozícióból, bár már megnyerte az újabb periódusra. Rudolf Péter pályázott az igazgatói pozícióra, és bár a pályázaton a második lett, a társulat 97%-ban őt támogatta.

„Úgy éreztem, hogy volt rám igény. Ez abból is kiderült, hogy amikor a házi színpadon, a Vigzínház stúdió színházában összegyűltünk, amennyien össze tudtunk ott gyűlni, akkor 97%-ban javasolták az én pályázatomat." *

Rudolf nem akart igazgató lenni, de ez a támogatottság meggyőzte. Úgy érezte, hogy szolgálnia kell az intézménynek, amely fiatalkoromban annyi mindent adott neki. Bennem volt a múlt, a 17 év kapcsolódási pont a Vígszínház szellemiségéhez, és közben nem volt részese a napi fájdalmaknak, amelyek az épületben jelen voltak.

Az igazgatói munka nem volt egyszerű – a covid és az infláció súlyos terhet jelentett. Azonban a feladat megvalósult: az emberek jó kedéllyel léteznek a falak között. Rudolf nem tudja biztosan, hogy ma is 97%-os lenne a támogatottsága, de úgy érzi, hogy nem csökkent jelentősen.

„Nem nagyon csökkent ez a százalék. Most spontán visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy sokkal többen szeretnek mindenhol." *

A töprengő, bizonytalankodó alkat igazgatóként

Friderikusz megjegyzi, hogy Rudolf töprengő, bizonytalankodó alkat, amit Rudolf maga is megerősített egy korábbi interjúban. Ezt furcsának tartja egy 270 embert foglalkoztató színházi nagyüzem vezetőjénél. Rudolf azonban válaszol:

„Igen, ez nem szerencsés, de a nagy döntéseknél akkor gyors tudok lenni." *

Mérlegaszcendensként többet mérlegelez, mint ami a beosztottaknak jól esik, de a hezitálást édesapja hatotta meg rá – egy olyan tudós és szakember volt, aki bizonyos lépéseket nem tett meg, amelyeket Rudolf szerint meg kellett volna lépnie. Ezért amikor a Vígszínházba érkeztünk, úgy gondolt, hogy a saját szorongásait le kell győzni és lépni kell.

Gyakran használ egy képet: ha a halálos ágyon fekszik, a legrosszabb hír az lenne, hogy rossz igazgató volt, vagy hogy fölöslegesen lavírózott magát ebbe a helyzetbe. De a legrosszabb az lenne, ha meg sem lépett volna.

A Vig 125. évfordulójáról és az önismeret

Rudolf rendezett egy filmet a Vig 125. évfordulójáról, amely feldolgozta a saját életüket is. Ennek legnagyobb tanulsága az volt, hogy az ember nem látja tisztán a saját helyzetét. Visszanézve látta, hogy mennyire nem látott tisztán embereket és ügyeket.

„Ő bizonyos értelemben mondhatnám így utólag, hogy kiszerűbben a saját szemüvegenemet használtam csak, de nyilván az akkori helyzetemhez adekvát módon ez a szemüveg dukált." *

A színházörténet majd utólag fogja megítélni Rudolf pár évét vagy munkatársaival együtt ezt az időszakot. Jelenleg nem lehet tudni, hogy lesz-e majd „Rudolf korszak" a Vígszínház történetében.

Szülői stratégia és a gyerekek útja

Rudolf három gyereke közül kettő (Flóra és Szonja) színész, fia filmrendező. Nem terelte őket egyik irányba sem, hanem lehetőséget teremtett arra, hogy megtalálják a saját útjukat.

Flóra Földesi Margithoz járt, és egyértelmű volt, hogy színésznő szeretne lenni. Montreában végzett. Fia zenével akart foglalkozni, de később filmrendezőnek választotta magát. Szonja pedig Marjászorosztályában járt, és ő is színésznek tanul.

„De én azt sosem értettem, amikor kollégák azt mondják, hogy jaj, csak ezt ne csinálja. Ezt én ezt én nem értettem." *

Rudolf tisztában van a veszélyekkel – a keserűség és a hiányérzet lehetőségével –, de szereti és tiszteli, amit csinál. Nem szeretné, ha a gyerekei csak azért választanák ezt a pályát, mert ő ezt csinálja, de az, hogy ebben nőttek fel, természetesen befolyásolta őket.

Szakmai vonalon is beszélgetnek a gyerekekkel. Rudolf nagyon izgul, ha ők nézik. Nem olyan régen egy színpadon volt Szonnyával, és annyira izgult, hogy az is plusz izgalmat érzett. Az ember szeretne megfelelni az elvárásoknak, amelyeket az illetők támasztanak.

A szeretetre méltóság és a vezetői stílus

Friderikusz megkérdezi, hogy egy olyan sok egót alkalmazó munkahelyen, mint a színház, fontos-e, hogy szeretetre méltó legyen a vezető. Rudolf azonban óvatosan válaszol:

„Nagyon veszélyes ez, mert nem tudom az a vezetők mennyire látják, mennyire látom én magam a harmadik emeletről, hogy mi a viszony." *

Nem hiszi, hogy ma 97%-os lenne a támogatottsága, hiszen az egy furcsa pillanat volt, amikor valaki csak történjen valami, és azt mondták, hogy ő alkalmas lesz erre. Rudolf abban reménykedik, hogy nem csökkent jelentősen a támogatottság, de ezt nem tudja biztosan.

Az „Igen vagy nem" játék: a vélemények tesztelése

A podcast második részében Friderikusz és Rudolf egy kísérleti játékot játszottak, ahol egymás véleményét kellett kitalálniuk különféle állításokra. A szabályok szerint, ha valaki eltalálta a másik válaszát, az ellenfél ivott. A nyertes Facebook-posztban dicséretben részesült.

Az ego és a sebezhetőség

Az első állítás: „A legnagyobb egóval rendelkező emberek gyakran a legsebezhetőbbek."

Rudolf igent válaszolt, és Friderikusz eltalálta. Rudolf szerint:

„Minél nagyobb az ego, annál több visszajelzésre vágyik az illető, és egy idő után nem elég." *

A sebezhetőség önmagában kiszolgáltatottság és folyamatos idegállapot. Rudolf azt mondja, hogy mivel nagy az egója, fölöslegesen hosszan tud rágódni dolgokon.

„Mivel nagy az egóm, fölöslegesen hosszan tudok rágódni dolgokon, tehát egy szörnyű nárcisztikus alap vagyok." *

A botrány és a teljesítmény

Az állítás: „A mai világban a botrány jobban számít, mint a teljesítmény."

Rudolf igent válaszolt, és Friderikusz eltalálta. Rudolf szerint a világ eltorzult ebben a tekintetben. Egy producertől hallott, hogy egy fiatalabb, tehetséges embernek nem volt Facebook oldala, és ezért nem kapta meg a szerződést, bár a töredékét tudta volna teljesíteni annak, amit Rudolf tud.

„A mai világban ez nem úgy van, hogy csak az ismertség számít. Én megkaptam már producertől nem olyan régen egy szerződtetési tárgyaláson, hogy nekem nincs Facebook oldalam, és a nálam fiatalabb, nagyon tehetséges ember, pályán eltöltött tévei alapján a töredékét tehette mégre, mert nem volt módja letenni az asztalra." *

Rudolf szerint a bulvár alapvetően tönkreteszi a normális értékrendet, és rákényszeríti az összes szereplőt arra, hogy hangzatosan fogalmazzon.

A demokrácia gyengesége

Az állítás: „A demokrácia egyik gyengesége, hogy a kevésbé tájékozott vagy könnyebben befolyásolható emberek szavazata is ugyanannyit ér, mint akik napra készek és igen olvasottak."

Rudolf igent válaszolt. Azt mondja, hogy bár hisz az emberi egyenlőségben, lehetetlen, hogy aki napi 6-8 órát olvasással tölt, tájékozódik folyamatosan, és aki kevésbé tájékozott, ugyanannyit érjen a szavazata.

„Aki napi 6-8 órát olvasással töltök, tájékozódom folyamatosan a részletekben is elmerülök. És jön akkor valaki, akinek vagy azért, mert nincs elég ideje, vagy azért, mert pénzt kell keresni családda, mindegy is a körülmény, de hogy jóval kevésbé tájékozott, hogy ne beszéljek azokról, akik abszolút tájékozatlanok, és ugyanannyit ér a szavazata, mint az enyém." *

Friderikusz szerint ez elitista gondolat, de Rudolf szerint az intellektus sokkal összetettebb dolog, mint az iskolázottság. Nagyon nehéz a szűrés.

A férfi előnye a karrierben

Az állítás: „Az, hogy a saját pénzemmel nem tudok bánni, nem jelenti azt, hogy ne tudnék sok pénzt keresni."

Rudolf igent válaszolt. Azt mondja, hogy képes sok pénzt keresni és megharcolni érte, de utána nem törődik azzal, hogy mire költi el. Egy 1991-es televíziós tárgyaláson azt kérte, hogy minden nézőre X fillért kapjon. Kiszámította, hogy egy néző 1 Ft 30 fillérbe kerül, és ő 20 fillért kért – 10 fillérrel kevesebbet, hogy érezze, hogy megéri.

„Az, hogy a saját pénzemmel nem tudok bánni, nem jelenti azt, hogy ne tudnék sok pénzt keresni. Én azt szoktam mondani, hogy képes vagyok sok pénzt keresni, sőt megharcolni érte." *

Az első adásban 3,6 millió forint lett a nézőszám, ami 12-vel szorozva 4 millió forint körüli összeget adott. Anyja fölhívta, hogy ez biztos csak bűnből származhat, és azt mondta, hogy vigye el innen a pénzt.

A hibák beismerése

Az állítás: „Beismerni egy hibát annyit jelent, hogy bölcsebb lettél ma, mint tegnap voltál."

Rudolf igent válaszolt. Azt mondja, hogy nem próbál érvelni a hibái ellen, és hogy tisztességesen kell élni az élettel. Azonban megjegyzi, hogy nem ment könnyen neki a hibák beismerése – legalább 45-50 éves koromig mindenfajta indokot előszedett, csak azért, hogy fölmentsem magát egy hibázás alól.

„Nagyon sokat lamentálok, viszont amikor így összegyűlnek ügyek, akkor van, hogy 10 perc alatt végigfutok rajtuk, és addigra egy kitisztult égbolt van bennem, nem zavaros felhő." *

Egy konkrét ügyem van, ahol nem volt bátorsága elmondani valamit, és el kellett volna vállalnia a feszültséget. Most már nagyon nevetséges lenne elmondani, de azt tudja, hogy a nem beszélés nagyobb hiba volt, mint közölni valakivel.

A férfi előnye a karrierben (ismét)

Az állítás: „Az, hogy férfi vagyok és nem nő, segítette a karrieremet."

Rudolf nemmel válaszolt. Azt mondja, hogy abszolút nem vette észre, hogy a pályatársai, akikkel a rádiózást együtt kezdte, és akik lányok voltak, ne ugyanúgy hasítottak volna. Azonban Friderikusz megjegyzi, hogy amikor a televíziózás felé indult, nőként szerintem ki nehezebb utad lett volna.

„Én abszolút nem vettem észre, hogy mondjuk a pályatársaim, és tudnék itt konkrét neveket mondani, akikkel a rádiózást együtt kezdtem, és lányok, ne ugyanúgy hasítottak volna." *

A kopasság

Az állítás: „Egy férfinak igenis jól áll a kopasság."

Rudolf igent válaszolt. Azt mondja, hogy beültetett hajat magának valamikor először talán 2000 környékén, mert nagyon kopaszodott, és azt gondolta, hogy tévében nem lehet kopasz ember. Azonban azóta változott a világ, és sok kopasz ember van a televízióban, akiknek jól áll. Rudolf szerint a hajbeültetés iszonyú fájdalommal járt, és már nem is lehetne egy ilyen fejre beültetni hajat.

„Tehát úristen, mindenkit lebeszélek nagyon. Hát gondol itt veszik, tehát ez a donorterület, innen vágnak ki föl szakítva a bőrt, nem tudom én 1200 graftot, ami semmiképp nem hoztad meg a kedvem ez a dolog az, de már nem is lehetne már egy ilyen fejre nem lehet beültetni hajat." *

Az elmét és a testet edzeni

Az állítás: „Az elmét edzeni fontosabb, mint a testet."

Rudolf nemmel válaszolt. Azt mondja, hogy a testet éppúgy fontos edzeni, mint az elmét. Egy színész számára a test is fontos, mert sokan nézik. Azonban Friderikusz megjegyzi, hogy Rudolf nem a szakmájára gondolt, hanem a személyes jóllétre.

Rudolf azt mondja, hogy amikor a kutyájával futott, sokkal többre volt képes, és most ezt vissza kell állítania. Fociztam is folyamatosan, de sérülések miatt nem tudok. Ezért azt gondolja, hogy az éptest és az éplélek összekapcsolódik.

„Tehát azt gondolom, hogyha ha fiziológia az ember összerakja magát, akkor a másik része az melyik fontosabb? Hát bizonyos értelemben a kérdés a kettő együtt, de szerintem irgalmatlan fontos." *

Minden nap tornázik 20-25 percet, saját súllyal edzel, és azt mondja, hogy ha nem csinálja meg, az most már szerencsére elég régóta csinálja ahhoz, hogy hiányérzet szűnik.

A foci szeretete

Rudolf beszél a foci szeretéről. A nagyapja profi focista volt, és Rudolf is kipociztál a Vasasban az ifivárogatottságig. Azt mondja, hogy a foci a legcsodálatosabb lebejű sportág, és az, hogy le tudsz dobni két pullóvert még egy ferd mezőn is, filozófiailag elképesztő.

„A többi csapatsportágot nem tudod űzni, csak nagy felhajtással. De az, hogy le tudsz dobni két két pullóvert még egy ferd mezőn is, a másik pedig filozófiailag elképesztő nagypályán térben látni." *

Felesége, Eszter is focizik vele, és 35 éve vannak együtt. Egy hónappal ezelőtt elkezdett szinkronizálni a bírót, ami azt jelenti, hogy csak beszippantotta a foci szeretetét.

A politikai vélemények és a Vígszínház függetlensége

Friderikusz megkérdezi, hogy megengedheti-e magát Rudolf, mint egy ekkora színház igazgatója, hogy politikailag véleményt nyilváníts. Rudolf azt válaszolja, hogy a Vígszínház a saját útján tud haladni, és ezt egy óriási erénynek tartja.

„Én azt értem el, hogy a Vigzínház a saját útján tud haladni, és ez ez egy ez egy óriási erény. És ez Gőgösnek is tűnhet talán, de a de 130 év nevében vagyok Gőgös, meg a szakmám nevében, hogy a Vígszínház nemak nem kell igazodni, hanem igazodási." *

Azonban Friderikusz megjegyzi, hogy a pénzt ők adják – vagy a kormány, vagy a főváros. Rudolf azt mondja, hogy semmilyen irányból nem kapott telefont az elmúlt hat évben. Pályázatát úgy írta meg, hogy az ötödik mondat az volt, hogy színházi morál alapján szeretne meghívni kollégákat dolgozni.

„Én azt gondolom, hogy ez van, beszélünk dolgokról és ezek mentén érvelek. Nem vagyok gyáva." *

Beszél arról, hogy nem szereti, amikor a bulvár a cikk tartalmának semmi köze a figyelemfelkeltő cikk címhez. Ezt szerintem tiltandó lehetne a klikvadászat érdekében.

Az Orbán-Magyar dilemmáról

Az egyik állítás: „Inkább ragadnék bent egy liftben Orbán Viktorral, mint Magyarrel."

Rudolf igent válaszolt, és Friderikusz eltalálta. Rudolf azt mondja, hogy azért, mert egy ilyen éles helyzetben kíváncsib lenne arra, hogy Orbán hogyan dolgozza föl a vesztést, mint arra, hogy Magyar milyen személyiség.

Azonban Friderikusz megjegyzi, hogy Rudolf nem a szakmájára gondolt, hanem a személyes jóllétre. Rudolf azt mondja, hogy az elmúlt 16 évben sok rosszat okozott Orbán az országnak, és talán már nem kíváncsi arra, hogy mi az ő mentőkörülménye.

„Tehát nagyon, nagyon-nagyon eltorzult ilyen tekintetben. Tehát ma már a teljesítmény. Ezért nem is értettem, amit az első részben mondtál, illetve valamennyire ehhez kapcsolódtál, hogy azért színészként, rendezőként, egyáltalán színházi alkotóemberként akármit is leteszel az asztalra, nem csap akkorát, és nem írnak róla öl betűkkel meg nagy cikkeket az újságok, de ha történetesen tilosban parkolsz, azt napokig elemzik." *

Magyar Péterrel kapcsolatban is rengeteg averzióm van. Nagyon sokan írták kommentekben, hogy miért nem hívja meg. Egyrészt, mert politikust nem nagyon akar ide meghívni. Másrészt pedig úgy annyira agresszíven viselkedik oly gyakran a sajtóval, hogy nem akar egy ilyen szituációba keveredni valakivel.

A játék végeredménye

A játék végén Friderikusz 6–5-re nyert Rudolf ellen. Ezért Rudolf Facebook-posztban dicséretben részesült, amelyben Friderikusz azt írta, hogy „Friderikusz Sándor legyőzte egy igen nem játékban Rudolf Pétert a színház igazgatóját."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok

„Quintusz Cornát" – valószínűleg Quintus Cornatus vagy hasonló név, de az átirat nem egyértelmű
„Flóra járt földesi Margithoz" – valószínűleg Földesi Margithoz járt (színésznő), de az ASR torzította
„Szónyi" – valószínűleg Szonyi vagy Szonja, de az átirat nem konzisztens
„Marjászorosztályában" – valószínűleg Marjás osztályában, de az ASR torzította
„Vitrai" – valószínűleg Vitray vagy hasonló név, de az átirat nem egyértelmű
„Dunai kettőnél a labda les" – a futball les szabályáról van szó, de az átirat nem teljesen világos
Több helyen a szöveg grammatikailag hibás vagy értelmezhetetlen, de a kontextus alapján a fenti javítások valószínűek

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az az érzésem, hogy a jó ember az a balfácánnak a szinonimája lett.

[00:00:04]Azt gondolod magadó, hogy kicsit balfácánként élted az életed?

[00:00:08]Igen.

[00:00:09]Mai podcastünk vendége Rudolf Péter színművész, rendező, a Vigszínház nemrégiben újraválasztott igazgatója.

[00:00:15]Spontán visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy sokkal többen szeretnek mindenhol.

[00:00:21]Ez a mai műsor két részből áll.

[00:00:21]először egy személyesebb, hagyományos, de a szokásosnál jóval rövidebb beszélgetésben megidézzük azokat a váltásokat és fordulatokat, amelyek az elmúlt évtizedekben formálták Rudolf Péter pályáját.

[00:00:37]Mivel nagy az egóm, fölöslegesen hosszan tudok rágódni dolgokon, tehát egy szörnyű nárcisztikus alap vagyok.

[00:00:41]Aztán átváltunk egy játékosabb, de egyelőre kísérleti formára, ahol nem csak vendégünknek, hanem nekem is szint kell vallanom majd egy-egy véletlenszerűen előkerült állítás kapcsán.

[00:00:52]A döntéseink mögött gyakran nem elvek, hanem félelmek állnak, csak elegánsabban fogalmazzuk meg őket.

[00:01:01]Nagyon sokat lamentálok, viszont amikor így összegyűlnek ügyek, akkor van, hogy 10 perc alatt végigfutok rajtuk, és addigra egy kitisztult égbolt van bennem, nem zavaros felhő.

[00:01:12]Az, hogy a saját pénzemmel nem tudok bánni, nem jelenti azt, hogy ne tudnék sok pénzt keresni.

[00:01:20]Akkor innom kell megint.

[00:01:21]Így van.

[00:01:21]Így van.

[00:01:23]Ezt milyen örömmel mondod, hogy egyformán leszünk részegek a végére.

[00:01:26]Igen.

[00:01:26]Régietségünkreettel ez a találkozás talán egyszerre lesz nosztalgikus és nagyon ismai.

[00:01:31]A részleteket és a szabályokat akkor mondom el, amikor odaérünk.

[00:01:35]Tehát a mai podcast vendége Rudolf Péter.

[00:01:48]Kezdjük ott, hogy rég nem találkoztunk, tehát hogy leüljünk és Isten igazából alaposan elbeszélgessünk.

[00:01:54]Arra szerinted hány éve nem volt példa?

[00:01:57]Legalább 10 éve nem beszélgettünk.

[00:01:57]Mi nyilván összefutottunk itt, ott bólintottunk, rohantunk, de hosszú beszélgetésben nem bonyolodtunk nagyon régen.

[00:02:06]Utána néztél, hogy mikor volt?

[00:02:08]Nem, nem, nem tudom.

[00:02:08]Én sem nem tudom.

[00:02:10]Újra fogunk ismerkedni, és mert azt mondtad előzetesen a telefonba nekem, hogy te nagyon unod a hagyományos interjúkat.

[00:02:17]előállunk egy kísérleti formával, de persze előtte hagyományos módon is beszélgetni fogunk kicsit.

[00:02:25]Magamatunom, nem a magát a formát, hanem annyi riportot ad az ember, hogy kigyúr bizonyos mondatokat, és megpróbálom nem azokat használni.

[00:02:33]Na de most akkor lesz módod nem olyan mondatokat használni.

[00:02:35]Itt minden vendégünkhöz egy rövid életrajzot mellékelek.

[00:02:39]Az jön most Rudolf Péter 1959-ben született Budapesten, 66 éve szülei pedagógusok voltak.

[00:02:45]Rudolf Péter egyke gyerekként nőtt fel.

[00:02:48]A budapesti Móri Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, majd 1983-ban a színházi és Filművészeti főiskolán végzett Marton László Valló Péter és Montágbre osztályában.

[00:02:59]1983-tól 15 éven át a Víg színház társulatának tagja volt, majd 1998-tól négy évig szabadúszóként, aztán 2003 és 2005 között az újszínház művészeti vezetőjeként dolgozott.

[00:03:13]2005-től ismét szabadul szó lett, majd 2020 július 1jétől kinevezték a Vígszínház igazgatójává.

[00:03:22]Munkásságát számos rangos díjal ismerték el, köztük Kossutd díjjal, Jászai Mari díjal, Príma Primisszima díjal és Budapest díszpolgára címmel.

[00:03:29]35 éve él házasságban, színésznő feleségével, Nagy Kálózi Eszterrel.

[00:03:34]Három gyereke van, 35 éves fia, filmrendező, 32 éves lánya színész.

[00:03:40]Nevelt lánya a Montrealban végzett, ugyancsak színészként, jelenleg különböző filmekben dolgozik.

[00:03:44]Rudolf Péter hobbijai közé tartozik a foci, a sak, a túrázás és a sorozatok nézése.

[00:03:52]Egy huzatra akkor ennyi, de majd szétszálazzuk.

[00:03:54]Lesz rá időnk, előtte azonban támogatóink is bejelentkeznek 15 másodpercben.

[00:04:00]A fontos pillanatokat személyesen kell átélnünk.

[00:04:02]Trifizen Bank.

[00:04:02]Váltsd velünk valóra.

[00:04:05]Greilé kondicionáló friss levegővel az otthon nyugalmáért.

[00:04:13]OTP Travel, mert biztosan utazik.

[00:04:16]A mostani alkalommal Rudolf Péter színművész rendező, a Vígszínház igazgatója a vendégünk.

[00:04:20]Ott kezdtük a beszélgetést, hogy milyen sok év, vagy talán több évtized is eltelt azóta, hogy nem találkoztunk.

[00:04:28]Noha talán nem túlzok azt mondom én legalábbis úgy emlékszem, hogy eredetileg hát nagy barátságnak indult a mi találkozásunk, a mi előfelvétel is egyetemistaként Kalocsán a lövészezredetben történt, ugyanis együtt voltunk katonák 1978-79-ben.

[00:04:49]Nagyon szeretetre méltó embernek indultál, azzá is váltál.

[00:04:53]Az ember önmagáról nem tudja, hogy szeretetre méltó vagy nem, de mint alkat az tudja önmagáról, hogy törekszik rá, hogy az legyen.

[00:05:00]Még egyszer meghívtalak a Friderikus showba 1992-ben, akkor még lehet mondani, mindketten tejfelesztájú kölykök voltunk.

[00:05:06]Ebből most visszaidézünk egy rövid részletet.

[00:05:11]Az ember figyeli a vásznat, figyeli a színpadot, akkor azt tapasztalja ugyebár, hogy tényleg főszerepek tucatját játszottad el a Vígszínházba, Filmvásznon épp úgy életed első rendezésén túl, vagy nem is akármilyen darabot állítottál színpadra az elmúlt hónapokban.

[00:05:25]Szóval mint akit az Isten a tenyerén hordozol.

[00:05:28]Úgy tűnsz a mi számunkra, vagy az én számomra legalábbis.

[00:05:32]Vesztes alkat vagyok.

[00:05:32]Ettől valószínűleg szerethető és ettől valószínűleg eladható.

[00:05:37]Vesztes alkat vagy értem?

[00:05:39]Igen.

[00:05:39]El mondom.

[00:05:39]Igen.

[00:05:39]Ez az emlékem, ez egy váci tornaversenyre tér vissza.

[00:05:41]10 éves voltam és otthon felejtettem mint mindig valamit.

[00:05:46]Ezútt a tornanadrágomat, ami egy tornaverseny esetén elég kellemetlen.

[00:05:51]És kölcsön nadrágot kaptam egy nálam kétszer háromszor nagyobb fiatalembertől.

[00:05:55]Elég mókásan nézhettem ki.

[00:05:57]Annyira röhelyesen néztem ki, hogy amikor megcsináltam a két gyakorlatot, az egyikre 91-et, a másikra 9-2-őt kaptam, hihetetlen komplikált gyakorlatok ha föl kellett ugrani egy zsámolyra és peckesen leugrani róla.

[00:06:08]Mindegy.

[00:06:08]Hát 10 éves voltam, ez volt a feladat, de nagyon nívósan csináltam, koncentráltam, mindenki rajtam röhögött, mert hogy lifeget közben ez a fekete nadrág annyira hihetetlen volt, hogy én nyertem, hogy én összeadtam magammal.

[00:06:18]A 92 és a 91 az magasan a legnagyobb pontszám volt a peckes ugrásban, hívjuk peckes ugrásnak.

[00:06:25]És egyszerűen ott, akik mellettem álltak, mivel feszült rajtuk a tornanadrág, valahogy lehetetlennek tartották, hogy ez a lifegő gatyájú fickó, ez megnyerhet egy ilyen versenyt, vagy nem illett a képbe.

[00:06:35]És valahogy így vagyok ezzel, tehát ez a kölyközség is.

[00:06:39]Hát rendeztem egyet és miközben nagyon sok pozitív visszajelzés ott, a legpozitívab az volt, hogy élveztem csinálni, nagyon érdekesen veregetik a vállamat közben.

[00:06:51]Tehát a dolog nem önmagában van értékve, hogy történt egy rendezés ígyúgy, ilyen hibákkal olyan hibákkal, hanem itt egy kis ügyes s rát.

[00:06:56]Valóban irritál, de most már olyan hosszú ideje vagyok kölyök.

[00:07:03]Már egyébként egész fiatalon kölyök voltam, úgy látszik.

[00:07:04]Ez mindig így van.

[00:07:09]Hát ennyi volt.

[00:07:09]De azóta eltelt 34 év.

[00:07:12]Jellemző ez a történet egyébként az egész életedre, tehát hogy még mindig egy kicsit kölyökszámba vesznek, vagy azért kinőtted ezt a korszakot?

[00:07:19]Azt hiszem, kinőttem ezt a korszakot, de valóban ez nekem nagyon sok filmet hozott, tehát az, hogy én 14-15 éves gyerekeket játszottam hévesen, tehát ez a kőközség nagyon sokáig végigkövette az életemet, és közben nyilván mindig úgy éreztem, hogy ennél ennél összetettebb, intellektuálisabb és macsóbb fickó vagyok, mint ahogy állandóan kölyhökként rácsodálkozzam a világra.

[00:07:43]De azóta eltelt 34 év.

[00:07:43]Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy az aktív életünk java, ha számvetést csinálsz, hogy foglalod össze?

[00:07:51]Inkább elégedett, vagy vagy marad benned hiányérzet?

[00:07:57]A lényeget tekintve egy rendkívül szerencsés ember vagyok, és hogy van három ilyen gyerkőcöm, hogy a feleségemmel évtizedek óta hogy vagyunk együtt, hogy a a pályám hogyan alakult.

[00:08:08]Tehát elég szánalmas dolog lenne, hogyha én nyafognék.

[00:08:10]Ettől persze látok bizonyos pontokat, ahol ahol más döntéseket hoztam, de a legfontosabb, hogy az ember rájöjjön arra, hogy a rossz döntései is, az ő döntései, és szeresse őket.

[00:08:23]Hogy egy szokványos riporteri fordulattal éljek, mire vagy a legbüszkébb, és mit tennél zárójelbe az elmúlt évtizedekből?

[00:08:33]Zárójelbe a frusztrációimat tenném.

[00:08:36]Hiába dolgoztam ellene, végig végigkíséri az ember életét, vagy az enyémet.

[00:08:40]Mit illetően vagy frusztrált, hogy mennyit foglalkozom a környezetem véleményével, hogy mennyire tudod, mert azt öneos lenni, és azt mondom, hogy ezt én így gondolom, és ez így van, és miközben a szakmám lényege, hogy a visszajelzéssel kell tudnod mit kezdeni, arra tudni kell reagálni, de ha az egész életemre gondolkodom, eggyel két kettővel többet foglalkoztam ezzel, mint kellett volna, de büszke vagyok arra, hogy sikerült az édesem és az édesanyám logikája mentén tisztesség végigélni az életemet.

[00:09:11]Fölül tudtam emelkedni a a különböző helyzetekben, a saját érdekeimen, ha a tisztesség úgy kívánta magyarán.

[00:09:19]Tehát amit otthonról hoztál értékrend, azt azért sikerül Igen.

[00:09:20]Annak sikerült sikerült megfelelnem, de jön a frusztráció része, hogy az az érzésem, hogy a jó ember az a balfácánnak a szinonimája lett.

[00:09:31]Azt gondolod magadó, hogy kicsit balfácánként élted az életed?

[00:09:35]Igen.

[00:09:35]Bizonyos játszmákat átlátok, ha akarok, de nem akarok átlátni.

[00:09:37]Így viszont áldozatult tudsz esni bizonyos helyzetekben annak, hogy hogy te nyitottan nézel a világba, maradjunk ennél a a kölykös figuránál, ami most már így ebben az esetben nyilván azért erőteljesen átfestődött.

[00:09:53]És mit tennél zárójelbe az elmúlt évtizedekből?

[00:09:57]Az összes ügyetlenségem, de az is én voltam, tehát ezek az én döntéseim voltak, és nem nem akarok semmit sem száróelbe tenni.

[00:10:04]A főiskola elvégzése után közvetlenül ugye 15 éven át a Vigszínház színésze voltál.

[00:10:08]15 év után miért hagytad ott a Vigszínházat több mint két évtizedre?

[00:10:13]Kevés volt a szereplehetőség, vagy ennyi idő után nem találtad a helyed, vagy más ok állt a szakítás mögött?

[00:10:23]Nagyon jó helyzetben voltam, akkor kezdtünk el rendezni.

[00:10:24]Enikő, Alföldi Robi, Hegedűsd Géza.

[00:10:27]Eszeni Enikő, Alföldi Robi, Hegedűsd Géza.

[00:10:30]és játszottam is.

[00:10:32]Valahogy mégis azt éreztem, hogy maga alá temet az üzemmenet, hogy én keresgélőbb ember vagyok, hogy másfajta munkamódszerben jobban érezném magam, és azt éreztem, hogy amennyiben maradunk a magyar osztályzási ötig terjedő lehetőségeknél, hogy négyeseket csinálok, és meg akartam tudni, hogy ennek ki az ok.

[00:10:53]Négyeseket, tehát hogy nem a legjobb képességeidet mutatod meg.

[00:10:55]Igen.

[00:10:55]És nem tudtam, hogy ennek én vagyok az oka, vagy ez a bizonyos üzemmenet, és ennek utána akartam járni.

[00:11:04]Sikerült eredményre jutni?

[00:11:05]Nagyon sok mindent csináltam, azt nagyon élveztem.

[00:11:09]Élveztem ezt a szabadságot.

[00:11:09]Egyszerre játszottam egy évben Kecskeméten Bónit a Csárdás királynőben és harmadik Riárdot Miskolcon.

[00:11:16]Tehát kerestem a helyemet.

[00:11:19]Marton azt mondta, tanár Marton László, aki egyben ugye tanárom is volt, és a lányom tanára is volt.

[00:11:23]Ő azt mondta, hogy az a veszélye ennek, amit most csinálsz, mikor amikor rájöttem, hogy a humorodat fogják használni és csakis a humorodat, mert a piacon az az mindig kelendőbb árucik lesz.

[00:11:37]Ebben valamilyen szinten igaza lett, azt kell mondjam, de nem én osztom a szerepeket.

[00:11:42]Tehát ugyanakkor rengeteg minden olyan dolgot csinálhattam, amit meg különben nem csinálhattam volna meg.

[00:11:48]Tehát egyáltalán nem érzem kudarcnak vagy rossz döntésnek, hogy akkor én ezt megléptem.

[00:11:52]Viszont 2020-ban, amikor visszamentél a Vígbe, a színház tele volt botrányokkal.

[00:11:58]Ugye Eszenyenikő visszalépett az igazgatástól, pedig egy újabb periódusra már elnyerte a vezetői széket.

[00:12:02]De végül téged kértek föl igazgatónak, annak ellenére, hogy az igazgatói pályázaton te a második lettél.

[00:12:12]Hogy volt bátorságod belevágni egy ilyen kiélezett, feszült helyzetbe ebbe az egészbe?

[00:12:17]Egyrészt a botrány miatt, másrészt, mert alapvetően, ha jól gondolom, te nem vagy ez a konfliktuskereső alkat.

[00:12:23]Legalábbis én konfliktuskerülőnek ismertelek inkább meg.

[00:12:28]És ha jól gondolom, a válságkezelés, pláne meg az érzelmi válságkezelés nem a te műfajod.

[00:12:34]De igen, igen, igen.

[00:12:36]Úgy éreztem, hogy volt rám igény.

[00:12:38]Ez abból is kiderült, hogy amikor a házi színpadon, a Vigzínház stúdió színházában összegyűltünk, amennyien össze tudtunk ott gyűlni, akkor 97%-ban javasolták az én pályázatomat.

[00:12:48]Ha ha ez nem így lett volna, és ennél látványosan kevesebb lett volna, én másnap nem mentem volna be a meghallgatásra a fővárosba.

[00:12:58]magyarul tehát a társulat szavazta meg, hogy ha esennyi nincs, akkor te legyél az igazgató.

[00:13:04]Ebben erősen benne volt, hogy én nagyon sok mindenki mellett nőttem föl, tehát hogy bennem egyszerre megvolt a a múlt, a 17 év egy kapcsolódási pont ehhez a szellemiséghez, ami a Vígszínház.

[00:13:19]És közben meg nem voltam, valóban nem voltam akkor részese azoknak a napi fájdalmaknak, amik ott érezhetően jelen voltak az épületben.

[00:13:29]És beváltál egy ilyen súlyos belső feszültség kezelésében?

[00:13:33]Nem egyszerűsítette le az életet a covid és azután az infláció.

[00:13:35]Tehát nagyon sok tehertétel volt, de ami maga a feladat volt, az megvalósult, hogy az emberek jó kedéllyel léteznek a falak között.

[00:13:44]Téged szeretnek a társulati tagok, a színészek és az ott dolgozók a Vígben.

[00:13:50]Egyáltalán egy ilyen sok egót alkalmazó munkahelyen fontos, hogy szeretetre méltó legyen a vezető?

[00:14:00]Nagyon veszélyes ez, mert nem tudom az a vezetők mennyire látják, mennyire látom én magam a harmadik emeletről, hogy mi a viszony.

[00:14:09]Nem hiszem, hogy megint 97%-os lenne a támogatottságom, hiszen az egy ilyen furcsa pillanat volt, amikor egy egy úgy lépsz be ebbe az épületbe, hogy csak történjen valami, és Péter, te alkalmas leszel erre.

[00:14:22]Én abban reménykedem, én nem tudok erre válaszolni, amit erre nem tudok egy korrekt választ adni.

[00:14:26]Az az érzetem, ezt tudom mondani, hogy nem nagyon csökkent ez a százalék.

[00:14:30]Most spontán visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy hogy sokkal többen szeretnek minden.

[00:14:38]Azt már megszoktad, hogy igazgató lettél?

[00:14:40]Hát hiszen ott voltál kisfiú és eltelik pár évtized, és te vagy egyszer csak a hierarchia csúcsán.

[00:14:47]Én nem akartam igazgató lenni.

[00:14:49]Hát dehogy nem beadtál egy pályázatot.

[00:14:50]Beadtam a pályázatot, de nem úgy jöttem, mentem.

[00:14:52]Vannak emberek, akiknek ez a fajta kihívás, ez az életük célja, azzá válik.

[00:15:03]Én nekem így így nem volt bennem.

[00:15:03]Azt mondom, hogy dolgom van, és hogy nekem szolgálnom kell azt az intézményt, amelytől én annyi mindent kaptam fiatalkoromban.

[00:15:12]Kicsit meg is untad a színészetet?

[00:15:12]Tehát következik abban, hogy az ember pár évtizedán gyakorolja a mindig más bőrébe bújást.

[00:15:19]egy idő után ebből ele lesz, és azt akarja, hogy akkor az egész fölé vagy az egész csúcsára helyezkedve valahogy ő határozza meg azt, hogy mondjuk egy ekkora színház, mint a Végszínház, ami ugye 130 éves az idén, hogy abba az irányba menjen, amit ő gondol jónak.

[00:15:34]Itt van ez az elképesztő épület ezzel a 130 évvel, a mitikus elődökkel.

[00:15:42]És hogyha ha van egy igény magában az épületben, az ott dolgozókban, hogy hogy te lépj ide be és tedd a dolgod, ahogy ahogy mondtam ennél a pályázatbeadásnál, ez érezhető volt, az egy felhatalmazás, akkor igen, nekem dolgom van a Vígszínházban.

[00:15:56]Még az igazgatói funkciódra visszatérve kicsit azért lepődtem meg, hogy te elvállalod az igazgatást a Végszínház élén adott esetben, mert töprengőhezit álló bizonytalankodó alkat vagy.

[00:16:09]Amit csak azért hozok szóba, mert egy talán sztori magazinbeli interjúban te magad jellemzed így magadat, de való igazgatónak, kérdezem én egy 270 embert, ugye foglalkoztató színházi nagyüzem vezetőinek egy ilyen alkató ember, mint amilyen te vagy.

[00:16:26]Igen, ez nem szerencsés, de a nagy döntéseknél akkor gyors tudok lenni.

[00:16:30]Igen.

[00:16:33]Mérlegaszcendens mérlegként nyilván többet mérlegelek, talán mint ami a beosztottaknak jól esik, de a hezitálással kapcsolatban édesapám hatott rám, aki egy egy olyan tudású és megszállott szakember pedagógiai vonalon, nyelvészként, irodalmárként és történészként a maga idejében bizonyos lépéseket nem tett meg, amik tehát az én szemszögemből úgy gondolom, hogy meg kellett volna lépnie.

[00:16:57]És amikor ide érkeztünk, azt gondoltam, hogy a saját szorongásaimat le kell győznöm és lépnem kell.

[00:17:02]De azért az igazgatás, hogyha nem nekem való lett volna, az kiderült volna az elmúlt pár évben.

[00:17:06]Így volt ez a filmrendezésnél is, hogy megmerjem-e lépni és a színházrendezésnél is.

[00:17:13]Nagyon sokszor használták már ezt a képet, hogyha a haláros ágyomon fekszem, akkor mi a rosszabb hír nekem, amikor ott nézem a berendezést, hogy rossz igazgató voltam.

[00:17:28]fölöslegesen lavíroztam magam ebbe a helyzetbe, vagy meg sem léptem, akkor a meg sem léptemet, azt rosszabb változatnak tartom.

[00:17:37]Ha 2031-ig vezeted a Vígszínházat, szerinted kialakulhat-e egy olyan időszak, amit később Rudolf korszaknak neveznek majd?

[00:17:48]Nagyon tanulságos volt megcsinálni a Vig 125-öt, ahol feldolgoztuk a saját életünket és megcsináltunk egy ilyen filmet.

[00:17:53]Ennek a legnagyobb tanulsága az volt, hogy az ember nem látja tisztán a saját helyzetét.

[00:17:57]A saját életem is benne volt.

[00:18:00]És visszanézve láttam, hogy mennyire nem láttam tisztán embereket, ügyeket.

[00:18:05]Ö bizonyos értelemben mondhatnám így utólag, hogy hogy kiszerűbben a saját szemüvegenemet használtam csak, de nyilván az akkori helyzetemhez adekvát módon ez a szemüveg dukált.

[00:18:18]A színházörténet utólag fogja majd nyilván az én pár évemet, vagy a mi vagy munkatársaimmal együtt ezt a ezt a pár évet megítélni.

[00:18:30]Itt most ezt nem le nem lehet tudni.

[00:18:32]Ugye az életrajzodban említettem, hogy feleségeddel Nagy Kálózi Eszterrel két közös gyereketek van, és neveltetek egy harmadik gyereket, egy ma már nagy lányt, aki Eszter előző házasságából született.

[00:18:44]Három gyerek apjaként mi volt a szülői stratégiád?

[00:18:47]Terelted őket valamilyen általad helyesnek vélt irányba, vagy hagytad őket saját útjukat járni, és csak menedzselted az ő saját elképzeléseitet?

[00:18:58]Saját ez elég egyértelmű.

[00:18:58]A saját útjukat járják.

[00:19:00]Flóra járt földesi Margithoz, tehát nála egészen egyértelmű volt, hogy ezzel akar foglalkozni édesapja Quintusz Cornát.

[00:19:07]Tehát együtt ültünk a Margitnál, három két apja, egy anyja, mindenki színész.

[00:19:13]És megállapítottuk, hogy neki eszköze van, ő Montreában végzett.

[00:19:16]Fiam akkor még alapvetően zenével akart foglalkozni.

[00:19:21]meghozták a pianinót, amit tulajdonkben a szonny kedvért vettünk, és a fiam lejött, és eljátszott rajta mindenféle dallamokat újra és újra, és aztán váltott és filmrendező lett, és a kislányunk pedig Marjászorosztályában járt, és ennek is volt azért valami valami bukéja, hogy te is odajártál és pár évtizeddel később a lányod is.

[00:19:42]Igen, igen, igen.

[00:19:42]De én azt sosem értettem, amikor kollégák azt mondják, hogy jaj, csak ezt ne csinálja.

[00:19:46]Ezt én ezt én nem értettem.

[00:19:48]Hát igen, az ember tisztában van a veszélyeivel.

[00:19:50]Igen, az ember tudja, hogy itt veszélyesen közel van mindig a keserűség, a hiányérzet lehetősége, de az ember szereti és tiszteli, amit csinál.

[00:19:58]Tehát elég tétel ez neked, tehát hogy mindhárom gyerek tulajdonképpen a tipájátok környékén van.

[00:20:04]Nem, nem legyenek bold engem ezan egyszerű.

[00:20:07]Le, ha most a fejébe vette volna a fiam, hogy cipész szeretne lenni, akkor legyen cipész.

[00:20:13]De mégis csak ebben nőttek föl.

[00:20:16]legózás közben mégis csak hallotta, hogy díszletekről, jelmezekről, szerepekről beszélgettünk.

[00:20:22]Tehát nyilván ez beépül Eszterrel szerintem tettük a dolgunkat és hittünk abban, hogy elég esélyt tudunk teremteni arra, hogy megtalálják azt, ami a leginkább izgatja őket.

[00:20:32]És teszem a színéslányot, kikéri a tanácsodatsaitokat egy-egy alakítás előtt?

[00:20:38]Mi nagyon sok mindenről beszélgettünk szakmai vonalon is.

[00:20:40]Én nagyon izgulok, ha ők néznek.

[00:20:42]És hát most túlestünk a tűzkeresztségen.

[00:20:47]Nem olyan régen egy színpadon voltam Szonnyával, improvizáltunk Miskolcon és izgultam.

[00:20:52]Annyira izgultam.

[00:20:52]Ő is plusz izgalmat érzett.

[00:20:55]Hát meg akar az ember felelni, imponálni akar.

[00:20:57]Ha az Eszternéz, akkor is egy plusz izgalom van bennem.

[00:21:01]És ezzel így vagyunk családilag.

[00:21:03]Szeretne az ember megfelelni azoknak az elvárásoknak, amikről ő maga mesélt vagy támasztott.

[00:21:08]Flóra Montreába felvitelizett, fel is vették.

[00:21:10]És akkor azt kérte, hogy ne nézzem.

[00:21:13]Tehát úgy mondta az anyagokat, hogy nekem előrefelé kellett néznem.

[00:21:17]De miért ott lehettél a felvételé?

[00:21:19]Nem, hanem amikor készül.

[00:21:21]Szonja vett egy nagy levegőt, őt meghallgattuk.

[00:21:24]Ő a legkisebb.

[00:21:25]Ő a legkisebb.

[00:21:25]Mindegyik már ott volt a spiritusz.

[00:21:27]Azt a jó érzéssel azért megállapítottuk.

[00:21:31]És most pedig igen megbeszélünk, megbeszélünk dolgokat, de pont úgy, mint egy kollégával.

[00:21:35]Ezt meg kell tanulni, hogy attól, hogy az illető a lányod, a feleséged, a fiad a premier környékén ugyanazzal az óvatossággal kell beszélni.

[00:21:46]Na jó, hát körülbelül ennyi volt.

[00:21:46]Nem túl hosszú, ez az első részt.

[00:21:48]Most jönnek támogatóink, közben kicsit átrendezzük itt a stúdióasztalunkat, és aztán belevágunk tulajdonképpen egy kísérleti játékba, melynek címe: Igen vagy nem.

[00:22:01]Ezzel folytatjuk majd rövidesen.

[00:22:06]Gre energiahatékony légkondicionálók és hőszivattyúk hazánk és a világ első számú klímamárkájától.

[00:22:12]Gre az otthon nyugalma.

[00:22:23]Cherityigo modellek már 8990000 Fttól.

[00:22:25]Legalább 1 millió Ft kedvezmény.

[00:22:28]Most 1% THM finanszírozás.

[00:22:28]Minden modellre hét év vagy 150000 km garancia.

[00:22:34]Cser autó.

[00:22:35]Egy megbízható partnerrel a hátunk mögött.

[00:22:37]Felszabadultan élvezhetjük azokat a pillanatokat, amik igazán számítanak.

[00:22:42]Rfizen Bank.

[00:22:42]Váltsd velünk valóra.

[00:22:46]A világ szépségei felfedezésre várnak.

[00:22:52]OTP Travel, mert biztosan utazik.

[00:23:08]Tehát ez itt a Fridericus podcast igen vagy nem című kísérleti játéka Rudolf Péter színművésszel rendezővel.

[00:23:17]Szabályismertetéssel kezdjük, ami azt jelenti, hogy itt középen mindenféle állítások vannak egy-egy kartonlapon egy-egy állítás.

[00:23:24]hol te húzol és felolvasod, ami rajta van, és megtippeled, hogy arra az állításra én igennel vagy nemmel felelek.

[00:23:33]Az italok azért vannak itt két oldalt, mert mind a két pohárban, mondjuk úgy, hogy kedvenc italaink, az én esetemben én konyakot töltöttem ma estére, te pedig rozé pezsgőt kaptál.

[00:23:47]Hogyha hibázunk, akkor iszunk.

[00:23:47]Igen.

[00:23:49]Tehát ha aki nem találja el a másik kérdésre adandó válaszát, az iszik egy kortyot a saját italából, és húzogatjuk, hogy igen vagy nem, attól függ, hogy mit tippelsz meg.

[00:23:57]Na most vannak mindenféle igen és nem korongok.

[00:23:59]Te is kapsz egy csomagot.

[00:24:03]Tessék.

[00:24:05]Az pedig akkor, amikor meg kell tippelned, hogy én mit válaszolok az adott állításra, igennel vagy nemmel, azt akkor nem tudom én, fölteszed de lefordítva, hogy ellenőrizhessem utána, hogy valóban arra gondoltál.

[00:24:15]Jó, bonyolult, nem simlisztő.

[00:24:17]Igen, világos a játék.

[00:24:21]Jó, annak tűnik.

[00:24:21]Na most várjál, de mi legyen a nyeremény?

[00:24:23]Mert azért pontokra megy a dolog.

[00:24:25]Én azt teszeltem ki, ha egyetértesz, hogy aki nyer, mint győztes, azt a másiknak meg kell ünnepelni a maga módján, ami azt jelenti, hogy van neked vagy a Vígszínháznak mondjuk Facebook oldala?

[00:24:38]Van természetesen.

[00:24:39]Igen, nekem is van Facebook oldalam.

[00:24:39]Ha te nyersz, akkor én írok egy nagyon szép megemlékezést rólad.

[00:24:44]Úgy értem, hogy te milyen nagyszerű ember vagy.

[00:24:47]Abban a nem várt esetben, ha én veszítek, akkor a mi Facebook oldalunkon kell egy dicsimnuszt zengenünk rólad.

[00:24:54]Igen, de csak a realitások mentén.

[00:24:54]Jó, jó.

[00:24:57]Én is a realitások mentén fogok fogalmazni.

[00:24:58]Jó, kezdhetjük.

[00:25:00]Na, próbáljuk ké.

[00:25:01]Na, akkor az elsőt kihúzom.

[00:25:04]A legnagyobb egóval rendelkező emberek gyakran a legsebezhetőbbek.

[00:25:10]Hogy erre te mit válaszolnál?

[00:25:10]Ezt először nekem kell kitalálni, de azt a kis korongot azt válaszd, amelyik a valóságos válaszod.

[00:25:20]Hát én azt gondolom, Péter, hogy igen, hogy a te esetedben, bár a legnagyobb egóval rendelkező emberek gyakran a legsebezhetőbbek.

[00:25:31]Hát te nagy egóval rendelkezel.

[00:25:31]Ha színész vagy, akkor mégis csak ez így van, nem?

[00:25:36]Jól gondolom?

[00:25:36]Na jó.

[00:25:36]A poharadat én azt mondom, hogy felé tolom, hogy te erre azt fogod mondani, hogy igen, merthogy nagy egóval rendelkezel, és ennek folytán nagy a sebezhetőséged is.

[00:25:47]Valahogy nekem az életedigi alakulásából amennyit ismerek, és az elejét ismertem, a közepét csak inkább újságok szintjén ismertem meg, szerintem ez így van.

[00:25:59]Egyetértek, úgyhogy ezt eltaláltad, mert minél nagyobb az ego, annál több visszajelzésre vágyik az illető.

[00:26:05]és egy idő után nem elég.

[00:26:08]Tehát igen, azt gondolom, hogy a nagy ego ára vagy velejárója a sebezhetőség.

[00:26:13]A sebezhetőség önmagában az valamiféle kiszolgáltatottság, egy folyamatos idegállapot valószínűleg a nagy ego.

[00:26:22]A nagy ego ugyanúgy egy nárcisztikusságra vezethető vissza, akkor ezek szerint kénytelen vagyok azt mondani, hogy esetemben is, hogyha hol túlértékeled magad, hol alul.

[00:26:36]Ühüm.

[00:26:36]Az is valószínűleg a nárcisztikusság egy formája.

[00:26:39]Tehát például önmagadnak az értékeléséhez szoktál segítséget kérni.

[00:26:43]Szüleim nyilván egy nagyon fontos visszajelzési pont.

[00:26:47]Feleségem, gyerekeim és így folyamatosan lehet tágítani a kört.

[00:26:51]Igen.

[00:26:52]És ha negatív véleményt mondanak, akkor vitatkozol, vagy rögtön elfogadod?

[00:26:55]Nagyon erősen úgy nevelt ez a két pedagógus csodás ember engem, hogy fel tudjam dolgozni, de mivel nagy az egóm, fölöslegesen hosszan tudok rágódni dolgokon.

[00:27:04]Ühüm.

[00:27:05]Tehát egy szörnyű nárcisztikus alap vagyok.

[00:27:07]Na, viszont innod kell akkor, mert eltaláltam egy kortyot.

[00:27:10]Igen, igen, rendben.

[00:27:13]És akkor most te húzol egyet.

[00:27:16]És akkor itt fölolvasom.

[00:27:19]A mai világban a botrány jobban számít, mint a teljesítmény.

[00:27:25]Ühüm.

[00:27:26]Ezt gyorsan el tudom dönteni.

[00:27:26]Mit gondolsz?

[00:27:32]Hogy te mi azt gondolom, hogy te mit gondolsz.

[00:27:34]Ugye azt gondolom, hogy elfogadod ezt a hogy tehát azt mondom, hogy a mai világ azt mondom, hogy igen, hogy eltorzult.

[00:27:41]Én azt mondom, hogy eltorzult ennyire a világ tettem.

[00:27:45]Igen, abszolút.

[00:27:46]Tehát nagyon, nagyon-nagyon eltorzult ilyen tekintetben.

[00:27:48]Tehát ma már a teljesítmény.

[00:27:49]Ezért nem is értettem, amit az első részben mondtál, illetve valamennyire ehhez kapcsolódtál, hogy azért színészként, rendezőként, egyáltalán színházi alkotóemberként akármit is leteszel az asztalra, nem csap akkorát, és nem írnak róla öl betűkkel meg nagy cikkeket az újságok, de ha történetesen tilosban parkolsz, azt napokig elemzik.

[00:28:11]Szóval ez valami egészen eszement világ önmagában az, hogy mekkorát üt, hogy mennyi mennyien klikkelnek rá, az nem jelenti azt, hogy ezzel az üggyel egyébként valaki felépítette a méltóságát, az ismertségét építette csak föl.

[00:28:30]És a mai világban ez nem úgy van, hogy csak az ismertség számít.

[00:28:34]Én megkaptam már producertől nem olyan régen egy szerződtetési tárgyaláson, hogy nekem nincs Facebook oldalam.

[00:28:40]és a nálam fiatalabb, nagyon tehetséges ember, pályán eltöltött tévei alapján a töredékét tehette mégre, mert nem volt módja letenni az asztalra.

[00:28:50]De mivel egy komoly követői oldala van, ez egy szempont.

[00:28:55]És azt hallottam, hogy komoly sportolóknál is, ahol pedig azt gondolod, hogy m/s gyorsulás passz képesség, hogy a szerződtetésnél van öt nagyon tehetséges futballista, hogy ott is szempont, mert hiszen a mert ez mer hát igen, engem a legjobban az irritál, amikor a cikk tartalmának semmi köze egyébként a figyelemfelkeltő cikk címhez.

[00:29:20]Ez szerintem tiltandó lehetne a klikvadászat érdekében.

[00:29:25]Tehát akkor mindezzel te azt állítod, hogy a bulvár az alapvetően tönkreteszi a normális értékrendet.

[00:29:33]Igen.

[00:29:33]Félrevíz és rákényszeríti az összes szereplőt, aki a placon van arra, hogy hangzatosan fogalmazzon.

[00:29:42]Akkor most nekem innom kell, ugye, merthogy eltaláltad a válaszomat.

[00:29:50]Húzok egy újabbat.

[00:29:52]A demokrácia egyik gyengesége, hogy a kevésbé tájékozott vagy könnyebben befolyásolható emberek szavazata is ugyanannyit ér, mint akik napra készek és igen olvasottak.

[00:30:05]Igen.

[00:30:06]Korongott válasszál?

[00:30:12]Azt mondom, amit gondolok.

[00:30:14]Igen, megmondom, hogy miért gondolok erre.

[00:30:19]Ugyanis tényleg így van.

[00:30:19]Tehát miközben hiszek az emberi egyenlőségben, meg egy csomó ilyen hangzatos dologban, de az lehetetlen, hogy magammal tudok kit előjönni.

[00:30:31]Aki napi 6-8 órát olvasással töltök, tájékozódom folyamatosan a részletekben is elmerülök.

[00:30:36]És jön akkor valaki, akinek vagy azért, mert nincs elég ideje, vagy azért, mert pénzt kell keresni családda, mindegy is a körülmény, de hogy jóval kevésbé tájékozott, hogy ne beszéljek azokról, akik abszolút tájékozatlanok, és ugyanannyit ér a szavazata, mint az enyém.

[00:30:52]Ez tényleg gyenge pontja a demokráciának.

[00:30:54]Nem nulláznám le azokét sem, de egy kisebb szorzóval, tehát az egynél kisebb szorzóval szoroznám meg.

[00:31:01]Na, ezzel szemben mutasd a korongodat.

[00:31:05]Egyetértek.

[00:31:05]Megint innom kell.

[00:31:08]Nagyon veszélyes gondolat persze, mert elitista, de akkor elitista, hogyha valamiféle iskolaházottsághoz kötjük, mert az tudjuk, az intellektus ennél egy sokkal összetettebb dolog, mintogy azt mondja, hogy valaki elvégzett egy oskolát, és akkor már egyszer csak jogosultttá válik.

[00:31:22]Nagyon nehéz a szűrés.

[00:31:24]Volt egy barátom, aki fölvetette, hogy valami tesztet esetleg ki lehetne töltetni.

[00:31:30]De te is azt mondod, hogy valamilyen szűrést kéne alkalmazni a tudás és a nem tudás közö.

[00:31:37]Van egy felelőssége az embernek, amikor odamegy az urnákhoz és azt mondja, hogy vagy most egyáltalán mikor vélemény, nyilván itt valahova becsatlakozik, valamit aláír.

[00:31:44]Az egy jó érzés, hogy én én hozzájárulok a hazám sorsának alakításához, de bizonyos információk birtokában kell megtennem.

[00:31:54]És hogyha ezeket nem tudom, de deát nagyon nagyon félbe mondom, mert közben nem tudom a következő lépést meghúzni, hogy milyen módon lehet valakiket, vagy milyen alapon lehet kizárni a a szavazásból.

[00:32:06]Szűrjék ki az okosok, legyen ez az ő feladatuk.

[00:32:08]Én odáig megyek el, amit a kérdés feltételez, hogy a demokráciának valóban gyengesége gyengesé.

[00:32:14]Erre a válasz?

[00:32:14]Igen.

[00:32:14]És akkor úgyhogy egészséged.

[00:32:21]Most akkor te húzol.

[00:32:23]Igen.

[00:32:24]Tehát az állítás nagyon is segítette a karrieremet, hogy férfi vagyok és nem nő.

[00:32:32]Kérem a korot.

[00:32:32]Igen.

[00:32:32]És akkor az italomat told oda, amit te gondolsz.

[00:32:34]Az igen.

[00:32:39]És indokolt, mert egy olyan korszakban kezdted ezt a munkát, amikor még a férfi sovinizmus győzedelmeskedett.

[00:32:46]És ezen a pályán megpróbálok visszagondolni arra az időszakra a amikor elkezdted a rádiózást.

[00:32:56]volt egy-két nagy név, de amikor már tovább, tehát a karrieredre, az egész évre, egész életedre gondolok, akkor például ilyen sóműsorokat, amiket elkezdtél, én nem emlékszem akkor mondjuk, hogy ebben a műfajban nő dolgozott volna, és az egész világ úgy volt fölépítve, hogy nőként nehezebb volt egy olyanfajta szervezetet mögé tenni, mint amit neked mögé kellett tenni, és szokatlan is volt.

[00:33:21]Én erre nemmel válaszoltam, ugyanis én abszolút nem vettem észre, hogy mondjuk a pályatársaim, és tudnék itt konkrét neveket mondani, akikkel a rádiózást együtt kezdtem, és lányok, ne ugyanúgy hasítottak volna.

[00:33:40]Tehát az, hogy én férfinak vagy fiúnak születtem, ez számomra nem adott hozzá.

[00:33:46]Tehát én a nemiségnek ebben nem látom a jelentőségét.

[00:33:48]De az a része, amikor te ezt kinyitottad és a televíziózás felé elindultál, ugyanezzel a készségekkel nőként szerintem ki nehezebb utad lett volna.

[00:33:59]Nem nagyon volt egyszerű, de az nem a férfinak vagy a nőnek szólt, hanem annak szólt, hogy fiatalként ha nagyon sokat akarsz és hirtelen harapni, vagy azt hiszik, hogy átmenet nélkül harapni, akkor akkor ez nem nem olyan egyszerű.

[00:34:14]Szóval nem tudom a te életedben ez hogy volt, de hogy itt mondtad a első részben a visszajátszott 92-es felvételen, hogy kölyöknek tekintettek, hosszú ideig mondjuk az alkatod is olyan volt, és bármit is alakítottál, jaj milyen ügyeske vagy.

[00:34:25]Tehát úgy jelképesen megpacskol Igen.

[00:34:28]Helyes viccbó megpacskolták a fenekedet, aztán mentél tovább.

[00:34:32]Szóval nem tudom, én e tekintetben egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy segítette-e a karrieremet, hogy férfinak születtem és nem nőnek.

[00:34:40]Úgyhogy veszítettél.

[00:34:40]Nagyon sajnálom.

[00:34:42]Úgyhogy akkor nekem most nem kell innen.

[00:34:44]Neked nem kell, mert akkor az nagyon kis kortyó van, hallod?

[00:34:50]Akkor jön a következő állítás.

[00:34:50]Én késítem ki.

[00:34:52]Akkor a a döntéseink mögött gyakran nem elvek, hanem félelmek állnak, csak elegánsabban fogalmazzuk meg őket.

[00:34:58]Döntéseink mögött gyakran nem elvek, hanem félelmek állnak.

[00:35:03]Csak elegánsabban fogalmazzuk meg őket.

[00:35:10]Azt hiszem, hogy te erre igent mondasz.

[00:35:13]Mégpedig miért is gondolom, hogy gyakran fél?

[00:35:15]Talán igen, megvan.

[00:35:15]Talán abból, amit itt az első részben beszélgettünk, meg amit menet közben az elmúlt 30, 4050 évben olvastam rólad, hogy azért te sokkal görcsösebben, félelmekkel telítettebb módon élted az életedet.

[00:35:29]És szerintem amikor döntesz is, az a pillanat határozza meg, hogy te most hogy döntesz, hogy na jó, akkor most már el kell dönteni, akkor legyen igen, de hogy a megfontolásaidnak nem jutsz a végére, ebben majdnem biztos vagyok.

[00:35:40]Na nem, ez az erősségem, hogy elvek alapján döntök, hogy utána aztán szorongok, előtte, főleg előtte szorongok.

[00:35:51]abban igazad van, hogy ezek a szorongások és félelmek, ezek egyébként befolyásolják a az életemet, és nagyon megküzdök ezért az én saját elvi döntésemért.

[00:36:06]Ühüm.

[00:36:06]Hát ezen megdöbbentem.

[00:36:06]Valamiért azt hittem, ha adott esetben döntesz valahogy, az egy csomó bizonytalanságból adódik.

[00:36:14]Egyszer csak eljön, hogy most már muszáj dönteni, és akkor ami akkor az eszedbe jut.

[00:36:17]De ez nem így van.

[00:36:18]Nagyon nagyon sokat lamentálok.

[00:36:21]Viszont amikor így összegyűlnek ügyek, akkor van, hogy 10 perc alatt végigfutok rajtuk, és addigra egy kitisztult égbolt van bennem, nem zavaros felhők.

[00:36:32]Akkor veszítettem, ugye, úgy tűnik, hát akkor megint egykor ez is itt van középen.

[00:36:41]Az, hogy a saját pénzemmel nem tudok bánni, nem jelenti azt, hogy ne tudnék sok pénzt keresni.

[00:36:48]Most erre neked mi a válasz?

[00:36:48]Tehát az mondd még egyszer, tehát az, hogy a saját pénzemmel nem tudok bánni, nem jelenti azt, hogy ne tudnék sok pénzt keresni.

[00:37:02]Ühüm.

[00:37:07]Oké.

[00:37:08]Azt gondolom, hogy szereted a luxust, és ha egyszer megkerestem, akkor akkor miért ne használ, mire tegyen félre?

[00:37:15]élek a jelenben, ugyanakkor mégis csak valamilyen módon az, hogy végülis akkor nem tudsz bánni a pénzzel az én kispolgári logikámmal, ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék sok pénzt keresni, annak ellenére szórom azt mondom, hogy hogy ez ez így van.

[00:37:29]Attól még lehet sok pénzt keresni.

[00:37:34]eltaláltad.

[00:37:35]Még ha nem is teljesen eme logika mentén.

[00:37:38]Én azt szoktam mondani, hogy képes vagyok sok pénzt keresni, sőt megharcolni érte.

[00:37:42]Nagyon gyakran egyébként elviszem tulajdonképpen a szakításig, ha egy tárgyalásban vagyok, hogyha nem fizetnek meg, akkor én azt nem fogom vállalni.

[00:37:52]De ebből majd ilyen presztízs kérdést csinálok, mert utána viszont nem is törődöm azzal, hogy mire költöm el a pénzt.

[00:37:59]Tehát sok pénzt tudok keresni, miközben ha úgy tetszik, nem tudok bánni vele, mert utána nincsen célom, hogy és akkor majd ebből ezt veszek, vagy ide utazom, vagy nem tudom mi.

[00:38:07]A televízió, amikor az első tárgyalásom volt 91-ben, akkor azt mondtam, hogy én kérek minden egyes néző után X fillért.

[00:38:14]Soha nem hallotta ezt hangis elemért mondta ezt hogy értem?

[00:38:19]Például kértem, hogy mondják meg, hogy egy nézőt azon a helyen, ahová az én friderikusom kerül, mennyiért állítanak elő?

[00:38:26]elosztották az átlag nézőszámot a kiadással, tehát a költségvetés kijött mondjuk, hogy már elfelejtettem 130 egy néző 1 Ft 30 fillerbe kerül.

[00:38:36]Azt mondtam, mert kapitalizmus van, ezért én 20-at kérek csak nem egy 91.

[00:38:41]Tehát, hogy kapitalizmus én egy 20-at kérek, tehát 10 fillérrel kevesebbet, mint az előző program, hogy érezze, ahogy megéri.

[00:38:49]És akkor azt mondta a hang is nekem, hogy és ha 10 nézője lesz, jól értem, akkor ön 12 Ft-ot fog kell.

[00:38:56]Hát mondom, kénytelen vagyok, ezt tudom.

[00:38:59]Na de hát mennyibe kerül ez a műsor?

[00:39:00]Önnek kell előállítani.

[00:39:02]Hát akkor mondom, rosszul jártam, elnök úr, magam sem tudtam szerintem, hogy mit beszélek, de megharcoltam, hogy márpedig én ennyit kérek.

[00:39:11]Tényleg nem lehetett tudni, hogy ebből rögtön első adásban 3 600000 lesz, és az beszorozott mondjuk 12al.

[00:39:16]4 millió F környéke volikor megérkezett nem volt még se Kft-mát sem ilyen cégem anyámnak a közüzemi OTP számlá adtam meg és anyámnak megérkezett ahol 20000 Ftok által gondold és megérkezett 4 millió Ft amiből a következő műsort persze elő kellett átni az nem az én pénzem volt.

[00:39:35]Anyám fölhívott hogy fiam ez biztos csak bűnből származhat tehát vidd el innen, videl innen ezt a pénzt.

[00:39:39]Én nem szeretnék belekeveredni, de egy kicsit ez más állítás, csak ez jutott eszembzel nem tudok bánni, de megkarcolok érte.

[00:39:46]Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnék sok pénzt keresni.

[00:39:50]Így igaz az állítás.

[00:39:50]És te odatoltad, hogy igen.

[00:39:53]Igen, eltaláltam.

[00:39:54]Akkor tehát eltaláltad, akkor innom kell megint.

[00:39:56]Így van.

[00:39:56]Így van.

[00:39:57]Ezt milyen örömmel mondod, hogy egyformán leszünk részegek a végére.

[00:40:01]Igen.

[00:40:01]Igen.

[00:40:01]Nem leszünk azért ettől, de tagadhatatlan van egy oldási folyamat.

[00:40:05]Nagyon nem szeretem.

[00:40:05]Az nálunk annyira állszent, hogy hogy a pénzről beszélni, főleg az, aki adja, az nem szeret róla, vagy úgy csinál, mintogyha az ember, amikor tárgyal, mintogyha azzal elárulná a szakmáját, mintogyha nem ebből élnénk.

[00:40:19]Egyébként jól találta ki ezt a nyugati világ, hogy ezt mondjuk a menedzsered tárgyalja és nem te, mert valamit lefarag az ember presztízsében, hogy alkuszik, mint a piacon a kofák.

[00:40:30]van ebben, de én akárkire rábíztam, mindig sokkal gyengébben é sokkal kevesebbet szerzett nekem, mintha én odamentem és nagyon hatásosan vertem az aszal.

[00:40:39]Esküszöm neked nem múlott több mint 10000 Ft és azt mondtam, nem engedek és már ott voltunk a közelében.

[00:40:44]Mondtam nem, én inkább fölállok.

[00:40:44]Nekem ez az áram.

[00:40:46]Én dolgoztam megérte.

[00:40:46]Én tudom, mit tettem bele.

[00:40:49]Tehát vagy ezt tetszik fizetni, vagy visszaát.

[00:40:51]Amikor az embert viszont megkeresik valami olyan olyan anyaggal, ami a egyszer csak a szívecsücskévé lesz azonnal, vagy annyira fő szereplő, de mikor kapsz egy fő szerepet, akkor nem azt mondod, hogy én ezt ennyiért vállalom.

[00:41:06]Filmről beszélünk.

[00:41:07]De de egyébként ez meg kell, hogy mondjam, ez a szocializmusban egyébként tisztábban működött.

[00:41:10]Tehát vol egy volt egy brend, senkib nem merült föl, hogy ezt fölrúgja.

[00:41:15]Elment az ember szinkronba, nagyjából tudta, hogy mire számíthat.

[00:41:18]Egy átlátható rend, de én azt nem szeretem, hogyha valaki több pénzt kap, mert jól tárgyal.

[00:41:25]Bemennek hozzád, mint a Vigzínház igazgatója színészek, és azt mondják, hogy egyik vagy másik, hogy ő ennyit kér, ilyen fizetést szeretne, mert ő ennyiből tud megélni.

[00:41:34]Igyekszem a lehetőségeik szerint nagyon komolyan veendő mondat, a lehető legtöbbet fizetni, amit amit csak a Vigzínház jelenlegi szituációban lehet.

[00:41:45]És ezen belül viszont az eltöltött évek száma, a munkamennyiség és a munkaminőség nyilvánvaló módon kiad egy rendet.

[00:41:53]Egyébként az emberek általában ezt tudják is.

[00:41:56]Megnéztem a cégbevallást, és ott én egy kicsit megdöbbentem, hogy a színészek például a Vígszínházban, nem azért, mert hogy sok lom, hanem azért, mert azt hittem, hogy alacsonyabbak a színházi fizetése ilyen 7-800000 Ftok voltak kimutatva.

[00:42:08]Lehet, hogy ez persze bruttó bér, ami ha nettóvá válik, akkor 4-500000-ré válik.

[00:42:15]És nagyon kevesen tudják a vidéki színházakban a fizetések pedig még ennél jóval kevesebbek.

[00:42:22]De félelés én nem sokkalt csak azért döbbentem meg, azt hittem, hogy alacsonyabbak a fizetések ennél is.

[00:42:25]De akkor jól olvastam ugy ezt a 7800 brut álagozás és onnan percben ha az ember leadózza az az mást jelent.

[00:42:34]De igen, igen.

[00:42:38]Péter húz akkor.

[00:42:40]Igen.

[00:42:43]Beismerni egy hibát annyit jelent, hogy bölcsebb lettél ma, mint tegnap voltál.

[00:42:50]És most ugye szerintem ez egyik leglényegesebb eleme a a létezésünknek, hogy tisztán lássuk önmagunkat és a cselekedeteink konzekvenciáját.

[00:42:59]Tehát azt gondolom, hogyha az ember képes arra, hogy azt mondja, hogy elnézést kérek, az az alap.

[00:43:08]Te ilyen vagy?

[00:43:08]Te belátod a hibádat rögtön?

[00:43:10]Nem, nyilván meg kell emészteni.

[00:43:10]Nyilván szembe kell nézni vele.

[00:43:13]De nem próbálsz érvelni ellene.

[00:43:13]Te nem az a típus, vagy, hogy nem, nem, nem.

[00:43:15]És akkor egyszer csak majd rádöbbensz az idő előartával.

[00:43:19]Bár ez nem látszik rajtam.

[00:43:19]Hirtelen haragú vagyok, tehát tudok zsigerből, de kezelem jól.

[00:43:25]is ez ügyben ö Fed Fedeler reggeli szenekával című könyve és annak mindennap olvasott sorai sokat segítenek minden nap olvasod reggeli kávéat ezzel a könyvvel töltöm három-négy oldalt olvasok belőle és akkor ilyen reggeli bölcsességekkel indítod a napot még az elején vagyok és sokkal jobban érzem magam és nyilván ilyen értelemben az a feladat hogy ismerjük el hogyha hibáztunk igen én szerintem a méltóság része és az egyik legfontosabb tulajdonság.

[00:43:56]És szerintem te is így gondolod.

[00:43:59]Hát, hogy így gondolom-e, igen, igen, így gondolom.

[00:44:02]Igen.

[00:44:02]Nagyjából egyet is értek.

[00:44:04]Bár nekem ez nem ment könnyen.

[00:44:06]Tehát az, hogy én beismerjem a hibámat, legalább 45-50 éves koromig mindenfajta indokot előszedtem, csak azért, hogy fölmentsem magam egy hibázás alól.

[00:44:15]Aztán valahogy olyan 45-50 éves korban eljut oda az ember, nem tudom, hogy miért, hogy már megengedheti magának, hogy hibázon, rájön erre.

[00:44:25]Korábban is megengedhetné, meg hát a becsület úgy diktálná, de valahogy ma már egyáltalán nem jelent gondot bevallani.

[00:44:32]Sőt, bocsánatot ké.

[00:44:33]Tehát ez egy nagyon furcsa dolog, hogy az ember úgy idősödik, egyre inkább belátja a saját hibázásának a lehetőségeit, hogy márpedig ilyen van, márpedig tudsz te is hibázni, nem vagy szent.

[00:44:45]Szóval ezeket mind-mintha ha belátod, akkor olyan könnyű azt mondani, hogy bocs, tévedtem, bocs, hibáztam.

[00:44:53]Az a nehéz, hogyha nem időben mondja az ember, akkor kezd nevetségessé várni.

[00:44:58]Van, van most egy ilyen ügyem.

[00:44:58]Valamit nem volt bátorságom elmondani, és el kellett volna az adott ponton a feszültséget kellett volna vállalnom.

[00:45:06]És most már nagyon nevetséges, ha elmondom, hogy bár a véleményem valószínűleg fájt volna az illetőnek, azt a feszültséget kellett volna vállalnom, mert nem beszélni valakivel valamiről az nagyobb hiba volt ebben az esetben, mint közölni valakivel.

[00:45:26]És miért nem küzdöld le magad?

[00:45:26]Miért nem próbálod meg mégis?

[00:45:28]Nevetségesség ide vagy oda kell tennem.

[00:45:33]Ez még előttem van.

[00:45:34]Ez hiúsági kérdés.

[00:45:40]Nagyon most már több hónapja történt, és nem nem itt itt az ideje.

[00:45:44]Örülök tulajdonképpen most, hogy itt beszélgetünk egy egy végső lökést adott, hogy ezt meglépjem.

[00:45:50]Hát holnap megléped?

[00:45:52]Mondjuk vagy a következő napokban.

[00:45:52]Akkor most ki iszik?

[00:45:55]Várjál.

[00:45:57]Igen, jössz.

[00:45:57]De akkor én is.

[00:45:57]Akkor én is.

[00:46:00]És mi?

[00:46:00]És fejfej mellett haladunk.

[00:46:03]Én húzok.

[00:46:03]Igen, igen.

[00:46:05]Én veszem elő a kis Na, ez mintha neked lenne kitalálva.

[00:46:09]Nem tudtuk pedig, hogy a szerencse így hozza.

[00:46:13]Egy férfinak igenis jól áll a kopasság.

[00:46:15]Sosem vetném alá magam a hajbeültetésnek.

[00:46:21]Igen.

[00:46:21]Tegyed.

[00:46:24]Hát mondjuk, ha abból indulok ki, hogy te ezt vállalod, akkor odatolom a poharad az igenhez.

[00:46:29]Én egyébként ellenkezőleg gondolkodtam.

[00:46:32]Én beültettem a hajamat valamikor először talán 2000 környékén, mert nagyon kopaszodtam itt föl, és azt gondoltam, hogy tévében nem lehet kopasz ember, de azóta változott a világ, mert van egy csomó kopasz, ott van Ró Egon, és tök jól áll neki például a kopasszság.

[00:46:49]Neked sincs egyáltalán nem tűnik az föl, tehát hogy m ötödik vagy hatodik jellemződként figyelek, hogy nincs olyan sűrű hajad, mint volt a szerencsés Dániel, vagy nem tudom én idején.

[00:46:59]Tehát, hogy ebből, de én ebből akkori hiúsági kérdést csináltam.

[00:47:03]Nem tudom, hogyha akkor nem lett volna hajbeültetés, akkor ma viszonyulnék hozzá.

[00:47:09]De valahogy én vállaltam, pedig iszonyú fájdalommal jár.

[00:47:12]Tehát úristen, mindenkit lebeszélek nagyon.

[00:47:15]Hát gondol itt veszik, tehát ez a donorterület, innen vágnak ki föl szakítva a bőrt, nem tudom én 1200 graftot, ami semmiképp nem hoztad meg a kedvem ez a dolog az, de már nem is lehetne már egy ilyen fejre nem lehet beültetni hajat.

[00:47:29]Lehet, hogy most már a tudomány tudja.

[00:47:31]Akkor azt mondták, hogy csak a szórványos területeket tudják beültetni, ha totál kopasz lennék.

[00:47:36]Te nem vagy mondjuk az, mert itt két oldalt megmaradt egyébként.

[00:47:40]Itt maradt meg a férfiaknak.

[00:47:40]De azért azt mondom neked, hogy kellett volna folytatni, és olyan fájdalmas volt az injekciózás.

[00:47:46]Amikor például mostam a hajamat, akkor egy valóságos idegennek a fejét fogtam, és úgy mostam, semmit nem éreztem, érted?

[00:47:53]Mert nem nőttek vissza.

[00:47:55]Csak lassan az nem érte meg akkor, vagy hát olyan szempontból meg Igen, hát a végeredményt igen, azt szerettem, de nagyon nagy küzdés volt érte.

[00:48:01]Na, tehát és akkor te de igen eltalált eltaláltad sőt hát nekem fel is fel is ajánlották, hogy ingyen csak utána csinálja ki így a lobogó hajamat.

[00:48:15]Mi volt, ami visszatartott?

[00:48:16]Hát nem nem ez nem érdekelt.

[00:48:16]Hiú vagyok, de például sosem zavart, hogy alacsonynak számítok.

[00:48:20]Szerencsére egy-két ember mindig állt mögöttem a tornasorban, de azt gondolom, hogy az ember az, aki tehát színész értelemben is én döbbenten nézem a hollywoodi kollégákat ezt a kétségbe esett harcot.

[00:48:35]Ja, hogy töltetik föl itt meg töltetik föl itt.

[00:48:38]Hát már ez az arcizma sem rándul.

[00:48:39]Ez ez egy létező probléma.

[00:48:41]Látom elképesztő.

[00:48:44]Én szerintem szó az persze ki akarja az ember nyújtani azt az időt, amik bizonyos típusú szerepeket eljátszik, és mé a piac igazságtalan bizonyos típusú szerepeket néznek meg a legtöbben.

[00:48:54]Tehát az abból való kiöregedés kvázi úgy gondolják, hogy kevesebb szerepet fog szülni.

[00:49:00]Ezt értem.

[00:49:00]Tehát én nem bántom ezeket a kollégákat, és ott egy nagyon erős préssben vannak.

[00:49:05]Nyilván engem az nyugtatott meg, hogy én önazonos vagyok, egyébként pedig remekül lehet parókát föltenni.

[00:49:12]viszont így egy mínus15-öt össze lehet hozni.

[00:49:14]Sőt, lehet, hogy bennem az van, hogy az én kölyökképem, ami ami a hiúságban kicsit zavarta, mindig úgy gondoltam kicsit, hogy kicsit fontoskodva, hogy én összetettebben látom a világot, mint azok a tágra nyílt tekintetű fiatalok, akiket játszom.

[00:49:32]Tehát azt éreztem, hogy ettől bizonyos szofisztikált ügyektől elesem szerepünkben.

[00:49:36]Tehát mondom, milyen jól jön, összetettebbé válik a figura kupaszodástól.

[00:49:42]Na jó.

[00:49:42]Itt akkor most tartunk egy minimális szünetet, és aztán folytatjuk a kísérleti játékot Rudolf Péterrel.

[00:49:52]OTP Travel, mert biztosan utazik.

[00:49:55]Greiléake kondicionáló friss levegővel az otthon nyugalmáért.

[00:50:00]A fontos pillanatokat személyesen kell átélnünk.

[00:50:02]Trifizen Bank.

[00:50:02]Váltsd velünk valóra.

[00:50:06]Folytatjuk az Igen vagy nem című speciális játékot Rudolf Péter színművészel rendezővel, a Vígszínház igazgatójával.

[00:50:12]Most akkor te húzol kártyát?

[00:50:14]Igen.

[00:50:15]Most aki az interneten kommentál egy-egy műsort vagy videót, annak valami baja van a mentális állapotával.

[00:50:27]Mit gondolsz?

[00:50:27]Hogy gondolom?

[00:50:35]A csípőben való válasz az, hogy áttoljam oda.

[00:50:39]Csak azon gondolkodom, hogy neked, aki közben ezt csinálod, amit csinálsz, nagyon fontos a visszajelzés.

[00:50:45]Tehát egyébként nem feltétlenül egy torz gondolat reflektálni egy műsorra.

[00:50:53]önmagában az nem a table jele, hogy valaki azt mondja, hogy ebben a műsorban talán jobb, szerencsésebb lett volna, ha vagy jaj, de köszönöm, hogy létrehozták.

[00:51:02]Szóval ennek tehát nem kell feltétlenül negatívnak lenni, ezért ezt a fajta nyitottságot én most megengedően én magam és magammal rántalok tégedet, feltételezem, hogy esetleg te is nyitott vagy ebben az ügyben.

[00:51:15]Vagy magaddal rántasz, vagy nem.

[00:51:18]nem talált.

[00:51:18]Szóval a kommentelők egy bizonyos százaléka kétség kívül azt gondolom, hogy mentális állapotán kívül van.

[00:51:26]És akkor finoman fogalmaztam ennek a lényegét, hogy azért időnként nagyon hasznos, nagyon értelmes, különösképpen a podcastben, amikor televízióztam, egyrészt akkor nem nagyon volt kommentál lehetőség, de már valamennyire volt mondjuk a levélíró, akkor rengeteg hülyeséget írtak.

[00:51:41]Tényleg olyanokat, amire azt mondtam, hogy kikérem magamnak.

[00:51:44]De most azért a kommentmezőben itt ennél a podcastnél nagyon gyakran olvasok megfontolandó, használható érveket, támasztékokat, tehát hogy érdemes ezen eltűnődni.

[00:51:54]Nem mondom, hogy sűrűn olvasom, mert például aki nem ír helyesen, azt én szűröm.

[00:52:00]Tehát kérem is a kollégáimat, hogy azokat ne ne lássam, mert mert azzal nincs mit kezdjek.

[00:52:05]Tehát aki össze-vissza gondolati silányságban szenvedve össze-vissza ír, az nem érdekel.

[00:52:12]Tehát ott lehet, hogy mentális állapot forog fönt, de egyébként azért ez egy demokratikus intézmény.

[00:52:16]Van, aki például elzárja a kommentmezőt.

[00:52:18]Én is a politikai műsoroknál gyakran vagyok úgy, hogy kifejezetten nem adok teret egy ilyen antidemokratikus megnyilvánulás a részemről.

[00:52:27]Bevallom, nem adok teret, mert annyi sületlenséget írnak, hogy ezért aztán inkább a jó is vesszen el, mert annyi a rossz.

[00:52:34]Tehát ezt eltaláltad.

[00:52:36]Nem kell az egészet megoldanunk, az csak biztonsági tartalék.

[00:52:42]Most én húzok és te korongozol.

[00:52:44]Most te olvasol.

[00:52:44]Igen.

[00:52:48]Gyerek nélkül sokkal nagyobb karriert lehet befutni, mintha gyereke van az embernek.

[00:52:59]Nekem most tulajdonképpen azt kéne eltalálnom, hogy te erre mit válaszolsz, úgy, hogy van három gyereked, de mégis csak aszerint válaszolok, amit én erről gondolok.

[00:53:10]Úgyhogy igen, de itt ezen a korongon meg vagyok győződve.

[00:53:15]Még nem fordítom föl, hogy nem van.

[00:53:18]Tehát a nem korongot tetted föl, de ugye nem lehet összemérni.

[00:53:25]Ugye nekem nincs gyerekem, neked három is van.

[00:53:30]És ha úgy vesszük, akkor hát igen szép karriert futottál be.

[00:53:33]Tehát ha azt fogod mondani, hogy márpedig ez nincs így, akkor meg kell, hogy értselek.

[00:53:39]De én meg úgy gondolom, hogy minden más elvonja a figyelmet attól, például egy gyerek is, hogy az ember a karrierjét egy egyenes pályán tartsa.

[00:53:50]Tehát én például el se tudom képzelni, miközben nagyon szeretem a gyerekeket.

[00:53:54]Sok barátom, ismerősömnek van, de a te esetedben úgy gondolom, hogy te erre azt fogod mondani, hogy ez nem igaz, mert lám, építettél egy érvényes karriert, miközben három gyereket tisztességesen fölneveltél, vagy fölneveltetek.

[00:54:08]Na, mutasd.

[00:54:13]Nem azt akartam mondani, hogy az állítás az, hogy gyerek nélkül sokkan azt mondom, hogy nem így van.

[00:54:20]Ezt mondod ennek ellenére, hogy nem így van, hogy három gyerek azt mondom, hogy gyerekkel együtt, mert olvasd el gyerek nélkül sokkal nagyobbkorban lehet befutni, mintha gyereke van az embernek.

[00:54:30]Nem így van.

[00:54:30]Ezt mondom.

[00:54:30]Eltaláltál?

[00:54:32]Nem találtam.

[00:54:32]Igen.

[00:54:32]Felé nyomtam, mert rosszul értelmezted.

[00:54:34]Te vállaltad a saját véleményedet.

[00:54:37]Igen.

[00:54:39]Én pedig bár sejtetted, hogy én ezt fogom mondani, mert a kérdés általánosságra vonatkozik, de tagadhatatlan, hogy amikor mondjuk külföldön forgattam mondjuk Pacolai Bélával a kalandorokat, Erdélyi körút volt, akkor az, hogy én csak arra koncentrálhattam, az bizonyos értelemben egy könnyebbség volt.

[00:54:57]Más na jó, de hát ott volt a felesége, tudtad, hogy jó helyen van, jó kezekben vannak a gyerek.

[00:55:02]Természetesen, de amikor már Kecskeméten játszottam Bit, mikor eljöttem a végből, akkor ott az, hogy ott kint voltak a gyerekek rajzai, már a te gyereked rajzol.

[00:55:14]Igen, hiányoztak és kint vannak a rajzok, hogy én fölhívom őket telefonról.

[00:55:18]Biztos, hogy praktikus értelemben, rövidtávon azt lehet mondani, hogy ha a teljes koncentrációval tudok arra törekedni, ami az én dolgom és szabad vagyok és csak magamért vagyok felelős, vannak olyan pontok, ahol valószínűleg ez hasznosabb vagy célravezetőbb, de a bizonyos dolgok kiestek.

[00:55:38]Nyilván azt a fajta távolság tart jövés menést az nagyon Eszter csinálta, hogy rendeztem Sopronban a Vágymillamosát, nem is tudom, hogy csinálta.

[00:55:47]Ugye leutazott, megérkezett 5-kor Sopronba, lejátszotta a vágyvillamosát, amit nem kell magyarázni színházba járóknak, hogy mit jelent idegileg.

[00:55:55]Visszavezetett Budapestre, akkor ott annyit tudtunk csinálni, hogy a reggelit én csináltam, és egy fél órával később csatlakozott, de közben ez őrületes erőt is adott, és törekedtünk rá, hogy együtt menjünk szülőértekezletekre.

[00:56:10]A másik oldalról meg inkább egy ilyen bűntudat van, hogy amikor családok leülnek vacsorához, akkor mi elindultunk játszani.

[00:56:17]Ugyanakkor ez egy elképesztő pozitív energia közben, márhogy a gyerek léte, a gyerek tudata.

[00:56:25]Igen.

[00:56:25]Igen.

[00:56:26]Ühüm.

[00:56:26]Hát erre a egykori gyártásvezetőre, aki ezzel megőrített ezzel a mondattal, mindig fölbosszantott, hogy ami nincs, az nem hiányzik.

[00:56:33]Tehát valószínűleg én ezt azért nem tudom belátni, mert ha nincs, akkor én ezt nem tudom.

[00:56:37]Tehát ugye az ember, ha csak félszemére lát, akkor nem látja a teljes perspektívát, de egyszer mindig félszemére látott, akkor nem is hiányzik a perspektíva a másik fele.

[00:56:44]Én válti állítom, hogy ahhoz a gyerek akadály, hogy az ember egy totális pályát építsen.

[00:56:51]Azzal együtt is mondom ezt, hogy nagyon sok érvényes életutat ismerek, aki egyébként totális pályát épített, és aki történetesen eszembe jutt, öt gyereket nevelt nő, majd a férje elhagyta, és ennek egy tudós az illető, és tökéletes pályát épített, tehát most meg ellentmondok magamnak, úgyhogy valószínűleg ez személyre szabad, ahogy mondtad az elő szemére szabad.

[00:57:15]Igen, ez valahogy ilyen ilyen elvárás is volt bennem, hogy akarj akarj akarj gyereket.

[00:57:21]Hát ez a a föld, ez az életlényege.

[00:57:23]De hogy te mindig is akartál?

[00:57:26]Én mindig.

[00:57:26]Az nem, az nem nem volt kérdés.

[00:57:27]Igen.

[00:57:28]Igen.

[00:57:28]Ráadásul neked három van.

[00:57:28]Te pedig egyke vagy.

[00:57:33]Nekem nagyon fáj, hogy hogy egyke vagyok.

[00:57:35]Én nagyon Mindegy.

[00:57:36]Annak megvan a maga története.

[00:57:38]31 nán éves voltam, amikor édesanyámék elárulták, hogy lehetett volna, csak annykora nyomorúságban éltünk, hogy egyszerűen az anyagi körülmények nem tették lehetővé.

[00:57:49]Igen, igen.

[00:57:49]Ha hozzászólhattam volna három évesen, én szívesen éheztem volna, amiért egy hülye mondat, hogy legyen egy testvéred.

[00:57:57]Legyen testvérem, igen.

[00:57:57]És ez úgy be is akadt nekem, tehát valahol mint azt hiszem, hogy hogam lett volna.

[00:58:01]Tehát ezt ezt nagyon fájdalmasan éltem meg és furcsa mód élem meg máig.

[00:58:05]És úgy döntöttek a szülők, hogy nem lesz.

[00:58:07]Igen, igen, igen.

[00:58:07]Hát egy elképesztő viszony lehet.

[00:58:09]Tehát nyilván van harc, azonos nem, nyilván van egy rengeteg komplikáció, de hála Istennek, amit látok most a gyerekeknél, micsoda támaszok egymásnak, az nekem meg nagyon megnyugtató egyébként.

[00:58:20]Emlékszem, hogy mennyire mennyire jó volt látni, amikor még a Flóra külföldön volt, visszajöttek és lemaradtunk tőlük egy egy 20 mrel, mentünk az Apostol utcában, és az ők együtt röhögtek.

[00:58:31]Ez egy rendkívül egyszerű és tiszta kép, nem egy nagy történet, de hogy hogy ahogy őt láttam az ő kis működő közösségüket, et ennél ennél jobbat meg nem tudok elképzelni.

[00:58:46]Jó, akkor tehát most nekem kell megint inni.

[00:58:49]Most átvettem a vezetést.

[00:58:56]Rendben van.

[00:58:56]Akkor inkább ragadnék bent egy liftben Orbán Viktorral, mint Magyarrel.

[00:59:06]Hát ez jó.

[00:59:06]Inkább ragadnék bent Orbán Viktorral, mint Magyarrel.

[00:59:11]Magyar Péterrel, de nagyon a határán vagyok.

[00:59:15]Előre bocsátom.

[00:59:17]Ami nem indok, csak legfeljebb felmentés.

[00:59:21]Na mit gondolsz?

[00:59:22]Mehet.

[00:59:28]Tehát te úgy gondolod, hogy inkább bent ragadni Orbán Viktorral, mint Magyarrel?

[00:59:33]Igen.

[00:59:33]Igen.

[00:59:34]Miért?

[00:59:36]Azért gondolom, mert riporterként most ugye két érdekes kérdés tennél föl, hogy mi vezetett ide, tehát a a múltat boncolgatnád, vagy a jövőt?

[00:59:46]És azt gondolom, hogy egy egy ilyen éles helyzetben, mint amiben most vagyunk, kíváncsib lennél arra, hogy hogy dolgozza föl valaki ezt a helyzetet.

[00:59:59]Tehát, hogy Orbán a vesztést, hogy dolgozza föl, vagy vagy hogy egyáltalán egyáltalán ő ő hogy látja?

[01:00:04]Számodra most egy talán egy izgalmasabb kérdés vagy egy élesebb helyzet, mint a a tervekről beszélgetni.

[01:00:13]Ha már abból indulok ki, hogy amikor beszorul az ember, akkor ott beszélgetésbe bonyolódik, amíg jön valaki a vészjelzővel.

[01:00:20]Hát ez a szempont őszintén szólva nem jutott az eszembe.

[01:00:22]Lehet, hogyha eszembe jut, de határán voltam, tehát nagyon nagyon-nagyon itt tulajdonképpen kéne egy harmadik korongnak is lenni, hogy nem tudom, de az meg akkor semmire nem vezet.

[01:00:31]Szóval nem tudom, hogy arra kíváncsibb lennék-e, hogy hogy dolgozza föl ezt a mérhetetlen veszteséget vagy vereséget Orbán Viktor, mintogy magyar milyen személyiség.

[01:00:46]Azt hiszem, hát megmutatom, hogy én nem tehát azért, mert kiismertem, azt hiszem, az elmúlt 16 évben, meg előtte is, meg volt személyes nexusunk is, tehát nagyjából ki ismertem Orbán Viktort.

[01:01:02]Nem mondom, hogy nem lennék kíváncsi egy ilyen eszement vereség után, hogy mi lehet benne, de miután annyi sok rosszat okozott ennek az országnak, talán úgy mentem magamban, talán tudatán kívül, vagy legalábbis bizonyos dolgokra talán nem volt rálátása, nem volt elég távolságtartása, hogy hogy talán már nem vagyok kíváncsi arra, hogy mi az ő mentőkörülménye, hogy idejuttatott egy országot.

[01:01:33]Magyar Péterrel kapcsolatban is rengeteg averzióm van.

[01:01:35]Tehát úgy vagyok vele, hogy például nagyon sokan írták kommentekben, hogy miért nem hívom meg.

[01:01:43]Egyrészt, mert politikust nem nagyon akarok ide meghívni.

[01:01:44]Ezt tartottam az elmúlt öt évben, és akkor úgy gondoltam, ezt a haladó hagyományt továbbra is tartom.

[01:01:50]Másrészt pedig úgy annyira agresszíven viselkedik oly gyakran a sajtóval, hogy én nem akarok egy ilyen szituációba keveredni valakivel.

[01:01:57]De amikor azt mondom, hogy nem, tehát nem ragadnék szívesebben Orbánnal, mint magyarral, akkor legszívesebben azt mondanám, hogy egyikkel sem ragadnék szívesen, vagy mindkettővel, mert az érdekelne, hogy de hát ez elképzelhetetlen, hogy két ilyen ember, az egyik a 16+ 4 20 éven át vezette Magyarországot, a másik most fogja, vagy mostantól csinálja.

[01:02:22]Tehát érdekes lehet ez a szituáció.

[01:02:25]És mondjuk a vérem az mégis csak az, hogy legyek kíváncsi mindenki és minden iránt, de ez esetben azt hiszem, hogy átadom ezt a lehetőséget a kollégáknak talán.

[01:02:37]Én nyilván én is ugyanazt gondoltam végig, hogy te mit gondolhatsz végig, nem a saját gondolatmenetemet.

[01:02:42]Egyébként például te, mint egy ekkora színház igazgatója, te megengedheted azt a luxust, hogy politikailag vélemény nyilváníts?

[01:02:49]Én azt értem el, hogy a Vigzínház a saját útján tud haladni, és ez ez egy ez egy óriási erény.

[01:03:00]És ez Gőgösnek is tűnhet talán, de a de 130 év nevében vagyok Gőgös, meg a szakmám nevében, hogy a Vígszínház nemak nem kell igazodni, hanem igazodási.

[01:03:09]De mégis csak a pénzt ők adják.

[01:03:09]Tehát vagy a kormány vagy a magyar a főváros.

[01:03:14]Semmilyen irányból én telefont az elmúlt hat évben nem kaptam.

[01:03:16]És a pályázatomat egyébként úgy írtam meg, hogy azt hiszem az ötödik mondat az volt, hogy színházi morál alapján szeretnék meghívni kollégákat dolgozni, és az alapján ítélem meg őket.

[01:03:29]Mi alapján?

[01:03:29]Színházi morál.

[01:03:30]Színházi morál.

[01:03:30]Az aki tisztességesen dolgozik.

[01:03:32]Itt soha nem kérdézte meg senki, hogy ki rendez ott.

[01:03:33]Teljesen nyilvánvaló módon.

[01:03:37]De nem azért, mert te érezted akkor a korszavát.

[01:03:39]Nem azért, mert te pontosan tudtad, hogy mit várnak eladott ponton.

[01:03:43]Tehát, hogy azért nagyon radikálisan ellenzéki rendezőt ne hívja el.

[01:03:45]Nagyon sok olyan nem a kormány gondolkodásában, nem a kormányodalhoz közelálló rendező dolgozott a a Vigzínházban.

[01:03:54]Tehát nem mondom, mert akkor el belemegyek a címkézésbe, úgyis mindenki tudja.

[01:03:58]Nem fogom én címkézni, mert gyűrölemöm az egészet.

[01:04:02]De volt ilyen volt ilyen ügyem.

[01:04:05]Téged neveztek jobb oldalinak, hogy azért kaptad meg például a Kossutkiflit.

[01:04:09]A Kossutkifli rendezés, hogy azért kaptam meg.

[01:04:11]És abban a percben, ahogy nem engem nevezte ki a Vígszínháznak, én másnap baloldali voltam.

[01:04:14]Én nem lobbiztam sehol, de mindenki azt hitte nyilván, hogy a másik oldalon lobbizom, mert alapvetően alapvetően én téged úgy ismertelek meg, mint egy liberális és inkább baloldali embert.

[01:04:26]Nézd, alapvetően egy színházi ember liberális kell, hogy legyen.

[01:04:29]Ha nekem mindenképpen címkéznie kell önmagam, hogy kell keresnem elődöket, akkor Deák Ferencet tudok mondani.

[01:04:35]mint gondolat a nemzeti liberalizmus, az, hogy én azt gondoljam, hogy én én nek szerintem igenis fontosak a gyökerek és nem szeretem, amikor ezzel bohóckodunk és nem vagyok iredente, amikor végiggondolom Trianont és nem tartom rendjén, ami megtörtént, de hozzáteszem, hogy egyébként csak 50%-nyi magyar volt.

[01:04:54]Rengeteg hibát követtünk el az előző századokban, hogy ez idáig vezethetett, de konkrét ügyek vannak, amihez van viszonyom, és nem érdekel, hogy az egyébként valamelyik politikai oldalnak jól esik, vagy nem esik jól.

[01:05:05]Ez az ügy, a színházcsinálás is, egy ilyen ügy.

[01:05:07]Azt gondolom, hogy ez van, beszélünk dolgokról és ezek mentén érvelek.

[01:05:15]Nem vagyok gyáva.

[01:05:16]Készik te.

[01:05:19]Igen, merthogy nem találtad el.

[01:05:21]Igen, nem találtam el a liftet.

[01:05:21]a liftet.

[01:05:23]Igen.

[01:05:23]Na, legyen egy utolsó.

[01:05:23]Jó, rendben.

[01:05:27]Akkor most én húztam a következő állítást.

[01:05:33]Az elmét edzeni fontosabb, mint a testet.

[01:05:41]Hát ugye színész vagy itt az elme meg a test, de a test edzése fontosabb.

[01:05:46]Látszik is rankalakodó.

[01:05:50]Kérem ezt el eltüntetni ezt a mondat.

[01:05:53]Igen.

[01:05:53]De hát Veréb mondja Bagolynak, vagy Bagoly mondja Verébnek, hogy nagy fej, úgyhogy hagyjuk ezt.

[01:05:57]Hát várjál, azt hiszem, hogy a nem felé húzom el a poharadat.

[01:06:02]Magyarul te azt gondolod, hogy ez nem így van, mert a testet is fontos edzeni.

[01:06:08]Sőt, fontosabb edzeni.

[01:06:10]Hiszen egy színész mit csinál nagyon?

[01:06:10]az agyát nem használja olyan értelemben, bocsánat, hogy meg kell tanulni a szerepet, át kell magán engedni, vagy nem, és eljátszani.

[01:06:18]Viszont, hogy hogy néz ki, az egy színés számára igen fontos, mert hiszen sokan nézik.

[01:06:23]Na, te jössz.

[01:06:28]Eltaláltad, de nem a nem az okfejtésed miatt.

[01:06:30]Nem az okfejtésed miatt semmi köze a a szakmámhoz.

[01:06:31]Tehát közben igen, megpróbálom ezeket magamra húzni, hogy egy eznek a beszélgetésnek legyen ez a személyessége és ne egy filozofálgató legyen, de nem tudunk nem nyelvészkedni, édesapám.

[01:06:43]Ugye az volt nyelvtan, történelem szakostanár volt, de hát gyakorlatilag ha én belebonyolodtam egy fontos történetbe, és azt mondtam, hogy nem akarom ezt kihangsúlyozni, akkor mondta, hogy a hangsúlyozni már benne van, a hangsúlyozni, tehát a kis szócskát nem érdemes használni.

[01:07:00]Tehát mindig mindig mindig tehát édesapám a rögzítőn a következő szöveg volt, ahol azt mondod, hogy legyen kedves, hívjon újra.

[01:07:11]Édesapám valami ilyesmit mondott.

[01:07:14]Nagy örömömre szolgál, hogy ön engem választott kíváncsiságból, ki tudja miért, hogy és én hosszan apa üst a szemére akarom mondaniet.

[01:07:23]olyan olyan csodálatos többszörös összetett mondattam volt, hogy igen.

[01:07:28]Szóval nyelv igen egyébként igen.

[01:07:31]Csodás mondásaink vannak az éptestben éplélek tehát az illető, akiről beszélünk, legyek ez akár én egyébként foglalkozik az elmélyével, de az pont a korattával látom, hogy mennyivel többet tudok teljesíteni.

[01:07:49]Most a kutyánkat sajnos elvesztettük, tehát óriási futottam vele, és egyszerűen nem visz rá lélek azóta, hogy ugyanazon az útvonalon menjek.

[01:07:54]Annyira szerettem a manci kutyánkkal futni, hogy bolyócskáztam közben a kutyámmal, és nem tudok újra menni, és ezek a nagyon nagy távolságokat még pár éve futottam el az erdőben.

[01:08:05]Én annyival többre voltam képes, és most ezt valahogy vissza kell állítanom, hogy egy újabb kutyus kell, vagy amikor folyamatosan fociztam, és most sérülések miatt nem tudok, olyan szinten kapcsol ki.

[01:08:17]Tehát ebben amit most csinálok, ha már magamra húzom, annyira kéne egy ilyen támaszték, tornázom minden nap, de de ha ez vissza ezt vissza kell hoznom, tehát az épp testben épp lélek.

[01:08:28]Tehát azt gondolom, hogyha ha fiziológia az ember összerakja magát, akkor a másik része az melyik fontosabb?

[01:08:35]Hát bizonyos értelemben a kérdés a kettő együtt, de szerintem irgalmatlan fontos.

[01:08:39]Itt persze belép a színészet is természetesen tudat alatt, de nem az esztétikai része, hanem a koncentrációképességed, a egyszerűen teljesítőképességed miatt, azt gondolom, hogy éptestben éplélek.

[01:08:53]Magyarán eltaláltam, ugye?

[01:08:53]Tehát a kutya mindenit nehezen rakja össze magát az ember.

[01:08:58]Tényleg ir igalmatlan nehéz elkezdeni még a reggeli tornát is, még a csikog tornázol.

[01:09:04]Igen, igen, igen, igen.

[01:09:05]Hány percet?

[01:09:06]20-25 perc körülbelül.

[01:09:08]Saját súllyal edzel, vagy mit?

[01:09:08]Tehát ezér nem az van, hogy lefrepkedek a levegőbe 10 kgós medicinlabdák kalat pörgetek az ujjamon, de egy bizonyos típusú tornát, amit valamit magamnak találtam ki, van amit ajánlottak, de de ez ha nem csinálom meg, az az most már szerencsére elég régóta csinálom ahhoz, hogy hiányérzet szű rossz percet semmi, semmi gyakorlatilag emellett ezt a a foci hiányzik nagyon.

[01:09:34]Hát a nagyapám profi focista volt, tehát volt van, van ennek előzménye ugye a legcsodálatosabb lebejű sportág.

[01:09:38]A többi csapatsportágot nem tudod űzni, csak nagy felhajtással.

[01:09:43]De az, hogy le tudsz dobni két két pullóvert még egy ferd mezőn is, a másik pedig filozófiailag elképesztő nagypályán térben látni.

[01:09:55]Az, hogy hova érkezik a másik, és hova kell tenned a labdát, miközben egy sík területen vagy.

[01:10:00]Úgy beszélsz erről, mintha valaha focista akartál lenni?

[01:10:02]Kipociztam a Vasasban.

[01:10:04]Ifiválogat nem ifálogatott az álma mondjuk ez már a Ó, bár így lett volna.

[01:10:09]Nem nem az nem nem nem a Vasasban játszottam, nem voltam elég tehetséges ahhoz, vagy nem voltam elég kitartó, vagy túlságosan fontosak voltak a jegyek a szüleim számára.

[01:10:19]Én négy kézláb mentem haza rádióti lakótelepen, Vácon, tehát megírtam gyorsan a leckéimet, én öt-h órákat fociztam.

[01:10:27]Tényleg?

[01:10:27]Így bevonzott.

[01:10:27]Hát nekem az a nekem mindenem máig máig sikerült az Esztert magammal rángatnom.

[01:10:32]35 évem van ben benne.

[01:10:35]Egy hónappal ezelőtt elkezdte színi a bírót, ami azt jelenti, hogy csak beszippantotta.

[01:10:39]Ő kött mellettem dagadhatatlan, de pontosan ismeri a lesz szabályt.

[01:10:45]És ismeri a les szabályt.

[01:10:45]Szerintem olyan szabály nincs.

[01:10:49]Hed nincs les.

[01:10:49]Szerintem nincs olyan, hogy les jó.

[01:10:51]Kezdjük elő ezt a műsort.

[01:10:53]Nem viccel.

[01:10:53]Egyszer Vitrai, amikor azt gondoltam, még sportorter nem voltam, és akkor meg akarom tanulni, elvitt magával egy meccsre.

[01:11:00]Én kértem természetesen, ő közvetített, én melléültem.

[01:11:02]Akkoriban olyan mikrofon volt pont azért, hogy a lelátó hangulata ne hallatszódjék bele nyilván a megelések meg az egyebek, hogy csak a szájhoz kellett tartani, és akkor lehetett beszélni, tehát az azt közvetítette.

[01:11:15]És képzeld, ott ültem mellette és mondta még amiatt meccs elkezdődött, hogy magyarázzam ezt a lest nem értem.

[01:11:22]Tehát, hogy szerintem nincs ilyen, mert azt nem lehet megállapítani.

[01:11:25]És elmagyarázta világosan, tisztán, ahogy ő szokott beszélni.

[01:11:29]És én azt hittem, hogy most már mindent tudok a lesről és mondta, hogy nem tudom, Dunai, Dunai kettőnél a labda les mire én ez nem volt les.

[01:11:38]Mondtam be menjen a Fridi.

[01:11:38]Hát hogy gondoljí beleszólog eltartotta a mikrofont egy meccse.

[01:11:43]Így beleszóltam, hogy szerintem nem volt les.

[01:11:45]És a bíró megmondta, hogy nem volt les, akkor még nem volt ilyen gépbíró.

[01:11:49]Szóval a lényeg a lényeg, hogy azt m nem lehet megállapítani Alest.

[01:11:53]Szerintem az egy az egy teljes abba kéne hagyni Alest, mint szabályt, mert most már most már egyébként, de most már van hozzá technika.

[01:12:01]Csak erről szemot édesapámmal is jártam rengeteget, mert neki semmi közel nem volt ehhez a sportághoz, de az égegyett a világon semmi.

[01:12:08]Fiam is focizott egyébként.

[01:12:09]Apu volt egy ilyen ő ő a sak híve volt, és ezért is hálás vagyok neki.

[01:12:15]Beültünk a B középbe Vasasba, és mondom furat most e nem ne figyulját kur jó hát tudod kivel.

[01:12:21]És akkor apu megvárta a dramat csodálatos érzékkel.

[01:12:26]Ott ültünk a középen.

[01:12:26]Azt mondta kici csend volt.

[01:12:29]Azt mondja bíró úr a magatartása minősíthetetlen.

[01:12:31]Így kiabált de így ebben a stílusban és hogy néztek ránk két ilyen kor között érezték, hogy velünk velünk van a a bácsi, velünk van.

[01:12:42]Picit furát mondott és utána visszatértek az eredeti mindenki visszatalált.

[01:12:47]Na jó, hát akkor most mi a végeredmény?

[01:12:49]Jani 6-5.

[01:12:49]Én győztem.

[01:12:51]És akkor neked még inni is kell.

[01:12:53]Azt hittem most hát muszáj, muszáj.

[01:12:58]Akkor most karriert csinálok, remélem a végszínházban.

[01:12:59]Jó, akkor ezt a marketingesen megbeszéljük, hogy körben mit kell képviselni.

[01:13:02]Nem, nincsen kibújás.

[01:13:02]Fiderikus Sándor legyőzte egy igen nem játékban Rudolf Pétert a színház igazgatóját.

[01:13:10]De nem minden nap kell dicsőíteni téged a elég egyszer.

[01:13:14]Egyszer, elég egyszer.

[01:13:14]Én nagyon örülök, hogy itt voltál.

[01:13:16]Úgyhogy sok mindent kiderült róla.

[01:13:17]Látod, egy játék mi mindenre nem jó.

[01:13:19]Erre például sok mindenki egész jól bírtuk.

[01:13:23]Egész jól bírtuk.

[01:13:23]Köszönöm szépen.

[01:13:24]Köszönöm a meghívást.

[01:13:26]Ebben a mai podcastben Rudolf Péter színművész rendező, a Vígszínház igazgatója volt a vendégem, akivel találkozásunk második részében az igen vagy nem című játékos beszélgetés formát is kipróbáltuk.

[01:13:38]Kérem szépen, írják meg emailben vagy a kommentmezőben, hogy tetszett-e önöknek ez az új formátum.

[01:13:47]ugyanis a visszajelzéseik alapján döntünk arról, hogy legyen-e folytatása más vendégekkel az igen vagy nem.

[01:13:52]Aki pedig támogatni jóhatja sokrétű munkánkat, tehát azt, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben rendszeresen újítunk a bevált formulákon, többféleképpen is segítheti munkavégzésünket.

[01:14:05]A legegyszerűbb a videó alatti köszönetgombra kattintani egyet, de a donebli.hun Hum, vagy a patreon.com-on keresztül is van lehetőség rá, vagy pedig a videó alatt a tartalomleírás után olvasható mindenféle támogatási forma.

[01:14:24]Ha pedig még nem tette, kérem azt is, hogy iratkozzon fel a YouTube csatornánkra, és kövesse a Facebook oldalunkat is, hogy ne maradjon le a friss beszélgetéseinkről sem.

[01:14:35]Minden támogatás, feliratkozás, megosztás és egy-egy kedvelés, lájk is sokat számít.

[01:14:43]És ezeket köszönjük is.

[01:14:43]Csak jelezni szeretném, ezekben a napokban van már öt éve annak, hogy 2021 április végén elkezdtük ezt a Fridericus podcastet.

[01:14:55]Boldog születésnapot önöknek is, nekünk is.

[01:14:57]És akkor találkozunk legközelebb, amikor ön megnyomja a lejátszás gombot.