SÖRBEN AZ IGAZSÁG? - a sör kalandos történetéről és kultúrájáról Bart Dániellel /// F.P. 148.

[00:01:02]- Ma is ivott sört?

[00:01:02]- Ma pont ittam.

[00:01:05]- Mert minden nap iszik sört, vagy csak módjával?

[00:01:07]- Nem minden nap, sőt.

[00:01:07]Például amikor nagyon nagy hőség van, akkor nem is nagyon bírom már a sört, inkább csak a fröccs.

[00:01:14]- Azt talán kérdeznem sem kell, hogy a sörkultúra első számú kutatójának kedvenc itala a sör?

[00:01:22]- Az biztos, hogy leginkább sört iszom, de talán a kedvenc italom az inkább a mezcal, ami egy mexikói agave párlat.

[00:01:29]Olyasmi, mint a tequila, a tequila az egy mezcal fajta.

[00:01:32]- Vendégeink életrajzával szoktuk kezdeni a podcastet, ha megengedi, az ön esetében is ez következik most.

[00:01:39]- Bart Dániel 1976-ban született 50 éves, apja műfordító, író, kiadó igazgató volt, anyja nyelvészprofesszor, a fordítóképző alapítója.

[00:01:49]Öccse jogász és klímaszakértő.

[00:01:52]Középiskolai tanulmányait három középiskolában folytatta.

[00:01:56]Jól gondolom, azért, mert az első kettőből valami okból távozni kényszerült?

[00:02:02]- Azért nem voltak ezek olyan hatalmas romantikus nagy kalandok, de valóban zűrösek voltak ezek az évek, és nem jöttem ki igazán jól a tanári karral.

[00:02:14]- Folytatva az életrajzát, Bart Dániel 1994-ben angol szakon került egyetemre, de kipróbálta ott a török szakot, majd művészettörténetet, aztán esztétikát is hallgatott, végül is aztán angol szakon szerzett bölcsész és tanári diplomát.

[00:02:30]Nyughatatlan természet?

[00:02:30]Lehet mondani?

[00:02:32]- Az biztos, hogy elég szerteágazó az érdeklődésem.

[00:02:35]Meg hát van ez a dolog, hogy az ember... régen még ilyenebb voltam, belekapok valamibe, és kiszürcsölöm belőle az izgalmas dolgokat, és aztán a seggeléshez már nincs kedvem utána.

[00:02:46]- Ismerős.

[00:02:47]Az egyetem elvégzése után dolgozott műfordítóként, szerkesztőként, tördelőként, címlaptervezőként, de volt könyvesbolti eladó is.

[00:02:54]2003-tól újságíró és kritikus, de különböző Index blogok szerzője is.

[00:03:00]2011-től a hazai kézműves sör scena szervezője, kocsmatulajdonos.

[00:03:06]2013-tól Berlinben szervezője volt a Braufestnek, ami Berlin első kézműves sörfesztiválja volt, és társával megalapította a Hopfenreicht, ami Berlin első olyan kocsmája volt, amely kizárólag kézműves söröket csapolt.

[00:03:24]Ez azt jelenti, hogy évekig Berlinben élt?

[00:03:27]- Nem, tulajdonképpen én folyton csak kijártam Berlinbe.

[00:03:30]Régen havonta jártam ki egy pár napra.

[00:03:33]Berlinben most éltem az elmúlt egy évben csak.

[00:03:36]- Bart Dániel angolul felsőfokon, németül középfokon beszél, felesége, akivel hat éve él házasságban, gasztroíró és szakácskönyvszerző, első házasságából született egyik fia egyetemista, másik fia középiskolás, de jelenlegi házasságából van egy ötéves kislánya is.

[00:03:52]Magáénak mondhatja a Tiszteletbeli Sörfőzdés díjat, amit a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületétől kapott.

[00:03:59]Hobbija a kertészkedés, az olvasás, valamint az úszás és a jóga.

[00:04:03]- Minden stimmelt.

[00:04:05]- Ha minden helytálló volt az életrajzi adatokat illetően, akkor már csak alig tíz másodpercre kérem a türelmét önnek is, illetve nézőinknek, hallgatóinknak is, jönnek támogatóink, aztán pedig beszélgetünk mai témánkról, a sörről, és annak megannyi kulturális árnyalatáról.

[00:04:33]- Ebben a mai Podcastben arról beszélgetünk Bart Dániellel 'Az arany folyam - A sör életrajza' című könyv szerzőjével, hogy hogyan lett a sörből több ezer éven át kultúrát, vallást és közösséget formáló erő, és hogyan torzul minden, ha hiányzik használatának kulturális kerete.

[00:04:51]Ön egyszerű sörkedvelőként kezdte megismerni a sör világát, vagy mi vitte rá arra, hogy ennyire elmélyüljön a sör történetében és világában, ahogy azt könyve egyébként tanúsítja is.

[00:05:04]- Engem nem kifejezetten érdekelt a sör, ittam sört régen a kocsmákban, mert nem volt jobb ötletem, de amúgy, amikor megkaptam az első megbízatást, hogy írjak sörről, akkor én is úgy kezdtem, mint az olvasóim, tehát semmit se tudtam róla.

[00:05:18]Azt gondoltam, hogy a sör az a kőbányai sör.

[00:05:21]És azt sem igazából tudtam, hogy vannak ízei.

[00:05:23]- Az, hogy keserű, azért azt csak tudta.

[00:05:25]- Hát igen, de a lager sör egy nehezen behatározható íz.

[00:05:29]Mert ugye ezek az olcsó lagerek még csak nem is igazán keserűek.

[00:05:32]Majd amikor megkaptam a megbízatást, hogy erről írjak, akkor a Váncsa-féle nyilvános tanulás módszerével álltam hozzá, és minthogyha tényleg egy szabadegyetemen lennék, először a Heineken szakemberei körbevittek a létező magyar sörgyárakon, megmutatták, hogy kell sört kóstolni, elmagyarázták, milyen ízek vannak benne, ami külön vicces, merthogy magától nem nyilvánvaló, hogy milyen íze van, de például ott tudtam meg azt a titkot, hogy a Heinekennek banán íze van.

[00:05:57]- Mivel, hogy az ember issza, akkor nem jön rá, hogy ennek banán íze van?

[00:06:00]- Nem.

[00:06:00]- Mert alapvetően kell hozzá egy kóstolói tapasztalat, hogy az ember felfedezze a banán ízt.

[00:06:05]Szóval elkezdtek körbevinni, megtanítottak az ízhibákra, van egy nagyon vicces bőrönd a sörkóstoló kezében, egy állítólag nagyon drága bőrönd, ízhiba mintákkal.

[00:06:17]Van benne macskapisi íz, van benne eperlevél íz.

[00:06:20]- Ezt hogy kell értsem?

[00:06:21]A gyárlátogatás során kezébe adták az ízbőröndöt?

[00:06:24]- Kinyitnak egy bőröndöt, ott van 32 fiola, és mindegyikhez ott van, hogy melyik ízhibával ellátott kis folyadék van benne, és az ember elé raknak egy pár pohár sört, és mindegyikben más ízhibát csöppentenek.

[00:06:37]- És miért kell a sörbe ízhibát csöppenteni?

[00:06:39]- Azért, hogy az ember megtanulja ezeket felismerni.

[00:06:41]Mert egy sörkóstolónak hagyományos esetben az alapvető szerepe az, hogy kiszúrja, hogy mi baja a sörnek.

[00:06:47]És ha az ember jól fölismeri mondjuk a karton ízt, akkor egy szakértő meg tudja mondani, hogy ja, igen, nem tartották be a fehérje pihenőket, vagy valami szakmai dolgot meg tud mondani, hol szúrták el ezt a sört, amitől ilyen íze lett.

[00:06:59]- Jól belecsöppentünk itt a téma közepébe, de én szeretném az elejéről kezdeni, mivel ezek szerint ön is majdnem a nulláról kezdte megismerni a sör világát, kezdjük mi is az alapoknál.

[00:07:09]Mit nevezhetünk egyáltalán sörnek?

[00:07:11]- Ó, hát ez egy nagyon érdekes kérdés, nincsen erre hivatalos meghatározás, tulajdonképpen minden sör, ami nem bor, tehát nem gyümölcsből vagy szőlőből erjed, és minden sör, ami nem párlat, tehát nincs lepárolva.

[00:07:25]És persze van benne alkohol.

[00:07:26]Körülbelül ennyi a meghatározás, ugyanis a sör egy olyan végtelen tágas világ, amibe minden belefér.

[00:07:32]Rengeteg sörben például nincsen maláta, nincsen komló, amúgy nincsen alkohol, ugye olyan is van.

[00:07:37]Szóval bármi lehet sör, kivéve a bor, meg a párlat.

[00:07:40]- 'Az arany folyam - Asör életrajza' című könyvében voltaképpen nem a sör történetét írja meg, mert ahogy fogalmaz, a sör valójában tükör, amelyben az emberiség saját történetét láthatja viszont.

[00:07:53]A sörben miért kevésbé az ital, mint inkább az emberiség története az izgalmas?

[00:08:00]- Amikor jött ez a felkérés, hogy írjak könyvet, ez volt a legnagyobb motivációm, hogy utánanézzek azoknak a felületes, valószínűleg XIX.

[00:08:08]századi újságírók által kitalált blikkfangos marhaságoknak, amiket öt évvel ezelőtt még én is igazságként adtam elő.

[00:08:16]A legegyszerűbb ilyen: a sör kialakulása.

[00:08:18]A sör kialakulása, ezt egy ilyen nagyon vicces jelenetként képzeli el a mai napig tulajdonképpen a sörirodalomnak a jópofábbik része.

[00:08:26]A hanyag sumér paraszt kint hagyta a gabonát az esőben, az megázott, és akkor elkezdett malátázódni, és akkor gyorsan kenyeret sütött belőle, hogy ne vesszen kárba, majd valahogy a kenyér is elázott, és elkezdett erjedni, és abból alkoholos ital lett.

[00:08:41]Tehát tulajdonképpen számos véletlennek tulajdonítják, de valószínűleg ezt egy újságíró találta föl a két flekkért valamikor a XIX.

[00:08:48]század elején, a szórakoztató újságírás hajnalán.

[00:08:52]És számtalan ilyen dolog van, ilyen felületes, jópofa megoldások, amik beleépültek a hivatalos sörtörténelembe, és ezek egy idő után nagyon elkezdtek bosszantani, ezért utánajártam, hogy valójában mi is lehet az igazság, ami végtelen utat nyitott meg előttem.

[00:09:06]- Már az a könyvében található kérdésfeltevés is érdekes, hogy tudniillik a sör találta fel az embert, vagy az ember találta fel a sört.

[00:09:15]Hiszen maga a fermentáció, azaz az erjesztés mikroorganizmusok segítségével jóval régebbi, sőt bizonyos értelemben az evolúciónk egyik feltétele volt.

[00:09:25]Tehát akkor lehet azt mondani, hogy előbb volt a sör, mint a civilizáció?

[00:09:29]- Ezen tényleg hosszan el is időztem, mert ez engem is végtelenül izgatott.

[00:09:33]Itt van a másik nagy leegyszerűsítés, hogy az ember azért telepedett le, hogy mindig hozzáférjen a sörhöz, amit útközben nehéz főzni.

[00:09:40]Gyakorlatilag én ehhez képest forrásaimból arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy csöppet sem igaz, az ember nem ezért telepedett le.

[00:09:50]Ez kísérő jel.

[00:09:50]Tehát a sumér nagyüzemi sör, ami a sörnek egy kései változata, az valóban eredménye a letelepedésnek, de a sztori ennél sokkal régebben kezdődik, és a sör a még felismerhetetlen kőkori erjesztett gabonalé, amire nyilván ma senki nem mondaná, hogy sör, de hát kategóriailag oda tartozik, és az bizonyára szerepet játszott az emberré válás során, persze nem a biológiai emberré válás során, hanem inkább abban az értelemben, hogy az ember szelleme hogy lépett ki az állatvilágból, tehát hogy hogy lett ember.

[00:10:23]És itt konkrétan a sörnek a tudatmódosító szerepe játszott szerepet a vallások kialakulásában, és amúgy meg nyilván az emberek közti kommunikációban is, a rítusokban.

[00:10:33]- Ezt majd még részletezzük, de milyen lehetett az emberiség első söre, az ős sör, és mikor került ez elő?

[00:10:40]- Az európai ős sör az egy mézsör volt, és az az egyetlen fajta sör, ami magától is megterem.

[00:10:46]Ez azért lehet az ős sör, mert hogyha kifolyik egy kis méz mondjuk egy pocsolyába, és rásüt a nap, akkor mit tudom én, egy nap múlva abból kábé mézsör lesz, mert a méz ugye nem erjed meg magában, mert túl sűrű.

[00:10:58]Viszont hogyha felvizezzük, akkor megszállják a vadélesztők, elkezdik megenni a cukrot, szén-dioxidot termelnek, és ott tulajdonképpen egy mézsör születik.

[00:11:08]Ezt az ember véletlenül megtalálhatta az erdőben és megkóstolhatta.

[00:11:13]- Ez a mézsör egy édes ízű sör volt?

[00:11:16]- Ellenkezőleg, a méz tökéletesen le tud erjedni, semennyi cukor nem marad benne, mert minden cukrot megesz az élesztő, szén-dioxidot és alkoholt csinál belőle, tehát ez leginkább savanyú volt, de a mézre emlékeztető ízű savanyúsága volt.

[00:11:30]- Egy nagyot ugorva, mikor és miért lett a sör legfontosabb alapanyaga az árpa?

[00:11:35]Miért nem mondjuk a búza vagy a rozs vagy a kukorica?

[00:11:39]- Az árpa az különösen alkalmas a sörfőzésre, mert az árpa belső szerkezete különösen alkalmas a sörfőzésre, viszont nem annyira alkalmas a kenyérre, de ettől függetlenül az összes többi gabonából is készült sör.

[00:11:53]A történelem során szinte mindenből csináltak sört.

[00:11:56]Az amerikai pilgrimek, az alapító atyák sütőtökből csináltak sört, de a középkorban babból, mindenből, amiben egy kis cukor van, és le lehet erjeszteni, abból már csináltak sört.

[00:12:07]Afrikában a mai napig rengeteg cirokból készült sör van.

[00:12:11]- Érdekes.

[00:12:11]Ahogy a könyvében egyébként írja is, a gabona és az erjedés együtt formálta a civilizációt.

[00:12:18]Lehet tehát úgy tekinteni a sörre, hogy az ember azért kezdett gabonát termeszteni, mert inni akart?

[00:12:25]- Nem, nem lehet, mert a legősibb sörmaradványokat éppen most a kutatók 14 ezer évesre teszik, és a Szentföld környékén a Natufinak nevezett kultúrának a temetkezési barlangjában találták meg mikroszkopikus maradványok formájában.

[00:12:42]Ugyanis belekapargattak azokba a lyukakba, amik a sziklapadló alján voltak, és azoknak az alján találtak sört.

[00:12:52]- Hogyan azonosították, hogy az, amit találtak, az sör?

[00:12:54]- Árpa és fermentált, azt hiszem ezt a két dolgot tudják kimutatni, tehát igazából nem sört találtak, hiszen az 14.500 évvel ezelőtt elpárolgott, vagy megitták, vagy nem tudom, a maradék is elpárolgott, hanem erre utaló jeleket.

[00:13:06]- Amikor azt állítja a könyvében, hogy a sör a történelem folyamán egyszerre volt vallási szertartás, táplálék, fizetőeszköz, gyógyszer és közösségi élmény, ezekre milyen bizonyítékokat talált, mikor és milyen helyzetben volt a sör például fizetőeszköz?

[00:13:23]- Amikor Gustav Adolf svéd király éppen azon volt, hogy felgyújtsa Münchent a 30 éves háborúban, akkor elfogadott kétszázezer liter sört cserébe, hogy meghagyja Münchent épen és ne gyújtsa föl.

[00:13:37]- És mely időkben és miért volt a sör biztonságosabb, mint például a víz?

[00:13:41]- Ugye a középkori város Európában végtelen egészségtelen hely volt, nem volt rendes csatornázás, a nyílt színen folyt le a csatornavíz, ez összekeveredett az ivóvízellátással és folyamatos népegészségügyi kockázatot okozott.

[00:13:55]Például Metzi Szent Arnold úgy fékezte meg a vérhas járványt talán valahol egy dél-franciaországi városban a XIII.

[00:14:01]században, hogy elkezdett ingyen adni sört.

[00:14:05]Tehát azt mondta az embereknek, hogy hagyjátok abba a vízivásárt, mert ez okozza a bajt, nem hittek neki, és akkor elkezdte ingyen adni a sört, akkor persze hajlandók voltak azt elfogyasztani és vége lett a járványnak.

[00:14:16]- Az ön könyve tele van meglepő történetekkel.

[00:14:19]Részeg elefántokkal, indián szertartásokkal, londoni söráradással.

[00:14:26]Volt olyan történet, amelynek ön sem akarta hinni az igazságtartalmát, amíg utána nem járt?

[00:14:32]- Például ez a londoni söráradat is tényleg egy elképesztő esemény volt, amikor a porter sör aranykorában egyre nagyobb fából készült tankokat építettek a porter sörfőzdék a profit hajszolása végett, és a végén ezek már olyan hatalmasak lettek, hogy nagyobbak voltak, mint egy ház, és amikor egy ilyen elpattant, elpattant a dongája, és kiömlött a sör, abból egy olyan katasztrófa lett, hogy ledöntötte a sörfőzde dupla téglából épült falát, és elsodort egy kis londoni utcát olyan 18 házzal, és volt vagy 40 halálos áldozata.

[00:15:09]A tankban a sört érlelik, tehát ott van egy pár hétig, és abba belefér tízezer hektoliter vagy ilyesmi, és ha az összetörik, az tényleg egy katasztrófát okoz, és okozott is.

[00:15:20]És mondom, halálos áldozatokkal járó katasztrófát.

[00:15:23]A korabeli sajtóban erről rengeteget írtak amúgy, hogy a gyászoló ír családot a koporsóval együtt kiöntötte az ablakon a fekete sör, meg egy nagymamát, aki teázott a kislányával, szóval szörnyű szívfacsaró jelenetek voltak.

[00:15:37]Ugye plusz szomorú benne, hogy semmiféle eljárás nem indult az ügyben, mert akik odavesztek, azok nyomorult ír bevándorlók voltak, és őket nem védte a jog.

[00:15:47]Viszont a sörfőzdék ebből megtanulták, hogy hát azért mindent nem lehet, tehát a méretben le kell állni.

[00:15:53]- A sör napjainkra nem lett túlságosan leszűkítve egyetlen szerepre, a puszta élvezeti értékére, illetve hát a bódító hatására?

[00:16:03]- Én azt gondolom, hogy le lett egyszerűsítve egy gyorsan forgó fogyasztói tárgyra, amiből egymillió van a polcon, maximum az különbözteti meg, hogy ebben van egy kis alkohol, de ugye nem túl sok.

[00:16:16]Szerintem ez amúgy nyilván egy elég szomorú vége a sör történetnek, hogy egy unalmas dobozos termék lesz egy végtelen szupermarketben a nutella és a joghurt között, de nagyon látszik a sörön ez a kiheréltség.

[00:16:31]Az a sör, amiket mi szoktunk inni, ugye általában ami jut az átlagembernek, ez a világos lager sör egy nagy magyar sörfőzdéből, az mindentől meg van fosztva.

[00:16:41]Persze az ember nagyon igyekszik és bevág belőle nyolcat, akkor be is rúg tőle, de ugye a berúgásnak millió fajtája van.

[00:16:48]Az olcsó sörök hosszú iszogatásától való berúgás aztán az egyik legügyetlenebb fajtája a berúgásnak.

[00:16:54]Szerintem inkább egy olyan szerepe maradt ennek a lebutított modern sörnek, hogy része a fogyasztói társadalomnak, és az evvel való visszaélés, tehát a túl sok olcsó sör ivása az egyfajta ilyen válaszreakció a fogyasztói társadalom elvárásaira, ami azt várja el, hogy fogyasszál rendesen.

[00:17:10]Ha sok pénzed van, akkor fogyasztasz majd drága whiskyt, vagy finom magyar borokat, vagy nem tudom micsodát, kézműves kenyeret, meg ilyesmit, de nincsen sok pénzed, és amúgy nincs is túl sok kultúrád, de a sörrel nem lehet baj.

[00:17:24]Én úgy érzem, hogy ez a fajta ilyen olcsó sörök hosszú fogyasztása, ez egy ilyen krízisreakció a fogyasztói társadalom vállalhatatlan kihívásaira.

[00:17:35]Na, és például nagyon érdekes az identitás.

[00:17:37]Annyira vágyik az ember az identitásra, és annyira tudja, hogy a sört erre lehet használni, hogy például húsz évvel ezelőtt hallottam ilyen beszélgetéseket, hogy valaki mondjuk a Borsodira esküszik a Dreherrel szemben, vagy a Sopronira a Borsodival szemben, vagy ilyesmi.

[00:17:53]Azért, mert ő Diósgyőrben született, vagy azért, mert a Soproni szponzorálja kedvenc koncertjét, miközben jól tudjuk, hogy a sörök között nincsen nagy különbség.

[00:18:01]Ezek nagyjából ugyanolyan ízű sörök, mert így néz ki a modern ipari sörfőzés, hogy nincsenek igazán nagy karakterek, mindegyik kábé ugyanaz, de ő megesküszik rá, hogy a Borsodi iszonyú jó sör, a többi meg nagyon rossz.

[00:18:12]Ugye ennek csak azért van értelme, mert ő identitást merít abból, hogy ő azt szereti, avval azonosul, mint egy focicsapattal kb.

[00:18:19]Tehát ilyen módon ott van az identitásképző ereje is.

[00:18:22]- A sör története valójában a szabadság története is, ezt is öntől, illetve a könyvéből tudom, mert ahol jó sört állítottak elő, ott gyakran pezsgő kereskedelem, polgárság és szellemi nyitottság is kialakult.

[00:18:36]Véletlen egybeesés ez, vagy valódi összefüggés?

[00:18:40]- Szerintem abszolút valódi összefüggés, tehát a jó sörhöz jó fogyasztó kell, és mindig a középréteg a jó fogyasztója a sörnek.

[00:18:47]Az európai történelem során legalábbis ők váltak a sör igazi jó fogyasztóivá.

[00:18:52]És amikor ezek a rétegek erősek, akkor jól megy egy polgári társadalomnak, és akkor valószínűleg jó sört is főznek.

[00:18:57]Ennek a visszhangját látjuk a mai napig Csehországban, hogy random bemegyünk helyekre és nagyszerű sört adnak, és ezt hiányoljuk annyira itthon Magyarországon, mert nálunk talán nem megy minden jól, és ez nem is a jelenlegi állapotot tükrözi, hanem inkább az elmúlt évtizedet vagy évszázadot.

[00:19:16]Igen, tehát ahol van tradíciója annak, hogy ízléssel és kultúrával rendelkező emberek megengedhetik maguknak a rendszeres sörfogyasztást, és amikor ez egy életforma, amikor tudják, honnan jön a sör, tudják, ki főzte, nem a szupermarketben veszik meg, hanem a kocsmában csapolva.

[00:19:35]Ezek mind olyan dolgok, amik egyrészt jóvá teszik a sört, másrészt arról tanúskodnak, hogy egy jól működő társadalom van mögötte.

[00:19:43]- Azon viszont meglepődtem a könyvét olvasva, hogy a sörfőzés eredetileg női szakma, női tudás volt.

[00:19:50]Ez főleg abból a szempontból érdekes, hogy elveszítettünk-e valamit, és ha igen, mit, azzal, hogy a sörfőzés később iparrá és férfiak által uralt szakmává vált?

[00:20:02]- Hát én biztos vagyok benne, hogy sok mindent elveszítettünk ezen, ugyanis a sörfőzés női jellege az egy nagyon sokrétű dolog, és tényleg egészen addig tartott, amíg el nem lehetett kezdeni pénzt csinálni a sörből, és amint el lehetett kezdeni pénzt csinálni a sörből, a férfiak átvették a hatalmat.

[00:20:19]Azt tudjuk, hogy Európában az elmúlt ezer évben a férfiak dominálják a közéletet, meg a gazdaságot, meg mindent, és nem nagyon szerették volna, ha a nők önállóan pénzt tudnak keresni, és önállóan jobban értenek valamihez, talán ennek a legtovább élő példája az az angliai alewife nevű jelenség, hogy Angliában még az újkorban is meg volt engedve, hogy egy özvegy vagy más módon egyedülálló nő sört főzzön, és ezzel saját bevételre tegyen szert.

[00:20:46]Ezt azért tudjuk, mert ez egy hatalmas kivétel, mert általában ilyen nem volt megengedve a nőknek.

[00:20:51]Ugyanis addig volt a nőké a sörfőzés, amíg az egy háztáji tevékenység volt, mint a húsleves főzése, vagy a lekvár befőzése.

[00:20:59]Az is igaz, hogyha még mindig háztáji módon a nők főznék a sört, akkor nem lehetne sörözni a sörözőkben, mert oda kell egy biznisz, ami ezt ellátja, és mindenki keres rajta, és ennek a biznisznek a felépítésében a középkor óta a férfiak vesznek részt.

[00:21:15]De az biztos, hogy van egy ősi spirituális köze a nőknek és a sörnek egymáshoz, amit talán leginkább a sumérokhoz lehet visszavezetni.

[00:21:23]Mind a kettő a termékenységgel kapcsolatos.

[00:21:26]Tehát tulajdonképpen az emberi termékenység jelképe a nő, a gabona, a földek, a természet termékenységének a jelképe, meg a sör.

[00:21:34]És akkor itt hozom be az egyik legviccesebb találatomat, hogy az a nagyon megunt, közhelyes, '80-as évekbeli kifakult posztereken megjelenő sör és didi párosítás, amikor a nagy keblű bajor menyecskék jönnek a tíz krigli sörrel, és hogy ugye a legízléstelenebb hirdetései a sörnek mindig nagy keblekkel próbálják ezt párosítani.

[00:21:55]Na, azt tulajdonképpen a sumérok találták föl.

[00:21:57]Ők ábrázolták először, hogy a kettőnek mélységes köze van egymáshoz a szimbolikus térben.

[00:22:04]Ugye a didi az az emberi termékenységnek a szimbóluma, a sör pedig a természet termékenységének a szimbóluma, és mind a kettő egy nagyon is kívánt cél volt.

[00:22:15]- Ezt ma már szexizmusnak mondanák, nem?

[00:22:17]- Igen, szexizmusnak tűnik, pedig inkább csak egy ősi mitikus gondolkodásnak a mai napig visszhangzó árnyéka.

[00:22:23]Persze a suméroknál ezt még nem hívták szexizmusnak, ezt még művészetnek hívták.

[00:22:28]- Na most a komló megjelenése alapjaiban változtatta meg a sört, de hogyan kerül ez a nyugtató hatású kolostori gyógynövény, mint a komló a középkori sörbe, és miként válik ebből az összeházasításból a sörtörténet egyik legjelentősebb kulturális fordulata?

[00:22:47]- A komlót a sörfőzők akarták.

[00:22:49]Ugyanis a komló egy olyan dolog, ami a sör biznisznek tett nagyon jót, a népek torkán lenyomni nagyon hosszú ideig tartott.

[00:22:57]A komló ugyanis keserű, kellemetlenül keserű.

[00:23:00]Ugye Hildegard von Bingen a híres középkori sztárapáca, rupertsbergi apátnő írta az első értekezést a komlóról, amiben leírja azt is, hogy a komló fertőtleníti az italokat, de férfiak számára nem igazán ajánlott, mert elszomorít, melankóliát okoz, plusz ugye mondtam, keserű is.

[00:23:19]Tehát igazából a komlót senki sem szerette, de a sörfőzők remélték tőle azt, amit végül meg is kaptak tőle, hogy tartós lesz tőle a sör.

[00:23:27]És ezért lenyomták a torkunkon, és elfogadtuk ezt a keserű ízt.

[00:23:32]- Mert egyébként a sör addig nem volt keserű?

[00:23:35]- Nem, a sör onnantól lett keserű, hogy belekerül a komló, mert előtte az úgynevezett gruittal fűszerezték a sört.

[00:23:41]A gruit egy gyógynövénycsokor volt, amit az egyháztól kellett megvenni, és ebben már volt egy kis komló, de volt benne vadrozmaring, meg fenyérmirtusz, meg olyan dolgok, amikről ma nem nagyon hallottunk.

[00:23:51]Ezek mind ilyen nedves lápos területeken termő gyomnövények voltak, és ezekben már volt egyfajta csersavas jelleg, de alapvetően a savanyú-édes dinamikára épült akkoriban a sörízlés, mielőtt megjött volna a komló, ami egyértelműen átvitte a savanyú-keserűbe.

[00:24:07]És mondom, ez az áttérés a komlózásra, az egyértelműen a sörfőzdék és a sörfőzők érdeke volt, akiknek elemi érdekük volt az, hogy a sör jobban eltartható legyen.

[00:24:17]Ugyanis a komlózás rendes feltalálása előtt a sör egy-két hét alatt megromlott, ami nyilvánvalóan teljesen lehetetlenné tette a vele való kereskedést.

[00:24:26]Márpedig kereskedésre nagy igény volt, pláne a Hanza városokban, Észak-Németországban, ahol amúgy feltalálták ezt a komlózott sört, pont azért, hogy hajóra rakhassák és eladhassák egy országgal arrébb, mondjuk Hollandiában például.

[00:24:40]Úgyhogy bizony sokáig tartott, de végül sikerült, és óriás bizniszt csinált a sörfőzésből.

[00:24:47]- És a komlóval a sör elvesztette ezt a mindenki saját receptje jellegét és közös, tehát ilyen tanulható tudássá vált, vagyis kultúrává?

[00:24:57]- Így van.

[00:24:57]Bár a komlózás technológiája nem egyenlő azzal, hogy belerakod a komlót.

[00:25:01]A komlót másfél óráig kell főzni a sörlében ahhoz, hogy kiadja azt az értékes anyagot, amiben az összes antioxidáns és antiszeptikus anyag van, ami hosszan eltarthatóvá teszi a sört.

[00:25:13]Ráadásul egy másik üstben kell csinálni, meg valahogy kezelni is kell.

[00:25:17]A lényeg az, hogy nagyon sokáig tartott, mire pontosan kitalálták a komlózásnak a célravezető módját, és onnantól fogva viszont be kellett tartani ezeket az eljárásokat, hogy tényleg jól működjön a komló.

[00:25:30]Ez valóban homogenizálta a sört.

[00:25:30]És olcsósította.

[00:25:33]Ugyanis azelőtt, ha az ember később akarta eladni a sört, akkor nagyon föl kellett emelni az alkoholszintet, amihez nagyon sok gabonát, nagyon sok malátát kellett használni, ami jó drága.

[00:25:44]Viszont a drága maláta, drága gabona helyett a komló tartósította.

[00:25:48]Így a könnyen iható, olcsó sörök is hosszabb távon tartósabbak lettek.

[00:25:53]- De akkor ez azt is jelenti, hogy a sör ízét sokszor inkább a technológia, mint a fogyasztók ízlése alakította.

[00:26:00]Tehát a sörfőzők döntötték el voltaképpen, hogy mit szeressenek az emberek, és nem a fogyasztói ízlés diktált.

[00:26:06]Ebből viszont következik az a kérdés, hogy volt olyan korszak, amikor a technika többet adott a sörnek, mint amennyit elvett tőle, vagy minden modernizációs fordulóponttal valami elveszett a sörből?

[00:26:18]- Nem, nem.

[00:26:18]Itt van például ez a komló rakétának nevezett kis tárgy, ami kifejezetten arra való, hogy a komlóból még jobban kiszedje az ízeket.

[00:26:27]Meg egy csomó más technológiai újítás, például az alkoholmentes sörök is egyre újabb komoly technológiai megoldásokat kapnak, amivel ma már tényleg nagyszerű ízű alkoholmentes söröket lehet csinálni.

[00:26:38]Egyébként mostanában egyre inkább olyan technológiai újítások vannak, amelyek ezeket a luxusigényeket elégítik ki, de mondjuk az elmúlt ötven évben inkább olyan technológiai újítások voltak, amelyek a jövedelmezőséget segítették, tehát a sör készítését tették egyre olcsóbbá és olcsóbbá.

[00:26:54]- De ez nem jelentette azt, hogy valami mindig elveszett így aztán a sörből?

[00:26:58]- De.

[00:26:58]Abszolút azt jelentette, a sör ízéből.

[00:27:00]De a pénz egyre több lett benne.

[00:27:00]Tehát attól függ, hogy mit nézünk.

[00:27:04]Ha van egy ideális sör a szánkban, ahhoz képest egyre olcsóbb ízű, egyre gyengébb, egyre vacakabb sör lett, de ugye a sör az nem csak egy dolog, ami a szánkban van, hanem a sör egy termék, ami a kapitalizmusnak egy erős szereplője, és tulajdonképpen nagyon sokan azt gondolják, hogy teljesen mindegy, hogy mit iszol.

[00:27:21]A lényeg, hogy megittad, kifizetted, és egy cég nagyon-nagyon sok pénzt keres belőle, amiből nagyon-nagyon sokat leadózik.

[00:27:26]És ugye a történelem során számos állam volt, amelyeknek a bevételének a fele a sörfőzők adója volt.

[00:27:32]Aztán háborúkat vívtak a sörpénzből, függetlenségeket vívtak ki, stb.

[00:27:36]Tehát attól függ, honnan nézzük.

[00:27:39]- Érdekes fejlemény volt viszont, és ezt megint a könyvéből tudom, hogy mintha a sörfogyasztók, de legalábbis a legöntudatosabb képviselőik a múlt század, tehát a XX.

[00:27:48]század végén, vagyis az 1980-90-es években fellázadtak volna az ipari sörgyártók ellen, így megjelentek a régi-új sörök és főzési eljárások.

[00:27:59]Mi volt ez?

[00:28:01]Egy újabb evolúciós, technológiai ugrás előre?

[00:28:06]- Lehet mondani, hogy az volt, végül is az lett belőle, tehát ez az úgynevezett sörforradalom.

[00:28:10]Amerikában Michael Brewery revolution-nak hívják, nálunk inkább kézműves sörforradalomnak.

[00:28:15]A lényeg tényleg, hogy új kor köszöntött a sör világára.

[00:28:18]A házi sörfőzők tulajdonképpen fellázadtak a nagyüzemi elnyomás ellen.

[00:28:23]Ez főleg Amerikában értelmezhető, ahol vacak és ízetlen sörök voltak az egész kontinensen.

[00:28:29]Mi sose voltunk olyan mélyen, hiszen ugyan lehet, hogy itthon ízetlen vacak söröket ittunk, de mondjuk két határral arrébb már ott a cseh és a bajor sörkultúra, mindenki ivott már jó német sört, tehát sose voltunk olyan ínségben.

[00:28:42]Ott viszont kicsit ezzel az amerikai pionír hozzáállással, kicsit talán a hippi nemzedék természethez való visszafordulásával együtt ezek az emberek kezükbe vették az üstöt, a malátát és a komlót, és elkezdtek egy teljesen új sörvilágot felépíteni.

[00:28:59]- Ezek tulajdonképpen klasszikus sörfogyasztóból nőtték ki magukat?

[00:29:04]- Igen, sörfogyasztóból házi sörfőző lett, ami azt jelenti, hogy nem kereskedelmi céllal otthon 30-50-100 litereket főz, és ennek először a '70-es években kialakult egy ilyen nagy közösségi kultúrája, amik aztán a '80-as években, amikor ezt a dolgot legalizálták, akkor elkezdett sörfőzdéket alapítani.

[00:29:22]- És ebből született meg aztán a kraft beer mozgalom?

[00:29:25]- Így van, ebből született kraft beer mozgalom, ami azt jelenti, hogy kézműves sör, ami aztán Amerikában szökkent szárba, és tulajdonképpen a 2000-es években átjött Európába is, és addigra Amerikában ezek már jó nagyra nőttek ezek a sörfőzdék.

[00:29:39]Újra feltárták a nulláról, amerikai komlókkal, és egy teljesen másik dolog lett belőle.

[00:29:44]Viszont Európában is rengeteg embernek sikerült felnyitni a szemét arra, hogy a sör az nem csak egy ilyen olcsó innivaló, aminek nincs túl sok íze és nem túl ártalmas, hanem valóban egy olyan izgalmas gasztronómiai termék, ami versenyezhet a legjobb, legizgalmasabb borokkal, van helye egy étteremben, ahol az étel kísérőjeként lehet használni, meg tényleg gasztronómiai kalandozásra lehet használni.

[00:30:09]- Arról már beszéltünk nem olyan régen, hogy a középkorban szerzetesek főzték Európa legjobb söreit, ma pedig multinacionális vállalatok uralják a sörpiac jelentős részét.

[00:30:21]Kérdés az, hogy mit veszített és mit nyert a sör ezzel a változással?

[00:30:25]- Körülbelül azt, amit az emberiség veszített és nyert azzal a változással, hogy egy középkori társadalomból egy modern fogyasztói társadalommá vált.

[00:30:34]Nyilvánvalóan teljesen eltávolodott a sörtermelés, a mindennapokból, eltávolodott a közegünkből, tehát az átlagember azt se tudja, hol főzik a sört.

[00:30:42]El se tudja képzelni, hogy hogyan főzik, miből van.

[00:30:46]Szerintem egy átlag fiatalember nem tudja, miből van a sör, és nem is gondolja, hogy tényleg van valamiből.

[00:30:52]Csodálkozna, ha látná, ha bemenne egy sörért, hogy tényleg ott egy tonnányi gabonát mozgatnak, tonnányi malátát mozgatnak, emberek tényleg néha lapátokkal bemennek az üstbe, hogy kiszedjék onnan a fölösleges cefrét.

[00:31:06]- Miért, ezek nincsenek egyébként automatizálva?

[00:31:08]- De, a sörfőzés nagyon automatizálva van.

[00:31:10]Az egyik legnagyobb baj tulajdonképpen a magyar sörértéssel, hogy Magyarországon főleg ezek a nagyüzemi sörfőzdék termelik a sört, és ott alig dolgoznak.

[00:31:20]Tehát egy ilyen pécsi sörfőzdében dolgozik mondjuk 12 ember, de mondjuk a termelésen csak négy.

[00:31:26]És ezek gombokat nyomogatnak főleg, meg néha egy csomagolást felbontanak és beöntik mondjuk a komló szirupot a cefrébe.

[00:31:36]Bajorországban 28 ezren dolgoznak a sörbizniszben, mert a németek sokkal konzervatívabbak, a csehek egyenesen retrográdok, tehát azok utálják az újdonságokat, olyan öreg főzdék működnek Csehországban, hogy Magyarországon hozzá nem nyúlnának.

[00:31:52]A németek meg tényleg elképesztően konzervatívak, ráadásul Németországban ezer sörszakmérnök végez minden évben, tehát egy hatalmas utánpótlása is van a sörben dolgozó embereknek, de az automatizálás az nem arról szól, hogy jó legyen a sör.

[00:32:07]Az automatizálás az arról szól, hogy kevesebb embert kelljen alkalmazni, streamline-oltabb legyen az egész termelés.

[00:32:12]- Tehát ha jól értem, akkor itt, amit alkalmaznak, az kevésbé a minőséget, mint inkább a termelékenységet helyezi előtérbe, míg a német söripar az meg sokkal inkább az aprólékos részletekre megy rá, hogy a sör minél sokrétűbb, sokszínűbb legyen.

[00:32:28]- Igen, de nem állítom, hogy a németek csak jó söröket készítenek, de Németország alapvetően konzervatív, a német szakmák nagyon erősek.

[00:32:36]A mai napig olyan szakmai szervezeteik vannak, amik ülnek a szakmákon, és megmondják, hogy mi legyen.

[00:32:42]Ugye a Reinheitsgebot, a tisztasági törvény 1516, ami a német sörfőzés egyik alaptétele, azt a mai napig nagyon komolyan veszik.

[00:32:50]És ez a fajta automatizáltság, ez Amerikába jön, és a németek mindig ellentartanak ennek a nagyon áramvonalasított termelékenységi fétisnek, és azt gondolják, hogy mi így szeretjük csinálni, így tanultuk, erre van gépünk, a német gépipar megcsinálja ezt a gépet, és mi akkor sem megyünk át digitális képernyőről vezérelt mindenre, mert ez nem mindig jó.

[00:33:13]Ott nem ment végbe az a fajta felhígulási folyamat a sör ízében, ami amúgy mindenhol máshol végigment egy olyan újítás miatt, amit igazából csak logisztikainak gondoltak, és egy év alatt derült ki az, hogy ja, amúgy a sör íze is meglátszik.

[00:33:26]Ez a sör kiherélésének a története, hogy mindig csak egy apró kicsi részt spóroltak meg.

[00:33:31]Megspóroltak egy picit a komlón, megspóroltak egy kicsit a malátán, felgyorsították az erjedést, felgyorsították az érlelést.

[00:33:37]És mindig, amikor egyesek megnézik, figyelj, 5%-kal kevesebb komló érződik?

[00:33:41]Á, nem érződik semmi.

[00:33:43]Egy év múlva 5%-kal kevesebb maláta, 5%-kal gyorsabb érlelési idő érződik?

[00:33:47]Egyik sem érződik, de együtt az egész 15 év alatt, 25 év alatt, ha mindenből lecsípnek egy ilyen picit, na az már érződik, így jön létre az olcsó nagyüzemi sör, ami nem igazán része a gasztronómiának, tehát nem lehet úgy élvezni, mint egy igazi cseh lager sört vagy egy konzervatív német pilset.

[00:34:05]- A könyv alapján olyan érzésem támadt, hogy minden korszak azt a sört főzte, amely leginkább hasonlított önmagára.

[00:34:13]Ha ez igaz, akkor milyen a XXI.

[00:34:13]század söre?

[00:34:17]- Hát nagyon kétarcú, tehát egyrészt gyártósorról leugrott, homogén, olcsó, lélektelen műanyag cucc, mint ahogy a XXI.

[00:34:24]század.

[00:34:26]Másrészt ott van az ellenkultúra, ami meg nagyon izgalmas és perspektivikus és kísérletező, hipszter, újító, fúziókat tápláló és folyton változó.

[00:34:40]De amit legfájóbban látok ebben, ez a társadalmi különbségek.

[00:34:44]Tehát az van, hogy a legtöbb embernek, aki nem ért hozzá, nincs rá pénze, egy nagyon szánalmas, üres innivaló jut, branding-el feltöltve, és van egy ízlésbeli és anyagi elit, akinek viszont a világ minden izgalma ott van a keze ügyében az interneten, vagy rendelhet, vagy akár odautazhat.

[00:35:04]Tehát hogyha értesz a sörhöz, és van is rá pénzed, akkor a lábad előtt hever a világ.

[00:35:10]- A legjobb söröket ihatja az ember.

[00:35:10]- A legjobb söröket ihatod, de itthon is hatalmas a sörkínálat, persze jó ára van, de el is utazhatsz Amerikába, Bajorországba, Csehországba, Londonba, Skóciába, stb.

[00:35:19]De ez ugyanúgy megvolt már a kolostorokban.

[00:35:22]A Szent Gallen-i apátság ideális kolostortervében három sörfőzde van, az egyik a drága sört főzi az apát úrnak és a vendégeinek, a másik a közepesen drága sört főzi a szerzeteseknek, és a harmadik pedig a maradék löttyöt a koldusoknak, átutazóknak, bárkinek, akinek csak a keresztényi szeretet miatt adunk sört, mert amúgy nem érdemli meg.

[00:35:43]Úgyhogy ez megvolt már az ókorban, középkorban mindig volt vacak sör, és mindig volt jó sör is.

[00:35:48]- És mely országokat és régiókat tekinthetjük ma is a sör igazi hazájának?

[00:35:54]- Ma szerintem Bajorország a sör központja.

[00:35:57]Elképesztő, ami ott van.

[00:35:58]Tehát, hogy minden falunak van egy kicsi sörfőzde, de lehet az kolostori főzde, vagy polgári sörfőzde, és mindegyik csodálatos a maga nemében, és olyan szinten áthatja a mindennapi életet a sör készítése, a szeretete.

[00:36:15]Nagyon gyakran maga a polgármester a sörfőzde igazgatója, tehát a hatalomba is úgy be van kötve a sörfőzde.

[00:36:20]Rengeteg komlót termesztenek Bajorországban, és vannak ezek a falvak, ahol komló illatú a levegő, és mindenki komlót termeszt.

[00:36:28]A szüret környékén, amikor ezt levágják, meg így száll a levegőben, alig lehet levegőt kapni a komló illattól.

[00:36:33]- Milyen illat a komló illata?

[00:36:35]- Csodálatos.

[00:36:35]Leginkább ugye a marihuánához hasonlít, hiszen annak a legközelebbi rokona, tehát ez a kettő növény egy kis család két tagja.

[00:36:43]Ugye ilyen nagyon zamatos, fűszeres, fahéjas, és én nem tudom, tehát amúgy nagyon sokféle komló is van, és mindegyiknek más az illata, nagyon aromás, nagyon fűszeres.

[00:36:53]- És lehet beszélni nemzeti sörízlésről?

[00:36:55]Tehát milyen sört kedvel leginkább mondjuk egy német, egy cseh, egy brit vagy egy magyar sörivó?

[00:37:01]- Abszolút lehet beszélni nemzeti sörizésről, ami persze folyton változik is, de ugye a britek nagyon különböznek tőlünk, mert ők az ale-eket kedvelik.

[00:37:10]Például egy londoni fiatalember simán lehet, hogy lagert iszik egész életében, de mondjuk egy hagyományos lager... - Lager.

[00:37:16]Sokszor emlegette, az mi?

[00:37:17]- A lager annyit jelent, hogy alsóeresztésű, tehát ez az, amit a bajorok a XIX.

[00:37:20]században találtak fel, alsóeresztésű, hidegben erjedt sör.

[00:37:26]Ez az úgymond kicsit ízetlen a mi típusú sörünk, míg az ale, ami melegben erjed, az egy sokkal ízesebb dolog, melegben az élesztők gyümölcsösebb ízeket csinálnak, tehát annak ilyen tényleg sokkal könnyebben értelmezhető gyümölcsös ízei vannak.

[00:37:40]Az angolok például inkább azokat szeretik.

[00:37:42]A csehek, meg ugye a bajorok, azok a lagerben hisznek, illetve a csehek abszolút.

[00:37:47]A bajorok tényleg mindenfajta sörben hisznek.

[00:37:49]Ugye például a búzasör az egy ale.

[00:37:51]Annak ott vannak a csodálatos gyümölcsös ízei is.

[00:37:54]Ugye a búzasör is nagyon banános, szegfűszeges, fahéjas, csodálatos ízekkel rendelkezik.

[00:37:59]Szóval abszolút vannak nemzeti sör ízlések, bár persze kicsit elhomályosodtak az elmúlt időkben, amikor a globális sör mindent leuralt, de azért van ez a Foreign Extra Stout, a Guinnessnek az ilyen fekete, erősebb söre, meg ezeket a régi típusú, erősebb portereket Jamaicában isszák.

[00:38:16]Az oroszok a nagyon fekete, nagyon édes, nagyon alkoholos söröket szeretik, miközben most, amikor Berlinben vittem a kocsmát, kiderült, hogy az oroszok valójában, legalábbis az ott élő oroszok valójában a paradicsomos, savanyú sört szeretik, úgyhogy ott meg olyat főztek nekik.

[00:38:31]- Itt van az alkoholmentes sör, mint korunk forradalmi sörterméke.

[00:38:35]Ez valóban sör vagy már egy másik ital?

[00:38:38]- Ez sör abszolút, sörfőzdék csinálják, csak valahol eljátszanak vele egy viccet, amitől az alkohol elmegy.

[00:38:45]Valami centrifugában keverik, de van olyan is, ahol az erjedést állítják meg különböző eszközökkel, meg van olyan élesztő, ugye az élesztő engineering, amivel annyi mindent lehet csinálni, mióta genetikailag össze-vissza szabdalják az élesztőt, de olyan élesztő is van, ami nem termel alkoholt, vagy nem annyit, vagy csak nagyon keveset.

[00:39:05]Szóval igen, ezek abszolút sörök.

[00:39:08]- És ön hová sorolja a mindenféle gyümölcsaromákkal készített, sörnek nevezett italokat?

[00:39:14]- Az ízlésem egy kicsit tiltakozik ellene, nem egy szép megoldás, viszont az elmúlt években, amikor azon gondolkoztam, hogy mit is adott az új magyar sörkultúra az európai sörkultúrának, vagy mi benne a különleges, és igazából arra jöttem rá, hogy ez.

[00:39:29]Ez a magyar különlegesség.

[00:39:31]Van az olcsó alap lagerünk, és belerakunk 12 féle gyümölcsszirupot, és így lesz a meggyes, a ribizlis, ezt mi találtuk fel.

[00:39:39]És hatalmas sikere lett, és hatalmasan nagyon működik.

[00:39:43]Ez körülbelül úgy viszonyul egy ilyen igazi belga gyönyörű gyümölcsös lambichoz, mint az a Jézus kép felújítás, amikor ilyen kis pont-pont vesszőcskére egy néni önhatalmúlag felújított egy freskót.

[00:39:56]Az a Jézus Krisztus renováció, igen.

[00:39:59]Tehát tényleg ez a gordiuszi csomó átvágása úgymond.

[00:40:02]Csinálunk nektek gyümölcsös sört, ha ez a feladat, hát beleöntöm én a szirupot, nem lesz abból gond.

[00:40:08]- Itt akkor most megpihenünk egy kicsit, de még bőven van a témában kibeszélnivaló, támogatóink bejelentkeznek és egy rövid figyelemfelhívás után mindjárt folytatjuk.

[00:41:00]- A feliratkozás nem pusztán technikai lépés, hanem az Ön döntése arról, hogy ezekről és az ezekhez hasonló beszélgetésekről ne maradjon le.

[00:41:09]A Friderikusz Podcast csatornára való feliratkozással Ön azt jelzi, hogy szeretné követni a tartalmainkat, és gondoskodik róla, hogy az új epizódjaink megjelenésekor azonnal értesüljön ezekről.

[00:41:22]Ez különösen akkor lehet fontos, ha Ön egy-egy témakör folytatására is kíváncsi.

[00:41:27]Ha ez így van, a legkézenfekvőbb lépés a feliratkozás most.

[00:41:32]Kérem, ha még nem tette, kattintson egyet a képernyőnk alatt található gombra, köszönjük.

[00:41:40]- Folytatjuk a sörről szóló nyári beszélgetésünket Bart Dániellel, 'Az arany folyam - A sör életrajza' című könyv szerzőjével.

[00:41:48]A továbbiakban arról, hogy a sör története miként vezet el a kulturált használat, a közélet és a társadalmi önismeret kérdéseihez.

[00:41:58]Ön a könyvében fontos párhuzamot von a kultúra és az alkoholkultúra között.

[00:42:04]Alkoholkultúrán a kulturált, tehát a kis mennyiségű alkohol, adott esetben sörfogyasztást érti, gondolom.

[00:42:13]- Nem kizárólag.

[00:42:13]- Nem?

[00:42:15]- Nem, mert mondjuk a vikingeknél az alkohol kultúrája arról szólt, hogy rendesen be kell rúgni.

[00:42:21]Egy viking akkor nem számított embernek, ha nem tudott rendesen inni, és úgy érezték, hogyha teljesen elborítja az agyukat az alkohol, tehát istentelenül berúgnak.

[00:42:30]Tehát az alkohol kultúrája sok irányba hat leginkább arra, hogy csökkentse az alkoholfogyasztás veszélyeit, vagy elősegítse az előnyeit, de az előnyei, hogy micsodák, az ugye, mint mondtuk, változik korról korra.

[00:42:41]Mindenesetre a vikingek nagyon szerettek a túlvilági szinten berúgni.

[00:42:45]- Azt mégiscsak kihallottam az írásából, hogy nem az alkohol okozza a bajt, azon a véleményen van, hanem az alkoholhoz való kulturálatlan viszony.

[00:42:55]- Ez a klasszikus eset, hogy nem a fegyver öl, hanem az ember.

[00:42:59]Tehát, hogy igazából nem a sör vagy akár a pálinka tesz alkoholistává, hanem egy kulturális probléma, ami bajt okoz, az ember rosszul kezeli az alkoholt.

[00:43:10]Ugye ennek nagyon sok rétege van, vannak például ősi ösztöneink az alkohollal kapcsolatban, hiszen sok tízezer éve van hozzá közünk.

[00:43:19]Például ez a rohamivás, ami annyira jellemző.

[00:43:24]Ez tipikusan mondjuk angol tinédzsereken látszik, amikor nagyon gyorsan isznak rengeteget együtt, és teljesen meghülyülnek tőle.

[00:43:31]Ugye pont itt a bulinegyedben ennek komoly negatív visszhangja is van.

[00:43:36]A magyarok nem isznak annyira így.

[00:43:38]Ez valamiért a brit fiataloknak a szokása.

[00:43:41]A rohamivás egy válasz a forrás szűkösségére és szezonalitására.

[00:43:45]Tehát ugye a rohamivás akkor kell, amikor lehullik mondjuk tíz gyümölcsfának a termése, és elkezd megrohadni.

[00:43:53]Viszont az holnapra már nem lesz ott, vagy más megeszi.

[00:43:56]Ugye a majom is, meg egy csomó állat szereti.

[00:43:58]És odamegy az ember, az előember odamegy, és azonnal fölzabálja az összeset, tekintet nélkül arra, hogy az jót tesz-e neki vagy sem, hiszen azt ő magában akarja tudni azt a rengeteg tápértéket, ami ott erjed és akarja az alkoholt, és persze rosszul lesz tőle, de ez egy ősi parancs.

[00:44:15]Az addig iszunk, amíg látunk.

[00:44:17]- De ha nem az alkohol veszélyes, hanem az alkohol kultúrájának hiánya, akkor az ön megfejtése szerint miért hajlamos a politika, a társadalom újra és újra magát az alkoholt démonizálni ahelyett, hogy a kultúráját próbálná fejleszteni?

[00:44:33]- Ezt én nem tudom megmondani, hogy miért képmutató a társadalom, de az biztos, hogy van egy tudatossági szerződés a társadalomban.

[00:44:41]Vannak általunk elfogadható tudatállapotok és nem elfogadható tudatállapotok, és minden nem elfogadható tudatállapottól nagyon tartanak a társadalmak, és próbálják azoknak a létét befolyásolni.

[00:44:53]Aki piál, az bűnös és gonosz, és azt be kell tiltani, míg azt megérteni, hogy miből áll egy alkoholkultúra, és hogy kéne, mikor kéne a gyerekeknek ezt megtanítani, ami nem korai és nem túl késői, meg az, hogy az alkohol nem arra való, hogy a barátnőd legyen, vagy a pasid legyen, vagy a papod, hogy bevalld neki a bűneidet, nem erre van az alkohol.

[00:45:15]Hogyha valakinek senkije nincsen, se pasija, se papja, se egyetemi oktatója, se apja, se barátja, és mindenre az alkoholt próbálja használni, ott a tragédia, és ez nem olyasmi, aminek az alkoholhoz van köze, vagy akár a betiltáshoz, hanem ez egy sokkal mélyebb társadalmi probléma, és hogyha tömegével vannak emberek, akiknek nem jut közösség, csak az alkohol, akkor ott a baj, és hogyha az embernek nincsenek valódi emberi kapcsolatai és nincsenek horgonyai az életben, akkor szinte mindegy, bármilyen anyagot fog választani arra, hogy helyettesítse a valódi szereplőket és a valódi kapcsolatokat, és ehhez még alkohol se kell.

[00:45:48]- Ha önnek lehetősége lenne tanítani az alkoholfogyasztás kultúráját Magyarországon, mivel kezdené?

[00:45:54]Történelemismerettel, gasztronómiai ismeretekkel, vagy egész egyszerűen önismerettel?

[00:46:01]- Mivel kezdeném az alkohol kultúra tanítását, tehát szerintem sörözéssel.

[00:46:05]Tehát leülnénk és iszogatnánk, és élőben tapasztalnánk meg, hogy milyen hatással van ránk a sör, hogy mikor vetünk véget neki, vagy hogy hogyan folytatjuk, milyen itallal, vagy eszünk-e, vagy mikor megyünk haza, miről beszélgetünk.

[00:46:18]Tehát az is nagyon fontos része a sörkultúrának, hogy tudjad, hogy miről kell beszélgetni.

[00:46:23]Mert nem érdemes például végtelen bonyolultsági, erkölcsi, vallásfilozófiai okfejtésekbe bonyolódni, mert arra nem alkalmas a sörközi állapot.

[00:46:33]De ne is valami végtelen alantas témáról beszélgessél.

[00:46:37]Tehát meg kell találni a témát.

[00:46:38]Rengeteg végtelen számú jó téma lehet a sörözéshez, de nem lehet se túl fennkölt és bonyolult, hogy ne értsék meg, se túl olcsó és mindennapi és lehangolóan vacak, mert az elveszi az egésznek a hangulatát.

[00:46:52]- Tehát a sör fogyasztásához, a kulturált sör iváshoz nem minden téma passzol?

[00:46:58]- Az biztos, hogy a sörben szerintem azért is tud nagyon jól elhelyezkedni a polgári kultúra, mert nagyon sok idő van benne.

[00:47:08]Tehát amíg hogyha pálinkázol, akkor nagyon hamar berúgsz, és mondjuk ott van öt perc hevült beszélgetés, és utána már csak magadat tartod szórakoztatónak, kívülről nem vagy az.

[00:47:18]A sörben ez az időszak, ez akár egy-két órára is kinyúlhat, hogyha finoman sörözgetsz, hogy már kicsit felszabadult a beszélőkéd, kicsit elengedettebb vagy, és ha van ehhez kultúrád, be tudod hozni a pont oda jó témákat.

[00:47:32]Tehát nem a tescos csirke és nem is a vallásfilozófiai értekezés, hanem valami a kettő közt.

[00:47:37]És nagyon sokáig tart az a rész, amikor felszabadult vagy, de még intelligens.

[00:47:41]És hosszan tudod szórakoztatni a közönségedet, és a közönséged is ideális állapotban hasonló helyzetbe kerül, és ő is hosszan tud szórakoztatni téged, és ezért nagyon alkalmas arra, hogy egyfajta egyenrangú kommunikáció kialakulhasson.

[00:47:54]- A személyes történetére már rátérve, az ön ötlete volt a Főzdefeszt mozgalom is, ami 2011-ben indulva a hazai kézműves sörforradalom motorja volt.

[00:48:04]Ha jól tájékozódtam, olyan fesztivál és közösségi kezdeményezés volt ez, amely először hozta össze a magyar kisüzemi főzdéket és a sörrajongókat, új ízeket, új szemléletet és teljesen új sörkultúrát teremtve.

[00:48:19]- Annyit pontosítok, hogy nem az én ötletem volt, hanem egy barátomé, de hárman álltunk össze, hogy ezt megcsináljuk, és tulajdonképpen akkor már egy pár éve foglalkoztunk sörrel, és nagyon kevesen voltunk, akik értették, hogy mi van a sörrel.

[00:48:33]És hülyének néztek minket általában, az volt az akkoriban a hozzáállás, hogy ne kóstolgasd a sört, igyál!Mert aki kóstolgatja, az hülye.

[00:48:41]És mi akkor már ismertük is a főzdéket, úgyhogy 2011 májusában a Mikszáth térre meghívtunk tíz magyar főzdét, hogy hozzák el a sörüket.

[00:48:51]Ugye akkor még nem nagyon voltak izgalmas sörök, csak a legalapabb bajor lager söröket tudták hozni, viszont azt mondtuk nekik, hogy pasztörizálatlanul és szüretlenül hozzák el.

[00:49:02]Mert én tudtam, hogy ezek a legegyszerűbb sörök is nagyszerűek tudnak lenni, ha ideális állapotukban találkoznak a fogyasztóval.

[00:49:09]Így meg tudjuk mutatni a sör ősi, eredeti báját, ami nem a fűszerezésről szól, nem az extra komlókról vagy a gyümölcsökről, vagy az eljárásokról, hanem a lágersörnek a leglényege: maláta, komló, frissen telített, gyönyörű, friss állapotban.

[00:49:26]És ez működött.

[00:49:27]- És ezzel a Főzdefeszt mozgalommal hogyan sikerült több tízezres közönséget maguk mellé állítani?

[00:49:33]- Ez abszolút egy sörfesztivál volt.

[00:49:35]Én akkor már a médiában dolgoztam, tehát volt ehhez valamiféle hozzáférésem, meg volt a blogom, aminek elég jó hozzáférése volt az Index címlapon, de magunk se tudtuk, hogy ez ennyire erős lesz.

[00:49:46]Látszott, hogy itt van valami mozgás, de hogy ez a mozgás ekkora lesz, amekkora lett, hatalmas lett, az első Főzdefeszten pillanatok alatt kiitták a csapokat, tényleg egy őrület volt.

[00:49:56]Na, ezt mi se gondoltuk volna.

[00:49:57]- Az ön sör iránti lelkesedése odáig jutott ugye, hogy saját sörei, sőt, mint életrajzából megtudhattuk, sörözői is voltak, ugye Berlinben, ahogy említette.

[00:50:06]Ekkor nem fordult meg a fejében, hogy nemzetközi márkát, mondjuk egy új világbrandet építsen, vagy ehhez sok minden további szükséges lett volna?

[00:50:16]- Az elmúlt tizenöt évben szerintem minden megfordult már a fejemben.

[00:50:19]Építettem is tulajdonképpen nemzetközi márkát, de azért az nagy tanulás volt, hogy ahhoz, hogy bármilyen piacra értelmesen betörjél, mondjuk egy százalékát a piacnak elérjed, ahhoz olyan irdatlan pénzek kellenek, amihez már nekem mindenképp kellett volna egy befektető, ami viszont nyilván a szabadság feladásával is jár.

[00:50:42]És egyben avval is jár, hogy az embernek le kell feküdnie a piac szabályainak.

[00:50:46]Tehát egyrészt sok pénz kell hozzá, ami nem az enyém lesz, hiszen nekem nincs annyi pénzem, másrészt engedelmeskedni kell a piac szabályainak, amik elég fárasztóak és unalmasak.

[00:50:55]Úgyhogy én ilyen nagyon a periférián maradó sörbrandeket csináltam, amik tulajdonképpen ilyen ujjgyakorlatok, amiből megtudtam, mi hogy mi hogy működik.

[00:51:04]- És mennyire voltak jók az ön sörei?

[00:51:05]- Nagyon jók voltak.

[00:51:05]Bár végén már annyira profi voltam, hogy kevésbé jó sört is sikerült csinálnom.

[00:51:10]Mert az van, hogy ahonnan én jövök, a kraft beerből, ott az alaptétel az, hogy valami csodálatos sört csinálsz, mert ahhoz értünk.

[00:51:17]Viszont amikor felfogtam, hogy a piac nem erről szól, akkor már tudtam olyan sört csinálni, amit nem csináltam, hanem vettem Csehországból, ami nem volt nagyon jó, csak pont arra volt jó, amire én a piacon szántam.

[00:51:29]Egy nagyon könnyen iható alacsony alkoholtartalmú és nagyon jó árú cseh lagert vezettem be egy új néven.

[00:51:37]És akkor jöttem rá, hogy itt minden stimmel, csak kéne még egy milliárd forint, tíz alkalmazott, meg nem tudom, meg olyan üzletkötők, akik már tizenöt éve ki-be járnak a Spartól, meg a Tescotól, meg nem tudom.

[00:51:51]És az viszont már egy cégvezetés, és kevés köze van a sörhöz.

[00:51:55]De a Hopfenreich nevű kocsmám ott van Berlinben, azt tizenkét éve alapítottuk, és még most is nagyszerűen működik, illetve a Covid óta már kicsit azért köhög.

[00:52:04]- Ez érdekes, hogy éppen Németországban hoz létre sörkocsmát.

[00:52:08]- De Magyarországon is csináltam, csak azokból már kiléptem, és megcsináltuk az első nagy multitap bárt, tehát ahol 27 csapon folyt a kézműves sör, ez volt az Élesztő a Tűzoltó utcában, amiből én már még a Covid előtt kiléptem.

[00:52:20]- Nem akar már továbbiakat?

[00:52:20]- Nem igazán akarok, mert mélységesen felfogtam, hogy én így nem csak mást, mint a fogyasztói társadalom fogaskerekeit pörgetem, és megpróbálok embereket rávenni, hogy ezt igyanak, ne azt igyanak, drágábbat igyanak, jobbakat igyanak.

[00:52:35]Tehát bármi, amit csináltam, az igazából eljutott oda, hogy ahogy próbáltam sikeres lenni, úgy tagozódtam be a fogyasztói társadalom gépezetébe, ahol igazából nem akartam lenni.

[00:52:48]Én úgy mentem bele az egész sörbizniszbe, hogy szeretném megváltoztatni azt igazából, és ahhoz, hogy megváltoztasd, meg kell tanulni.

[00:52:55]Hogyha megtanultad, elkezdesz sikeres lenni, ha sikeres leszel, akkor már nem tudod megváltoztatni, hanem maximum felfogni, hogy nem sikerült és kilépni belőle.

[00:53:03]És én ezt választottam.

[00:53:05]- Ha egy nagy áruház sörös polca előtt állunk és ránézünk a tényleg végtelennek tetsző sörkínálatra, honnan lehet tudni, hogy melyik sör valóban a jó minőségű?

[00:53:15]- Nincsen ilyen általános jel.

[00:53:17]Ismerni kell a söröket, de például a nagy cseh brandekben azért lehet bízni.

[00:53:22]Magyarországon leginkább azokban lehet megbízni.

[00:53:24]- És ha egyébként nagyáruházban vásárol sört, inkább dobozosat vagy üvegeset választ és miért?

[00:53:30]- Én abszolút dobozos párti vagyok, sokkal jobbat tesz a sörnek, hogy nem éri fény, az nagyon jót tesz neki.

[00:53:36]A komlónak nagyon rosszat tesz a fény, ugyanis.

[00:53:39]- Lehet például egy sörszakértőnek kedvenc söre, vagy mint a bor esetében az évjáratot és a termő helyet, sör esetében pedig mindig az adott főzetet kell megítélni?

[00:53:49]- Nem, itt nincs ilyen, tehát a főzetek azért a nagy brandeknél általában egyformák.

[00:53:53]Lehetne, de nincs igazán kedvenc söröm.

[00:53:56]Az is igaz, hogy a sörök is változnak, meg az ember ízlése is változik egy picit, és ha valamiből sokat iszik, lehet, hogy megunja.

[00:54:03]Régen volt mondjuk a Rodenbach Grand Cru, ami egy nagyszerű belga sör, ami kicsit ilyen balzsamecetes ízű, csodálatos, szép, régies ízű alkotás, de a cseh söröket is nagyon szeretem, és tényleg szerintem helyet kell adni annak, hogy az ember ízlése változik, meg az is, hogy milyen pillanat van.

[00:54:18]Tehát például Londonban nem innék, ha mondjuk, teszem azt a Pilsner Urquell a kedvenc söröm, Londonban akkor se innék azt.

[00:54:24]Hiszen Londonban egy olyan csodálatos más sörkultúra van, hogy abból innék valamit, tehát afelé fordulnék, tehát a helyszíntől is változik.

[00:54:32]Viszont például Prágában meg nem innék egy London Pride-ot, vagy valami angol stüss sört, mert azt lehet tudni, hogy a csehek nem igazán értenek ezekhez a felsőerjesztésekhez.

[00:54:41]Próbálják, próbálják, nem annyira megy.

[00:54:43]- A beszélgetés úgy kezdődött, hogy megkérdeztem, hogy éppen ma ivott-e már sört, mondta, hogy igen, egy kortyot.

[00:54:48]De milyen gyakran iszik sört?

[00:54:50]Foglalkozási ártalomként, mondjuk rá sem tud nézni, túl a foglalkozáson, vagy éppen ellenkezőleg, nem is hajlandó mást inni?

[00:54:58]- Most ugye egy évet dolgoztam a berlini kocsmámban, most rá se tudok nézni, ami nem teljesen igaz, rá tudok nézni, de nem nagyon vágyom már sörre.

[00:55:05]Pláne a hőségben én nem tudok nagyon sört inni.

[00:55:08]- Hőségben nem tud?

[00:55:09]- Nem, sajnos én hőségben fröccsre állok át.

[00:55:11]- Hú, de rossz reklám ez most itt az interjú legvégén.

[00:55:14]- Sajnálom, ezért mondtam, hogy kiléptem a fogyasztói társadalom fogaskerekeiből, de most melegben én nem bírok sört inni.

[00:55:20]Elnehezülök tőle, és pont az, amit szeretek a sörben, amit az előbb elmondtam, hogy másfél óráig is az ember nagyon szórakoztató társalgásokban tud részt venni, az hiányzik belőle.

[00:55:28]És engem megüt egy sör a hőségben.

[00:55:31]- Kicsit kótyagos lesz tőle?

[00:55:31]- Igen, és ezt nem annyira szeretem.

[00:55:34]- Én meg a sörben pont azt szeretem.

[00:55:36]Hogy kicsit megüt, és akkor olyan kótyagos az ember, de pár percen belül visszatalál az igazi önmagához.

[00:55:41]- Én nem találok vissza.

[00:55:43]Én napközben sem nagyon szeretek sörözni, de ebédhez sosem iszom sört, mert én elalszom.

[00:55:48]- És akkor mikor iszik sört?

[00:55:50]- Esténként.

[00:55:50]Amikor nincs túl meleg, de hidegben bármennyi, tehát a tél az engem nem zavar.

[00:55:54]- Hidegben szereti a sört?

[00:55:54]Maga egy nagyon furcsa szerzet.

[00:55:58]- Igen, az nem zavar, hogy tél van.

[00:55:59]Nem úgy, mint a németek, akik ugye a Wegbierrel a kezükben, tehát úti sörrel a kezükben járják az utcát októberben, novemberben, sőt simán mínusz fokokban is két villamosmegálló közt végigmennek egy üveges sörrel és azt iszogatják, na azt én sem bírom.

[00:56:12]- A beszélgetésünk végére készültem egy rövid játékkal, nem tudáspróba lesz és nem is vakkóstoló, sokkal inkább kíváncsi vagyok arra, hogy mennyire tud meggyőzni engem, aki, hát finoman szólva sem vagyok nagy sörivó, ennél fogva nagyon nem is tudom, hogy milyen az igazán jó sör.

[00:56:31]Szóval, hogy mennyire tud meggyőzni engem a sörrel kapcsolatban.

[00:56:35]A további részleteket elmondom tíz másodpercnyi reklám után, addig bekészülünk a sörökkel.

[00:56:52]- Folytatjuk Bart Dániel sörszakértővel, már csak a játék van hátra.

[00:56:57]A játék képzeletbeli címe egy kérdés: El tud adni nekem egy sört?

[00:57:03]A reklám ideje alatt bekészítettünk három különböző sört.

[00:57:08]Önnek sörönként mondjuk nem több mint fél perc áll rendelkezésére, hogy eladja az adott sört nekem.

[00:57:16]De ne a komlóról, ne a malátáról, ne is a főzési technológiáról beszéljen, azt kérem, hanem inkább arról, hogy milyen élményt ad, milyen alkalomhoz illik, miért szerethető az adott sör.

[00:57:31]Aztán a három sör fél-fél perces ajánlása után én kiválasztom azt az egyet, amelyiket kizárólag az ön története alapján a legszívesebben meginnék.

[00:57:42]- Szuper.

[00:57:42]- Na, akkor mindjárt az első sör, ön nem tudja egyiknek sem a márkáját, de hát nyilván gyorsan rá fog jönni.

[00:57:50]- Ez akkor az öné, és akkor kérem szépen, hogy mondja el, hogy ez milyen sör, és mik a jellemzői, milyen alkalomhoz illik és így tovább.

[00:58:02]- Ez egy búzasör, ami Bajorország kincse gyakorlatilag, a bajor gazdagság forrása, de ez egy különleges búzasör, valami extraság van benne.

[00:58:12]Szerintem ez egy napközbeni sörözésre tökéletesen alkalmas dolog.

[00:58:16]Egy kis csapdába ejtett napfény.

[00:58:17]Tudom, hogy ezt amúgy a borra szokták mondani, de a búzasör is egy nagyon ilyen dolog, csak sokkal laktatóbb és sokkal kellemesebb.

[00:58:26]- Tehát ezt napközbenre ajánlaná nekem?

[00:58:27]- Igen, ezt azt hiszem, napközbenre ajánlanám, bár most, hogy érzem benne, hogy ez rendesen meg van komlózva, ez valószínűleg a napfényes búzasör esti verziója, mondjuk inkább így.

[00:58:39]- Ha mondom a nevét, akkor föl fogja ismerni?

[00:58:41]Schneider Weisse.

[00:58:43]- Schneider Weisse, egy óóó..., Hopfenweisse.

[00:58:45]Hát ez fantasztikus, mert volt egy pillanat, amikor ez volt a kedvenc söröm.

[00:58:50]De bevallom, hogy tíz évvel ezelőtt sokkal jobban ízlett.

[00:58:53]Valószínűleg ez egy sokadik verzió, vagy nem tudom.

[00:58:55]Ilyen, amikor a bajorok nyitnak a modern sörkultúrára.

[00:58:58]- Akkor jön a következő próba.

[00:59:00]Bocsánat, ugyanabba tudok tölteni, de annyi poharat nem akartunk itt föltálalni.

[00:59:13]- Ez egy klasszikus belga sör.

[00:59:16]Nagyon finom krémes, kekszes malátával rendelkező gyönyörű belga sör, de azoknak nem a különlegesebbik verziója.

[00:59:25]Én azt mondanám, hogy ez egy brüsszeli főtér kék óra, vagy más németalföldi városban mondjuk egy randihoz nagy élvezettel lehet szopogatni, mert emlékeztet a világ édesebb oldalára.

[00:59:35]- Tehát ez inkább egy randi sör.

[00:59:38]- Mondhatnám, igen.

[00:59:38]Édes is, de közben elegáns is, igen, simogató, kedves, édes cucc.

[00:59:44]- Leffe Rituel.

[00:59:44]Ismeri?

[00:59:46]- A Leffet igen, ezt a fajtát még nem ittam.

[00:59:48]Ez is valamelyik multinacionális cégnek a tulajdona, de ez nekik a prémium termék, prémium import termék mindenhol, a Leffe egy régi belga sörfőzde.

[00:59:58]- Na és akkor jön a harmadik próbatétel.

[01:00:00]Gyönyörű színe van egyébként.

[01:00:05]Nem tudom, ez hogy jön át kamerán keresztül, de ilyen barna sört még nem láttam.

[01:00:09]- Ami szintén gyönyörű benne, hogy ilyen barna a habja.

[01:00:12]Már most megmondom, hogy ez egy stout sör lesz, mert csak egy stout tud így kinézni.

[01:00:18]Amúgy angolul ez a szó azt jelenti, hogy zömök, erős, tehát tulajdonképpen a fekete sörökből egy erősebb fajta, ezt jelenti a stout.

[01:00:25]- Valóban az.

[01:00:25]Imperial Stout.

[01:00:26]- Imperial Stout.

[01:00:27]Az Imperial Stout meg azt jelenti, hogy még annál is erősebb.

[01:00:30]Tehát ezek gyakran 10-12%-os nagyon erős sörök.

[01:00:33]Ugye azért hívják Imperialnak, mert bizonyos londoni sörfőzdék azzal kérkedtek, hogy ők az orosz cárnak szállítják, ami részben igaz is volt, egy idő után már nem, de akkor már rajta maradt a név.

[01:00:48]- Azt a mindenit!

[01:00:49]Na, ez nagyon-nagyon érdekes kérdés, hogy mikor érdemes ilyet inni.

[01:00:54]Szerintem leginkább karácsony este hazamentek az emberek, villódzik a karácsonyfa, odakint hóvihar van, és a kandalló tüze melegíti a papucsunkat, akkor iszik az ember ilyen söröket.

[01:01:07]Sőt, most érzem, hogy ez egy tonkababos Imperial Stout, nem?

[01:01:12]Mert érezni benne a tonkabab jellegzetes ízét.

[01:01:16]- Az egy nagyon határozott, nagyon meghatározó íz a tonkababé.

[01:01:19]- Igen, és ott van benne rendesen.

[01:01:21]Amúgy nekem nem a kedvencem, de ez egy elég jó darab amúgy.

[01:01:24]- És azt mondja, hogy ezt majd karácsony estére tartalékoljam?

[01:01:26]- Hát karácsony estén innék én ilyeneket, vagy más nyugodt téli estéken ezt szopogatni kell, finoman kortyolgatja az ízeit, élvezgeti.

[01:01:35]Lehet hozzá amúgy enni csokoládét, például az nagyon megy hozzá, meg más ilyen súlyos dolgokat, brownie-t, vagy más fekete dolgokat.

[01:01:43]- Na most akkor meg vagyok lőve, mert ugye az egyiket délután ajánlotta, ahhoz képest, hogy este van.

[01:01:48]A másikat?

[01:01:49]- Az egy randi sör.

[01:01:50]- Egy randi sörnek ajánlotta, ez pedig karácsonyra.

[01:01:53]Most itt vagyunk a nyár kellős közepén egy késő esti időpontban, akkor most én melyiket igyam?

[01:01:58]- Én csak azt tudom mondani, hogy én most mit innék legszívesebben.

[01:02:01]Szerintem itt a legjobb sör ez a búza, ami régen a kedvencem volt, de lehet, hogy most azt a Leffét is szívesen megiszogatnám.

[01:02:10]- Tehát ezt a belga sört?

[01:02:10]- Igen, ezt a randi sört.

[01:02:12]- Jó, hát akkor én ezt megkóstolom.

[01:02:15]- Én szeretem gyerekkorom óta habos sört.

[01:02:18]Nyilván, mert jobban szerettem mindig is a habot, mint magát a sört, ma már azért nem egészen így vagyok ezzel.

[01:02:24]- Hát a Pilsnernek van ugye olyan csapolási módja, hogy a korsó háromnegyede hab.

[01:02:29]Azt úgy hívják, hogy tej.

[01:02:29]Milk, úgy van csehül a tej.

[01:02:33]- Igen.

[01:02:33]- Igen, és csodálatos, mert olcsóbb is, mint a rendes korsó, és sokkal selymesebb tényleg, elképesztően finom dolog.

[01:02:39]Egyáltalán nem olyan élmény, mint bármi más sört inni, hanem mintha az ember valami komlós tejszínhabot hörpölgetne.

[01:02:45]- Önnek is még töltök egy kicsit, jó?

[01:02:47]- Ebből?

[01:02:47]Lehet, hogy inkább a Hopfenweisse-ére mennék.

[01:02:49]- Jó.

[01:02:49]- De előtte meg kell innom ezt.

[01:02:53]- Hú, ez olyan, mintha valami étel lenne.

[01:02:55]Ezek a tonkababos stoutok, tényleg, mint a medvecukor.

[01:02:59]Annyira erős színe van, hogy ezt is megszínezi.

[01:03:01]- Na most még mielőtt sörözni kezdenénk, azért azt szóba hoznám, nyilván azt ön is úgy tudja, hogy nekünk, magyaroknak nem illik sörrel koccintanunk, mert ugye az 1849-es aradi kivégzések után az osztrák tisztek sörrel koccintva ünnepeltek, és ez a sérelem, még ha nem is teljesen bizonyított történelmileg legalábbis, annyira erős nemzeti megszégyenítésként rögzült bennünk, hogy 150 évig tartó tilalomként élt tovább tiszteletből az aradi mártírok emléke iránt.

[01:03:35]Na most ez a 150 év, ha jól számoltam, már eltelt 1849-hez képest, mert ugye az 1999-ben volt, de akkor most koccintsunk, vagy ne koccintsunk a sörrel?

[01:03:47]- Hát szerintem koccintsunk.

[01:03:47]- Akkor egészségünkre!

[01:03:50]- Pláne, hogy egy szó sem igaz ebből az egészből.

[01:03:52]Ugyanis az osztrák tisztek pezsgővel koccintottak az aradi vértanúkra, ezt pont lehet is tudni.

[01:03:57]- De akkor lehet a sörrel koccintani.

[01:03:57]- Lehet a sörrel koccintani.

[01:04:01]- Köszönöm szépen ezt az egyrészt szórakoztató, másrészt több szempontból tudományos igényességű beszélgetést.

[01:04:06]- Én köszönöm a meghívást.

[01:04:06]- Hú, hát nekem ez isteni sör.

[01:04:12]- Engem is meglepett, hogy milyen jó.

[01:04:15]- Ezúttal Bart Dániellel, 'Az arany folyam - A sör életrajza' című könyv szerzőjével beszélgettem a sör útjáról, kultúrájáról, mítoszairól és lázadásairól.

[01:04:26]Ha szeretne ön is még számos fontos és különleges témáról és vendéggel több ilyen tartalmas, remélhetőleg jól követhető beszélgetést látni vagy hallani nálunk, ha még nem tette, kérem iratkozzon fel csatornánkra itt, a videó alatt kissé balra található 'Feliratkozás' gombra kattintva egyet.

[01:04:46]Illetve ha nem esik nehezére, lájkolja ezt az epizódot is, valamint ajánlja családtagjainak, barátainak, ismerőseinek.

[01:04:54]Mára ennyivel készültünk, új tartalommal legközelebb augusztusban jövünk, de azért addig ajánlom, hogy nézze vissza korábbi tartalmainkat, ezzel együtt már 148 szerteágazó témában megannyi okos vendéggel készült podcastünk között válogathat, de ha vissza-visszanézné egykori televíziós tevékenységem mondjuk jellemzőbb vagy emlékezetesebb műsorait vagy beszélgetéseit, azok is százas nagyságrendben ott sorakoznak a youtube.com-on, a Friderikusz Podcast oldalon, az archívumunkban.

[01:05:29]És akkor találkozunk rövidesen.