Farkasverem - Ezt látta ’56-ban Moszkva és Washington - Hír.FM

[00:00:00]1956-ról nagyon sokszor úgy beszélünk pontosan a számunkra, hogy nemzeti hőstörténet, forradalom, szabadságharc, de van egy másik nézőpontja is, a nagyhatalmak meg a nemzetközi környezet.

[00:00:11]Erről lesz ma szó.

[00:00:11]Ez a Farkasverem a Hír FM történelem órája.

[00:00:14]Tisztelettel üdvözlöm a kedves hallgatókat, illetve a YouTube nézőit.

[00:00:18]Stúdióban pedig vendégem itt Ráci János, a Veritas Történetkutatóintézet főmunkatársa.

[00:00:23]Jó napot kívánok.

[00:00:26]Jó napot kívánok.

[00:00:26]Szervusz.

[00:00:26]illetve Máté Áron a Nemzeti Emlékezetbizottság alaelnöke, hiszen a műsor is a Nemzeti Emlékezetbizottság támog szakmai támogatása van jön létre.

[00:00:33]Szervusz!

[00:00:35]Szervusz!

[00:00:35]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:38]Szóval 1956 évfordul kerek évfordulója van idén.

[00:00:45]Már április közepét írjuk.

[00:00:45]Próbáljuk meg egy kicsit arra kérem önöket vagy kérlek titeket, hogy próbáljuk meg egy kicsit vázolni azt a nemzetközi helyzetet, ahol tartunk 56 tavaszán.

[00:00:53]Tehát mi történik a világban, ami aztán később hatással lesz a magyar forradalomra?

[00:01:01]Az a bajom, hogy én lehet, hogy egy kicsit messzebbről indulnék el, mert itt az 56 tavaszáig, amíg eljutunk, rengeteg minden olyan dolog fog történni, ami befolyásolja egyáltalán, hogy miért lesz Magyarországon forradalmi szabadságharc.

[00:01:12]Ahogy szoktam mondani, az első és legfontosabb kérdés az mindig az a, mert ugye ha a 16 pontot is vesszük, ott van egy mindjárt azzal kezdik, hogy ruszkik haza.

[00:01:20]Hát akkor nézzük meg, hogy hogy kerültek ide egyáltalán.

[00:01:21]És hogy egyáltalán miért maradtak itt?

[00:01:23]Mert ugye itt vannak szerintem az első fontos nemzetközileg is lényeges kérdések, hogy tulajdonképpen mi is történik.

[00:01:29]És hausztriából hát hát ugye egyrészt meg ugye ott lesz majd az osztrák államszerződés, hogy az az miért és hogyan köttetett meg, mert az se lesz mindegy.

[00:01:38]Meg egyébként, hogyha megnézzük azokat a fiatalokat, hogy mikor születtek, mint tehát melyik generációról beszélünk, akik az 56-os forradalmat és szabadságharcot tulajdonképpen végigcsinálják, végigélik, vagy szemtanúk, vagy áldozatok, vagy tehát ott vannak, vagy későbbi emigránsok, akkor azt fogjuk találni, hogy ők már élnek a második világháború időszakában kisgyerekekként és akkor is élnek, amikor 1943-ban novemberében Teheránba eldöntik, hogy hol nyitják meg a második frontot, ami inkább harmadik, mert ugye van már egy ilyen messzire kell visszamenni.

[00:02:09]Ugyanis nekünk ez úgy tűnik, hogy nagyon visszamentünk, de valójában azok, akik 56-ban élnek, ezeknek csak egy pillanat.

[00:02:16]Tehát egy ilyen 10-13 éves periódusról beszélünk.

[00:02:19]És ezek a fiatalok nyakukba kapják ennek a teheráni egyezménynek köszönhetően a szovjet hadsereget, mert az ott eldől, hogy ők fognak megérkezni.

[00:02:28]Most más kérdés, hogy ugyanebben az időszakban mindenki mást vár, ugye Magyarországon orték az angolokat, Szálasék ugye várják a németeket, ugye a kommunisták meg várják a Szovjetuniót.

[00:02:37]Tehát ugye nyilván ugye ez zajlik az országban, de ebben nőnek föl.

[00:02:39]Tehát először is azt szeretném elmondani erről a generációról, akik 56-ban kimennek az utcára, hogy ez egy teljesen másfajta logikával és más tapasztalattal működő társaság, mint akármi.

[00:02:51]Most ugye nekünk szerencsénk van itt az Áronnal meg ugye lehet is, mert nem értük meg, nem értünk meg ilyen háborús időket, amikor az utcán lőnek.

[00:03:01]gyakor le kell mennünk egy légoltalmi pincébe, ott megvannak a különböző szabályok, nem tudjuk, hogy mit fogunk enni, nem tudjuk, hogy mit fogunk inni, de néz kérek, ez a generáció ebben nőtt bele.

[00:03:10]Tehát az, hogy ő robban a robbanások vannak az utcán, az, hogy uram bocsán, holtesteket lát az utcán, tehát ez nem egy hogy mondjam, szinte egy mindennapos történet.

[00:03:19]Először is ebben nőnek be.

[00:03:19]ezt lényeges rögzíteni itt.

[00:03:21]A másik az, hogy ők ők is reménykednek benne.

[00:03:23]És ők reménykednek benne szerintem igazán a legjobban, hogy 45 után amikor a változások majd beállnak, egyszer majd lehet ugye egy jobb élet Magyarországon.

[00:03:32]És hozzátesszük, azért ezeknek egy része azért már mondjuk már elkezdte az akár az iskolai éveit is.

[00:03:36]Ugye a előző időszakban nyilván megtanulták azt, hogy jönnek itt, mennek a hódítók, de ezek a hódítók úgy, ahogy jönnek, el is mennek, tehát ugye nem maradnak itt örökké.

[00:03:45]És hát ugye vannak reményeik azzal kapcsolatban, hogy nyilván majd jobb lesz a a helyzet.

[00:03:51]Tehát nem szeretnének ugye ebben a történetben benne maradni.

[00:03:56]És azért hozzá kell tennem azt, hogy azért a világ is megváltozik.

[00:03:57]Hát 'ben még van egy most tetszik vagy nem tetszik, egy szovjet-amerikai együttműködés.

[00:04:04]Ha valaki mondjuk kinyitja a 43-44-es New York Times, akkor ott olyanokat fog olvasgatni, hogy tulajdonképpen ezek a szovjet emberek hasonlóak a a az amerikai emberekkel, ugyanazok a problémáik meg a gondjaik.

[00:04:15]Tehát most ezen mosolygunk, mert mondjuk mi köze lehet egymáshoz, mondjuk egy egy bányásznak, egy egy szovjet bányásznak meg egy chicagói gyárim munkásnak.

[00:04:23]Ugye a csicikói gyári munkás arra gondol ebben az időszakban, hogy mikor tudom megszerezni az első autómat, a bányász meg, hogy mikor a szovjet mikor tudok egy jót enni.

[00:04:31]Tehát ugye a kettő között azért óriási különbség van, de mégis ugye a fegyveres harc meg ez a szövetség ilyen fajta propagandát is eredményez, mert mondjuk ki, hogy az.

[00:04:40]És először el kell jutnunk addig, hogy az amerikaiak egyáltalán felismerjék azt, hogy tulajdonképpen miről is van szó.

[00:04:46]És ez nem megy olyan egyszerűen és könnyen, azért hozzáteszem.

[00:04:49]Tehát el fogunk jutni egészen 47-ig meg ugye a trummandokrínáig, amire fölismerik egyáltalán azt, hogy hoohó, kérem szépen, itt nem arról van szó, amit mi itt éveken át gondoltunk, hogy majd ugye a Szovjetunió demokratizálódni fog, demokratizálni fogja azokat a területeket kelet-közép-Európában, amit elfogott.

[00:05:06]Amúgy is ezek ilyen problémás területek, meg vannak mindenféle határügyek meg minden.

[00:05:09]Ugye ezt később a korszakban volt egy ilyen szöveg is, hogy a Szovjetunió fedő alatt tartja ezeket a nemzetiségi meg egyéb fajta ellentéteket.

[00:05:17]Köszönjük szépen a fedőt, ezt így utólag is elmondhatjuk kicsit az amerikaiaknak is, legyünk őszinték, ez nem volt azért annyira jó.

[00:05:23]És azért hozzá kell tennem azt, hogy mire át jutunk így 47-re, akkor ugye azért is ismerik fel, mert Görögországban, Törökországban ott vannak a kommunista partizánok és mindenébb.

[00:05:35]Tehát, hogy van egy valós veszélye annak, hogy valamit kell csinálni, és ők erre azt mondják, hogy akkor ugye lesz egy rollback, vissza fogják őket szorítani, felszabadulás lesz, és eznek meg azért van lényege a fiataljainkra, mert ugye ott lesznek majd azok a fajta [nevetés] adók, tehát itt akár a Szabad-Európa rádióra gondolok, de már akár előtte az Amerika hangjára is, ahol ugye különböző információkat is ö ugye szolgáltatnak.

[00:05:59]Ez egyrészt jó, mert végre van egy differenciált információl.

[00:06:02]Tehát nem csak ugyan nem csak a szabadnév fél órát kell hallgatni meg Rákosi Mátyást ugye minden reggel a rádióban.

[00:06:08]Ugyanakkor ugye ennek vannak veszélyei is, mert azok, akik amúgy is reménykedni akarnak, ugye egy plusz löketet kaphatnak az amerikaiaktól, hogy figyelünk rátok, segíteni fogunk, ha baj van.

[00:06:18]Tehát nyilván ebbe is belenőn fogunk erről beszélni.

[00:06:19]Igen, hogy szóval mennyire tűnik stabilnak a keleti blokk ebben az időben.

[00:06:24]Tehát a a János ő azért elég messziről indított.

[00:06:27]Én egy dolgot ragadnék ki abból, amit ő mondott, pontosabban kettőt.

[00:06:32]Az egyik az, hogy milyen nemzetközi környezetben szocializálódott az a generáció, amelyik 1956-ban a pesti srácok volt.

[00:06:41]Ugye két része van.

[00:06:46]Az egyik a 10 meg a hévesek.

[00:06:49]Nyilván a 10 évesek azok azért már ebben a háború utáni Hát igen, de már ebben a háború utáni történetben eszmélkedtek.

[00:06:56]A héveseknél viszont egyébként a 10éveseknél is, tehát ők még az előző rendszerben kezdik el a szocializációt.

[00:07:06]És ennek [köhögés][torokköszörülés] óriási hatása van.

[00:07:09]Káder János 1968-ban, amikor magyarázkodik az írószövetség kongresszusán, meg ott ráncba szedi az írókat, következőt mondja: "Én is előbb voltam nacionalista, mint internacionalista."

[00:07:25]Ugye, tehát a neveltetése, tehát és ez azért igaz ezekre a generációkra is.

[00:07:30]Na most ez az egyik.

[00:07:30]A másik, amit [torokköszörülés] így összefoglalóan kiemelnék abból, amit a János mondott, az az a hidegháborús környezet, és azon belül is Európa kettéosztása.

[00:07:45]Tehát ez ez ez valami teljesen új dolog.

[00:07:48]Na most hogyha hogyha ilyen pontszerűen akarjuk megvizsgálni, hogy tényleg mik azok az események vagy fejlemények, amik közvetlenül 1956 nemzetközi környezetét, hátterét alkotják, akkor azt mondhatjuk, hogy 1955 a nyári genfi tárgyalások innentől egy ilyen kis olvadás áll be, akkor [torokköszörülés] ezt követően az ausztriai kivonulás, ezt már maguk az 56-osok is elfelejtették utólag, de ez akkor hallatlanulázban tartja az embereket így így fű alatt.

[00:08:22]Hát mert hogyha az osztrákoktól kivonulhattak, akkor hátha egyszer tőlük is ki fognak vonulni.

[00:08:28]Erre erre egyébként vannak tehát a nemzeti Emlékezet bizottsága gyűjtött különböző interjúkat és van tehát az egyik kiadványunkban ez azért bőven szerepe.

[00:08:41]Két országot kell még mondanunk.

[00:08:41]Az egyik Lengyelország, ami értelemszerű.

[00:08:44]A másik Jugoszlávia.

[00:08:50][torokköszörülés] Jugoszlávia.

[00:08:50]Ugye mindenki beszélve a Jugoszláv útról.

[00:08:54]Senki nem volt ott meg Jugoszláviával.

[00:08:57]Addig hermetikusan voltárva a határ.

[00:08:57]Egy nagyon furcsa kémháború zajlott, amiben egyébként az AVH húzta a rövidebbet a jugoszlávokkal szemben, de ezenkívül nincs érdemi információcsere.

[00:09:07]Mindenki annyit tud, hogy ez a jugoszláv út, ez valami olyasmi, hogy van egy hallatlan erkölcsi tekintélye Títónak, aki önállóan harcolt a németek ellen.

[00:09:20]Valamiféle népi rendszer van.

[00:09:20]Hát szocializmus most ugyát már muszáj a szocializmus, hát akkor hátha ilyet is lehet.

[00:09:26]És hogy nincsenek ott a szovjetek.

[00:09:30]Tehát ez a saját út, hogy Jugoszlávia is a saját út, Ausztria is megmenekül a a szovjet megszállástól, akkor az is saját útra léphet.

[00:09:38]A lengyelek is ezzel jönnek, hogy ők is saját út.

[00:09:40]És [horkantás] ugye ha egy egy lavinát elindító eseményt akarunk, akkor azt kérem szépen a 20.

[00:09:49]kongresszus.

[00:09:51]Na most ezek amik közvetlenül alkotják távolabbról, de aztán annál élesebben szól majd bele a Közelkelet kérdése, ami részben összefüggésben áll Jugoszláviával.

[00:10:04]Ugye van egy szovjet-jugoszláv közeledés és a közelkeleten pedig megindul a szovjetérdekszféra kistafírozása cslovák és szovjet fegyverekkel.

[00:10:14]Ugye itt els Nasser elnökről lesz majd szó.

[00:10:20]Hogyan láttak minket a szovjetek?

[00:10:20]Tehát mi voltunk mi ott egy korona vagy egy szatellit állam a sok közül?

[00:10:25]Katonailag egy fontos stratégiai ügy, vagy kezdetben ugye azt hozzá kell tennünk, hogy amit a ugye a szovjet szovjet és itt még megint vissza kell mennünk egy kicsit távolabbra.

[00:10:37]Ugye elnézést kérek, de a szoktam mondani viccesen, hogy általában valaki azokon a területeken születik meg a és diplomata lesz.

[00:10:45]Ugye nyilván ott van a nagypéteri állam, vagy a Bosporusz és Dardanál és minden egyéb, tehát ugye és Magyarország a Balkára vezető útvonalon fekszik.

[00:10:56]Tehát hogyha valaki ezeket a területeket geopolitikai értelemben szeretné valamikor magához csatolni, nem elég a tengeri felület részről uralni, hanem nyilván a szárazföldi területeket is birtokolni kell.

[00:11:06]Másodsorban, mivel ugye Ausztriában is ott tartózkodnak egészen amit hallhattuk az ártól 1955-ig a szovjet csapatok, ugye a hatáponalak biztosítására egyébként ezt bele is foglalják a párizsi békében, tehát a 47-es békében ez belerepel, hogy addig tartózkodnak Magyarországon, addig tartózkodhatnak Magyarországon szovjet csapatok, ameddig gyakorlatilag Ausztriában is ott vannak a tehát, hogy valami indokot is kellett ráteremteni.

[00:11:32]Tehát, hogy nyilvánvalóan most, hogyha innen tekintjük a történetet, az 1955-ös és ezért érdekes ez az egész történet, amiről az áron előbb beszélt, hogy amikor 1955-ben híre van annak, hogy akkor ugye semleges lesz Ausztria, semleges állam.

[00:11:44]Nó benne azt hozzáteszem, hogy ezt nem az amerikaiak kezdeményezik, ez nem mindig mindenkinek köztudott, hanem ezt Trúc Csovi indítja el ezt az egész folyamatot, mert az amerikaiaknak egyébként erről fogok még egy kicsit részesebb beszélni, eszük ágában sem lenne Ausztriát semlegesíteni.

[00:11:57]Ők egy olyan áramként gondolkoznak rajta, ami mindig is a nyugati világhoz tartozott, fegyveresen is, tehát szövetséges és egyébként ugye gazdasági szempontból is.

[00:12:08]Tehát ugye Amerika szövet automatikus szövetséges részének tekintik Ausztriát, nem gondolkoznak ilyen állapotban, de ugyanis ez azt eredményezi, hogy a magyarok persze azt gondolják, hogy akkor benne van egyébként is a békeszerződésünkben, hogy ki fognak vonulni a szovjet csapatok.

[00:12:19]Mi ezzel a probléma?

[00:12:21]Az ezzel a probléma, hogy a szovjetek azt viszont pontosan látják, hogy ezáltal, hogy mi kivonulnak Ausztriából.

[00:12:26]egyébként sok szovjet katona itt talál Magyarországon magának, ha úgy tetszik, újlagtanyákat, mert ugye nem az egészet viszik haza, mert nincsenek is egyébként erre szerintem ilyen módon fölkészült lakásokat építeni.

[00:12:39]Ez ugye 89 után is probléma, csak úgy így mondom, tehát 90 után is ez probléma, hogy hol fogják vinni majd ugye a szovjet csapatokat innen.

[00:12:47]Tehát, hogy itt itt itt ide ideérkeznek egyrészt Magyarországra az Ausztriából és ugye ezzel már próbálják megerősíteni ezeket a részeket.

[00:12:54]Tehát Magyarországot nem fogják így odaadni, hiszen nem szeretnék.

[00:12:57]Ugye megint ugye a saját biztonság övezetükről van szó az, hogy a Szovjetunió legyen közvetlenül határos a szabad világgal.

[00:13:03]Tehát, hogy ezt nem akarják.

[00:13:05]Hogy milyen magyaroknak, milyen a magyaroknak a képe a szovjetekről általában?

[00:13:08]Hát nem túl jó, legyünk őszinték.

[00:13:11]Tehát egyrészt az, ami történt a a második világháborúban ö ö a megszállás kapcsán, akár a szüleik történetei, akár önmaguk is látták ezeket az eseményeket, az nem túl nem túl pozitív.

[00:13:23]Tehát én amikor készítettem interjút 56-osokkal, és azért vannak olyanok, akik ugye egyrészt már a különböző szabadságharcos mozgalmakban megtanulják a fegyvereknek a használatát már iskolás korban.

[00:13:36]És én egyszer megkérdeztem az egyik, és még kit láttál te ugye a a lőtáblán, és akkor mit szovjet katonát.

[00:13:41]Tehát lehet, hogy próbálják ugye Csapajevvel és minden egyébbel irodalmilag átmosni az agyukat ezeknek a fiataloknak, de a személyes tapasztalatok alapján ők nem szeretik a szovjeteket abszolút, és nem is fogadják el azt az ideológiát.

[00:13:53]Az teljesen mást, hogyha ezt végig kell mondaniuk az iskolába mantraként, meg más az, hogy mit gondolnak is ráadásul.

[00:13:58]Igen.

[00:13:58]Tehát, hogy nyilván ez megint egy külön történet.

[00:14:02]Tehát nem igazán szeretik őket.

[00:14:03]A Szovjetunió nem igazán tud mit kezdeni kezdetben Magyarországgal.

[00:14:06]Ugye ez nem egy szláv orország, teljesen más a történelmi, nyelvi beágyazottsága.

[00:14:13]Sokkal inkább ugye a nyugat nyugati részekhez tartozik.

[00:14:15]Most elnézést kérek.

[00:14:18]Ha van olyan hallgató, aki Romániából hallgatja ezt és esetleg máshogy gondolja, de ugye azok a területek sem igazán, tehát akár havasabb, nem igazán tartoztak nyugathoz, maradjunk ennyiben.

[00:14:27]Ez egy másik másik történet.

[00:14:27]Van benne szerintem azért egy kicsit egy túlterjeszkedés is a a természetes kulturális határain, ugye a a Szovjetuniónak, de bőséggel.

[00:14:35]Tehát és szükségük van folyamatosan itt Magyarországon is egy olyanfajta pártgalnirúrára, egy olyanfajta testületre, ha úgy tetszik, amely folyamatosan végrehajtja azokat a utasításokat, amik Moszkvából érkeznek.

[00:14:51]Tehát egy hű gárdára van szükségük, akik lehetőleg minél inkább immorálisak legyenek vagy ammorálisak, bocsánat, és hogy hogy meg tehát, hogy végrehajtsák azokat kérdések nélkül, amiket ők mondanak.

[00:15:02]Na most ugye ebből is probléma lesz 1953-ban sztáli halálával, mert ezt ugye nem mondtuk, hogy azért mégiscsak az a bizonyos 53 márciusi történet az alapvetően befolyásolja a Szovjetunióban lévő hatalmi viszonyokat is.

[00:15:14]Onnantól kezdve a Szovjetunióban senkinek nem lesz olyan egyszemélyi hatalma, mint amilyen Sztálinnak volt.

[00:15:19]Tehát ugye meg kell osztani a hatalmat.

[00:15:21]Ugye Ruscsov, Malenkov és Beria között osztják meg egyelőre.

[00:15:25]Aztán Beria majd a szovjet hadsereg segítségével és beavatkozásával ugye fejbe lövetik.

[00:15:31]Tehát kiirtják gyakorlatilag ebből a ebből a háromszögből.

[00:15:34]Ott marad Malenkov és Rucsov, és ugye tovább folyik a hatalomért a harc.

[00:15:37]És mivel látják ők is a problémákat, nyilván Magyarországon is változásokat kezdeményeznek, és akkor ugye majd jönni fog Nagy Imre.

[00:15:47]De azért hozzáteszem ugye, hogy ez ez úgy történik, hogy tehát látható, hogy mindent a Szovjetunióból döntenek el.

[00:15:51]Tehát az, hogy Magyarországon itt önálló lépések vannak, és ők önállóan tudnak változtatni valamit, tehát az azért így önmagában ez ez nem ez nem működik.

[00:16:01]Tehát onnan indulnak el a folyamatok.

[00:16:01]És akkor zárójelesen, ha még erre van időm, Amerika, mert hogyha már elkezdtük ezt a semlegességet, akkor ezt mondjuk el, hogy miért nem akarják például Ausztria semlegességet, vagy miért nem gondolkoznak például az 56-os események alatt majd Magyarország semlegességében?

[00:16:15]Miért nem ajánlja fel az Amerikai Egyesült Államok, hogy akkor támogatjuk, legyen semleges Magyarország?

[00:16:21]Hát vissza kell mennünk azt, hogy kik irányítják ezt az Amerika Egyesült Álok és milyen politikai gondolkodásuk van.

[00:16:25]Ugye republikánus pártról beszélünk, ott van Foster Dallas külügyminiszter.

[00:16:29]Neki ugye a rokonságában már van külügyminiszter az első világháború idei lensing ugye van más is.

[00:16:37]Tehát ugye nagyapa a tehát hogy nagyon sokan, tehát már tulajdonképpen ez az amerikai politikai adminisztrációhoz tartoznak Dalles révén is.

[00:16:45]Nagyon sokat leírják ugye, hogy jár már gyerekkorától kezdve a Fehérházba, tehát ebbe a republikánus közegben nő föl.

[00:16:51]Rendkívül vallásos.

[00:16:51]Az édesapja az egy prédikátor, tehát egy egy kifejezetten vallásos ember ebben a közegben növelik.

[00:16:59]Amerikaiakra egyébként is nagyon jellemző ebben a korszakban, hogy rendkívüli módon vallásosak.

[00:17:04]Szerintem Dallas még rajtuk is túltesz bőven.

[00:17:06]Tehát az ő világképében ez úgy van, mint ahogy kereszténységben is van.

[00:17:11]Lehet a jó és a rossz között választani.

[00:17:12]A jó az Amerikai Egyesült Államok, a rossz pedig a Szovjetunió.

[00:17:14]Közte olyan nincsen.

[00:17:17]Tehát nem nem lehet választani, hogy akkor mi semlegesek vagyunk.

[00:17:18]Az egy becsületbeli kérdés, hogy akkor a jót kell választani.

[00:17:22]Tehát ő erre nem is kíváncsi.

[00:17:23]Másrészt pedig azt mondja, az amerikaiaknak egy Istentől kapott joga az, hogy ezeket a jókat összefogja és vezesse őket, és mindenki ugye segítse őket ezekben a harcukban.

[00:17:32]Ezt ő komolyan gondolja egyébként.

[00:17:34]Tehát az, amikor mondjuk Dél-Amerikában meg össz-evissza beleavatkoznak a világban egyébként politikai és gazdasági okokból, azt is mint folyamatosan ez ezzel magyarázza egyébként a Dál.

[00:17:44]És akkor erre jönnek ugye az osztrákok, hogy ők ők semlegesek akarnak lenni.

[00:17:47]Hát beleőrül.

[00:17:47]Hát azt mondja, hogy erről szó nem volt.

[00:17:49]De és akkor azt mondja, hogy még csapdahelyzetbe is hozott engem Ruscsó.

[00:17:53]Most mondjam azt az osztrákoknak, hogy de ne legyetek semlegesek.

[00:17:54]Hát persze, hogy idegesek lesznek.

[00:17:56]Magyarországon ugyanaz a helyzet, tehát Magyarországra sem úgy gondol, amikor ez a rollback és liberation van, vagy ezek a szólamok vannak.

[00:18:04]Nem azt gondol, hogy Magyarország majd egy ilyen független semleges állam lesz.

[00:18:06]Nem.

[00:18:06]Hát Magyarország az amerikai szövetséghez fog tartozni.

[00:18:10]Teljesen fegyveres szövetséghez és gazdasági szövetséghez.

[00:18:14]úgy kell befejezni a hidegháborút.

[00:18:16]Egyébként el is kérek, hogyha áthallások vannak benne, mert gyakorlatilag ez történik, hogy Amerika ezeket a területeket, amiket úgymond így fölszabadít, vagy a hidegháború után megny, ezeket uralni fogja politikai szövetségében és katonai szövetségben is.

[00:18:31]A Amerika kommunikációja és politikai céljai mennyire esnek egybe?

[00:18:33]Itt volt már szó.

[00:18:35]Ez nagyon jó, hogy ezeket a János felhozta, mert itt itt rendkívül izgalmas kérdések vannak.

[00:18:40]Ugye mit akar az Egyesült Államok Európával úgy általában ez a kérdés.

[00:18:46]És és az a helyzet, hogy hogy az Egyesült Áloknak úgy tűnik most innen úgy tűnik, hogy az Egyesült Álok részére ez nem jelent gondot, hogy Európa fel van osztva.

[00:19:01]Tehát ők ezt elfogadják.

[00:19:01]Ez egy egyensúlyi helyzet valahol.

[00:19:03]És amikor Genfben ugye egészen vadötletekkel jönnek elő a szovjet tárgyalóküldöttség tagjai, hogy legyen egy semleges, egyesített Németország, hát ez ahogy a János is mondta, ez szóba nem jön.

[00:19:21]Illetve [torokköszörülés] akkor ha azt nem, akkor a Szovjetunió hadd lépjen be a NATO-ba, ugye?

[00:19:27]Tehát és hogy ezek szóba se jönnek, és és az amerikaiak úgy gondolják, hogy ezek szépen följenek csak meg a saját levükben.

[00:19:32]Ők ellznek ott Nyugat-Európában.

[00:19:35]Na most ennek [torokköszörülés] azért Magyarországra nézve nagyon komoly következményei vannak.

[00:19:44]1948-tól kezdve van egy úgynevezett lévektani hadviselés testülete nevű bizottság a az Egyesült Államokban, ami hát például a rádióadások.

[00:19:56]Én [torokköszörülés] azért a Jánossal annyiban vitatkoznék, hogy hogy akkoriban Szabad-Európát mondjuk hallgatott egy ember, és elmondta 10-nek, tehát ott a folklorizáció is is azért benne volt.

[00:20:10]Nem volt annyi rádió, meg hogyha mindenki szabad-Európát hallgat, akkor azért azt az AVH is egy idő után ugye észreveszi.

[00:20:17]De de van ez, hogy ledobálnak röplapokat ballonokról és így tovább.

[00:20:22]És akkor elérkezünk a legkényesebb kérdéshez.

[00:20:24]Ö volt-e amerikai rezidentúra?

[00:20:29]Volt-e amerikai ügynökhálózat Magyarországon 1956-ban?

[00:20:35]Ugye van egy szovjet narratíva, amit [torokköszörülés] mostanában néha megismételni hallottunk az elmúlt években a hivatalos orosz emlékezet politika fuvallatain.

[00:20:47]Fogalmazzunk így, hogy hogy hát tulajdonképpen ez egy úgymond mából visszatekintve egy színes forradalom volt 56.

[00:20:54]Ezt a CIA keverte.

[00:20:54]Ez ugyanolyan ostobaság, mint a másik oldalon, akik meg ugye a magyar psziché torzulásai miatt azzal jönnek, hogy hát ezt a ezt a szovjetek robbantották ki direkt, hogy utána jó megtorvást rendezek.

[00:21:08]Tehát ezeket utasítsuk el, de ettől még az egy izgalmas kérdés, hogy volt-e itt amerikai ügynökhálózat.

[00:21:14]A CIA igazgatója az ugye mosszik 56 után, és elmondja, hogy ugye könyv is születik, hogy hát összesen egy darab ö ilyen operatív emberük volt Magyarországon.

[00:21:30]Na most azért az hietetlennek tűnik a Igen.

[00:21:33]Tehát azért ne nézzük egymást hülyének.

[00:21:36]Mi nem nézzük hülyének az Egyesült Államokat, mert nem az és a hírszerző szerveik sem azok.

[00:21:40]Tehát vélemezhetjük, hogy nem ennyi volt.

[00:21:46]Vannak ilyen iprő apró szimlánkok egyes papírokban, amelyek most megismerhetőek, amelyek arra utalnak, hogy azért itt voltak kapcsolatok különböző csoportokkal.

[00:21:58]56 előttről van például egy ilyen töredék, hogy nem tudjuk, hogy kik, de készen állnak arra, hogy az antikommunizmust, most szó szerint idézem, az utcasarkokon prédikálják.

[00:22:13]Most ez lehet, hogy az amerikai követségre bejutott valami információ, hogy itt valakinek már nagyon eleg, lehet az is, hogy neki volt valami hálózata.

[00:22:22]Tehát a a nemzetközi környezethez az is hozzátartozik, hogy van a nagy buborék, mit akar az Egyesült Államok Európával, mit akar úgymond Kelvet-Európával, ők idsorolnak minket, és ezen belül is mondjuk mit akar Magyarországgal.

[00:22:41][horkantás] És és hogyha megnézzük ezeket a papírokat, volt nálunk a a Budapest fellóship program révén egy amerikai fiatal kutató, aki alaposan végignézte ezeket és tulajdonképpen az jött ki, hogy az 50-es években ezek feketénfehéren leírják, hogy egy Magyarország minden szempontból homlokegyenest szemben áll a kommunizmussal, mint olyannal.

[00:23:08]vallási hagyományok, illetve a nemzeti célok letörése miatt.

[00:23:10]Gondolok itt ugye a revízió satöbbi.

[00:23:13]Kettő azért is szemben áll, mert hogy ez nem egy szláv ország, más a vallása satöbbi.

[00:23:18]De [horkantás] azt is leírják, hogy Magyarországon nincs igazi fegyveres ellenállás, tehát megkülönböztetik a rezisztenciát és a diszidenciát.

[00:23:30]azt mondják, hogy rezisztencia igazából nincs, vagy csak elszórtam, meg nincs is értelme, de diszidencia viszont van, tehát hogy az egész társadalom effektíve ugva múgva valahogy szemben áll a kommunista párttal.

[00:23:46]Na most, hogy ebből ők akartak-e valamit, vagy az is lehet, hogy hogy nem tudjuk azt mondani, hogy ők, hanem az, hogy az amerikai hírszerző közösségen belül esetleg volt egy csoport, amelyik úgy gondolta, hogy lehetne itt valamit, de a nagy egész az meg úgy gondolta, hogy nem lehet.

[00:24:05]Ez ezek azért nagyon messzire vezető kérdések, és tulajdonképpen a megismerés határain járunk, amikor ezekről beszélgetünk.

[00:24:16]Azt láthatjuk, hogy aktív felszabadító terve az az USA adminisztrációjának Kevet-Európára vonatkozóan nincs.

[00:24:24]Tehát, hogy ők ők ők abban a pillanatban, amikor ott vagyunk, hogy megnyomjuk a gombot, hogy indul a forradalom Magyarországon, elindul [horkantás] ez a az eseménysor, akkor nekik erre nincs tervük.

[00:24:38]Tehát akkor azt sem fogadhatjuk el igaznak, hogy a suzuezi válság vitte el a figyelmet Magyarországról.

[00:24:42]Ö most ugye ez kettős kés ilyen sajtótörténzokök alapvetően az kimutatható a sajtóban, hogy amikor különösen az angol sajtóban, akiket ez rendkívül érint, tehát a amerikaiban is azért megvan, hogy amikor elindul ez az egész ui történet, onnantól kezdve a fókuszt azért eltereli egy picit Magyarországról, az 56-os eseményekről.

[00:25:01]Most nem akarom idézni azokat a gondolatokat, hogy a magyar Magyarországnak 56-ban a legnagyobb szövetségese az a nemzetközi közvélemény volt.

[00:25:10]Tehát, hogy annak milyen hatásai vannak, hogy mondjuk az újságíróknak egy része úgy gondol, hogy inkább át kéne menni oda és nem itt maradni, mert ugye ott még izgalmasabb dolgok történnek.

[00:25:18]És ugye ez például az angol száz sajtóban kimutattató, hogy van egy ilyen törés ebbe a történetbe.

[00:25:23]Ha azt nézzük meg, hogy a beavatkozáshoz, vagy a vagy a november 4-i beavatkozáshoz mennyiben volt köze Sueznek, hát én azt gondolom, hogy ugye megvannak nekünk magyarra is már lefordításban olvashatóak az SZP prezídiumában azok a tárgyalások, amik először ugye október 30-án, amikor eldöntik, hogy ugye nincsen beavatkozás, és aztán 30-én meg hoznak egy teljesen másik fajta döntést, hogy akkor is be fognak avatkozni.

[00:25:49]Ég a Russolvnak van egy olyan mondata, hogy hát nem adhatjuk oda Szez Su Szez után ugye még Budapestet is.

[00:25:55]Tehát ugye ez elhangzik, de egyébként aztán utána van neki egy visszaemlékezése, amit majd a fia juttat el, amiután a Pucs meg minden egyéb megtörténik, tehát hogy tudjuk, hogy háttérbe szorítják kvázi három szinte há házi őrizetben van Ruscsov.

[00:26:07]Ö a fia ugye kijuttatja az emlékiratait majd ö a tengeren túlra, és abba pedig ugye leírja azt, hogy ő eldöntötte október 30-én, csak este ott 30-án, csak valaki fölhívta őt telefonon, és azt mondta, hogy hát ez márpedig ez nem így lesz.

[00:26:24]Most én nekem vannak olyan gyanújaim és sejtéseim, de csak az én meggyőződésem, hogy valószínűleg a szovjet hadsereg részéről egy elég magasrangú személy hívhatta őt föl, aki azt mondta, hogy elnézést kérek, de hát azért ha kivonjuk a csapatainkat erről a területről, hát annak vagy úgy teszünk, vagy vagy legalább most azért gondoljunk bele, hogy az azok a katonák, vagy akik végigjárták a második világhából, itt most nem az egyszerű sorkatonákról beszélek, akik kezdetben itt vannak ugye Magyarországon, hanem akik végigcsinálták az egész második világháborút, azt mondják, hogy itt vannak ezek a fiatal srácok molotok koktillal ö karabélyokkal meg ugye egynél kettőnék ugye ott van a doptásgép és ezek elől mi kvázi elmenekülünk a szovjet hadsereggel hát az mi az milyen fajta üzenetet fog hordozni a többi kelet-közép-európai nép számára mit fog mit fog és mit fog mit fog mit fog ez jelenteni a nyugat számára tehát nyilvánvalóan mert ennek vannak kérdés hogy meg gyengék vagyunk nem tudjuk már ugye a saját portánkat se rendbe rakni tehát hogy ez nyilván elképzelhetetlen.

[00:27:21]Tehát önmagában én azt gondolom, ha nincsen szó, ez akkor is lett volna beavatkozás.

[00:27:25]Tehát én nem hiszem, hogy nyilván valami politikai indok politikai indokként ez jól hangzott ott a prezídiumban, de én azt gondolom, hogy Ruscsov úgy is mivel mondom nem volt olyan egy személyi vezető, mint Sztálin, tehát neki figyelembe kellett venni a a magában a pártban, a pártvezetésben lévő mozgásokat.

[00:27:43]Nagyon figyelnie kellett arra, hogy a hadsereg vezetői mit szeretnének tulajdonképpen ebből az egészből kihozni.

[00:27:48]Tehát ellenük ellenükre nem lehetett ezeket a döntéseket meghozni.

[00:27:53]geopolitikai kockázatot a nyugat nem akart vállalni.

[00:27:55]Így van.

[00:27:57]Akkor ezek szerintem a magyarok félreértették az üzeneteket és teljesen félreértették.

[00:28:01]De azért értették félre, mert a félreértés forrása maga az üzenet volt.

[00:28:07]Tehát az, hogy van a szabad euró szándékosan volt félrevezető.

[00:28:11]Ez ez egy ez egy jó kérdés.

[00:28:11]Önkább úgy mondanám, hogy nem a magyar volt a hülye, hogy félreértette, hanem pusztán az a tény, hogy van egy szabad Európa Rádió, amelyik sugároz a szabadságüetét, mondja, valamiféle friss levegőt jelent, reményt jelent, az önmagában volt maga az üzenet.

[00:28:33]Tehát [horkantás] a magyar ember az jogosan gondolhatta, hogyha ezek ezzel foglalkoznak, meg elmondják, hogy rossz a kommunizmus, akkor hátha akarnak is valamit tőlünk.

[00:28:44]Ühüm.

[00:28:45]Tehát tök mindegy volt, hogy mi van a szabad-európa rádióban.

[00:28:46]Pusztán az a tény, hogy az létezett.

[00:28:48]Pusztán az a tény, hogy hogy létezett az Amerika hangja, hogy hogy léteztek ezek a röbplapok, amiket ilyen léggömbökről szórtak le.

[00:28:59]Pusztán ezek a tények már a remény forrását keltették a magyar lakosságban és megalapozottan.

[00:29:04]Tehát hogyha nem akarunk semmit a másik figurától, akkor nem sugdosunk a fülébe.

[00:29:12]Na most az amerikaiaknak, ha egyáltalán volt terve, akkor az volt, hogy szépen addig rotyogjon a tüzön a kommunista diktatúra, amit alatta ilyen csöndes lángon leveszünk, amíg el nem érkezik a megfelelő pillanat.

[00:29:26]Most a magyar ember úgy gondolta, hogy most van itt a megfelelő pillanat.

[00:29:30]Az Egyesült Államok vezetése pedig úgy értékelte, hogy nem most van itt a megfelelő pillanat.

[00:29:33]Tehát itt ugye a a ellenére nem volt, de az érdekeit se szolgált.

[00:29:39]Igen.

[00:29:39]Igen.

[00:29:39]Igen.

[00:29:39]Hát hogy hogy egy kis nemzet gondol valamit, és a nagyhatalmi játszmában meg azt mondják neki, hogy hát az lehet, hogy te gondoltad, de most az nem úgy vesz.

[00:29:47]Ö, tehát tulajdonképpen ez egy nagyon fontos tényező, ami amit meg kell értenünk ahhoz, hogy 1956-ot elhelyezzük a nemzetközi porondon.

[00:30:01]és amivel kezdted, hogy hogy számunkra az egy hősköltemény, az nem áll ezzel szemben, bizonyos értelemben szemben áll, hiszen nagyhatalmi szemszögből ez nem az ő forradalmuk, de olyan szempontból meg nem áll szemben, hogy ennek akkora hatása volt, és egy olyan lelkiismereti válságot okozott az Egyesült Államokban, ezt manapság illik elfelejteni, meg letagadni, mintogyha itt a azt keresnénk, hogy ki volt a hibás.

[00:30:30]Tehát a bűn az nem ruházható át olyan szempontból, hogy a szovjetek verték le, magyar pufajkások őtték a sortüzeket és utána kádáré akasztottak.

[00:30:39]Tehát de de hát egy olyan olyan bűntudatot okozott, ami évtizedekre kihatott az Amerikai Egyesült Álokban.

[00:30:48]Azt hiszem, hogy 1900 81-ben a 25.

[00:30:54]évfordulón rendeztek egy ilyen világszintű megemlékezéssorozatot, tehát Ausztráliától Münchenig, és ahol ahol konkrét tanerai szereplők, hát persze ő nem az Amerikai Egyesült Államok nevében beszélt, mint mint hogy ő nem volt erre felhatalmazva, mondjuk egy kongresszusi képviselő vagy szenátor, de mégis ezek amerikai hangok voltak.

[00:31:22]Konkrét bocsánatkérés hangzott el.

[00:31:22]John F.

[00:31:25]Kennedy szintén kvázi bocsánatot kért.

[00:31:28]Ronald régenre elképesztő hatással volt az 56-os magyar forradalom.

[00:31:35]Tajonképpen ebből merítette azt a gondolatot, hogy hát ha ezeknek sikerült egyszer így kirúgni a talajt a szovjetek lába alól, hát akkor ez nekünk is menni fog.

[00:31:45]Úgyhogy úgyhogy nem, tehát hogy nincs ellentét abban, amit te mondtál.

[00:31:52]Inkább inkább kiegészíti.

[00:31:52]És hát évtizedekig inspirálta a szabadvilág egyes politikusait.

[00:31:59]1956.

[00:32:01]Az európai nagyhatalmak gondolkodásában mi volt Magyarországról?

[00:32:04]Anglia, Francia, ország?

[00:32:06]Hát ugye ez egy ez egy külön kérdés.

[00:32:07]Most visszam Amerika messze van.

[00:32:09]Hát nyilván Amerika nagyon messze van, de azért hozzá kell tennem, hogyha már itt járunk ezeknél az országoknál, és hogy vannak még hatások nyilván ezekre az országokra is.

[00:32:16]Hát csak gondoljunk bele például a nyugati baloldali értelmiségbe nyugat nyug akik mondjuk esetleg kommunista társadal Igen.

[00:32:24]Tehát rengetegen ugye visszamehetünk Amerikára is.

[00:32:28]Ugye az én kedvenc példám az egy amerikai példa egyébként Howard Festnek hívják az írót, aki megírja azt a Spartakus című könyvet, amelyből aztán majd lesz a KK Douglas féle oszcáríjas film.

[00:32:38]Gondolom, merre a hallgatók így így fognak emlékezni.

[00:32:40]És ugye hát ott hát igen, ott a ha valaki megnézi azt a filmet, ott látja, hogy ilyen őskommunába élnek ott a gladiátorok.

[00:32:47]Tehát ilyen kü kvázi ilyen ilyen kommunista kommuna egy kicsit a történet.

[00:32:50]Arra is van kihegyezve, de hogy ő is azt mondja 56 után, hogy itt nincs tovább, tehát hogy föláll ő is ottja a kommunistákat.

[00:32:56]Tehát minden nyugati kommunista párt meggyengül.

[00:32:58]Itt azért azt hozzáteszem, hogy azok az értelmiségiek, akik elh elhagyják ezeket a akár a francia, akár a a brit kommunista pártot, mondjuk a briteknél egy elég kicsi párt, am tudjuk, hogy ott a a maga a munkáspárt viszi ezt a baloldali alternatívát, de mégis ugye ott hagyják ezeket a szervezeteket, akár történészekről beszél, éppen a tavaszán meg nyarán még rajongás van.

[00:33:22]Hát igazság szerint már a 20.

[00:33:22]ö kongresszus, amiről beszélt a az árom már ott, azért nagyon sokaknak már ugye kezd fölnyílni a szeme, különösen amikor elkezdenek beszélni a a 30-as évek szovjetunió pereiről, meg aztán utána a kelet-közép-európai második világháború után a kelet-közép-európai ügyekről és minden egyébről kezdenek el beszélni majd ugye nekünk is majd a Rajperről meg minden egyébről.

[00:33:44]Hát azért a hogy mondjam, itt tényleg van azért egyfajta internacionalista kapcsolódás is ezek között az értelmiségi szereplők között.

[00:33:52]Tehát még az is előfordul, hogy egy-egy író esetleg ismeri a másikat, vagy ismeri azt a politikust, akár személyesen is, mert mondjuk volt, aki tehát itt is jártak nálunk a brit kommunisták, ugye jöttek a Balatonra, meg össze-evissza minden van.

[00:34:02]Szovjetó Persze, persze.

[00:34:04]Tehát ott is volt, tehát hogy megvoltak ezek a ezek a kapcsolatok, és akkor ugye ő éveken át szajkóz valamit, ugye ezt mondja, hogy ó, ez meg ez történt, és akkor utána egy teljesen másról kell neki beszélnie.

[00:34:12]De egyébként van olyan, aki itt döbben rá erre az egészre.

[00:34:16]Hát ugye Peter Fryer tudom csak emlegetni a Daily Wornek az újságíróját, ugye a kommunista londoni lapnak, aki itt van 49-ben a Rajper idején, egy ilyen héves, akkor héves fiatalember, lelkesen tudósít róla, hogy hát itt mit micsoda galádságok, meg kémügy van, meg jugoszlávok meg ajajaj és aztán utána ugye tudósít arról, amikor az újratemetés van, akkor már ugye kezd meghasonlani, hogy hát ez azért itt valami nincsen rendben.

[00:34:39]Én ezt ezt írtam, azt utána most meg ezt kell írni, hogy van ez.

[00:34:42]hazamegy, és akkor utána meg elküldi a szerkesztőt John Rask Cambel, hogy te figyelj, át kéne menni úgy, úgy 23a jönnek a hírek Magyarországra, hogy mi van, hogy meg kéne keresni ezeket az utcán, ezeket a fasisztákat, akiket ugye emlegetnek a a szovjetek meg ugye a magyar párt testvéreink, hogy hol vannak, legalább legyen ott egy szemtő, visszaküldik oda, nem akar menni, mert nem érzi, nem él már ugye a rajk ügyből is kezd egy picit ugye amiatt kezd kiábráulni az egész orból megy és hov hola érkezik meg mosómagyaróvára a sortűz után temetés, minden egyéb és egyszerűen képtelen a haz közvetíteni, képtelen rá, hogy leírja azt, amit az eltársai elvárnak.

[00:35:16]Tehát nem másrészt azért hozzá kell tennünk, hogy ami a politikai részét illeti, és ugye szue ez itt jön be, ugye azt tudjuk, hogy szűvrében van a tárgyalás, ugye október 22-én döntik el tulajdonképpen, hogy majd lesz egy ilyen beavatkozás.

[00:35:32]Tehát még nem tudnak semmit a magyar forradalomról, amikor a az izraeliek, a franciák és a britek eldöntik, hogy lesz egy ilyen szúezi akció.

[00:35:37]Nem tudnak egy igen hát ugye igen egy valamit tudnak csak az, hogy a lengyeleknél ugye ott van ott volt a poznani munkásfelkelés.

[00:35:46]Ráadásul ugye most Gomunkát visszahelyezték a párt főtitkári első titkári pozíciójába.

[00:35:50]Tehát ugye ez Szovjetunió ellenkezését váltja ki.

[00:35:54]Tehát Lengyelországban van olyan mozgódás, most kell lépni, mert a Szovjetunió Lengyelország miatt le van foglalva.

[00:35:58]Amikor azt hiszem, hogy hazamegy Bent Gurion ugye és ugye hazaér addigra már kitör Magyarországon a forradalom és azt mondja, hogy ó hát ez teljesen jó ez a dolog, mert akkor még ugye kapunt egy ilyen plusz töltetet a dolog.

[00:36:11]Tehát nem abban gondolkoznak, hogy hogy tulajdonképpen ez mit fog jelenteni, hanem ez nekik mit jelent a saját kis pecsenyéjük sütögetésében ez a magyar forradalom és szabadságharkarc.

[00:36:20]Az egy más kérdés, hogy amikor ugye az ENS-ben ö az egész szezi ügyet be akarják terjeszteni, akkor az az érdekük, hogy ne legyen ez az egész, ne legyenek ezzel az egész üggyel foglal foglalkozzanak.

[00:36:31]Amikor a magyar ügy miatt akarják összehívni, akkor is lassítják az eseményeket, mert hogyha már foglalkozik ezzel esetleg a biztonsági tanács meg a közgyűlés, majd akkor elő fogják venni őket is Szue miatt.

[00:36:41]És aztán amikor meg kiderül, hogy az amerikaiak és a szovjetek ugye megállítják ezt az egész szóezi akciót, utána meg az lesz a briteknek és a franciáknak is az érdeke, hogy új most bajban vagyunk, akkor vegyük elő a szezi ügyet gyorsan, illetve a szezi ügyhelyett, a magyar ügyet gyorsan vegyük elő az Sbe, mert akkor inkább arról kéne tárgyalni.

[00:36:57]De az egész csikicsuki játék viszont a valóban a a áron utalt rá kiakasztja egyrészt a francia közvéleményt és teljes egészében tacsra teszi a brit lelkiismeretet is.

[00:37:08]Tehát azt van egy olyan brit lelkiismereti érzés, hogy tulajdonképpen azzal, amit mi okoztunk Szesben, azzal, amit mi csináltunk, az jelentette a magyar forradalomnak a végét.

[00:37:18]Úgyhogy mi nem jó fiúk vagyunk ebbe az egész történetbe, hanem ugyanolyan rosszak vagyunk, mint a Szovjetunió.

[00:37:24]Ezért lesz aztán, hogy például a brittek különböző elővallogatás nélkül viszik majd a magyar menekülteket.

[00:37:30]És a franciák is ugye ugyanezt teszik, mert ugye van egy ilyen lelkiismereti probléma, hogy akkor meg próbáljuk minél több magyar menekültet ide áthozni, hogy azzal ugye csökkentsük ezt a fajta lelkiismereti történetet.

[00:37:42]Tehát van benne egy ilyen egy ilyen egy ilyen elem ebbe az egész történetbe.

[00:37:46]És még egy gondolat.

[00:37:49]Újságírók, persze, hogy lelkesek voltak a magyar fiatalok, nem csak azért, amit olvastak, hanem amit meg hallottak a szabadurópa rádióból, hanem amit láttak.

[00:37:56]Hát több mint 100 nyugati tudósító itt volt Magyarországon.

[00:38:01]Itt volt a BBC-nek egy közvetítő stábot küldtek, tehát filmfelvételek készültek a Magyar utcáról.

[00:38:07]Hát ezt látta az a fiatal, aki harcol a szovjet szovjeteken, hogy mi fontosak vagyunk a nyugatnak.

[00:38:14]Ide küldik a tudósítóikat.

[00:38:16]Hát évek óta nem jártak Magyarországon, most meg itten szakmányban tömegével jöttek gyakorlatilag ezek a tudósítók.

[00:38:22]Hát azt üzente nekik, hogy nyilván csináljátok, mert figyelünk rátok.

[00:38:26]Most Dacára mindezeknek akkor így a beszélgetés vége felé azt tehát kijelenthetjük, hogy nem is volt mozgásterünk.

[00:38:34]Hát jó, de kinek forradalmak játék.

[00:38:36]Tehát az a kérdés megint, hogy kinek?

[00:38:36]A magyar [torokköszörülés] forradalomnak.

[00:38:40]Na jó, de a magyar forradalom az effektíven nem jelent meg a nemzetközi porondon önálló tényezőként.

[00:38:48]Hát volt volt egy magyar kormány, egymást váltották a különböző Nagy Imre kormányok.

[00:38:56]De de annak meg gyakorlatilag egyetlen egy revációban volt egyre szűkülő mozgástere a szovjetek irányában.

[00:39:02]Tehát mit fognak csinálni a szovjetek?

[00:39:04]És ők mármint nagy Imréjék, hogyan próbálnak meg ebből [horkantás] kicsúszni, vagy ebből éppen valamiféle [torokköszörülés] politikai tőkét kovácsolni?

[00:39:16]Tehát a magyar forradalom az csak mint egy elvont ilyen eszményi történet jelent meg.

[00:39:22]Hogyha azt a kérdést tesszük föl, hogy a magyar forradalomnak lett volna-e esélye 1956-ban kvázi nyer nyerhetette-e volna a magyar szabadságharc.

[00:39:40]Az ugye elsőre egy történelmi kérdés, mert nem így.

[00:39:43]Tehát hogy erről most miért beszélünk.

[00:39:45]Ennek azonban szerintem egy csomó izgalmas vető van.

[00:39:47]Én Én azt mondanám, [torokköszörülés] hogy [sóhajtás][zihálás] hogy azért itt is emberi döntések voltak, tehát nem mindegy, hogy a kínaiak mit mondtak a szovjetársaknak.

[00:40:04][horkantás] Lehet, hogyha a kínaiak nem változtatják meg a véleményüket.

[00:40:06]Ugye nem látunk Riau Sao fejébe, meg meg nem látunk Maudze dong fejébe, hogy ő éppen mit gondolt.

[00:40:17]Lehet, hogy a szovjetek esetleg máshogy gondolják a beavatkozást.

[00:40:21]Lehet, lehet, hogyha Nagy Imre nem kési le a vonatot, és megpróbálja, és sikeresen próbálja meg úgymond pártszerű keretek között tartani a történetet.

[00:40:34][horkantás] a elhiteti a szovjetekkel, hogy itt majd a szocialista párt vagy a kommunista párt fogja a szocializmust [horkantás] tovább építeni.

[00:40:42]Lehet, hogy egy ilyen gomurkaféle megoldás.

[00:40:44]Sajnos több tényező mutat abba az irányba, hogy ez ez egy tragédia felé robogott, hiszen a magyar forradalom, tehát óránként változtak az események sokszor, nagyon gyors befolyású volt.

[00:40:59]Tehát több tényező mutat abba az irányba, hogy ez ez egy tragédia felé ment, mint az, hogy ez esetleg sikeres lehetett volna.

[00:41:07]És ezt most itt végigvettük.

[00:41:10]Az Amerikai Egyesült Államoknak nemhogy terve nem volt, hanem hanem hanem nem is tudjuk, hogy mit tehetett volna.

[00:41:17]Na most ahogyan ezt később amerikai szereplők elmondták, ez nem mentség arra, hogy meg sem próbált semmit tenni.

[00:41:24]Tehát ugye a történben mindig van egy ilyen bizonytalansági tényező, hogy ki tudja, lehet, hogyha ők elkezdik verni az asztalt, [horkantás] ugye ott volt szue is.

[00:41:34]Tehát én nem hiszem el, hogy nem tudtak róla az amerikaiak előre hagyták, hogy belesétáljanak egy olyan csapdába, ahonnan gyakorlatilag másodosztályú hatalomként jön ki a brit és a francia korábbi nagyhatalom.

[00:41:47]Tehát azért ez egy ilyen több több tényezős történet.

[00:41:50]Nem mi voltunk a fő tényező, de mi lettünk a fő lelkiismereti tényező.

[00:41:55]Hát köszönöm szépen.

[00:41:59]Én nem mondom, hogy nem dicsőséges, de azért azért lehet, hogy kiegyeztünk volna egy másik kimenetellel is.

[00:42:06]Ennyi fért ezen a héten a Farkasverem adásában.

[00:42:09]1956-tal többször is fogunk foglalkozni itt az év során.

[00:42:11]Ráci Jánosnak és Máté Árónnak köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[00:42:16]Önöknek köszönöm a figyelmet.

[00:42:17]akik esetleg a YouTube-on néznek minket, lájkoljanak, osszák meg ezt a tartalmat, hypoljanak minket, az jót tesz az algoritmusnak.

[00:42:25]Jövő héten folytatjuk, én Velkovics Filamos voltam.

[00:42:26]viszontlátásra.