Az Öreg: Magyarország Európában az egyik legrégebbi jogállam - Hír.FM

[00:00:00]Jó napot, jó estét kívánok a Hír FM rádió hallgatóinak és természetesen a Pesti srácok, a PS TV nézőinek.

[00:00:04]Az öreg mai vendége, Horvát Attila, egyetemi tanár alkotmánybíró.

[00:00:14]Szervusz!

[00:00:14]Üdvözöllek!

[00:00:16]Üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat.

[00:00:19]Szervusz!

[00:00:19]Jó, hát, [torokköszörülés] hogy mondjam, egyre többször fölmerül ugye az a kérdés, hogy ugye most már évek óta, hogy jogállam vagyunk-e, vagy nem vagyunk jogállam, közben, ha az ember így végiggondolja az 1000 évet, az államiságunk több mint 1000 évét, akkor azt lehet látni, hogy és olvasni, hogy bizony-bizony mi a törvények, a jogok nemzete vagyunk.

[00:00:47]Nem véletlen, hogy Kossut is ugye kifejezte, hogy Magyarország jogász nemzet.

[00:00:52]És voltaképpen a mi alkotmányosságunk, történelmiségünk az erre alapozódott attól kezdve, hogy Szent István, Verbő cég, Kossut, Deák, Ferenc és így tovább.

[00:01:10]Miért nevezik történelmi alkotmánynak, történeti alkotmánynak a mi alaptörvényünket?

[00:01:16]És ez miért nagyon fontos?

[00:01:18]Miben gyökerezik?

[00:01:21]Igen.

[00:01:21]Tehát ahogy ahogy elmondtad a felvezetőben, pontosan így van, hogy Magyarországnak 1000 éves alkotmánya, alkotmányfejlődése van, és ezt fontos tisztelni és megbecsülni, mert ilyen nagyon ritka a világtörténelemben.

[00:01:37]Ugye talán csak az angol fejlődéssel lehet párhuzámba állítani.

[00:01:40]És hát ez ez egy olyan erőt ad, és egy olyan jogtudatot a magyar nemzetnek, aminek beláthatatlan következményei vannak.

[00:01:50]természetesen pozitív irányba, hiszen ezek a jogintézmények, amelyek ma meghatározóak, ezek több 100 éves múltra tekinthetőek vissza.

[00:01:58]Tehát gondoljunk például csak a aranymullára, hogy ott már rögzítették azt, hogy bíróítélet nélkül senkit nem lehet letartóztatni.

[00:02:10]És és hát ugye ugye az 1222-es, így van.

[00:02:13]122 vagy a vagy Szent István törvényei és a Szent István intézkedései, amelyek a nőknek a jogait erősítették, a házasság szentségét biztosították, amelyek révén a a természetjogokat, az alanyi jogokat, az emberi jogokat rögzítették, hiszen itt itt került megfogalmazása az már a Szent Istvánnál, hogy minden ember Isten előtt egyenlő.

[00:02:39]A világi törvények előtt az egyenlőség csak 1848-tól valósult meg.

[00:02:44]Na de ez micsoda erőt adott az embereknek az, hogy Szent István korától kezdve mindenki ugyanúgy elmehetett a szentmisére, ugyanúgy a szentségekhez járultak, mindenkit ugyanúgy megkereszteltek és az összes többi házasság szentségében egyében részesítették, mint a leggazdagabb embert.

[00:02:58]Tehát ez egy nagyon nagy öntudatot jelentett, és innentől kezdve minden ember az emberi méltóságát gyakorolhatta.

[00:03:04]Tehát tulajdonképpen a a vasárnapi istentisztelet ez a földes úr nem tehette meg, hogy nem engedi a jobb ágyait vagy a parasztjait, akárminek mondom.

[00:03:18]Igen.

[00:03:18]Hát az is egy azt is mindig csak úgy szokták aposzofálni a a tankönyvekben, hogy el kellett menniük vasárnap szentmisére.

[00:03:24]Hát de na de a másik oldalát nem mondják el, hogy viszont tilos volt hát a a a világtörtelem legelső munkaszüneti napja.

[00:03:32]Hát gyakorlatilag azóta már annyira megszoktuk ezt a heti rendszerességet, hogy a bioritmusunk ilyen.

[00:03:37]Csak mondok egy negatív példát.

[00:03:40]Lenin elvtárs az mindig nagyon nagy emberbarát volt.

[00:03:42]Ő bevezette a Szovjetunióba a 10 napos munkahetet.

[00:03:46]Akkora káosz lett.

[00:03:46]Akkora káosz lett a Szovjetunió ebből ugye, mert hát így akkor csak 10 naponta volt egy munkaszüneti nap.

[00:03:52]Sokkal többet dolgozhattak az elvtársak.

[00:03:54]Hát ugye végül is hát a munkásosztály, az uralkodó osztály.

[00:03:57]Hadd dolgozzon az uralkodó osztály.

[00:03:59]Még többet mondta Lenin, meg hát elfelejtik az ünnepeket, elfelejtik a naptárt.

[00:04:03]Akkora káosz lett belőle, hogy Sztálin állította vissza, mert azt mondta, hogy már nemzetbiztonsági kockázat rejlik abban, hogy az emberek nem tudják, hogy most már milyen nap van, mert ugye a a plusz három napot is meg kellett nevezni, meg meg beni beillesztni a naptárba.

[00:04:16]Tehát ebből ebből nagyon nagy berátatlan problémák adódtak, és így került vissza aztán a hét nap, tehát Szálinnak a utasítására.

[00:04:27]Csak azért mondom el, hogy hogy most már ez annyira része ez a keresztény kultúra a magyar közgondolkodásnak és az európai közgondolkodásnak is, hogy hogy teljesen természetesnek vesszük, és senki nem gondolkodik azon, hogy most miért van az, hogy vasárnapi munkaszüneti nap.

[00:04:43]És és hogy egyáltalán, hogy az emberi méltóságot elismerjük, meg a a nőknek a jogait, a nőknek a tiszteletét elismerjük.

[00:04:53]Ez nálunk Szent István korától kezdve folyamatosan megvan.

[00:04:54]És a nő védelme volt például a házasságnak a korabeli felbonthatatlansága, hiszen a akkoriban a nők sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben voltak, hogyha el lehetett volna őket bocsátani egy házasságból.

[00:05:06]Tehát ez is egy ez is egy ilyen nagyon fontos része ennek.

[00:05:11][torokköszörülés] Hát tulajdonképpen akkor azt lehet mondani ugye, hogy Mátyás, Hunyadi Mátyásig, Mátyás királyig szinte érintetlenül működött a magyar jogrendszer a Mohácsi Vésztől, illetve a három része szakadt Magyarországtól kezdve ugye kezdődött az, hogy már nem úgy működött a magyar jogrendszer, ahogy kellett volna.

[00:05:37]Például visszatérve még egy mondatra, az igazságos Mátyás király vajon miért terjedt el ez a ez a mondás?

[00:05:47]Azért, mert jogbiztonság volt Mátyás idején, tehát béke volt, belső béke.

[00:05:53]Ugye Magyarország területét nem tudták megtámadni, tehát egy erős nagy hatalom volt.

[00:05:58]És hát ez ez a nyugalom és ez a közbiztonság ez alakította ki ezt a gondolatot.

[00:06:03]Meg hát nem beszélve arról, hogy utána viszont jött a katasztrófa is.

[00:06:06]Visszatekintve még inkább aranykornak tűnt Mátyás időszaka, de hadd mondjam el, hogy Mátyásig azért folyamatosan fejlődik a magyar alkotmány.

[00:06:15]Tehát 1290-től kialakul Magyarországon az országgyűlés és fokoatosan elfogadják azt a azt az elvet, ami mindmáig nagyon fontos, hogy a legfontosabb kérdéseket csak törvénybe lehet szabályozni, és törvény csak az országgyűlés alkothat meg.

[00:06:30]Hát ez egy nagyon fontos alkotmányos biztosíték, tehát nem a király önkényes intézkedése a törvény, mint ahogy nagyon sok más országban volt ekkoriban, hanem csak az országgyűlés által megalkotott jogszabály, és a királynak már csak szentesítési joga van.

[00:06:44]A másik, ami még hozzátartozik, bocsánat még ezt hadd mondjam el ezt az egy rövid részt, hogy hogy kialakulnak az önkormányzatok.

[00:06:53]Tehát megjelenik a nemesi vármegye, ahol teljes önkormányzatiság működik, a szabadkirályi városok, ahol szintén ugyanez, és a különböző különálló népelemek is, és nagyon komoly önkormányzatot kapnak, a székelyek, a szászok, az a jászok, kunok így tovább.

[00:07:09]Tehát ez egy ez egy rendkívüli öntudatot és egy nagyon nagy erőt jelentett, mert akik saját maguk kormányozhatták saját magukat, azok sokkal többet kiosztak abból a lehetőségből, ami azon a területen adódott.

[00:07:21]Tehát akkor ez a feudalizmus önmagában azért nem volt annyira szörnyű, hiszen az egész világon az volt feudalizmus volt, tehát király volt, abszolutizmus mondhatni így.

[00:07:33]De akkor ezek szerint azért bizonyos szempontból legalábbis Magyarországon jogok voltak.

[00:07:41]Hát ez egy ez egy állandó történelmi fejlődés.

[00:07:43]egy egyre j jobban alakulnak ki a jogintézmények egyre több biztosítéktéppen az alkotmányjognak a feladata az hogy hogy garanciákat teremtsen arra hogy a központi hatalom nem tud visszaélni a túlerejével tehát erre épül ki az egész rendszer ugye szent István korában megjelenik az hogy az isteni törvényeket még a királynak is be kell tartania az aranybullánál megjelenik az ellenállási záradék akkor utána megjelenik az országgyűlés akkor aztán a önkormányzatoknak a ez a ez a fajta jogosultsága, sőt az önkormányzatoknál megjelenik a a passzív ellenállásnak a joga.

[00:08:19]Tehát hogyha úgy érzik, hogy alkotmányellenesen hozott egy rendeletet az uralkodó vagy a kormány, akkor azt egyszerűen nem hajtják végre.

[00:08:26]Ezt nem önkormányzatnak nevezték, hanem ugye vármegyének, vagy hát persze, hogy nem az volt a hivatalos neve, de de a Nemesi Vármegye ez egy nagyon komoly autonómiával rendelkező önkormányzat volt.

[00:08:39]Saját maguk választották meg a tisztviselőiket tehát hamarosan elérik azt, hogy az Alispánt is ők választják.

[00:08:44]Tehát a mai rendszerre egyébként már ekkor kialakul, hogy a központi hatalom letételményese a Főispán.

[00:08:50]A helyi önkormányzatnak a képviselője pedig az Alisván, az általuk választott Alisván.

[00:08:56]És ők választják meg a nem csak a tiségviseleket, hanem ők határozzák meg a helyi jogszabályokat is, a statutumokat, amik arra az adott vár megyére vonatkoznak és minden problémát ők oldanak meg.

[00:09:08]És a hogy ez milyen fontos volt erre a török időszak ad nagyon jó példát, hiszen a bécsi kormány messze van, nem tud mindig intézkednie a király mégogyha akart volna se egy távoli területen itt Magyarországon, amikor támadnak a törökök, vagy valamilyen egyéb baj van.

[00:09:26]Viszont a Nemesi Vármegye az megszervezi a honvédelmet, megszervezi a közigazgatást, megszervezi az úthálózatot, javítja a szociális kérdésekkel foglalkoznak, tehát a a árvákat gyámorítják.

[00:09:38]Például Kossut is egy ilyen árvaszéknek volt az egyik vezetője fiatal korában.

[00:09:43]Tehát tehát ezek nagyon fontos funkciókat látnak el, és és ezáltal gyakorlatilag a bécsi kormányzat nélkül mindent megcsinálnak.

[00:09:52]És ez nagyon fontos volt a magyar közgondolkodásban, hogy hogy az emberek nem várták mindig, hogy majd föntről megmondják, hogy mit kell csinálni, meg majd várjuk, hogy majd idejönnek és akkor segítenek nekünk, hanem összefogtak és saját maguk ö válaszoltak ezekre a kérdésekre, és megszervezték a saját életüket, közigazgatásukat, és ez egy nagyon nagy öntudató is ad, és nagyobb nagyobb hatékonyságot is, mert a döntés ott született meg, ahol a probléma felmerült.

[00:10:19]Tehát ez egyfajta önazonosságudatot erősített.

[00:10:20]De térjünk még vissza csak röviden.

[00:10:26]Azért ugye az is egy az alkotmányunk egyik nagyon érdekes része az, amikor megszületik a Verbőci féle hármas könyv.

[00:10:37]Ott az mennyivel ugye a marxista történetírás ezt úgy magyarázza, hogy ez a rendszabályozza fenyítésekkel a magyar jobbátság.

[00:10:49]Ugye a Dózsaféle parasztlázadás után született meg ez a könyv.

[00:10:57]Hát az a Jobbágy kérdése, csak egy mondatban válaszolnék.

[00:10:59]Hát természetesen itt voltak ilyen retorziók, amiket akkor megfogalmaztak, de ezeket jó részt nem is hajtották végre, nem is foglalkoztak ezzel, de természetesen a lozsaféle paraszháborút sem lehet úgy beállítani, ahogy a Mars és a történetírás.

[00:11:14]Tehát itt nem a parasztok helyzetének a megjavítása érdekében, vagy bármilyen ilyen parasztlázadás szempontjai vezérelték volna a dózsát.

[00:11:24]Egyszerű lázadás volt.

[00:11:24]Magára hagyták ezt a sereget.

[00:11:28]sértődött emberek voltak, hogy még sincs rájuk szükség, és akkor megindultak, és elkezdtek rabolni, fosztogatni.

[00:11:32]A jobbágyok ugyanúgy megszenvedték Dózsának a fosztogatásait, mint a nemesek, hiszen amelyik falun végigvonultak, ott a férfiakat elhajtották, és azokkal kötelesek voltak beállni a Dózsa seregébe.

[00:11:43]Különben meg is ölhették őket.

[00:11:46]Hát, hogy a mit csináltak még ott a többiekkel, az asszonyokkal, gyerekekkel, meg a ugye elhajtották az állataikat, följutották a házaikat, tehát nem csak a nemesi kúriákkal szemben léptek fel.

[00:11:57]Ez egy borzalmas dolog volt, amit művelt Dózsa.

[00:12:02]Ugye a a családi érs családi püszököt egyszerűen karóba húzatta, mert éppen olyan hangulatban volt.

[00:12:07]Szóval ez ez egy ez egy rettetes rabló fosszogató csapat.

[00:12:12]Mégis ugye hősként ábrázoljá.

[00:12:12]Hát ezt tudatosan a propaganda tette ezt, de már 1972-ben, amikor az évforduló volt és elkezdték ezt kutatgatni történészek alaposabban a levéltári forrásoknak utánamentek, akkor kiderült pont az ellenkezője és azok a panaszlevelek, amik akkor születtek meg egyebek iratok, azokat bemutatták, hogy itt mi történt valójában.

[00:12:33]Viszont a Herbőcármaskönyvének [torokköszörülés] a jelentősége nem ebben van, hanem abban, hogy ez egy ez egy bizonyos fajta kompiláció volt, tehát jogszabályoknak az összegyűjtése volt és a szokásoknak a írásba foglalása, rendszerezése volt.

[00:12:49]És ez egy és a lehető legjobb pillanatban történt pont a háromrészes szakadás előtt, mert ezáltal viszont egy egységes jogrendet sugárzott a három ország rész területére.

[00:13:03]Mert Verbőzmas könyve egyébként még a török által megszállt területeken maradt magyaroknál is működött.

[00:13:10]Persze ők is aszerint egymás kötti ügyeikibben eszerint jártak el.

[00:13:14]Tehát a pasák és a békek.

[00:13:16]Hát a pasák azok bégek nem, de a helyi helyi magyarok, a helyi magyarok között ez érdes volt.

[00:13:21]És azon kívül az is azért is nagyon fontos volt, hogy szabályozta a szent koronatant, szabályozta ugye a magyar köznak ezeket a fontos részeit.

[00:13:28]És ezáltal mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy van egy magyar állam, annak vannak a a szent koronának területe van.

[00:13:37]Tehát senki nem gondolta azt, hogy ez a török hódoltságot, ezt véglegesnek kell tartani és meg kell adni magunkat, hanem pontosan tudták azt, hogy hol húzódnak Magyarországnak a határai, és ezeket a területeket vissza kell szerezni.

[00:13:48]És egyébként a török kiverése után pontosan ugyanott húzzák meg megint a Magyarország határát, mint ahol volt, mert ez ez a Szent Korona a területe.

[00:13:55]És és nem csatoltak hozzá más területeket, még hogyha hosszabb rövidebb ideig azalatt volt is magyar felhatóság, mert azokat kapcsolt részeknek, társországoknak tekintették, tehát Horvátországot is, Dalmáciát is és a és a többi területet.

[00:14:11]Tehát ez teljesen természetes volt mindenki számára, hogy mi az, hogy Magyarország.

[00:14:16]Magyarország egy közjogi jogi személy.

[00:14:17]És sokkal erősebb volt a közjogi gondolkodás ennek következtében a magyar köztudatban, mint más országokban.

[00:14:25]Itt Magyarországon igazából, hogyha szorosan vesszük, soha nem volt például patrimoniális állam.

[00:14:31]Tehát nem a földes úrént tekintettek a királyra, a király sem úgy a területére, hogy az a ez az ő földbirtoka, hanem úgy tekintettek azt, hogy ez a magyar állam ez a terület, és ő annak a királya.

[00:14:43]Kezdett benne ugye azért, mert Szent István fölajánlotta Szűz Máriának az országot, és akkor úgy tekintettek az országra, hogy a Szűz Máriának az öröksége területe, tehát nem a király magánbirtoka, mint ahogy egy nyugat-európai államnál ez teljesen természetes volt, és akár föl is oshatta a fiai között mondjuk az országot.

[00:15:01]hogyha akarta az uralkodó.

[00:15:01]És a szent korona ttól kezdve, a történeti alkotmány kibontakozásától kezdve pedig már ugye a a szent korona tulajdona az ország, és a király csak kormányozza ezt az országot, irányítja ezt az országot, és csak attól kezdve, amikor őt megkoronázzák, tehát nem úgy van, mint például Franciaországban, hogy meghalt a király, éljen a király.

[00:15:24]Tehát abban a pillanatban a trónra lép, és a koronázás az csak egy ilyen szertartás, mint ahogy most volt a angol királyi családnál is a ugye nem olyan rég Károlynak a megkoronázása, hogy gyakorlatilag mindegy volt, hogy mikor tartják meg.

[00:15:37]Ezt a procedúrát meg kell csinálni, mert ez egy szokás, hogy ott koronázgatnak.

[00:15:40]Magyarországon ennek nagyon fontos közjogi jelentősége volt, mert attól a minutumtól kezdve lett csak valaki uralkodó, amikor a szent koronával megkoronázták.

[00:15:48]És és akkor itt jön a a még nagyon fontos dolog, hogy esküdtett a magyar alkotmányra és hitlevelet bocsátott ki, amiben megígérte, hogy a magyar alkotmány betartja.

[00:15:57]Tehát ezek ezek olyan fontos alkotmányos feltételek voltak, amelyek biztosították a Magyarországnak az alkotmányos berendezkedését.

[00:16:04]És hát a korabeli viszonyokra kimondhatom azt is, hogy akár a jogállamiságát is, az akkori jogoknak a a érvényesülését.

[00:16:10]Nem tudom, Horvát Attil alkotmánybíró, hogy látja azt, hogy tulajdonképpen most, ahogy levezetted a jogállamiságot Magyarországon, akkor így egyre inkább érthetővé válik, hogy ez egy nem csak szabadságszerető nemzet, hanem lázadó nemzet.

[00:16:31]És mindig a lázadás, és ez a mai napra vonatkozik, az ellenállás, az összefügg a nemzeti jogok megsértésével.

[00:16:44]És ez egy nagyon izgalmas dolog, mert ha ez a jogállamiság, ez a identitás nem lenne meg most már így már több mint 1000 éve, akkor gyakorlatilag beolvadtunk volna már régen más nemzetekbe.

[00:16:58]Ez így van.

[00:16:58]Pontosan.

[00:16:58]Hát a szabadságharcaink sokszor elbuknak, de a nemzeti ellenállás az mindig győz.

[00:17:02]Tehát sokszor a passzív ellenállás.

[00:17:04]Ráadásul a Deák Ferenc féle.

[00:17:08]Így van.

[00:17:08]Így van.

[00:17:08]De de már előtte is a vármegyék, tehát Józseffel szemben is, meg első Ferenccel szemben is, meg korábbi időszakban is.

[00:17:14]Ezek ezek mindig győzedelmeskednek, hiszen I József halála után csak összehívják az országgyűlést, mert olyan erős volt a nemti ellenállás.

[00:17:23]Első Ferenc megpróbál az országgyűlés nélkül kormányozni, de olyan mértékű lesz 1822-23-ban a nemesi ellenállás, hogy hogy kénytelen aztán 1825-ben Országgyűlst összehívni, és ezzel elindul a reformkorszak.

[00:17:36]a szabadság akkor ezek szerint a nemesek azért nem egy dologtalan népség volt.

[00:17:43]Hát nem ez a Magyarországon ez is egy ilyen utólagos sztereotípia, hogy a nemes az csak heny meg hát ugye Petőfi joggal veti föl néhány nemes esetében a Patópál úr meg ilyen hasonlót meg ilyen megjegyzéseket, hogy nem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok.

[00:17:56]Tehát ez a de a az igazság az, hogy hogy egy egy társadalmi munkamegosztás volt a nemes ember.

[00:18:04]azért, hogy ő birtokot kapott, meg nem kellett adóznia, ezért cserébe katonáskodnia kellett, és közhivatalt el kellett látnia.

[00:18:10]Tehát ő nem kapott fizetést azért, hogy mondjuk alispán volt, vagy szolgabíró volt a vár megyében, hanem hanem csak költségtérítést kapott maximum.

[00:18:17]És és ezt azért kellett elől látnia, mert ő neki ott volt a birtoka, és ezzel ez volt tulajdonképpen a mai értelemben vett fizetése a nemes embernek.

[00:18:26]Hát vannak olyan oklevelek, amik azt bizonyítják, hogy hogy kötelezni kellett az illetőt, hogy vállalja el a alispánságot, mert nem akart alispán lenni, mert ugye tudta, hogy akkor akkor nem tud ott lenni a birtokának, azzal szeme hizlalja jószágot.

[00:18:41]Tehát tehát ő neki ez anyagi veszteség, amíg ő a vármegye érdekében dolgozik, és közben meg magára hagyja a birtokát.

[00:18:49]És ahogy a Toldi történetében a legelején ugye olvassuk, hogy a bogják sűrűbe 10-12 szolga ott ejtőzik az árnyékba és hát és tehát mert nincs az, aki mondaná nekik, hogy emberek, akkor itt dologidő van és dolgozni kellene, mert a mert mert a földes úr mondjuk alispánként a Vármegye központjában van, és nincs ott nincs rajta a szeme a a az embereken, akiknek dolgozni kéne a földeken.

[00:19:14][horkantás] Tehát ez egy ez egy ilyen módon működő rendszer volt.

[00:19:18]Az kétségtelen, hogy a 19.

[00:19:20]századra.

[00:19:20]Ez már anakronizmus volt olyan értelemben, hogy hogy akkor már az állandó zsoldos hadsereget hozták létre, és a nemes embereknek ez a katonáskodási kötelezettsége már egy elavult fogalom volt, tehát ezt már nem lehetett tovább tartani, és ezért van ez a visszavetítése, de évszázadokon keresztül a nemesek az életüket áldozták a hazáért.

[00:19:39]Tehát hogyha megnézzük a moácsi csatát, a muhi csatát, meg egyéb ilyen nagy csatákat, hát a nemes családok halnak ki.

[00:19:48]Hét főpap hal meg a mohácsi csatába.

[00:19:48]A e a kalocsai érsek, az esztergom érsek, tehát a magyar nemesség színe, virága vérzik el, halnak ki családok.

[00:19:59]Maga a király is meghal.

[00:20:00]Hát így van.

[00:20:00]Tehát, hogy ők személyesen ott voltak és harcoltak és tulajdképpen [torokköszörülés] ki az, aki túléli mindig a ezeket a viszonyokat?

[00:20:07]Hát a jobb ágyok, mert neki nem kellett elmenni katonának.

[00:20:08]De mondom a 18-1.

[00:20:10]száladra, amikor ez a helyzet megfordul, és most már toboroznak katonákat, besoroznak katonákat és és most már zsoldos professzionális hadsereg van, állandó hadsereg van, akkor ez a nemesi kíáltánság, ez kétségtelenül már nem volt tartható, és ez meg is szűnik majd 1848-al, illetve hát már reformkorszakban is.

[00:20:31]Hátéppen már Széchenyi is ezzel operál, amikor a lánchídnál azt mondja, hogy ott a nemes is fizessen adót, amikor át akar menni, vagy hídpénz, amikor át akar menni a hídon.

[00:20:43]Tehát mindent a maga területén időszakában kell tekinteni.

[00:20:47]De visszatérve az eredeti kérdésre, az is nagyon nagyon fontos dolog, hogy hogyha megnézzük a a mi szabadságharcainkat, forradalmainkat, mik a legfontosabb követelések?

[00:20:57]Tehát a 12 pontot 48-ban legelsőbb követelés, követeljük a sajtó szabadságát, 56-ban is a szuverenitás visszaszerzése volt a legfontosabb követelés.

[00:21:09]Nem szociális követelések voltak, hogy hogy emeljék föl a fizetéseket, hogy legyenek olcsóbbak az áruk az üzletbe, meg meg ilyen szociális kutatás, meg olyan szociális kutatás.

[00:21:21]Tehát nem egy bérc, nem egy ilyen kicsinyes gondolkodás, hogy nekem most akkor jobb lesz majd akkor az anyagi helyzetem, mert mindenki a az magyar szabadságharcért, a magyar szabadságjogokért állt ki.

[00:21:33]A 12 pontot, ahogy végignézzük, mindegyik erről szól.

[00:21:38]egyetlen egy olyan nincs köztük, hogy hogy akkor ilyen segélyt kapjak, meg olyan jutatást kapjak meg ez ez legyen meg az legyen.

[00:21:47]Igen.

[00:21:47][torokköszörülés] Térjünk vissza, hogy ugye időről időre veszély fenyegeti a történelmi alkotmányunkat, sőt vannak olyan időszakok, amikor meg is szüntetik.

[00:21:59][torokköszörülés] ilyen időszak, amikor lebegtetik ezt a történelmi alkotmányt az 184849-es szabadság leverése után, ugye amikor megszűnnek a a jogok Magyarországon, a terror, a Bachrendszer meg ezek vannak, és ekkor hirdeti meg ugye a Deák Ferenc ezt a híres passzív rezisztenciát, tehát hogy nem ellenállni tovább, mert azt nem lehet, de viszont magatartással és nem cselekvéssel, ellenállással lehet.

[00:22:35]És aztán utána, és erre kérlek Attila, hogy akkor ezeket elemezzük egy picit.

[00:22:41]Utána a legdurvább dolog azért csak a második világháború után történik, amikor a hatalom a kommunisták kezébe kerül, és akkor egyszerűen letarolják a magyar alkotmányt.

[00:22:55]Sőt, mintha nem is lett volna.

[00:22:58]De akkor térjünk tehát erre vissza.

[00:23:01]Tehát időről időre ez egy [torokköszörülés] szemet szúr minden hatalomnak.

[00:23:09]És ezért mondjuk azt, hogy árulók azok, akik akik elárulják ezt az alkotmányt, ezeket a törvényeket, ami Szent Istvántól eredeztetik.

[00:23:19]Tehát ez mennyire volt akkor súlyos, ami végül a kiegyezéshez vezet?

[00:23:22]Igen, hát ez ez egyértelmű volt, hogy a jogfolytonosságot állítják mindig vissza.

[00:23:29]A történeti alkotmány érvényesítéséért harcoltak, tehát azzal, mert az egyértelmű volt, hogy az ország szverenitása és alkotmányos berendezkedése ennek révén van meg, hogyha a történeti alkotmány érvényesül.

[00:23:42]és '8-ban is egyébként, amit ugye forradalomnak szoktak említeni, ott is nem egy új kartális alkotmányt alkottak, hanem a történeti alkotmányt módosították a kor követelmének megfelelően.

[00:23:54]És és azért kellett megvárni Ott 48-at, mert mert addig a Hasburg hatalom ezt megakadályozta, hogy ilyen reformok történjenek.

[00:24:03]csak a nagyon óvatosan lehetett hozzányúlni egy-két változtatáshoz, mert hát azért azt látni kell, hogy hogy a a fejlődést nem lehet megállítani, tehát a történeti alkotmány folyamatosan fejlődik és félreértések ne legyenek.

[00:24:16]Most is jelenleg is fejlődik a történeti alkotmány.

[00:24:19]Tehát tehát ez hát akkor ez nem idegen, hogy bele belenyúlnak ot.

[00:24:23]Hát nem, hát nem, hát ez ez a lényege a dolognak, hogy ez egy állandóan fejlődő rész, és egyébként a a jogrendszernél is azt is látni kell, és itt vannak egyébként tévedések sok esetben, hogy a a jognak van egy olyan része, amit amit folyamatosan válatni kell.

[00:24:39]Tehát a gazdaságra vonatkozó, a technikai vívmányokra vonatkozó jogszabályok, ezek állandóan változnak.

[00:24:44]És itt tényleg a ahogy azt régen mondták, hogy a jogmodernizáció szükséges, tehát az állandó változtatás és és mindig jön valami új.

[00:24:51]Hát kigondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy hogy a hogy az internet miatt milyen fajta jogi szabályozásra lesz szükség.

[00:24:59]Meg meg a média ugye még annak idején Deák azt mondta, hogy csak hogy egy mondat, hogy hazudni nem lehet, és akkor ezzel megvan a médiatörvényünk.

[00:25:05]Tehát most meg már több 100 paragrafusból áll az egész.

[00:25:09]Tehát van egy ilyen része, de vannak vannak egy olyan része a jogrendszernek, ami örökérvényű.

[00:25:12]Tehát a az emberi jogokra vonatkozólag, a szabadságokra vonatkozó részek, ezek ezek ezek mindig is fontosak lesznek.

[00:25:21]De ez nálunk ez mióta van meg az emberi jogok, a szabadságjogok, te mikor datálod a magyar alkotmányb?

[00:25:29]Hát ahogy az elején mondtam, a jogalanyiság elismerése Szent Istvántól, aztán már nagyon hamar megjelennek a vallásszabadságra vonatkozó törvények, ugye Erdélyben a Bevett vallásokra, majd a királyi Magyarországon is 1608-tól megindul ez a fejlődés, és a ma is a a Bevett szót használjuk törtelmi hagyományoknak megfelelően.

[00:25:48]Bevett egyházakról beszél a a mostani törvény is.

[00:25:52]Aztán ugyanígy akkor '4-ban kivívjuk a sajtószabadságot.

[00:25:55]Sőt az Egyesül és Gyülekezeti Szabadságot már korábban szokásoki úton kialakítottuk.

[00:25:59]Ezt nem kellett 48-ban törvénybe iktatni, mert hát Széchenyi alakította a kaszinókat, a egy különböző egyeseteket, a védeegyletet létrehozzák egyesületi formában.

[00:26:10]Tehát a sport meg egyebek azok hát a sportegyesületeket is.

[00:26:13]Így van.

[00:26:15]Hát Magyarországon olyan mennyiségű egyesület alakul nagyon rövid időn belül, hogy ez teljesen termszeressé válik.

[00:26:21]Nagyon nem gondolják át sokan, hogy hogy a pálucai fiúkban van az a jelenet, hogy gitegyletet csinálnak a gyerekek.

[00:26:27]Na de most így mosolygunk rajta.

[00:26:29]Na de az akkoriban ez termsetes volt, mert hát mindig a gyerekek a felnőtteket utánozzák.

[00:26:34]És hát ők azt látták, hogy a szülők egyesületi összejövetelekre mennek, és hogy milyen fontosnak tartják azt, hogy ezen ott vannak, és hogy ki milyen pozíciót kapott, meg mi ki mit csinált ott.

[00:26:44]És ezért azt mondták, hogy akkor mi is csinálunk egy ilyen egyesületet.

[00:26:47]És hogyha valaki megnézi a pálucai fiúknak a a pontosan a gitletnek az alapszabályát, hát ez egy teljesen jól megírt alapszabály.

[00:26:53]Az egy a gitegylet elnevezés leszámítva teljesen jó most is átmenne a bejegyeznék ezt az egyesületet.

[00:27:01]Tehát ők ők pontosan tudták ezek a fiatal gimnazista gyerekek, hogy hogy kell egyesületet alapítani.

[00:27:06]Tehát ez annyira része volt a magyar közgondolkodásnak.

[00:27:09]És persze amikor [torokköszörülés] jönnek ezek a nagyobb törvénytelen időszakok, tehát ez a 40 év kommunista rendszer, ez ezt többek között pont ezeket akarta kitörölni az emberek mennyire tudta kitörölni a magyar jogrendszerből azt a a történeti alkotmányunkból a sztálinista alkotmány, ugye, mert 1949-ben megteremtik ezt a hennek hál istenstennek nem pedig pedig ugye mindent megpróbáltak, mert úgy kezdődik, hogy a 49.

[00:27:38]évi 20.

[00:27:40]törvényscigasztálni alkotmány, hogy a nagy Szovjetunió fölszatotta a hazánkat a német fasiszták gája alól, szétzúzta a kősek és földbirtokosok népellenes állatá igen és megnyitotta népünk előtt a szocializmus építésének útját.

[00:27:52]Csak azért idéztem így szó szerint, mert mert mikor kezdődik a magyar történelem a sztálini alkotmány szerint 45-tel.

[00:28:01]Egyetlen egy az 1000 év visszatekintésében egyedül a tanácsgazárságra van-e egy halványutalás.

[00:28:06]És ott is csak óvatosan, mert akkor még nem rehabilitálták umbéláikat.

[00:28:09]És egyedül a kereskedelmi népbiztos helyettes volt biztos, hogy hogy hogy ő hősként lehet ünnepelni.

[00:28:16]Ugye Rákosi Mátyásról beszélek.

[00:28:16]A ő csinálta akkor még úgy van a történelemben az egész tanácskacárságot.

[00:28:24]Aztán később majd rehabilitálják Unvert és akkor már visszajöhetnek a többiek is.

[00:28:27]De de a lényeg az, hogy hogy a múltat végképp eltörölni azt akarták pontosan ezért, hogy ez a nemzeti öntudat ne maradjon meg.

[00:28:33]a szuverenitásnak a gondolata, a szabadságjóknak a gondolata.

[00:28:36]Ne gondoljunk arra, hogy nekünk szólásszabadságunk van, sajtószabadságunk van, hogy mi egyesületeket alapíthatunk.

[00:28:43]Az összes létező egyesületet betiltották már 1946-ban, még a délutáni tekköröket is mindenhol, mert az egy az egy nehezen ellenőrizhető ö dolog volt.

[00:28:51]Egyik kollégám mondta mosolyogva, hogy kétféle egyesületet hagytak meg.

[00:28:58]A Vadászegyesületet meg a horgászegyesületet.

[00:29:01]A Vadászesület azért, mert abban Kádár János vadásztak, tehát az meg kellett, hogy maradjon az Egyetért és Vadászegyesület.

[00:29:06]A horgászesületet azért, mert ott szépen ülnek csöndbe és és nem politizálnak és nem beszélnek, mert akkor nem jön akkor ne elzavarják a halakat.

[00:29:14]Tehát minden mást betiltottak Magyarországon.

[00:29:16]Viszont kérdésedre válaszolva, amikor 899-90-ben lezajlik a rendszerváltozás, én azt végignéztem tudatosan, hogy hogy ez hogyan történt, ott látszott az, hogy hogy micsoda erő van az Egyesület Alapításokban.

[00:29:30]Tehát gyakorlatilag a pártok először egyesületenként jöttek létre, vagy voltak ilyen, hogy mozgalmak meg egy Igen.

[00:29:36]Bajcsi Zsilinski társaság, különböző társaságok jöttek.

[00:29:38]Mi létrehoztuk a független jogászfórumot, tehát hogy jogászok összeálltunk, hogy majd tanácsokat adunk a kell a jogállamot, alkotmányoságot kiépíteni és és hát ezekből lettek aztán persze egy némelyikükből a párttok.

[00:29:52]Ö például a Demokrata Fórumnál hosszú ideig vita is volt, hogy a Magyar Demokrata Fórumnál, hogy ez átalakulhat-e pártá, vagy ne alakuljon át, mert az egyik is egy egy fórum volt, egy egyesület volt.

[00:30:05]Hát a Fidesz, a fiatal demokraták szövetsége, hát az is ugyanúgy, ugyanígy ez ez csak 89-ben vált egyértelművé, hogy mostantól kezdve viszont kénytelenek pártként működni, mert másképp nem tudnak részt venni a politikai életben.

[00:30:17]Úgy és és hát az országgyűlés is.

[00:30:19]Hát ugye Magyarországon 12 óta működik az országgyűlés.

[00:30:21]Tehát 1990-ben, amikor amikor végre az első szabadválasztásokkal összeül az országgyűlés, én direkt néztem minden napját ennek az országgyűlésnek, akkor a televízió közvetítette ezeket, és hát a legnagyobb tudatossággal ültek be, mintha nem is lett volna 40 év.

[00:30:38]Ö, tehát voltak ott olyan képviselők, akik már a kommunista hatalom átvétel előtt is képviselők voltak, ugye a Varga László és sőt eljön a Varga Béla.

[00:30:50]Varga Béla, így van.

[00:30:50]Nem utolsó nemzetgyűlési elnök volt, és ő is áldását adja az országgyűlés, tehát itt is van a jogfolytonosság.

[00:30:57]És egyébként nem mondják ki, de a történeti alkotmányt elismerik, hiszen amikor a nem a nemzeti kerekasztal tárgyalások vannak, akkor mondják, hogy a 49-es alkotmányt azt azt azt hatályon kívülből kell helyezni.

[00:31:10]És akkor kérdezik, hogy na jó, de mi jöjjön a helyére?

[00:31:11]És ekkor Antal József föláll és azt mondja, hogy hát uraim, hát vannak dolgok, amiket nem kell feltalálni.

[00:31:16]Kormány 48.

[00:31:16]évi harmad 1848.

[00:31:19]évi harmadik törvénycikk.

[00:31:22]Köztársasági elnök 1946.

[00:31:22]évi első törvény.

[00:31:25]Zárójelben megjegyzem.

[00:31:25]1946.

[00:31:28]évi első törvényt, amikor hirtelen az igazsági minisztériónak meg kellett alkotnia, akkor akkor még nem volt ilyen plágiumvizsgálat.

[00:31:35]Gyorsan előkapták az 1920.

[00:31:35]évi első törvényt, a Horti kormányzóságára vonatkozó jogszabályt, és onnan másoltak át paragrafusokat a 46.

[00:31:42]kívül első törvénybe, ma 89-ben gyakorlatilag a a Betlen korszakban volt ez a az 1926-os nem az 1920 évi első törvény, amelyik a amelyik a kormányzó választásról és a kormányzó jogköreiről szól.

[00:32:01]Korá azéppen azt lehet mondani, hogy az egy közársasági elnöki jogszabály volt, mert olyan gyenge jogköröket adott meg, hogy még a köztársasági elnökök vonatkozásában is szinte a a legvégén kulogott volna.

[00:32:12]Na most térjünk arra, hogy el [torokköszörülés] kellett telnie 1990-től 11-ig, 21 év, amíg végre megszületett a saját alkotmányunk, a magyar alaptörvény, ami mindjárt ugye Istennel kezdődik, tehát nem a a 45-ös a sztálini alkotmányféle történet.

[00:32:40]Ez miért volt jelentős?

[00:32:40]ennek az alaptörvénynek a megszületése, amit rengetegen támadtak most.

[00:32:46]Igen.

[00:32:46]Hát ugye 89-ben, amikor egy a nemzeti kerekasztal tágyások révén megszületett az 1989.

[00:32:55]89.

[00:32:55]évi 31.

[00:32:55]törvincig, tehát gyakorlatilag egy majdnem, hogy egy új alkotmány.

[00:33:00]Az egyértelműen ez egy ideglenes jogszabály volt.

[00:33:02]Ezt el is ismerték a a készítői, és hát arra vonatkozott csak, hogy az átmeneti időszakot kellett valamilyen módon szabályozni, és hogy majd akkor lesz egy alkotmányozás.

[00:33:14]És és a 1996-ig minden volt szocialista ország szép lassan megalkotta a saját alkotmányát.

[00:33:22]Magyarországon olyan sajátosan alakult az akkori történelmi helyzet, hogy az Antalkormánynak nem volt kéthados többsége, hogy alkotványozzon meg.

[00:33:28]akkor nem is tudtak odáig eljutni, mert annyi annyi problémával kellett megküzdeniük, és olyan nehéz helyetben voltak, hogy hogy [torokköszörülés] arra már tényleg nem volt kapacitásuk, hogy még összehozzanak egy alkotmányozó grémiumot, és akkor kezdjenek ebbe bele.

[00:33:46]A utána jött a Hornkormány, őnekik kétharadós felhatalmazásuk volt, ugye az SZsz-zel együtt, és ők ők el is készítették az alkotmánytervezetüket, de aztán ők az egymás közötti vitákban jutottak- el odáig, hogy aztán az országgyűlés elé se kerül.

[00:33:59]De voltak ilyen tanácskozások, az egyikre még én is elmentem kíváncsiságból, hogy hogy ott hogyan gondolkodnak-e erről a a jogszabályról.

[00:34:08]Aztán utána megint olyan korszakok jöttek, ahol nem volt kéthar modos felhatalmazás.

[00:34:13]Ugye a magyar alkotmányban a ez egy nagyon fontos biztosítéka az alkotmányosságnak, hogy ilyen jellegű kérdésekről csak kéthadós törvényben lehet rendelkezni.

[00:34:26]És hát aztán végül is 2010re jött össze egy olyan többség az Országgyűlésben, amelyik ezáltal megkapta az alkotmányozó hatalmat is, és akik észlelték azt, hogy most már lassan 20 éve, vagy most hát több mint 20 éve egy olyan alkotmányunk van, ami ilyen toldozót, foltozott hiszen a a 49-es alkotmányt kellett gyorsan átjavítgatni, kijavítgatni és hát emiatt rengeteg ellentmondás is volt benne, szövegbeli ellentmondások, hiányosságok.

[00:34:56]például nem deklarálták a hatalom megosztás elvét, ami nagyon fontos lenne egy alkotmányban.

[00:35:00]A az emberi jogokat azt ott a vége fele majdnem hogy a futottak még kategóriába sorolták, ami ami egyúttal a az ő ennek a súlyát csökkentették és ennek az alaptörvénynek, bocs, hogy félb szakítalak, tehát mik a legnagyobb eredményei?

[00:35:16]Ugye ott megfogalmaz nem csak azt, hogy 1956 az forradalom és szabadságharc volt, amire jó az már a rendszerváltás időszakán is megfogalmazódott az alkotmányba, de ami nagyon fontos volt az Orbán kormány alatt, hogy megfogalmazták azt, hogy gyakorlatilag az 1944.

[00:35:42]március 19-i német megszállás, a nárcizmus és az utána következő kommunizmus évtizedeit nem tartják jogfolytonosnak.

[00:35:55]Igen, hát ez egyértelműen akkor Magyarország elveszette a szuverenitását.

[00:35:59]Nem volt Magyarország alkotmányos állam, nem működöttek a szabadságjogok.

[00:36:01]Tehát ez egy diktatúra volt mind a két időszak, a német megszállás is, meg a szovjet megszállás is.

[00:36:07]Hát szovjet megszálló hatóságok végig a rendszerváltozás itt állomásoztak Magyarország területén.

[00:36:12]És hát 56-ba be is bizonyították, hogy ha úgy adódik, akkor ők rögtön beavatkoznak.

[00:36:17]És hát ez ez eleve megakadályozott bármilyen fajta önállóási törekvést ennek következtében, és minden fontos döntés nem itt Magyarországon történt, tehát hogy ki legyen például az ország első emberének annak az eldöntése.

[00:36:31]Hát Kádár János még a kormányprogramot is megkapta, hogy Jevenyészet orosz fordításból ott volt előtte ez a szöveg, azt mondták, hogy Kádás, még azt se kell, azt se kell megírnod.

[00:36:42]De de visszatérve a a az alaptörvényre, hogy hogy itt [torokköszörülés] nagyon sok mindent rendezni kellett, és nagyon sok tanúság is felhalmozódott, tehát azért ez a 20 év, ez ez ilyen szempontból azért mégis volt valamilyen haszna, hogy hogy addigra már mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy mik azok az értékek és mik azok a legfontosabb alkotmányos intézmények, amiket szabályozni kell.

[00:37:07]És és ezért ez egy ez egy hatalmas nagy munka volt, és rengetegen részt vettek a az alkotmány előkészítésében.

[00:37:15]Viták voltak, tervezetek készültek, jöttek az ötletek, hogy mi legyen benne, mi ne legyen benne, mit hogyan szabályozzunk.

[00:37:24]És és hát ez és ezek ezek ezek tényleg egy jól kiérlelt és egy nagyon fontos törvényt, alaptörvényt hoztak létre.

[00:37:32]És azt is deklarálták egyúttal, ugye visszatérve a fő témánkra, hogy hát tulajdonképpen nekünk van egy történeti alkotmányunk, az azt azt ugye mindenki tudta, hogy ez van.

[00:37:41]És egyébként ez érvényesült is továbbiakban is.

[00:37:43]Hát már ugye mondtam, hogy 89-ben is Antal Józsefhez nyúl vissza.

[00:37:46]És és egyébként az Alkotmánybíróság is a 90-es években hivatkozik nagyon sok esetben a történeti alkotmányra, anélkül, hogy ezt úgy külön hangsúlyozná a korabeli jogszabály.

[00:37:59]viszont most gyakorlatilag tegyük hozzá, hogy zárójelben most csak így tényleg, hogy majdnem azt mondanom, hogy a a nyengébbek kedvéér teszi hozzá az alaptörvény, hogy hogy a a történeti alkotmánynak a vívmányai és a magyar alkotmány részei.

[00:38:14]Tehát ez teljesen logikusnak kéne legyen egyébként minden jogás számára és és a minden jog iránt érdeklődőknek, hogy hogy ez ez ott van és kész.

[00:38:25]Most nem sok időnk van már, de akkor most az utolsó percekben foglaljuk össze.

[00:38:30]Ugye most ismét veszélybe került idézőjelbe a az alaptörvény.

[00:38:35]Ugye különböző az új kétharmados ö meghatalmazást kapott Tiszakormány.

[00:38:46]Ö ugye fölmerültek különböző kérdések, hogy [horkantás] ez nem is alkotmány, mert ez csak alaptörvény.

[00:38:53]és ezt meg lehet változtatni, és mindazokat a jogokat ismét megszüntettik.

[00:39:01]Tehát már ott kezdődik ugye, hogy hogy vajon a köztársasági elnök pozícióját, vagy a Úria elnökének, vagy satöbbi, a legfőbb ügyész alkotmánybíró nakak a a Alkotmánybíróság elnökének a a funkcióját meg lehet szüntetni.

[00:39:19]Ez hogyan működik ez most?

[00:39:22]Hát kétharmados törvénnyel ugye lehet módosítani az alkotmányt, lehet módosítani az alaptörvényt, tehát ez teljesen természetes, de de azt már Sollyom Lászó is megfogalmazta a rendszerváltozáskor, hogy jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel kialakítani.

[00:39:41]Tehát annak idején ugye volt ez a Zétyi Takácsféle törvényjavaslata, amelyik az elévülési idővel akart operálni, hogy hogy felelőssére lehessen vonni a a 90 előtti elkövetett bűncsekményeket.

[00:39:52]És erre mondta azt ki akkor az Alkotmánybíróság, hogy hogy ez azért jogellenes, mert alkotmányellenes, mert egy ilyen beavatkozás történik.

[00:40:01]Tehát tulajképpen ebből csak azt akarom kihozni, hogy hogy olyan módon lehet csak hozzányúlni az alaptörvényhez meg az alkotmányhoz, mert egyébként ugye a megvan erre a joga mindig a kéthados többséggel rendelkező országgyűlésnek, amely ezeket az alapelveket, tehát az örök érvényű alapelveket a jogállamnak, az alkotmányosságnak, az alkotmányos biztosítékoknak, a szerzett jogoknak az érvényességét, azt meg kell úgy de hát hogyha például megváltoztatják ezt a férfi az férfi férfi, a nő az nő, és ez fordít, hogy a férfi lehet nő is, meg a nő lehet férfi is.

[00:40:39]Igen.

[00:40:39]Hát ezt Churchill mondta, hogy a az angol országgyűlés bármit megváltozathat, kivéve a férfiakban nem csinálhat nőt, a nőkből férfit.

[00:40:46]De de majd meglátjuk, hogy hogy mi történik.

[00:40:53]Ugye ne jövőben nem látunk bele.

[00:40:57]Az, hogy most egy politikai kampány során miket mondanak, az is egy dolog.

[00:41:00]és majd meglátjuk, hogy a a jogalkotás majd hogyan fog működni.

[00:41:06]Még egy perc.

[00:41:06]Ö szerinted akkor lenne logikus és normális a következő esztendőknek a politikai élete, hogyha megtartanánk a történeti alkotmányt, legalábbis a legfontosabb dolgokat, ami a jogállamiságunkat is biztosítja.

[00:41:28]Hát a a történeti alkotmánya az önmagából van.

[00:41:32]legfeljebb azt úgy lehetne, hogy hogy kifejetten konkrétan föl kéne sorolni azokat a jogszabályokat, amelyekre azt mondjuk, hogy mostantól kezdve érvénytelenek.

[00:41:39]És akkor azt mondjuk, hogy nem érvényes az aranybulla, nem érvényesnek a 48-as áprilisi törvények.

[00:41:46]Hatályon kívül helyeztük az 1869.

[00:41:46]évi negyedik törvénycikket, és így tovább soroljuk föl, és akkor ú ezt meg lehet csinálni persze szépen így apránként az összes akkor már nem vagyunk jogállam.

[00:41:55]Hát attól még még még lehet egy országjogállam, csak csak ennek nincs szerintem értelme, mert ez egy olyan erőt ad Magyarországnak, egy olyan stabilitást ad, ami ami felmérhetetlen.

[00:42:10]Tehát, hogy hogy vannak jogszabályok, amik évszázad óta velünk együtt élnek, amit amit ezért is tisztelünk, mert mert a détszüleink és azoknak a détszülei is ennek jogszabályok szerint éltek, és ezért küzdöttek, hogy ezek érvényben maradjanak, és és ezért áldozták az életüket '8-ban, 56-ban, meg még korábban is az emberek ezekért a szabadságjogokért és ezért a szuverenitásért.

[00:42:30]És ezt ezt ezt ezt eltörölni, a múltat végképp eltörölni, ez szerintem ez nem lenne szerencsés dolog.

[00:42:37]És még egy, hogy a a amikor például nem az Európa Unió részéről vannak bizonyos követelések, hogy miket kéne változatni nálunk, tehát például a migrációra vonatkozólag, mi pontosan a törteti alkotmányra és a Szent Konatanra hivatkozva tudtuk mondani azt, hogy Magyarországnak van egy alkotmányos ön öonossága, és ezt meg kell őrizni és és mivel, hogy a az alkotmányba nem avatkozhat be az Európai Unió, és ez nagyon fontos, hogy mi nem a szóránításokat adtuk fel az Európai unió csatlakozásunkat, hanem feladatokat osztottunk meg egymás között.

[00:43:10]Egy feladat megosztás történt.

[00:43:12]Tehát ez egy olyan erős ö biztosíték nekünk a történeti alkotmány, amit amit meg kell becsülnünk és meg kell őriznünk és tisztelnünk kell és büszkék kell, hogy legyünk rá.

[00:43:28]Köszönöm szépen Dr.

[00:43:28]Horvát Attila Alkotmány bírónak, egyetemi tanárnak ezt a beszélgeté, hogy eljöttél az öreghez.

[00:43:35]Én köszönöm, hogy eljöttem.

[00:43:35]M.