Farkasverem - Az éhező, sorbanálló ország – 1956 előzményei - Hír.FM

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:00]Ez a Farkasverem a Hír FM történelem órája.

[00:00:04]Akik esetleg a YouTube-on néznének minket, lájkoljanak, osszák meg ezt a tartalmat, kommenteljenek, mert az jót tesz az algoritmusnak.

[00:00:11][horkantás][zihálás] Múlt héten elkezdtük 1956-os sorozatunkat, ugye a forradalom és szabadságharc 70.

[00:00:16]évfordulója alkalmából, és ezzel folytatjuk ma is.

[00:00:22]Miért foglal el különleges helyet 56 a közép- és kelet-európai antikommunista felkelések sorában?

[00:00:26]Mit üzent Moszkvának Magyarország?

[00:00:29]Igaz-e az, hogy a magyar kommunisták csak moszkvai támogatással tudtak hatalom hatalmon maradni?

[00:00:35]Hogy hogyan vették ezt tudomásul?

[00:00:37]És egyáltalán mennyire volt ez spontán robbanás, mennyire volt a hosszú évek alatt felgyűlt társadalmi feszültség következménye.

[00:00:44]Vendégem itt a stúdióban Gmus Kapál, a nep tudományos tanácsadója.

[00:00:48]Jó napot kívánok.

[00:00:49]Jó napot kívánok.

[00:00:49]És természetesen itt van Máté Áron, a NEB alaelnöke, hiszen a műsor a Nemzeti Emlékezetbizottság szakmai támogatásában jön létre.

[00:00:59]Szervusz!

[00:00:59]Szervusz!

[00:00:59]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:01:01]Szóval milyen volt a Rákosi rendszer hétköznapi tapasztalata az átlagemberek számára?

[00:01:05]Mit jelentett a gyakorlatban magyarnak lenni 1950 és 56 között?

[00:01:07]Vagy 52 és 56 között?

[00:01:12]Szerintem fontos azt látni, hogy egy elképesztő elszegényedést, hatalmas hatósági és állami nyomást és egy permanens átszervezést látott az ember, aki akkor ez három teljesen különálló téma.

[00:01:31]Gyakorlatilag igen.

[00:01:31]Tehát a Gyarmati György vezette be gyakorlatilag a 49-52-es vagy inkább 53-as időszakra hadi kommunizmus kifejezést, ami én azt gondolom, hogy megállja a helyét.

[00:01:45]ugyanis egy egészen elképesztő eltérítése történt.

[00:01:48]Ugye arról szokás beszélni mindig, hogy hát a nehéz iparosítási program, a rengetág elagolása, mezőgazdaság elhanyagása, ez mind rendben van és a maga módján mind igaz, csak azt a részét nem szoktuk mindig kibontani, vagy talán inkább az utóbbi másfél két évtized kutatásaiból vált teljesen világossá, hogy itt egy gigantikus fegyverkezési program szolgálatába állították az egész gazdaságot.

[00:02:15]Ennek más oka nem volt, mintogy a harmadik világháborokra készült az egész szocialis tablók.

[00:02:21]Gondolom erről korábban volt szó.

[00:02:21]Ö de itt tehát ha belegondolunk, hogy 15-20 új hadiüzem építése kezdődött meg, és olyan elképesztő tempóban irányították ide a forrásokat, ugye volt egy jelentős szakmai tapasztalat, szakmai tudás a második világháborúból, tehát akkoriban még viszonylag egyszerű volt úgymond ez az átállítás.

[00:02:46]De ha belegondolunk abba, hogy 1952-ben, ami mondjuk a fegyvergyártás 52-s 53 volt a fegyvergyártásnak a csúcspontja, mondjuk Magyarországon készült 3-400000 kézifegyver, 2000 löveg különböző kaliberekben, mondjuk a 37 mm-től a 152 mm-esig, és mondjuk készült 4 millió darab tüzérségi lőszer, akkor akkor és ezt ugye összevetjük azzal, azzal, hogy a az 50-es évek első felére mindig egy hatalmas gazdasági növekedés bumot szoktak kimutatni.

[00:03:23]Na most ennek a bumnak egy igen tekintetes része, ez nem más, mint külkemény haditermelés.

[00:03:30]Gyakorlatilag most ehhez a forrást gyakorlatilag egyrészt az agráriumból vonták ki.

[00:03:35]Új olyan értelemben is, hogy magasadóztatással, állandó nyomásalattartással a jövedelmet kivonták az agráriumból.

[00:03:47]elengedték az inflációt.

[00:03:47]Ugye ez megint egy kevéssé ismert dolog, hogy mondjuk 49 és 52 között volt egy 165%-os infláció.

[00:03:58]Zantak a reál elinflálták gyakorlatilag a a a jövedelmeket.

[00:04:01]És mondjuk eközben Gerő Ernő mondjuk 52 elején utasításba adta, hogy a a hadiüzemek 10-15%-os árcsökkentést hajtsanak végre.

[00:04:13]Tehát gyakorlatilag olcsóbban szereljék föl a akkor már magyar néphadseregnek hívott haderőt, ami ugye ekkoriban érte el a csúcsát, a 2200 fős katonalétszám plusz 300 főt civil alkalmazott.

[00:04:30]Ühüm.

[00:04:30][torokköszörülés] És akkor ennek a következménye, lát nem tudom, hogy volt-e erre példa korábban, hogy békeidőben élelmiszeri hegyrendszert bevezetni Magyarországon.

[00:04:37]Tehát az nagyon fájt a lakosságnak.

[00:04:42]Igen.

[00:04:42]És tegyük hozzá, amit a Pari mondott, hogy volt egy infláció.

[00:04:48]Na de emellett még két dolog szolgálta.

[00:04:51]Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipari jövedelemelvonást is.

[00:04:55]Az egyik az, hogy állandó felajánlásokat kellett tenni békekölcsön.

[00:05:03]Emellett állandóan volt ilyen bér és normarendezési vita, tehát voltak olyan gyárak, amelyek fél napokat álltak.

[00:05:08]a fizetési napok után, mert mindenki ment reklamálni, hogy akkor most neki mennyi volt a normája, mennyi lesz, akkor mennyi bért kapott, és így tovább.

[00:05:19]Tehát ez ez egy ilyen elképesztő prés volt a a lakosságon.

[00:05:27]Tehát nyugodtan azt mondhatjuk, hogy ez egy éhes ország volt, tehát nem az ennivaló szűkössége jellemezte a mindennapokat, és a sorban állás.

[00:05:38]Ugye van egy-két kedvenc példám, amit általában el szoktam mondani.

[00:05:41]Az egyik az, hogy Hegedűs András [horkantás] ugye különböző funkciókat töltött be 56 legelején, mint ifjú kommunista miniszterelnök az, aki utólag aláírja a szovjetek behívását.

[00:05:57]De nem is ez a lényeg, hanem feljegyzi az önélet írásában több ilyen nagy interjúja meg visszaemlékezés részvete is volt, de van egy ilyen önévetírása.

[00:06:10]Feljegyzi, hogy mennyire örült neki, amikor már miniszterelnökként pamut alsó nadrágokhoz jutott.

[00:06:17]Ez az egyik.

[00:06:17]A másik, hogy ugye a bányászok voltak ennek a kornak az egyik sztár csoportja.

[00:06:22]A másik a az olvasztár meg az acélművekben dolgozóus.

[00:06:29][horkantás] Igen.

[00:06:30]És a bányászok egy csoportja panaszkodik, hogy egy napi munkával még egy kiló szalonna árát sem keresik meg.

[00:06:38]Na most ez miért lényeges?

[00:06:40]Azért, mert ez egy nehéz fizikai munka.

[00:06:42]Tehát nem csak arról van szó, hogy a családnak nem tud adni enni, hanem az, hogy ő se tudja effektíve fizikai a fizikai rekreációt megcsinálni.

[00:06:55]M de de számtalan ilyet lehetne egyébként idézni ezekből a a korszakokból a magyar irodalom újabb művei között Kristóf Attilla, Görelyi Gábor és és mások, tehát a kitelepítések világa, a határsáv világa.

[00:07:14]Szóval tulajdonképpen ez egy ez egy nagyon kellemetlen helyzetben élő ország, és a szovjet nagykövetség már 1955 elején arra figyelmezteti a központot, tehát a szovjet elvtársakat, hogy nagyon rossz a hangulat az országban.

[00:07:32]Tehát hogy hogy ez ez itt itt valami gond van.

[00:07:38]És ami jelzi, hogy az egyik presztízs beruházás, a metro ugye az lett volna.

[00:07:43]Plusz ugye az is egy hadi célú beruházás, ilyen bunker.

[00:07:47]Igen.

[00:07:47]Hát annak az egész szervezése úgy zajlott meg, hogy a moszkvatéri metróállomás föddémijeek 500 kg-os bombaterhelést kell elbírnia.

[00:07:56]Azért építik a Moszkova metróhoz hasonlóan olyan mélységűre, hogy a lakosságot egy háború esetén el tudják helyezni.

[00:08:03]és a többi a barostéri állomásnak olyan betonkupolás föddémet terveznek, ami aztán nem épült meg abban a formájában.

[00:08:15]Viszont annak is a megfelelő óvóhelyi minőségűnek kellett lenni.

[00:08:21]Ez tényleg igaz, hogy voltak ilyen titkos leágazásai akár a parlament, akár a párcékház felé?

[00:08:26]Hát ebből annyi igaz, hogy a rákosi bunkert azt a metro egyik oldal kijáratában építették meg.

[00:08:30]Ez ugye a szabadságtér alatt van.

[00:08:32]Hogyha így valaki előtt a tér ott van, akkor a egykori tévésszékház, tőzsdepalota vele áttellemben gyakorlatilag a reform amerikai nagykövetség, de a másik oldalon pedig a református templom.

[00:08:45]Most a református templom és a tőzsdepalota közötti részen van egy ilyen kis furcsa kupolás valami, az a kiszellőzője a rákosi bunkernek, tehát azalatt van gyakorlatilag a a bunker elhelyezve.

[00:09:00]Akik építették, azok úgy tudták, hogy a metrónak valami különleges műtárgyát építik.

[00:09:06]Ennek a Steinbre, ma mai Steinbre utca akkor meg nem mondom, hogy hívták, abból volt egy gyors liftes lejárata gyakorlatilag, mert ugye az volt nagyon közel az Akadémiautca 17-hez, ami a pártközpont volt és ahol a Rákosi Mátyásnak volt ugye az irodája és hát ez majdnem teljesen elkészült.

[00:09:27]Ö és aztán utá igazából 56 után okozott gondokat, mert akkor a tologatták egymás között a hatóságok, hogy most akkor kinek kell fenntartani, hogy fogják befejezni, hogyan kell ezt fenntartani, szellőztetni, és akkor a BM, a polgári védelem, a akkori BKV ottan tologatták egymás között, hogy mi legyen ezzel.

[00:09:46]És még egy vicces utó hatása volt a 2010-es években, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkataszterbe bevették a rákosi bunkert, és hát ennek nem volt tulajdoni lapja.

[00:10:01]Na most hát mit lehet ezzel ilyenkor [nevetés] kezdeni?

[00:10:04]Ugye a föld alatti építmény, ami valójában papíron nem létezik, és és akkor most ki a fenntartó, ki a örököse ennek a rákosi bunkernek?

[00:10:14]Pillanat, én ezt csak azért hoztam be a metrót, mert hogy ez volt az egyik presztízs beruházás, egyúttal katonai célú is, ami önmagában nem baj, mert a metro az a második világháború óta kiderült, hogy hogy óvóhely.

[00:10:27]Na de itt azért a katonai szempont elvitte a polgárit.

[00:10:31]Ez az egyik.

[00:10:31]A másik, hogy egy éves lemaradásban voltak.

[00:10:33]Tehát, hogy hogy gyakorlatilag még még alig kezdődött el az egész, és az egyik ilyen kiemelt központi presztízs beruházással is már rögtön az elején egy éves lemaradást szedtek össze.

[00:10:48]És ha már az ilyen adomáknál tartunk, ugye ez az a korszak, akkor én is hadd mondjak el egy most igazából viccet.

[00:10:56]Ugye két [horkantás] mellós találkozik a rákosi korszakban.

[00:11:02]Ez az, amikor minden hadianyaggyárnak valamilyen más fedőnevet adtak.

[00:11:04]Ugye például a hadianyaggyártásért felelős miniszter az a középgépipari minisztérium volt egy idő, lámpagyár satöbbi.

[00:11:14]És akkor az egyik melós kérdezi a meccs hát szevasz, hol dolgozol?

[00:11:17]Hát én a babakocsigyárban.

[00:11:19]Azt mondja fú, nagyon jó, hát nálunk pont gyermekáldás jön.

[00:11:23]Nem tudnál-e nekem kihozni egy babakocsit, mert ugye az is hiányzik.

[00:11:28]Hát azt mondja, dehogyne, már majd alkatrészenként kihozom, és akkor te majd összerakod.

[00:11:32]Hát ki is lopkodja neki, és akkor találkozik a komájával egy mit tudom, fél év múlva a gyerek már megszületett, és akkor kezdi, hogy na milyen a babakocsi?

[00:11:42]Hát figyelj, nagyon köszi az alkatrészeket, de akárhogy rakom össze, mindig géppuska lesz belőle.

[00:11:46]Szóval, hogy ez ez a korszak.

[00:11:50]Hát igen, láthatótal sok szempontb.

[00:11:53]Oké.

[00:11:53]Tehát ezt mondta az Áron is, hogy hogy a munkakörülmények hát, hogy mondjam, nagyon rossz állapotban voltak.

[00:11:59]Hogyan lehetett akkor mégis fenntartani a termelést?

[00:12:01]Tehát milyen eszközei voltak a hatalomnak ahhoz, hogy mégis ezeket a normákat valahogy idézőjelbe kiverjék?

[00:12:08]Hát gyakorlatilag az állanópresszió, tehát fegyelmi eljárások, rendőrségi eljárások, az államédelem, besugóhálózat építése.

[00:12:16]Ú, hogy politikai mezőbe tolták át azt, aki mondjuk a normát nem teljesítette.

[00:12:21]Hát gyakorlatilag ki lett plakátolva, szégyenfal volt a bányákban, tehát voltak a akikre büszkék vagyunk, és akkor volt egy ilyen szégyenfal, hogy aki ki nem teljesítette a tervet és nem tudom én micsoda.

[00:12:32]Tehát egy egy állandó presszió alatt volt.

[00:12:35]Hogy azt is látni kell, hogy miközben hatalmas építkezések folynak, és valóban egy sor új üzem létesül, az iparnak a jelentős részében, gyakorlatilag 50-60 éves gépparkon dolgoznak.

[00:12:48]Tehát a technológiai korszerűsítés egy csomó, tehát megépült a Dunai akkori sztálin vasműnek egy jelentős része.

[00:12:56]Nagy Imre helyezi már, vagy avatja fel, deát akkor még csak maga a nagyolvasztó, de hát utána még a a hengermű is egy csomó minden nem készül el, és tudunk mondani egy sor másik új üzemet, amit átadnak, de közben az iparnak a többi részére gyakorlatilag nem jut fejlesztési pénz, tehát nem történik technológiai korszerűsítés.

[00:13:12]Tehát ilyen módon egy elev gépparkon kell ezt a ezt a normát hozni.

[00:13:18]Ugye állandó létszámemelés egy egy a termelésnövekedésnek egy egy fontos inputja.

[00:13:26]Tehát ha arra gondolunk, hogy mondjuk 467 és mondjuk 5556 között a szénbányászatnak a létszáma megduplázódik, akkor tehát mondjuk egy ilyen 60-70000-ről 1400-150000 fő közelébe jut, ugyanakkor van egy elképesztő fluktuáció általában az iparban és a szénbányászatban is.

[00:13:48]Ugye minden ilyen speciális iparásba, iparákban ez külön gondot okoz.

[00:13:52]Tehát a a föld alá úgy leküldeni embereket, aki előtte 30 éven keresztül a mezőn kaszált és a a a villannyal is alig találkozott.

[00:14:03]Mondjuk ez ez elképesztő.

[00:14:05]És hát ennek megfelelően a szénbányászatban és az iparban rendkívül magasabb a a balesetek és a halálos baleseteknek az aránya az 50-es évek közepén.

[00:14:15]amikor az értelmiség szembesült a helyzettel, tehát ők hogy reagáltak erre, hogy na most itt azért tegyünk még valamit [torokköszörülés] a gazdasági képhez hozzá, és ez részben már az értelmiséghez is átvezet.

[00:14:33]Tehát itt 1945 utántól kezdve [horkantás] eleinte ugye a háborús és népellenes bűnösök pereiben később pedig az úgynevezett ágazati perekben itt a itt az ipari szakembergárdát és a menedzsmentet megizedelik.

[00:14:55]Tehát itt ugye hogyha most kis túlzással nyilván itt a szaktörténész engem majd kiigazít.

[00:15:01]De kis túlzás, hogyha mondjuk nem jutott evék hús az adott hónapban, akkor rendeznek egy húsi pert, hiszen nem arról van szó, [horkantás] hogy rossz a tervgazdálkodás, meg meg amiket itt elmondtunk.

[00:15:13]Hát akkor szabotás van.

[00:15:15]Szabotáltak a a húsiari szakemberek, de az szinte az összes ágazatban vannak ilyen perek.

[00:15:21]Nyilván a leginkább közismert két per az a Maord per meg a standard, de mondom ezen kívül hát a bányá vis azok viszonylag koraiik, de hát aztán utána van bányász.

[00:15:33]Í 5354-ig húzódik [torokköszörülés] egészen el.

[00:15:35]Tehát álland állandóan felelősök keresése olyan értelemben, hogy nem történt hiba természetesen a központi irányítás részéről, hanem a végeken szabotálják.

[00:15:46]Ezért azért, mert ők kulákok, mert ők ellenségek, mert a népellenségei fasiszta, hortista, fasiszta, régi katonatisztek, az ellenségképzis.

[00:15:57]Hát az egy állandó vaskos eszköz.

[00:15:57]És ha már a kulákokat ugye említettük, akkor a azt nagyon fontos megemlíteni, hogy akiket a korszakban kuláknak neveznek, az már belecsúszik gyakorlatilag az egykori, amit középparasztnak, tehát a 20-25 holdas gazdák, akik egykor lényegében egy falusi gazdaságnak vagy egy falusi társadalomnak a a törzsét és a a kvázi elitjét adták, ők és a náluk nagyobb gazdák.

[00:16:23]És szerintem itt érdemes egy néhány mondatot azért a az agráriumról még szólni, és aztán az értelmiségre vissza fogunk térni mindenképpen.

[00:16:32]Tehát, hogy a a korabeli ugye látni kell, hogy 60-65%-on a a korabeli népességnek az az agráriumban dolgozik, onnan nyeri a megélhetését, ők látják elelmiszerrel az országot.

[00:16:45]Ezt az agráriumot, mint valami feneketlen és kimeríthetetlen forrásra tekint a a tervgazdálkodás.

[00:16:54]pénzügyileg kizsigereli, kivonja, a terményt elviszi ugye a begyűjtési rendszerrel, hogy biztos biztosíthassa a város ellátását.

[00:17:05]És akkor előállnak azok az extrém helyzetek, hogy mondjuk a a sztálin városi pártbizottság azon morgolódik, hogy a szabolcsi heti ingázók a a sztálin városban sütött kenyeret hordják haza.

[00:17:20]És most akkor ez milyen ciki?

[00:17:20]Mert akkor a sztálin városban élőknek nem jut elég kenyér.

[00:17:26]Ez így hát ez az abszurd, amikor az agrárvidékről származók hazahordják a kenyérgyári kenyeret ugye az iparvárosból otthonra, ami hát egy egy ilyen országban teljesen abszurd.

[00:17:40]Abs 10 évvel ezel korábban abszurd lett volna.

[00:17:42]Hát teljesen abszurd.

[00:17:42]És akkor ugye mindenhez jön még hozzá, hogy a politika minden eszközzel azon van, hogy a mezőgazdaságból az ipar számára munkaerőt teremtsen.

[00:17:53]Na most ez nem valami szép lelkű ilyen ilyen ilyen átirányítás, hanem gyakorlatilag a erőszakos szövet tszesítéssel, kényszerkórhozosítással, azadópréssel, az elképesztő, tehát a gyapott ültetési kötelezettség, ezek az új szovjet típusú növények és őrületek ugye aminek a a narancsa meg a a citromtermelése az egyik is, de mondjuk a a gyapó termelésbe mondjuk sok száz alföldi gazda megy tönkre, vagy riz kötelező riz termelésbe.

[00:18:25]Most ezek az emberek elhagyják az agráriumot és 6-700000 ember az első öt éves terv alatt gyakorlát az 50-es évek 50-től 55-ig nagyjából 600000 ember hagyja el az agráriumot és megy át a a az iparba dolgozni.

[00:18:42]Tehát van egy faluról és a való elvándorlás.

[00:18:46]Tehát ezért említettem azt a bevezetőben, hogy van egy óriási migráció is, egy kényszermigráció az egész vizsgált időszakban, ami mindenki mindent felbolít tulajdonképpen átrendezi az életviszonyokat, a kereseti viszonyokat.

[00:19:03]A családok sokszor ott maradnak.

[00:19:07]Nincsen megfelelő lakhatás ezeken a az új ipartelepeken.

[00:19:10]Nem tudnak lakást biztosítani, még sokszor munkászállót is.

[00:19:15]Én néztem például a Tatabányi szénbányáknak a kollektív szerződését.

[00:19:19]50-60 km-ről ingáznak naponta a korszakban.

[00:19:24]Tehát ezt a korabeli közlekedési viszonyokkal így eltjuk érzéni.

[00:19:26]Lehetett és a bánya az három műszak.

[00:19:29]Tehát az hát az három műszak.

[00:19:31]És ugye bevezették ezt a melegcsákány rendszernek nevezett dolgot, tehát hogy a a 6-kor a átveszi és még meleg a csákány, még ki sem hűl a csákány jellen, mikor átveszi.

[00:19:47]Tehát nincsen átadás átvetél időszak, tehát tényleg teljesen pörgetve van a dolog.

[00:19:52]Na most akkor talán összefoglalhatjuk úgy, és erre majd mindjárt mondok egy példát, amire nem kell példát mondani, az az első, hogy a korszaknak a legfontosabb társadalmi élménye a kényszerv, a az elképesztő szabadsághiány, tehát amit ma el se tudunk képzelni.

[00:20:11]Tehát eleve az, hogy mondjuk mondjuk nincs ennivaló, az ugye már jelentősen korrá, de egyébként is hát amiket elmondott a Pali, tehát a kényszer.

[00:20:20]A másik pedig az idegenség.

[00:20:23]Tehát gondoljuk el, ő egy alföldi parasztgazda volt.

[00:20:26]Elmenekül szó szerint a földjéről, mert onnan zaklatják, üldözik, adókirovás, abeszolgáltatás és így tovább.

[00:20:35]Még örülhet neki, hogyha nem, tehát hogyha nem kerül valamelyik ilyen internáló táborba, vagy vagy börtönbe, vagy ilyesmi.

[00:20:43]Most mondjuk elkerül egy szénbányába.

[00:20:45]Ugye ezt ezt ezt is említette a Pali, hogy ez ez ugye már gondoljunk bele a amikor a a salgóarjáni bányákat elindítják, vagy felfejlesztik a monarchia idején, külföldről hoznak be bányászokat, mert ugye a palóc ember az sose csinált ilyet, és azt mondja, hogy ő akkor megy le dolgozni a bányába, hogyha annak ablaka lesz.

[00:21:11]És és akkor 1945-ig valahogy kialakul ott ugye a Kőszénbánya RT az már iskolát is épít, tehát valami egy ilyen bányászati kultúra kezvesülni néhány évtized alatt a helyi társadalomba.

[00:21:23]Már magyar gyerekek is mennek a bányába és így tovább.

[00:21:27]És akkor jön egy iszonyatos váltás.

[00:21:30]Na most arról ne is feledkezzünk el, hogy azért a bányászok között korábban a nyilaskeresztes mozgalom is nagyon erős volt.

[00:21:36]1940-ben országos bányászrájkot szerveznek a nyilasok.

[00:21:39]Na most és erre van is kommunista vezetőnek visszaemlékezése, hogy odajönnek hozzá a sargóarjáni fiatal munkások, hogy hát mi azért beléptünk a gyilasok közé, mert béremelést ígértek.

[00:21:51]Tehát most gondoljuk el, hogy egy ilyen egy ilyen helyzetben odakerül valaki tök más, és ugye nem tehát 6-700 ember, hát ő hol érezze magát otthon?

[00:22:02]Eleve nincs is fizikailag se otthona, mert szükséglakásba meg úgynevezett CS lakásba kerül jó esetben.

[00:22:12]Nagyon baraképítmények cak baraképítmények C az a csökkentett értékű, vagy ágyrajáró.

[00:22:15]Budapesten ekkor rengeteg az ágyra járó.

[00:22:18]Tehát, hogy ez a kényszer és az otthontalanság.

[00:22:24]Tehát azt hiszem, hogy 56-nak talán az, hogy hogy a hogy a magyar ember otthon akar lenni a saját hazájában, az egy az egy alapvető motívum.

[00:22:33]Az kijelenthető akkor, hogy az a társadalmi ígéret, amit a kommunisták megfogalmaztak, hogy itt egy jobb világ jön igazságosabb, ahol mindenki léphet egyet előre, mondjuk kivéve a korábbi uralkodókat, az egy hazugságnak bizonyult, és erre rádöbbennek az emberek.

[00:22:46]Hát szerintem a hétköznapi ember számára az alapélmény ez, hogy gyakorlatilag ugyan a statisztikában ott igyekeznek mindenfélét trükközni, de gyakorlatilag az életnévó az a 38 előtti, tehát mondjuk a a gazdasági válságból való kilábalás utáni időszakot sem éri el.

[00:23:06]Tehát a az átlag persze most a napszámosoktól kezdve mindenkire igyekszik a a korabeli mindenféle a öt éves terv könyvtára című vagy népkönyvtára című remek művő és ívő sorozatban egy ilyen nagyon helyes történeteket lehet olvasni.

[00:23:23]Ö ebből nem tudom 10 1520 jelent meg a Várpalotától Tatabányáig mindenféle tematikával és hát ezek igyekeztek mindaz súlykolni hogy hát ti jobban éltek hát micsoda kilátások vannak és és hát minden megváltozott és hát a a miközben rosszabbul élnek mint a miközben rosszabból éltek mint a a abban az időszakban és akkor most culjunk vissza neki kellett eladni sok futjuk körül ugye a a az nagyon izgalmas kérdés hogy a a a az hogyan találta meg a helyét ebben az alapvetően értelmiség ellenes közegben, merthogy miközben a a műszaki értelmiségre számítottak és igenis sok szaktekintét megtartottak, mégis csak az alapállás az volt, hogy a törzsökös parasztszármazású és a munkás származású az az igazi.

[00:24:18]Tehát így avanzsált mindenki gyakorlatilag a a kiskereskedőből meg mindenkiből munkás lett meg paraszt ugye a a önéletrajzokban.

[00:24:31]viszont ami ami és ugye egy nagyon fontos lépés volt az, hogy a miközben megtartják a nélkülezhetetlen szakembereket bányászatban, hadiiparban, gépgyártásban, járműgyártásban, az agrárium egy részében nagyon tudatos a törekvés egy új kommunista értelmiség kinevelésére, tehát nagyon sok engednek be a felső oktatásba, ugye ilyen gyorsított érettségivel, szakérettségivel.

[00:24:59]Ö ezeknek az embereknek egy jó része megtalálja aztán a számítását.

[00:25:04]Jogi diplomát adtak néhány hónap alatt.

[00:25:06]Ö igen, de hát mondjuk a a miskolci nehézipari egyetemtől kezdve veszprémi felsőfokú képzési Igen.

[00:25:14]Tehát itt van úgymond normális egyetemi felduzzasztás is.

[00:25:16]Tehát itt most nem csak az, amire te gondolsz.

[00:25:20]például Veszprémben, konkrétan Veszprém városában az, hogy 50-es évek, az nem csak az AVH-t meg ezeket jelenti, hanem egy egy nagyon lendületes, fiatalos korszakot is, amikor egyszerűen jöttek a a héves emberek a városba tanulni.

[00:25:36]És most persze azért nem olyan éhinység van, hogy mint mondjuk a Holodomor, hogy ott belehalnak millióan.

[00:25:46]Egyszerűen ahol tömegével megjelennek a fiatalok, ott mindig van egy lendület, egy egy új fajta friss történet.

[00:25:50]Ez ettől meg egy kommunista diktatúra, de az, amit a Pav mond, az nagyon fontos.

[00:25:57]Tehát az, hogy egy óriási, [torokköszörülés] egy egy nem mennyiségi, hanem nagyságrendi változás történik gyakorlatilag.

[00:26:07]Hát és valóban valóban pálya nyílik sok olyan társadalmi csoportnak, akinek 1945 előtt nem volt perspektíva az, hogy ő a felsőoktatásba kerülhet és státuszt válthat.

[00:26:19]Tehát miközben ez egy nagyon tudatos kommunista politika, és igenis elvárják az ideológiai elfűséget, és hogy ezek a ez az új értelmiség kiálljon, és és az új szocialista embertípust testesítse meg és a többi, és a többi.

[00:26:35]Ugyanakkor mégis csak látnunk kell, hogy széles rétegek számára ez igenis egy új karrierlehetőség, egy hatalmas ö előrelépési státuszban való feljebb lépési lehetőséget jelent, hogy ők orvosi egyetemre mehetnek, műszaki egyetemre mehetnek.

[00:26:55]És aztán kicsit átcsatóva, és aztán még néhány gondolaterejéig visszatérnék az értelmességhez.

[00:27:00]Ugye a 56-ban az egyik legdrámaib csalódása a hatalomnak, hogy ezek a fiatal értelmiségek, ezek gyakorlatilag az élére állnak.

[00:27:11]Így van.

[00:27:12]Az egész mozgalomnak.

[00:27:14]Ők csinálják majd a Petőfi kört, ők csinálják a vidék számos városában a 1000 millió vitakört, és ők lesznek azok, akik majd a forradalmi bizottságoktól kezdve mindenhol megtaláljuk őket.

[00:27:26]Tehát ez a hatalom számára egy egy rendkívül keserű csalódás, hogy hát én itt kineveltem a az én gárdámat, én etettem őket, én hoztam őket a felsőoktatásba, szakmát adtam nekik és munkát adtam, és hát ezek munkálisak és nem jó lojálisak, mint mint a kommunista nomenklatúrának bizonyos más részei.

[00:27:49]Én csak egy egész rövid kitérőt szeretnék [horkantás] tenni, hogy hogy ez, amikor így hirtelen történik meg egy új értelmiségi rétegnek a megjelenése, vagy vagy úgymond kiképzése, akkor az az nagyon sokfajta rendszerben, tehát a modernitást vegyük most, tehát mondjuk nem mit középkor vagy antikvitás, az problémákat okozhat, csak így eszembe jut, hogy például Irán ban is az a a sach kezdte el azt, hogy egyáltalán legyen olyan, hogy egyetem, legyen olyan, hogy orvosképzés, legyen újságírás meg ezeket, mármint, hogy szélesebb körbe.

[00:28:29]És ezeknek mondjuk az első generációja nem tudott igazán ellene fordulni.

[00:28:35]Ott volt második világháború megszállás satöbbi, de a a másod, bocsánat az első generációja, de a másodhmad generációja utána az iszlám forradalom idején úgy érezte, hogy akár az még jobb is, jobb ötletnek tűhet, mint mint az a fajta ilyen egypártrendszer meg végül is valahol egy autoriter férdiktatúra, ami előtte 1978-79 előtt volt.

[00:29:02]Tehát, hogy ez mindig egy ilyen nagyon két kétű dolog, amikor hirtelen elindítjuk ezt, és itt is ez történik.

[00:29:11]Na most ne felejtsük el, hogy van egy hihetetlen státusza ekkor még az értelmiségnek.

[00:29:16]Ö, és ez nem csak azért, mertogy ezt a szovjet mantrát ismételgetik, hogy az írók azok a lélek mérnökei, hanem azért itt volt egy nagyon komoly népi írói mozgalom, és ennek egy bizonyos részét megpróbálják becsatornázni.

[00:29:34]Hát az egész állandóan a népre való hivatkozás.

[00:29:37]És és az, hogy például az írószövetség mit mond 1956-ban is, ott hát behívják I és Gyulát a parlamentbe, hogy adjon tanácsot az író elvtárs, hogy ki legyen a miniszter.

[00:29:48]És akkor í és Gyula azt mondja, hogy hát az, aki gyalog végig meg menni a körúton.

[00:29:52]De szóval szóval, hogy hogy egy hihetetlen presztízse van az egésznek.

[00:29:57]Tehát, hogy hogy ez még egyrészt a betű korszaka, másrészt azon belül is egy ilyen robbanásszerű változásnak a korszaka is.

[00:30:07]Oké.

[00:30:07]Tehát 53-ban indul egy új szakasz.

[00:30:10]Itt a nagyon lefolytott, éhes, rossz körülmények között dolgozó társadalomból fellélegeznek, leállítja Nagy Imre a TS-esítést, nagyobb szabadságot enged.

[00:30:20]56-ban [torokköszörülés] ugye Rákosi visszatér, Nagy Imrét megbuktatják.

[00:30:25]Ö miért figyelte Rákosi bizalmatlanul ezt az egész enyhülést vagy enyhítést?

[00:30:34]Hát az alapvető pozícióit és és az egész Nimbuszát kérdőjelezte meg.

[00:30:38]Ez tiszta hatalomtechnika.

[00:30:41]Hát másrész fől ő mélyen hitt abban.

[00:30:41]Én azt gondolom, hogy ez a sztálinista út a kizárlólagosan a a a nehéz iparral.

[00:30:50]Tehát a paraszt az csak arra stáor már halott.

[00:30:53]Hát igen, de a sztalinizmusattól még él és virul.

[00:30:56]Ugyan sokan bírálják és belátják a ennek a a hogy mondjam, túltoltuk a repressziót című dolog, amikor 53.

[00:31:04]júniusban ugye Nagy Imrét és az egész társaságot kihívják.

[00:31:08]Nagy Imre a leginkább meglepődött, hogy most őt ehhez előszedik tulajdonképpen.

[00:31:12]Tehát őnek így olyan nagyon nincsen programja, amikor ez megkapja ezt a megbízást, hogy ő most itt valami átalakítást végezzen.

[00:31:22]És hát maguk a szovjetek is a az elvárásokat meglehetősen ellentmondásosan fogalmazzák meg.

[00:31:25]És aztán mikor mikor mikor a Nagy Imre és az egész reform valahogy elkezdene kibontakozni, akkor pont a szovjetek táncolnak ki mögülle, hogy juj hát azt nem is gondoltuk annyira fogjon.

[00:31:38]túl messzire mentegebek.

[00:31:41]És hát persze rákosi meg állandóan áll tart és ő a hatalmának a tejhatalmát, tehát a tejhatalmának a visszaállítását szeretné elérni, és ilyen értelemben hát az egész nagyimrai kezdeményezést és a a mögötte ébredő erőket és akár a párton belül, akár a párton kívül, hát nyilván igyekeznek ezt visszagyömöszölni a régi keretek közé.

[00:32:04]Tehát ez belülről kezdett repedezni.

[00:32:07]Azt el lehet mondani?

[00:32:09]Hát én azt gondolom, igen.

[00:32:09]Hát ugye a Tibor Fisernek van egy ilyen nagyon gunyoros megjegyzése a Béke a seggély alatt című regényben, hogy hát a az írók kihúzták a a fejüket Rákosi fenekéből, és rácsodálkoztak a világra.

[00:32:21]Most van egy ilyen olvasata is, mert nyilván volt egy ilyen acél mi, hogy hívják gyorsan?

[00:32:29]segítsél már a az írót Acél micsoda, aki ilyen Sztálin dicsőítő verseket írt meg.

[00:32:36]Na mindegy.

[00:32:39]Szóval volt nekem Kónya Lajos jut eszembe, Kony Lajos és hasonlók, tehát akik ugye a Sztálin 70.

[00:32:43]születésnapjára összesereglődve egy egész kötetet töltöttek meg a dicsőítő versekkel és novellákkal, hát ezeknek egy része utána ráébredt, hogy hát ez nem nem biztos, hogy úgy volt jó és és ezt tényleg jól csináltuk.

[00:32:58]Tehát van egy ilyen része is, nyilván van egy olyan része, aki soha egy percig nem hitte el az egészet, ezt az egész szöveget.

[00:33:06]Ugyanakkor én azt gondolom, hogy a párton belüli erjedés nélkül, miután nincsen más legális fórum, tehát én azt gondolom, hogy a anélkül, hogy most itt a reformkommunisták a mennyben menesztenénk, azt látni kell, hogy aki ezen a szűk diskurzusi szférán kívül beszélt, az elég gyorsan az AVH-n találta magát, vagy az internálótáborban.

[00:33:33]Tehát akkor mondjuk a Pentőfi kör sem volt egy valódi nyilvánosság.

[00:33:38]Hát azt mondom, hogy pont ilyen szűk nyilvánosságok lehettek.

[00:33:40]Tehát ha egy bányász vagy egy értelmiségi mondjuk elkezdett volna politizálni és azt mondani, hogy hát a meg kell reformálni az egész pártot, merthogy vagy le kell várt alakítsuk újra szociáldemokrata pártot, vagy amikor 56 őszén elkezdik a szakszervezeten belül, hogy hogyan kellene a munkásjólét helyreállítani, akkor ott ott nagyon sokan semmi perc alatt a vizsgálati fogságban vagy internálásban találhatták volna magukat.

[00:34:11]Tehát azért volt én szerintem kulcsfontosságú az íróknak, az újságíróknak a lázadása és ennek a fiatal pártérnötelmiségnek a szerepvállalása, amikor megcsinálják a Petőfi kört és ezen keresztül ebből a belső nyilvánosságból, az óvatos bírálatokon keresztül bontakozik ki, hogy hát igenis lehet erről beszélni, amikor elkezdjük bírálni a tervgazdaságnak a napi gyakorlatát, akkor ugye persze mindig hozzáteszik, hogy hát vissza kellene térnie az eredeti lenni úthoz és a többi.

[00:34:41]Tehát ezek nagyon óvatos és nagyon kis kis ö hát ilyen ilyen ilyen óvatoska megfogalmazások, de mégis csak a bírálat innen indul, amit aztán megerősít ugye a a a szovjet pártkongresszus, amikor kiszivárog ugye a kruscsúvi beszéd, és akkor mindig rácsodálkozuk, hogy hűha, hát már a szovjet pártfőtitkár maga bírálja Sztálin praxisát, akkor itt lehet, hogy mégis csak tényleg valami baj van a dologban.

[00:35:10]Ugye ezot február az az később az is egy izgalmas kérdés, hogy hogy 56 tavaszáról és nyaráról mit tudunk, mert abban teljesen igaza van a palinak, hogy ez a tehát ami egyáltalán artikulálódhat, tehát ki lehet mondani úgy, hogy utána ne csengessenek be, hogy akkor jössz velünk a fekete autóval, meg egyáltalán bármilyen nyilvánosságot nyerhet.

[00:35:36]Az tehát, hogy az a párton nagyon kívül nem képzelhető el.

[00:35:40]Viszont ha a Petőfi kör legesleeredetét nézzük meg, akkor az ugye még nem Petőfi kör volt, hanem Besenyei kör.

[00:35:48]1953-ban, ami Nagy Imre akkor tehát igazából Nagy Imre egy ilyen hatalmi bázist próbálna magának teremteni.

[00:35:59]Ugye maga a kommunista párt az egyértelműen Rákosi, tehát az ő kreatúrái ennek a rendszernek köszönhetnek mindent.

[00:36:07]Az a minden mondjuk nem sok, de egy picit több, mint ami általában.

[00:36:11]És akkor ő megpróbálja a hazafias népfrontot feltámasztani, és hogy akkor az lenne neki valami hatalmi bázisa, és ebben ő erre a magyaros népi vonalra is próbálna támaszkodni.

[00:36:28]Na most így jön össze a a Besenyei kör.

[00:36:31]Jellemző módon egy fiatal író, ugye Vakatos István aki a fő kovásza ennek a Nemzeti Múzeum körül serte pertélő egyéb értelmiségiek vesznek [horkantás] benne részt.

[00:36:46]illetve jellemző módon az állami népi együttes is ott van a háttérben.

[00:36:50]És ugye a besenyei kör az egy üst ér meg decemberben, amikor gyakorlatilag már már olyan arról 55 december 53 53-ban vagy.

[00:37:02]Tehát már arról beszélnek, ami ami később az 56-os forradalomban tehát, hogy ezek az alapvető dolgok előjönnek és akkor erre azt mondják, hogy na ezt azért talán mégsem kéne, és utána akkor, hogy valami legyen, indul el a Petőfi kör.

[00:37:20]És ennek a jelentőségét nem szabad alá becsülni, mert szó szerint is kicsordul az utcára.

[00:37:29]Tehát a Petőfi kör üléseinek 56 tavaszán már az van, hogy az utcán állnak az emberek.

[00:37:36]És ugye ez a következő lépcsőfog, hogy a pártból a tömegek közé kerül a politika.

[00:37:40]Ez egy nagyon veszélyesnek ittélt dolog.

[00:37:44]Na most ez van Budapesten, de hogy pontosan vidéken, az ország nagy részén mi van?

[00:37:53]Pavi említette ezeket a beszélgető köröket.

[00:37:57]mit tudom én, a Bacsányi kör, akkor a József Attila kör Szegeden, Kossut kör Debrecenben.

[00:38:04]Most ezek viszont már nem a párthoz kötődő figurák, vagy csak nagyon távolról, hanem inkább fiatalok, ahogy ez elhangzott, illetve a 45-48 közötti politikumnak így a nem tudom harmad, negyed, ötöd vonalából megjelenő figurák.

[00:38:24]És ez azért egy jelentős változást fog okozni.

[00:38:26]Ugye én Pécsi vagyok.

[00:38:30]Pécset 1956-ban Hunyadi Szobrot állítottak, és a nagyszabási ünnepségek voltak azért itt a Nándorfehérvári diadal megünneplésére.

[00:38:38]Akkor az is egy ilyen elterelő művelet volt, egy ilyen gőzleeresztő szelep.

[00:38:44][horkantás] Hát azért volt ennek egy ilyen vonulata a a különbözböző nagy filmektől, a 48-as filmektől kezdve, hogy megpróbálta ugye a a még csak két értelmű, nem?

[00:38:59]Nagy hatalom támadása elleni védekezés.

[00:39:05]Hát ezt ezt ezt a belehallást talán nem túlzás ezt ezt én egy kicsit túlzásnak érzem.

[00:39:11]Ön ezt inkább ebbe a nemzeti vonalba próbálnám.

[00:39:14]A nemzeti progresszió vonalát ugye megpróbálták minél messzebbre meghúzni.

[00:39:19]Tehát a 48-as forradalom, Rákózi Szabadságharc, Tököli, akkor ugye a Dózsaféle parasztfelkelés is.

[00:39:28]Hát akkor még attól visszá próbálták ugye ezt ezt valahogy így felfűzni egy ilyen a parasztmozgalmak is a népi vonalra szerintem.

[00:39:38]Hát bocsánat, Hunyadinál is ugye az, hogy ott van egy parasztfelkelő sereg, tehát a keresztesek az azok parasztok ezt kihangsúlyozzák.

[00:39:47]És ugye itt azért a a Hunyadi szobor meg a a Dándorfehérvári emlékévnél ez már az a itt jön a nemzetközi összefüggés, ugye próbálnak Jugoszláviával valamiféle kibékülés felé elmozdulni.

[00:40:02]Pontosabban a szovjetek próbálnak.

[00:40:05]És ugye ennek is van egy ilyen üzenete, hogy hát a magyarok, románok, szerbek ugye együtt harcolnak.

[00:40:15]És akkor eljutunk Rajk újratemetéséig 56 októberében.

[00:40:17]Tehát hogy lett az egyszerre kommunista, belügy, erkölcsi, mérföldkő vagy szelep?

[00:40:27]Hát addigra azért nagyon feszült a hangulat szerte az országban.

[00:40:30]És ezt az egész újratemetést azért nagyon gunyorosan és még az irodalmi újság is sok-sok olyan cikk van, ahol ahol hát ezeket a ott könnyeket ejtő és ruhájukat szaggató kommunista politikusokat hát akik korábban kivégezt akik korábban megszavazták és a többi mindenhez hozzájárultak vagy csak vagy csak nem tiltakoztak.

[00:40:55]Tehát azért ennek a az akusztikája azért már egészen más.

[00:41:02]Tehát ez ez illet kiábrándulás volt.

[00:41:06]Hát több mint kiábrándulás.

[00:41:06]Én azt gondolom, hogy ez megint nyíl beismerése.

[00:41:10]Tehát ugye azért 54-55-től zajlanak rehabilitációk, hibák beismerése.

[00:41:16]Már ugye a szó is borzalmas, hogy ugye kivégzett embereket Igen, az egy hiba.

[00:41:23]Féligmeddig rehabilitálnak.

[00:41:23]Meg ne felejtsük el, még csak 56, csak nyolc évvel, tehát két választási ciklussal van 48 után.

[00:41:33]Igen, nagyon rövid idő teh.

[00:41:34]Hát nagyon rövid idő.

[00:41:34]És ugye jönnek ki a börtönből a a a kommunisták, Kádár János és Vádlottársai és nem tudom én mit ki mindenki.

[00:41:46]És hát van, aki visszatérhet, van aki örül egyáltalán a kitelepítésből a fővárosi igájét, vagy egyáltalán az agglomerációban egy lakást vagy valami nyomorúságos lakhelyet találhat.

[00:41:58]Tehát nagyon széles a skála nyilván, ahogy a represszió áldozatai miként térhetnek vissza, de tulajdonképpen a maga a kommunista hatalom egy állandó hátrálásba szorul és újabb és újabb.

[00:42:14]Tehát egy fontos dolog az, hogy megkezdődik a belső bírálata.

[00:42:20]Ez először értelmiségi köröket érint.

[00:42:22]Aztán amikor már a 56 nyarán vagy kora őszén ugye a Petőfi kör üléseire a cseppeli melósok is elkezdenek beülni.

[00:42:31]Meg már nem 300-an ülnek a Kossutklubban, hanem 7000 ember hallgatja ki hangosítókon mondjuk a a központi tiszti házban zajló vitát, ahol már megszorongatnak pártkori feusokat és kényes kérdéseket tesznek föl nekik a sajtóirányítástól kezdve a tervgazdaság működésén keresztül sok mindenről.

[00:42:53]Ugye a szovjet párt főtitkárnak ez a fele más coming outja, hogy hogy hát akkor hát itt rosszakat csinált a Szálin és hát mennyi bűnt és mennyi mi minden vér ttapad a kezéhez.

[00:43:04]És akkor kijönnek a börtönből a kommunisták meg a nem kommunisták, akik beszélni kezdenek.

[00:43:11]Újból megjelennek akár ezeken a vitákban, a félnyilvánosságban.

[00:43:13]Ezek az egykor bebörtönzött emberek.

[00:43:16]Kádár János ugye azért mégis csak valami tisztséget kap már Budapesten.

[00:43:23]És hát ezek mind vagy magának Rákosi Mátyásnak a a szánalmas lemondása, és utána Gerő Ernő, aki már akkor pártvezetőként újra és újra defenzívába szóró kommunikációs szempontból.

[00:43:41]Ezek után ez az újratemetés, ez csak a nyílt bevallása annak, hogy hát saját elvtársaikat ölték meg.

[00:43:46]gyakorlatilag ö abszolút ki elítélhető módon.

[00:43:57]Én szerintem itt egy nagyon fontos dologról nem beszéltünk, de lehet, hogy az egy külön műsort.

[00:44:00]Az, hogy a a magyarországi antikommunista ellenállás az hogyan illeszkedik ebbe a történetbe?

[00:44:10]Volt-e.

[00:44:10]Ha igen, akkor miért nem tehetném föl ugye kicsit abszurdan a kérdés?

[00:44:15]Adjunk egy külön műsort.

[00:44:15]Egy ez egy külön műsor.

[00:44:16]És egyébként szerintem az októberi újratemetés is egy külön műsort megérne, mert mert mindamellett, amit a Pali elmondott, tehát tényleg az, hogy össze vannak zavarodva, tehát ugye ahogy mondani szokás a keresztapa című filmben, pontosabban egyszer mondják, hogy a hatalom elkoptatja azt, akinek nincs.

[00:44:36]Tehát onnantól kezdve, hogy Rákosi elvtársat egészségügyi kezelésre viszik a Szovjetunióban.

[00:44:40]Most akkor ki a főnök?

[00:44:43]Ott is elkezdődik a a problémázás.

[00:44:48]És és ne felejtsük el, hogy a rajk újratemetésre hogyan csatlakozik rá a kolhoszkör, ami ugye egy merő gúnyból meg álcázásból adott név.

[00:44:57]Hogy lesz abból egy saját kis külön tüntetés?

[00:44:59]Én szerintem én azt javaslom, hogy egyrészt végén vagyunk ma a műsoridőnek, de arról arról is egy külön műsorban beszéljünk.

[00:45:10]Máté Áronnak, Gernus Kapának nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak.

[00:45:13]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:45:15]Ennyi fért a Farkasverembe.

[00:45:17]Jövő héten folytatjuk.

[00:45:17]Akik YouTube-on néznek, lájkoljanak és osszák meg.

[00:45:19]Én Velkovics Filmos voltam.

[00:45:21]Viszontlátásra.

[00:45:23]Köszönöm.

[00:45:23]K.