Hír FM 1:20:18

Mindent meg kell tennünk azért, hogy újra "trendi" legyen a konzervatív világlátás és gondolkodás

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Mindent meg kell tennünk azért, hogy újra "trendi" legyen a konzervatív világlátás és gondolkodás
tl;dr
  • Juhász Hajnalka (KDNP) családi indíttatásból, egyházi iskolából és II. János Pál pápa személyes élményéből merítette politikai értékrendjét.
  • Külföldi tanulmányai és munkája során tudatosult benne a hazatérés parancsa: „Senkit nem érdekelsz, és senkinek nem vagy igazán fontos."
  • A 16 év legnagyobb eredményének a női, anyai szerep felértékelődését és a családtámogatási rendszert tartja.
  • A választási vereség egyik oka szerinte a fiatalokkal való kulturális és kommunikációs szakadék, amely a kormányzás kényelmessége miatt mélyült el.
  • Bálint Botond szerint a politika nem mérte fel, hogy a fiatalok kultúrája 99%-ban eltér a szüleikétől, és a kommunikáció ennél sokkal komplexebb térbe került.
  • Juhász Hajnalka szerint a megújulás kulcsa az önazonosság és a személyes megnyílás a választók felé.
  • A beszélgetés hangsúlyozta a választói felelősséget és a demokratikus korrekció lehetőségét is.
  • A boldogság modern, félreértelmezett fogalma helyett a kötődésben és az elérhető élményekben látják a kiutat.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés résztvevői és keretei

Bálint Botond, a Hír FM Szimpla című műsorának házigazdája Juhász Hajnalkával, a KDNP frakcióvezető-helyettesével beszélgetett egy kötetlen, kávé melletti formátumban. A beszélgetés célja nem a közvetlen politikai elemzés volt, hanem annak feltárása, hogy a résztvevők milyen várakozásokkal kezdtek politizálni, hogyan változott a világ és Magyarország az elképzeléseikhez képest, és hol „kanyarodott el" a történet. A műsor két részletben került adásba: az első rész a rádióban hangzott el, a második pedig a YouTube-on folytatódott.

Juhász Hajnalka személyes útja a politikába

Családi indíttatás és a kommunizmus időszaka

Juhász Hajnalka elmondta, hogy szülei a kommunizmus időszakában is elkötelezett keresztény, konzervatív emberek voltak, mindketten orvosként dolgoztak. Soha nem lettek MSZMP-tagok, és édesapja a rendszerváltás után KDNP-s polgármesterként is funkcionált. A politikai kultúra a családi asztali beszélgetések természetes része volt, bár gyerekként ez még nem izgatta különösebben.

Az egyházi gimnázium jelentősége

1994-ben, a rendszerváltás után négy évvel, szülei egyházi katolikus gimnáziumba, a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumba íratták be. Ez akkoriban bátor döntésnek számított, hiszen Miskolcon a lakosság nagy része kommunista és baloldali volt. Osztálytársai megkérdezték tőle, nem fél-e attól, hogy ebből hátránya származik. Az egyházi iskolák visszaadásának időszaka volt ez, és Juhász Hajnalka csodálatos érzésként élte meg, hogy az egyház visszatér az oktatásba. A négy év alatt olyan tudást, alázatot és összetartást tapasztalt, amit máig meghatározónak tart. Az oktatók hitelesek voltak, és vállalták az esetleges hátrányokat.

II. János Pál pápa látogatása

A gimnáziumi évek alatt történt egy életre szóló élmény: az osztállyal részt vettek II. János Pál pápa győri látogatásán. Amikor a pápa a pápamobilban elhaladt mellettük, Juhász Hajnalka visszafordíthatatlan változást érzett magában:

„Életre szólóan azt éreztem, hogy valami bennem megváltozik visszafordíthatatlanul. [...] aki ott állt és közel volt hozzá, ő mi éreztük, hogy ő más, ő szentember, tehát hogy ő egészen más, amit mi egymás mellett érzünk." *

Ez volt az első meghatározó élmény, ami a kereszténydemokrata politikai út felé irányította.

Külföldi tanulmányok és a hazatérés parancsa

Szülei elvárása az volt, hogy a gyerekek itthon végezzék el az egyetemet, de tanuljanak külföldön is, hogy összehasonlítási alapjuk legyen. Az értékrendbeli elvárás azonban egyértelmű volt: haza kell jönni. Juhász Hajnalka ezt a „tanítványt elküldi a mester" hasonlattal írta le: kimész, felszívod magad, és hazahozod az országodnak, gazdagítod azt. Nővére is külföldön tanult, Magyarország első női szívsebésze lett, és szintén hazatért, annak ellenére, hogy a világ bármely pontján dolgozhatna.

A külföldi lét tapasztalatai

Juhász Hajnalka több országban élt és tanult: az Egyesült Államokban kongresszusi ösztöndíjas volt, Franciaországban diplomataként dolgozott, és végigjárta a közigazgatás ranglétráját. Megtapasztalta, hogy minden kultúra izgalmas a maga nemében, de ott nincs az a család, akit a te sorsod érdekel:

„Senkit nem érdekelsz, és senkinek nem vagy igazán fontos." *

Külföldön azt is megtanulta, hogy saját magának kell elintéznie mindent – ha beteg, nincs, aki teát főzzön vagy segítsen. Az angolszász és francia kultúrában mindenki nagyon kedves egy bizonyos pontig, de utána nem érdekli őket, hogy veled igazán mi van. Ezzel szemben itthoni barátai, akik 30 éve kitartanak mellette, sosem mondták, hogy jöjjön haza – de milyen jó volt hazajönni.

A föld illata és a gyökerek jelentősége

Egy meghatározó pillanatként idézte fel, amikor külföldön esett az eső, és a földnek teljesen más illata volt, mint az anyaföldnek. Ez az édeskés szag, ami az ott születetteknek édes, neki zavaró volt:

„Ez volt az az esszenciális érzés, ami ott abban a pillanatban megütött, hogy hú, ez nagyon nehéz, hogy nem olyan illata van a földnek, amikor esik az eső." *

Úgy fogalmazott, hogy aki külföldre költözik, elveszíti az illatokat, az emlékeket, a kultúrát, a gondolkodást, a közösen átélt élményeket, az ízeket, a hazát, a szülőföldet.

A politikai pálya kezdete

A doktori időszakában döntött a hazatérés mellett. Ekkor egy volt gimnáziumi osztálytársa, aki később a Miskolci KDNP elnöke lett, hívta, hogy Rétvári Bence fiatalokat toboroz az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségbe. Így ért össze a gimnáziumi értékrend, a külföldi élet és a hazatérés. 2009-ben, ellenzéki időszakban kezdték el a szövetség munkáját, és hatalmas érdeklődést tapasztaltak: egy miskolci táborba 500 főnél kellett megállítani a jelentkezést, mert nem volt több szálláshely.

„Nagyon értelmes fiatalok voltak ott, nagyon, akik a világnézet, a kereszténység jövője, az istenhit, a különböző trendek [...] szippantani akarták magukba a tudást és együtt lenni." *

Sokan azok közül, akik akkor találkoztak, most is a KDNP-ben és a frakcióban vannak.

A konzervativizmus izgalma és a jövő trendjei

Juhász Hajnalka szerint konzervatívnak lenni azért izgalmas, mert semmilyen változást nem veszel természetesnek – mindenen gondolkodnod kell. Meggyőződése, hogy a konzervativizmus idő kérdésében ismét nagyon komoly trend lesz, és ezen sokat kell dolgozniuk. Hozzátette, hogy a konzervativizmus korántsem jelent avíttságot, sőt, egyre izgalmasabbnak találja.

A 16 év eredményei és a női szerep felértékelődése

Gazdasági kiindulópont

A 2000-es évek végén, 2009 környékén a fiatalok alapvető vágyai közé tartozott a biztos munkahely, a jó fizetés, a külföldi utazás lehetősége, az albérlet kifizetése és a munkahelyváltás szabadsága. Akkoriban iszonyatos munkanélküliség volt, és a közép-kelet-európai érzés az volt, hogy „már megint nem tudunk előrelépni, hanem kettőt hátra".

A női szerep átalakulása

Juhász Hajnalka a 16 év legnagyobb eredményének a női, anyai és feleségszerep felértékelődését tartja. Külföldi tapasztalatai alapján – például Amerikában három hónap után automatikusan vissza kell menni dolgozni, a teljes leszoktatás részeként tejport küldenek az anyáknak – a magyar rendszerben a két plusz egy év otthon töltött idő a legnagyobb ajándék. Szerinte a nők értéke, az anya megtisztelő helyzete egyedülálló itthon a világban.

„Nagyon sok országban lehet a világban élni, ahol nagyon magas az életszínvonal. De a női szerep, az anya megtisztelő helyzete egy társadalom szempontjából egyedülálló itthon." *

Családok és gyermekvállalás

Azt is pozitív fejleménynek látja, hogy egyre több család vállal három vagy négy gyereket – nem nyomásra vagy elvárásra, hanem a család értéke miatt. Hétvégi biciklizése során látott egy édesapát, aki előtt négy kisgyermek tekert.

A magyar virtus

A 16 év harmadik nagy eredményének azt tartja, hogy a magyarok „harcos nép" imázsa visszakerült a térképre. Bár ennek vannak kritizálható vagy negatív vonalai is, az biztos, hogy „minket nem lehet megenni reggelire".

A választási vereség okai és tanulságai

A felelősségvállalás mint konfliktusforrás

Bálint Botond felvetette, hogy a kormány a fiataloknak a lehetőséget adta a felelősségvállalásra, de ez a korosztály nem örül annak, hogy felelősséget kell vállalnia. Szerinte ez a tudatalatti konfliktus a Fidesz vereségének egyik oka: a fiatalok úgy érzik, hogy a kedvezményekkel „megvásárolták" őket, belekényszerítették a gyermekvállalásba, amikor még bulizhattak volna.

Juhász Hajnalka ezt finomította: a kormány nem azt mondta, hogy „így csináljátok", hanem azt javasolta, hogy ha így csinálják, akkor támogatják őket. A probléma szerinte az, hogy a nő fogalmát a 21. században a liberálisok határozták meg, nem a konzervatívok:

„Nekem teljesen más a női fogalmam, és nincs azzal baj, hogy van egy liberális női megfogalmazás, meg egy konzervatív, csak nekem konzervatív nőként [...] ne kelljen elsajátítanom azt a női fogalmat, amit a liberális világ próbál ránk nyomni." *

Személyes tapasztalat az anyaságról

Juhász Hajnalka megosztotta, hogy súlyos gyermekkori betegsége miatt 10 éves út vezetett az anyaságig. Soha nem a karrier miatt halasztotta, hanem az első perctől kezdve szeretett volna gyermeket. Ez az út mutatta meg számára, hogy nőiessége nem teljes az anyaság nélkül. Amikor kisfiát először a mellkasára tette, és a gyermek a hajával kezdett játszani, élete egyik legnőiesebb pillanatát élte át.

A választói visszajelzés ereje

A beszélgetés egyik legmeghatóbb része az volt, amikor Juhász Hajnalka elmesélte, hogy nemrég egy hölgy odament hozzá, sírt, és megkérdezte, átkarolhatja-e, megpuszilhatja-e, mert nagyon szereti, és megviseli a választási vereség. Ez a találkozás döbbentette rá igazán a politikai közösség iránti felelősség súlyára:

„A legnagyobb felelőssége egy politikai közösségnek az a szeretet, amit mi úgy, hogy minket mint magánembert nem ismernek, adnak oda a választók. [...] Kutyakötelessége egy politikusnak, aki folytatja a parlamentben a munkáját, bármilyen helyzetből felállni." *

Ekkor értette meg, hogy a jövő politikai kultúrájában az embernek ismernie kell a szavazót, és a politikusnak ki kell nyitnia az ajtót saját maga megismerésére. Bevallotta, hogy ebben hibát követett el: eddig nem nyitotta ki ezt az ajtót.

A kulturális szakadék és a fiatalok megszólításának nehézségei

A generációs szakadék mélysége

Bálint Botond kifejtette, hogy a fia – aki az ő kultúrájában nőtt fel és az általa adott könyveket olvasta – kultúráját tekintve 99%-ban különbözik tőle. Ennek oka, hogy minden mást, amit hallott, más kulturális elemekből szedte be, töredékekből, nagyrészt az amerikai popkultúrából. A Netflix és Apple TV tartalmait nem is lehet a kultúra szóval illetni – maximum az „indoktrináció" vagy „mosásszavak" kifejezéssel.

„Úgy beszélünk egy azonos magyar nyelvet mondjuk a 20 évesekkel vagy a 18 évesekkel, hogy lehet, hogy a 30 évesek meg a 22 évesek meg a 16 évesek között is van 99% különbség." *

A fesztiválhangulat mint életcél

Bálint Botond szerint a fiatalok úgy használják a fesztiválokat, hogy fesztiválról fesztiválra mennek, és ez nekik egy teljes időtlenség. A probléma az, hogy ők azt várnák el egy kormánytól is, hogy fesztiválhangulatban legyenek egy életen át. A TISZA ezt jól megragadta, de kérdés, hogy amikor majd akar valamit ezektől a fiataloktól, milyen választ kap.

Juhász Hajnalka a mandátumátadás napján figyelte az új arcokat, és nem látta rajtuk azt a fesztiválhangulatot, amit eladtak a fiataloknak. Aggodalomra ad okot, hogy ha a fiatalok csalódnak – márpedig szerinte ez idővel meg fog jelenni –, akkor vajon nyitottak lesznek-e más pártokra, vagy inkább el sem mennek szavazni.

A kommunikáció csapdája

Bálint Botond hangsúlyozta, hogy a kommunikáció nem egyszerűen arról szól, hogy valaki akar mondani valamit, és sikerül is mondania valamit. A legoptimálisabb eset az, ha a címzett érti is, amit mondanak – de ez nagyon ritkán történik meg. A politikának eddig nem volt természete, hogy mélyen meggondolja, mit akar mondani, kinek, hogyan, és hogy azt a másik hogyan fogja érteni.

„Összemérhetetlenül komplexebb térbe kerültünk ezzel az ellenzékiséggel szerintem, mint ahogy a politika gondolja." *

Szerinte nem csak újra kell szervezni magukat, hanem újra kell gondolniuk magukat – egészen odáig, hogy mit kezdenek a vallással, a kereszténységgel, a hívőkkel, a kulturális keresztényekkel, a természetes konzervatívokkal és a racionális liberálisokkal. Ezekből a csoportokból rengeteget elvesztettek, mert nem volt egységes válaszuk a „Magyarország nevű projektre".

A kiút lehetősége

Juhász Hajnalka szerint a 16 év kormányzás után a szakadék, amiben most vannak, szükséges ahhoz, hogy a politikai kultúra képes legyen megújulni. A kormányzás kényelmessége miatt a fiatalok és ők „elmentek egymás mellett". A nagy kérdés, hogy a kisközösségekben, hosszú beszélgetések során képesek-e visszatalálni a fiatalokhoz.

Az első lépés szerinte az, hogy a politikus kinyitja az ajtót saját maga megismerésére. Ha egy fiatal azt mondhatja, hogy „nem biztos, hogy vele egyetértek, de szimpatikus, ahogyan beszél a világról vagy a gondolkodásról", az már egy apró morzsa a bizalmatlanságból a bizalom felé. A fiatalok kritikája lehet a megújulás egyik útja – de ki kell választani, mi az, ami elfogadható az önazonosság megtartása mellett.

A választói felelősség kérdése

Bálint Botond felvetette, hogy a politikában ritkán beszélnek a választói felelősségről. Szerinte aki ide vagy oda szavazott, az vállalta a felelősséget. A demokrácia tartalmazza a tévedés jogát is – mind a politikusok, mind a választók tévedésének jogát. A nagy kérdés, hogy „demokratákat neveltünk-e az elmúlt 16 évben", és hogy a szavazók hajlandóak-e korrigálni, ha nem az jön létre, amit akartak.

Juhász Hajnalka hozzátette, hogy a választói felelősség része az is, hogy ha valaki rosszul döntött, legyen nyitott a változtatásra – ahogyan most ők is nyitottak arra, hogy a fiatalok hangját megpróbálják megérteni.

Az elégedettség és boldogság természete

Bálint Botond hosszabban kifejtette, hogy a modern korban az elégedettség definíciója eltorzult. Az emberek irreálisan elérhetetlen állapotokban keresik az elégedettséget, és egyre több élményre van szükségük. A TikTok például úgy tartja fenn a figyelmet, hogy valójában nem is érdekel bennünket a tartalom – ez a mély programozásunkba férkőzik be. Szerinte meg kell tanulni elégedettnek lenni, és olyan dolgokat kell választani az elégedettség tárgyául, amit az ember meg tud valósítani – például kiélvezni egy jó kávét három percig, vagy sportolni annyit, hogy meglegyen a mozgás élménye.

Juhász Hajnalka ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a nagymamája, aki két világháborút átélt, a végtelen nagy szegénységben is boldog ember tudott lenni. Ezzel szemben a 21. század azt üzeni: ne vállalj gyereket, ne köteleződj el, utazgass, ne kötődj érzelmileg. Szerinte a boldogság szó visszaélésszerű használatáról van szó, és a „ne kötődés" világa űrt hagy az emberben.

Személyes fejlődés és önazonosság

Juhász Hajnalka a beszélgetés végén összefoglalta, hogy a választási vereség után az önazonosság a legfontosabb szó számára. A politikusnak egybe kell esnie önmagával, és a közösségnek éreznie kell, hogy mindenkinek ugyanolyan értékű hangja van. Szerinte ehhez kell visszamenniük: „mindenki hangja ugyanolyan értékű".

Beszélt arról is, hogy a gyermeke leképezi az ő lelki hangulatát – amikor a választási vereség után megviselt volt, a kisfia is érezte ezt. Ez tanította meg arra, hogy milyen nagy felelősség önazonosnak lenni és végigjárni a „politikai gyász" útját, mert a gyermeknek az a természetes, hogy a szülők harmóniában, lelkileg rendben vannak.

Zárógondolatok

A beszélgetés végén Bálint Botond P.G. Wodehouse angol humorista poénjával búcsúzott: „rágjátok meg, amit mondtam". Szerinte a másfél órás beszélgetés tipikusan olyan volt, amit meg kell rágni. Juhász Hajnalka megköszönte a lehetőséget, és kiemelte, hogy bár a beszélgetés borús témákat is érintett, rengeteg pozitív dologról is szó esett.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a bolzenoi akadémián végzett" – valószínűleg egy külföldi orvosi akadémia neve, de a pontos intézménynév nem rekonstruálható az átiratból.
  • „Malcom Shok" – a nemzetközi jogi könyv szerzőjének neve, az átiratban torzult alakban szerepel, a pontos név nem azonosítható egyértelműen.
  • „Fláter György katolikus gimnázium" – a beszélő többször is „Fráter György Katolikus Gimnázium"-ként említi, az első előfordulásnál „Fláter" alakban szerepel, ami ASR-hiba.
  • „Rác Andrásra íróval" – a vendég neve pontosan nem rekonstruálható, a kontextus alapján egy íróról van szó, nem a Rác András bandáról.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ö jó napot kívánok, üdvözlök mindenkit.

[00:00:02]Bálint Botont vagyok, ez itt a Hír FM szinkla című műsora, és juhás Hajnalkával a KDNP frakcióvezető helyettesével, az új KDM frakció frakció vezető helyettesével fogunk beszélgetni.

[00:00:14]A én is üdvözlök mindenkit.

[00:00:14]A témát úgy találtuk ki, hogy ne közvetlen politika legyen, hanem arról fogunk beszélgetni be és kifejezetten beszélgetés formátumban, hogy vajon amikor te elkezdtél politizálni, akkor milyen várakozásokkal indultál neki, hogy mondjuk a következő években hogy fog változni Magyarország és a világ?

[00:00:35]Ö erről így is tudok mesélni, mert valamikor a 90-es vagy a 80-as évek legvégén, amikor kezdtem politizálni, nekem is voltak várakozásaim, hogy milyen jól étbecsodába fogunk élni 30 sok évvel később, és hogy ez mennyire nem valósult meg, és hogy hol kanyarodott el mind a kettőnk vá vállalkozásaihoz képest a világ.

[00:00:53]Erről fogunk teljesen kötetlenül remélhetőleg egy kávé élvezete mellett fecsegni.

[00:01:01]Ez ennél ennél szerintem nincs izgalmasabb.

[00:01:04]Te hogy indultál neki ennek?

[00:01:06]Miért kezd egy szép nő politizálni, ha szabad ilyen csúnya dolgokat kérdezni?

[00:01:11]Köszönöm, nagyon kedves vagy.

[00:01:11]Ezzel sokat szoktam gondolkodni, hogy akinek nagyon markáns a családi indíttatása, a ki tudja-e kerülni azt, hogy nem követi ezt a fajta értékrendet vagy utat.

[00:01:23]És két típusú embert látok.

[00:01:26]van, aki pont lázad a családi indíttatás ellen, vagy vagy pedig nagyon beilleszkedik, besimul ebbe.

[00:01:33]És azért kezdem ezzel, mert a szüleim nagyon elkötelezett, a kommunizmus időszakában is nagyon elkötelezett, keresztény, konzervatív emberek voltak.

[00:01:42]mind a ketten orvosként dolgoztak és élték le az életüket és és a legnehezebb időszakban mondták azt, hogy ők soha nem lesznek MSzp és egyéb pártagság nakak a részesei és édesapám, ő háziorvos volt, de a rendszerváltás után ő KDMP-s polgármesterként is funkcionált.

[00:02:02]És és én nagyon hasznosnak tartom azt, hogy hogy én egy olyan családba születtem, ahol a politikai kultúra az az asztali beszélgetéseknek a része volt.

[00:02:12]És persze gyerekként ez az embert úgy nem nem izgatja annyira.

[00:02:19]De amire kérdezelő, az első döntés volt, aminél éreztem, hogy a szüleim nagyon-nagyon merész döntést hoztak, azt, hogy egyházi katolikus gimnáziumb irattak be 1994-ben.

[00:02:33]Ez Borsod Miskolc, ahol a lakosság nagyon nagy százaléka kommunista és baloldali.

[00:02:38]És én megéltem azt, amikor azt kérdezték az én általános iskolai osztálytársaim, hogy nem fogsz félni attól, hogy téged egyházi gimnáziumba iratnak be, hogy neked ebből óriási hátrányod lesz.

[00:02:50]1994-ben 94-et írunk, tehát a rendszerváltás után négy évvel csak úgy így van.

[00:02:54]És akkor alapnézőink számá hallgatóink számára.

[00:02:56]És és ez azért izgalmas a fiatalságnak, mert mert érdekes a történelemnek, vannak szakaszai, aminél ha nem is ugyanaz történik meg, de érezzük azt, hogy hogy ismétlődhet a történelemnek egybizonyos hangulata vagy szituációja.

[00:03:10]És én ezt így éltem el 94-ben, hogy Fláter György katolikus gimnáziumba járni, az lehet hátrány, vagy valaki úgy gondolja, hogy ez hátrány.

[00:03:19]Ugye akkor a jezsuita és az egyházi iskoláknak a a visszaadása, a vissza megkapásának, a vissza visszaadásának az időszaka volt.

[00:03:26]Ez egy nagyon fontos időszak.

[00:03:29]Tehát ezt hangsúlyoznunk kell, hogy csodálatos érzés volt azt érezni, hogy az egyház visszajön az oktatásba.

[00:03:34]Mert azt tudom mondani, hogy mi abban a négy évben olyan elképesztő tudást, alázatot, összetartást, én csak jót tudok mondani, és nem azért, mert mi most itt beszélgetünk, hanem bizonyos szempontból burokban is tartottak minket, mert mert azt éreztük, hogy hitelesek az oktatóink, akik bejöttek egyházi iskolába pedagógusként, és vállalták adott esetben az ez esetleges hátrányokat.

[00:04:05]És azért is kezdtem ezzel, mert ebben a négy évben volt egy olyan élmény, ami meghatározta, hogy én keresztény demokrata politikus legyek később.

[00:04:13]Ez pedig amit mindig meghatottsággal tudok elmondani, ez Szent I.

[00:04:19]János pál pápa győri pápa látogatása volt Magyarországon.

[00:04:24]Mi osztálykirándulással, az osztállyal együtt mentünk el, és ott a közelében ugye a kis pápamobilban haladt el mellettünk, és akkor életre szólóan azt éreztem, hogy valami bennem megváltozik visszafordíthatatlanul.

[00:04:43]És és a fiataloknak is mondom azt, hogy abszolútan nem elítélve azt, aki ebben nem hisz, de aki ott állt és közel volt hozzá, ő mi mi éreztük, hogy ő ő más, ő szentember, tehát hogy ő egészen más, amit mi egymás mellett érzünk.

[00:04:58]És ez volt az első olyan meghatározó élmény az életemben, amikor azt mondtam, hogy hogy ehhez az ehhez az úthoz valamilyen módon közöm lesz.

[00:05:11]És a a második nagyonnagyon meghatározó az a szüleimnek a mentalitása, hogy itthon mindenképpen el kell végezni az egyetemet.

[00:05:19]De azt szeretnék kérni tőlünk, hogy tanuljunk külföldön, mert mert összehasonlítási alapként nagyon fontos, hogy te ne csak azt hallod, hogy jaj, a külföld ilyen szuper, ilyen fantasztikus, ilyen sok lehetőséget rejt, hanem lásd annak a nehézségeit is.

[00:05:38]És ezért a nővérem és én is tanultunk külföldi egyetemeken, de az értékrendbeli elvárás volt, hogy nekünk haza kell jönni.

[00:05:47]Tehát az nem lehet opció, hogy hogy mi kint maradunk, hanem az az opció, hogy mint ahogyan a tanítványt elküldi a mester, kimész, felszívod magad és hazahozod az országodnak, és ezt gazdagítod.

[00:06:01]Nagyon rácsatlakoznék erre a erre az elvárásra, ugyanis számomra ugye én segítőként dolgoztam nagyon sokan.

[00:06:06]Igen.

[00:06:08]Én sose értettem azt, hogy amikor egy szülő elhagyja a gyerekét bármilyen szempontból, de azt se értettem soha, amikor egy gyerek elhagyja a szüleit, akár úgy, hogy külföldre megy és az unokák meg minden oda odakötik később.

[00:06:23]Tehát, hogy hogy ezt fennoghatatlannak tartottam, hogy hogy ez ez az úgy gyakran létezik.

[00:06:27]És ugye manapság meg szinte nem ismerünk olyan családot, ahol nincs olyan gyerek, aki így vagy úgy külföldre költözött volna, vagy külföldre házasodott volna, és hogy hogy a nekem ez a teljesen természetes várako többen nem is kell fölvetni, hogy hogy hát elmész külföldre tanulni és hazajössz.

[00:06:48]Hogy lehet egy országot váltani?

[00:06:50]Olyan durva, mintha nemet váltana az ember körülbelül a a az én számomra.

[00:06:54]Ez ez na nagyon fontos, mert ugye, hogy mi a természetes, és most meg most meg nem mi nem a természetes, azt ilyen félmondatokból lehet megérteni, hogy ez egy szülői üzenet.

[00:07:06]azért ne felejtsük el a 90-es évek végén meg a a 2000-es években azért a nyugat vonzása nagyon más volt a már nagyon nagyon és és szóval azokat is szeretném megvédeni akik így döntenek mert mert mert lehet különböző az értékrendünk de az ember fiatalon azt hiszi hogy semmi sem probléma és hogy semmi sem fog hiányozni de hiányozni fog és és ami a legnagyobb felelősség egy gyerekszülő kapcsolatb amit én most látok Az az, hogy a idős szülők magukra maradnak, és bizony én nem tudnék élvezni semmilyen kultúrát, hogyha tudom, hogy az én két idős szülőm itthon van, és nekem azt a szeretetet és gondoskodást, amit én megkaptam tőlük, azt most tudom visszaadni.

[00:07:52]És az az idő, amit velük tölthetek, az nem fordítható sem pénzre, sem karrierre nem váltható.

[00:07:59]Tehát, hogy ez a lelki egyensúly, a lelki nyugalom szerintem szerintem pontosan ezen a keresztény értékrenden alapul.

[00:08:06]És és és azt hiszem, hogy a hitelesség az ott kezdődik, hogy ők hogyan gondoskodtak rólam, és most, hogy itthon vagyunk, és itt maradtunk, mi hogyan gondoskodunk róluk.

[00:08:15]És szerintem ez az ajándék, ez az egyik legnagyobb az életemben.

[00:08:19]És és a amikor az ember megérzi azt, és ezt ezt mindig szeretem elmesélni, hogy én nagyon vozultam az angolszáz kultúrához és meg is szerettem volna ismerni.

[00:08:32]Édesanyám, mielőtt az orvosi egyetemet elvégezte, ő magyar angol szakra járt, és még Ország Lászlónak volt a tanítványa, aki a szótárakat írta, de harmadévesen úgy döntött, kitűnő tanulóként az egyetemen, hogy ő mégis csak orvos szeretne lenni.

[00:08:44]De az angol száz kultúra iránenti vonzalmát, szeretetét azt átadta nekem.

[00:08:48]És amikor én megérkeztem ebbe a csodálatos országba, amelyről 1984 óta már négy éves korom óta hallottam, akkor az első szívenütés az az volt, hogy amikor esett az eső, akkor a földnek teljesen más illata volt, mint az anyaföldnek.

[00:09:05]És zavart ez az édeskés szag, ami aki ott született, annak annak édes nekem zavaró.

[00:09:12]És ez volt az az esszenciális érzés, ami ami azt ott abban a pillanatban ott megütött, hogy hú, ez ez ezért ez nagyon nehéz, hogy nem olyan illata van a földnek, amikor esik az eső.

[00:09:25]De de az is szerintem egy nagyon fontos pillanata volt az életemnek, hogy hogy tudjam azt a tudást jól hasznosítani, mert ehhez viszont egy tudatos gondolkodás kell.

[00:09:37]Tehát aki haza szeretne jönni, én minden hozzám gyakornoki időszakot töltő fiatalnak azt tudom mondani, hogy kell egy stratégia az életben.

[00:09:47]Ha egy diplomád van, az csak egy a többer fiatal diplomája közül.

[00:09:52]És amit én az angolszáz kultúrából megtanultam, az a specializáció fontossága, hogy nem sok mindenben kell nagyon-nagyon jónak lenni, hanem egyben, de lehetőleg abban te legyél a legjobb, vagy a jó legjobbak között.

[00:10:08]És ez az esszencia, ez a találkozás, ez a hazaérkezés, ez azért volt nagyon izgalmas, mert akkor pont a doktori időszaka volt, hogy kint kezdjen, vagy itthon, és mindenképpen itthon szerettem volna.

[00:10:21]És akkor úgy hozta a jó Isten, hogy a Fráter György Katolikus Gimnáziumban lévő osztálytársam, aki most a Miskolci KDNP elnöke, hívott, hogy Rétvári Bence nagyon-nagyon szeretne olyan fiatalokat toborozni az ifjúsági Kereszténydemokrata szövetségbe, akiket érdekel a politika, konzervatív keresztény demokrata, jobboldali fiatal.

[00:10:42]És így ért össze a gimnáziumi értékrend, a külföldi élet, a pont hazaérkezésnek a találkozása.

[00:10:53]Szóval ez ilyen nagyon nagyon izgalmas volt, és és azt éreztem abban a abban az időszakban, hogy hogy bár fiatal vagyok, és a fiatalokban mindig van egy természetes lázadás, hogy egyém a világ, az oroszlán, be akarom járni az egész világot, utazni akarok, élvezni akarom az életet, de hogy de hogy iszonyat biztonságot jelent számomra a családom, nagyon nagy biztonságot.

[00:11:18]Én végigjártam és Amerikában is éltem és Franciaországban, Amerikában ösztöndíjas voltam, kongresszusi ösztöndíjas, Franciaországban pedig diplomata.

[00:11:25]Tehát, hogy én abszolút piciről felfelé évek alatt a közigazgatást végigjártam.

[00:11:33]És és én nagyon megéltem azt, hogy hogy minden kultúra a maga nemében izgalmas, de ott nincs az a család, akit a te sorsod érdekel.

[00:11:42]Senkit nem érdekelsz, senkit nem érdekelsz, és senkinek nem vagy igazán fontos.

[00:11:49]És ezért jó különböző kultúrákban élni, mert megtanulod azt, hogy saját magadnak elintézed azt, hogy mondjuk ha lázas beteg vagy, akkor hogyan mész el az orvoshoz, és nincs aki teátfőz, és nincs, aki segít, és nincs, aki ott van, és nincs akinek számítasz, mert az amerikai, az angolszász és a francia kultúrát is megismerve mindenki nagyon kedves egy bizonyos pontig, de utána nem nem érdekli őket, hogy veled igazán mi van.

[00:12:15]és az itthoni barátaim, akik kitartottak mellettem, akik 30 éves barátaim, sosem mondták azt, hogy gyere haza, de milyen jó volt hazajönni.

[00:12:22]És ugyanazok a barátaim, akik akik 35 évvel ezelőtt, tehát hogy megmaradtak a barátságok.

[00:12:29]De de ez egy fontos üzenet a fiataloknak, hogy hogy mindennek ára van, mindennek.

[00:12:34]Tehát ha valaki úgy dönt, hogy hogy egy másik országban folytatja az életét, az az ő személyes döntése.

[00:12:41]De az illatok, az emlékek, a kultúra, a gondolkodás, a közösen átélt élmények, az ízek, a haza, a szülőföld, az azt akkor azt azt elveszíti az ember.

[00:13:00]És és azért is volt izgalmas, mert nővérem szívsebész lett.

[00:13:02]Magyarország első női szívsebésze.

[00:13:05]Ő is a bolzenoi akadémián végzett.

[00:13:07]Nagyon kinyílt volna számára a világ bárhova, mert szívsebészből a világ minden részén hiány van.

[00:13:12]Az egyik legnagyobb szellemi és fizikai terhel terhelhetőséget elváró szakma van, amikor 12 órát áll a műtőbe nőként.

[00:13:22]Tehát az ilyen típusú területre az egész világ igényt tart, és itthon van.

[00:13:26]És ez egy nagyon-nagyon nagyon nagyon helyes út, ahogyan a szüleink, mert mert ahogyan én 46 éves leszek most nyáron, és mondhatom azt, hogy ahogyan öregszem, érzem, hogy ez az út, ez a keresztény demokrata út ez ez végig végig meghatározta, hogy hol a helyem, és akár most ellenzékben, hogy hol a hol a szerepem, és hol a helyem, és hol a feladatom és felelősségem.

[00:13:51]Ez egy nagyon kulcs szó, hogy ez a hely keresés, mert ugye ez feltételezi az embernek azt a gondolatát, hogy van van helye és egy hely nélküli világban élünk most tulajdonképpen.

[00:14:05]Tehát ha nincs nincsenek helyek, ahol a ahol te létezel, hanem tulajdonképpen a helyeket viszed magaddal a telefonoddal meg minden hasonló módon a világhá csüngve, akkor azt gondolod, hogy bárhol bárhol lehetsz.

[00:14:20]Tehát nagyon kellemesen avítés marad, amiről beszélünk.

[00:14:23]Ugye nekünk ez a természetes.

[00:14:27]A de ugye a a a progresszió mindig a arról felejtel beszélni, hogy mi az, ami elveszik, nem az ára.

[00:14:33]Mi az á csak egy egy időnk van.

[00:14:36]Én szociológus vagyok, mindig elmondom, az időnek számít, hogy mit csinált 50 évvel ezelőtt, 100 évvel ezelőtt, 20 évvel ezelőtt egy emberre egy átlagos napján, és most mit csinál?

[00:14:45]És hogyha ezt összehasonlítjuk, akkor a fráz kitöri az embert, mert mert az elmúlt 150 évben már vagy háromszor kicserélődött teljes egészében a mondjuk a 40 alatt, a most 40 alatt lévőeknek a a napja, hogy mit csinál.

[00:14:57]És a ez a cserem gyakorlatilag mindegyik igazából most lehet variálni, de mindegyik az elmúlt 20-25 évben volt.

[00:15:07]Tehát, hogy a a generációs szakadék nem 20-25 év között van, évenként van, hanem most már néhány évenként.

[00:15:14]Tehát úgy érzem, hogy közöttünk is van három év különbség.

[00:15:20]Az egy fél generáció, de a úgy érzem még így is, hogy mintogyha hasonlók vagyunk, de azért messze vagyunk egymástól, azért érzékelek dolgokat, ami most a műsoron értelmében kívül esik, de a de hát mi egy nyelven beszélünk, viszont egy 20 évesnek ezek az üzenetek gyakorlatilag gyakorlatilag nem léteznek.

[00:15:41]Térjünk visszakötnék itt akkor oda, hogy hogy mi az alapkérdés, hogy hogy amikor elkezdtél politizálni, akkor milyen országot ugye bekerültélgi keresztény demokrata fórum vagy szövetség szövetség szövetség és és akkor akkor mi volt a várakozásod akkor ilyen 25-26 éves lettél a jó Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:16:03]hogy mi volt a várakozás, hogy hogy hova lehet eljuttatni ezt az országot, mert engem az zavar, hogy nekem 89-ben volt egy várakozásom, és nagyon nem ott vagyunk.

[00:16:12]Tehát hogy hogy és ez már az a 15 évi különbség az sokat számít, hogy mi volt a te korosztályod várakozása, hogy hova jutunk?

[00:16:20]Ugye ez azért izgalmas időszak, mert akkor annyira jó akkor a nemzetközi szervezetek mindig is mondjuk mi nemzetközi jogászok, hogy igazából az aranykorukat érték, azóta már egy nagyon komoly mélyrepülést élnek át.

[00:16:36]Ennek több oka van, de hogy ugye a 2004-2005-ös év, hogyha azt nézzük, akkor nekünk a NATO uniós csatlakozásunknak az izgalmas időszaka, és és nagyon vártak minket ezekbe a nemzetközi szervezetekbe, és egy nagy küzdelem volt azért, hogy mi uniós tagok legyünk hosszú éveken keresztül, fejezettlezárásokon át.

[00:16:56]Nagyon nagyon sok munka volt abban, hogy hogy bejussünk az Európai Unióba.

[00:17:01]És az ilyen szempontból ezeknek a szervezeteknek az aranykora volt.

[00:17:05]Tehát a lehetőség, a politikai dialógus, a kommunikáció, a találkozások, az, hogy konzervatívnak lenni izgalmas, és azt azt továbbra is tudom mondani, hogy konzervatívnak lenni nagyon izgalmas és korán sem jelent a victtosságot, ahogy az emberéért, nem hévesen, de ahogy az emberért egyre jobban izgalmasnak találja ezt a konzervativizmust.

[00:17:26]Erre hadd reagáljak erre, akkor mire izgalmas konzervatívnak lenni?

[00:17:27]azért izgalmas konzervatívnak lenni, mert semmilyen változást nem veszel természetesnek, tehát mindenen gondolkoznod kell.

[00:17:35]Igen.

[00:17:35]Mindenen.

[00:17:35]És és ez nagyon izgalmas és nagyon én meggyőződésem, hogy a konzervatív, és tudom, hogy haragszanak ezért, de a konzervativizmus idő kérdésében megint egy nagyon komoly trend lesz, és ezen nekünk sokat kell dolgoznunk.

[00:17:47]De hogy mit éreztünk azó, akkor azt éreztük, hogy hogy tele van, tele vagyunk lehetőségekkel.

[00:17:52]És ami fontos, hogy hogy amikor mi viszont 2009-ben az ifjúsági keresztényot a szövetséget elkezdtük, az egy ellenzéki időszak volt.

[00:18:00]Tehát amiben most vagyunk, az akkor egy ellenzéki időszak volt.

[00:18:04]És láttam a fiatalokon azt, amit sok fiatalon most csin látok, hogy hogy az újdonság, az új, a lehetőség, az izgalom, a más legyen, amit már eddig az semmiképpen se.

[00:18:19]És ez valószínűleg minden fiatalban, én én nagyon hiszek a fiatalokban, és nem kritizálom, nem ítélem meg őket, mert magamon is, magunkon is láttuk, hogy mennyit változtunk 20 év alatt, hogy mennyire másképpen gondolkodunk, és mennyi pofont kaptunk, amikor azt hittük, hogy hogy lehetünk önzők, mert egy mondatban csatolnék vissza hozzád a a azon kérdésed kapcsán, hogy hogy engem az zavart a külföldi létben, hogy ez csak rólam szól.

[00:18:44]Tehát édesapám karamboloózott, és nem voltam itthon.

[00:18:49]És és szerencsés helyzet volt, mert mert túlélte, mert szóval de nem voltam itthon, és azt éreztem, hogy ez az önzőség.

[00:18:55]És szerintem itt itt itt volt egy olyan pont, amikor azt mondtam, hogy a hazáért igenis kell.

[00:19:00]Tehát, hogy ez is egy izgalmas dolog, amikor elkezd az motiválni, hogy hogy itt vagyok, fiatal vagyok, én mit tudok a hazámért tenni?

[00:19:09]Mert a fiatal az, aki aki aki talának talán nyitottabbak a szenzorai arra, hogy milyen milyen különböző irányok jönnek.

[00:19:17]És akkor akkor volt egy ilyen reményteli időszak abban, hogy a nemzetközi szervezetek csatlakozása után talán lesz 2009 után majd egy egy politikai változás, ami meg is történt, és olyan hihetetlen mennyiségű fiatal jött, csak azért mondtom el, hogy a fiataloknak ez egy nagy jellemzője, amikor amikor amikor a kritika, tehát a kritika az mindig egy egy fiatal fiatal generációra jellemző, és szerintem helyes is sajátosság.

[00:19:45]annyi fiatal volt a tábor.

[00:19:49]olyan több 100 olyan olyan egészen elképesztő számok jöttek, hogy tud arra emlékszem, hogy a Miskolci Egyetemen kellett megszerveznem egy tábort, és meg kellett húznom, mert nem volt annyi szállás helyünk, hogy azt mondtam, hogy 500 főnél nem tud több jönni, és egy csak ez csak egy három napos nyári tábor volt.

[00:20:07]már nem tudtuk elhelyezni a kollégium, nem tudtunk több szállást biztosítani úgy, hogy hogy ne a diákoknak kelljen, hanem mi próbáljuk ezt megoldani a a KDNP segítségével, hogy hogy akkor volt egy iszonyatos bum.

[00:20:21]Nagyon értelmes fiatalok voltak ott, nagyon, akik a világnézet, a kereszténység jövője, az istenhit, a különböző trendek.

[00:20:30]Szóval, hogy szippantani akarták magukba a tudást és együtt lenni.

[00:20:35]És nagyon sokan, akik akkor találkoztak, most itt vagyunk a KDNP-ben és a frakcióban.

[00:20:40]Tehát tehát hogy hogy ez egy generáció, aki akkor elkezdte és és bejárt egy utat, és tudom, hogy minden fiatal fiatal csikó is ki akar futni a mezőre, de én én mindig azt tudom javasolni a fiataloknak, akik gyakornoki programokra jönnek hozzám, és be lehet járni a parlamentbe, meg meg bizottsági ülésekre be lehet jönni, hogy azért izgalmas bejárni a ranglétrát, mert az egyetlen dolog, ami megment téged a szakmai pofonoktól?

[00:21:12]Lesz, de a rutin, a rutin tehát, hogy én úgy kerültem be 2018-ba a az országgyűlésbe, hogy én akkor már referens, főosztályvezetőhelyettes, főosztályvezető, kabinetfőnök helyettes, főtanácsadó, miniszteri főtanácsadó, tehát nyolc évet töltöttem ennek az útnak a bejárásávában, és mindenkinek egyéni az útja.

[00:21:36]Tehát van, aki alkalmas arra, hogy hirtelen ugorjon, de de az élet sajnos visszaigazolja azt, hogy ezeket nem lehet megspórolni.

[00:21:48]És és és azt gondolom, hogy hadd csatoljam oda azt, hogy ez a jelenlegi ellenzéki pozíció azért nem tör meg, vagy nem visel meg, mert ebben is a az önfejlődés, az újrafelállás, a megerősödés, az önkritika időszakát látom, mint potenciális lehetőséget és forrást.

[00:22:15]És és azt gondolom, hogy ez egy izgalmas dolog, hogyha ezt a fiataloknak át tudjuk adni, hogy hogy mi is emlékszünk arra, hogy semmitől nem féltünk.

[00:22:22]Tehát, hogy összepakoltam két bőröndbe, és a világ egyik legnehezebb egyetemén elkezdtem egy egy tanult, egy egy időszakot, ahol rajtam kívül mindenki angol anyanyelvi volt.

[00:22:33]Hát ma nem biztos, hogy ezt ezt ezt megmerném csinálni, ezt bevenném vállalni, mert mert a tapasztalatból adódóan már a miben nem vagyok jó, vagy mi az, amit még nem tudok, hogyan fogom ezt megcsinálni, de a fiatal a szemszögéből az van, hogy hát ki nem, ha én nem.

[00:22:54]És és szerintem azért nagyon jók ezek a nehéz helyzetek.

[00:22:59]Én ugye oda már felsőfokúval mentem.

[00:23:01]Ez az úgynevezett szótár nélküli felsőfokú.

[00:23:03]Ez az ávizsga, amit nemzetközi nagy egyetemeknél meg kell csinálni.

[00:23:08]Ezt sokan ismerik.

[00:23:08]Tehát az egy nagyon komoly elevenni a nagy nyelvtudást igényel.

[00:23:12]És a azt szerettem volna neked mesélni, hogy hogy az első három nemzetközi közjogi óra után, ahol a az oxfordi egyetem professzorai jöttek minket tanítani, sírva jöttem ki, mert egyetlen szót nem értettem abból, amit mond, mert a szaknyáv és éjszakákon át szótároztam, tehát hogy nekem azért kellett 10 órát tanulnom, mert 5 óra volt a szakszónak a kiszótározása, és 5 óra maradt.

[00:23:40]annyit bírt az agyam, tehát először 4 órát, 6 órát, 8 órát, 10 órát, 12 órát angol nyelven.

[00:23:49]És azért csodálatos az agy, mert egy idő után nem értettem a teljes m nem tudtam volna neked megmondani, hogy abban a mondatszerkezetben az a szó mit jelent, de mondatot értettem.

[00:23:57]És az is egy nagyon nagy pof volt, hogy jó, hát én itt megérkeztem.

[00:24:02]Aha.

[00:24:02]Hát ez a nyelvvel kapcsolatos ilyen típusú megértési élmények ezzön tak tanítani kellene.

[00:24:11]Pont fordítva van.

[00:24:11]Én nagyon pocsékul nagyon pocsékérzékem.

[00:24:13]Rosszul beszélek angolul.

[00:24:15]viszont a van néhány ilyen nagyon speciális hobbim a kozmológia meg ilyesmi és az ott meg ott pont így vagyok, hogy miután tudom, hogy miről van szó, a finomságokat is érdem meg.

[00:24:28]Ugye hát ott a a magyar szókincs és a az angol szókincs között nincs olyan hihetetlenül feszülő különbség, de egyébként ezek a nyelvi meg megértési élmények iszonyúan fontosak.

[00:24:39]Én azt látom, hogy sok ember ezt nem nem éli át ilyen mélységben.

[00:24:44]Ugyanis a ugyanis egy a ugye a a ha már visszakanyarodtatunk, úgyis le van korlátlanul időnk, tekintsük úgy, hogy a a amikor egy másik nyelvet beszél tanul az ember, akkor ugye egy másik kultúrával is ismerkedik, és a másik kultúrában ugye a fogalmak mást jelentenek.

[00:25:01]Tehát ugye ez fontos, hogy a ha a magyar kultúrát ismered, de hiába tanulsz meg angolul, a angol az angolt magyar kultúrán keresztül fogod beszélni.

[00:25:09]Ez egyértelmű.

[00:25:09]Tehát a tehát nem ott lesznek a szójelentések pontosan, ahol nem nem ahol az angol nyelven vannak, vagy hát ugye a a akár az amerikai angolban, vagy ott is gondolom a regál regionális angolokban is rengeteg iszonyatosan eltérő különbségek vannak.

[00:25:26]sokkal nagyobbak, mint a a mai magyarban egyébként.

[00:25:28]Pedig itt is van egy csomó regionális ö hang hangsúly eltérés.

[00:25:30]Én még a 70-es évekkor gyerekkoromban éltem nagyon sokat falun meg Tanyavilágba.

[00:25:38]teljesen tehát nem is lehet összehasonlítani, de ugye és itt utalnék vissza egy mai élményhez, hogy valaki azzal támadta a magyar érettségit most, hogy hogy 150 évvel ezel meg 100 évvel ezelőtti emberek gondolatait kellene megérteni, és hogy ez ez a szavakat értik a a diákok, de az, hogy mit akarnak valójában mondani, azt nem.

[00:25:59]És tehát, hogy hát ez a kultúra Igen.

[00:26:05]Igen, hogy vissza visszalátunk visszalátunk.

[00:26:07]Én társadalomtörténetet is tanultam a 1820-as magyar nyelvű izékat olvastunk és döbbenet volt látni, hogy hogy vannak teljesen korszerű mondatok.

[00:26:17]Nyilván kicsit mást jelentenek, de hogy hogy a magyar nyelv hogyan hogyan van az adott korchnológiájában, hatalomgyakorlásába, a társadalom szerkezetében benne.

[00:26:26]Hát a erről szólna az értelmiségi képzés.

[00:26:31]Tehát az ráadásul az érettségi az az értelmiségi létnek, vagy hát a diplomás létnek ne koptassuk az értelmiségi szót, a diplomás létnek a a az előszobája, és hogy ha ha nem látod legalább 200 évre visszamenőleg a saját kultúrád és a saját nyelved fejlődését, akkor miről beszélünk?

[00:26:49]TikTok videókról beszélünk, de de ha most nem akarok gonosz és gunyoló lenni, akkor ez a ez a legnagyobb lényeg, hogy aki kimegy külföld tanulni, ezt az élményt kapja meg egy nagyon mélyen úgy, hogy teljes egészében a másik kultúrából, és hogy ez egy olyan személyiségfejlesztés, amit semmilyen módon nem lehet megszerezni, tehát sem filmt nézéssel, sem Nest sorozatoknak a nézegetésével nem lehet megszerezni.

[00:27:14]és a és hogy viszont a a amit te magyar tudást, magyar kultúrát kiviszel, az ott elveszik.

[00:27:20]Tehát ha ha te meg akarod a kettős a ké a kétszeres tudásodat őrizni itt a fiatalokra gondolva, ahhoz akkor vissza kell jönni ide, csak akkor működik ez a dupla és nagyon jól működik.

[00:27:31]És tudod a a akkor a ami ami bennem volt akkor azt ugyanúgy tovább vittem.

[00:27:37]Az érdekes talán hát e tekintetben ebben az egybe kora érett voltam, hogy én úgy mentem ki Angliába meg Amerikába, meg Franciaországba is, hogy aki magyarral találkozik, az most én vagyok és nekem nagyon-nagyon jól kell tanulni, jól kell viselkedni, felkészültnek lenni, mert ők rólam fogják azt az országot majd gyakorlatilag leképezni.

[00:27:59]kényelmes belső késztetések ezek.

[00:28:02]Tehát egy korán és ugyanezt képviselem az elmúlt nyolc évben a külügyi bizottságnak az alelnöke voltam és mindig ezt képviseltem és bárkivel találkoztam legyen az ellenzéki abszolút liberális extraliberális szélsőséges szélsőséges nézeteket valló de én mindig azt mondtam hogy hogy hogy hogy aki velem találkozik az most egy magyar emberrel találkozik és abból le fog valamit szűrni És szerintem ez ez azért volt kint izgalmas, mert mert ezért például jó kimenni és hazajönni, mert ott kívülről látod saját magadat, magadat, látod a kultúrádat, látod az előnyöket, a hátrányokat.

[00:28:44]És például, hogyha mi megkérdezzük egymástól, hogy hogy te hogy vagy, mi válaszolunk erre, ott ember nem fog erre válaszolni, és ezt tudomásul kell venni.

[00:28:55]És ez így van az amerikai kultúrában, az angolszász kultúrában is.

[00:28:58]Ha én most bejöttem reggel és megkérdeztem, hogy hogy vagy, akkor akkor én azt várom, hogy te, hogy erre azért ne azt mondd, hogy kösz jól, hanem hogy igenis, hogy hogy vagy, tehát hogy rossz kedved van, jó kedved van, és ezek csak egy részei ennek a történetnek.

[00:29:12]És és és az is például úgy bennem maradt, és ezt is szeretném veled megosztani, hogy ugye nagyon drágák voltak kint a könyvek, tankönyvek, nem tudtam azokat megvenni.

[00:29:26]De ki lehetett kölcsönözni, de én vizuális típus vagyok, tehát én, hogyha nem firkálom össze a könyvet, akkor nem tudom rögzíteni.

[00:29:32]És könyvtári könyvvel ezt nem tehettem meg, és ezért volt egy kicsi fénymásoló, ami ott volt a könyvtárban, és a nemzetközi közjogi könyv az 860 oldalas volt a Malcom Shok, aki az én személyes mentorom volt.

[00:29:46]Ő a Queens Council Queen Queens Councilnak volt a akkor az ügyvédje, ami a királynő tanácsadó testülete.

[00:29:53]Az egy nagyon-nagyon magas rang az Egyesült Királyságban.

[00:29:56]És én lefénymásoltam a 860 oldalt, de mivel a papír is olcsó volt, amit vettem, szerte szélyel vágta az ujjaimat, és tudod, amikor így az összes ujat be van ragasztva és be van kötve, emlékszem arra a pillanatra, de boldogan mész haza, hogy hogy tudsz miből tanulni.

[00:30:15]És és ezek nekem akkor nehéz volt, mert éjszaka én ott szétvágtam az ujaimat, és és de megvolt a könyvem, és tudtam miből tanulni.

[00:30:24]És akkor éreztem meg például azt életemben először, hogy hogy olyan természetes, hogy itthon megkapom a megveszem a könyvet, megkapom a könyvet, ugye a tankönyv például az általános iskolai oktatásban ugye az ingyen tankönyv mekkora dolog, de hogy például ahhoz, hogy le tudjak küldni tanulni, nekem órákat kellett fénymásolnom, hogy hogy legyen miből.

[00:30:42]És ez is szerintem egy olyan érték, amit amit amit olyan természetesnek veszünk.

[00:30:50]Közben egy nagyon érdekes dolgot mondtál, hogy ugye, hogy nem érdekel senkit, hogy hogy vagy valójában.

[00:30:53]Nem.

[00:30:55]És hogy ennek mekkora a jelentősége, és hogy mekkora a kultúrák közötti különbség.

[00:30:59]A Ronald Reagenről mondta azt valaki, hogy neki az volt a szuperképessége, és tulajdonképpen ezzel nyert két választást, elnökválasztást Amerikában, hogy amikor csak nyolc másodperccel lekezelt valakivel, akkor az illetőnek megadta azt az élményt, hogy Ronald régen a előtte a kaliforniai kormányzó előtte közepes sztár filmszínész, az csak ráfigyel.

[00:31:19]Igen.

[00:31:22]Tehát és ezt és ezt elő tudta a a a tökommunikáción keresztül is ki tudta sugározni Amerikára.

[00:31:26]Ezzel nem tudtak versenyezni a ugye és nekünk ez meg természetes, hogy mi sokkal jobban figyelünk egymásra.

[00:31:32]Tehát hogy egy és ez a a két világ közötti politikát is teljesen különbözővé teszi, hogy hogy teljesen másképp kell politizálni.

[00:31:40]Ezért nem működnek sokszor az angol világból, Amerikából átszedett kampányüzenetek, mert például ezeket a különbségeket nem veszi nem veszi nem veszi figyelembe, hogy ezek a a kommunikáció is mennyire fragmentált, mennyire mennyire csatornafüggő, mennyi mennyi mindenre kell odafigyelni.

[00:31:59]És egy olyan személyes élményt kapcsolnék ide, ami teljesen friss, mert két vagy három napja történt, és láttam, hogy egy hölgy nagyon figyel, de nagyon néz, nagyon néz, nagyon néz, és és akkor odajött hozzám, és hát nagyon megható volt, mert borzasztóan sírt, és és kérdezte, hogy átkarolhat-e, hogy megpuszilhat-e, mert hogy nagyon szeret, és hogy ő őt nagyon megviseli a választási vereségünk és és nagy tényleg őszintén és nagyon hosszan és nagyon-nagyon sírt és akkor akkor értettem meg azt és magam előtt is szégyellem saját magamat, hogy csak nyolc év után értettem meg ezt igazán, hogy a legnagyobb felesé felelőssége egy politikai közösségnek az az a szeretet, ami amit mi úgy, hogy minket mint magánember nem ismernek, adnak oda a választók és és hogy kutyakötelessége egy politikusnak, aki folytatja a parlamentben a munkáját, bármilyen helyzetből felállni, mert ha nekem azt egy választó odaadja ajándékba, hogy ő szeret engem, és anélkül szeret engem, hogy ismer, de bízik abban a politikai kultúrában, közösségben, amit én képviselek, akkor nekem elementális erővel kell felelni, és az újratervezés gombot megnyomni, és képviselni azokat az embereket, akik hisznek bennünk, és ahogyan sírt a válamon szó szerint éreztem azt, hogy hogy én most értettem meg igazából, hogy hogy mit jelent politikusnak lenni.

[00:33:40]Nem csak a nemcsak a a politikai üzeneteinknek a közvetítése, nem csak a parlamenti munka, nem csak a külügyi munka, és ezeket nem derogálva mondom, mert ezek mind fontosak, hanem és és azt hiszem, hogy ezzel nekem egy új fejlő fejezet kezdődik az életemben, hanem hogy emberként engedjem magam megismerni, mert azt gondolom, hogy a jövő azért a politikai kultúráé, ahol az embert ismeri a szavazó.

[00:34:10]És ez a politikus döntése, hogy kinyitja-e ezt az ajtót, vagy nem nyitja ki.

[00:34:14]És én úgy döntöttem, hogy kinyitom, és nem a családomat fogom, a férjemet, a gyerekemet megmutatni, hanem saját magamat, mert mert azok a azok az irányok, ami a jövőben jönni fog, a liberalizmus és a konzervativizmus nagyon erős összecsapása, ott érez éreznie kell a választópolgárnak, hogy hogy ez az ember, aki ott ül, és én rászavaztam, és engem képvisel, az erős, hiteles és hiszabban, amit csinál.

[00:34:43]És szerintem én ebben egy nagyon nagy hibát követtem el, hogy én nem nyitottam ki ezt az ajtót.

[00:34:48]És talán nem is volt ez egy elvárás, hanem ez most vagy vagy nem tudom, hogy ez biztos, hogy egyébként valahol ez egy elvárás, de az nagyon fontos, hogy a hogy a választó, aki kiáll melletted, aki vitázik a ezekért az értékekért, aki elmegy, aki szavaz, aki nehéz helyzetben is azt mondja, hogy Fidesz KDNP-s marad, az az ismerje azt az embert, aki aki akire jó odateszi a voksát, és ez egy teljesen más politikai kultúrát fog elindítani akár bennem is, mert amikor el fogok mondani egy politikai vitáról vonatkozó véleményt, azt emberként is el fogom mondani, hogy szerintem miért fontos nőként, anyaként, feleségként, családként, magyarként, uniós tagállami választópolgárként.

[00:35:34]Tehát, hogy egy sokkal nagyobb kaput kell kinyitni ebben.

[00:35:38]Szerintem sokkal nagyobb kaput, mert a mert a személyes szimpátia a az úgy tud fenn maradni, ha azt látja a választó polgár, hogy hiteles ez az ember.

[00:35:47]Márpedig, ha kinyitod az ajtót, akkor egy idő után kiderül, hogy te hiteles vagy nem hiteles.

[00:35:51]És szerintem ennek a hölgynek az őszinte fájdalmán éreztem azt, hogy hogy fejlődnöm kell, és és tudom a fejlődés irányt, és ez szerintem ez egy fontos dolog.

[00:36:05]Ez nagyon fontos.

[00:36:05]Most hirtelen nagyon közeledünk a 40 perchez.

[00:36:09]A ha reményeink szerint folytatjuk a dolgot, utána a YouTube-on majd meg lehet nézni, de itt majd lassan a végére érünk.

[00:36:15]De azért annyit tegyünk hozzá, hogy nagyon lényeges dolog derül ki az én számomra, hogy ebből, hogy hogy ugye hát nem vagyunk olyan sokan, hogy ne ismerhetnénk mind egymást, legalábbis helyben.

[00:36:29]És ha valamit megspóroltunk az utóbbi időben, azt a fajta kényelmességet, hogy hogy helyben beszéljünk egymással, és ugye a helyben az a szó szerinti helybent jelenti.

[00:36:40]Budapesten néhány utcányi területeket jelent egy mezővárosban talán 10000 főnél is tulajdonképpen a városrészeket, a alszeget vagy a felszeget egy faluban is.

[00:36:52]A pécsi püspök mondta azt a a katolikus férfiaknak, hogy rendezzenek ilyen férfi beszélgetéseket.

[00:36:58]És nálunk volt több is ilyen a környékből, a karér falvakból meg a város határából van lakom én, hogy ott összehívott egy egyik kategóikus felebarátunk ilyen férfi beszélgetéseket, ugyan őknek is össze kell járni, de mégis a van ennek valami ilyen szepált üzenete is, de nem erről szól a dolog.

[00:37:22]Tehát nem a nem, hogy a férfiak elvonulnak, hanem hanem vannak férfi dolgok, amiket a férfiaknak kell kifecsegni, ha ha így tetszik.

[00:37:29]És hogy engem engem erre is meg engem is meghívtak erre és nagyon tanulságos beszélgetések voltak, mert a a legfontosabb dolog történik ilyenkor az emberrel, hogy olyan dolgokat mondanak neki, vagy olyan érzéseket, vagy összefüggéseket, vagy gondolatokat, vagy vagy kontextusokat dobnak föl neki, amiket maga nem gondolt volna.

[00:37:49]És a én azt tanultam meg a legjobban, hogy a politikus legnagyobb problémája az az a típusú elzárkózás, amikor amikor azt gondolja, hogy neki van egy válasza egy kérdésre, és ne zavarják más válaszokkal.

[00:38:02]És a a vereségünk egyik oka szerintem az, hogy hogy ezeket a legalsó szintű diskurzusokat és a az ebből a következő föl információ fölfele áramlást, azt valahogy valahogy elfelejtettük meg.

[00:38:15]Ne, nem tudom, hogy megvolt-e a 16 év elején, de az biztos, hogy a végén már nem.

[00:38:23]És és valahogy megspóroltuk, és megfizettük az árát, hogy volt azért 5-600000 ember, akivel jól láthatóan nem beszéltünk a az elmúlt elmúlt egy-két évben, mert már nem ránk szavazott.

[00:38:34]Én így fogalmaznám meg.

[00:38:38]És egy percünk van.

[00:38:38]Én a most a legfontosabb szót ugye a amit így zárásként szeretnék mondani, mert mindenki azt kérdezi tőlünk, hogy hogyan tovább, és politikai aspektusok szerint erre azért kell egy idő, hogy ezt kialakítsuk, de én az önazonosság szót tudnám mondani, azért az önazonosságot, mert mert ezeket a a közösségeinket, amiről te is mondasz, a a mi hasonló gondolkodásunk köti össze.

[00:39:06]a politikus essen egybe önmagával.

[00:39:11]És ugyanolyan, mint tehát, hogy hogy igenis azt kell éreznie a mi közösségünknek, hogy egy mi, én is, te is, mindenki egy ebből a közösségből, és mindenkinek ugyanolyan értékű hangja.

[00:39:23]Na, ez az, amihez vissza kell mennünk, hogyha most azt kérdeznék tőlem, hogy hogy mi a legfontosabb első lépés, hogy mindenki hangja ugyanolyan értékű.

[00:39:33]Hát nagyon szépen köszönöm.

[00:39:33]Akkor a YouTube-on folytatjuk.

[00:39:34]Ez itt a Híf szimpla című műsora volt, és Juhász Hajnalkával, a KDNP frakcióvezető helyettesével beszélgettünk.

[00:39:42]Hát nem is tudom, hogy miről, de nekem nagyon szórakoztató beszélgetés volt.

[00:39:46]Viszont viszont hallásra.

[00:39:49]És akkor a YouTube-on meg lehet hallgatni a többi részét is a dolognak.

[00:39:52]Köszönöm szépen.

[00:39:53]Viszont hallásra.

[00:39:55]Jó.

[00:39:55]És akkor tulajdonképpen folytatjuk is, mert ezt a vágó megoldja ezt a ezt a dolgot.

[00:39:59]Ön még erőltetném ezt a kérdést, hogy hogy nyilván egész végig arról beszélgettünk, hogy személyesen a te világlátásod teljes egészében meghatározta, hogy nyilván milyen világot világ milyen világot akarsz.

[00:40:11]Én ezt úgy szoktam megfogalmazni magamnak, hogy a k a 2000-es években, amikor a Gyurcsány ératom volt, akkor egy volt egy ilyen liberális konservatív asztaltárságunk, hogy minden héten először csütörtökönként, aztán utána szombatonként összejöttünk és beszélgettünk mindenről, lovakról meg politikáról, meg filozófiáról, meg 1000 millió dologról.

[00:40:34]És azon röhögtünk mindig, hogy Pinocs Chilejében üldözö ugyanezekkel a mondatokkal üldözött baloldali értelmiségiek lennénk körülbelül, tehát hogy a 70-es években.

[00:40:46]hogy hogy ez egy nagyon lényeges kérdés, ugye, hogy hogy a én ugye nem vagyok vallásos a ahogy a fiam mondta öt éves korában, amikor a hittan szóba vagy hat éves korában az hittan szoba került, hogy hát ő inkább ezt a robbanásos verziót választaná.

[00:41:08]De ugye kulturál én nagyon nem szeretik ezt a a katolikusok meg a reformátusok, de én kulturális keresztény vagyok, katolikus családból származom.

[00:41:15]És abszolút azt gondolom, hogy én szeretnék liberális lenni egy konzervatóbb katolikus világban.

[00:41:23]A mert azok azok teljesen értelmezhető viták, mint egykori szociális munkásnak a azért a a valós valóság meg az erkölcsi valóság ütközéséről rengeteg mondanivalóm van.

[00:41:36]És ahhoz van ehhez viszonyulni.

[00:41:36]Ezzel a világgal az a fő problémám, hogy már amit most a mainstream, a nyugati mainstream ugye a főleg a 40 alatti emberek esetében a a világgá tesz, hogy abban semmiféle szabály, semmiféle kapaszkodó nincsen.

[00:41:49]És ugye a az én egy olyan ugye a szocializmus voltam fiatal, egy olyan világban nevelkedtem, ahol megvoltak a szabályok, ami ellen lázadni lehet.

[00:41:59]És nem értem azt a lázadást, amelyik egy szabályélküli világ ellen van, mert ugye a mert itt aztán a Fidesz túl sok szabályt nem fogalmazott meg, vagy a magyar jobboldal a magyar fiatalok számára azon kívül, hogy ne heroíozzanak már 16 évesen, azért ezt nem tudom erős szabálynak tehát egy túlzó, túllépő szabálynak leírni, és hogy a próbáljuk meg egy más nyelven, ne a ne a kereszténység, ne a katolikuscizmus nyelvén meg ne is a kulturális kereszténység nyelvén, hanem egy egy meg nem is a politika nyelvén, hanem talán valamilyen konyhanyelven az lenne a legjobb megfogalmazni, hogy amikor mi voltak várakozásaink arról, hogy milyen lesz a a világ, és nem voltunk abban az értelemben optimisták, hogy nem lesz egy tökéletes olyan jobboldali konzervatív erős liberális dolgokkal megselt világ, amilyet mondjuk én szerettem volna, a a akkor a hanem hanem a valóság ágos világ az milyen lesz, mert ugye a a kéne mérni az elmúlt 16 évünket, mondjuk, hogy hogy milyen mi mit szerettünk volna, és h, mert ugye ez az első kérdés, hogy mi hova szerettük volna, hogy a Fidesz által vezetett Magyarország 16 év alatt eljusson, és most hol hova hova jutottunk végül?

[00:43:20]Amikor és akkor konyhanyelven, tehát hogy mit mi fiatalok azt éreztük, hogy mi azt szeretnénk, hogy legyen jó munkánk, legyen jó fizetésünk.

[00:43:29]Ugye a 2000 10-es évek előtti időszakbanos munkanélküliség.

[00:43:35]Igen, hát nagyon nagy munkanélküliség volt.

[00:43:37]Iszonyatos munkanélküliség volt.

[00:43:40]Tehát mi azt szerettük volna, hogy legyen biztos munkahelyünk.

[00:43:41]Ez az egyik, a másik, hogy utazhassunk.

[00:43:42]Persze nagyon-nagyon az embereknek nem volt pénze utazni.

[00:43:45]Tehát a nyaralás az a az a külföldre az egy elképzelhetetlen dolog.

[00:43:52]vagy nagyon-nagyon tehá nagyon nagyon ritkán jutott el bárki is, hogy nyaraljon külföldön, hogy hogy ki tudjuk fizetni az albérletet, hogy hogy hogy tudjunk magunkról egyáltalán gondoskodni és hogyha nem jó a munkahely, akkor tudjunk például váltani.

[00:44:07]Ezek olyan alapvető dolgok voltak, ami ma már tehát szóval az, hogy hogy a teljes foglalkoztatottság és ezek ilyen nagyon kulcszavak, de hogy tehát, hogy mi nekünk akkor a kevesebb az több volt, mert annyira nem volt jó helyzetben a akkor az ország gazdasági helyzetben 2009 magasságában, hogy hogy olyan olyan olyan érzésed volt, hogyha azt vissza akarjuk idézni konyhanyelven, hogy hogy már hogy már megint ezt a nehéz gazdasági helyzet ben lévő közép-kelet-európai nem tudunk előrelépni, hanem kettőt hátra érzéssel.

[00:44:43]Most akkor mit csináljak magammal fiatalként?

[00:44:45]Tehát, hogy nekem nem ez egy ez egy ilyen nagyon nagyon kereső időszak volt.

[00:44:49]És ez elmúlt 16 év és szerintem ugye pont azt mondtuk, hogy hogy a konstruktív ellenzéki szerep az két dolgot jelent most, hogyha mostanra átfordítom.

[00:45:00]Az egyik az, hogy azért amit elértünk és amikre büszkék vagyunk, amellett kiállunk.

[00:45:06]De ha úgy érezzük, hogy valamiben jó ötlete van a most megalakuló új kormánynak, akkor abba nyitottságot mutatunk.

[00:45:14]Tehát, hogy én ez ebben látom a konstruktív ellenzéki szerepet.

[00:45:16]És a kérdésedről válasz, hogy a 16 évnek a legizgalmasabb fejlődési éve például pont aőket érintette.

[00:45:25]Tehát, hogy én én én megéltem azt, és láttam Amerikába, három hónap után neked vissza kell menni.

[00:45:31]Pont nem lehetsz a kisbabáddal.

[00:45:35]Nem lehet, nem nincs, nincs, nincs ilyen opciód.

[00:45:41]És és emlékszem, hogy mutatták a a kollégák, hogy már el is küldték három hónap után automatikusan az édesanyáknak a a tejport, tehát a teljes leszatás.

[00:45:48]És és hogy és hogy hogy az anyaság a hogy hogy az, hogy kettő plusz egy évet otthon lehetsz, ez ez a legnagyobb édesanyaként a legnagyobb ajándék a gyerekünkkel töltött.

[00:46:04]a legnagyobb és az, hogy hogy hogy az eszelmentesség meg sok-sok sok mindent hallottunk erről, de a nők értéke, tehát én ezt látom az egyik legnagyobb fundamentumnak, a legnagyobb eredményének a a 16 év alatt, hogy a nő, az anya, a feleségszerep iszonyatosan felértékelődött és és szerintem ha ezt konyhanyelvre le akarjuk fordítani, nagyon sok országban lehet a világban élni, ahol nagyon magas az életszínvonal.

[00:46:36]De a női szerep, a az anya megtisztelő helyzete egy társadalom szempontjából egyedülálló itthon.

[00:46:43]Tehát ezt nem gondoltam volna, hogy milyen fejlődési ívem megy át.

[00:46:49]És és az, hogy hogy hány család vállal most már három vagy négy gyereket, ugye milyen klassz, hogy hogy hogy azért ezt látni, hogy most is bicikliztünk a hétvégén, és akkor jött egy édesapa, és előtte négy kis pöttöm tekert.

[00:47:03]Szóval, hogy hogy a családok elmentek abban az irányba, hogy nem egy gyerek, nem kettő, és nem nyomásra, nem elvárásra, hanem a család értéke.

[00:47:09]És szerintem szóval ez egy iszonyatosan izgalmas fejlődési folyamat.

[00:47:14]Ez a kettő, ami nagyon-nagyon elindult, és ami nagyon a nagyon a nagyon a kormányzásunknak egy esszenciális eredménye.

[00:47:22]És erre hadd reagáljak ki, szavad ne feled, vagy inkább fejezd be, és akkor utána visszatérek.

[00:47:27]meg az, hogy bármi kritika ellenére szerintem az, hogy a magyarok harcos nép, azt megint visszatettük a térképre.

[00:47:36]És és ez most ezt uniós meg nemzetközi aspektusban mondom, és ennek nyilván nagyon sok kritizálható vagy negatív vonala van, de hogy minket nem lehet megenni reggelire, az az biztos.

[00:47:46]És és ez ez szerintem a virtusunkban ott van, az esze a szöveteinkben ott van, a magyarságunkban ott van.

[00:47:54]Aha.

[00:47:54]Ö igen, csak ami a nagyon érdekes, amit a nagyasággal kapcsolatban mondtálam, ugye ezzel elején teljesen egyetértek.

[00:48:01]Csak az a baj, hogy a ez a mi nő és a mi anyadefiníciónk és a a mi alatt a a kulturális keresztény embereknek a definícióját érzem.

[00:48:14]A nő definíciója teljesen megváltozott.

[00:48:19]A másik műsorokban is elmondtuk ezt, hogy a például egy csomó a Tiszára szavazó fiatal házaspár, gyerekes házaspár azért szavazott a Tiszára, mert a elvégezte az egyetemet, megtalálta a párját, összeházasodtak és jöttek a kedvezmények és a a kedvezmények a hatására gyváralták a tehát olyan értelemben, hogy belekalkulálták a kedvezményeket, és amikor szembesültek a szülőségnek a a kihívásaival, tehát azzal, hogy hogy mit jelent szülőnek lenni, akár esetleg kettő vagy három gyerek anyukájának meg apukájának lenni, akkor e akkor a mai korszellem úgy fordítatta le a fejükbe ezt a dolgot, hogy őket tulajdonképpen megvásárolták ezekkel a kedvezményekkel és belevonták, bele belecsalták, belekényszerítették-e ebbe, amikor még lett volna 15 évig bulizni és lehetett volna három gyerekük 35 éves korok után és nem lehetett volna, de most ez ugye ilyenkor már amikor megvan vannak ö az embern hajlamos ezt ilyen valóságként és ugye ez nem pszichológizálás hanem a a ma a mai kor férfi és nő vagy nem is tudom hogy egyáltalán használja-e már a nyugati mainstream ezeket az elavult fogalmakat tehát a a férfi és nő fogalmából következik ugye a mert a nőnek is a az önmegvalósítás a legfontosabb része de nincs ez nem tartalmazza a gyerekvállalást tehát gyakorlatilag egy kilugzott férfi szerepé változtatták, és olyan embereknek, olyan tömegeknek adtunk a nőknek és a családhoz való kedvezményeket, amelyek akik akik ezt nem tartják annyira fontosnaknak, mint mi.

[00:50:03]És ugye Orbán Viktor mondta azt, ahogy 2006 után mondta neki egy barátja, hogy sose fog választást nyerni, mert ő munkát akar adni az embereknek, ők pedig pénzt szeretnének, vagy valami ilyesmi.

[00:50:15]Aha.

[00:50:15]Én még egyszerűben azt, hog a kormány a fiataloknak a lehetőséget a felelősségvállalásra.

[00:50:23]És ez a korosztány nem akar nagyon nem örül annak, hogy felelősséget kell vállalnia.

[00:50:28]És a és én például erre a konfliktusra fordítom le a a tudatalatti konfliktusra fordítom le a Fidesz veresegének az egyik egyik okaként ezt a ezt ami ami történt ezt a végtelen erős elutasítást azért izgalmasabbit mondasz mert azt mondtad hogy lehetőség a felelősségre ha ezt egy kicsit finomítjuk akkor lehetőség a lehetőségre mi nem azt mondtuk ezt így csináljátok hanem azt azt javasolt hogy ha ezt így csináljátok, akkor mi ebből így támogatunk titeket.

[00:51:01]Bizos létezik a a ugye egy fajta nyomás egy csomó családban azért egy 30 év körüli lányra, hogy hogy a szülők azt mondják, akik nagy isten ugye valószínűleg fidesz szavazók voltak a mondjuk még 22-ben vagy 18-ban, hogy azt mondják a a nyomást gyakorolnak a a a lány gyerekükre, hogy hát mondjuk azért 30 körül vagy 26-27 éves kor körül kéne gyereket vállalni.

[00:51:28]Ez simán lefordítódik.

[00:51:30]Így nincsenek már ilyen, tehát a a ugye mi össze mi összetetten érjük meg a dolgokat és időrendi módon, tehát van egy fejlődés élményünk.

[00:51:37]volt egy 60-as év, vagy a 70-es évek elején készült magyar film, az a címe, hogy velünk kezdődik minden.

[00:51:46]És a a film is nagyon izgalmas, mert egy kicsit más módon ugyan nem nem ezt sugalja, amiről most én beszélni fogok, de a cím egy tökéletes választás, hogy ez az első nemzedék a a 2000 előtt, kicsit előtt és utána születettnek nekek a nemzedéke, aki tényleg úgy is tudja, hogy ő vele kezdődött minden.

[00:52:08]Tehát ők tehát ők kaptak egy kész világot és és nekik ez természetes.

[00:52:15]És és ami ugye a gyerek a gyerek akkor voltak gyerekek, amikor a gyurcsányi megszorítások meg az egész szörnyű időszak volt, de erre már nem emlékeznek, mert a szüleik mindent megtettek értük.

[00:52:26]Utána pedig utána pedig ők ők úgy érzik, hogy kevesebbet kaptak volna, mert több járt volna.

[00:52:34]És erre nekünk nem volt válaszunk, mert mi csak valóságos dolgokat tudunk adni.

[00:52:39]Igen, csak hogy az is izgalmas az életben.

[00:52:41]Nem tudom, hogy ezt a mondatot te hogyan tudnád átformálni vagy kiellemezni, de az a nem is rossz hírem, hanem talán a már a korunkból, hogy a szabadság is unalmas egy idő után.

[00:52:54]Unalmas, unalmas a szabadság egy idő után.

[00:52:56]Izgalmas sokáig, de egy idő után ugyanolyan unalmassá válik, mint bármely közhely.

[00:53:02]Tehát, hogy szerintem talán az üzenetünknek a megfogalmazása volt az, hogy mi nem keretek közé akarjuk szólítani a fiatalokat, mi nem elvárunk dolgokat, hanem hanem egy életívnek a lehetőségét rejti az a gondolkodás magában, amit mi fontosnak tartunk.

[00:53:21]És nekem az a legbaj legnagyobb bajom, hogy a nő fogalmát a 21.

[00:53:27]századba elaludtunk mi konzervatív nők, mert a liberálisok határozták meg, nem mi.

[00:53:33]Igen.

[00:53:33]Tehát nekem teljesen más a női fogalmam, és nincs azzal baj, hogy van egy liberális női megfogalmazás, meg egy konzervatív, csak nekem konzervatív nőként, ami szerintem nagyon izgalmas konzervatívnak lenni, ne kelljen elsajátítanom azt a női fogalmat, amit a liberális virág próbál ránk nyomni.

[00:53:52]És és szerintem ez egy nagy harc.

[00:53:53]Tehát azért nagyon izgalmas, amit felvetettél, mert és ezt saját magamra senkit nem ítélve, megítélve, elítélve tudom mondani, ez az én saját utam.

[00:54:02]Én azt éreztem, hogy az én nőiem nem teljes az anyaság nélkül.

[00:54:09]nem teljes, és sosem lesz teljes.

[00:54:12]És és és ez az én saját megfogalmazásom volt.

[00:54:17]És azt is, hogyha már így beszélgetünk, tehát hogy nekem volt egy nagyon-nagyon súlyos betegségem gyerekkoromban, ami miatt mi nagyon megküzdöttünk a kisbabáért.

[00:54:25]Tehát az, hogy én késő lettem édesany, az nem a saját döntésem volt.

[00:54:29]Ezt mindenkinek elmondom, hogy én sosem a karrier miatt tettem ezt hát hátra.

[00:54:33]Iszonyatosan fontos kiegészítés, hogy nagyon, de soha, soha egyetlen pillanatért.

[00:54:38]Én mi első perctől kezdve szerettünk volna kisbabát a férjemmel, és ez egy 10 éves útnak a bejárása volt, és és ez a 10 év út mutatta meg számomra azt, hogy én nem érzem magam nőnek.

[00:54:49]Én nem érzem magam, aki én elfogadom azt, aki annak érzi magát.

[00:54:55]És ez mindenkinek a saját útja.

[00:54:57]De én azt mondtam, hogyha én bármely formájában nem tudok életet adni, vagy élet életet segíteni, tehát akár az örök befogadás, mert az ember már azon is elkezdett gondolkodni, akkor nekem sosem lesz teljes az életem.

[00:55:11]És én elmondhatom magamról azt, hogy nagyon több országban éltem, bejártam mindent, amit én a saját képességeimmől adódóan megtehettem ebben az úton, ezen a karrierúton.

[00:55:23]De nem annak nevezem, hanem egyszerűen egy egy szeretek tanulni, szeretek tanulni, és szeretek új élethelyzetekbe kerülni.

[00:55:29]Ö de hogy én nekem ez volt a konzervatív utam, hogy hogy én én úgy vagyok teljesen nő.

[00:55:36]És az a az az esszenciális pillanat, amikor a kisfiamat először a nyakam ide ide tettem a mellkasomra, és hátradobtam a hosszú hajamat, és ő játszani játszott játszani kezdett az apró kezecskeivel a a hajammal.

[00:55:52]Talán életem egyik legnőiesebb pillanata volt.

[00:55:58]És és nem azt és és ez az izgalmas ebben, hogy ez akkor válik teljessé, ha valakiben ez megérik.

[00:56:03]És a magyar kormány, a legköszönő magyar kormány nem azt mondta, hogy ez most érjen meg benned holnap reggel, hanem hanem hanem mi segítünk abban az útban, hogyha te úgy döntesz, hogy hogy szeretnél szeretnél nőként, édesanyaként ebben a kontextusban létezni.

[00:56:21]És arról is igen beszélni kell, hogy ez egy nem könnyű feladat.

[00:56:27]És ez a nem könnyű feladat szerintem ezt akinek gyermeke van, pontosan tudja jól.

[00:56:33]És amit én megint megtanultam saját magamról az elmúlt három, két és fél hétben, hogy hogy nem csak azért kell saját magadat rendbe tenie jó értelemben véve és dolgozni magadon, mert te jobban érezd magad egy választási vereség után, hanem mert a gyermekked a te lelki hangulatodat leképezi.

[00:56:52]És ez az egyik önismeretnek a legkomolyabb útja, amit én most ezzel az anyasággal bejárok, mert én most vagyok ellenzéki képviselő, amióta édesanya is vagyok.

[00:57:02]Tehát, hogy ez soha nem volt az életemben.

[00:57:04]És a gyermekem érezte, hogy lelkileg azért megviseltek dolgok.

[00:57:09]Picike még két és fél éves.

[00:57:09]De akkor értettem meg azt, hogy milyen nagy felelősség az, hogy hogy nekünk nekünk önazonosnak kell lenni és végigjárni akár ennek egy ilyen politikai gyásznak az útját, mert ő azt várja el, és nem ez nem is jó szó az elvárás.

[00:57:22]Neki az a természetes, hogyha az apuka és az édesanya harmóniában lelkileg rendben van.

[00:57:28]És ez például egy olyan tanulási folyamat, amit csak az anyaság vagy az apaság taníthat meg velünk.

[00:57:33]Semmi más.

[00:57:35]Igen.

[00:57:35]Ráadásul bármennyire is dúl bennem a liberális.

[00:57:38]Ugye azért ezt a nagyjából 30 év alatt kell megtapasztalni.

[00:57:42]Igen.

[00:57:42]Hát vagy szóval igen.

[00:57:44]Nem a amikor még nem zárult le teljes egészében az ember személyisége.

[00:57:48]Persze van jól elsülhet ez máskor is meg.

[00:57:50]Tehát ezek nem főszabályok, csak a sem a természet, sem a társadalom nem azért alakította így magát, mert az összes többi változat jobban sült volna el, összes többi javaslat, hogy nagyon korán vagy nagyon későn.

[00:58:01]Ugye ezek nagyon messzevezető messzevezető kérdések.

[00:58:06]Menjünk vissza egy pillanatra még ehhez a nőihez.

[00:58:07]Tehát ugye a a az egy belet az is egy beletörődés, hogy ha ha az ember szülő lesz, akkor férfiként is, meg nőként is időtöltést választ magának a következő 20-25 évre, ahogy ahogy én szoktam vigasztani a gyerekas előtt állófele barátaimat.

[00:58:27]Ugye én tizensok évet dolgoztam gyerekekkel, meg gyerek családokkal a gyerekvédelemben, úgyhogy a azért nekem mondjuk úgy sokkal több dráma van ebből meg a ugye a másod kézből, de azért ezek nagyon közelről értik az embert.

[00:58:43]Tehát tisztában vagyok azzal, hogy ez hogy ez hogy mondjuk két-három gyerek az milyen hihetetlen óriási kihívás.

[00:58:49]és ugye a időt a eldöntötted, hogy 20 évig mit fogsz csinálni, és hogy hogy napi három-5 órát a gyerekeiddel fog foglalkozni kiválthatatlanul.

[00:59:00]Ugye most ne tegyük hozzá, hogy ugye ez a nukleáris családról szól.

[00:59:06]Nekem ugye van nálunk a nagyszülők ott laktak, tehát mi úgy évítettük fel az életünket.

[00:59:10]Tehát nekem például sokkal kisebb teher volt a feleségvá a gyerekvállalás.

[00:59:14]A feleségemnek még úgy is nagy volt, hogy volt sokszor két nagy bar mama is a a környezetben, de egy dolgozónőnek ez akkor is kihívás.

[00:59:22]De ugye ez a ezeket a nyomásokat rárakja a a ma a tömegmédia, hogy te tehát minden anyaságról szóló blog az arról szól, hogy ez mekkora szívás.

[00:59:34]Igen.

[00:59:34]Meg, hogy fáradt vagyok, borzasjal, leszakadt ruhába, topogok sötétel sötét a sötétben a folyosó azt se tudom, merre van az arra.

[00:59:46]Igen, ez de de az a az a helyes út szerintem, hogyha beszélünk, hogy igen, ez ez is ez a része.

[00:59:52]Tehát ugye úgy úgy tudunk egy hiteles képet adni az anyaság, hogy igen, fáradtan és én például nagyon megmondom őszintén, tele voltam félelemmel, hogy hogyan fogom a munkámat ellátni, mert ugyan én abban a helyzetben is voltam, hogy augusztus 14-én született a kisfiam, azt megelőző egy hónapban még a parlamentben ültem, de másfél hónappal később már a parlamentben.

[01:00:15]És akkor így így rádzúdul minden, hogy hogy éjszaka nem sokat alszol, de hogy szerintem valahogy tudod, az is megváltozott ebben a 21.

[01:00:25]században, hogy ez a mi szüleinknek, nagyszüleinknek, détszüleinknek olyan természetes dolog volt.

[01:00:30]És a média nyomására mindenki elkezd, tehát hogy hogyha megfigyelded, ez a liberális világ, mindig valami félelemfaktort kiüt benned, vagy vagy megcsíp, hogy most akkor fél aalástól, vagy fél a fél, tehát hogy ez a félelem keltelemből adódóan, akkor én semmit sem, semmit sem, semmiben nem teszek vállalást, hanem úgy, úgy úgy úgy létezem ebben a világban.

[01:00:52]És szerintem ebben azért e ez egy kialakít egy űrt az emberben, tehát hogy hogy kelleek kellenek azért azok a azok a azok a azok a nagyon fontos ilyen ilyen pontok az életedben, amikor azt mondod, hogy én most hoztam egy döntést, és és szerintem ez valahogy akkor leszel igazán, hogy mondja, magad szemében is, a tükörbe nézve is izgalmasan úgy olyan olyan olyan olyan vállalhatos, mert mert akármi mit mutatunk kifelé.

[01:01:23]Mi belül érezzük, hogy az nem helyes.

[01:01:25]Ez ez egy fontos dolog.

[01:01:27]És ez influencer világ szerintem azon kívül, hogy nagyon sokat pusztít, nagyon tor képet kezd kialakítani, az önzőség világa az a hajamról szól, a sminkemről, a ruhámról, a kisportoltságomról, a jólétemről, a márkákról.

[01:01:41]Tehát ez a minden a csak rólam szól világ.

[01:01:43]De a csak rólam szól világban boldog boldogabb az ember, mert szer most én is kérdezzek tőled.

[01:01:49]Tehát szóval, hogy abba abb a boldogság keresése nagyon komplex dolog.

[01:01:53]És szerintem azt az értéket is magunk mögé dobta ez a 21.

[01:01:59]század, hogy például mindig megkérdeztem a nagymamámat, aki már sajnos nem él, aki két világháborút átért, hogy te olyan kis boldog emberke voltál, hogy mi volt neked a titkod, amikor sokszor nem volt mit enni, nem tudtad, hogy milyen, miből veszel ruhát a gyerekeidnek, szóval semmi sem, hogy külföldre ugyan nem is járhat szinte soha, hogy mi az esszenciája, tehát hogy a végtelen nagy szegénységben a háború idején ő boldog ember tudott lenni a nélkülözésekkelős közepette, és a 21.

[01:02:30]meg azt mondja, hogy ne vállalj gyereket, ne köteleződj el, utazgass, létezz senkihez, ne ne kösd magad érzelmileg.

[01:02:37]Tehát, hogy ne kötődj ez a ne kötődés, ez a ne vállalj.

[01:02:40]Miért miért rossz dolog például felelősséget vállalni?

[01:02:45]Szerintem a boldogságszó visszaérésszerű használatáról van itt szó.

[01:02:47]ugyanis ez egy a én hosszú tapasztalatok a gyűjtős életem során foglalkoztam például túlsúlyos embereknek a problémáival is és ugye egy mikor vagy jól lakott ugye ez egy nagyon érdekes dolog van egy ez egy beállítódás hogy mikor vagy jólakott és ugyanúgy egy egy ilyen alapbeállítás hogy mikor vagy mikor érzed magad elégedettnek és ezt az élet valamikor a gyerek Egy részben majdnem tudatosan is lehet ezt a elkezdtük túl túltolni azt, hogy olyan állapotokat nevezünk az elégedettség állapotának, tehát úgy van a úgy van beakasztva valahol az idegrendszerben behuzalózódik a az emberbe az, hogy hogy irreálisan elérhetetlen állapotokban elégedett.

[01:03:36]És például a az evésnél volt egy ilyen tapasztalatom, hogy hogy sokkal többet, tehát hogy én például annak ellenére, hogy nem vagyok egy evés mániás, nekem mindig tudatosan ügyelni kell rá, hogy ne annyit egyek, amennyit a szemem kíván, hanem sokkal kevesebbet, mert utána az emésztés közben meg visszaadja magát, hogy sokkal jobb.

[01:03:55]Ez egy végtelen egyszerű összefüggés.

[01:03:57]És a a modern kor, a ez az anyagi jaasult világ, hogy rengeteg minden fajta élménnyel ajándékozhatjuk meg magunkat.

[01:04:05]azt eredményezte, hogy nagyon-nagyon magasan van ez az elégedettség, és egyre magasabb, egyre több élmény tehát és egy csomó olyan dolgokhoz kötik hozzá, aminek egyébként semmi köze a biológiai elégedettségünkhöz, hogy hogy le kell kötni a figyelmünket, ízekre van szükségünk, élménye.

[01:04:23]Élmény egy bará egy filozófus bará hívja ezt a generációt, és a ugye ezek ezek ilyen flash élmények.

[01:04:30]Ráadásul rettentően átprogramozhatóak vagyunk.

[01:04:35]Tehát például a TikTok volt az a nagy újítása, hogy hogy úgy rakja egymás után a videókat, olyan sebességgel, olyan képi világgal, úgy van az egész kitalálva, hogy gyakorlatilag nem a nem a köznapi programozásunk, hanem a mély programozásunkba férkőzik be.

[01:04:49]Tehát úgy tartja fönn a figyelmünket, hogy valójában nem is érdekel bennünket ezt a a ami ugye egy nagy bravul.

[01:04:55]Tehát az, hogy az, hogy az az elégedettsége elégedettnek lenni, azt meg kell meg kell tanulni, és ez nagyon nagyon kulcsó szerintem és ezt meg kell tanulni és olyan dolgokat kell választani az egészettség tárgyául, amit az ember meg tudod valósülni.

[01:05:14]Tehát, hogy hogy iszik-e reggel egy jó kávét és akkor azt három percig kiélvezi.

[01:05:22]sportol annyit, hogy a az az élménye meglegyen, hogy mozgott, hogy hogy én ezt mindig csodálkoztam azzalon, hogy aki láncdhányos vagy dohányzik, mert ugye egy cigarettát elszívni ugye az én időmben még ez a szopien rendezvény volt a a 80-as években.

[01:05:39]Sose értettem, hogy miért szív el az ember egyik a másikat, amikor ugye az egy dolog, hogy megállsz, kikapcsolsz és akkor egy kávéval esetleg elsz.

[01:05:48]Ugye én sose doányoztam igazából csak buliba.

[01:05:52]Tehát hogy de ha ha már időnként szivaroztunk meg pipáztunk Gimis meg egyetemista korunkban, hogy hát az egy esemény.

[01:05:58]Tehát hogy az az nem egy egy nem a sz amikor kimegyek munkáidőbe szünetre az egy másik esemény.

[01:06:03]Tehát az nem a dohá, tehát hogy nem az én fejemben ez nem kötődött össze, miközben láttam, hogy mások ezeket a az elégedett faktorok, elégedettség faktorokat így összerak összerak.

[01:06:13]Tehát az van, hogy egy végletesen rossz elégedettség definíciónk van.

[01:06:19]És na nagyon rosszul is kondicionáljuk már a következő generációkat.

[01:06:23]Ez a én sokat jártam a Fishing Orfest mindig elmondom a legutóbbi időkig, amikor már ilyen teljesen átpolitizált liberális valami lett.

[01:06:32]És ugye a fesztivál ez egy időtlenség élmény, ami nagyon jó, az ember évente várja, elmegy rá és három napra ki van kapcsolva.

[01:06:40]Csak, hogy a fiatalok ezt már úgy használják, hogy fesztiválról fesztiválra mennek, és ez nekik egy teljes időtlenség, miközben az időtlenségnek nyilván akkor van értelme, hogyha ha a valóságszakaszok közé ékelődik, hogy úgy mondjam.

[01:06:54]De itt meg az történik, hogy ők ők azt vánnák el már egy kormánytól is, hogy ők egy fesztiválhangatban legyenek egy egy életen.

[01:07:04]Most azért erre törekedni is fog a hogy és ez egy ez egy ezt jól nagyon jól megragadta ez a ez a politika, csak amikor majd akar valamit ezektől a ezektől a gyerekektől nem tudom milyen választ fog kapni.

[01:07:16]Nem állítom már, hogy értem a ezeket a korosztályokat.

[01:07:19]Meg nem lehet 24 órában fesztivál hangulatot meg egy életen keresztül fesztivál.

[01:07:23]Csak mi gondoljuk így.

[01:07:25]Ők ők úgy tudják, hogy lehet.

[01:07:28]Tehát nagyon fontos, hogy így lettek beállítva.

[01:07:31]Akkor meg kell tapasztalni.

[01:07:31]Tehát most én azért azt gondolom, hogy hogy a tapasztalási időszak is meg ugye az élet minden területén, tehát a politika is egy nagyon nagy tapasztalás.

[01:07:41]Én most ugye a hétfői napon vettük át a a mandátumot, és én most egyszerűen csak nyitott szemmel vizsgáltam.

[01:07:48]Ühüm.

[01:07:51]az új arcokat.

[01:07:51]Fájdalmasan kerestem a régieket, de nyitott szemmel vizsgáltam az új arcokat és próbáltam valamit leképezni.

[01:07:57]És én egyáltalán nem láttam azt a fesztiválhangulatot, amit a fesztiválhangulatként adtak el a fiataloknak.

[01:08:08]Ez azért nagyon nem jó, hogyha most közép vagy hosszút távon erről beszélgetünk, mert a az alapvetően, hogy a fiatalokat érdekli a politika, az jó dolog lenne, vagy jó dolog.

[01:08:15]politika érdekelte őket.

[01:08:18]De ezt a ezt ezt szerette volna ebből kihozni, hogy nem igaz nem a politika érdekelte, hanem hanem csak más és valami lázadás.

[01:08:25]És most akkor mi mi tudunk ezt tudunk egy fesztiválhangulatban lázadni.

[01:08:28]És ezt most nem minden fiatalra mondom, mert nem akarom őket ilyen szempontból sem bélyegezni, de hogy azért nagyon nem jó ez a történet, vagy nem jól alakulhat, mert hogyha csalódás van ebben a dologban, ami szerintem azért idővel meg fog jelenni, vagy nem azt kapják, nem azt az állandó fesztivál hangulatot, akkor az a fiatal, aki mondjuk először elment szavazni, most csalódott egy nagyon nagyot, vagy csalódik majd valószínűleg előbb vagy utó Az ma az érdekes számomra politikusként a reakciója, hogy utána ő nyitott lesz arra, hogy odafigyeljen más pártokra, vagy azt mondja, hogy na jó, én most akkor egy ideig el se megyek szavazni, tudod.

[01:09:10]Szóval ez egy ez egy ez egy nagyon nagyon nagyon kétélő fegyver, főleg aki első szavazó volt most.

[01:09:17]És és szerintem itt nekünk nagyon egy nagyon komoly lehetőségünk is van ellenzékben, hogy hogy mi milyen üzenetet fogunk az elkövetkezendő időszakban a fiataloknak mondani.

[01:09:26]Nem lesz egy könnyű nem lesz egy könnyű kérdés, mert nem beszéljük ezt a nyelvet.

[01:09:31]Tehát a a vál de a nyelvet tudjuk mind a ketten, hogy meg lehet tanulni.

[01:09:36]Ö igen.

[01:09:36]De a ez ez egy másik kultúra is.

[01:09:40]13-án reggel 11 órakor itt ugyanebben a stúdióban a Rác Andrásra íróval, aki nem a Rác András bandera, hanem hanem a Rác András író valzélgettünk, és ugye az ő diagnózisa az volt, hogy teljeszen összecsengve az én nézeteimmel, hogy hogy egy kultúralis szakadékba estünk bele, hogy egyszerűen egy kultúraváltás zajlott le.

[01:10:06]ö kultúrantropológiai, szociológia, pszichológiai, szociálpszicháter minden tekintetben, és hogy ebbe estünk bele, mert nem beszéltünk a fiatalokhoz többek között.

[01:10:19]Az az alapvető problémám itt nekem a amég van 10 kilenc percünk, hogy hogy ennek a drámáját nem lehet túl hangsúlyozni, hogy itt az és én mindig elmondom, de mindenki elengedi a füle mellett, mert rettentől kényelmetlenül adni.

[01:10:35]A fiam, aki ráadásul a az én kultúrámban nőtt föl, és az én általam adott könyveket azért jelentős részben elolvasta, kultúráját tekintve 99%-ban különbözik tőlem.

[01:10:47]azért, mert a minden mást, amit amit hallott, azt már más kulturális elemekből szedte be, ráadásul töredékekből, nagy részét az amerikai pop kultúrából, ami ahol már a kultúra használata szó is felháborító, hogy az a szemét, amit a Netflix meg az Apple TV meg a többi gyárt, azt a kultúraszóval lehet illetni.

[01:11:06]Maximum az indoktrináció kifejezéssel meg a mosászavakkal lehet leírni, de itt 99%-as külön különbség van.

[01:11:15]Tehát úgy beszélünk egy azonos magyar nyelvet mondjuk a 20 évesekkel vagy a 18 évesekkel, hogy lehet, hogy a 30 évesek meg a 22 évesek meg a 16 évesek se között is van 99% különbség.

[01:11:28]Azért kevesebb, mert ugyanarra a Netflixre fizetnek elő.

[01:11:33]Tehát, hogy nagyon erős csapda az, hogy itt azt gondoljuk, hogy nekünk bármilyen készletünk így upstart van arra, hogy hogy mit vissza vissza vissza beszéljünk generációsan visszafele, hogy újra megszólítsuk a fiatalokat.

[01:11:46]Valami teljesen más technológiára van szükség, valami teljesen új dologra kell koncentrálnunk, és először nekünk kell a jobboldalnak, a jobboldali értelmiségnek és a jobboldali politikának meg a jobboldali politizáló embereknek, amiről a műsor elején beszéltünk, hogy a azok, akik a sírnak a válunkon, vagy megállítanak bennünket, hogy hát ezt hogy hoztuk össze, vagy akár csak írnak egy kommentet, hogy hogy köszönik, hogy adtam egy választ egy kérdésre, hogy Ö végig kell beszélnünk, hogy mit akarunk mondani.

[01:12:20]Mert a a kommunikációnk elcsúszott abba az irányba, hogy hogy akarunk mondani valamit, ami valahogy hat.

[01:12:25]De ugye a kommunikáció egy nagyon érdekes dolog, mert van egy furcsa trükkje, hogy én akarok valamit mondani, sikerül valamit mondanom, és odá és azt eljutni és azt valahogy nem h azt valahogy érti az, aki ha megkapja.

[01:12:40]Tehát a legoptimálisabb eset, hogy én akarok mondani valamit, sikerül is mondanom valamit.

[01:12:45]Meg nem nem, hogy eljut hozzá, de hogy hogy érti az a az a fajta visszakérdezés az nagyon ritkán történik meg.

[01:12:53]Tehát hogy ez nem egy nem egy ilyen két-három elemű történet, hanem ennek minden elemét elemeznünk kell.

[01:12:57]És az alapvető baj, hogy hogy a politikanak ez eddig nem volt természete, hogy mélyen meggondoljuk, hogy mit akarunk mondani, kinek mondjuk, hogyan mondjuk, és hogy azt ő hogyan fogja érteni.

[01:13:08]Tehát tehát összemélhetlenül komplexebb térbe kerültünk ezzel az ellenzékiséggel szerintem.

[01:13:15]mint mint ahogy ahogy a politika gondolja.

[01:13:17]És nem csak újra kell szervezni magunkat, hanem újra kell gondolni magunkat.

[01:13:22]és az újragondolni kifejezés az itt egy nagyon mély komplexitást jelent egészen odáig, hogy mit kezdünk a a vallással, mit kezdünk a a kereszténységgel, mit kezdünk a hívőkkel, mit kezdünk a a kulturális keresztényekkel, mit kezdünk a természetes konzervatívokkal, mit kezdünk a racionális liberálisokkal, mert ezek közül szinte mindenkit elvesztettünk.

[01:13:47]Tehát akiket úgy tűnik, hogy most olyan szövetségeseinket soroltam, nem, nem.

[01:13:50]Ezek közül rengeteget elvesztettünk.

[01:13:53]ezekből a csoportos csoportokból is, mert mert jól láthatóan nem tudtunk egy olyan világképet mondani.

[01:14:00]Szerintem idejutottunk el 16 év után, hogy hogy nincs nem volt egységes válaszunk a a Magyarország nevű projektre.

[01:14:07]Még mondjuk 22-ben úgy tűnt, hogy van.

[01:14:09]Szerintem már akkor is döccent a rész, csak akkor szerencsénk volt, de nem volt válaszunk szerintem.

[01:14:19]azon gondolkodván amit mondtál, és hogy már pár percünk van, hogy hogy bizonyos idő után, 16 év kormányzás után, és ezt nem a meg tehát nem a most amiatt, mert hogy ez 16 év, hanem ahhoz, hogy képes legyen egy politikai kultúra megújulni, szerintem ez a szakadék, amiben most vagyunk, az azért kell, hogy erre egyáltalán képesek legyünk.

[01:14:47]Tehát a kormányzás érzetének kényelmessége talán azt is viszi magával, hogy hogy hogy a fiatalok és mi valahogy elment a két történet egymás mellett.

[01:15:03]De de hogy ez a ez ennek a legnagyobb tanulsága az az, hogy képesek vagyunk-e a kisközösségekben, ahogyan kezdtük a beszélgetést, hosszú beszélgetések folyamán az utat visszatalálni, vagy visszatalálni hozzájuk.

[01:15:22]Ez a nagy kérdés.

[01:15:24]Ez a legnagyobb kérdés.

[01:15:24]És csak utána jön az, hogy ebből a szakadékból hogyan és miként másszunk ki.

[01:15:31]És szerintem az első lépés, ami megint egy nagyon nagy kérdőjel, hogyan érjük el azt, hogy egyáltalán kíváncsiak legyenek ránk.

[01:15:39]És nem véletlenül mondtam neked azt, hogy ki kell nyitni minden, vagy legalábbis azt gondolom, hogy én személyesen azt gondolom, hogy a az ajtót az ember megismerésére, mert ez lehet az első lépés, amikor ez a egy fiatal azt mondhatja, hogy nem biztos, hogy vele egyetértek, de szimpatikus, ahogyan beszél a világról vagy a gondolkodásról.

[01:16:03]Nem íté el engem, nem ítél meg, nem skatulj, mint fiatalt engem meghallgat, kíváncsi rám.

[01:16:08]hátha elgondolkozik azon, amiket mondok fiatalként.

[01:16:13]Szóval szerintem az első az a bizalmatlanságból, a bizalom apró morzsáinak az elhintése, hogy itt vagyok, megmutatom magam, ez vagyok, vállalom.

[01:16:26]Szerintetek ebből miért nem jó és mi nem jó és hogy nem jó?

[01:16:28]És szerintem a fiatalok hangja lehet a mi megújulásunknak az egyik vagy a fiatalok komolyabban a fiatalok kritikája lehet és nyilván a kritika és kritika között ki kell választanunk azt amire azt mondjuk hogy ez elfogadható számunkra egy olyan irány, amiben az önazonosságunkat megtartjuk.

[01:16:44]De a fiatalok kritikája lehet az egyik út, amivel mi kijöhetünk ebből a szakadékból.

[01:16:50]Igen, ugye lehet, hogy némileg megkeseredettnek tűnt, ahogy erről beszéltünk, de valójában ugye nyilván legitim életérzések, amik vannak.

[01:17:00]Tehát ha valaki érez valamit, az mindig jogosult azt érezni.

[01:17:03]Tehát itt nem arról van szó, hogy hogy kárhoztatjuk a valakinek az érzéseit, azt hanem azt mond azt mondjuk, hogy hogy a politika az, hogy oké, te akarsz valamit az érzéseid alapján, vagy vagy be vagy állítva valahogy, vagy döntöttél valahogy, de hát ennek vannak következményei, és a ha az a politika, amelyik nem hívja föl a a a saját tehát a választópolgári felelősségre nem mutat rá, mert ő nekem ez a legnagyobb bajom, hogy sose beszélünk a választói felelősségről.

[01:17:37]Tehát van választói felelősség.

[01:17:39]Aki aki ide vagy oda szavazott, az vállalta a felelősséget.

[01:17:43]Eszembe nem jutta azt mondani, hogy az hogy a a Fideszre adott szavazata miért nem vállalom a felelősséget.

[01:17:47]Mondjuk tőlem 2002 után meg 2006 után egyetlen MSZP szavazó se kért bocsánatot.

[01:17:54]De de a nyilván én se fogok senkitől szok bocsánatot kérni most azért, mert ahogy az elmúlt időszakban ahova ahova szavaztam.

[01:18:02]De ettől függetlenül van egy választói felelősség, hogy viselem a felelősséget.

[01:18:06]A el kell fogadnom, hogy hogy amikor nem nekünk kell a zászló, akkor a akkor is képviselnem kell azt, amit idáig csináltam.

[01:18:15]De ez fordítva is igaz.

[01:18:17]És egy mondatot engedj még meg.

[01:18:17]A választó választói felelősségnek szerintem az is nagyon izgalmas része, hogy abban is vállalom a felelősséget, ha most adott esetben rosszul döntöttem, akkor legyek nyitott arra, hogy ezen változtassak.

[01:18:29]Ahogyan most mi is nyitottak vagyunk arra, hogy igen, a fiatalok hangját nem értjük, de akkor mi most ezt megpróbáljuk, ezt ezt a ezt a kis ezt ezt az ablakot kinyitni.

[01:18:38]Tehát, hogy szerintem ez egy két mozgás, két a kettő mozgása nélkül a dolog működik.

[01:18:45]Ugye most fog kiderülni, hogy és akkor itt ez egy durva végszó, neves lenne kibeszélni, de ez nem fog már összejönni, hogy hogy demokratákat neveltünk-e.

[01:18:55]Ühüm.

[01:18:55]Mert ugye ez egy nagyon nagy kérdés, hogy demokratákat neveltünk-e az elmúlt 16 évben.

[01:18:59]A szavazók felfogják-e a saját szavazói felelősségüket, és hajlandó kell valamilyen módon korrigálni, hogyha nem az jön lett, amit akartak.

[01:19:11]Ugye ez mindig elfelejtjük, hogy a demográcia a tévedés jogát teljes egészében tartalmazza a mi tévedésünk jogát meg bárkinek tévedésün a jogát.

[01:19:23]Hát nagyon szépen köszönöm.

[01:19:23]Ö sikerült még egy 40 percet beszélünnek.

[01:19:28]Nagyon jó volt, nagyon élveztem.

[01:19:30]Köszönöm szépen.

[01:19:31]Ez itt a Szimpla, a Hír FM műsora.

[01:19:35]Juhász Hajnalk, a KDNP frakcióvezetője volt a vendégem.

[01:19:38]Én Bálint Bothont voltam és hát kellemes és boldog időket kívánok a továbbiakban.

[01:19:43]A nehéz manapság nem kicsit borús beszélgetéseket folytatni, de szerintem rengeteg pozitív dologról beszéltünk most.

[01:19:51]És kérem, hogy a Woodhaus poénjával hadd búcsúzzak.

[01:19:55]Nem tudom mennyien olvasnak régi angol humoristákat, de a a ott volt az a poén a amúgy benne volt az akkori angol slangben, hogy hát rágjátok meg, amit mondtam.

[01:20:08]Erre amire most így négy beszélgettünk másfél órát, ez ez tipikusan olyan dolog, amit szerintem meg kell rágni.

[01:20:14]Köszönöm, hogy itt lehettem.

[01:20:16]Én is nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[01:20:17]viszont hallás