Hír FM 41:57

„Október 23-án az események túlmentek rajtunk” - Hír.FM

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
„Október 23-án az események túlmentek rajtunk” - Hír.FM
tl;dr
  • 1948–1956 között Magyarország a kommunista hatalomátvétel után drámaian lerongyolódott: jegyrendszer, élelmiszerhiány és erőszakos téeszesítés jellemezte a mindennapokat.
  • 1950-től az egész szocialista blokk – így Magyarország is – világháborúra készült a koreai háború miatt; ennek rendelték alá az oktatást, egészségügyet, ipart és infrastruktúrát.
  • Az egyetemi reform keretében kötelezővé tették a marxizmus-leninizmus és a honvédelmi oktatást; az M7-es autópálya is katonai utánpótlási útvonalnak épült.
  • 1955-re a magyar háztartások harmadában nem volt ágynemű, miközben a szovjet jóvátétel és a beszolgáltatási rendszer kifosztotta az országot.

    „1955-ben ott tartunk, hogy a magyar háztartások harmadában nincs ágynemű.” – Ötvös István

  • Az 1956-os társadalom a két világháború közötti polgári mobilitást tekintette mintának, de a Rákosi-korszak megsemmisítette a parasztpolgárságot és a szakmai felemelkedés lehetőségét.
  • A függetlenség hiányát a hétköznapi emberek úgy élték meg, hogy látták: a megtermelt javakat a Szovjetunióba viszik, miközben ők nélkülöznek.
  • A forradalom már október 16-án, a MEFESZ szegedi megalakulásával kitört; a diákok elutasították a pártirányítást, és hamarosan a szovjet csapatok távozását, valamint szabad választásokat követeltek.
  • A forradalom nem éhséglázadás volt: a tüntetők nem bérkövetelésekkel, hanem a címer kivágásával és politikai követelésekkel léptek fel; legalább másfél millió ember vett részt aktívan.
  • Nagy Imre felismerte a rendszer működésképtelenségét, de nem tudta áthidalni az ideológia és a valóság közötti szakadékot; a reformok elérték a rendszer korlátait.

    „Október 23-án az események túlmentek rajtunk.” – Gimes Miklós szavait idézi Ötvös István

Részletes összefoglaló megjelenítése

A kommunista hatalomátvétel utáni Magyarország állapota (1948–1956)

A beszélgetés kiindulópontja, hogy 1956-ra nyolc év telt el a kommunista hatalomátvétel óta, és az ország társadalmi-gazdasági helyzete drámaian leromlott. Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója hangsúlyozta, hogy az 1948-49-ben végrehajtott egyetemi reform több olyan elemet is tartalmazott, amely később „kiverte a biztosítékot".

Az egyetemi reform és a háborús készülődés

A reform keretében kötelezővé tették a marxizmus-leninizmus oktatását, teljesen függetlenül attól, hogy a hallgató milyen szakra járt. Emellett 1950-től bevezették a honvédelmi oktatást is, amelynek hátterében a koreai háború állt. A kutató szerint 1950-től a teljes szocialista blokk – így Magyarország is – világháborúra készült, és ennek rendelték alá az oktatást, az egészségügyet, az iparfejlesztést és az infrastruktúrát egyaránt.

„1950-től nem fogjuk megérteni soha az egész korszakot, ha nem szögezzük le a tényt. 1950-től ez a koreai háború a világ túlsó felén valójában Magyarországon meg az egész szocialista blokkban világháborúra készülnek.” – Ötvös István *

Az egészségügyi hálózat kiépítése is ezt a célt szolgálta: Magyarország lett volna a hátország, ahová a sebesülteket szállítják, ezért minden városba kórházat telepítettek. Az iparfejlesztés a fegyvergyártást, a mezőgazdaság pedig a tömegtermelést szolgálta – nem a minőség, hanem a mennyiség volt a cél. A kutató egy kevéssé ismert példát is említett: az M7-es autópálya építését nem a balatoni forgalom indokolta, hanem az, hogy a Magyar Néphadsereg feladata Észak-Olaszország elfoglalása lett volna, és az M7-es szolgált volna utánpótlási útvonalként. Ezért is épült betonlapokból, hogy elbírja a katonai járműveket.

A társadalom lerongyolódása és a valóság és ideológia közötti feszültség

A beszélgetés során elhangzott, hogy 1953-ra az ország teljesen lerongyolódott: jegyrendszer, élelmiszerhiány és erőszakos téeszesítés jellemezte a mindennapokat. Ötvös István egy megrázó statisztikai adatot is idézett:

„1955-ben ott tartunk, hogy a magyar háztartások harmadában nincs ágynemű. Tehát nincs, tehát hazamegy az ember és nincs egy valami paplan, lehet, hogy vagy takaró vagy akármi. Nincs lepedő.” – Ötvös István *

A kutató saját családi példáját is megosztotta: amikor a beszolgáltatási kötelezettségek miatt a családok a piacon vásároltak tojást, hogy azt tudják beszolgáltatni, és így szabaduljanak az adóterhektől. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a meg nem művelt földeket „tartalékföldeknek” nevezték át, és az emberek inkább felajánlották vagyonukat az államnak, csak hogy békén hagyják őket.

A műsorvezető is megosztott egy családi történetet: anyai nagyapja orvos volt, a város első röntgengépével, amelyet később leszereltek a rendelőből és bevittek az OTI-ba. Mivel senki nem értett hozzá, a nagyapának kellett bejárnia a saját gépén röntgenezni.

Az értelmiség és a társadalom szembesülése a valósággal

A beszélgetés központi témája volt, hogy az 1945-ben még lelkes, a szociálisabb világ építésében hívő értelmiség hogyan szembesült azzal, hogy amit létrehoztak, annak semmi köze nincs ahhoz az elmélethez, amiben hittek. A népi származású, kommunista írók 1954-ben döbbentek rá, hogy a falu nem felfelé jött, hanem teljesen lerongyolódott.

A kutató hangsúlyozta, hogy az 1956-os magyar társadalom valójában a két világháború közötti polgári társadalom gondolkodását tekintette mintaadónak – nem azért, mert azt tökéletesnek tartották, hanem mert annak társadalmi, anyagi és gazdasági mobilitását várták el, csak jobban megvalósítva.

„Az 56-os magyar társadalom az valójában az a két világháború közötti polgári társadalomnak a gondolkodását tekinti mintaadónak.” – Ötvös István *

A parasztpolgárság megsemmisítése

Az Alföldön már az 1920-as évektől kialakult egy sajátos társadalmi réteg, a „parasztpolgárság”, amely mezőgazdaságból élt, de polgári életformára törekedett: szalonbútor, tanítóképzőbe, óvónőképzőbe járatott gyerekek. Ezt a felemelkedési modellt a Rákosi-korszak teljesen megszüntette: internálásokkal, kényszermunkával, adókkal, kifosztással.

A munkásság esetében is hasonló volt a helyzet: a társadalmi etosz szerint a segédmunkásból betanított munkás, majd szakmunkás lett, a fiából pedig mérnök. Ehelyett a valóság az volt, hogy a szovjet szabványokat kellett követni akkor is, ha a magyar szakemberek jobbat tudtak volna készíteni.

„A Diósgyőriek megcsinálnak egy jobbat. Ja, de azt nem lehet, mert a szovjet elvtársak ezt akarják, de a miénk jobb, az nem érdekel. A szovjetek ezt mondták.” – Ötvös István *

A függetlenség kérdése és a társadalmi elégedetlenség

A kutató szemléletes példával mutatta be, hogyan értelmezte az egyszerű ember a függetlenség fogalmát: egy szolnoki váltókezelő nap mint nap látta, hogy vagonok ezrével viszik az árut a Szovjetunióba, miközben ő 10 deka szalonnát sem tud venni a boltban. Az ipari munkások éjjel-nappal dolgoztak, gyakorlatilag 30 napból 30-at, mégsem volt pénzük egy lepedőre sem, miközben látták, hogy a termékek a Szovjetunióba mennek.

„Számára ezt jelenti a függetlenség. Érti azt, hogy én nem tudok venni 10 deka szalonnát, miközben egyébként a Szovjetunióba 1000 szám gördülnek ki a vagonok.” – Ötvös István *

A kocsmákban a munkások összehasonlították tapasztalataikat: mindenhol ugyanaz volt a helyzet – a malacokat elhordták a téeszből, az ország kifosztása zajlott, miközben a propaganda egészen mást állított.

Az egyetemi mozgalmak kialakulása

A Petőfi Kör és a vidéki vitakörök

A Petőfi Kör sajátos módon jött létre: a kommunista párt döntött úgy, hogy tenni kell valamit, és a DISZ-en (a KISZ elődje) keresztül hozták létre. A kutató szerint azért van kiemelt helyzetben a történeti emlékezetben, mert ennek van dokumentációja – jegyzőkönyvei fennmaradtak és ki is adták őket. A többi vidéki körről sokkal kevesebbet tudunk, mert a megtorlás során kivégzett résztvevőket nem lehet megkérdezni, a családok pedig eltüzelték az esetleges terhelő dokumentumokat.

„Abban a pillanatban, hogy elvitték az embert, akkor a családtagok az összes papírt, ami otthon volt, azt elkezdték eltüzelni, nehogy véletlenül valami terhelő dokumentum legyen közötte.” – Ötvös István *

Veszprémben például a nehézipari vagy vegyipari egyetemen már október 22-én de facto forradalom volt, de a résztvevőket később kivégezték, így nem tudjuk rekonstruálni, mi történt október 23-a előtt. Ugyanez a helyzet a győri Szigethy Attilával vagy Földvári Rudolffal.

Déry Tibor, a Petőfi Kör egyik oszlopos tagja maga mondta, hogy a körnek nem volt valódi társadalmi beágyazottsága – ugyanaz az 1500 ember járt vitáról vitára. A vidéki körök viszont alulról szerveződtek: amikor a Petőfi Kör létrejött, Debrecenben például Für Lajos is létrehozta a saját körét. A kutató elmesélte, hogy Für Lajostól személyesen kérdezte meg, miért írták a bizottság nevébe a „szocialista” szót. A válasz az volt: ha visszajönnek az oroszok, azt mondják majd, hogy ők szocialisták – ez egy túlélési trükk volt.

A MEFESZ megalakulása és a forradalom kezdete

A kutató határozott véleménye szerint a forradalom valójában már október 16-án, a MEFESZ szegedi megalakulásával kitört. A MEFESZ abban különbözött a Petőfi Körtől, hogy amikor a párt és a DISZ képviselői megjelentek, hogy segítsenek, a diákok elhajtották őket, mondván: „mi egy független szervezet vagyunk, nem akarunk veletek együtt dolgozni”. Bár kezdetben ők is a marxista-leninista elvekre hivatkoztak, a kutató szerint ez érthető óvatosság volt – 1956-ig bezárólag még akasztottak Magyarországon, és senki nem akarta magára vonni az államvédelmi hatóság haragját.

A mikroszintű követelések (rossz menza, kötelező orosz nyelvoktatás eltörlése, nyugati szakirodalomhoz való hozzáférés) mellett nagyon gyorsan, már október 22-re megjelent két markáns politikai követelés is: a szovjet csapatok távozása és a demokratikus választások.

A forradalom követelései és jellege

A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az 1956-os forradalom nem éhséglázadás volt – és éppen ez adja a különlegességét. A keleti blokkban máshol is voltak munkástüntetések (1981-ben Brassóban, korábban Poznańban, Danzigban, Csehszlovákiában), de ezek általában egy-egy gyárra korlátozódtak. 1956-ban viszont a tüntetők nem órabéremelést követeltek, hanem kivágták a címert a zászló közepéből.

„Ez az egyik misztériuma tulajdonképpen ennek az egész forradalomnak. A én ezt vállalom, hogy ez nem egy éhséglázadás, tehát pont ettől lesz valami egészen más minőség.” – Ötvös István *

A forradalom napjaiban Magyarországon 3800 nemzeti tanács, nemzeti bizottság, forradalmi bizottság és körülbelül 4500-4600 munkástanács jött létre. Bár eltérő szóhasználatot használtak, a demokratikus választás, szabadválasztás, többpárti választás követelése mindegyiküknél ugyanoda konkludált: nem a Rákosi-féle rendszer fennmaradását akarták. A legóvatosabb becslések szerint is legalább másfél millió ember volt többé-kevésbé aktív forradalmár – ha nem is fogott fegyvert, de kiment megnézni, hogyan döntik le a Sztálin-szobrot, vagy részt vett a tüntetéseken.

A forradalmi szervek gyakran hangsúlyozták: nem ők akarják elrendezni a dolgokat, hanem majd a szabadon választott parlament fog dönteni – többek között arról is, hogy mi legyen a kommunisták bűneivel, a koncepciós perek kivitelezőivel.

Nagy Imre szerepe és a rendszer korlátai

A nemzetközi háttér

A kutató részletesen bemutatta Nagy Imre miniszterelnökségének nemzetközi összefüggéseit. A Szovjetunió azért szorgalmazta a csatlós államok ENSZ-felvételét, mert a koreai háború után rájöttek, hogy az ENSZ-ben többséget kell szerezniük. A nyugatiak azonban tudtak a kényszermunkatáborokról (Recsk, Hortobágy, a romániai Bărăgan), és listát küldtek arról, mit kell megszüntetni. A román lista fennmaradt és publikálták is – tételesen felsorolja a bezárandó börtönöket, internálótáborokat, kényszermunkatáborokat, és a kitelepítések leállítását is követeli. Magyarország vélhetően hasonló listát kapott.

Nagy Imre 1952-től már miniszterelnök-helyettes volt, tehát nem a semmiből érkezett 1953-ban a miniszterelnöki székbe. A kutató szerint volt egy „kész kottája”, ami alapján el kellett járnia, hogy Magyarország beléphessen az ENSZ-be.

A reformok lehetetlensége

Nagy Imre felismerte a problémákat, és szembenézett saját tévedéseivel is. 1955-ös tanulmányaiban látta a függetlenség problémáját, de nem tudott olyan választ adni, ami kompatibilis volt a marxista kommunizmusával és egyben meg is oldotta volna a problémát. A kutató szerint a rendszer korlátai egyszerűen túl erősek voltak.

„Nem tudott ebben az ideológia és a vállalt ideológia és a valóság között feszülő ellentétet nem tudta kitölteni. Magyarul azzal kellett szembesülni, hogy ez egész egyszerűen nem működik maga a rendszer.” – Ötvös István *

A téeszesítés példáján mutatta be a dilemmát: Nagy Imre azt mondta, hogy a veszteséges téeszek feloszlathatják magukat, de ha visszatérnek a magántulajdonhoz, akkor hogyan hajtják végre a teljes társadalmi tulajdon ideológiai elvárását? Ugyanez a probléma merült fel 1988-89-ben az MSZMP-ben is, amikor Grósz Károly tette fel a kérdést: hol van az a pont, ahol a reformok már nem reformok, hanem egy új rendszer létrehozása?

A kutató szerint Nagy Imre intellektuálisan képes lett volna szembenézni azzal, hogy amiben egész életében hitt, az nem működik, de a környezete és a személyiségszerkezet merevedése miatt ez nem történhetett meg. Ráadásul 1955-től Rákosi ismét megerősítette pozícióját – nem csak Magyarországon, hanem a Szovjetunióban is megerősödött a katonai-ipari lobbi.

A forradalom kirobbanása és a reformkommunisták

A beszélgetés zárásaként a kutató Gimes Miklós szavait idézte, aki Nagy Imre reformkommunistájaként maga ismerte fel:

„Október 23-án az események túlmentek rajtunk. Tehát ők érzékelik, tudja azt a Gimes, aki egy Nagy Imrés reformista, tudja azt, hogy ez már nem egy kommunista belüli átszervezés lesz, hanem itt már az utca túlment rajtuk és a társadalom túlment rajtuk.” – Ötvös István *

A kutató egy szemléletes példával zárta a politikai véleménynyilvánítás korlátozásának abszurditását: egy kocsmában három ember Horthy-nótákat énekelt, az egyik annyira részeg volt, hogy beesett az asztal alá. Kettőt elítéltek, mert énekeltek, a harmadikat pedig azért, mert – a bírósági ítélet szavai szerint – „ha ébren lett volna, akkor ő is énekelte volna”.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Brucezniai Veszprém” – a beszélgetés ezen pontján a kutató egy veszprémi személy nevét említi, de a név torzult, és a szövegkörnyezetből sem azonosítható egyértelműen. A műsorvezető közbevetése („Ez a forradal már a bruszpánt”) szintén értelmezhetetlen. A kontextus alapján egy veszprémi egyetemi kör résztvevőjéről van szó, akit később kivégeztek, de a pontos név nem rekonstruálható.
  • „a Korint köztől Tiszakécskéjü” – a műsorvezető nyitómondatában szereplő földrajzi felsorolás torzult, valószínűleg „a Corvin köztől Tiszakécskéig” lehetett az eredeti.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:00]Ez a Farkasverem a Híf történelem órája, és 1956-ról fogunk beszélgetni a forradalomról és a szabadságharcól, amelyik amelyik hát talán mondható az, hogy minden más hasonló eseménynél nemzetibb és egyetemesebb volt.

[00:00:15]Egy nemzet akaratát fejezte ki a Korint köztől Tiszakécskéjü vagy éppen a Szénatéren, Mosonmagyaróváron, meg az egyetemeken, az értelmiség körében is.

[00:00:25]Beszélgető partnerem, Ötvös István, Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója.

[00:00:30]Szervusz!

[00:00:30]Jó napot kívánok!

[00:00:32]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:34]Akik esetleg YouTube-on néznek minket, őket kérem, hogy kommenteljenek, lájkoljanak minket, osszák meg ezt a tartalmat.

[00:00:39]Kedvezünk az algoritmusnak, hogy had terjedjen.

[00:00:42]56-ban még nem voltak ilyen problémák, de az értelmiség már akkor is kereste az utakat.

[00:00:47]Ugye nyolc évvel vagyunk tulajdonképpen a a kommunista uralom közepében.

[00:00:53]Hogyan néztek ki nyolc évvel a kommunista hatalma átvétel után az egyetemek a felsőoktatás az értelmiség állapota 56-ra?

[00:01:08]Hú, ez nagyon nehéz kérdés.

[00:01:08]A 19 túl bizonyos szempontból tágas, bizonyos szempontból szűk.

[00:01:13]Szóval 19 az 48-ban levezényelnek '8-49-ben levezényelnek egy egyetemi reformot.

[00:01:20]Ennek különböző elemei verik ki később a biztosítékot.

[00:01:25]Az egyik az az, hogy bevezetik azt, hogy marxizmus leninizmus van, és mindenféle marxista lenista tantárgyakkal tömik a diákoknak a fejét.

[00:01:33]Teljesen függetlenül, hogy milyen szakosok.

[00:01:35]Tehát ez teljesen lényegtel.

[00:01:37]A másik, ami aztán mondtam az 50-ban nagyon erősősen előjön, az a az a honvédelmi oktatás.

[00:01:42]Tehát itt 1950-től nem fogjuk megérteni soha az egész korszakot, ha nem szögezzük le a tényt.

[00:01:51]1950-től ez a koreai háború a világ túlsó felén valójában Magyarországon meg az egész szocialista blokban világháborúra készülnek.

[00:02:00]Tehát egy háborús készülődés van.

[00:02:02]Ennek van alárendelve az oktatás.

[00:02:05]Tehát egyetemeken ezért van honvédelmi ismeretek, amikor kell kispuskával lövöldözni és mindenféle honvédelmi dolgokat tanulnak.

[00:02:12]Egyébként ugyanez már a középiskolában is megjelenik.

[00:02:15]Ennek van alárendelve az egészségügynek a kialakítása.

[00:02:19]Ezért van az egyébként mind a mai napig, hogy minden városban van oda van pöttyintve egy kórház.

[00:02:22]Ugye Magyarország lett volna egy háborús cselekményben a az a hátország, ahova a sebesülteket szállítani kell.

[00:02:30]Tehát nagyon sok kórházi ágyra lesz szükség a sebesülteket.

[00:02:34]Ennek van alárendelve a iparfejlesztés, ennek van alárendelve a a infrastruktúrális fejlesztés.

[00:02:44]Ugye még a az iparfejlesztés is, nem?

[00:02:45]Tehát fontos mennyiségű fegyvert átunk megő a mezőgazdaságnak a a berendezése, tehát hogy tömeget kell termelni, nagy mennyiséget kell termelni, nem nem jó minőségű élelmiszert kell, hanem hatalmas mennyiségű gabonát kell előállítani, mert az a az a jó.

[00:03:00]Ugye aztán utána jönnek majd ez ez egyébként a 60-as-70-es évekre is még hatással van ez a gondolkodásmód.

[00:03:07]Ö ugye van egy ilyen félreértés a magyar társadaloman, hogy az M7-es autópályát a balatoni forgalom miatt kezdték el építeni.

[00:03:14]Hát nem, azt azért kezdték el építeni, mert ugye a magyar néphatseregnek a feladata az ugye az a Észak-Olaszország elfoglalása lett volna, tehát annak lett volna az utánpótlási útvonal a az M7-es autópálya.

[00:03:32]Azért volt olyan betonlapokból is, hogy el a katonai járművet.

[00:03:35]Igen, de pontosan.

[00:03:35]És egyébként a volt ugye annak idején ez egy ez ma már talán ismertebb tény, hogy a Veszprém megyei egyik tanácselnök bírta kitalálni azt, hogy a Balatont azt le kell csapolni és akkor a helyét be kell ültetni kukoricával, mert az milyen jó lesz.

[00:03:50]Kivégeztette aztán a hál istennek a tervet nem nem valósították meg, de voltak ilyen ötleteik, miért?

[00:03:57]Mert tömeget kell termelni.

[00:03:59]Na most itt következő lesz az érdekes, hogy 48-49-től elkezdik a marxizmus lenizmust tanítani.

[00:04:05]Abban van egyébként minden jó is pé szép meg jó meg minden mindenféle le van írva.

[00:04:12]És tulajdonképpen majd 52, 53, 54, 55 lesz azok az évek, amikor szembe találkozik a magyar társadalom, és nem csak az értelmiség, a magyar társadalom, hogy az, ami mondva volt, hogy milyen lesz az a szép új világ, amit majd a kommunisták bevezetnek, meg az a valóság, amit létrehoztak, aközött milyen hatalmas a feszültség, mert mondani mindenféléket lehet.

[00:04:36]Hát a nékoszosok 45 után, gondoljuk végig, egy romhalmaz ország, fiatal egyetemisták, fölépítjük az új Magyarországot, és az majd akkor szolidáris lesz, és szép lesz, és jó lesz, és mindenki szeretetben él.

[00:04:49]Na hát ehhez képest lett egy lerongyolódott ország 1953-ra.

[00:04:57]Jegyrendszerrel, élelmiszerhiánnyal, jegyrendszerrel, élelmisz pontosan ezek mindig tszesítéssel.

[00:05:03]És akkor csak egy statisztikai adott.

[00:05:05]Nekem ez a kedvenc kedvenc st a recsk az még egy dolog, mert azt ugye nem nem az nem volt annyira köztudomású még az majd 53 után lesz köználó táborok.

[00:05:15]De de csak egy egyetlen statisztikai adatot hadd mondjak el.

[00:05:18]Nem akarom gyötörni ilyenekkel a hallgatókat.

[00:05:21]1955-ben ott tartunk, hogy a magyar háztartások harmadában nincs ágynemű.

[00:05:29]Tehát nincs, tehát hazamegy az ember és nátt van egy valami paplan, lehet, hogy vagy takaró vagy akármi.

[00:05:34]Nincs lepedő.

[00:05:37]Tehát amikor olyan szinten, ez nagyon érdekes, például a marxista értelmiségiek elmondják, hogy a a mezőgazdaság szocialista átalakítása milyen fantasztikus.

[00:05:46]És akkor a Nagy Irének is késő jutt eszébe csak 54-be, hogy mondja az író szövetségnek szövetségben, hogy hát akkor menjenek el vidékre és nézzék meg, hogy hogy néz ki a tszesített falu, vagy hát akkor még nem egészen tszesített, de padlássöpört, kuláklistázott falu.

[00:06:02]És ezek az egyébként, hogy mondjam, népi származású, tehát hogy nem a nem a korábbi elitből származó írók, kommunista írók döbbennek rá arra, hogy mit műveltek, hogy ez a falu ez nem fölfele jött, hanem ez teljesen lerongyolódott.

[00:06:22]És ehhez képest még a Orti korszaknak a az egyébként megint kifogásolható állapotai még mindig jobbak voltak, mert magasabb, tehát nagyobb nagyobb előrelépési lehetőséget, tágasabb előrelépési lehetőséget jelentett akár anyagi szempontból, akár társadalmi szempontból a a parasztság jelentős részének, mint az 50-es évek.

[00:06:45]Hát nem véletlen, hogy eljutunk oda, hogy akkor mezőgazdaság szocialista átszervezése, és eljutunk oda, hogy Magyarországon az úgynevezett tartalékföldek.

[00:06:53]Ezt egyébként ez zseniális egyébként, hogyha odafigyelünk erre, hogy hogyan kezdik el a kommunikációban átnevezni a dolgokat, a meg nem művelt földeket, tartalékföldeknek hívták, hogy fölajánlják inkább az emberek, hogy ne kelljen nekik a kulákadót kifizetni, fölajánlják az államnak, a t-nek vagy ez.

[00:07:16]volt akkor akkor állam, tehát az hivatalos dokumentumban állam szerepel magyar államnak.

[00:07:20]Fölajánlják a vagyonukat csak azért, hogy hagyják őket békén.

[00:07:25]Hogy hagyják őket békén, mert különben be kéne fizetnie neki a beszolgáltatást.

[00:07:32]Saját családomban történt ilyen, amikor mentek a piacra megvenni a tojást azért, hogy azt beszolgáltathassák.

[00:07:38]Tehát, hogy a beszolgáltatástól meg a meg a különböző adóterhektől megszabaduljanak, és gyakorlatilag épü épül le az egész.

[00:07:46]És ez ez mondom '8-49-ben még akár valaki el is hihette, hogy a kommunista párt az majd ilyen meg olyan.

[00:07:55]A szövegekből abból kijön három évvel később, négy évvel később derült ki, hogy ebből az egészből mi sült ki.

[00:08:02]Akkor mondok én is egy történetet az én családomból.

[00:08:04]És akkor egy kicsit visszatérünk az értelmiséghez.

[00:08:05]És az én nagyapám, az anyai nagyapám orvos volt, háziorvos, aki magánpraxist vitt a két háború között, és a városban elsőként volt röngengépe, amit aztán akkurátus pontossággal le is szereltek a rendelőbel, és bevitték az Otiba.

[00:08:18]Akkor, de miután nem értett hozzá senki, ezért a nagyapámnak kellett bejárni a saját röngépén röngeneznem.

[00:08:25]Nem volt nagy rajongója a kommunizmus.

[00:08:28]Hát igen, de hogy de de akkor ilyeneket is azért mondjunk el, mert például a a ugye Magyarország nem volt egy különösebben, hogy mondjam, autós ország még a 1945-46-ban értelemszerűen.

[00:08:43]Azért nincsen Magyarországon veteránautó, mármint háború előtti, azokat az 50-es évek elején begyűjtötték, le kellett adanod az autódat.

[00:08:50]egyébként pont a a körorvosoknak volt egy ilyen nagyon szűkapámnak nem volt kalucsnia volt és gyalogja szű szűkre szabott, de gyakorlat le kellett adni.

[00:08:59]Nem volt aut tehát tehát magánutókat meg magánmotorokat gyűjtöttek be, mert közölték, hogy azt be kell olvasztani vasnak, mert kell a tank.

[00:09:07]Tehát, hogy hogy ilyen értelemben és igazad van, amikor az értelmiségről beszélünk, de itt az az egészben az érdekes, hogy hogy az az az értelmiség, amelyik elkötelezett 1945-ben, hogy épüljön egy szociálisabb ilyenolyan világ, most mindenfeljelzőket hozzá lehet rakni, az hogyan szembesül azzal, hogy amit csinálnak, annak semmi köze nincs ahhoz a teóriához, amit egyébként ők elhittek.

[00:09:37]Amit ők elhittek.

[00:09:37]És innentől fölfelé kezdődik egy nagyon bonyolult erjedés.

[00:09:42]És azért azért azért akartam beszélni ezekről a a társadalomnak az alsóbb rétegéről, mert amikor például fölmerül az a kérdés, hogy független Magyarország, ugye 56-ban fölmerül Magyarország függetlenség az egy fontos dolog.

[00:09:55]És akkor volt már ilyen, amikor föltették a kér, na de hát az emberek azok nem tudják, hogy mi az, hogy szuverenitás meg függetlenség meg ilyen, nem értik ezeket a szavakat.

[00:10:04]Mondom, gondoljuk végig, adva van mondjuk egy váltókezelő a szolnoki rendezőpályaadvaron.

[00:10:15]Látja, vagon Szovjetunió, húsárú Szovjetunió, ilyen iparcik, Szovjetunió, ő meg hazafele menet, nem kap a boltban 10 d szalonnát, miközben látja azt, hogy a vagonok ezrével mennek a Szovjetunióba.

[00:10:31]Számra ezt jelenti a függetlenség.

[00:10:31]érti azt, hogy én én nem tudok menni 10dek a szalonnát, miközben egyébként a Szovjetunióban 1000 szám gördülnek ki a vagonok.

[00:10:40]Hát amikor a minden joggal arra következtet, hogy ott viszont van és ott ott az van, azt eszik, amit ő nem.

[00:10:48]Igen.

[00:10:48]Amit ő nem.

[00:10:48]Igen.

[00:10:48]Tehát, hogy hogy akkor ugyanez a helyzet a a az iparvállalatoknál.

[00:10:52]Hát a melósok azok mennek be a sztálinista ö munkafelajánlásba, a szombati, vasárnapi műszakot kell vállalni, menni kell be, mert ott tartanak, hogy gyakorlatilag 30 napból 30-at dolgoznak, és közben egyébként nem nincsenek megfizetve, nincsen pénzük, nem tudnak venni egy lepedőt otthonra, mert nincs.

[00:11:11]Másrészről nincsen rá pénze.

[00:11:13]Miközben egyébként azt látja, hogy a ha a gyárban ők termelnek éjjel nappal.

[00:11:20]Hát most már már vasárnapi műszak is van.

[00:11:23]És gyakorlatilag nem ki se látszanak a munkából.

[00:11:25]Na de hát akkor hova hova lesz az rengeteg termék?

[00:11:27]Ja, hát megy a Szovjetunióba.

[00:11:30]És azért az egy másfajta társadalom.

[00:11:32]Tehát azt ne felejtsük el, hogy itt itt itt az tehát attól még nem lesz valaki alkoholista, hogy hazafele menett műszak után beugrik meg inni egy sört a kocsmába.

[00:11:41]Ez egy teljesen normális élethelyzet.

[00:11:41]És aztán a kocsmában elkezdik egymásnak el.

[00:11:46]Nálatok is ez van a gyár.

[00:11:46]Nálunk is, nálatok is ez van a pályaudvara.

[00:11:48]Nálunk is, nálatok is elhordták már az összes malacat a a TS-ből.

[00:11:52]Nálunk is el.

[00:11:52]És akkor gyakorlatilag azt látják az emberek, hogy defakta az ország kifosztása zajlik egyik oldalon.

[00:12:02]Miközben ők egyébként a az, amit egyébként elolvasnak az újságba propagandaként, ahhoz semmi köze nincsen a valósághoz.

[00:12:10]Ugye csak ha visszakanyarodok a az egyetemekhez, a azért egyetemek vannak Budapesten is, meg vannak vidéken is, tehát a vidéki egyetemi oktatók azért csak közelebb vannak a falukhoz.

[00:12:18]ők se látják ezt, hogy hát látják, hogy nekik sincs kapcsolatuk a faluval, vagy na hát akkor térjünk akkor tényleg ehhez vissza, hogy hogyan hogyan lesz az a lázadás.

[00:12:29]A következő a helyzet, hogy ugye nagyon először is nagyon-nagyon nehéz rekonstruálni bizonyos részleteit ennek, hogy hogyan jutunk el majd ahhoz, hogy hogy végem minden egyetemi városban létrejönnek olyan, ez nagyon érdekes, megfog politikai körök, a ilyen vitaklubok, Petőfi körök.

[00:12:52]Ö a Petőfi kört azt hagyjuk, mert a a Petőfi kör a Petőfi kör a következőképpen jön létre, amikor már lehet látni, hogy baj van.

[00:12:58]Tehát Rákosik is érzékelik, hogy baj van.

[00:12:59]Hát annyira lehet látni, hogy baj van, hogy már Moszkvából szólnak, hogy most már csinálni kéne valamit, mert ez így nem lesz jó.

[00:13:08]Az úgy jön létre, hogy a a kommunista párt eldönti, hogy kell valamit csinálni.

[00:13:13]kiosztja tulajdonképpen a budapesti disznek, ez a Kissznek az elődye, tehát az ifjúsági szervezetnek, és az hozza létre a Petőfi kört.

[00:13:24]Ez bizonyos értelemben pontosan azért van kiemelt helyzetben a gondolkodásunkban a Petőfi kör, mert annak van dokumentációja.

[00:13:34]A többinek utólag emelkedett ki a többi közül.

[00:13:37]Így van.

[00:13:37]Ugye történész a történészként az ember mi a bánlatot tud csinálni?

[00:13:41]bemegy a levéltárba, könyvtárba, meg elolvassa a visszaemlékezéseket.

[00:13:43]Aha.

[00:13:43]De ki tudott visszaemlékezést írni?

[00:13:48]Hát az a az, aki az, aki túlélte majd az 56-os megtorlást, azt tudott annak van a a Petőfi körönnek van dokumentációja.

[00:13:55]Mondok egy példát.

[00:13:57]Brucezniai Veszprém.

[00:13:57]Na őt fölakasztják.

[00:14:03]Nem tudom megkér.

[00:14:04]Az a pártitkár, aki le akarta csapótatni a Balatont.

[00:14:06]Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem.

[00:14:06]Ez nem az, ez nem az.

[00:14:08]Ez a forradal már a bruszpánt.

[00:14:11]Hát tudom, de jó, de de jó most ment az tovább.

[00:14:12]Ez a történet most nem az a dolognak a lényege, de őt nem tudom.

[00:14:17]Tehát Weszprémben például a pont a nehézipari vagy vegyipari egyetemen elkezd kiépülni egy egy ilyen gondolkodó kör Veszprémben.

[00:14:25]Nem véletlen, hogy ők már 22-ént de facto forradalom van Veszprémben, mert ezek az emberek, ezek mondják a magukét, hogy hát ez így nem lesz jó és változtatni kéne.

[00:14:34]Mi történik vele?

[00:14:37]Hát őt kivégzik?

[00:14:37]Hát őt nem tudom megkérdezni, hogy mi történt október 23-a előtt.

[00:14:41]A Szigetit Győrben nem tudom megkérdezni.

[00:14:45]A Földvár Rudolfot nem tudom megkérdezni, vagy nem hagyott maga után?

[00:14:48]Ilyenkorével vannak levelezés.

[00:14:52]Hát de de hát könyörgöm, hát abban a pillanatban, hogy elvitték a a az embert, akkor a családtagok az összes papírt, ami otthon volt, azt elkezdték eltüzelni, nehogy véletlenül valami terhelő terhelő dokumentum legyen közötte.

[00:15:03]Tehát gyakorlatilag megsemmisülnek.

[00:15:05]Úgyhogy nagyon nehéz rekonstruálni.

[00:15:07]Mondom a Petőfi kört azt tudjuk rekonstruálni, mert annak megvannak a jegyzőkönyvei, ki is adták egyébként.

[00:15:14]megjegyzem, maga Déli Tibor, aki a Petőfü körnek az egyik oszlopos résztvevője volt, mondja azt, hogy hogy hát ez a Petőfük nagyon jó, jegyzőkönyvileg ott van a szövegbe, elő tudom lásni a oldalszámra, hogy hogy de hát tulajdonképpen a Petőfüknél 1500, ugyanaz az 1500 ember jár vitáról vitára és beszélünk itt, de valójában nincs az egésznek társadalmi hatása, nincs beágyazottsága, aminek viszont volt az, hogy a Petőfi kör létrejön és akkor utána Fűr Lajos Debrecen ifjútársegét.

[00:15:50]Hát hogyha Petőfi kör lehet akkor mi is csinálunk egyet.

[00:15:56]Csinál szocialista nem tudom.

[00:15:56]Akkor na na egy pillanat, mert h a Kossut Lajos körott Kossut Lajos kör és akkor ők belírják és akkor én én megmondom őszintén megkem für Lajost, hogy az hogy jöttak arra a következtetésre 56 októberében, hogy beleírják ebbe a bizotmánynak a nevébe, hogy szocialista és akkor azt mondta hát ne viccelj már és hogyha visszajön, mi arra gondoltunk, ha visszajönnek az oroszok, mondja, hát akkor azt fogjuk mondani, hogy mi szocialisták vagyunk.

[00:16:25]Tehát ez tulajdonképpen egy trükk volt a részükről.

[00:16:27]Tehát azt nem kell komolyan venni, tehát hogy hogy ők is már tehát fűlos történész volt, tehát azért volt némi fogalma arról, hogy hogyan futhat ki egy ilyen esemény.

[00:16:36]Hát persze, hogy azt mondja, hogy szocialista.

[00:16:38]Hát én is azt írtam volna a helyébe.

[00:16:41]Hát nem vagy nem akarok magamnak kötelet fonni.

[00:16:42]Most visszatérve tehát az egyetemekre, ott az történik, hogy elkezdődnek pontosan arról van szó, hogy ezek az emberek ezek látják Szegeden az egyetemen látják a kis Tamásék látják, hogy baj van, látják, hogy és elkezdik megszervezni a saját ilyen vitaklubjaikat, vitaköreiket néhány értelmiségivel, néhány egyetemű oktatóval.

[00:17:06]Te és akkor elkezdenek elkezd az egész ilyen értelemben erjedni.

[00:17:12]Bocsáss meg, azért egyrészt azért, mert értelmiségiek, másrészt azért, mert ezek ilyen 45 előtti egyetemi emberek reakciósok.

[00:17:21]Ez nagyon-nagyon jó ez a kérdésed.

[00:17:21]Nem az egyetemi emberek reakciósok Rákosi Mátyás felőlnézve.

[00:17:26]Hát gondoljuk veljuk a magyar társadalom.

[00:17:32]Hát a magyar társadalom a gondolkodását, az etoszát, hogy milyen legyen a jövő, hogyan akarok élni, miként akarom megszervezni az életemet.

[00:17:40]Az egész társadalom 1945 előtről jön.

[00:17:42]Hát az hát a akiát az 1000 éves Magyarország, hát aki pontosan, aki 56-ban, aki 56-ban 30 éves egyébként, mint apám, az 1926-ban születik.

[00:17:54]Hát azok gyakorlatilag felnőtt emberek.

[00:17:56]azok azok emlékeznek arra, hogy milyen világ volt.

[00:18:01]Aki aki 30-nál idősebb, az mind gyakorlatilag a a a háború előtti.

[00:18:03]Nem biztos, hogy szerette a a Horti korszaknak a rendszerét.

[00:18:11]Tehát nagyon-nagyon sok embernek van kifogása azzal kapcsolat természetesen.

[00:18:16]Na de na de az ami jött ahhoz képest és az az etoszukat mondok egy példát a az Alföldön már az 19-es évektől kezdve ez a Fódmezővásárhely Makó, Békés Csaba, Csongrád megye területén az a amit úgy írnak le a szociológusok, szociográfusok már a két világháború között, hogy parasztpolgárság mezőgazdasági tevékenységet folytat.

[00:18:46]effektív ekeszarva mellől hazamegy, de az a városi házában már szalonbútor van, tehát hogy nyilván nem egy olyan sz amolyan, tehát hogy egy a maga szintjén, de de gyakorlatilag a ezt a polgári létformát akarja megvalósítani, de igénye van arra, de valójában még tehát nem ipari munkás, mint azt a nyugat-európai fejlődés azt mondja, hogy ennek így kell lennie, de nem biztos, hogy ennek így kell lennie.

[00:19:16]Nem ipari, nem iparból él, nem kereskedő, hanem mezőgazdaságból él.

[00:19:20]Ez egyébként a helyzet adott, lehet, hogy bőfakad.

[00:19:22]Na most ez a parasztpolgárság, ez nem kuláklistában gondolkodott, ez felemelkedésben gondolkodott, tehát hogy pont ezen a parasztpolgári úton megy tovább a polgárság felé.

[00:19:37]a gyerekét azt már tanítóképzőbe iratja, a lányokat ovónőképzőbe iratják, tehát hogy gyakorlatilag ők jönnének fölfele.

[00:19:47]Na, ezt viszont teljesen legyalulja a rákosi korszak, teljesen megszünteti, mert a mert az internálással ugye rengeteg paraszt embert internálnak, amikor például déli határon kell építeni a határzárat, akkor rengeteg segédmun leinnáljuk, elvisszük rabmunkaként, izé kényszermunkaként elvégeztetjük velük a feladatot.

[00:20:08]ö adóval sújtják, kifosztják, tehát gyakorlatilag meg megszüntetik a társadalmi felemelkedésüknek azt a modelljét, ami nekik viszont a fejükben van, mert ők tudják, hogy az hogy nézett ki a 20-as-30-as években, és hogy erre volt lehetőség.

[00:20:27]Erre volt, pontosan erre volt lehetőség.

[00:20:28]Hát erre volt lehet az egész az egész alföldi világ az erre volt rászocializálva, hogy mi keményen dolgozunk.

[00:20:34]A Föld tulajdon nagyon fontos, tehát ugye a Földhöz való viszony az egy teljesen speciális érzelmi viszonya volt ennek a társadalmi, de a gyerekünk menjen egyetemre.

[00:20:45]Na most azért 100%-ig ugye nem csinált üvegplafont a a Rákosi korszak.

[00:20:50]Egy csomóan bekerülnek azért az, tehát sokan bekerülnek az egyetemre munkás fiatalok.

[00:20:55]Na de a munkás fiataloknak és a két világháború közötti emelkedő társadalmi gondolkodás van a fejében, hogy az apám az segéd vagy a nagyapám az segédmunkás volt, az apám betanított munkás lett, én már szakmunkás vagyok, és a fiamból mérnök lesz.

[00:21:09]Tehát ez a társadalmi etosz, és a fiamból meg már majd mű vagy izé vagy tehát mérnök lesz a gyárban.

[00:21:17]Ez ez az etosz.

[00:21:17]Na de ehhez képest mit kapott?

[00:21:20]azt kapott, hogy el elzavarták őt Dunaújvárosraba.

[00:21:26]És ráadásul például a az ipari munkásság esetében az is nyilvánvaló, hogy amikor a szovjet szabványok bejönnek, ezek konkrét példák vannak erre.

[00:21:33]Bejönnek a szovjet szabványok, és akkor mondják a magyarok, hogy de a milyenk jobb?

[00:21:39]Hát Diós Győr ágyúgyár, és akkor lehozzák a nem tudom milyen szovjet lövegnek a tervrajza tervrajzait.

[00:21:46]Ugye megmondják, hogy milyen milyen anyagösszetétel kell.

[00:21:48]A Diós Györgyek meg csinálnak egy jobbat.

[00:21:53]Ja, de azt nem lehet, mert a szovjet elvtársak ezt akarja, de a miénk jobb, az nem érdekel.

[00:21:57]A szovjetek ezt mondták.

[00:21:59]Tehát hogy hogy akkor és a szuverenitáshoz értünk vissza.

[00:22:01]Ez is van ak és akkor megint és akkor néznek, hogy most akkor ilyenkor mi?

[00:22:05]Persze, hát akkor néznek, hogy hát majd beszéljünk magyarul.

[00:22:08]Ez egy baromság, amiről amit ami ami itt zajlik.

[00:22:12]És a az egyetemekre ez les ez ez bekerül, beszivárog, mert hiába van ideológiai oktatás, a valóság és a az ideológia közötti feszültség az egyre nagy, egyre egyre durvábban nő.

[00:22:25]Egyre durvábban nő.

[00:22:28]49 és 53 között biztos, de még egyébként utána is folyamatosan nő.

[00:22:35]És gyakorlatilag a társadalomnak egy elég széles rétege megalapozottan.

[00:22:36]Plusz egyébként ez az értelmiség is rájön arra, hogy neki marhaságokat beszéltek.

[00:22:44]És nem erről volt szó mondjuk a NKOCban.

[00:22:47]Nem erről volt szó a fényes szelek nemzedéke számára, nem erről volt szó akkor, amikor a marxista szemináriumra beültek, és akkor ott elmagyarázták, hogy milyen jó lesz majd a munkásosztálynak, mert mit lát, azt lát, hogy a munkásosztály nyomorúságos lakáskörülményei vannak, a munkásoknak nyomorúságos életkörülményei vannak.

[00:23:04]Miközben egyébként állítólag építjük a szocializmust, a kettő közötti feszültség az folyamatosan nő.

[00:23:12]Fiat a fiatalok tolják a tanárokat abba az irányba, hogy de válaszoljatok, hát válaszoljatok a kérdésekre.

[00:23:17]Tehát ott nem lehet megkerülni, mert ott mondani kell valamit.

[00:23:20]A fiatalok mondják a és a és és a másik oldalon pedig a tanárok is érzik azt, hogy hát itt azért ez nem biztos, hogy annyira jó lesz.

[00:23:30]Egyszerűen az egész ez nem egy szocialista társadalom, ez nem a szocializmus.

[00:23:34]Tehát 1990-re egy teljesen más társadalom áll elő Magyarországon, amelyik amelyik ugye a a szocializmus korszakában nevelődött föl a szocialista sajtótermékeken, a szocialista gondolok sokkal inkább az a az a kádárrendszer által előállított társadalom.

[00:23:51]Kádári reflexekkel.

[00:23:53]Kád a a megtanult reflex ez nem az 56, az 56-os magyar társadalom az valójában az a két világháború közötti polgári társadalomnak a a a gondolkodását tekinti mintaadónak.

[00:24:08]Sok szempontból mondom, sokan tisztában vannak azzal, hogy ott is voltak problémák.

[00:24:14]Tehát az ne ne kezdjük el azt azt játszani, mintogyha az tökéletes lett volna.

[00:24:18]Messze nem volt az.

[00:24:18]De ettől függetlenül ezt ennek a társadalmi mobilitását, anyagi mobilitását, gazdasági mobilitását tekintik minteadónak, és ezt várnák el.

[00:24:28]Csak tessék jobban csinálni, mint a Horti korszak.

[00:24:31]Na most ahogy kiderül, hogy nem tudják jobban csinálni, na akkor megjönnek a a különböző kognitív feszültségek.

[00:24:38]Tehát hogy miben nyilvánul ez meg?

[00:24:39]Hogyan lázadoznak?

[00:24:41]Na most alapvetően ugye nyilván egy nyilván nyilván mikroszinten kezdődik a dolog.

[00:24:45]Tehát amikor szokták mondani, hogy a mit tudom én például akár amikor a Mefes megalakul, ugye itt nagyon-nagyon fontos, hogy nem 23-áról beszélünk, hagyjuk ezt a 23-át, október 16-án.

[00:24:54]Október 16-án létrejön Szegeden a Mefesz, de facto én megmondom őszintén, egy kicsit, tehát hogyha ha nagyon politikailag nézem, akkor de facto a Mefes megalakulásával kitört a forradalom.

[00:25:07]Azért, mert a Petőfi körrel szemben, ami egy párt által létrehozott szerv volt, szervezet volt, aztán be is tiltották.

[00:25:16]A Mefesz, amikor a Mefeszeseknek azt mondják Szegeden, mert ott megjelennek a párt pártból meg a díszből, hogy akkor majd mi itten segítünk nektek, és akkor elhajtják őket, azt mondják, hogy nem, mi egy független szervezet vagyunk.

[00:25:29]Mi nem akarunk veletek együtt dolgozni.

[00:25:33]De ők is az elején azt mondják, hogy ők a Marx Ilenini elveken állnak az első napokban.

[00:25:37]Nyilván ebben ez folyamatosan ezt m Na ez nagyon érdekes dolog folyamatosan ezt mondják, de én ezt tökéletesen megértem, mert nem akarták saját maguknak fonni a kötelet.

[00:25:49]Tehát azért legyen egyértelmű, hogy itt hogy itt 56-ig bezárólag itt azért akasztottak ebben az országban.

[00:25:54]Tehát az államédelmi hatóságnak a a haragját azt annyira vagy akkor már hivatalosan akkor már nincs AVH, de a belü belügynek a haragját az embernek nem szabad hogy mondjam magára fejére vonni, mert mert azért ők tisztában voltak azzal, ők nem akartak a börtönbe menni egy egyenesen nyilván.

[00:26:14]De amikor arról van szó, hogy mit kell mondani, akkor jönnek a mikroszintű dolgok, rossz a menza.

[00:26:24]szüntessék be a kötelező orosz nyelvoktatást, hozzá lehessen férni nyugati szakirodalomhoz.

[00:26:29]Tehát, hogy gyakorlatilag jönnek ezek helyzek mikroszintű, lehessen utazni ott esetben még a a utazás is, de egyébként nagyon érdekesek a tudományos dolgok azért erősen bejönnek, hogy azért ne legyen már muszáj nekem feltétlenül a szovjet szakirodalomból kiindulni, mert mi van akkor, hogy a nyugati egy kicsit valamit jobban tud.

[00:26:47]De ezek tudományos dolgok, ezek a mikroszintű dolgok.

[00:26:52]elmondjuk, hogy marxizmus, de közben odateszünk két dolgot, nagyon-nagyon gyorsan odakerül két dolog, hogy 22-ére már teljesen egyértelműen ott van.

[00:27:01]Szovjet csapatok távozása és a demokratikus választások.

[00:27:04]Tehát több ez megint nagyon érdekes.

[00:27:07]Ugye van Magyarországon 3800 nemzeti tanács, tehát nemzeti tanács, nemzeti bizottság, forradalmi bizottság, tehát valamif ilyen közigazgatást irányító testület a forradalmi napokban, és 4000, hát a nem tudjuk pontosan, 4600 mondjuk vagy 4500 munkástanács, hogy ezek mind más szóhasználatot használnak, de az, hogy demokratikus választás, szabadválasztás, több párti választás, ezek tulajdonképpen mindegyik ugyanoda konkludál, hogy nem a rákosi féle rendszer fennmaradása kell, az nem kell, legyen választás.

[00:27:46]És majd a nagyon érdekes egyébként, hogy nagyon sokszor fölmerül a forradalmi napokban, hogy azt mondják a, hogy majd mi ezt így meg így elrendezzük, és azt mondják ezek a nemzeti bizottságok, nemzeti, tehát ezek a forradalmi szervek, hogy nem, majd a szabadon választott parlament fogja megmondani, majd a szabadon választott parlament fogja szabályozni.

[00:28:05]Tehát gyakorlatilag egy csomószor ez előkerül a ezekben a napokban.

[00:28:09]Ez mennyire érdekes.

[00:28:10]Közben csak itt gondolkodtam rajta, hogy ugye onnan indultunk el, hogy annyi pénzük nincs az egyszerű munkásoknak, hogy vegyen magának húzdek a szalonát, vagy vegyen ágeműt.

[00:28:19]Ehhez képest október 23a előtt meg után a tüntetéseken nem az órabéremelését kérik.

[00:28:27]Így van.

[00:28:27]Hanem kivágják a címert.

[00:28:29]Így van.

[00:28:29]A zászló közepéből.

[00:28:29]Tehát teljesen más.

[00:28:32]Így van.

[00:28:32]Így van.

[00:28:32]Tehát egy egy e ez egy ez egy ez az egyik egyik misztériuma tulajdonképpen ennek az egész forradalomnak.

[00:28:37]A én ezt vállalom, hogy ez nem egy éséglázadás, tehát pont ettől lesz valami egészen más minőség, mert olyanok vannak a keleti blokban, hát 1981-ben például Brassóban volt ilyen munkás tüntetés, tehát szekuritát verte le, ugye akkor Romániában de hogy a a tehát hogy ezek voltak rendszeresen, de ez nem szeretném Pozdánba nem van Pozdánba is van, Danba is tehát ez rendszeresen előfordul még Csesslovákiában is egy csomó csomó helyen voltak ilyen egy gyárra korlátozódó.

[00:29:13]És ez a misztérium az egész 56-ban, hogy akkor amikor kitör a forradalom, akkor valójában mit is akarnak?

[00:29:19]Visszatérni.

[00:29:23]Visszatérni a több párti választásokhoz, és nem a Horti korszaknak a struktúráihoz, de az, hogy legyen egy több párti parlament, valódi választ valódi választás legyen.

[00:29:31]Jó.

[00:29:31]És akkor majd eldöntjük, és majd a parlament fogja eldönteni, hogy mi legyen a kommunistáknak a bűneivel, mi legyen mondjuk a koncepciós perek kivitelezőivel, mi legyen mondjuk a párttitkárral, hogy legyen-e vele valami, ne legyen.

[00:29:46]Tehát majd azok.

[00:29:48]És ilyen értelemben ez egy nagyon érdekes pillanat, hogy valójában a társadalom nagy része az ehhez csatlakozik föl.

[00:29:56]Hát azt ne felejtsük el, hogy 56 októberében leggyengébb számítások szerint is, vagy legvázlatosabb, most a gyengébb az nem a minőségét, hanem a vázlatosságáról vonatkozik.

[00:30:08]A legvázlatosabb számítások szerint is legalább másfél millió ember többé-kevésbé aktív forradalmár Magyarországon többé-kevésbé aktív forradalm, mert lehet, hogy nem lehet, hogy nem fog fegyvert, de kimegy a megnézni, hogy hogyan döntik le a Szálin szabrot.

[00:30:27]Kimegy tüntetni, mit tudom én, kendergyári munkások, Szeged kimennek tüntetni.

[00:30:33]Tehát ilyen értelemben ez de és nagyon érdekes, hogy mondom, benne vannak ezek a mikroszintű követelések, de valójában nagyon-nagyon gyorsan már tajben október 16-án eljutnak oda, hogy két markáns politikai követelést fogalmaznak meg.

[00:30:47]Az országnak a megszállómentesítését, tehát az, hogy ne legyen jelen a megszálló szovjet hadsereg, menjenek el.

[00:30:58]Másik pedig az a választás.

[00:31:01]tulajdonképpen a vivőanyag nagyon sok ember számára nyilván a menza meg a orosz tanulásnak a megszüntetése, de akik ezt az egészet már ott elkezdenek gondolkodni, azok pillanat alatt ide ebbe a politikai és van értelmes politikai megkövetelése, tehát nem arról van szó, hogy beleböfögtek valamit a világban, már elnézést Pestesen szólva, hanem hanem hanem egy hanem ez egy ez egy új politikai struktúrának a létrehozása.

[00:31:30]Az egy pártrendszer, mert az egypártrendszer voltaképpen ugye arról szól, hogy a párttagságra van ugye a politikai bizottság irányít és a politikai bizottság irányítja az egész államot és egy pártra van szűkítve a politikához való bármilyen hozzáférés.

[00:31:47]Tehát ugye ez nagyon furcsa, hogy a a bármilyen hozzáfér, és ugye nyilván a politikához a mindenkori ellenzék is egy demokráciában hozzáfér, mond mindenféle dolgokat, aztán majd eljön a választás pillanata, és akkor majd történik valami.

[00:32:00]De a politikához való hozzáférésed az nincs korlátozva egy normálisan működő demokráciába.

[00:32:09]A pártállamban viszont igen.

[00:32:13]Hát a pártállamban igen, mert abban a pillanatban, amikor politikai véleményekért leültetik az embereket, amikor politikai vélemények megfogalmazásái le börtönbe csuknak, abban a pillanatban valójában te neked a politikához való hozzáférésedet korlátozzák.

[00:32:30]Nekem a kedvenc ítéletem az mindig szoktam ezt mondani idézőjelben kedvenc kedvenc ítéletem, amikor ülnek, hárman vannak a kocsmában és horti horti nótákat kezdenek el énekelni, de az egyik az már olyan részeg, hogy beesik az asztal alá.

[00:32:46]De ezt leírja a jegyzőkönyv.

[00:32:47]És akkor kettőt elítélnek, mert ők énekelték a a reakciósinótákat.

[00:32:55]A harmadikat meg azért, mert igaz, hogy az asztal alatt volt szól a bíró ítélet, és már nem énekelt semmit, mert már aludt, merev volt, mert teljesen merev részekre itta magát.

[00:33:05]A harmadikat is elítélik, mert ha ébren lett volna, akkor ő is énekelte volna.

[00:33:11]Ezt leírja a bírósági ítéletbe.

[00:33:11]Tehát abban a pillanatban, amikor korlátozzák azt, hogy én a politi politikai véleményemet megfogalmazzam bármilyen módon, az már onnantól kezdve nem demokrácia.

[00:33:21]Ugye Nagy Imrét úgy emlegeti a történetírás, hogy ő az, aki tulajdonképpen föllazította ezeket a szabályokat, többet engedett, jól lakhatott bizonyos társadalmi rétegeket.

[00:33:31]Tehát mi volt az ő szerepe ebben egyáltalán?

[00:33:33]Fölismerte-e ő, hogy mi zajlik az egyetemeken?

[00:33:34]Ö szerintem ő fölismerte.

[00:33:40]ahhoz elég okos ember volt.

[00:33:44]Bizonyos értelemben szembenézett a saját tévedéseivel is.

[00:33:46]Most két-három dolgot az éten rakjunk rendbe.

[00:33:49]Az egyik az az, hogy valójában miért akarják ezt?

[00:33:54]Valójában azért akarják, mert ugye kitalálódik az, hogy az ENS tagja legyen.

[00:33:57]Ez nem Pesten találódik ki, ez Moszkvában.

[00:34:02]Ugye a pont a Korea, ugye a koreai háború, hogyha megfeled, hogy Szovjetunió, akkor már tag.

[00:34:05]öö hát ők eleve elvileg alapító tagok, csak ugye a a 45 után a Sztálin nem hisz ebbe az egészbe, és azt mondja, hogy nem kell ezzel foglalkozni ezzel azzel.

[00:34:14]A koreai háborúnál viszont mi történik?

[00:34:17]Kitör a háború, és az amerikaiak egy ENS határozat alapján nyújtanak segítséget Dél-Koreának.

[00:34:26]És ekkor ekkor jön a megvilágosodás Moszkvában, hogy ez tulajdonen az ENS ez mire is lenne jó.

[00:34:31]Na de ahhoz az kell, hogy az ENS-nek a többségbe kerüljük.

[00:34:35]kerüljenek.

[00:34:35]Most ne felejts el senki a nézők közül, hogy ekkor még Afrika gyarmati uralom alatt van.

[00:34:43]Ázsia nagy része gyarmati uralom alatt van.

[00:34:45]Tehát tehát sokkal kevesebb állam, független állam van a világon.

[00:34:50]Az Egyesült Államok beléptette az összes dél-amerikai országot, hurá!

[00:34:55]ők vannak a közgyűlésben többen.

[00:34:55]És akkor jön az, hogy hogy lépjenek be a közép-európai szocialista országok is, a csatlósok is, akkor szépen akkor annyival több izé közgyűlési tagunk lesz.

[00:35:10]És ekkor ezt meg is mondják, hogy akkor mindenki kéri a felvételét az ENS-be.

[00:35:12]Na ez nagyon szép történet, csak egyetlen egy picike probléma van vele, hogy a nyugatiak azok tudják, hogy van recsk, tudják, hogy van Hortobágy, tudják, hogy van a Baragán Romániában, tudják, hogy mi folyik Lengyelországban, és küldenek mindegyik országnak listát arról, hogy na mit kell megszüntetni.

[00:35:30]A román lista meg is van.

[00:35:32]Azt publikálták is a román kollégák, az a levél meg is van, ahol tételesen megmondják, hogy na akkor ezt a börtönt kell fölszámolni, ezt a internát tábort, ezt a kényszermunkatábort, a kitelepítést meg kell szni, tételesen fel van sorolva, hogy mit kell megszüntetni.

[00:35:46]Vélhetően Magyarország is kapifajta ilyet, vagy levélben, vagy szóban, tehát valamilyen formában biztos, hogy megmondják, hogy ezt így kell csinálni.

[00:35:56]Hát az új műsorhoz új lányok kellenek, hogyan pestesnek szokták mondani.

[00:36:00]Itt egy fiú jött, tehát Nagy Imré, Nagy Imre kerül a miniszterelnöki székbe, de azt se felejtsük, hogy ő 52-től miniszterelnök helyettes.

[00:36:07]Tehát ő már miniszterelnök helyettes, tehát nem az semmiből érkezik.

[00:36:11]A miniszterelnök helyettes már 52-től, tehát már akkor tulajdonképpen a politikai szerepe rehabilitálva van kommunista párton belül.

[00:36:18]53-ban átveszi a miniszterelnöki széket, és valójában ő neki van egy kész kotta, ami alapján kell ezt az egészet meg kell csinálni.

[00:36:28]És ugye ennek lesz a vége, hogy amit megcsinál, azután azt lehet mondani, hogy jó, akkor belép, beléphet Magyarorsz és be is lépünk az ENSBE.

[00:36:36]Tehát itt tulajdonképpen az egésznek a nagypolitikai összefüggése az ez az megint más kérdés, hogy hogy ebből a szempontból tényleg neki volt egy ilyen, de nem csak ő látta ezt, hát a a mit tudom én Vas Zoltán is látta ezt egyébként.

[00:36:51]Tehát a a sőt sőt hát amennyire lehet tudni ezt az egészen a legfölsőbb pártvezetés is látta, hogy hát azért itt egy kicsit túltolták a biciklit, tehát hogy it nem nem egészen az jött ki, amit ők szerettek volna, csak ugye az a Moszkvából is hát koránvárs is lát abszolút az a szovjeteknek napra kész információk ők pontosan tudták, hogy hogy forr víz valamit csinálni kell Magyarországon.

[00:37:18]Ugye nyilván ezt a Nagy Imrével.

[00:37:18]Az más kérdés, hogy a hogy a a Szovjetunión belül is a katonai ipari lobbi az 55-ben nem csak Magyarországon Rákosít hozza vissza, hanem megerősíti a pozícióit, és a Szovjetunióban is megerősíti a pozícióit.

[00:37:38]De ettől függetlenül az a nagy politikának a szintjén elmegy.

[00:37:40]Csak hogyan tudjuk ezt majd, tehát hogyan tudnánk magunkat átalakítani?

[00:37:43]Nem tudjuk magunkat átalakítani igazából belülről.

[00:37:48]Egyszerűen olyan erősek a rendszerkorlátok, hogy hogy nem lehet nem lehet kilépni abból a keretrendszerből a mert ugyanaz a probléma merül föl, hogyha például eldobjuk a tsz-esítés kérdését, ahogy a Nagy Imre azt mondta, nem azt mondta, hogy osztassák föl a TS-eket, ilet nem mondott, azt mondja konkrétan, hogy amelyik veszteséges, amelyik TSZ veszteséges, az föl föloszlathatja magát.

[00:38:12]jó néhány TSZ veszteséges volt és föl is oszlatta magát, de nem mondja azt, igen, de ha fölosztanak a TS-ek, visszatérünk a magántulajdonhoz, akkor hogy hogy hajtjuk végre az ideológiai elvárást a teljes társadalmi tulajdonról?

[00:38:23]Tehát érted, tehát hogy a a kettő között elkezd egy nagyon egyre erősebbé válik a feszültség.

[00:38:30]Nagyon érdekes, hogy ma 8889-ben ugyanez a kérdés fölmerül az MSMP-ben.

[00:38:37]Fölmerül a Gró teszi föl a kérdést az egyik politikai bizottsági ülésen, hogy hogy jó jó, én értem, hogy reformokat kell csinálni a szocializmusban, de hol lesz tehát melyik az a szintje a reformoknak, amely során már nem reform van, hanem egy új rendszert hoztunk létre.

[00:38:54]És a 53-ban ugyanez az alapvető probléma valójában 53 után, hogy akkor ugye nem merül föl ilyen élesen ez a dolog, de hogy hogy hát akkor megváltoztatunk ezt, megváltoztatunk azt, meg racionálisabb, értelmesebbé tesszük a ilyen, de azzal fölszámoltuk gyakorlatilag a szocializmust és ezzel a problémával nem nagyon hajlandók mit kezdeni.

[00:39:13]Ráadásul nem is kell, mert 55-től megint egy ilyen visszakanyarodás van a korábbi rendszerhez.

[00:39:19]Rákosi végigpozícióban volt, mint pártfőtitkár, tehát azért alapvetően itt az még csak a párt a meghatározó.

[00:39:25]Ebben a korszakban nem lehet leváltani a kormányt a parlamentből, tehát izé van akkori korszakban.

[00:39:33]Tehát innentől fölfelé akkor egy lehetetlen küldetésre vállalkozik a Nagy Imre.

[00:39:39]De ő ezt bizonyos értelemben azt azt jelzik a tanulmányi 55-ös tanulmánya, hogy ők látták, látta a függetlenségi problémának a hiányát is, csak nem tudott olyan választ adni, ami kompatibilis a ő marxista kommunizmusával, és meg is oldja a problémát.

[00:39:57]Tehát nem tudott ebben a az ideológia és a a vállalt a vállalt ideológia és a valóság között feszülő ellentétet nem tudta kitölteni.

[00:40:08]Magyarul azzal kellett szembesülni, hogy hogy ez egész egyszerűen nem működik maga a rendszer.

[00:40:14]Hát igen, csak azért azt ne felejtsük el, hogy hogy Nagy Imresel lesz fiatal idővel az embereknek a a hogy mondjam, a személyiségszerkezete az egyre merevebbé szokott válni.

[00:40:24]Sajnos ez mindenkivel nagyjából nagyjából mindenkivel eljut ide.

[00:40:31]Mindenki eljut idáig.

[00:40:31]És ő is most akkor mit csinálja?

[00:40:34]Most akkor nézzen szembe azzal, hogy amiben egész életében hitt az nem működik.

[00:40:40]Hát ez a a ez egy ez egy viszonylag nehéz intellektuális feladat.

[00:40:42]És sőt egyébként még az a helyzet, hogy hogy intellektuálisan szerintem ő egyébként képes lett volna erre, de de de a környezete miatt sem tudott ilyet csinálni.

[00:40:54]És nem véletlen egyébként, hogy már itt a reformértelmiségről vagy a kommunista reformerekről beszélünk, nem véletlen, hogy egyébként azzem, ha jól emlékszem, Gimens Miklós írja le azt, hogy már a forradalom napjaiban, hogy október 23-án az események túlmentek rajtunk, tehát ők érzékelik ért tudja azt a Gimes, aki egy nagy Imrés reformista, tudja azt, hogy ez már nem egy nem a kommunista belüli átszervezés lesz hanem itt már az utca túlment rajtuk és a társadalom túlment rajtuk.

[00:41:29]56 előzményeiről, az értelmiségről, egyetemekről és a vidékről beszélgettünk Ötös Istvánnal Nemzeti Emlékezetbizottság kutatójával.

[00:41:35]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:41:38]Köszönöm szépen.

[00:41:39]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:41:41]Ez volt a Farkasverem, a Hír FM történelem órája.

[00:41:42]Jövő héten folytatjuk.

[00:41:45]YouTube-on és interneten hallgatóknak pedig kérem, hogy osszák meg ezt a tartalmat, hogy az algoritmus is szeresse.

[00:41:53]Én Velkovics Filmos voltam.

[00:41:55]Viszontlátásra.

[00:41:55]M.