1956 – a szovjet-magyar háború - Hír.FM

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:00]Ez a Farkasverem a Hír FM történelem órája.

[00:00:04]1956-ról fogunk beszélni, meg a szovjet befolyásról, meg Magyarország és egyáltalán Közép-kelet-Európa lehetőségeiről.

[00:00:13]Vendégem Horvát Miklós történész, Károli Gáspár egyetem professzora.

[00:00:15]Jó napot kívánok.

[00:00:18]Jó napot kívánok.

[00:00:19]Induljunk egy picit messzebbről, egy erős 10 évvel korábbról, mint 1956.

[00:00:24]Tudom, hogy nem történészi kérdés, meg nem is szerettik a történészek ezeket a mi lett volna, ha típusú kérdéseket, de de mi lett volna, ha nem nem a keleti ha a nem a keleti befolyási, a szovjet befolyási területre kerül?

[00:00:39]Voltak kiugrási kísérleteink, sikertelenek?

[00:00:40]Mi lett volna ha?

[00:00:43]ö nem ok nélküli ez a kérdés, vagy nem előzmény nélküli ez a kérdés, hiszen tudjuk jól, hogy amikor Churchill Moszkvába látogatott, az úgynevezett szalvéta megállapodás úgy alakult, hogy kis módosítás a Magyarország 50%-ban nyugati, tehát BD bebefolyás, 50%-ban szovjet befolyás alá került volna, ami amit nem lehet kipróbálni újra, de de A a ami bekövetkezett, ahhoz képest talán mondhatjuk, egy kellemesebb opció lett volna.

[00:01:20]Aztán van egy másik feltételezés is, hogy mi van, hogyha a második frontot a Balkánon nyitják, mint megint csak Churchillre kell hivatkoznom.

[00:01:33]Európa puha alhas.

[00:01:33]Igen, igen.

[00:01:33]Teheránba ugye felmerült, hogy fő egyik fő kérdés a második front mielőbbi megnyitása volt, hogy Csörcsi javasolta, hogy a a Balkánon szálljanak partra szövetséges csapatok Görögországba.

[00:01:50]És akkor ehhez kapcsol az a feltételezés, hogy ha már ott vannak és jól harcolnak, akkor elindulnak Belgrád, Budapest, berlini tengelybe, és akkor Magyarországunkon a szovjet katonai jelenlét korlátozott vagy egyáltalán kizárt.

[00:02:12]Ennek a feltételezés az ott döl meg, hogy Churchill ne azért volt ez az ötlete, mert ugye Észak-Afrikában végetértek a hadműveletek, a brit hadsereg katonái unatkoznak, a katonák nem teljesen olyanok, mint az egyetemisták.

[00:02:29]A túl sok a szabadidejük butasságokon törik a fejüket.

[00:02:34]Tehát fegyelmezését adjunk a katonáknak feladatot.

[00:02:37]megkötik ugye a Balkánon lévő német erőket, ezzel segítve a tulajdonképpen a szovjeteknek a nyomulását keletről.

[00:02:50]Tehát ez a másik ilyen feltételezés, hogy Jalta, hogy mi van, ha Jaltában nem így osztják kett érdekszérákra.

[00:03:00]Most maradjunk elett közép Európát.

[00:03:04]Rossz éremen vajaltában szó sem volt arról, hogy felosztják.

[00:03:09]Ebben a formában tulajdonképpen az, hogy mi a szovjet érdekérába kerültünk, az határozta meg, hiszen a kis módosítás a német területeken ott húzódott a szovjet befolyásövezet határ, ameddig a szovjet hadsereg elérkezett.

[00:03:22]Tehát abban a pillanatban, hogy a szovjet hadsereg hajtott végre műveleteket, szállta meg Magyarországot, már elővetíthető volt az, hogy nem is olyan régen hallottunk ilyen kifejezést, ahova egy orosz katona beteszi a lábát, akkor az a rész már ugye az orosz föderációhoz tartozik, hogy hogy egy könnyen nem mennek el.

[00:03:52]Hát ugye a békeszerződésig ez ez egy általos állapot, hogy addig itt tartózkodnak a szovjet csapatok.

[00:03:59]És hát ugye a nyugati szövetségesekkel történt megállapodás szerint a szövetséges ellenőrző bizottság meghatározó domináns ereje a Szovjetunió lett.

[00:04:13]Ugye Vorosilov Marssal és helyettesek képviselték a mindig aktuális moszkvai állásmontot.

[00:04:26]Hát változás következetett volna be, és erre nagyon sokan készültek, kijátszva az elképzeléseiket egy békeszerződés utáni politikai struktúráról.

[00:04:42]sajnálatosan ugye a a később a számon kértek közé kerültek ezek közül többen.

[00:04:51]Hogyha majd elmennek a szovjet csapatok, akkor a békeszerződés után akkor itt újra dönthetünk a saját sorsunkról érdemben.

[00:05:02]De de a szövetséges és társult hatalmak, nem a Szovjetunió kötött békét Magyarországa, a szövetséges és társult hatalmak, partnerek voltak abban a szovjet követel, azon szovjet követelés teljesítésében, hogy ők még szeretnének itt maradni, hiszen Ausztriában megszálló csapatok vannak.

[00:05:26]Hát a a közlekedési útvonalakat, hí híradóvonalakat, telefonkábeleket, egyebeket őrizni kell.

[00:05:33]Ugye logisztikailag el kell látni az ott lévő csapatokat.

[00:05:36]Tehát a békeszerződés 22.

[00:05:39]cikkeje erre lehetőséget adott azzal, hogy mindaddig, amíg ott vannak.

[00:05:46]Na most ez a mindaddig ugye 55 tavaszáig tartott, amikor [torokköszörülés] az a különleges állapot következett be, hogy meg tudtak állapodni Ausztria semlegessége kérdésébe, és ki kellett vonulni 55 végéig a szovjet csapatoknak.

[00:06:06]Tát akkor eszerint a logika szerint akkor már nem volt mit őrizni itt a híradóvonalakon meg volt Igen.

[00:06:11][torokköszörülés] Tehát a okafogyottá vált, hiszen a békeszerződésnek ez a cikkeje addig volt érvényben, ameddig megint csak ugye fellélegeztek sokan, és elkezdtek tervezgetni hiábavalóan, és nem következmények nélkül.

[00:06:27]Megint csak ha a az állomvédelem tevékenységére, vagy ugye 55-ben már az egységes belügyminisztérium államelmi szerveinek a tevékenysége következtében többeken számon kérték, hogy hogy mernek ezen gondolkozni.

[00:06:45]Tehát 55 végéig Magyarországról is ki kellett volna vonulniuk a csapatoknak.

[00:06:53]miután ugye Ausztriából átmosíroztak rajtunk, de a magyar politikai vezetés, ami csak annyiban magyar, hogy nemzetiségét, identitását tekintve magyarnak vallható, hiszen itt a szovjet érdekeket megtestesítő bábkormányról, hatalomról van szó.

[00:07:17]úgy döntött, elképzelhetően sugallatra, hogy maradjanak itt a ezek a csapatok.

[00:07:26]Addig van, és ebben igazuk volt, addig van a ugye a kommunista párt kezében nagy biztonsággal a hatalom, amíg itt vannak a háttérben a szovjet csapatok, és mint ahogy 56 bizonyítja szükség szerint a a rendszer, a diktatúra támaszai lehetnek.

[00:07:43]Nézzük meg a másik oldalt.

[00:07:46]És ugye 56 nyarán készül egy hullám nevű terv, ami a legnagyobb titokban, amelyik meglehetősen részletesen szabályozza azt, hogy hogyan kell együttműködni a magyar néphadsereggel, a fegyverhasználatban mit lehet tenni.

[00:07:58]Tehát ez alapján ugye ezt egy tábornok is jóváhagyta, amennyire tudom.

[00:08:03]Tehát hogy tekintettek a szovjetek Magyarországra?

[00:08:07]Igen.

[00:08:07]Szovjetek mindvégig a birodalom részeként tekintettek Magyarországra.

[00:08:12]Ágában nem volt nem.

[00:08:15]Tulajdonképpen egy ez egy taktikai ígéret volt október 28-án, hogy miután a magyar vezetés megértette a szovjetekkel, hogy addig nem tudják lerakatni a fegyvert a felkelő szabadságharcos csoportokkal, ameddig legalább ígéret szintjén nem hangzik el, hogy a szovjet csapatokat kivonják.

[00:08:35]Ezt most félreérthetően fogalmaztam, tehát visszaugrott 56 nyarára.

[00:08:42]Ennek is van előzménye tulajdonképpen az 53-as berlini felkelés, júniusi felkelés, nem berlini, mert tulajdonképpen keletémetország egészére kiterjedt.

[00:08:54]Tulajdonképpen akkor már minden külföldön állomáshozó szovjet csapatnak ilyen típusú tervet kellett készíteni, hogy ha ez máshol is bekövetkezik, mint 53-ban Berlinbe, akkor tudják, hogy mi a dolguk.

[00:09:06]viszont nálunk ugye Poznány kapcsán merül föl ez a terv, hiszen 55 végén érkeznek meg azok a csapatok, amelyekből megalakul a szovjet különleges hadtest és kiderül Poznány kapcsán, hogy hogy nincs terv hiszen a lengyelországi válság esetében felmerül, komolyan felmerül az, hogy a lengyelek megrendszabályozásában részt vesznek nemcsak a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok, hanem Magyarországról is elindulnak, hogy hauscsov gó munkával nem tud valami közös nevezőre jutni.

[00:09:53]a közös nevező ez a most ígérjünk utána a diktatúra visszaállítása volt.

[00:10:00]Hát ebben megállapodtak és hogy nincs terv mert ugye 53-ban még ne ilyen minőségben nem tartózkodtak itt ezek a csapatok és ekkor készítik el ezt a oroszul volna magyarul hullámfedő nevű tervet amely alapvetően karhatalmi célú alkalmazás esetében ugye két hadosztállyal számolhatott, mert a különleges hadtestnek két gépesítes gárdahados osztálya volt, illetve kétre repülő hadosztálya.

[00:10:33]Hát karatami célra bár lehet használni tömegosztartásra repülőket, mint sajnos csak Tiszakskét kell említenem, ahol magyar gép volt az, amelyács főhad nagy vezetésével tüzet nyitott Gyurkolajos Hadtestparancsnok utasítására.

[00:10:53]Tehát lehet tömeget oszlatni ugye rárepüléssel.

[00:10:58]De alapvetően a szárazföldi összegyedemi csapatok alkalmasak erre.

[00:11:01]Tehát a terv úgy nézett ki, hogy a 17.

[00:11:04]Gádaosztály ez a az osztrákhatár környékén Szombathely körment helyőrségekben diszlokált.

[00:11:13]Ők kifordulnak az osztrák határra és megakadályozzák azt, hogy nyugatról bárki beavatkozzon a rendteremtő folyamatba.

[00:11:26]Persze ilyen veszély nem fenyegetett, mert Auszria semleges volt, de számoltak azzal, ugye volt ilyen sugalata a Szabadurópa Rádiónak is, hogy most megint a RAM nemzetek békés felszabadításának doktrinája, ezover doktrina, tegyetek valamit a szabadságotokért és jövünk és segítünk.

[00:11:47]Tehát ez ez azért ott volt a fejek, a más nem a röplapokon, tehát a légömbökön eljutott röplapokon, meg hát a sok-sok ügynök, akit úgy, akik úgy lépték át a határt, hogy tudták, hogy várni kell őket, mert ugye az elhárítás fel beépült ezekbe a szervezetekbe.

[00:12:09]Tehát ez a 17.

[00:12:12]gárdaadosztály.

[00:12:14]A a második gépesített gárdaadszálynek a az erő, ha magunk elé képzeljük a térképet, ugye parancsnokság, Hartes parancsnokság, Székesfehérvár, ott is van Székesfehérvár ö nem Sárbogár és Haladunk, Kecskemét, Szolnok, tehát egy ilegyezőszerűen helyezkedtek el ezek a csapatok.

[00:12:39]Budapesttől nagyjából 60-70 kilmes távolságra.

[00:12:47]ők a terv szerint, az eredeti terv szerint Budapestre vonulnak, és passzív objektumvédelmi tevékenységgel segítték az aktív van, tehát aktív tevékenységre bevetett elsősorban államédelmi erőket, aztán megerősítve szintén államédelmi határőerőkkel és a magyar a magyar néphag alakulataival.

[00:13:13]Tehát a kiindulópont az volt, hogy a szovjetek a hatalom objektumait védik, miközben a magyarok meglik egymást.

[00:13:21]Na most ez a terv 24-én borul, amikor a ez a nemzeti érzésektől átitatott magyar vezetés azt mondta, úgy gondolkozott, hát Moszkvába neveztek ki bennünket, Moszkvának kell elszámolnunk.

[00:13:42]a kommunista mozgalomban is, hogy hát lehet vala rosszul dönteni, meg lehet jól dönteni, de ezt is Moszkvába döntik.

[00:13:52]bízzuk ezt az egész dolgot a a szovjet alakulatokra, vonjuk a háttérbe ki a magyar erőket, beleértve az államelmi erőket is, és hát saját eljárásaik szerint védjék meg a rendszert a szovjet csapatok.

[00:14:11]Tehát alapvetően a szovjetek nem bíztak a magyarokból, tehát úgy féligmeddig ellenséges területént kezelték Magyarországot.

[00:14:18]Egyértelműen.

[00:14:20]Ugye azért is kérdezem, mert ugye ott 56 nyarán egyszer Mikolán elutazik Titóhoz, Igen.

[00:14:25]Hogy a Rákosiról beszél, Rákosi sorsáról beszélnek ők ketten egymással.

[00:14:28]Igen, megnéztem a ezzel kapcsolatos felvételt, tehát készültem a beszélgetésre, és ugye ott elhangzik, hogy Titó nem elégette ki azt, hogy Rákos itt eltüntetik a vezetésből, mert hát tudjuk jól, hogy ott vannak még a az igazi fekete szájpadásos Rákosisták, hiszen Gerő Ernő, aki a helyére lép, tulajdonképpen gyárnyalat De hát annyival jobb, hogy nem Rákosinak hívják, illetve nem rendelkezik olyan szovjet kapcsolatokkal, mint Rákosi, hiszen ezt monopolizálta ezt a kapcsolatot Rákosi.

[00:15:11]Ő kiment, azt hazajött és mondta, hogy ezt mondták a Moszkvában, ezt kell csinálni.

[00:15:15]Senki nem merte felhívni őket, hogy tényleg ezt mondtátok, tényleg ezt kell csinálni.

[00:15:20]Tehát nem elégette ki ez a dolog, hogy hogy tekintettek Magyarországra.

[00:15:30]Ög van a szovjet katonai intervenció 1956 című könyvünk, amiben Malasenko Ezedes, aki a budapesti ről irányította a különleges hadtest hadműveleteit, megbízott törzsfőnökként, az emlékatában reírja, hogy a szovjetisztek többsége, katonák többsége az ötartós tevékenységüket a második világháború folytatásaként értékelték.

[00:15:57]vagy például november 4-én jelenik meg ö ugye ide hozzák a varsói szerződés egyesített fegyvereserőinek főparancsnokát aki azzal buzdítja a katonáit ugye a második menetben, a november 4-én kezdődő menetben, hogy ne felejtelj el, hogy a ez az ország a hitleri Németország csatlósaként folytatott háborút.

[00:16:25]Tehát szó sincs itt még csak szolidaritásról sem, hogy hogy munkáspárt, munkáshatalom kommunista.

[00:16:36]Arról van szó, hogy engedjük-e azt, hogy a Magyarország kiszakadjon a szovjet birodalomból.

[00:16:46]Ha igen, akkor meddig is milyen módon vagy megtartjuk.

[00:16:51]És ez is kevésbé ismert, hogy volt egy pár nap órákban számolva, amikor úgy gondolkoztak Moszkvába, hogy kiengednek bennünket.

[00:17:03]Ugye ez tart október 2931 között, amikor ugye 30-án megjelenik a Pravdába, hogy új alapra kell helyezni a szocialista országok és a Szovjetunió viszonyát.

[00:17:19]Az már a jelzés.

[00:17:19]Igen.

[00:17:21]Jelzés.

[00:17:21]Viszont 31-én, mire itt ugye olvassák a fordítást Budapesten, már döntenek az SZKP elnökségében, hogy egy újabb támadással vérbe folytják a Magyar Nép Szabadságharcát.

[00:17:35]Huscsaf használja a kifejezést, sorolja, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a második menet előtt, és úgy várja, hogy nem lesz nagy háború.

[00:17:45]Tehát tehát ők is hábor tehát ők hábor Király Bélát kell idéznem.

[00:17:52]Ő az, aki először a Szovjetunió első háborúja egy szocialista ország ellen.

[00:17:58]És igaza van, mert az én kutatásaim is megerősítik.

[00:18:01]A Szovjetunió egyértelműen háborút viselt a Magyarország ellen.

[00:18:07]Nem másért, hogy a birodalomban megtartsa.

[00:18:11]Amennyire én tudom, aztán akik kitüntetést kaptak szovjet katonák később az 56-os cselekedeteik miatt, ők is háborús érdemrendet kaptak.

[00:18:21]Szovjetunió hőse kitüntetés.

[00:18:23]Igen.

[00:18:23]2021-21 fő, ha jól emlékszem.

[00:18:23]Hát közülük többen Poszumusz, tehát meghaltak itt része sült át, tehát ez egyértelmű.

[00:18:34]Ö nem tudom, hogy ugrálhatunk-e ennyire térben és időben.

[00:18:37]Ugye 68 cikkel kell elugranunk, amikor ugye Csesszlovákiával kapcsolatban merül föl ugyanaz a kérdés azzal a különbséggel, hogy ott nincsenek szovjet csapatok.

[00:18:52]Tehát be kell vonulni, nem másért, mert ott akarnak maradni.

[00:18:54]hosszabb, hogy hogy mi mindennel itt a a Kos stratégiai helyzetet, hogy akarják megválasztani.

[00:19:03]És Dubseket győzködik arról, hogy vállalja azt a szerepet, amit Kádár vállalt, ugye 56 Igen.

[00:19:11]Hogy adja a nevét ehhez.

[00:19:11]És akkor talán nem kell kifütyülni.

[00:19:17]Szoktam mondani, hogy Koszigin miniszterelnök vagy sokat ivott, vagy keveset.

[00:19:21]És ez az akkori politikusoknál azzal a veszéllyel járt, hogy egyszer csak őszinteségre ragadták magukat.

[00:19:28]És Koszegin azt mondja, hogy a második világháború legnagyobb érdeme, hogy a Szovjetunió határai a Sumyava hegységnél húzódnak.

[00:19:40]Na most ez a Sumavajség ugye Északról, Ausztriáról indul 120 km és ugye német szövetségi köztársaság határa van.

[00:19:51]Tehát Koszigin nem mond mást, hogy a a Szovjetunió határ határos Ausztriával, és ugye lefordítva ezt a Szovjetunió határos Ausztriával, Jugoszláviával tehát saját területek területeként kezelték Magyarországot.

[00:20:11]Éppen ezért minden eszközt megengedhetőnek tartottak a a terület megtartása érdekében.

[00:20:19]Azt lehet tudni, hogy Iván Szerova KGB-nek az egyik vezetője, ugye ő október a legfőbb vezetője.

[00:20:24]Ő a legfőbb vezető.

[00:20:26]Igen, igen, igen.

[00:20:27]Tehát ő Budapesten van október.

[00:20:27]Milyen szerepe volt a KGB-nek itt a forradalom előtt alatt?

[00:20:33]Ö hát egyáltalán tulajdonképpen miután háborús helyzetről van szó, ugye meg kell jelenni a a a KB KGB-nek ugye a szovjet alakulatokban is ott vannak a KGB-sek, ugye Dtisztek, elhárító tisztek Igen.

[00:20:56]Igen.

[00:20:56]akik akik adott esetben kiemelik azokat, akik nem akarják végrehajtani, vagy vonakodva hajtják végre a parancsokat.

[00:21:07]Megint csak a kutatásaim szerint ugye 704-705 szovjet katona halt meg itt ebben a háborúban és közülük 30-35 főt a saját tisztjeik, vagy a KGB-s tisztek lőnek agyon.

[00:21:27]október 31-ét követően többnyire ugye ez a végső fegyelmezési eszköz egy háborúban ott helyben példát statuálni és agyon lőni 35-öt lőttek agyon a másik az volt ha háború van akkor elő kell készíteni nem sokat változtak a módszerek az elnevezések igő kell készíteni a a hangoskodók, a vezetők letartóztatását és és szovjet területekre hurcolását.

[00:22:02]Tehát megjelennek azok a ö ö speciális KGB alakulatok, akik gyűjtőpontokat telepítenek, és ugye miután 31-én eldől, hogy jön a második menet, már a akkor bujdosó magyar államédelmi tisztek segítségével az ügynökrendszert próbálják aktivizálni a 31 után próbálják megtalálni azokat a személyeket, akik akiket ha kivonnak a forgalomból, remélhetik, hogy a a rendet helyre tudják állítani.

[00:22:44]És akkor kell ugye fogoly, hadi fogoly kísérő alakulatok kellenek, és készítik elő ugye Kárpát alján a börtönöket, hogy fogadjanak.

[00:22:56]Szerov anyagából tudjuk, hogy első körben 10-15000 magyar elhurt vallásával számoltak.

[00:23:02]mint a másodikáború.

[00:23:02]Igen.

[00:23:06]Ugyan ugyanaz.

[00:23:06]És ugyanúgy történt a dolog is, mert bár letartóztattak prominens vezetőit a forradalmi szabadságharcnak, de vittek tulajdonképpen mindenkit, bárkit vittek, akit értek.

[00:23:19]Hát ismerjük a a kihurcoltak 860 főt hurcolnak ki végül is Kárpátaljára részben ugye Ugvárba és ha tovább viszik a felét már szívbe, tehát a Kárpátont túlra, hogy a szovjet törvények szerint elítélik őket és ezekbe olyan 30 körüli a kiskorú lányok és fiúk, idős emberek.

[00:23:49]Bement a papa reklamálni, hogy ide a Petőfi Laktanyába Budajosi útra, hogy hogy ide hozták a fiamat.

[00:23:55]Hát nem csinált semmit.

[00:23:57]Miért?

[00:23:57]Mit akarnak vele kezdeni?

[00:23:59]Apát és fiút is kivisszék.

[00:24:03]Ö, tehát tehát háború szerint jártak el Szerovnak és a KGB-nek ugye az általános speciális feladatok végrehajtása ö miatt innen helyből irányította ezeket a csapatokat.

[00:24:19]Oké.

[00:24:19]Tehát ugye ezek a katonai megoldások, de akkor csak egy pillanatra visszakanyarodnak, akkor hadd ugráljak én is egy kicsit.

[00:24:24]Ezek szerint akkor 56 nyarán, amikor Briuniban tárgyalnak Titóval, akkor még azért ott mintha lehetőségként fölmerülne az is, hogy lehet, hogy politikai megoldást, hogy Rákosit levesszük valakit, kicastingolunk a helyére, és akkor lehet, hogy ezt valahogy ki lehet mozogni.

[00:24:40]Hát ez a még ez a opció is nyitott volt.

[00:24:44]Bocsánat, ez a kettősség tulajdonképpen Jugoszlávia és főleg Titó magatartásában kimutatható a forradalmi szabadságharc időszakában is.

[00:24:54]Tehát ugye meg egyfajta enyhülés van a két ország viszonyában.

[00:25:01]Még mielőtt ugye a politikai vezetés kanoszajárást hajt végre és kimegy, és október 23-án érkeznek vissza Jugoszláviából, különféle kulturális szakszervezeti küldöttségek érkeznek Jugoszláviába.

[00:25:17]És az, hogy munkástanácsok választása történik, mint népképviseleti szervek, ez a mint a Jugoszláviából van.

[00:25:29]Tehát a forr szabadság az első időszakában Titó nem ért egyet azzal, amit a Szovjetunió Magyarországon tesz, mert reméli, hogy a a jugoszláv minta, tehát a titói minta irányába mozdult el Magyarország, de mindez csak 31-éig tart, amikor is ugye lépéseket teszünk a semlegességünk kinyilvánítása, elfogadása, garantálása érdekében.

[00:25:56]Ugye ezt többen úgy, hogy kinyilvánítottuk.

[00:25:58]Hát kinyilvánítani nem lehet a semlegességet.

[00:26:03]A szándékot lehet kinyilvánítani, de az akkor lép, ha vannak garanciahatalmak, amelyek ezt elfogadják.

[00:26:07]Idáig ugye nem jutott el a dolog.

[00:26:11]És akkor azt mondja Titó, hogyha hát akkor az osztrák, minta ha ezek a fránya magyarok a az osztrák, tehát a semlegesség irányába mozdulnak el, akkor tegyék az oroszok azt, amit akarnak.

[00:26:25]És amikor novemberáról harmadikára ugye Fruscsov elmegy titot tájékoztatni arról, hogy negyedik nem mondja meg, hogy mikor indul a támadás, de hogy eldöntötték, hogy egy újabb menettel vérbe folytják.

[00:26:43]Sőt, arra is tájékozthatta, hogy ugye Bukaresben van a szocialista országok többségének a tájékoztatása, hogy a csehek meg a románok felajánlják, hogy ők is örömmel részt vennének ebben a második menetben.

[00:27:02]árulja Titónak, akkor ezt Micsunovic naplójából tudjuk, aki részt vett a tárgyaláson, akkor akkor azt mondja a Titó, hogy ha már ezt kell tenni, akkor ezt csak tegyék a szovjetek, tehát hogy a cseheket és a románokat ne nevessék be a magyarok ellen.

[00:27:19]Ez az egyik, ami titói hatás.

[00:27:23]A másik pedig az, hogy az SZKP elnöksége úgy dönt, hogy az első ember Münik Ferenc lesz, Kádárád lesz a második.

[00:27:32]Ugye tudjuk jól a történelben, hogy ez megfordul hítem megfordul okokból Titó miatt fordul, mert meg Titó azt mondja, hogy fogalm sincs arról, hogy ki ez a Kádár.

[00:27:43]annyit tud róla, hogy amikor én láncos kutya voltam, akkor Kádár Rákosi börtönében volt.

[00:27:51]Miközben minő Münk Moszkvában volt nagykövet, komoly beosztásba, Belgrádba nagykövet.

[00:27:57]Tehát tulajdonképpen ő a a Titó ellenes csoportnak magyar oldalról egy oszlopos tagja.

[00:28:05]Ugye Rákos ellensége barátom és mondta, hogy nem nem műnik nem.

[00:28:11]És ugye megjell a naplót idézem, mert szopszor szóba hozza a frust mert nem akar úgy visszamenni Moszkvába, meg a többieknek megmondani, hogy tévedtem, mégsem műnik lesz a nagyfőnök.

[00:28:23]Ö és főleg Titó hatására változott meg ez a dolog.

[00:28:30]És akkor azt mondja Titó, hogy jó, rendben van.

[00:28:32]Ha megtörténik, hogy Kádárád az első ember és Münik a második, akkor bízzátok ránk, mi kivonjuk a Nagy Imreféle vezetést a forgalomból.

[00:28:43]Tehát ez is kevésbé ismert, hogy megállapodnak abban, hogy titóék becsalják a magyar nagyimre miniszterelnök höz kötődő prominens magyar vezetőket.

[00:28:57]Főleg itt a ugye akkor már Magyar Szocialista Munkásvárt Ideglenes intéző bizottságának tagjait, ugye csak Kádán nincs ott meg Kopácsi Sándor be családtagokkal, bejárónővel Nagy Imre esetében becsalják a Jugoszláv követségre és rá fog meggyőzni Nagyimrét arról, hogy le kell mondania.

[00:29:17]Tehát megnyitja az utat az új hatalom előtt.

[00:29:20]És akkor megint csak talán érdekesség lehet, vagy kevésbé ismert.

[00:29:26]Szoktam a hallgatóimnak föltenni, és lemondott-e Nagy Imre.

[00:29:28]Ugye az a válasz, hogy hogy hát nem, hiszen a perben a halálos ítélettel végződő perben ugye a vádiratban ez az elmarasztalás része Nagy Imre megírta a lemondó nyilatkozatát.

[00:29:49]Meg is van a lemondónyatkozat.

[00:29:49]Tudjuk is, hogy mire való hivatkozással akart lemondani.

[00:29:55]Csak már ötödikén Rsonov mondta megüzentettónak.

[00:29:58]Jó, megállapodtunk, de tulajdonképpen már teljesen mindegy, hogy Lemond Nagyre vagy.

[00:30:05]Nem mi járjuk a magunk útjátüm.

[00:30:05]De nem ezért szok fogyott, hanem azért, mert ott van a a Magyar Szocialista Munkáspárti idegleges intézőbizottsága, és hogyha egy testület az határozatképes, akkor miért ne üllésezne?

[00:30:20]Összeül a jugoszláv követségben ez a testület, és ott elhangzik az árulókádárnak Nagy Imre nem nyithat utat.

[00:30:31]És ment a lemondó nyilatkozat a szemetes kosárba, amit kibogaráztak a jugoszlávok, mert a peranyagban ugye ott van ez a lemondó nyilatkozat.

[00:30:41]Tehát nem tudom, hogy a kérdésre válaszoltam-e, de de ezeket az elágazásokat akor, hogyha jól értem, azért itt a szovjet mozgásban vagy cselekvéssorozatban végigvisszatére ez, hogy voltak tervezett elemei, voltak improvizált igen elemei.

[00:31:01]Ennek akkor viszont a feszültségben is vagy volt megtévesztő cselekedetek, volt belső ingadozás is, tehát akkor is ez a felelősség kérdését is fölveti.

[00:31:11]Igen, tehát tulajdonképpen háborút folytatta, háborús bűnöket követtek el Magyarországon.

[00:31:15]De de még egy dolog tisztázásra vár, mert meg mert ez is nagyon erősen tartja magát a a nemcsak a közvélekedésben, hanem tudományos szakmai körökben is.

[00:31:30]Ez a provokációelmélet.

[00:31:35]Tehát úgy gondolják, hogy rájönnek Frusovék, ugye ez hosszabb időt igényelne, hogy a 20.

[00:31:43]kongresszus, tehát ez a második kísérlet 53 után.

[00:31:46]kicsit lazítsunk a diktatúrán, kevésbé legyünk szigorúak, és akkor levezetik a feszültséget, a gőz kiengedik, és végül is ez a hatalommat nem veszélyezteti.

[00:32:02]Viszont most is rá kellett jönniük, lásd ugye póznány, rá kellett jönniük, hogy hogy a a akárcsak a szólás szabadság minimális mértékével is már a diktatúra ellenében hatnak.

[00:32:19]Ugye vélemények azonosak, erősödnek, ugye tüntetések lesznek és nem csak ugye Lengyelországban van válsághelyzet.

[00:32:27]Ö, tehát be kell keményíteni, mondják azok, akik ugye ebből levezetik a provokáció elméletet.

[00:32:36]Szerintük Moszkvában úgy döntöttek, hogy egy kicsit provokáljunk Magyarországon felkelést, foltsuk jó jól vérbe.

[00:32:42]Ezzel bebizonyítjuk, hogy a 20.

[00:32:46]kongresszus az egy zsákutcás irány.

[00:32:49]Csak a kőkemény diktatúrával lehet itt rendet tartani.

[00:32:56]Ez a kemény vonalasok.

[00:32:56]Igen.

[00:32:56]Na most ezzel két probléma van.

[00:33:00]Az egyik, hogy mi, akik ismerjük az SZK döntés hozatalát, mint ahogy ugye talán már demonstráltam ezt egy-két idézettel, semmiféle nyoma nincsen, semmiféle előkészület nincsen, mert ö ilyen fel sem merült.

[00:33:20]A másik, ami szomorú, öltalában azzal jár együtt, hogy megkérdjelezzük azt, hogy a a magyaroknak, ha egyszer elege lesz valamiből, akkor képesek a saját kezükbe venni a történéseket.

[00:33:38]Nem lehet az, hogy Magyarország, a magyar nép felkelt a hatalom ellen, a kommunista hatal.

[00:33:47]Nem lehet az, hogy a magyarok szembeszállnak a szovjet csapatokkal.

[00:33:51]Ezt csak provokáció hatására tehették.

[00:33:54]Tehát ez ez a rosszabb olvasata a a dolognak.

[00:34:02]Nem legyünk legyén legyünk főleg itt 70.

[00:34:05]évfordulóhoz közel is közel.

[00:34:05]Legyünk büszkék arra, hogy az elődeink úgy éreztek, ahogy kell, akkor az életük feláldozásával is változást akarnak elérni.

[00:34:18]ö ki akarnak kerülni tulajdonképpen megszüntetteve a kommunista tartalmat a szovjet érdeksférából és valamiféle szuverénebb függetlenebb életet élni.

[00:34:31]Tehát ez is fel.

[00:34:31]És még egy attörténeti vonatkozása is van a dolognak, hogy provokáció volt, mert hogy érhettek ide a szovjet harckocsik 23-ára 24-ére véradóra egy óra alatt.

[00:34:49]Hát és akkor ez az amiben bekapcsolható az, hogy itt 20-án ugye megy öcsovarsóba verni az asztalt.

[00:34:58]mozgósítják a lengyelországi és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is.

[00:35:04]Azzal, hogyha megkapják a jelet, indulni kell Varsóba.

[00:35:10]Hát én, aki pár napot voltam katona, tudom jól, hogy előremelegített motorokkal tulajdonképpen várták az indulási parancsot itt Magyarországon, vagy annarnak a lefújását, és a feladat változott, a harckészültséget nem fújták le, készültséget, hanem a meleg motorokkal nem Varsó irányába, hanem Budapest irányába indultak el, és a 35 km/órá T34-es sebességgel azért egy másfél két óra alatt fel lehet csörömpölni már láncalpakra gondolok Budapestre.

[00:35:51]Tehát nem a provokáció miatt, hanem itt a póznanyi kapcsolat, a lengyel kapcsolat miatt Igen.

[00:36:00]Véletlen vagy Igen.

[00:36:02]Igen.

[00:36:02]Vagy egybeesés.

[00:36:02]Hát nagyon sok vagy nagyon gyakori az a az a vélekedés, ugye a szezi válság, ugye vannak ilyen sztorik is, hogy állítólag amikor a Dunát meglátták ezek a szovjet katonák, akkor azt hitték, hogy a szezi csatornát látják.

[00:36:14]Mi igaz ebből is, mi nem?

[00:36:16]ö az, hogy a szovjet katonák itt a háború közepette ö érdeklődőek a mint turisták, hogy vajon hol vagyunk és hogy ez a suezi csatorna vagy valami más folyó nem tudom kizárni.

[00:36:34]nem tudom kizárni azért, tehát hogy ilyen kérdés, hogy ilyen kérdés elhangzott, annak ellenére nem tudom kizárni, hogy hogy gondolom akkor is ö a a világnyelvet beszélő nép voltunk, és hát hát talán nem a kedvence közé tartott az orosz, de mégiscsak ugye voltak sajnos köztük az én apám is három és fél négy éve tanulhatta kint a hadifogságba az orosz nyelvet.

[00:37:03]Tehát nem tudom kizárni.

[00:37:03]Viszont ha megnézzük a történéseket a hogy a szezi háborúról október h-én és 23-án döntenek Franciaországban, Széverbe, ahol azt találják ki forgatókönyvként, hogy Izrael ekkor már a képben van, hogy Izrael megindítja 29-én a háborút.

[00:37:36]Nagyon ügyes Izrael, mert 31-én már a Suezi csatornánál van.

[00:37:39]Mi meg békefenntartóként felszólítjuk a szemben álló feleket, angolok és franciák, hogy szüntessék be a vérastást, tehát humanitárius segítséget nyújtunk, kvázi neki esünk mi is Egyiptomnak.

[00:37:54]Ez a ez a forgatókönyv.

[00:37:57]Tehát 29-én ugye meg is kezdődik ez.

[00:38:01]És akkor, hogy miért nem tudom kizárni?

[00:38:04]Ugye 29-étől már kezdődően Nassel szorongatott helyzetben van, amelyik élvezi a Szovjetunió támogatását.

[00:38:13]Mire készülnek a deszantnyékik?

[00:38:17]A a légi deszantosok arra készülnek, hogy kimenték Cassót, bocsánat, Nasselt szorongatott helyzetéből.

[00:38:28]Erre készülnek 20-án is, csak akkor hús csovot kell kimenteni Varsóból, tehát 20a 29e és 31-én már leszállnak a légi deszantosok Tökölön, Szent Király Szabadján, tehát megérkeznek Magyarországra.

[00:38:47]Na most a döntési folyamatokat is valamennyire ismerve a a Desantos, a mezittávábos desantos, most nehogy valaki azt higgye, hogy nem volt csizmája, ezért vette el a halottól.

[00:38:57]Des Santosnak fogalma sem volt arról, hogy hogy most talán azt még tudta, hogy Varsó leng, de hogy aztán Magyarországon találja magát, erről fogalma sem lehetett.

[00:39:13]megmond, hogy arra felé kell támadni.

[00:39:16]Tehát tehát ha éppen nem lőtt, akkor akkor elképzelhető, hogy kérdezősködött, hogy hol vagyok.

[00:39:24]És tehát a szezi válság érdemben csak annyiban befolyásolta a szovjet döntési hozatalt, hogy el kiengednek bennünket valamilyen formában, mert 29-én azt mondja Ruscsov, hogy nem lenne jó, ha egy megítélés alá esne a Szovjetunió, Angliával és Franciaországgal, ha agresszorként néznének a Szovjetunióra.

[00:39:51]butaság a dolog, mert 23-áról 24-ére az agresszió megkezdődött, tehát már folyik.

[00:40:00]Hozzáteszem, minden jogalap nélkül, mert csak májusban szabályozzák 57-ben, hogy itt maradjanak.

[00:40:05]Ö tehát nem ö tehát agresszorként, és viszont 31-én ez már úgy hangzik el a Szez Egyiptom után nem adhatjuk oda Magyarországot is.

[00:40:18]És akkor akkor tehát ez a többmondatokban tulajdonképpen a két válság, párhuzamos válság kapcsolódási pontja.

[00:40:27]Ugye a beszélgetés végén, hogyha arra kérhetném, hogy emeljen ki egy olyan dokumentumot, amit ami érdemes lenne mindenkinek elolvasni, hogyha képbe akar kerülni, és amitől megértheti, akkor mi lenne az?

[00:40:39]Iván Majky memoranduma, ami 1944 januárjában készül, és bejárja, tehát a legfelső szovjet úgy megismeri ezt, hiszen ekkor ő molotovnak a helyetteseként készíti ezt a a memorandumot.

[00:40:59]Barát Magdolna találta meg hozta, elérhető a neten, Szovjetunió eldönti, hogy közel közepes és távolidőben milyen világra van szüksége a Szovjetuniónak, hogy a háború után újra felépítse magát.

[00:41:19]Miért nagyon fontos ez?

[00:41:19]Mert 80%-ban tulajdonképpen az történik, és nem Jtában egy évvel később van.

[00:41:26]Már ők 44-ben tudták, hogy milyen világot akarnak, ami nekik kellemes.

[00:41:32]Abban az van Magyarországot, mint államot megtartani.

[00:41:39]Tehát volt olyan opció, hogy nem meg nem tartani, tulajdonképpen nem hagyni, hogy megerősödjön, elszigeteltségbe tartani és minden problémát, bár etnikai elvet hirdet, Magyarország lovására kell megoldani.

[00:41:55]Tehát a román és cseszek ők akkor Romániával számolnak, mint főstatégiai szövetségessel.

[00:42:03]Horvát Miklós egyetemi professzor, Károly Gás pár egyetem oktatója volt a vendégem.

[00:42:06]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt.

[00:42:08]Szívesen.

[00:42:09]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:42:10]Akik esetleg a YouTube-on néznek minket, kérem, hogy kommenteljenek.

[00:42:14]Az jót tesz az algoritmusnak.

[00:42:15]Osszák meg barátaikkal, ismerőseikkel, ha úgy érzik, hogy hogy tanulhatnak ebből a beszélgetésből.

[00:42:21]Jövő héten itt a rádióban folytatjuk.

[00:42:23]Én Velkovics Filmos voltam.