Az Öreg - Az új miniszterelnök ördögűzése - Hír.FM
- A TISZA-kormány parlamenti stílusát Szalai Piroska szürreálisnak és méltatlannak tartja, példaként említve Magyar Péter Karmelita-videóját, ami szerinte sérti a nemzeti örökséget.
- A budai Vár és a Karmelita újjáépítését a magyar identitás erősítéseként értékeli, és cáfolja, hogy az ott látható értékek a kormány tulajdonát képeznék.
- A szegénységi adatokkal kapcsolatban kiemeli: az Eurostat szerint 2010 óta 3,1 millióról 1,8 millióra csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma, szemben Magyar Péter 3 milliós állításával.
- A munkanélküliségi ráta 2010-ben a rendszerváltás óta a második legmagasabb volt, mára Magyarország az EU legalacsonyabb rátájú országai közé tartozik.
- A statisztikai adatok elferdítését „sarlatánságnak” nevezi, mert hibás diagnózisra nem lehet jó kormányprogramot építeni.
- A reálkeresetek növekedésében és a szegénység csökkenésében Magyarország 2015-16 óta az EU élmezőnyében van.
- A családtámogatások (pl. anyák adómentessége) nélkül a gyermekes háztartások szegénységi kockázata jelentősen nőne, és kevesebben vállalnának gyermeket.
- A lakhatási támogatások (CSOK, 3%-os starthitel) léteznek, így nem igaz, hogy a lakhatás elérhetetlen luxus lenne; az árak leszabályozása külföldi befektetőket vonzana.
- Az inflációt gyorsan letörték (áprilisban 2,1%), az euró bevezetése helyett a forint megtartása biztosítja a gazdasági szuverenitást.
- Szalai Piroska attól tart, hogy a TISZA-kormány „ördögűző” stílusa és a valóságtól elrugaszkodott számok használata a gazdaság összeomlásához vezethet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A TISZA-kormány parlamenti stílusa és a békés átmenet elmaradása
A beszélgetés elején a műsorvezető gratulál Szalai Piroskának friss országgyűlési képviselői mandátumához, de rögtön hozzáteszi, hogy nem irigyli a helyzetét, mert a parlament a „gyűlölet parlamentje" lett. A TISZA-képviselők szerinte szembemennek a valósággal és valótlan állításokat tesznek. A műsorvezető úgy véli, hogy a köztársasági elnökök, politikusok és volt miniszterek megalázásán keresztül tulajdonképpen az egész magyar társadalmat alázzák meg.
Szalai Piroska szürreálisnak nevezi a parlamenti helyzeteket. Példaként említi, hogy a Fidesz frakcióvezetője minden gesztus nélkül ül és hallgatja az ülést, mire az új miniszterelnök „egészen fura módon" kiszól, hogy „örülök, hogy tetszik a viccen, vagy valami hasonló". A képviselő szerint ilyen beszédeket fognak hallani a későbbiekben is.
A műsorvezető hangsúlyozza, hogy a kormányváltás lehetett volna békés átmenet is, hiszen Orbán Viktor elismerte a vereséget és békésen távozott, átadta a kormányt. Szalai Piroska azonban felháborítónak tartja azt a videót, amit Magyar Péter a Karmelita kolostorban tett látogatásáról készített. Szerinte „egy úri ember ilyet nem csinál", sőt „egy normális ember sem csinál". Az ilyen típusú „színházat" és „cirkuszt" méltatlannak tartja, és úgy véli, Magyar Péter ezzel önmagát is szembeállítja a nemzeti örökséggel.
A Karmelita kolostor és a budai Vár újjáépítésének jelentősége
Szalai Piroska részletesen beszél a Karmelita kolostor történetéről. Emlékeztet rá, hogy a második világháborúban súlyos bombatalálatokat kapott, az egész vár romba dőlt. A Kádár-rendszer nem volt hajlandó helyrehozni a várat, mert ott lakott Horthy Miklós kormányzó, és a Sándor-palotában különböző minisztériumok működtek. A képviselő szerint az elmúlt 16 év „legcsodálatosabb része" az volt, hogy a vár újjáépítésével erősítették a magyar identitást.
A műsorvezető hozzáteszi, hogy Magyarország volt az utolsó, amely a második világháborús pusztításokat rendbe hozta – Drezdát, Prágát és más lerombolt városokat már sokkal korábban újjáépítettek. Szalai Piroska személyes élményként említi, hogy a háború előtti állapotokat csak fotókról ismerhette, de most megelevenednek ezek a képek, és megmutathatják a gyerekeknek és a külföldieknek is, milyen értékeket rombolt le a háború.
„Azt ne gondolják, hogy én emlékszem arra, hogy milyen volt a vár, mert a második világháború előtt én nem sétálhattam ott még kislányként sem. Tehát nekem ez most élmény igazából, hogy azok a fotók megelevenednek" – Szalai Piroska *
A Karmelitában található értékekkel kapcsolatban Szalai Piroska határozottan cáfolja Magyar Péter állításait. Szerinte a miniszterelnök azt sugallta, hogy a kolostorban tapasztalható gazdagság és fényűzés – például egy Pál László festmény vagy egy Hunyadi-mellvért – a kormány tulajdona. Ezzel szemben ezek a nemzet örökségét képezik, és azokon a reprezentatív tereken voltak elhelyezve, ahol a legmagasabb rangú vendégeket fogadták, nem pedig a miniszterelnök zuhanyzójában vagy hálószobája mellett.
A műsorvezető szerint az lett volna elegáns, ha az új miniszterelnök megköszönte volna a volt miniszterelnöknek, hogy „egy romokban lévő szerzetesrendi karmelita kolostort újjávarázsolt". Hozzáteszi, hogy gyerekkora óta folyamatosan felállványozva látta a Parlamentet, és csak az elmúlt 10 évben láthatta egyben, ami Kövér László érdeme. A Parlamenttel szembeni Duna-parti fagyizóból nézve mondta a családjának: „na most ezt nézzétek meg, sok-sok évtizedet leéltem, de így egybe soha nem láttam, ezt jegyezzétek meg".
„Európa legszebb tere, Európa egyik leggyönyörűbb folyója, talán leggyönyörűbb folyója" – a műsorvezető a budapesti Dunapartról *
A műsorvezető értetlenkedve kérdezi, hogy mi a probléma azzal a kilátással, amit Ázsiától Amerikáig miniszterelnökök, kormányfők és a pápa is láthatott. Szerinte Magyar Péter azt akarja bemutatni a világnak, hogy Magyarország a legszegényebb ország, és folyamatosan túlzó számokat emleget a mélyszegénységről és a gyermekszegénységről.
A szegénységi statisztikák valósága és Magyar Péter állításai
Szalai Piroska részletes statisztikai elemzést ad a szegénységi mutatókról. Magyar Péter azon állításával szemben, hogy 3 millió ember él szegénységben, a hivatalos Eurostat-adatok szerint 2010-ben 3,1 millió ember élt szegénységben Magyarországon, míg jelenleg 1,8 millió körül van ez a szám – tehát közel 1,3 millióval kevesebben vannak, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élnek.
A képviselő hangsúlyozza, hogy ez a mutató nem a mélyszegénységet jelenti – a valódi mélyszegények minden társadalomban töredékannyian vannak. Kiemeli, hogy a mutató 2020-ra állt be 1,8 millióra, és a Covid, az orosz-ukrán háború utáni energiaválság és a hatalmas infláció ellenére sem nőtt a szegénység kockázatával élők létszáma. Az arány 2017 óta az Európai Unió átlaga alatt van, és Magyarország a sereghajtók közül a középmezőny első felébe került.
A műsorvezető kiemeli a cigányság helyzetének javulását is: 2010-ben millió feletti volt a munkanélküliek száma, most a felére vagy az alá csökkent, és a cigányság jelentős része dolgozik, nem segélyekből él, ami kihat a családokra és a következő generációkra.
A munkanélküliség alakulása 2010 óta
Szalai Piroska emlékeztet rá, hogy 2010-ben a magyar gazdaságtörténet második legnagyobb munkanélküliségi rátáját mérték – ennél csak az 1992-93-as időszak volt rosszabb, amikor a rendszerváltás után megindult a munkanélküliség. A Kádár-rendszerben papíron nem volt munkanélküliség, de akkor „közveszélyes munkakerülőnek" hívták és BTK-kategória volt, ha valakinek nem volt munkája – ez adminisztratív megoldás volt.
A rendszerváltás óta a második legnagyobb munkanélküliségi rátát 2010-ben „kapták meg átadási ajándékként, startvonalként". Ehhez képest ma Magyarország az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával rendelkező országai között van. A képviselő pontosítja a statisztikai kategóriákat: a 20-64 éves korcsoportban vannak foglalkoztatottak, munkanélküliek és inaktívak (egyetemisták, korkedvezményes nyugdíjasok, GYES-en lévő anyukák).
„A 89-es rendszerváltás utántól napjainkig a második legnagyobb munkanélküliségi rátát 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, akkor kaptuk meg átadási ajándékként, startvonalként" – Szalai Piroska *
A statisztikai adatok elferdítésének veszélyei
Szalai Piroska mérnöki végzettségére hivatkozva fejti ki, hogy a TISZA-kormány komolytalanná teszi azt a munkát, amit évtizedek alatt a statisztikai hivatal és a közvélemény-kutatók felépítettek. A mérnöki szemlélet szerint először a helyzetet kell felmérni (diagnózist felállítani), és csak utána lehet megtervezni a megoldást. Magyar Péter azonban „sokkal feketébbre festi" a helyzetet, és eltúlzott mutatókra akar kormányprogramot építeni.
Ha abból indul ki, hogy 3 millió szegény van a valós 1,8 millió helyett, és közben a gazdaságot a „bosszúhadjáratával" tönkreteszi, akkor később azt mondhatja, hogy a 3 millióból lett 2,8 millió – ami valójában romlást takar. A képviselő ezt „sarlatánságnak" nevezi, ami nemhogy nem tudományos, de a gyakorlati életet is tönkreteszi.
„Ha valaki nem arra alapozva építi a hidat, hogy megnézi először, hogy milyen a földstatikája... ha a diagnózist nem úgy csinálja, hanem valami 'én jobban tudom, mint az orvosok' alapon, az sarlatánság" – Szalai Piroska *
A képviselő szerint ezt a sarlatánságot nem is a TISZA találta ki, hanem egy szűk balliberális értelmiségi réteg, amely „hazugságokra építi a filozófiáját, és így akarja megragadni a hatalmat". Példaként Bokros Lajost hozza fel, aki nemrég azt mondta, hogy „a gazdaság romokban van", holott semmilyen mutató nem támasztja ezt alá, és számokat sem mondott mellé. A családi adókedvezményeket „világbajnok gonoszságnak" nevezte, ami Szalai Piroska szerint már vélemény, de a gazdaság romokban létének állítása „rossz diagnózis" – vagy tudatos félrevezetés.
A reálkeresetek növekedése és a gazdasági eredmények
Szalai Piroska kiemeli, hogy Magyarország a szegénység csökkenésében és a reálkereset-növekedésben is az Európai Unió élmezőnyében van 2015-16 óta. Ez a dinamikus javulás a migrációs válság és a kerítésépítés idején is folytatódott. A reálkereset-növekedés a munkáltatók pénzéből történt, miközben a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentették, de a fogyasztási adókból származó bevétel így is nőtt.
A műsorvezető Surányi György volt jegybankelnök azon állítását is idézi, miszerint „az anyák adómentessége roncsolja az exportot". Szalai Piroska ezt nem érti, és nem talál olyan logikát, amivel ezt igazolni lehetne. Szerinte az anyák adómentessége éppen hogy segíti a kisgyerekes anyák munkavállalását, akiknek a tudása nem alacsonyabb az átlagos munkavállalói kompetenciáknál.
A családtámogatások és a gyermekvállalás összefüggései
A képviselő részletesen elemzi a gyermeket nevelő háztartások helyzetét. 2010-ben Magyarországon volt a legnagyobb a különbség a gyermekes és gyermektelen háztartások szegénységi kockázata között – 9 százalékponttal volt magasabb a gyermekeseké. Még a nyugdíjasok is jobb állapotban voltak náluk. A Covid előtti időszakra sikerült elérni, hogy a két csoport kockázata egyforma lett, méghozzá úgy, hogy az állam különböző adókedvezményekkel szállt be, nem a munkáltatóktól kellett több keresetet kiharcolni.
Szalai Piroska hangsúlyozza, hogy ha az anyák adómentességét eltörölnék, a gyermeket nevelők szegénységi kockázata jelentősen megnőne, és kevesebben vállalnának gyermeket.
A lakhatási támogatások története és a fiatalok helyzete
A műsorvezető idézi Magyar Péter azon állítását, hogy „a lakhatás a fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá". Ezt mindketten cáfolják, hivatkozva a CSOK-ra, a 3%-os építési kölcsönre és más intézkedésekre. Szalai Piroska szerint az állítás „így, ahogy van, nem igaz".
A képviselő felidézi a Kádár-korszak 3%-os szocpol kölcsönét, amiből sok százezren kezdtek építkezni. A rendszerváltáskor a német kormány felszabadította a kamatokat, és sok család hontalanná vált a 18-20%-os kamatok miatt. A műsorvezető hozzáteszi, hogy 1990-től 2010-ig érdemben csak két éven keresztül volt hozzáférhető lakásvásárlási kölcsön – ez a 2000-2002 közötti „Orbán-hitel" volt. Az ő generációja már 40%-os kamattal tudott csak kölcsönhöz jutni, az utána következő 20 évfolyam pedig egyáltalán nem.
„A mi időnkben a Kádár-korszaknak volt egy olyan építési kölcsön, ugyanez a 3%-os volt. Az volt a szocpol. És az egy nagyon fontos kölcsön volt, mert abból kezdtem például én is sok százezren építkezni" – a műsorvezető *
A mostani 3%-os fix kamatozású starthitel már mindenkinek szól, kortól, nemtől függetlenül, gyermekvállalás nélkül is. Szalai Piroska szerint ha elkezdenék lefelé szabályozni az ingatlanárakat, az csak növelné a külföldi befektetési célú vásárlásokat, és még kevesebb lakhatási célú ingatlan lenne.
Az infláció alakulása és az euróbevezetés kérdése
A műsorvezető idézi Magyar Péter azon állítását, hogy „pénzünk az értékének közel a felét elvesztette", amit manipulatívnak nevez. Szalai Piroska részletes adatokat közöl: a 2025 év eleji 5-6%-os infláció az ársapkák hatására lement, februárban 1,4% volt, áprilisban a magyarországi fogyasztók inflációja 2,1%. Ez alacsonyabb, mint az euróövezet bármely országáé. A teljes infláció (külföldiek vásárlásaival együtt) 2,6%, amivel Magyarország a negyedik legkisebb inflációjú lenne az euróövezetben.
A képviselő emlékeztet rá, hogy a 2022 szeptembere és 2023 augusztusa közötti magas inflációt olyan gyorsan szorították le, amilyen gyorsan Magyarország gazdaságtörténetében még soha.
Az euróbevezetéssel kapcsolatban Szalai Piroska kifejti, hogy ahhoz konvergenciakritériumoknak kellene megfelelni: alacsony infláció (ez most megvan) és 60%-os államháztartási hiány (most 75% alatt van, de a Covid előtt 65% volt). Ha elkezdenék kivezetni az árrésstopokat, a védett árakat és a rezsicsökkentést, az infláció elszabadulna, és „soha nem fogunk visszajutni a 2% körüli inflációhoz".
„Sokkal nagyobb a biztonság. Igazából számos olyan dolgot nem tudunk meglépni gazdasági téren, hogyha bent vagyunk az euróövezetben, és az európai központi bank döntéseit kell nekünk itthon végrehajtani" – Szalai Piroska *
A forint megtartása a gazdasági szuverenitás alapja. A csehek is megtartották a saját pénzüket, és Romániának is megvan a sajátja. A műsorvezető szerint ez ideológiai kérdés: birodalmi szemléletű vagy szuverén országszemléletű vezetése van az országnak. A szuverén szemléletnek is vannak veszélyei (a forint kicsi és támadható), de az európai gazdaság jelenleg rosszabb állapotban van, mint a magyar, így nem most kellene csatlakozni.
A várható élettartam és az egészségügyi mutatók
A műsorvezető idézi Magyar Péter azon állítását, hogy „a magyar emberek öt évvel rövidebb ideig élnek, mint Európában máshol". Szalai Piroska ezt részben elismeri: a teljes születéskor várható élettartam valóban rosszabb az uniós átlagnál. Ennek történelmi okai vannak: a háború utáni generációk sokkal nehezebb körülmények között nőttek fel, nem kapták meg a Marshall-terv előnyeit, és a rendszerváltás idején az akkori 40-esek „pillanatok alatt haltak meg" a munkanélküliség és a szegénység okozta stressz miatt.
A képviselő azonban felhívja a figyelmet egy másik mutatóra: az egészségben várható élettartam jobb, mint az Európai Unió átlaga, és ennek a javulása a második legnagyobb egész Európában 2010 óta. Ha nem történik olyan társadalmi trauma, mint a rendszerváltáskor, a magyarok várható élettartama jelentősen javulni fog. Azt is megjegyzi, hogy több mint 2 millió saját jogú nyugdíjas van, ami azt jelzi, hogy sokan megérik a nyugdíjaskort.
A TISZA-kormány gazdaságpolitikájának várható következményei
A beszélgetés végén a műsorvezető arról kérdezi Szalai Piroskát, hogy mit vár a TISZA-kormánytól. A képviselő elmondja, hogy Kapitány István gazdasági miniszter meghallgatásán azt érzékelte, hogy ha a miniszter szabad kezet kap és meg tudja valósítani tervei legalább egy részét, akkor nem lesz akkora összeomlás, mint amit a háttérszakértők nyilatkozatai alapján lehetett sejteni.
Ugyanakkor Kapitány István nem beszélt arról a kockázatról, hogy „ilyen szinten bűnbaknak nyilvánítunk és rossznak nyilvánítunk mindent, és ilyen szinten nem a valós számokból indulunk ki". Szalai Piroska attól tart, hogy a gazdaság azért fog összedőlni, mert a miniszterelnök „ilyen szintű ördögűzést, és sajnos inkább előtte ördöggé nyilvánítást és ördögűzést csinál", amit a gazdaság már nem tud rugalmasan követni.
A képviselő a miniszteri meghallgatásokon szerzett tapasztalatairól is beszámol: a TISZA-miniszterek minden fontos intézkedésről (rezsicsökkentés, ársapkák, különadók, anyák adómentessége) azt mondták, hogy „ez megmarad, ez megmarad, ez megmarad", de sehol nem mondtak időintervallumot – nem lehet tudni, hogy két hónapra vagy négy évre maradnak meg. A kampány alatt a TISZA egyetlen háttérszakértője sem támogatta az anyák adómentességét, sőt az egész SZJA-mentességet támadták.
„Alapvetően én ettől félek, hogy a gazdaság azért fog összedőlni, mert ilyen szintű ördögűzést és sajnos inkább előtte ördöggé nyilvánítást és ördögűzést csinál a miniszterelnök, és amit a miniszterelnök művel, azt a gazdaság már nem tudja rugalmasan követni majd" – Szalai Piroska *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Jó napot, jó estét kívánok a Hír FM rádió hallgatóinak és természetesen a Pesti srácok, a PSTV nézőinek.
[00:00:08]Az öreg mai vendége, Szalai Piroska, Fideszes országgyűlési képviselő csak.
[00:00:14]Jó napot kívánok.
[00:00:14]Jó jó estét kívánok én is mindenkinek.
[00:00:18]Ez jó napot is, meg jó estét is.
[00:00:20]Akkor üdvözlök mindenkit.
[00:00:22]Így van.
[00:00:22]Így, így van.
[00:00:22]Ugye nemrégiben beszéltünk, talán egy hónapja akkor még a miniszterelnöknek volt a főtanácsadója.
[00:00:32]Ma már Fideszes országgyűlési képviselő had gratuláljak.
[00:00:36]Nagyon köszönöm.
[00:00:36]De ugyanakkor pedig azt kell mondanom, hogy nem irig magát, mert úgy vélem és úgy láttam az elmúlt hetekben, hogy hát sajnos ez a nem a szeretet parlamentje, hanem a gyűlölet parlamentel volt.
[00:00:53]És hát ezek a Tiszás képviselők gyakorlatilag szembenek a valósággal, és olyanokat állítanak, ami nem igaz.
[00:01:05]Na most egy darabig ez fog működni, de egy idő után nem.
[00:01:09]Tehát nem tudom, hogy érzi magát ebben a parlamentben, ahol köztársasági elnököket, elnököt aláznak meg és politikusokat, és azt hiszem igen, köztársasági elnököt, politikusokat, volt minisztereket, akik most is ott bent ülnek valójában.
[00:01:29]Ö de én azt hiszem, hogy ezeken keresztül talán az egész magyar társadalmat mindannyiunkat megalázzák.
[00:01:36]Én azt hiszem özen szürreális szituációkat lehet érzékelni.
[00:01:44]Például a frakcióvezetőnk teljesen mindenféle gesztusok nélkül ül és hallgatja az ülést és akkor kiszól a új miniszterelnök egészen fura módon, hogy örülök, hogy tetszik a viccen, vagy valami hasonló.
[00:02:01]Hát ez ilyen ilyen beszédeket fogunk mi a későbbiekben is hallani.
[00:02:04]Elég furcsa, meg kell mondanom, mert szóval ez lehetett volna egy békés átmet, hiszen igen.
[00:02:13]Orbán Viktor miniszterelnök öismerte a Fidesz KDNP a nemzeti oldal vereségét és békésen távozott, végül is békésen átadta a kormányt.
[00:02:25]Igen, igen, de az, amit láttam filmet, videót, amit Magyar Péter új miniszterelnök produkált a Karmelita kolostor látogatásával, az egész felháborító volt.
[00:02:39]Szóval ilyet, hogy mondjam?
[00:02:43]Egy egy úri ember ilyet nem csinál, de én szerintem egy normális ember sem csinál.
[00:02:49]Maradhatunk ennyiben.
[00:02:49]Nem kell hozzá úri embernek lenni.
[00:02:51]Önzem, hogy bárki, akár a szomszédunk, akár a bárki ról feltételeznénk, hogy egy ilyen típusú ö hát ez már nem lejáratás, egy ilyen típusú ö színházat, egy ilyen típusú ö cirkuszt szervez.
[00:03:13]De gyakorlatilag Magyar Péter azt kell mondanom, hogy önmagát is szembeki, hiszen ugye mindannyian emlékszünk, hogy a Karmelita Koros második világháborúban nagyon súlyos bombatalálatokat érte.
[00:03:26]Az egész vár romba zöld.
[00:03:33]És a Kádár, Rákosi Kádárrendszer nem volt hajlandó helyrehozni a várat, mert ugye ott lakott Horoti Miklós kormányzó, és ott voltak ugye a a Sándorpalotában különböző minisztérium, a külli miniszter satöbbi.
[00:03:46]De hát bocsánatot kérek, az elmúlt 16 évnek talán ez a legcsodálatosabb része, hogy hogy és erősítette a magyar identitást, hogy újra helyrehozták a várat.
[00:04:00]hogy gyönyörű a vár.
[00:04:03]Igen, odamehettek a pénzek nagyon sok.
[00:04:06]Körülbelül mi voltunk az utolsók, akik a második világháború ilyen típusú pusztításait rendbe hoztuk.
[00:04:14]Hát nézzük meg Drezdát, Prág, bármelyik olyan várost, amit ugyanígy leromboltak valójában.
[00:04:20]Azok a városok már sokkal korábban visszaépítették azokat az értékeiket, amikre ők büszkék.
[00:04:25]Igazából mi a várat nem hoztuk rendbe, se a régi pénzügyminisztériumot, ugye ott műszakegyetem kollégium meg minden volt se a lovar pontosan a régi vöröskeresztékház helyén parkoló volt.
[00:04:42]Tehát épp tegnap a egy ellenzéki média kért interjút tőlem és ugyanez is kérdés volt.
[00:04:49]Én ott mondtam, hogy azt ne gondolják, hogy én emlékszem arra, hogy milyen volt a vár, mert a második világháború előtt én nem sétálhattam ott még kislányként sem.
[00:04:56]Tehát nekem ez most élmény igazából, hogy azok a fotók megelevenednek, amit nagyon, amik már 80 évesek valójában.
[00:05:05]És meg tudjuk mutatni így gyerekeinknek, de akár a a külföldieknek is, hogy milyen értékeket rombolt le a második világháború.
[00:05:14]Tehát az a hazugság, amit ugye Magyar Péter tállalt, hogy itt micsoda gazdagság van, fényzés van a karmelitában, és hogy ott egy Pál László festmény, ott van egy Hunyadi melvért és így tovább.
[00:05:32]Hát ez a nemzetnek az öröksége, ez nem egy a kormánynak a tulajdona.
[00:05:38]Épp ezt akartam mondani, hogy magával vitte miniszterelnök úr alá haza, vagy hogy gondolta ezt?
[00:05:41]Miért mondta?
[00:05:43]Mármint, hogy a korábbi minelnök úr itt a legmagasabb méltóságokat, világ méltóságait itt fogadtuk.
[00:05:51]Hát ezzel mutattam be.
[00:05:52]Pont nem azokon a tereken, terekben talál nagyon értékes dolgokat, ahol zárt terek voltak.
[00:05:59]Tehát nem miniszterelnök úrnak a a zuhanyzójába, vagy a vagy a éjszakai nem az ágya mellett, mert ugye egy ilyen lehetősége is van neki, de amellett nem volt sem Pál László, sem Hunyadi Melvért.
[00:06:14]Tehát azokon a helyeken volt, ahol fogadjuk, fogadtuk a vendégeket, akármilyen vendégeket, külföldét, belöldét, bármilyen vendégeket, és ezeket megtiszteltük azzal alapvetően, hogy nem a fehérre festett fallal fogadtunk.
[00:06:35]Mindenesetre akkor lett volna elegáns az új miniszterelnök, ha megköszönte volna a volt miniszterelnöknek, hogy egy romokban lévő szerzetes rendi karmelita kolostort újjá varázsolt.
[00:06:47]És ez egy nagyon fontos dolog.
[00:06:50]És még egyet elmondok, Piroska, hogy én gyerekkoromtól kezdve tulajdonképpen az elmúlt 10 évig én romokba, illetve állandóan felállványozva láttam a parlamentet.
[00:07:06]Én soha nem láttam egyben.
[00:07:10]Pontosan.
[00:07:10]Pontosan.
[00:07:10]És tényleg ez [torokköszörülés] is a Fidesz KDNP kornyázat és elsorban Kövér László érdeme, hogy ebből a gyönyörű térből, amit megálmodtak több mint 100 éve, ebből újra az a tér lett, amit gondoltunk.
[00:07:24]Ugyanaz a parlament azokkal a szobrokkal, hőseinkkel, politikusainkkal.
[00:07:31]Európa legszebb tere, Európa egyik leggyönyörűbb folyója, talán leggyönyörűbb folyója.
[00:07:37]Jó, én Rába mellett születtem.
[00:07:39]Ezért mondtam, hogy egyik leggyönyörűbb folyója a Dunapartján.
[00:07:43]Dun nagyon [nevetés] fogtak.
[00:07:44]Igen.
[00:07:44]A Dunapartján Európa legszebb tere, ez teljesen biztos.
[00:07:47]És akkor amikor még ezt a teret kialakították, az ugye Trianon előtt volt, akkor egy egy közép-európai nagy súllyal rendelkező ország méltó helyévé tervezte [torokköszörülés] tervezték, építették mindannyian.
[00:08:07]Aztán utána tényleg nem ilyen volt.
[00:08:09]És én akkor, amikor először láttam felállványozás nélkül testi kivilágításában a parlamentet, akkor a családdal szépen elmentünk a parlamenttel szemben levő a Duna túlsó felé levő fagyizóba, és mondtam, hogy na most ezt nézzétek meg.
[00:08:23]Sok-sok évtizedet leéltem, de így egybe soha nem láttam.
[00:08:28]Ezt jegyezzétek meg.
[00:08:29]Hát ez arra gondolt, én nem tudom ez az ember, szóval ahogy vonult végig a Karmel itt a Kolostorban a miniszter elnöki rezidencia, illetve a minisztereknek a rezidenciájában, és kiment a Tilátóba, ahol egész Budapestet lehetett látni.
[00:08:50]Igen, ez nem Orbán Viktor, hogy mondjam, személyes ö tulajdona volt ez a látkép.
[00:09:00]Ez Budapest.
[00:09:04]És ezt a Budapestet Ázsiától Amerikán át azok a miniszterelnökök, kormányfők láthatták, maga a pápa is.
[00:09:11]Mi a baj ezzel?
[00:09:14]Mi a probléma?
[00:09:14]Én nem értem ezt az embert.
[00:09:17]Valami pincejukba kellett volna beköltöznie az előző kormánynak.
[00:09:24]Ma akkor akkor valóban a és nem a kormánnyal van a gond.
[00:09:26]És azt mutatni a világnak, hogy mi vagyunk a legszegényebb ország.
[00:09:31]Ugye hallottuk-e közben a film közben, hogy Magyarország a legszegényebb ország.
[00:09:35]Magyarországon ö nem tudom mond nagy számokat, hogy hány mélyszegény van, mekkora gyermekszegénység, mekkora, nem is tudom pontosan, de csak ilyen számokat hallunk folyamatosan tőle.
[00:09:48]Mindegyik számot eltúlozza és mindegyik szám olyan, aminek semmi valós alapja nincsen.
[00:09:57]Fin szó, hogy eltullozza.
[00:09:57]Ezek nettó hazugságok.
[00:10:01]És ön Szalai Piroska küldött nekem egy egy listát, hogy milyen hazugságokat mondanak egyes miniszterek, Tiszaminiszterek a bemutatkozáskor, és a közük nincs a valósághoz.
[00:10:17]És Magyar Péter ugyanezt teszi.
[00:10:20]Tehát ide azt állítja Magyar Péter, hogy 3 millió ember él szegénységben.
[00:10:29]3 millió ember, 3100000 ember az Európai Unió hivatalos statisztikái szerint, tehát nem a X készítette meg, az Y számolta.
[00:10:39]3100000 ember 2010-es referenciaévben élt Magyarországon szegénységben.
[00:10:45]Jelen pillanatban az átadáskor pontosan.
[00:10:48]Jelen pillanatban 1,3 millióval, közel 1,3 millióval kevesebben vannak, akik most is kimutathatók ugyanezen sztenderdek szerint és szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával éltek.
[00:11:04]Ez nem a mélyszegénységet jelenti.
[00:11:07]Majd biztos lesz egy kis idő talán elemezni ezt a dolgot.
[00:11:12]Most 1800000 fölött van egy picikével a számuk.
[00:11:15]folyamatosan csökkent.
[00:11:18]Ez az 1800000, ez 2020-ra állt be, és 2020 után ebben a polikrízises, nagy nehézségekkel járó időszakban, ami nem Magyarország számára volt a legnagyobb nehézség, de egész Európa számára nagyon komoly gondokat okozott Covid, az orosz-ukrán háború utáni energiav kialakult energiaválság, akkor ami most a elmúlt időszakban még csak tovább erősítette ezt az energiaproblémákat.
[00:11:50]Hatalmas infláció az energiaválságot követően nem csak nálunk, hanem egész Európában.
[00:11:55]Ezen időszak alatt is nekünk ez a sztenderd mutató szerint vizsgált szegénység vagy társalmi kérekesztődés kockázatával élők létszáma nem nőtt.
[00:12:04]A aránya is már, tehát hogy a a hány százalé él a társadalomnak ilyen kockázattal.
[00:12:13]Ez az arány is 2017 óta az Európai Unió átlaga alatt van már.
[00:12:17]És mi a sereghajtók közül jöttünk le, az jöttünk előre az Európai Unió átlaga alá a középmezőny és annak is a középmezőnynek is az első felében.
[00:12:30]Most ugye nem beszélve ugye a cigányság helyzete ugye annyi munkanélküli volt, millión felüli volt a munka nélküli 2010-ben, és most ugye lecsökkent, nem tudom a felére vagy még az alá is lecsökkent.
[00:12:46]Tehát legalább most a cigányság nakak egy jelentős része dolgozik, nem segélyekből él, ami ami nagyon-nagyon fontos, mert ez tulajdonképpen kihat a családra, a gyerekekre, unokákra és így pontosan.
[00:13:02]2010-ben volt a magyar gazdaságtörténetben a munkanélkülis egy ráta a második legnagyobb.
[00:13:10]Ennél csak egyetlen egy olyan évünk volt, amikor volt legnagyobb volt ennél nagyobb munkanélküliségi rátánk, az a 90-es évek eleje, 9293 talán, amikor megindult a munkanélküliség alapvetően.
[00:13:26]Hát azért azt tudjuk, hogy ugye mondom én, hogy a magyar gazdaságtörténet a kádár rendszere alatt nem volt munkanélküliség, legalábbis papíron nem volt kimutatható munkanélküliség.
[00:13:33]Meg a Rákos is.
[00:13:37]Igen, de akkor közveszélyes munkakerülőnek hívták és BTK kategória volt, hogyha valakinek nem volt munkája.
[00:13:43]Tehát ez egy ilyen adminisztratív valami volt.
[00:13:47]Tehát ezért mondom, hogy a 89-es rendszerváltás utántól tudjuk számolni Magyarországon a munkanélküliséget.
[00:13:51]A 89-es rendszerváltás utántól napjainkig a második legnagyobb munkanélküliségi rátát 2010-ben, amikor átvettük a átvette az Orbán kormány az idő a a kormányzást, akkor kaptuk meg átadási ajándékként, startvonalként.
[00:14:12]Ehhez képest ma már bent vagyunk ebbe a mutatóba is, a munkanélküliség ráta tekintetében is, az unió legalacsonyabbjai között, az Európai Unió legalacsonyabbjai között a tavalyi évünk dolgoznak magyarán a legtöbben, legkevesebb a munkanélküli.
[00:14:25]legkevesebb a ezt azért próbálom inkább így mondani, mert ugye a nyugdíj alatti korcs nyugdíj alatti felnőtt korcsoportot, ha nézzük, mondjuk a 20-64 éves korcsoportot, akkor azok dolgozhatnak, ők foglalkoztatottak, mindegy, hogy vállalkozó vagy alkalmazott, vagy micsoda, önfoglalkoztató vagy egyéb.
[00:14:42]Lehetnek munkanélküliek, és ebbe a csoportban is vannak inaktívak.
[00:14:47]Inaktív például az egyetemista, aki mellette nem dolgozik.
[00:14:52]inaktív például a nők 40-es, nem sokan vannak, 21-2000-en vannak már csak, aki 64 alatti, de már nyugdíjas és nem dolgozik, de inaktív az a gyesenyeden levő anyuka is, aki emellett nem foglalkoztatott órát összezavarják a tehát gyakorlatilag, hogy mondjam ezekkel a statisztikai adatokkal, amikkel előjön a Tisza kormány Magyar Péterről az élén, ezzel gyakorlatilag komolytalanná teszi azt a munkát, amit évtizedek alatt itt fölépült a statisztikai hivataltól kezdve különböző közvéleménykutatóknak a számait azt semmisé.
[00:15:30]Én ezt úgy tudom, úgy érzékelem igazából mér ugye nek én mérnökként végeztem.
[00:15:37]A mérnököknek alapvető még el se kezdik az iskolát már beiratkozás után rögtön azonnal nézd meg, hol vagy, mérd meg azt, hogy hol vagy, ahol vagy, az a helyzeted, és arra a helyzetre tervezzél valami olyat, ami utána majd majd tovább visz abból a helyzetből.
[00:15:56]És most mindegy, hogyha építészmérnök vagyok, akkor nézzem meg, hogy milyen alapokra akarok házat építeni, hidat építeni.
[00:16:04]Ha vegyészmérnök vagyok, ugyanez.
[00:16:07]Mi az, ami megvan?
[00:16:09]Miből akarok valami ö olyat tenni, ami ami előreviszi a társadalmat?
[00:16:15]Mindegy milyen mér most jelen pillanatban az történ, de akár az orvosoknál is érdemes azt nézni, hogy nézzük meg a beteget, hány fokos a láza.
[00:16:22]És hogyha megvan, hogy hány fokos a láza, akkor utána írjunk, tehát megvan a diagnózis, ugye a mérnököknél itt nálunk helyzetfelmérés, orvosoknál diagnózis, megvan a diagnózis, akkor utána tudjuk felépíteni a a gyógymódot.
[00:16:35]Igazából most az történik, hogy ő egy helyzetet, egy diagnózist sokkal feketébre fest, sokkal, sokkal, sokkal, mert ő jobban tudja ezzel szakmákat repít ki.
[00:16:50]egyrészt.
[00:16:50]Másrészt meg, hogyha sokkal feketébre festett, tehát eltúlzott, többszörösére túlzott ö mutatókra akar ő következő időszaki, következő négy éves kormányprogramot építeni, akkor az teljesen biztos, hogy nem előrevivő lesz.
[00:17:10]Konkrétan lehet, hogyha ő azt mondja most, hogy van 3 millió szegény Magyarországon, sőt időközönként még azt is mondja, hogy mély szegény.
[00:17:16]A mély szegény az meg tizeden annyi körülbelül, mint ami a szegénység vagy társadalmi Krekesztődés kockázatával élők aránya.
[00:17:24]Tehát az igazi mélyszegények azok mindig is, minden társadalomban is töredékannyian vannak, mint ez a mutatóban érintettek.
[00:17:31]hogyha ő azt mondja, hogy 3 millió van, holott a mérések szerint, a hivatalos mérések szerint 1 millió8, akkor ő azt akarja felépíteni, hogy ha a mostani 18 millió-ból ő ezzel a bosszú hadjáratával tönkrevágja a gazdaságot, mert a gazdaság akkor, amikor bosszút esküdnek, amikor kiszámíthatatlan dolgok történnek, akkor a gazdaságból az a gazdaságnak nem fejlődést jelent, hanem visszafejlődést jelent alapvetően, akkor ő már építi föl azt, hogy majd ő neki meglesz 2800000 és akkor Akkor mi nem azt mondhatjuk, hogy az 18-ról lett neki k 2 millió8, hanem ebből a háromból ő már nem is tudom, mit tett.
[00:18:07]Tehát ez egy sarlatánság.
[00:18:10]Ez ez nemhogy nem tudományos, nem a tudomány a lényeg, a gyakorlatot is a gyakorlati életünket is ö tönkretevő dolog, hogyha valaki nem a akár, hogyha most visszatérünk a mérnökökre, nem arra alapozva építi a hidat, hogy megnézi először, hogy hogy milyen a földstatikája, tegyük fel.
[00:18:36]Ö meg hogyha a diagnózist nem úgy csinálja a diagnózist, hanem valami én jobban tudom, mint az orvosok.
[00:18:45]Szcal én azt érzem, hogy ezt a sarlatánságot ezt gyakorlatilag nem Magyar Péterék, nem is a Tisza találta ki, hanem van Magyarországon egy olyan szűk értelmiségi réteg, balliberális szűk értelmiségi réteg, ami hazugságokra építi a filozófiáját, és így akarja megragadni a hatalmat.
[00:19:08]Gondoljunk csak Bokros Lajos pénzügyminiszterre, ugye a híres Bokros megszórító csomag nak a kitalálójára és végrehajtójára.
[00:19:23]Bokros Lajos most nemrégiben azt mondta, hogy a gazdaság romokban van.
[00:19:27]Szóval Szalai Piroska mit gondol erről?
[00:19:32]Szóval nincs olyan mutató, amelyik azt mutatná, hogy a gazdaságromokban van.
[00:19:37]Tehát most itt a a legújabb mutatók szerint éppen, hogy főfeleível ő a gazdaság pontosan egy olyan dinamikánk van most már viszonylag hosszú idő óta a gazdaságban egy olyan folyamat indult el számos mutató szerint a gazdaság számos alrendszerében olyan dinamikát sikerült elérnünk ami az európai unióban a javulás a fejlődés leggyorsabbika legtöbb helyen hát akkor egy egy szakember mint ez a bokró Lajos, mert azért ezt el kell mondani, ugye ez egy közgazdás szakember, de hogy lehet ekkorát hazudni?
[00:20:15]Azért azt nem mondod, semmi számot nem mondott hozzá, hogy mitől van romokban a gazdaság, hogy megnézzük azért azt is mondta, hogy a csal családi adókedvezmények károsak, világbajnok gonoszság az emberekkel ezt elüntetni.
[00:20:31]Jó, ez már egy vélemény.
[00:20:31]Tehát az, hogy a gazdaság romokban van, az szerintem nem vélemény.
[00:20:35]Az egy rossz diagnózis.
[00:20:38]Hogy tudatosan rossz diagnózis, vagy vagy tehát tudatos félrevezetés a célja ennek a rossz diagnózisnak, vagy valami más, ezt nem tudom.
[00:20:47]Én még azt is feltételezem, hogy tudatos félrevezetés azért, hogy majd amikor romlások vannak, akkor rosszabb értékhez hasonlíthassák.
[00:20:58]Az, hogy a családi adókedvezmény tetszik vagy nem tetszik neki, ez egy vélemény.
[00:21:03]Véleménye mindenkinek lehet gonoszságglítetni.
[00:21:06]Ezt ő így látja, merthogy szerinte a családi adókedvezmény az vala az hátrányt jelent azoknak, akiknek még nincsen gyermekük, vagy nem tudom, tényleg nem tudom, nem nem miatta akarok.
[00:21:17]Nem káros.
[00:21:17]Nem senkinek nem káros.
[00:21:20]Tehát igazából ezeket a mutatókat, amiket el sikerült elérnünk akár szegénység javulása tekintetében, Európa egyik leg nagyobb szegénység a társadalmi kerekesztődés csökkenés produkáló országa vagyunk, akár reál kereset, tehát a keresetnövek reál keresetnövekedés tekintetében, amit elértünk, tehát a keresetünkből, hogyha az inflációt kivesszük, akkor a fönnmaradó résznek a növekménye évről évre mekkora?
[00:21:48]Ebben mi az Európai Unió élmezőnyében vagyunk nagyon régóta és az OSD ország nagyon régóta 201516 óta, mert akkor indult meg a nagyon gyors dinamikájú javulásunk és ez végigment alatt volt a migráció és és milliárdokba került a a kerítés felépítése, ami megvédte Magyarországot, hogy ellepjék az a illegális migránsok.
[00:22:17]Igen.
[00:22:17]Tehát ezát mind na most, hogyha ebben gondolkodunk, a kerítés megépítése költségvetési pénzből ment.
[00:22:24]A reál a kereset olyan dinamikus növelése, hogy pozitív és jelentős reál keresettnövekedést tudjunk produkálni, ez a munkáltatók pénzéből, tehát ebben benne van a a versenyszféra is.
[00:22:34]A költségvetési plusz pénzek úgy tudnak bejönni, hogyha például a keresetemelkedés mellett a fogyasztási adók bevételi old, tehát a a 27% az nem változott, nem a nem a száz alapvetően, hanem az ebből következő keletkező bevétel jelentősen emelkedik, hogyha még az S úgy is, hogy folyamatosan ö a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentettük, nem igazán csak az Sát, inkább a a munkáltatók adóját csökkentettük, de így is nőtt a forintbevétel, tehát volt miből megfinanszíroz baliberális értelmiség, nagyon rossz indulatú hozzáállás.
[00:23:17]Hát ugye Surányi György volt nemzeti bank elnöke, azt állítja, hogy az anyák adómentessége roncsolja az exportot.
[00:23:26]Ezt pontosan nem értem.
[00:23:29]Erre ezt ő nem fejtette ki.
[00:23:29]Én nek én viszont nem tudok olyan logikát produkálni, amivel ezt igazolni tudom.
[00:23:35]Tehát én nem találtam még meg ennek a mondatnak a az a hogy mi a összefüggés az anyák adómentessége és az export között.
[00:23:43]Egyszerűen, hogyha bármilyen kicsavart módon is nézzük, attól, hogy az anyák adómentesek, igen, lehet, hogy az anyákat többet fogják alkalmazni ezután, mint 2010-ben, amikor attól, hogyha valaki gyereket vállalt, azzal egy nagyon nagyon erősen megnőtt annak a kockázata, hogy nem tudja megtartani a munkáját, a munkahelyét.
[00:24:05]Most valószínű az adómentesség is és egy csomó minden ahhoz hozzájárul, hogy akkor, amikor az édesanyák, akár egy kisgyerekes anyya, a családi feladatai és a munkahelyi feladatainak az összehangolása nehezebb probléma, akkor a munkahely is, meg a család is segíti.
[00:24:22]Azt az anyát tegyük fel.
[00:24:25]Ugye régebben addig, amíg nagy volt a munkanélküliség, addig a kevésbé problémás nem kisgyerekes anyákat választották inkább, most már ugye nem nagyon tehát a kisgyerekes anyák tudására is szükség van.
[00:24:38]A kisgyerekes anyák tudása az nem alacsonyabb semmivel, mint a munkaerőpiacon az átlag munkavállalói kompetencia.
[00:24:46]Tehát a kisgyerekes anyák meg a nem kisgyerekes, hanem a nagy gyerekes anyáknak is van olyan tudás tudják vezetni ezt a személy jövedelem adómenteséget.
[00:24:55]Hogyan látja?
[00:24:57]Mert ugye itt itt semmi nem jó, amit az elmúlt 16 évben történt.
[00:25:00]Akkor ezek szerint ezt vagy most még egyelőre kivárnak?
[00:25:09]Én a gazdasági bizottság, tehát a Kapitány István meghallgatásán vettem részt a pénzügyminiszter jelölt, illetve most már pénzügyminiszterünk meghallgatásán nem vettem részt.
[00:25:17]A pénzügyminiszterhez tartoznak az adók.
[00:25:21]Kapitány István esetében is azokat az adófajtákat, ami a gazd, ami az ő területéhez is tartozik, tehát a rezsicsökkentés az mondjuk nem adó, de a árstoppok története illetve a különadókat rákérdeztünk.
[00:25:38]Mindegyik olyan dolog, mindegyik olyan intézkedés, ami nagyon fontos a lakosságnak, tételesen mindegyikre azt mondta, hogy ez megmarad, ez megmarad, ez megmarad, de sehova nem mondott időintervallumot, hogy két hónapra marad meg, vagy négy évre marad meg.
[00:25:53]Igazából a anyák adómentességéről is én csak azt hallottam végig, nem volt olyan szakértőjük, háttérszakértője a kampány alatt a Tiszának, aki nem támadta volna az anyák adómentességét, de eleve az egész eszéje adómentességét.
[00:26:10]Mi az értelme, amikor itt több száz anyáról van szó, és hogy mondjam, a a jövőt vennék el a gazdasági értelme nincsen.
[00:26:20]Az biztos, hogy a az előbb a műsor elején említett szegénység vagy társadalmi kerekesztődés kockázatával élők aránya jelentősen megnőne, és ismét akkor nő, azon a területen nőne meg, akik gyereket nevelnek.
[00:26:36]Igazából 2010-ben nálunk volt legnagyobb a többlete a gyermeket nevelő háztartásban élők szegénység vagy társalmi kirekesztődés kockázatának.
[00:26:48]Tehát a akiknél nem volt gyermek, azoknak a kockázata az töredékannyi volt.
[00:26:55]9% ponttal kevesebb volt, mint azoknak a kockázata, ahol volt gyermek alapvetően.
[00:27:01]És a nem gyermekesek közöttéssel kapcsolat.
[00:27:05]Igen.
[00:27:05]Igen.
[00:27:05]A nem gyermekesek között ott vannak a nyugdíjasaink is, tehát még ők is jobb állapotban voltak, mint a gyermeket nevelő háztartások.
[00:27:11]Na most olyan szituáció, hogy egy ekkora plusz anyagi terhet kell cipelni a gyermekvá gyermeket vállalóknak egy ilyen szituációba.
[00:27:24]Egyértelmű, hogy aztán kevesebben vállalnak gyermeket.
[00:27:26]Most a covid előtti időszakban már elértük, hogy a gyermeket vállaló és gyermeket nem vállaló csoport, tehát a az a háztartás, ahol van gyermek, azzal a háztartással összehasonlítva, ahol nincs gyermek, és ott mindegy, hogy idősről vagy nem idősről van szó, ezeknek a kockázata egyforma lett.
[00:27:45]Igazából azzal értük el, hogy a gyermeket nevelők nem a munkáltatótól kell, hogy több keresetet keressenek, hanem az állam száll bele különböző adókedvezményekkel abba, hogy náluk több legyen a nettó.
[00:28:01]Igen.
[00:28:01]Na most egy kicsit menjünk tovább.
[00:28:04]Mit szól ahhoz Piroska, hogy a Magyar Péter miniszterelnök, újdonsult miniszterelnök azt mondja, hogy a a lak a azt mondja, hogy a lakhatás a fiatal családok százrei számára vált elérhetetlen luxussá.
[00:28:24]Szóval én ezt ezt se tudom értékelni, hogy akkor akkor mire van ez a 3%-os építési kölcsön a fiataloknak.
[00:28:35]És nem, hogy 3%-os, hanem mire kezdtük el a csokot annak idején.
[00:28:37]Az is a fiataloknak szólt, csak akkor a gyermekek nevez rengeteg olyan olyan intézkedés volt, ami segítette a a fiatalok, főként a vidéki fiatalok építkezési lehetőség.
[00:28:50]Igen, igen, a vidékiek is, de ne feledkezzünk meg a budapestiekről se, mert a Csokót annak idején a budapestiek is fölvehették, és akkor még a budapesti ingatlanárak nem voltak ekkorák.
[00:29:02]az ingatlanárakat lefele szabályozni ö ha elkezdenénk, akkor biztos, hogy még több lenne Magyarországon a külföldi befektetési céllal megvásárolt lakás, és még kevesebb valóban lakhatási céllal megvásárolható ingatlanunk lenne.
[00:29:22]Ez mit jelent az, hogy azt mondja, hogy ez nem elérhetetlenné válik de ez így nem igaz.
[00:29:29]Ez így, ahogy van, nem igaz.
[00:29:31]azért ide hoztuk azokat az intézkedéseket, amik először egy kisebb, szűgebb szegmensnek, merthogy a költségvetés annyit tudott igazából ö indítani, olyan programokat tudott indítani, hogy először azért kisebb szegmens gyermeket vállalóké alapvetően, mert erre volt pénzünk.
[00:29:48]És utána bővítettük, bővítettük, folyamatosan bővítettük, mértékében is bővítettük.
[00:29:55]Most az utolsó időszakban ez a 3%-os kölcsön a és fix kamatozású 3%-os tervezhető starthitel, ez már mindenkinek szól.
[00:30:06]Kortól, nemtől, mindentől függetlenül nem kell hozzá gyermeket sem vállalni.
[00:30:10]Én a mi időnkben a Kádár korszaknak a volt ugye egy olyan építési kölcsön, ugyanez a 3%-os volt.
[00:30:18]Az volt a Sockhó.
[00:30:19]Így van.
[00:30:19]És az egy nagyon fontos kölcsön volt, mert abból kezdtem például én is sok százezren építkezni, és amikor jött a rendszerváltás, még még a a német kormány ezt az egészet föloldotta és szabaddá tette a kamatozást, és akkor nagyon-nagyon sok család, több 10000 család hontalanná várt, mert nem bírta fizetni a a megemelkedett 18-20%-os kamatot.
[00:30:46]Ez volt az egyik része.
[00:30:46]Én akkor voltam pályakezdő, amikor éppen megszüntették ezt a szOCót.
[00:30:51]A előttünk levő évfolyam még fölvehetett 4,5%-kal, akkor már a háromból 4,5 lett.
[00:30:57]A mi évfolyamunk már 40%-kal tudott kölcsőhöz jutni.
[00:31:04]Igen, az már az már a vég.
[00:31:04]Na most tehát ez a ugye egyik része, hogy a családok öak olyan anyagi teher lett, amit nem tudtak viselni.
[00:31:15]A másik fele meg, hogy generációk, tehát nem az én egyedüli évfolyamommal van gond, hanem az utánnam levő körülbelül 20 évfolyam még nem tudott hozzájutni.
[00:31:25]Tehát ez a ez a rendszerváltás idején volt alapvetően.
[00:31:29]90-től 2010-ig érdemben összesen kettő éven keresztül volt hozzáférhető lakásvásárlási kölcsön.
[00:31:37]Ez a kettő év, ez 2000-től 2002-ig az előző Orbánkormány időszakának a második fele volt.
[00:31:46]Fiatalok lakáshoz juttása.
[00:31:46]Igen.
[00:31:46]Ilyen Orbánhitelnek hívták.
[00:31:48]Így van.
[00:31:48]És szóval röviden akkor összefoglalhatjuk, hogy nem igaz sem, hogy nem juthatnak a fiatalok lakáshoz.
[00:31:57]A másik az, amit megkérdeznék öntől, ugye sokszor támadják az Orbán kormányt, hogy az infláció nagyon megnőtt, és Magyar Péter azt jelentette ki, hogy pénzünk az értékének közel a felét elvesztette.
[00:32:18]Ez is egy manipulatív megjegyzés konkrétan mihez képest és mikor, tehát melyik időszakban gondolkodik?
[00:32:23]A legutolsó időszakban a tavalyi évben indított áréspok és egyebek hatására már az akkori a 2025 év eleji 5-6%-os inflációnk is lement, és most februárban már 1,4% volt.
[00:32:43]Most áprilisi az utolsó adatunk, az áprilisi magyarországi fogyasztók, ebben bent vannak ugye a vállalkozások is, meg bent vannak a a lakosság is, de magyarországi fogyasztók inflációja 2,1%, hogyha a Magyarország teljes inflációját, 50%-os inflációról nem lehet szó.
[00:33:05]Nem, nem, nem.
[00:33:05]Epp ezt mondom.
[00:33:05]Tehát ez az a 2,1% ez alacsonyabb, mint az euro övezet bármely országáé.
[00:33:10]hogyha Magyarországon tekintenénk a teljes inflációt, amiben benne vannak a külföldiek magyarországi vásárlásai, tankolásai, akkor 2,6%-ról beszélünk, és akkor a negyedik legkisebb az egész euro övezet.
[00:33:24]Mi nem vagyunk benne tagja, de hogyha be kellene illeszteni a euro övezet országai közé, akkor mi a negyedik legkisebb helyen lennénk.
[00:33:33]Tehát jelen pillanatban pontosan arról beszélhetünk, hogy a régi ugye ugye nem csak a tavaly év eleji, hanem volt egy nagyon magas inflációs időszakunk 2022 szeptemberétől 23.
[00:33:44]ápril augusztusig pontosan.
[00:33:49]És az a magas inflációt, azt mi olyan gyorsan szorítottuk le, amilyen gyorsan Magyarország gazdaságtörténetébe még soha nem tettek ilyen most akkor ugorjunk, mert ugye itt azt mondja euróvezet, ugye ennek az új kormánynak a a célja például, hogy bevessék az eurót.
[00:34:07]Ez milyen következményekkel járnak?
[00:34:09]Beléz euró?
[00:34:11]Hát ahhoz, hogy bevezessük az eurót, ahhoz úgynevezett konvergenciakritériumoknak kellene megfelelni.
[00:34:16]Az egyik az az, hogy legyen alacsony az infláció.
[00:34:18]Ez most megvan, de akkor, hogyha elkezdik kivezetni az árrésztoopokat, a védettárat, esetleg a rezsicsökkentést módosítják, belenyúlnak, akkor szinte biztos, hogy elindul úgy az infláció, hogy még egy spirálba is bekerülhet, és soha nem fogunk visszajutni az ilyen 2% jönne az infláció is.
[00:34:38]És utána majó gyakorlatilag most nekünk ha én nem mondom, hogy nem jó az, de még egy pillanat.
[00:34:45]Tehát a konvergencia kritériumak egyik fele ez az infláció, a másik fele az az, hogy a államháztartási hiány csökkenjen vissza 60%-ra.
[00:34:54]Az államháztartási hiányunk jelen pillanatban 75% alatt van.
[00:34:56]65 volt a covid előtt, de a covid idején ugye nagy hiteleket kellett fölvenni nekünk is, másnak is.
[00:35:05]Az államháztartási hiányunk olyan ö hú, nem is tudom, talán olyan 2015 környékén jutott el az EU átlag alá.
[00:35:15]Tehát az EU-nak most 80%-os a hiánya alapvetően, és mégis a a 60%-os hiánycél van még mindig bent az euro övezethez csatlakozók.
[00:35:24]De azér ragaszkodott ennyire, hogy legyen maradjon a forint.
[00:35:29]Ez biztonságos.
[00:35:30]Az egy szuverenit, az a gazdasági szuverenitásunknak az alapja.
[00:35:32]Sokkal nagyobb a biztonság.
[00:35:35]Igazából számos olyan dolgot nem tudunk meglépni gazdasági térre, hogyha ha mi bent vagyunk az euróvezetbe, és az euro az európai központi bank döntéseit kell nekünk itthon végrehajtani.
[00:35:53]A Magyar Nemzeti Bank attól szuverén, hogy megmaradt a pénzünk.
[00:35:56]A csehek is megtartották a saját pénzüket.
[00:35:58]Ők sincsenek bent az euro övezetbe.
[00:36:02]Még Romániának is megvan a saját pénze, pedig ott azért sűrűn változnak a pénzügyminiszterek, és ott egy picit más a jegybank szerepe is, mint Magyarországon.
[00:36:12]Tehát ez a szuverenitással kapcsolatos, hogy abszolút abszolút.
[00:36:15]És ráadásul még egy dolgot.
[00:36:17]Tehát az egy történet, hogy az ember, hogy a ország vezetői azok szuverén országot akarnak, vagy egy rendszer részeként egy ilyen ilyen LEGO kockaországot akarnak.
[00:36:29]És a mi mi nem a nem Magyarország az elsődleges, hanem az, hogy ez a LEGO kocka az hogy néz ki, vagy ez a Lego építmény néz ki, és mi ott egy tégla leszünk csak nem önálló ország abban az építményben.
[00:36:42]Ez egy ideológiai kérdés, hogy birodalmi szemléletű vagy szuverén országszemléletű vezetése van az országnak.
[00:36:51]A gazdasági tekintetben ez jelzés, hogy megtartjuk a forintot, szuverén szemléletben gondolkodunk, vagy birodalmi vannak a szuverén szemléletnek is veszélyei.
[00:37:01]Nem kis veszélyei vannak, gyorsan tudnak támadni bennünket, mert picike a forintunk alapvetően.
[00:37:09]Viszont ha mi a birodalomhoz tartozni akarunk, akkor ne akkor tartozzunk a birodalomhoz, amikor épp az euró is lejtmenetben van.
[00:37:17]Ne akkor csatlakozzunk hozzájuk, azt gondolom, hanem akkor kellett volna csatlakozni, vagy kell majd csatlakozni, hogyha ez a birodalom kellőképpen erős ahhoz, hogy minket szívni fog, emelni fog.
[00:37:33]Úgy néz ki, hogy most fölfele az európai gazdaság sokkal rosszabb állapotban van jelen pillanatban, mint jelen pillanatban a magyar gazdaság.
[00:37:42]Na most a Szalai Piroska megjegyezte azt is ebben a levélben, amit elküldött nekem.
[00:37:50]hogy Magyar Péter szerint a magyar emberek öt évvel rövidebben rövidebbben élnek, rövidebb ideig élnek, mint mint Európában máshol.
[00:38:04]Ugye ez az egészségüggyel kapcsolatos már részben, illetve részben azzal is, amit örököltünk azért ezt ezt mindenképpen ne hagyjuk ki véletlenül se.
[00:38:17]A várható élettartam az igazából nagyon jelentő, bármennyire a születéskor várható élettartamról beszélünk, de nagyon jelentősen befolyásolja azt, hogy a társadalom most élő része, akár az idősek is milyen eséllyel betegszenek meg, milyen eséllyel ö tudnak hosszabb életet várhatóan maguknak élni igazából.
[00:38:45]És azért most az idősebb generációk, azok a generációk, főleg a nagyon idősek, tehát nem a 65-ösök, mert a 65-ösök azok a 60-as években születtek, de a a ennél sokkal idősebb generációk azok a háború utáni időszakban születettek.
[00:39:01]Sokkal nehezebb körülmények között voltak gyerekek, sokkal rosszabb alapokat tudtak akkor összeszedni maguknak, mint akár azok, akik a Marshall terv idején, szintén a háború idején születtek, de Nyugat-Európában azért gyorsan mi nem kaptuk meg azt nem pontosan.
[00:39:18]Akkor a rendszerváltás felnőttjei között volt egy volt időszak, amikor ezt sokan kutatták is.
[00:39:26]A rendszerváltás időszakában, rendszerváltás utáni évtizedben az akkori 40-esek pillanatok alatt haltak meg.
[00:39:35]A mostani 40-esek már szerencsére nincsenek ennyire veszélyeztetve.
[00:39:40]Ezzetben vagyunk valóban öt évvel korábban halunk meg.
[00:39:43]Ezt mondom, hogy a teljes várható élettartam az rosszabb még, mint az unió átlaga.
[00:39:48]De van egy olyan mutató, ami meg nagyon-nagyon ö fontosnak tartom, hogy ez azt, ez a mutató, amit mindjárt mondok, ez azt mutatja, hogy a várható élettartamunk további javul.
[00:39:59]eddig is javult, de a javulása az, ha nem csinálunk semmi gondot, társadalmi problémát, mint a rendszerváltáskor, ugye, hogy mindenki infarktust kapott, mert nem tudta a munkanélküliség, a szegénység növekedése, tehát az ott ott fizikailag, egészségügyileg is tönkretett generációkat.
[00:40:22]Tehát, hogyha ilyeneket nem csinálunk, akkor ami most látható, ez a másik mutatóból, mindjárt mondom, ami most látható, az az, hogy nagyon sokat javulna a magyarok várható élettartama.
[00:40:35]Mi a másik mutató?
[00:40:35]K millió nyugdíjas van, azért ez is jelez valamit, hogy azért elég sokan több mint 2 millió saját jogú, nyugdíjas, aki előtte dolgozott 20 évet legalább, mert ugye akkor lesz csak saját jog nyugdíjas, és a saját fizetése után kapja a nyugdíjat.
[00:40:52]Tehát nem valaki után állítása sem igaz.
[00:40:54]Na most ha nem sok időnk van még egy perc akkor egy mondatot.
[00:40:59]Bocsánat az egészségben várható élettartam jobb, mint az Európai Unió átlaga, és ennek a javulása a második legnagyobb egész Európában 2010 és a mostani időszak között.
[00:41:11]Öz jelent jót a hosszabbá.
[00:41:15]Most ebbe az egy percben még belefér az, hogy Szalaj Piroskától kérdezem, hogy mit gondol, mit vár ettől a kormánytól, és mi lesz itt?
[00:41:30]Én a miniszteri meghallgatáson, Kapitány István meghallgatásán azt érzékeltem, hogy ha Kapitány István kap akkora szabad kezet, amit az ő terveinek legalább egy részét meg tudja valósítani, akkor nem lesz akkora összedől, mint amit a háttér szakértők mondásaiból azért lehetett tudni.
[00:41:50]De messze nem biztos, hogy Kapitány István elképzelései alapján tud a gazdaság tovább menni.
[00:41:59]Ugyanis Kapitány István azt a kockázatot, azt nem említ, és nem is gondolkodott abban, hogy ilyen szinten bűnbaknak nyilvánítunk és rossznak nyilvánítunk mindent, és ilyen szinten nem a valós számokból indulunk ki.
[00:42:16]Alapvetően én ettől félek, hogy a gazdaság azért fog összedőlni, mert ilyen szintű ö ördögűzést ö és sajnos inkább előtte ördöggé nyilvánítást és ördögűzést csinál a miniszterelnök, és amit a miniszterelnök művel, azt már a gazdaság azt már nem tudja rugalmasan követni majd.
[00:42:41]Köszönöm szépen Szalai Piroska, Fideszes országgyűlési képviselőnek, hogy eljött az öreghez.
[00:42:47]Én köszönöm, hogy itt lehettél.