Az Öreg - Korlátozott szuverenitás - Hír.FM

[00:00:01]Jó napot, jó estét kívánok a Hír FM rádió hallgatóinak és természetesen a Pesti srácok, a PSTV nézőinek.

[00:00:06]Az öreg mai vendége Szak Sándor, a Veritas főigazgatója, a Károli Gáspár református egyetem egyetemi tanára.

[00:00:18]Szervusz, üdvözöllek.

[00:00:21]Szervusz, üdvözöllek.

[00:00:21]Üdvözlöm a hallgatókat, illetve ha szabadon a nézőket, és köszönöm a lehetőséget.

[00:00:25]Hát nagyon örülök, hogy eljöttél.

[00:00:27]Hát ma tulajdonképpen történelemről fogunk beszélni, hiszen a történelem mindig ad egyfajta tapasztalatot, legalábbis ha a történelmet az ember tudja, és következtetéseket lehet levonni.

[00:00:46]Immár 80 éve, amikor ugye megszállták Magyarországot szovjetek, a szovjet hadsereg, és gyakorlatilag egy folytatólagos megszállás, a függetlenség elvesztése volt a jellemző, hiszen a nácik ugye 44.

[00:01:06]március 19-én, és utána jöttek az oroszok.

[00:01:08]Tehát egyfolytában azt lehet mondani, 1989, illetve 1994 nem voltunk szabadok.

[00:01:19]Most ha érdekes lenne, ugye eltelt a rendszerváltása óta 36 év, hogy milyen tapasztalatot gyűjtöttetek össze, ugye tudományos munkát folytat a Veritá Intézet történészi munkát, hogy hogyan látod a 80 évvel ezelőtti próbálkozást a polgári demok demokráciája.

[00:01:51]Lehetne azt mondani, és akkor nagy gyorsan is nagyon egyszerűen válaszolnék, hogy ez egy reménytelen vállalkozás volt.

[00:01:56]Én ezt azért mondom, mert hogy 1944 december 21-én 22-én Debrecenbe összeül az úgynevett ideglenes nemzetgyűlés, megválasztja az ideiglenes nemzeti kormányt, amelyet egyébként Moszkvában korábban már összeállítottak.

[00:02:08]kicsit cinikusan úgy szoktam mondani, és mondom most is, hogy védj egy kevés hortistát, tegyél hozzá némi illegális kommunistát, illetve próbáld meg a magyarországi demokratikus polgári pártok képviselőjét bevonni, de majd én megmondom, hogy kiből mi lesz.

[00:02:25]Hát így jön létre ugye Miklós Béla vezette kormány, amelyben ott van, ha szabad így fogalmazni, négy hortista, három tábornok, Miklós Béla, Faragó Gábor, Vörös János és Teleki Pál fia, Teleki Géza.

[00:02:37]És aztán ott vannak a Moszkvában lévő egykori kommunisták reprezentánsai, illetve azok a polgári pártok képviselői, akik a német az ország, Magyarország németek általi megszását követően többségében illegalitásba vonultak, illetve kikerültek a politikai életből.

[00:02:55]Azt is hozzá kell tenni, hogy ez egy háborús időszak.

[00:02:59]Tehát a szovjet vörös hadyssereg, amelyik egyébként ugye a hármas nagy koalíciónak a tagja, és ő kapja meg azt a lehetőséget, idéző mondom ezt a lehetőséget, hogy Európa ezen felét elfoglalja, illetve ahogy ahol akkor mondták ők a németektől megtisztítsa.

[00:03:14]Ez a nyugat gyakorlatilag át minket.

[00:03:18]Hát ez ennél bonyolultabb a dolog.

[00:03:18]azért nehéz lett volna mondjuk a Balkánon, bárinnek voltak ilyen elképzelés, hogy ott majd nyugatiak szállnak palra, de Olaszországban megtették, de hogy mondjuk Lengyelország, a megszállt Lengyelország területére nyugati csapatok jöjjenek, vagy Romániáb, azért ez nem lett volna ilyen értelemben.

[00:03:34]Tehránban gyakorlatilag 1900 43-ban, illetve aztán később ugye 45-ben Jaltába és Pozdamban megítélésem szerint Európa sorsa vagy a világsors eldönt, miként osztották érdekszférákra.

[00:03:44]És ez gyakorlatilag a 80-as évek végig fönn maradt ez a nevezzük így státuszkó.

[00:03:49]De visszatérve ide, 19-lő van ez az idegles nemzeti kormány, amelynek [torokköszörülés] az egyik első feladata német megkötni a először is hadatüzen Németországnak még decemberben 45.

[00:04:02]január 20-án aláírják a fegyverszüneti egyezményt a győztes nagyhatal a később győztes, de már akkor győztes nagyhatalmakkal Moszkváb.

[00:04:08]hozzátéve, hogy nem csak a szovjető képviselő írjak alá, hanem a két másik nagyhatalom, az Amerika Egyesült Államok és Nagy-Britanniai képviselő és Magyarország vállalja, hogy részt vesz ebbe a háborúba nyolc fegyverfejezet hatosztályal, ami egyébként egy álom volt.

[00:04:23]1945-ben mikor befejeződik Európában a háború, Magyarországon is, illetve akkor már később, mire választások vannak, befejeződik a Csendes óceán térségében, tehát ugye 45.

[00:04:34]szeptember 2-át szoktuk mondani befejezésnek.

[00:04:37]Magyarországon választásokat írnak ki, hogy az ideiglenes kormány a nemzetgyűlésé megváltozon.

[00:04:43]És 45.

[00:04:43]november 4-én gyakorlatilag a engedélyezett pártok, mert a szövetséges ellenőrző bizottság engedélye kellett ahhoz, hogy Magyarországon bármilyen pártpolitikai tevékenységet folytassanak.

[00:04:59]indulhatnak többen, és ezeken a pártok közül ugye a legerő legesebb és a legnagyobb eredményt a független Kisgazda Földmunkás és polgári párt érzel 57%-kal nyer.

[00:05:07]Tehát ha szabad így mondani, ő alakíthatna gond nélkül kormányt.

[00:05:12]De szövetséges ellenőrző bizottság elnöke Vorosilov tábornak gyakorlatilag megmondja, hogy minek kell történni, ki milyen miniszteri tisztséget tölt be, kit fogadnak el miniszterelnöknek, ugye szóba került Súlyok Dezső, nem fogadták el.

[00:05:25]Így lett aztán Tildi Zoltán a a miniszterelnök.

[00:05:30]Itt ugye a kommunisták ugye mindig ugye előkelő pozíciót kaptak.

[00:05:34]Megmondták a szovjetek, hogy milyen pozíciót kaphatnak a kormányban.

[00:05:40]Hát vegyünk egy példát.

[00:05:40]Gyakorlatilag 1947-től az ideigün szenti kormánytól kezdődően mindenkori kormányban a belügyminiszter kommunista volt.

[00:05:48]Most lehet, hogy azt mondja valaki, na jó, de '4-ben Erdei Ferenc volt.

[00:05:51]Igen, de ő titokban volt kommunista.

[00:05:55]kriptokommunista par nemzeti parasztpárt tagja volt egyébként és egyik vezetője, de egyébként tagja volt a kommunista pártnak.

[00:06:02]Tehát ezeket meghatározták, de akkor az emberekben élt egy olyan vágy, vagy egy olyan álom, én így fogalmaznék, hogy kérem szépen most ez a helyzet, mert Magyarország, hogy Románia, Olaszország és így tovább, megszállt ország volt, vagy Bulgária, de majd jönnek a tárgyalások, a béketárgyalások, és a béketárgyalások után Magyarország, ha szabad így mondani, fölszabadul.

[00:06:22]Hát kigonuló.

[00:06:26]Igen.

[00:06:26][horkantás] A és ekkor megfogalmazott ugye egy álom a demokratikus Magyarországról.

[00:06:29]Hozzá kell tennem, hogy egy megszállt országban, amelynek a szuverenitása erősen korlátozott a békeszerzés aláírásáig, nem az történik, amit a polgárok gondolnak, amit a megszálló hatóságok és a vele együttműködő magyar hatóságok lehetővé tesznek.

[00:06:45]Gondoljunk bele, amikor azt mondtam, hogy Sődsbő fölmerül miniszterelnök jelöltként.

[00:06:49]Ezt nem fogadják el úgymond az oroszok, ahogy akkoriban fogalmaztak.

[00:06:53]És lesz Tildi Zoltán a a miniszterelnök.

[00:06:55]Aztán ő 1946, ugye február 1, amikor Magyarországon megváltoztatják az államformát, hiszen addig papírformá szerint királyság van.

[00:07:05]Vá köztársaságot úgymond fogad el a az országgyűlés, illetve akkor még a nemzetgyűlés.

[00:07:11]És megválasztják Tildi Zoltánt köztársági elnöknek.

[00:07:16]És Lakta Margit az, aki ugye egyedül ez ellen szabad így mondani, tiltakozik a parlamentben, hogy várni kéne most ezt de ez is olyan választás volt, hugye 80 évvel ezelőtt, ami irányított választás volt.

[00:07:27]Mi mibe került ez a kisgazdapártnak, hogy ő adta a köztársasági elnököt, aztán később Nagy Ferenc mint miniszterelnök?

[00:07:37]Hát gyakorlatilag azért furcsa lett volna, hogyha adott esetben nem a legerősebb párt képviselőjiből lesz mondjuk valaki közép, akor némi demokrácia volt.

[00:07:50]Ilyen hát a pártok nyilván megegyeztek, de hát furcsa lett volna adott esetben mondjuk, hogy a a nemzeti parasztpárt jelölne, mert ugye egy koalíciós kormányról van szó, nemzeti parasztpárt jelölne elnököt, mindenki számára Tildi Zoltán elfogadható.

[00:08:01]Politikai életútja ugye a két világháború között már ugye országgyűlésben van.

[00:08:06]ö református lelkész és így tovább.

[00:08:09]német németek áltország németek által megszállása után illegalitás van, bujkás satöbbi, de a köztársasági elnök nem rendelkezik olyan hatalommal, mint adott esetben mondjuk előtte Horti Miklós kormányzó, és sikerül elérni azt, hogy Nagy Ferenc legyen az ország miniszterelnöke.

[00:08:25]De gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy nincs olyan lehetősége az országnak a a békeszerzés aláírásai, hogy mindent saját maga dönt el.

[00:08:38]Tehát meghatározó az, hogy a szovjet megszálló csapatok, mert magukat is annak nevezték, akkor hát ez értelemszerű.

[00:08:43]Hiába mondtuk utólagosan, hogy felszabadítás és felszabadítottak bennünket és így tovább, amire lehetőséget adtak.

[00:08:49]Itt a szövetséges ellenőrző bizottsága meghatározó, amelynek természetesen vannak brit amerikai tagjai, mit több még császlovák, illetve jugoszláv tag is, mert ez a két ország ugye győztesnek számít a világháború végén.

[00:09:00]De 1940 február 10-éig ténylegesen Magyarország megszállt ország még utána is, mert amikor aláírják a békeszerződést Párizsban, egy szerződés, egy nemzetkügyi szerződés akkor hatályosul, amikor az aláírók közül mindenki beiktatja a törvényei közé.

[00:09:15]Tehát Magyarországon ez 1947 szeptemberére jön el.

[00:09:21]Viszont itt van egy dolog, hogy az az álom, ami sokakban megfogalmazott, vagy remény, hogy most majd idézembe mondom, kimennek az oroszok, nem következett be, de erre a békeszerződés lehetőséget teremtett.

[00:09:31]Ugyanis benne foglaltatott az, hogy a Szovjetuniónak jogában áll Magyarország területén csapatokat állomásoztatni, hogy az Ausztriában lévő szovjet csapatokkal az összeköttetést biztosítsák.

[00:09:44]Nincs meghatározva, hogy meddig, milyen létszámmal és így tovább.

[00:09:49]Tehát van egy függetlennek tűnő Magyarország.

[00:09:52]Értem, de akkor Ausztriából miért vonultak ki 1955-ben a szovjet csapat?

[00:09:59]Mert megegyeztek a megszállók, a négy megszálló hatalom, mert a franciákat is bevették.

[00:10:02]A négy miért miért mi miért nem tudtunk megegyezni?

[00:10:05]Hát Ausztria egészen más volt.

[00:10:07]Magyarországon csak szovjet csapatok voltak, nem négy négy nagyhatalom által megszárt dolog volt ez az egyik.

[00:10:11]A másik, itt viszont, amire utaltál 55-te, itt van egy érdekes vagy egy sajátosnak tekinthető dolog is.

[00:10:19]Én ezt rendszeresen mondom, nem biztos, hogy teljes mértékben igazam van.

[00:10:22]Nyilván nemzet jogászok és jogászok vitatkozhatnának erről.

[00:10:26]Én azt szoktam mondani, hogy miután a párizsi békeszerződés értelmében a szovjet csapatokat addig lehetett állomásoztatni Magyarországon, amíg összeköttetést kell biztosítani az osztrákoknak, Auszriában lévő szovjet csapatokkal.

[00:10:39]Ez megváltozik, hogy a 55.

[00:10:42]májusában bekövetkezik a osztrák államszerző és kivonulnak és a szovjetek is korrekt módon betartják, kivonulnak.

[00:10:49]Az én meglátásom szerint ezzel megszűnik az jogi alap, ami alapján 1955 szeptembere után szovjet csapatok Magyarországon állomásozhatnának, mert a szovjet csapatok állomásoztatáról csak a levert forradalom és a szabadságharc után születik megállapodás Moszkvában a Kádár kormány és a Szovjetunió között.

[00:11:10]Tehát megítélésem szerint illegit módon vannak itt a szovjet, akkor már nem vörös, hanem szovjet hadsereg alakulatai Magyarországon, és vesznek részt 1956-ban, és gyakorlatilag ők verik le a forradalmat és a szabadságharcot.

[00:11:21]Tehát mondhatjuk azt előre futva, hogy két ország közötti sajátos háborúról van ekkor szó.

[00:11:28]De ebben az országban, amíg itt vannak a szovjet csapatok, megítélésem szerint az történik, amit a Szovjetunió alapvetően elvár ettől az országtól.

[00:11:39]Korlátozott szuverenitás.

[00:11:41]Ezt kell mondanom.

[00:11:41]Tehát Magyarország ugye bekerül később aztán 195 az Egyesült Nemzetek szervezetének tagállamai közé és így tovább.

[00:11:49]De meghatározó lesz.

[00:11:51]És gyakorlatilag 1947-ben, amikor országgyűlési választások vannak augusztus 31-én, amelyet a történetírás és az emlékezet kék cédulás választásnak nevez, hiszen ugye a választói névjegyzékből kivonattal lehetett szavazni máshol, és a Magyar Kommunista párt ezt megszervezte, hogy tagjai ilyen cédulákkal jobbra-balra autózgassanak a városb és vidéken is szavazzanak, de még akkor sem tudnak többséget szerezni.

[00:12:16]20% körül az eredménye a kommunista pártnak.

[00:12:21]De addigra már a kisgazda pártot ez megint a korabeli terminológia Rákosi más fölszalámizzák.

[00:12:27]Így van.

[00:12:27]És különböző büntető eljárásokat indítanak.

[00:12:29]De összegezve itt azért ugye azt lehet mondani, hogy a szuverenitásunkat gyakorlatilag a szovjet megszállással elvesztettük, illetve ahogy te kifejeztett, korlátozott szuverenitás.

[00:12:50]Ezt a szót ismerjük most a közelmúltból is, hogy kicsi szuverenitást veszítünk csak el, nem többet.

[00:12:54]Tehát én nem kicsit mondtam, én a korlátott alatt ugyan mai világban van egy kicsi szuverenitás.

[00:13:04]Ez ez már ugye egy napi politikai kérdés szerintem, de visszatérve 1941.

[00:13:07]március 19-e után ugyanúgy ugye német megszállás következtében korlátozik, mert a német megszállók sok mindent képesek megtenni, illetve adott esetben rákényszeríteni vagy ráöltetni az akaratukat az államfőre és az akkori magyar politikai életre.

[00:13:24]Most azért mondom, mert Magyarországnak ugye 1945-án vannak külképviseletei, nemzetközi szervezetekben részt veszi és így tovább.

[00:13:32]Tehát nem az a helyzet, hogy betagozódott olyan értelemben, mint Ukrajna, Észtország, Lettország vagy Üzbegisztán a szovjetön egyik tagállama lett.

[00:13:40]Bár ugye voltak, akik úgy értelmezték, hogy a szovjet érdeksférába tartozó államok, Lengyelország, Csesszlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország, kvázi majdhogy nem tagországok, azért ennyire nem fogalmazhatunk, legalábbis szerintem erősen.

[00:13:56]De mindenesetre 1947-48-ban az én véleményem szerint az az álom és az a vágy, hogy lesz egy új Magyarország, egy demokratikus, polgári demokratikus Magyarország, az elillant.

[00:14:09]Gyakorlatilag egy teljes kommunista hatalomátvétel következett be.

[00:14:11]Most Szakác Sándort kérdezem, mert érdekes ez a köztársasági elnöknek a szerepe szerinted 1918-tól ugye, amikor Károly Mihály köztársasági elnök lett, szóval volt olyan időpont, amikor vég amikor végül szabadon választhattunk köztársasági elnököt, hiszen volt ugye az első köztársaság, második köztársaság TDIve, harmadik pedig ugye a A a amit bejelentett ugye a a [torokköszörülés] párt és a munkásmozgalom központi bizottságának a titkára Szűrő Mátyás.

[00:14:53]Akkor már az országgyűlés elnöke volt.

[00:14:55]Akkor már az országgyűlés elnöke volt.

[00:14:57]Igen.

[00:14:58]A következő nem biztos, hogy mindenki ugyanígy vélekedik.

[00:15:00]Én azt szoktam mondani, hogy nagyon érdekes a mi esetünkben, mármint Magyarország vagy a magyarok esetében ez a köztársaság.

[00:15:07]1918.

[00:15:07]november 16-án egy viszonylag szűkebb csoport a nemzeti tanács eldönti, hogy mostantól kezdve Magyarország népköztársasága és bejelentik.

[00:15:15]Már nincs országgyűlés, ugye nem nem az országyűlés, de akkor ez szabálytalan volt.

[00:15:22]Hát a kérdés mindig az, hogy a forradalmi helyzetben, hogy mondani szokták, milyen szabályokat tartanak be, de mindeneset egy szűkebb csoport beenti a népköztársaságot.

[00:15:28]Aztán jön a tanácsköztárság, a magyarországi tanácsköztársasága, az egész bukik ilyen értelemben, és utána ugye visszaáll államformában a királyság 1919-1920-ban.

[00:15:41]1946-ban a Magyar Nemzetgyűlés úgymond megszavazza a köztársaságról szól törvényt, és megszavaznák köz választaná köztársasági elnököt, de ez az én véleményem.

[00:15:51]Ha akkor Vorosilov a szövetséges ellenőrzőbizottság vezetője a szovjet tábornagy azt mondta volna, hogy mostantól legyen Magyarország királyság vagy császárság, akkor az lett volna.

[00:16:01]A harmadik esetében pedig ugye hangzatosság, hogy mindig a franciákra utalunk, akiknél van számos köztárság és ilyen számmal.

[00:16:07]A harmadiknál 1989.

[00:16:10]október 23-án, amikor a szűrő Mátyás ugye bejelenti a köztársaság megalakulását vagy kikiáltását, ugye nálunk mindig a kikiáltás szó divatos, akkor azért az én megítélésem szerint előtte erről a központi bizottság azért tárgyalt valamit, és nem úgy volt, hogy Szűrős Mátyás gondolt egyet, mint az Országgyűlés elnöke.

[00:16:28]Tehát megint senkit nem kérdeztek meg gyakorlatilag, mert ugye egy államformaváltásról, ha normális viszonyok között élünk, legalábbis az én fölfogásom szerint a választópolgárokat kellene megkérdezi, vagy pedig egy teljes mértékben szuverenitással rendelkező nemzet vagy országgyűlés.

[00:16:46]Hát ez a három igenes népszavazás ugye az, mert ugye ez is a köztársasági közvetlenül választjuk a köztársaság elnököt, vagy a parló.

[00:16:54]Igen.

[00:16:54]Hát ebben a négy igenesben ugye az volt, hogy a köztársaság négy évben köztársasági elnökről volt szó, hogy hogy válasszák, és ennek nyilván politikai háttere volt.

[00:17:03]Akkor mindenki úgy gondolta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban úgymond egy ilyen népinek és nemzetinek vélt vagy gondolt, és valóban, hogy úgy megnyilvánuló pozsgai Imre kerülhet szóba, ha a nép megválasztja, mert ő volt előtérbe és mindenkinek szimpatikus volt.

[00:17:20]De a a rendszert váltani szándékozó politika nem biztos, hogy örültek volna Pozsga Imrének.

[00:17:28]És ugye jött egy olyan népszavazás, amelyben ebben a kérdésben érvénytelen volt, legalábbis amennyire én tudom, ez a szavazás.

[00:17:34]Tehát nem lett, ezért maradt az, hogy a országgyűlés fog választani köztársaság elnököt, és ez a forma maradt fönt.

[00:17:40]Egyébként ez változó, tehát nem lehet azt mondani, hogy ez egy magyar sajátosság.

[00:17:44]Vannak országok, ahol közvetlenül választják a köztársaságat.

[00:17:48]Gondoljunk Lengyelországba, amely ország most számunkra példa.

[00:17:50]És ugye előtte az a sajátos helyzet, hogy a jelleg kormányzó lengyel politikai erő nem a saját, hogy mondjam, támogatottját tudta a köztárság elnöki székbe emelni, hanem a választások okán a ellenzékben lévő előn.

[00:18:05]Most nézzük meg, hogy [torokköszörülés] milyen hatásköre volt ezeknek a köztársasági elnököknek.

[00:18:12]Tehát máig gyakorlatilag, hogy ugye ez nem az a köztársassági elnök formula, ez tulajdonképpen kicsit hasonlít a németekhez.

[00:18:22]Ott is a kancellár, a miniszterelnök, az nagyobb hatalmat kap, mint a ottani köztársasági elnök.

[00:18:31]Most itt is azt lehet mondani, hogy talán a legnagyobb hatalmat, azt még talán Károly Mihály szerezte meg.

[00:18:38]de rögtön el is árulta az országot.

[00:18:45]Én ezzel az árulázassal nem szoktam egyetni.

[00:18:46]Én másként másként láttam egy picit.

[00:18:48]Tehát én károl itt egy nem kiemelkedő képességes tehetségű politikusnak tekintem, aki esetében azért a amikor mindig azt mondjuk, hogy azt mondják, hogy Károly azonnal elárulta az országot, és ő egy áruló volt.

[00:19:01]Én azt gondolom, hogy nem egészen.

[00:19:04]És a viszony vagy egy id hát átadja a hatalmat a komcsiknak.

[00:19:05]Hát az az átadás azért ezt tudod aki filmet is készítettél el, hogy ez nem úgy volt, hogy Károly Mihály azt mondta, hogy gyertek ide, hanem azt mondták neki, hogy idézve mondom, nehogy valaki férjse, Mihály bátyám most már leléphetsz a színpadról.

[00:19:16]Tehát itt azért ez körülbelül így nézett ki.

[00:19:18]És azért 1919.

[00:19:20]márciuszem 3-án, Szatmár németében a székely hadosztály ott lévő alakulatai előtt azt mondja Károly Mihály, ez sajnos nem változtott a helyzeten.

[00:19:28]Nem, nem, nem fogok soha aláírni egy olyan békeszerzést, amely Magyarországot szétszakítja.

[00:19:33]Nem szó szerint idézem, de van korabeli filmhíradó még feliratos, meg lehet nézni.

[00:19:37]Tehát ez egy ez egy dolog.

[00:19:39]Én azt szoktam mondani, hogy Károly Mihályt nem tartom tehetséges politikusnak, államférfinak egyáltalán, és egy egy szerencsétlen, bocsánat ezért a szóért személy, aki azzal, hogy ő úgy gondolta, hogy jót akar bizonyos politikai társal együtt, a rossz fele vitte az országot, vagy ide.

[00:19:56]És mi a ugye 18-ban még Károlyval kapcsolatban a a saját politikus társai, illetve a politika ellenfele is azt mondják, hogy hát Mihály talán az Antantal tud valamen menni.

[00:20:08]Nincsenek ilyenek nem személyes kapcsolatok és szimpátia alapján történnek a nagy döntések.

[00:20:12]Az Antantban már az Antant hatalmak már 1916-ban is azt követően következően eldöntötték, hogy nincs szükség az osztrák-magyar monarchiára.

[00:20:20]A villzoni elveket is félresöpölték, amikor a monarchia elfogadta volna már, hogy mit körténék.

[00:20:26]Tehát ez egy külön történet, de amire utaltál Károlinnak, mint ideglenes köztársasági elnöknek, mert ugye ideglenes elnök, amikor megválasztják és egyúttal miniszterelnök, és aztán később változik ez a helyzet.

[00:20:36]A a három korszakról, ha így vesszük, a jogosítványai erősebbek, mint adott esetben Tildi Zoltáné, vagy rendszerváltoztatás utáni köztársasági elnököké.

[00:20:48]Legalábbis én ezt így látom.

[00:20:51]hogy milyen lett volna az út, erre nem tudok mit mondani.

[00:20:53]Jó, mondjuk valóban te kicsit megengedőbb vagy Károly Mihállyal, de azért mégis ugye az a film, amit készítettem, a Halálné biztos 19.

[00:21:04]És azért mégiscsak Károlyi Mihály, amikor lemondatják Kumbéláék, azért csak elszaladt Beneshez, meg fölajánlotta a szerbeknek is a déli a Barony megyének a bizonyos Tehát az azért ott azért ez csak egy árulás volt.

[00:21:23]Hát ő ő késő ez később később megy Beneshez, meg Szálinhoz is.

[00:21:25]Tehát jó, én azt gondolom, hogy hogy maradjunk maradjunk annyiban, hogy számomra Károly Mihály nem a 20.

[00:21:31]század, tehát a magyar 20.

[00:21:34]száz vagy a 20.

[00:21:34]szádi Magyarország kiemelkedő áramférfia, hanem egy kellő tehetséggel meg nem áldott, szerencsétlen politikus, akit az események, ahogy mondani szokták, dobták föl és hozták egy olyan helyzetbe, amibe ő egyébként soha nem került volna egy háborús vereséggel.

[00:21:51]Hozzátéve azt egyébként, hogy Károlyi Mihályt az urhalkodó nevezi ki először miniszterelnöknek, csak aztán utána néhány óra múlva azt mondja, hogy köszöni, nem idéz mondom, megvárja, hogy majd a nép jóvoltából legyen miniszterelnök.

[00:22:02]Akkor most nézzük Tildit.

[00:22:04]Szóval a Tildi Zoltán ugye köztársasági elnök lesz 1946-ban, és az ő hatalma, befolyása az mondhatni azt, hogy majdnem minimálisra csökkent, ugyanis olyan dolgokat is megcsinált, hogy a hogy ugye akkor a a ez a szalámi politika, amit említettél, Szakály Sándor említette vádol alá, meg különböző eljárások alá vontak olyan politikusokat, kisgazda, polgári politikusokat, keresztény demokratákat, akik ott zavarták a vizet, vagy akár szociáldemokratákat.

[00:22:49]És ez ugyanígy volt az ő vejével, Csornoki Viktorral, de számos nagyon fontos polgári vezetővel.

[00:22:56]És Tildi aláírta, mint köztársasági elnök a halálos ítéletét, például akár ugye ennek a vehének, Csornoki Viktornak is.

[00:23:09]Én azt gondolom, hogy Tildi nem önállóan dönthető, vagy nem az a személy volt, aki önállóan dönthetett.

[00:23:15]Nyilván erős befolyás volt, de gondoljunk bele, amire te utaltál, hogy a a Vejemnek a halálos ítéletét is úgymond jóvá kellni.

[00:23:22]Bár nagyon érdekes, hogy hogy az akkori magyar igazságszolgáltatás, amiről kitűnő jogtörténész kollégánk, kedves barátom, Cinner Tibor szokta mondani, hogy az itt hagyjuk ki belőle, hogy a gazszolgáltatást használjuk inkább.

[00:23:34]Az 1945-től ugye népbírósági rendelettől majd népbírósági törvény alapján a jogállamiság kereteit igencsak feszegető és a jogállammal összenemyeztető módon működött, legalábbis ez a magyar igazságszolgáltatás vagy gazszolgáltatás.

[00:23:53]És ezt ha szabad így mondani, megint egy kényszerített dolog volt, mert benne volt a 45-ös békeszerződésben, hogy Magyarország a háborús bűnösök felelősségre vonásában közreműködik és így tovább.

[00:24:05]És nagyon egyszerű volt bárkit háborús és talán később népellenes bűnnel megvádolni.

[00:24:08]És a köz de nem mert ellenállni.

[00:24:11]Ha nem mert ellenállni, mert ő is féltette az életét.

[00:24:15]Például volt egy olyan másik dolog is, hogy vannak olyan perk, amikor a köztársaság elnök kegyelmet ad valakinek, majd eltelik egy-két év, és az illetőt ugyanazért a bűnt, ugyanazért a tettér a kegyelmet kapott személyt, akinek az ítéletét halálról mondjuk életfolytanak változtatják, újra elítélik halálra és akkor majd kivégzik.

[00:24:33]Tehát ezt csak azt akarom mondani, hogy milyen volt Magyarországon egy ilyen is volt, tehát nem is eg nem is egy volt, vagy nem is egy ilyen dolog történt.

[00:24:42]Hozzátéve azt, hogy a az igazságszolgáltatás működése az erősen korlátszott volt.

[00:24:46]Én emlékszem, amikor megnéztem népbírósági pereket, amikor és elnézést azért a kitérő, csak szeretném illusztrálni azt a kort, amikor Béldi Aajost, egy vezérezredest ítélnek el háborús bűnösség vándával és kimondják a halálos ítéletet, és amikor van a kegyelmi tanácság, az egyik népbíró azt mondja, hogy kérem szépen, de hát mi most olyasmit követtünk el, tehát a sorolja, hogy milyen jogi hibákat nem tudok pontosabban fogalmazni, követtünk el.

[00:25:10]És ha most ezt az embert kivégzik, akkor hát ez egy olyan dolog, amit nem tudunk után helyrezni.

[00:25:19]Megszólal egy másik népbíró, az egyik párt, ha jól emlékszem, a szociáldemokrata pártnak a képvisel, hogy igen, igen, de ha az első háborús bűnös kegyelmet kapna, akkor a többit a nyugatiak nem adják ki nekünk.

[00:25:30]Miért ki végzik?

[00:25:30]nem végzik ki, mert kegyelmet kapott speciál életfolytiklanal változtatták, de egészségi állapot volt, nem a börtönben romlott megor.

[00:25:37]Aztán ha jól emlékszem 1946 decemberében elhunyt a börtönben.

[00:25:42]Bégyos, aki a [torokköszörülés] aki a nyilas hungarista hatalomát vétel után ugye bujkál, elmegy Debrecenbe, fölajánlja a szolgálatait az Úr kormánynak, az ideges kormányag ellenálló ilyen hát ez ez talán túlzás, de minden esetre ezzel nem ért egyet, de aztán Debrecenből az akkor már szerveződő magyar államrendőrség politikai rendészeti osztálya Péter Gábor vezetése, hogy ebből lesz az ávo, majd az AVH elviszik, és ő lesz az egyik úgynevezett nagyháborús bűnös, vagy az első IMPER.

[00:26:10]Én csak azt akartam ezzel érzékeltetni, hogy milyen viszonyok között élt akkor Magyarország, és milyen lehetőségei voltak adott esetben a köztársaság elnöke, vagy a másik, hogy bizonyos személyeket az itt lévő megszálló szovjet hatóságok fognak el, adnak át a magyar szerveknek úgymond és és sugalmazzák, hogy körülbelül mit kellene velük tenni.

[00:26:31]egyébként a Tildi Zoltán hiába próbált besimulni, vagy eleget tenni a az új hatalomnak, tehát a baloldalnak, a kommunistáknak nem jutalmazták meg, sőt ugye háziőrizbe helyezték és állandóan egy nem kívánatos elem volt.

[00:26:54]De ha ugorjunk a Szűrös Mátyás féle köztársasági elnöknek a szerepére, ott hogyan volt, hogy hogy ott a pártok egyeztek meg a különböző pártok, hogy milyen hatalma legyen egy köztársasági elnöknek?

[00:27:12]És az a köztársasági elnök mennyibel volt különb 1990 után, mint az előző kettő?

[00:27:22]Ugye Szűrös Mátyás ideiglenes köztársaság elnöknek tekintendő személyben ugye nincs köztárság elnök volt az első tehát az országgyűlés elnöke tehát ma is az én ismereteim szerint ma is arról van szó amennyiben a a köztársaság elnök valami miatt akadályoztatva van gondoljunk arra amikor a köztársai elnökök közül lemondott valaki és még nem választottak új köztársasági elnököt addig az országgyűlés mindenkori elnöke látja el ideglenes ezt a feladatot tehát meghatározzák a köztársasági államformát át kihirdetik bejelenti szűrős ugye 89-be, de nem választanak köztársaság elnököt, zajlanak már a különböző tárgyalások, ugye ahogy mondani szokták a hatalmon lévő állampárt is az ellenzékek között és amikor megszületik, ugye a megállapodási és országgyűlési választások vannak 1990 Magyarországon, akkor a köztársaság elnök szemééről gyakorlatilag egy politikai megegyezés van.

[00:28:15]A két legerősebb párt, ugye a Magyar Demokrata Fórum és a szabaddemokraták szövetsége bizonyos dolgokban megegyeznek.

[00:28:22]Abban, hogy Gönc Árpád, aki ugye az Országgyűlés elnöke lesz ugye néhány napra, vagy assassiszem egy-két hét, hogy akkor ő lesz az a személy, amelyet mindegyik fél elfogadja köztársasági elnöknek, és így lesz ő bele köztársaság elnök.

[00:28:36]Szabad Antal József ajánlotta.

[00:28:38]Antal József hát ugye Antal József és Göncárpát között volt személyes kapcsolat korábban is.

[00:28:41]Egykor ugye mind a ketten a független kisgazdapártban tevékenykedtek.

[00:28:45]Bár itt Antal József esetében inkább az édesapjáról van szó, aki ugye miniszter is lesz a koalíciós időszakban.

[00:28:51]Igen.

[00:28:51]A második világháború időszakában.

[00:28:54]És ha jól emlékszem, Göncár pedig Kovács Béla környezetében talán titkáraként is működik, mielőtt ugye Kovács Bélát a szovjet hatóságok 47-ben letartóztatják, majd elviszik az országból.

[00:29:09]És úgy gondolta Antal József is, vagy feltételezem, mert én nem tudhatom, hogy ő mit gondolt, hogy jön Cárpád egy olyan elfogadtató személy, aki megfelel úgymond a mi oldalunknak, meg a velünk szemben ellenzéki oldalon állóknak is.

[00:29:24]És így lett egy megállapodás arról, hogy Gönc Árpádot választja meg a Magyar Országgyűlés köztársa elnöknek.

[00:29:28]Ugye az ő helyére az Országgyűlés elnökének pedig elfogadták, hogy Szabad Györgyöt a demokrata, Magyar demokrata fórum politikusát.

[00:29:36]egykoran egyetemi professzoromat, aki szeminárumre is jártam, és személyesen jó viszonyok, személyesen és jó viszonyom volt vele, akit Gyuri bácsinak í lett szólítani, vagy Gyurka bácsinak, bocsánatot kérek, tehát ő lett az országgyűlés elnöke, de Göncárpádnak a jogosítványai sem voltak erősebbek egyébként, mint adott esetben.

[00:29:56]Tehát mégis keresztbe tudott tenni az első rendszerváltoztató vagy rendszerváltó kormánynak, és megakadályozta az igazi, valódi rendszerváltást.

[00:30:05]Ö a helyzet ennél szerintem egy kicsit bonyolultabb.

[00:30:08]Az akkori alkotmánybíróságnak is jelentős szerepe volt abban, hogy például az úgy Zétényi Zétényi takástörvényt ne fogadják el, vagy pedig amikor a média elnökök rádióás, ez a ez a igazságtel igazságó igazságtétel.

[00:30:24]A másik pedig ugye a rádió, illetve a televízióelnökök kinevezésével kapcsolan, ugyan később kimondták azt, hogy hogy neki úgymond alá kellett volna írni azt a dolgot, de ezt mindenki elfelejtette, mint ahogy volt egy teljesen más példa, mikor assasszem Tordánsef esetében és hosszú évekkel később kimondták, az ő elnökké választása a független kisgazdapárt, röviden mondom előtt élén is szabálytalan volt, de ezzel nem nagyon szoktak foglalkozni.

[00:30:49]Tehát én azt gondolom, hogy hogy az igazi döntések alapvetően mindig a mindenkori országgyűlésben, illetve volt időszak, amikor nemzetgyűlés van Magyarországon, ott dőlnek el.

[00:31:01]A mindenkori köztársasági elnökök ebbe legalábbis szerintem jelentős és érdemi befolyást nem gyakorolhatnak.

[00:31:12]Igen, de hát most akadályozhatják valamilyen szinten, de meg nem tudják változtatni szerintem.

[00:31:20]Hát miniszterelnöki felelősség van.

[00:31:24]Batányi Lajos óta felelős minisztérium.

[00:31:27]Tehát ez nyilvánvaló.

[00:31:29]És a másik pedig hát ugye de ott azért az volt, hogy azért a a királynak, a mindenkori magyar királynak majd utána a kormányzónak, hogy egy kicsit erősebbek voltak a jogosítványai.

[00:31:39]Bár természetesen a kormányzói Horti Miklósé nem volt olyan erős, mint az uralkodóé.

[00:31:42]Tehát ott is az volt, hogy a törvényt mikor hányszor küldheti vissza újra.

[00:31:46]Ha belegondolok, ha jól tudom, ma is az van, hogy egy törvényt a köztársaság elnök visszaküldhet a parlamentnek, hogy gondolják át, fontolják meg, de a következő alkalom már nem pontolhatják, küldheti vissza, hanem alá kell írnia.

[00:31:58]Szóval a történelemhez tartozik, azért akárhogy is nézzek, a ma történelme.

[00:32:05]Tehát ma is [torokköszörülés] ugye ugyan gyenge lábakkon áll a köztársasági elnöknek a pozíciója, de itt jogilag hogyan néz ki és történelmileg is, hogy eddig minden köztársasági elnökünk, Gönc Árpád, Márli Ferenc, Sollyom László, Smidt Pál meg Novák Katalin, kettőtől eltérően kitöltötték a hivatali idejüket.

[00:32:37]Áder Jánost se felejtsük ki.

[00:32:39]Áder.

[00:32:39]Így van.

[00:32:39]Áder János.

[00:32:39]Ezek kitöltötték a hivatali idő idejüket.

[00:32:41]A mai helyzetben itt te hogyan látod történelmi folyamatában, hogy hogy mi most a helyzet, hogy van neki joga maradni, vagy nincs?

[00:32:58]Hát ugye erről nagy viták folynak most a közéletben.

[00:33:02]Én csak olvasni szoktam, egy mezvei történész vagyok, figyelem azt, hogy mit mondanak a jogászok, és azt látom, hogy a jogászok sem tudnak ebben a kérdésben azonos álláspontra kerülni.

[00:33:13]Egykoron vagy ki melyik politikai erőzáltállt közelebb most megszólal a jogászok közül is azt kell mondanom, hogy ebben nem egységesek.

[00:33:18]A másik pedig az, hogy az én meglátásom szerint a jelenleg szabályozott keretek között, tehát a jelenleg fennálló törvények értelmében, jogszabályok alapján a köztársasági elnök akkor mond le, amikor ő jónak látja, idézze be lemondatni.

[00:33:32]Ez szabadálás szerint szerintem.

[00:33:36]Igen.

[00:33:36]Tehát lehet politikai erőt vagy politikai nyomást gyakorolni valakire, vagy vagy rábeszélni, vagy megbeszélni, de meglátásom szerint, aki nem vagyok jogász, arra nincs mód és lehetőség, hogy azt mondják, hogy ő most elgondolkodtat azon, hogy kérem szépen olyan ellenszem nyilvánul meg személy iránt a jelenleg kormányzó politika erről részéről, vagy a közvélemény másként látja, hogy én megfontolom azt, de egyébként nincs, nem látok olyan okot, és én elolvastam És néztem, mit mondott Pokol Béla, Hakpéter, Latm Tamás és így tovább.

[00:34:12]Siper András.

[00:34:12]Tehát gyakorlatilag én úgy érzékelem, hogy a kialakult gyakorlat az volt, hogy a Magyarországon a köztársaság elnak a rendszerváltoztatás után, ha nem jött közben valami helyzet, gondoljunk Smidpára vagy Novák Katalina esetére, akkor kitöltötte azt az idejét.

[00:34:28]Ebbe olyan politikai konszenzus volt.

[00:34:30]Tehát a gondoljunk bele Mát Ferenc időszakába ugye köztársaság elnök lesz, de köztársaság elnök akkor, amikor ismételten a szocialista szabaddemokrata koalíció van és ő sem tud mást vagy többet tenni.

[00:34:46]Hát most mondok egy példát erre.

[00:34:48]Akkor volt ugye az ORTT élén váltási időszaka, és akkor az volt, hogy a miniszterelnök és a köztársaság elnök közösen tesz javaslatot az adott személyre.

[00:35:00]Mát Ferencnek is voltak javasolt személyei, és még Megyesi Péter volt az a miniszterelnök, amik ezt bekövetett, szintén volt javaslata, a megyessé győzött, mert a köztársaság elnök nem tudta az ő az ő javasoltjait ráerőltetni, viszont tudomásul vette, hogy folytassa az a személy, aki korábban is volt.

[00:35:18]Asiszem Hajdú István volt akkor az ORTT elnöke, ha jól emlékszem.

[00:35:22]Tehát ez a rádió televízió rádió televízió ugye országos rádió és televízió testület, de a dolognak az a lényege, hogy hogy a köztársasági elnök, én így fogalmaznék, maga dönti el, hogy meddig kíván hivatalban lenni.

[00:35:33]A másik, ami egy nagyon sajátos kérdés, ugye itt azt hangzott el, vagy az hangzik el, hogy akkor majd megváltoztatjuk az alaptörvényt, amire nyilván van lehetőség és van mód.

[00:35:45]Én csak azt kérdezem nem jogászként, hogy milyen a törvényeknek a visszamenlegés hatályt, hogy lehet meghozni, mert ezt a népbíróság esetében megcsinálták Magyarországon 45-46-ban, de ez a jogállamban nem jellemző, hogy visszamenőleges hatállyal érvényesítünk valami jogszabályt.

[00:36:04]Tehát lehet azt mondani, ha most alaptörvény módosítás, hogy ezt követően a köztársaság elnök így vagy a miniszterelnök úgy és így tovább.

[00:36:13]De nem vagyok abban biztos, hogy ez egy követendő példa lenne.

[00:36:16]Tehát nem tudom, hogy az Európai Államok, az Európai Unió tagállamai esetében van-e erre van-e erre példa.

[00:36:23]A másik pedig nem tartom valószínűnek, hogy a jelenleg funkcióban lévő köztársasági elnök bármiféle o jogosítvánnyal rendelkezne, hogy a jelenleg kétharmad többséggel rendelkező Tiszapártnak az országgyűlésben meghozott bármelyik törvényét megakadályozhatná.

[00:36:42]Azért mondtam azt, hogy vissza lehet küldeni, de következő körbe alá kell inni.

[00:36:46]Tehát én nem tudom, én nem foglalkozom napi politikával abban az értelemben, mert úgy gondolom, hogy egy közalkalmazotti státuszban lévő történésznek politikai kérdésekben nem illik megnyilatkozni véleménye lehet a szavazó fülkében is eldöntheti adott esetben, hogy az általános egyenlő és titkos választók alapján miként tesz, de legföljebb a történelmi példák alapján ho föl véleményt, vagy mások véleményéből próbálja maga számára leszűrni mindazt.

[00:37:13]És én mondom a jogászok, de figyelhetünk arra, hogy egykori fideszes, majd SZDS-es politikus Fodor Gábor miként vélekedik erről, aki most ugye rendszeresen megszólalhat.

[00:37:25]Tehát a vagy úgy mondani szokták, hogy a politológusok és a jogászok sincsenek ebben egyértésben.

[00:37:29]A másik pedig az én vélem az, hogy a Magyar Köztársasági elnök jogosítványai nem olyan erősek, hogy a kormányzást bármilyen formában akadályozzák.

[00:37:39]Most ugye ha jól tudom, de ebben nem vagyok biztos, a nagykövetek kinevezése is ugye a köztársai elnök hatáskörében most olvastam, hogy a Magyarország Lengyelországban akkreditált nagykövetét vissza.

[00:37:53]Igen.

[00:37:55]Nyilván a köztársaságnak is tudomásul kell, vagy el kell fogadni, vagy ami van, és majd ha kinevezik az újat, neki kell aláírni.

[00:38:00]Nehezen tartom valószínűleg, hogy a köztárság elnök az új nagykövet kinevezésekor minden alkalmal közdi, hogy ezt és ezt a személyt nem fogadja.

[00:38:09]Göncárpád meg tudta tenni.

[00:38:12]Tehát ő egy más helyzetben volt abban az időben.

[00:38:16]És a akkor jogállamiságot, a parlamentáris demokráciát Antal József nagyon komolyan vette.

[00:38:22]Tehát tehát Antal Józsefnek a én így fogalmaznék, az ADNE által fölépített németországi szövetségi köztársaság volt a példa, legalábbis szerintem, amelyik legyünk azért őszinték, hogy a szabaddá vált Németország, most nem az, amikor már hogy egyesül vagy valami, bár ugye ez az időszak az már az Egyesült Németország jelenti, de a korábbi németországi szövetségi köztársaság is egy olyan demokratikus világot és olyan rendszert épített föl, amely példaértékű volt azért Európában.

[00:38:54]Tehát nem véletlen, hogy Antal József ezt vette példának.

[00:38:58]És amikor még megenged egy visszatérve, amikor azt mondta, hogy a köztársaság elnök meg a miniszterelnök, ha most belegondolunk, Európában még számos olyan ország van, ahol nem köztársaság elnöke van, hanem uralkodó király.

[00:39:10]Igen.

[00:39:11]A király jogosítványai semmivel nem többek, mint bizonyos köztársasági elnököké adott esetben Magyarországon.

[00:39:18]nem egy esetben esetleg még gyengébbek, mint egy másik helyen, de a svédek vagy a a britek vagy a dánok, vagy nem tudom, a hollandok nem nagyon akarnak ezen változtatni.

[00:39:26]Egyetlen egy igazi kivétel van szerintem ilyen értelemben a köztársas élet Franciaország, ahol Dögol egy másik világot épített föl, ami azt jelentette, hogy a köztársasági elnöknek akkor is jogosítványai vannak, és akkor küldi el, bocsánat ezért a szóérra miniszterelnökeit vagy a kormányt, amikor akarja, függetlenül a választásokk, tehát cserélt és ő marad, tehát ott egy amerikai rendszerű ez ugye egy egy sajátos azt szoktuk mondom, igen de azt szokták mondani, az amerikai az egy teljesen elnöki rendszer, a franciára meg azt mondják, félelnöki.

[00:39:58]Tehát ebbe nyilván a politológusok, jogászok, kutatókollégák tudnak érdemben választ adni, de mindenesetre az én ismereteim szerint felénk itt keleteni, közép- és kelet-Európában olyan jogosítvánnyal egyetlen egy köztársasági elnök nem rendelkezik, mint Macron.

[00:40:17]Hozzátéve, ha minden igaz, a Lengyel és a román köztársaságán egy kicsit erősebb pozícióban van, mint a magyar köztársaság.

[00:40:23]Igen.

[00:40:23]Befejezésül már nem sok időnk van.

[00:40:27]Mindenesetre aggasztó, hogy eddig azt a békeidőszakot, nem beszélve, hogy 80 éve hellyel közzel béke volt, leszámítva a azokat az időszakokat, a forradalmat és a szabadságarcot, 56-ot és megmozdulásokat, de mégis az elmúlt 36 év békében.

[00:40:48]Tehát az az aggasztó, hogy nagyon feszült az országban a helyzet.

[00:40:58]Európában nagyon feszült a helyzet, megint valahova csatlakoznunk kell.

[00:41:05]Ugyan az Európai Unió tagjai vagyunk, de egyre jobban fogy a szuverenitásunk.

[00:41:11]Mi lesz ebből szerinted?

[00:41:11]A történelmi tapasztalatod szerint még egy percünk van.

[00:41:16]Szerintem előbb-utóbb megnyugvás, mert az emberek rájönnek egyik most szemé pillanatnyilag egymással szemben állnak és acsarkodnak.

[00:41:23]Rájönnek arra, hogy mégis van egy közös cél.

[00:41:26]Lehet, hogy hangzatosan, amit mondok, közös cél, egy tisztességes, békés, együttélő Magyarország, ahol mindenki a saját véleményét mindenféle korlátozás nélkül kifejtheti.

[00:41:36]Amennyiben ez a vélemény nem sért személyiségi jogokat, mert ez a divatos megfejezés, tehát nem a Facebookok, a kommentek és a posztokon olvasható szövegekkel illetik egymást, hanem a véleményeket és érveket állítanak szembe érvekkel, és rájönnek akkor, hogy Magyarországnak akkor jövője, hogyha ezt közösen próbáljuk megtenni.

[00:41:56]És ez nem föladása egy gondolatnak vagy egy elvnek.

[00:41:59]Magyarország akkor tudott valamit fölmutatni, amikor bármilyen dologban egyetértés volt.

[00:42:02]És ezt kellene példának venni.

[00:42:04]És ezért hangsúlyozom nagyon sokszor 1956-ból, ahol volt egy vagy két olyan közös cél, amiben mindegy volt, hogy ki melyik párthoz vagy politikáerőhöz tartozik, vagy tartozott, vagy szeretett volna tartozni egyetért.

[00:42:17]Tehát ez pedig önálló független szabad Magyarország volt.

[00:42:19]És én azt gondolom, hogy mindannyiunknak ez a célja.

[00:42:22]A a másik pedig az, hogy majd el kell dönteni nekünk, hogy független Európa államok Európája, tehát vagy pedig egy Európai Egyesült Államok, én az elsőre szavaznék a magam részéről, a független Európára és a független nemzetekre.

[00:42:37]Hát köszönöm szépen Szak Sándornak, egyetemi tanárnak, a Veritas főigazgatójának ezt a beszélgetést.

[00:42:46]Köszönöm szépen a lehetőséget.

[00:42:46]M.