Magyar Hangok - Milyen nemzetpolitika várható a Tisza-kormány részéről? - Hír.FM
- A határon túli magyarság iránti alkotmányos elkötelezettség nem változik, de a Tisza-kormány szakít a korábbi „hűbéresi” viszonnyal, és az egyenlő közelség elvét hirdeti.
- Szigorúbb, visszamenőleges pénzügyi ellenőrzés várható a támogatásoknál, mert sok jelzés érkezett korrupcióra és részrehajlásra.
- Megszűnik az a gyakorlat, hogy országonként egyetlen párt monopolizálja a kapcsolatokat és forrásokat; a pluralizmust és a többpárti támogatást részesítik előnyben.
- A magyar–ukrán kapcsolatok normalizálása a cél, ami a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálja, és az oktatási törvény módosítása már előrelépést hozott.
- Magyar Péter Robert Ficóval közölte: a Benes-dekrétumok bírálatát büntető szlovák törvény visszavonása a kétoldalú kapcsolatok javításának feltétele.
- Románia jelenti a legnagyobb kihívást, mivel a magyarellenes AUR párt 40%-on áll, és a nagyváradi apátság ügye is feszültséget szül.
- A Vajdaságban a VMSZ monopolhelyzetét pluralizmus válthatja fel, és a Tisza-kormány nem egyetlen párthoz, hanem a közösséghez köti a támogatást.
- Európai szinten radikális áttörés nem várható, de az EPP-tagság révén szélesebb szövetségi rendszer építhető, és egyes ügyekben lehet előrelépés.
- A MÁÉRT és a KMKF megmarad, de plurális alapokra helyezik őket, bevonva minden számottevő támogatottságú határon túli szervezetet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés a Hír FM „Magyar Hangok” című nemzetpolitikai magazinjában hangzott el. A műsorvezető vendége Szent-Iványi István, a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európa Tanulmányok tanszékének oktatója, volt külügyi államtitkár, EP-képviselő, nagykövet, az Atlanti Tanács alelnöke. A téma: milyen nemzetpolitika várható az új Tisza-kormánytól, különös tekintettel a határon túli magyar közösségekre.
1. A nemzetpolitika alapelvei – folytonosság és változás
Szent-Iványi István szerint a határon túli magyarság iránti elkötelezettség nem változik, ez alkotmányos kötelezettség, és 1990 óta – Antall József és Jeszenszky Géza hármas prioritásának részeként – a magyar külpolitika alapvetése. Az új kormány is átérzi ezt a felelősséget.
„az elkötelezettség a határon túli magyarság ügye iránt, az nem változik. Az egy fontos dolog. Azt ez egy alkotmányos kötelezettség.” – Szent-Iványi István *
Ugyanakkor a szakértő szerint érdemi változások is várhatók. A korábbi gyakorlattal szemben, ahol a határon túli magyar pártok „hűbéresi szerepben” voltak a kormánnyal, Magyar Péter világossá tette: nem kéri, hogy a Tiszának kampányoljanak, de azt sem veszi jó néven, ha más párt iránt kötelezik el magukat. A cél az egyenlő közelség elve, ahogy azt Marco Béla megfogalmazta: nem egyenlő távolságot, hanem egyenlő közelséget kell tartani a meghatározó politikai erőkhöz.
„egyenlő közelséget, nem egyenlő távolságot... kell tartani a meghatározó politikai erőkhöz.” – Szent-Iványi István Marco Bélát idézve *
Magyar Péter már az első hetekben személyesen fogadta a külhoni magyar vezetőket, biztosítva őket a támogatás folytonosságáról, de jelezte: szigorúbb pénzügyi ellenőrzés és visszamenőleges vizsgálatok várhatók.
2. Pénzügyi ellenőrzés és a korrupció visszaszorítása
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma, hogy a támogatások elosztása körül az elmúlt 16 évben részrehajlás és korrupció volt tapasztalható. Szent-Iványi István hangsúlyozta: sok jelzés érkezett arról, hogy baráti alapon, korrupciós módon ítéltek oda támogatásokat, és az elszámolások sem voltak mindig rendben – a számlákat benyújtották ugyan, de a valós megvalósulás kérdéses volt.
„nagyobb lesz a pénzügyi ellenőrzés és fegyelem, és visszamenőlegesen is.” – Szent-Iványi István *
A szakértő szerint a monitoring, az utólagos ellenőrzés mindig is gyenge volt, nem csak az Orbán-kormány alatt. Példaként említette az erdélyi luxusszálloda építésére adott 5 milliárd forintos támogatást, amely egy RMDSZ-közeli vállalkozóhoz került, noha egy üzleti vállalkozásnak piaci alapon kellene működnie. Hasonlóan problematikusnak nevezte a kárpátaljai traktorprogramok elszámolását, amelyek miatt Brenzovics László évek óta Magyarországra kényszerült. A vajdasági Prosperitati Alapítvány támogatásait viszont átláthatónak és elszámoltathatónak tartja, ezért ott várhatóan nem lesznek gondok.
A lényeg: nem a támogatások összegét akarják csökkenteni, hanem a felhasználás hatékonyságát és tisztaságát akarják biztosítani.
3. Pluralizmus a határon túli magyar közösségekben
A korábbi kormány minden országban kijelölt egy partnert (RMDSZ, VMSZ, MKP/Szövetség), és kizárólag velük tárgyalt, őket támogatta. Ez a gyakorlat megszűnik – emelte ki Szent-Iványi. A Tisza-kormány a pluralizmust akarja érvényesíteni: nem egyetlen szervezet monopolizálhatja a forrásokat és a kapcsolatokat.
Erdélyben már látszanak a jelek: az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, aki RMDSZ-listán jutott a parlamentbe, kilépett a frakcióból, és az EMSZ külön utas politikát hirdetett. A Vajdaságban a VMSZ mellett a VMDK is aktivizálódott. Szent-Iványi szerint ez egészséges folyamat, hiszen a magyar közösségek is plurálisak, és a támogatások elosztásánál ezt figyelembe kell venni. Ugyanez vonatkozik a határon túli médiavilágra is: eddig csak a kormánypárti médiumok kaptak támogatást, a többiek nem.
„Az nem jó, hogy egyetlen párt monopolizál mindent és monopolizál minden erőforrást is.” – Szent-Iványi István *
4. Regionális kitekintés
4.1 Kárpátalja – a normalizálás útján
A magyar–ukrán kapcsolatok feszültsége a kárpátaljai magyarokon csattant. Szent-Iványi István, aki többször járt a régióban, azt tapasztalta, hogy a helyi magyarok egyöntetűen rossznak élték meg a rossz viszonyt. Az új kormány célja a kapcsolatok normalizálása. Orbán Anita külügyminiszter már kétszer találkozott Andrii Sybiha ukrán külügyminiszterrel, szakértői munka is folyik. A korábbi kormány „erőből” akart eredményt elérni, de nem volt hozzá ereje – most konstruktívabb megközelítés várható.
„az a célja, hogy normalizálja a kapcsolatokat, és szerintem ez jó a kárpátaljai magyarságnak már eleve.” – Szent-Iványi István *
A kisebbségi jogok terén történt előrelépés: az ukrán oktatási törvényben kivételt kaptak az uniós nyelvek, így a magyar is. Ez az út vezethet további eredményekhez.
4.2 Felvidék – a Benes-dekrétumok bírálatának büntetése
Szlovákiában tavaly decemberben fogadtak el egy törvényt, amely a Benes-dekrétumok bírálatát hathavi börtönnel bünteti. Szent-Iványi szerint ez elfogadhatatlan, és meglepő, hogy az előző magyar kormány „néma volt ebben az ügyben”. Orbán Viktor akkor azt mondta, ha probléma lesz, majd fellépnek – de ez nem történt meg.
„az a magyar kormány az előző, amelyik állandóan azt mondta, hogy a kisebbségi érdekekért föllép, az gyakorlatilag néma volt ebben az ügyben.” – Szent-Iványi István *
Magyar Péter az első telefonbeszélgetésben Robert Fico miniszterelnökkel világossá tette, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításának feltétele ennek a törvénynek a visszavonása. Orbán Anita is megerősítette ezt. A szlovákiai magyar jogvédők (pl. Fiala Bora János) már az Európai Bírósághoz fordultak. Szent-Iványi szerint az ügyet nem kisebbségi, hanem szólásszabadsági kérdésként kell kezelni, így az Európai Parlament is határozottan fellépett ellene.
A szlovákiai Magyar Szövetség (Gubik László vezetésével) tárgyalásokat kezdett a legerősebb ellenzéki párttal, az SAS-szal, hogy közösen lépjenek fel. A szakértő optimista: a Fico-kormány bukásával és a magyar közösség veszélyérzetének növekedésével a Magyar Szövetség akár át is lépheti az 5%-os küszöböt a következő választásokon.
4.3 Románia – politikai válság és magyarellenes erők
Romániában a kormány elvesztette többségét, az ügyvezető miniszterelnök Ilie Bolojan. A közvélemény-kutatások szerint a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes AUR párt 40%-on áll. Szent-Iványi szerint ez a legnagyobb kihívás az új magyar kormány számára. Korábban Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében George Simion (AUR) támogatására szólított fel, ami a magyar közösségben felháborodást keltett.
A nagyváradi apátság ügye szimbolikus: jogerős bírói döntéssel, önkormányzati eljárásban kilakoltatták a magyar közösséget. Bár az ügyet még Ilie Bolojan indította nagyváradi polgármesterként, most az RMDSZ is érintett, mert alpolgármesterük is részt vett a döntésben. A magyar kormány nem tud közvetlenül beavatkozni, mert ez önkormányzati hatáskör.
4.4 Vajdaság – a VMSZ monopolhelyzete és a szerb belpolitika
Szerbiában a VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség) monopolizálta a magyar közéletet, a Pásztor család uralta a szervezetet. A szakértő szerint itt is pluralizmusra van szükség. A VMSZ nemcsak a magyar kormány, hanem Aleksandar Vučić szerb elnök mellett is elkötelezte magát, ami most, hogy Vučić népszerűtlen, hátrányt jelent. A szerb diákmozgalmak és ellenzék nehezményezték, hogy a magyar kormány ennyire kiáll Vučić mellett. A Tisza-kormány várhatóan nem egyetlen párthoz köti a támogatást, hanem az országot és a közösséget támogatja.
5. Európai érdekképviselet – korlátozott áttörés
Szent-Iványi István nem számít radikális áttörésre a kisebbségi jogok európai szintű elismertetésében, mert Európa most biztonságpolitikai, versenyképességi és klímavédelmi kihívásokkal küzd. Ugyanakkor egyes ügyekben lehet előrelépés. A siker két feltétele: legyenek szövetségesek, és az ügyet ne kisebbségiként, hanem általános emberi jogi problémaként kezeljék.
Az előző kormány a Patrióták Európáért frakcióban nem talált szövetségeseket – a Vox, a francia Nemzeti Tömörülés mind ellene szavaztak a kisebbségi jogoknak. A Tisza párt EPP-tagsága révén viszont szélesebb szövetségi rendszer építhető ki. A szlovákiai Benes-dekrétumok ügyében például a szólásszabadság megsértése miatt lépett fel az EP, és ez az út járható más esetekben is.
„radikális áttörésre nem számítok... de egyes ügyekben igen.” – Szent-Iványi István *
6. Nemzetpolitikai intézmények – reform előtt
A műsorvezető kérdésére, hogy mi lesz a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) és a Diaszpóra Tanács sorsa, Szent-Iványi István elmondta: Tarr Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán azt nyilatkozta, hogy ezek maradnak, de a működésük kiüresedett. A MÁÉRT eddig csak a kormányhoz közel álló szervezetek gyűjtőhelye volt, a kisebb, de legitim támogatottságú csoportokat kizárták. A KMKF-ben pedig a parlamenti képviselet hiánya miatt a felvidéki és kárpátaljai magyarok nem vehettek részt.
A szakértő szerint a fórumokra szükség van, de plurális alapokra kell helyezni őket, bevonva minden olyan szervezetet, amely számottevő támogatottsággal rendelkezik. A pontos reformokról még nincs döntés, de az irány egyértelmű.
7. Összegzés
Szent-Iványi István szerint a Tisza-kormány nemzetpolitikájának alappillérei: töretlen elkötelezettség a határon túli magyarság iránt, szigorú pénzügyi ellenőrzés és korrupcióellenes fellépés, a pluralizmus elősegítése a támogatások elosztásában, valamint a kapcsolatok normalizálása a szomszédos országokkal. A legnagyobb kihívást Románia jelenti, ahol egy esetleges AUR-kormány magyarellenes politikát hozhat. Szlovákiában a Benes-dekrétumok ügyében van esély a változásra, Kárpátalján pedig a konstruktív ukrán kapcsolatok hozhatnak eredményt. Az európai érdekképviseletben az EPP adhat új lendületet, de a kisebbségi jogok általános emberi jogi keretbe ágyazása elengedhetetlen.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a Peszedeki lépésével” – a kifejezés nem azonosítható; a kontextus alapján egy román politikusra vagy tisztségre utalhat, aki/ami a kormánykoalíció felbomlásához vezetett. Pontos jelentése nem rekonstruálható.
- „Fialabor János” – a név nem azonosítható; a szövegben magyar jogvédőként hivatkoznak rá, aki a Benes-dekrétumok ügyében az Európai Bírósághoz fordult. A név pontos alakja nem ismert.
- „kámkászának” – a szó valószínűleg „kálváriájának” torzult alakja (Brenzovics László kálváriája).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Köszöntöm a Magyar Hangok nézőit és hallgatóit.
[00:00:03]A stúdióban pedig Szent Iványi István tanár urat a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európa Tanulmányok tanszékének volt vezetőjét, jelenlegi oktatóját és még számos más egyetemen is úgy tudom, hogy oktatóként dolgozik, és az Atlanti tanács, magyar atlanti tanácsnak az alelnöke is volt, sőt talán még most is az.
[00:00:30]És volt minden a rendszerváltás óta kicsit sarkítva természetesen, tehát parlamenti képviselő, aztán volt külügyi államtitkár, aztán volt európai parlamenti képviselő, aztán szlovéniai nagykövet, és számos más titulust is fölsorolhatnék, de beszéljünk akkor a lényegről.
[00:00:51]A magyar hangok nemzetpolitikai magazin.
[00:00:54]És arról lennék kíváncsi, hogy ön, hogy látja a magyar nemzetpolitika várható alakulását, mert Tar Zoltán miniszter jelölti expozéjában a meghallgatásakor a magyarságpolitikai bizottságban azt mondta, hogy nagy vonalakban minden marad, de természetesen a visszatekintés, főleg pénzügyi gazdasági támogatások szempontjából a felülvizsgálat az nem marad el az elmúlt 16 évre visszamenőlegesen.
[00:01:26]De mi következik mindebből?
[00:01:28]Ön hogy látja szakértőként?
[00:01:32]Hát mindeneket üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat, mert úgy tudom, hogy ezt nézni is fogják, és valóban is köszönöm ezt a felvezetést.
[00:01:38]Tehát valóban már minden voltam, csak ahogy mondani szokták akasztott ember, nem?
[00:01:42]De mindenesetre most most oktató vagyok, és erre büszke is vagyok, szívesen csinálom.
[00:01:48]Na, visszatérve a kérdésére, tehát ami ami a lényeg, az az, hogy az elkötelezettség a határon túli magyarság ügye iránt, az nem változik.
[00:01:57]Az egy fontos dolog.
[00:01:57]Azt ez egy alkotmányos kötelezettség.
[00:01:59]Ezt a a jelenlegi kormány épp úgy átérzi, mint a bármelyik elődys nem csak az Orbánkormányokra gondolok, hanem az azt megelőző kormányokra is.
[00:02:08]Ez ez 90 óta egyfajta alapvetés a magyar külpolitikában.
[00:02:12]a híres Antal Jöszenski féle hármas prioritás rendszer harmadik eleme.
[00:02:18]Tehát ez biztos, hogy nem változik, de azért lesznek változások, én ebben biztos vagyok.
[00:02:22]Tehát idáig az elmúlt időszakban sajnos kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a határon túli magyar pártok egyfajta hűbéresi szerepben voltak a kormánnyal kapcsolatban.
[00:02:33]Tehát egy egy elkötelezettsége alapon.
[00:02:35]Ezt nagyon világossá tette Magyar Péter, hogy nem kéri azt, hogy most a Tiszának kampányoljanak, de nem veszi jó néven azt sem, ha más párt iránt elkötelezettek.
[00:02:45]Ahogy Marco Béla fogalmazott ebben az ügyben, szerintem az példaadó.
[00:02:49]Azt mondja, hogy egyenlő közelséget, nem egyenlő távolságot, mer egyenlő közelséget kell tartani a meghatározó politikai erőkhöz.
[00:02:57]Nyilván ezt máshogyan fordították le annó az elemzők, hogy egyenlő távolságtartás, de az egyenlő közelség az valóban mást jelent.
[00:03:03]a gyakorlatban vajon mit fog jelenteni?
[00:03:06]Ha azt nézzük, hogy mi történt eddig, látványos, gesztus szintű történéseket, akkor annak valóban jelentősége van, hogy rögtön az első héten, gyakorlatilag első két hétben Magyar Péter fogadta már a küloni magyar vezetőket személyesen tárgyalt velük és biztosította arról, hogy minden fontosabb elem maradni fog a nemzetpolitik.
[00:03:31]Az elkötelezettség marad, de azért az intézményrendszerben biztos, hogy lesz változás.
[00:03:35]És ami a legfontosabb, erre utalti szerkesztő úr, hogy nagyobb lesz a pénzügyi ellenőrzés és fegyelem, és visszamenőlegesen is.
[00:03:42]Ugye nagyon sok olyan jelzést kaphatta a kormány is, és hozzám is eljutottak ilyen jelzések, hogy hogy bizony részrehajló módon, esetenként sajnos korrupciós módon, baráti alapon kaptak támogatásokat emberek.
[00:03:57]Ráadás az elszámolása körül sem volt mindig minden rendben.
[00:04:01]Tehát számszakilag igen, mert a számlákat benyújtották, de nem úgy tűnik, hogy valóban az valósult meg, és annyiból, amire a pénzeket adták.
[00:04:08]Tehát ilyen szempontból lesz döntőváltozás, hogy sokkal inkább a gondos gazda szemével figyeli a kormány a a támogatásokat.
[00:04:16]Tehát nem a támogatások összegszerűségében, hanem annak a megítélésében és és a követésében.
[00:04:20]Ez volt a leggyengébb eleme.
[00:04:24]Nem csak az Orbán kormány alatt, ez egy visszatérő elem kezdettől fogva, hogy igazából a monitoring, tehát az utólagos ellenőrzés, az egy nagyon gyenge rendszer volt és tudjuk, hogy milyen az ember, gyarló itthon is, határon túl is.
[00:04:40]Tehát ahol nincs igazi ellenőrzés, ott nagyon könnyen félremehetnek a dolgok.
[00:04:44]Ez megtörtént sajnos nagyon komoly támogatások esetében is.
[00:04:45]Tehát ez én azt gondolom, hogy ez egy pozitív változás.
[00:04:51]És én én úgy gondolom, hogy ezt ezt szívesen is fogják fogadni a határon magyar közösségek.
[00:04:54]Nem feltétlenül álltak elébe.
[00:04:56]Állnak elébe a vizsgálatoknak.
[00:04:58]Ezt mondták.
[00:04:59]Igen.
[00:04:59]Helyes.
[00:04:59]Nagyon jó.
[00:04:59]Álljanak elébe.
[00:05:02]És ami egy fontos szempont, hogy a pluralizmust jobban kell érvényesíteni.
[00:05:06]Itt az úgy tűnik, hogy hogy nagyon egyközpontúak lettek országonként az elosztási rendszerek.
[00:05:10]Tehát mondjuk a Romániában az RMDS, a Vajdasában VMS, tehát gyakorlatilag ők felügyelték az egészet.
[00:05:19]azért bocsásson meg, az első jelek már ezből a szempontból láthatóak, tehát rögtön a választásokat követően kilépett lényegében az RMDSZ frakcióból az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, aki ugye RMDS-es listán jutott be a parlamentbe, és kifejezte a szándékát a szövetség, az erdélyi Magyar Szövetség, hogy ők egyfajta külön utaspolitikára törekednek, és nagyjából Abból hasonló jelenségeket látunk Vajdaságban is.
[00:05:51]A VMS mellett a VMDK is megjelent, mint egykori régi politikai aktor szereplő a Vajdasági Magyar Közéletben, és helyet követ el magának.
[00:06:03]És ez nagyon helyes is, és én ezt támogatom is.
[00:06:05]Tehát azt gondolom, hogy végülis pont annyira plurális az a világ is, mint a Magyarország is.
[00:06:10]Hát nem mindenki ugyanazt gondolja, és ez így helyes.
[00:06:13]Természetesen van, ahol választási okokból érdemes nekik választási szövetséget kötniük, mert különben nem tudnak bejutni.
[00:06:20]Én ezt ez ez egy abszolút érthető dolog, de egyébként pedig más más felfogást képviselnek, és annak meg kell jelennie.
[00:06:28]Az nem jó, hogy egyetlen párt monopolizál mindent és monopolizál minden erőforrást is.
[00:06:32]Ugyanez vonatkozik a határon túli médiavilágra is.
[00:06:35]Tehát az az is színesebb, de támogatáspolitikailag nem volt színes, mert mindig csak azok kapták meg, akik közvetlenül közel voltak a a meghatározó partnerhez.
[00:06:46]Tehát a Fidesz politikájában nagyon fontos szerep volt, hogy kijelölt minden országban egy partnert.
[00:06:50]Ezek általában a legerősebb szervez voltak, és kifejezetten velük tárgyalt, velük kötött meg mindent, és nem segítette elő, hogy egy plurális médiavilág jöjjön létre például.
[00:07:01]Tehát nem is feltétlenül csak pártpolitikailag kell ez plurális legyen, hanem médiavilágban vagy üzleti világban sem csak azokat kell támogatni, akik közvetlenül kapcsolódnak egy párthoz, mert mások is lehetnek.
[00:07:12]Tehát ilyen szempontból én várok változásukat, és jelezték is a maga Magyar Péter is, de a szakértők is, akik ott dolgoznak, hogy hogy ebb ilyen változásokat akarnak.
[00:07:21]De a Igen, Magyar Péter egyébként a személyes találkozókon is a külhani magyar vezetőkkel külön erre a területre is kitért.
[00:07:29]Így van.
[00:07:29]Kitért arra, hogy abszolút a támogatás mellett van, de itt azért egy új rendszer és és főleg egy nagyobb ellenőrzés, szigorúbb pénzügyi ellenőrzés kell.
[00:07:37]És szerintem ezt nagyon sokan üdvözölték is a határhon tútúli magyar közösségben.
[00:07:41]Nagyon sokan érezték úgy, hogy ők ki vannak szorítva.
[00:07:42]Ez főleg Erdélyre igaz.
[00:07:44]Tehát és nem csak feltétlenül pártpolitikai szinten, hanem értelmiségiek, hogy nem tartoztak sehova, nem is kaptak semmit meg meg médiában is.
[00:07:54]Hát nagyon egyértelmű volt, hogy melyik részét támogatják.
[00:07:56]És tőlük pedig azt várták el, hogy r azért szigetek voltak.
[00:08:02]Hát szigetek voltak, csak azért nem kaptak támogatást a magyar kormány által biztosított támogatásból.
[00:08:06]Na most ebből a támogatásból nekik is részesülniük kéne, mert nekik is vannak olvasóik, követőik.
[00:08:11]Igen.
[00:08:11]Na, tehát ez a de érdemben természetesen az elkötelezettség az szilárd, az megvan.
[00:08:16]Ö és és úgy láttam, hogy a készség mindkét oldalon megvan, tehát határt magyarok is együtt akarnak működni, és a magyar kormány is.
[00:08:26]Akkor nézzük területileg a Kárpátmedencében a külhönni magyar közösségek helyzetét és hogy mire számíthatnak, mi várható az új magyar kormány nemzetpolitikája szempontjából.
[00:08:39]Például Felvidéken ugye ott igencsak kiélezett a helyzet, de ugyanezt elmondhatjuk egészen más szempontból a kárpátaljai magyarok esetében, és ott majd mindenképp Felvidékről is beszéljünk, de de Kárpátalján ugye olyan szempontból talán égető a helyzet, hogy ott most próbálják javítani az államközi kapcsolatokat a magyar kormány részéről, de ugyanakkor azt is mondja Magyar Péter határozottan legutóbb éppen most kint Brüsszelben, hogy a kapcsolatoknak a magas szintű javulásának a feltétele az, hogy érdemi változás javulása álljon be a kárpájai magyarok helyzete ügyében.
[00:09:23]Igen, én ez abszolút egyetértek.
[00:09:23]Tehát az újkormánynak az a célja, hogy normalizálja a kapcsolatokat, és szerintem ez jó a kárpátai magyarságnak már eleve.
[00:09:31]Én gyakran jártam ott, legutóbb február végén voltam, de voltam decemberben is, tehát sok kapcsolatom van, emberekkel beszéltem.
[00:09:37]Egyöntetően a magyarok azt mondták, hogy nekik nagyon rossz, hogy ilyen feszült a viszony Magyarország és Ukrajna között.
[00:09:44]Ez rajtuk csattant.
[00:09:46]Tehát ez sajnos az ő hát a magyar ellenesség az mindennap is.
[00:09:50]Hát igen.
[00:09:50]És ezt táplálta ez a feszült viszony, amiben hát legyünk őszintén a magyar kormánynak is jó állaposan megvolt a része.
[00:09:56]Tehát ilyen szempontból ez már önmagában is jó, hogy megtörtént.
[00:10:01]De hát az a feltétel is megvan, hogy itt a legfontosabb követeléseket továbbra is fenntartja a kormány, amit a magyarokkal kapcsolatban.
[00:10:07]csak az érdemi változás a hozzáállás kérdésében nem történt.
[00:10:11]A kormányváltást követően, csak a stílus és a hang nem?
[00:10:17]Hát ez abszolút, de azért érdemi dolgokban is történt, mert nem a magyarságot illető, magyarságot illető nem, az az fenn fenn maradt, de alapvetően megváltozott az a hozzáállás, ami az előző kormányt jellemezte, hogy ahol lehet, ott Ukrajnát akadályozták, korlátozták, éges hangot ütöttek meg velük szemben.
[00:10:38]Ezzel szemben az új kormány egyáltalán nem együtt akar működni az ukránokkal.
[00:10:42]Ugye már találta kétszer találkozott Szibichával az ukrán külügyminiszterel Orbán Anita.
[00:10:46]Egy szakértői már megkezdte a munkáját.
[00:10:48]Tehát egy konstruktív megközelítés van és ez egy abszolút más, mint az előző.
[00:10:53]És ami Ukrajnának, bocsánat, ami Ukrajna számára nagyon fontos, az az ugye a a 90 milliárd európai uniós támogatás.
[00:11:03]Ezt megkapták.
[00:11:05]Elnézést kérek pillanat.
[00:11:06]Nyugan.
[00:11:06]Igen.
[00:11:06]És tehát az mindenképp akkor látható, hogy gesztusok szintjén, a retorika szintjén váltás van, de vajon ez megpózza-e azt a várt eredményt, amit lényegében a az előző kormány is szeretett volna, és azt mondta, hogy nem enged, mond mondta, hogy nem enged a kétoldalú kapcsolatok szintjén semmit addig, ameddig érdemi változást nem lát.
[00:11:37]Tehát ilyen szempontból befeszültek az álláspontok.
[00:11:39]Igen.
[00:11:39]És ez rossz volt.
[00:11:39]Tehát a megközelítés volt rossz, nem is a célkitűzés, mert az helyes volt célkitűzés volt, hogy a magyarok jogait szerették volna helyreállítani.
[00:11:46]Ez most is így van.
[00:11:47]De ők úgy akarták erreállítani, úgymond erőből, de ezzel az erővel igazából nem rendelkeztek, hanem ehelyett hát egyfajta ilyen zsaroló potenciállal er inkább erőszakoskodva szeret.
[00:11:59]Az erő az odaátt van képletesen, és nem is Kievre gondolok elsősorban, hanem Brüsszelre.
[00:12:04]Tehát a nagyövetségese Zelenskinek az mégis csak Fonder Lenasszony és a teljes NATO vezérkar is mondhatni.
[00:12:14]Ilyen szempontból mindenképp várható változás, tehát mégis csak a magyarokat most sokkal inkább szövetségesnek tekintik Brüsszelben.
[00:12:21]És erre majd nemzetpolitikai szempontból is térjünk majd vissza.
[00:12:24]De akkor nézzük meg, mi a helyzet Szlovákiában.
[00:12:26]Szlovákiában ugye a legfontosabb dolog az, hogy bocsánat, ami tavaly történt, tavaly decemberben hozták egy elfogadhatatlan törvényt a a szlovák törvényhozásban.
[00:12:36]Ez a Benes dekrétumok bírálatát, tehát nem is a Benes dekrétumokról van szó, hanem a bírálatát büntető törvény.
[00:12:45]Had havi elzárás, hogyha ami a Így van.
[00:12:46]Had havi börtönbüntetéssel sújtható.
[00:12:47]Ez ez teljesen elfogadhat elfogadhatatlan és nagyon meglepő, hogy az a magyar kormány az előző, amelyik állandóan azt mondta, hogy a kisebbségi érdekekért föllép, az gyakorlatilag néma volt ebben az ügyben.
[00:13:01]Ugye hor elhangoztak nyilatkozatok.
[00:13:02]Hát de azok is nagyon haloványak voltak, hogy ha majd probléma lesz, mondta Orbán, akkor majd föllépünk, meg majd jogi segítséget nyújtunk, meg mind tehát tehát nem volt egy határozott kiállás ebben az ügyben.
[00:13:14]Nyilván itt más szempontokat mérlegeltek, annak rendelték alá ezt az ügyet.
[00:13:19]Ehhez képest ez egy nagyon radikális változás az, hogy Magyar Péter elég határozottan az első telefonbeszélgetésben Ficó miniszterelnökkel ezt nagyon nyilvánvalóvá tette, hogy a kétoldalú kapcsolatok alapvető javításának ez egy feltétele.
[00:13:33]Ugyanezt megismételte Orbán Anita is, hogy ezt fontosnak tekintik.
[00:13:39]És én ezt jónak tartom, mert mert ez az ügy, ez nem csak kisebbségi ügy, és ezért ítélte el az Európai Parlament is.
[00:13:47]Ez egy szólásszabadsági ügy is, tehát egy alapvető emberügy.
[00:13:49]Ez egy európai ügy, mert az európai alapjogi kartába ütközik, mert ez azt jelenti, hogy nem lehet bírálni.
[00:13:55]Tehát igen, az Európai Parlamentnél is átszakadt a gát.
[00:13:58]Tehát onnantól fogva, hogy nem magyar ügyről, nem kisebbség, hanem emberi jogi ügyről van szó, így kezelik.
[00:14:05]Rögtön meg is történt a felszólítás.
[00:14:07]Így van.
[00:14:07]És ehhez Szlovákiában is van egy erőszövetségesünk.
[00:14:10]Ugye a az a liberális párt a aminek ugye Ludovit vagy Odor Lajos is a tagja, az nagyon harciosan kikelt ez ellen és föllépett ez ellen.
[00:14:20]Ő sem magyar ügyniként kezelte, hanem úgy kezelte, hogy ez egy alapvető szó szólás szabadságügy.
[00:14:27]Tehát szerintem itt van is esély arra, hogy meghátrálnak a szlovákok.
[00:14:31]Ezt ugye az ottani nacionalista párt kezdeményezte, az SNS, ami koalíciós partner.
[00:14:35]És hát nyilván Ficu a könnyebb ellenás irányába ment és és engedte, de itt itt van esély arra, hogy nyerni lehet.
[00:14:43]Ez elkerülhet a sőt hát be is adták már az Európai Bírósághoz a magyar jogvédők, Fialabor János.
[00:14:53]János, köszönöm szépen a segítséget, ne haragudjon, én ismerem őt, de szégyelem, hogy nem jutott eszembe a kereszt.
[00:14:59]Nagyon helyes, hogy ezt ezt ők viszik.
[00:15:01]Erről lehet, hogy egy Európai Bíróság fogja kim sőt azt gondolom, hogy ki fogja mondani.
[00:15:05]Ebbe az irányba haladnak a dolgok, és ugyanakkor politikai szempontból, ha azt nézzük, akkor helyzetbe hozták ezzel gyakorlatilag a magyar szövetséget.
[00:15:12]Gubik László elnök már gyakorlatilag hát érdemi tárgyalásokat, egyeztetéseket folytat éppen a szlovák ellenzékkel, ellenzéki párttal, a legerősebb ellenzéki párttal, hogy szövetségesként lépjenek föl, dolgozzanak együtt.
[00:15:27]És ennek tétje van, hiszen ősszel választások lesznek, helyi hatósági választásokkal jó.
[00:15:34]Igen.
[00:15:34]És jövőre meg meg egyébként is választások lesznek.
[00:15:35]Abszolút tétje van.
[00:15:37]És furcsa módon ez még a a szlovákiai magyar közösségnek is segíthet abban, hogy végre átlépje az 5%-ot, mert szerintem fölkeltette a magyar magyar embereknek vagy a magyar közösségnek a veszélyérzetét, hogy itt egy olyan kormány van Ficó vezetésével, amelyik ellenséges velük szemben.
[00:15:54]Ugye idáig már a magyar szavazók egyrészt nem is mentek el sokan szavazni, tehát a szavazási hajlandóság is alacsonyabb volt, mint a szovákoknál.
[00:16:03]Másrészt meg már egyre többen szavaztak szlovák pártokra.
[00:16:07]Most ugye konkrétan érezhetik a veszélyeztetettséget az SNS és a FICO kormány részéről.
[00:16:12]Ez segíthet abban, hogy végre átlépjék az 5%-ot.
[00:16:14]Ugye voltak valamikor 7-8%-os párt és hát most már assiszem a harmadik ciklus óta nincsenek a parlamentben.
[00:16:21]Jó lenne, hogyha ezt sikerül áttörni.
[00:16:23]És az is nagyon fontos, amit a szerkesztő úr említett, hogy ezzel a most jelen pillanatban a legerősebb párt egyébként a közelmi kutatásokban, ez az SAS, ez a liberális párt, ezzel nagyon jó a kapcsolat.
[00:16:36]Tehát tehát illetve ezzel ezzel elindult egy együttműködés.
[00:16:41]Úgyhogy én én a jövőt illetően optimista vagyok Szlovákiát, illetől szerintem bukni fog a Ficó kormánya.
[00:16:45]Én ezt erre ezzel számolok.
[00:16:48]És akkor nagyon javulhatnak a kapcsolatok.
[00:16:51]Ö közeljövőben lehetnek konfliktus pontok.
[00:16:56]Románia, erde magyarság, ott aztán teljes ko van, és még az se kizárt, ami eddig kizártnak látszott, hogy akár még előrehozott választásokat is kiírjanak, mert egyszerűen az ügyvezető kormány hát elveszett a többség az teljes mértékben lehetetlen helyzetbe került Ilie Bolozsán ügyvezető miniszterelnökkel és hát az RMDS pedig mint koalíciós partner a politikai porondon szorongatott helyzetbe került többszörösen.
[00:17:26]Hát ez ez így van.
[00:17:26]Tehát most jelen pillanatban a legbonyolultabb helyzet Romániában van.
[00:17:30]Én remélem, hogy el tudják kerülni az előrehozott választásokat, mert ugye a köz közvéleménykutatások szerint ez a magyar gyűlölő szélsőségesen nacionalista aur párt tűnik a legerősebbnek.
[00:17:41]Hát már 40%-okat mérnek neki.
[00:17:47]És hát ez nem jó hír a magyaroknak.
[00:17:47]Ezt azért szögezzük le.
[00:17:48]Ez nagyon rossz korábban, most nem mondják kez, de korábban azzal kampányoltak, hogy ki a magyarokkal Romániából.
[00:17:54]Tehát egy hát ez a régi szlogan 90 óta.
[00:17:58]Igen, de hát igen, de mindig más-máspár volt a Vatra, meg mindig volt ilyen párt, meg a nagy Románia párt.
[00:18:03]90 fekete márciusa Igen.
[00:18:03]Hát azért maros Igen.
[00:18:07]Persze sajnos de ilyen közel soha nem voltak ezek a szélsőséges erők ahhoz, hogy a hatalom centrumába kerüljenek, mint most.
[00:18:16]Ö, és ez ez nem csak az erdélyi, hát nyilván a legnagyobb baj, hogy az ez az erdélyi magyar vagy a romániai magyarság számára egy nagyon rossz jövőt sugal és hát nyilván ez nagyon alapvetően befolyásolni fogja a magyar román kapcsolatokat.
[00:18:30]Hát nem lehet Magyarország közömbös arra, hogyha egy magyarellenes erő kerül hatalomra.
[00:18:34]Hát ugye ezért volt nagyon elképesztő, amikor az elnökválasztási kampány során Orbán Viktor a Tianyi beszédébe Szimion támogatására szólított föl.
[00:18:44]Ez azért ott is nagy fel magyarok körében nagy felháborodás.
[00:18:48]Nyilván azt értelmezték így is, úgy is sokféleképpen, hogy az nem is úgy volt, nem is úgy hangoz nem is úgy értették.
[00:18:55]Nehéz volt másképp értelmezni.
[00:18:55]Én sok emberrel beszéltem és nehéz érdemes már, de felhortanás volt ez kétség felkonás volt.
[00:19:01]Igen.
[00:19:01]Na szóval tehát az az lehet az egyik legsúlyosabb kihívása magyar kormánynak a közeljövőben, ha ez bekövetkezik.
[00:19:09]És az sem egyszerű, hogyha nem következik be, mert akkor meg ott van egy olyan kormány, ami sodródik, elvesztette a többségét, ugye a Peszedeki lépésével.
[00:19:18]Gazdasági válság meg van.
[00:19:20]Az mondjuk igen, gazdaságilag is az ország nagyon nehéz helyzetben van, ezt ismerjük el.
[00:19:23]Tehát egy buborékot nővel sztettek, ami most kipukkalt, tehát ott ott azért sok jóra nem számítok.
[00:19:30]Tehát szerintem ez lesz a legnagyobb kihívás az új magyar kormány számára.
[00:19:34]Simbolikus történet egyébként a helyzetre.
[00:19:36]Egy látleletszerű történet az, ami egyébként a mi nap történt Nagyváradó nap remontrei apátságon, ahol faltöréssel jutottak be a házfoglalók, a kilakoltatók és hát az RMDS próbál valahogy helyezkedni ebben a történetben kommunikációs helyzetben, és tényleg bonyolult a szövényes tör ez nem is a kormány, ez önkormányzati döntés alapján is ugye ennek az önkormányzat nek az egyik alpolgármestere az az RMDS politikusa.
[00:20:12]És az ügyet, ha jól emlékszem, akkor éppen Irie Bolozsán akkor még nagyvádi polgármesterként indította el.
[00:20:18]Aha.
[00:20:18]Ezt ezt a korátan ezt jól mondja, hogy ezt nem tudtam, hogy ő indította el.
[00:20:21]Mindenesetre ott benne van a helyi önkormányzatban kormányzati pozícióban alpolgármesteri szinten az RMDS.
[00:20:25]Ö, úgyhogy ez egy nehéz nehéz ügy.
[00:20:28]Az RMDS-nek is, meg az ottani magyarságnak is.
[00:20:33]Ugye nyilván sokan azt várják, hogy a magyar kormány lépjen föl, de hát ez egy belső, ez egy önkormányzati ügy.
[00:20:39]Igazából ez nem kormányközi.
[00:20:39]Ezt most ezt nem tudtam, hogy ez Bolozsánnak ilyen értelemben van valami köze hozzá, vagy volt, de de most ezt mondják.
[00:20:47]Én ezt Igen, lehet ezt ezt nem tudom, de mindenesetre most még csak nem is a kormány kormányokon keresztül sem lehet megakadályozni, mert ezt az önkormányzat rendelte el.
[00:20:56]Ez jogerős bírói döntés van.
[00:20:58]Igen.
[00:20:58]És jogerős bírói döntés is van erre kapcsolatban.
[00:21:00]És kétségt az egy provokatív lépés.
[00:21:01]Ez a magyarságot sérti.
[00:21:03]Meg az egésznek a gesztusrésze nagyon csúnya.
[00:21:06]Meg meg voltak kompromisszumos kísérletek, ezeket elutasították.
[00:21:12]Hát igen, ez egy rossz előjel a jövőre nézve.
[00:21:15]Szerbia.
[00:21:16]Szerbia.
[00:21:16]Hát ugye ott is az a helyzet, hogy hogy a megindult egy egészséges, amire utalt szerkesztő úr, pluralizmus.
[00:21:25]azért itt a pásztor család magyar közösségen belül így van és ez nagyon helyes azért itt a pásztor család ezt monopolizálta ugye az édesapja már nem él de a a f ezt a politikai életet és és hát sokaknak ez nem tetszett úgy érezték hogy ott is leuralták úgymond a a helyi közéletet ezt nyilvánvalóan föl föl kéne tudni mérni hogy valójában kinek milyen háttere van és annak megfelelően kell a támogatásokat és a kapcsolatokat is fenntartan hogy ki ténylegesen ki milyen támogatással rendelkezik.
[00:21:57]Ugye a VMS nem csak az volt a probléma, hogy a magyar kormány mellett kötelezte el magát teljesen, de a Vucsics kormány mellett is, ami most ugye nagyon népszerűtlen már, lehet, hogy bukni is fog nagyon rövid időn belül, és akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, mert ők voltak a legbelsőbb szövetségesei ennek a Bucsics társaságnak.
[00:22:17]Én tavaly novemberben voltam Belgrádban, és ott a diákokkal, akik hát most a meghatározó erő, vagy azoknak a vezetőivel is beszélgettem, és hát ott azt tapasztaltam, hogy ők neheztelnek, hát nem annyira a vajdasági magyarokra egyébként, nyilván ők is, de m a magyar kormányra, hogy miért áll ki ennyire Vucsics mellett.
[00:22:37]Tehát ugye ez ez az a politik a rendszervez nehezí.
[00:22:40]Igen.
[00:22:40]Ők úgy ítélték meg, hogy ők állandó segítséget.
[00:22:46]Így van.
[00:22:46]Tehát a szerb ellenzéki szempontból a magyar kormánynak ez a nagyon elkötelezett magatartása ez ellenszenves volt.
[00:22:54]És ez egyébként is egy komoly problémája volt a a leköz vagy az elmúlt kormánynak, hogy nagyon egy-egy párthoz, egy-egy személyhez kötötte a támogatásokat.
[00:23:04]Tehát nem azt mondta, hogy mi nekünk Szerbia fontos, és nekünk mindegy, hogy Vcsics vagy nem Bucsics, hanem az országot akarjuk támogatni, hanem nekik Vcsic volt a fontos, vagy Boszniában Dodit.
[00:23:13]Tehát az még kínosabb volt történet volt.
[00:23:15]Tehát kijelöltek ilyen szereplőket.
[00:23:17]És en ez ugye addig, amíg ezek az emberek hatalmon vannak, akár még jó is lehet, de hát azért semmi sem tartörökk.
[00:23:23]És azok, akik viszont szemben állnak vele, azok meg rögtön nagyon ellenségesek lesznek.
[00:23:29]Hát ugye a külhoni programok közül a gazdaságot támogató programok elsősorban és elsőként is Vajdaságban kezdődtek még Pásztor István GMS elnök idején és ennek azért pozitív hatásai voltak mindenképp a megtartóerő szempontjából, sőt sokan nyugati országokból vajdasági magyarok hazajöttek, támogatást kaptak a vállalkozás ásuk elindításához, és sok minden hasonló történt a Prosperitáti Alapítványon keresztül például, és ott azt mondják, hogy átlhatóak voltak a támogatások, elszámoltatható, gondolom ezért is nyilatkozták azt, hogy állnak elébe a vizsgálatnak.
[00:24:14]Tehát azért voltak pozitív hatásai ennek és ez kisugárzott a többi különni magyar közösségre is.
[00:24:21]Elindultak hasonló programok Erdélyben is például.
[00:24:24]Igen, én ezt nem vitatom.
[00:24:24]Tehát ezek alapvetően jó programok voltak, csak ugye általában az vető rájuk, pont a Vajdaságit kevésbé ismerem, de az Erdélyén nagyon meg ugye Kárpátalján is van ilyen kritika, hogy Eganede program.
[00:24:37]Hát igen.
[00:24:37]És a ami miatt aztán Magyarországra kényszerült Brenzovic László kámkászának mind a mai napig.
[00:24:42]Három és fél éve, négy éve.
[00:24:44]Igen.
[00:24:44]Hát én nem látok tisztán abban, hogy ez egy provokáció vagy nem, de ott azt mondják, hogy ez a traktorok körüli azoknak az elosztásai, hogy ki kapta meg miért, mennyit értek azok satöbbi.
[00:24:53]Tehát vannak bizonytalanságok, de most nem vádaskodom.
[00:24:57]Szóval az azért fontos az, hogy legyen egy egy világos elszámolás azekben az ügyekben, hogy tisztálássunk mindenütt.
[00:25:04]És ez lehet, hogy nagyon jól működött Vajdaságban, azt kevésbé ismerem.
[00:25:08]Erdélyben már van panasz ezzel kapcsolatban, hogy miért kellett 5 milliárdot adni egy luxuszálloda építésére.
[00:25:14]Az egy üzleti vállalkozás kéne legyen egy szálloda.
[00:25:19]És ezt valaki megkapta, aki igen közel állt az RMDS vezetéséhez.
[00:25:25]Ez az, ami üzleti vállalkozás, az működjön üzleti alapon.
[00:25:27]Olyasmit kell segíteni, amiben láthatóan üzletileg nem tud talpra állni, de fontos közösség megtartó ereje van.
[00:25:34]Tehát ezt felül kell bírálni mindenki, vagy felül kell vizsgálni, hogy mire adnak, mennyit adnak, hogy hatékonyság és érdek védelem.
[00:25:43]És nézzük akkor a külső központot, Brüsszelt, Strasburgot, az Európai Parlamentet, az európai bizottságot, de leginkább emellett, mint egy pályneurópai szervezet, tehát az Európa tanácsot Strasburgban.
[00:25:59]Tehát az elmúlt évekről, évtizedről nem mondható el, hogy magyar szempontból, nemzetpolitikai szempontból túlságosan sikeres lett volna az érdekképviselet, és ez nem Budapesten múlt mondta a magyar kormány.
[00:26:16]A tényeken nem változtat.
[00:26:19]Vajon változik-e a helyzet?
[00:26:21]Most ez bíztató a szlovákiai benes dekrétumok ügye.
[00:26:25]Igen.
[00:26:25]Hát én én megmondom őszintén, hogy radikális áttörésre nem számítok.
[00:26:30]Ismerve azt, hogy most Európa milyen problémákkal küzködik, és mivel mire koncentrál, biztonságpolitikai kihívások, versenyképességi kihívások, klímavédelmi problémák satöbbi.
[00:26:38]Nem, sajnos nem gondolom, hogy hogy nagy esély lenne arra, hogy radikális áttörés legyen, de k egyes ügyekben igen.
[00:26:45]Tehát ugye itt az a fontos, és ezt mutatja a a szlovákiai eset is, hogy két dologra van ehhez szükség, hogy egyes ügyekben eredményt érjünk el.
[00:26:56]egyrészt az, hogy legyenek szövetségeseink, ami ugye az elmúlt időszakban nem volt, tehát a magyar kormánynak nem volt, még a saját pártjában sem, tehát ugye a patrióta vagy párt családjában patrióta csoportban rajta kívül szinte mindenki kifejezetten ellenséges volt a kisebb.
[00:27:10]A baszkokra szoktak hivatkozni például, mint kisebbségre, aki kiáll a magyar baszkokra például és hát tiroliakra is idő.
[00:27:23]Hát igen, de azok nem a patrióták között vannak.
[00:27:25]És a pat k mondja ott van a Vox a Spanyolországban, melyik még azt az autonómiát is föl akarja számolni, ami a Baszk meg a katonán jelenlegi.
[00:27:31]Tehát nem a helyzet nem egyértelmű.
[00:27:35]Hát finoman szólva nem.
[00:27:35]Hát nem támogatták, amikor ment a Sixpacknek a szavazása, ezek mind ellene szavaztak.
[00:27:42]Ezek nem szavaznak sohasem a kisebbségek mellett.
[00:27:44]Tehát ugye a franciáknál alapvetés az, hogy nincsenek is nemzetiségek.
[00:27:48]mindenki francia és elfogadhatatlan az, hogy nemzetiség legyen.
[00:27:52]És ezt a löppen is alapvetős rankofon felvetés.
[00:27:54]Igen.
[00:27:56]Igen.
[00:27:56]Ezt a löppen is képvisel.
[00:27:56]Tehát egy olyan szövetségi rendszert épített ki magának az Orbán kormány, amelyik többen ezzel a céllal teljesen ellentétes és ellenséges volt.
[00:28:04]Tehát ez nem számíthatott rájuk se.
[00:28:08]A többiekre meg eleve nem számíthatott, mert azokkal meg ő volt ellenséges.
[00:28:11]Tehát az EPP-vel, hát ugye miket mondtak róluk, meg a vezetőikről, Manfred Weberről, meg Austral von der Lienről, meg satöbbi.
[00:28:19]Tehát itt az egyik a helyzet nem jó.
[00:28:21]Hát egyáltalán nem, mert nem volt jó.
[00:28:21]Na most olyan szempontból kicsit javult a helyzet, hogy az a a Tiszapárt azért az beépült az EPP-be, tehát tehát lehetnek szövetségesei inkább, mint ami Orbánnak voltak, mert neki nem voltak ott szövetségesei ebben az ügyben.
[00:28:37]És hát a másik fontos dolog, hogy hogy ahol tudjuk átalakítani az ügyet általános emberi jogi problémával, mint például a a szólásszabadsági kérdés a Benes dekrétumok ügyét, ott van esélyük, ahol csak az van, hogy kisebbségi problémot.
[00:28:56]Sajnos azt látom, hogy ezzel olyan nagyon nem akarnak foglalkozni a legtöbben, a legtöbb tagállam.
[00:29:00]Ebben egy ilyen ö hogy is mondjam én zavarkeltő dolgot látnak, hogy ez zavaró, ez nem hagyjuk ezt.
[00:29:08]Ugye ez volt a problémája a kormánynak a ukrajnai vagy a kárpát magyarság ügyében is, hogy ezt abszolút az egy geopolitikai szemüvegen keresztül nézték Európában, hogy most itt van egy nép, amelyik élethalálcot folytat egy agresszorral szemben, és akkor a magyarok okoskodnak, hogy hogy itt még nincs meg ez a jog, vagy az a jog, vagy a 26.
[00:29:29]rangú kérdésként kezelték.
[00:29:31]Így van.
[00:29:31]Így van.
[00:29:31]Ebben az ügyben vannak ezek.
[00:29:32]Most egy kicsit más a helyzet, mert most úgy tudjuk ezt beágyazni a csatlakozási tárgyalások ügyébe, hogy nem vagyunk alapvetően destruktívak, nem vagyunk ellenségesek, nem akarunk rosszat nekik, de ezt kérjük és és akarjuk.
[00:29:46]És szerintem most van esély arra, hogy itt egy előrelépés legyen.
[00:29:49]Ugye az igazság, hogy történt egy nagyon komoly előrelépés.
[00:29:51]Az oktatási törvény dolgában.
[00:29:54]Ugye egy kivételt kapott a három Európai Uniós tagállam mag európai nyelvekként kez címe uniós európai uniós nyelvek kivételtnek és ez ez ugye magyarországi és Románia is és lengyelország is vagy a lengyel kisebbség is ez lehet az út a továbbiak így van de hát ilyen ilyen utakat kell keresnünk ig mi várható zárásként a nagyobb nemzetpolitikai intézmények működése szempontjából erre is rák kérdeztek egyébként a magyarságpolitikai bizottságban a miniszterjelölti meghallgatásnál Tar Zoltánra, hogy például a magyar állandó értekezlet sorsa hogyan alakulhat, vagy a diaszpóra tanácsa, a magyar diaszpóra tanács a nyugati diaszpóát tömörítő szervezetben.
[00:30:44]És hát erre az volt a miniszter akkor még jelölti válasz, hogy ezek maradnak, de azért azt figyelembe kell venni, hogy ezeknek a működése, a jelentősége kiüresedett.
[00:30:59]Azért ez egy üzenetértékű megfogalmazás.
[00:31:03]Igen.
[00:31:03]Őt szóval én én nem ismerem a pontos szándékokat ezzel kapcsolatban, tehát csak találgatni tudok, hogy mit mit lehetne.
[00:31:08]Ugye a magyar állandó értekezettel szemben az volt a kifogás, hogy ez ez kizárólag azoknak a szervezeteknek volt a gyűjtőhelye, amelyek a magyar kormánnyal nagyon közeli kapcsolatot ápoltak, és azok, akik ott megjelentek Erdélyben is akár vagy vagy Vajdaságban, főleg, vagy akár Kárpátalján is, a nem a KMKS, hanem az UMDS, azzem hogy hívják Ukrány, nem?
[00:31:31]Igen.
[00:31:31]Ezeket ki nem vették figyelembe, tehát ők nem vehettek részt rajta.
[00:31:34]Tehát én szerintem ilyen értelemben plurálisá kell tenni országonként is.
[00:31:39]És meg kell mindenkit, akinek számot tevő támogatottsága van otthon, tehát felmutatható, értékelhető támogatottsága, akár önkormányzati, akár parlamenti szinten, ugye sokszor csak önkormányzati, azokat figyelembe kell venni.
[00:31:52]Én ilyen reformokat szükségesnek tartok, de azért nagyon kell, hogy legyen egy platform, ahol lehet tárgyalni a határonli magyarokkal.
[00:31:59]Azzal együtt, hogy persze én sok sok ilyen nemen vettem részt, hát szerkesztő úr tudja, mert régóta ismerjük egymást és és ilyen ilyen alkalkárként is például.
[00:32:11]Igen.
[00:32:11]Igen.
[00:32:11]És találkoztunk egy ilyen alkalmakor is.
[00:32:13]Én akkor is érzékeltem azt, hogy hogy nem azonosak a problémái az egyes közösségeknek.
[00:32:19]Hát igen, egyfajta helyzetjelentés volt évente, év végén mindig, és akkor összegezték, hogy hol, ki hol tart, merre tart.
[00:32:28]egyfajta tájékoztató volt.
[00:32:30]Talán pragmatikusabb volt a működése, nem annyira média szempontból látványos a KMKF-nek például a ülés sorozata a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának, hiszen ott ugye megválasztott tisztségviselők választott parlamenti képviselők vettek részt.
[00:32:51]Tehát az egy másik fórum.
[00:32:51]Más igen, az az ilyen értem, mert legitime volt, mert azok ugye mindig megválaszt viszont az meg hát lassan azzal járt, hogy vannak olyan területek, ahol nincs példá Kárpátal járnak nincs.
[00:33:00]Hát a helyük önkormányzatban van, de a terület nem képviseltette magát, mert egyszerűen nem volt parlamés régóta nincs a a parlamentben képviselő helyzet szlovákiában is.
[00:33:11]És Szlovákiában is.
[00:33:11]Így van, hogy sincs.
[00:33:13]Tehát ilyen szempontból két fontos ország nem vehetett részt ezen.
[00:33:18]Semmilyen módon.
[00:33:18]Tehát át kell ezt gondolni.
[00:33:20]Tehát azt gondolom, hogy átgondolandó, de azért ezzel együtt valamilyen fórumra, ahol összejönnek egymással is ilyenkor kapcsolatbba tudnak kerülni, szükség van.
[00:33:29]Tehát szerintem ennek lesz valamiféle kerete.
[00:33:33]Szent Iványi István egyetemi tanár volt nagykövet és sok minden titulus.
[00:33:41]Köszönöm szépen tanár úr, hogy elfogadta a Magyar Hangok stúdió meghívását.
[00:33:45]Önöknek pedig köszönöm szépen, hogy velünk tartottak.
[00:33:47]tegyék ezt a továbbiakban is.
[00:33:50]Minden jót, viszontlátásra, viszonth hallásra.