Farkasverem - Két korszak születése: nemzetgyűlési választások 1922-ben és 45-ben - Hír.FM

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:00]Ez a Farkasverem a Hír FM történelem órája és választások után választásokról fogunk beszélgetni.

[00:00:08]Az 1922-es és az 1945-ös választásokról most megleptem mindenkit, azt gondolom, amit és arról, hogy mi az, amit tudnunk kell ahhoz, hogy megértsük a mai magyar politikát.

[00:00:19]Nánai Mihály a Történelem Tanárok Egyesület Történelemoktatók Egyesületének szakmai egyesületének vezetője, Rubikon intézett főmunkatárs az egyik vendég.

[00:00:30]Jó napot kívánok.

[00:00:31]Jó napot kívánok.

[00:00:32]És természetesen itt van Máté Áron a Nemzeti Emlékezetbizottság alelnöke, hiszen a műsor is a Nemzeti Emlékezetbizottság szakmai támogatásával készül.

[00:00:40]Szervusz!

[00:00:42]Szervusz!

[00:00:42]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:44]Akik esetleg YouTube-on nézné minket, kérem kommenteljenek, lájkoljanak, az jót tesz az algoritmusnak.

[00:00:51]Mind a ketten írtak egy-egy cikket.

[00:00:54]Mihály a 22-esről, három pedig a 45-ös választásokról.

[00:01:00]Korszakváltásokról van mind a két esetben szó, új választójogi törvényekről.

[00:01:05]Kezdjük akkor így haladjunk időrendben.

[00:01:07]1922 nyílt szavazás visszaállításával.

[00:01:10]Hogyan lehetett egyáltalán ezt komolyan venni a 20.

[00:01:17]században, hogy hogy itt visszamegyünk?

[00:01:20]egyik oldalról jogos a kérdés, hiszen tényleg itt egy mondhatjuk, hogy visszalépés történt, de másik oldalról azért hozzátenném, hogy egészen 1918-ig így működött a választási rendszer Magyarországon.

[00:01:31]Ugye az 1910-es volt az utolsó a világháború előtt, ahol még nyíltan történt a szavazás országosan.

[00:01:39]Tehát a kortársaknak azért ez egy élő emlékezete volt.

[00:01:41]Egy olyan választást tudunk mondani az 1920-at, ahol teljesen titkosan zajlott a szavazás.

[00:01:46]most a tanácsköztársaság alatt történt választásnak nevezett eseményről ne beszéljünk, mert az egy más kategória.

[00:01:55]Tehát hogy hogy valójában a korkontextusába ágyva ez nem volt olyan képtelenség, hiszen mindenkinek volt tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy hosszú évtizedekig a nyílt választás működött Magyarországon.

[00:02:06]Nyilván kétségtelen, hogy a korabeli Európában nézve tényleg egyedülálló volt parlamentáris rendszerekben, hogy ez így történjen Magyarországon.

[00:02:14]Tehát ennek volt egy ilyen kellemetlen faktora, de nem teljesen mondhatom, hogy légből kapott gondolat volt.

[00:02:21]Bár egyértel volt egy hivatalos indoklás, hogy miért meglehetősen tehát, hogy ami ami elhangzott a korszakban egyfő, hogy a magyar nép karakteréhez nem illik a ezt ma picit talán ironikusnak érezzük, de a korszakban komolyan ezt hozták föl indokként, hogy a magyar nép karakteréhez nem illik a a titkosság, és hogy nyíltan vállalja a politikai véleményét.

[00:02:43]Másrészt pedig Kébelbergnek találunk olyan beszédét is ezzel kapcsolatban, hogy hogyan lehetne titkosan szavazni cédulákkal egy olyan társadalomban, ahol az analfabéták aránya még meglehetősen magas.

[00:02:54]Bár azért erre mondhatjuk, hogy nyilván pártlogókkal, egyebekkel lehet helyettesíteni a a feliratokat, de mindenesetre az egésznek ez az eleme, ez egy nagyon széles körben vitatott téma volt, és és azt mondhatom, hogy hogy ezt az elemet azért alapvetően erőből vitte át Betlem.

[00:03:15]Akkor ugorjunk 20 évet.

[00:03:15]1945 szintén korszakhatár, romokba áll az ország.

[00:03:19]Itt vannak a szovjet csapatok, itt állomásoznak Magyarországon, mégis tartanak választásokat.

[00:03:25]Ki akarta igazából is miért?

[00:03:29]Na most igazából azért, hogy a kedves hallgatókértsék, itt két olyan történelmi sorsfordulóról van szó, ahol nagyon gyors ütemben, és most tessék megkapaszkodni, nemzetgyűlési választások követték egymást.

[00:03:42]Ugye először 1920-ban volt ilyen, és akkor furcsa módon ott exposzt faktó, tehát esemény után hoztak egy törvényt arról, hogy hogy hogy nézzen ki a nemzetgyűlés egyáltalán, hogy Igen.

[00:03:57]És és utána 1922-ben is és 1944-ben is hát ezt nagyon nehéz lenne az ideiglenes nemzetgyűlés összeülését választásnak nevezni, de valami volt.

[00:04:10]És akkor '-ben volt egy nemzetgyűlési választás.

[00:04:15]Na most a kedves hallgatók talán nem tudják, hogy mi a különbség a az országgyűlés és a nemzetgyűlés között.

[00:04:21]Tulajdonképpen a nemzetgyűlésnek a magyar közjogi hagyományban azt nevezzük, ami ami valami égszakadás, földindulás után nemzeti tragédia forradalmak.

[00:04:36]És ezt most mindféle értékítévet nélkül mondom a forradalmat.

[00:04:42]Tehát radikális változások után, idegen megszállás után, az állam összeomlása után szoktak csinálni.

[00:04:54]Tehát, hogy hogy ez arra vonatkozik, és és ez tulajdonképpen egy alkotmányozó folyamat, ami a történelmi alkotmánynak, ez volt az eredeti értelme, a történelmi alkotmánynak egy felfrissítése az adott helyzethez, amikor amikor egyszerűen valami teljesen újat kell kezdeni.

[00:05:10]Na most 1920-ban is ugye ott állunk, hogy nem olyan régen még négy-öt Vármegye kivételével az egész ország területe idegen megszállás alatt volt.

[00:05:22]Ugye ezt el szoktuk felejteni, hogy 19.

[00:05:27]augusztus hát nem a középső része, épp az, hogy a nyugati vár megyék a középső részét Győrig Győrig és Veszprémig kirabolta a román királyi hadsereg.

[00:05:35]Ezt el szoktuk felejteni Pécs satöbbi, ezekről most fölösleges beszélni.

[00:05:40]és hát egy óriási mozgolódás zajlott le forradalmakora, ellenforradalma, ahogy akkor mondták és 1944-ben is gyakorlatilag a magyar állam megszűnt, mint mint szuverén, mert mert amiállás német hát nem csak a német megszállás, hanem a nyilaskeresztes hatalomátvétel, ami egy német kommandós akció volt, akkor akkor onnantól kezdve nem Igen.

[00:06:12]lehetett tudni, hogy hogy ki a magyar állam, és a magyar állam tulajdonképpen szembefordult a nemzettel.

[00:06:20]Tehát ezt nyugodtan mondhatjuk.

[00:06:20]És és ráadásul az, aki hamarosan birtokon belül volt, vagyis a háborút megnyerő szövetségesek egyik tagja, a Szovjetunió az nem ismerte el.

[00:06:32]Tehát azért a nemzetközi jogban az egymás közötti viszony is meghatározó.

[00:06:38]Tehát ezt el szokták felejteni a különböző ilyen ábrándosabb lelkek.

[00:06:44]De hát azt, hogy esetleg a nagyobb állam hogyan ismeri el a kisebbet, az meghatározó a kisebb karakterére.

[00:06:51]És és akkor itt két ilyen nemzetgyűlési választás is lezajlót.

[00:06:54]1944-ben, mint említettem, ez nem volt igazán választás.

[00:06:59]Tehát szemben 1920-szal, amit történelmi alkotmányt emlegetni, de nem volt, mert ugye írott alkotmány az nem volt, az majd 1949, tehát és 44-ben is próbáltak valami történelmi hátteret hátteret odapingálni.

[00:07:18]Ugye az, hogy egy református püspök nyitotta meg Debrecenben a a református kollégium oratóriumában, ezzel igyekeztek egy kicsit ilyen hát ilyen hát árvaányhajas, nemzeti színű pántikás, kicsit olyan zsoltáros egy pöttyöt odapingálva valamit adni.

[00:07:39]miközben ugye az egész ideiglenes nemzetgyűlés a az az a kommunista párt és a szovjetek által dominált testület volt.

[00:07:49]Ugye mindkét esetben valóban a magyar szuverenitásnak és a magyar legitimitásnak felfestlett a szövete.

[00:07:56]Tehát egyszerűen a legjobb szándékkal is, ha 1919 őszén körbe akarunk Magyarországon nézni, akkor akkor nehéz eldönteni, hogy hol van a legitimitás, mi testesíti meg.

[00:08:06]Mert ugye ott valahol 1918 novemberében, amikor a nemzeti tanács, vagy hát a kibővített nemzeti tanács kikiáltja a népköztársaságot, akkor akkor ezt választói mandátum megválasztások nélkül teszi.

[00:08:20]Aztán ebből egy pústerű hatalomátvétellel alakul ki a kommunista diktatúra az egésznek.

[00:08:26]És aztán amikor a kommunisták ott hagyják maguk utána a szociáldemokrata vagy szakszervezeti kormányt, a pe kormányt, annak is milyen legitimitása van, amit végül a Friedrich és kör fehérház bajtársi kör elzavar és átveszik a hatalmat.

[00:08:42]jószerivel tényleg az a József főherceg, akit a király még 18 októberében kinevezett Homo régiusznak, ő mondhatjuk, hogy valamifajta legitimitást képvisel, de hát az is a 18 október végi eseményeknek szólt, nem 19-re volt ő kinevezve.

[00:08:53]Tehát tényleg azért volt nagyon fontos, hogy ott egy általános, közeláltalános választójog és titkos választás alapján induljon a 20-as választás, merthogy hogy a legszélesebb népzuverenitáshoz nyúljon vissza a népakarathoz a az új berendezkedés.

[00:09:10]És egyébként nagyon precíz módon közjogilag az a megállapítás született, hogy nem szükséges semmiféle új rendszabály megalkotása.

[00:09:18]Pusztán csak a király hiányából, távollétéből adódóan az államfőnek a tisztségét kell ideiglenesen, pótlólagosan betölteni.

[00:09:23]Ez a 21-es törvényik.

[00:09:26]Maga is azt a címet viseli, hogy az ideiglenes rendezéséről szól ezeknek a közjogi kérdéseknek.

[00:09:33]Máskülönben pedig a királyság visszaállításáról, a történelmi alkotmányhelyreállására nem is kell intézkedni, hiszen illegitim intézkedések szakították meg, azaz a legitimitása nem szűnik meg.

[00:09:44]Ennél még nehezebb 1944-45, hiszen ott ott tulajdonképpen így így így evaporálódott, vagy diszsipálódott, vagy nem tudom milyen szót használják a magyar állam.

[00:09:54]Tehát, hogy hogyha azt mondjuk, hogy a Szálasi végül is alaki jogilag folytonosan vitte tovább a hatalmat, kiszűrül kiszorult az országbó, és így a magyar állam eltűnt Magyarország területéről, és egy teljesen új ceúrával indították el, ami hát ott a 44-es körülmények között azért azt is látni kell, hogy hát dörögnek a fegyverek.

[00:10:14]Budapest ostroma épp csak még meginduló félben van, amikor ez az idegenes nemzetgyűlés összeül.

[00:10:19]De jó szerve nyilván azért kommunista mindenki, mert a szovjet teherautók hát azokat a jelölteket szállították el.

[00:10:27]Próbált volna meg egy kisgazda szélesen körbejárni az országban, meg kampányolni.

[00:10:33]Tehát nyilván az egy kutyakomédia volt, de azt is hozzá szokták tenni, azon körülmények között ennél jobbat nem lehetett.

[00:10:40]meg a a szakirodalmat, ha föllapozza az ember, ugye elhangzik, hogy hogy az egyik hivatkozási Sztálinnak kellett már egy politikai siker, hogy föl lehessen mutatni, hogy Magyarországon van már egy új ugye a Szovjetunióval szövetséges magyar állam.

[00:10:53]Tehát ez egyik úgymond legitim indoka az idegenes nemzetgyűlésnek, de ezzel nem akarom elütni az élét, tehát kétségtelen, hogy hogy egy új kezdet, egy egy olyan kibontakozási pont kellett, de azért ennek 44 őszén terén decemberében a körülményei meglehetősen furcsák voltak.

[00:11:12]És és rákapcsolódva még arra, amit Áron mondott, tehát hogy valóban nemzetgyűlésekről van szó, ez olyan szépen fogalmazza meg a magyar történeti köztudat, vagy a vagy vagy jogtörténeti nyelvezet, hogy országgyűlésről akkor beszélhetünk, hogyha egy konszolidált állapot van, megvan mind a kettő kamara, ugye tulajdonképpen a Betlenkorszakban ugye azt is látjuk, hogy helyre áll a felső ház, és akkor válik teljessé az országgyűlés.

[00:11:37]Nemzetgyűlés pedig egyfajta ideiglenességet fejez ki.

[00:11:38]És mind a 20-as22-es, mind pedig a 44-es 45-ös választás valóban nemzetgyűlési fordulóponton van mind a kettő történelmi fordulópont.

[00:11:48]Ki milyen várakozásokkal pártok ki milyen várakozásokkal futott neki?

[00:11:54]Aztán ehhez képest az eredmény mennyire lett meglepő?

[00:11:58]Én egyetlen Igen, mindjárt.

[00:11:58]Én egyetlen apróságot szeretnék megjegyezni.

[00:12:06]Tehát a nyilasok állama az nem alakjogilag, hanem alakilag, mert mert a jog szempontjából ez egy erőszaktétel volt, tehát illegitim volt a kezdettől fogva.

[00:12:18]Hát ugye a a nyilaspártmegbízottak pisztollyal járkáltak körbe a minisztériumokban, kinevezték az elnöki osztály vezetőjét, aki szintén pisztollyal kezében, folytatta utána saját hatáskörből az intézkedést.

[00:12:30]Tehát ez most egy dolog, ugye a kormányzó, mint a a szuverenitás végső letéteményese.

[00:12:37]Hát úgy ugye ő eltűnt az országból, elszámították egy koncentrációsgerbe, védőrizetbe vették és akkor még nem is folytattuk azt, hogy csonkaországgyűlés a felső házból például Bánfi Dánielt azt rövid időre kiengedik a börtönből, hogy a Szállasi eskűételén meglegyen a létszám, azt viszik vissza.

[00:13:00]Szóval ez alakilag tényleg úgy nézett ki, hogy ott van valami magyar állam, de tényleg az az megszűnt, kiszorult, eltűnt.

[00:13:07]Na most nagyon izgalmas, hogy egyébként megpróbálnak egy emigráns országgyűlést, egy emigráns nemzetgyűlést is csinálni a nyugati megszállási zónákban.

[00:13:19]Ez lesz az alttingi gyűlés, de emögött nincs se széves körű közmegyezés, sem pedig nagyhatalmi támogatás.

[00:13:30]Na most a 44-es választások valóban úgy zajlottak le, hát nem választások voltak.

[00:13:38]szovjet teherautókon körbejártak a az előkészítő bizottság tagjai, és vagy az általuk kiküldött emberek röpgyűlést hívtak össze, vagy a már megalakult helyi nemzeti bizottságokkal tanácskoztak, és akkor ilyen közfelkiáltással vagy behívással maguk mellé vettek valakit a teherautóra, és akkor mentek vissza Debrecenbe, vagy a következő állomásra.

[00:14:07]És valóban itt itt ugye volt olyan, hogy hogy kisgazdaként indult el az adott településről, mire Debrecenbe ért, már kommunista lett.

[00:14:14]De de valóban.

[00:14:14]Szóval tehát itt voltak olyan trükkök, hogy hogy úgymond a partizánok küldöttje, az értelmiség küldöttje.

[00:14:23]Hát ez ezek mind tehát akkor tehát a kommunisták ők nyerésre készültek.

[00:14:27]nyerésre készültek, és utána hát nem, hogy nyerésre készültek, hát ők rakták össze az egész ideiges nemzetgyűlést.

[00:14:37]45-ben készültek nyerésre, kognitív diszonanciával küzdöttek.

[00:14:43]Rákosi az emlék irataiban nem fogalmaz egyértelműen.

[00:14:47]Azt mondja, hogy hogy ő szívesen elhalasztotta volna még a választásokat, de de nagyon sok minden amellett szólt, hogy ezt most már meg kell tartani.

[00:14:58]És hogy az elvtársai azt hitték, hogy ők ezt meg fogják nyerni, és azzal mentegetőzik Rákosi, hogy nem volt még közvéleménykutatás, meg nem tudták.

[00:15:09]Nyilván a saját vízhang kamrájukban léteztek.

[00:15:12]És nagyon izgalmas, hogy a 45-ös választás az az egy teljesen tehát persze kizárták a svábokat így testületileg származás szerint, akkor akkor nagyon sok ember nem volt itthon, mert hadifogságban volt már ki roboton és így tovább és így tovább.

[00:15:33]De összességében, ha ezeket nem számítjuk, akkor ez egy többé-kevésbé szabad és demokratikus választás volt.

[00:15:41]Annyira demokratikusra sikerült, hogy a szovjetek eldöntötték, hogy ilyet még egyszer a befolyási övezetükben nem fognak.

[00:15:49]57%-ot szereztek a kisgazdák.

[00:15:49]Igen, ha még még szabad ehhez annyit belekottyeneskednem a Máté témába, mert szerintem rettenetesen érdekes mind a kettő választás, hogy ugye a Rákosi, tehát ugye ha jól tudom, nagyhatalmi nyomás is volt, mert a Szovjetunió is azért ment bele, mert ugy altai egyezmény kimondta, hogy valamilyen szinten demokratikusan kellene ezt megoldani és hát elérték azt, hogy ugye legyen egy budapesti törvényósági választás megelőzőleg főpróbak amit főprób meg ilyen befolyási választás törvényósági, hogy hogy ha Budapestet megnyerik, márpedig azért úgy szociológiailag talán ott még inkább esélyes, akkor az vinni fogja az országos arányokat és ott ugye elérték a szociáldemokratákkal közös listát, volt egy dolgozók egységfrontja és Budapestet sem tudták megnyerni szocialdemokraták kommunisták együtt és az volt ha szabadpestiesen szólva a nagy pofára esés amiután a szczemek is föllázadtak, hogy miért kellett belemenni hogy a kommunistákkal közös listán indulunk, és utána már érzékelték, és és a a legsúlyosabb pont, hogy majdnem elesett a magyar parlamentarizmus már akkor, amikor jött a Vorosilov, ugye közbe lépett, hogy közös listán induljanak.

[00:17:03]Jó, hogy de mindenki, tehát nem csak a szcdemek meg a kommunisták, mindenki közös listán induljon.

[00:17:09]És előre leosztod mandátumarányokkal, és a kisgazdáknak elfogadva, hogy ők a legnagyobb párt, 47,5%-ot megkaphatnak, de pont az 50% ne legyen meg.

[00:17:16]és a három másik marxista párt, azok pedig megkapják az 52,5%-ot.

[00:17:23]És képes lett volna a kisgazda pártvezérkar ebbe belemenni, merthogy Vorosilov meg satöbbi.

[00:17:27]És a kisgazda pártagság lázadt föl ez ellen, hogy még a kisgazda sofőrök sem voltak hajlandók elvinni a Tildi Zoltánt A-ból B-be, meg a Nagy Ferencet, és akkor végül ezért meghátráltak, és így lehetett választás, ami ami egész elképesztő, hogy majdnem '-ben sikerült már meghackelni a a ezt az egész rendszert.

[00:17:47]Bizonyos szinten vérlázító dolog.

[00:17:50]És utána az a mondata Rákosinak, hogy túl szélesre tártuk a demokrácia kapuit.

[00:17:56]Ez rögtön a választás után elhangzik, ami azért azt gondolom, hogy egy örök becsű bombó.

[00:18:02]Ugorjunk vissza 22-be, hogy ott milyen esélyekkel vágtak neki mondjuk a szdem meg aponyiék.

[00:18:06]Abból a szempontból ez egy nagyon izgalmas kérdés, hogy ugye Áron talán utalt is rá, hogy hogy volt egy olyan törvény, amelyik előírta azt, hogy ha nem sikerül új választójogról megállapodni, akkor a 20-as választójog szerint indulnak.

[00:18:19]ami pedig meglehetősen jó lehetőségeket ugye a titkos választójog mentén biztosított volna a viszonylag hát nem arányos, mert hogy választókörzetek voltak akkor is, de de a ellenzéki szavazatoknak és ebben reménykedhettek ugyanakkor mintogy Betlen a nemzetgyűlés a 20-as nemzetgyűlés ugye felosztik 22 február 16-án és utána történik meg hát ez egy érdekes alkotmányos megoldással a nemzetgyűlések nélkül rendelet úton egy új választó bevezetése, ami azért fölvett alkotmányos kérdéseket.

[00:18:55]Onnantól kezdve már eléggé várható, hogy a nyílt választás mellett a közigazgatási apparátus birtokában azért a egységes párt, ami akkor jön éppen létre, meg fogja nyerni ezt a választást.

[00:19:08]De azért lehetett jobb eredményekre készülni.

[00:19:10]Ugye ne felejtsük el, hogy a legerősebb ellenzéki erők talán nem is feltétlenül a baloldali ellenzéki pártok voltak, akár a liberális, akár a szociáldemokrata párt, hanem azok a legitimista vagy keresztény pártok, amelyek ugyanúgy az ellenforradalmi tábornak mondjuk úgy a tagjai, csak a Betlennel szemben álló akár a legitimista törésvonal mentén erők.

[00:19:31]És hát jó néhány képviselőt be is tudtak juttatni, ugye titkosan vagy nyíltan választó körzeteket is meg tudtak legitimisták nyerni.

[00:19:37]Ha mondjuk egy befolyásos legitimista főrendnek a fehér választókörzet a a birtokára esett, akkor őneki azért nagyon sok olyan akár munkáltatói egyéb kapcsolata volt, ami alapján még a nyílt választás mellett is legitimista képviselő tudott bejuttatni.

[00:19:55]és ránézünk arra a térképre, akkor látjuk, hogy ott a nyugatdunán túli térségben ez nem egyszer meg is történt.

[00:20:00]De azt gondolom, hogy valamilyen szinten onnantól kezdve, ahogy megszületett az új választójogi rendelet, már lehetett sejteni azt, hogy a egységes pártnak, a kormányzó csoportnak áll a zászló.

[00:20:12]Idéztél Áron a cikkedbe egy mondatot.

[00:20:15]azért hívtuk a magyar nép megbízottait, hogy jelentsék ki, az idegen uralom felszabadult, magyar nemzet maga veszi kezédgen uralom alól felszabadult Magyareszi kezébe sorsának az intézését.

[00:20:26]Mikor lett, mikor vált egyértelműé, hogy hogy ez nem így lesz?

[00:20:31]Hát ez szóval ez egy, hogy úgy mondjam, ez egy törekvés volt.

[00:20:34]Tehát mi nem véletlenül a a Nemzeti Emlékezet bizottsága a megalakulása utáni őszön 2014-ben, tehát 12 évvel ezelőtt az első nagy konferenciánk nem viselte a remény és realitás címet.

[00:20:54]Tehát ez egy ez egy óhajt, ez egy vágyat, ez egy reménykedést fejezett ki ez az egyébként igen határozott mondat.

[00:21:04]És és ez ugye a németekre vonatkozott, de hát ugye a németek helyett itt maradtak a szovjetek, tehát ez ez nem történhetett meg.

[00:21:14]És tulajdonképpen a végső pont az volt, amikor Kovács Billát már két és fél évvel később szovjet hatosak viszik el.

[00:21:24]Tehát ez ugye egyértelmű üzenet volt.

[00:21:26]De addig is ez számtalan esetben kiderült.

[00:21:28]Én én annak idején még amikor hát ezek a nagyöregek éltek, én Mistét Andrével röviden megadatott, hogy beszéljek.

[00:21:42]a köztársaság elleni összeesküvési perben, tehát ez ugye egy koncepciós konstruált kitaláción alapuló persorozat volt, abban ítélték el.

[00:21:55]Ő az újjáépítési minisztériumban volt és és ő azt mondta, a felesége is ott volt, és ő is megerősítette, hogy hogy nem érdekelt minket semmi, amíg a szovjetek kimennek, addig guggolva is kibírjuk.

[00:22:10]Tehát papíron ugye a magyar szuverenitás elvesztésére akkor ütött rá a pecsétet, amikor a párizsi békében szintén 1947-ben kimondták, hogy a Szovjetunak jogában áll, úgymond az ausztriai kontingenssel az összeköttetést biztosító csapatokat itt állomásoztatni.

[00:22:28]Innentől kezdve ez nem, tehát hogy ez nem is volt kérdés.

[00:22:34]És addig is azért a a szuverenitást az azt a szövetséges ellenőrző bizottság gyakorolta.

[00:22:38]Tehát a szovjet hatalmi akarattal olyan nagyon szembenni egy idő után nem lehetett, mert akkor jött Vorosöv, illetve a helyettese egy idő után, és azt mondták, hogy hát márpedig nem úgy vesz és kész.

[00:22:53]Na most én egy pillanatra még visszaugornék ehhez az 19202-22-höz.

[00:23:01]Tehát az ottani nemzetgyűlési választásoknak igazából az az volt a tétje, hogy hogyan lehet a rendet helyreállítani.

[00:23:10]Tehát ez egy teljesen felfordult ország volt.

[00:23:12]Kecskemét egy konszolidálódó rendszernek az alapköveit tették tulajdonképpen tehát Kecskemét önkormányzata hát törvényóságának az egyik jegyzőkönyvében áll, hogy majdnem minden embernek nagy tömegek hisztériája, félőrültségi állapota figyelhető meg, majdnem minden embernek megbomlott a lelki egyensúlya.

[00:23:37]Tehát ez egy ez egy ilyen korszak volt.

[00:23:39]Ez egy ez egy ilyen korszak volt.

[00:23:39]És ebből kellett.

[00:23:41]Na most akkoriban a nagyhatalmak is egyetlen egy dolgot akartak Magyarországtól, az, hogy renden.

[00:23:47]Tehát semmi mást nem akartak, csak annyit, hogy renden.

[00:23:50]És hát van egy az angolszáirodalomban használt kifejezés az, hogy negatív politika.

[00:23:59]Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a pártpolitizálást kizárják olyan időkben, tehát ez nem angolszász rendszerekben fordul elő, hanem ők ezt csak használják.

[00:24:09]mit tudom én, Salazar Portugáliája, akár Franco is ilyen volt a polgárháború után, amikor amikor a pártproitizálás egyszerűen polgárháborús állapotokat idézhet elő, és tulajdonképpen egyébként Paul Johnson használja ezt a kifejezést teik sokszor egy konzervatív történész, és tulajdonképpen Magyarországon ez következett be 1922 után.

[00:24:37]Tehát voltak választások.

[00:24:37]Ennek egy korvátozott fáfer voltak választások, volt parlamentarizmus, de de például olyan olyan tumulttuózus jelenetekre, állandó merényletekre, mint például Bulgáriában, ahol ahol végül is szabad választáson egy baloldali agrárius párt jutott hatalomra, és utána utána elölről kezdődött az egész felfordulás.

[00:25:00]olyan Magyarországon nem lett.

[00:25:02]Na most 1944-45-ben meg furcsa módon maga a pártpolitizálás nyitott volna teret a konszolidáció, a nemzeti konszolidáció és a függetlenségi konszolidáció előtt.

[00:25:17]Viszont ezt ugye egy külső nagyhatalom meg nem kívánta.

[00:25:19]Én ha esetleg még hozzá hozzáfűzhetek annyit itt a 45-ös kibontakozási esélyekhez, hogy hogy valóban ez a gondolat, hogy a szovjetek ha kimennek, akkor kibírjuk addig kibírjuk.

[00:25:30]És ezen érdemes elgondolkodni, hogy hogy mennyiben volt helytálló, mert mert a mert rendben van, Súlyok Dezső ki kell zárni.

[00:25:39]Szovjetek ha kimennek, akkor majd kiegyenesedünk.

[00:25:44]Rendben van.

[00:25:44]Ugye Varga Béla, miután a Kovács Bélát elviszik, másnap bejelenti viszont a mondatom módon a nemzetgyűlésnek, hogy Kovács Béla képviselőtársunkat, a Kisgazdapár főtitkárát elvitték.

[00:25:56]Igen, nem lehet fölemelni a szavunkat, mert a bírjuk ki, amíg a szovjetek kimennek, aztán utána a végén már Nagy Ferencet is elviszik.

[00:26:01]Igen.

[00:26:01]Igen.

[00:26:01]Akkor a 47-es előrehozott választások két címasztalják, kint marasztalják mondjuk.

[00:26:07]Igen, igen.

[00:26:09]Ott is arról van szó, hogy néhány kisgazda azt mondja, hogy de hát itt álljon meg a náset, hát 49-ig van a mandátumunk, miért osztatjuk föl?

[00:26:15]Nem lehet ellenállni.

[00:26:17]A szovjetek, ha kimennek, akkor akkor ezt még be kell vállalni.

[00:26:21]És hát ezekkel a kompromisszumokkal jutunk el odáig, hogy végül végül aztán a magyar persze nyilvánvalóan szovjet akaratból nem akarom a korabeli politikai életet ezért számon kérni, de mégis csak azt gondolom, hogy Súlyok Dezsőnek is van igazsága és még csak visszakanyarodva, hogy a hogy micsoda hatalma van a szövetségi ellenőrző szövetséges ellenőrző bizottságnak, hát még a pártalakulás is az ő engedélyéhez van kötve.

[00:26:43]Tehát a DNP, a Demokrata Néppárt az azért nem indul el 45-ben, mert nem kapott engedélyt a szövetséges ellenző bizottságtól.

[00:26:50]engedélyeztetni egy párt indulását, ami ugye később KDMP, csak ugye nem kaphatja meg a K betűt a korabeli politikai viszonyok között mind centivel fönnálló viszony miatt is.

[00:27:00]Tehát egészen megdöbbentő ez a kérdés és egy örök történelmi kérdés.

[00:27:04]Tulajdonképpen a történelmi elméletnek egy nagy kérdése, hogy ez a klasszikus, mi lett volna ha.

[00:27:11]És akkor ott van a Finn meg a meg az osztrák példa, az a kettő ország, ahova azért minimum, hogy a vörös árnyék rávetült, ugye Ausztriában benne is.

[00:27:18]Ott miért nem lett osztrák NDK, Finnország került el?

[00:27:23]Nyilván Magyarországon nagyon sok más a helyzet, de azért én azt gondolom, hogy hogy biztos benne van az is, hogy itt azért mégis csak két számjegyű százalék-ot ért el 45-ben a kommunista párt.

[00:27:32]Nem csak értelmezhetetlen mennyiséget, mint Ausztriában és és és ez a hogy a kisgazdapárt hogyan bomlott, meg hogyan sikerült fölszalámizni, azért ez is azt gondolom, hogy egy fontos fontos dolog.

[00:27:46]Ö a és a 20-as22-es megjegyzésére áromnak reflektál valóban tehát hogy ugye ez a kikapcsolása például királykérdésnek ez ez egy rendszeres szófordulat volt.

[00:27:56]Tehát nem csak a szdemek akik sokkal forradalmibak voltak akkor mint ahogy ma így képzeljük róluk tehát azért radikális társaság volt akkor.

[00:28:05]És rajtuk volt az ódiuma a tanácsköztársaságnak, amit megint csak nem érzékelünk annyira, de a szociemokrata párt azt fele részben alkotta, vagy talán arányai van még nagyobb részben a magyarországi szocialista pártot, ami a tanácsköztársaság idején kormányzó párt volt.

[00:28:21]És ez ez egy olyan handicap, tehát én azt szoktam mondani, hogy általában lehet bármire hivatkozni Betlen kapcsán, hogy milyen volt a választási rendszer, de azokat a legkisebb közös többszörösöket, a forradalmak elutasítása, vagy felfordulás elutasítása, a rendhelyreállítása, király király, ezekben megtalálta azt a ami mögött egy társadalmi többséget össze lehetett hozni ügyes politikával az egységes párt is.

[00:28:45]Hát ez it kisgazda alapú párt volt, amelyik a 20-as nemzetgyűlési választást meg is nyerte.

[00:28:51]Hát a az, hogy ők nekiálltak ott matekozni a választási szabályokkal, hogy ki szavazhat, hogyan, miért, annak az volt az értelme, hogy stabilitást Így van.

[00:29:00]Azt gondolom, hogy hogy Betlen nem minimalizálni akarta azt a kockázatot.

[00:29:04]Ez tehát, hogy alapvetően egy olyan társadalmi többség volt emögött az egységes párt mögött, amit hogyha megmérünk egy arányos választó mentén, nem képtelenség azt gondolni, nyilván nem állíthatok faktumokat, mert nincsenek, de hogy ez emögött a magyar társam többsége ott állt.

[00:29:19]Kétségtelen, hogy maga a nyílt választás az deformálta a választójogot.

[00:29:26]Nyilvánvalóan megvoltak azok a eszközök, módszerek, hogy nyomást lehetett gyakorolni.

[00:29:29]E ezt nem akarom állítani.

[00:29:32]És akkor még tegyük hozzá, hogy ezt mindig bal jobb viszonylatban szoktuk elkészülni, hogy akkor mondjuk a keresztény nemzeti meg a szociáldemokrata vagy polgári liberális irány.

[00:29:39]De ez legalább annyira sújtotta a legitimista, tehát ugyanúgy nemzeti, ugyanúgy keresztény, de a király kérdésben más álláspontot elfoglaló talán szociálisan mondjuk konzervatívabb csoportoknak a lehetőségeit is ez a fajta megoldás.

[00:29:54]És amit szeretek mindig ide hozni, hogy a korszakban azért alapvetően botladozó parlamentarizmusokat látunk mindenfelé Európában, még a nyugati demokráciákban is, nem beszélve a szomszédos államokról.

[00:30:06]A Bolgár például említette az áron.

[00:30:08]Szóval, hogy valamit valamiért, ha abba a kontextusba tesszük, hogy mondjuk azért ez a Betlenféle berendezkedés, ez a 30-as években is megmarad némi módosítással, de azért a struktúra alapjai megmaradnak.

[00:30:19]És ha a 30-as évek második felében nézünk körbe Európában, akkor akkor ez a fajta parlamentarizmus, ez már nincsen meg se Lengyelországban, se Jugoszláviában, balti államokban sem.

[00:30:31]Nem.

[00:30:31]És akkor még hozzátehetjük persze a totalitárius rendszereket, mert Németországban is azért arról volt szó, hogy ott alapvetően német parlamentarizmus nem tudta úgymond üzemeltetni a német végrehajtóhatalmat.

[00:30:45]Igen.

[00:30:45]És ez az összehasonlítás, amit el szoktunk felejteni, tehát kérem szépen, Jugoszlávia királyi diktatúra.

[00:30:49]Ez azt jelenti, hogy a szerb katonai kvikk vezeti az egészet.

[00:30:53]Romániában vannak látszat választások.

[00:30:58]Valójában az állandó felfordulás közepette él az ország.

[00:31:02]Hát aztán a Vasgárda és aztán jön is a Vasgárda, tehát ott is a polgár.

[00:31:05]Lengyelországban az úgynevezett szanálás rendszere van.

[00:31:10]Ö gyakorlatilag itt is kiiktatják a parlamentarizmust.

[00:31:13]A három balti államot is mondhatjuk.

[00:31:15]Ögye Csesszlovákiára szoktak hivatkozni mint ugye a demokrácia, mint a példaképek.

[00:31:25]Magyar kisebbség.

[00:31:25]Igen.

[00:31:25]Én Márai Sándort idézném, aki úgy elmezte, hogy a szűk homlokutse demokrácia.

[00:31:30]Tehát ez elég elég sokat elmond.

[00:31:33]Ö, na most amit az előbb fölvetett, ez a történelmelett örök kérdéssel, mi lett volna, ha szerintem az összehasonlítások egyrészt mindig nagyon fontosak, mint ahogy az előbb is láttuk, másrészt látnunk kell a különbségeket is.

[00:31:49]Tehát egyszerűen Finnország egy olyan helyen van, ami nem a főcsapás iránya.

[00:31:55]Ráadásul egy olyan egy olyan nagyhatalmi támogatás van mögöttük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyszerűen nem fogadta volna el.

[00:32:03]Ált és ráadásul hozzáférhető helyen volt, hiszen oda tud menni, hogyha nagyon kell.

[00:32:08]Persze nem ment volna oda, de mégis csak ráadásul a finneknél olyan erős volt, és most tessék megkapaszkodni, a nacionalizmus, amire mi magyarok csak vágyni tudtunk volna.

[00:32:20]Tehát egy olyan nemzeti egységet tudtak csinálni, hogy most átverjük a németeket, megkapjuk a hadfelszerelést, erőt mutatunk a szovjetekkel szemben, utána gondolkodás nélkül ugrunk ki, amikor a nemzet megmentése ezt kívánja, és üzenünk hadat a németeknek.

[00:32:36]Tehát ott ebben nem volt kérdés.

[00:32:42]Ezt tehát, hogy ezek az összehasít mindig azért érdekes, tehát hogy a geopolitikai helyzet az megváltoztathatatlan.

[00:32:48]Ugyanakkor ez a társam kontexus dolgok azok Igen.

[00:32:50]Na most azért itt is tehát Magyarországon 1946 szeptemberében a kisgazd párt, hogy leválassza a parasztpártot a baloldali blokból, megrendezi az országos parasztpokat és kérem szépen a kommunisták, bocsánat, összecsinálják magukat.

[00:33:06]Először is egy új élmény az, hogy nem az övék az utca.

[00:33:11]Tehát fél millió ember hömpölyög napokon keresztül Budapest utcáin, és ezek nem kommunisták.

[00:33:16]A második, hogy felsejvik egy másik társadalmi alternatíva.

[00:33:19]A harmadik, hogy nem ők diktálják a politikai agendát.

[00:33:24]És Moszkvából rádőrennek a kommunistákra, hogy megcsináljátok, vagy a bokorban a fejetek.

[00:33:34]Tehát ők utána az életükért is futottak, és utána hozzákerül ezt a a magyar közösségi ügyet, ugye a köztársaság ellenes összeesküvés ügyét, amit teljesen végből kapott koholmány az egész.

[00:33:49]És és tulajdonképpen azzal tudják utána belföldön is sarokba szorítani a kisgazdákat.

[00:33:57]A egyáltalán lehet-e szabadválasztásnak nevezni mondjuk a 22-est?

[00:34:03]Hát a szabadválasztás definíciója a kérdés, hogy hol húzzuk meg ezt a határt.

[00:34:06]Nyilván azt gondolom, hogy ez is mint oly sok minden egy ilyen spektrum, aminek van két szélső pontja, és azok között a szabályokat, tudjuk, hogy hova vezetett, tudjuk valahol elhelyezni, valahol igazolni.

[00:34:17]Én azt gondolom, hogy abból a szempontból szabadválasztást több párt közül lehetett választani és ez a több párt be is tudott jutni.

[00:34:23]abból a szempontból, hogy kinek milyen kényszerhelyzete volt, tehát kétsetek, képzeljünk el egy kisebb vidéki választókerületet, ahol a megvannak a függelmi viszonyok.

[00:34:35]Tudjuk jól, hogyha ha nem a kormánypártra szavazunk, akkor holnap után a xhatóság kijön és bezáratja a szatócsboltomat.

[00:34:46]Ebben az esetben azt hogjuk, hogy ez nem ebben az értelemben nem mondhatom szabadválasztásnak.

[00:34:49]Ha így a korabeli sztenderdek között helyezem el, akkor mondhatjuk, hogy a Tanácsköztársaság idején választásnak nevezett kutyakomédia az nyilván az egyetlen párt és ott megverték az embereket, meg sok minden nagyon durva dolog történt.

[00:35:04]Ahhoz képest sokkal sokkal szabadabb, mint egy egypárti egypárti választás.

[00:35:08]Ö a abban az értelemben, ha abszolút értelemben nézem, a társam jelentős részére lehetett egy olyanfajta kényszert helyezni, hogy a mandátumát hogyan adja le.

[00:35:22]Csak ez innentől kezdve föl föl fölvett egy nagyon érdekes kérdést, hogy hogy milyen módokon lehet a választónak az akaratát deformálni?

[00:35:30]ö lehet közvetlen közigazgatási eljárással itt ebben az esetben, de lehet akár ö megfelelő kommunikációs hadjárattal, információk elzárásával, bármi egyébbel alakítani.

[00:35:44]Tehát hogy erre számos példát ismerhetünk.

[00:35:49]Ha formálisan nézem, akkor azt mondanám, hogy nem volt teljesen szabad ez a választás, hiszen a nyílt körzetekben, nyílt kerületekben ott ott széles lehetősége volt a adminisztratív eljárásoknak befolyásolni a választói akaratot.

[00:36:03]45-ös.

[00:36:06]1945-ben azt kell látnunk, hogy a fegyveres erők többsége az a kommunista párt kezében van.

[00:36:13]Tehát van néhány kisgazdapárti rendőrkapitány meg hasonló, de tulajdonképpen az állammagvát jelentő rendőrség, ebből kifolyólag a politikai rendőrség is, az aztán különösen, az az gyakorlatilag a kommunista párt eszköze.

[00:36:31]A kommunista pártnak van még egy saját Massek fegyveres ereje.

[00:36:34]Ez az R gárda.

[00:36:39]Ezt ugye rendező gárdának hívják, de hogy később megfogalmazták, az R jelenthet rohamot, illetve revolúciót is.

[00:36:46]Na most de ez nem játék, mert az ergárda az körülbelül ugyanannyi fegyverrel rendelkezik, mint mint a rendőrség és ez a munkásőrséghez.

[00:37:01]Tulajdonképpen ez egy ilyen pártcsereg.

[00:37:04]Ez egy párt hadsereg, ami elvileg azért jön létre, hogy a nagyűlésekenők ott rendezőként biztosítják a izét, tehát hogy ilyen belső kidobók vagy vagy biztonsági emberek.

[00:37:15]Valójában ez egy rohamcsapat, ahol amely konkrétan embereket bántalmaz, és egyébként 45 után vadulnak meg igazán.

[00:37:24]Tehát 45-47 között van ez a fő roham, amit végrehajtanak, szétvernek más pártok nagygyűlését és így tovább.

[00:37:35]Ö tehát kérem szépen, a az állam magvát jelentő fegyveres erők azok azok azok azon igyekeznek, hogy a 45-ös választás ne legyen tiszta.

[00:37:51]És az államgépezet is néhol, ahol kommunista főispán van, vagy vagy lecseréltetik a kisgazda főispánt.

[00:37:57]Kommunista főispán.

[00:37:58]Hát ez volt a tisztség.

[00:37:58]Hát igen.

[00:38:01]Mondjuk egyébként néha tényleg tényleg ez ilyen abszurd volt, mert beültek és ugyanúgy fehér kesztyűt húztak, meg vadászatokat rendeztek.

[00:38:07]Tehát egyszerűen csak annyi volt, hogy akkor most ők az urak.

[00:38:11]Na mindegy.

[00:38:11]Szóval szóval van befolyásolás, van igyekezet, de de mégis sikerül.

[00:38:21]megcsinálni.

[00:38:21]Ja, és persze rámennek arra is, hogy akkor ki volt nyilas.

[00:38:23]A kommunisták a hozzájuk beállt kisnyilasokat ott próbálják elrejteni, de hogy a szócdemeknél milyen sok van, azt meg ki akarják mutatni, meg hogy a kisgazdapáknál milyen erős a reakció.

[00:38:36]Szóval ezek azért ezek azért mennek.

[00:38:36]Meg hát azért abb az értelemben, hogy például egy komplett populációs svábok nem szavazhatnak, kizárjuk választójokból őket, vagy ugye az, hogy egyes pártok nem indulhatnak el, és nem azért, mert nem tud elég aláírást összegyűjteni, hanem mert egyszerűen nem, mert hogy ő nem és kész.

[00:38:51]Igen, ugye?

[00:38:53]Vagy komplett?

[00:38:53]Tehát, hogy azért az is fölveti a kérdést, hogy rendben van, nyilaspárt, hungaristákat föloszlatták, de mondjuk a magyar élet pártja, amelyik ugye a Horti korszak kormánypártja volt, önak azért hát egy hatalmas gyűjtőpárt volt, ugye jó néhány olyan képviselője van, ak tehát ennek a pártok közötti válogatás azon szintén kimeríti, tehát hogy ismét csak azt mondhatjuk, hogy ott 445 479 választások közül a 45-ös a legd demokratikusabb, de azért teljesen szabadnak azt se mondanám, ahogy Áron is ezt fejtette ki.

[00:39:28]Ugye a beszélgetés végén egy zárógondolatot hadd kérjek önöktől, hogy mi az, amit amit tanácsolnának, ajánlanának, hogy két választást összehasonlítva vigyen magával a néző és gondolkodjon el rajta, mert érdemes.

[00:39:44]Ez ugye mindig nehéz, amikor a történésznek már nem csak a történelmi eseményekről kell beszélnie, hanem hanem ugye ez a história, ezt mágisztra vít, hogy a történelem az évet tanítómestere.

[00:39:56]Én szerintem azt a azt a reménytelenemben is reménykedést, ami 1945-ben a a magyar választók többségét jellemezte, hogy itt itt lehet csinálni egy saját magyar világot, nem kell egy külső diktátumhoz igazodni, hanem hanem minden látszat meg minden tapasztalat ellenére ez ez lehet a saját országunk.

[00:40:23]Ehhez én is tudok kapcsolódni, hiszen a 20-as évek elején is éppenséggel volt honnan fölállnia az országnak és egy saját magyar utat választani, amit amit jelentős részben Betlen Istvánnak a politikai lángelméjeeres hozott létre.

[00:40:37]És még annyit tennék hozzá, hogy azért a kontextust, összefüggéseket mindig érdemes alaposan mérlegelni, a dolgot komplexitásában nézni és ennek nyomán kialakítani az álláspontunkat.

[00:40:49]Nem csak egy-egy külön kiragadott ilyen-olyan tény vagy értelmezés az, ami egy egy álláspontot, egy véleményt, egy értékítéletet megalapozhat.

[00:41:02]Nánai Mihálynak és Máté Áronnak köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[00:41:05]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:41:07]Ennyi fért ezen a héten a Farkasveremben be.

[00:41:11]Akik a YouTube-on néznek minket, kérem lájkoljanak, írjanak kommentet, azt szereti az algoritmus, illetve küldjék el azoknak, akit esetleg érdekelhet.

[00:41:20]Az 1922-es és a 45-ös választásokat hasonlítottuk össze.

[00:41:23]Jövő héten folytatjuk.

[00:41:25]Én Velkovics Filamos voltam.

[00:41:27]Viszontlátásra.