Farkasverem - Magyarnak lenni menő!!! - Hír.FM

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:00]Ez a Farkasverem, a HíFM történelem órája és a nemzeti sorstragédiánkról, Trianonról fogunk beszélgetni itt a az évforduló kapcsán.

[00:00:15]Földrajzi történelmi stratégiai, gazdasági érvekkel próbálta annak idején Naponyi bizonyítani, hogy a történelmi Magyarország fenntartása az jobb lenne, mint a felosztás.

[00:00:24]Azóta bebizonyosodott ez az igazság.

[00:00:29]jobb lett volna, de hát nem így történt.

[00:00:31]Bali János, a Nemzet Stratégiai Kutatóintézet Kutatási stratégiai és koordinációs igazgatója az egyik vendégem szerok és természetesen Máté Áron a Nemzeti Emlékezet bizottság alelnök.

[00:00:42]Szervuszvusz köszöntöm a hallgatókat 106 éve történt a trianoni vagy akkor írták alá ezt a bizonyos trianoni békeszerződést a mai gyerekeknek.

[00:00:50]Én a saját gyerekeimen teszteltem, hát eléggé az angol úgy mondja ezt, hogy bukis ilyen könyvízű.

[00:00:58]Ez a 100 év.

[00:00:58]Holott a feleségem Kolozsvári születés és a fél család tulajdonképpen Kolozsvári.

[00:01:04]Hol és hogyan találkozunk Trianon emlékezetével most a mindennapokban?

[00:01:09]Hát egyrészt az iskolai oktatás fontos szerepet ad ennek a témának, de itt a főkérdés, amit te is felvetettél, hogy hogy ez egy dolog, hogy tudnak Triarról a mai fiatalok tehát tankönyvi formában megtanulják, csak már ugye kihaltak azok a generációk, akik még akár nagyszülői, szülői szinten tapasztalták, ráadásul vannak még rá, és ott él a nagypapa.

[00:01:32]De hogy aki 20-at átélte, vagy 20-at követően mondjuk vagonlakóvá vált volna, tehát ez már az emlékezetből is.

[00:01:38]És nekem is az egyik fő kérdésem, hogy rendben, hogy hogy lexikálisan megtanulunk valami, de fáj-e még?

[00:01:45]Ugye volt egy mondás, hogy nem tudom, hogy Patrubányhoz vagy másokhoz, hogy az az a magyar, akinek fáj Trianon, hogy egy fiatal, aki megtanulja, fáj-e még?

[00:01:52]És ez a fájdalom a legfontosabb kérdés, hogy hogy érzékennyé tehetjük-e a fiatalokat, hogy valamilyen valamilyen fájdalom, büszkeség a magyar történelem kapcsolatban azontól, hogy lexikális tudássá válik elérhető, mert ez a leg legfontosabb kérdés.

[00:02:07]Ttáty ennek a kulcstényezője a személyes kapcsolat, hogy kinek milyen személyes kapcsolata van Trianonnal.

[00:02:12]Nem nem tudom, hogy van-e olyan magyar családa, a hát bocsánat.

[00:02:16]Tehát ö tehát a ti családotoknak is van személyes kapcsolata, hogyha a feleséged való.

[00:02:25]Igen, de én ezt egy kicsit máshonnan tehát nem persze az, hogy hogy ott egy hallatlan sérelem ért minket, ami ami nincs megbeszélve, mert gyakorlatilag megbeszélhetetlen persze a fájdalom és így tovább, de de én máshonnan közelíteném meg.

[00:02:42]Tehát szerintem az egy nagyon jó ötlet volt, hogy a nemzeti összetartozás napja lett bevezetve, vagy hogy nem a fájdalom, hanem tehát a másik, amit amit szerintem azért átélhet a mai Magyarországon élő ember, hogyha elutazik és most szándékosan nem Erdélyt mondom először, elutazik mondjuk a Tátrába.

[00:03:11]Tehát a a Tatránsky magisál az a turistaút, ami körbemegy ott a a Magastátrán, azt azt a Magyar Turisztikai Egyesület jelöltek ki, és ők ők taposták ki.

[00:03:22]már amennyire ugye tehát azért ez nem egy hazai turistaút, szóval magas hegységi turistautak azért némileg mások, de meg az ottani menedékházak egy részét ótátraf az az teljesen bocsánat a hűvös völgyi úton meg fenn a normafánál lehet még néha ilyen ilyen házakat látni de siófokon például akkor például a fürdők ugye pöstyén de mehetünk lejjebb is amik esetleg már elhanyagoltak tehát herkes fürdő és így tovább vagy vagy akár az újabbak Palics eleve az, hogy ezeknek a városoknak van egy magyar neve.

[00:03:55]Tehát most kérek jobban rááll arra az ember szája, hogy Szabadka, mint arra, hogy Szubotika, vagy mondjuk arra, hogy Szent Tamás, mint arra, hogy Szerbobrán.

[00:04:05]Tehát, és még mindig nem mondtam Erdélyt, de emlékszem, hogy például 2010-11 körül a Budapest Csíkszera, biciklis verseny meg volt hirdetve.

[00:04:22]Ezt ezt még az akkori Navracsics minisztériumban dolgozó Lánci Tamás kezdeményezte, és azzem két vagy három alkalommal meg is rendezték, és ez egy óriási élmény volt, mert ugye egyébként ez azért egy kihívás ezt a bicikli távot megtenni, meg azért van benne némi szí, van benne névi.

[00:04:39]Na de pusztán az, hogy ott ott csoportosan mennek magyarok, akkor esetleg adott helyen magyarok üdvözlik őket, akkor előjönnek a régi történetek.

[00:04:49]Szóval csak azt akarom mondani, hogy ezt az egészet el lehet mesélni egy új köntösben.

[00:04:53]Én úgy fogalmaznám meg, hogy tetszik, nem tetszik az egész Kárpátmedence a mi otthonunk is.

[00:05:02]És ezzel ugye nem bántottunk senkit.

[00:05:04]Igen.

[00:05:04]És egyébként nagyon jó program a határtanulú program, amit szinte a 10-es években vezettek be, hogy diákokat csoportosan utaztatnak határon túli vidékekre, hogy lássák, hogy ott is élnek magyarok, mert sajnos azért a Kádárkorszak megtette a maga romboló hatását, hogy hogy sokan azt gondolják, hogy hogy tudnak beszélni magyarul ezek a románok, mondjuk, akik megjelennek egy HR rendszámú autóval határon, hogy hogy hogy tanultatok meg ilyen jól magyarul?

[00:05:31]Ez a fő kérdés.

[00:05:31]Sajnos ez a 40-40 50 év ez megtetteát.

[00:05:34]Úgyhogy ezekkel lehet visszaépíteni.

[00:05:36]Tehát nyilván a történet sokkal jobban, sokkal többet tud nyilván a Kárpátm térről vagy magyar élet múltjáról, mint mondjuk egy átlaggyermek, akinek ezt a szívében föl kéne építenie.

[00:05:47]De ez a történészek feladata csak ezt elmagyará.

[00:05:51]Hát a a média feladata is sajnos a média nagyon egyoldalú, tehát azt mondjuk, hogy há politikai meg a tanároké meg szerintem hát több terület össze van.

[00:05:57]Három szocializációs mező van most egy fiatal esetében.

[00:06:01]Van a család, meg a húsvérkapcsolatok, tehát testvérek satöbbi, barátok.

[00:06:05]Van az iskola és van a média.

[00:06:08]És azt látjuk, hogy a média pláne a digitális korban, az internet korában egyre nagyobb feladatot ad a szerv, tehát az életszervezésnek egyre több feladatát látja el a kultúrafogyasztás, az információt, a kapcsoltartás egymással.

[00:06:21]És e ebben a térdben az iskolák ott van a nemzeti alaptanterv, azt is lehet módosítani, de az még semmi, vagy az még csak korlátozott hatással lehet, hogyha médiában nem próbáljuk meg ezeket a tartalmakat a fiataloknak frissen, korszerű szóhasználattal olyan formában átadni.

[00:06:37]Instagram sztori Trianonról nehéz kérdés.

[00:06:40]Akár hát jó, de mondjuk ne Trianonról, hanem hanem valami olyanról, ami ami ehhez mit tudom én munkácsi vár.

[00:06:47]Tehát vagy vagy vagy mondjuk a hármas határnak.

[00:06:52]Igen.

[00:06:52]Vagy vagy mondjuk a Berenckei Hágó vagy vagy érted?

[00:06:55]Szóval valami ilyesmi, ami ami pozitív kötődést ad, de mondok mást.

[00:07:04]Született a székelyföldi mesékből, legendákból animációs filmsorozat.

[00:07:09]Szerintem most azon kívül, hogy az egy tök jól van elmesélve, jól van megrajzolva társasáték.

[00:07:20]Csak azt akarom mondani, hogy hogy az ilyenekkel lehet visszahozni az egészet, mert valóban tehát a Kádárék erre szándékosan rámentek.

[00:07:28]Ugye a Kádár János ezt az egészet nyűgnek érezte a hátán.

[00:07:35]teljesen szürreális.

[00:07:38]1964-ben [torokköszörülés] Ruscov valami szokásos ilyen extravágás ötlete kapcsán egy levelet írt a testvérpártoknak, és a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságában egy vita bontakozott ki, mert mert a német lengyel vonatkozásban a határok kérdésére is kitért Ruscsova levelében.

[00:08:01]És hát akkor akkor egy vita bontakozott ki, és előljön a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságában Trianon.

[00:08:08]És és nem hiszitek el, Kádár ilyeneket mond, hogy öt szomszédunk van, és mind az ötnél van tőlünk valami.

[00:08:16]Azt mondja, hogy a a trianoni béke egy rabló béke volt, de én mint kommunista teszem föl magamnak a kérdést, hogy a szövetségesek nagyon helyesen helyre állították a státuszót.

[00:08:27]És akkor tehát hogy nem nagyon lehet érteni az egészet.

[00:08:33]És akkor ott a Nemes Dezső mond valamit, hogy hát ez csak egy bizonyos réteget érdekel.

[00:08:37]Erre Kádár azt mondja, hogy hát nem SF tárc azt mondta, hogy egy bizonyos réteget érdekel.

[00:08:40]Én megmondom, hogy kik ez a réteg.

[00:08:42]Munkások, parasztok, értelmiségiek mindenkit érdekel.

[00:08:47]És azt mondja, 18 éve ezzel küzködik a párt.

[00:08:50]Tehát hogy van a magyar politikai életben, bocsánat, volt, de talán van is, egy olyan szegmens, amelyik amelyik ezzel nem tud mit kezdeni.

[00:09:01]Most még egy mondatot talál.

[00:09:04]Ö 1968-ban, amikor Kádár úgy érzi, hogy a szovjetek megengedik, akkor akkor akkor Dubsekkel az egyik tárgyalás, amikor még DSEK ott létezik, kilátogat Csehszlovákiában, és ott ott beszél arról, de nagyon röviden, hogy ott van magyar kisebbség, akkor ott volt is valami mozgolódás, hogy hogy ugye alkotmányba foglalják őket, önrendelkezés satöbbi.

[00:09:29]Ez aztán ugye nem teljesült.

[00:09:33]mi helyt ezt ugye a szovjetek megindítják az inváziót, azonnal lecsavarja az egészet és akkor és akkor ez nincs.

[00:09:42]És akkor aztán a 70-es évek elejétől jön elő érdekes módon román viszonylatban.

[00:09:49]Na de az egész mögött mégis csak ott van az, amit a Jancsi mondott, hogy ugye a határon túl az egyből lerománozva és ennek ennek van egy egy hagyatéka egész a mai napig.

[00:10:02]Ugye Ruzzse Magdi, a jugócsaj.

[00:10:04]Ugye?

[00:10:06]Vagy vagy én hallottam olyat is, hogy hogy a hírekben bemondják, hogy a a szlovákiai felvidéki magyaroknak valami követelésük volt, vagy panaszuk volt.

[00:10:15]Ez most teljesen mindegy.

[00:10:18]És akkor ez azzem egy olyan 15 évvel ezelőtti sztori.

[00:10:23]Valaki megkérdezte, hogy miért költöztek oda, ugye?

[00:10:24]Tehát és akkor kiderül, hogy már az öreg apja is ott élt, meg annak az öreg apja is.

[00:10:30]Szóval, hogy ezek sajnos tényleg tényleg velünk vannak.

[00:10:35]A nagyon érdekes szerintem a generációs változás a hétvégén bérmálás volt.

[00:10:38]A elmentünk a bérma lányunknak a az ünnepségére.

[00:10:44]Egy ilyen kerti parti volt, és ott följött témaként katolikus iskolába járó gyerekekről van szó.

[00:10:51]hogy az egyik szintén erdélyi születésű mind a két szülő, hogy a gyereknek [torokköszörülés] a gyerek osztályában téma az, hogy hát a Pistikennek a szülei románok.

[00:11:03]Na most ehhez képest az én gyerekeim, meg ezek a gyerekek is, ahogy én látom, rajongva követik azt a Mr.

[00:11:12]Originality Csabika nevű csík csíki fiúnak a YouTube csatornáját, aki egyébként a Hargita és Kovászna megyei megyei futball meccsekről tudósít.

[00:11:21]Tehát ők meg kulturálisan valahol közel vannak.

[00:11:26]Meg a Bakosi Brothers is közel van kulturálisan.

[00:11:28]Igen.

[00:11:28]Na de igen, de ugyanakkor meg azt látom, hogy egy budapesti gyerek, nem tudom, egy Békéscsabaitól meg messze van.

[00:11:33]Szóval menny ezek nagyon bonyolult dolgok.

[00:11:36]Hogy lehet ezt keresztülvágni?

[00:11:37]Ezt a biztos, hogy a tudását és ebben valóban az oktatásnak, illetve hát a szülőknek nagyon nagy felelőssége van.

[00:11:43]És ha már Trianól beszélünk, akkor nyilván van egy előzménye, tehát a kiegyezés, tehát hogy Trianon valahol 5867-nél kezdődik és 2026-nál ér véget.

[00:11:53]Tehát nagyon jó, hogy beszélünk a következményekről, de volt egy előzmény is az oszták Magyar sztesése, hogy hogy alakult ajánlom Cseres Tibor vízaknai csaták című.

[00:12:04]Igen.

[00:12:05]És és én azt sem tartom mondjuk elrugaszkodottnak, hogy hogy a tragédiáinkat is éljük meg, hiszen valahogy a magyar törtelemi emlékezet alapszerkezete furcsa módon a nagy vereségeinkre épül, tehát Muhi, Mohács, világos, tehát Arad, Trian szemben az amerikai történet.

[00:12:23]És az a vicces, hogy hogy lehet, hogy hogy ez ezen olyan anyagból van, ami még jobban összehoz a nemzetet.

[00:12:29]Tehát ne féljünk, azzem, hogy a Otli Gézának van az iskola határon a Mohács évfordulóján keresztül gondolkodt arra, hogy milyen furcsa, hogy mi mi a legnagyobb vereségeinket a nemzet halálunkra emlékszünk, szinte azokat ünnepeljük, de ha meggondoljuk, hogy Mohács Magyarországon van magyar föld, és hol vannak az oszmántörökök, a szívós Habsburg birodalom satöbbi.

[00:12:49]Ezek mind eltűntek a föld színéről.

[00:12:51]Nincs kivel ünnepeljük a nagy vereségeinket.

[00:12:53]Tehát valam ez volt a lényege.

[00:12:54]Tehát le legyünk egy kicsit optimisták, hogy a ez a fajta halálnet nemzetiesítése nacenzáció, mint Gyáni Gábor használta ezt a kifejezést, ez nem olyan rossz feltétlenül, mert voltak ilyen nagy vereségeink, de aztán mindig ebből kijöttünk.

[00:13:08]Tehát emlékezzünk arra, hogy ebből fölálltunk és ahogy Áron is mondta, hogy nagyon jó, hogy a k 1920 tehát június 4-e az egy nemzeti összetartozás napja és nem a nemzeti busongás napja lett.

[00:13:22]Én én itt még a történeti vonatkozáshoz hadd mondjak valamit.

[00:13:24]A szocialista évtizedekben, tehát a kommunista diktatúra idején különösen 1956 után az volt [torokköszörülés] kijelölve, hogy Magyarország ugye nem csak vesztes a második világháborúban is, hanem erkölcsi vesztes is, tehát bűnös.

[00:13:45]Ebből következően a magyar nacionalizmus az tulajdonképpen fölösleges, kidobandó, meghaladott.

[00:13:50]Most én itt a nacionalizmust egy semleges értelemben használom.

[00:13:56]Nemzetközi szakirodalomban ezt tehát, hogy nem feltétlenül pejoratívan használják, hanem egy leíró, mondhatjuk nemzeti érzésnek, nemzeti identitásnak, de annak az intézményesült formájának is.

[00:14:09]És ugye 1956-ban a szovjet megszállók számára egy rémületes élmény volt, hogy hogy a magyar nacionalizmus tulajdonképpen milyen erős.

[00:14:18]A magy nemzeti érzés, mert mert azért [torokköszörülés] az mégis csak erről is szólt, ugye nem csak forradalom volt, hanem hanem egy egy nemzeti szabadságharc is.

[00:14:27]És innentől kezdve a magyar történészek generációi nevelkedtek abban, hogy hogy tulajképpen a saját bűneink lelplezése a fő cél, kvázi a magyar nacionalizmus megbélyegzése.

[00:14:46]Ha már említetted Cseres Tibort, ő is ugye megírta a hideg napokat, majd majd azt írja, hogy hogy ő 20 évig várt volna arra, hogy a DSL kollégák megírják ennek a pandantját, hogy mit műveltek a jugoszláv partizánok a Vajdaságban, a Délvidéken.

[00:15:00]Hát senki nem írta meg, mit ad Isten.

[00:15:03]És amikor 1986-ban megjelenik, ugye a nagy Erdély története, a háromkötetes munka, tartanak egy ilyen, hát ahogy történészeknél szokás, ugye megünneplik a könyvet, és akkor egy ilyen konferencia, ez Debrecenben volt, és ott is elhangzik, hogy hogy mindig nekünk csak a saját házunk táján kellett söpörni, és azt hittük, hogy ezt majd mások is csinálják.

[00:15:27]Hát nem.

[00:15:27]Tehát itt kialakult egy ilyen teljes aránytalanság.

[00:15:32]Én nem azt mondom, hogy ne írjuk le az árnyoldalakat, meg ne elemezzük, csak amikor amikor a másik oldal kvázi a román, jugoszláv, bocsánat, szerb, csehszlovák, szlovák történeti írásban ez nem egészen ilyen arányban jelenik meg, az egy az egy tévképzethez vezet.

[00:15:52]És én attól tartok, hogy ez ez a mai napig ennek van egy ennek leszármazása, és én félek, hogy ez nem idegen bizonyos nagyhatalmi elgondolásoktól.

[00:16:06]A a Szovjetuniónak a magyar nacionalizmusra maximum akkor volt szüksége, amikor a románokra kellett egy egész picit ráijeszteni.

[00:16:12]És ez jól követő, hogy kinyitják a csapot, elzárják.

[00:16:18]Akkor tehát, hogy és én én azt hiszem, hogy hogy azért ma is vannak olyan kollégák, akik számára a főrém, a 20.

[00:16:27]századi magyar nemzettudat, a tradicionális nemzeteszme, és és hát máshol ezt azért így nem látjuk.

[00:16:35]Igen.

[00:16:38]És ha már itt Cseres Tibor kapcsán irodalmat is behoztátok, én is had hozzak egy irodalmi példát.

[00:16:42]Szabó Zoltán, aki emigrációba készült, kényszerült nagy népi író volt, szociográfus, ő 42-ben megírta a szerelmes földrajc című munkáját, és tulajdonképpen ebben mondta ki, hogy a nemzettudat az nem politikai, nem a határok kérdése.

[00:16:57]Az a szívekben van, az érzelmekben van.

[00:17:00]Tehát Erdély, miért lehetne ugyanúgy magyar föl, mint románok?

[00:17:03]A románok is tarthatják ezt a nemzet részének, mint magyarok.

[00:17:06]Tehát ez nem kizáródók, hogy hogy határokat megközzük.

[00:17:10]És lásd 44-ben ugye visszaálltak altárok, tehát igaza lett, mert attól én még, hogy most Romániához tartozik magy Erdét magyar földnek tartom.

[00:17:18]A másik, hogy ebben ez a nacionalizmus, hogy én is úgy gondolom, ahogy teáron, hogy hogy ez egy ez egy nem semleges, ez egy ez egy törtelmi folyamatot leíró kérdés.

[00:17:26]Sőt, inkább ennek pozitív oldalait nézem, hogy itt itt I és Dula sajnos nagyon sokat rontott ebben a kérdésben.

[00:17:32]Megírta azt a híres publicisztikát, ami azt mondta, hogy a a nacionalista jogokat sért, a patriótai jogokat véd.

[00:17:38]Tehát szembeállította a patrióta és a nacionalista fogalmakat.

[00:17:41]És azt már nem elfelejtette hozzátenni, hogy mondjuk egy román patri oldaláról az én patriotizmusom az nacionalizmusnak tűnik.

[00:17:49]Tehát nem lehet a patriotizmus nacionalizmizus éles határok szerint határozni.

[00:17:54]Én csak azt akartam mondani, hogy szerintem a 21.

[00:17:57]század most már első harmadának a vége felé járunk tulajdonképpen hogy hogy szerintem az a magyar történetírásnak egy egy alapvető feladata lenne, vagy vagy kihívása, hogy összar történetbe gondolkozzon.

[00:18:15]Mondok egy példát.

[00:18:18]évekkel ezelőtt lengyel kollégák felkérésére írtam 1956-ról valami összefoglalót, és [horkantás] én ezt úgy csináltam meg, hogy hogy nagyon rövid, néhány mondatos k kit kitekintésekkel, tehát nem csak az, hogy mi történt Magyarországon, mi volt a Csesshszlovákiához tartozó magyarokkal, mi volt az erdélyi magyarokkal, mert volt tehát, hogy ott volt is miről írni.

[00:18:44]Jugoszlávia szerepe benne, ugye, vajdasági magyar közösség, hogyan fogadják az odamenekülőket.

[00:18:49]Szóval ezt lehet, csak azt akarom mondani, hogy hogy szerintem nekünk egy egy kárpátmedencei magyar történetet kell írnunk.

[00:18:59]Mert itt fölmerült többször ez a naci vagy nacionalizmus, patriotizmusnak a kérdése.

[00:19:03]Ugye a két világháború között ott a friss soknak a hatására gyakorlatilag Trianonnak a teljes tagadása, ugye revízió volt a magyar politika meg a közösségi kultúrának a meghatározó eleme.

[00:19:13]Aztán persze egy csomó egy kevés politikus volt az, aki aki azt mondta nagy revízió lehetség, vagy vagy igazából hosszúvon lehetséges.

[00:19:23]De a közbeszédben mindenképp az volt a a közvélekedés, hogy Magyarország teljes helyreállítása az egyetlen elfogadható dolga.

[00:19:30]Ez hol tart ma ez az ügy, ha már itt a a környező államokat egyáltalán ez a nemzeti összetartozás napja ez mennyire sérti, mennyire iritálja?

[00:19:40]Igen, teljesen igazad van, hogy hogy a Hordi korszakban hát ott minden tankönyv azt emelte ki.

[00:19:45]Most én néztem például matematika tankönyveket, földrajz, a földrarjz édes hazánk, nagymagyarország.

[00:19:51]És akkor ott van egy kis csonka hazánkat csak egy része volt.

[00:19:53]Igen.

[00:19:53]Része volt.

[00:19:55]És ott a nemzeti ima, a feltámadás, a revízió a nyelvtank tankönyvben a K betűt az Kolozsvár Kassa.

[00:20:00]Ezzel ezzel gyakorolták.

[00:20:03]Tehát, hogy ott mi mi teljes része volt Horti életrajzzal kapcsolatos.

[00:20:07]Veszünk az országzászló mozgalom, amit Urmáncándor indított szimbolikusan egyesítette az iredent a szobrok a dél észak, kelet és nyugat, ami a szabadságtérre, hogy a mai kodályköröndön is álltak.

[00:20:17]Tehát ezek mind-mind arra utaltak.

[00:20:18]Sőt, még a település névadásukban is láttuk, hogy amikor létrehoztak új városrészeket, kertvárosokat, például 18.

[00:20:25]kerületben, ott a utcák elnevezése az a külhoni magyar városokról, folyókról szólt, old, hargita satöbbi.

[00:20:33]Na most visszatérve kérdésedre, ma minthogyha lenne egy olyan tényleg ott sasad környékén, ott meg a árpádaljai soókról.

[00:20:42]Direkt direkt ezért, hogy tajonképpen szimbolikusan mi feledkezzünk meg, hogy elcsatolták, mert ez csak ideiglenes, de itt itt van egész Magyarország a törtelmi Kárpátmedence történ Magyarország.

[00:20:52]Ma furcsa hozzáállás az embereknek, mert vagy fő alatt valahogy a nyilvánosságot kikerülve van egy ilyen fajta igény, vagy az, hogy hogy ez egy igazságtalan dolog volt, ez nem mehet a végéig, de viszont hivatalosan sem a médiában, sem a politikai közbeszédben ez egy tabu tabúsított dolog.

[00:21:11]Tehát hogy hogy egyáltalán valais esetleg visszakerülnek, vagy valamilyen olyan formában, hogy ugye most azért küzd a kormányzat és mások, hogy hogy megjeljen a a határon túli magyar közösségek jogai.

[00:21:23]Szegény Szili Katalin próbálta az autonómia fogalmat, ki is volt nevezve egy ideig az autonómiári felelős miniszterelnök biztosnak, és nem lehetett az autonómia kifejezést egyáltalán a szomszédság, szomszédságpolitikai kapcsolatokban felhasználni, mert minden minden szomszéd ország óckodott magát autonómiá.

[00:21:42]Pedig ez nem nem feltétlenül tvöhető autonómiát jelent, kulturális autonómiát is jelenthet.

[00:21:47]Igen.

[00:21:47]Ugyan ugyanúgy, ahogy a kiegyezés után Magyarország is óckodott Erdély autonómián a kimondását, hanem véletlenül.

[00:21:53]Igen, igen.

[00:21:53]Úgy hát igen, de azért az egy kicsit más történet volt.

[00:22:00]Szerintem ezt tehát, hogy teljesen más 20.

[00:22:02]századi autonómia törekvés, állandántszigetek és így tovább mint déltiroli németek, mint mint a korabeli, ugye az ébredő nacionalizmusok korában.

[00:22:17]Oké.

[00:22:17]Azt igen.

[00:22:17]Tehát ők ők a Igen, az a román nagy Románia megteremtésének az első lépése lett volna.

[00:22:24]Igen.

[00:22:24]De én ezért mondom, hogy hogy pontosan az, amit a Jancsi is mond, hogy a történetmesélés felől érdemes kezdeni.

[00:22:30]Tehát például egy szovjet fogságba került magyarok százezreinek a történetét nem tudom úgy elmesélni, hogy ki hagyom belőle a Kolozsvárról elhurcoltakat.

[00:22:41]Nem tudom úgy elmesélni, hogy ki hagyom belőle a Keletfelvidékről elhurcoltakat.

[00:22:46]Ö mondok egy példát.

[00:22:46]Cse kollégák ö Csehországból és Szlovákiából ugye nagyon kevés embert vittek el gulágra, tehát kifejezetten a büntető javító nevelőlágerekbe, de de próbáltak olyan embereket találni, volt egy ilyen közép-európai program, akiket elvittek szovjet fogságba.

[00:23:06]Kolozsváron találkoztam velük, volt valami összejövettel, és akkor ott ilyen előadások satöbbi.

[00:23:10]És akkor mondja nekem a a Cseh kolléga, hogy hát ő teljesen meg van rökönyödve.

[00:23:14]Hát mindenki, akit elvittek a szovjetek, tulajdonképpen ő ő magyar, hogy hogy Szlovákiában is meg meg Ertben is.

[00:23:22]Hát akkor mondom, egy kicsit nyissuk ki a töri könyvet.

[00:23:25]Ögy a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a kommunista diktatúrák történetét, mondjuk mondjuk a kárpátaljai 1956-os mozgolódások nélkül.

[00:23:46]És ez most csak két példa volt.

[00:23:49]Tehát ez mind olyan, hogy hogy az egészhez közünk van.

[00:23:55]És és én szerintem ez nem egy olyan dolog, ami ami iredental meg nem tudom, ez egy olyan dolog, hogy ezek ezek természetes dolgok, tehát hogy ezeket nem lehet kidobálni a történelmünkből, és nem is kell.

[00:24:09]És ez pontosan úgy, ahogy a Jancsi mondta, ezeket ezeket föl kell eleveníteni.

[00:24:14]Na most nyilván ez csak egy része a történetnek.

[00:24:16]Ez csak egy része a történetnek.

[00:24:18]Egy másik része az, hogy nyilván 1920 óta a magyar külpolitika az egy kisállamnak a külpolitikája, és és gyakorlatilag ez ez rendszerektől független volt.

[00:24:37]Nyilván volt, ahol adott volt a az adott nagyhatalom, volt, ahol megválasztani lehetett.

[00:24:41]Hogyha különböző céljainkat el akarjuk élni, ahhoz kell egy külső nagyhatalomnak a támogatása.

[00:24:48][horkantás] Ugye ezt csinálták meg a soproni népszavazás esetében Olaszország 30-as évek végén főként Németország támogatta itt a a keverést.

[00:24:57]A Szovjetunió is támogatta, aztán taktikusan elhatárolódtak tőle.

[00:25:02]Ezt azért tegyük hozzá, tegyük hozzá.

[00:25:04]Ö nyilván utána a Szovjetunió adott volt.

[00:25:11]Ö de mégis a tehát például a Kádár is, ő mondjuk Kruscsov legjobb tanítványa volt egy ideig, aztán jött Brezselv, akkor megint ki kellett magát találnia.

[00:25:18]Tehát, hogy a a magyar politikumnak tulajdonképpen mindig el kell helyeznie magát egy nagyhatalmi rendszerben.

[00:25:29]És és tulajdonképpen ennek függvénye is, hogy hogyan fognak ránk tekinteni a körülöttünk lakónépek is, hogyan fognak ránk tekinteni és mi hogyan fogunk magunkra tekinteni.

[00:25:42]Ugye itt az volt a probléma, hogyha itt nagy hatalomról volt szó, hogy mindenki várta, hogy európai uniós egységcsatlakozás, sengenatárok megszűnnek, hogy alapvetően megoldódnak a külhani magyar közösség ügyei.

[00:25:51]És mit látunk, hogy a csatlakozás után több mint 20 évvel Benes dekrétumok még mindig ott vannak.

[00:25:58]Földet lehet elkoborni tőlük.

[00:25:59]Romániában a székely lobogót újra ott van.

[00:26:05]Újra ott van.

[00:26:05]Rabostani lehet két embert terrorizmusvágyával éveken keresztül.

[00:26:10]Nem lehet kitenni a székelyzászlót és még a legjobb helyzetben pont az a szerbiai magyarság van, amely nem Európai Uniós tag, és nincs engeni határ.

[00:26:17]Tehát, hogy abszurd a dolog, hogy hogy bocsánat, én nem azt mondtam, hogy minden esetben a revíziós célok, mert ugye Kádár Jánosnak ilyen nem is nagyon volt.

[00:26:25]És amikor ugye Ruscsov felkínálta neki azt a bizonyos, hogy a berekszászi járás az kerüljön vissza, mint ördög a tömjénfüsthöz, úgy állt hozzá.

[00:26:32]Én csak azt akartam mondani, hogy különböző célok.

[00:26:36]Ugye egy ideig Németország itt az, hogy egy új ipari övezetet hoz létre, az isképpen Magyarországnak is egy nemzeti célja volt.

[00:26:44]A német hatalomnak is egy olyan célja volt, ami nekik megfelelt.

[00:26:49]Tehát én csak azt akarom mondani, hogy hogy most nem én nem a revízió meg, hogy helyezzük el magunkat a t teljesen igazad van, csak hogy a revízió gondolat hártérbe szorul akkor, amikor Európai Uniós egység alakul ki, amikor nincsenek határok.

[00:27:03]Ez ilyen szempontból nem oldott meg semmit.

[00:27:04]Hát persze a nagy hatalmaknak az érdeke is ezek dinamikusan változnak.

[00:27:08]Hát Olaszország amennyire támogatta a soproni nép szavazást, Triesnél ugyanannyira azt mondta, hogy social van.

[00:27:14]Igen.

[00:27:17]A mi a helyzet a kettős állampolgársággal?

[00:27:18]Most ez egy kultúra.

[00:27:21]Hogyan értékeljük ezt most?

[00:27:21]Kulturális gesztus, valódi integrációs eszköz.

[00:27:23]Mit oldott meg?

[00:27:25]És mit nál?

[00:27:25]egy egyrészt egy valódi integrációs eszköz, de tulajdonképpen gesztus megadása azoknak a különi magyaroknak, akik elvesztették az állampolgárságokat és a nagyszüleik szüleik ugyanott élnek a szülőföldjükön, magyar földön.

[00:27:37]Tehát most kialakult Szlovákiában miért nem sikerült akkor ezt mégs?

[00:27:41]Mert ott ott ott a helyi politika, tehát a szlovák politikum kizárta azt, hogy valaki kettős állampolgár legyen.

[00:27:46]Tehát akkor lehet magyar állampolgár, hogyha lemond a szlovák állampolgárságáról.

[00:27:49]Ezt tette egyébként most Gubik László vagy korábban, aki a Magyar Szövetségnek most a pártelnöke.

[00:27:56]Akkor Magyarország előbbre jár ennek a trianoni traumának a feldolgozásában, mint a szlovákok mondjuk.

[00:28:01]Hát igen, mert nekik nem trauma, bocsánat.

[00:28:04]Tehát hogy én ezért mondom, hogy hogy ezt nem feltétlenül innen hát egyenesen Romániában ugye ünnepnappá tették.

[00:28:11]Tehát, hogy hogy ezért mondom azt, hogy az, hogy Magyarország egy-egy nagyhatalmi rendszerben, nemzetközi rendszerben el tudja magát helyezni a térképen, és uram bocsán szerepet tudjon találni magának, az az mindig a magyar politika kihívása lesz.

[00:28:28]És ne felejtsük el, hogy hogy azért a többi, tehát ugye Kossut elmondta világosan, hogy ezek a legjobb esetben is csak másodosztályú hatalmak lesznek, vagy még azok sem, és mindig külhatalmaknak lesznek kiszolgáltatva.

[00:28:42]Na most tehát én ezért mondom, hogy a nagyhatalmi elrendezéstől nagyon sok minden függ, attól, hogy Magyarország megfelelően tud-e magának választani egy együttműködő nagy hatalmat.

[00:28:53]Nyilván egyik sem szeretett szolgálva, tehát ugye erre is azért tekintettel kell lenni.

[00:29:01]Szóval az, hogy hol van a mi helyünk a térképen, tulajdonképpen ez a a 21.

[00:29:07]században Trianon hagyatéka.

[00:29:08]Egy alárendelt szerepben vagyunk, egy állandó bocsánatkérésben, egy egy visszaszorulásban, vagy pedig otthon érezhetjük magunkat az 1100 éve lakott.

[00:29:20]Egyébként nagyon fontos ebben a a külső kapcsolatrendszer megerősítése.

[00:29:24]Ez nem feltétlenül csak nagy politikára vonatkozik.

[00:29:25]Mire gondolok én.

[00:29:27]Mondtad, hogy magyar állampolgárság.

[00:29:30]Tehát jelenleg körülbelül 11 millió magyar állampolgár van.

[00:29:32]Magyarországon él 9,s fél millió és nagyjából másfél millió él külhban vagy külföldön.

[00:29:37]De hogy nagyon fontos számunkra, ha már nemzet stratégiáról beszéltünk, a kulturális nemzet.

[00:29:44]És ez lehet egy olyan széles akár 15 milliós, tudom, hogy mindenki felkapja a fejét, mert ebben én olyanokat is felsorolok, csak egy vagy két példát hadd mondjak, mert Szűcs Sándor volt 56-ban az Áhonyi állomásfőnök.

[00:29:59]Hát nyilván felszedte a síeket satöbbi.

[00:30:02]Norvégiába ment, és ott megszervezte a vasúttárságot.

[00:30:07]Ő elvett egy norvég nőt, a lánya Szűcs Nordeng Unibet.

[00:30:11]már egyetlen nem beszélt magyarul, de tartotta a magyarságát az az édesapján keresztül.

[00:30:16]A lányai pedig Krisztina és Katarina Nordeng, Switch Nordeng pedig Magyarországon tanultak a sote angol titkárságán, tehát idejöttek.

[00:30:25]Na most ők őket én a magyarsághoz sorolom még akkor is, hogyha nulla nyelvtudás van.

[00:30:30]De az érzelmek vagy például 94-ben egy expedícióba mentem vagy jutottam el Izraelbe, ahol a Berettyó völgyéből ki kie települt, tehát aliárzott magyar érzelmi zsidóság még élő idős embereit kerestem fel, és emlékszem Víder Mincire vele magyarul készettem interjút Tela Aviv Jafó területén és nagyon jókat beszélgettünk.

[00:30:51]Na most őt is a magyarságos sorolom, mert valami kötődés most, hogy másod kötődés vagy harmad kötődés, tehát a 15 millióban és ha ezeket a kapcsolatokat rendszerezzük, intézményesítjük akár, ezek nagyon fontos országok felé nyitnak kapukat és nagyon fontos kulturális kapcsolatokat lehet építeni, és ezzel erősítjük a Magyarországot és a a Kárpát magyarságot.

[00:31:11]És ez 100 éve küzdünk ezzel, hogy mi a magyar.

[00:31:13]Előszedtem a könyvescról a Szegfi Gyulának azt a gyűjteményet.

[00:31:15]Ez a 30-as évekbe készült mindenféle szempontból.

[00:31:19]Közben itt beszélgetünk erről a kivándorlásról, tehát több hullámba zajlott a kivándorlások, de most a mai napig is százezzres nagyságrendben élnek Nyugat-Európában, Amerikában zömében fiatalok, és egy csomó gyerek már ott születik.

[00:31:31]Tudnak még magyarul jobb esetben, rosszabb esetben már nem is.

[00:31:35]Szóval hogy állunk ezzel a kérdéssel, hogy a fiatal meg elvándorló generációk ezt az örökséget hogyan viszik tovább?

[00:31:45]Hát itt egyrészt a a közösségeken keresztül, tehát vannak olyan cserkész közösségek, ugye egyházi közösségek, amelyeket a magyar nemzetpolitika el tud érni.

[00:31:54]Gazsó Dániel, aki ennek a nagy szakértője, de ő is, ővel is beszélgettem, hogy igazából nem tudják az egyéneket elérni, akik nem tartoznak egy magyar diaszpóra magyar közösséghez, akik hetente nem járnak mondjuk magyar iskolába, vagy vagy olyan helyre, és ezeket kéne megfogni valahogy.

[00:32:08]Most az, hogy ez az online térben több ilyen próbálkozásban pedig nagyon fontos, hogy ezeket megragjuk, hogy pont most van egy szakdolgozóm, akinek a szakdolgozatát javítottam, aki a Genfi magyarságról írt ott élt 20 éven keresztül, és már 18 éves korában költözött vissza Magyarországra a szüleivel.

[00:32:27]És és nagyon jó élményekről vagy nagyon érdekes megfigyelésekről írta, hogy a genfi magyarság hogy szerveződött.

[00:32:34]És hogyan?

[00:32:35]Hát igazából azt kifelejtette, hogy Magyarországgal milyen kapcsolatban voltak.

[00:32:38]Tehát amikor kivándoroltak, ők szinte elszakították magukat teljes mértékben a nemzeti közösségtől, és ott próbáltak meg a hé magyarokkal.

[00:32:44]Valamily sajátos ger hogy az 56-osokkal, mert ugye akik fiatalon ki vándoroltak, azok már nem 56-osok, de mégis az 56-osok körébe kellett elhelyezkedniük magukat, és az 56 kultúzott nagyon erősen él Genfiarok körében.

[00:33:00]2050-re mi lenne a a helyes stratégia, hogy hogy ezt a nemzeti összetartozás napját ugyanígy lehessen ünnepelni?

[00:33:06]Mit nehéz dolog ez?

[00:33:10]Hát igen.

[00:33:10]Szóval a demográfia az az nagy az mindig is a a történelem első legfontosabb hajtóereje volt.

[00:33:19]Tehát én nem tudom, hogy ezen a téren lesz-e változás, vagy vagy akár csak a változáshoz közelítő, ismét közelítő fejlemény.

[00:33:29]Tehát egyrészt a demográfia a kérdés, a másik pedig az, hogy el tudjuk-e mesélni a mi magyar sztorinkat úgy, hogy hogy az egy az egy felemelő oldott, vonzó dolog legyen?

[00:33:40]Nem lehetetlen.

[00:33:43]Tehát én most voltam Washingtonban a Kossut házban, ott a Hungary Foundation elég jó munkát végez ilyen szempontból is, és és el tudják adni.

[00:33:57]Tehát oddajött olyan is, aki már nem beszél magyarul.

[00:33:59]Jött olyan is, aki aki még beszél magyarul, de mondjuk a feleségével nem magyarul beszél, és így tovább.

[00:34:08]Tehát, hogy hogyha most nagyon csúnya szó, ezt a brandinget meg tudjuk csinálni.

[00:34:13]És egyébként ez ez sajnos a Kárpátmedencében az elszakított területekre is vonatkozik.

[00:34:22]Tehát az, hogy hogy mitől izgalmas, mitől jó, mitől ad pluszt az, hogy én magyarnak gondolom magam, miközben lehet, hogy egy csomó hátrányéri miatt, például Benes dekrétumok ügye, ami a mai napig hat.

[00:34:36]Én én azt hiszem, hogyha ezt sikeresen tudjuk megcsinálni ebben egyébként a labdarúgásnak és a külfon labdarúgó csapatoknak, de nem hát például a a DAC, akkor a a Sebsi Szentgy György, a Bácstopoly, tehát hogy azok körül azért kikristályoshat most nem csak a foci huligán rész nyilván [horkantás] sőt nem is elsősorban ez, és meg is követem ezeket a csapatokat meg a szurkolótár, hanem az, hogy az egy identitástképző történet.

[00:35:03]Én azt hittem, hogy a külföldön mondjuk az angol bajnokságban játszó magyarokról beszélsz, mert az is nagyon de az is, és az egy világhírt világhírt is tud generálni.

[00:35:12]Igen, ebben teljesen igazad van, de most ez csak egy szegmens, és ezért mondok egy másikat.

[00:35:16]Most ünnepelik ugye az Egyesült Álmok 250.

[00:35:21]születésnapját.

[00:35:21]Kevesen tudják, hogy az amerikai katonaságnál a lovasságot egy magyar huszártiszt, Kovács Mihály szervezte meg, meg képezte ki, és ő többek között ott a britek vívott egyik csete patéban, Charleston mellett el is esett.

[00:35:39]Na most ez egy ez egy hallatlan dolog, amire szinte az amerikaiak jobban emlékeznek, mint mint a mint a magyarok, mert nekik addig nem volt ilyen, hogy lovasság.

[00:35:52]Ugye ott az erdőkben a telepesek nem annyira lovon, mint inkább gyalog közlekedek.

[00:35:56]Meg meg ez, hogy jön egy külföldi hagyományok.

[00:36:00]Igen.

[00:36:00]Jön egy külföldi és és csak magyarnak, bocsánat csak szavad ne feled, magyar nyereknek nevezik és pont én a kultúrális örökség szakbizottság tagjaként sikerült átvinnünk, hogy most már hungarikum a magyar nyereg, mert ez az tiszafüredi nyergesek által készített sajátos nyeregtípus, amit a huszárok terjesztettek el Európáb és az amerik és ezt magyaroktól tanulták meg.

[00:36:18]Jó, csak most például egy egy mozgalom is indult arra nézve, hogy hogy ne csak 56-os szobrok legyenek, vagy hát ilyen emülékműfélecskék Amerikában, hanem legyen egy egy Kovács Mihály lovaszobor Charlestone városába.

[00:36:34]Tehát hogy ezekkel ezekkel az elemekkel azért be lehet lopni azt, hogy hogy magyarnak lenni menő.

[00:36:40]Tehát, hogy az az egy az egy plusz hozzáadott izgalmas élmény.

[00:36:46]Igen.

[00:36:46]Hát vagy a kaliforniai borászat megalapítás, tehát hogy hogy valóban talán kívül kevesebb ment meg furcsa módon, hogy pont akkor mondja Kossut Kossutot emlegetted, hogy amikor még nem volt internet, meg nem volt televízió, meg nem volt telefon, hogy hogy lehet az, hogy olyan kultusza volt Kossutnak, hogy amikor Amerikában éző tömegek tzrei álltak ott, tehát hogy hogy honnan hallottak a magyarságról, magyar szabadságharcról, reformkorról és mindenhol ovácival köszöntötték szemben Hajnaval, akit aztán leköptek Igen, hát az mondjuk a briteknél volt, deem Amerikában is leköpték volna.

[00:37:19]Nagyon jó, hogy ezt felhozod.

[00:37:21]Egy hallatlan kincs van egyébként az Egyesült Államokban, amikor Kossut odaérkezett, akkor nagyon sok amerikai iskolás gyerek úgymond fogalmaz, tehát a tanár kiadta, hogy akkor ebben a tárgyban Kossutról Magyarország írjanak fogalmazást.

[00:37:38]És ezek a mai napig kiadatlanok, meg megismeretlenek.

[00:37:44]Ön én én szerintem ezzel nagyon jó lenne egyszer foglalkozni, ezeket elővenni és akár egy szerkesztett formában közreadni.

[00:37:54]Kossuttal kapcsolatban azért megoszlak a vélemények az amerikai tevékenységéről, tehát hogy nem keltette jó hírét azért Magyar Szabadságharc némelyik szereplőjének egész konkrét hát meg az, hogy hogy Kossut megítélése, ő neki mindig volt egy ellenfele idézőben, vagy vagy a Széchenyi vagy a Deák, vagy a görgei.

[00:38:11]Tehát Rákocihoz képest, akinek mondjuk a szerepe makolátlan, mert ott mondjuk nem lehet azt mondani, hogy egy nagy magyarral szemben pozicionálta volna magát.

[00:38:20]Emellett óriási államférfi volt, de tényleg az, hogy a Széchenyivel, Deákkal, görgeivel vagy való viszonya az élet egy pontján, most lehet, hogy csak egy Kassandra levélrel gondolunk, az meghatározta a megítélésének ezt a fajta problematikusságát, vagy nem egyértelmű pozitívumát.

[00:38:35]Én azért megvédeném Kossutot, tehát az az amerikai jó néhány hónap az az egy diadal út volt.

[00:38:40]Tehát ezt nagyon máshogy nem lehet.

[00:38:42]És nem is érdemes.

[00:38:45]Inkább a magyar nemzetettudatra gondolok, hogy itt így hogy értékeljük.

[00:38:49]Ebbe nem értünk egy mit ajánlanánk előkerült itt a Cseres Tibor.

[00:38:52]Én nagyon ajánlanám Frederick Mortonnak a hajnali villámlás című könyvét, amelyik pont itt a monarchia utolsó évéről szól.

[00:39:00]Szóval mi az, amit ajánlanánk, hogy olvasson bele, nézzen bele, hogyha ha érdekli ez a téma, ha szeretnénk korszerű ismereteket brandingben előrelépni.

[00:39:13]Hát most már azért a Trianon témája, hogyha visszatérünk konkrétan Trianonra és hatásaira, például Ablonci Balázs munkásnak, neki volt egy Trianon lendületmunkacsoportja és nagyon sokat publikált ebből a témából.

[00:39:23]Persze volt olyan téma is, ami nem biztos, hogy a a közérdeklődésre számot tarthat, de ezeket kézbe lehet fogni.

[00:39:33]De nem csak ugye mondják, hogy a fiatalok leszoktak az olvasásról, hogy lehet, hogy több fiatal nézte 2024-ben a párizsi olimpián az utolsó számunkra érdekes számot, a női ottusa döntőjét.

[00:39:44]És azért az, hogy Gulyás Michel úgy nyert olimpiaaranyat utolsóként a magyarok között, hogy a Trianon kertben a franciát verte meg másodikként.

[00:39:55]Na hát ez kell, hogy nemzeti büszkeséget okozzon és egy kicsit jól esik oda dörgölni a franciáknak.

[00:40:04]Ez nagyon érdekes.

[00:40:04]Ezt példá én se tudtam, hogy nekem ez [torokköszörülés] összes tudés nem jó adat.

[00:40:06]Ez egy nagyon jó adat.

[00:40:08]Én egy másik szempontot mondanék.

[00:40:10]Nagyon izgalmas és elég vagány, értékőrző munkát végez.

[00:40:16]említetted a Gubik Lacit, az ő talán mondhatjuk így harcostársa a magyar ügyvédelmében az orosz őrs.

[00:40:22]Tehát ugye kiásnak elfeledett szobrokat, restaurálás és és mindez egy kultúrtörténeti vonatkozásban.

[00:40:31]Tehát itt nem revízió meg mit tudom én, vagy ilyen avittas dolog, semmilyen és csak egyszerűen az épület kapcsán így kiderülnek dolgok, hogy ehhez is közünk volt, ez is szép volt, ez is a mi világunk része, akár még ma is.

[00:40:47]Nem kell értékítéletet mondani, hanem hát a az az adott műalkotás az beszél magáért.

[00:40:51]Tehát ezek ezek időtő a az RMDS-nek volt egy nagyon szép programja, illetve 2020-ban, hogy hogy 100 év Erdélyben, 1000 év magyar vagy nem 1000 év Erdélyben és 100 év Romániában.

[00:41:05]Tehát, hogy ez ez egyébként az NSK-ban mi kiadtuk már nem csak román, hanem a felvidéki vonatkozásban a várakat és az erődített helyeket két vaskos reprezentatív kiadványban.

[00:41:13]Teljes felvidéki emlékezet, épített örökségi emlékezetnek a helyeit leírtuk.

[00:41:17]Ezek maguk beszélnek, tehát ezek nem a 20.

[00:41:22]század.

[00:41:23]Bali Jánosnak, Mátán Áronnak nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak.

[00:41:27]Köszönjük szépen.

[00:41:28]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:41:30]Akik YouTube-on követnek minket, iratkozzanak fel a Hír FM csatornájára, osszák meg ezt a tartalmat, lájkoljanak minket.

[00:41:35]Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, jövő héten folytatjuk.

[00:41:39]Én Velkovics voltam.

[00:41:41]Viszontlátásra.