Farkasverem - Amerika mindig történeteket mesél! - Hír.FM

[00:00:00]Üdvözlöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:01]Ez a Farkasverem Hír FM történelem órája.

[00:00:03]Akik YouTube-on követik a műsorunkat, kérem osszák meg, lájkoljanak, küldjék el barátaiknak, ismerőseiknek.

[00:00:10]Amerikáról lesz szó.

[00:00:13]Amerikáról Trump alatt kormányváltás Magyarországon kormányváltás közben után két vendégem van.

[00:00:19]Mind a ketten részt vettek ezen a bizonyos tanulmányúton, amiről ma szó lesz.

[00:00:23]Rózsa Dávid a Szécsyi könyvtár főigazgatója.

[00:00:25]Szervusz, jó reggelt kívánok.

[00:00:27]Szervusz, jó reggelt kívánok.

[00:00:27]illetve természetesen Máté Áron Nemzeti Emlékezetbizottság alelnöke, hiszen ez a műsor is a Nemzeti Emlékezetbizottság szakmai támogatásával jön létre.

[00:00:36]Szervusz!

[00:00:37]Szervusz!

[00:00:37]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:39]Nulláról indulunk tiszta lappal, úgyis tabularázan.

[00:00:42]Mi volt ez a kinek milyen milyen megbízásból, mennyi időre?

[00:00:47]Miért voltatok ott?

[00:00:51]És hol?

[00:00:51]Az Egyesült Államok Kőügyminisztériumának van egy egy programsorozata tulajdonképpen, aminek az a neve, hogy nemzetközi látogató vezető program.

[00:01:10]Most ez nyilván egy nyers fordítás international visitor leadership program.

[00:01:16]És itt ennek keretében különböző külföldi szakemberek csoportjait utaztatják be, és és az ott a az élet, a gazdaság, a társadalom legkülönbözőbb területein alkalmazott megoldásokat, intézményrendszert, az ott létező adott területtel foglalkozó intézményrendszert mutatják be.

[00:01:39]ö nekik és mi is egy ilyen csoportban voltunk.

[00:01:42]Ennek a utazásnak a témája a kulturális örökség megőrzése.

[00:01:48]Tehát ilyen formán történészek volt.

[00:01:52]Igen.

[00:01:52]Hát ugye ott volt a a Széchenyi könyvtár részéről a Dávid, ott voltam én a Nemzeti Emlékezet bizottsága részéről a Szentendrei szabadtéri Múzeum vezetője.

[00:02:06]Akkor volt a nemzeti levéltárból egy levéltáros, várkapitányság részéről volt valaki, budapesti történeti múzeum, szombathelyről a Szavária múzeum.

[00:02:21]Tehát, hogy egy ilyen kifejezetten ez a ez a múzeumi emlékezeti emlékezetőrző helyeknek a képviselője.

[00:02:34]Ahogy ahogy a névsort először megláttam, akkor azt azt érzékeltem, hogy hogy úgy hogy úgy nagyon gondosan válogatták össze az amerikai vendéglátóinkat.

[00:02:46]jelentkezni kellett, vagy ők bögtek, hogy kit szeretnének vinni.

[00:02:51]Megkeresték az egyes intézményeket, és a és az intézmények delegálhattak.

[00:02:54]Sőt sőt volt nem intézményi résztvevő és ugye Zubrecki Dávid építészeti szakíró személyében volt olyan társunk is, aki nem kötődik valamilyen intézményhez.

[00:03:13]Tehát azt lehet mondani, hogy a a kulturális örökség megőrzés területéről, illetve a illetve a a a kulturális újságírás területéről válogatták össze a 10 résztvevőt.

[00:03:32]És ahogyan Áron is mondta, ugye ennek a a legfőbb patrónusa az amerikai Külügyminisztérium.

[00:03:42]Egyébként ez az IVRP program, ez ez már évtizedek óta fut, és ez alatt az évtized ezek alatt az évtizedek alatt több mint 200000 résztvevő vett részt a világ minden tájáról ezekben a programokban.

[00:03:57]egyébként az az ott létünk alatt is volt kint más magyar résztvevő is, aki aki külföldi kollégákkal együtt egy teljesen más szakterületen ismerkedett meg az Egyesült Államok jó gyakorlataival.

[00:04:11]Vízügyesek voltak.

[00:04:12]Vízügy vízügyesek voltak.

[00:04:12]És ugye emellett kiemelendő még a Hungary Foundationnek a a szerepe, amelyik amelyik a ennek a két hetes programnak, amelyen részt vehettünk, a, hogy mondjam, a szellemi hátterét, és még sok egyebet is biztosította, és mindegyik városban, ahova eljutottunk, volt egy-egy egy-egy olyan helyi szervező intézmény, egy-egy helyi szervezet, amelyik az első pillanattól a az utolsóig gondoskodott rólunk.

[00:04:48]Na, mi történt?

[00:04:51]kézen fogták a csoportot, és tehát tulajdonképpen arról volt szó, hogy hogy két részre bonthatjuk a programot több értelemben is.

[00:05:00]Az első bontás az, hogy voltak a fővárosi programok és volt az összes többi.

[00:05:06]Ezt csak azért emelem így ki, mert mert ezek a fővárosi programok Washingtonban meglehetősen formalizáltak voltak, tehát öltöző fehérház meglátogatás.

[00:05:19]Nem, a Fehérház az nem volt a külügy volt az amerikai beügyminisztérium, ami ami azért jelentősen más, mint mint egy Európai Beügyminisztérium.

[00:05:31]Ö akkor volt a kongresszusi könyvtár, illetve a helyi nemzeti levéltár, mármint hogy az ottani.

[00:05:39]Ö, és ezek azért országos hatókörű komoly intézmények.

[00:05:46]Persze volt még egy-két más is.

[00:05:46]Tehát a Kossuttház, akkor egy társadalmi szervezet a magyarul nagyon pátoszosan hangzik, ez a Daers of American Revolution, az amerikai forradalom leányai, ugye, kicsit szabad fordításban.

[00:06:01]Ők is egyébként egy országos szervezet, elképesztő infrastruktúrával, könyvtárral és több száz taggal tegyük hozzá.

[00:06:09]És több 100z taggal.

[00:06:11]Igen.

[00:06:11]Tegyük hozzá.

[00:06:11]Ö, tehát ez volt az eg klassikus civil szervezet.

[00:06:17]Igen igen.

[00:06:17]Hagyományőrző is.

[00:06:21]Na mindegy.

[00:06:21]És és ez volt az egyik.

[00:06:21]És akkor ezen kívül voltak a a többi városban, ahol gyakorlatilag a a helyi nagy múzeumok, értékőrzőintézmények egy-egy munkatársával lehetett találkozni, néha az igazgatóval, néha az általa delegált tagkal, tehát többekkel.

[00:06:42]És akkor ami a magát a tevékenységet, általában úgy nézett ki, hogy volt egy beszélgetés ezekkel a szakértőkkel, intézményvezetőkkel, majd utána hát ugye lássuk, hogy miről is volt szó.

[00:06:56]Meg is nézhettük, meg is nézhettük az adott intézményt.

[00:06:58]Igen, egyébként volt lehetőségünk arra is a a nulladik napon, a lényegében a megérkezésünk napján, hogy hogy tegyünk egy nagyobb kirándulást Washingtonban.

[00:07:12]Tehát volt egy volt egy szervezet része is, ahol ahol történelmi ahol a város legfontosabb történelmi emlékhelyeit végigjárhattuk.

[00:07:23]És utána lehetőségünk nyílt arra, hogy a tizen akárhány Smissonian múzeumból annyit nézzünk meg, amennyit csak tudunk.

[00:07:36]Egyébként egyébként a a washingtoni nagy múzeumok azok mind ingyenesek, tehát a az állandó kiállításokat ingyen be lehet járni.

[00:07:44]Milyen mit tudott, mi az a jó gyakorlat, amit mondjuk a könyvtárból, a kongresszusi könyvtárból szerintem szerintem itt most itt itt most folyamatosan folyamatosan ekörül a kérdés körül fogunk majd körözni.

[00:08:01]Ugye azt kell tudni a kongresszusi könyvtárról, hogy a a világ legnagyobb könyvtára.

[00:08:10]És ez egy dolog, hogy ugyanúgy, mint ahogyan minden más nemzeti könyvtár mindent gyűjt, aminek az amerikaiakhoz köze van.

[00:08:21]De hát ezen kívül minden egyebet is.

[00:08:23]Tehát lényegében a a kongresszusi könyvtárnak a a gyűjtőköre az végtelennek mondható.

[00:08:30]Az ottani állomány az sokszorosa, mondjuk akár a amilyenknek is.

[00:08:38]Tehát egy egészen más nagyságrendről 100 milliós nagyságrend akartam kérdezni a Széchenyi könyvtárhoz képest méret gyűjtemény méret tekintetében.

[00:08:47]20szoros 20szoros ugye ami ami a könyvtárban rossz egyébként szerintem a magyar szán ami de ez egyáltalán hogy mondjam nem nem ez a Széchenyi könyvtárra dicsőz nem nem egyszerűen nyilvánvalóan nem országáról van szó nem egyszerűen a azért nyilván nem egyszerűen a a gyűjtemény nagysága a a lényeg a közgyűjtemények esetében is nyilván maga a maga az épület és maga az épület is lenyűgöző, a története is lenyűgöző, és erre erre nagyon büszkék is.

[00:09:25]És ami minden egyes állomásunkon kitűnt, az a az a Library of Congressben is teljesen egyértelműen látszott, hogy nagyon nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy hogy büszkén mutassák be a legféltettebb kincseiket.

[00:09:49]És az, hogy és az, hogy tulajdonképpen miért is fontos az a az a az az adott gyűjtemény, és mi az, amit kínálni tud az adófizető állampolgároknak.

[00:09:59]Ez egy nagyon hangsúlyos eleme volt az összes látogatásunknak, hogy mi végre fizetik az adófizetők ezeket a ezeket a ezeket az intézményeket.

[00:10:12]egyébként ennek a ennek a a leg ö a leglátványosabb példája az pont a pont a Belügyminisztériumnak a a múzeuma volt, amelyik egy külön egység abból a célból, hogy bemutassa a látogatóknak, hogy mi végre is van ez a múzeum, amelyiket egyébként az az 1930-as években hoztak létre.

[00:10:38]Ö és majd mindjárt visszatérek a mindjárt visszatérek a Library of Congressre és csak minden mindennel összefügg.

[00:10:48]És a a Belügyminisztérium ugye elsődlegesen a nemzeti parkok ügyeivel foglalkozik, illetve a illetve az őslakos ügyek tartoznak ide, és egy külön múzeumban mutatják be a tevékenységüket.

[00:11:05]Na most ugyanez ugyanez mindenhol mindenhol megjelenik.

[00:11:12]Legyen szó bármilyen jelentőségű gyűjteményről, a fő darabokat és a fő mondanivalót, azt azt mindenhol nagyon ügyesen és nagyon látványosan megfogalmazzák.

[00:11:25]Na most a na most a nagyok az amerikaiak.

[00:11:28]A a Library of Congressben a legnagyobb a lélegzettel állító élmény számomra akkor következett be, amikor a amikor a főlépcsőház egyik egyik keresztfolyosóján megláttam egy megláttam egy hatalmas szerkezetet, és közelebb létve lépve hozzá, megláttam a 42 soros Gutenberg bibliát.

[00:12:00]Na most ugye a 42 soros Gutenberg Biblia az világritkaság.

[00:12:07]Ugye ez az első Európában nyomtatott könyv 15.

[00:12:10]század közepe.

[00:12:10]Ez például folyamatosan ki van állítva.

[00:12:16]Néhány havonta átlapozzák a kollégák egy másik oldalra, hogy ott legyen kinyitva.

[00:12:27]És nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ez az a darab, amelyet kiállítanak.

[00:12:31]És a központi darab a ez a központi darab.

[00:12:40]Nálunk például nálunk például a 36 soros töredék 36 soros Gutenberg Bibliából találtunk néhány hónappal ezelőtt egy egy töredéket.

[00:12:48]Az is világritkaság.

[00:12:48]Az meg, hogy van egy teljes hiánytalan Gutenberg 42 soros valahol, az az egy egészen elképesztően ritka dolog.

[00:13:01]És ez egyben és ez egyben arra is rámutat, hogy milyen, mennyire mennyire komplex szövet az amerikai kultúra, hiszen mire büszkék, mi az, amit a kongresszusi könyvtár kitesz már a a a nagycsarnokába?

[00:13:21]A Gutenberg Biblia, a Németországban nyomtatott Gutenberg Biblia.

[00:13:27]Miután ugye az 1776-os függetlenségi nyilatkozatnak a 250.

[00:13:35]évfordulója van, és itt ugye erről is erről is érdemes megemlékezni, hogy ugye mindez ez a látogatás az Amerika 250 programsorozat keretében valósult meg.

[00:13:48]Egy külön kiállítás foglalkozik a a két Györggyel, ugye a Harmadik György angol királlyal.

[00:13:57]és George Washingtonnal az ő párhuzamos életrajzokat mutatja be egy kiállítás.

[00:14:05]És ami és ami szintén elképesztően érdekes, hogy mi az, aminek még külön term szentelnek a a kongresszusi könyvtárban.

[00:14:15]Ugye az alapító atyának a könyvtára ugye a a az angol-amerikai háborúban 1813-ban ugye az angolok lényegében fölégették Washingtont és nagyon sok kötet elpusztult a a kongresszusi könyvtár gyűjteményéből is.

[00:14:37]És Thomas Jefferson volt az ugye, aki a az amerikai állam egyik alapító atja, maga is amerikai elnök két cikluson keresztül, aki a könyv gyűjteményét fölajánlotta a az amerikai kongresszus számára.

[00:14:55]Ott aztán egy hetekig, hónapokig tartó vita bontakozott ki arról, hogy szükség van-e egy ilyen egy ilyen filozófiai meg bölcsészeti szakmunkákkal teli könyvtárral, miközben ők egy jogi szakkönyvtár volnának.

[00:15:11]És végül végül megvették Jeffersontól, és ez a gyűjtemény lett a mai kongresszusi könyvtár alapja.

[00:15:22]A rengeteg rengeteg kötet nincs meg a az eredetiek közül.

[00:15:27]És ezeket egyébként folyamatosan próbálják pótolni, és ennek egy nagyon érdekes installációt is kialakítottak.

[00:15:38]Nagyon sok minden jutott eszembe, ahogy Dávid fölvidézi, mihez lett volna kedved odaülni, belelapozni?

[00:15:43]Ö az az egyik az, hogy ha már a kongresszusi könyvtárnál tartunk, ugye a Dávid kiemelte, hogy a Guttenberg Biblia, ez nagyon nagyon erős üzenet.

[00:15:54]Igen.

[00:15:54]Hát szóval az alapító tortatyák, sőt hát maguk a zarándokok is, ugye a Mayflower és és a hálaadásnak.

[00:16:03]Szóval, hogy ennek van egy nagyon erős ilyen protestáns, kereszttyén biblikus alapja.

[00:16:11]Ö nyilván ö van egy van egy ugye a hegyen épült városképe, ez is benne van, de de az, hogy ennek van egy ilyen európai gyökere, na most ugye a Két György kiállítás, ez is valahol egy az európai kultúra másik gyökeréhez kapcsolódik, kinél volt először a párhuzamos életrajzok?

[00:16:30]Plutárkos.

[00:16:30]Tehát ez ugye erre rímeléssel egy kiállítás.

[00:16:36]A a másik ilyen, ami szintén ahhoz kapcsolódik, amit a Dávid mondott, a nemzeti levéltár, National Administration of Records and Achives, ott ott is van egy kiállítás, tehát ott is ez ez olyan úgy képzeljük el, mint egy nagy névjegy, hogy micsodás ez az intézmény, miért vagyunk mi, mit csinálunk, mi az a sztori, aminek az elmesélésében, aminek az építésében mi benne vagyunk.

[00:17:06]És hogy kezdődik az egész?

[00:17:08]Az ottani kiállítás az angol Magnakarta libertátumnak egy 1297-es másata.

[00:17:16]Ugye az eredeti az 1215, de hát ugyanúgy, mint nálunk az aranybullát ezt is egy párszor hát nem csak, hogy kiadták többször is, több király esetében.

[00:17:25]Ez az 1297-es másolat, mondanám, az eredetivel megegyezik, tehát hogy a Igen.

[00:17:36]ö film és tulajdonképpen ez is egy üzenet, és ezt ott el is mondták, mert én erre rákérdeztem, hogy hogy igen, tehát hogy hogy ezt tekintik egy ilyen alapkőnek, ahonnan ez az angol 100 történeten átívelő szabadságfogalom kiindult, és és hogy ebből fakad aztán majd a függetlenségi nyilatkozat, meg az amerikai alkotmány, meg annak a kiegészítése, a a jog jogok jegyzéke, a Bill of Wrights és így tovább.

[00:18:15]Én egyébként amikor Filadelphiában jártunk, mert ott is voltunk, ott van az amerikai függetlenességi háborúnak egy külön múzeuma.

[00:18:22]Ezt persze ők nem így hívják, hogy függetőlenségi háború, hanem amerikai forradalom.

[00:18:26]Tehát náluk ez a terminológia.

[00:18:28]És én akkor megkérdeztem, hogy a függetlőlenségi nyilatkozatnak ez a természetjogi meg az uralkodó és a és az alattvalók közötti viszonyát boncolgató rész az nagyon hasonlít amit a német alföldi rendek a saját szabadságharcuk idején 16.

[00:18:47]század végén kiadtak és ami ugye második fülö Pabsburg spanyol király tronfosztása volt ő alá tartozott egész Némettor Föld és tronfosztá és abban vannak ugyan és erre elmondta hogy nemrég ott járt náluk a holland királyi pár és hogy ők hoztak egy példányt ebből hogy tehát hogy hogy ezt más is tudja hogy persze ez az angol 100záz folyam ez ez abszolút létezik csak, hogy esetleg más európai hagyományok is becsatlakoznak.

[00:19:25]Nekem eszembe jutott, hogy egyébként Rákóci Ferencék írtak a hát magyarra úgy fordítják, hogy a magyar fordulatok története ez franciaul ugye revolúción, ezt HGában adták ki 1739-ben.

[00:19:44]Egy ilyen pamflet, de az is nagyon hasonló ahhoz, ami aztán később a függetlenségi nyilatkozatban megjelent.

[00:19:52]Tehát ez a kormány és kormányzottak, választott testületek, sőt mondanám, ami az amerikai alkotmányban is aztán megjelent.

[00:20:00]Úgyhogy nagyon érdekes volt beletapintani, hogy hogy mi az amerikai identitás magja tulajdonképpen.

[00:20:06]Aha.

[00:20:06]És még ehhez ehhez csatlakozva és visszautalva visszautalva a tálalásra, a bemutatásra, tehát a az amerikai levéltár mindezt úgy teszi ki, hogy az ember hogy az ember ne nem tud ne nem tud nem-e megrendülten állni ezek előtt a dokumentumok előtt, hiszen egy hatalmas rotundában egy egy hatalmas köralakú teremben vannak kitéve ezek a dokumentumok egymás mellett.

[00:20:42]Tehát azért ott látni a centrumban a függetlenségi nyilatkozatot, a Bill of Rightsot és a és az összes többit, az egy egészen elképesztő egészen elképesztő élmény.

[00:20:55]És mindezt hozzátenném, hogy hogy olyasmit is láthattunk, amit a amit a nagyközönség nem, mertogy levittek minket a a levéltár restaurátor műhelyébe.

[00:21:06]És mit restauráltak ott éppen az alkotmány 14.

[00:21:10]és 15 kiegészítés kiegészítésének az eredeti dokumentumait és ott voltunk ott voltunk ezektől néhány centire oké szórakoztató iparban, bemutatásban az amerikaiak verhetetlenek, tehát amiről ti is beszéltetek, én nyár tavaly nyáron voltam Orlandóan meg Floridában, tehát az amerikai űrhajózásnak a története az úgy be van mutatva, hogy azt a világon jobban pedig már valójában nem ők vezetik a világot.

[00:21:41]volt.

[00:21:41]Szóval szakmai szemmel hol tart az amerikai történész szakma, mondjuk összevetve a magyarra, mi mik azok a jó gyakorlatok, amiket onnan haza lehet hozni?

[00:21:51]Mi az, amiben mi előbbre vagyunk?

[00:21:56]Én jó, csak egy egy olyan megjegyzést hadd tegyek, hogy hogy ugye volt régen ez a kifejezés, talán még Rejtő Jenő használta, hogy hogy mi ez az amerikázás, tehát hogy lazázás, de de valójában azért vannak dolgok, amiket szó szerint halálosan komolyan vesznek.

[00:22:13]Tehát én egy korábbi látogatásom alkalmával ott ott a az őrt álló tengerész gyalogos rászólt a hangoskodókra.

[00:22:25]Azt hiszem talán ez a az Ábrahám Lincoln emlékművénél volt, hogy csönd, tehát ott ott elmélyedés csönd.

[00:22:32]És ugyanígy ebben a rotundában a nemzet fegyveres őr áll.

[00:22:38]Nem azért, mert ott bárki bármit akar, hanem megadjuk a tiszteletet.

[00:22:40]Tehát, hogy egy nemzeti szentély egyébként egyébként mint a magyar szentkoronát is.

[00:22:47]Igen.

[00:22:47]Szóval ez ez valahol valahol ezt azért jó látni, hogy hogy az egésznek van egy egy nagyon-nagyon komolyan vett alapja, meg hogy ez azért máshol is, meg hogy azért a pátosznak is néha igenis van helye, annak ellenére, hogy hogy nagyon praktikusan, látványosan és ízlésesen van elrendezve.

[00:23:06]Tehát semmi túlcsicsára ne gondoljunk, ha azt mondom, hogy pátosz.

[00:23:10]Nagyon jók, nagyon-nagyon jók, nagyon profik.

[00:23:12]Na most pont ezt akarom elmondani, a történetmesélés, amit amit el lehet tőlük vesni, nem csak a magyar történészmának az egész kontinentális, tehát az európai, most a briteket ebből kivenném, mert az inkább hasonló az amerikaihoz az én tapasztalatom szerint.

[00:23:30]Tehát az, hogy hogy ők el akarják adni, azt akarják, hogy odajöjjön az illető, és nem az, hogy jó, hát én megírtam 600 lábjegyzettel.

[00:23:40]Persze, mögötte van, mögötte van a tudományos feltáramunka, de úgy csinálják, hogy te vonódj be, te érezz valamit.

[00:23:46]Érezd azt, hogy ez vagy a te sztorid, vagy valami kapcsolódási pont, vagy vagy felkeltse az érdeklődésedet.

[00:23:56]És és ezek a múzeumok egyébként hihetetlen alapterületű múzeumok.

[00:24:01]Tehát most kis túlzással egy egy hipermarketet képzeljünk el, ahol nem a mindennapi élet árú cikkkeit árulják, hanem hanem egy hihetetően tudást és és talán élményt is.

[00:24:13]A talán azt azt láttuk, ö és most e körülözünk éppen, azt azt a azt láttuk ezekben a ezekben a múzeumokban, vagy mondjuk inkább úgy, hogy memória intézményekben, hiszen hiszen többféle többféle archívumban is jártunk.

[00:24:31]azt tapasztalhattuk meg ezek ezekben, amit amit amit a legjobb, leg művesebb történettudományi munkákat író angol és amerikai szerzőknél is gyakran tapasztalunk, hogy végtelenül szakszerűek, ugyanakkor a az üzenetet, a legfőbb pontokat rendkívül rendkívül szórakoztatóan tudják megí írni.

[00:25:03]Ez nálunk ez nálunk ritkaságszámba megy.

[00:25:07]Tehát a a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztéssel találkozunk.

[00:25:13]És volt, ahol volt, ahol ennek ennek voltak voltak némileg csiricsáréb megjelenítési formái és és voltak volt a például a a levéltárnak is a a levéltár pedagógiai részlege az egy az egy kifejezetten még még sok színnel is öiklet.

[00:25:40]fiatalokat Instagram Igen.

[00:25:40]Igen.

[00:25:44]Ugyanakkor ugyanakkor ott van a ott ott van a a a konkrétan kőkonzervatív rotunda.

[00:25:51]Tehát ezek ezek nagyon békésen megférnek egymás mellett, ahogyan a ahogyan a a különböző csatákról készült kisfilmek is ö lényegében mini néhány perces játékfilmes bejátszások is ott vannak.

[00:26:09]Tehát megvan az a meg megvan az a módszertan, amellyel a sztorit, a saját narratívánkat a lehető legegyszerűbben és leghatásosabban át tudjuk adni a a látogatónak.

[00:26:26]De meg is kapják a tiszteletet.

[00:26:26]Én azt tapasztaltam például tavaly otó Amerikában.

[00:26:29]Tehát az amerikai emberek megadják a tiszteletet ezeknek.

[00:26:31]Ott csak ott képeneverel be.

[00:26:33]Az, hogy valaki egy öreg űrhajós, aki kétszer körbement a Föld körül, azt a gyerekek névszerint ismerték és tudták, és autogramot kértek tőle, és aláírást.

[00:26:43]Szóval hol jön ez át, vagy mennyire jött jön ez át az amerikai hétköznapokban, hogy vannak ezek az intézményeik?

[00:26:52]Hát erre nézve én nem biztos, hogy tudok válaszolni, mert a mi hétköznapjaink, amit ott töltöttünk, jelentő, hát nem csak, hogy szerintem jelentősen különbözött egy amerikai ember hétköz napjaitól.

[00:27:03]Az biztos, hogy megkérdeztük Csonban a a városi múzeum, tehát nem egy nemzeti intézmény, nem is az, hogy egy kiemelt intézmény, mint mit tudom én York Townban a Nagya, emlékét őrző emlékpark és ö múzeum, hanem gyakorlatilag ezek egy helyi múzeum.

[00:27:25]Igaz, hogy az első ilyen jellegű volt Észak-Ameriká és így tovább, de mégis csak ez egy városi múzeum.

[00:27:30]De ők ők mindig megtalálják azt is, hogy miben emelkedik ki a tömegből.

[00:27:32]Ö igen, hogy mi az az egyedi, mi az az egyedi hozzáadott érték?

[00:27:38]és azt mondja, hogy 100 120000 váltogatójuk van évente.

[00:27:44]Tehát elmennek, és azért mennek el, nem csak azért, mert az ő sztorijuk, hát kicsit olyan, mint amikor az ember megnézi magát a tükörben.

[00:27:52]Itt ott esetleg igazít, többségében elvégedetten távozik már aki hanem azért is, mert egyszerűen jó, mert egy egy plusz tudást ad és egy élményt ad precíz is, vagy egy kicsit tupírozott sminkelt?

[00:28:12]Nem, nem ne.

[00:28:12]Egy pillanat.

[00:28:12]ami ami szöveges rész meg adat, ott nagyon jól megírt, de szikár tényállítások vannak.

[00:28:22]Nem olyan, ami ami elriasztó, vagy vagy ilyen sovánka, hanem egész egyszerűen elmondja azt, ami történt.

[00:28:28]Ö kevés kevés tárggyal, kevés szöveggel, de nagyon jól megválasztott tárgyakkal, nagyon jól megválasztott körítéssel és mindig pont annyi szöveggel dolgoznak, amennyi ahhoz kell, hogy az üzenet átjöjjön.

[00:28:46]Nem, nem, nem ömlik rád ö tonnányi szöveg a a falakról.

[00:28:50]Nem nyomnak agyon a tárgyak.

[00:28:54]Gyakran nincs is nagyon sok.

[00:28:57]Tehát nem feltétlenül nem feltétlenül beszélünk egy időt arra az emberbe, hogy ezt meg, hogy hatalmas tárgy tárgymennyiség volna eleve.

[00:29:08]Nagyon jól ki tudják választani azt, hogy hogy mi az ami illeszkedik a a a narrativ.

[00:29:14]Oké.

[00:29:14]Most már itthon vagytok egy hete.

[00:29:15]Jövő héten mi lesz a Széchenyi Könyvtárban?

[00:29:17]Hogy alakul át a Széchenyi könyvtárnak a gyűjteménye, hogy ilyen szórakoztató az a Széchenyi könyvtárnak a a gyűjtemény best practice hazahozott jó gyakorlatot.

[00:29:29]A a Széchenyi könyvtárnak a gyűjteményét azt nem kell átalakítani, mert azt már azt már kitalálta 250 évvel ezelőtt a nagyon fiatal Széchenyi Ferenc, hogy mit kell gyűjteni, és lényegében azóta is azt gyűjtjük és annál jobbat nem lehet.

[00:29:42]Oké.

[00:29:42]Nem volt nem volt precíz a kérdés.

[00:29:44]A amit amit nyilván nálunk is érdemes lesz majd adaptálni, az az például a a kiállításaink kapcsán ez a szemlélet.

[00:29:55]egyébként már évek óta próbálunk ebbe a ebbe az irányba menni, hogy nem ne nem az a nem az a lényeg, hogy minden egyébként a a filológusok számára fontos részlet ott legyen, hanem az a fontos, hogy a hogy a hogy a kincsek nagyszerűségét, illetve a illetve a akár a az adott az adott szűkebb szakterületnek a a szellemét azt kevés dokumentummal, viszonylag kevés szöveggel, de hatásosan tudjuk átadni.

[00:30:32]És itt itt bejön a a múzeumpedagógia szerepe.

[00:30:37]Ugye több múzeumban kifejezetten gyerekösvényeket meg családi ösvényeket is kialakítanak, ahol ahol rövidebben, de lényegében egy egy rövidebb útvonalon, de mégis csak ugyanaz a ugyanazt az üzenetet megkapja a látogató.

[00:30:54]Úgyhogy én azt gondolom, hogy elsősorban ez ez lesz az a ez lesz az, ami a a mi számunkra hasznosítható lesz a minden nemzeti emlékezetbizottság számára.

[00:31:07]Ez jó kérdés, mert mert mi elsősorban kutatómunkát végzünk.

[00:31:11]Nyilván mostanra már kialakultak olyan csomagjaink, ha szabad így mondani, amiben van egy utazókiállítás.

[00:31:18]Igen.

[00:31:18]Én azt mondanám, hogy hogy inkább egy szemlélet, amit onnan lehet meríteni, egy megerősítés.

[00:31:29]Ezek az emberek és ezek az intézmények tudják, hogy mit miért csinálnak, tudják, hogy mi a kiindulópontjuk, hova akarnak eljutni, mi a sztori, amit ők felvállalnak, és ha egyszer fölvállalták, akkor elmesélik.

[00:31:43]És és nem nem az állandó kételkedés meg persze odaírják, hogy meg elmondják, hogy itt esetleg ez most átfogalmaztuk az utóbbi években, erre nagyobb hangsúlyt helyezünk és így tovább.

[00:31:58]Ez mind benne van, de szerintem az ebből az egész amerikai történetmesélési gyakorlatból ami amit amit érdemes megszívelni, talán így fogalmazhatni, az, hogy van az egésznek egy íve, van az egésznek egy tengelye.

[00:32:14]Tehát el tudják magukat helyezni és és azt a helyet azt azt szépen föl is díszítik.

[00:32:22]Mi az az üzenet, ami végig átjött az összes intézménybe?

[00:32:25]Hát ez szerintem személyenként változik.

[00:32:28]Nekem az az üzenet, hogy itt van, tehát az első üzenet az, hogy van egy közös történetünk, és az mindannyiunk.

[00:32:34]Az az és amikor és amikor esetleg változik a befogadó közeg, mert hát az Egyesült Államok is változik demográfia, akkor nagyon nagyon praktikusan próbálják megtalálni azt, hogy hogyan lehet passzítani.

[00:32:47]Igen.

[00:32:47]Igen.

[00:32:47]Nem, tehát itt nincs szó múlthamisításról, vagy az, hogy kitalálnak valamit, ami nem volt, erről szó sincs.

[00:32:55]Megpróbálják megtalálni.

[00:32:58]Ott voltunk Jamestownban.

[00:33:01]Ez ez ma már egy nem létező város.

[00:33:03]Tulajdonképpen ez volt az első állandó angol nyelvű település Észak-Amerikában, Virginiában.

[00:33:11]És most ott egy nagy múzeum van a helyén, meg egy kis szabadtéri bemutatótér.

[00:33:18]És ott például azt mondja az igazgatónő, hogy most a kínai porceláról van nekik egy egy időszaki kiállításuk.

[00:33:27]hogy hogyan jelent meg a a legkorábbi időktől kezdve Észak-Amerikában a kínai Porceván.

[00:33:35]És akkor ezt a vasútépítésekkel meséljük el.

[00:33:37]Nem, nem, nem, hát ez már a 17.

[00:33:38]század legelejétől.

[00:33:40]Hát bocsánat, akkor is volt egy globális kereskedelem.

[00:33:42]Szóval ezt ezt azt hiszük, hogy ma találtuk ki, de szóval ez azért korszakonként nagyon erősen folyt, akkor már igen.

[00:33:48]És akkor akkor most erre is hangsúlyt helyeznek.

[00:33:56]Ugyanígy, ugyanígy foglalkoznak más társadalmi csoportokkal is.

[00:34:00]Tehát a a, hogy mondjam, a a sokféle szemlélet a a történelem megélésének és alakításának a sokféle szemszögből történő bemutatása is megjelenik, ahogy ö bevezetik a bevezetik a a a nagy narratívába a az őslakosok bemut az őslaposok az őslakosok mindennapjainak a bemutatását, a fekete afrikaiakolgaság kérdését Igen.

[00:34:33]Ami ami ráadásul ami egyáltalán nem ugranak előle.

[00:34:37]Sőt ennek és sőt ennek a kérdéskörnek külön múzeuma is van.

[00:34:41]Tehát a Smithon ilyen múzeumok közül az egyik az kifejezetten kifejezetten erre erre született, nem ugranak előle.

[00:34:53]ahogyan a ahogyan a női szemszög bemutatása is minden minden múzeumban nagyon hangsúlyos.

[00:35:01]Tehát látszik látszik az a az a törekvés, hogy minden társadalmi csoportnak a a történelmi emlékezete az megjelenjen a a kiállításokban.

[00:35:17]Emeljünk ki.

[00:35:17]Arra kérlek titeket, hogy egy-egy, ami különösen valamilyen szempontból különösen fontos volt, érdekes volt, megragadott, valami mi volt a leg Na most voltak szempontodból áll voltak olyan múzeumok vagy kiállító helyek, amik nem a kötelező program részei voltak, vagy hát nem az, hanem ilyen úgymond szabadon választható.

[00:35:40]Én sajnos Filadelphiában nem jutottam el a szabadkönyves templomba.

[00:35:42]Tehát ez is ugye európai szeme teljesen abszurdnak hat, hogy hát ott ki van írva, hogy ez az épület, itt a szabadkülös templom, az egyik kolléganő szerencsére kitűnő fotókat készített, turnusokat körbevezetnek.

[00:35:59]Viszont Filadelfiában ehelyett elmentem egy Olimpia nevű páncélos cirkálóra.

[00:36:05]Ez a világ legrégebb óta létező vagy hát folyamatosan úszóképes páncélos hajója már az 1897-es, bocsánat, 98-as spanyol-amerikai háborúban is részt vett.

[00:36:23]Ott horgonyozgat a folyópartján, Philadelphiánál.

[00:36:30]Ez egy kiállítóhely ma már, tehát be lehet járni.

[00:36:33]És amiért nagyon érdekes, hogy hogy a a Fülöb szigetek és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatát, tehát a filipino amerikai kapcsolatot nagyon érzékenyen mutatja be.

[00:36:44]Ugye hát ez egy ez egy rendkívül kellemetlen helyzet volt a Fülöp-szigetek emberek számára.

[00:36:51]ők ők ők egy önállóságot szerettek volna a spanyol gyarmatosítókkal szemben.

[00:36:55]Az Egyesült Államak jelentkezett, hogy majd mi segítünk, csak hát ugye ott is maradtak és a a az amerikaiak ellen is vívtak gyakorlatilag egy egyébként sikertelen függetlenségi háborút.

[00:37:06]De és ezt úgy mesélik el ennek a hajónak a kiállító terében, ami ami, hogy úgy mondjam, nem sérti az amerikai emlékezetet, viszont bőven megadja a méltóságot.

[00:37:19]a fülöb szigeteki embereknek és annak a nemzetnek.

[00:37:23]És ugye ráadásul ugye ezt követően, hogy a a 20.

[00:37:29]század elején ott berendezkedett az Egyesült Államok, ott ott egy olyasfajta fennhatóságot gyakorolt, hogy nem tudom utakat építettek, iskolákat, rengeteg tanár ment oda, tehát hogy ugye akkor még nagyon hittek ebbe, hogy a civilizációs küldetés, és ez komolyan is vették és gyakorlatilag ez ez hozta el ott a modern időket, és két-három évtizeddel később, nem is véletlen, hogy a japánok szirén hangjaira a fülöbb szigetek nem hallgattak, vagy csak egy ellenésző kis csoport, hanem hanem az amerikaiakkal együtt harcoltak a japán megszállóket.

[00:38:07]Na és és ezt az egészet, ahogy bemutatja ez a páncélos cirkáló, meg hát maga az, hogy egy ilyenel lehet az ember ugye magyar emberként, hát már csak emlékünkben őrizzük az adriai flottát, ami ami egykor volt.

[00:38:22]Tehát ugye ez ez önmagában egy óriási élmény.

[00:38:29]És és akkor van egy olyan idézet az egyik utolsó ilyen kiállító panelen, hogy nincs történelem, nincs nem vagy önmagad, no history, no self.

[00:38:39]Tudd, ismerd a történelmet, megismered magad, no history, no self.

[00:38:45]Tehát, hogy egy ugye egy ilyen szójáték az egyik ilyen leghíresebb filippinoamerikai professzor mondása.

[00:38:53]És akkor ezt ott részletezik.

[00:38:55]És engem ez nagyon megragadott, mert mert az összes intézménynek tajképpen ez a ez az üzenete.

[00:39:03]A az én számomra az én számomra több ilyen is volt.

[00:39:06]A szerintem aki aki csak megteheti és és fogékony a a történelem iránt, az az látogasson el egyszer Charlestonba, ami Délkarolina államban található, és egy egészen egy egészen más világ mint amit addig láttunk.

[00:39:32]egyébként négy négy fő négy fő bázisunk volt ezalatt a két hét alatt, és mindegyik egy-egy egy-egy külön külön világ volt.

[00:39:39]Tehát Charleston önmagában rendkívül érdekes, és nem vagyok a hadtörténet rajongója, de a USS Yorktown egy második világháborús repülőgép hordozó hajónak a a meglátogatása az az elképesztő élmény volt egyébként.

[00:39:59]Az utolsó történelmi tette ennek a hadihajónak az volt, hogy ők emelték ki a az Apolló küldetésről visszaérkező, az Apollo ny küldetésről visszaérkező kapszulát a a az óceánból.

[00:40:15]A Lincoln emlékmű, ahol ahol ahol letaglóz a a GTISburgi beszéd, amelyik minden idők egyik leghatásosabb, egyben legrövidebb szónoklata.

[00:40:27]És és ne feledkezzünk meg, ne feledkezzünk meg arról se, hogy Philadelphiában két egészen különleges programon vehettünk részt.

[00:40:35]Részint kisebb csoportokra osztot osztva meglátogathattunk egy-egy egy-egy családot.

[00:40:42]Ö mi két társammal együtt egy történészházaspárhoz kerültünk, akik elmondták, hogy a hogy a hogy a sőt ez ez bocsánat, ez nem is Philadelphiában volt, ez még ez még Charstonban volt, ez még Charstonban volt, akik elmondták, hogy a helyi hadtudományi egyetemen például a a mi korvináinkat tanítják a a történész történelmi ö kurzusokon.

[00:41:11]Tehát a az ajándékba az ajándékba vitt könyv borítójá rögtön fölismerte a rögtön fölismerte a a történész professzor, hogy ó, ez Korvina és egyébként folyamatosan figyeli, hogy hogy milyen tartalmakkal bővülnek a szolgáltatásaink.

[00:41:30]Tehát most azon kívül, hogy ez highjal keneget, azért azért arra is fölhívja a figyelmet, hogy hogy tudják, hogy mi zajlik a világban, és odafigyelnek rá.

[00:41:39]És Filadelfiában pedig lehetőségünk volt arra, hogy két csoportra osztva beszélgessünk egy állami iskola egy-egy osztályával.

[00:41:49]És hihetetlen érdekes volt gimnazistákkal beszélgetni több mint három- ne4yed órán keresztül, mert eredetileg egy tanórára volt tervezve.

[00:42:01]Aztán aztán végül annyi kérdés volt, hogy hogy hogy elhúzódott, és amire nagyon megtanítják az ottani diákokat, és minden erről szól a a a teremben is, azok a azok a beszédkészségek, a szónoki készségek nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy tudj kiállni magadért, tudj kiállni közönség elé és megszólalni.

[00:42:25]És ezt és ezt tapasztaltuk is.

[00:42:30]Fantasztikusan érdekes utazásról, amerikai tapasztalatokról mesélt be Rózsa Dávid és Máté Áron.

[00:42:34]Nagyon szépen köszönöm.

[00:42:36]Elrepült ez az idő.

[00:42:36]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:42:41]Akik esetleg YouTube-on néznek minket, kérem lájkoljanak, osszák meg, iratkozzanak fel a Hír FM csatornájára.

[00:42:47]Köszönöm szépen, hogy itt voltatok.

[00:42:48]Köszönjük a lehetőséget.

[00:42:49]Viszontlátásra jövő héten folytatjuk.

[00:42:49]Én Velkovics Filmos voltam.

[00:42:51]H