Az Öreg - A hit harcosa - Hír.FM

[00:00:00]Jó napot, jó estét kívánok a Hír FM rádió hallgatóinak.

[00:00:02]Az öreg mai vendége Bán János író, a Hunyadi sorozatnak a szerzője.

[00:00:10]Szervusz!

[00:00:10]Üdvözöllek!

[00:00:13]Szervusz!

[00:00:13]Köszönöm a meghívást!

[00:00:15]Áruld már el, hogy most János vagy, vagy Mór vagy?

[00:00:19]Hát János vagyok.

[00:00:22]Olyannyira, hogy a Hunyadi könyveket, hogy bármilyen regényt, amit írtam, amikor dedikálás van, akkor bár Jánosként írok alá.

[00:00:28]Tehát én bánmorként még nem tanultam meg.

[00:00:32]De miért tetszett ez a név, hogy More?

[00:00:35]Tudod, úgy volt annak idején, hogy amikor először írtam, és azok még skify meg fantasy történetek voltak, én akkor már újságíróként dolgoztam, és az nem tűnt szerencsésnek, hogy az újságírói munkát meg a esetleges ilyen irodalmi ügyeket keverjem, és akkor kellett keresni egy egy írói nevet.

[00:00:56]És mivel a akkori fantasy sorozatom, a Kárpátia az a magyar mondavilágból merítkezett, ezért az egyik első olyan fantasy szerző voltam, aki nem angol vagy valami külföldies néven publikált, mert azt mondta, hog hülyén nézne ki.

[00:01:11]Tehát ez egy magyar tematika.

[00:01:12]Kárpátmedencében játszódik a történet egy elképzelt idősíkon és akkor a hát a a Bánmor név tűnt nagyon praktikus.

[00:01:20]Tehát nyilvánvaló a jókai iránti tiszteletadás.

[00:01:25]Hát még a ahogy műveidet tekintem eléggé, hogy mondjam van termésed rendesen, írói termésed rendesen van.

[00:01:36]Hát akkor sokat írtál és sokat írsz.

[00:01:37]Igen, akkor még ez föl se merült, sőt az sem, hogy ez egy hosszabb ideig tartó folyamat lesz az életemben.

[00:01:46]Tehát én nem készültem írónak egyáltalán, és nagyon hosszú időbe telt, mire úgy úgy én én így magam is elfogadtam azt, hogy ez most már tulajdonképpen nem csak ilyen hobbi írogatás, hanem tulajdonképpen erre már lehet azt mondani, hogy hogy hát akkor író vagyok.

[00:02:03]Na igen, de hát gyakorlatilag ugyanakkor van polgári foglalkozásod.

[00:02:08]Kecskemétal polgármestere vagy.

[00:02:08]Azért ez egy érdekes dolog.

[00:02:11]Tehát több lábon állsz, hogy képzeld mindig volt, tehát én a az írást mindig főállás mellett gyakoroltam.

[00:02:23]Tehát én több mint nem is tudom 30 évig újságíróként dolgoztam, szerkesztőként lapoknál, nagyyei napi lapoknak voltam főszerkesztője, Szolnok megyében, rövid ideig Heves megyében kiadóvezetője.

[00:02:39]Aztán Kecskeméten dolgoztam, létrehoztam a médiacentrumot, ugye három évig az M5 csatornaigazgatója voltam, tehát nekem mindig volt egy főállásom, ami gyakorlatilag végig egészen idáig a a média világához kötődött, és emellett volt az írás, mint egy ilyen egy ilyen plusz vállalás.

[00:03:00]Akkor most csapjunk a Farbába.

[00:03:00]ugye hát jelentős politikai változás történt, és itt majd a kérdés az lesz, hogy mi lesz a kultúrával, hogyan alakítják át és az is, hogy ugye elindult egy nagyon kedvező folyamat és bizonyos szempontból neked is köszönhetően, hogy történelmi korszakok kat filmesítettek meg, vagy regényesítettek meg, és és ebben te élsz szerepet játszottál a Hunyadi korszak Hunyadi János Nándor Fehérvári csatának a hőse, és hát ugye a fia Hunyadi Mátyás az egyik legnagyobb és az utolsó legnagyobb királyunk volt, ugye?

[00:03:44]És te ebbe ástad bele magadat.

[00:03:47]És azt is tudom, hogy ugye erre várt a magyar társadalom, hogy végre a múltat, amit eltagadtak a kommunisták, amiről nem lehetett írni, most újra a múlttal vissza tudunk térni, tekinteni a dicsőséges múlthoz.

[00:04:09]Azt is tudom, hogy hogy komoly állami támogatást kaptatok, és kaptak azok, akik történelmi óttal foglalkoztak.

[00:04:19]Mit vársz te most, hogy mi lesz, hogy lesz ez?

[00:04:24]Hát ha ezt az egész folyamatot nézzük, akkor szerintem nagyon fontos azt leszögezni, hogy ha történelmi filmekről beszélünk, és a történelmi filmeken belül is, mert azért voltak történelmi filmek, de rendre most úgymond fogalmazzunk úgy egy némi leegyszerűsítéssel, hogy a a szocialista kultúrpolitikai idején, tehát azokban az évtizedekben néhány üdítő kiviteltől eltekintve a témaválasztás az általában ban magyar történelem tragikusabb, zordabb, depresszívebb eseményeires és jelenségeire szorítkoztak.

[00:04:59]Népirtások, levert forradalmak.

[00:05:05]Ezek között születtek csodálatos alkotások.

[00:05:07]Tehát amiről most beszélek, nem eszt nem esztétikai vagy vagy bármilyen más értékítélet, hanem a témaválasztás.

[00:05:14]Úgy is lehet ezt fogalmazni, hogy a magyar történelemnek a dicsőségesebb, fölemelőbb korszakai jóval ritkábban jelentek meg.

[00:05:21]Szóval megmutatkozott abban is, hogy nagyon sok történelmi karakter egyáltalán nem jelent meg filmvásznon.

[00:05:27]Tehát annak idején, mikor én ezt a folyamatot elkezdtem, ha erőteljesebben szóvá tenni, akkor mindig azt azt a példát hoztam, hogy azért az furcsa, hogy a magyar filmgyártás 120, most már 125 év alatt tulajdonképpen a államalapító királyunkról, Szent Istvánról mai napig nem készült komoly történelmi film.

[00:05:45]döbbenetes különb gondolj bele.

[00:05:48]Na most itt mindig hozzá kell tenni, hogy komoly történelmi film alatt én azt értem, ami nem musical, nem rajzfilm, nem filmégjáték, hanem feldolgozási módját és látásmódját tekintve a történelmi hősre koncentrál, és hagyományos eszközökkel mesél el egy történetet.

[00:06:06]Hunyadi Jánosról a mi sorozatunk az első mozgókép, ami valaha készült.

[00:06:11]Hát ugye együtt voltunk Vajdahunyadon néhány héttel ezelőtt, ahol még a román kollégák is elmondták, hogy hogy tulajdonképpen valamilyen fura oknál fogva, bár ők a nyilván a román narratívában hisznek, de örülnek ennek, mert legalább van Hunyadi Jánosról egy mozgókép.

[00:06:29]Nem az ő narratívájuk, ez a magyar narratíva, de hogy született valami ilyesmi.

[00:06:34]Nem véletlen, csak zárójábe mondom, hogy ugye Hunyadi Jánost a román parlament 2026ban, tehát hivatalosan Hunyadi János évvé nyilvántatta, mert úgy érzik, hogy egy kicsit nekik is kell a történelmi emlékezetben produkálni valamit.

[00:06:49]Szóval ezekben a régi évtizedekben mondjuk Várkonyi Zoltántól eltekintve igazán felemelő, most úgy fogalmaz, hogy a nemzettudatot építő és a a nemzeti büszkeséget erősítő produktumok nagyon kevés kis számban készültek.

[00:07:05]Szerinted János, mi lehetett az oka, hogy a 1945-től, ugye ami 48-ban, mikor hatalomra jutott Rákosi Mátyás, majd folytatódott Kádár Jánossal, miért szorították le a múlt feltárását?

[00:07:21]Tehát sőt ugye meg kell mondani, én történelemszakos tanár vagyok, magyar történel.

[00:07:30]Tehát én a magyar nemzet történetét vettem elő, ami 1896-ban jelent meg pótlólag, mert az egyetemen nem kaptam annyi információt.

[00:07:41]Tehát mi volt ennek az oka, hogy elhallgatták és és azért ez három generáción keresztül ez történt.

[00:07:50]Hát szerintem nyilvánvaló.

[00:07:50]Tehát a Rákosi meg a Kádárkor kultúrpolitikájában a nacionalizmustól és az iredentizmustól való rettegés az meghatározó tényező volt.

[00:08:01]Tehát ők úgy kezel, hát ugye egy internacionalista társadalmat épített.

[00:08:06]Igen.

[00:08:07]Az megint csak zárójebben mondom, hogy tartok tőle, hogy a szocialista táboron belül ezt egyedül nálunk vették ilyen komolyan.

[00:08:12]Tehát hogyha megnézzük a kor Cseszlovák, Csaescofile román, lengyel vagy a jugoszláv filmtermését, akkor azt látjuk, hogy a a ők igazából gond nélkül dolgoztak föl és készítették olyan történő filmet, ami a nemzeti büszkeségre épített.

[00:08:29]volt, hogy kellett ebben neki kis kompromisszumot hozni, de hát a lengyelek klasszikus hát és ilyen kijavic adaptációktól elkezdve egy csomó olyan nagy a lengyel büszkeséget erősítő történelmi filmet készítettek, ami az ő felfogásukban nem ütközött az internazionista társadalom építésével.

[00:08:49]Csináltak olyat is, tehát természetesen nálunk ezt azért véresen komolyan vették.

[00:08:54]Kétvesztett világháború, népirtások satöbbi.

[00:08:55]Tehát ezt tudjuk.

[00:08:58]Tehát ugye ez az a folyamat, amikor megszületett az a fura kifejezés, hogy miért magyarkodsz.

[00:09:02]Tehát és akkor ezért születtek olyan alkotások, irodalmi vagy filmalkotások, amelyek gyakorlatilag állandó nemzeti bűntudatot erősítették akár a hideg napok és sorolhatnánk közben még a hideg napokat láttuk, annak igazságát, elhallgatták azt a 40000art, akit a szerbe kivégeztek a második világháború után.

[00:09:24]nagyon jó példát hoztál, mert tulajdonképpen önmagában az, hogy elkészül a hideg napok, tehát a történelmi szembenézés én szerintem nem ostorozható.

[00:09:32]Ez egy ez egy történelmi folyamat minden népnek egyébként, de akkor minden nép nézen szembe a múltjának bizonyos dolgaival.

[00:09:42]Ceres ezt Cseres Tibor írta, ugye?

[00:09:44]De Cseres Tibor megírta a Bosszóbácskában című képet is.

[00:09:47]Igen, de annak meg nem lett visszhangja.

[00:09:50]Azt nagyon kevesen ismerik.

[00:09:52]Kevesen ismerik.

[00:09:52]nem is nagyon került be a a értelmiségi véráramba.

[00:09:54]Úgy voltak vele, hogy ez ez ne tehát fura perverz vonzódást érzett talán ma sem idegenes sok sok embertől a magyar értelmiség egy jelentős része a magyar bűntudatot feldolgozó produkcióktól.

[00:10:09]fogalmazzunk így a azokban a történetekben, és sajnos a történelem produkált ilyen eseteket, ahol a magyarság kárára történtek népirtások, borzalmak satöbbi, azt úgy úgy érezték, hogy ezt nem kell erőltetni egy nem csak a vérbosszóbácskában, hát arra emlékszem annak idején azt mondják, hogy ezt a szerbeknek kellene feldolgozni.

[00:10:29]Szerbeknek eszeába sincs ezzel ilyen ilyen mértékben szembenézni.

[00:10:34]Ugye az elmúlt években a magyar szerb kapcsolatok erősödésében azért ebbe történtek előrelépések, de én megnézném azt, hogy mikor készül szerb film Titó partizánjainak népirtásáról.

[00:10:44]Igen, de tudod, azt kell mondani, hogy a magyar értelmiség valamilyen módon, szóval nem érez empátiát a magyar történelemmel.

[00:10:56]És most így hirtelen eszembe jut a magyar alaptörvény.

[00:11:01]És nagyon érdekes kitétel, hogy 1944.

[00:11:04]március 19-étől 1990 májusáig a szabadválasztásokig nem volt független ország, nem volt szabadország.

[00:11:16]Szóval azt érzem és érződik, máik szinte semmiféle olyan együttérzés, empátia magyarság történelmével nem érződik.

[00:11:27]És ezeket a gazemberségeket, amiket elkövettek a gyilas időkben, majd a kommunista időkben, ezeket próbálják az egyiket fölnagyítani, a másikat kicsinyíteni.

[00:11:43]Igen.

[00:11:43]Igen.

[00:11:43]A az a helyzet, hogy ez ennek egyik oka az elmúlt 150 év történelmi kataklizmáinak a kibeszéletlensége.

[00:11:50]Azért ebben nincsen, ez nincs rendbe tévedt.

[00:11:52]Nemhogy nemzeti minimum vagy egyetértés nincs, hanem a leg a mai aktuál politikai választóvonalak is visszadatálhatóak ezekre a törtelmi kataklizmákra, hogy ki hogy ítéli meg.

[00:12:06]Tehát van, aki a vörös terrort tartja egyedül jelentősnek, van aki csak a fehér terrorról hajlandók beszélni.

[00:12:12]Aztán kiderül, hogy mind a kettőnél több áldozatot szedett a román megszállás.

[00:12:16]millió kibeszéletlen és jószerivel alig ismert történyt tényezőt kellene igazából egy kicsit erőteljesen megjeleníteni, de filmről beszéltünk, és ha belegondolsz, hogy ugye ehhez a 150 évhez tartozik a Trianoni Trauma.

[00:12:28]Tehát nagyon érdekes, hogy magyar filmgyártás ezen még mindig nem tud a most a játék törtelmi játékfilm, nem dokumentumfilmekről beszélek, igazából nem láttunk filmet.

[00:12:38]A Horti korszakba se olyan friss volt a seb és olyan fájó, hogy ha belegondolsz ott ott is csak nagyon érintőlegesen ott inkább a a tömegek szórakoztatásán keresztül próbáltak töltelmi témákat is megragadni.

[00:12:52]Hát a Kádár korban meg hát nyilvánvaló a Trianonról beszélni se nagyon lehetett.

[00:12:56]Hát meg a Horti korszak soros az egyet nem szabad elfelejteni.

[00:13:01]A voltak Horti Miklósnak a kormányzónak bűnei, de azért egyet nem lehet elvitatni tőle, hogy egy szétszaggatott vérző Magyarországotra állított, és méghozzá 25 év alatt olyan szintekre, hogy Európa egyik legfejlettebb ipari hatalma, gazdasági hatalma lett.

[00:13:24]De nincs kib ez sincs még rend.

[00:13:24]Ez erről kellene, hogy ez hogy történhetett meg.

[00:13:28]Mondok egy példát.

[00:13:28]Hát már jó 10 évvel lehet, hogy több is készült.

[00:13:30]Egy amerikai film Walking with Enemy címmel, nem is tudom mi a pontos magyar címe, ami a vészkorszaknak erről a szegmenséről szól.

[00:13:39]Ben Kingsley alakította benne Horti admirálist, aki ugye a Gandhiért többek között hát világszerte elismerések tömkelegét csöpörte be.

[00:13:49]Na most ez a film a viszonylag gyakran gyakorta vagy széles körben elterjedt narrativálval szemben nem sötét képet festett Horti Mikló szerepéről.

[00:14:01]Egy amerikai hollywoodi film volt egyébként.

[00:14:03]Paradox módon, ha jól emlékszem, Bukoresbben forgatták.

[00:14:06]Mindegy.

[00:14:06]A lényeg az, hogy például e ez a film szinte eltűnt még Magyarországon is a süllyesztőbe.

[00:14:11]Pedig a magyar történelemik legsötétebb időszakáról szól.

[00:14:16]érdemi ö ez egy holokauszt történet, de mivel nem ill bele abba a fő sodorvonalú narratívába, ami amiről most tulajdonképpen beszélünk, ezért tulajdonképpen e is így szépen elsikkadt, nem nagyon volt talán a jobboldali lapok foglalkoztak vele, mint mint egy érdekes üdítő kivétellel.

[00:14:37]És akkor visszatérve arról arra arra a vonalra, amiről beszélünk, a a Fidesz kormányzat alatt érezhetően szeretett volna a kultúrpolitika ezen változtatni, és azt mondta, hogy óriási adósságaink halmozódtak fel a magyar történelem kiegyensúlyozott feldolgozásában.

[00:14:51]És ezt azért vagyok kénytelen újrahangsúlyozni, nem arról van szó, hogy akkor most készüljenek a dicsőséges múltról.

[00:14:57]Tehát, hogy ez ez óriási tévedés ezt úgy beállítani, hogy ez a dicsőséges múltba való menekülés.

[00:15:03]Ez nem eszképizmus, ez egyszerűen a a kiegyensúlyozott történelem szemléletnek az alapvető feltétele, hogy ne csak a tragédiákról, ne csak a vereségekről, a borzalmakról, a néppirtásokról, a levert forradalmakról, hanem arról is készüljenek már filmek, ami amit jó megnézni olyan értelemben, hogy nem csak a szembenézés, a bűntudatkeltés, hanem esetleg valami más szempontot is elő tud venni.

[00:15:29]Bán János írói nevén Bámor.

[00:15:33]Szerinted hát mondjuk, hogy mondjam, ez a kérdés is fölösleges, de vannak hőseink, nagy hőseink, nagy csatáink, győztes csatáink.

[00:15:47]Hogyne, hogyne.

[00:15:47]Tehát azért nagyon hamis és hazug beállítás, hogy vesztes nép vagyunk.

[00:15:52]Hát nem lennénk itt, nem léteznénk.

[00:15:55]magyar történelem fényes korszakaiban vegyük Hunyadi Jánost, aki ugye Hunyadi korért a 15.

[00:16:02]század a középkor alkonja tulajdonképpen.

[00:16:05]Hát egy győztes hadvezérről beszélünk.

[00:16:07]Hát milyen vereségeket szenvedett?

[00:16:09]Hát Rigómező, várna borzasztó kat felér egy kisebb mohácsal gyakorlatilag mind a két ütközet.

[00:16:17]Igen.

[00:16:18]Nem arról van szó, hogy ezek csak fölemelő és csak győzedelmes időszakok.

[00:16:23]Arról van szó, hogy olyan időszakok, ahol egy másfajta gondolkodásmód jelent meg.

[00:16:28]És igen, vannak győzelmek benne.

[00:16:31]Tehát azért ez, hogy még 2025-ban is ott tartunk, hogy a még mindig vitatják egyesek, hogy például a pozsonyi csata egyáltalán megtörtént-e vagy sem.

[00:16:39]Szóval ez szörnyű hag én én ezt mind ugye 907 907 Igen.

[00:16:47]Én mindig elmesélem azt, hogy én történelem szakot végeztem ennek ellenől pozsonyi csatáról először én Afganisztánban egy amerikai ezzedestől hallottam.

[00:16:56]egy én ugye dolgoztam újságíróként nagyon rövid ideig Irakban, Afganisztánban, és ott egy amerikai ezzedessel beszélgetve, ott egy ismerkedési est volt, egy ez egy kiképző tábor volt, ahol amerikai és magyar tisztek próbáltak kiképezni afgán katonákat és hát a a tábor parancsnoka erősen mozódott a történelemhez civil civilként.

[00:17:20]És hát az első mondatai egyike volt ez, hogy hogy hát Battle of Presburg, ugye pozsonyi csata.

[00:17:25]Én én elég furcsán néztem rá, hogy mire gondolhat.

[00:17:30]És képzeld azt a nagyon bizar jelenetet, amikor észak-afgán hegyek között egy egy amerikai magyar táborban egy amerikai, egy színes bőrű 2 m magas amerikai ezedes elmeséli nekem a törtelemszakot végzett fiatal újságírónak, hogy Árpádék hogyan verték szét csapattestenként a magyarok elpusztítására érkező nyugati haderőt.

[00:17:54]Ugye izé na most én ezen erősen csodálkoztam, hogy hát ez és utólag én úgy gondolom, én nem vagyok történész, de úgy gondolom, hogy a 907-es pozsonyi csata a magyar történelem egyik a legmeghatározóbb ütközete.

[00:18:05]Ennek köszönhetően maradtunk meg a Kárpátmedencében.

[00:18:10]Erről sincs film.

[00:18:11]Hát finoman szólva erről sincs film.

[00:18:11]És én azt gondolom, millió példát lehetne hozni most tényleg.

[00:18:17]És nem a csak a nyugati kultúrában.

[00:18:18]egyébként a nyugatot most éri utól szerintem az a fajta szemlélet, hogy a szembenézés.

[00:18:24]Szembenézés mindennel, azzal is, ami ami ami az akkori korszakban nem biztos, hogy a legnagyobb társadalmi probléma volt.

[00:18:32]Most éri például nagyon jó például, hogy ma már például franciák nem naponal arról nem készítenének olyan filmet, ahol a francia gloár, a francia nemzeti büszkeség, mert már ők maguk is a történelem dicső időszakait másképp látják.

[00:18:46]Tehát a nyugati kultúrát is utolérte az, ami nekünk évtizedeken át kijutott.

[00:18:51]Ez a folyamatos fejrekoppintás, hogy ne magyarkodjatok.

[00:18:55]Hát azért nincs ilyen szerintem nem nem tudok franciául, de nincs ilyen ne franciás, de valóságban van.

[00:18:59]Tehát működik az a fajta depresszív nyomás gyakorlás, hogy ne legyél te erre büszke.

[00:19:08]Nem biztos, hogy erre lehetsz.

[00:19:11]Ugye János, te miért a Hunyadi korszakot dolgoztad föl?

[00:19:14]Miért Hunyadi Jánoshoz fordultál?

[00:19:18]ö a valahol a hit harcosának is nevezted őt.

[00:19:21]Miért volt ez ennyire fontos, hogy itt kell elkezdeni a történelem feltárását, nem vitatva, hogy meg kéne-e nézni Árbád Fejedelem győztes pozsonyi csatáját, vagy Szent István és a többi nagyjainknak az élete.

[00:19:43]azért nagyon jogos a kérdés, mert képzeld el, hogy amikor annak idején mi a Kiadóval megegyeztünk arról, hogy akkor én megpróbálok megírni egy regénysorozatot, ilyen nem volt akkoriban a magyar könyvpiacon.

[00:19:52]Tehát tacára annak, hogy a magyar könyvpiacon a külföldi szerző Robert Mernek a francia históriája meg sok más mű, ami nem egy-két, hanem akár 10 vagy 10 kötetnél több részben mesélt el egy történet, tehát nem voltak a magyar történelemről.

[00:20:08]És én azt mondtam, hogy hát ez azért fura, mert a magyar történelem hihetetlen gazdag.

[00:20:13]És a korábbi kérdésedre visszautalva, hogy hogy vannak-e hőseink, hát elképesztő karaktereink vannak.

[00:20:19]Tehát szerintem a magyar történelem téma, a karakterek, akik a magyar történelemet formálták, csodálatosak, tehát nem kikezdhetetlenek.

[00:20:31]Tehát én én abban nem hiszek, hogy hogy minden szempontból Piestára kell emelni valakit.

[00:20:36]Hunyadi Jánosról és én hát az elég sokat fogalkoztam az ő karakterével.

[00:20:39]Kiváló katona volt, ennek ellenére szenvedett pokoli vereségeket.

[00:20:45]Nem feltétlenül a maga hibájából, de hát mindig a a vezető vereség az vereség az nyugat-Európa mindig cserbehagyott bennünket rendre.

[00:20:53]Töb több többe többek közt ezért szerintem nem volt jó politikus.

[00:20:54]Tehát nekem az a benyomásom, ami kormányzóként sokkal több rossz kompromisszumot kötött meg.

[00:21:02]Tehát Dacár annak, hogy mellette volt Fitéz János, aki egy kiváló diplomata szerintem, de Hunyadi János sokkal jobb katona volt, mint amilyen politikusként megmutatkozik a cselekedetébe.

[00:21:15]Volt, hogy megszegte a szavát, tehát azért ne felejtsük el, hogy a Várna előtti törökkel kötött békét ő is aláírta, amit ilyen-olyanoknál fogva kénytelen ott meg.

[00:21:22]Tehát ők nem szentek.

[00:21:25]Ezek az emberek gyarló, húsvéremberek voltak egyéb dolgokról nem is beszélve.

[00:21:30]meggyőzésem, hogy ez minden történelmi hőse igaz, nem csak a magyarokra természetesen.

[00:21:33]Éppen ettől emberiek.

[00:21:33]És hogy miért a Hunyad kor nagyon sok más terv volt.

[00:21:39]Én nagyon szerettem volna az Árpád kornak így szépen akkurátosan neki indulni.

[00:21:44]De aztán arra gondoltam, hogy a Hunyadi kor talán azért izgalmas, és nem csak Hunyadi János személye, hanem a Hunyadi család három nem ismert nemzedéke, vagy jelentős nemzedékke.

[00:21:54]Tehát engem lenyűgözött az, hogy ez egy családtörténet.

[00:21:58]apa, Fiú, unoka, tehát Hunyadi János, Mátyás király és Korvin János.

[00:22:01]Három elképesztően különböző karaktert, tehát nem is tehát emberileg nagyon nagyon-nagyon más karaktert képviselnek.

[00:22:11]És viszont ez a három nemzedék az a parol, amben a három generációban megfigyelhető, hiszen Hunyadi János a semmiből emelkedik föl a történelem színpadára.

[00:22:21]Olyannyira, hogy hát a származásával kapcsolatban azért elég komoly viták vannak.

[00:22:26]Nem tudjuk, mikor született, hol született.

[00:22:28]Tehát tényleg a történelem ködéből ez a család Vajkal, az édesapjával, ugye Buti Vajk fölbukkan a történelembe, a fia pedig az egyik legnagyobb magyar király lesz.

[00:22:37]És a harmadik generáció pedig tulajdonképpen a beszélnek.

[00:22:40]Hát persze, hát és katolikus főurak, akik a keresztény hitvé védelmezői.

[00:22:48]Ezt egyébként a nyilván a korábbi időszakokban mindig nagyon-nagyon hangsúlyozták joggal, hiszen ők valóban a kereszténység védelmezői voltak.

[00:22:59]Számomra legalább ennyire fontos az, hogy ennek a nemzetnek a az utolsó olyan esélye lehetett talán Hugyani Mátyás uralkodása, ami alapvetően más irányba terelhette volna a történelmet.

[00:23:08]És ennek a mozgató rúgóit én nagyon izgalmasnak találom.

[00:23:12]Ha volt, mi volt az ő uralkodói koncepciója?

[00:23:15]Milyen magyar államat szeretett volna létrehozni?

[00:23:17]És ez emögött a történelészek közti éles vita húzódik.

[00:23:22]Az ő megítélésére.

[00:23:22]De amikor te ezt a regényt elkezdted, a sorozatot, a hunadi sorozatot, akkor még nem nagyon tudhattad, hogy mekkora veszélyel veszély jelent Európára, olyan kereszténységet el akarják törölni, mert tulajdonképpen úgy úgy a szembesülés olyan 20-25 évvel ezelőtt kezdődött el, ami most az utolsó 10 évben kulminálódott.

[00:23:49]Hát olyannyira, hogyha visszaemlékezünk rá, 2008-ban jelent meg az első kötet.

[00:23:58]Utólag én megkaptam azt is kritikaként, hogy én tulajdonképpen ezt a migránsválságot lovagoltam meg.

[00:24:05]Jelentem 2008-ban nem volt migránsválság.

[00:24:08]Tehát én erre azt szoktam mondani, hogy sajnos bocs, ezt azért nyugodtan fogjuk a történelemre.

[00:24:13]A törtelen Makacsú tudja önmagát ismételni és produkál olyan jelenségeket, amelyek korábbi évszázadokban így vagy úgy már megtörténtek.

[00:24:22]Pont ezért kéne tanulni a történelemből.

[00:24:24]Tehát szerintem a migráns kérdéssel kapcsolatos a nyilvánvaló, hogy a kelet-európai népek, a lengyelek, magyarok, a balkáni népeknek a látásmódja teljesen más, mint azon nyugat-európai népek látásmódja, akik például az osztrmánh hódítást nem élték meg közvetlen fenyegetésként.

[00:24:42]Pont azért, mert mi felfogtuk.

[00:24:44]Pont azért, mert a Magyar Királyság volt a a Keresztény Iszlám háború frontvonala évszázadokig.

[00:24:51]A lengyelek kaptak belőle, ők tudják, mit jelent ez a ez ez a veszély.

[00:24:56]Ö de ez már mind nagyon könnyen áttranszformálható aktuálpolitikai területekre, ami nem baj.

[00:25:02]A helyzet az, hogy a történelem így működik.

[00:25:05]Tehát, hogyha valaki most kicsit mélyebben elemezni a nyugat-római birodalom utolsó év évtizedeit, a népvándorlás korát, akkor lehet, hogy másképp viszonyulna a mai törtelmi kihívásokhoz is.

[00:25:17]És ezért nem tudok azzal mit kezdeni, hogyha azt a felvetésé és azt a látásmódot, hogy valaki nem tapsikol örömében a a most tapasztalható, elképesztő migrációs nyomás hatására, és ebben nem pozitív folyamatot lát, és arra hivatkozik, hogy de bocs, hát nekünk ebben van történelmi tapasztalatunk, de hát az a döbbenet, tudod, hogy hogy gyakorlatilag a 21.

[00:25:46]században vallásháború zajlik Európában, és hazudik mindenki, aki ezt nem veszi észre.

[00:25:56]a muszlimnak a térhódítása elképesztő magasságokban van.

[00:26:02]És ugyanakkor pedig európai vezetők, úgymond kulturált, civilizált európai vezetők, mint az Európai Unióban is nyíltan felvállalják, hogy igenis be kell engedni millió számra muszlim, iszlám vallású embereket.

[00:26:21]Tehát és most visszakanyarodva a Hunyadihoz, szóval Hunyadi nemcsak a magyar szuverenitásért harcolt, hanem a kereszténységért.

[00:26:33]És ezért óriási ennek a ezt, hogy ezt te megtaláltad, ezt a kulcsfontosságú kérdést, ami máig tart.

[00:26:42]Igen, de nem tudatosan és nem ezen okoknál fogva a történelem érte utól ezt a regénysorozatot, és a történelem hozott megint egy bizonyítékutó arra, hogy ez nem játék.

[00:26:54]Nemrégiben olvastam Eric Zemordnak a ess kötetét.

[00:26:56]A misét még nem mondták el.

[00:26:56]Ő egy francia zsidó polgári közegből érkező esszéista író, akinek a kötete erről a mai európai helyzetről szól.

[00:27:06]És végtelen fontos és szerintem kiválóan megfogalmazott gondolatokat tesz le az asztalra azzal kapcsolatban, hogy mi történik ma Európában.

[00:27:17]Tehát, hogy miről szól valójában a történet.

[00:27:22]A mi problémánk itt Magyarországon meg a lengyeleké az, hogy mi akár mondhatnánk azt, ugye hát a a orbáni külpolitika arra vonatkozott, hogy ezt nem elzárni fal, nem akarunk migránsokat.

[00:27:31]Probléma ennél azért összetettebb, mert ha Nyugat-Európa ilyen értelemben átalakul, megváltozik, hát az ránk is végzetes hatással van, ki fog hatni.

[00:27:42]Ha a német gazdaság szerkezete megváltozik, vagy intenzitása, hát az itt is le fog csapódni.

[00:27:49]Európa, akár szeretjük, akár nem, egy hajóban most képzavar, hogy egy hajóban vagyunk és erre olyan megoldásokat kell találni, ami amiben van egyfajta egyetértés.

[00:28:00]Igazából én ezt látom most tragikusnak a jelen korban, hogy vannak intőjelek.

[00:28:04]Egy példát ha mondhatok, ha ugye én mindig azt szoktam mondani, hogy a magyar török háborúk nem magyar török háborúk voltak, hanem keresztény iszlámháborúk, több oknál fogva.

[00:28:15]Ugye a magyar hunyadi korban se csak magyarok harcoltak a hunyadiak zászlai alatt velünk élő népekkel közösen.

[00:28:22]És valóban keresztény ö hitzá Jánosnak a jelenléte meg minden, vagy a vagy a fekete seregben csehek, németek, lengyelek, délszávok.

[00:28:32]Tehát ez egy nem ez egy keresztény, ahogy egyébként az osztrán birodalom hadseregébe se csak törökök harcoltak.

[00:28:40]Hát azért és azért mindig ott ott lebeg ma a Európa történelme fölött a keserű árulás és az ostobaság szelleme.

[00:28:48]Konstantinápai Ostoma, ami most ugye a 13.

[00:28:52]kötet fő témája.

[00:28:54]Ennek az írása közben döbbentem rá arra nagyon kellemetlen tényre, de nem ez soha nem tudatosult, hogy a Konstantinápolyt kelet legnagyobb keresztény metropoliszát ostromoló iszlám hadseregben kétszer annyi keresztény szolgált, mint a a védőseregben.

[00:29:11]Tajdképpen a bizánci birodalomnak a összeomlása, tulajdonképpen a kelet-római császárság összeomlásáról van szó.

[00:29:18]Gyakorlatilag Róma tűnik el némi túlzással a a térképről.

[00:29:20]De még egy utolsó gondolat ehhez, hogy hogy tulajdonképpen a ha belegondolsz, amikor a a törököket már a Habzburg időben kiűzik Magyarországról az 1700-as évek elején, mert a temesi Bálság az nagyon hosszú időn keresztül még török kézben van.

[00:29:39]Ugyanazzal a problémával néztek szembe a az akkori vezetők, a a Habsburg uralkodó, a a arisztokrácia, az egyház, amelyik visszakapja tulajdonképpen a magyar állam teljes területét.

[00:29:51]Be újra be kell rendezkedni, újra el kell indítani a az életet, a termelést.

[00:29:58]És mivel szembesültek, hogy nincs ember, aki dolgozzon, mert az ország egy jelentős része, a magyar alföldi jelentős része ki volt, kiirtották a törökök, elnéptelenedett, elpusztult.

[00:30:08]Ugyanazzal a problémával szembesültek, hogy nincs, aki termeljen, nincs, aki adót fizessen.

[00:30:13]Hát az egyháznak is kell adó, a királynak is kell adó, a a az arisztokráciának is kell bevétel.

[00:30:19]Ugyanazt a választ találták, hogy remek ötlet lenne ide betelepíteni más idegen ajkú népeket.

[00:30:26]Hát pontosan tudjuk, hogy a habzul uralkodók milyen óriási betelepítési programokat vittek ki.

[00:30:32]De igen, csak azok európaiak voltak és hasonló vallású a keresztény így van ennek ellenére a következmények Trionig vezettek.

[00:30:38]Tehát azért lehet, hogy a szerbek keresztények voltak, a románok is keresztények voltak, de azért nagyon jól tudjuk, hogy ha amikor a Délvidéken a szerbség elért egy etnikai százalék arányt, akkor ők onnantól kezdve azért küzdöttek, hogy az Szerbia legyen.

[00:30:54]Gyakorlatilag ezek a veszélyek, tehát fenn állnak, de hát most fokozottan fönn állnak, pont azért, amit mondasz.

[00:31:01]Beszéltünk arról még mielőtt bejöttél a stúdióba, hogy elmeséltem neked egy történetet, hogy hallottam, hogy egy magyar főpap katolikus azt mondta, hogy tulajdonképpen nem is olyan nagy baj ez a változás, ami történt, hogy a hatalomra jutott a Tisza, egy globalista párt, mert a Fidesz túlságosan szerette a keresztényeket és tehát a katolikus egyházat szorosabban fogva és hát aztán majd most meglátjuk, hogy milyen, amikor nem szeretik a keresztényeket vagy a katolikus egyházat.

[00:31:50]És ezt azért mondtam el, mert és megint csak a történelemre vissza vezetve, hogy ha megnézed, Szent István felvette a kereszténységet államalapító.

[00:32:06]Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a Mohács ühészig 1526-ig a katolikus egyház nemzeti egyház volt és hazaszerető volt és az élen harcoltak akárki ellen, a török ellen is, vagy a német vagy a tatár ellen.

[00:32:25]Ugye Tomori Pál a mohácsi csatában esik el katolikus érsek.

[00:32:34]És és itt jön, hogy eddig tart a katolikus egyháznak egy nagyon-nagyon pozitív korszaka, majd ezt a korszakot a három részre szakadt Magyarország után közfokozatosan átveszik a reformátusok, és akkor már nem a katolikusok igazából a hazaszeretők, hanem a reformátusok, a unitáriusok és íb Ez nagyon izgalmas kérdés.

[00:33:05]Én nem is én az egyházak világában nem vagyok ilyen mértékbenjátás, de azt szerintem a történelemből, ahogy mondod, kirajzolódik, hogy Magyarországon ugye Magyarországon mindig a protest érzület határoz meg mindent.

[00:33:19]Hát az április 12i választás is egy protestről szól.

[00:33:21]Valami ellen szavaztak az emberek.

[00:33:23]Én azt gondolom így a ismertelem alapján, hogy a református egyház alapvetően nemcsak vallási okokból erősödött meg Magyarországon, hanem a Habzurg katolicizmussal szemben.

[00:33:35]Tehát mindig volt egy nemzeti vonulat azért a református gondolkodásban.

[00:33:45]A katolikus egyház ezzel szemben nyilvánvalóan, hogy egy egy univerzális Habsburg, sőt keresztény pápa által vezetett hitben gondolkodik.

[00:33:55]Tehát Magyarországon a nemzeti gondolkodásnak azért soha nem vagy egy-két kivételtől eltekintve nem a katolikus egyház volt a zászlóvivője, hiszen egy sokkal nagyobb, globálisabb hát nézzük a Rákóci szabadságarcot, a Kossut ugye 1849-es szabadságkarcot.

[00:34:13]Igen.

[00:34:13]És ugye beszélgettünk valóban műsorat, hogy például a lengyel katolikus egyház valószínűleg azért tudott sokkal erőteljesebb nemzeti érzületben megfogalmazni gondolatokat és képviselni a lengyel nemzeti szabadság ügyét, mert nem volt más.

[00:34:30]Tehát a reformáció azért a lengyel királyság területén meg a lengyel köztársaság területén nem tudott gyökeret verni úgy, mint például a Magyar Királyság területén.

[00:34:41]Ezért mondom azt, hogy vannak üdítőkivételek.

[00:34:42]Tehát de még egyszer mondom, ez azért az egyháztörténetnek a a területe és világa.

[00:34:47]Én azt gondolom, hogy a az mélyen jellemzője a magyar históriának, hogy ez a protest.

[00:34:53]Tehát valami ugyanilyen alapon egyébként is ezt sokan szintén keverni szokták.

[00:34:56]Tehát a liberalizmus ugye az a klasszikus Deák Ferenci liberalizmus, a szabadelvűség, a Jókaifel, hogy azt sokan a mai globalista liberalizmushoz kötik.

[00:35:09]Nem a klasszikus Deák Ferenci magyar liberalizmus az nemzeti liberalizmus volt, és elsősorban a Habsburg konzervatizmussal szembehelyezkedve protestként fogalmazta meg a haza felmerésének a a a gondolatait.

[00:35:24]Azt lehet mondani, hogy az utolsó ö, hogy mondjam igazán nemzeti elkötelezettségű magyar főpapczenti József holc, aki aki a legvéresebb kommunizmus ellen lépett fel, mert tudta, hogy a hazája milyen veszélybe került, és hogy mi lesz ennek a vége.

[00:35:46]Igen.

[00:35:46]És ezért mondom, hogy hála Istennek voltak ilyen katolikus fülpapok.

[00:35:51]És hát amit a példád elején említettél, hát azért a hyunyadi korban egy katolikus érseknek, püspöknek nemcsak az egyházi ügyekkel kellett foglalkozni, ott volt a helye a harcpezőn, ahol a a hazáját meg kellett védenie a a magyar seregeknek, vagy a keresztény seregeknek.

[00:36:07]kötelessége volt, hiszen bandériumokat bírt, és azztergomiesek, az egészseknek katonai erővel, sokszor személyes jelenléttel kellett a hazát védeni, és nyilván ezzel együtt a kereszténységet is.

[00:36:25]Most egyébként ez az év ugye 2026 bővelkedik nagytörténelmi évfordulókban.

[00:36:36]Itt a ugye a Nándor Fehérvártól a Mohács Vész 1956.

[00:36:45]Igen.

[00:36:45]Igen.

[00:36:45]Ugye ezek a kérdőjelek, hogy ezek mennyire mondjuk a Nándorfehérvár most egyedül, amelyik fel van dolgozva, meg van csinálva, hogy mondjam, ami nagyon nagy öröm itt, azért ezek a évfordulók azért itt vannak és mi lesz itt ezzel a például a 70.

[00:37:11]az 56-os szabadságharcis fordulom évfordulójával, mert nekem félő ugye ugyanez, hogy mi történt ugye 2006-ban, mikor Gyurcsány Ferenc rendőr atakkal, terrorral verte szét a a szuverenitásért harcoló magyar tömegeket.

[00:37:31]Szóval mit mit látsz te itt most?

[00:37:34]És hogy ezek mennyire fontos csak a magyar történelemtudatban a az identitásban?

[00:37:44]Valóban nagyon szép kerekévfordulók évét éljük most meg.

[00:37:47]Nem tudom.

[00:37:47]Mondod, hogy Nándor Fehérvár?

[00:37:50]Tehát az 56 is, mondjuk, ha csak a ugye filmről kezdtünk a filmgyártásról beszélgetni, hát azért szerencsére számos hát ilyen-olyan, tehát nem ott azért azért születtek fural ilyen hunadi sormsorozat hozz hasonló átütő 56-os film meg kell mondanom nem született.

[00:38:08]Az nem, de ott azért mégis csak mivel ez közelebb áll a ma emberéhez, sokan megélték.

[00:38:15]Nem tudom, azt látom, hogy nagyon izgalmas kérdés, és bizony kemény dió, hogy például Mohács 500, tehát a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófájaként megismert, vagy vagy a köztudatban legnagyobb katasztrófaként élő vesztes ütközettel.

[00:38:33]Mit kezdjünk ma?

[00:38:33]Nekem ugyanilyen óriási dilemma például a ugye a június 4 a trianoni évforduló, ami ugye az nemzeti összetartozás napjaként mégis csak nem nem csak ez a sírós, borongós, busongós megemlékezés, de én azt gondolom, hogy például itt ezek azért kiváló lehető, egyrészt illő és méltó emlékezni azokra az emberekre, akik akik az életüket adták.

[00:38:59]és Mohács, hogy mondjam, felemelő üzenetein szerintem, de nyilván nem az, hogy vesztettek azok a a magyarok és a velük együtt harcoló egyéb keresztény katonák, hanem az az üzenet, hogy bizony vannak olyan csaták, amiket akkor is meg kell vívni, ha nincs esély győzni.

[00:39:17]Tomori Pál a csata előtt valahogy úgy fogalmazz, hogy itt néhány ezer keresztény vértanú fog halált halni.

[00:39:26]Tehát a én úgy gondolom, hogy az ők maguk, akik aznap fölsorakoztak augusztus 29-én ott Mohács mezején, nagyjából tisztá többségük tisztában volt azzal, hogy olyan harcot kell megvívniuk a királlyal együtt, aminek a ami amiben győzni nagyon kevés.

[00:39:44]Ez gyönyörű mondat, amit mondtál, hogy vannak csaták, ahol ahol a reménytelenség gondolatával akkor is ki kell állni.

[00:39:54]Ki kell állni.

[00:39:54]És ilyen volt 56.

[00:39:54]Ilyen volt 1956.

[00:39:58]Pontosan ez hihetetlen.

[00:39:58]És ezt nagyon-nagyon meg kell becsülnünk azokban az emberekben.

[00:40:03]Ezekben az évfordulokban nem a vereséget, nem a veszteséget látom, hanem azt látom, hogy hogy belegondolunk, hogy uram atyám, milyen emberi tartás ahhoz.

[00:40:14]És tényleg most csak mohácsra, ha gondolunk, hogy fölvenni azt a irdatlan páncélt, fölsorakozni tűzőnapon, szakadóesőben, szembenézni a világ akkori talán legerősebb hadseregével, amelynek egy egy olyan haderővel, aki nagyon hosszú idő óta Tomoritól és néhány katonától eltekintve nem is volt harci tapasztalata, hiszen hosszú békeidőszak előzte meg, relatíven hosszú, ami ekkoriban azért számít.

[00:40:40]És ezek a férfiak a királlyal együtt felsorakoztak és megvívták a csodát.

[00:40:49]Nyilván bíztak a csodában, nyilván bíztak abban, hogy talán isteni segítséggel.

[00:40:53]Hát Hunyadnak is voltak olyan győzelmei.

[00:40:54]Nándorfehérvár az hadtörténeti szempontból, hogy mondjam, nem logikus győzelem.

[00:41:00]Tehát hogy akár a a Eger vagy az Egeró, tehát a magyar történelem bővelkedik olyan diadalokban, ami nem logikus.

[00:41:08]Nem sok időnk van.

[00:41:11]Bocsánat, csak egy utolsó gondolat.

[00:41:13]És jól mondod, szerintem 56 csodája pontosan abban rejlik, hogy van olyan, az is ugyanaz, van olyan harc, amit meg kell vívni.

[00:41:20]Azért a azok a budapesti gyerekek, fiatalok, meg idősek is, azért nem csak fiatalok harcoltak, akik a világ akkori nyilvánvalóan legerősebb hadseregével, a vörös hadsereggel szálltak szembe Budapest utcáin, nem vagyok benne biztos, hogy mélyen meg voltak győződve arra, hogy nyugati segítség nélkül esélyük van.

[00:41:37]mégsem tehettek mást, megvívták ezt a harcot.

[00:41:42]És azt kell mondanom, hogy minden levert forradalmunk, felkelésünk, szabadságharcunk erkölcsi és akár politikai következménye is beépült a magyar történelembelbe.

[00:41:50]Ez a történészek dolga.

[00:41:52]De én azt gondolom, hogy amikor hősökről beszélünk, akkor és ez az én ritvallásom, hogy nem csak a győztes csaták hősei számítanak, a mi történelmünk elképesztő tragédiák sorát is felv.

[00:42:04]Hát ez így van.

[00:42:04]A kettőt együtt kell nézni.

[00:42:06]és azt a mentalitást, hogy mi vezet rá embereket arra, hogy a dübörgő szovjet harckocsikkal szembe forduljanak a a az ú az utca betonján.

[00:42:16]Tehát, hogy szerintem ezek a méltó megemlékezések építeni tudnak.

[00:42:22]És itt ilyen értelemben utolsó gondolat, hogy azért ne felejtsük el, hogy a törtelem meg összeköti ma, ha mást nem a dátumok miatt.

[00:42:28]Tehát 56 október 23-án halt meg kapisztránatja és a kereken az 500.

[00:42:33]kéfodalon tör ki a forradalom.

[00:42:36]Hát azért Bá János Bánmor ugye írói nevén azért abból most kiderült ebből a 43 perces beszélgetésből, hogy a történelem ismerete mennyire fontos egy társadalomban, hogy a történelmi tapasztalat, hogy ne menjünk bele zsákutcákba, és és ez mindenkire vonatkozik.

[00:43:01]azokra, akik féltik Magyarországot.

[00:43:08]Miért hiszek abban, hogy a történelmi szembenézés nem csak a sötét időkkel szükséges, hanem a történelmünk összességével.

[00:43:14]És akkor lesz egészséges kiegyensúlyozott történelemképünk, ami tud segíteni a mában meg a holnapban, mert nem lesz tors, nem lesz elnyomott, nem lesz pszichésen elnyomorított, hanem benne van az az egészséges tudat, hogy történtek borzasztó dolgok, történtek bűnök, minden nemzeti életében azért vannak, legyünk kiegyensúzottak.

[00:43:38]De ha nem emlékezünk azokra a hősökre, akik ezt a hazát megmentették, akik megvíták a megnyerhetetlen ütközeteket, akkor nem lesz teljes és egészséges képünk a a nemzetünk múltjáról.

[00:43:47]Hát köszönöm szépen Báni Jánosnak, hogy eljött az öreghez és további jó könyvek írására buzdítalak.

[00:43:59]Nem is kell, úgy gondolom.

[00:44:00]Nem kell.

[00:44:00]Köszönöm szépen.