Hír FM 42:45

Farkasverem - Magyarország újra szabad. De mióta? - Hír.FM

rendszerváltás1956szovjetuniótörténeleminterjúközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Farkasverem - Magyarország újra szabad. De mióta? - Hír.FM
tl;dr
    1. június 16. egy szimbolikus esemény volt, míg 1991. június 19. a jogi, katonai szuverenitás visszaszerzését jelentette az utolsó szovjet katona távozásával.
  • A vendég szerint a Nagy Imre-féle újratemetés elfedte a két évvel későbbi, nemzetközi jogi értelemben fontosabb kivonulást, ami a legitimáció szempontjából kulcsfontosságú.
  • A rendszerváltást tudatosan összemosva, éles cezúra nélkül ábrázolták; a köztársaságot például nem a szabadon választott parlament kiáltotta ki, hogy elkerüljék a katartikus pillanatot.

    „Nincs egy éles cezúra a gondolkodásunkban, hogy az a Kádár-rendszer, az egy diktatúra, ez meg a demokrácia.” – Ötvös István

  • 1956 megnevezése évtizedes politikai csata volt: Kádár "ellenforradalomnak" nevezte, Pozsgay 1989-ben "népfelkelésnek", de a "forradalom" szót tudatosan kerülték.
  • Magyarország szovjet megszállását geostratégiai "fordítókorong" szerepe, világszínvonalú technológiájának kifosztása és a 800 000 elhurcolt munkaerő indokolta.
  • Kádár hatalmon maradását a társadalom mélyebb megértésével biztosította, finom nemzeti érzelmeket használva a "gulyáskommunizmus" anyagi látszata helyett.
  • Gorbacsov gazdasági kényszerből (a KGST fenntarthatatlansága) és birodalmi logikából engedte el a peremterületeket, aminek politikai ára a közép-európai kivonulás volt.
  • A kivonulás után a szovjet laktanyák és objektumok feltérképezetlenek maradtak, és a tartozások elszámolása is évekig húzódott, lezáratlan örökséget hagyva maga után.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A két dátum: szimbolikus és jogi szuverenitás

A beszélgetés két, egymástól alig két évre lévő történelmi dátumot állít párhuzamba: 1989. június 16-át, Nagy Imre és mártírtársai újratemetését a Hősök terén, valamint 1991. június 19-ét, amikor az utolsó szovjet katona, Silov tábornok is elhagyta Magyarországot Záhonyon keresztül. A műsorvezető (Velkovics Vilmos) és vendége, Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja egyetért abban, hogy a két esemény ugyanannak a folyamatnak két állomása: Magyarország szabadságának visszaszerzése.

A vendég szerint a legfontosabb hasonlóság, hogy mindkét dátum azt a törekvést testesíti meg, hogy Magyarország saját maga által választott politikai berendezkedést hozzon létre, ne kívülről, szovjet megszállás alatt határozzák meg a sorsát.

„Eljutottunk a szabadsághoz, illetve még konkrétabban nekifutottunk megint annak, aminek már nagyon sokszor nekifutottunk a magyar történelemben. Nekifutottunk 1945-ben, majd ezek után 1956-ban. Tehát, hogy egy olyan politikai rendszer legyen az országban, amit mi magunknak elképzeltünk.” – Ötvös István *

A műsorvezető különbséget is tesz: 1989. június 16. egy szimbolikus aktus volt, százezres tömeg előtt, koporsókkal, míg 1991. június 19. egy jogi, politikai és katonai értelemben vett szuverenitási esemény, a megszálló fegyveres erő távozása. A vendég egyetért, de hozzáteszi: az újratemetés szimbolikus ereje gyakorlatilag elfedte a két évvel későbbi, jogi értelemben fontosabb eseményt.

„Az újratemetés az elfedi a két évvel későbbi eseményt, ez nagyon furcsa. (...) Nemzetközi jogi értelemben a megszálló csapatok távozásával tulajdonképpen a június 19 az majdnem fontosabb, jogi a hatalom legitimitása szempontjából sokkal fontosabb esemény.” – Ötvös István *

A magyar szabadságtörekvések történelmi íve

Ötvös István hosszabb történeti távlatba helyezi a két dátumot. Szerinte Magyarország már 1945-ben nekifutott egy saját politikai rendszer kialakításának, majd 1956-ban ismét kinyilvánította, hogy szabad választásokat és többpártrendszert akar. Bár a forradalomnak nincsenek részletes politikai teoretikus szövegei, az alapkövetelés egyértelmű volt: a szovjet típusú berendezkedés elutasítása. Mindkét kísérlet szovjet megszállással és a kommunista hatalom megerősítésével végződött. 1989–1991 ennek a sorozatnak a beteljesedése volt, még ha nem is teljesen olyan lett, ahogyan azt sokan elképzelték.

A rendszerváltás „összemosása” a Kádár-rendszerrel

A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a rendszerváltás folyamatát tudatosan „összemaszatolták” a Kádár-rendszerrel, és a mai napig nincs egy éles cezúra a köztudatban a diktatúra és a demokrácia között. A vendég szerint az MSZMP részéről 1989 az „elmaszatolás éve” volt, amit a „nemzeti megbékélés napja” keretezéssel próbáltak eladni.

„Nincs egy éles cezúra a gondolkodásunkban, hogy az a Kádár-rendszer, az egy diktatúra, ez meg a demokrácia. Nincs kimondva, nincs egy ilyen nap, amikor megtörtént a rendszerváltás.” – Ötvös István *

Példaként hozza fel, hogy a köztársaság kikiáltását is „elvették” a szabadon választott parlamenttől: Szűrős Mátyás még az új parlament összeülése előtt, 1989. október 23-án kiáltotta ki a köztársaságot. A vendég hangsúlyozza, hogy nem Szűrős Mátyás személyét akarja minősíteni – akinek helyi értéke „abszolút pozitív” –, hanem azt a folyamatot, amely megfosztotta a társadalmat egy katartikus pillanattól.

Az összemosás már az Antall-kormány ideje alatt is folytatódott, ami azért súlyos probléma, mert minőségi különbség van egy szabad választáson nyert felhatalmazás és egy olyan rendszer között, amely „véres körülmények között, a szovjetek segítségével szerezte meg a hatalmat”.

1956 megnevezésének politikai csatája

Ötvös István részletesen elemzi, hogyan harcolt a Kádár-rendszer és az MSZMP az 1956-os forradalom megnevezéséért. Kádár János már 1956 novemberében két párhuzamos narratívát használt: az egyik szerint a „megtévesztett tömeg” lázadt, a másik szerint „totális ellenforradalom” zajlott. A „népfelkelés” kifejezést – amelyet később Pozsgay Imre 1989 januárjában újra elővett – maga Kádár használta először, amikor a párton belüli lavírozás során belső legitimációt keresett.

„Kádárnak lavíroznia kell, hogy fixen megszerezze a pártján belül a vezető pozíciót. Kádárt meg a szovjetek támogatják. Az rendben van, de ahogyan a szovjetek levették Nagy Imrét, le tudják venni Kádárt is. Neki kell egy belső legitimáció.” – Ötvös István *

A vendég Rainer M. János kutatásaira hivatkozva állítja, hogy Pozsgay Imre 1989-es „népfelkelés” bejelentése tudatos politikai aktus volt: nem akarták, hogy 1956-ot forradalomnak nevezzék, mert az az akkori ellenzéknek adott volna igazat. Így találtak egy köztes fogalmat, ami már nem „ellenforradalom”, de még nem is „forradalom”.

A beszélgetés párhuzamot von a 30 éves „ellenforradalom” kényszerű használata és a Pozsgay-féle „népfelkelés” fél évig tartó időszaka között – mindkettő ugyanazt a politikai logikát követte: a hatalom kontrollálta a történelemértelmezést.

A szovjet megszállás három oka

Ötvös István három fő okot nevez meg, amiért a Szovjetuniónak szüksége volt Magyarország megszállására:

  1. Geostratégiai ok: Magyarország a Kárpátok északi vonulatától délre a „fordítókorong” – innen lehet eljutni Dél-Németország felé, Észak-Olaszországba, a Balkánra, és Erdélyen keresztül sakkban lehet tartani Romániát. Aki Magyarországot birtokolja, hatalmas térséget ellenőriz. Csehország ezzel szemben egy medence, körben hegyekkel, ezért más a helyzete.

  2. Technológiai ok: A két világháború közötti magyar gazdaság technológiai alapúvá vált. A Ganz a vasútvillamosításban, a MAORT az olajkitermelésben, az Egyesült Izzó (Tungsram) a világítástechnikában világszínvonalat képviselt. A szovjetek ezeket a technológiákat 1945-ben leszerelték és elszállították. A Csepel motorkerékpárnak még az 1950-es években is az Egyesült Államok volt az egyik legnagyobb piaca.

  3. Munkaerő: 800 000 embert hurcoltak el Magyarországról a Szovjetunió újjáépítéséhez, hasonlóan más megszállt területekhez.

Kádár János politikai manőverei és a nemzeti érzelmek

A vendég szerint Kádár János politikai túlélésének kulcsa az volt, hogy sokkal jobban értette a magyar társadalmat, mint Rákosi Mátyás. Többször is megpróbálták megbuktatni (1958-ban, 1964-ben, 1968 körül), de mindig sikerült maga mögött egyesítenie a pártvezetést, és elkerülnie, hogy a társadalom fellázadjon ellene.

„Ő érti egyébként sokkal inkább érti ezt a társadalmat, mint például mondjuk Rákosi Mátyás értette. És pontosan ez az, amit ért belőle, amit érzékel belőle, ezért tudja a politikáját úgy forgatni, hogy hatalmon tud maradni.” – Ötvös István *

A vendég vitatja, hogy a „gulyáskommunizmus” anyagi okai lettek volna a társadalmi béke fő forrásai. Szerinte sokkal inkább a kulturális politikában megjelenő finom nemzeti érzelmek játszottak szerepet: a népieken keresztül egy enyhe nemzeti jelleget tudott magának maszkírozni a rendszer. Példaként említi a tájházas programokat, a népművészeti kezdeményezéseket, Ady és Bartók kultuszát, valamint azt, hogy az irodalomtankönyvekben a klasszikus magyar szerzők folyamatosan jelen voltak – ami egyáltalán nem volt evidencia a szocialista táborban.

Kádárnak voltak „revizionista” érzései is: a klebensbergi időszakban szocializálódott, és magántárgyalásokon elmondta, hogy Trianon fáj neki. Ugyanakkor elutasította a kárpátaljai népszavazás ötletét (amely Hruscsov részéről merült fel 1964-ben), mert belátta, hogy az milyen veszélyes következményekkel járna az erdélyi és szlovákiai magyarokra nézve.

„Hogyan fog reagálni Csehszlovákia és Románia egy ilyen, mert hogyha Kárpátalján lehet, akkor másutt is lehet. Hogyan tudjuk ezt kivédeni Bukarestből nézve? Hát úgy, hogyha az utolsó magyart is eltüntetjük Erdélyből.” – Ötvös István *

A szovjet kivonulás okai

A műsorvezető kérdésére, hogy Gorbacsov miért engedte meg a szovjet csapatok kivonulását, a vendég két magyarázatot ad:

  1. A birodalmi logika: A klasszikus sztyeppei birodalmak (már az Arany Hordától kezdve) és a kommunista logika is ugyanoda konkludál: ha baj van, el kell engedni a peremterületeket, meg kell erősíteni a központi hatalmat, és majd később, ha a történelmi helyzet engedi, vissza lehet foglalni azokat. Lenin már 1918-ban megfogalmazta, hogy elég, ha a Kreml egyetlen szobájában megőrzik a hatalmat, mert az idő nekik dolgozik.

  2. Gazdasági kényszer: A Szovjetunió számára a Vörös Hadsereg és a KGST fenntartása egyszerűen túl költséges volt. Már 1984-ben – az első olyan KGST-tárgyaláson, ahol nem született megállapodás – világossá vált a magyar gazdasági szakértők számára, hogy a Szovjetuniónak vége. Gorbacsov logikája az volt, hogy a szovjet olajat és földgázt dollárért kell eladni a világpiacon, és a legkorszerűbb nyugati technológiákat kell megvásárolni – ahelyett, hogy olcsón adnák a közép-európai országoknak. Ennek azonban politikai ára volt: ki kellett vonulni Közép-Európából, amit a nyugatiak azzal a nyilvánvaló céllal szorgalmaztak, hogy ők majd bejönnek a térségbe és lefölözik a hasznot.

„A Gorbacsovi logika az tulajdonképpen ez és ez ennek viszont az az ára, tehát a nyugatiak azok meg megszabják az árat. Politikai ára van, ki kell vonulni Közép-Európából.” – Ötvös István *

A vendég megjegyzi, hogy a szovjetek pontosan tudták: bármikor olaj- és földgázembargót rendelhettek volna el a közép-európai országokkal szemben, ami télen megbénította volna a térséget. Ez egy hatalmas ütőkártya volt a kezükben, amit Sevardnadze, Gorbacsov, sőt még Jelcin is ismert.

A szovjet csapatok által hátrahagyott örökség

A kivonulás után senki sem tudta pontosan, mit hagytak maguk után a szovjetek. A magyar hatóságok a szovjet katonai objektumokba be sem léphettek korábban. A vendég szerint vannak olyan objektumok, ahol mind a mai napig nem tudni, mi történt – bár hangsúlyozza, hogy a lakosságnak nem kell aggódnia, ezek zárt helyek. A laktanyák állapota, a szennyezett területek felmérése csak ekkor kezdődött el.

A beszélgetésben szóba kerül a Pa-dö-dő együttes dala is, amely a szovjet kivonulás utáni helyzetet örökítette meg: a piacokon szovjet katonai felszereléseket lehetett kapni. A vendég személyes élményként meséli el, hogy egyetemistaként egy volt szovjet laktanyából átalakított albérletben lakott Piliscsabán, ahol a parkettát vörös festékkel festették le – felidézve a klasszikus viccet, miszerint a vörös fény nyugtatja a szovjet katonák szemét.

A szovjet tartozások elszámolása egészen 1994-ig elhúzódott, és végül a Horn-kormánynak kellett lezárnia a kérdést – bár a vendég szerint vitatható, hogy ezt mennyire a magyar érdekeknek megfelelően tették.

A szuverenitás visszaszerzésének elfeledett pillanatai

A beszélgetés végén a vendég arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar szuverenitás visszaszerzésének nincsenek egyértelmű, megélt pillanatai. Az újratemetés elfedte a szovjet csapatok kivonulását, a köztársaság kikiáltását elvették a szabadon választott parlamenttől, és a Kádár-rendszerrel való összemosás miatt a társadalom nem élhette meg katartikusan a rendszerváltást.

„Nem volt egy szabadország. Nem volt egy szabadország, nem volt mögötte egy szabadválasztás.” – Ötvös István a Kádár-rendszerről *

A vendég zárásként megjegyzi, hogy történészként „történeti időben” gondolkodik, ahol 30-50 év ide vagy oda nem számít – és nem zárja ki, hogy a szovjet objektumokról még a jövőben is derülhetnek ki meglepő dolgok.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Padödő együttes megírja BBY szársa című számot, Gréci Zsolt a szövegét”: Az automatikus beszédfelismerés torzítása. A „Padödő” nagy valószínűséggel a Pa-dö-dő együttes. A dalcím („BBY szársa”) bizonytalan – lehet „Bye-bye, Szása” vagy hasonló, a szovjet kivonulásra utaló dalszöveg. A szövegíró neve („Gréci Zsolt”) szintén bizonytalan; a Pa-dö-dő dalainak szövegét jellemzően Geszti Péter írta, de itt más név hangzik el. A kontextus alapján a dal a szovjet csapatok kivonulása utáni állapotokat írja le (piacokon kapható szovjet katonai holmik).

  • „szimacatyrot”: Valószínűleg a szovjet katonai felszerelésekre, ruházatra utaló korabeli szleng kifejezés („szimatic” vagy hasonló), amelyet a piacokon árultak a kivonulás után. Pontos alakja nem rekonstruálható egyértelműen.

  • „Rajnerem János”: Rainer M. János történész nevének torzult alakja.

  • „Anta József”: Antall József miniszterelnök nevének torzult alakja.

  • „Fürlök”: Valószínűleg Für Lajos politikus nevének torzult alakja.

  • „Krustrof”: Hruscsov szovjet pártfőtitkár nevének torzult alakja.

  • „Ruscsó”: Szintén Hruscsov nevének torzult alakja.

  • „Sevarnadze”: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nevének torzult alakja.

  • „porn kormány”: A Horn-kormány (Horn Gyula miniszterelnöksége) torzult alakja.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Egyetlen alapkérdés köré szerveződik a mai Farkasverem adásunk.

[00:00:02]Magyarország szabadsága.

[00:00:04]De nem egyetlen pillanatra fogunk fókuszálni, hanem két dátumot teszünk egymás mellé.

[00:00:10]Két dátumot, ami ami egymást teszi érthetővé, vagy egymás nélkül érthetetlenek.

[00:00:18]1989.

[00:00:18]június 16 és két évvel később június 19-e.

[00:00:24]Ötvös István Nemzeti Emlékezet bizottságának tagja vendégem.

[00:00:26]Szervusz.

[00:00:28]Jó napot kívánok.

[00:00:28]Jó napot kívánok.

[00:00:28]Szervusz!

[00:00:30]Üdvözlöm a Farkasverem hallgatóit.

[00:00:30]Ezt a kettős természetet fogjuk megpróbálni körüljárni.

[00:00:36]Szóval két év, két különböző esemény, mégis egy folyamatnak a két állomásáról beszélünk.

[00:00:41]Az egyik a Hősök terrel, százezres tömegel, koporsókkal, a másik pedig egy fekete Volga meg egy civil ruhás altábor nagy, aki átmegy átmegy egy hídon záhonynál 15: 1 perckor.

[00:00:54]Eh pontosan.

[00:00:54]Szóval ha egy mondatban kéne megmondani, hogy mi a különbség meg mi a hasonlóság, akkor azt két mondat is lehet.

[00:01:02]Két mondatban foglalnád össze?

[00:01:06]Legfontosabb hát a legfontosabb hasonlóság, hogy eljutottunk a szabadsághoz, illetve még konkrétabban nekifutottunk megint annak, aminek már nagyon sokszor nekifutottunk a magyar történelemben.

[00:01:20]Nekifutottunk 1945-ben, majd ezek után 1956-ban.

[00:01:25]Tehát, hogy egy olyan politikai rendszer legyen az országban, amit mi magunknak elképzeltünk.

[00:01:31]Az nem olyan lett, tehát mindig vannak bajok ezzel, de alapvetően mind a két dátumnak az a amit ez a kettő, amit most mondtál, annak az a lényege, hogy mi szeretnénk egy olyan politikai berendezkedést magunknak, amilyet mi szeretnénk, amit nem kívülről magyarázzák el, hogy milyen lesz.

[00:01:51]Nem egy szovjet megszálló csapatok által felügyelt kommunista párt irányít.

[00:01:57]Nem a tulajdonképpen teljesen törvénytelenül hatalomra jutó MSMP irányít, hanem hanem hanem mi vitatkozhatunk egymással ide bent.

[00:02:07]Legyenek is viták persze, de kívülről dumáljanak ebbe bele.

[00:02:13]Tulajdonképpen erről szól ez az egész történet.

[00:02:14]És igazából, hogyha hosszú időben ide történeti távlatba nézel, tehát nem a politika idejében, hanem a történelem idejében gondolkozol, akkor ez 45-ben már ezt egyszer elkezdtük.

[00:02:26][horkantás] Akkor utána lett, ami a lett ami beszélgethetünk erről is.

[00:02:27]Utána 56-ban szóltunk, hogy mi ezt nem szeretnénk.

[00:02:33]És hogyha ha végül is ugye nagyon nehéz az 56-os forradalmat elemezni ebből a szempontból, mert mert nincsenek ilyen teoretikus politikailag politika politikus politikai teóriákat tartalmazó szövegeket, a forradalmárok nem ezzel voltak elfoglalva.

[00:02:52]De az biztos, hogy szabad választásokat akartak és több pártrendszert.

[00:02:58]És akkor innentől fölfelé tulajdonképpen már ott az kiderült, hogy mi egy ilyen a saját kedvünknek megfelelő világot szerettünk volna magunknak.

[00:03:06]Akkor abb megint lett ami lett.

[00:03:09]Szovjet megszállással és Kádár Jánossal.

[00:03:12]Köszönjük szépen.

[00:03:12]És aztán utána a 89-bennek megint ugye nyilván az adott helyzetben a problémás rengeteg eleme van ennek a történetnek.

[00:03:23]beszélhetünk róla, hogy hogy nem olyan nem feltétlenül nem feltétlen mindannyiunknak az igényét elégítette ki, de mégis nekifutottunk abba annak, hogy volt egy ilyen újratemetés keretében, de mégis csak elhangzott, hogy hát a szovjet csapatok azok menjenek el, zárjuk le ezt a dolgot, legyen egy választás, aztán majd meglátjuk, hogy mire megyünk magunk.

[00:03:45]Ja, ha különbséget kellene tennem, de vitatkozz vele nyugodtan, akkor én azt mondanám, hogy 89.

[00:03:49]június 16-án, amikor azokat a azt az öt koporsót meg a hatodikat ott a műcsarnoknak a lépcsőin felravatalozzák, az egy szimbolikus dolog 100000 ember előtt.

[00:04:00]A két évvel későbbi, 91.

[00:04:06]június 19, az pedig egy jogi, politikai, katonai értelemben vett szuverenitási ügy, nem?

[00:04:17]Ez ebben ebben kétség kívül igazad van, hiszen az egy az egy nemzetközi jogi értelmű esemény.

[00:04:23]Én nekem az a problémám egyébként egy kicsit, hogyha hogy a hogy a a az újratemetés az elfedi a két évvel későbbi eseményt, ez nagyon furcsa.

[00:04:33]Hát az emlék akkor ha erőben te egymás mellett, melyiket tartod erősebbnek, melyiket tartod fontosabbnak?

[00:04:42]Nem erősebb, gyengébb, párhuzamos.

[00:04:42]Csak az a baj, az a baj, hogy nem éltük meg igazából ezt a szovjet csapatok kivonulásának a, mert betakarja az újratemetést.

[00:04:51]Így van.

[00:04:51]Meg betakarja az újratemetés, hogyha június közepén beszélünk, akkor mindig arról beszélünk, hogy ú és a Nagy Imre újratemetése.

[00:04:57]Orbán Viktor kiállt, elmondta Orbán Viktor kiállt, elmondta, amit elmondott nagyjából az egyetlen, hogy mondjam, jövőbemutató szöveg, ami ott van.

[00:05:05]Persze nagyon fontos az összes többi is, de ez volt a legfontosabb ebből a szempontból politikai értelemben, de ez kitakarja tulajdonképpen azt, hogy igen, nemzetközi jogi értelemben a megszálló csapatok távozásával tulajdonképpen a június 19 az majdnem fontosabb, jogi a hatalom legitimitása szempontjából sokkal fontosabb esemény.

[00:05:28]Hatalom.

[00:05:28]Hát a fegyveres erő.

[00:05:29]Így van.

[00:05:29]A fegyveres erő távozik.

[00:05:29]A a előtte már ugye az már jó jó jóval korábban persze távoztak a szovjet tanácsadók, de onnantól kezdve a a annak a veszélynek már nem vagyunk kitéve, mint Anta József tesz föl kérdésként annak ide, amikor repülnek először Moszkvába már a szabadon választott kormányként, hogy azt mondja, fölteszi Fürlök és jó jó kifelé szabadon megyünk, visszafele is szabadon fogunk jönni.

[00:05:56]Tehát, hogy ilyen értelemben mondom, mondom az még fontosabb, mert az az egy olyan nemzetközi helyzetet is ráteszi a pecsétet, kész, vége itt innentől kezdve szovjet megszállás nincs.

[00:06:08]Van azonban még egy eleme ennek az egész történetnek, amivel nem szoktunk foglalkozni, hogy valójában a a szimbolikus aktus az megtörténik az újratemetéssel, de valójában a 90-es évektől kezdve elkezdjük összemaszatolni a a demokráciát a diktatúrával.

[00:06:24]Tehát, hogy nincs egy éles cezúra a gondolkodásunkban, hogy az a kádárrendszer, az egy diktatúra, ez meg a demokrácia.

[00:06:35]Nincs kimondva, nincs egy ilyen nap, amikor megtörtént a rendszerváltás.

[00:06:40]Október 23-án szűrős Mátyás a parlament lépcsőinek.

[00:06:42]E ezért ezért ezért utaltam az előbb magy innentől masszatos, mert elkezd hát mert mert gyakorlatilag 89 az a az a MSNP részéről az elmaszatolás éve nemzeti megbékélés napja.

[00:06:55]Így akarták bekeretezni.

[00:06:58]Igen, igen, igen.

[00:06:58]Jaj, van ők ők egyébként eh nagyon értettek.

[00:07:01]Tehát nekem például a kedvencem ugye a forradalmi ifjúsági napok alatt biztos emlékszel az amikor a amikor hogyan március 15-ét meg április 4-ét és a közötte lévő közötte lévő tanácsát pontosan tehát hogyan maszhatoljuk össze á március 15-ét a tanácsköztársasággal meg a a a szovjet felszabadítással vagy hog a szovjet csapat tehát a német csapatok elhagyják Magyarországot 1945-tel hogyan maszatolunk össze három olyan dolgot ami minőségileg teljesen más.

[00:07:32]Itt is minőségileg teljesen más dolgokat csinálnak, és elkezdődik az összemaszatolás.

[00:07:37]Ugye amikor a pozsgai bejelent, ezt nem győzöm hangsúlyozni hogy amikor Pozsgai bejelenti, hogy népfelkelés, azt utólag egyébként Rajnerem János kutatásaiból tudjuk, hogy ő is leírta, hogy valójában a pozsgai azért mondja, ez egy politikai aktus, azért mondja, hogy ne legyen forradalom 56-ból.

[00:08:01]Tehát, hogy ne ö, tehát ne az legyen a mondás, hogy 56 forradalom, hanem találunk a népfelkelésre egy ilyen köztes fogalmat, már nem ellenforradalom, de nehogy az akkori ellenzék vigye el a sót, nehogy az ellenzéknek, az MSNP ellenzékének legyen igaza, ezért találják ki.

[00:08:19]Tehát tulajdonképpen az a masszatolásnak a mondata, amit utána elkezdünk ünnepelni.

[00:08:27]A ez a hat koporsós temetés, újratemetés, ez tulajdonképpen megint úgy van kitalálva, hogy hogy néz ki a történet, hogy hát a kommunistákat tesszük oda ötet, ötöt, aztán mondan nagy nehezen a vita végén lesz egy hatodik kopsal ugye a az ismeretlen forradalmából jogos, mert öt kommunista van.

[00:08:47]Így van.

[00:08:47]Így van.

[00:08:47]Tehát ahol ahol ahol tulajdonképpen megpróbálják lenyúlni ezt a izét.

[00:08:51]Na most Nagy Imre valóban egy tisztességesebb ember, mint Kádár János.

[00:08:56]Ez izé Nagy Évrének tényleg több köze van ehhez a magyar hazához, mint Rákosi Mátyás.

[00:09:02]De ettől függetlenül azért mégis csak itt arról van szó, hogy a 56-ból csinálni egy szocialista forradalmat, vagy kvázi szocialista, egy kis szocialista forradalmat, ami tulajdonképpen a puha diktatúrához vezet.

[00:09:13]Nem volt puha egy diktatúra, de mindegy.

[00:09:15]És akkor utána mi kiáltja ki a köztársaságot?

[00:09:18]A Szűrős Mátyás, én tisztelen becsülöm, nem erről van, tehát nem itt nem nem személyes dologról, nem emberi dologról van szó.

[00:09:24]Szeretjük-e Szűrős Mátyást vagy nem.

[00:09:25]Az adott helyi értéke Szűrős Mátyásnak abszolút pozitív.

[00:09:31]De tény ezt is elvették a szabadon választott parlamenttől.

[00:09:37]Tehát, hogy ne legyen ne legyen megélt pillanat, ne legyen egy egy katartikus pillanat az, hogy na most már innentől kezdve szabadon választott parlament van, és elkezdött az összemosa már az Antal kormány ideje alatt az összemos a Kádár rendszerrel, ami azért nagyon nagy baj, mert azért elnézést kérek egészen más annak a kormánynak a felhatalmazása, amelyiket egy szabad szabadon szabad választáson, több párti választáson nyeri el a mandátum.

[00:10:05]át, mint az a Kádárrendszer, amelyik azért nézzünk szembe a tényekkel, ezt még egyébként a Kádárrendszernek az apologetái sem tudják megtagadni, hogy kérem szépen a Kádár az véres körülmények között a szovjetek segítségével szerezte meg a hatalmat.

[00:10:21]Miért mondod azt, hogy hogy itt tehát azért mégis csak ott 89.

[00:10:23]június 16-án, amikor elhangzik az a mondat, hogy ruszkig haza, ott megszületik az erkölcsi értéki, hogy ami itt lezajlott, az lezárult és az rossz volt, és valami új kezdődik.

[00:10:37]Mindezt úgy, hogy még itt van 100000 katona menny ö mégis az lesz a a végeredménye az egész történetnek mégis az lesz, hogy valahogy el lesz kenve ez az egész dolog, tehát össze lesz kutyulva a dolog.

[00:10:50]Ö ezek pici apró elemekben, hogy úgy csinálunk, mintogyha a Kádár rendszer is már aztan már demokrá, de a már már majdnem demokrácia volt.

[00:11:01]Nem volt az, nem volt nem volt meg mögötte az nem volt egy szabadország.

[00:11:05]Nem volt egy szabadország, nem volt mögötte egy egy szabadválasztás.

[00:11:06]Most egy ugye nyilván a a a parlamentáris rendszerekben, amikor szabad választás van, akkor az egy nagyon nehéz ügy, amikor az embernek mondjuk adott esetben nem nem olyan színű a kormány, mint amilyet ő maga szívesen látna.

[00:11:22]Ilyen ilyen van.

[00:11:22]Mért már láttunk.

[00:11:25]Hát eltűnt 36 év.

[00:11:25]Hát itt volt már ilyen, ilyen oldal, olyan oldal, ilyen párt, olyan párt.

[00:11:30]Kinek melyik tetszett, melyik volt szimpatikusabb, az mindenkinek legyen a maga baja.

[00:11:34]Ezt nagyon nehéz megemészteni, de ettől függetlenül minőségi, lényegi különbség van aközött, hogy ez egy választáson van, vagy pedig az, amikor bejönnek a szovjet csapatok novemberben, 56 novemberében, és akkor azt mondják, hogy leverjük a forradalom, felszámoljuk a forradalom szerveit, ide rakjuk Kádár Jánost, ami egyébként paradox módon még az a vicces az egészben, hogy hogy még az MSMP ideglenes intézők bizottságban és a köz idegenes központ ti bizottságában is azért még kommunisták is mondják 56 novemberében, hogy hát azért nem kéne a szovjeteknek kijelölni a magyar párt főtitkárt.

[00:12:14]Tehát még ez, hogy hogy ez ez megint megint amikor azzal kezdt a szuverenitás kérdése, hogy hogyan ki hogyan viszonyul a dolghoz, hogy persze persze szovjet csapatok kommunista szempontból szovjet csapatok bejövetele rendben van, MSNP egyeduralma rendben van, de azért de azért ne ők jelöljék ki a pártfőtitkárt.

[00:12:33]És ezt mondja mondjuk egy földes, mondja egy bzku, akiről egyébként a másik oldalon meg tudjuk, hogy a megtorlásban milyen szerepe volt.

[00:12:43]Tehát hogy hogy valamilyen értelemben azért az, hogy hogy mi itt magunk rendezzük ezeket a dolgokat, az még bennük is egy adott szinten megvan, nyilván nagyon alacsony szinten.

[00:12:54]voltak az demokraták.

[00:12:56]De h hogy hogy de még de még akkor is ezt ezt figyelembe kell venni, hogy itt azért azért mi most egymással van nekünk dolgunk, vagy elkezdünk futkosni különböző külföldi ö politikai aktorokhoz, és akkor majd azoknak a segítségével majd csinálunk valamit.

[00:13:13]Jól értem én azt, hogy te a az 56nak a az elnevezését, definícióját, meghatározását, tehát azt a 30 évet, amíg ellenforradalomnak kellett hívni, azt ahhoz hasonlítod a pozsgai féle népfelkeléshez, amelyik 89 januárjában hangzott, tehát fél évet élt tulajdonképpen csak.

[00:13:33]Ö na most januárban, januárban hangzik el ez való igaz.

[00:13:36]Ugye itt megvan a koreográfia, gross nincs itt.

[00:13:40]Tehát ugye ez hasonlít egymáshoz.

[00:13:42]Így van.

[00:13:42]tudnék a hogyha hogyha végignézed a a 56-ról szóló kádárrendszeri elbeszélést, akkor ott azért két két két elbeszélés van párhuzamosan a Kádárék részéről is.

[00:13:53]Az egyik elbeszélést azt már Kádár rögtön rögtön 56 novemberében elkezdi, hogy a megtévesztett tömeg, tehát tulajdonképpen nagyon kis számú ellenforradá már megtévesztett tömeg, sőt már októberben is van ilyen beszéd Nagy Imre részéről.

[00:14:07]És van egy másik, az a totális ellenforradalom, hogy első perctől kezdve itt ellenforradalmi támadás indult ellenük.

[00:14:13]És tulajdonképpen a nép ma végtelenül érdekes, a népfelkelés szó az egyébként Kádártól van.

[00:14:25]Kádár mondja.

[00:14:25]Tehát ugye mondjuk az 56.

[00:14:27]november 57.

[00:14:27]január februárban, amikor lavíroznia kell, mert a párton belül még nem tehát, hogy mondjam, ott se lehet tudni, hogy ki hol áll.

[00:14:36]Ott se lehet tudni, hogy ki hol áll.

[00:14:36]És egyébként a a az összerelődő MS MSMP az sokkal inkább Rákosista, és nem Kádár támogatja.

[00:14:46]Tehát Kádárnak lavíroznia kell, hogy fixen meg megszerezze a pártján belül a vezető pozíciót.

[00:14:53]Kádárt meg a szovjetek támogatják.

[00:14:55]Az rendben van, de ahogyan a szovjetek levették Nagy Imrét, le tudják venni Kádárt is.

[00:14:59]Ja, ja, ja.

[00:14:59][torokköszörülés][köhögés] Neki kell egy belső legitimáció.

[00:15:02]Pontosan.

[00:15:02]Tehát neki először is egy pártot kell szervezni, és akkor mondja el, hogy hát ez népfelkelés.

[00:15:05]Tehát ott ott már elhangzik ez.

[00:15:07]Aztán utána Kádár persze visszatér a teljes ellenforradalom, tehát hogy október 23-ától abszolút totális ellenforradalom volt.

[00:15:17]Ő ezt gondolja egyébként amennyire lehet ezt rekonstruálni már október 23-ai esté 23-ról 24-ére viradó éjjel ez az alap alapgondolatuk.

[00:15:29]Nem csak neki egyébként, hanem mindenkinek a az akkori akkor még magyar dolgozók pártjában, de valójában azt már tehát, hogy hogy taktikailag megengedhetőnek tartja, hogy a hogy a megtévesztett tömegről beszéljen, esetleg népfelkelést, mondom maga a szót is szót is elmondja párt belső köreiben, és ehhez térnek tulajdonképpen vissza pozsgaiék.

[00:15:54]És egyébként nagyon érdekes ebből a szempontból, hogyha megnézi valaki a 80-as évek közepén, bizony a különböző ilyen párt lapokban meg különböző ilyen tudományos folyatokban már ott elkezdenek beszélni a szociális szocialista demokráciáról, hogy az egy párt rendszeren belül, a szocializmuson belül hogyan kell a demokratizálni, ami egyébként egy marhaság.

[00:16:16]Hát demokr vagy van demokrácia, vagy nincs.

[00:16:19]Tehát ez a kettőt, ezt nem itt itt nincsenek fokozatok, hogy van a 10es skálán nyolcas.

[00:16:24]Tehát, hogy ilyen ez nem létezik, vagy itt is fosztóképző volt a szocialista jelző.

[00:16:29][nevetés] Így van.

[00:16:31]Így van.

[00:16:31]esetleg a népi demokráciában, hogy a népi is mindig fosztóképző, tehát hogy van vag vagy van szólás szabadságom, vagy nincs, vagy van demokrácia, vagy nincs, vagy van szabadválasztás, vagy nincs.

[00:16:41]Tehát ezen ezen nincs nincs ö nincsek fokozatok, de tulajdonképpen mondom, ők így megpróbálnak ebben lavírozni, és a a az az újratemetés az valóban egy hatalmas erejű, szimbolikus aktus.

[00:16:58]Erkölcsi ítélet erkölcsi ítélet.

[00:16:59]Ö kérem szépen, ugye ráadásul ugye Nagy Imrét már akkor fölmentették, Kádár meg meg is hal.

[00:17:04]Ugye egy gyönyörű szimbolikus dátum, hogy pont amikor kimondják Nagy Imre ártatlanságát, a azon a napon halt meg a micsoda filmet le filmre kívánkozik ez.

[00:17:17]Hát nézd, hogyha ezt egy hollywoodi filmmel látod, akkor azt mondod, hogy milyen geilé gicparádé.

[00:17:22]És ehhez képest valóban ez olyan, mint a Balaton a a aranyhíd, hogy hogyha látod egy fényképen, akkor Gícarád egyébként meg megnézi az ember.

[00:17:32]Na hd forduljak akkor a történészhez.

[00:17:34]Ugye a szovjet jelenlétnek a a jogi alapja az a 47-es párizsi béke volt, hogy fenn kell tartani a kapcsolatot az Ausztriában lévő csapatokkal.

[00:17:42]55-ben kivonulnak Ausztriából.

[00:17:44]Mit tartotta akkor fönn?

[00:17:47]Mégis csak az tavarsói szerződés.

[00:17:49]A Varsói szerződés.

[00:17:53]Varsói szerződést aláírjuk, és a Varsói szerződés aláírásával Szlovszákiában nem voltak szovjet csapatok.

[00:17:59]Később Romániában sem, tehát Romániából is kivonulnak és szerződésagok.

[00:18:05]Ez így van.

[00:18:05]Na most a következő a helyzet, akkor vissza kell kan kajnunk, hogyha most megint történeti időben nézed, vissza kell kajadnunk ahhoz a ponthoz, hogy Magyarország miért lett megszállt ország.

[00:18:14]Mert hogyha az egyik oldalról azt nézed, azt mondod, hogy igen, Német ország szövetséges, náci Németország szövetségeseként vesztesek vagyunk.

[00:18:23]A front átvonul Magyarországon, itt maradnak a szovjetek.

[00:18:26]De valójában a szovjeteknek miért kell Magyarország?

[00:18:31]És ennek van egy nagyon komoly geostratégiai oka, az, hogy Magyarország a fordítókorong.

[00:18:36]Hát Magyarország azért egy borzasztó fontos ország Közép-Európában, mert a kárpátok északi vonulatától, tehát a ugye ez a szlovák lengyel határ most nagyjából attól délre Magyarország a fordítókorong.

[00:18:54]Innen vanási terület, innen van a kijárat, ha végiggondolod, innen van a kijárat Dél-Netország felé, Ausztrián keresztül, a bécsi medencén keresztül.

[00:19:04]Innen van a kijárat Észak-olaszország felé, libanai résová Szlovénián keresztül.

[00:19:10]Innen lehet elmenni Szerbián keresztül gyakorlatilag az egész Balkánra, tehát és ráadásul innen lehet elmenni Erdélybe és ezzel gyakorlatilag sakban tartani Romániát.

[00:19:23]Tehát Magyarország egy olyan geostratégiai pozícióban van a kárpátok északi vonulatától délre, amelyik meghatároz, aki Magyarországot birtokolja.

[00:19:33]És ez szerintem egyébként nagyon sok politikai eseménynek a oligója, hogy olyan olyan geopolitikai, geostratégiai helyzetben van, ahonnan egy hatalmas térség ellenőrizhető.

[00:19:47]És az a helyzet, hogy a szovjeteknek ezért kell Magyarország, és ezért nem is lehet innen kivonulni.

[00:19:54]Tehát ez ezért nem lehet ezt elengedni.

[00:19:56]Csehország más.

[00:19:56]Csehország azért más, hogyha ránézel a térképre, megvan a válasz.

[00:20:00]Az egy medence.

[00:20:00]A csedence.

[00:20:04]Körbe nagy hegyek.

[00:20:05]Körbe nagy hegyek.

[00:20:05]Hát második világhábor utolsó napjaib gondolj bele, hogy hogy Berlin már elesik Prágában meg még a német a Vermacht az úr.

[00:20:13]Tehát hogy gyakorlatilag gyakorlatilag az egy ilyen teljes ilyen klávéként működik a a egy sziget.

[00:20:21]Tulajdonképpen azért is tudnak a csehek megmaradni és nem darálják le őket évszázokban.

[00:20:24]Kicsit hasonló Lengyelországhoz, nem?

[00:20:26]akinek az volt tragédiája Napóleon óta, hogy egy felvonulási terület volt Moszkva felé, azon a lengyel alföldön lehetett.

[00:20:34]Mehetünk visszá pontosan.

[00:20:34]Hát a a német lengyel síkságon lehet, aki aki akár nyugat, akár keletről jössz nyugatra, akár nyugatról keletre, mindenki azon a azon a területen megy keresztül.

[00:20:45]Tehát Magyarország ezért kulcsfontosságú.

[00:20:47]Van még két ok egyébként azért, hogy Magyarországot meg kell szállni szállni.

[00:20:50]A két világháború közötti magyar gazdaság az egy a maga keretein belül nyilván ezek a keretek korlátosak, de technológiai alapú gazdálkodás gazdasággá vált.

[00:21:01]Tehát hogyha megnézed, hogy Magyarországon a Gansz mit művel a a vasútvillamosítással, amikor a az olaszok tőlünk rendelik meg a mozdonyokat, meg azt, hogy hogyan kell a a villamos villamosítani a vasútat, amikor Magyarországon van a Maort, és itt van a a az amerikai olajkitermelési technológia, amikor itt van a Magyarországon a az amerikai hát, akkor ugye nagyon fontos izzógyártás tungrammal, tehát hogy az Egyesült zóval, tehát hogy hogy olyan technológiák birtokában van a magyar ipar, ami a szovjeteknek kell.

[00:21:37]Na nem véletlen, hogy ezt le is szerelik 45-ben.

[00:21:41]Tehát nem véletlen, hogy elmennek az Egyesült Izzóba, fölpakolják a gépeket és el is viszik a Szovjetunióba.

[00:21:47]Aztán persze nem csinálnak vele semmit, az egy másik kérdés.

[00:21:50]De hogyha végiggondolod azt, hogy Magyarországon olyan technológiákkal rendelkezik, ugye nagyon kevesen szokták tudni, Csepel motorkerékpár gyárnak az egyik legnagyobb külföldi piaca még az 50-es években is az Egyesült Államok.

[00:22:06]Hát a Csepel motorkerékpá az Egyesült a majd a japánok fogják kiszorítani az amerikai piacról.

[00:22:11]Tehát olyan technológiák vannak Magyarországon, ami a szovjeteknek kell.

[00:22:15]Ez egy nagyon-nagyon fontos a megszállásban.

[00:22:18]És van egy harmadik része a dolognak, amit megint ebben a kontextusban nem nagyon szoktunk tárgyalni.

[00:22:24]800000 embert visznek el magyaroz.

[00:22:26]Kell a munkáskéz a Szovjetunió újjáépítéséhez.

[00:22:28]Magyarul persze, de ugyanúgy, ahogy a Romániából is elvisznek már akkor rengeteg svábot, tehát már 45-47 között ugyanúgy, ahogy egyébként a a kárpátaljai területet már elkezdjük, ott van egy etnikai tisztogatás is a a dologban, de tehát, hogy ahogyan Németországból hurcolászák a hadifoglyoknak a tömegét, tehát kell a munkáskéz.

[00:22:48]Valójában ez a három fő oka van annak, hogy Magyarország kell, és ebből a legfontosabb a geostatégiai és ennek következtében nem lehet kiengedni Magyarországot ebből a a blogból.

[00:23:03]kremlinológiai vagy ilyen pletykák szerint, amikor 1964-ben pártkongresszusra készültek, és Ruscsó meg akarta erősíteni a hatalmát, mindenféle ötletekkel készült a párt kongresszusa.

[00:23:13]Például ugye az orosz ABC-t meg kéne változtatni, néhány betűt kihagyni belőle, meg az oktatást átszervezni, nem?

[00:23:20]De hogy ott felmerült ötlet szintjén, aztán nem lett belőle semmi, hogy népszavazást kellene Kárpátaján kiírni, hogy esetleg el akarnak-e szakadni.

[00:23:28]Én ezt hallottam.

[00:23:31]Nem tudom, hogy igaz-e, de Kádár végülis nem akarta.

[00:23:33]Í így szól a pletyka.

[00:23:36]Ö mit tudunk erről?

[00:23:40]A pletykákat tudjuk.

[00:23:40]Pletykákat tudjuk.

[00:23:43]Az a helyzet, hogy a a Hrusov imádta ezeket a lufikat.

[00:23:47]Ugye már 58-ban egyszer fölmerül, hogy ugye Kádár ez ugye megint nem tudjuk, hogy Kádár kérésére-e, hogy föl fölmerül, hogy hát akkor a szovjet csapatok majd kivonulnak Magyarországról.

[00:24:02]Na de gondold végig, hogy itt mit miről van szó szó.

[00:24:04]Pontos beszéltük meg, hogy miért nem.

[00:24:06]Persze öt egyrészt megbeszéltük, hogy hogy nem fognak kivonulni, de de ilyenkor jön a történész, és akkor kikutatja, hogy 58-ban igen.

[00:24:11]Itt ki akar nem akar egy szerintem szerintem egy másodpercig nem akartak kivonulni.

[00:24:17]Egyszerűen arról volt szó, hogy a Kádárnak kellett valami.

[00:24:19]Azt ő föl tudta ereszteni ezt a lufit, hogy hát és a szovjet aha de 56 után két évvel az összes politikai bizottságban, központi bizottságban üldögélő elvtársa pontosan tudta, hogyha a szovjet csapatok innen elmennek, akkor 56 után mondom két évvel vagyunk, akkor itt abban a pillanatban a rendszer megbukik.

[00:24:38]Itt abban a pillanatban megbukik, vagy legalábbis féltek ettől.

[00:24:42]És ennek következté ki kell engedni a börtönökből is azokat, akiket még nem végeztek ki.

[00:24:46]Így van.

[00:24:48]Akkor az egészből egy nagy egy hatalmas szűrzavar lesz.

[00:24:50]Tehát mit fog mondani az MSMP?

[00:24:52]Jaj, jaj, nehogy véletlenül kivonulnénak a szovjet csapatok.

[00:24:54]És akkor a szovjet és mit tud mondani Moszkva?

[00:24:57]Ez egy játék.

[00:24:57]Hát mit tud mondani?

[00:25:00]Hát hát a magyar elvtársak kérésére vagyunk Magyarországon és onnantól kezdve ki kifogás kifogások az ENS-be, hogy ott van Magyarország, megszállt ország.

[00:25:09]Hát most kérték a magyar elvtársak.

[00:25:11]Ezek ezek játszmák.

[00:25:14]Ezek játszmák.

[00:25:14]És a a Krustrof 64-ben szintén játszik ezzel a dologgal.

[00:25:20]Egyébként megmondom őszintén, a Kádának azért van igaza.

[00:25:22]Tudom, hogy ez most é sokan nem fogják elsőre érteni a dolgot.

[00:25:28]Azért van igaza, hogy ezt az egészet, ha tényleg volt elutasította, mert gondolod végig abban a pillanatban, hogy Kárpátján van egy ilyen népszavazás, mondjuk 64-ben.

[00:25:37]Mi történik az erdélyi magyarokkal?

[00:25:39]Mi történik a szlovákiai magyarokkal?

[00:25:43]Tehát abban hogyan fog reagálni Csesszlovákia és Románia egy ilyen, mert hogyha Kárpátján lehet, akkor másút is lehet.

[00:25:49]Hogyan tudjuk ezt kivédeni Bukaresből nézve?

[00:25:52]Hát úgy, hogyha az utolsó magyart is eltüntetjük Erdélyből.

[00:25:57]Tehát igazából ennek az egésznek az a végtelen nagy veszélye, hogy hogy hogy az adott helyzetben ebben a szituációban nem szabad ilyesmit meglépni.

[00:26:06]És a Kádárnak a egyébként nagyon érdekes a Kádár ebből a szempontból, mert a Kádár egyrészt van ez a klasszikus mondata, amikor Marosvásen elmondja, hogy hát itt vannak még Erdélyben magyarul tudogató emberek mondja Marosvásárhely főterén, akkor egyébként még 90%-ban magyarok lakta Marosvásárhely.

[00:26:22]Mindenki föl van háborodva járunk joggal 80-as éve.

[00:26:27]Nem, nem, nem, nem.

[00:26:27]Ez még a 60-as.

[00:26:27]És a a másik oldalon meg elmondja Kádár magántárgyaláson Moszká, hát neki azért ez a Trianon azért ez fáj.

[00:26:38]Na igen.

[00:26:38]Tehát neki voltak ilyen revizionista hát ötletei, vagy nem tudom én tisztában volt a revízionista igényekkel.

[00:26:46]szerintem ötlete.

[00:26:46]Tehát szerintem ő maga nem akarta, veszélyesnek is tartotta, nem is volt olyan a helyzet, de az biztos, hogy valamilyen szinten neki azért ez benne volt a fejében.

[00:26:55]Tehát értette azt Kádár, értette azt, hogy a magyar társadalom az miért úgy reagál erre az egészre még 50, 60, 80, akár 100 évvel később is, mint ahogyan reagál.

[00:27:10]Azért ő mégis csak a klébensbergi időszakban nőtt föl.

[00:27:14]Így van.

[00:27:14]Így van.

[00:27:14]Hát ő a két világháború között szocializálódott és ennek és ebből a szempontból tehát tehát hogy mondjam vannak paradoxonjai a Kádárnak ebből a szempontból.

[00:27:26]Ö ettől nem lett mondjuk kevésbé véresű, és nem, tehát még csak a komment szekció kedvért mondom, hogy senki nem mondta azt, hogy Kádár jó jó jó magyar ember volt, vagy nem tudom egyébként lehet még az is, hogyha valakinek attól szimpatikus, de ettől függetlenül a lényeg a lényeg az, hogy hogy hogy ő ő érti egyébként sokkal inkább érti ezt a társadalmat, mint például mondjuk Rákosi Mátyás értette.

[00:27:54]És pontosan ez a amit ért belőle, amit érzékel belőle, ezért tudja a politikáját úgy forgatni, hogy hatalmon tud maradni.

[00:28:04]Azért ne felejtsük, hogy őt 58-ban is meg akarják buktatni.

[00:28:06]64-ben is már vannak itt ilyen ötletek, 68 körül is fölmerül.

[00:28:10]Tehát nagyon sokszor fölmerül a párton belül és Moszkvában is, hogy hát ezt a kádárt odébb kéne rakni.

[00:28:17]Ez nem jó.

[00:28:17]Nem jó.

[00:28:17]Így mindig mindig meg tudja teremteni maga mögött a pártnak az egységét, hogy a pár pártvezetések ne legyen olyan tagja, aki Moszkvával együttműködve le akarja őt váltani, és a magyar társadalom soha ne lázadjon föl ellene úgy, mint 56-ban.

[00:28:34]Ennek megvannak a különböző eszközei.

[00:28:37]Egyébként én én én én bajban vagyok ezzel, mert ezt nagyon nehéz bizonyítani.

[00:28:42]Szerintem nem a nem a gulyáskommunizmusnak hívott anyagi okok miatt nem lázad föl a magyar társadalom, hanem pontosan azért, mert mindig mindig kulturálisan valahogy azért ezt egy nagyon finoman a a népieken keresztül egy ilyen nemzeti jelleget tud magának egy pont annyira tudja tudja magát nemzetinek maszkírozni, hogy hogy ne tűnjön, ne legyen nyilvánvaló az, hogy ő hogy ő mennyire nemzeti mint amennyire Rákosinál ez nyilvánvaló volt.

[00:29:23]Ez nagyon érdekes.

[00:29:23]Rákosi például, hogyha megnézed a Rákosi időszaknak a felvonulásait, május 1jét, április 4-ét, ilyeneket, állandóan ott van a magyar zászló a vörös zászló mellett.

[00:29:34]A kádárék ezt a 60-as éven elkezdik kifogásolni, és sokkal kevésbé nemzetiek ilyen értelemben, de bizonyos szimbólumokban mégiscsak rájátszanak egy nagyon finoman.

[00:29:47]Mondom annyira, hogy nehogy véletlenül forráspontig jusson a dolog, a nagéli kultúrpolitika azért az mindig enged egy kis enged egy kis István a királyt.

[00:30:00]Az legyen meg királydomban.

[00:30:00]És akkor a nemzeti érzések.

[00:30:05]Igen.

[00:30:05]És akkor nemzeti érzék mégis hát mégis csak azért amikor megcsinálják a hazaféjas népfront kereten belül ezeket a az ilyen népművészeti, népi iparművészeti programokat amik nem bud tájházas programok, tájházakat nyitnak, tehát hogy mindenki megkap, tehát nagyon finoman és nagyon mélyen, de azért időnként a kultúrpolitikában olytatot fönn tudják tartani, hogy azért ők Nem, nem durván mennek szembe a nemzeti gondolatmenettel.

[00:30:40]És szerintem ez sokkal inkább békítő hatású a társadalomra.

[00:30:44]Odá és Bartóknak a kultusza.

[00:30:46]Így van.

[00:30:46]Így van.

[00:30:46]Ezeket előveszik.

[00:30:50]Azért ha belegondolsz, akkor a a megnézel egy iskolai tankönyvanyagot, akkor természetesen például a történelem történelem tankönyvek azok vastagon marxisták, de például az irodalomban ezek a klasszikus magyar írók, azok folyamatosan szerepelnek.

[00:31:02]Ez egy egyáltalán nem evidencia egyébként a szocialistabb táborban.

[00:31:05]Tehát ö el lehet képzelni egy olyan olyan olyan irodalomtanket, amiből ezeket a klasszikus magyar szerzőket elkezdik kiirtani.

[00:31:16]Simán beleférne a a kommunista kultúrpolitikába, de nem teszik meg.

[00:31:20]Nem teszik meg.

[00:31:25]Hon Gyula és Eduard Cevarnadze 90 március valahányán aláírják ezt a kivonulási egyezményt.

[00:31:31]Ugye 91.

[00:31:31]júniusi határidőt adva, ha már itt az egységről meg a különbözőségről beszéltünk, miért engedi ezt meg Gorbacsov?

[00:31:43]Mi mi zajlik?

[00:31:44]Sok válasz van erre.

[00:31:48]Az első válasz az a következő.

[00:31:48]Ez egy nagyon klasszikus szeppei gondolkodás.

[00:31:55]Orosz klasszikus.

[00:31:57]Baj van.

[00:31:57]El kell engedni a peremterületeket.

[00:32:01]Ja ja ja.

[00:32:01]majd visszafoglaljuk, hogyha odajutunk.

[00:32:04]Van egy ilyen pulzálása a birodalmaknak kiterjedő így van.

[00:32:06]Így van.

[00:32:06]És ez a szeppei birodalmaknál ez aranyhorda, tehát mongolokig visszamenve lehet ezt követni.

[00:32:13]Török birod Igen.

[00:32:13]Tehát mármint az oszán birodalom, mert izé van, a törökök azok harapnak.

[00:32:18]Tehát nem oszlá, hogy van egy leadjuk a perem vidékeket, azokkal nem kell most foglalkozni, mert meg mert a központban kell megerősíteni hatalmunkat.

[00:32:27]Rövid ülnek az utánpótlási útvonalak.

[00:32:30]Van egy kommunista logika, ami ugyanez, de Lenin úgy fogalmazza meg, még ezt 18-ban teszi, hogy konkrétan elmondja, elegendő, ugye ez a ez a bocsánat, a kommunizmusnak a messianizmusa, a kommunistáknak a messianisztikus tudata.

[00:32:48]Lenin azt mondja, hogy amikor megy a a fehér tábornokok, azok harcolnak ellenük, és elég rosszul áll éppen a szénájuk, akkor azt mondja, hogy nekünk kommunistáknak elég, ha Kreml egyetlen egy szobájában meg megőrizzük a hatalmunkat, mert az idő nekünk dolgozik, és úgy is miénk lesz a győzelemmeljön a világforradalom.

[00:33:12]Na most hát Gorbocson már nem nagyon hitt a világforradalomban, de gyakorlatilag a dolognak a logikája ugyanez.

[00:33:16]engedjük el a peremvidéket.

[00:33:19]Tehát azért mondom, hogy a klasszikus cyeppe is, meg a kommunista is odakonkludál, engedjük el a perenvidéket, erősítsük meg a hatalmunkat a központban, és ha belegondolunk, akkor ez történik, hogy egy kicsi jelszíni szerencsétlenkedés után elkezdik megerősíteni a központi hatalmat Moszkvában, Oroszországban, és aztán majd utána amikor ha odajutnak az események, és olyan lesz a történelmi helyzet, na akkor majd lépünk.

[00:33:49]valamilyen irányban irányban, és ahova majd lehet.

[00:33:51]Tehát ezek ez egy ebből a szemben egy ilyen klasszikus loika.

[00:33:56]A másrész ugye az a helyzet, hogy a hogy csökkenteni kell nyilván a költségeket, tehát azt vörös hadsereg egyszerű fenntarthatatlan.

[00:34:07]Tehát a katonai ipari lobbi hiába harcol azért, hogy fenntarthatatlanok ezek a költségek a szovjetuni számára és politikai engedményt kell tenni.

[00:34:15]Ez egyébként már 84 óta evidencia a Gorbacsov számára.

[00:34:19]84-ben ugyanis van egy nagyon érdekes tárgyalás, ezban zajlik.

[00:34:20]Ugye úgy néz ki a a KG est az úgy nézett ki, hogy a miőtt a KGst öt éves tervek megszületnek, meg az egyes országok öt éves tervei, akkor mindig leültek és megbeszélték, hogy a zöld mezőben hét soványkecske hogyan feji egymást.

[00:34:39]Megbeszélték, hogy kinek mit kell előállítani a másik számára.

[00:34:41]Az egyik buszokat gyártam egyik busok gyógyszerok gyógyszert, te meg teherautót meg hány darab dácsiát fogunk megvenni Romániától.

[00:34:49]Tehát és 84 az első olyan, amikor amikor úgy állnak föl a tárgyalóasztaltól, hogy nincs megállapodás.

[00:34:58]És egyébként a gazdasági szakértők itt Budapesten ekkor jönnek rá arra, hogy a Szovjetuniónak valójában vége, az egész KGST-nek vége.

[00:35:07]Nincs tervszám, nincsenek tervszámok, hogy hány gumiabroncsot kell legyártani a szovjet légierőnek a Magyarországon a gumiipar.

[00:35:18]Ezért hány húskonzerv megé?

[00:35:20]É pontosan.

[00:35:20]És hány hány hány hány izét almát fogunk majd kiszállítani Moszkvába?

[00:35:26]Szabolcsból, tehát nincsenek ilyen tervszámok.

[00:35:28]Az 84-ben világossá válik.

[00:35:30]Most az az érdekes, mert Gorbacsov mit mond?

[00:35:32]Ez egy paradox helyzet.

[00:35:35]Megint a történelem az tele van, történelpolitika tele van ilyenekkel.

[00:35:37]Ugye mi azt mondjuk, hogy mi tartottuk el a Szovjetuniót, amiben nekünk igazunk van.

[00:35:42]Nálunk volt még mindig jobb volt a technológiánk.

[00:35:45]egy csomó szempontból egy csomó terméket mi tudtunk előállítani.

[00:35:49]Tehát mi tartjuk el a Szovjetuniót.

[00:35:51]De a Gorbacsov is azt mondja, hogy a Szovjetunió tartja el ezeket az országokat, merthogy olcsón adja az olajat.

[00:36:01]És a gorbacsovi logika nagyon nagyon nagyon most nagyon leegyszerűsítve az az, hogy adjuk el az orosz olajat a világpiacon dollárért, és meg tudjuk venni a legkorszerűbb technológiákat dollárért.

[00:36:14]Tehát ne adjuk oda a közép-európai országoknak ezt az olajat.

[00:36:16]Rubel elszámolásban a konvertibilis rubel meg a nem konvertibilis meg dollár átvált.

[00:36:24]Próbáltak itt bohózkodni ilyenekkel, de láthatlan nem ment.

[00:36:27]Ö mert akkor majd nagyon mondom nagyon leegyszősíti a képletet.

[00:36:31]Eladjuk a nyugatiaknak az olajat meg a földgázt és megvesszük az Ikarusbusz helyett a Mercedes remek.

[00:36:39]Tehát a Gorbacsovi logika az tulajdonképpen ez és ez ennek viszont az az ára, tehát a nyugatiak azok meg megszabják az árat.

[00:36:48]Politikai ára van, ki kell vonulni Közép-Európából.

[00:36:50]abb azzal a nyilvánvaló okkal, vagy az a nyilvánvaló logikája a nyugatiaknak, hogy majd akkor ők fognak ide bejönni, és kihasználva a térségben az alacsonyabb munkaet, majd ők fogják lefölözni ennek a térségnek ilyen értelemben anyagilag a hasznát.

[00:37:07]Ez teljesen evidensen előáll már a 80-as évek vége környékén.

[00:37:11]És tulajdonképpen ezért ez ezért inkább elengedik a területet.

[00:37:17]És aztán utána persze azért elkezdenek azon rögtön gondolkodni a az oroszok, hogy miként tudnak azért belenyúlni ebbe a térségbe.

[00:37:23]Azért ne felejtsük el, hogy a taxisblokkádnak a közvetlen kiváltó oka az olajár meg a tulajdonképpen egy bármikor olajembargót tudtak volna csinálni a 90-es években.

[00:37:36]Tehát a közép-európai térségben bármikor olyan helyzetet tudtak volna létrehozni.

[00:37:41]Sevarnedze pontosan tudja ezt, Gorbacsov pontosan tudja ezt, még Jelcin is, hogy neki van egy hatalmas ütőkártyája.

[00:37:49]Tulajdonképpen, hogyha egy jól irányzott pillanatban, vagy jól kitalált pillanatban olaj meg földgáz embargót rendel a közép-európai országokkal szemben, akkor mi megfagyunk télen.

[00:37:58]És nem csak mi, hanem a lengyelek, románok, mindenki.

[00:38:06]Amennyire én emlékszem rá, 90 június 16-án ment el az utolsó katonavonat Magyarországról, de végül is a Silov a tábornok három nappal később csak a és ő se gyalog ment át ezen a hídon, hanem a Volgával.

[00:38:20]Tehát nagyon erős szimbolikája volt ennek az egésznek.

[00:38:22]Nem tették meg ezt a szívességet, hogy gyalog gyalog menjen át.

[00:38:27]Szóval az az már túl erős lett volna.

[00:38:32]Szerintem ezt nem gondolták ennyire túl.

[00:38:34]Szerintem nem gondolták ennyire tú.

[00:38:35]Mikor jött rá Magyarország arra, hogy hogy azért itt, hogy mondjam, olyan örökséget hagytak maguk után a a szovjet csapatok a amit évtizedekig fognak nyögni.

[00:38:45]Laktanyák állapota, szennyezett területek.

[00:38:49]Szerintem szerintem ekkor kezdődött a felmérés egyáltalán.

[00:38:53]Padödő együttes megírja BBY szársa című számot, Gréci Zsolt a szövegét.

[00:38:58]Így van.

[00:38:58]Az összes piacon lehet szimacatyrot kapni, meg kalasnyikovot.

[00:39:03]Én nagyon emlékszem.

[00:39:03]Kalasnyikov azért azért nehezebb volt, de valóban éve hát a kalasnyikovok általában Jugoszláviából származtak, akkor már ott ment a háború.

[00:39:12]Az a helyzet, hogy hogy valójában miután a miután a szovjet katonai objektumokba a magyarok még belépni sem léphettek be, tehát innentől fölfelé valóban senki nem tudta, hogy mit hagynak maguk után.

[00:39:24]Senki az égett a világon.

[00:39:26]És egyébként vannak bizonyos objektumok, ahol mind a mai napig nem tudjuk.

[00:39:31]Hát mondjuk azt lehet tudni a Geigger Müller számláló adatai alapján, hogy kicsit nagyobb a sugárzás ott a silóban, hogy ott mi miért lett az út.

[00:39:40]Így van.

[00:39:40]Ott miért lett az?

[00:39:40]Ne ne ne kezdjük el ijesztgetni a lakosságot.

[00:39:44]Ezek zárt helyek.

[00:39:44]Tehát nem tehát azért attól nem kell senkinek se megijedni, hogy hogy őneki a kertjében nagyobb a sugárzás.

[00:39:49]Ez senki nem tudta, hogy mit hagytak maguk után.

[00:39:54]És és utána jön egy ilyen tulajdonképpen nag van egy nagyon érdekes dolog.

[00:39:59]Magyarországon a legnagyobb ingatlan vagyonnal a honvédelmi minisztérium rendelkezik mind a mai napig.

[00:40:02]Csak ezek az ingatlanok, ezek hát, hogy mondjam, alacsony értékű ingatlanok, mert mindenféle ilyen laktanyamadékok meg területek, meg kitelepülési körzetek meg szóval ilyen ilyen pusztaságok tulajdonképpen.

[00:40:15]Nagyon emlékszem rá, hogy a Dombóvár körül volt egy nagyon orosz laktanya, ott még a 2000-es évek közepén tudták, tehát addigra sikerült az újságpapír tapétát levakarni a falról, és akkor valami lakások át Ó, hát én Pilis Csabán beköltöztem.

[00:40:26]Egy ez egy ilyen albérleti lakás volt, mondjuk akor egyetemista voltam, és akkor a a zseniális volt, mert valamilyen á számomra teljesen rejtés oknál fogva a park ett az vörös festékkel, tehát nem lakkozó volt, a vörös festékkel volt lefestve.

[00:40:43]Hát az nyugtatja a szemet, a szovjet katonák szemét.

[00:40:46]Hát legalábbis, hogy a klasszikusokat idézünk egyébként Eperes Gároly fölszereplemlésével, akkor ott igen valóban a vörös fényt, mert az nyugtat.

[00:40:54]Ö, tehát, hogy senki nem tudta, hogy mit hagynak maguk után.

[00:40:57]Egyébként, megmondom őszintén, az elszámolásokban sem ugye ugye nem véletlen, hogy még majd a majd 94-ig nem is sikerül leárni a a szovjet tartozásoknak a problémáját.

[00:41:11]Majd a porn kormánynak kell mindenféléket itt nyüglődni.

[00:41:13]Aztán utána persze az vitatható, hogy ők ezt mennyire a magyar érdeknek megfelelően tették meg.

[00:41:19]Nóta benne az is fölmerül, hogy mekkora érdekérvényesítő képességünk volt az adott pillanatban velük szemben, de valójában ezt a senki nem tudta.

[00:41:30]Egyébként szerintem én nem csodálkoznék rajta, hogyha hogyha még kiderülne egys más a a szovjet objektumokról.

[00:41:41]Mert azért itt a radarállomások és más hasonlók alépítményei azok nem biztos, hogy feltétlenül ismertek.

[00:41:50]Mondjuk ezt 2026 júniusában, tehát pont 25 évvel negyed századdal azután, hogy történész vagyok, én történeti időben számolok, tehát 50 50 év ide odb 30 most már 30 év.

[00:42:02]É én történeti idővel számolok 50 év ide vagy oda.

[00:42:04]Az nekem nem érdekes.

[00:42:07][horkantás] 1989 júniusa és 91 júniusa közötti időszakról beszélgettünk.

[00:42:12]A szuverenitásról, hogy ez hogy is alakult?

[00:42:15]Mik azok az időpontok is, hogy miért nincsenek amihez amihez köthetjük tulajdonképpen a magyar szuverenitás visszaszerzését.

[00:42:22]Ötvös István Nemzeti Emlékezetbizottság tagja volt a vendégem.

[00:42:26]Köszönöm, hogy eljöttél.

[00:42:27]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet, akik esetleg a YouTube-on néznek.

[00:42:31]minket.

[00:42:31]Kérem írjanak kommentet, küldjék el barátaiknak, ismerőseiknek ezt a tartalmat, osszák meg másokkal is.

[00:42:39]Köszönöm a figyelmet.

[00:42:39]Én Velkovics Filmos voltam.

[00:42:41]Jövő héten.

[00:42:41]Folytatjuk.

[00:42:43]Viszontlátásra.