Farkasverem - Placid 110 - Hír.FM
- A Szent István Tudományos Akadémia az első világháború idején jött létre, hogy a tudományokat katolikus szellemiségben műveljék; 1951-ben betiltották, a rendszerváltás után éledt újjá.
- Az 1937-es győri szociális tanfolyamot három bencés növendék – köztük a későbbi Placid atya – kezdeményezte, hogy az egyház szociális tanítását a gyakorlatba ültessék át.
- A résztvevők elméleti előadások mellett gyárvárosi terepmunkát is végeztek; az anyagot 50 példányban sokszorosították, de könyv nem lett belőle.
- Az előadók között volt Palágyi Natália szociális testvér és Sali László lelkipásztor, akit később a szovjetek elhurcoltak, és a gulágon szerzett betegségében halt meg.
- Placid atyát 1946-ban a kamaraerdei koncepciós perben ítélték el, éveket töltött a gulágon; hazatérése után fizikai munkásként, kórházi mosodavezetőként dolgozott.
- Mosodavezetőként is lelkipásztori hatást gyakorolt; illegalitásban működő szociális testvérek jártak hozzá lelki vezetésre.
- A NEB és Pannonhalma együttműködésében 2026-ban konferenciát tartottak, és feltárják Placid atya naplóit, prédikációit, valamint a börtönszakasz dokumentumait.
- Középiskolás pályázat és Szabó Borbála színdarabja is segíti, hogy Placid atya élete modern formában, akár TikTok-videókon keresztül is eljusson a fiatalokhoz.
- Mindszenty József 1947-es adatgyűjtése szerint 220 egyházi személy volt börtönben 1945–47 között, ami mutatja, hogy Placid atya ügye rendszerszintű egyházüldözés része volt.
-
„Az egyháznak van mondanivalója és jó dolgokat akar tenni ezért a társadalomért, ez nem kérdés." – Sós Viktor Attila
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Szent István Tudományos Akadémia és a katolikus tudományosság hagyománya
A műsor apropóját Sós Viktor Attila székfoglaló előadása adta a Szent István Tudományos Akadémián, amely az 1945 előtti időszakban a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú intézményként működött. A Szent István Tudományos Akadémia az első világháború idején jött létre Csernoch János érsek kezdeményezésére azzal a céllal, hogy a tudományokat katolikus, keresztény szellemiségben műveljék.
Az intézmény 1951-ben, az egyházüldözés során szűnt meg, majd a rendszerváltás után éledt újjá. Jelenleg irodalmi, történelmi, nyelvi és természettudományos osztállyal rendelkezik. Az akadémia a katolikus egyházban élő, tevékenykedő, gyakorló tudós embereket gyűjti össze – nem csak egyházi személyeket, hanem világiakat is.
„Fontos az, hogy a tagjai a hitüket megélő, gyakorló tudós emberek, de nem csak egyháziak, hanem világiak is. Nyilván ezeken a különböző teológia, irodalom, történelem, kultúra, művészettörténet, természettudomány." – Sós Viktor Attila *
Az 1937-es győri gyakorlati szociális tanfolyam
Előzmények és kezdeményezők
A beszélgetés egyik központi témája egy 1937-ben Győrben megrendezett gyakorlati szociális tanfolyam, amelyet három bencés növendék – Olofsson Placid (későbbi Placid atya), Poroszlai Valérián és Terestyéni Mainrád – kezdeményezett az Actio Catholica felé. A céljuk az volt, hogy az egyház szociális tanítását hogyan lehet a gyakorlatba átültetni. A három szerzetesjelölt ekkor még nem volt felszentelt pap.
A kezdeményezést Közi Horváth József, az Actio Catholica kulturális titkára, győri egyházmegyés pap karolta fel. Breyer István győri megyéspüspök a győri szemináriumot egy hétre rendelkezésre bocsátotta, és minden egyházmegyéből két-két papnövendéket hívtak meg – összesen mintegy 30 résztvevővel. A püspök a teljes ellátást (szállás, reggeli, ebéd, vacsora) saját forrásból finanszírozta.
A tanfolyam tematikája és módszertana
A képzés egy héten át elméleti és gyakorlati oktatásból állt. A résztvevők nem csupán előadásokat hallgattak, hanem gyakorlati terepmunkát is végeztek: ellátogattak a győri tanoncotthonba, a győri leventeközpontba, iskolákba és a város szegénynegyedeibe. Az ott szerzett tapasztalataikat lejegyezték és legépelték.
Az előadások közel 180 oldalnyi gépelt anyagban maradtak fenn. A terv az volt, hogy könyv formájában is megjelenjenek, de erre végül nem került sor – mindössze 50 példányban sokszorosították. A sokszorosítás költségeire a résztvevőktől gyűjtöttek pénzt, ami jól mutatja, hogy nem állt korlátlan anyagi forrás rendelkezésre, de a szervezők fontosnak tartották, hogy a résztvevők kezébe adják a leíratot.
Az előadók köre
A tanfolyam előadói között az Actio Catholica munkáspásztorációban aktív helyi lelkipásztorok, a Karitász országos vezetője, valamint Palágyi Natália szociális testvér is szerepelt, aki a dolgozó lányok és nők mozgalmának országos vezetője volt. A szociális testvérek társasága – amelynek alapítója Slachta Margit, és amelyhez Salkaházi Sára is tartozott – kifejezetten a dolgozó nők lelki segítésére összpontosított.
„Hogy a dolgozó nők, tehát amellett, hogy családja van, gyereket nevel, dolgozik a gyárban, a munkásterületen, és hogy hogyan lehet őt segíteni, hogy a mindennapokban lelkileg is bírja ezeket a terheket." – Sós Viktor Attila *
Szintén előadó volt Sali László, akit Sós Viktor Attila „hihetetlenül komoly teológiai tudással bíró lelkipásztorként" jellemzett. Sali Lászlót 1946 őszén – hasonlóan Placid atyához – a szovjetek letartóztatták, mert a Győri Bencés Szabadegyetem keretében előadást tartott a Szovjetunióban zajló egyházüldözésről, amit a szovjet katonák és politikai tanácsadók elfogadhatatlannak ítéltek. A püspök és az egyházmegye hónapokig nem tudott róla semmit. Elítélték és a gulágra került, ahol agyvérzést kapott és lebénult. 1955-56-ban „testi értelemben egy roncsként" tért haza, majd mindössze két évvel később meghalt.
„Tehát ez a Placid atya 46-os ügye és a gulág, ez nem egy egyedi, elszigetelt eset, hanem nagyon sokakat érint, és látható, hogy mennyire szervesen működött az egyház." – Sós Viktor Attila *
Az egyház szociális tanítása és a munkáspásztoráció a két világháború között
Sós Viktor Attila hangsúlyozta, hogy a 19. század vége és a 20. század első fele között a szociális kérdést, a munkásság ügyét a kommunista párt és ideológia igyekezett kisajátítani. Ezzel szemben az egyháznak is volt határozott és gyors reakciója: a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum Novarum enciklika (1891) indította el a katolikus egyház szociális tanításának hivatalos megfogalmazását.
Magyarországon Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor neve fémjelezte ezt az irányzatot. A 30-as években a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek) szervezete a mezőgazdaságban dolgozókat, míg a munkásfőiskolák a gyárakban dolgozókat próbálták megszólítani. Utóbbiak keretében a nagyobb városokban (Sopron, Szeged, Pécs, Miskolc, Budapest, Székesfehérvár) heti két délután szerveztek tanfolyamokat olyan munkások számára, akik bizonyos iskolai tudást nem szerezhettek meg – történelemből, matematikából, irodalomból és kultúrából is oktatták őket.
A győri helyszínválasztás nem volt véletlen: a város erősen iparosodott volt. A 30-as években a gyárvárosi közösség számára modern templom épült, egyes gyárakban kápolnákat hoztak létre, és olyan színdarabokat is rendeztek, amelyek a munkásság kérdéseivel foglalkoztak. A tanfolyam résztvevői ilyen programokon is részt vettek.
A műsorvezető megjegyzése szerint ez a fajta tevékenység mai szemmel „érzékenyítésnek" nevezhető:
„De az érzékenyítést el lehet vinni rossz irányba is, meg jó irányba is. Tehát hogy a kor problémáira, a kor kérdéseire választ adni." – a műsorvezető *
A tanfolyam résztvevőinek későbbi sorsa és a kurzus utóélete
A tanfolyam kisugárzó hatása a résztvevők életútján is nyomon követhető. Sós Viktor Attila több példát is említett:
- Kis László, esztergomi egyházmegyés papnövendék (később pap), akit a 60-as években ifjúságnevelő, közösségépítő tevékenysége miatt tartóztattak le és került börtönbe.
- Kovács József és Óra Kálmán, a szombathelyi egyházmegye papjai, akik az 1956-os forradalom eseményei alatt váltak aktív szereplővé.
1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István év alkalmából Budapesten is sor került egy hasonló tanfolyamra, amely már nem kispapoknak, hanem felszentelt papoknak szólt, 200 résztvevővel. Az eseményen Glattfelder Gyula csanádi püspök köszöntötte a megjelenteket, és Közi Horváth József is jelen volt. Erről a budapesti tanfolyamról egyelőre főként sajtóanyagok maradtak fenn, így további kutatásokat igényel.
A folyamatot a háború, majd az azt követő kommunista diktatúra szakította meg:
„Vannak olyan kezdeményezések, folyamatok, amelyeket nyilván a háború vagy a háborút követő időszak megakaszt, de az a pici mag, amit elültetnek, az azért szárba szökken." – Sós Viktor Attila *
Olofsson Placid atya életútja
Fiatalkora és a bencés hivatás
Olofsson Károly (későbbi Placid atya) 1916-ban született – a 2026-os év az ő 110. születési évfordulója. Bencés szerzetesként alapvetően tanárembernek készült, Münchenben és Magyarországon is tanult. Már nagyon fiatalon felismerte annak fontosságát, hogy a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon kell megszólítani:
„Már nagyon-nagyon fiatalon ráéreztek ezek a szerzetes jelöltek arra, hogy mennyire fontos az, hogy a különböző társadalmi csoportokat máshogyan kell megszólítani, máshogy kell feléjük fordulni, másra van szüksége egy munkásembernek." – Sós Viktor Attila *
A kamaraerdei ügy és a gulág
1946 júniusában Placid atyát a kamaraerdei ügyből kifolyólag egy koncepciós perben a szovjet katonai bíróság elítélte – ekkor 30 éves volt. Letartóztatásának körülményei összetettek: Pannonhalmán tartóztatták le, Budapesten hallgatták ki, majd Sopronkőhidára vitték, és onnan került a szovjet gulágra. A magyar börtönben töltött hónapok és a kihallgatások részletei máig nincsenek teljesen feltárva.
A gulágról 1955-ben tért haza. Bencés szerzetesként „kereten kívülre" került, hivatalosan nem tevékenykedhetett papi hivatásában. Előbb egy fűrészüzemben, ládagyárban dolgozott, ahol véletlenül levágta az ujját. Később az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) mosodájának vezetője lett, és innen is ment nyugdíjba.
A vendég szerint ebben az életszakaszban is tetten érhető a korábbi szociális tanfolyam szellemiségének hatása:
„Meg kell állni a helyét papként, szerzetesként úgy is, hogy azt a munkát, amire neki hivatása volt, hogy pap, szerzetes, tanár legyen, azt nem végezheti. Van egy váltóállítás az életében, de ott, ahol tud tevékenykedni, tud hatni az embertársaira, ott áll helyt." – Sós Viktor Attila *
A kórházi mosodavezető: pasztoráció a munkán keresztül
Sós Viktor Attila kiemelte, hogy Placid atya a mosodavezetői munkáján keresztül is lelkipásztori hatást gyakorolt a munkatársaira, a betegekre és az orvosokra egyaránt. Ez a fajta jelenlét – bár nem klasszikus értelemben vett lelkipásztori tevékenység – mégis szolgálat volt, és nem egyedülálló jelenség a kommunista diktatúra alatt: számos pap és szerzetes dolgozott fizikai munkásként, miután nem gyakorolhatta hivatását, és így is hatottak környezetükre.
A rendszerváltás utáni tanúságtétel
1990-ben, a rendszerváltáskor Placid atya 74 éves volt. Életének utolsó negyed évszázadában – idős emberként – számos helyre hívták, hogy beszéljen a gulágon átélt megpróbáltatásairól, a túlélés tapasztalatairól. 2017. január 15-én hunyt el, így 2027 januárjában lesz halálának 10. évfordulója.
Placid atya emlékezetének intézményes ápolása
A NEB és Pannonhalma együttműködése
2025 őszén a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Pannonhalmi Főapátság együttműködési megállapodást írt alá Placid atya hagyatékának gondozásáról. Ennek keretében átfogó projekt indult, amely számos területet felölel.
A 2026. júniusi konferencia
- június 4-5-én Pannonhalmán kétnapos konferenciát tartottak, ahol a korszakot és Placid atya életét járták körbe. Az előadások foglalkoztak a bencés rend helyzetével, a szovjet megszállás utáni állapotokkal, a börtönviszonyokkal, valamint azokkal a konkrét részletekkel, amelyek az eddigi kutatásokból ismertek.
Feltárandó források
A hagyaték feldolgozása során több, korábban ismeretlen forrás is előkerült:
- Placid atya 1938-1945/46 közötti naplója, amelynek feldolgozását Virtné Diera Bernadett, a NEB kutatója végzi – a tervek szerint ez 2026-ban könyv formában is megjelenik.
- Placid atya édesapjának naplója, amelyet fiáról, a kis Károlyról és testvéréről vezetett – ez a szülői perspektíva különösen értékes forrás.
- Prédikációk és beszédek, amelyek feltárása és feldolgozása még hátravan.
- A kamaraerdei ügy magyarországi börtönszakaszának dokumentumai – Bank Barbara kutató ezen a területen dolgozik.
„Gondolhatnánk, hogy tudunk mindent. Hát azt gondolom, hogy nem." – Sós Viktor Attila *
A „Placid – játszma a halállal" című színdarab
Szabó Borbála írt egy kétszereplős színdarabot Placid atya életéről, amely már számos helyre eljutott, és további előadásokat is terveznek. A színház műfaja lehetőséget ad arra, hogy egészen más módon szólítsák meg a közönséget, mint a tudományos publikációk vagy akár a rádiós és televíziós műsorok.
Középiskolai pályázat
Országosan meghirdetett pályázat keretében három-négyfős diákcsapatok dolgoztak azon, hogyan tudnák modern, mai szemmel megközelíteni Placid atya életét. Nem csak egyházi iskolák tanulói vettek részt a pályázaton.
A történelmi emlékezet átadásának modern formái
A műsorvezető kérdésére, hogy hogyan viszonyulnak a „komoly történészek" ahhoz, ha TikTok-videókban vagy más modern formátumban dolgozzák fel Placid atya életét, Sós Viktor Attila a nyitottság és a bátorság fontosságát hangsúlyozta:
„Én azt gondolom, hogy bátornak kell lenni ezen a területen. Nyilvánvalóan reálisan érzékeli azt az ember, hogy írhat bármilyen tanulmányt vagy könyvet, 1000 lábjegyzettel. Nem biztos, hogy eljut széles közösséghez." *
A vendég szerint a diákok által készített rövid közösségi média tartalmak (köztük TikTok-videók) az érzelmi térben mozognak, és fontos szerepük van abban, hogy a fiatal generációhoz is eljusson a történelmi emlékezet. A modern videókban a diákok akár jeleneteket játszanak el, beszélgetnek a témáról, vagy megpróbálnak belehelyezkedni egy-egy történelmi helyzetbe – és ez nem feltétlenül igényel eredeti korabeli felvételeket.
A műsorvezető a „crossover" kifejezést használta ennek a jelenségnek a leírására, amikor különböző területeket (jelen esetben a történelmet és a közösségi média rövid formátumait) kell összeegyeztetni.
„Megtalálni a hangot – és nekünk is a fiatalokkal, és a fiataloknak is az előttük járó generációkkal meg kell találni a hangot." – Sós Viktor Attila *
Placid atya illegalitásban végzett lelkipásztori munkája és a szociális testvérekkel való kapcsolata
A konferencián Német Emma testvér, a Szociális Testvérek Társaságának korábbi magyarországi elöljárója beszélt Placid atya és a szociális testvérek kapcsolatáról. Ez a kapcsolat már a 30-as években kimutatható, és több szálon is futott:
- Placid atya és Slachta Margit (a társaság alapítója) között aktív és erős közéleti kapcsolat volt.
- Palágyi Natália szociális testvérrel való ismeretsége az 1937-es tanfolyam kapcsán is megfigyelhető.
- 1945-ben Placid atya jelöltként is felmerült a választásokon.
- A 70-es, 80-as években az illegalitásban működő szociális testvérek közül többen jártak hozzá lelki vezetésre, és fogadalmat is tettek nála – mindezt úgy, hogy ő egy kórházi mosodában dolgozott.
A szociális testvérek társasága egyébként bencés lelkiségű, Szent Benedek regulájához kötődő közösség, így a kapcsolat lelkiségi alapja is erős volt.
Ez az illegalitásban működő pasztorációs hálózat forrásokkal rendkívül nehezen feltérképezhető, de Sós Viktor Attila szerint kiemelkedően fontos része a korszak egyháztörténetének.
„Hihetetlenül fontos az, hogy magában az illegalitásban, a kádári diktatúra világában hogyan tudott működni, élni egy szerzetes, hogyan tartotta a kapcsolatot." – Sós Viktor Attila *
Az 1945-47 közötti egyházüldözés és Mindszenty József adatgyűjtése
Sós Viktor Attila hangsúlyozta, hogy Placid atya ügye nem egyedi eset, hanem egy szélesebb körű egyházüldözés része volt. Ennek alátámasztására ismertette Mindszenty József eszergomi érsek 1947-48 fordulóján végzett adatgyűjtését.
Mindszenty minden egyházmegyéből és minden szerzetesrendtől bekérte az adatokat arról, hogy kik szenvedtek megpróbáltatást, üldöztetést mind a náci, mind a kommunista-szovjet megszállás alatt, kik vesztették életüket, és kik vannak börtönben. 1947-ben – amikor még nem volt egypártrendszer és kommunista diktatúra – 220 egyházi személyt (papot és szerzetest) gyűjtött össze, akik 1945 és 1947 között börtönben voltak, és akikről általában senki nem tudta, mi lesz a sorsuk. A szovjetek vagy a politikai rendőrség vitték el őket.
Ez az adatgyűjtés rávilágít arra, hogy Placid atya 1946-os letartóztatása egy nagyobb, rendszerszintű folyamat része volt, nem pedig egyedi, elszigetelt eset.
A Szent István Tudományos Akadémia mai szerepe és a katolikus értelmiség társadalmi jelenléte
A beszélgetés végén a műsorvezető visszakanyarodott a Szent István Tudományos Akadémiához, és arról kérdezte a vendéget, hogy mivel foglalkozik jelenleg az intézmény. Sós Viktor Attila hangsúlyozta, hogy az akadémia ma is a hitüket gyakorló, elkötelezett tudós embereket gyűjti össze – teológia, irodalom, történelem, kultúra, művészettörténet és természettudomány területén egyaránt.
A küldetés lényege nem az, hogy a hit másképp végeztesse a tudományos munkát, hanem hogy a társadalmi jelenlétben bátran és nyíltan lehessen beszélni a katolikus értelmiségiek küldetéséről.
„Fontos, én azt gondolom az, hogy persze az ember nem végzi attól másképp a tudományos tevékenységét, hogy hitét gyakorolja és megéli, de talán a társadalmi jelenlét az, hogy erről merjünk bátran, nyíltan beszélni, hogy ne kapjon az ember egy bélyeget azért, mert ő katolikus, gyakorolja a vallását, hanem ez teljesen természetes." – Sós Viktor Attila *
Párhuzamot vont az 1937-es szociális tanfolyam és a mai kor között: ahogyan akkor az egyház válaszolt a kor társadalmi kérdéseire (iparosodás, munkáskérdés, városiasodás), úgy ma is vannak olyan problémák, amelyekre a katolikus egyháznak választ kell adnia – legyen szó oktatásról, nevelésről, közéletről vagy a politika területéről.
„Nem kell attól talán egy picit félni vagy megijedni, hogy a hitüket gyakorló, megélő emberek megszólaljanak. [...] Az egyháznak van mondanivalója és jó dolgokat akar tenni ezért a társadalomért, ez nem kérdés." – Sós Viktor Attila *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„14. Leo" (XIV. Leó pápa): A beszélő azt mondta, hogy „a tavalyi évben pápává választott 14. Leo kifejezetten a szociális kérdésnek egyik meghatározó gondolatait hozza újra el". Történetileg XIV. Leó pápa nem létezett. A XIII. Leó adta ki a Rerum Novarumot 1891-ben. A „tavalyi év" (2025) nem hozott pápaválasztást, Ferenc pápa 2013 óta hivatalban van. A kontextus alapján valószínűleg tévesen elhangzott névről van szó, vagy az ASR hibásan értelmezte a beszélő szavait. Az értelmezéshez nincs elegendő támpont.
-
„Közi Horvát József": A név pontos írásmódja nem egyértelmű. A szövegben több alakban is előfordul: „Közi Horvát József", „közi Horvát József". Feltételezhetően Közi-Horváth József vagy Kőszegi Horváth József. A győri egyházmegye papja, az Actio Catholica kulturális titkára volt. Az összefoglalóban a beszélő által használt alakkal azonos írásmódot alkalmaztam, jelezve a bizonytalanságot.
-
„Olafson", „Olosfon", „Olafson Károly", „Placidatya", „placidat atya": A név helyes alakja Olofsson Placid (vagy Placid atya). A svéd eredetű családnév (Olofsson) és a szerzetesi név (Placid) az átiratban többféle hibás alakban szerepel. Az összefoglalóban a feltételezhetően helyes „Olofsson Placid (Placid atya)" alakot használtam.
-
„Sali László": A név pontos írásmódja bizonytalan. A szöveg alapján győri egyházmegyés papról van szó, akit 1946 őszén a szovjetek letartóztattak. Az átiratban csak ebben az alakban szerepel.
-
„Virtné Diera Bernadett": A név pontos írásmódja bizonytalan, a szövegben egyszer fordul elő. A NEB kutatója, aki Placid atya naplójának feldolgozását végzi.
-
„Poroszlai Valérián és Terestyéni Mainrád": A két bencés növendék nevének pontos írásmódja bizonytalan. A szövegben egyszer fordulnak elő, és a kéziratos vagy gépelt forrásokban esetleg eltérő alakjuk lehet.
-
A letartóztatás korával kapcsolatos ASR hiba: Az átiratban a következő olvasható: „16 47 30 30 31 néhány1 3 igenig igen igen igen igen igen 30 éves volt". Ez egyértelműen automatikus beszédfelismerési hiba. Az elhangzottak alapján Placid atya 30 éves volt a letartóztatásakor (1916-os születés, 1946-os letartóztatás).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Jó napot kívánok.
[00:00:00]Ez a Farkasverem a Hír FM történelem órája, és két olyan témáról fogunk beszélni, ami látszólag különálló, de egy közös erőtérben mozog.
[00:00:09]Egyházi értelmiség és a magyar állam viszonyának különböző korszakairól beszélünk.
[00:00:14]Stúdióban pedig üdvözlöm Sós Viktor Attila egyháztörténész Nemzeti Emlékezet bizottságának tagját, PPK oktatóját.
[00:00:21]Jó napot kívánok.
[00:00:22]Jó napot kívánok.
[00:00:22]Köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:24]Szent István Tudományos Akadémia a Katolikus Tudományosságnak volt egy intézményes kerete.
[00:00:31]Tulajdonképpen 1945 előtt a Magyar Tudományos Akadémiával egy egyenrangú volt.
[00:00:36]Lehet azt mondani?
[00:00:36]Hát hasonlóan igen, az egyház fontosnak tartotta azt, hogy hogy legyen egy egyházi tudományos akadémia és ebben a közegben az elkötelezett hitüket, vallásukat élő gyakorló tudósoknak volt a a közössége.
[00:00:57]Ugye az ön neve nem ismeretlen Farkasverem hallgatói előtt, tehát többször találkoztunk már itt mindenfélékről beszélgettünk és most székfoglaló előadást tartott ezen a bizonyos Szent István Tudományos Akadémián és a Nebnek meg van egy élő projektje Olafson placidatyáról.
[00:01:11]Na erről ez lesz majd a másodikra.
[00:01:13]Szóval mi köti össze az ön fejében ezt a ezt a két témát?
[00:01:17]Ugye 110 éve van idén, 1916-ban született Olafson Károly, későbbi placidatya Bencés szerzetes.
[00:01:32]júniusban emlékezünk arra, hogy 80 évvel ezelőtt 1946 júniusában letartóztatták és a kamaraerdei ügyből kifolyólag egy koncepciós perben a szovjet katonai bíróság elítélte őt és am 20 évesen igen nem nem 16 47 30 30 31 néhány1 3 igenig igen igen igen igen igen 30 éves volt és amikor a Szent István Tudományos Akadémia tagjai közé megválasztottak és a székfoglaló előadásomnak a kigondolása, kialakításra került sor, akkor arra gondoltam, hogy találtam és majd erről nyilván hosszasan beszélünk, egy olyan placidatyához kapcsolódó témát, amikor három Bencés szerzetes Olosfon Placid mellett lett két másik rendtársa, Poroszlai Valérián és Terestyéni Mainrád, akik még akkor nem voltak pappá szentelve, hanem Bencés növendékek voltak.
[00:02:41]ö javaslatot tettek az akciókatolika, az akkora két világháború között jelentős egyházi szervezet felé, hogy szervezzenek egy szociális tanfolyamot, egy gyakorlati szociális tanfolyamot.
[00:02:58]Tehát az egyház szociális tanítását hogyan lehet a gyakorlatba átültetni.
[00:03:03]1937-ben az Akció Katolika kulturális titkára, illetve győri egyház megye papja, közi Horvát József karolta ezt föl, és Breyer István győri megyés püspök a győri szemináriumot egy hétre odaadta, hogy minden egyház megyéből hívtak két-két papnövendéket, és egy héten át elméleti és gyakorlati oktatást, gyakorlati tereppmunkát át végeztek ezek a papnövendékek.
[00:03:35]És miután ennek az egyik motorja placidatya volt, úgy gondoltam, hogy ez egy olyan téma, ráadásul most tavalyi évben pápává választott 14.
[00:03:47]Leo kifejezetten a szociális kérdésnek egyik meghatározó gondolatait hozza újra el.
[00:03:56]Ugye 13.
[00:03:59]Leopápa rérum novárum enciklikája ennek az elindítója.
[00:04:04]És ez a ez a szociális kérdés, ez ez mindig is nagyon fontos volt az egyház életében, de a 19.
[00:04:09]század vége, 20.
[00:04:12]század első felében azért ezt a a magát a a szociális kérdést, a munkásságot, az ipari munkásságot igyekezett a kommunista párt vagy a kommunista ideológia kisajátítani, és arra választani az egy így így van.
[00:04:27]És arra szerettem volna egy picit rá felhívni a figyelmet, hogy az egyháznak mennyire volt gyors reakciója, mennyire fontos volt ez.
[00:04:40]És 1937-ben majd aztán később is van ilyen szociális tanfolyam, hogy mennyire fontosnak érzik azt ezek a fiatal szerzetes növendékek, hogy a egyébként szintén a papképzésben velük együtt, de nyilván egyház megyei papi képzést folytató kortársaiknak próbálják ezt átadni, vagy együtt gondolkodni.
[00:05:11]És a a szemináriumokban, a teológián azért akkor ez a szociális kérdés így a gyakorlatban vagy az elméletben nem volt olyan mértékben jelen.
[00:05:21]És azért emelkedik ki ez a tanfolyam, mert csak, hogy érzékeljük, [torokköszörülés] tehát a egy hétre az épületet, mint szállás, az ellátást, a reggeli ebéd, vacsora és minden, ami ezzel jár.
[00:05:38]a győri püspök azt mondja, hogy hát ő ezt fedezni fogja.
[00:05:43]Tehát résztvevők minden egyház megyéből két-két papendék, tehát egy ilyen 30 és amikor rátaláltam Placidatya hagyatékában egy kézzel írt Közi Horvát József előadásának a kézzel írt leíratára, akkor ezt elkezdtem föltárni, kibontani, és kiderült, hogy ez az közel 180 oldalban fenn maradt legépelve ennek ennek a tanfolyamnak az előadásai, ez egy év, ez egy ennek az egy hétnek ennek az egy hétnek az előadásai.
[00:06:19]És nem csak az előadások, hanem azok a gyakorlati terepmunkák, amikor mondjuk elmentek a győri tanoncotthonba, a győri levente központba, a a az iskolákba, a szegény nyomornegyedbe, és hogy ott mit tapasztaltak, ezeket gépelték le, írták le.
[00:06:46]Ez az volt a terv, hogy könyvben megjelenik.
[00:06:49]Erre nem került sor, de példányban sok szorosították, és ez a három Bencés szerzetes Placid atya, Mai Rád atya és Terestyni Ferenc, aki aztán később nem lett Bence és szerzetes, de egy kiváló nyelvész és a szent Szentire gimnáziumnak lett tanára, igazgatóhelyettese, igazgatója.
[00:07:11]Aztán az ötös talán tudomány egyetemen tanított.
[00:07:16]Szóval ő még akkor mint Benc és növendék kézbe vették, legépelték, sokszorosították, tovább adták ezt.
[00:07:22]És persze ez most mai szemmel közel 100 év90 év távlatából azért fontos, vagy azért érdemes erre egy picit fókuszálni, mert sokszor éri kritika az egyházat, hogy hát a szegények, a munkások, a nehéz sorban élők felé nem volt nyitott, nem fordult feléjük, nem segítette őket.
[00:07:47]És ez egy nagyon jó példa.
[00:07:49]És így amikor a Szent Isten Tudományos Akadémián ez a székfoglaló előadás volt, ezért gondoltam erre, hogy ezt hozzuk egy picit, mert mondjuk az, hogy placidat atya, a túlélés négy szabálya, a gulágvilágon, hogy hogy lehet túlélni ez a 46-os Kamara erdei ügy, ez talán egy picit ismertebb, de hogy az ő élete az nem csak erről szól, hanem sok minden más van benne.
[00:08:15]Igen.
[00:08:15]Igen.
[00:08:15]Persze nagyon fontos.
[00:08:19]őt kiemelkedő, ahogy ahogy a rendszerváltás után tudott ő tanúságot tenni, ahogy beszélt a gulágun, megtapasztalta, hogy hogyan lehet túlélni a borzalmakat, a megpróbáltatásokat, de ő alapvetően egy tanárembernek készült, és a Bencés szerzetes, aki azért a amikor ráadásul Münchenben tanult, aztán Magyarországon tanult.
[00:08:48]Ö de hogy már nagyon-nagyon fiatalon ö ráéreztek ezek a szerzetes jelöltek arra, hogy mennyire fontos az, hogy a különböző társadalmi csoportokat máshogyan kell megszólítani, máshogy kell feléjük fordulni, másra van szüksége egy munkásembernek, aki mondjuk a 30-as években egy gyárban dolgozik hétfőtől szombatig.
[00:09:14]A vasárnapja talán szabad, de lehet, hogy nem.
[00:09:17]A házastársa megpróbálja a gyerekeket nevelni, segíteni, és vasárnap, amikor van egy szabadnapja esetleg, akkor nem biztos, [torokköszörülés] hogy hogy mondjuk a templom felé fordul, vagy ha igen, akkor is máshogy kell őt megszólítani.
[00:09:38]És és ez ez a tudás, ez eddigre elveszett az egyházban.
[00:09:41]Hát nem, hanem vagy az iparosodással [torokköszörülés] nem tartott lépést egy kicsit.
[00:09:47]Igen.
[00:09:47]Én azért azt gondolom, hogy hogy ez nem veszett el, egy kis késlekedés volt, de mondjuk azért 13.
[00:09:50]Leorérum novárum enciklikája, vagy Proházka Ottokár, vagy Gisvenc Sándor, azért ez benne volt az egyházban.
[00:09:57]Ön abban látom ennek a a rendkívüliségét, vagy ami ami miatt ez fontos és kiemelkedik, hogy már a papnövendékeket is megpróbálják fölkészíteni, megpróbálják azt érzékelni, hogy hogy más egy falusi pasztoráció, ahol meg ma egy nagyváros.
[00:10:20]Nem véletlen, hogy Győrben van ez a tanfolyam.
[00:10:24]Erősen iparosodott.
[00:10:25]Erősen így így van.
[00:10:25]Erősen iparosodott város.
[00:10:27]Nem véletlen az, hogy hogy mondjuk a 30-as években ugye a Kalott, a katolikus agrári ifjúsági legényegyleteknek a szervezete az ismert, hogy hogyan próbálja meg az egyház a mezőgazdaságban élő, tevékenykedő, dolgozó embereket megszólítani.
[00:10:47]De ugyanígy megpróbálják a 30-as években a gyárakban a munkás területeken dolgozókat is, munkásfőiskolákat szerveznek azzal a céllal, hogy azok, akik mondjuk bizonyos iskolai tudást nem szereztek meg, vagy nem volt lehetőségük, akár történelem, akár matematika, akár irodalom, akár kultúra, hogy egy héten két délután szerveznek ilyen munkásoknak tanfolyamot Sopronban, Szegeden, Pécsen, Miskolcon, Budapesten, Székesfehérváron, tehát a nagyobb városokban.
[00:11:28]És ezek a a a munkásságnak a megszólítása az egészen más lelkipásztori hozzáállást igényel, és ezt próbálják már a papnövendékeknek is átadni.
[00:11:43]Ez az, amit manapság úgy hívnak, hogy érzékenyítés, hogy egy kicsit hát igen, de de az érzékenyítést el lehet vinni rossz irányba is, meg jó irányba is.
[00:11:53]Igen.
[00:11:53]Tehát, hogy a kor problémáira, a kor kérdéseire választ adni pontosan.
[00:11:58]És és amit Wilmos mond, hogy hogy van egy társadalmi változás, van egy egy városiasodás, van egy Magyarország azért mégis csak egy agrárország, de azért a 19.
[00:12:12]században van egy nagy változás, ipari fejlődés 20.
[00:12:19]század kegyezéől kezdve a városok nagyon meglódik.
[00:12:22]Így van.
[00:12:22]És például azért is nagyon érdekes ez a szociális tanfolyam Győrben, mert Győrgy Gyárvárosban a 30-as években a gyár, a az ott élő közösség számára épül egy templom, ami egy nagyon modern templom, és kifejezetten a gyárváros lakosai járnak oda, vagy bizonyos gyárakban kápolnát hoznak létre.
[00:12:50]Most gondoljunk mai szemmel bele, persze ma már nem akkora a az egyháznak a a a tömege, vagy nem mindenki gyakorolja a vallását, mint mondjuk 80 évvel ezelőtt.
[00:13:03]De fel tud-e ma épülni egy gyár, teszem föl a kérdést, ahol mondjuk van egy kápolna, ahol mondjuk az ott dolgozó egy kicsit vissza tud vonulni, le tud nyugodni, és vannak ilyen példák, ha most egy repülőtérre gondolunk, egy pályaudvarra gondolunk, a mobilizáció világában, de de sok mindent lehet előhozni, ahol megélik, vagy vagy egy picit el tudnak csendesedni.
[00:13:33]ki tudnak szakadni abból a mindennapi pörgésből az emberek, és hogy ezt itt imádkoznak, és ez szerintem nagyon-nagyon fontos.
[00:13:44][horkantás] És és itt Győrben ez volt ez volt, vagy például kifejezetten olyan színdarabokat alkottak, rendeztek, amelyek a munkásság kérdéseivel foglalkoztak, és ezek a hallgatók ebben az egy hétben mondjuk részt vettek ilyen programon is.
[00:14:02]Tehát én azt szeretném ezzel csak érzékeltetni, hogy hogy nagyon érdekes az, hogy hogy az egyháznak van erre válasza, erre a kérdésre vannak emberek, lelki pásztorok és nagyon érdekes, hogy az előadók is.
[00:14:22]Tehát az akciókatolika, a munkáspásztorációban aktív helyi lelki pásztorok, vagy a Karitasz országos vezetője, vagy Palágyi Natália szociális testvér, aki a dolgozó lányok, nők mozgalomnak az országos vezető, a szociális testvérek társasága ugye akár Salkaházisára vagy Slta Margit az alapító, akit jobban ismerünk, de hogy a dolgozónők, tehát amellett, hogy családja van, gyereket neve, ugye dolgozik a gyárban a munkás területen, és hogy hogyan lehet őt segíteni, hogy a mindennapokban lelkileg is bírja ezeket a a terheket, és az és a szociális testvérek ebben kiemelkednek, és [horkantás] vagy például Sali László, aki aki egy olyan hihetetlenül komoly teológiai tudással bíró lelk lelki pásztor volt.
[00:15:21]Ő is az előadók között van.
[00:15:24]Aztán ugyanúgy, ahogy placidatyát, őt is 1946 őszén a szovjetek letartóztatják, mert mond egy beszédet Győrben, a Győri Bence és Szabadegyetem keretében a Szovjetunióban hát meglévő egyház üldözésről vagy az egyháznak a helyzetéről.
[00:15:47]És ezt nyilván az itt lévő szovjet katonák, illetve szovjet politikai tanácsadók úgy értékelik, hogy ez hát nem elfogadható.
[00:15:59]Letartóztatják.
[00:16:01]Sem a püspök, sem az egyház megye hónapokig nem tud róla semmit.
[00:16:03]Elítélik és a gulágra kerül, mint nagyon sok honfitársunk.
[00:16:09]Aztán kap egy agyvérzést, lebénul és 5556-ban úgy térza a gulágról, hogy hogy egy testi értelemben egy roncs, és aztán utána már csak két év adatik neki.
[00:16:26]Tehát ez a placidatya 46-os ügye és a guláng, ez nem egy egyedi elszigetelt eset, hanem nagyon sokakat érint, és és látható, hogy mennyire szervesen működött az egyház.
[00:16:47]És talán még ennek a ennek a a 37-es gyakorlati szociális tanfolyamnak a ennek kisugárzó hatása például.
[00:16:55]Igen, igen.
[00:16:55]Ez ez egy nagyon érdekes kérdés.
[00:16:57]Tehát eleve szóval most még ott tartok, megvannak a résztvevők, ahogy minden egyház megye két-két papnövendéket küld, hogy hogy alakul az ő sorsuk, mennyit tudtak hasznosítani menit tudtak hasznosítani?
[00:17:11]De nagyon érdekes látni, hogy hogy később is sokan közülük a lelki pásztorkodásnak azon a területén tevékenykednek, ahol mondjuk ifjúság vagy munkásság.
[00:17:21]És aztán például az egyik egy Kis László nevezetű Esztergomi egyház megy, és akkor még papnövendék, később majd pap.
[00:17:29]A 60-as években ifjúság nevelő közösségépítő tevékenység miatt tartóztatják le és kerül börtönbe.
[00:17:38]Vagy szombathelyi egyház megye papjai közül is Kovács József és Óra Kálmán majd az 56-os forradalom eseményei alatt válnak aktív szereplővé.
[00:17:52]Tehát látszik az, hogy hogy ez az egész életükre biztos, hogy hatott.
[00:17:55]A másik, amiről szerintem nagyon fontos beszélni, hogy lemegy egy ilyen tanfolyam, amit ott elhangzik, azt fontosnak érzik ezek a szerzetes jelöltek, hogy ami elhangzik, az legyen rögzítve, ezért legépelik ezeket az előadásokat, a jegyzeteket.
[00:18:18]placidatya és a másik két Bencés szerzetes.
[00:18:20]És nincs pénzük arra, hogy ezt kiadják, ezért a hallgat résztvevőktől próbálnak egy kis pénzt gyűjteni, hogy legalább sokszorosítani lehessen ezt.
[00:18:31]Tehát, hogy mutatja ez is az, hogy hogy azért nem állt korlátlanul rendelkezésre anyagi lehetőség, de fontosnak érezték, hogy legalább a résztvevők kapjanak a kezükbe utána egy leíatot, és ezz hozzá tudtak nyúlni, később is kézbe tudták ezt venni.
[00:18:52]Hát a 30 körül volt a résztvevők száma, és 50 példányba készült.
[00:18:54]Akkor még ott a könyvtárba, gondolom levéltárba bekerültek.
[00:18:58]Így van.
[00:18:58]Így van.
[00:18:58]Így így találtam én is rá.
[00:19:00]Panonhalmán a placidatya hagyatékában, aztán a panonhalmi főapátság könyvtárában és Ásvány Ilona könyvtárvezetőnek a segítségével rátaláltunk erre, de 37-et írunk, aztán 1938.
[00:19:22]Így van.
[00:19:22]Háború, de előtte még van egy eukarisztikus világkongresszus, van egy Szent István év, és akkor is sor kerül egy hasonlóra.
[00:19:29]Immár a 38.
[00:19:32]júniusában Budapesten 200 résztvevő, de az már nem kispapoknak, hanem papoknak.
[00:19:40]De erről egyelőre nagyon keves inform, inkább sajtó anyagokat találtam még, tehát további kutatásokat kell folytatni.
[00:19:47]De már Gladferdel Gyula csádi püspök köszönti a résztvevőket.
[00:19:50]Közi Horvát József is ott van.
[00:19:53]Tehát tehát kezd ez intézményes Így van.
[00:19:56]Így van.
[00:19:56]Aztán jön a háború, jön majd ' után a kommunista diktatúra.
[00:20:00]Tehát, hogy nem lehet, tehát hogy hogy vannak olyan kezdeményezések, folyamatok, amelyeket nyilván a háború vagy a háborút követő időszak megakaszt, de az a pici mag, amit elültetnek, az azért szárba szökken.
[00:20:14]És nagyon érdekes látni azt [horkantás] itt majd nyilván kitérünk Placidatya évforduló kapcsán több eseményünkre, hogy visszajön a gulágról 55-ben.
[00:20:25]Nyilván szerzetesként, Bencés szerzetesként kereten kívül van, nem tevékenykedhet.
[00:20:31]Előbb egy fűrészüzem ládagyárba dolgozik, levágja véletlenül az ujját, akkor a az országos reumatológiai és fizikoterápiás intézet az Orfinak lesz a mosodájában.
[00:20:44]és aztán vezető.
[00:20:44]És pont pontosan talán ennek a szociális tanfolyamnak a a hatása is tetten érhető itt, hogy meg kell állni a helyét papként, szerzetesként úgy is, hogy azt a munkát, amire ő neki hivatása volt, hogy pap szerzetes tanár legyen, azt nem végezheti.
[00:21:07]van egy váltóállítás az életében, de ott, ahol tud tevékenykedni, tud hatni az embertársaira, ott áll helyt és és a mosodavezetőként egy kórházban úgy tud jelen lenni, úgy tud szolgálni, úgy tud dolgozni, hogy ez hatással van a munkatársaira, nyilván hatással van a betegekre, az orvosokra, és így ugyan nem azt a klasszikus lelki pásztori munkát végzi, hogy tanít egy egyházi iskolában, hogy nyilvánosan misézik, hitoktat, de a jelenlétével, és ez nem egy egyedi eset, hiszen számos olyan pap van, én nagyon más persze ezek a azok a fajta munkáspok, amik mondjuk Nyugat-Európában vannak, hogy elmennek papként egy gyárba dolgozni és úgy pasztorálnak, de a kommunista diktatúra alatt azok a papok szerzetesek, akik kereten kívül kerülnek, börtönt visel, börtönbüntetést kapnak, kiszabadulnak, papként nem dolgozhatnak, de elmennek fizikai munkát végezni, meg kell élni valamit, meg hát dolgozni kell.
[00:22:24]Ott tudnak jelen lenni, ott tudnak szolgálni úgy, hogy nem a klasszikus lelkipásztori papi szerzetesi életet élik, és mégis hatnak azokra az emberekre, akikkel kapcsolatba kerülnek.
[00:22:40]Ugye gyorsan átsiklottunk itt a placid 110 emlékében.
[00:22:44]Ugye 2000 vagy tavaly ősszel aláírt a nemzeti emlékezet bizottsága és Panonhama egy együttműködési megállapodás placidatya hagyatékának a gondozásáról.
[00:22:55]Indul egy projekt, lesznek kiállítások, játékokról olvastam én, alkotói pályázatról.
[00:23:00]Szóval hogyan lehet Placidatya emlékével találkozni most itt a ezekben a hetekben, hónapokban?
[00:23:06]Ugye a születésének a 110.
[00:23:06]évfordulója volt 2026-ban, most június 5-én a letartóztatás 80 és 2017 január 15-én hunyt el, tehát 10 éve lesz majd a halál évfordulója 17 januárjában.
[00:23:23]és a panonhalmi főapátság, [torokköszörülés] illetve a nemzeti Emlékezet bizottság közös együttműködésében volt [torokköszörülés] június 4 5-én egy kétnapos konferencia Panonhalmán, ahol a korszakot placidatya életét jártuk körbe.
[00:23:41]volt egy középiskolásoknak meghirdetett pályázat, hogy hogyan tudják ők mai diák szemmel modern megközelítésben megfogni Placidatya életét.
[00:23:58]Mi volt a legérdekesebb projekt, ami?
[00:23:58]É én azt gondolom, hogy nagyon ugye ma már egy ilyen kis okos telefonnal videókat készítenek a a fiatalok és tiktok és igen rövid videók.
[00:24:09]Én azt gondolom, hogy ezek nagyon azért nagyon jók vagy nagyon fontosak, mert egy rövid, friss, fiatalos szemmel, de ugyanakkor azt gondolom, hogy már az, hogy hozzányúlnak, és nem csak egyházi iskolák diákjai hozzányúlnak egy-egy ilyen témához, három fős kis csapatok, vagy négy fős kis csapatok vettek ebben részt.
[00:24:37]Bencés gimnázium diákjai nem csak, hanem országosan volt ez meghirdetve.
[00:24:43]Tehát ez ez azt gondolom, hogy nagyon nagyon fontos.
[00:24:45]Aztán Virtné Diera Bernadett a NEB kutatója dolgozik hosszabb ideje.
[00:24:51]Fennmaradt Placidatyának egy korai 1938 és 45-46 közötti naplója.
[00:24:59]És ennek a feldolgozását végzi Bernadett.
[00:25:03]És ez reményeink szerint idén meg fog jelenni.
[00:25:06]Aztán nagyon érdekes volt ezen a konferencián, hogy fennmadt egy olyan napló, amit Placidatya édesapja vezetett, írt a a a fiatal gyerek Kis Károly életéről, illetve a testvérének az életéről.
[00:25:25]Tehát, hogy a szülőben hogy csapódtak le, hogy látta.
[00:25:32]Aztán nyilván a konferencián sok-sok előadás foglalkozott a korszakkal, a bencésekkel, a szovjet világgal, a megszállás utáni helyzettel, a börtönökkel, de van nekünk egy placida vagy játszma a halállal című színdarabunk, Szabó Borbála írta, ami azt gondolom, hogy azért nagyon fontos, mert a színház a a az egy egészen más műfaj.
[00:25:58]egy két szereplős darabról beszélünk, és ez is nagyon sok helyre jutott már el, és fog még reményeink szerint eljutni.
[00:26:06]Tehát [horkantás] megpróbálunk különböző eszközökkel, módszerekkel hatni, merthogy Placid atya, ugye ő a Budapesten a a Szentimre városban, a Szentimre templomban szolgált a 60-as-70-es évektől.
[00:26:22]Valózg ez se véletlen, hogy pont ez a kollégája a Szent Imrének volt a Igen.
[00:26:29]És hogy ott ott ő még nyilván vannak olyanok, akik akik emlékeznek rá, akik csoportjába jártak, akik a a Szent Imre plébánia közösségéhez tartoznak, és nagyon fontos talán ezt is érzékelni, vagy vagy feldolgozni, hogy hogyan tudott ő az illegalitásban, illetve akkor, amikor nem engedélyezve, csak finoman támogatva, misézhetett, végezhetett lelkiásztori munkát.
[00:26:58]És hogy mennyire érdekes az, hogy hogy az életének az utolsó időszaka, ugye 1990-ben a rendszerváltás környékén ő 74 éves volt, és tulajdonképpen van az életének egy utolsó negyed évszázada már idős emberként, amikor meg nagyon sok helyre hívták, beszélt a az életéről, a gulág megpróbáltatásairól, ahogy hogy sokak átélték ezt, de a de az, hogy hogy elmondani, hogy tovább adni, hogy hogy tanúságot tenni arról, hogy ezt hogy lehetett megélni, hogy lehetett túlélni a diktatúra borzalmait, ebben ő egy nagyon jó példa.
[00:27:49]Önök komoly emberek, komoly munkát végeznek a történészek.
[00:27:51]Szóval, hogy viszonyulnak ahhoz, hogy hogy ilyen formátumokban, vagy TikTok videó formátumban feldolgozni Placidatyának a az életét vagy a sorsát?
[00:28:01]Szóval, hogy a történelmi emlékezet méltósággal való ápolásában hol van a határ?
[00:28:06]Én azt gondolom, hogy bátornak kell lenni ebzen a területen.
[00:28:12]Nyilvánvalóan reálisan érzékeli azt az ember, hogy írhat bármilyen tanulmányt vagy könyvet 1000 lábjegyzettel.
[00:28:24]Nem biztos, hogy eljut széles közösséghez.
[00:28:30]Már egy rádió tév műsor egy sokkal jobb lehetőség.
[00:28:35]A na de az se mindenkihez jut el a színház, a film ugyanígy.
[00:28:39]És azt gondolom, hogy ezek a kis rövid videók, és ráadásul nem is feltétlenül fontos talán még az se, hogy mondjuk eredeti képeket vagy felvételeket használjanak, hanem akár a jelenben ezek a fiatalok beszélgetnek róla, vagy egy jelenetet eljátszanak, vagy megpróbálnak belehelyezkedni.
[00:29:06]egy-egy abszolút az érzelmi térben mozog ezek a kis videó í van és ez szerintem nagyon-nagyon fontos, mert egészen máshogy hat és van szerepe és van helye a tudományos kutatásnak, a médiavilágának, a játék vagy dokumentumfilmeknek, de azt gondolom, hogy nagyon fontosak ezek a kis videók is, TikTok videók, vagy amik a közösségi médiában moz mozognak.
[00:29:35]És egyáltalán az, hogy hogy egészen más módon van már ez az egész digitális tér jelen, mint mondjuk 30, 4050 ével.
[00:29:47]Tehát, hogy nyilván nem lehet leültetni vagy le lehet ültetni, de nem biztos, hogy egy 52 perces vagy másfél órás dokumentumfilm, ahol valaki mesél arról, hogy mit élt át, hogy ezt ez ez úgy tudhatni.
[00:30:05]Nagyon fontos, tehát rögzíteni kell, meg kell őrizni, fel kell kutatni, de emellett a modern eszközöket is fel kell tudni használni.
[00:30:13]És valahogy ezeknek a a különböző utaknak azt gondolom, hogy párbeszédet kell folytatni, és nekünk is a fiatalokkal és a fiataloknak is a az előttük járó generációkkal meg kell találni a hangot.
[00:30:30]De hát ezek nyilván mindig egy-egy ügyből vagy egy-egy helyzetből fakadó reakciók.
[00:30:36]Most bedobok egy kifejezést.
[00:30:39]Nem olyan rég tanultam én is.
[00:30:39]Crossover ez a neve, amikor ilyen különböző területeket kell összveegyíteni egymással, például a történelem TikTok videóban.
[00:30:47]Nagyon nagyon érdekes dolgok ezek.
[00:30:49]Mire lehet számítani még itt Placidatya hagyatékának a feldolgozása?
[00:30:54]Ez egy merőben új dolog volt, amiről ön beszélt, ami a székfoglalóban is elhangzott ez a bizonyos továbbképzés vagy tanfolyam.
[00:31:01]Igen, én azt gondolom, hogy a amit már említettem, ez a napló, amit kolléganőm VN Diera Bernadet dolgoz föl, ez nagyon onnan az biztos, hogy teljesen új.
[00:31:11]Aztán ugye 1946-ban elítélik őt és jó néhány fiatalt, egyházi szemét meg diákokat ebben a kamaraélyi ügyben.
[00:31:24]Gondolhatnánk, hogy tudunk mindent.
[00:31:26]Hát azt gondolom, hogy nem.
[00:31:29]Tehát placidatya magyar börtön néhány hónapja, amíg még itt volt, aztán elviszik a szovjetek.
[00:31:36]Ezt is nagyon fontos összerakni itt a konferencián.
[00:31:40]Erről BankBara beszélt, hogy egyáltalán hol tartották őt fogva, hogy a szovjet katonai bíróság ítéli el, miért van az, hogy hogy panonmán tartóztatják le, aztán Budapesten hallgatják ki, aztán Sopronkőhidára viszik, aztán megy el a gulágra.
[00:31:58]Vagy számos bocsás meg, hogy felbeszakítom, érdemes visszahallgatni a farkasveremől a placidatyával foglalkozó adásunkat.
[00:32:04]Ott részletesen így van.
[00:32:08]Szó volt erről.
[00:32:08]Így van.
[00:32:08]Aztán aztán ott vannak az ő prédikációi, beszédei, ami aminek a föltárása, feldolgozása is reményeim szerint be fog következni.
[00:32:20]illetve [horkantás] nyilvánvalóan néhány olyan könyv már született róla vele kapcsolatban, ami az életének bizonyos szakaszaival foglalkozik, de egy teljes monográfia, egy teljes életrajz fontos lehet.
[00:32:34]Ögyanakkor én azt gondolom, hogy hogy az is egy nagyon érdekes folyamat, kérdéskör, hogy ő hogyan őrizte meg, hogyan adta tovább, hogyan mesélte el életének a történeteit.
[00:32:54]Tehát hogyha ha megnézzük azt, és ez nem csak placidatyára, hanem nagyon sokakra érdemes odafigyelni, hogy amikor valaki mesél egy-egy történetet újra és újra, hogy azok hogy épülnek be, hogy csapódnak le a túlélőben abban, aki aki átélt egy történelmi helyzetet.
[00:33:15]és nyilván nem vitatva, vagy nem megcáfolva az emlékezetet, vagy az ő személyes élményeit, amit átélt.
[00:33:26]De fontos, hogy megpróbáljuk ezeket történetileg is, amennyire lehet, és amennyire a források engedik kontextusba helyezni.
[00:33:37]Ugyanakkor nagyon érdekes az is, német német Emma testvér, szociális testvérek társaságának korábbi magyarországi elöljárója beszélt placidatya és a szociális testvérek kapcsolatáról már a 30-as években.
[00:33:50]Itt ahogy Palágyi Natália kapcsán megfigyelhető volt valamilyen kapcsolat biztos, hogy volt.
[00:33:59]1945-ben a választásokon a placidatya is jelöltként fölmerült, aztán a közéletben nagyon aktív volt.
[00:34:13]slaktamargittal egy nagyon élő és erős kapcsolata volt a közéletben, de magával a testvérek és aztán később 70-es80-as években az illegalitásban a szociális testvérek társasága jelöltjei vagy tagjai közül jártak hozzá lelki vezetésre, fogadalmat tettek nála, miközben ő egy mosodában dolgoz Így van.
[00:34:44]Szóval, hogy hogy és ez és ez megint csak nagyon nehezen föltérképezhető, nagyon kevés forrásunk van rá, de hihetetlenül fontos az, hogy hogy magában a az illegalitásban, a kádári diktatúra világában hogyan tudott működni, élni egy szerzetes, hogyan tartotta a kapcsolatot.
[00:35:05]Ugye a szociális testvérek társasága is egy Bencés lelkiségű, Szent Benedekhez kötődő lelkiséggel rendelkező közösség.
[00:35:17]És ezek egy ember, egy életút, egy közösség története.
[00:35:23]De mennyi, de mennyi ilyen van?
[00:35:26]Tehát talán ebben a az adásban placitatya kapcsán fontos azt is bemutatni.
[00:35:35]Említettem Sali Lászlót és még nagyon sokakat, akik 45 után szabadságvesztést szenvedtek.
[00:35:42]Vincenti József 1945 után, mint Eszter gomiérsek begyűjti 4748 fordulóján minden egyház megyéből, minden szerzetes rendő részéről, hogy kik szenvedtek megpróbáltatást, üldöztetést mind a náci, mind a kommunista szovjet megszállás alatt, kik vesztették az életüket, és kik vannak börtönben.
[00:36:10]És sminczenti atya 1947-ben 220 olyan egyházi személyt gyűjtött össze, akik börtönben vannak 45 és 47 között.
[00:36:27]Akkor még a nagy egyház üldözés el itt még ugye nincs nincs szó egypártrendszerről meg meg kommunista diktatúráról.
[00:36:34]45-47, akiket a szovjetek vagy a politikai rendőrség elvisz.
[00:36:41]220 ember pap szerzetes és általában nem tudnak róluk, hogy mi lesz a sorsuk.
[00:36:48]Neki meg megvannak a kapcsolatai, összegyűjti ők az információkat és és például ez is nagyon-nagyon fontos, hogy hogy legalább adjunk valamifajta képet ezekről a az időszakokról, hogy kik szenvedtek szabadságmegvonást.
[00:37:08]És nem csak egyházi személyekről természetesen, hanem a politikai élet a a minden területe a magyar társadalomnak, akik megszenvedték ezt a kommunista diktatúrát.
[00:37:17]És számos olyan forrásra érdemes odafigyelnünk, amik eddig esetleg nem kerültek elő, mert mondjuk egy az, hogy letartóztatták Placidatyát, jó, na de hogy hol volt fogva tartva, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül.
[00:37:36]ezeknek a forrásainak a földtárását még megtehetjük.
[00:37:42]Ugye a beszélgetés vége felé kanyarodjunk vissza egy picit az elejére.
[00:37:45]Ugye onnan indultunk az ön székfoglaló előadása Szent István Tudományos Akadémián.
[00:37:49]Ez az intézmény az első világháború idején jött létre Csernoch János érseknek a kezdeményezésére.
[00:37:58]Amennyire én tudom, az volt a célja, hogy a tudományokat katolikus vagy keresztény szellemiségben művelje.
[00:38:02]Mivel foglalkozik most?
[00:38:05]És akkor úgy 51-ben meg is szüntették a nagy egyház üldözés során.
[00:38:11]Igen.
[00:38:11]Ugye van van mikor élett újra, mivel fog?
[00:38:13]Ez a ez a rendszerváltás után élett újra.
[00:38:15]És nagyon-nagyon fontos, hogy van irodalmi, történelmi, nyelvi és természettudományos osztálya a Szent István Tudományos Akadémiának.
[00:38:28]Ma is a katolikus egyház ban élő, tevékenykedő, gyakorló, tudós embereket gyűjti össze.
[00:38:39]Ez egy egyházi szervezet.
[00:38:43]Igen, ez egyházi szervezet.
[00:38:43]És fontos az, hogy hogy a tagjai a hitüket megélő gyakorló tudós emberek, de nem csak egyháziak, hanem hanem világiak is.
[00:38:55]Nyilván ezeken a különböző teológia, irodalom, történelem, kultúra, művészettörténet, természettudomány.
[00:39:06]És fontos, én azt gondolom az, hogy hogy persze az ember nem végzi attól másképp a tudományos tevékenységét, hogy hitét gyakorolja és és megéli, de talán a a a társadalmi jelenlét az, hogy hogy erről merjünk bátran, nyíltan beszélni, hogy ne ne kapjon az ember egy bélyeget azért, mert ő ő katolikus gyakorolja a vallását, hanem ez teljesen természetes.
[00:39:42]Nem fogok másként, kutatóként hozzáállni egy témához, de fontos számomra az egyház tanítása, akár a 2000 év története, 2000 év tanítása, a szentírás és az egyháznak a dokumentumai.
[00:40:03]És nagyon-nagyon fontos az, hogy hogy jelen lenni a társadalomban.
[00:40:09]Talán ahogy itt a ennek a 37-es szociális tanfolyamnak a története mutatja hogy ahogy a 30-as években is a kornak a az adott időszaknak a kérdéseire válaszolt az egyház.
[00:40:27]Ma is vannak olyan kérdések, a társadalmat foglalkoztató problémák, amikre választ kell adni, és a tudomány területén is, a közélet területén is, talán mondhatom így, hogy a politika területén is, és nagyon az oktatás, a nevelést és nagyon sok ilyen területet lehet mondani, ahol az egyháznak van feladata, van küldetése, van szolgálata és van mondanivalója és És nem nem kell attól talán egy picit félni vagy megijedni, hogy hogy a hitüket gyakorló, megélő emberek megszólaljanak.
[00:41:07]Nem az van, tehát én az abban nyilvánvalóan reálisnak kell lenni, hogy nem lesz mindenki vallásos, nem lesz mindenki hitét megélő, de hogy az egyháznak van mondanivalója és jó dolgokat akar tenni, ezért a társadalomért ez nem kérdés.
[00:41:21]Azt hiszem a Farkasverem hallgatói, nézői nevében is gratulálhatok.
[00:41:23]Köszönöm szépen.
[00:41:26]Ennek köszönöm szépen, hogy eljött.
[00:41:27]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.
[00:41:29]Akik esetleg a YouTube-on néznek minket, kérem, osszák meg ezt a tartalmat, írjanak kommentet, lájkoljanak minket.
[00:41:35]Azt nagyon szereti az algoritmus.
[00:41:37]Köszönöm tehát a figyelmüket.
[00:41:39]Én Velkovics Filmos voltam, jövő héten pedig találkozunk.
[00:41:41]Jövő héten folytatjuk.
[00:41:43]Viszontlátásra, viszont hallásra.