A sikeres magyarságpolitika esélyei - Hír.FM

[00:00:00]Köszöntöm a Magyar Hangok nézőit és hallgatóit.

[00:00:02]feltehetően a Magyar Hangok utolsó stúdió beszélgetésében, legalábbis a jelenállás szerint köszöntöm a stúdióban Tárnok Balázs egyetemi tanárt, a Károlikás párgyetem oktatóját, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül a John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatóját, jogász és politológus, a Magyar Szövetség külügyi szakértője, és ami nagyon fontos a jelen beszélgetés szempontjából, hogy az európai nemzetiségek föderatív unió, azaz a Fuen alelnöke.

[00:00:36]Köszöntelek a stúdióban, és elnézést nézőktől, hallgatóktól a tegeződés miatt a régi ismeretségre tekintettel.

[00:00:43]Szervusz Leventa, én is köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.

[00:00:47]Eltelt most már egy hónap lassan a Tiszakormánynak a beiktatása óta.

[00:00:50]Hogy látod hogyan tovább?

[00:00:56]Hogyan merre?

[00:00:59]Nemzetpolitikai szempontból?

[00:00:59]egyrészt a kormány részéről, másrészt hogyan változik, hogyan alakul a külhoni magyar közösségek politikai érdekképviseleteknek a mozgástere, eszköztára európai szempontból, mert ugye ilyen szempontból is van rá látásod.

[00:01:17]Egyrészt Fuhan alelnökként, másrészt pedig elemző oktatóként.

[00:01:25]Tehát akkor itt három kérdést kell megvizsgálni.

[00:01:26]Az egyik a az új magyar nemzetpolitika, illetőleg az új magyar nemzetpolitika helye az új magyar külpolitikában.

[00:01:32]A határon túli magyar közösségek érdekérvényesítési képessége ezen új világpolitikai és magyarországi politikai keretben illetőleg a az európai alakulása a nemzeti kisebbségek védelmének.

[00:01:46]ami az új magyar kül és nemzetpolitikát illeti.

[00:01:49]Én őszintén szólva azért vagyok optimista, mert a magyar nemzetpolitika az elmúlt három és fél évtizedben szerves részét képezte a magyar külpolitikai alapvetéseknek.

[00:02:04]Ugye ez Antal Józsefnek a hármas pillére volt.

[00:02:09]Mire alapul a magyar külpolitika, európai európai vagy euroatlanti integráció.

[00:02:15]ö jó viszony a szomszédságban és kiállás a határon túli magyar jogok mellett.

[00:02:21]Ebből ugye az euroatlanti integráció az nem szokott megkérdőleződni.

[00:02:26]A második és harmadik pillér, tehát a jószumszédi viszony és a határozott kiállás a határon túli magyarok jogai mellett, az ugye gyakran ellentétbe kerül, hiszen éppen azon országokkal kellene jó viszonyt, jó szomszédi viszonyt fenntartani, amelyek mondjuk lerontják a határon túli magyarok kisebbségi jogait, vagy sok esetben akár a a létükre törnek.

[00:02:45]viszont Magyar Péter még megválasztott, de még hivatalban nem lépett miniszterelnökként.

[00:02:54]Egy fontos és szimbolikus kijelentést tett konkrétan Szlovákia vonatkozásában.

[00:03:00]Ugye Robert Ficóval folytatott egy telefonbeszélgetést, és akkor ugye azt mondta, hogy szlovák állammal, Szlovákiával fenntartott szakpolitikai együttműködésnek alapfeltétele a határon túli magyarok, a felvidéki magyarok jogainak tiszteletben tartás és különös tekintettel a Benes dekrétumok rendezésére, ami egy rendkívül problémás és összetett kérdéskör.

[00:03:24]viszont azt az elvi elköteleződés jelzi, és ilyen értelemben számonkérhető elvi irányvonalat, egy zsinór mértéket jelölt ki az új magyar kormány számára, hogy a határon túli magyarok jogai melletti határozott kiállás nem képezi kompromisszum tárgyát.

[00:03:45]A mindenkori magyar külpolitikának zsinór mértéke volt, korlátja volt a majd mindenkori magyar külpolitikának, ugyanis nem folytatható akármilyen külpolitika.

[00:03:54]nem folytathat akármilyen külpolitika a szomszédokkal, Szlovákiával, Romániával nem támogathat a magyar állami vezetés olyan jelölteket, mondjuk Romániában, amelyek a magyar nemzeti kisebbség életére törnek, és szó szerint lábbal taposták sírjaikat, és nem támogathat olyan Magyar Péter már miniszterelnökként meg korábban jelöltként is szóvá tette George Simon ügyét.

[00:04:21]Erről van szó.

[00:04:21]És ugye Robert Ficónak a az ügye is egy rendkívül kényes kérdés.

[00:04:27]Ezek nehéz feladványok.

[00:04:29]Viszont ha van egy ilyen elvi elköteleződésünk, hogy ebből nem engedünk, szerintem az mindenképpen jó a határon túli magyarok számára, és egyébként valamilyen szinten jó a nemzetközi partnerek számára is, hiszen azt üzeni, hogy van egy érték és érdekensúly a magyar külpolitikában.

[00:04:47]A kizárólag érdekalapú magyar külpolitika számos kihívással küzdött.

[00:04:53]Én és ennek sok esetben éppen az olyan elvi zsinórmértékek vallották kárát, mint mondjuk a határnatúni magyarok melletti kiállás.

[00:05:03]Igen, ezt azért szóvá tették sokan, hogy gyakorlatilag a a nemzeti kisebbségi ügyek azok hátrányt szenvedtek nagyobb stratégiai szempontok szerint.

[00:05:15]Éppen itt a stúdióban az imént beszélgettem Borbé Zsolt Attila, jogász politógus közíróval, aki éppen a magyarszlovák viszonyra vonatkozóan mondta azt, hogy hát az Orbán kormánynak, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek mérlegelnie kellett az adott helyzetben, hogy hosszabb távú, nagyobb, átfogóbb érdekek mentén kell bizonyos engedményeket tenni, és kvázi puhábban kell kezelni és visszautasítani bizonyos magyarellenes lépéseket a szlovák kormány részéről azért, hogy bizonyos stratégiai szempontok érvényesüljenek az uniós küzdelemben.

[00:05:58]Például és ezek a stratégiai szempontok éppen abból fakadtak, hogy volt egy nemzetközi politikai beszorítottsághelyzet, amiben a kormány megpróbált, előző kormány megpróbált lavírozni.

[00:06:07]Én azt látom, hogy ez a nemzetközi politikai beszorítottsághelyzet enyhül az új megközelítéseknek, az új magyar kormánnyal kapcsolatos politikai reményeknek köszönhetően, és hogyha ez a beszabítottsághelyzet enyhült, onnantól kezdve a magyar mozgástere is sokkal szélesebb körül lesz, sokkal inkább tud valóban egyébként értékalapon külpolitikát csinálni.

[00:06:30]És én azt gondolom, hogy ez a határon túli magyar közösségnek javára válhat.

[00:06:33]azt nyilván majd a gyakorlat fogja-e megmutatni, hogy ezen lehetőséggel hogyan tud élni a az új magyar kormány.

[00:06:42]Ez nem kérdés, hogy a felvidéki magyar szövetség számára ez egy nagyon komoly segítség ez a stratégia vagy taktikai váltás most a nemzetpolitikában a választásokat követően a Tisza kormány részéről.

[00:06:57]És ugye most a beszélgetésünk pillanatában még nem tudjuk, majd az elhangzásakor már valószínűleg tudni fogjuk, hogy hogyan alakult az első személyes találkozó a két kormányfő között, Magyar Péter és Robert Ficó között.

[00:07:14]Ha minden igaz, akkor az uniós csúcson találkoznak.

[00:07:19]És ott azért sok minden eldől majd, hogy hogyan tovább.

[00:07:23]Miközben azért Robert Ficó körül is azért fogy a levegő ilyen szempontból a Benes dekrétumok ügyében, mert megtörtént az Európai Parlament részéről a felszólítás ez ügyben, ami szintén egyfajta jelentős váltás a korábbiakhoz képest.

[00:07:42]Igen.

[00:07:42]Itt én két dolgot emelnék ki, amit érdemes lesz figyelemmel követni.

[00:07:44]Az egyik a szlovák-magyarvis viszony a Benes dekrétumok mai napig történő alkalmazása függvényében, amiről te is beszéltél.

[00:07:51]A másik pedig értelemszerűen a magyar-ukrán viszony, a június 3-án bejelentett megállapodás, ami egy a kárpátaljai magyar szervezetek értékése szerint is egy nagy előrelépés, egy egy nagy áttörésnek tekinthető ez a ez az alkú.

[00:08:06]Nyilván ez egy alkú, amit még a az ukrán félnek jogalkotás útján be kell tartania, de azt azért láthatjuk, hogy ebben az új magyar külpolitikai irányzatban a kisebbségi jogok érvényesítése és a határon túli magyarság politikai érdekérvényesítésének támogatása azért nem került Margóra.

[00:08:27]És ez egy mindenképpen egy üdvös dolog.

[00:08:29]Ugyanakkor például Szlovákia vonatkozásában, és különösen itt a magyar szövetség megemlítése miatt van ennek relevanciája, azt el kell mondani, hogy ugye amikor kisebbségvédelemről beszélünk, és ez érinti a másik nagy témánkat, a határon túli magyarok érdekérvénysítési képességeinek a a változását, lehetőségeinek a kiterjes kiterjesedését, hogy a kisebbségvédelemnek alapvetően három nagy szférája van.

[00:08:52]a belpolitikai szféra, amikor egy adott közösség az adott területi ország jog és politikai rendjében próbál eredményt elérni.

[00:08:58]A másik ugye az anyaország érdekérvényesítő képessége.

[00:09:02]Ez ugye nem minden közösségnél áll fen, de Magyarország vonatkozásában ez egy rendkívül erős kötelék és nagy hagyományokra tekint.

[00:09:09]És a harmadik szféra az pedig értelemszerűen a nemzetközi szféra.

[00:09:12]Láthattuk sok esetben azt, hogy az első két pillérünk megingott Felvidék vonatkozásában.

[00:09:19]Ez például az első fica kormánynak az időszaka, és lényegében az elmúlt két-három év is erről szólt, hogyha őszinték akarunk lenni, mivel láttuk, hogy a felvidéki magyar közösség politikai lehetőségei beszorítottak voltak parlamenten kívüli pártként, ez még mindig az, sőt most most ez abszolút továbbra is fennáll, és ezen dolgozik a magyar szövetség, hogy ez megszűnjön.

[00:09:42]a határon tú, tehát az anyyaországi érdeké képességnek a korlátjátit pedig erősen láthattuk.

[00:09:49]És ilyenkor jön a a nemzetközi szférába vetett bizalomnak a jelentősége, de én azt is gondolom, hogy ezeknek a a három szfélet lényegében egy-egy határon túli magyar közösségnek párhuzamosan kell kihasználni.

[00:10:03]Lavírozni kell.

[00:10:03]És azért valljuk be őszintén, is ezt mondta egyébként Szent Iványi István külügyi szakértőként is itt a stúdióban a mi nap, hogy legyünk őszinték, sajnos nem nagyon várható jelentős váltás az uniós szintéren, a nemzetpolitikai érdekérvényesítésben.

[00:10:26]Bár azért nyilván itt az egyik konkrét ügy, pont a Benes dekrétiumok ügye, amiben van elmozdulás és emberi jogi ügyként való kezelése az jóval nagyobb eséllyel üti át az ingerküszöböt.

[00:10:36]Talán ilyen szempontból lehet előrelépni, de ha visszafele tekintünk, azért az elmúlt évtizedekre nagyon jelentős negatív élmény volt például minoritypack ugye és hasonlók, ami szintén például a Fenhez kapcsolódóan hát bukta.

[00:10:51]egyetértek azzal együtt, hogy itt is próbálok egy kicsit a a pozitív attitűd siker helyezkedni.

[00:11:01]Elmondom, miért.

[00:11:01]Teljesen jogos az a felvetés, hogy az elmúlt néhány évtizedben az Európai Unió a nemzeti, etnikai nyelvi kisebbségek kérdését partvonalra helyezte, nem foglalkozott ezzel.

[00:11:13]Nem is csak a minor hát a minority sa pack az egy dolog, de de ahogy a bizottság például reagált, konkrétan a benes dekrétumoknál láthattuk, amikor volt egy-egy Európai Parlamenti képviselő részéről írásbeli választ igénylő kérdés beterjesztése, és ott az Európai Bizottság, ami ugye az Európai Uniós szerződéseknek az őre és az uniós jog érvényesítéséért felel, olyan válaszokat adott, hogy ez lényegében nem uniós hatásköre.

[00:11:37]Ez a nemzeti nemzetállamoknak, tagállamoknak a saját nemzeti kérdései.

[00:11:41]Tehát elzárkózott attól, hogy a nemzeti, nyelvi, etnikai kisebbség kérdésével mint olyannal foglalkozzon.

[00:11:48]És tette ezt azért, mert óriási politikai ellenállás van az egész Európai Unióban tagállami szinten is, hogy ezt a kérdést uniós szinten kezeljék.

[00:11:57]A francia, a balti államok, a Románia, Szlovákia, Spanyolország, ezt ismerjük a Görögország és a többiek.

[00:12:03]De amiben én látok változási lehetőséget, az éppen a benes dekrétumokal kapcsolatos európai parlamenti állásfoglalás kapcsán merült fel, amit említettél, május 20-án elfogadott az Európai Parlament egy állásfoglalást, amiben azt is azt is rögzíti, és szerintem erre lehet építeni a jövőben, hogy a jogállamiságnak alapvető követelménye, a jogállamiságnak és a demokratikus kormányzásnak alapvető követelménye a kisebbségek jogainak védelme.

[00:12:30]hogyha ezt a tézist elfogadjuk, akkor abban már van lehetőség.

[00:12:33]Ugye Vince Laant 2023-ban jelentéstevőként fogadtatott el az Európai Parlamenttel egy állásfoglalást, amiben az Európai Parlament arra kéri a a bizottságot, az egész uniót, hogy hogy hatékonyabban védje az Unió és a bizottság valamennyi Európai Uniós alapvető értéket.

[00:12:55]Ugye az európai szeretnégi jogok kikerülnek ebből a kategóriából, és emberjogi meg meg európai szintű jogrendszerként vetődnek föl és hát azoknak a megsértése vagy betartotása a tét, akkor egészen más magasabb szinten.

[00:13:15]Nem is erre gondolok.

[00:13:15]A jogállamiság védelme vonatkozásában az Európai Bizottság az Európai Uni széles körű mechanizmus rendszert épített ki, hogy védjük meg a jogállamiságot.

[00:13:23]A jogállamiság egyik alapvető értéke a hat közül, amit az uniós szerződések rögzítenek.

[00:13:28]Egy ilyen érték az emberi jogok ide tartozva a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása.

[00:13:34]Ez is egy ugyanolyan szintolap értéke az Uniónak, mint a a jogállamiság.

[00:13:39]És a 2023-as állásfoglalásban is azt kérte az Európai Parlament, hogy ne csak a jogállamiságot védjük, hanem az összes több értéket is, beleértve a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletbartását.

[00:13:51]Ugye erre hogy van lehetőség?

[00:13:51]különböző mechanizmusokat találunk ki, hogy hogy védjük és új új új eszközöket hívunk életre.

[00:13:57]A másik lehetőség pedig az, hogy azt mondjuk, hogy a jogállamiságnak a része a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.

[00:14:03]És akkor, hogyha ilyen követelményként fogalmazzuk meg, hogyha egy kicsit átkondicionáljuk, átstruktúráljuk azokat a követeléseket, amiket el szeretnénk írni uniós szinten is, nem azzal fogunk érvelni, hogy a hogy nemzeti kisebbségeket kulturális diverzitás alapon kellene hatékonyabban védeni, mert ugye erről szólt a minority safe pack is lényegében.

[00:14:28]Erre a bizottság azt mondta, hogy a meglévő hatályosá diskrimináció elve lényegében nem azt azt mondta a bizottság, hogy minden ami van a hatásos jog az uniós jog az lényegében szolgálja ezt a célt.

[00:14:41]Ez egyértelműen nem nem igaz.

[00:14:41]Viszont gyakorlatban pedig nem.

[00:14:43]És hogyha ha átstruktúráljuk a célinkat, és ehhez igazítjuk az új trendekhez és az új eszközökhöz, én akkor látok előrelépési lehetőséget, mert az is most már nyilvánvaló, hogy az Európ, tehát az alapérték sérelme miatt lehet kötelezettségszegési eljárást indítani az Európai Unióban.

[00:15:01]És nem azt mondom, hogy jogi realitása van annak, hogy ez meg fog történni, de ha jogi lehetőség ott van, az a politikai érdekérvényesítés lehetőségét erősíti.

[00:15:11]Beszéljünk nyíltan.

[00:15:11]Ugye jelen helyzetben olyan szempontból mindenképp váltás van, hogy Budapest partnerként kezeli Brüsszelt, és ilyen szempontból egy kicsit más a mozgástere, jóval nagyobb, hogy bármilyen szinten kérhessen bármit is politikai értelemben Brüsszeltől, ami ugye nagyon jelentősen befolyásolja azt, hogy jogi szempontból mi az, ami megtörténik, megtörténhet, mert ha a jelen helyzetet nézzük, Az elmúlt 25-30 évre visszatekintve mindig is az volt a jogos kifogás, hogy nincs politikai szándék az unió szintjén arra, hogy kisebbségvédelmi, jogvédelmi hátteret, jogrendszert építsenek ki, aminek ugye az alapfeltétele az, hogy ezzel érdemben akkor foglalkozzon is az Európai Parlament, mert önmagában az, ami eddig volt és még mindig van, hogy az Európa tanács mint tanács adó, mint javaslattévő szervezet ilyen szempontból ajánlásokat tud tenni, beleértve a velencei bizottságot is, de annak a betartatása nem kötelező érvényű a tagországok számára.

[00:16:22]Pont ez a baj, hogy a nemzetközi jog az tagállamok vagy részes államok, a szerződésekben résztvevő államok jó indulatára van bízva, és nincsenek hatékony kikényszerítő mecchanizmusok.

[00:16:32]Éppen ezért figyelnek sokan és többen az Európai Unióra, ahol bár a jogi keretek sokkal limitáltabbak, ha van előrelépési lehetőség, akkor annak a jogi érvénynek a megszerzése sokkal nagyobb.

[00:16:49]Mindig megkaptuk egyébként, hogy szuverenitási kérdés, tagországi kérdés a nemzeti kisebbségek joga ez volt a román érvelés, a szlovák érvelés, a szuverenitásemre hivatkoztak ők is.

[00:17:02]Na most innentől kezdve a alapvető probléma továbbra is fenn áll a nagy államok, például Franciaország ellenzése, hogy ezzel az Európai Unió foglalkozzon.

[00:17:13]Viszont a jogállamiság az egy szent tehén.

[00:17:15]Ezt most lássuk be.

[00:17:18]Ezzel lehet egyetérteni, nem egyetérteni, hogy hogy lett politikai célokra kihasználva a jogállamiság koncepciója az elmúlt években.

[00:17:25]De határon túli magyar közösségként én azt gondolom, hogy minden egyes lehetőséget meg kell ragadni.

[00:17:30]Pontosan azért, mert a belpolitikai beszorítottságunk adott még még Erdélyben is képpen szólva nem mindegy, hogy melyik oldalán állunk az ügynek.

[00:17:39]És a kisebbségi közösségek nem engedhetik meg maguknak szerintem azt, hogy ne a morális és elvi alapon kipárnázott, mégis pragmatikus megközelítést változ alkalmazzák és válasszák.

[00:17:52]Egyszerűen meg kell vizsgálnunk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre arra, hogy a mi céljainkat nemzetközi szférában elérjük.

[00:17:59]És egyszerűen butaság lenne nem kihasználni azokat az eszközöket, amelyekre egy fősodratú uniós politikai figyelem irányul, és a saját javunkra megpróbálni ezt kihasználni.

[00:18:12]Biztos vagyok benne egyébként, hogy itt egy konkrét ügyben most ez megvalósulhat, hogy hogyan tekint mondjuk a felvidéki magyarság ügyére a brüsszeli adminisztráció a Benes dekumok ügyében.

[00:18:24]nagyon kézzel fogható és mérhető szempontok vannak, mert van egy jogi eljárás a betetőségi ügy miatt, ugye most orosz őrsnek az ügye, ami egy büntető üggyé változott, és most már az európai jogok bíróságának a szintjére emelkedett a jogi eljárás.

[00:18:46]Azért bonyolult az az ügy, mert lényegében abszolút joggal való visszaélés esete áll fenn a szlovák rendőrség részéről, de formálisan azt nem is a a BTK 417F rendelkezéshez kötik, hanem egy teljesen más passzus alapján indítottak eljárást, pontosan azért, hogy ne az legyen a az eljárás tárgya, de a a a dekrétumok Európai uniós megítélése másf viszonylatban nyithat lehetőséget, mert pontosan ezzel az üggyel lett nyilvánvalóvá téve az, hogyha egy kisebbségi kérdést, nem kizárólag kisebbségi kérdésként, hanem jogállamisági, véleménynyilvánítási szabadság és egyéb alapszabadsági szinten kezelünk, akkor a a politikai figyelemnek a a megragadása sokkal hatékonyabban működik.

[00:19:40]A probléma ugyanis abban áll, hogyha bármilyen, tehát jogi szempontból Európai Uniós szinten bármilyen eredményt akarunk elérni, ahol ahhoz a az Európai Parlament fantasztikus eszköz, hogy felkeltse a figyelmet, de a a cselekvésre képes intézmény az Európai Bizottság.

[00:19:55]Én meghallgattam 2026.

[00:19:58]március 18-án volt a Libében az Európai Parlament szakbizottságában egy meghallgatás, ahol fi Butora János szakértőként mutatta be ezt a a kérdést.

[00:20:08]Jelen voltak nagyon sokan, például az Európai Bizottság képviselője is, és azokból a kérdésekből, amit az Európai Bizottság képviselője helyszínen feltett, egyértelműen látni lehetett, hogy nem egyfajta rossz szándék van az Európai Bizottság részéről, hogy pontosan tudják, hogy mi a helyzet Szlovákiában, és nem akarják kezelni, hanem fogalmuk sincs arról, hogy mi a helyzet, nem látják át, nincs megfelelő szakértelmük ehhez a kérdéshez.

[00:20:30]Hangzik ez bármennyire furcsán?

[00:20:33]ésem sincs.

[00:20:35]És hogyha ez ez egy hosszú meccs.

[00:20:35]Ehhez nagyon fontosak azok a politikai állásfoglalások, amit az Európai Parlament tesz.

[00:20:41]Nagyon fontosak az olyan bátorkiállások, amit Oroszőrzs tesz és Félabutora János tesz a felviléken, mert ezek hatékonyan odairányítják a figyelmet.

[00:20:50]De végsősoron az a cél, hogy az Európai Bizottságnál kigyulladjon egy piros lámpa, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert hogyha foglalkozni fognak vele, én azt gondolom, hogy annyira egyértelmű a jogi helyzet, hogy itt lehetséges jogi eredményt elérni, és ez egy jó gyakorlat lesz a későbbi érdekvédelmi küzdel küzdelmeinkre nézve is.

[00:21:15]A nyár az mindig nemzetpolitikai szempontból is forró.

[00:21:18]Idén is minden bizonnyal az lesz a kiemelt eseményeket, hogyha nézem Tusványos 35 alkalommal és gombaszög szintén, tehát maradjunk Felvidéknél, hát ott is gondolom, hogy lesznek olyan kerekasztal beszélgetések ezúttal is, idén is, amelyek azért tematizálni fognak egy jó ideig.

[00:21:35]Hát Felvidéken most gombaszög vonatkozásában az különösen érdekes, és az lesz különösen érdekes meglátásom szerint, hogy a a Magyar Szövetség hogy kívánja magát pozicionálni belpolitikai szférában.

[00:21:53]Vannak bírálók bőven, hogy nem is kellene annyira nyitni az ellenzéki pártok fele, mert ez egyfajta meghasonlás, megalvás vagy pozícióvesztés mondják a bírálók, de a másik oldalról meg teljesen jogosan azt mondják, hogy és akkor mit lehet tenni?

[00:22:08]Ne tárgyaljunk.

[00:22:09]Nekem teljesen egyértelmű az álláspontom e tekintetben.

[00:22:10]Én üdvözöltem a Magyar Szövetségnek azt a kiállását, hogy a smerrel és a republikával kizártak mindenféle együttműködést.

[00:22:17]Az amit a SMMER Robert Ficoék a felvidéki magyarsággal 2025 novembere óta elkövettek, az csak egy irányba vezetett el minket.

[00:22:25]Azzal a politikai közösséggel soha semmilyen körülmények között nem szabad közösséget vállalni, amely a mi felszámolásunkra, megalázásunkra vállalt feladatot.

[00:22:34]Ö, innentől kezdve, hogyha nem egy légüres térben egy avarok gyűrűj jelenleggel képzeljük el a felvidéki magyar politikát, akkor szükségszerűen arra a következtetésre jutunk, hogy azokkal az oldalakkal, azzal a demokratikus oldallal kell valahogy együttműködést találni és előrelépési lehetőségeket meghatározni, aki egyáltalán hajlandó velünk tárgyalni, és mutatja elét annak, hogy itt bármilyen a magyar politikai közösség által megfogalmazott célnak engedne.

[00:23:05]Ez egy hosszú befolyásolja nagyon az, hogy az aktuális magyar kormány az hogyan viszonyul például a felvidéki magyar kisebbséghez és a vezetőihez.

[00:23:16]Tehát, hogy milyen a tartás?

[00:23:18]Hát a magyar magyarországi választások eredménye jelentős hatással volt a felvidéki magyar politikára, és a szlovák belpolitikánnak és szlovák belpolitikai aktoroknak a magyar kisebbségi pártokkal kapcsolatos percepcióira is.

[00:23:34]Ezt láthattuk, láthatjuk.

[00:23:37]És egyelőre azt a úgy tűnik, hogy a szlovák ellenzéki oldal se lenyelni, se kiköpni nem tudja a magyarokat.

[00:23:44]Viszont ott van szerintem a fejükben valahol két dolog.

[00:23:46]Az egyik, hogy Igor Matovical nem szívesen működnének együtt.

[00:23:51]Márpedig a választási matematika azt mutatja, hogy ha Igor Matovical nem akarnak együtt menni, akkor muszáj lesz a magyar szövetséget bent tudni, mert egyébként a fragmentált politika nem hozza ki a a többséget.

[00:24:01]A másik oldal pedig 1998 tanulsága.

[00:24:07]1998-ban a magyarok a demokratikus rendszerváltó oldalra helyezkedtek.

[00:24:12]Vladyimir Meciert így lehetett elküldeni.

[00:24:15]Most Vladyir Mecs helyett van egy Robert Ficónk, aki ugyanúgy magyarellenes politikát folytat, mint Blatyimir Mecsier folytatott.

[00:24:22]Egyértelmű a magyar közösség politikai orientációja és meg kell találni azt a hangot azzal a nemzet ellenzéki oldallal, aki aki képes ennek a demokratikus változásnak a az élére állni, és a magyar politikai közösségnek a győztes oldalra kell helyezkednie.

[00:24:39]Nem megkerülhető az atlanti vonatkozás.

[00:24:42]Te ugye jársz gyakran kint Amerikában szoktál előadásokat is tartani.

[00:24:49]Láttam a közösségi oldaladon, nemrég is volt ilyen.

[00:24:55]Hogy látod?

[00:24:55]Ö mennyire számíthatunk partnerként az amerikai adminisztrációra nemzetpolitikai szempontból, és egy kicsit itt a nyári időszakhoz kötve ugye nem mellékes az sem általában, hogy Tusványosan Orbán Viktor részéről ilyen szempontból mi hangzik el.

[00:25:16]Utalok itt a Trumpnak a támogatására a korábbi években, ami aztán beérett.

[00:25:22]Hát most azért nagy változás van ilyen szempontból is.

[00:25:27]őszinte leszek.

[00:25:27]Én nem gondolom, hogy az amerikai adminisztrációt különösebben érdekli a határon túli magyar közösségek.

[00:25:31]Ügye.

[00:25:31]Úgy általában véve az amerikai köznyilvánosságot nemá általában véve nem tudják ezt a helyzetet hova tenni.

[00:25:39]Nagyon fontos, hogyha az Amerikai Egyesült Államok Közönsége számára fogalmazunk meg véleményeket, mondjuk érdekérvényesítő jelleggel próbáljuk megemelni egy kérdésnek a a köznyilvánossági erejét, akkor ahogy én is tettem a legutóbbi Newswe weekend megjelent cikkemben, ezt nem azzal a felütéssel kell, hogy a kisebbségük így és a kisebbséggők úgy.

[00:26:00]Azt kell mondani, ami őket érdekli.

[00:26:00]És én ebbe a konkrét cikkbe azzal érveltem, hogy a határon túli magyarok melletti kiállás az egy kézzel fogható jele annak, hogy az új magyar külpolitika nem csak érdek, hanem értékalapú is lesz, és a partnerek erre számíthatnak az új magyar külpolitikától Közép-Európában, márpedig magyar viszonylatban is.

[00:26:17]A határon túli magyarok melletti kiállás az egy alapvető értékbeli elköteleződése a a kormánynak, az új magyar kormánynak, és általában véve közép-európai régióban a kormányokra.

[00:26:30]Ez igaz, hogy fontosnak tartják ezt a kérdést, és innentől őket elkezd érdekelni.

[00:26:33]Nem önmagában a kisebbségi jogi kérdés érdekli őket, hanem mit remélhetnek ettől?

[00:26:39]Az amerikai külpolitika nagyon-nagyon pragmatikus ilyen szempontból.

[00:26:43]lesz biztonságpolitikai fenyegetettség egy-egy kisebbségi jogi késő kvázi mi dolguk lesz nekik ezzel az üggyel pontosan és ők ebből ebből a rendkívül pragmatikus szempontból közelítik meg nem gondolom hogy az amerikai adminisztrációrtól túlságosan sok mindenre el lehet számítani.

[00:26:59]Amiért érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, az a az az amerikai idealizmus, külpolitikai idealizmus és amerikai excepcionalizmusba vetett hit, hogy az amerikai külpolitika legyen az republikánus vagy demokrata.

[00:27:11]Mégis van egy olyan megközelítése, hogy mi vagyunk azok, akik a szabadvilágot irányítjuk, és mi vagyunk azok, akik a szabadságot terjesztik a világon.

[00:27:20]És bár most van egy realista irányvonal, ami dominál az Egyesült Államok külpolitikájában, mindenfajta baklövéseivel Irántól elkezdve nagyon sok példát lehetne hozni, de az amerikai külpolitikai ideológiának mégis csak egyik alapvető eleme az, hogy hogy mi a jó oldalon állunk a világtörténelemben, és és majd mi megmondjuk, hogy hogy a mi mi a jó egy-egy külpolitikai irányban.

[00:27:48]És hogyha ezt el tudjuk nekik adni, hogyha az ő figyelmüket valahogy fel tudjuk hívni erre a kérdésre különböző eszközök útján, a Benesdekrétumok útján, a tulajdonjog védelmére, ami szintén egy amerikai szentehén, vagy a jogbiztonság elvére, ami el kell magyarázni az amerikaiaknak, hogy hát hogyha van egy olyan ország, ahol egyik napról a másikra el lehet venni földet, azért, mert a nagypapa magyar volt, akkor akkor azt úgy elkezdik érteni, tulajdonvédelme.

[00:28:11]És hogyha hogyha ezzel ezzel a kerettel dolgozunk, akkor én azt gondolom, hogy nem csak az amerikai, de bármelyik másik nyugati hatalom nakszak a figyelmét ki tudjuk érdemelni, és úgy már megváltozik az érdekérvényesítési képesség.

[00:28:27]Megérkeztünk a záró kérdéshez, ami a nyitó kérdés is volt.

[00:28:30]Hogy látod, hogyan tovább magyar nemzetpolitika kormányzati szinten elsősorban?

[00:28:38]Hát a nemzetpolitika és a kisebbségi érdekvédelem az egy azt hiszem, hogy Tavajdi Csaba mondta, ez Donki Hótei szélmalomharc, egy sziszifüzi küzdelem.

[00:28:49]És én azt szoktam mondani, hogy ez egy hosszútfutás.

[00:28:53]A határon túli magyaroknak nincs más lehetőségük, mint sem hinni a pozitív jövőben.

[00:28:58]Hinni abban, hogy a közösségnek a sorsa, amiért nap mint nap dolgozunk, az az végül is jóra fordul.

[00:29:07]És hogyha ezzel a testtartással vágunk neki a küzdelmeknek, és elfogadjuk, hogy nem egyik napról a másikra kellenek látványos eredményeket elérni, hanem kőkemény munkával, éveken, évtizedeken át következetesen végezni a munkánkat, és el fog érkezni egy olyan politikai környezet, amikor az évtizedes munka, kemény munka, amit az árnyékban végeztünk a legnehezebb időszakban is, és ezt az időszakot a kontinuitás jegyében át tudtuk vészelni, akkor akkor tudunk erre a kontinuitásra építeni, és végül rébe fognak érni a mi törekvéseink úgy a nemzetközi szinten, mint a belpolitikai szinten.

[00:29:46]Hát köszönöm szépen, hogy helyettem elmondtad a végszót.

[00:29:48]lényegében Tárnok Balázsnak, a Fuen alelnökének, Rákóczi Szövetség alelnökének és a Magyar Szövetség Felvé Magyar Szövetség körügyi szakértőnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézete vezetőjének.

[00:30:04]Tehát köszönöm Balázs, hogy elfogadtad a Magyar Hangok stúdió meghívását.

[00:30:09]Önöknek pedig hát az imént elhangzott gondolatok jegyében köszönöm, hogy velünk tartottak az elmúlt 10 évben a magyar hangok műsorait követve.

[00:30:19]Jelen helyzetben talán utoljára búcsúzom el önöktől, de bízzunk benne, hogy a Balázs is fogalmazott, hogy az elvégzett munkának van értelme és lesz folytatása.

[00:30:33]Meglátjuk.

[00:30:33]Köszönöm szépen, hogy velünk tartottak.

[00:30:36]Minden jót!

[00:30:36]Viszontlátásra, viszont hallásra.