Láncreakció - Európának ideje ébredni Emmanuel Macron szerint - HírTV

[00:00:01]Ismét merénylet kíséreltek meg Donald Trump ellen.

[00:00:03]Aztán Emanuel Macron az uniós védelmi záradékot vezetné be a NATO ötödik cikke helyett, és végül Irán elvághatja a víz alatti kábeleket a Perzső öbölben.

[00:00:12]Milyen láncreakciót indítanak be ezek a folyamatok?

[00:00:14]Erre keressük a választ.

[00:00:16]Köszöntöm önöket.

[00:00:16]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:18]Ez a láncreakció.

[00:00:32]És itt van már velem a stúdióban Kertész Dávid, a Pesti Srácok újságírója.

[00:00:36]Szervusz, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:38]Köszönöm a meghívást.

[00:00:39]Mindelőtt még még mielőtt bármibe belekezdénk, nézzük meg, hogy mi a helyzet az ukrajnai fronton.

[00:00:45]Légicsapás mért Észak-oroszország legnagyobb olajfinomítójára az ukrán hadsereg.

[00:00:49]A jaroszlávi olajfinomítóban tűz ütött ki.

[00:00:52]A kár mértékének megállapítása jelenleg is folyamatban van.

[00:00:56]Az ukrán vezérkar szerint a feldolgozó üzem stratégiai fontossággal bír, az éves kapacitás mintegy 15 millió tonna kőolajat tesz ki.

[00:01:03]Vasárnap hajnalban dróntámadás érte a barátság kőolajvezeték olajlétesítményét Oroszország Tambovi területén, Micsurinsk közelében.

[00:01:12]Az RBC ukrán portál beszámolója szerint a helyi lakosok robbanásokat hallottak, és tűz ütött ki a városon kívül.

[00:01:19]A károkról még nem érkeztek hivatalos információk.

[00:01:22]Az ukrán drónok először érték el az Urt és támadták Yekatyerinburgot, valamint Cseljabinsket 1800 km mélyen behatolva Oroszország belsejébe.

[00:01:32]Moszkva a hétvégén Iszkander és S400-as rakétákkal támadta Harky városát.

[00:01:37]A szumi régióban a légicsapások áramkimaradásokat okoztak.

[00:01:42]Nyipróban mintegy nyolc ember vesztette életét az orosz légitámadások következtében, amelyek összesen 20 órán áttartottak.

[00:01:52]Hát látható, hogy folytatódnak a légitámadások mindkét irányból.

[00:01:53]Az ukránok továbbra is elsősorban az olajfinomító létesítményeket veszik célban.

[00:01:58]Mi a helyzet most az ukrajnai fronton?

[00:02:02]Ami a légitámadásokat és az Oroszország területének belsejében történt légicsapásokat illeti, ezek leginkább arra vannak hatással, hogy eltereljék a figyelmet.

[00:02:12]folyamatos harcokról látjuk azt, hogy az energetikai ellátás egész Európában hatalmas károkat szenvedett az elmúlt hónapokban.

[00:02:22]Ugye nagyon sokáig arról volt szó, hogy amikor ezek a struktúrák Ukrajna területén esteg támadás alá ezek az orosz struktúrák, akkor a támadó felett mindig oroszországként tették meg.

[00:02:30]Most láthatjuk azt, hogy ez a narratíva én imárom fölöslegessé vált.

[00:02:34]Elkezdték a belső támadásokat.

[00:02:36]Ami a konkrét fronthelyzetet illeti, az utóbbi időben leginkább Nyep Propetorovsk környékén sűrűsödtek meg a támadások.

[00:02:43]Ugye az alapvető narratíva az, hogy a hamarosan induló orosz tavaszi offenzíva ezt a várost fogja megcélozni.

[00:02:53]Az viszont szintén tény, hogy Gypropetrovsk egy nagy város, jelenleg is nagy lakossága van, nincs kiürűrítve, nehéz elfoglalni.

[00:03:00]Tehát itt nem egy Bachmut szintű területről beszélhetünk, hanem egy annál is nagyobb településről.

[00:03:07]Ez pedig azt jelentené, hogy sokkal komolyabb erőket kellene odavonni kisebb stratégiai sikerrel, mintogyha a front valamelyik másik pontján érnének el áttörést.

[00:03:17]Szerintem a legvalószínűbb célpont az Limán városa lesz, ami komoly stratégiai előnnyel, na előnyt jelenthetne Oroszország számára, hogyha sikerül elfoglalni és hogyha itt sikerül mélységiattörést elérni sokkal nagyobbal, mint Nyer Prop Petrovsk elfoglalása.

[00:03:34]Most Voladimir Zelenski összekötte az orosz támadásokat a nemrég felszabadított, megszavazott 90 milliárdos uniós hitellel.

[00:03:40]Most, hogy elárult az akadály, hogy az unió legtöbb tagállama eladósítsa magát, és hogy különböző forrásokat nyújtson Ukrajnának, most Voladimir Zenki azt állítja, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy az oroszok mintegy 20 órán keresztül támadták Nyiprót, illetve a környező területeket.

[00:03:56]Van közel kettőnek egymáshoz, vagy ez csak egy ukrán narratív, egy ukrán értelmezése az egésznek?

[00:04:03]Értelemszerűen van köze hozzá.

[00:04:03]Tehát Oroszországnak egyértelmű érdeke az, hogy ez az összeg, ami Ukrajna hát az ukrán hadsereg egy részét mindenképpen meg fogja kapni, a nagyobbik részét pedig az ukrán rezsim, de ez az összeg nagy valószínűséggel arra lenne fordítva, hogy olyan fegyverzeteket, olyan rendszereket vásároljanak az ukránok, amikkel a mélységi támadásokat tudják fokozni, tehát drónokat, távolsági rakétákat, egyebeket.

[00:04:30]Oroszországnak viszont érdeke az, hogy ez a pénz inkább arra legyen felhasználva, hogy a most elpusztított struktúrát építsék újjal.

[00:04:38]Próbálják megtartani azokat a pozíciókat.

[00:04:40]Tehát mindenképpen van összefüggés a kettő között.

[00:04:45]Nem olyan szinten, mint ahogy az ukránok ezt leírják, mert ugye az ukrán narratívának értelemszerűen az volna a lényege, hogy küldjenek még több pénzt, mert emiatt nem lesz elég.

[00:04:52]Más kérdés az, hogy a 90 milliárd az továbbra sem, tehát eddig sem volt elég ahhoz, hogy Ukrajna ezzel megnyerje a háborút.

[00:05:01]Maradunk a hitelnél és kapcsolunk Árpátaljára Dundegy tudósító kollégámhoz.

[00:05:05]Szervusz Gyuri.

[00:05:05]Milyen reakciók érkeztek Kievből a 90 milliárdos hitel kapcsán, hogy végre a az ő szempontjukból végre feloldották ennek a blokkolását?

[00:05:15]És vajon mennyi időre lehet ez elegendő?

[00:05:17]Mert már megjelentek olyan hangok, hogy ugye ez papíron a 26-os27-es pénzügyi évre lenne elegendő, de már megjelentek olyan cikkek, olyan narratívák, hogy ez nem lesz elég.

[00:05:30]Igen, tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:05:32]Hát megnyugvással és nagyon pozitívan fogadták, hogy elhárult a az akadály a 90 milliárdos EU-s hadikölcsön tekintetében, és a hitelt összefüggésbe hozzák a béketárgyalásokkal is.

[00:05:50]Egész pontosan arról lehet olvasni, hogy az Egyesült Államok most már nem olyan fontos partnere, szövetségese Ukrajnának, mint volt eddig, hiszen az államokból nem jön pénz, illetve jó ideje fegyver sem.

[00:06:05]Az Európai Unió onnan vásárol esetleg fegyvereket, de ugye ennek az EU-s hadi kölcsönnek az is egyik célja, hogy az európai fegyvergyártóknál maradjon az összeg jelentős része.

[00:06:17]És hát egyre többen teszik fel kormányközeli ellenzők, újságírók Ukrajnában azt a kérdést, hogy hát ha innen vizsgáljuk a dolgokat, akkor annyira már nincs is szükség az Egyesült Államokra.

[00:06:28]És hát maga Voladimir Zelenski erősítette meg ezt a narratívát, amikor ugye múlt héten arról beszélt, hogy eleve a Kievbe tervezett találkozó, hogy Steve Witkoff ideérkezne húsvét óta szó van erről a találkozóról, hogy Kievbe érlamenti képviselőkkel is találkozó.

[00:06:47]Ugye korábban Donald Trump beszélt arról, hogy ha kell, akkor ő vagy személyes megbízottja érkezhet Kievbe, és a kievi parlamentben az ottani képviselőket is megpróbálhatja rábeszélni a területi engedményekre, a kompromisszumokra Dombászt illetően.

[00:07:00]Na most már Ukrajnában személyesen az államfő is úgy ítéli meg, hogy erre a találkozóra az Egyesült Államoknak inkább van szüksége.

[00:07:09]És most már az úgy tűnik, hogy próbálnak berendezkedni, gyakorlatilag megvárni Donald Trumpnak a gyengülését az őszi amerikai választások után mindenki arra számít Kievben, hogy gyengül a pozíciója.

[00:07:22]Ez olyan szempontból kedvezhet Kievnek, hogy kevesebb lesz rajta a nyomás, és nem fogják számon kérni a Dombas területi engedményeket, hiszen itt nagy egyetértés mutatkozik arról, hogy ebbe Ukrajna nem tud, nem akar és semmilyen szíma alatt nem fog belemenni.

[00:07:39]És igazából, ha az Egyesült Államok nem ad pénzt és fegyvert, az EU pedig biztosítja a hitelrészletet, akkor most már nincs is olyan nagy szükség az Egyesült Államokra.

[00:07:49]Ukrajna úgy gondolja, hogy Európával európai Unióval és Nagy-Britannial kiegészülve is harcba tud szállni Oroszországgal.

[00:07:57]És ha van is némi mozgás a frontvonalakon, Kjev számára ezek a mozgások azért nem katasztrofálisak, nem vészesek, sőt abban bíznak, Oroszországban is választások lesznek ugye ősszel nem kell elfelejteni.

[00:08:13]A hatalompárt gyengülésében bíznak, a elégedetlenségi hullám növekedésében bíznak, hogy gyengülhet Vagyimir Putyin hatalma, és az jótékony hatással lehet Ukrajna pozíciójára.

[00:08:28]Tehát a regnáló ukrán hatalom egyrészt a Donald Trump érát is túlélni, Vladyimir Putyin éráját is túlélni, és most azok fő értékelések, hogy ezzel az EU-s hadi kölcsönnel Ukrajna problémái megoldódnak.

[00:08:41]A legnagyobb problémát a mozgósítás okozhatja, hogyha pénz fegyver lesz is, akkor élőerővel állnak.

[00:08:49]De hogy itt is mozgósítási reformról beszélnek első körben.

[00:08:51]Azt a közel 2 millió rejtőzködő polgárt próbálják majd valahogy elérni, megszólítani, utólni, hogy ők ők álljanak be a seregbe, és akkor ezen a téren is javulhat.

[00:09:01]Tehát egy pozitívabb értékeléseket lehet olvasni, hallani most Ukrajnából.

[00:09:06]Ami pedig, hogy mire lesz elég a 90 milliárd.

[00:09:09]Hát ugye kétharmada menne a konkrét háborús kiadásokra, egyharmada a költségvetés egyéb forrásainak az ország működtetésére, ha úgy tetszik, de valóban már most a pénzügyminisztériumból is kijöttek olyan adatok, számok, hogy ez a hirtelen jött iráni válság, energiaválság is annak következményei Ukrajnát nagyon negatívan érinti, nagyon megugrottak az üzemanyagárak, harmadával drágultak a másfél hónappal ezelőtti szinthez képest, hogy ez már most éves viszonylatban több mint 10 milliárd euró plusz forrást igényel.

[00:09:43]Tehát ez a 90 milliárd, amikor szavaztak róla decemberben, akkor elviekben 26-ra 27-re lett volna elegendő, de most már vannak olyan hangok, hogy ezt a pénzt az EU-nak még meg kell toldani, vagy valahonnan még össze kell adni, mert ez ez így kevés lesz.

[00:10:00]Dunda Györgynek nagyon szépen köszönöm a beszámolót.

[00:10:01]És hogy pontosan mekkora összeggel kell majd ezt megtoldani adott esetben az Uniónak, azt majd meglátjuk.

[00:10:07]Mindenesetre most a Walls Journal azt számolta ki, hogyha még 19 milliárd euróra lesz szüksége Ukrajnának a 2026-os költségvetési kiadások fedezésére, akkor az Uniónak még több 10 milliárd euró értékű hitelt kell felvennie.

[00:10:20]Úgy, hogy azt még nem is tudjuk pontos, hogy a mostt hogyan fogják törleszteni és milyen feltételek mellett, illetve, hogy ráterhelik-e majd a az uniós országok lakosságára.

[00:10:30]Ez az irány, ez elmozdulhat bármilyen módon, Dávid, hogy még inkább a hitelnek a hitelébe hajtja bele magát az unió.

[00:10:37]Hát ez az irány mindenképpen el fog mozdulni és nőni fog.

[00:10:40]Tehát látjuk azt, hogy az Európai Unió valamiért úgy gondolja, hogy a legjobb az uniós állampolgárok adó adóforintjait és adóuróit elásni Ukrajnában minél előbb, vagy lehúzni az arany VC-ken.

[00:10:52]Tehát ez a költség csak nőni fog.

[00:10:55]Tegyük hozzá azért azt is, hogy hadi költségvetésről, hadi kiadásokról beszélünk, de nem csak erre van szüksége Ukrajnának.

[00:11:02]Tehát a teljes közszférát jelenleg külföldi finanszírozásból tartják fent.

[00:11:09]Ukrajnának nincs semmiféle bevétele.

[00:11:11]Ukrajna mindössze az európai hitelekből tudja ezentl fenntartani magát.

[00:11:14]Az USA ugye leállította a kölcsönök és kifizetések folyósítását, de azért még csorog némi pénz Washingtonból is Ukrajna felé.

[00:11:29]leginkább ugye a fegyvergyártó cégek visszavásárlásai és az egy ilyen nagyon bonyolult hálózat.

[00:11:33]Most is menjünk ebbe bele, de ezek is meg fognak szűnni.

[00:11:35]És Európa nem tudja örökké finanszírozni Ukrajnát különös tekintettel arra, hogy most már nem is beszélhetünk arról, hogy válság felé tart az unió.

[00:11:46]Most már benne vagyunk a válságban, energetikai válságban, ami magával hozza a gazdasági válságot is.

[00:11:52]Az a pénz pedig, amit Ukrajnának tudna adni az Európai Unió, az tulajdonképpen már most sincs meg.

[00:12:01]Ezért dolgoznak hitelekből, ezért vesznek fel olyan kölcsönöket, amik visszafizethetetlenek.

[00:12:07]És nagyon érdekes látni, hogy mondjuk az Unió következő hét éves költségvetése már úgy néz ki, hogy a korábban felvett hiteleket ugye abból törleszteni kell.

[00:12:14]Annak egy részét ugye már félrerák Ukrajna számára.

[00:12:16]És akkor most amikor tárgyák, hogy ez pontosan hogy is lesz elegendő, akkor azt mondja úszra fond elején, hogy még több pénzre lenne szükség a következő hét éves költségvetésben, csak nem tudják, hogy honnan.

[00:12:25]Viszont, hogyha már a Gyúri említette a mozgósítást és a besorozásokat, most az ukrán nemzeti Tudományos Akadémia tett közé egy jelentést, amely szerint már csak 29 millió ember él Ukrajnában, és egy év alatt 1 millióval csökkent ez a szám.

[00:12:37]Ha már beszélünk sztenderdekről, ez fokozódhat ez, hogy csökken a a az a társadalom Ukrajnában drasztikusabban akár mindenképpen tovább fog csökkenni a lakosság Ukrajnában, de azért ezt a 29 milliós számot emellett ne menjünk el, mert az ukrán Tudományos Akadémiának korábban voltak olyan kijelentései, miszerint a görög a görög perzsah háborúk igazából ukrán perzsah háborúk voltak, illetve Jézus Krisztus nem Galileában született, hanem Galíciában, tehát ukrán volt.

[00:13:07]A számoláshoz is nagyjából ennyire értenek, mint a történelemhez.

[00:13:11]Ukrajna lakosság ugyanis még a háború kitörése előtt sem érte el a 40 milliót.

[00:13:15]Legfeljebb ilyen 37-38 millióról beszélhetünk akkor jelenleg az elvándorlással, a háborús veszteségekkel számítva a 29 milliónak szerintem Ukrajna lakossága közelében sincs.

[00:13:29]Én inkább 20-25 millió közé tenném a teljes lakosságot.

[00:13:35]A mozgósítható férfi lakosság pedig ezt a két millió számot nem igazán éri el, nem érheti el már a korfa miatt, az előregedő lakosság miatt, az általános problémák miatt.

[00:13:47]Tehát a mozgósítás abban az ütemben, ahogy tervezik, semmiképpen nem fog működni.

[00:13:52]Kényszersorozáson keresztül működhet valamilyen szinten ideig, óráig, de azért látjuk azt is, hogy már az ukránok hivatalos jelentései szerint is 100000 fölötti a deszertőrök száma.

[00:14:06]Ez azt jelenti, hogy a valóságban még nagyobb számokról, tehát több 100z emberről beszélhetünk.

[00:14:12]És a kényszersorozásosal ez csak nőni fog.

[00:14:16]És ráadásul most az, hogy hány embert tudnak még behívni, és hogy milyen korhatár van most meghúzva, az már többször is felvetődött.

[00:14:23]Még a korábbi Biden adminisztráció is arra sürgette Voladimir Zelenszkit, hogy csökkentsék le a beívhatóság korhatárát.

[00:14:28]És most egy ukrán képviselő is azt mondja, hogy szerinte erre azért lenne szükség, mert a háború el fog húzódni.

[00:14:33]Azt látjuk, hogy egy bizonyos társadalmi réteg, aki ki tudja fizetni, az nem kerül ki a frontra.

[00:14:39]A TCK-sok, a kényszerorozók nem kerülnek ki a frontra.

[00:14:42]Andre jármák nem kerül ki a frontra.

[00:14:44]Tehát, hogy ez mekkora feszültséget okoz az ukrán társadalmon belül, hogy látják, hogy aki tehetős és megteheti, és kifizeti ezt az összeget, azt nem viszik el a frontra.

[00:14:53]Ellenben folytatódnak a kényszersorozások.

[00:14:57]Hát a társadalmi feszültség megvan.

[00:14:58]Lehetőség azonban a társadalom részéről a lázadásra az ellenállásra nincs meg.

[00:15:03]Tegyük hozzá azt, hogy Ukrajna nem működik jogállamként soha nem is működött, de most már sokkal inkább a diktatúra felé hajlik az egész.

[00:15:08]Ugye nemrégiben jött egy felvetés arról, hogy a rendőröket parancsolják ki a frontra, és ez egyre inkább abba az irányba tolja ezt a helyzetet, hogy Ukrajna ura jelenleg a TCK-sok, a kényszersorozók.

[00:15:25]Ezzel együtt jár az is, hogy hiába hoznak rendeleteket a besorozhatók korhatáról, hiába van kijelentve törvényileg az, hogy milyen korosztályból sorozhatnak embereket, ezt senki nem tartja be.

[00:15:38]Tehát személyes ismeretségi körömből is tudok több olyan példát mondani, hogy 18-19 éves fiúkat, tehát még jóval a sorozható korhatár alattiakat vittek el kényszeroborzók.

[00:15:52]Ezt eddig sem tartották be, ezután sem fogják betartani.

[00:15:54]Esetleg annyit látok ebben, bár meglehetősen pesszimista vagyok, hogyha lejjebb viszik a katonai szolgálat kötelező korhatárát, akkor ezen túl majd a 16-17 éveseknek is vigyázniuk kell magukra.

[00:16:05]Reméljük, hogy ez nem következik be.

[00:16:06]Viszont hogyha már az energetikát meg az energiaválságot említetted, akkor tegnap volt 40 éve ugye, hogy felrobbant a csernobili atomerőműnek a négyes blokkja.

[00:16:14]ennek kapcsán tartottak megemlékezéseket, és egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy mindkét fél kerülje el a légicsapásokkal akár Csernobét, akár az Aporizséi atomerőműnek a környékét.

[00:16:24]És most a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója fogalmazta meg, hogy lehet, hogy ismét kötnek egy ideglenes tűzszünetet az aporizsiai atomerőmű környékén a felek, hogy ne legyen katasztrófa a légicsapásokból.

[00:16:40]Megtörténhet-e ez?

[00:16:40]Lehet-e ez esetleg majd hosszabb távú is, mint egy hetes vagy néhány napos, illetve mekkora veszélyt hordoz az magában, hogy azért nem igazán tartja be egyik fél sem, hogy elkerüljék ezek a csapások a nukleáris létesítményeket?

[00:16:54]Hát a zaporizsiai erőműhelyzete az nagyon érdekes, mert ugye már a háború kitörése óta orosz készen van.

[00:16:58]Ennek ellenére több támadás is érte, amelyeket a nyugati sajtó általában úgy jelentett le, hogy orosz támadások.

[00:17:04]Hát nem igazán hiszem, hogy pont egy atomerőmű tekintetében próbálkozzának az oroszok öntámadásokkal.

[00:17:13]De az északi áramat esetében is ez volt a narratíva.

[00:17:16]Igen.

[00:17:16]Igen.

[00:17:16]Aztán később kiderült, hogy ukrán barátcsoportok, majd később kiderült, hogy az SBU emberei robbantották fel.

[00:17:21]Itt is ilyesmire lehet számítani.

[00:17:26]Rendkívül válságos ez a helyzet.

[00:17:26]Tehát mivel Európa legnagyobb atomerővéről beszélünk, ez katasztrofális következményekkel járhat, hogyha komoly károk keletkeznek benne.

[00:17:37]Itt valóban azon van a kérdés, hogy mennyire kétséges a felek helyzete a fronton.

[00:17:44]Az elkesedett sarokba szorított ellenfél ugyanis bármire képes, akár egy atomerőmű felrobbantására is.

[00:17:49]Más kérdés az, hogy Ukrajna mennyire rendelkezik olyan fegyverzettel, amivel ezt meg tudnák tenni.

[00:17:55]Láttuk már azt, hogy az ukrán hosszútávú rakétákkal, illetve drónokkal hogyan támadták az évek során ezt az erőművet.

[00:18:02]Komolyabb károkat nem tudtak benne tenni.

[00:18:03]Tehát ez nagy valószínűséggel elkerülhető annak függvényében, hogy milyen eszközöket tudnak a továbbiakban még bevetni.

[00:18:09]Ami a tűzszünetet illeti, nem hinném, hogy pont az erőművek biztonsága indokolná ezt meg.

[00:18:16]Szinte kizártnak tartom azt, hogy csak ezért belemennének ebbe a felek.

[00:18:22]Ha már tűzszünet és béketárgyalások, amik ugye most pont az iráni konfliktus miatt egy kicsit hát háttérbe szorultak, most fogalmazzunk úgy.

[00:18:27]Most Donald Trump azt mondta a Fox News-nak, hogy ő folyamatosan kapcsolatban van és beszélget mind Vladyimir Putyinnal, mind Vlodimir Zelenskijel.

[00:18:34]Azt nem árulta, hogy pontosan mikor beszélt utoljára akár az ukrán, akár az orosz elnökkel.

[00:18:39]De az látható, hogy bár Törökország is felajánlotta, hogy helyszínt biztosítanák a béketárgyalásra következő fordulójára, nem történt meg ez már hosszú-hosszú hetek óta.

[00:18:47]Mikor következhet be mondjuk így a béketárgyalás a következő időpontja a jelen helyzetet tekintve, amikor te is említetted, hogy tavaszi offenzívára készülhetnek az oroszok?

[00:18:59]Hát az látható, hogy Washington figyelmét az iráni válság elvonta, ezért nem igazán foglalkoznak az európai helyzettel.

[00:19:04]egyébként is Trump politikája meglehetősen izolacionista lett Ukrajna tekintetében.

[00:19:11]A törökországi tárgyalások, az ismétel törökországi tárgyalások ukrán részről felmerültek egy-két héttel ezelőtt, amikor Zelenszki azt mondta, hogy ő személyesen szeretne ott találkozni Putyinnal.

[00:19:21]Erre a pu erre az orosz oldal meglehetősen elutasító választ adott.

[00:19:27]A béketárgyalások mindig annak a függvényében történnek, hogy éppen mennyire rossz helyzetben van az egyik vagy a másik fél.

[00:19:33]Addig, ameddig az amerikai elnök közvetített közöttük, addig azért komolyabb változások nélkül is előfordultak ezek.

[00:19:42]Most, hogy Trump kivonta magát ebből a kérdésből, sokkal valószínűbbnek tartom azt, hogy csak akkor kerülhet sor újabb tárgyalásokra, hogyha az egyik fél nagyobb csapást szenved.

[00:19:54]Ez valószínűleg ugye a beszélgetésünk elején tárgyaltuk a fronthelyzetet, valószínűleg Limán este után következik majd be.

[00:20:03]Még egy rövid kitérő ereig beszéljünk arról, hogy Donald Tusk nemrég azt pedzegette a ciprusi látogatása során, hogy szerinte Oroszország hónapokon belül támadást indíthat valamelyik NATO országgal szemben.

[00:20:13]Most éppen nem a lengyel közmédia helyzetével foglalkozik a lengyel kormányfő, hanem a olyan olyanokat mond, hogy rövidtávú perspektívákról beszélek, inkább hónapokról, mint évekről.

[00:20:22]Idézet vége.

[00:20:24]Így mondta a lengyel miniszterelnök, hogy szerint ekkor következhet be egy orosz támadás.

[00:20:29]Mekkora ennek a realitása?

[00:20:31]Hát ennek realitását csak akkor látom, hogyha Donald Tusk esetleg úgy gondolja, hogy a hogy Kalinyingrádra Lengyelországnak nagyobb szüksége volna, mint Oroszországnak.

[00:20:43]Nem hinném, hogy Oroszország támadást indítana, különösen addig, ameddig az USA a NATO tagállama, az USA és Törökországnátó tagállamok.

[00:20:52]Provokációt viszont el tudok képzelni, és épp ezért rendkívül fenyegető a lengyel kormány ietén hozzáállás a kérdéshez.

[00:20:58]Kertész Dávidnak nagyon szépen köszönöm az elemzést.

[00:21:00]Most pedig tartunk egy rövid szünetet, majd azzal folytatjuk, hogy a francia elnök már az uniós védelmi záradékot vezetné be a NATO ötödik cikke helyett.

[00:21:07]Maradjanak velünk a szünet után is.

[00:21:28]Folytatódik a láncreakció, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:21:30]Stígábor a moszkvatér.com főszerkesztője és Ferenc katonai szakértő uraim.

[00:21:34]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:21:37]Köszönjük a meghívást.

[00:21:37]Kezdjük is azzal, hogy mit mondott Emmanuel Macron az uniós védelmi záradékról.

[00:21:44]Európának ideje ébredni, mert az amerikai, az orosz és a kínai elnök is ellenünk van.

[00:21:48]Jelentette ki Emmanuel Macron pénteken.

[00:21:51]A francia elnök Athénban görög kollégájával találkozott, hogy több együttműködési megállapodást is aláírjanak, és hangsúlyozta, ez jó pillanat számunkra ahhoz, hogy nagy lépést tegyünk.

[00:22:02]Macron szerint a Donald Trump vezette Egyesült Államok egyre kiszámíthatatlanabb szövetséges.

[00:22:07]Ím már kétség van az ötödik cikkkel kapcsolatban, mivel Donald Trump gyakran megkérdőjelezi.

[00:22:14]Hangsúlyozta a francia elnök utalva a NATO-t létrehozó wasingtoni szerződés kölcsönös segítségnyújtást előirányzó ötödik cikkére.

[00:22:24]Ez tényszerűen gyengíti a szövetséget.

[00:22:26]Figyelmeztetett Macron.

[00:22:26]Úgy vélte, az EU kölcsönös védelmi klauzulája jelenleg gyakorlatiasabb, mint a NATO ötödik cikkje.

[00:22:33]Az uniós szerződés 42.

[00:22:36]cikkejének hetedik bekezdése, világos és egyértelmű, nem hagy helyet a kétértelműségnek.

[00:22:40]Hangsúlyozta francia elnök.

[00:22:43]Hozzátette, ezt támasztja alá a példátlan összefogás is, amikor néhány hete az iráni konfliktus során egy ciplusi brittámaspontot ér dróntámadás után több tagállam, köztük Franciaország, Görögország, Spanyolország és Olaszország azonnal katonai segítséget küldött ciklusra.

[00:23:00]Kiriákos Motákis görög miniszterelnök egyetértett francia kollégájával.

[00:23:03]Azt mondta, ideje komolyan venni az európai vételmi záradékot, és nem szabad abban hitberingatni magát a kontinensnek, hogy a NATO mindig elvégzi majd helyettünk a munkát.

[00:23:15]A napokban Anthony okozta, az Európai Tanács elnöke is megerősítette, hogy az unió vezetői már dolgoznak egy kézikönyvön az uniós védelmi záradék gyakorlati alkalmazásához.

[00:23:28]Tehát a francia elnök szerint gyakorlatiasabb, mint a NATO ötödik cikke, mármint az uniós védelmi együttműködés.

[00:23:33]Pontosan mit tartalmaz ez a védelmi záradék, és mi a különbség a NATO ötödik cikkéhez képest?

[00:23:37]Mert ahogy így megnéztem, azért összefügg tehát, hogy az a az a megkötés, hogy a NATO ötödik cikkeihez viszonyuljon maga ez a védelmi záradék is.

[00:23:49]Így van.

[00:23:49]Tehát a NATO nélkül az Európai Unió biztonságpolitikai szempontból nem létezik.

[00:23:54]Tehát lehet ilyen szépeket mondani, tehát hogy mit tartalmaz.

[00:24:01]Lényegében ugyanazt tartalmazza, hogy hogy ha bármelyik tagországot támadás éri, akkor akkor az összes tagországnak kép lehetőségeihez képest ezt segíteni kell a megtámadott országot.

[00:24:15]talán annyi a kiegészítés, vagy annyival szélesebb, mint a NATO ötödik cikkje, hogy hogy terrortámadásra is vonatkozik, de egyébként az is, ha úgy értelmezzük egyébként meg azt is, tehát a NATO ötödik cikkeit, meg itt is a 42.

[00:24:31]cikk hetedik bekezdését egyszer aktiválták, tehát egyik sem igazán olyan olyan olyan holdbiztos támpont, hogy hogy akkor arra lehet támaszkodni, hogy megvébédenek.

[00:24:46]Mindegyikben azt érzem, hogy hogy ott van az a feltételes mód, ha úgy gondoljuk.

[00:24:53]Tehát ezt a a NATO ötödik cikkeje ebben igaza van Macronnak, ezt ki is mondja, itt viszont ki lehet olvasni.

[00:25:00]Tehát tehát lényegi különbséget nem érzek.

[00:25:03]És a az pedig az a az a rész, hogy összhangban kell lenni a NATO ötödik cikkelyével.

[00:25:10]Ezt kimondja, hogy egyébként azt, amit itt Antonio Kosta végén elmond, hogy hogy dolgoznak a kézikönyvön, esetleg a védelmi képességeken kéne dolgozni, nem pedig a kézikönyvön, mert a kézikönyvvel nem lehet megvédeni egyetlen egy országot sem, még mindig a nagy dumák mellett, ha valami a nyugati blokkon belül, ha valahol valamelyik szervezetnek van katonai képessége, és van, az a NATO.

[00:25:38]Tetszik, nem tetszik?

[00:25:38]És az, hogy most éppen vita van az európai fősodor meg meg Donald Trump között ideológiai vita, geopolitikai szembenállás, sok minden, ez a nyugati blokk válságát jelzi, de egyébként ez nem csak ebben jelentkezik, nem 42/7 azt azt állítják, hogy ez a 42/7-es bekezdés, ez sokkal gyakorlatiosabb, mint a NATO öltödés cikkelyje.

[00:26:03]Ezek szerint a NATO, amelyik a világ legnagyobb katonai szövetsége, az gyengébb jogi alapokon van létrehozva, mint mint az Európai Unió, amelyik nem katonai szövetségként indult.

[00:26:15]Vagy ezek szerint a 42/7 azt jelenti, hogy egy sokkal erősebb katonai szövetség létrehozása volt a cél az első pillanattól fogva.

[00:26:23]Hát a mindenki azt magyaráz bele a 42/7-be, amit akar, és jelen pillanatban Macron azt magyarázott bele, amit akart.

[00:26:29]És vannak szereplők, akik úgy gondolják, hogy ezek megint olyan szabatosan vannak megfogalmazva, vagy inkább szabatosság az más kérdés, pontatlanul vannak megfogalmazva, hogy mindenki azt értelmez rajta, amit igazából ő szeretne.

[00:26:44]De feketén fehéren nem írelő katonai segít.

[00:26:46]De nem csak az, hát mindenki, még egyszer, amire föl akarom hívni a figyelmet, van egy katonai szövetség, ami arrött létre, hogy katonai szövetség legyen, az leírja az alapdokumentuman, hogy amúgy kinek mit kell csinálnia, és mik a kitételek, mi mitől nem lehet mondjuk a a rágtérítőtől délrel lévő területeket az miért nem számít támadásnak és a többi.

[00:27:03]Tehát részletesen a negyedik, ötödik, hatodik cikkely leírja ennek a folyamatát.

[00:27:07]Majd utána azt gondoljuk, hogy két két-három sor még pont az sokkal pontosabb, határozottabb mondanivaló, ami nem egy katonai szövetségként jött létre.

[00:27:16]És ne felejtsük el, hogy hogy itt például a nemzeti hadseregeknek az irányítása az a nemzeti nem a nemzeti kormányoknak a fennhatósága alá került az első pillanattól fogva, tehát a szerződés alapján.

[00:27:31]Akkor akkor hogy lenne ez gyakorlatiasabb, mint a másik esetében, ahol közös parancsnokság van, ki van építve, a közös kiképzés, felkészítés, a parancsnoki rendszer, a a az az adott tudásnak az átvétel, az eljárásmódok átvétele ki van alakítva, és ők ők azt állítják, hogy akkor ezt mind félre lehet pakolgatni.

[00:27:50]És akkor még egy másik, mert nem csak ezt jelentette ki, hanem kijelentette, hogy a görögöket a franciák azonnal meg fogják segíteni bármilyen török görög konfliktusban, ami két NATO országnak a a konfliktusa egymással szemben.

[00:28:03]És és a ha itt most akár belpolitikai kijelentéseket is hallunk, hogy éppen ki akar Izraeli miniszterelnököt letartóztatni, vagy vármi egyebet, valaki emlékszik még a a Hágai ö a arra törvényre, amelyik arról szólt, hogyha Nemzetközi büntetőbíróság valamelyik amerikai politikust, vagy amerikai katonát, vagy parancsnokot, vagy pedig Amerika közvetlen szövetségesét eljárás alá vonná, az ugye akkor joga van az Egyesült Államoknak.

[00:28:34]megszállni a Hágát és kiszabadítani azokat a szereplőket, akiket ő ki akar szabadítani.

[00:28:40]Ki akarja valaki próbálni ezt a ezt a megfogalmazást, és ez a ez a ez a ez a ezt ezt nem a Trump találta ki, hanem ez hanem ez most már lassan évtizedek óta érvényben van.

[00:28:51]Nem csak erről beszélt, hanem az Egyesült Államok kapcsán Emanuel Macron arról is beszélt.

[00:28:54]Erősen utalt arra, hogy Amerika, Oroszország és Kína is ellenünk, mármint Európa ellen van.

[00:28:59]Mekkora ennek a realitása?

[00:28:59]illetve hogyha ez ténylegesen így van, akkor ki Európa szövetséges, vagy ki van Európával, hogyha már egyre többször fogalmaznak meg ilyen kemény kritikákat az Egyesült Államokkal szemben is?

[00:29:09]Például amiről Macron beszél az előbb is, meg meg ez is, amire kérdés vonatkozik, ez ez beleilleszthető abba a vonalba, hogy Emánuel Macron, amikor bajban van az Európai Unió, és egyre gyakrabban van bajban, egyre inkább és egyre gyakrabban látszik, akkor akkor mond egy nagyot, tehát a a stratégiai autonómiáról, és semmi idáig nem valósult meg, nem történik semmi.

[00:29:33]Celekvés, nincs.

[00:29:36]Így van.

[00:29:36]Tehát a a az információs térben tud nagyokat mondani, és egyébként meg nincs mögötte képesség, tehetség, ahogy szoktá.

[00:29:45]Egy bizottságot nem híoznak létre utána, amelyik elkezdené legalább felmérni a képességeket, vagy bármit, vagy vagy valami adatot rakna mögé, a kijelentés mögé.

[00:29:53]Így van.

[00:29:53]És akkor akkor nézzük meg ezt, hogy ez is egy ilyen nagy mondás, hogy akkor mindenki ellenünk van.

[00:29:57]És jó kérdés, akkor ki van velünk?

[00:29:59]Hát akkor mi itt vagyunk egyedül, és és akkor védjük meg magunkat.

[00:30:03]Kezdjük azzal, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Államok nincs Európa ellen.

[00:30:07]Az Egyesült Államoknak megvannak a saját érdekei.

[00:30:09]Az Egyesült Államokra érdeke között az is van, hogy az Európai Uniót vazallus szerepben tartsa, egyébként minél olcsóbban, és és itt Európának a saját magával kell foglalkozni, hogy ezt a vazallus szerepet vagy az önállóságot meg tudja erősíteni.

[00:30:29]Tehát ez az egyik dolog.

[00:30:31]Oroszország.

[00:30:33]Oroszország ról az Európai Unió jelentette ki, hogy hogy ellenség.

[00:30:40]Tehát az az oroszok utána viselkednek úgy, meg beszélnek úgy, hogy hogy az Európai Unió így viselkedik, ellenségesként viselkedik, és készülni kell egyfajta ütközésre.

[00:30:51]De Oroszország sem képességeiben, sem akaratában nem igaz, hogy meg akarja támadni az Európai Uniót, mint ami amiről annyi szó van.

[00:30:59]A Kína még kebott most nemrégiben, hogy ez néhány hónap múlva megtörténik, ugye a Tuski előjelhezés az erre azért fognék, hogy nem, de tehát a a másik pedig Kína.

[00:31:09]Kína meg végképp nem a nem ez a hogy letámadunk mindent, ő kereskedni akar, mosolyog, megvesz, hitelekkel vesz meg.

[00:31:17]Tehát nem igaz.

[00:31:20]Tehát nem hisztérizálni kell itt az egész európai közösséget, a társadalmakat, hanem meg kell teremteni a védelmi képességeket, a versenyképességű képességet kell visszaerősíteni, mert ha valamiben van esély, mert a legjobban állt Európa, ez az a gazdasági téren, tehát legalább azzal hát a a az esést, a szabadesést állítanák meg, és akkor azt mondanám, hogy jó, valami valami ö a a zuhanás abba maradt, és akkor el lehet kezdeni azon dolgozni, hogy akkor hogyan fejlődjünk vissza.

[00:31:56]De ilyen kijelentésekhez sehova nem visz.

[00:32:00]Az Európai Unió nem csak azt nem tudja, hogy hogyan állítsa helyre az európai versenyképességet, vagy állítsa talpra a gazdaságot.

[00:32:06]Lehet, hogy a drági jelentést többször el kéne olvasni, hanem azt se tudja most a New York Times-nek a jelentése szerint, hogy hogyan kéne elzárni az ukrajini háborút.

[00:32:13]Bár a az elmúlt négy évben nem nagyon volt erre látszat vagy mód, hogy milyen elképzelésük van arra arról, hogy hogyan kéne lezárni az ukrainai háborút.

[00:32:20]De mit jelent ez, hogy nem tudják vagy nem akarják lezárni az ukrajnai háborút?

[00:32:25]Az előzőhöz még egy kicsit, de ez össze fog függni a mostanival.

[00:32:27]Ö a főszövetségisének például azt a Kanadát tekinti, akinek a miniszterelnöke a legmilitánsabb kiszólásokat produkált az elmúlt héten, és már pedzegetik, hogy csatlakozna az Unió.

[00:32:37]Így van.

[00:32:37]Így van.

[00:32:37]De a döntő mi a mi a lényege, hogy a nyugati társadalmakban az a folyamat, ami az Egyesült Államokban elindult, az ne fertőződjön tovább, ne jusson tovább, ne történjen meg, hogy a mostani hatalmon lévő eliteket lecseréljék, amik a jelen pillanatban amiket okoznak a saját országaiknak.

[00:32:54]Nagy valószínűséggel ennek politikai következményei lesznek.

[00:32:56]rövid időn belül.

[00:32:58]Tehát ez ezt úgy kell számolni, hogy egy-két éven belül ennek a politikai elitnek nagyon komolyan el kell majd számolni azzal, ami eddig történt.

[00:33:06]És akkor itt visszatérve a a mostani áll a háborúra, magára azt a tehát azt azokat a kijelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy jaj de jó nekünk, hogy az ukránok fölvállalják tovább a harcot, és akkor nekünk van elegendő időnk arra, hogy felkészüljünk egy Oroszország elleni háborúra.

[00:33:27]Azt maguk az ukránok is kikérik saját maguknak, hogy őket valaki egyfajta stratégiai csalinak próbálja felhasználni.

[00:33:35]A másik fontos része az, hogy a legtöbb, még az ukrán elemzők között is nagyon sokan vannak olyanok, akik azt mondják, a orosz európai háború annál nagyobb a valószínűsége, minél tovább tart az oroszuk ukrán konfliktus.

[00:33:49]Tehát az az elképzelés, hogy Európa avval jár jobban, hogyha Ukrajna tovább harcol, és ezáltal majd ő csökken a veszély annak, hogy mondjuk a a az európai országok és Oroszország között háború van, az egy téves elképzelés.

[00:34:04]Minél inkább elhúzódik ez az ukrán, orosz-ukrán háború, annál biztosabban jutunk el odáig, hogy a végén itt hajukat akartak megszállni.

[00:34:13]Ugye most nem merik, most éppen visszafogták magukat ebben a a történésben, de most ugye az oroszok nemrégiben kijelentették, hogy szerintük brit vadászgépek ukrán területen lőttek le az ő drónjaikat, vagyis, hogy megtörtén direkt beavatkozások vannak a nyugati fél részéről.

[00:34:30]Tehát hogyha minél tovább húzzuk, egyre inkább egymásnak feszülnek a szereplők, beígérik egymásnak, hogy a másik drógyárát hogyan fogják majd Lengyelországban, Németországban, Angliában a Földdel egyenlővé tenni.

[00:34:43]Tehát hogyha mi mi jól látható, minden nap egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy rosszabb legyen.

[00:34:48]És ez egyértelművé teszi, hogyha nem sikerül minél hamarabb elérni az orosz-ukrán békét, akkor Európa ténylegesen belesodródhat egy ilyen jellegű konfliktusba.

[00:34:57]Mindenkinek ez az érdeke, az európaiaknak is ez az érdeke.

[00:34:59]Valami úton, módon azonban úgy gondolják, hogy ez a militalista felkészítéssel végre le keresztül lehet vinni azt a központosítási törekvést, amit ők gondolnak.

[00:35:10]És ezzel mindent meg lehet magyarázni, és az ellenfeleket ki lehet iktatni.

[00:35:13]Mindenkire azt lehet mondani, hogy akkor orosz ügynök, mint ahogyan Trumpra is azt mondják, hogy orosz ügynök, mint ahogyan azt mondják, hogy a mostani merénylet is, ami nemrégében lezadott, biztos, hogy megrendelte.

[00:35:23]Igen, igen, beszélünk majd erőve az is probléma, hogyha nincsen kommunikáció, mert most olasz minelnök azt mondta, hogy ő ellenzi például, hogy az orosz elnököt meghívják a géhús találkozóra.

[00:35:33]Azt nem tudjuk, hogy egyáltalán elmenne vagy nem menne el az orosz elnök, de az, hogyha nincsen párbeszéd a felek között, az mindenképpen abba az irányba mutat, amit már ugye alzredes úr is pcezgetett.

[00:35:42]Hát kezdjük ezt a ezt a hírt azzal, hogy legalábbis valamiféle egyetértés vagy vagy beszélgetés párbeszédnek a nyugati blokkon belül kellene történnie.

[00:35:51]Tehát nem az most értjük, tehát Meloni és Trump össze-vissza üzenget egymásnak, beszólnak.

[00:35:58]Tehát ez én én én értem, hogy vagy érteni vélem, hogy mi van emögött, de nagyon jó jó volt a kérdésfelvetésben, hogy Vladyimir Putyin feltehetően el sem menne jelenlegi állapotban.

[00:36:13]Én úgy gondolom.

[00:36:13]Tehát miért kell előre szaladni?

[00:36:15]Egymá egymást lebokázni?

[00:36:18]Tehát minek?

[00:36:18]Tehát majd amikor a odaérünk a hídhoz, hogy akkor el kell dönteni, átmegyünk vagy nem megyünk, át lehet menni vagy nem lehet menni.

[00:36:27]De ez csak a nyugati blokkon belüli szembenállásnak a az egyre nyilvánvalóbb megjelenítése.

[00:36:34]Hát ennek semmi értelme.

[00:36:36]És az eredeti kérdésre, amivel kezdtük az adást, hogy vagy vagy második kérdés volt, hogy hogy akkor ki Európának a legnagyobb ellenfele?

[00:36:43]Maga az európai elit.

[00:36:47]Tehát mi vagyunk a legnagyobb ellenfelei önmagunknak, mert rossz kiindulópontból rossz stratégiát választunk.

[00:36:55]És egyébként pedig ez a politika, ez ez Európa széteséséhez, gyengüléséhez vezet.

[00:37:04]És ne adj isten a Ferit említette, hogy akár még egy egy ütközéshez, csattanáshoz is, nem világháborúhoz, mert ahhoz kevesek vagyunk.

[00:37:15]És menjünk tovább, és nézzük meg, hogy mi a helyzet a Közelkeleten.

[00:37:16]Ugyanis Irán már azzal fenyegetőzik, hogy elvágja a víz alatti kábeleket a perzsölbőlnél.

[00:37:24]Irán elvághatja a víz alatti kommunikációs kábeleket a hormoziszorosban, és leválaszthatja a közelkelet országait az internetről.

[00:37:33]Erről ír a Tasnim Állami hírügynökség, amely közel áll az Iszlám forradalmi gárda hadtestéhez.

[00:37:39]A kábelek megsemmisítése vagy megrongálása digitális összeomlást okozhat a régióban, mivel ebben az esetben számos ország maradna fizikai internet hozzáférés nélkül.

[00:37:47]A hét falkont kábel, amelyeken a világ internetes forgalmának 15%-a halad át, összeköti a Perzsa országait a Közel-Kelet, Európa és Ázsia nagy adatközpontjaival.

[00:38:01]A Teheránnal fennálló diplomáciai feszültség miatt az összes kábel Omán vizein halad át, nem pedig Iránon.

[00:38:05]Ez azonban az iráni hajóknak nem akadály.

[00:38:10]Olyan országok számára, mint az Egyesült Arabem Emiruségek, Bachrein, Kuvait, Szaudarábia, Katar és Irak, ezek megrongálódása súlyos gazdasági következményekkel járna.

[00:38:18]Internet nélkül leállnának a banki műveletek és az adatközpontok sem működnének tovább.

[00:38:23]Ez Európa számára is komoly nehézséget okozna.

[00:38:27]Az adatforgalom lassulása vagy kiesése miatt akadoznának a pénzügyi rendszerek, az olaj- és gázpiaci tranzakciók, a kereskedési rendszerek lassulnak, az árjegyzés késik, ingadozhatnak az energiaárak, és mivel a hajózás és a kikötői logisztika digitálisan vezérelt, a késések miatt ellátási lánczavar lépne fel.

[00:38:45]Az elektronikai és alapanyagok importja késne és akadoznának a gyártási láncok.

[00:38:53]A Tasnim szerint Irán számára nem lenne súlyos a leállás, mert a háború kezdetén Amerika és Izrael leállította az internetet az országban, Teherán pedig megkezdte saját nemzeti hálózatának kiépítését, amely még szigorúbban el van zárva a külvilágtól, mint Kínában.

[00:39:10]Elképzelhető, hogy Irán meglépi ezt és kiiktatja a kommunikációs kábeleket.

[00:39:12]Er egyáltalán képes erre, hogyha már azt nézzük, hogy az ománi vizeken vagy a ománi vizek alatt futnak ezek a kábelek egész pontosan.

[00:39:20]A fontos kérdés az, hogy inánba ki?

[00:39:23]A forradalmi gárda.

[00:39:23]Mondjuk mondjuk a forradalmi gárda, de úgy néz ki, hogy a forradalmi gárda is elkezdett egy kicsit részekre hullani az elmúlt időszakokban.

[00:39:31]Ugye itt elméletileg van egy megválasztott vezető.

[00:39:33]Ö, a legutolsó információk arról szólnak, hogy ő súlyosan meg van sebesülve, és plasztikai műté kellett, hogy átessen arca, szája, keze, súlyos sérüléseket szenvedett el, és hogy valójában még a hangját is ugye csak mesterséges intelligenciával reprodukálják, és úgy olvas fel üzeneteket meg minden egyéb mást, hogy ne derülhessen ki, hogy valójában hol van, mert félnek attól, hogy fel fogják számolni a hozzá eljutott üzenetek tucatnyi futáron keresztül átadva A hol néha a csatornába mennek az a a futárok, hol oda kézzel leírt papírokra, azon keresztül zajlik.

[00:40:11]Egyértelmű, hogy jelen pillanatban nem ő vezeti az országot, és nincs is igazából hatással.

[00:40:17]Maximum figyelemmel kísérheti az eseményeket és úgy néz ki, hogy a helyi parancsnokokra van bízva az, hogy ki mit cselekszik.

[00:40:23]Ez az első része.

[00:40:25]Nemrégiben, ugye a nyugati sajtóban egyre többet elkezdtek arról beszélni, hogy hát nem azokat a pusztításokat szenvedte el az a az iráni haderő, mint amit korábban beszéltek, és hogy a légierőnek akár a a a flottának is még jelentős tartalékai lehetnek, amelyeket eddig azt állítottak a az amerikaiak, hogy ezeket elpusztították és lehetetlenné tették.

[00:40:47]Természetesen a víz alatti kábeleket viszonylag könnyű akár egy kereskedelmi hajó a horgonyával vagy néhány megv megvarított erre speciálisan kiképzet ezt most viccznek mondom cápal is fel lehet számolni de jelen pillanatban azt lehet látni hogy azért a az Egyesült Államok figyeli ezt a területet ez az első része.

[00:41:10]Tehát valószínűleg egy ilyen akciónak az elindítása ez vagy a titkosszolgálat már viszonylag korán tudna róla, vagy pedig a helyszín az operatív csapatot azért meg tudná semmisíteni.

[00:41:20]A másik fontos rész, hogy erre hogy reagálnának az öbölállamok.

[00:41:24]Tehát azok is, akik még egy kicsit azon voltak, hogy jó, egy kicsit valahogy próbáljuk már megbeszélni ezt az egészet Iránnal, egyre inkább úgy fogják látni, hogy egy egy olyan alagútba mentek be, amelyik csak egy irányba lehet haladni.

[00:41:37]Ez az egy irány alagút pedig a minél szorosabb kötődés az amerikai szövetséghez, mert hogy úgy tűnik, hogy más megoldás nincsen.

[00:41:44]Vagy kialakulat egy regionális háború például.

[00:41:46]Igen.

[00:41:46]Itt most látjuk, hogy aztab Emirátusok meg Szaarábia egyre keményebben szól vissza.

[00:41:50]Szaarábia nem véletlenül, mert eleve egy középhatalomként maga a régió fölötti ellenőrzésben azért nem volt azonos érdekelt fél, mint Irán.

[00:41:58]Itt a kínai közvetítéssel tudtok egy kicsit közelebb kerülni egymáshoz, de ennek most már mind vége.

[00:42:04]Tehát az elmúlt időszaknak a támadásainak a következtében ennek igazából mind vége.

[00:42:08]Vagyis ha egy ilyen lépést meglépnének, akkor az olyan súlyos csapásokat okozna az öböl országokra, hogy azok azt már mindenképpen háborús cselekményként fogják értékelni és valószínűleg be fognak szállni az amerikaiak mellett ebbe a háborúba.

[00:42:22]Ugye az öbölországoknak is nagyon súlyos következmények járna, hogyha ezek a kábelek megsemmisülnének, elszakadnának, bármi történne velük, de azért Európára is hatással lenne, miközben azt látjuk, hogy a béketárgyalások nem nagyon haladnak.

[00:42:34]Tehát most pont Abbasarakcsi Oroszországba utazott, hogy tárgyaljon Vladyimir Putyinnal.

[00:42:38]És most azt mondja az a vádolója Washington, hogy túl erős követeléseket fogalmaznak meg, túl mohó követeléseket fogalmaznak meg.

[00:42:45]És az asztalra került egy olyan ajánlat, hogy akkor oldanák fel a hormozi szorosnak a blokádját.

[00:42:50]úgymond, hogyha az amerikai flotta az felhagyna az iráni kikötőknek a blokádjával, és elhalasztanák a nukleáris program szóló tárgyalásokat, valószínűleg ez túl sok lenne, tehát túl sok feltétele lenne Donald Trumpnak.

[00:43:05]Jó kérdés, hogy ki támaszt túlzott feltételeket?

[00:43:10]Én úgy gondolom, hogy hogy az Egyesült Államok olyan feltételeket támasztta a háború lezárásához, amelyet csak egy egy abszolút győztes hatalom támaszthat.

[00:43:21]Azt meg nem látom, hogy katonai értelemben még még el lehet adni azt, hogy hogy igen, meggyengítették a az iráni haderőt.

[00:43:33]Tehát katonai értelemben, jó, legyen győzelem.

[00:43:35]Politikai értelemben semmiképpen.

[00:43:37]Semmiképpen.

[00:43:40]Tehát Irán ezzel a az aszimmetrikus háborújával lényegében sakban tartja nem csak az Egyesült Államokat, hanem rajta keresztül a félvilágot.

[00:43:51]Mert egy olajválság, egy bontakozik ki gazdasági válság.

[00:44:00]Tehát itt kinek sürgősebb az, hogy lezárja a háborút?

[00:44:03]Tehát itt a az Egyesült Államoknak nem csak belpolitikai okokból félidős választás, hanem hanem a szövetségesei miatt is, mert jogos az, hogy a a Perzsa öbböl térségének államai Irán ellen fordulhatnak, de haragszanak az Egyesült Államokra is, mert elmondták előtte, hogy ne kezdjen ilyen kalandorakcióba.

[00:44:28]Nem vette figyelembe az érdekeiket, a szövetségeseinek az érdekeit.

[00:44:30]Tehát ez a háború arról is szól, hogy az Egyesült Államok ba vetett bizalom gyengül, hogy egyáltalán meg tud védeni téged.

[00:44:39]És a most nem akarok kitérni, mert erről beszéltünk részben, hogy hogy az európai szövetségeség és Amerika között milyen a viszony, de hát akár itt a az öbölben.

[00:44:51]És azért nem lehet annyira sarokba szorítani iránt, mert abban az esetben nem csak ilyen, hogy a kábeleket elvág, hanem hanem a víztisztító berendezések elleni esetleges támadáshoz és katasztrofális következményekkel járna a térség országai számára.

[00:45:06]Tehát itt reális feltételeket kéne támasztani mind a két oldalról.

[00:45:13]Én úgy gondolom, hogy hogy Trump a közösségi médiában akarja meg megnyerni ezt a háborút, és és visszább kell fogni a feltételekben, tehát akkor lehet valamit valamiféle kompromisszumot kötni.

[00:45:28]Ugye Abasarakcsi tárgyalt Emmanuel Macronnal meg a franciákkal is.

[00:45:30]Mit akar mi mit akar Irán a franciáktól például?

[00:45:36]Mi a céljuk vajon?

[00:45:37]Hát Irán most mindenkivel tárgyal, aki nincs jóban annyira az Egyesült Államokkal.

[00:45:41]És hát láttuk, hogy az európaiak azok hát finoman szólva sem sorakoztak föl Trumpnak az akciója mögé.

[00:45:49]Például a a franciák nem engedték át a légterüket.

[00:45:57]Ilyen alapon akkor a spanyolokkal is biztos tárgyal, a térség államaival tárgyal.

[00:46:02]Tehát Irán közben mozog, mozog, megpróbálja megértetni a a azokkal, akik akik részben érintettek, részben pedig érintettek és és mondjuk nem okvetlenül értenek egyet Trumpnak a kalandor akciójával, hogy hogy ezek a mi feltétel feltételeink.

[00:46:22]Próbáljátok meg rábeszélni, hogy hogy hát fogadja fogadja el, mert különben mindenki szenved, tehát lobbizik rán.

[00:46:29]Én úgy gondolom, ugye ugye Gábor említette most az energiaválságot, és most szombaton lépett hatályba az, hogy az Európai Unió, az orosz LNG behozatalált azt a rövidtávú szerződésekre vonatkozóan tiltja.

[00:46:42]Tehát, hogy az látható, hogy bármennyire is most az a helyzet, és látják azt Európa vezető is, hogy szét van lőve a közelkeleti az obmenti államoknak a gázinfrastruktúrái például, amifelé akartak volna adott esetben diverzifikálni.

[00:46:55]Most mégis folytatják azt, amit korábban elkezdtek, hogy a csapolyóított oroszgáztalmát azt fenntartják.

[00:47:01]Sőt, lehet, hogy majd ki is terjesztük.

[00:47:03]Nézzük ezeket a háromszögeket.

[00:47:05]Ott van az Egyesült Államok.

[00:47:05]Szeretné rákényszeríteni Európát valamire, szeretné rákényszeríteni Iránt valamire, szeretné rákényszeríteni Kínát valamire.

[00:47:15]Na most, hogyha azt lát, én azt gondolom, hogy a mostani a szorosnakban zajló események azok leginkább amellett, hogy Ázsiát is nagyon keményen érintik, de érinti Európát is és az európai versenyképességet, illetve az európai gazdasági állapotokat is, ami pedig előbb-utóbb súlyos belpolitikai válságokhoz vezet.

[00:47:38]Trump szeretné, hogy ott valamifajta változások jöjjenek létre.

[00:47:40]Ezt többször kijelentették.

[00:47:41]Ugye az alelnök is kijelentette, ő is kijelentette, a hadügyminiszter, a helyettese, sok mindenki kijelentette, hogy milyen Európát szeretnének ők.

[00:47:49]Egy erős Európát szeretnének, nem egy ilyen ideológiák által vagy bevándorlás által tönkretett országot szeretnének.

[00:47:55]Én azt gondolom, hogy lehet, hogy a válságnak az elhúzása az Európának is szól, méghozzá azért, hogy még nehezebb és lehetetlenebb helyzetbe hozza őket azáltal, hogy a végén mégis csak azt fogadják el, amit az Egyesült Államok mond.

[00:48:12]Tehát amikor itt azt látjuk, hogy a hogy a mondjuk a franci elnök itt az irániakkal egyeztet, akkor és megy a megy a lobbitevékenység, de a francia elnök, hogy fog Trumpal erről beszélni, vagy hogy fogja ezt úszó a von előadni?

[00:48:28]Megint körbe fogják ülni a elnöki asztalt a kis székeken ülve, és végig fogják hallgatni a kioktatásokat, vagy bármi egyéb mást.

[00:48:35]Tehát ők ők már ezt a esélyüket elveszítették, tehát az esélyeiket elveszítették azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon bele tudjanak szólni ezekbe a dolgokba is.

[00:48:47]Egyetlen egy dolog tudja szorítani Trumpot.

[00:48:49]Semmi más szerintem.

[00:48:49]Ez pedig a belpoltikának a kérdése, az amerikai belpoltikának a kérdése, hogy a a végén ők a félidős választásokra hogyan akarnak előkészülni, milyen lehetőségeik vannak és miket akarnak kihasználni.

[00:49:03]És én szerintem valószínűleg úgy várhatjuk a dolgokat, hogy valahol augusztus-szeptember környékén fognak felgyorsulni a dolgok, mert akkor lesznek igazából lépéskényszerben.

[00:49:12]Most még nincsenek lépéskényszerben, most még hónapokig lehet elnézést szívatni akár az Európai Uniót, vagy az európai vezetőket is, meg a világ különböző részét, és figyelni, hogy amúgy különben ilyen válságok milyen folyamatokat indítanak el mondjuk Ázsiában, Kiínában milyen folyamatokat indítanak el, és mi az, amit meg látunk közben.

[00:49:33]Csak egy kicsit mellékes dolog.

[00:49:35]Az látszik, hogy az oroszok a arról Petról beszéltünk, hogy az mindjárt ki fog alakulni, és az látszik, hogy az oroszok szeretnének visszalépni a dollár rendszerbe a lehető leggyorsabban, ami pedig az amerikaiaknak nagy segítség.

[00:49:47]És úgy tűnik, hogy a a yannak a helyzete az döntő részében az orosz amerikai együttműködésen múlik.

[00:49:53]Tehát valamilyen szinten, amikor mindig arról beszélünk, hogy Kína fogja lenyelni az oroszokat, most úgy néz ki, hogy annyira könny, annyira nem tudja lenyelni.

[00:50:01]És az Egyesült Állok ez volt a célja, hogy hogy egy kicsit az egymást a préselést az szét tudja hozni, és ezt megoldották.

[00:50:09]Beszéljünk még a témáról, de most tartunk egy rövid szünetet.

[00:50:10]Majd pedig azzal folytatjuk, hogy ismét mert énet kíséreltek meg Donald Trump ellen.

[00:50:15]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:50:34]Folytatódik a láncreakció Stí Gáborral és Pukics Ferenccel.

[00:50:36]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy hogyan is követtek el ismételten merénylett kísérletet Donald Trumppal szemben.

[00:50:45]Ma érkezik a brit királyi család négynapos látogatásra az Egyesült Államokba.

[00:50:48]Harmadik Károly király és Kamilla királynő április 30-áig csütörtökig marad a Buckingham Palota közlése szerint.

[00:50:55]A látogatás lehetőséget ad arra, hogy felismerjük két nemzetünk közös történelmét, az azóta kialakult gazdasági, biztonsági és kulturális kapcsolatok szélességét, valamint a közösségeket egyesítő mély emberek közötti kapcsolatot.

[00:51:09]Közölte a Buckingham Palota.

[00:51:11]A brit királyi család az utazást nem mondta le annak ellenére sem, hogy Donald Trump ellen szombat este merényletet kíséreltek meg a fehérházi tudósítók vacsoráján.

[00:51:19]Az elnököt Melania Trump First Ladyt és az összes védett személyt biztonságban evakuálták, amikor a 31 éves kaliforniai férfi Col Thomas Allen megrohamozta a rendezvényt, és lövéseket adott le a halban.

[00:51:32]A merényletkísérlet során a biztonsági szolgálat egyik munkatársa sérült meg.

[00:51:37]A támadót őrizetbe vették, és ma helyezik vád alá egy washingtoni szövetségi bíróság előtt.

[00:51:42]Családtagjai a meghallgatásukon arról számoltak be, hogy ellen többször tett radikális kijelentéseket.

[00:51:49]Elmondásuk szerint a férfi többször arról beszélt, valamit tenni fog annak érdekében, hogy megoldja a világban ma létező problémákat.

[00:51:59]Több kézzel írott levelet is hagyott a a merélő.

[00:52:02]Egyet egyet a hotelszobájban, másikat a kalifornia otthonában.

[00:52:04]és abba saját magáról úgy beszélt, hogy ő a barátságos szövetségi bérgyékos.

[00:52:08]Tehát adott ez a 31 éves tanárember.

[00:52:10]Hogy történhetett meg ez a merlett kísérlet?

[00:52:15]Úgy, hogy kiemelten védett személy, ráadásul az amerikai alnök, mindenki más is ott volt a helyszínen, pénzügyminiszter.

[00:52:23]Igen.

[00:52:23]Tehát hogy lehet az, hogy ilyen közel jutott a támadó magához a teremhez?

[00:52:28]Ugye magába a terembe nem jutott be, de az előtérbe már eljutott.

[00:52:31]Ez hogy történhetett meg?

[00:52:31]Ráadásul több késsel, pisztollyal, puskával is fel volt szerelve.

[00:52:36]Hát az optimista verzió az, hogy hogy tökéletes védelem nincs.

[00:52:39]Egyébként meg a realista az, hogy az, hogy az utolsó úgymond védvonalig vagy biztonsági ellenőrzésig eljutott, az azt mutatja, hogy ilyen a tehát lyukas lyukacsos a a biztonsági ellenőrzés.

[00:52:54]Tehát egy ilyen ilyen helyzetben, ahol annyi védett személy ott van egy helyen, akkor én ezt ezt azért nem ilyen megértően kezelem, mert végül is azért tudták kezelni a helyzetet, tehát az az egyértelmű, de történtek hibák addig, hogy hogy eljuthatott az utolsó ellenőrzési pontig, ahol hogy lehet az, hogy előbb menekítik ki a videók tanulsága szerint az amerikai alelnököt, mint az Egyesült államok elnökét ugye hosszú másodpercekig maradt még a teremből Igen.

[00:53:28]Nem vagyok ilyen szakértője ennek a dolognak, de olvastam egy-két dolgot.

[00:53:32]És akkor akik ilyent láttak meg foglalkoznak vele, azok azt mondták, hogy minden személynek megvan a saját embere.

[00:53:41]És hogyha csak egy picit is az egy mondjuk adott esetben Trump embere sokkot kap, vagy egy egy picit késik, akkor az már látszik, hogy hogy előbb viszik ki GD Venset, mint mint Trumpot.

[00:53:57]Tehát én ezt tudom mondani, hogy mind a kettőt igyekeztek minél gyorsabban.

[00:53:59]Az egyik gyorsabban sikerült, de nem ugyannak ugyanannak az embernek.

[00:54:04]Tehát külön emberek vannak és az egyik akkor egy kicsit lassabb volt.

[00:54:10]Jelezor, hogy hogyan értékeltő ez a meréletkísérlet, mert ugye ahogy a Gábor is említette, úgy tűnik, hogy voltak lyukacsok azért a védelmi rendszeren.

[00:54:17]Ráadásul ugye most érkezik a brit királyi pár is ugye az Egyesült Államokban, az Egyesült Államokban, akik nem mondták le az utazást.

[00:54:22]viszont, hogy miről beszélhet majd harmadik Károly királya Donald Trump, az nagyon érdekes lesz figyelni főként Macron kijelentéseinek a tükrébe.

[00:54:30]Tehát a kérdésem összetett, biztonsági szempontból problémás volt-e ez az ügy, ez a merénetkísérlet, illetve hogyan alakulhat majd a britamerikai tárgyalás?

[00:54:41]Hát az egyik ilyen fontos dolog, hogy a ahhoz, hogy valaki mondjuk egy ilyen ellenző poszhoz eljusson, ahhoz több olyan elemen kellett volna átesnie, ahol előzetes intézkedéseknek kellett volna lezajlani.

[00:54:56]A legtöbbször ez azt jelenti, hogy követi az utasításokat, tehát az, hogy ő ott rohangáljon meg egyebeket csináljon, azt meg legalább egy-két ponttal előtte meg kellett volna tudni állítani, függetlenül akár egy átvizsgálástól vagy bármi egyéb mástól.

[00:55:07]És ez mindegy, hogy egy szabadtéren telepített ellenőrző áteresztő pontról van szó.

[00:55:10]Tehát ott aki beérkezik egy sorompóhoz, a azt előtte már táblák figyelmeztetik, elmondják, hogy mik a feladatok, mit kell neki végrehajtani.

[00:55:19]Aki nem működik együtt, abba meg a a toronyba lévő gépuska beleenged egy pár sorozatot, és evvel meg van oldva a kérdés.

[00:55:25]Tehát, hogy nem kockáztatják akár az annak az állománynak a a munkáját sem.

[00:55:29]Ott is látható, aki áttört.

[00:55:32]Amikor az áttörés megtörtént, ahelyett, hogy elállta volna az utat, félreugrott ijettében.

[00:55:36]Ebben hát azokat az embereket én biztos, hogy lecserélném az elkövetkező időszakban.

[00:55:43]És hasonlóképpen azokat a szereplőket is, a tevékenységét majd át kell vizsgálni, akik itt a kimenekítést végezték.

[00:55:50]Miután nagy rendszerről van szó, túl nagy hibát a végén nem követhettek el, mert azért sok biztonságjelen volt, ami hogyha az egyik nem működik, akkor a a másik működőképes lesz.

[00:56:00]És akkor itt visszatérve a brit királyi család látogatására, hát Starmer nem mehet oda látogatni.

[00:56:06]Ő nem igazíthatja helyre a két országnak a kapcsolatát, mert egyszerűen valójában a két szereplőnek a tehát Trumpnak és a az angol miniszterelnöknek a a külön vagy a véleménykülönbség olyan mértékű már, amely lehetetlenné teszi lassan a párbeszédet is.

[00:56:24]Ezért valójában kármentés az, amit a brit királyi család csinál most jelen pillanatban.

[00:56:29]A az a különleges kapcsolat, ami az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között fennállt politikailag.

[00:56:35]Ezt valahogy meg kell tudni menteni.

[00:56:37]És ezt most rájuk rájuk lett ruházva, hogy ezt ők valahogyan valamilyen úton, módon oldják meg.

[00:56:44]De az elmúlt időszakban itt láthattuk, hogy aktivizálta magát a királyi családnak több tagjait a hercegeknek a a körbejárása, a világ különböző részében Ukrajnába történő látogatása.

[00:56:55]A az látható, hogy a a munkáspárt sajnos nagyon sok helyt elveszítette a hitelét, és akkor maradt még valami, amit ő föl tud mutatni, amit ilyenkor Anglia mindig föl tud mutatni, hogy van egy uralkodó családomnak néhány tagja, és akkor azok esetleg reprezentatív módon meg tudnak jelenni különböző helyeken.

[00:57:13]a tiszteletet megadják nekik mindenhol, de ettől függetlenül természetesen nem ők a politikának a a vezéralakjai, viszont nagy valószínűséggel üzenetekkel érkeztek, illetve egyességgel érkeztek az Egyesült Államokban.

[00:57:26]Kevés időnk maradt.

[00:57:26]Milyen mennyire feszült most a britamerikai helyzet?

[00:57:29]Hogyan alakulhatnak ezek a tárgyalások?

[00:57:31]Hát a a korábbiakhoz képest, meg ahhoz képest, hogy milyen az a brit-amerikai viszony történelmileg, rendkívül feszült a jelenlegi helyzet.

[00:57:40]Erre csak egyetlen egy példa.

[00:57:42]Akkor, amikor Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy majd akkor fölülvizsgálják a Falklasszigetek hovatartozásáról való hozzáállását, akkor ez minden csak nem baráti.

[00:57:54]Egyébként pedig a királyi család igazi nép ünnepé volt Argentíában ennek a Igen.

[00:57:59]Igen.

[00:57:59]Tehát, hogy ki a szövetségese?

[00:58:00]Hát az argentí elnök inkább adott esetben, mint a brit miniszterelnök.

[00:58:05]És azt tudjuk, hogy hogy Donald Trump vonzódik az a királyi családokhoz, tehát együttmutatkozni ez a londoni látogatásán is.

[00:58:13]Tehát ha valakik, akkor akkor akkor például itt a királyi pár Trumpnak a hiúságára építve tud valamit enyhíteni ezen a helyzeten.

[00:58:25]Ennyi félt a mai műsorunkban.

[00:58:25]Stír Gábornak és Fukis Ferencnek nagyon szépen köszönöm az elemzést.

[00:58:28]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelős szerkesztő Nádori Teodóra nevében is.

[00:58:34]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:58:40]Tartsanak velünk holnap is.

[00:58:42]Viszontlátásra!