Láncreakció - HírTV

[00:00:02]Újabb migrációs válságot indíthat el az iráni háború.

[00:00:04]Aztán már rekordszámú 64 millió külföldön született lakos él az Unióban, és végül az Európai Bizottság szerint hamarosan Ukrajna lehet a gazdasági növekedés legfőbb motorja Európában.

[00:00:16]Milyen láncreakciókat indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:18]Erre keressük a választ.

[00:00:20]Köszöntöm önöket.

[00:00:20]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:22]Ez a láncreakció.

[00:00:38]És itt van már velem a stúdióban Kis Rajmond, az MCC diplomáciai műhelyvezetője.

[00:00:41]Szervusz!

[00:00:41]Köszönöm, hogy elfogadtad a meg.

[00:00:43]Köszönöm, hogy itt lehetek veletek.

[00:00:45]Mindelek előtt nézzük meg, hogy mit mondott az uniós védelmi biztosa az ukrán gazdaságról.

[00:00:51]Az Ukrainform beszámolója szerint Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrpolitikai biztosa kijelentette, hogy Ukrajna az elkövetkező 20-25 évben erős gazdaságot építhet ki, és Európa egyik vezető növekedési motorjává válhat.

[00:01:05]Kubilius azt állítja, Ukrajna rendelkezik a gyors gazdasági fejlődéshez szükséges potenciállal, és kiemelkedő helyet foglalhat el az európai gazdaságok között.

[00:01:14]A biztos szerint egy rugalmas és erős rendszer kiépítése két két és fél évtizedet veszik kénybe.

[00:01:22]Egy ilyen forgatókönyv akkor valósulhat meg, ha az ország továbbra is az európai úton halad előre.

[00:01:29]Az ukrán EUgrációt nevezte meg a jövőbeli prosperitás kulcsfontosságú tényezőjeként.

[00:01:33]Kubilius hangsúlyozta, hogy egyes európai országokban nem újkeletűek az aggodalmak az ukrán gazdaság által jelentett potenciális verseny miatt, különösen a mezőgazdasági szektorban.

[00:01:47]Meglepő kifejezéseket használt Andreus Kubilius.

[00:01:49]Azt mondta, hogy Ukrajna lehet 20-25 éven belül a egy új gazdasági tigris.

[00:01:54]Egész pontosan ezt mondta az Unió tekintetében.

[00:01:57]Valamint azt is, hogy az uniós integrációja Ukrajnának a jövőbeli jól kulcsfontosságú tényezője.

[00:02:04]A mennyire ér a realitásban az uniós biztos úr?

[00:02:07]Én remélem, hogy a korábbi Litván miniszterelnök, amikor 90-95 éves lesz, magyarul 20-25 év múlva meg fogja érni.

[00:02:15]hogy Ukrajna egy meghatározó gazdasággal rendelkezik Európában.

[00:02:18]az, hogy az Európai Unióban nem tudjuk, hiszen az Európai Unió jövője is kétséges, de drukkolhatunk Ukrajnának, hiszen akkor vissza tudnák fizetni az amerikai állampolgárok és az Európai Unió állampolgárainak azt a rengeteg pénzt, amit csak az elmúlt négy évben kellett kifizetni azért, hogy fel tudja venni a versenyt Oroszországgal szemben, akár a háborúban, a honvédőháborúban, és rengeteg pénzt tudjuk, hogy el is loptak a korrupció miatt.

[00:02:46]Ráadásul most új ötletek fogalmazódnak meg.

[00:02:48]Ugye a védelmi biztos azt is mondta, és beszéltünk már erről korábban más adásban is, hogy egy Európai védelmi Unióra lenne szükség, amelybe fel kéne venni Nagy-Britanniát, Norvégiát és emellett Ukrajnát is.

[00:02:59]Mi lenne a következménye annak, hogyha egy egységesített Európai védelmi Unióba felvennék Ukrajnát úgy, hogy még nem ért véget a háború, és nincsen békekötés?

[00:03:09]Magyarországon a legnagyobb a statisztika, a legtöbb magyar, a magyarok 50%-a harcolna Magyarországért.

[00:03:17]Németországban ez meghaladja a 10%-ot, Hollandiában nem éri el a 10%-ot.

[00:03:23]Az az Európai védelmi Uniónak a jövője mondjuk úgy, hogy nagyon kétséges, és egy biztos, a migrációval nem lehet megoldani.

[00:03:31]Tehát az Európai Unió jelenlegi állampolgárai, akik mondjuk az Európai Unióban is születtek, de hogyha valaki nem az Európai Unióban született, az is már az Európai Unió polgára, mint tudjuk, az elmúlt 10-12 év migrációs hullámainak köszönhetően, főleg Nyugat-Európában, Németországban.

[00:03:50]Biztos, hogy aggódnak az Európai Uniós tagállamok.

[00:03:53]Egy nagy részük NATO tagállam.

[00:03:55]Van egy nagyon komoly konfliktusfeszültség az Amerikai Egyesült Államokkal is.

[00:04:00]Európa védelmi jövőjét illetően egy biztos, Ukrajna nem védi meg az Európai Unió tagállamait, még saját magát sem tudja megvédeni, de nem hiszem, hogy a jelenlegi európai ideológia, ami pont szembegy az erős nemzetállamokkal, és egy központosított ideológia alapján működne, meg tudja védeni önmagát.

[00:04:20]hogy pontosan mennyit költ a világ és mennyit költ Ukrajna védelmi kiadásokra ezzel folytatjuk.

[00:04:27]És hogyha minden igaz, itt van velünk az étteren keresztül Dunda György kollégám, Kárpátai tudósítónk.

[00:04:32]Szervuszuri!

[00:04:32]Nemrég a Stockholmi Nemzetközi Békekutatóintézet adta ki a legfrissebb elemzését ezzel kapcsolatban, amely szerint rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben.

[00:04:42]És ha jól láttam, akkor Ukrajna a világviszonylatban már a hetedik helyen áll, és GDP arányosan pedig a legtöbbet költi fegyverkezésre.

[00:04:51]Mit tudunk erről?

[00:04:54]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:04:54]Igen, ebből az adatsorból érdemes kiemelni a az ukrán adatokat.

[00:05:00]Mióta kitört a háború, elképesztő mértékben nőnek Ukrajnában a háborús célú kiadások.

[00:05:05]És ha a 2025-ös esztendőt nézzük, akkor az ukrán GDP-nek a 40%-át tette ki az az összeg, amit a háborúra védelmi kiadásokra költöttek.

[00:05:17]Ez az azt megelőző évhez képest is 20%-os növekedést jelent, de egész pontosan ez 84,1 ted milliárd dollárt jelent.

[00:05:28]És hát ez az összeg az ukrán költségvetésnek a 63%-a, ez a hatalmas összeg, ez a 84 milliárd dollár.

[00:05:38]Viszont az is nagyon árulkodó, és nagyon sok mindent elmondt, hogy ebből a 84 milliárd dollárból, amit Ukrajna tavalyi a háborúra fordított, ebből valamivel több mint 52 milliárdot külföldi hitelekből tudott összegyűjteni.

[00:05:54]Elviekben ezt vissza kell fizetni.

[00:05:56]Tehát most Ukrajnában a visszafizetés kapcsán úgy gondolkodnak, hogy majd Oroszország a háború végén kártérítésként fizeti vissza, vagy a befagyasztott orosz vagyonból szerzik vissza, de olyan opcióval nem nagyon számolnak kijbe, hogy ezt Ukrajnának kelljen visszaadni, hisz azt is tudjuk, hogy gyakorlatilag nincs is miből, hiszen nehéz működtetni az államot.

[00:06:21]Azok a pénzek, amit adóból, járulékokból Ukrajna megtermel, beszed, az gyakorlatilag teljes egészében megy a háború finanszírozására.

[00:06:32]Eleve minden bevétel után, fizetések után, mindenfajta bevétel után van egy 5%-os különadó.

[00:06:37]Ez hadiadó, amit már 2014 után bevezettek, de mostani háború kitörése után növeltek 5%-ra, és arról is törvény született, hogyha végetér a háború, még évekig ezt az összeget fizetni kell.

[00:06:51]Ez is mind-mind ezekre a kiadásokra megy.

[00:06:53]És hogy egyébként tudjon működni az állam, hát ahhoz kellenek a külföldi hitelek, például az EU-s 90 milliárdos hitel is.

[00:07:03]Ukrajna a hetedik helyen állviszonylatban ezen a listán, amit említettél az Egyesült Államok áll az első helyen értelemszerűen 33%-kal.

[00:07:15]Oroszország pedig a saját GDP-jének a 7,5%-át költi háborús kiadásokra.

[00:07:19]és a 84 milliárdos ukrán háborús kiadásokkal szemben a Oroszország 190 milliárd dollárt áldoz évente védelmi kiadásokra.

[00:07:31]Hát ez most pillanatnyilag elsősorban ez az ukrajnai háborút érinti.

[00:07:34]Tehát az visszakanyarodva és befejezésül Ukrajnára, gyakorlatilag itt most minden költségvetési, pénzügyi, gazdasági megközelítésből, minden a háború finanszírozásáról, a védelmi kiadásokról szól.

[00:07:54]És hát abban tudunk csak bízni, hogy ez ha egyszer végetér, de hogy mikor nincs ember, aki meg tudná mondani, akkor az emberek, a fejlődés, a gazdaság, a szociális szféra kerülhet az első helyre végre.

[00:08:08]Reméljük, hogy minél előbb véget ért Dunda Györgynek.

[00:08:09]Nagyon szépen köszönöm a beszámolót.

[00:08:12]És ahogy elhangzott a kollégámtól, ennek a a védelmi kiadásnak a jelentős része az hitelből történik meg.

[00:08:16]És mostán mostanában újra elkezdték pedzegetni azt ukrán vezetők, hogy mindezt úgy tudnák csak visszafizetni, hogyha a befagyasztott orosz vagyonközöket a már korábban említett módszerekkel ugye megkapná Ukrajna, vagy ahhoz lenne kötve a hiteleknek a visszafizetése.

[00:08:31]Ez továbbra sem tűnik realitásnak, de az látszik, hogy nem került le az asztalról, hogy hozzányúljanak a befagyasztott orosz vagyoneszközökhöz.

[00:08:39]bármennyire is ágát ugye ez ellen például a belga miniszterelnök is.

[00:08:43]Hát itt megint Hofi Géz olyan, hogyha ma ébren van, ne álmodjon, vagy akár a a Charliedal, hogy akkora erre az esély, mint az árnyékom délben.

[00:08:49]Teljesen esélytelen, óriási provokációt jelentene.

[00:08:53]Az elmúlt négy évben sem sikerült, sőt a belga miniszterelnök is elmondta többször, hogy nem lehet hozzányúlni még a kamatokhoz sem.

[00:08:59]A háborút nem tudjuk, hogy ki fogja megnyerni, de az biztos, hogy Ukrajna nem.

[00:09:06]hogyha Ukrajna elveszti a területének legalább a 20%-át, akkor Oroszország miért fizetne kárpótlást ezekért a területekért, amit egyébként már megszállt, és onnantól Oroszország gyümölcsöztetheti.

[00:09:19]Tehát ezeket a kamatokat el fogja bukni az Európai Unió, hogyha most a 90 milliárd értékű kölcsönről beszélünk, ezt majd az Európai Unió polgárainak kell kifizetni.

[00:09:29]Unokáink sem fogják látni.

[00:09:31]Az egy másik tévad volt, nagyon híres műsor.

[00:09:34]Esélytelen, ahogy ezt a Gyuri is megmondta most Kárpát aljáról, Ukrajna nem fogja visszafizetni szerintem még a hitelkamatokat sem, nem, hogy a tőkét magának a hitelnek az összegét.

[00:09:46]Így van.

[00:09:46]És hogyha már említetted az az elfoglalt vagy elvesztett területeket, akkor most nagyon érdekes kijelentést tett Friedrich Mers német kancellár, ugye, és azt mondta, hogy lehet, hogy Kievnek el kell fogadnia a területek elvesztését, bizonyos területek elvesztését, hogyha békét kötnek Moszkvával.

[00:10:00]Ezt addig ezidáig nyugat-európai vezető azért nem nagyon merte pedzegetni, de úgy tűnik, hogy most már ők is kezdenek a realitás felé lépni egyet.

[00:10:09]Muszáj, hogy lépjen.

[00:10:09]Ráadásul Merc és a koalíció is elég komoly politikai kihívások előtt áll.

[00:10:14]A legnagyobb ellenzéki párt történelmi sikerén van a az AFD soha nem volt ennyire népszerű Németországban.

[00:10:23]Az biztos, hogy Merc kancellár ilyet korábban nem egyetlen egy nyugati politikai vezető mert ilyet mondani.

[00:10:30]Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok 47.

[00:10:32]elnöke az Európai Unió vezetői és az Európai Unió nyugati nagyhatalmainak a vezetői soha nem mertek ilyet mondani, hogy kompromisszumot kellene kötni Zelenskének a területekről.

[00:10:43]Sőt, mindig arra bátorították, hogy annyi pénzt fogsz kapni, és annyi fegyvert, hogy majd meg tudod védeni ezeket a területeket.

[00:10:53]Sőt, 2022-ben, 23-ban arra is biztatták, hogy még a Krim félszigetet is vissza tudja szerezni.

[00:11:01]Biztos, hogy nem.

[00:11:02]És hogy mennyire nem ideális a viszony most az Egyesült Államok és az európai, nyugat-európai nemzetek között, azt jól mutatja, hogy most Friedrich Merc erőteljesen bír át a Donald Trumpot, és egészen pontosan azt mondta, hogy az Egyesült Államok úgy támadta meg iránt, hogy nem volt egyértelmű stratégiája.

[00:11:16]Az mennyire jó irány diplomáciai szempontból, hogy azt mondja a német kancellár, hogy szerinte nagyon ügyesen tárgyalnak az irániak, és az USA stratégia nélkül lépett bele ebbe a háborúba, az mennyire mozdíthatja elő mondjuk az amerikai német kapcsolatokat?

[00:11:32]Egyáltalán nem sajnos, de Trump meg visszakérdezhet, hogy kitől kérdezték meg, hogy az Európai Unió beáll Ukrajna mögé az Oroszország elleni háborúba, először óvatosan, aztán mondhatjuk, hogy közvetve, de most már szinte közvetlen háborúban állhatna Oroszországgal, hiszen annyi fegyvert és annyi pénzt és annyi hírszerzési forrást és katonai védelmi kapacitást biztosított Ukrajnának, ami egyértelmű provokáció Oroszországgal szemben.

[00:12:01]Nekünk magyaroknak a legjobb az lenne, hogyha az Európai Unió és az Európai Unió és maga az európai kontinens legnagyobb gazdasága Németország kiváló kereskedelmi, diplomáciai és politikai kapcsolatokat építene ki a Trump adminisztrációval, ahogy korábban egyébként a Biden adminisztrációval ez sikerült.

[00:12:21]Ha már a diplomáciánál tartunk, tegnap edzegettük azt, hogy ki és Starmer nem utazhat el Washingtonba, hogy elegyengesse a brit amerikai viszonyt, ami szintén nem ideális az amerikai némethez.

[00:12:30]Hason most harmadik Károly királlyal tárgyal Donald Trump.

[00:12:32]Viszont New Yorkban az egyik brit miniszter azt találta mondani, hogy nem támogatják az iráni kikötőkre vonatkozó amerikai blokádot.

[00:12:40]Tehát miközben zajlik egy tárgyalás a brit uralkodó és az Egyesült Államok elnöke között, kiáll az egyik miniszter a kamerák elé és elmondja, hogy hát ezt a ezt a lépését nem támogatják az USA-nak, ami most amerikai szempontból egy fontos szempont, hogy lezárják a közelkeleti konfliktust.

[00:12:55]Ez mennyire szerencsés egyáltalán?

[00:12:59]Nem az elmúlt 50 évben Nagy-Britannia szerencsés volt, hiszen maga második Erzsébet az uralkodó volt a legjobb diplomatájuk és a és a leghíresebb család a világon.

[00:13:09]Ez nem jelenti azt, hogy harmadik Károly, a fia nem tudna segíteni a nemzetközi megítélésében és Nagy-Britannia hírnevének a visszaszerzésében.

[00:13:18]De egyértelmű, hogy Nagy-Britanniának a a hadi flottája ugyanúgy, ahogy Németországnak, Franciaországnak a nullával egyenlő, annál kicsit több.

[00:13:29]Nagy-Britanniának eggyel több tudnának segíteni a hormozi szorosnál is, nem akarnak.

[00:13:35]Ez egyértelmű nyílt konfrontációt jelent az Amerika Egyesült Államokkal a NATO első számú nagyhatalmában.

[00:13:44]Ennyi fért adásunk első részében.

[00:13:44]Kis Rajmondnak köszönöm szépen az elő.

[00:13:46]Köszönöm szépen.

[00:13:47]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy már rekordszámú majdnem 64 millió külföldön született lakos él az Európai Unióban.

[00:13:54]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:14:15]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:14:17]Dóce Edit, a Migrációkóintézet vezető elemzője és Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

[00:14:22]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást.

[00:14:25]Köszönjük a meghívást.

[00:14:25]És ahogy ígértem, kezdjük azzal, hogy már rekordszámú 64 millió külföldön született lakos él az Európai Unióban.

[00:14:34]Egy német agytrőz szerint az EU-ban rekordszámú külföldön született lakos él, akiknek száma 2025-re 64 millióra nőtt.

[00:14:41]Németország továbbra is a fő célország, de a kisebb országok esetében a relatív kitettség sokkal nagyobb.

[00:14:48]2024-ben az újonnan érkező közel feles Spanyolországba és Németországba érkezett.

[00:14:53]Még a kisebb államok, például Málta, Ciprus és Luxemburg a népességhez viszonyítva a legnagyobb beáramlást regisztrálták.

[00:15:00]Ami a menedékjog iránti kérelmeket illetik, 2025-ben az első fokon benyújtott kérelmek közel 3 ne4ét Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország fogadta mindegyik ország esetében eltérő származási országprofilokkal.

[00:15:15]Európa migrációs helyzetét a demográfiai nyomás, a geopolitikai válságok és az országok közötti tartós egyensúlyhiányok alakítják.

[00:15:22]Az elmúlt években rendkívül erős növekedés volt tapasztalható, különösen az ukrajnai háború által kiváltott menekült hullámot követően.

[00:15:29]A növekedés 2025-ben is erőteljes maradt.

[00:15:34]A külföldön született népesség számának növekedése körülbelül 2,1 millió fő volt.

[00:15:40]Spanyolország kiemelkedik a különösen markás növekedéssel, amely a teljes érték egymadát teszi ki.

[00:15:45]Ezek a dinamikák rávilágítanak arra, hogy a migráció milyen gyorsan reagál a gazdasági feltételek, a politikai keretek és a nemzetközi válságok változásaira.

[00:15:55]A legutóbbi nemzetközi fejlemények valószínűleg a következő évben is tovább fogják alakítani ezt a képet, áll a berlini agytrösz teremzésében.

[00:16:07]Spanyolország tehát többször is elhangzott, azt még a Frontext is elismeri, hogy a nyugat-mediterráni útvonalon nőtt a migrációs nyomás az elmúlt időszakban.

[00:16:13]Az, hogy már ilyen sok ember él Európában, akik ugye eredetileg külföldön születtek, ez mit mutat előre Edit?

[00:16:22]Hát ugye eleve azt azért tisztázni kell, hogy itt a külföldön születettek nem csak olyanok, akik az Európai Unión kívül születtek, hanem azok is benne vannak ebben az adatban, akik valamely uniós tagországnak az állampolgárai, de egy másik uniós tagországban élnek.

[00:16:36]Például mondjuk egy kelet-európai állampolgár például Németországba vándorol.

[00:16:40]Ugye itt már ezt tartalatot is már tartalmazza ez a 64 millió fő.

[00:16:45]Ugyanakkor azért az általánosságban elmondható, hogy valóban tehát egyre növekszik azért a azért az arányok és és nem is csak azoknak az aránya nő, akik ugye akikről éppen az előbb beszéltem, tehát akik uniós tagországban születtek, de más uniós tagországban élnek, hanem azért az EUUN kívülről érkezettek száma is egyre növekszik.

[00:17:03]különösen a második generációs bevándorlók aránya, vagyis, vagyis azoknak az aránya, akiknek a szülei vándoroltak be valamelyik uniós tagországba, de ők már az érintettek pedig már ott születtek.

[00:17:13]Ugye hosszú távon ez mindenféleképpen egy demográfiai változáshoz fog majd vezetni.

[00:17:19]És ha most visszatekintünk az elmúlt 10 évre, ennek azért már eléggé látjuk így a konkrét jelejét.

[00:17:23]Most beszéltünk akár Németországról is, ahol leginkább ugrott meg a a külföldi állampolgároknak a száma, de ez ugyan ugyanez igaz a a kisebb országokra is, köztük Máltára, Ciprusra és Luxemburgra.

[00:17:38]És talán ha jól emlékszem, a statisztikában pontosan az szerepelt, hogy Luxemburgban már a lakosságnak több mint 50%-át tekintik külföldi bevándorlónak, ami azért hát ugye csak a lakosságnak a felét adja, még egy kicsi országról is beszélünk.

[00:17:50]Hogyha ilyen szinten nő a bevándorlók aránya, ezredes úr ugye most az edi demográfiai változást említett, azt láthatod, hogy 2010-ben még csak 40 millió számról beszélhettünk, hogyha a külföldön született bevándorlókat tekintjük.

[00:18:00]Ugye ez most már 64 millió még úgy is, hogy az Edit említette, hogy ez nem csak mondjuk az Afrikából vagy a Közelkeletről érkező bevándorlók.

[00:18:10]Demográfiai szempontból ez mennyire problémás?

[00:18:12]Szerintem ez a terendelemzés korrekt, tehát megfelel a valóságnak.

[00:18:14]Nyilván 2026 nem egyenő 2015-tel, azóta nagyon sok változás történt.

[00:18:20]Ugyanakkor különböző okai vannak annak, hogy különböző országokból különböző motiváció alapján érkeznek migránsok.

[00:18:27]A helyzet az, hogy ez nagyon függ attól, hogy az adott országból milyen a gazdasági helyzet, milyen a politikai helyzet, milyen változásokat hozott.

[00:18:38]Például az időjárásban történt különböző nem kedvező folyamatok, és hát lehet látni azt, hogy változik a helyzet a különböző irányokból érkező migrások esetében.

[00:18:49]Tehát más egy távolkelető érkező csapat, megint más egy afrikai, amit nem minden esetben fognak fogadnak on nagyon nagy szeretettel.

[00:18:59]Hát egészen más kulturális háttér teljesen más teljesen más.

[00:19:01]És hát megint más helyzetet okoz például az orosz-ukrán háború, ami miatt az ukránoknak elég sok embert kellett úgy döntenie, hogy elhagyja a hozzáját.

[00:19:12]Tehát itt nagyon nagyon nagyon eltérő a motiváció.

[00:19:15]Azt, hogy hova mennek, az se mindegy.

[00:19:17]Tehát még országok között is vannak különbségek.

[00:19:20]Nem feltétlen Svédország és Németország, nyilván ezek a legjobban fizető országok elég sokat kapnak, bár mondjuk csökkentik az azokat a a juttatásokat, amit úgynevezett szociális juttatásnak neveznek, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az országon belül is nagy különbség vannak.

[00:19:38]Tehát ha megnézzük különbségek vannak.

[00:19:40]Tehát ha megnézzük Németországot, vannak olyan tartományok, ahol örömmel várják, sokan vannak és vannak azt mondják, hogy köszönjük szépen, nem kérünk belőle.

[00:19:49]hasonló jelenség lehet tapasztalni mondjuk Franciaország esetében is.

[00:19:51]Sőt még még olyan is van, hogy városok között is, városon belül is hova mennek, hova nem mennek.

[00:19:59]Van, aki ugye a ott lévő őslakosok közé beilleszkedik, van aki nem, új területet keres.

[00:20:05]És hát ezeknek a megélhetési körülményei hát nem sokat változtak az utóbbi időben.

[00:20:09]És ennek az egész kérdésnek a kezelése, hát azt tudom mondani, hogy 2005-15 óta sokat változott, de nem oldódott meg.

[00:20:19]Tehát én úgy látom, hogy nagy hiba volt ez a iszonyatos nagy beengedés válogatás nélkül, amit a Merkelasszony megtett.

[00:20:27]Tudjuk ennek is az okát megismer és most már, hogy ez hogyan történt és milyen okok miatt, de most már más irányba próbálnak menekülni a a nagy és fokozatosan erősödő migránsveszély ellen.

[00:20:41]Azt lehet látni, hogy azért például Spanyolországban örömmel várják az embereket.

[00:20:46]Miért?

[00:20:46]itt a nyár, jön az idénymunka, jöjjenek, de azért nem minden ugyanez a helyzet, ha megnézzük az európai országok.

[00:20:53]Tehát azt lehet mondani, hogy a trend az korrekt, és az, hogy hát még egyet nem szabad elfelejteni, a szaporodási kerf kicsit nogasabb ezek között az emberek között, tehát lényegesen lényegesen több utódott nemzenek, mint mondjuk a őslakosok.

[00:21:09]Ezt lehet látni mondjuk valamennyi országban.

[00:21:14]Beszélünk még meg később Spanyolországról részletesebben, de ha már ezt ráadás úr 2015-öt említett, emlékezhetünk a röszkei határátkerőnél készült videókra, hogy fiatal afrikai közelkereti férfiak próbálnak bejutni Magyarországra.

[00:21:27]Most a mostani statisztikák szerint az EU27 tagállamába a bevándorlók 76%-a tartozik átlagosan a munkaképes korosztályban.

[00:21:34]Ez pont Spanyolországban meg Olaszországban ez még magasabb szám.

[00:21:38]Az, hogy az volt a cél, hogy ezeket az embereket integrálják a akár a spanyol, akár az olasz gazdaságba és kultúrába, ez mennyire volt sikeres?

[00:21:48]Ugye pont az volt a célja Spanyolországnak, Olaszországnak, de még egyébként Németországnak is, hogy azt a nagy mértékű munkaerőhiányt a bevándorlással csökkentsék.

[00:21:56]Ön azt gondolom, hogy ez részben meg tudott valósulni, tehát hogy szerintem olyat azért nem nagyon lehet kijelenteni, hogy a felsorolt három ország bármelyikében is nélkülözhetők tudnának lenni a bevándorló hátterűek.

[00:22:12]Ugyanakkor azért azt is látni, hogy az integrációjuk az az nem 100%-os.

[00:22:17]Ö szerintem egyébként pont Németország egy nagyon egy nagyon reprezentatív példája ennek a ennek a ennek az integrációnak.

[00:22:24]És azon belül is pedig a szíreknek a kérdése.

[00:22:26]Ugye a szírek alkotják az egyik legnagyobb etnikai közösséget Németországban, és ha jól emlékszem, akkor ők a 2000, miten 2011-ben kirobbant Szíriában a polgárháború, akkor utána nagyjából ilyen 9700 főre emelkedett a Németországban élő szíreknek a száma.

[00:22:47]És azért közülük azért fél millióan, nagyjából fél millióan dolgoznak.

[00:22:51]Tehát ők vagy teljes állásban dolgoznak, vagy vagy pedig valamilyen részleges munkát vállaltak, de a lényeg, hogy el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon.

[00:23:01]Az már egy másik kérdés, hogy a Németországban élő bevándorlóhátterűek nagy részének azért egy bizonyos részének legalábbis nincsen semmilyen képzettsége.

[00:23:08]Ők nagyjából egy ilyen 36% körül mozognak, akik akik egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen képesítéssel.

[00:23:15]És ha most megnézzük a német országos átlagot, ez nagyjából azért kétszerese az országos átlagnak.

[00:23:21]Tehát azért én azt gondolom, hogy ezért azt lehet mondani, hogy nagyjából sikerült integrálódniuk, sikerült elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, vagy pedig az oktatásban részt vesznek, de nyilván ez 100%-osan nem kijelenthető.

[00:23:38]Spanyolországban és Olaszországban pedig ugye azért még jobban szükség van ugye ezekre a ezekre a bevándorló hátterőeknek a a munkájára.

[00:23:46]hiszen ahogy ezredes úr is említette, ugye jön az idénymunka.

[00:23:48]A mediterrán országok pedig hagyományosan nagy mértékben támaszkodnak az idénymunkásokra, akik elsősorban mezőgazdaságban, turizmusban és vendéglátásban helyezkednek el.

[00:23:58]Én azt gondolom, hogy hogy azért aki dolgozni akar, az el fog tudni helyezkedni Spanyolországban is, illetve Olaszországban is.

[00:24:06]A bevándorlók esetében viszont azért itt sem tudunk beszélni egy egy nagyobb mértékű integrációról.

[00:24:14]Ö, én azt gondolom, hogy maga az integrációs politika is még uniós szinten még még azért kialakulóban van, és próbálnak azért a kormányok is alkalmazkodni az átalakuló trendekhez.

[00:24:25]Nem csak ugye idénmunkáról beszélhetünk, hanem beszélhetünk akár bűnügyi statisztikákról is ezredes úr, mert ugye Németországban egyre többször látni, olvasni olyat, én magam is olvastam, hogy egyre inkább megnő azoknak az aránya a bűnügyi statisztikákban, akik bevándorló hátari bűnnel követők, főleg egyébként a vasúti pályaudvarokon követnek el késeléses támadásokat adott esetben, hogyha jól emlékszem.

[00:24:44]Tehát erről igyekszik nem beszélni a mainstream sajtó, legalábbis nem szalag címekben hozni, hogy történik mondjuk egy-egy késes támadás Németországban, de ettől még ez a német embereknek egy valós probléma.

[00:24:57]Ez pontosan így van.

[00:24:57]Tehát azért a az a német lakosságot különösen ott, ahol magas a külföldieknek a száma, és hát olyan területről jöttek, ahol azért a bűnözés az igencsak hódít, mondjuk Afganisztán például.

[00:25:10]Meg hát tudjuk azt, hogy ezek az afgán gyerekek nem éppen a finom úriemberek családjába tartoznak.

[00:25:17]Tehát azt lehet látni, hogy most már az államok próbálnak differenciálni a különböző beérkezett emberek között, és megkísérelik azt, hogy megszabaduljanak tőlük azoktól, akiknek mondjuk van bűnői hátterük.

[00:25:31]Tehát most már jobb a nyilvántartás is, mint volt.

[00:25:33]Fölvezették azokat a az embereket a nyilvántartásb fölvették, akik hát bűncselekményt követtek el, és igyekeznek velük keményebben fellépni.

[00:25:43]Itt eleve fölrakják őket olyan tiltlistára, ami azzal jár, hogyha legközelebb lesz valami repatriálás, és azzal lehet őket küldeni, akkor mehetnek.

[00:25:53]De valahogy ez nem működik rendesen.

[00:25:55]Tehát van egy olyan olyan gyakorlat is, hogy nem fogadják vissza őket.

[00:26:00]Tehát sok ország azt mondja, hogy ezeket nem is ismerjük.

[00:26:02]Nincs is állampolgárok nem tudom honnan vannak.

[00:26:06]Én szerintem ezt azért meg lehet állapítani, ha nagyon akarják, de itt is eltérő a visszafogadó országoknak a helyzete.

[00:26:13]Például az egyiptomiak ugye azt mondták, hogy ha tudják bizonyítani az államok azt, hogy ez az élető személy az egyiptomi származású, akkor ők visszafogatják.

[00:26:22]Aztán valahol hova se állnak a külföldiekkel.

[00:26:24]Így aztán egy csomó elgondolást próbálnak gyakorlatban átvinni, hogy megszabaduljak ezektől az emberektől.

[00:26:31]Nem könnyű.

[00:26:31]Hát hogyha nem engedik leszállni a repülőgépet, vagy nem engedik be az illető személyt, akkor hiába történik repatriálás.

[00:26:39]És azt se lehet, hogy börtönökbe mindenki börtönbe, mindenki börtönbe.

[00:26:42]Tehát itt azért meg kell állapítani azt, hogy valóban mit követett el.

[00:26:45]És hát mondjuk a szándékot nem minden esetben büntetik.

[00:26:48]Vagy hogyha mondjuk nincsenek papírjai, akkor elég nehéz bizonyítani Egyiptomnak, hogy ő mondjuk valóban egyiptomi állampolgár.

[00:26:54]Azért aki ért hozzá, azt meg tudja különböztetni az emberek.

[00:26:57]Hát nyelv alapján is meg lehet különböztetni, kinézet alapján is meg lehet különböztetni.

[00:27:01]Hát egy egyiptomi embert mondjuk egy, ma már sokszor említettem az afgánokat nem lehet összekeverni.

[00:27:07]Teljesen másképp néznek ki.

[00:27:07]Sőtök aki ért hozzá és tudja, hogy honnan származhat az illető, akkor azért meg lehet állapítani, hogy hova való az illető.

[00:27:16]Nem beszél arról, hogy egy-két kérdést föl lehet tenni, és hogyha az illető azt mondja, hogy ő innen jött, és nem is ismer alapdolgokat, mondjuk az ország vonatkozásában nem tudja, hogy hol van a parlament, meg olyan középületeket, ismert helyeket említeni, akkor azért meg lehet tudni azt, hogy az illető honnan származik, vagy honnan nem származik éppen.

[00:27:36]Tehát azért ez nem egy könnyű munka.

[00:27:38]Tehát itt az elég sok szűrővékenységet kell végre hajtani.

[00:27:40]Meg kell nézni a különböző nyilvántartásokat, és ki kellene feltételesen úgy mondom az országokkal olyan kapcsolatot alakítani, már a küldő országokkal nem küldő, mert maguktól jönnek, de ahonnan származnak.

[00:27:54]Tehát mondjuk az helyesen, hogy a származási országokkal, ahol azért van egy együttműködés a jövőt illetően, tehát küldjük haza, ne küldjük haza.

[00:28:03]Meg elé egyébként is ugye hát itt a menekült paktum az elég sok mindent tartalmaz és látszik, hogy az országok most már nagyon védekeznek akármelyik országot nézzük, azért hogy ne legyen túl túltermelési válság a migránsokból.

[00:28:18]Igen.

[00:28:18]És ezt a lengyelek is elutasítják.

[00:28:19]És ha már akkor beszéljünk még röviden a a migrációs paktumról, mert ugye ez most június 12-én hatályba fog lépni, ez elkerülhetetlen.

[00:28:25]Viszont van több téves értelmezése, vagy legalábbis furcsa értelmezése a migrációs paktumnak.

[00:28:33]Úgyhogy ezeket tegyük tisztából, hogy ez pontosan mit is jelent, mert hogyha mondjuk tegyük fel Törökországból megindul több 100z vagy több millió menekült, akiket most ugye a törökök feltartanak, akkor h jól tudom, akkor van a migrációs paktumaan egy olyan vészhelyzeti mechanizmus, hogyha mondjuk több millió ember akar egyszerre mondjuk Olaszországba bejutni, akkor az Európai Bizottságnak van arra különleges jogkörre adott esetben, hogy ilyen szolidaritási mechanizmus alapján ezek az ezek az emberek el legyenek osztva.

[00:29:00]Ilyen szempontból Magyarországnak mit jelentene, hogyha bekövetkezne ez a szárió?

[00:29:04]Ugye ezzel kapcsolatban az európai bizottság kiadott egy jelentést, illetve egy olyan dokumentumot, amely tartalmazza azt, hogy egy ilyen újabb menekülthullám esetén, mint amit 2015-16-ban is láttunk, akkor bizonyos tagállamoknak mennyi mennyi migránst vagy mennyi bevándorlót kellene átvenniük, és mennyi személynek kellene a menekültügyi eljárását lefolytatni.

[00:29:29]számokban ez azt jelentené, hogy Magyarország esetében határozták meg az egyik legmagasabb kvótát, több mint 7000 emberről van itt szó, akiknek akik számára biztosítani kell azt, hogy még a még Magyarország határán egy központban le tudják folytatni a menekült menekültjogi eljárását.

[00:29:47]És ugyanez igaz minden tagországra, azzal a különbsége, hogy ugye minden tagország esetében más-más számokat határoztak meg.

[00:29:56]illetve ami még ugye ide kapcsolódik, hogy ugye ezeket a központokat minden, tehát teljes kapacitással, teljes személyzettel akkor is fel kell fel kell majd tartani, hogyha hogyha éppen nincsen nincsen egy olyan tömeges bevándorlás Európában, mint ami 10-11 évvel ezelőtt történt.

[00:30:13]Tehát ugye egyrészről, ha most itt a konkrét következményekről beszélünk, akkor ugye ennek a több mint 7000 embernek adott esetben, tehát legrosszabb esetben, ennek a több mint 7000 embernek a menekültügyi eljárását kellene lefolytatnia Magyarországnak, de akkor is kell majd tartani a személyzedet a a határon, hogyha éppen nincsen nincsen semmilyen menekültügyi vészhelyzet, ami ezt egyébként megkövetelni.

[00:30:35]Egy másik következmény pedig, ami egyébként szintén szint úgy minden uniós uniós tagországra érvényes lesz, az ugye a határmenti tulajdonképpen a határoknak a fokozott védelme, tehát itt is egy megerősítést irányoz elő az Európai Bizottság.

[00:30:53]illetve még visszatérve a kvótákhoz, még annyi annyival kiegészíteném ezt a ezt az a ezt a részét a paktumnak, hogy a migránsok átvételét ki lehet váltani azzal, hogyha valamely uniós tagország a Frontországnak segítséget nyújt.

[00:31:07]Ez megvalósulhat pénzügyi segítségben.

[00:31:11]Ebben az esetben 20000 eurót kell fizetni bevándorlónként, akiket ugye nem akar átvenni a tagország.

[00:31:16]Illetve van egy másik fajta segítség is, az pedig az operatív hozzájárulás.

[00:31:20]it személyzedet tudnak küldeni a fogadószágba például, de ez azért egy kicsit egy ilyen összetettebb ugye maga a paktumnak is ez az eljárása, merthogy ezt az egészet még árnyalja egyébként az is, hogy különféle kedvezmények vonatkoznak egyes tagországokra.

[00:31:38]Tehát például Frontországok esetében már megállapítottak a védelmi szolidaritási mechanizmusban is egyfajta kedvezményt, de például Németország esetében is hasonlókról tudunk beszélni, úgyhogy azért ez egy meglehetősen összetett történet, de végérvényesen azért az kijelenthető, Magyarország esetében ez ez olyan olyan olyan következményekkel fog járni, ami azért látványosak lesznek.

[00:32:01]Ha másból nem, akkor ugye a létesítményeknek, a befogadási létesítményeknek a kialakításával.

[00:32:08]Korábban már beszéltünk arról, ezredes úr, hogy a Frontexnek nem szabad átadnia azokat a adatokat és információkat a rendőrségnek, amelyek a migrációs útvonalakra vonatkoznak.

[00:32:17]Most jött egy adat, hogy 2025-ben közel 8000 ember halt meg, vagy tűnt el a migrációs útvonalakon.

[00:32:24]Beszéltünk már embercsempészetről, beszéltünk drogcsempészetről.

[00:32:27]Hogyha valóban az lenne az Európai Unió célja, hogy ezek az emberek biztonságosan eljussanak az adott országba, vagy akár az, hogy utána kap ellátást, de visszaküldik az eredeti országába, akkor nem az lenne a cél, hogy a Frontex is átadhathassa ezeket az adatokat a különböző migrációs útvonalakról a hatóságoknak, hogy mondjuk ezeket adott esetben meg tudják előzni, de ez lenne a cél és ez lenne a követelmény.

[00:32:51]Tehát a normális észjárás az azt követeli meg, hogy igenis át kell adni.

[00:32:56]Ezzel talán tudnának néhány baleset megelőzni.

[00:32:59]És ezt nem szabad elfelejteni azt, hogy ez a sok halott, mert most már tulajdonképpen a Földközi tengerre azt lehet mondani, hogy egy temető, egy vízből álló temető, ahol rengeteg holttest van.

[00:33:09]Nyilván ennek a az eltüntetése a halaknak a feladata.

[00:33:15]Elég durva dolgok vannak azért.

[00:33:15]De hát nézzük már meg, hogy milyen hajókkal jönnek.

[00:33:18]Nézzük meg olyan lélekvesztőket, amit nemhogy azzal nehéz átjönni, vagy esetenként lehetetlen, hanem még túlterhelik.

[00:33:26]Tehát háromszor, négyszer annyi ember fölfér rá gyerekekkel, nőkkel együtt, akik hát próbálnak átjutni Európába.

[00:33:33]Tehát ez egy nagyon kemény, nagyon durva dolog.

[00:33:35]Ezt meg kellene akadályozni.

[00:33:37]Ki tudja megakadályozni?

[00:33:38]Hát nem a Frontex meg nem is az Európai Unió, hanem azok az országok, ahonnan jönnek.

[00:33:42]És hát nagyon sok országban meg az a cél, hogy akkor menjenek innen minél előbb, és lehetőleg menjenek Európába.

[00:33:49]Tehát én nem foglalkozom azzal, mondja az adott ország hatósága, hogy most ezek hova mennek, milyen körülmények között hagyják el az országot.

[00:33:56]Aztán persze vannak olyan országok, Líbia például, ahol nagyon keményen bánnak velük.

[00:34:00]Tehát itt itt nagyon sokan vissza is mentek Líbiába.

[00:34:04]Ak ők inkább nem mennek tovább, de Léviában nem maradnak, mert a ott rabszolgaként kezelték őket, megverték őket, éheztették dolgozát.

[00:34:11]Sok jót nem tudok mondani a bánásmódról.

[00:34:14]Ahhoz képest ugye Európában Dolcse vita van, tehát nincs ilyen nincs ilyen probléma sehol egyetlen egy európai uniós országban sem.

[00:34:22]De én úgy gondolom, hogy itt megint arról volna szó, hogy a fogadó, illetve a továbbító országnak, tehát a tengerparti országoknak hatóságok részéről meg kellene állapodni valahogy az Európai Unió országaival.

[00:34:37]Aztán ebben sok minden benne van.

[00:34:37]Benne van az, hogy jelezni kell, hogy hova mentek el, milyen irányba mentek, kik ezek.

[00:34:43]Felvenni a kapcsolatot azokkal, akik szervezik.

[00:34:46]Igen ám, csak ezek ir irreguláris módon érkeznek.

[00:34:47]Tehát ezek nem nappal mennek meg, nem útlevéllel mennek, meg nem határellenőrzés követően, hanem illegális módon, ami szerint nem is tudnak róla.

[00:34:57]Tehát itt az embercsempészek azok, akik a pénzt közvetítő pénzsebbre teszik.

[00:35:01]Úgyhogy nem nem egyszerű ennek a kérdésnek a megoldása, és ez még el fog tartani egy darabig.

[00:35:08]Ugye Ed itt a magyar javaslat az volt, hogy helyben oldják meg a problémákat.

[00:35:12]Tehát, hogy az Európai Unió nyújtson segítséget akár Szudának, akár Marokkónak, bárhonnan is érkezzenek a a migránsok, hogy ne akarjanak elmenekülni és elmenni ezekből az országokból.

[00:35:22]Nagyon sok nyilatkozat meg beszélgetés volt erről, de az látszik, hogy érdemben ezért nem tettek se a franciák, se a belgák, se senki, hogy az afrikai országokban jobb legyen élni.

[00:35:29]Miért lehet ez?

[00:35:31]egyébként tehát egész unió szinten nem volt egy ilyen jellegű kezdeményezés, hogy akkor vigyék helybe a segítséget, ahogy a magyar kormánynak a szlogánja is elhangzott az elmúlt években.

[00:35:41]pedig pedig egyébként valóban ez tudna jelenteni érdemű megoldást, hiszen hogyha az adott migránsnak, az adott afrikai vagy közelkeleti ország állampolgárának nem kell elmennie, mert nem indokolja mondjuk a gazdasági helyzet, nem indokolja a munkaerőhiány, nem indokolja a biztonsági helyzet, akkor tulajdonképpen nincsen neki oka arra, hogy ő most Európába érkezzen.

[00:36:01]Én azt gondolom, hogy uniós szinten sokkal inkább azt látni, hogy sem az Európai Unió, sem az EU-s zászlós hajó, köztük Németország, Franciaország és Belgium sem, nem akartak ebbe így túlságosan belefolyni.

[00:36:17]Tehát nem akartak például pénzelni olyan kormányokat, amelyeket mondjuk adott esetben nem is tartanak legitimnek például.

[00:36:27]illetve a másik probléma pedig a biztonsági helyzetnek a kezelése volt, mert ugye hogyha még fejlesztési pénzeket oda is tudnak vinni mondjuk a a SHEL országaiba, akkor azért azokat a fejlesztéseket biztosítani kell.

[00:36:38]Tehát biztosítani kell azt akár akár katonai szempontból is, hogy azok a kórházak megépüljenek, az iskolák megépüljenek, hogy a a különböző egyéb létesítmények, amelyek munk munkahelyet tudnak biztosítani, megépüljenek.

[00:36:52]Én azt gondolom, hogy uniós szinten ez nem volt egy ilyen erős prioritás.

[00:36:56]Sokkal inkább arra fókuszáltak, hogy hogyan lehetne megállítani még a menedékkérőket a határon, vagy pedig adott esetben, mint egy Németország példája is mutatja, ha már itt vannak, hogyan tudunk belőlük úgymond hasznot húzni, hiszen egy részüket tudták valóban azért integrálni és a munkaerőpiacon elhelyezni.

[00:37:14]De hosszú távon én továbbra is azt gondolom, hogy a a helybevítség tud érdemi megoldást jelenteni.

[00:37:22]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy egy frissen felfedezett hálózat hogyan is próbálhatja kijátszani az olasz menekültügyi törvényeket.

[00:37:29]Maradjanak velünk a szünet után is.

[00:37:52]Folytatódik a láncreakció adása Dóca Edittel és Kisbövek Józseffel.

[00:37:54]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy hogyan próbálják kijátszani néha meglepő módszerekkel az olasz menekültügyi törvényeket.

[00:38:04]Az Journal című lap nyomozása szerint egy olasz bevándorlási ügyvérekből álló hálózat állítólag kijátsza a menekültügyi törvényeket azzal, hogy a migránsokat homoszexuálisként vagy a családjuk általi üldöztetés veszélyének kitett személyeként tünteti fel, hogy így megakadályozzák a kiutasításukat.

[00:38:22]Alap azt is állítja, hogy az ügyvédek arra is buzdítják a migránsokat, hogy mondják azt, hogy hazatérésük esetén családjuk üldözné őket.

[00:38:28]Egy boloniai ügyvéd alapnak így nyilatkozott: Ha a migráns nigériai, akkor minden a homoszexualitásra összpontosul.

[00:38:35]Azt állítják, hogy ügyfelük meleg, és hazaszállítják, üldözésnek lesz kitéve.

[00:38:42]Ha azonban a fogvatartott más nemzetiségű, akkor a hangsúly azon a családi zaklatáson van, amellyel szembesülne, ha hazatérne.

[00:38:48]Ez egy rögzült minta.

[00:38:50]Mert Carrus újságíró ezt úgy értékelte, hogy ez bizonyítja.

[00:38:55]Túlléptük az emberi jogok határait, szervezett csalásról van szó, és kijelentette, hogy az államot és valójában az olasz adófizetőket átverik.

[00:39:06]Hát rendkívül szűrálisak ezek a módszerek, amelyekkel ugye a hírek szerint most megpróbálhatják kijátszani a menekültői rendszert.

[00:39:11]Viszont az látható, hogy a baloldali szervezetek vagy a civil szervezetek nem nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

[00:39:15]Ez a realitás, hogy így próbálják, próbálhatják kijátszani a menekült rendszert Edit?

[00:39:21]Hát ugye ezekről már 2015-16-ban is már lehetett hallani, hogy akkor is már ugye műtán tömegesen érkeztek az emberek, ugye akkor akkor is azért előkapták nagyon sok nagyon sokan, köztük afrikaiak, irakiak vagy akár afgánok is a szíriai vagyok kártyát, merthogy az lényegében, ha nem is automatikusan, de mindenféleképpen egy könnyebb utat jelentett a menekült a menekült státusz megszerzéséhez.

[00:39:44]És ugyanezt látjuk egyébként a mai napig, csak most nem éppen már most már nem a szírkártyát veszik elő, hanem most már az, hogy én homoszexuális vagyok, vagy családon családon belüli erőszaknak vagyok kitéve.

[00:39:56]És ráadásul ez nem is csak egy Olaszországban látható példa, hanem én legutóbb például a brit médiában olvastam erről, hogy hogy ott is ugye voltak, hogy ott is ugye működnek ilyen különféle bevándorlás ügyéi tanácsadók, akik nagyon sokszor azt javasolják az ügyfeleiknek, hogy állítsanak magukról áll hírekát, áll információkat és akkor ugye ugye akkor meg tudják hosszabbítani például tartózkodási engedélyüket az Egyesült Királyságban, vagy pedig másfajta védelmi státuszhoz tudnak jutni.

[00:40:26]Tehát ez jelenleg is egy egy gyakran alkalmazott ö egy gyakran alkalmazott gyakorlat.

[00:40:31]És azért valóban azt látni, hogy hogy azért egyre többen élnek ugye hasonló jellegű különféle kiskapukkal, az már egy másik kérdés, hogy a hatóságokat ténylegesen ki tudják-e játszani, merthogy azért az európai idegenrendészeti szervek azért erre fel vannak készülve.

[00:40:47]Például azért 2015-16-ban se volt olyan egyszerű azt mondani, hogy én én is szír vagyok, én is szíriából jöttem, mert azért vannak arra utaló jelek, amikkel amikkel nyilván le tudja magát úgymond leplezni.

[00:41:02]Az érintett például azzal, hogyha mondjuk arabul is beszél, de nem a szírdialektus használja, hanem például kialatszik a nyelvéből, hogy ő valamelyik észak-afrikai arabországból érkezett, akkor az már egy már egyfajta ilyen hibalehetőség.

[00:41:14]szintén hibalehetőség tud lenni, hogyha például egy egy szunnita bevándorló próbál bejutni, és azt állítja magáról, hogy ő már pedig egy olyan országból érkezett, ahol ő ahol üldöztetésnek van kitéve, akkor ugye ott is azért le tudja magát ugye elplezni különféle módszerekkel, hiszen hiszen azért vannak vannak nagy különbségek a séta és a szunnita irányzat között.

[00:41:39]Ugye most a muszlim vallásnak a két ágáról beszélünk, illetve az sem volt még korábban sem ritka, hogyha valaki mondjuk kereszténynek adta ki magát, amit ugye mondjuk talán még nehezebb is volt azért eljátszani.

[00:41:51]Tehát én én azt gondolom, hogy hogy ezek a ezek a jellegű gyakorlatok, amikkel megpróbálják kijelszani az idegenárrendészet a bevándorlók, ezek továbbra is a a terepen vannak.

[00:42:03]A kérdés, hogy mennyire tudnak ezek sikeresek lenni.

[00:42:04]Én azt gondolom, hogy 10 éve még talán sikeresebbek tudtak lenni, de talán most már azért azért kevésbé, vagy legalábbis én azt gondolnám, hogy az idegenrendészeti szervek már felkészültebbek.

[00:42:16]Azt már ezredes úr is pedzegette, hogy hogyan lehet megkülönböztetni mondjuk egy szírt egy egyiptomitól mindenféle nyilvánvaló jelek alapján.

[00:42:22]viszont az, hogy mennyire lehet kiszűrni mondjuk egy potenciális terroristát, vagy egy olyan szemét, aki kapott katonai kiképzést és alkalmas terrorcselekmény elkövetésére, az továbbra is kérdés, hogy mennyire tudják szűrni ezek a rendszerek, amikről mi mi itt most beszélgetünk.

[00:42:36]Mire én emlékszem, hogy 2018-ban a szomáliai Iszlám Állam megkísérelt terroristát küldeni, hogy robbantsa fel például a Szent Péter bazilikát a Vatikánban, ezt az olasz hatóságok akkor akkor megakadályozták, de hogy ez a fajta tendencia, ez a fajta mechanizmus, hogy küldenek továbbra is olyan embereket, akik terrorcselekményeket képesek végrehajtani, ezt mennyire képesek szűrni 2026-ban?

[00:42:58]Ma már én úgy gondolom, hogy nem ez a főirány a terroristák Európában történő küldésének, hogy migrációs útvonalakon küldik el, mert hogyha ezt teszik, akkor kiteszik őket annak, hogy könnyen megbukhatnak.

[00:43:10]Tehát egy terroristák, most egy komoly terroristáról beszélünk, aki föl van készítve egy adott feladatra.

[00:43:15]Nem, nem ezek közül toboroznak, hanem azok közül, akik már itt vannak Európában.

[00:43:20]És hogyha ezek között találnak olyan olyanokat, akik hajlandók terroristák végrehajtani, akkor nyilván egyszerűbb ezeknek az alkalmazása.

[00:43:31]Hát ide kell sorolni azt a jelenséget, amit úgy írnak, hogy radikalizáció.

[00:43:35]Nagyon sok radikalizálódott fiatal van, és nem feltétlen muzliok, tehát nem feltétlen muzmánok, akik ezt föl tudnak használni.

[00:43:43]Tehát én nem követem azt a példát, és nem azt mondom, hogy jön a migráció és akkor jönnek tömeget, szó nincs róla.

[00:43:50]Lehet találni bőségesen Európában olyan embereket, akik végrehajthatnak vagy végrehajtanak terroreseményt.

[00:43:55]Nem sok olyan volt, akik migránsháttérrel rendelkeznek és terörsák, mint követek el.

[00:44:02]Nem mondom azt, hogy nem volt.

[00:44:02]Volt ilyen, tudjuk, Magyarországon keresztül is jöttek ilyenek, de nem ez a jellemző.

[00:44:08]Tehát a mai terrorizmust el kell olvasni a terrorizmussal kapcsolatos európai rendőrségnek az összefoglalóját, a Tesát jelentést.

[00:44:15]Ebben benne van, hogy Európában hogyan tomboroznak, mennyi fiatalt lehet találni általában olyan 18 és 25 év között, akik hajlandók.

[00:44:22]Na ezekkel kell foglalkozni, ezekkel kell megkörnyékezni, ezekre kell kapcsolatot tartani, ezeknek kell propagandaagot szolgáltatni interneten keresztül Dabik meg a többi ilyen folyóirat, ha szabad ezt mondani, amit amit kihasználnak.

[00:44:36]És legegyszerűbb itthon itt Európában keresni ilyeneket.

[00:44:41]Nyugodjunk meg, hogy ilyeneket találnak.

[00:44:42]És hogyha olyan a helyzet, hogy valamilyen terrorcselekményt kell végrehajtani, mert nagyon hiányzik a politikai rész a politikának, akkor ezeket meg tudják csinálni itt élő emberekkel.

[00:44:55]Menjünk tovább, és most nézzük meg, hogy milyen migrációs válságot idézhet elő a jelenlegi közelkeleti konfliktus.

[00:45:02]Több mint 20 millió ember, köztük sok gyermekkényszerült már elhagyni otthonát az iráni háború előtt.

[00:45:05]Jordánia és Törökország több millió szíriai menekültet fogadott be a 2011-ben kirobbant polgárháború kezdete óta.

[00:45:12]Az iráni háború súlyos migrációs krízissel fenyeget, amely akár a szíriai válságot is felülmúlhatja, akár a lakosság 10%-a kivándorolhat az országból.

[00:45:23]Európa már egy új menekült áradatra készül.

[00:45:28]Németország és Franciaország tartozik az első számú célpontok közé.

[00:45:30]Tavaly az iráni emigránsok beáramlása az EU27 tagállamába még alacsonyabb maradt.

[00:45:37]Mindössze 8000 menedékjog iránti kérelmet regisztráltak, ami a teljes szám kevesebb mint 1%-át teszi ki, messze elmaradva az afgánoktól vagy a venezuelaiaktól.

[00:45:48]Mindez az év eleji iráni tüntetések véres leverése is az Egyesült Államok és Izrael légitámadásai előtt történt.

[00:45:53]Az Európai menekültőgyi ügynökség arra figyelmeztetett, hogy rengeteg iráni menekült indulhat meg Európa irányába.

[00:46:02]Mint írták, még ha a Perzsa állam 90 milliós lakossága csak részlegesen is destabilizálódik, az példátlan mértékű menekült áradatot eredményezhet.

[00:46:14]Tehát a menekültügyi ügynökségnek a jelentése az egyértelmű, de egy gondolat elejéig még ott maradnék, amit Ezredes úr is említett, mert nagyon érdekes, hogy hogyan is lehet az Európában élő fiatal muszlimokat mondjuk radikalizálni, mert beszéltünk már Redit erről korábban, hogy 2023 október 7-e óta meglehetősen könnyebb most idézőjelbe az ilyen radikalizációnak a folyamata, például a közösségi média segítségével.

[00:46:36]És jelenleg 2026-ban milyen trendek figyeltők figyeltőek meg ezzel kapcsolatban?

[00:46:43]napjinkban nagyon nagy szerepet játszik ebben az olyan közösségi médiasek, mint például a a Facebook, illetve az olyan üzenetküldő alkalmazások, mint például a WhatsApp, vagy akár a Telegram Telegramról is beszélhetünk.

[00:46:53]Tehát ezek mind-mind ugye titkosított, ugye azért is előnyösek, mert hogy titkosított csatornákon folyik a kommunikáció, és mivel ugye így nem látnak rá a hatóságok, és sokkal könnyebb mondjuk egy ilyen csatornán keresztül radikalizációra buzdító tartalmat terjeszteni, illetve korábban ennek egyébként Németországban volt több példája is, hogy a meccsetekben próbáltak az imámok, vagy pedig különféle vallási szereplők radikalizációra buzdítani.

[00:47:21]Na most ugye pont azért Németországot említettem, mert ott megpróbálták ezt felszámolni, tehát az elmúlt bő öt-h évben azért azt látni lehetett, hogy azért egészen sok mecsetet bezártak országszerte.

[00:47:36]Ugye és amit Ezredes úr is említett, most már valóban inkább a magányos farkas, úgynevezett magányos farkasok azok, akik akik sokkal nagyobb fenyegetettsége, sokkal nagyobb kockázatot tudnak jelenteni Európa szerte, sem mint a nagy terrorszervezetek, amelyek egyébként azért jóval gyengébbnek számítanak már napjainkban, mint 10 évvel ezelőtt.

[00:47:55]Hiszen ha mondjuk az Iszlám Államól beszélünk, már az Iszlám Állam is inkább visszaszorult az afrikai régióban, illetve ha az Iszlám Államnak az az afganisztáni ágát vesszük alapul, akkor pedig Közép-Ázsiáról tudunk beszélni.

[00:48:06]De ugyanez igaz a nagy terrorszervezetekre is, hogy a közelkeleti országokban persze ott vannak még kisebb sejtekben még továbbra is működnek, de már sokkal nem egy akkora térhódításról beszélünk, mint 10 évvel ezelőtt.

[00:48:19]És pont ezért inkább a magányos farkasok azok, akik egy nagyobb kockázatot tudnak jelenteni.

[00:48:26]De hogy Európa mennyire van felkészülve egy új migrációs hullámra, az is egy érdekes kérdés.

[00:48:29]És hogy mennyire van mondjuk az Európai határrendészet egy ilyenre felkészülve.

[00:48:32]Már csak azért is, mert 2015-ben tudjuk, hogy mi volt a helyzet.

[00:48:36]És most Spanyolországban volt az, hogy a 2015 óta odaérkezett migránsoknak és az ő tekintetükben most 500000 embernek akarnak ott jogi státuszt adni.

[00:48:46]Na már most, hogyha ezek az emberek Spanyolországban megkapják ezt a jogi státuszt, és ők mondjuk ugyan ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az Európai Unió bármely állampolgára, akkor az elképzelhető, hogy egy olyan szír bevándorló, mondjuk, aki átfolyt a Rostán és ténylegesen olyan erőszakra képes, amelyet itt nem nagyon tudunk elképzelni, az mondjuk letelepedhet akár Magyarországon is, hogyha a spanyoloknál meglépik ezt és jogi státust kapn.

[00:49:09]Én szerintem igen, hogyha megkapja a letelepedési engedélyt, ugye az Európai Unió tagállamben szabadmozgás van, de hát hogyha van neki papírja, akkor odamegy, ahova akar, bármelyik országban mehet.

[00:49:21]Hát ebből a szempontból azért szerintem el kéne beszélgetni a spanyolokkal, hogy ezt nagyon szigorítani kellene és nagyon meg kellene gondolni azt, hogy kiknek adnak letelepedésű engedélyt.

[00:49:30]Tudom, hogy vannak ennek történelmi hagyományai, vallási hagyományai Spanyolországban és gazdasági oldala, ami ami ugye azt jelenti, hogy minél több embert szeretnének foglalkoztatni.

[00:49:41]És hát mondjuk a spanyol emberek sem arról írnek, hogy a földi epret szeretik négy kézláb mászóban földön szedegetni.

[00:49:47]Nem egy könnyű dolog, az egészen biztos.

[00:49:52]Ugyanakkor akik jönnek, és akik most a konfliktusok miatt hagyják el hazájukat, azok például a iráni háborúval kapcsolatban nem feltétlen iráni állampolgárok, tehát azok nem perzsák, azok döntő többségben afgánok.

[00:50:07]És az az irániak azt csinálják, hogy most ugye van némi feszültség ott a térségben, és hát lehet látni, hogy Afganisztán kerül azért vannak egyéb problémák is, ami arra készleti az embereket, hogy hagyják el a hazájukat, mondjuk a Pakisztán, illetve Afganisztán közötti hát nézeteltések, ha finom akarok lenni, egy kicsit durvább, akkor majdnem, hogy háborúról beszélhetünk.

[00:50:29]Tehát itt azért lehet látni, hogy ezek a ezek az emberek nem kellenek Iránnak, menjenek el, adnak nekik pénzt, vagy azt mondják nekik, hogy uram, két lehetőség van, egy kap 1000 dollárt, Irány Európa bizontlátásra, ha nem, Irány Afganisztán.

[00:50:44]Na most ugye nem kéne elmagyaráznom, hogy mit választanak ezek az emberek.

[00:50:48]És hát ez egy veszély.

[00:50:48]Ki ebben egy szűrő, vagy ki lehet egy szűrő?

[00:50:53]Törökország.

[00:50:53]Terörkországgal tudjuk, hogy megvolt az a megállapodás, amit már korábban megkötöttek.

[00:50:57]Kérdés az, hogy képesek arra, hogy fenntart feltartóztassák őket.

[00:51:01]Ugyanebbe a kategóriba tartózhat kisebb mértékben Jordániel.

[00:51:07]Folytatjuk még később a témát, de most ennyi fért a mai adásunkban.

[00:51:08]Kisberdek Józsefnek és Dóc Editnek köszönöm szépen az elemzést.

[00:51:12]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a szerkesztő Ján Kászpár nevében is.

[00:51:16]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:51:23]Tartsanak velünk holnap is.

[00:51:25]Viszontlátásra!

[00:51:35]เฮ