Német haderőfejlesztés – új korszak előtt Berlin - HírTV

[00:00:00]Szeretné Friedrich Merc német kancellár, hogy a német legyen a legerősebb hadsereg itt Európában.

[00:00:08]De hogy egyébként hogy áll hozzá a társadalom ehhez a kérdéshez?

[00:00:13]Szeretnének egyáltalán katonák lenni az emberek.

[00:00:14]Majd mindezzel foglalkozunk Ókics Ferenc katonai szakértővel.

[00:00:16]Jó reggelt kívánok.

[00:00:18]Jó reggelt kívánok.

[00:00:19]Jó reg.

[00:00:19]De mindezek előtt készítettünk önöknek egy összeállítást azzal kapcsolatban, hogy Németország új szintre emelné haderejét.

[00:00:24]Berlin célja, hogy Európa legerősebb hadseregét építse fel.

[00:00:29]A védelmi miniszter szerint a jövő háborúit már nem csak katonák, hanem algoritmusok és mesterséges intelligencia is alakítják.

[00:00:35]De mit jelent mindez Németország számára, és milyen hatással lehet Európa biztonságára?

[00:00:41]Nézzük csak.

[00:00:49]Gyors ütemben alakítja át haderejét Németország.

[00:00:52]A berlini kormány új katonai stratégiája egyszerre reagál a keleti fenyegetettség erősödésére és a hadviselés átalakulására is.

[00:00:59]Boris Pistórius védelmi miniszter szerint a klasszikus hadseregkép már nem elegendő.

[00:01:03]A jövőben a digitális technológiák, az automatizálás és a mesterséges intelligencia határozzák meg a hadműveleti tervezést.

[00:01:11]A cél ambiciózus, egy akár 4600 fős aktív és tartolékos állományra épülő haderő, amely képes gyors reagálásra és hosszútávú elrettentésre is.

[00:01:22]Bár Berlin hivatalosan továbbra is 260000 aktív katona körüli célt tart.

[00:01:27]A katonai vezetésennél is nagyobb bővítés sürget.

[00:01:33]Már most egyértelmű, hogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia folyamatosan alakítja a hadsereg tervezését.

[00:01:38]Nem csak az a kérdés, hogy hány katonára lesz szükségünk, hanem az is, milyen tudással és képességekkel rendelkeznek majd.

[00:01:45]A célunk világos, és ennek annak is kell lennie, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregét építsük föl.

[00:01:55]A stratégia három lépcsőben épül fel, az első mérföldkő 2029.

[00:01:58]Addigra német haderőnek olyan állapotba kell kerülnie, amely maximális ellenállóképességet és védelmi potenciált biztosít.

[00:02:06]nemcsak saját területén, hanem a NATO keleti szárnyán is.

[00:02:13]Szükség esetén a katonai erősítést civil kapacitások bevonásával egészítjük ki.

[00:02:19]Ezeket elsősorban ott bővítjük, ahol közvetlenül és azonnal támogatni tudják a csapatokat a műveleti tér közelében, vagy akár azon belül.

[00:02:26]Kerüljük a hosszú távra szóló merev vállalásokat, és elmozdulunk a korábbi külön kezelt civil és katonai gondolkodásmódtól is.

[00:02:33]A német modell egyik újdonsága, hogy a civil és katonai kapacitásokat nem külön kezeli.

[00:02:41]A cél egy rugalmas rendszer, amely szükség esetén gyorsan bővíthető.

[00:02:43]A fejlesztések fókuszában a légvédelem áll.

[00:02:48]Berlin az elfogórendszerektől kezdve a drónelhárításon át, egészen a hiperszónikus fenyegetések kivédéséig minden területen erősítene.

[00:02:55]Mindeközben a kontinens egyik legnagyobb katonai ipari projektje, a francia-német vadászgépfejlesztés jövője is bizonytalan.

[00:03:03]A több mint 100 milliárd eurós program sorsáról a politikai vezetőknek kell dönteniük.

[00:03:10]Szükséges képességekhez nem elég a technika.

[00:03:11]Megfelelő létszámra és felkészültségű állományra is szükség van.

[00:03:15]A felkészülési terv erre ad választ.

[00:03:17]Legalább 4600 fős műveletképes erőt akarunk felépíteni, amely az aktív katonákból és a tartalékosokból együtt áll.

[00:03:26]A német haderő bővítése nemcsak stratégiai, hanem társadalmi kérdéssé is vált.

[00:03:31]Berlin ugyanis már megkezdte a kötelező katonai szolgálat előkészítését.

[00:03:37]2026-tól több százat érintő regisztrációs és alkalmassági rendszer lépett életbe, amely egy esetleges sorkatonaság visszavezetésének alapjait teremtheti meg.

[00:03:46]Mindez komoly ellenállást váltott ki a társadalomban, különösen a fiatalok körében.

[00:03:50]Az elmúlt hónapokban országszerte tüntetések kezdődtek.

[00:03:55]Diákok és fiatal munkavállalók ezrei vonultak utcára Berlinben, Hamburgban és más nagyvárosokban, tétakozva a kötelező katonai szolgálat lehetősége ellen.

[00:04:04]A demonstrálók szerint a kormánynépései egyértelműen a kényszersorozás irányába mutatnak, és sokan attól tartanak, hogy a jelenlegi intézkedések csak előkészítik a későbbi kötelező mozgósítást.

[00:04:17]A fiatalok üzenete egyértelmű.

[00:04:20]Nem akarnak háborúba menni, és nem szeretnék, ha életpályájukat katonai kötelezettségek határoznák meg.

[00:04:31]Na, érdekes összeállítás volt.

[00:04:31]Hogy lesz ebből akkor Európa legerősebb hadserege?

[00:04:34]Hukis Ferenc szerint.

[00:04:36]Nézzük először inkább a világterendet.

[00:04:38]aki nemrégiben a Palantír vezérigazgatójának a nyilatkozatát hallotta, akkor az megdöbbenve hallhatott egy pár fontos dolgot, amiben arról szóltak, hogy a a mesterséges intelligencia az valójában átveheti a nukleáris elrettentésnek a szerepét.

[00:04:52]Tehát, hogy azok a szereplők, akik képesek a mesterséges intelligenciát és a hadsereget megfelelő szinten ötvözni, akkor az valójában kiválthatja a korábbi med jellegű elrettentéseket.

[00:05:02]Aztán emellett arról beszél, hogy a a a techcégeknek döntő részében hazafias kötelességük van, és mindent meg kell tenniük arra, hogy olyan képességeket valósítsanak meg, amelyek képesek elpusztítani az ellenséget.

[00:05:18]Emellett pedig felvetette annak a a fontosságát, hogy társadalmi felelősség minden állampolgár számára az a saját országának a védelme, ezért be kell vonni az egész társadalmat az evvel kapcsolatos feladatokba, ha nem is egyből katonai feladatokba, de a katonai szektorhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásába.

[00:05:40]Emellett még a kijelentésében volt még egy nagyon fontos elem, ami egyből ide is kapcsolódik, ami arról szól, hogy újra kell militarizálni Japánt és Németországot, mert csak ezzel lehet megteremteni azt a szövetségi erőt és köteléket, amelyik amúgy a fenyegetésekkel szemben fel tudja venni a versenyt.

[00:06:00]És arról beszélnek, hogy a korábbi antimilitarista hozzáállások, amelyek mind Japánban, mind pedig Németországban jelen voltak, ezek tévedések voltak, az első pillanattól fogva tévedések voltak, és ezeket az erőforrásokat, ezeknek a nemzeteknek az erőforrásait be kell tudni vonni egy ilyen feladatba.

[00:06:17]A másik, amit látunk, az az, hogy a Bajor miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy ő 100%-ig támogatja a sorkatonai szolgálatnak az azonnali bevezetését Németországban, mert nem látnak más lehetőséget arra, hogy ezeket a célokat, amit itt hallhattunk a bejátszásba, el tudják érni.

[00:06:37]Közben pedig azt figyelhettük meg, hogy akár 2022-ben az orosz-ukrán konfliktus kitörésénél és most is csúcsra jár a Németországban a a hadsereget elhagyóknak a száma.

[00:06:49]A orosz-ukrán konfliktus kitörésénél két országban, Romániában és Németországban volt a legnagyobb a hadsereget elhagyóknak az aránya.

[00:06:59]Az ott mindenki számot vetette magával, hogy ő gondolta, hogy egy logisztikai bázison 20-30 évig meghúzza magát, és utána egy jó nyugdíjal elmegy haza.

[00:07:08]de nem gondolkodott azon, hogy mondjuk ennek a pályának az lehet a vége, hogy a végén tényleg harcolni kellene, vagy harcolókat kellene segítenie támogatnia és veszélyeztetni kéne az életét.

[00:07:19]Ezért sokan voltak olyanok, akik gyorsabban belátásra jutottak, és most is ugyanez a tendencia látszik.

[00:07:28]Ahogyan egyre erőteljesebb itt, ugye Magyarországon sokan elmondták, hogy itt csak a levegőben beszélünk arról, amikor háborúról van szó.

[00:07:37]és a lakosságnak csak a 20%-át érdeklik különben a háborús kérdések.

[00:07:40]Tehát amikor itt most beszélünk, a szerencsém az, hogy a ezt most egy hagyományos televízióba teszem meg, mert a a közösségi médiában mért mérések alapján az ott szereplők, az ott résztvevők azt mondják, hogy a háborús témák oda nem is valók, mert egyáltalán a valót nem szabad foglalkozni, mert az másra van kitalálva a közösségi média.

[00:07:57]Tehát itt most a itt egy hagyományos televízióban ez erre való, akkor erről beszélhetünk.

[00:08:04]És tehát, hogy nem nagyon foglalkoznak a a az emberek úgymond a háborús témákkal, viszont odakint akár Németországban, vagy a többi országban a a politikusoknak a kijelentései, a tábornokoknak a kijelentései megrémítik az embereket.

[00:08:19]Tehát amikor arról beszélnek, hogy itt akkor generációknak fel kell készülni arra, amit dédapáiknak át kellett élni, ugyanazt a szenvedést, ugyanazokat a a veszteségeket, és erre fel egy olyan erős társadalmat kell létrehozni, amelyik ezt bírja, akkor azok a megrémülnek azok a generációk, amelyek sose tapasztaltak háborút, és az ellenállás természetessé kezd válni.

[00:08:38]És akkor itt van még egy fontos dolog, hogy ők nagyon szeretnék Németországban fel fejleszteni a hadsereget, minél több embert bevonni a haderőbe a tartalékos állományon keresztül is.

[00:08:50]Ö és azt lehet látni, hogyha kifelé mennek a hadseregből az emberek, és nehéz nehéz feltölteni ezeket a helyeket, akkor nem véletlen, hogy mondjuk a a Marcus Ződerféle vélemény megjelenik, hogy akkor most akkor itt most be kell vezetni a sorkatonai szolgálatot, mert úgy tűnik, hogy nem tudják föltölteni, tehát szükségből meg kell lépni ezeket a lépéseket.

[00:09:15]És érdekes módon pont a hivatásosoknak a kiáromlása a seregből az a végén ki fogja majd kényszeríteni, hogyha tényleg komolyan gondolják ezeket ezeknek a céloknak az elérését.

[00:09:28]Egy dologra azért még felhívnám a figyelmet.

[00:09:29]Szeretnének Litvániába egy dandárt küldeni.

[00:09:31]Hát egy dandár azért 3-5000 fő.

[00:09:34]Ők nem voltak ekkora tervekkel megáldva.

[00:09:37]Úgy gondolták, hogy egy 2000 fős dandárt szeretnének Litvániában állomásoztatni hosszú távon éveken keresztül.

[00:09:43]És most jelen pillanatban ott tartanak, hogy hát már nagyon régóta toborozzák az embereket, és a legutolsó ismereteim szerint még nem ért el a 200 főt, akik hajlandóak lennének mondjuk oda átmenni.

[00:09:58]És ez most nem Afrikáról van szó, nem Afganisztánról, hanem Litvániáról van szó.

[00:10:03]Tehát a balti államok viszonylag közel vannak Németországhoz, gyorsan haza lehet jönni.

[00:10:06]Szerintem a az életszínvonal vagy a az országnak a összképe nem olyan, hogy hogy mondjuk annyira különböző lenne mondjuk a a Német életstílustól.

[00:10:15]Ettől függetlenül szinte senki nem akar oda elmenni.

[00:10:20]Így a kelet a keleti szárnyon való részvétel az megint kérdésessé válik, de 2000 katona részvétele a keleti szárnyon az az nem nem egy túl combos dolog.

[00:10:32]És akkor itt amikor beszéltünk arról, hogy több mint 400000 katonáról van szó, mindig az a kérdés, hogy ebből ti ki az, aki műveleti képességekkel rendelkezik.

[00:10:43]Tehát a legfontosabb a végén, hogy a harcolóállomány mennyi.

[00:10:46]És itt itt akkor még több dolgot kell felvetnünk, mert a legnagyobb problémája Európának amúgy a saját pedagógiai rendszere, illetve a a fiataloknak az állapota.

[00:10:55]Tehát amikor mondjuk én fiatalember voltam, akkor a a nagyon nehezen lehetett találni olyan fiatalt, aki mondjuk nem volt katonai, nem volt alkalmas katonának.

[00:11:06]Most ott tartunk, hogy olyan alacsonyra kellett levinni a követelmény szinteket, hogy egyáltalán fel lehessen tölteni pozíciókat, hogy néha a korábbi fizikai teszteknek a az 50%-át kell hozzá teljesíteni annak érdekében, hogy hogy mondjuk valaki felvételre kerül, mert hogyha ha a régi számokat mondjuk akár csak egy coppertesztnél vagy egy 3000 mes futásnál, bármi egyébnél a régi számokat vennénk elő, akkor itt itt most már szinte mindenki alkalmatlan annál válik.

[00:11:38]Egy-két ember, aki atlétizál, maximum azok tudnák ezeket az dolgokat teljesíteni.

[00:11:43]azt kell megérteni, hogy a európai társadalmak, főleg a digitalizációnak köszönhetően és akkor itt még majd reagálnék arra is, ami a bejátszásban volt, mert mindenki azt gondolja, hogy a digitalizáció mindenre megoldás lesz, és csak a drónokat kell most majd éjjel nappal kezelgetni, és amúgy ugyanúgy hasznosak lesznek a a különböző, tehát a a gyerekkortól fejlesztett játékképességek, azok majd elegendőek lesznek ahhoz, hogy háborút vívjunk meg.

[00:12:10]Ez egyáltalán nem így van.

[00:12:13]A másik fontos kérdés, hogy mindenki tisztázza magában.

[00:12:15]A drónok most egy nagy előnyt jelentenek, és azoknak a használata, aki ebben képzett, de egy talán egy múltkori adásban beszéltünk már róla, hogy amúgy a az ukrán drónképességek a dróncsempészetből nőtték ki magukat annak idején, és azért tartottak egy kicsit előbrébb, mint a világ, mert sokkal komolyabb tapasztalatokkal rendelkeztek.

[00:12:35]A de a legfontosabb része az, hogy abban a napban, amikor megjelenik a túloldalon majd egy olyan védelmi rendszer, ami néhány dollárért le tudja lőni ezeket a drónokat, mert most a drónok előnye az, hogy sok millió dollárra értékű harczeszközt néhány tizer dolláros vagy néhány 100 dolláros eszközzel, eszközökkel, mert azért néha néha egy tucat vagy egy még ennél is több kell hozzá, hogy egy komoly harczközt elpusztítsam.

[00:13:03]Ugye árértékarányban jobban jön ki a történet, de úgy tűnik, hogy a drónok elleni védelem is fejlődik.

[00:13:09]És attól a pillanattól fogva, akkor amikor viszonylag olcsó eszközökkel ezeket le lehet lövöldözni, akkor attól a pillanattól fogva ez megint megfordul, és akkor megint ott vagyunk, hogy jó, belefektettünk valamibe óriási mennyiséget, mindenki legyártotta a több millió drónját, és utána csodálkozó veszi észre, hogy a kacatok meg hullanak lefelé az égből, mert a legfontosabb kérdés továbbra is, hogy haderő esetében az emberi képességeket jelenti.

[00:13:35]És akkor, amikor és ezek ezek testi, lelki, szellemi képességeket jelentenek, és amikor ezek meg nem állnak rendelkezésre, azt gondoljuk, hogy csak egy egy képességcsoporttal háborút lehet nyerni, akkor az olyan, mintogyha valaki azt gondolná, hogy a a szimfonikus zenekarba elég a dob, meg elég a hegedű.

[00:13:55]Na most mit üzen a világnak az, hogy Törökország több millió dróngyártását tervezi?

[00:14:00]Ez is hamarosan ki fog derülni.

[00:14:02]Marad velünk továbbra is itt a stúdióban Bukics Ferenc.

[00:14:04]Maradjanak velünk önök is.

[00:14:14]Továbbra is itt van velünk Vukics Ferenc katonai szakértő és folytatjuk még majd a drónokkal.

[00:14:17]Itt már Timi fölvezette ugye Törökországot is, hogy több millió drón gyártását tervezik, de még egy gondolaterig maradjunk az előző témánál, amiből igazából a a németek voltak a kiindulópontok.

[00:14:28]Tehát az, hogy hogy mondjuk a fiatalok úgy állnak a kérdéshez Németországban, ahogy láttuk, hogy nem akarnak egyáltalán katonák lenni, merthogy nem akarnak háborúba menni.

[00:14:37]Az mennyire számíthat akár éppen strutc politikának, hogy bedugom a fejem a homokba, hogy én nem akarom ezt az egészet, de mi van, ha elér engem mégis, akár azon nem rajtam múlik, akkor mi lesz?

[00:14:48]Hát ugye ezért van az, hogy ugye a berlini gyors meg a varsói gyors az hamarabb futott be, mint a budapesti, mert itt a a mondjuk a mond Magyarországon a fiataloknak a döntő többsége, hogy amúgy különben milyen eszmerendszert támogat, az ott ott még késésben vagyunk, mert azt látjuk, hogy Nyugat-Európában mindenhol a fiatalok döntő részében például inkább konzervatív értékek irányába lépnek el, és inkább mondjuk a a béke támogatásának az irányába lépnek el, miközben nálunk pedig még ez még nem érkezett meg, mert nem tartja annyira fontosnak, mert mert mert mert nem érzi a bőrén, amikor ki kell menni az útszárba, vagy nem érzi azokat a gazdasági kényszereket a a az emberek döntő többsége.

[00:15:33]És akkor itt valaki mosolyog, hogy hát Magyarországon mindenféle gazdasági kényszert lehet érezni.

[00:15:38]majd én javaslok mindenkinek néhány év hosszabb eltöltött időt, vagy hónap hosszabb eltöltött időt bármelyik országban, hogy mondjuk milyen a közbiztonság, vagy vagy vagy milyen félelmeik vannak az ott élő embereknek.

[00:15:52]Miért van az, hogy például a német fiatalok 62%-a amúgy nem Németországban képzeli el a jövőjét?

[00:15:57]És ebből 20% biztosan arra törekszik, hogy ezt meg is valósítsa, mert úgy érzi, hogy ott nem lehet élni, hogy ott nincsenek megfelelőek a körülmények.

[00:16:05]Ez egy magyar fiatal számára talán megdöbbentő adat, de az ő felmérésük az, amelyik arról beszél, hogy ők nem jól érzik magukat az országukba.

[00:16:13]És akkor itt vissza visszatérve erre nem véletlen is, hogy hogy a tiltakozás elindul, hiszen azokkal a képességekkel se rendelkeznek, amelyik egy ilyen mondjuk egy katonai feladat megvalósításához szükséges.

[00:16:27]is, amiről beszéltünk, hogy avval, hogy majd csak lecsökkentjük a követelményszinteket a és azt mondjuk, hogy ő alkalmas lett, attól még nem lesz nem rendelkezik azokkal a bemenetekkel, amelyek mondjuk egy kiképző számára biztosítják, hogy mondjuk azokat a készségeket megtanítsanaki, eljuttassa azoknak a készségeknek a szintjére, ami a túlélését majd tudja biztosítani.

[00:16:47]Ez mondjuk egy kiképző számára is nehéz, hogyha megkapja az ADHD-s fiatalokat, és akkor kiderül, hogy hogy valaki néhány másodpercig csak tud csak koncentrálni különböző típusú dolgokra.

[00:16:59]Az él az ő számára konkrétan életveszély a harctér.

[00:17:05]Sokkal inkább a mindenki számára életveszély, de őnek a lehetetlen küldetés, hogy ő abból valahi úton, módon kiverekedje magát.

[00:17:12]Tehát az egyik az, hogy maga a fiatalok egy jelentős része nem is alkalmas a katonai szolgálatra.

[00:17:18]majd ki lehet találni, hogy mi minden körülmények között alkalmas rá, de valójában nem alkalmasak rá.

[00:17:22]Ezt ők is érzik.

[00:17:25]A másik az egy nagyon fontos dolog, hogy van békeigényük, tehát hogy úgy gondolják, hogy nem biztos, hogy az ő életük arra kéne, hogy el feláldozásra kerüljön, hogy valamifajta politikai célokat valakik vagy képzelt ellenségeket valakik le tudjanak küzdeni.

[00:17:40]És azért a jövőnket mégiscsak nem a ókori háborúk folytatásával kéne hogy mondjam fel arra kéne felhasználnunk, hanem hanem egy fejlettebb társadalomnak az elérésében.

[00:17:55]És e ehhez viszont az kellene, hogy az erőszaknak a mértéke valamilyen úton, módon korlátozással kerüljön és haladjon előre az ebben való képességünk.

[00:18:02]De úgy tűnik, hogy nem nagyon ebbe az irányba tartunk.

[00:18:07]Mindenki, aki úgy érzi, hogy tönkretette a saját gazdaságát, vagy a saját társadalmát, akkor menekülési útvonalként néha megtalálják magnak a legfontosabb ellenségeket, és akkor úgy gondolják, hogy mondjuk a a ipart is újra lehet építeni, a gazdaságot is, meg a társadalmat is egyfajta központi szentralizációval, és akkor a militarizmust erre valamilyen úton, módon fel lehet használni.

[00:18:26]Hát ennek nem túl sok keze van az emberiség normál fejlődéséhez, sokkal inkább egyéni érdekekhez, mondjuk piaci érdekekhez, mondjuk az hadipari komplexumnak a az érdeke, de beszélhetünk itt a gyógyszeripari komplexumnak az érdekeiről, vagy beszélhetünk a a menekült ipari komplexumnak a a az érdekeiről, mert a végén kiderül, hogy mindegyik mögött olyan szereplők vannak, akik ezekből a tevékenységekből nagyon nagy hasznot húznak le, és nem érdekli őket hogy amúgy a társadalomnak ez mibe kerül, tehát hogy a végén mi fog elkövetkezni, és milyen események következnek be az ő tevékenységük következtébe.

[00:19:06]Na most mi történhet ezekkel a társadalmakkal, hogyha megnézzük Németországot is, akkor végigfuttatva ezt a gondolatmenet, hát hogy a hadseregből a hivatásos állomány ugye elhagyja, merthogy nem ez a cél, és szükségszerűen olyan embereket raknak be, akik viszont alkalmatlanok.

[00:19:20]Mi a cél?

[00:19:22]Tehát részben elhangzott, hogy mi a cél ezzel, hogy egy ilyen hadsereget építsenek fel.

[00:19:25]De mi lehet a végső cél Európa szempontjából?

[00:19:29]Hát ugye itt vannak olyanok, akik azt mondták, hogy nekik van egy svájci biskájuk, ami mindenre alkalmas.

[00:19:32]Ez pedig, hogy hát persze nem alkalmasak a német fiatalok, nem jól működik a gazdaság, meg kéne újítani a társadalmat, és akkor ki van találva, hogy a hogy hát a migráció megoldás.

[00:19:47]Hát hiszen behozzuk azokat a katonakorú fiatalokat, akik valószínűleg olyan helyekről érkeztek, ahol túl sok tablet nem volt gyerekkorban, ahol nem nem a moziba töltötték, vagy a számítógép előtt töltötték a a az időt az emberek, akkor az ő készségeik még nagyjából rendben vannak, és akkor azokat majd lehet hasznosítani, hogy hát rengeteg tanulmányt láthattunk ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban, ami arról szólt, hogy hogyan lehetne az európai hadseregeket fölépíteni döntő részében a migrációnak a a hozad DK-ból, és ugye olyan elképzelések is voltak, hogy állampolgárságot gyorsított módon katonai szolgálatért cserébe lehetne megvalósítani.

[00:20:26]És akkor itt ilyenkor mindig föltesszük azt a kérdést, hogy ez egy elég nehéz kérdés.

[00:20:31]Tehát ott van Európa, Európáért vajon ki akar meghalni?

[00:20:35]Az akkor nagyjából a nulla lesz ez, aki a közös nagy Európáért meg akar halni.

[00:20:40]olyan, aki hajlandó harcolni mondjuk Németországért, ez 16%, Magyarország esetében ez 47 vagy Hollandi esetében majdnem 10% csak és ugye itt a japánok esetében is ugye csak ez a 12%-ról most kezdtek el néhány évente néhány százalék-ot nő azoknak a száma, aki hajlandó lenne Japán védelmiért harcolni.

[00:21:01]Ugye ezek nem túl biztató számok, és nem tűnik úgy, minthogyha társadalmat ez annyira foglalkoztatná.

[00:21:09]Tehát föl akarjuk számolni a nemzetállamokat, amire ki akartam térni.

[00:21:13]Valaki föl akarja számolni a nemzetállamokat, és a nacionalizmusnak a Jobbik Jobbik létét föl akarja számolni, mert neki útjában van.

[00:21:19]Viszont egy erős hadsereget csak céltudatos állampolgárokból, mármintogyha polgár hadsereget akar valaki építeni.

[00:21:26]A zsoldos hadseregekkel meg az a baj, ha valaki jobb pénzt ajánl, vagy jobb lehetőségeket, akkor abban a pillanatban átállnak a túloldalra.

[00:21:34]Tehát akkor most, hogyha polgárhadsereget akarunk építeni és öntudatos polgárokból, még akkor is, ha jól meg akarjuk őket fizetni, akkor ahhoz olyan államról van szükség, amikkel ők azonosulni tudnak, amikért vagy olyan kultúráért olyan műveltségre van szükség, amit ők azt mondják, hogy akár az életemet is áldozom azért, hogy ezt az országot valamilyen szinten meg tudjam védeni, és akkor mozgósítom a képességeimet, amelyek a amelyekkel rendelkezem, annak érdekében, hogy ennek a feladatnak nak meg tudjak felelni.

[00:22:06]Na most hogyha viszont lebontom ezeket a nemzetállamokat, akkor az ilyen jellegű indíttatást teljesen fölszámolom, és akkor kéne egy európai identitást vagy nem tudom mit fölépíteni, azt abban nagyon el vagyunk maradva.

[00:22:18]Tehát azért valljuk be, tehát hogyha ezt megcsinálták volna, most nekiálltak volna ennek 50 évvel ezelőtt, és úgy gondolták volna, hogy hogy akkor csinálják meg az Európai védelmi közösséget, akkor még mindig nem épült volna ki.

[00:22:32]Ez csak egy egyszerű példát mondok, amikor a Németország egyesült.

[00:22:37]Hiába a poroszok hiába egyesítették Németországot, a legtöbb német még továbbra is úgy gondolt, hogy én egy Hannoveri vagyok, én egy bajor vagyok, én és furcsán tekintett arra az államstruktúrájáb, amiben benne volt.

[00:22:49]Tehát ő elsősorban mégis inkább a korábbi hazájárnak, az állampolgárának vallotta magát.

[00:22:54]Tehát nagyon hosszú időnek, sok-sok évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a az egységes nagy német kép valahogyan ki tudjon alakulni.

[00:23:03]És ugyanez vonatkozik Európa esetében is.

[00:23:06]Tehát hogyha ők akarnak egy erős hadsereget, az elkötelezett polgárkatonákra volna szükség.

[00:23:14]De az elköltözett polgárkatonákat meg nem hajlandóak nem szeretnék, hogy megjelenjen a hadseregben az elkötelezett polgáratona, mert az meg egy más eszmevilágot vall, mint ma, amit most Európa manapság is.

[00:23:25]És akkor kettő összeütközik egymással, akkor akkor mi lesz?

[00:23:27]akkor az lesz, hogy akkor vagy egyrészben zsoldosokkal töltik be, egy másik részében meg kényszerített emberekkel fogják betölteni.

[00:23:36]Ez pedig a végén a legrosszabb összetételt hozza elő, amelyik a legkevésé alkalmas, hogy mondjuk egy válságidőszakban képes legyen ellenálló lenni, válságálló lenni, mert a hadseregeknek a legfontosabb része, hogy állandóan krízis van, válságmenedsment van és válságállónak kell lenni.

[00:23:54]Amikor itt arról beszéltek, hogy akkor itt a társadalmakat meg úgy kell csinálni mindent, hogy most az újszerű gondolat megjelent, hogy akkor a civil képességeket egyesíteni kell, a katonai képességeket is átválthatóvá kell tenni.

[00:24:09]Hát ezt ők bontották le.

[00:24:09]Ezt ők bontották le.

[00:24:12]Tehát ezek a politika erők, akik most hirtelen magukra találtak, és hogy mennyire fontos a hadsereg, ez a 2000-es éveknek az elején ők bontották le Németországban a hadsereget például, de Európa döntő részében is és láthattuk, hogy ugyanezt itt Magyarországon is.

[00:24:27]Ők maguk bontották le, szakterületeket semmisítettek meg, szakembereket küldtek el úgy, hogy semmi nem maradt utánuk.

[00:24:34]Tehát a tudásuk teljesen ami évtizedeken, évszázadokon keresztül gyűjtött szakmai tudás volt, azokat mind felszámolták, szabályzatokat zúztak be, hogy azok még még csak kutathatók se legyenek és utolérhetők se legyenek.

[00:24:49]Tehát nem nem le nem lehetett érteni, hogy mi a végső cél.

[00:24:51]Most meg kitalálják azt, ami mondjuk a a 1985 magyarországában mindennapos kérdés volt, hogy akkor a a kettős felhasználásként kell értelmezni mindent a a gazdaságban is, az iparban is, és minden egyéb másban.

[00:25:07]Hát nálunk is így működött valamikor.

[00:25:09]A hidat úgy tervezték, hogy a robbantófészek is benne volt, hogy hogy hova lehet be leg beilleszteni azt a a töltetet, ahol lehető leggyorsabban fel lehet robbantani egy hidat, hogyha éppen arra a védelmi célok miatt szükség van.

[00:25:23]Minden ifautó sofőrről pontos információja volt a a a katonai vezetésnek, és az is, hogy körülbelül mire képes az a teherautó, vagy bármi, hogyan lehet bevonni úgymond a a hadseregnek a a munkájába.

[00:25:34]Ez ez a régi társadalmaknak a mindennapjaihoz tartozott hozzá.

[00:25:40]Ezt ők bontották le.

[00:25:42]És ez mindegy, hogy a volt varsói szerződés országaiban történ lebontásról van szó, vagy Németországnak a lebontásában volt egy politikai irányzat, amelyik ezt le akarta bontani, amelyik azt mondta, hogy nemet mondunk a sorkatonai szolgálatra.

[00:25:55]Ez a politikai irányzat volt az, amelyik annak idején nemet mondott rá.

[00:25:59]Most ő akarja visszahozni, mint újszerűséget és a világ megmentésének az egyik legegyszerűbb eszközét.

[00:26:08]Na, beszéljünk még akkor a drónokról meg a török hadseregről, mert ugye azt mondják sokan, hogy a NATO második legerősebb hadseregéről beszélünk.

[00:26:15]Lehet, hogy Törökországban ilyen problémákkal, mint a németeknél nem küzdenek.

[00:26:18]Ugyanakkor ugye több millió drón gyártását tervezik országszerte.

[00:26:22]hogy itt most az elhangzott, hogy persze most jól hangzik, meg kellenek a drónok, de aztán mi lesz, amikor már nem lesz olyan stratégiai előny éppen a hadsereg számára egy drón, mint ami jelen pillanatban láthat az orosz-ukrán háborúban?

[00:26:35]Mi a helyzet a törököknél?

[00:26:37]Hát ez nagyon bonyolult kérdés.

[00:26:37]Most nemrégiben.

[00:26:39]Mit hallhattunk Macrontól?

[00:26:41]Macrontól azt hallhattuk, hogy ők megvédik Görögországot egy törökgörög ö esemény kapcsán.

[00:26:46]Hát elég bátor Macroni kijelentés, de hát ő nagyokat mindig tud mondani, de még nem láttunk egy bizottságot se felállítani, ami esetleg a körülményrendszert megvizsgálta volna, hogy amikor éppen ajánlott valamit, akkor akkor vajon az megvalósítható hely, vagy nem megvalósítható.

[00:27:03]Ez már eléggé félelmetes, tehát hogy a NATO belül amúgy is egy évtizedek óta tartó ellenséges viszony van Törökország és Görögország között.

[00:27:12]Egy, kettő.

[00:27:12]Most ami még durvább az Izrael és Törökországnak a viszonya.

[00:27:18]Ugye erre mondja a Barak amerikai külön megbízott, hogy amikor ő Istanbulban van, akkor állandóan kinyitja a sajtót, valamit, akkor nagy Izrael térképeket lát, és annak a veszélyét látja, hogy valaki ezt mondja.

[00:27:34]Ha elmegy Talavíba, akkor pedig a az oszmán birodalom újjáéledését látja.

[00:27:38]Mármint, hogy olyan térképeket lát, amelyek Bécstől egészen a Maldiv szigetekig nyúlnak.

[00:27:42]Tehát, hogy a a két szereplő elég erőteljesen kommunikál egymás ellen.

[00:27:48]Tehát elég durva kijelentések hangoztak el.

[00:27:50]Mindegyik a másikat Hitlerrel azonosítja, fasisztának, nácinak mondják egymást és a többi, és a többi.

[00:27:56]Tehát eléggé eldurvult a két ország közötti helyzet.

[00:28:01]Ugye a törökök azt mondják, hogy Izrael arra törekszik, hogy akár még török területeket is megpróbáljon elfoglalni, megszerezni, és hogy a valójában tényleg ez a Nagy Izraelre történő törekvés van.

[00:28:12]Miközben ugye a izraeliek pedig állítják, hogy ugye a Törökország akár szíriai beavatkozásival meg egyeben, mi hogyan veszélyezteti az izraeli biztonságot.

[00:28:22]Deát és akkor mellettük ott van Irán.

[00:28:28]És amellett, hogy két muszlim országról van szó, azért ne felejtsük el, hogy Irán, Törökország és Szaúdiábia térségnek a a kiemelkedő középhallott hatalmi státuszáért versenget egymással.

[00:28:39]És ebben mindig folyamatosan Törökország volt eddig előnyben.

[00:28:45]És őneki nem érdeke, hogy bármelyik másik szereplő túlerősödjön ebben a történetben.

[00:28:51]És itt van még egy fontos kérdéskör, hogyha Macronnak voltak ilyen kijelentései, sőt utána azt mondták, hogy hát az Európai védelmi közösség az már amúgy formálódik, meg hogy itt a az európai alapszerződés, tehát a lisszaboni alapszerződésnek a védelmi cikkejei, azok milyen mértékben pontosabbak meg konkrétabbak, mint a NATO ötös szikke.

[00:29:15]Az egy eléggé nevetséges állítás, különben, hogy néhány sor az sokkal pontosabb, mint egy direkt katonai szövetségnek az alapdokumentuma lenne.

[00:29:24]De itt már ők arról beszéltek, hogy hát itt ez az Európai Védelmi szövetségnek a tagjai, azok mentek és segítettek a ciporusi bázison pedig azok mind NATO tagországok voltak.

[00:29:32]Tehát, hogy már mindenki kezdi elfelejteni, hogy inkább nem NATOról beszél, hanem erről erről az Európai védelmi közösségről, és hogy ebbe Ukrajnát hogyan lehetne a leggyorsabban bevonni.

[00:29:43]És akkor itt még tovább bonyolítva a helyzetet, most látjuk, hogy Izrael és Ukrajna között is megindult egy egyfajta rossz irányú kommunikáció itt a gabonaszállítások és az egyébek kapcsán és odavissza fenyegetések is elindultak.

[00:29:59]Tehát azt lehet látni, hogy szép lassan mindenkinek a a nemzeti érdekei elkezdtek ütközni egymással.

[00:30:05]Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a világ hegemon hatalma az most már csak a világ legerősebb katonai hatalma, és nem hegemon hatalom, és nem üt mindenkinek a fejére időben oda, hogy ezeket a helyi feszültségeket, ezek a feszültségek ne pattanjak ki.

[00:30:22]Most Törökország föl akar építeni egy óriási hadsereget.

[00:30:24]Ez döntő részében azért, mert Törökország nagyon komolyan gondolja a regionális hatalmi pozícióját ebben a térségben.

[00:30:33]Nekik meg is voltak a képességeik.

[00:30:36]A hadiparnak a fejlesztése első rangú irányokat vett Törökországban, annak ellenére, hogy gyengélkedett a gazdaság ebben mindig elegendő pénzt fektettek bele.

[00:30:45]Én annyit tudok mondani, hogy az elkövetkező időszakban a térségben és a Balkánon, ha valaki majd problémát akar megoldani, és ebben benne van a feketengeri térség is, illetve az a a közelkelet is, azt Törökország nélkül majd nehéz lesz elképzelni.

[00:31:03]Bukics Ferenc katonai szakértőnek köszönjük, hogy mindezeket elmondta nekünk.

[00:31:07]Hamarosan pedig kapcsoljuk Kárpátaljáról a tudósítónkat Dunda Györgyöt, aki a többi között arról is beszél, hogy Ukrajnában 1,6 millió hatköteles rejtőzködik.

[00:31:16]Ezt mondta a Katoni Ombutzman ott.

[00:31:18]Na de hogy mi van még a számok mögött?

[00:31:20]egyáltalán erre milyen reakciók születtek.