Láncreakció - 400 millió dollárnyi segélyt bocsájtott Ukrajna rendelkezésére az USA - HírTV

[00:00:01]Pete Heget amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy 400 millió dollárnyi segédt bocsátottak Ukrajna rendelkezésére.

[00:00:09]Aztán Ukrajna az éjszaka folyamán támadást hajtott végre a kercsi híd védelmét ellátó orosz hajók ellen.

[00:00:13]És végül eközben az Euroövezet gazdasági hangulata áprilisban a vártnál nagyobb mértékben romlott.

[00:00:22]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:24]Erre keressük a választ.

[00:00:26]Üdvözlöm önöket.

[00:00:26]Én Ferkó Dániel vagyok.

[00:00:28]Ez a láncreakció.

[00:00:43]Bár Donald Trump korábban azt mondta, hogy ez többet nem fog előfordulni, úgy tűnik, az Egyesült Államok mégis ad pénzt Ukrajnának fegyverekre.

[00:00:53]Pete Hetce, amerikai védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy 400 millió dollárnyi segélyt bocsátottak Ukrajna rendelkezésére.

[00:00:59]A forrásokat tegnap engedélyezték, jelentette be a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt.

[00:01:05]Mit McConnell szenátor szerdán a Washington Postban közzétett vélemény cikkében bírálta- finanszírozások blokkolását.

[00:01:12]A pénzeszközöket az Ukrajna biztonsági támogatási kezdeményezés keretében kell elosztani, amely a Pentagon egyik programja, és lehetővé teszi, hogy közvetlenül amerikai gyártóktól vásároljanak katonai felszereléseket, és azokat Ukrajnának szállítsák.

[00:01:29]A kongresszus decemberben megújította ezt a mechanizmust egy 900 milliárd dolláros védelmi költségvetés keretében, amely 400 millió dolláros éves keretet irányoz elő a 2026-os és 2027-es pénzügyi évekre.

[00:01:48]A vendégem pedig Olexi Anton az ökonomusemzője.

[00:01:50]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:53]Jó napot kíván.

[00:01:54]Most akkor hogy is van ez?

[00:01:54]Donald Trump hónapokkal ezelőtt egyértelműen leszögezte, hogy kész, elengedte Ukrajna támogatását katonai szempontból, nem ad pénzt fegyverekre.

[00:02:03]Most pedig a kongresszus 400 milliárd dollárnyi segélyt szavaz meg, és ezt valószínűleg el is utalják.

[00:02:11]Hát igen, ugye ebből szempontból ez egy új fejlemény.

[00:02:13]Tehát Donald Trump 2025-ös februári bejuktatása óta az Amerikai Egyesült Államok nem adtak semmilyen közvetlen támogatást, se katona és pénzügyi támogatás Ukrajnának.

[00:02:22]Most ez a döntés ugye ezt megváltoztatja.

[00:02:24]Ugye alapvetően fontos megjegyezni, hogy alapvetően képviselő képviselőház által odaítélt pénzről van szó.

[00:02:31]Tehát mondjuk úgy, hogy a Donald Trump ezt úgy is kommunikálhatja, hogy valójában nem ő adta oda a pénzt, hanem ugye a képviselők.

[00:02:39]Ez cseles nagyon.

[00:02:41]Hát valójában igen.

[00:02:41]Tehát ugye a republikánusok körében is az különböző frakciók vannak.

[00:02:45]Ugye alapvetően ez a Mitch McConel, aki írt egy véleménycikket, és például Lincik Rhem, ezek ugye alapvetően elég hangos Ukrajna támogatók.

[00:02:55]Tehát Donald Trump azért látszódott a hírekből, és korábban voltak mindenfajta viták Ukrajna ügyében.

[00:03:01]És annak ellenére is, hogy alapvetően Donald Trump ugye ellenzi a támogatást, ugye a képviselőház megszavaz, hogyha ezt probléma mentesen, ha néhány képviselő ugye átáll és akkor megszavazza.

[00:03:12]Tehát alapvetően azt látjuk, hogy ez a 400 millió, ez az első közvetlen pénzügyi támogatás az Egyesült Államoktól.

[00:03:19]Ugye korábban is voltak különböző próbálkozások ugye az ukrán kormány részéről, hogy mindenfajta ilyen energetikai segítségnyújtást nyújtsanak ugye az amerikaiak.

[00:03:28]De az valóért nem sikerült, valószínűleg azért, mert ugye az ukrán kormány és az amerikai kormány közötti megállapodásról volt szó.

[00:03:36]De ha látjuk azt, hogy ha nem a kormányról tárgyalnak, hanem a képviselőkkel, akkor ott már mondjuk úgy sokkal könnyebb hozzájutni Ukrajnához a pénzhez.

[00:03:45]Mire elég ez a 400 millió dollár?

[00:03:48]Arra, hogy mondjuk Patriot légvédelmi ütegeket vásároljon Ukrajna?

[00:03:50]Ugye Zelenski ezt nagyon hiányolta korábban, vagy egész egyszerűen a háborúk folytatására még hónapokig, évekig?

[00:03:59]Ugye ennek a 400 millió dollárnak ugye az az egyik kikötése, hogy az amerikai fegyvereket kell vásárolni.

[00:04:04]Tehát abból a szempontból ez nyilván előnyös az Amerika számára, hogy mire elég.

[00:04:10]Alapvetően nyilván nem nagy összegről beszélünk.

[00:04:12]Patriot légvédelmi rakétákról ugyanúgy nem lesz elég, mert önmagából a Patriot légvédelmi rakétákból nincs elég.

[00:04:18]Tehát még ha alapvetően ezeket meg akarják vásárolni, valószínűleg más, tehát nem a balisztikus rakéták számára hasznos rakétákat fognak megvásárolni, hanem a robot repülőgépek lelőére.

[00:04:36]De például voltak olyan arról is hírek, hogy a Highmarsokhoz különböző GMLR-es rakétákat fogjak vásárolni, de ez valójában szerintem még csak tehát nincs erről megállapodás, hogy mik miket fognak vásárolni, de az is el az is lehet valószínűleg az is lehetséges, hogy alapvetően az amerikaiak fogják mondani, hogy nekik mi van, és akkor ezt ha nektek kell azok, akkor vegyétek meg.

[00:04:59]Tehát alapvetően konkrétan miket fognak vásárolni, az majd ugye a jövőben el fog dőlni.

[00:05:03]A másik támogató, aki tényleg támogató, az Európai Unió, a 90 milliárd eurós hitelt, amit megszavaztak, amiből Magyarország ugye a finanszírozásból kimarad minden bizonnyal.

[00:05:14]Most viszont azt írja, hogy az Európai Unió szigorítani akarja, feltételekhez akarja kötni a 90 milliárd eurós hitel kifizetését, további adóügyi követelmények teljesítéséhez köti.

[00:05:30]Egyrészt miért szigorú, miért szigorít az Európai Unió most Ukrajnával szemben, illetve milyen adóügyi feltételekhez köti ezt?

[00:05:40]Ugye egyrészt az látszik, ha 2022-től nézzük, az Európai Unió folyamatosan szigorít.

[00:05:45]Tehát 2022 és 24 folyamán nem voltak konkrét feltételek ahhoz, hogy miért kapjak meg Ukrajna ezeket a támogatásokat, hanem csak ugye gyakorlatilag szabad felhasználások voltak, ilyen elvi megállapodások voltak, ugye nyilván a gyakorlatban nem voltak leírva.

[00:06:00]Aztán 2024-től látszik, hogy ugye főleg úgy az úgynevezett tükren facility program bevezetésére látszik az, hogy az Európai Unió gyakorlatilag, és ez valószínűleg most a 90 milliárdos hitelbe is úgy lesz, hogy kizárólag úgy fogja ott odaítélni a pénzt, ha az ha az ukrán parlament megszavazza egyes reformokat.

[00:06:18]Tehát ha egy-két reformot megszavaznak, akkor kapnak valamennyit, tehát másfél milliárd, k milliárd eurót.

[00:06:23]Valószínűleg hasonló helyzet most is.

[00:06:28]A mert egyszerűen azért, mert annak ellenére, hogy vannak elvi megállapodások, az ukrán parlament és az ukrán kormányzat egyszerűen nem végzi el mondjuk ugye a házi feladatát, amit ugye megállapodtak.

[00:06:39]Egyszerűen azért, mert ezek népszerűtlen intézkedések.

[00:06:41]És azért népszerűen intézkedések, mert ugye itt alapvetően adóemelésekről van szó.

[00:06:46]A legnagyobb vitát kezdeményező adóemelés ugye az, hogy a kisvállalkozók alapvetően 4 millió hrimnya feletti bevételek után 20%-os álfát fizessenek.

[00:07:00]Nyilvánvalóan ez az ukrán kisvállalkozók nem tudják megoldani.

[00:07:03]Egyszerűen azért, mert nyilvánvalóan, ha álfát kell fizetni, akkor az plusz költsége jelent.

[00:07:09]új embereket kell dolgoztatni satöbbi.

[00:07:13]Viszont hatalmas a pénzhiány, tehát alapvetően van egy olyan dilláma, hogy vagy hozunk népszerűtlen döntéseket, és akkor megkapjuk a hitelt, és esetleg ugye ebből a népszerűtlen intézkedésekből is kapnak pluszbevételt, vagy nem, de akkor alapvetően az Európai Unió nem fogna odaadni a hiteleket.

[00:07:32]Egyszerűen azért, mert mondjuk joggal várja el azt, hogy ha ők már adnak, akkor ők is kapjanak valamit cserébe.

[00:07:38]Ugye a cserébe azt jelenti, hogy akkor népszerűen intézkedések és adóemelések.

[00:07:42]És itt van velünk a vonalban Dunda György, a Hírtv Kárpátai tudósítója.

[00:07:46]Szervusz Gyuri.

[00:07:48]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:07:50]Hát jól tudjuk, hogy nem csak a háború nagy biznisz, hanem egy országnak az újjáépítése is nagy biznis.

[00:07:54]És hát rengetegen bejelentkeztek már Ukrajna újjáépítésére.

[00:08:01]Hogy állnak most a az ezzel kapcsolatos tervek, pénzeszközök?

[00:08:09]Igen, ez így van.

[00:08:09]És hát érdekes azt is fölvetni a téma kapcsán, hogy a háború elején az első két tévében még egy összegek hangzottak el, egy mérsékeltebb összegek, de akkor is már ilyen 100-200 milliárd dollárról szóltak ezek a történetek, becslések.

[00:08:23]viszont most, hogy már a háború ötödik évét tapossuk, és hát értelemszerűen minél tovább tart a háború, annál nagyobb a pusztítás, annál nagyobb újjáépítésekre van szükség az energetika infrastruktúrával.

[00:08:38]Pontosan látjuk, hogy milyen állapotban van, illetve az ipar, a gazdaság egyéb területein sem jobb a helyzet.

[00:08:46]Most már egyes becslések egészen 800 milliárd dollárról szólnak, és hozzáteszik, hogy a háború elhúzódásával ez a hatalmas, felfoghatatlanul nagy szám sem végleges.

[00:08:58]De hogy mikor és főként milyen keretek között kezdődhet meg Ukrajna újjáépítése, a beruházások, az az egy nagyon bonyolult kérdés, és elsősorban katonai és politikai kockázatai vannak.

[00:09:13]Tehát amí a háború tart, addig nehéz elképzelni, hogy érdemi változás lép kezdődjik.

[00:09:21]Viszont elemzőnk arra hívják fel a figyelmet, hogy amint rendeződik a helyzet, befejeződik a háború, vagy nyugvópontra jut, és valójában a gyakorlatban elkezdődhet az ország újjáépítése, akkor az első évek egész pontosan az első öt év lesz a meghatározó, és ilyen szempontból nagyon kritikus.

[00:09:42]És az első öt évben legalább 360 milliárd dollárra lehet szüksége Ukrajnának.

[00:09:47]De hogy kik ruháznak be ennyi pénzt és milyen feltételekkel?

[00:09:49]Na, ez a fogas kérdés, mert ugye most amíg tart a háború és jönnek a hitelek, ugye például ugye a legfrissebb a 90 milliárdos közös EUs hadikölcsön, hát ezzel Ukrajna úgy van, illetve hát amikor megszavazták az EU-ban, azzal számolnak, hogy majd egy esetleges orosz reparációból, kártérítésből fizetik, vagy ha nem, akkor a befagyasztott orosz vagyonból, de nem Ukrajnának lesz ezzel gondja.

[00:10:14]Viszont ezek a ezeket a beruházásokat nyilván akár állami, akár magántőkéről beszélünk, csak úgy érkezhet Ukrajnába, ha erre garancia van, hogy azt meg is kapják, a pénzüket vissza is kapják, hiszen a gazdaság, a magátőke, a piacok ilyen kockázat mellett nem ruháznak be Ukrajnába.

[00:10:31]Márpedig a politika instabilitás az még a háború után is egész biztosan sokáig fenn marad Ukrajnában, hiszen a háború előtt is egy nagyon ingatag politikai környezet volt, és a pénzekről, beruházásokról újjáépítésről beszélünk, akkor ez hatványozottan igaz.

[00:10:48]Továbbá a grivnya erőteljes mozgásai, a valutaárfolyamok is alapjaiban határozhatják meg a befektetőknek a a kedvét vagy a rizikóvállalását.

[00:11:02]És még egy csomó olyan szempont van, például a munkaerő, hogy egyáltalán holn lesz munkáskéz?

[00:11:06]Külföldről hoznak be mikránsokat, vagy hazacsábítják az ukrán menekülteket.

[00:11:10]Nem mindegy, hogy mennyit fizetnek majd.

[00:11:12]Nyilván a külföldi tőke abban ezt érdekelt, hogy minél kevesebbe kerüljön az ukrán munkaerő, viszont ha kevés pénzt adnak az ukrán menekültek, nem jönnek haza.

[00:11:21]Az garantált, akkor ázsiai afrikai országokból kell keresni munkaerőt, hiszen abból jelenleg is hiány van.

[00:11:27]És még hosszasan hosszasan lehetne sorolni ezt a témát és ezzel összefüggő adatokat.

[00:11:33]Talán még egy mondat végére, hogy ukrajnai jellemzők szerint jelenleg, ha holnaptól jöhetne a magántőke beruházási újjáépítési célból, akkor jelenleg a piacokon csak 2 milliárd dollárt tudnának erre a célra fordítani, miközben az előbb ugye alapvetően 360 milliárd dollárral számolnak az első öt évben.

[00:11:54]Tehát nagy kérdés, hogy az újjáépítésre is kik és hogyan szállnak be, milyen rizikófaktorok mellett.

[00:12:03]És hát Ukrajna ebből mit tud, mit tud ebből learatni?

[00:12:08]Mit Ukrajna számára mi lesz ebből kedvező?

[00:12:11]Mert ugye a külföldi befektetéseknek az a természete, hogy elsősorban a saját jól megfontolt piaci és pénzügyi érdeke fogják nézni, nem pedig feltétlenül azt, ami Ukrajnának, az itt élő embereknek kedve.

[00:12:27]Gyuri, nagyon szépen köszönjük az értékes információkat.

[00:12:33]Ha már helyreállítás, a csernovli beton szarkofága, az atomerőművet védő betonskofág, tudjuk, hogy sérülést szenvedett egy orosz dróntámadás miatt, az Egyesült Államok 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy ezt helyreállítsák.

[00:12:48]Egyébként 500 millió dollár a teljes helyreállítás költsége.

[00:12:52]Mekkora ez a ez a sérülés?

[00:12:54]Nyilván egész Európát foglalkoztatja ezt.

[00:12:57]Nemrég volt a 40.

[00:12:57]évfordulója egyébként a csernobili atomerőműkatasztrófájának.

[00:13:03]Szóval milyen sérülésről van szó és a helyreállítás hogy áll?

[00:13:08]Hát a helyreás még nem kezdődött el.

[00:13:10]Tehát ugye alapvetően volt egy korábban egy régi szarkofág, ami repetezni kezdett, tehát azt azt alapvetően azt is helyre kell állítani.

[00:13:18]És emellett van egy újabb szarkofág, és a pont abban az új szarkofágban ugye a fölötte van egy dróntalálat érte.

[00:13:27]Alapvetően ezeket még nem kezdték el helyreállítani.

[00:13:28]Egyszerűen azért, mert nincs rá a forrás.

[00:13:32]Milyen veszélyt jelent most ez, hogy ez sérült ez a külső szarkofág?

[00:13:34]Jelent-e veszélyt sugárzás szempontjából?

[00:13:39]Hát alapvetően sugárzást nyilván jelent, de nem nagy sugárzásról beszélünk.

[00:13:44]Egyszerűen azért, mert alapvetően nem arról van szó, hogy teljesen nyitva van az egész tér, hanem alapvetően a szakértők azzal számolnak, hogy itt ha mondjuk egy éven belül, két éven belül nem fog történni a hely a teljes helyreállítás, akkor alapvetően a szerkezet nem fogja végigtartani, és akkor akkor nyilván sokkal nagyobb probléma lesz, mert egyszerűen be fog esni.

[00:14:06]Tehát azt meg kell oldani minél hamarabb.

[00:14:11]stratégiai védelmet ellátó orosz hajókat támadott meg az ukrán haditengerészet.

[00:14:18]Az ukrán haditengerészet közleményében bejelentette, hogy az éjszaka folyamán támadást hajtott végre a kertsi híd védelmét ellátó orosz hajók ellen.

[00:14:24]Az ukrán haditengerészet szerint egy FSB határőrségi járőrhajó és egy gracsonok osztályú hajó volt a célpont.

[00:14:32]Kiev állítása szerint ezek a hajók, amelyeket az Oroszországot az annektált Krífélszigettel összekötő híd biztonságának biztosítására és a szabotsok megakadályozására használtak, emberveszteségeket szenvedtek.

[00:14:46]A veszteségek mértékét azonban nem közölték.

[00:14:50]Az orosz hatóságok egyelőre nem kommentálták ezeket az információkat.

[00:14:58]Nyilván Ukrajnának az egyik legnagyobb fájdalma az, hogy elveszítette a klímfélszigetet, hogy Oroszország annektálta ezt.

[00:15:04]Mi a mi volt a cél ezzel, hogy az ukrán hadi tengerészet most megtámadta azokat a hajókat, amelyek a a félszigetet Oroszországgal összekötő hidat védik?

[00:15:15]Hát az ilyenfajta támadások alapvetően azért történnek, mert mondjuk úgy, hogy ha van erre lehetőség, akkor miért ne?

[00:15:24]Tehát, hogy alapvetően az ilyen támadások azért történnek, hogy Oroszországnak fájon, de nem a híd visszaszerzésen volt itt a cél, vagy az lehet cél egyáltalán?

[00:15:32]Hát a cél célként lehet a mésziget visszaszerzés.

[00:15:35]Igen.

[00:15:35]Alapvetően a célként lehet, de nyilvánvalóan ez nem reális és alapvetően a híd lerombolása se reális a lehetőség.

[00:15:42]egyébként ha visszaemlékeztünk, akkor 2023-ban voltak a támadások, rakétatámadások is a híd ellen, de alapvetően a híd úgy épült, hogy hát ezeket azért nem rakétákkal nem lehet csak úgy szétbombázni, tehát sokkal sokkal több eszközre van szüksége.

[00:16:00]Ezeknek a támadásoknak inkább ilyen szimbolikus meg politikai céljai vannak, mints sem a katonai célpontjai.

[00:16:05]Ögyhogy nagyjából látni fogunk még ilyenetek.

[00:16:11]Tehát katonai szempontból nyilván nincs sok értelme.

[00:16:14]Az ukrán haditengerészet másút is aktív volt.

[00:16:16]Bejelentették, hogy egy kameróni lobogó alatt közlekedő orosz, illetve kameró lobogó alatt közlekedő, de valószínűleg orosz olajat szállító tankerhajót támadtak meg, amely a fekete tengeren tartózkodott.

[00:16:30]Itt nyilván az orosz árnyékflottanak a visszaszorítása a cél.

[00:16:36]Mennyire sikerül ezt elérni egyébként?

[00:16:38]Akár az ukránoknak, akár tudjuk, hogy a briteknek is vannak ilyen katonai céljai?

[00:16:45]Hát ugye a fekete tengeren részben sikerül, más helyeken nem nagyon.

[00:16:48]Tehát ugye voltak korábban hírek, hogy ott a brittek meg az éztek meg a franciák fogják vizsgálni az orosz a árnyékfotákat, de úgy látszik és azóta ugye nem voltak arró hírek, hogy egyébként hogy állnak ezzel.

[00:17:04]Tehát ne ott nem nagyon sikerül.

[00:17:05]Valószínűleg jogi eszközökkel ezeket nehéz megakadályozni.

[00:17:07]Ugye a Fekete tengeren Ukraesen sikeresen tudja ezeket így ugye hát nyilván ugye katonai célpontnak tekinti és ezeket ugye szokott nem mindig alapvetően amikor van rá lehetőség akkor tengeri drónokkal szoktak ezeket lelőni de most látszik az hogy az oroszok is alapvetően úgy szoktak indítani ezeket a tankerhajókat hogy küldenek valamifajta segítséget tehát valamifajta drónvédelmet ez látszik Az, hogy korábban mondjuk fél vagy fél éve, kilenc hónapja sokkal több ilyen hír volt, hogy az ukránok a lövést indítottak a az árnyékfotta ellen.

[00:17:49]Most sokkal ritkább ezek a hírek.

[00:17:52]Valószínűleg azért, mert alapvetően az ezeknek az árnyék hajók a hajóknak a védelme az az jobban áll, mint mondjuk fél éve.

[00:18:01]Olex Antonnak köszönöm, hogy itt volt és elemzett.

[00:18:03]Köszönöm szépen.

[00:18:03]Ég önnök pedig ne menjenek messzire.

[00:18:05]A 13 órai hírek után folytatódik a láncreakció.

[00:18:09]És beszélünk majd arról, hogy bár az Egyesült Államok nagyon komoly blokád alávont a Hormozi szorost, hogy Iránt megbüntesse, de úgy látszik, hogy Iránnak segítsége érkezik Pakisztán részéről, hogy mégiscsak eljuttassa az áruit.

[00:18:26]Aztán beszélünk majd arról is, hogy nagyot romlott a az Euroövezet gazdasági hangulata.

[00:18:31]Toldi Ottó és Sebescén Géza lesznek a vendégeim.

[00:18:36]Tartsanak majd velünk akkor is.

[00:18:54]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:18:56]Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója és Sebescsén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.

[00:19:06]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásokat.

[00:19:08]Köszönjük szépen.

[00:19:09]Most pedig nézzük meg, hogy milyen hatással van az iráni háború az Euroövezet gazdaságára.

[00:19:16]Az eurovezet gazdasági hangulata áprilisban a bártnál nagyobb mértékben romlott és három és fél éves mélypontra süllyedt, mivel a közelkeleti konfliktus negatívan hat a szolgáltatási szektorra, miközben az infláció emelkedik, derül ki a szerdán közétett adatokból.

[00:19:30]A héten végzett felmérések első rálátást nyújtanak az amerikai izraeli háború Irán ellen gyakorolt hatására, a monetáris blokk gazdaságára, ahol a gazdasági aktivitás visszaesése és az inflációs nyomás megnehezíti az Európai Központi Bank feladatát.

[00:19:46]Az európai gyárakkapacitás kihasználtságára vonatkozó statisztikák pedig azt mutatják, hogy a legtöbb vállalott csoport gyárai a covid előtti időszakhoz képest lassítottak a tempón.

[00:19:57]Néhányuk helyzete különösen riasztó.

[00:20:00]Úgy tűnik, egyetlen történelmi óriás vállalatnak sikerült fenntartania a 2019-es szintet anélkül, hogy gyárat zárt volna be.

[00:20:08]De mivel a statisztikák 2024 végéig terjednek, azóta valószínűleg változások történtek az Egyesült Államokba irányuló vámok miatt.

[00:20:20]Amikor ezeket az adatokat nézzük, hogy az euróvezet gazdasági hangulat a három és fél éves mélypontra süllyedt, hogy a kapacitás kihasználtsága a gyáraknak visszaesett, mekkora a baj?

[00:20:34]Nagyon nagy a baj, és tegyük hozzá azt, hogy három és fél évvel ezelőtt se voltak ezek a mutatók kiválóak, tehát a rossz mutatók romlottak még tovább.

[00:20:41]Ez a helyzet sajnos.

[00:20:44]És hát gyakorlatilag minden mutató negatív irányba mozog, az infláció növekszik, a várakozások a gazdasággal kapcsolatosan azok romlanak, a kapacitás kihasználtságok azok rosszak, sőt hát negatív trendben mozognak és alapvetően ugye a stakfláció veszélye lebeg Európa felett, ami azt jelenti, hogy egyszer magas infláció és egy rossz gazdasági dinamika lesz az, ami nagy esélye jellemzi majd az európai gazdaságot.

[00:21:11]Ugye mind a kettőnek konkrétan komoly kapcsolata van a közelkeleti válsággal, hiszen a magas energiaár az inflációt is okoz, de egyben az egész gazdaságban is a fogyasztás mennyiségét is csökkenti.

[00:21:23]Az európai modell az mindig is az volt, hogy importált energiával, importált biztonságpolitikával, hiszen a NATO-ban azért nem Európa volt a legfontosabb szereplő, nem mi raktuk bele eddig a nagy pénzeket.

[00:21:36]Egy ilyen helyzetben exportorientált gazdaságot vittünk.

[00:21:39]Most viszont azt látjuk, hogy drága az energia.

[00:21:43]Ráadásul ami olcsó lett volna, sajnos Európai Unió az saját maga ezekről lemondott.

[00:21:48]Ugye beszéljünk az orosz energiahordozókról vagy akár az atomenergiáról, amit leépítettek a németek.

[00:21:54]Sajnos ugyanúgy nem működik az se, hogy az európai gazdaság exportálni tudjon, hiszen a vámháborús időszak részben Amerikával, részben Kínával is ezt megátolja.

[00:22:06]Tehát ez se működik.

[00:22:06]és a biztonságpolitikában nekünk kell most befektetni.

[00:22:11]Tehát egész eddig azok a pénzek, amik mehettek esetleg fogyasztásra vagy ipari beruházásokra, azok most a védelemgazdaságba fognak menni.

[00:22:20]Ez mind a három, ez negatív hír.

[00:22:22]Tehát eddig se volt egy jó helyzetünk sajnos, de nyilván a közelkeleti konfliktus az energiaárakat tovább növeli, mivel Európa az komolyan rászorul az importelt energiára, ez tovább rontja az Európai Uni helyzetét.

[00:22:34]Ugye mindannyian megtapasztaltuk azt, hogy a koronavírus járvány hogyan alakította át az életünket a a mindennapjainkat, nem mehettünk oda, ahova akartunk.

[00:22:42]Megjelentek új fogalmak, és Németország esetében egy érdekes megfigyelést tettek, hogy az energiaválság, hogy alakítja át a mindennapokat, a nyelvet, magát.

[00:22:54]megjelentek speciális szavak, gázárfékezés, energiaszegénység, fázás a béke érdekében.

[00:23:01]Amit én úgy értelmezek, hogy azt mondják, azt mondták a német lakosoknak, hogy inkább fázzunk, de nem veszünk fosszilis energiahordozókat Oroszországtól, mert akkor tápláljuk a gonosz orosz hadigépezetet.

[00:23:15]Ugye, hogy azért válaszolok erre és megígérem, de hogy egy kicsit folytassam a Géza által felvetett gondolatokat, ugye 50-60%-kal nőtt az energiaár az Európai Unióban ezek a nagykereskedelmi árak, ami azt jelenti, hogy az infláció az az lehet ez megdobhatja az inflációt akár úgy is, hogy 5-6%-ra emelkedik az infláció, ugye körülbelül 10% az inflációs kosárban az energia, ugye ebben a helyzetben kialakul egy egy jövőbe vetett hit.

[00:23:43]Nagyrészt ezek a gazdasági várakozások, hogy ugye, hogy azon alapulnak, hogy az infláció néz ki hosszabb távon.

[00:23:50]És ugye arról sokat beszéltünk ebben a műsorban, hogy nem fog gyorsan begyógyulni a hormoziszoros problématikája által ejtett seb, mert ott az energetikai infrastruktúra sérült meg, a az alapvető energetikai infrastruktúra.

[00:24:03]Ezért ilyenkor a vállalkozások lemondják szép, elállnak a beruházási tervektől, a fejlesztési tervektől szépen, mert nem tudják, mi jön.

[00:24:12]Ebből le ebből lehet két Így van.

[00:24:15]Ebből lehet két számjegyű infláció is, hogyha a multiplikátor hatásokat majd még hozzá hozzávesszük.

[00:24:19]És ugye ebben a helyzetben, hogy visszatérjek a kérdésre is, ugye a ahelyett, hogy az Európai Unió kínálatnövelő intézkedéseket tenne, tehát abba az irányba haladnának az intézkedései, hogy több legyen a kőolaj, több legyen az LNG, több legyen a kerozin, akárhogy oldja meg.

[00:24:39]Látjuk, hogy Amerika nem szívbajos, tehát ő az orosz kőolajat is elengedte, az kiengedte a szankciók, de még az iránit is, az venezuelait is.

[00:24:48]Tegyen drasztikus lépéseket annak az irányba, hogy nőjön a kínálat, és ezzel szorítsa lefelé az árakat.

[00:24:55]Ehelyett életvezetési tanácsokat kapunk a él, tehát tehát a a napi rutinunk, hogy gyanít.

[00:25:02]Ez már a háború a a háborúval kapcsolatban is így volt, hogy hogy ilyen pakkot készítsenek, az túlélő pakkot, hogyha elérne a háború.

[00:25:08]Igen.

[00:25:10]Hány percig zuhanyozzunk?

[00:25:10]Használjunk ehhez dörzskefét, vagy mivel tudjuk hatékonyabbá tenni a zuhanyzásunkat, és az hány perc legyen, akkor próbáljunk meg otthonról dolgozni.

[00:25:20]Magyarázzuk meg a főnökünk, főnökünknek, aki inkább azt szeretné, ha bent lennék, és látná, hogy mit csinálunk.

[00:25:27]Ahhoz képest magyarázzuk meg, hogy milyen jó nekünk otthonról dolgozni, hogy vezessünk mi lassabban, tehát állandóan minket szemléletformában.

[00:25:37]Neked nem kell autóba ülni, ha otthon dolgozni.

[00:25:39]Ő eu állampolgár fogyasztó kicsi állampolgárka aztán a kicsi állampolgárkának ha egyszer kinyílna a szem akkor szavazópolgárként ezt mind érvényesítené de ránk van hárítva a felelősség hogy mi viselkedjünk jól tegyük hátra a kezünket zuhanyozzunk keveset és akkor hátha megúszuk az Európai Unió úgy gondolja hogy neki semmi tennivalója nincs tehát fogyasszunk kevesebbet áthállítják a problémát az emberek az egyszerű lakosokra egyébként szegények azért magyarázzák azt persze Mert magasak lesznek az árak.

[00:26:09]Az emberek nem fog a lakossági árak ugye nálunk ott nincs rezsolitika meg nincs rezsivédelem.

[00:26:15]Tehát piaci árat fizetnek és eleve megy fölfelé.

[00:26:18]Tehát elmagyarázzák nekik, hogy ezzel a hazájukat szolgálják.

[00:26:21]Csak hogy mit szolgálnak ezzel?

[00:26:22]a multikat, mert ugye ők azt javasolják, hogy az az energiaáraknak minden tagország és Magyarországot is most már ebből a szempontból revolverezik, hogy csökkentsük a járuléki adót, a jár a az adótartalmát az üzemanyagoknak meg az energiának.

[00:26:39]Úgy próbáljuk védeni az árakat, de az mit jelent?

[00:26:41]hogy az állam elveszti a bevételeit az adójövedelmekből, nem tudja finanszírozni a másodlagos gazdaságot, érd egészségügy oktatás satöbbi satöbbi.

[00:26:53]De a az multik haszna, mert maga az üzemanyagár, az szépen megy a multikhoz.

[00:26:58]A védettár, ami Magyarországon még egyelőre van, ugye ott az adótartalom megmarad, tehát az állampolgárok megkapják-e ezeket a szolgáltatásokat változatlanul, viszont a multiknak csökken a haszna.

[00:27:08]Ez a nem mindegy.

[00:27:08]És ugye azt nagyon jól tudjuk, hogy ki a Brüsszel Brüsszel, tehát ki a ki a bizottság, ugye, hogy a a multiknak meg a nagy cégeknek az érdekeit képviseli a lakosokkal szemben.

[00:27:20]Na, ha már erről beszélünk, hogy az uniós állampolgárokat milyen hátrányok meg kihívások érik, hogy hogy nem éppen május 1jén a munka ünnepén döntöttek úgy Franciaországban, hogy 15%-kal emelik a gázárakat.

[00:27:34]Erről egyébként nekem a biztos emlékeztek rá még a 2000-es években az MSZV-s politikusok mondták, hogy még egyszer mondom, hogy nem lesz gázik, Lendva Ildikó nem lesz gázárem MSZP-s frakcióvezetőként és szótagolva is elmondtam, mert Orbán Viktor nem értette, hogy nem hitte el és akkor szótagolva is.

[00:27:55]Na hát most a lehet, hogy a franciáknak is szótagolták, mégis 15%-os gázáremeléssel néznek szemben.

[00:28:02]Így van.

[00:28:02]És azért tegyük ehhez hozzá, hogy azért a francia energia polititikai modelle az jobb volt, mint mondjuk a német, hiszen a franciáknál az energiának egy jelentős részét atomerőművek szolgáltatják.

[00:28:12]Ezt nem befolyásolja se a közelkeleti konfliktus, se az orosz-ukrán háború, se az elhibázott szankciós politikája az EU-nak.

[00:28:21]Tehát a belső elektromos áram termelésük az rendő volt, sőt exportáltak egyébként más országokban, szemben a németekkel, akik mindent elrontottak, hiszen ugye leépítették az elektrom a az atomerőműveket, ugye fölrobbant, arról nem tehettek ők, de ugye fölrobbant az északi áramlat vezeték, és most már egyébként az olajról is le kell majd mondaniuk.

[00:28:43]Tehát az olcsó orosz olajról.

[00:28:43]Tehát azt láthatjuk, hogy a franciának, akiknek egy jobb energiapolitikájuk volt, mint a németeknek, még ők is ezeket a terheket kénytelenek átháíteni.

[00:28:51]Valóban, ahogy ezt Ottó szépen elmondta a lakosságra.

[00:28:57]Részben egyébként, hogy mondjam, nem nagyon tud mást csinálni az Európai Unió, mert olyan külső hatások vannak egy energiaimportőr országnak vagy régiónak, az energiár növekedése mindenképp veszteséget okoz.

[00:29:06]Tehát ezt a veszteséget valakinek el kell viselnie, de sajnos itt két dolgot hozzá kell tenni.

[00:29:12]Voltak elhibázott uniós döntések is, például levállás az orosz olajról és gázról, aminek a költségeit szintén tovább hárítják a napnak a végén a fogyasztókra, akik egyébként kiváló tanítványok.

[00:29:23]Nekem Németországban volt két gyerekem is csereprogram keretében.

[00:29:28]Hát ott valóban az van, hogy hetente egyszer fürdenek az emberek, és nem nagyon fűtik fel a lakásukat.

[00:29:31]Mikor nálunk voltak, mindig megkérdezték egy hét után, hogy fürődhetnek-e már?

[00:29:35]Meg ugye másnak mondtuk már neki, hogy most már jó lenne, hogyha bevennének a a fürdőszobába.

[00:29:40]Tehát tényleg az van, hogy valóban ez nem egy egész és ez nyugat-Európa.

[00:29:44]És ez nyugat-Európa.

[00:29:44]Nem is gondoltuk volna, mikor gyerek voltam, akkor kicsit más volt a a leányzónak a fekvése.

[00:29:49]Máshogy néztünk mi a németekre, és ők csodálkoztak inkább azonnal, hogy mi milyen szokásokat veszünk esetleg föl.

[00:29:56]De valóban ez a probléma, hogy rossz döntések születnek.

[00:29:58]részben a virágpiaci folyamatok se kedvezők az Európai Uniónak, mert nyilván egy energiárnövekedés, ami egy közelkeleti konfliktus, ami egy orosz-ukrán krízis, ezt hozza magával, azok azok nekünk rossz hírek, de nem ezeknek kéne lenni a helyes lépéseknek.

[00:30:12]De úgy tűnik egyébként, hogy Brüsszelt mindez egyáltalán nem érdekli, merthogy most olyan döntést fontolgatnak, hogy az energiaválság őket arra sarkalja, hogy akkor most minél hamarabb is azonnal váljunk le a fosszilis energiahordozókra, illetve állítsuk át teljesen a megújulókra a a stratégiánkat.

[00:30:32]Tehát ez a konzekvencia, ami azt jelenti, hogy a a lakosok valószínűleg még többet fognak fizetni, még kevesebbet fognak zuhanyozni, és még inkább el kell őket küldeni, mert szaguk lesz.

[00:30:44]Nem, akkor fognak zuhanyozni, amikor süt a nap, vagy fúj a szél.

[00:30:46]Egyébként meg tilos lesz.

[00:30:48]Na mindegy.

[00:30:48]Tehát erről is nagyon sokat beszélgettünk már ebben a ebben a műsorban, hogy ugye próbáljuk itt megfejteni, hogy mi a mi mi az Európai Uniós szankcióknak az értelme, mert az, hogy az orosz energiaexportból származó bevételeket csökkens, az nem jött össze.

[00:31:06]Nagyon nem.

[00:31:06]Nagyon nem, mert minden ilyen magasáras időszakban, tehát ma most az orosz kőolaj hordónkénti jár a 120 dollár.

[00:31:17]A az a európai brend az 95, az észak-amerikai VT az meg 93.

[00:31:24]Azért, mert a világ onnan akar venni, ahol kockázatmentesen eljön szépen a az ő finomítóikba az olaj, és tengeri szállítással megoldják, akár körbemenek az északie jeges tengeren és úgy veszik meg 120 dollárért, sokkal drágábban az orosz olaj, mert kockázatmentesen jön.

[00:31:43]megfizetik ezt a felárat, és ezt az oroszok kihasználják.

[00:31:45]Csak a hormóziszorosnak a problémájából eddig körülbelül olyan 10 milliárd euró plusz hasna van az oroszoknak, és ha még egy hónapig itt marad, így marad, akkor 35 milliárd lesz.

[00:31:55]Tehát próbálja az ember megfejteni, hogy miért szankciók.

[00:31:57]És akkor a válasz én szerintem az, hogy azért, hogy az orosz a hosszú távon olcsó orosz energiát kiszorítsák a piacról, hiszen ha nem lesz orosz, az LNG jó drága lesz, meg vagy lesz, vagy nem lesz, és a magasáras környezetben már be tud jönni úgy a megújuló, hogy azt azt tehát piacképes lesz, hiszen nem kell támogatni, mert ha támogatja az állam, ugye azt az állam fizeti, de ki fizeti meg majd az a megújló energia sokkal drágább árát az állampolgár meg a fogyasztó.

[00:32:32]Megint ugyanerről beszélünk.

[00:32:34]A cégek nyernek, az állampolgár meg fizet.

[00:32:39]Na, olyan sokat beszéltünk a Hormuszorossal, úgyhogy a szorosról, úgyhogy folytassuk most ezzel.

[00:32:42]Ugye az USA blokád alá helyezte itt a az iráni kikötőket, de úgy látszik, hogy Irán nem várt helyről segítséget kap.

[00:32:54]Pakisztán engedélyezte Iránnak, hogy harmadik országokból származó árukat új útvonalakon keresztül, a pakisztáni területen keresztül importáljon, hogy így felszámolhassa a pakisztáni kikötőkben rekedt Iránba tartó több 1000er konténerből álló felhalmozódott hátralékot.

[00:33:08]Közölték hivatalos források a héten, miközben az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek megzavarják a globális hajózási útvonalakat.

[00:33:15]A megállapodás értelmében az árukat hat kijelő tranzit útvonalon szállítják Iránba, amelyek Karacsit, Portquvaimót és Guvadát kötik össze Pakisztán délnyugati Iránnal határos Belugsisztán tartományával.

[00:33:31]A fejleményeket jól ismerő pakisztáni magasrangú tisztviselő szerint a kereskedelmi minisztérium értesítése egy 2008-as Iszlabad és Teherán közötti megállapodáson alapul, amely lehetővé teszi áruk és utasok közúti szállítását.

[00:33:46]Elmondta, hogy Irán eddig nem élt ezzel a lehetőséggel, mivel kereskedelmi forgalmát saját kikötőin keresztül bonyolította.

[00:33:51]A jelenlegi regionális feszültségek miatt azonban Iránnak szüksége lett a pakisztáni kikötőkre, mivel a hajók az iránba tartó konténereket Karacsi kikötőiben rakották ki.

[00:34:04]hat olyan útvonalat is kínált Pakisztán Iránnak a szárazföldön, amely által Irán ki tudja játszani a blokádot, tehát hozzá tud jutni az árukhoz, amelyekhez eddig a az amerikai blokád miatt nem tudott semmit sem ér, akkor majd ez az amerikai blokád ezek szerint kijátsszák.

[00:34:23]Sajnos a szankciók kijátszásának komoly gyakorlata és elmérete is van.

[00:34:26]Kuba Észak-Korea azt évtizedek óta műveli, csinálja, és az Oroszország is elég régóta benne van ebben a világban.

[00:34:34]És hát nyilván azok az országok, akik szankciót kapnak, tanulnak egymástól, tanulnak azoktól az országoktól, akik szintén kaptak szankciókat.

[00:34:41]A szankció soha nem tud tökéletesen működni.

[00:34:44]Tehát nyilván mindig vannak kiskapuk, mindig vannak megoldások, de ezek olyanok lesznek, ahogy Ottó ez szépen bemutatta, hogy néha egy fél kontinenst körbe kell hajózni, csak azért, hogy meg lehessen kerülni egy szankciót.

[00:34:57]Ez nem jó sem környezetvédelmi szempontból, sem költségszempontból.

[00:35:00]Tehát valóban lesznek emiatt károk.

[00:35:03]az érintett szankció gazdaság is fog károkat szenvedni, mert nehezebb lesznek eladni az árúit sok áru tekintetében, meg alapanyag tekintetében.

[00:35:11]Esetleg olcsóbb árat fog kapni, mint kapott a szankció előtt.

[00:35:16]De nem fogja ez leállítani egyébként azt, hogy értékesítsenek.

[00:35:18]A piac mini megtalálja azokat a csatornákat, ahol tud eladni, tud értékesíteni, hiszen nagyon komoly üzleti érdekek vannak emögött.

[00:35:25]És a napnak a végén sokszor egyébként a fogyasztó, a vevő, a vásárló az a aki a magasabb árak formájában, és ezáltal egyébként a gazdaság a infláció formájában ki fogja fizetni ezeket a magasabb árakat.

[00:35:37]És ezért tegyünk hozzá még egy pontot ehhez, amivel összeköthetjük ezt az előző témával.

[00:35:43]Ugye mi fog következni az inflációból?

[00:35:46]Kamatemelés.

[00:35:46]Hiszen hogyha magasabb az árak növekedési üteme, akkor a központi banknak kutya kötelessége küzdeni az infláció ellen kamatokat emelni.

[00:35:53]Ami miért probléma, hogyha az európai gazdaságot nézzük, a cégeknek nem csak magas energiárat kell majd fizetni, nem csak a vámháborútnak a negatív következményével kell megküzdeniük, hanem avval is meg kell küzdeniük, hogy sokkal drágább lesz a finanszírozás, ugye a hitelági finanszírozása a cégeiknek, de egyébként a fogyasztóiknál is drágább lesz a hitel.

[00:36:11]Tehát mondjuk, hogyha az európai autóipart nézzük, ami nagyon sok tényező által van statúba szorítva, többek között a nagyon versenyképes kínai, nagyon olcsó elektromos autók miatt is, de egyébként az amerikai termelés szintén, vagy ha nézzük a Stelantis az Európá csökkentette a termelést, Amerikában pedig növelte.

[00:36:28]Tehát rengeteg negatív faktor van, de itt van még plusz egy negatív faktor.

[00:36:31]Az európai fogyasztók se tudnak annyira autót venni, ha drágább lesz a hitel, hiszen autót általában tipikus fogyasztó vagy a fogyasztók 60%-a az hitelből szokott vásárolni.

[00:36:38]És hát nagy kérdés, hogy hogy az energiaválság meddig gyűrűzik és és tovább gyűrűzik Európában, és hogy mikor lehet ebből kilábalni, merthogy az iráni elnök azt mondta, hogy kudarcra van ítélve az amerikai blokád, most már így nagy szájjal mondják, mert majd úgy is elszállítjuk Pakisztánon keresztül, vagy eljut hozzánk annak, aminek kell.

[00:36:58]A blokád marad, ha az olaj nem jön ki, Európa és a többi kontinens pedig rajta veszít ezen az egészen.

[00:37:08]Így van.

[00:37:08]Egyébként ez meg megint azt kell mondjam, nem szívesen teszem, hogy hogy nem akarok dicsérő szót mondani, de volt ráció az iráni és a pakisztáni kooperációban, mert ami Iránnak kell, mert Irán nagyon függ a hormoni szoros nyitvatartásától, hiszen gyógyszer élelmiszer egy csomó mindenben nem önellátó.

[00:37:29]Ez be tud jönni szárazföldi úton, de a kőolaj meg az LNG nem tud kimenni, ugyanis nincs az a mennyiségű vasúti tartálykocsi, amivel ezeket a több 100000 tnás olajtankereket bezállított kőolajat meg LNG-t át lehetne vinni.

[00:37:45]Meg meg nincs is olyan nagyon sok LNG szállító tartálykocsi.

[00:37:49]Tehát ez lehetetlen.

[00:37:49]Ami a nyugatnak fontos, az továbbra is áll szépen a hormony szorosba.

[00:37:53]Ami Iránnak fontos, ami szállítható közúton vagy vasúton, az szépen bemegy Iránnak.

[00:37:58]Tehát ez ez az egyik dolog.

[00:38:01]Ugyanakkor tehát tehát Irán megint lépett egy kreatívot.

[00:38:07]Lehet, hogy erre nem számított megint a nyugad pedig és Dál.

[00:38:11]Mind a két félnek nagyon-nagyon fontos lenne, hogy minél hamarabb vége legyen a balhénak.

[00:38:15]A Amerikában ezt is sokat beszük.

[00:38:17]Most már 35%-os az üzemanyagáremelkedés Amerikában, ami fizikailag nem függ a hormozis szorostól, csak egyszerűen a világpiaci árak emelkedése miatt.

[00:38:28]novemberben középidős választások lesznek.

[00:38:30]Ha Trump ezt nem tudja rendezni ezt a helyzetet, hogy azóta meg hogy a hogy megnyugtatóan addig lecsökkenjen az energiaár, akkor az azt eredményezheti, hogy elveszti ezt a választást és bénak kacsaként ül a ciklus a második felében, hogy semmilyen rendelkezést a kongresszus meg a szenátus nem fog elfogadni.

[00:38:51]Azért azért nem jó Iránnak sem, ha a hormoneszoros zárva marad, mert a bevételeinek a 80%-a a a saját kőolaj exportjától függ, amit nagyrészt Kínába megy, de az többi arab országot a Perzsalbőlbe viszonteladóként adja el egyébként az iráni kőolaj simán.

[00:39:09]Tehát ebből van a bevételük 80%-a.

[00:39:11]Igazából nekik se túl jó ez így marad, csak most már a, hogy mondjam, majdnem csúnyát mondtam, hogy mit méregetnek össze.

[00:39:20]Tehát ezt most már le kéne állítani és meg kéne egyezni, mert ami van, az senkinek nem jó.

[00:39:25]Én sokáig abban bíztam, hogy ez a logika működik, és meg fognak egyezni, de egyre több műsor telik el, és nem nem történik semmi igazából.

[00:39:34]Hát most nemzetközi koalíciót akarnak létrehozni a a hormonszoros felszabadítására.

[00:39:39]Ugye Donald Trump felszólította az európai vezetőket korábban, hogy jöjjenek oda és vigyék el az olajukat, ha akarják, ha nem akarják, hogy hogy az Európai Unió és polgárai rajta veszítsenek ezen az egészen, akkor Macronék azt mondták, hogy nem megyünk, ez a ti háborútok.

[00:39:56]De most meg azt mondják, hogy valamit tenni kell.

[00:39:59]Így van.

[00:39:59]Azért fontos azt látni, hogy kinek érdeke egy ilyen nemzetközi koalíció.

[00:40:03]Nyilván az USÁnak most egyértelműen érdeke, hasonlóan ahhoz, amikor az Európai Unió akart egy koalíciót létrehozni az orosz energiahordozók elleni szankciók érdekében.

[00:40:14]Mind a kettő arról szól, van egy célja az adott hatalomnak, és hát minél többen beállnak mellé, az neki egy jó hír.

[00:40:20]De minek érd miért lenne érdeke bárkinek beállni egy ilyen koalícióba, amikor egyébként ő kereskedhetne minden szereplővel, hogyha nem választ egyértelműen oldalt?

[00:40:29]Tehát miért sikelt itt a motiváció más szereplőknél?

[00:40:31]Az USÁnak miért érdeke, ez világos?

[00:40:33]Más szereplőknek miért érdekel ebbe a kollícióba belépni?

[00:40:37]Az kevésbé világos.

[00:40:39]Vagy mondhatnám, hogy az egyértelműen inkább nem a válasz, hogy itt nem annyira érdekeltek belépni a koalíció.

[00:40:44]Nem csoda, hogy nem is nagyon igyekeznek, hogy belépjenek.

[00:40:46]És azért tegyük hozzá, hogy egy a forgalom újraindítása az sokkal nehezebb feladat, mint egy blokádnak a fenntartása.

[00:40:55]Blokádnak a fenntartása ugye aknákkal vagy a támadásokkal az nagyon könnyen biztosítható.

[00:41:00]Ahhoz, hogy a szoros meg lehessen nyitni, ahhoz valahogy biztosítani kell azt, hogy semelyik pontján ne érje támadás a hajókat.

[00:41:06]A biztosítótársaságok is elhigyék azt, hogy ez így van, és biztosítsák a hajókat normális biztosítási díjakkal.

[00:41:12]A hajózási társaságok is azt mondják a kapitánynak, hogy menjen át nyugodtan, nem lesz probléma.

[00:41:18]A kapitány se féljen attól, hogy neki fognak menni egy aknának.

[00:41:22]Tehát azért nagyon-nagyon sok dolognak stimelnie kell ahhoz, hogy meginduljon a forgalom.

[00:41:26]Én szerintem ameddig nem fog megállapodni Irán és USA, addig erre minimális esély van, hogy itt komoly forgalom legyen.

[00:41:32]És ez nem csak azért gond, mert így fölmennek majd az olajárak, fölmegy majd a gáznak az ára.

[00:41:37]Ezt láthattuk eddig is.

[00:41:37]Azért is komoly gond, mert a régióban lévő országok azok az élelmiszerset tudják megkapni egyébként máshonnan.

[00:41:42]azért nagyon gond, mert a a műtrágyának fontos alapanyagai onnan jönnek ki egyébként.

[00:41:50]Ha nem lesz rég műtrágy a világban, akkor nem lesz jó a mezőgazdasági termelés.

[00:41:53]Tehát készülhettük a következő élelmiszerán növekedésre.

[00:41:55]Nem csak itt Magyarországon, az egész világban ez mind-mind komoly probléma lesz, nem csak az amerikai választások miatt ezt mindenki meg fogja érezni.

[00:42:02]Ha már a régióbeli országokat említetted, a segíthet az energiaválság csökkentésén az, hogy az Egyesült Alab Emirátusok kilépett az opből, a világ egyik legnagyobb olajkartejéből.

[00:42:12]azzal az indokkal, hogy ők termelni akarnak, mert ugye az OPECen belül visszafogták a termelést, ők termelni akarnak a világ globális olajszükségletének ellátása érdekében.

[00:42:25]Így fogalmaztak.

[00:42:25]Lefele nyomhatja ez az árakat mindenképpen egy komoly szereplő az Egyesült Arab Emiriségek a legtöbb kőolajjal rendelkező országok között van.

[00:42:36]Ö és ugye itt a a nagyon fontos dolog, hogy már érdekes módon máig nagyon nagyon szoros a kapcsol a globális GDP növekedés, tehát globális jövedelemtermelőképesség és az olajár között minél magasabb az olajár, globálisan, annál lassabb a növekedés.

[00:42:56]És ez visszahat a perc röbölbeli országokra, mert hogyha lassú a növekedés, az azt jelenti, hogy kevesebb kőolaj kell.

[00:43:01]Tehát meg kell látni azt a pontot, amikor már nem lehet tovább húzni a a problémát.

[00:43:06]És ezt meglátta az Egyesült Arab Eménységek.

[00:43:10]Most már olyan magas eleve a kőolaj meg az LNG ár, hogy nem szabad tovább emelni, és ezt próbálja letörni.

[00:43:14]Tehát ebbe ebbe a partiba szállt be Egyesült Államokkal meg a többiekkel, akik ebben játszanak, hogy valahogy törjék le ezt a magas árat, mert leáll a növekedés teljesen, és akkor nem kell kőolaj.

[00:43:25]Na, mi meg nem húzhatjuk tovább, hogy szünetre menjünk, aztán azzal folytatjuk, hogy miközben a világ jelentős része szenved az energiaválság miatt, Kína stabil gazdaságot tudhat magáénak.

[00:43:38]tartsanak velünk a szünet után is.

[00:43:57]Folytatódik a láncreakció Toldi Ottóval és Sebescsény Gézával.

[00:43:59]Miközben a világ jelentős része szenved az energiaválság miatt, Kína stabil gazdaságot tudhat magáénak.

[00:44:08]A MIS hétfőn felfelé módosította Kína hitel minősítésének kilátásait, negatívról stabilra emelve azokat, hivatkozva a gazdaság és az államháztartás stabilitására, a tartós belső nyomás, valamint a kereskedelmi és geopolitikai kihívások ellenére.

[00:44:21]A hitelminősítő ügynökség kijelentette, hogy az export növekedése várhatóan lassulni fog, de Kína versenyképessége várhatóan tompítja ezt a lassulást, így a GDP csak fokozatosan csökken majd.

[00:44:33]A kínai ipari nyereség a múlt hónapban a legnagyobb növekedést mutatta az elmúlt hat hónapban, ami egyenetlen fellendülést jelez, amelyet a gyártási szektor erőssége, de a gyenge fogyasztás, az export lassulása, valamint a költségnövekedéssel és a közelkeleti feszültségekkel kapcsolatos növekvő kockázatok jellemeznek.

[00:44:53]A MIS hozzátette, hogy a magas termelékenységű szektorokra összpontosító politikák és a regionális és helyi kormányok adósságának rendezésére irányuló kontrollált megközelítés hozzájárulna a tőkehatékonyság javulásához, még akkor is, ha az államadóság összességében növekszik.

[00:45:15]Mondjuk nekem az az eleve gyanús, amikor egy amerikai hitelminősítő, tehát nyilván Kínával szemben ellenérdekelt hitelminősítő minősíti Kína gazdaságát, meg gazdasági kilátásait.

[00:45:25]Egyébként érdekes, hogy vannak kínai hitelminősítők is, de hát nyilván a nyugati világ sokkal jobban ismeri azokat a hitelminősítőket, amelyeket a nyugati érdekszféra nevelt ki, vagy nevelt föl, és és tart megbízhatónak.

[00:45:42]egyébként érdekes, hogyha megnézzük azt, hogy mi történik Kínában, mert valóban, ahogy ezt a az elemzés is mondta, hogy vannak nagyon komoly belső külső kihívások, belső külső nyomások Kínán.

[00:45:56]Én esetleg egy gondolatot hoznék itt fel, ami nagyon nagy különbséget jelent a kínai modell meg az európai modell között.

[00:46:04]Ugye az Európában mondtuk, hogy komoly kihívások vannak.

[00:46:05]A magas energiár nem jó nekünk.

[00:46:07]Kínának se jó egyébként.

[00:46:10]Kína is importálja az energiát, de ő máshogy áll hozzá.

[00:46:12]Ugye az Ottónak volt egy jó megjegyzése, hogy hiányzik a keresletösztönzés Európában, Kínában nem hiányzik.

[00:46:19]Tehát a kínai kormány az nagyon nagy vonalonan költi a pénzt.

[00:46:23]A kínai bankok is egyébként nagy vonalan tolják bele a pénzt a gazdaságba.

[00:46:27]Sőt, a kínai jegybanknak, a People Bank of Chinának is sokkal kevésbé az infláció menedzselése a feladata, mint egy klasszikus jegybanknak, hanem sokkal inkább a likviditás, a hiteleknek a biztosítása, fenntartása.

[00:46:40]Tehát van egy nagyon aktív gazdaságpolitika Kínában mind fiskális, mind monetáris politika szempontból.

[00:46:47]Tehát mind az állam, mind pedig a jegybank az tolja, ösztönzi a gazdaságot.

[00:46:52]Ennek egyébként a következménye a viszonylag jó gazdasági növekedés.

[00:46:56]Bár azért tegyük hozzá egy még 2010 előtt egy 10% alatti növekedést már katasztrófának értek meg Kínában.

[00:47:03]Most már örülnek, hogyha 5% fölött van a gazdasági növekedésük, ami nyilván innen nézve még mindig irigyésre adokott, de azért ott ez egy kicsit más szengszögből látszódik.

[00:47:12]És az államadósság azért folyamatosan növekszik.

[00:47:14]Tehát egy 20 évvel ezelőtt a kínai államadóság is DP 60% körül volt, most inkább 90% körül van ez az érték.

[00:47:23]Ugye én én az én nem vagyok közgazd, de ami mindig nevetek, hogy olyanok minősítik Kínának a növekedését, akiknek a maga az anyaországa ezeket a nemzetközi hitelminősítőket valahova be lehet egyáltalán sorolni.

[00:47:34]Olyan egy, ha Európához soroljuk, akkor 1,1%-kal nő, ha az UShoz most éppen 1,9.

[00:47:43]Na most ugye a kínai csúcsév ebbe az évtizedbe az 2021 volt, akkor 8,1%-kal nőtt a GDP, most pedig csak 5% környékén van az utóbbi három évben.

[00:47:53]De itt amint fölakadt szerintem a Modiz, az az volt, hogy az amerikai büntetővámok meg az amerikaiakkal való kereskedelmi viták semmilyen módon nem csökkentették a GDP-t.

[00:48:05]Tehát a amit az a hírek, hát persze lehet, hogy a hírek sem voltak föltétlenül mindig hűlyek a valós számokhoz, de de azokat a brutális büntető meg kereskedelmi vámokat, amiket a nyugat bevezetett Kína semmilyen módot nem nem hatott Kínára negatívan a GDP szempontjából, meg az exportképesség szempontjából.

[00:48:23]És ez szerintem ez ezen lehet, hogy ők is meglepődtek, és negatívból pozitív.

[00:48:31]Tehát, hogy lehetne egy 5%-kal növekedő országnak meg hatalmas külkereskedelmi többlettel rendelkező országnak, hogy lehet negatív megítélése?

[00:48:38]Hát a nyugat nem magához méri, mert ugye nálunk olyanok is nagyon pozitívan vannak beárazva a nyugati országok közül, akik messzemenően nem felelnek meg a hasonló kriti.

[00:48:50]Hát ez egy vágyvezérelt vol ilyen vágy vágyvezérelt minősítések ezek.

[00:48:54]Igen, igen.

[00:48:54]Ez ha már erről beszélünk, hogy Kína hol tart az USAhoz, a nyugathoz képest, hát a kínai autóipar kilőtt.

[00:49:01]És ezt jegyezzük meg, hogy évtizedekig ez Németországnak a privilégiuma volt.

[00:49:07]A csúcsmárkák, a prémium autók.

[00:49:10]Ugye volt egy szlogán, német szlogán, a haladás, a technika által, a BMW, a Mercedes.

[00:49:15]És most mára eljutottunk oda, hogy Kina ugye korábban népautókat gyártott, és most ott vagyunk, hogy akár a Bid-T említhetjük, hogy Kína elé került Németországnak.

[00:49:28]És nem csak azért, mert hogy Németország gyárakat zár be lényegében, és fegyver, a fegyveripar veszi át az autóipar helyét, hanem egyszerűen csúcstechnológia megjelent Kínában.

[00:49:41]Ez így van.

[00:49:41]Egy fél mondat még ahhoz, amit Ottó mondott.

[00:49:43]Tehát valóban a Kína megdöbbentően reziliens a vámháborúk ellenére.

[00:49:49]Ezért tegyük hozzá, hogy az elmúlt 20 évben a GDP belüli aránya az exportnak 60%-ról 30% környékére azért lecsökkent.

[00:49:56]Tehát azért látszik az, hogy a kínai modell is, bár egy sokkal nagyobb GDP-hez képest kell 30% körül értéket értelmezni, de azért nyilván kínai modell is azért mérsékkelten tudja a mostani gazdasági helyzetet jól kezelni, hiszen a nemzetközi megőtt a belső fogyasztás és az meg megnőtt.

[00:50:13]Pontosan.

[00:50:13]Így van.

[00:50:14]Így van.

[00:50:14]Így van.

[00:50:14]De az autóipára visszatérő nagyon érdekes fejleményeket látunk, és főleg Kínában egyébként felrobbant a kereset a kínai a helyben gyártott autók iránt, és most már nagyon sok kínai vevő már azt mondja, hogy a kínai autó az számára sokkal jobb minőséget, kategóriát képvisel, mint a top nyugat-európai német gyártók, BMW, Audi vagy Mercedes.

[00:50:36]Ugye részben ez azért van, mert az autó az Kínában egy szórakoztató ipari termékké vált.

[00:50:39]Tehát sokkal fontosabb az, hogy mekkora képernyők vannak be, milyen játékot lehet játszani a gyerekeknek hátul a hátsó ülésen.

[00:50:47]És ebből a kínaiak nagyon jók, nagyon odafigyelnek arra.

[00:50:49]Okos autók lényegé.

[00:50:52]Okosa autók és nagyon odafigyelnek arra, hogy a szoftver fejlesztések azok gyorsak legyenek és gyorsan megjelenének a géppocsíkban a legújabb, a legmodernebb informatikai eszközök.

[00:50:59]A nyugat-európai autógyártók egészen más fókusza gyártanak.

[00:51:03]Ott a műszaki paraméterei az autónak sokkal fontosabbak.

[00:51:08]a vezetés élménye pontosan a megbízhatóság, de úgy látszik a modern fogyasztóknál ez kevésbé fontos, mint az, hogy mennyire jó, mint szórakoztatóipari eszköz az autó.

[00:51:20]Na hát beszéljünk egy kicsit a témakó, gyors témaváltást, de nem is annyira a Malakaszorosról, mertogy arról beszélnek, hogy a kínai csodának ez lehet egy gátja, mertogy a kínai export jelentős része itt a Malakkaszoroson keresztül bonyolódik.

[00:51:37]Viszont hát történetesen az amerikai haditengerészet az ott van a malakkaszorosban rajta tartja a kezét, és hát hogyha úgy dönt, akkor akár be is tehet Kínának.

[00:51:46]betehet.

[00:51:49]Igen.

[00:51:49]Sz szorulásunk van már a a szorosoktól, ugye?

[00:51:52]Ja.

[00:51:52]A hormóz most a malakka.

[00:51:52]Igen.

[00:51:55]Szezi csatorna meg meg a van ugye a perzsa bőnek.

[00:51:57]Sose tudom megegyezni a annak a szorosnak a nevét, ami az az az pedig gyakoroltam.

[00:52:02]Na mindegy.

[00:52:05]Igen.

[00:52:05]És igazából ez ennek az óriási birodalomnak, gazdasági birodalomnak ez egy ez egy nagyon sebezhető pontja, és igazából ezért nem tudott már régebben sem elszakadni az USA-tól olyan szempontból, hogy nem mégis mégis keresi a tárgyalást, mégsem próbálja élezni a a konfliktusokat, mégis próbál megegyezni, mert igazából iszonyatosan sérülékeny.

[00:52:32]Gyakorlatilag egyszer volt türelmem végignézni a térképen azt a sok tucattengeri támaszpontot, meg mindenféle katonai támaszpontot, meg logisztikát, katonai logisztikát, ami körülveszi délkelet-kínának végig a tengerparti részét az USA által, hogy hányszoros gyűrűben vannak ott, amikor japántól kiindulva ott végig abba a délkelet-ázsiai szigetövbe meg országövbe hány amerikai támasztot.

[00:52:58]Ráadásul jegyezzük meg, hogy az USA oda csoportosította a hadászati potenciáját.

[00:53:03]Ugye az orosz ukrán konfliktus ezt vagy Ukrazt szenvedte meg.

[00:53:07]Igen.

[00:53:07]Meg valamennyire azért ők fele, hogy mondjam, egyfajta garanciát vállaltak arra, hogy Tajvan, Tajv ne tudja azért Kína így két nap alatt lerohanni, tehát ott eleve tartalékolnak egy jelentős flotta flottaerőt.

[00:53:18]Tehát gyakorlatilag, ha súlyosbodna a dolog, akkor akkor gyakorlatilag az USA meg tudná folytani jelen pillanatban.

[00:53:27]kereskedelmi alapon ugyanúgy Kínát, mint ahogy annak ide a második világhábor a Japánt.

[00:53:33]Toldi Ottonos Sebesség Gézának köszönöm, hogy itt voltak és beszélgethettünk.

[00:53:38]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm a szerkesztő Ján Kázáspár nevében is.

[00:53:43]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:53:48]Tartsanak velünk holnap is a viszontlátásra.

[00:53:54]เฮ