Láncreakció - Donald Trump szerint Ukrajna katonailag már vereséget szenvedett - HírTV

[00:00:01]Donald Trump szerint Ukrajna katonailag már vereséget szenvedett, valamint újraindultak a tárgyalások Ukrajna jövőjéről, Oroszország pedig tűzszünetet tervez.

[00:00:11]Soha nem látott szintre ért a globális fegyverkezés, és közben Donald Trump kivonná az amerikai csapatokat Németországból, Spanyolországból és Olaszországból is.

[00:00:18]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:20]Erre keressük a választ.

[00:00:22]Köszönti önöket Nádori Teodóra és Udvari Anna.

[00:00:25]Ez a láncreakció.

[00:00:28]És köszöntöm a stúdióban Kis Rajmundat az MCC diplomáciai műhelyének a vezetőjét.

[00:00:44]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:45]Köszönöm, hogy itt lehél.

[00:00:47]Mielőtt azonban még elkezdenénk a beszélgetést, induljunk el onnan, hogy megnézzük jelenleg milyen kilátások vannak egy újabb tűzszünetre Ukrajna és Oroszország között.

[00:00:59]Voladimir Zelensk azonnali egyeztetésre utasította képviselőit Donald Trump stábjával, miután Vladimir Putyin egy konkrét tűzszüneti javaslattal állt elő.

[00:01:08]Az orosz elnök, az amerikai elnökkel folytatott szerdai telefon beszélgetése során egy ideiglenes fegyverszünetet javasolt a május 9i győzelemnapja ünnepségeire.

[00:01:18]Bár a fegyvernyugvás pontos időtartamát még nem közölték, a Kreml szerint ez egy humanitárius kezdeményezés.

[00:01:25]Az orosz identitás szempontjából kiemelt ünnepen.

[00:01:27]Kiev reakciója határozott volt.

[00:01:29]Zelenskin nemcsak a javaslat részleteinek sürgős tisztázását követelte, hanem egy konkrét ellenajánlatot is megfogalmazott.

[00:01:36]Az ukrán elnök az oroszok által felkínált rövid ünnepi fegyvernyugvás helyett egy hosszútávú fegyverszünet megkötését javasolja Moszkvának.

[00:01:46]Dimitri Peskov szóvivője az ukrán reakciókra válaszul, egyértelművé tette.

[00:01:51]Az orosz vezetésnek nincs szüksége Kiejev jóváhagyására a győzelemnapi tűzszünet kihirdetéséhez.

[00:01:59]Azt Vladyimir Putyin döntése alapján mindenképpen végrehajtják.

[00:02:01]Peszkov hozzátette, Ukrajnától eddig amúgy sem érkezett kielégítő szándéknyilatkozat.

[00:02:08]Ráadásul a Moszkva által elcsatolt területek hovatartozása továbbra is vitathatatlan számukra, ami egyelőre kétségessé teszi az érdemi hosszútávú békemegállapodást.

[00:02:21]Az előző tűzszünet húsvét esetében történt meg, ugye Ukrajna és Oroszország között.

[00:02:26]Azt akkor Ukrajna javasolta, és Oroszország végül elfogadta.

[00:02:29]Azonban voltak jöttek olyan hangok a Kremlőből, hogy alapvetően most már inkább nem egy ilyen rövid, hanem egy inkább hosszabb távú tűzszünetre kellene koncentrálni.

[00:02:42]Jelenleg pedig ugye ennek a fordítottját láthatjuk.

[00:02:44]Tehát Oroszország volt az, aki javaslatot tett egy tűzszünetre, ugyaníg ugye a konkrét időpontot, hogy ettől meddig fog tartani, azt nem határozták meg.

[00:02:52]De most éppen Ukrajna és Volodimir Zelenszki az, aki alapvetően követeli, hogy mondják el, hogy milyen feltételek mellett történne ez a jelenlegi.

[00:03:01]Emellett pedig kiemelték, hogy alapvetően most már egy hosszabbtávú egyességre kellene törekedni.

[00:03:06]Mit láthatunk itt?

[00:03:06]Ez egy május.

[00:03:08]nyugodtan mondhatjuk, hogy a célunk a tartós béke.

[00:03:10]Állj közénk és harcolj érte, hogy gyerekkorunkban úttörőként ezt énekelni kellett.

[00:03:14]Nagyon jó lenne egy tartós tűzszünet, de az orosz fél azt mondta, hogy ne tűzszünetről tárgyaljunk, hanem békérről.

[00:03:22]De május 9e a győzelem napja alkalmából az orosz elnök kezdeményezte még amikor Donald Trumpal beszélt az elmúlt napokban közel két órán keresztül telefonon akkor is, hogy nagyon nyitott a a tűzszünetre, de valóban a tűzszünetnek akkor van értelme, hogyha nem sértik meg a felek, hiszen az ortodox húsvét a közelmúltban több mint 1000 megsértése volt ennek a párnapos tűzszünetnek.

[00:03:48]Ennek tényleg csak akkor van értelme, hogyha egyáltalán nem ropognak.

[00:03:52]a több mint 1000 km hosszúságú frontvonalon a fegyverek senki sem sérti meg, de jóval előremutatóbb lenne, hogyha a BKCzó tárgyalásokat folytatnák, és valóban kompromisszum készség lenne mindkét félrészéről.

[00:04:08]Alapvetően épp ezek miatt a folyamatos sértegetésekkel, tehát hogy egymást vádolják a felek azzal, hogy nem tartják be a tűzszünetet.

[00:04:14]Érdekes kérdés az, hogy az elmúlt évek tendenciájának a fényében van-e egyáltalán értelme annak, hogy néhány naprazüntetik a harcokat?

[00:04:26]Nincs erő statisztikám, de biztos vagyok benne, hogy kevesebben halnak meg és sérülnek meg, mintogyha megsértik a tűzszünetet, vagy mintogyha teljesen frontháborút vívnak egymással a a felek bármilyen jelképes tűzszünet nélkül.

[00:04:41]Szerintem ennek van üzenete, főleg akkor, amikor már több mint négy éve zajlik ez a háború, minél kevesebb áldozat.

[00:04:48]Jobb lenne, hogyha mindenki hazatérne a családjaikhoz, és inkább otthon kertészkednének, vagy csináljanak, amit akarnak, csak ne lőjék egymást.

[00:04:56]Ez lenne a cél.

[00:04:56]Megint bízhatunk Donald Trumpban.

[00:04:58]Mindenki tudja, hogy a figyelem most a Közelkeletre összpontosul, de szerintem Donald Trump még nem adta fel, hogy tud közvetíteni Zelenski és Putyin közvet, hiszen a napokban is ezt tette.

[00:05:11]Illetve hát azzal, hogy Donald Trump és Vladyimir Putyin ugye egyeztetést folytatott hosszú idő után, az is talán azt mutatja, hogy bizonyos tekintetben Irán mellett azért Ukrajna is a középpontban van.

[00:05:23]Pontosan így történt, hiszen Iránról nagyon kevés szó esett.

[00:05:25]Vladyimir Putyin felajánlotta, hogy segít az iráni nukleáris programnak a megoldásával kapcsolatban az amerikai elnöknek.

[00:05:34]Felajánlotta ő ott a közvetítést, hiszen az iráni külügyminiszter a héten a Kremben tárgyalt, és nagyon jó gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországnak Iránnal.

[00:05:45]Ha nincs is védelmi szövetség, hála Istennek, az még világháborúhoz is vezetett volna.

[00:05:50]Ugyanúgy, ahogy Kína sem vállalt semmilyen katonai támogatást Irán mellett, Amerika és Izrael ellen.

[00:05:57]De egyébként is nagyon komoly párbeszéd van.

[00:05:59]Még arról is szóltak korábban a hírek, hogy esetleg a vallási és politikai vezető, akit március 8-án nevezte ki, az Aatollának a fia esetleg Moszkvába lábadozna, most amerikai és izraeli hírszés szerint Iránban tartózkodik.

[00:06:15]Visszatérve még egy kicsit a tűzszünetre, jelenleg ön hogy látja, kinek áll érdekében inkább az, hogy egy kis időre fegyvernyugvás legyen, Ukrajnának vagy Oroszországnak?

[00:06:25]Ugye Ukrajna tekintetében tudjuk azt, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak a katonák a fronton, egyre brutálisabb körülmények között vannak, tehát egyre inkább előtérbe kerülnek a közösségi médiában is az olyan fényképek, amin konkrétan az éhalál szélén vannak a katonák, sem ivóvíz, sem pedig élelem nem áll sok esetben rendelkezésükre.

[00:06:50]Tehát, hogy igencsak azt látjuk, hogy egyre rosszabb a helyzet.

[00:06:54]Egyre rosszabb a helyzet, de ezt mondjuk négy évvel.

[00:06:56]Tulajdonképpen az Amerikai Egyesült Államok adófizetői és az Európai Unió adófizetői támogatták ezt a háborút Oroszország ellen Ukrajna mellett és az összes közszolgáltatását is Ukrajnának pont a napokban jelent meg a stokholmi jelentés, miszerint Ukrajna a teljes költségvetésének több mint 40%-át, sokkal többet, mint Oroszország fordít a háborúra.

[00:07:19]A világon a hetedik lett Ukrajna GDP arányosan, amelyik a legtöbbet fordítja az Amerikai Egyesült Államok az első a háborúra.

[00:07:27]De azt mondhatom nyugodtan, hogy Annának, nekem mindannyiunknak sokkal jobb lenne, hogyha egy tartós tűzszünet majd béke lenne ezen a fronton is.

[00:07:37]Ennek tekintetében erre milyen kilátások vannak?

[00:07:40]Mert ugye Volodimir Zelenski most is elmondta, hogy alapvető önök nyitottak a megállapodásra, bármilyen méltó és hatékony formában képesek együttműködni, de azért pontosan tudjuk, hogy a területi kérdések tekintetében továbbra sincsen egyetértés a felek között, tehát továbbra is ez a legnagyobb olyan pont, amiben nem találják a közös hangot.

[00:08:01]Én szerencsés vagyok.

[00:08:01]Én ugyanazt mondom most itt a stúdióban, mint amikor hazamegyek és majd Adri vár az ebéddel.

[00:08:07]Ugyanazt fogom mondani.

[00:08:07]Zelenszki nagyon sokszor mást mond a mikrofonba, és utána máshogy cselekszik.

[00:08:12]Jó lenne, hogyha kompromisszumot kötne.

[00:08:14]A héten meglepően még a német kancellár is azt mondta, hogy lehet, hogy területeket kell feladnia Ukrajnának.

[00:08:20]Erről 2025.

[00:08:24]Alaszkában tárgyalt Vladyimir Putyin és Donald Trump.

[00:08:27]Akkor azt mondta Zelenszki, hogy kompromisszum képes.

[00:08:31]Azóta azt mondta, hogy nem.

[00:08:31]Most a hadiállapotot meg fogják hosszabbítani.

[00:08:36]Nem lesz valószínű, hogy nagy választás.

[00:08:37]Ez is az egyik mérföldköve lett volna a BKCzó tárgyalásoknak.

[00:08:40]Egy új választás, esetleg egy új elnök.

[00:08:43]Ehhez nekünk természetesen semmi közünk.

[00:08:45]Ez ukrán belügy, de mégis kihat, látjuk az ukrajnai háború a teljes európai gazdaságra, a biztonságpolitikai architektúrára.

[00:08:54]Ugye Friedrich Márc német kancellár volt az, aki ahogy ön most felhozta, arról beszélt, hogy Ukrajnának adott esetekben az uniós csatlakozáshoz is szükséges lehet, hogy területekről mondjon le.

[00:09:05]Tehát alapvetően Zelenszkinnek bizonyos értelemben több szempontból is eredményes lehetne az, hogyha ezt megfontolná, mert például az uniós tagság tekintetében egyenesebb lenne az út.

[00:09:21]Én értem, de ezt megtette volna több évvel ezelőtt, akkor a az áldozatoknak a száma töredéke lenne a maihoz képest.

[00:09:28]Eddig nem tette meg.

[00:09:28]Most döntés született a 90 milliárd euró értékű hadikölcsön, mindegy, hogy hogy hívjuk, felvételéről, aminek a felét meg fogja kapni közel 45 milliárd euró értékű támogatást Ukrajna, amit szerintem főleg fegyverkezésre fog használni, vagy a háború infrastruktúrájának a támogatásához, de hogyha nem köt kompromisszumot, akkor ez a háború folytatódni fog.

[00:09:51]Sőt, hogyha nem köt kompromisszumot, ez a háború akár még 2027-ben is folytatódni fog.

[00:09:55]és Franciaország és Németország, tehát Emmanuel Macron és Friedrich Mert a német kancellár is azt mondta, hogy Ukrajna 2026-ban, 2027-ben nem lehet teljogú tagja az Európai Uniónak.

[00:10:11]A nézőinknek ez ismerős lehet, hiszen évek óta ezt mondja Magyarország.

[00:10:16]Mi is ebben a stúdióban nagyon sokszor beszéltünk erről.

[00:10:18]Most felajánlottak egy olyan lehetőséget Volodimir Zelenskek, hogy szavazat nélkül csatlakozhatnának majd később az Európai Unióhoz.

[00:10:27]amire az ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy félmegoldásokat nem fogadnak el.

[00:10:33]Igen.

[00:10:33]Szimbolikus tagságból.

[00:10:33]Köszönnek szépen.

[00:10:35]M fognak kérni.

[00:10:35]Alapvetően egyébként annak tekintetében, amit most már így átbeszéltünk Ukrajna jelenlegi helyzetének kapcsán, várható, hogy Volodimir Zelenszki el fogja fogadni a tűzünetet tekintettel, hogy ugye Donald Trump is támogatja a kezdeményezést.

[00:10:50]Ebben bízunk évek óta, és 2024-ben talán még rosszabb állapotban voltak a fronton is, és a gazdaságban is.

[00:10:56]Az elmúlt egy-két hétben sikerült ellentámadásokat kezdeményezniük, ami egyébként nem változtat érdemben a frontnak az állásán.

[00:11:07]Ezekben mindig megmutatják, hogy egyébként főleg a a jeles drónoknak és a dróntechnológiájuknak, amit ugye most már exportálnak is, valóban meg tudják lepni Oroszországot, de érdemi területek visszafoglalása nem jelentős, sőt egyáltalán nem komoly ukrán részről.

[00:11:26]Sokkal jobb lenne az ukrán társadalomnak magyarul, hogyha itt most abbahagynák, elkezdenének tárgyalni, és utána már arról lehetne tárgyalni, hogy Amerika, az Európai Unió vagy bármelyik nyugati nagyhatalom hogyan fog segíteni újjáteni ezt a nagyon széttöredezetett országot és egy új társadalmat felépíteni és kigyógyítani a háborús sebekből.

[00:11:49]alapvetően ön látre a közeljövőben reális esélyt.

[00:11:52]Én nagyon szeretném, hogyha így lenne.

[00:11:55]Folytassuk azzal, hogy alapvetően itt egy ellentmondást is fel lehet fedezni a a kérdésben.

[00:12:00]Tehát ugye ön is említette, hogy az elmúlt hetekben némi előretörés volt ugyan a fronton.

[00:12:05]És Voladimir Zelenszki ennek tekintetében el is mondta azt, hogy Ukrajna jelenleg kedvezőbb helyzetben van, mint az elmúlt 9-10 hónap során bármikor.

[00:12:14]És erre jött Donald Trumpnak a kijelentése, miszerint katonai értelemben Ukrajna már elbukott.

[00:12:24]Mit láthatunk?

[00:12:25]Hát, hogyha egy országnak a 20%-át a támadó fél birtokolója, akkor ez a háború eldőlt katonai szempontból.

[00:12:33]hogyha azt nézzük, hogy mi volt a politikai cél, hogy mondjuk esetleg egy rezsimváltás, hogyha már Donald Trumpról beszélünk, aki katonailag tönkreverte mondjuk Iránt, és mégsem sikerült a politikai célját elérni, lehet, hogy a politikai cél még nem valósult meg, de katonai értelemben Ukrajna már elveszítette ezt a háborút.

[00:12:50]Ezt ezt nyugodtan kimondhatjuk őszintén, még akkor is, hogyha ez az Európai Unióban, Brüsszelben vagy Kievben nagyon sok embernek nem tetszik.

[00:12:58]Viszont nekem meg az nem tetszik, hogy ártatlan civilek halnak meg, vagy akár olyan katonák, akik nyugodtan hazatérhetnének a családjukhoz végre.

[00:13:08]És egyébként pont Donald Trump volt az, aki szintén beszélt erről, hogy alapvetően látható az, hogy amikor ugye kijelentette, hogy katonai értelemben Ukrajna már elbukott, látható az, hogy aki a mainstream fősodor általi hírekből tájékozódik, az alapvetően ezt nem látja.

[00:13:26]Most, hogyha úgy vesszük, akkor alapvetően az uniós vezetőknek az álláspontja is lehet, hogy épp ezért különbözik ennyire, és épp ezért vannak még mindig azon az állásponton, hogy Ukrajna a harctéren győzni fog.

[00:13:37]Tehát alapvetően még mindig mindent erre tesznek fel.

[00:13:41]Mindent erre tesznek fel.

[00:13:41]A mi pénzünket is erre tesznek fel.

[00:13:43]Erre teszik fel a saját politikai túlélésüket is, de nem ők harcolnak a fronton szerencsére, és nem is az ő gyermekeik, nem is az ő rokonaik.

[00:13:53]Nekünk viszont vannak rokonaink és magyar honfitársaink, akik már elestek a fronton, vagy a kényszerozás alá estek.

[00:13:59]Természetesen a brüsszeli háborús politika, háború párti politika, vagy a francia, vagy a német, vagy a már nem európai uniós, de brit teljesen különbözik a jelenlegi amerikai és amég jelenlegi amerikai külpolitikai politikai prioritástól, a jelenlegitől.

[00:14:17]De viszont a jelen helyzetben a a nemzetközi környezet adta kihívásoknak a tekintetében alapvetően érdekükben állna, hogy valamilyen szinten találkozzanak a stratégiáik, mert elmegyünk egymás mellett tulajdonképpen, ha mondjuk az Amerikai Egyesült Államokat és Európát nézzük.

[00:14:36]Ez természetesen sajnos így van.

[00:14:37]Tökéletesen látja Anna.

[00:14:37]Az Európai Unió nem tárgyal szívesen ázsiai nagyhatalmakkal, állítólag most majd Kínával jobb viszonyra törekednek.

[00:14:47]Latinamerikáról most még ne beszéljünk, Oroszországgal nem tárgyal.

[00:14:50]Sőt, akinek tárgyalni kellene, aki ezért kapja a fizetését az Európai Unió adófizetőitől, jelesül a korábbi miniszterelnökre, Kaja Kallasra gondolok, aki az Európai Unió kül-sonságpolitikai főtárgyalója.

[00:15:03]nevezhetjük nyugodtan az Európai Unió első számú diplomatájáról beszélünk, aki kijelentette, hogy nem tárgyal Oroszországgal.

[00:15:11]Hogyha nem tárgyalunk Oroszországgal, akkor soha nem fognak közeledni az álláspontok.

[00:15:14]Nem lehet semmilyen pragmatikus kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni.

[00:15:19]És látjuk, hogy a hormozi szoros által hormozi szoros által kialakult gazdasági turbulenciának az egyik legnagyobb vesztese pont az Európai Unió.

[00:15:30]Az energiaválság.

[00:15:30]nagyon komoly válságot jelent az európai gazdaságra és társadalmi válság is lehet menekülthullám sokkal nagyobb turbulenciát okozhat a nemzetközi kapcsolatokban, mint az orosz-ukrán háború.

[00:15:44]Ezért is lenne fontos ezt a frontot lezárni, akár pragmatikus kapcsolatot energiahordozókra kivetíteni, vásárolni magyarul, mert látjuk, hogy az Európai Unió energiaellátása a Közelkeletről már csak a szoros miatt is nem biztosított.

[00:15:59]És épp a kajákállász volt az, aki pontosabban azt mondta, hogy mi nem alázhatjuk meg, tehát Európa nem alázhatja meg magát azzal, hogy mi várjuk azt, hogy Oroszország majd leüljön tárgyalni velünk.

[00:16:11]És ugye mindezt úgy jelenti ki, ahogy ön is fogalmazott, hogy alapvetően nem láttunk semmilyen konkrét törekvést arra, hogy az Európai Unió le szeretett volna ülni Oroszországhoz, Oroszországgal egy asztalhoz.

[00:16:24]Sőt, ugye múlt héten beszéltünk is erről, hogy már a 21.

[00:16:29]szankciós csomagot készítik elő.

[00:16:29]további nyomást szeretnének helyezni Oroszországra.

[00:16:33]Tehát alapvetően épp az ellenkezőjét látjuk.

[00:16:36]Ukrajna az, akinek jelenleg, ahogyan ön is fogalmazott, nagyobb szüksége lenne a tűzszünetre, a fegyvernyugvásra, mégis az Európai Unió abszolút nem ezen az állásponton van, ahogyan láthatjuk.

[00:16:48]De hát hogyha nem veszik észre, hogy több 1000 járatot törölnek, a legnagyobb, a világ egyik leghíresebb és legnagyobb légitársasága, német légitársaság, mindenki ismeri, több 1000 járatot töröl a nyári főszezon előtt, mert nincs kerozin.

[00:17:01]De ezt már egyébként Franciaországban, Hollandiában is bejelentették.

[00:17:06]Tehát hogyha nem érti ezt az Európai Unió, és egy olyan válság alakul ki Afrikában is, több országban, ami egyébként egy újabb gazdasági megélhetés miatt egy hatalmas migrációs hullámot indíthat el Európa irányába, akkor nem tudom, hogy milyen jelek kellenének, hogy rájöjjenek, hogy asztalhoz kell ülni és tárgyalni kell.

[00:17:28]Alapvetően a migrációs hullám tekintetében pont eszembe jutott az, hogy Lengyelországból például most elkezdték az odamenekült ukránokat ugye kitoloncolni, visszatoloncolni Ukrajnába, tulajdonképpen a frontra.

[00:17:42]Alapvetően tudjuk azt, hogy Lengyelország ugye egy igencsak terhelt ország migrációs szempontból.

[00:17:46]több millió ukrán érkezett az elmúlt négy évk, viszont alapvetően most már ők elkezdtek szigorítani ugye ezen az egész helyzeten, és tehát visszaküldik az ukránokat a frontra.

[00:17:58]Emellett folyamatosan mennek a kényszersorozások és be is jelentették, hogy két havonta cserélni kell ugye az ukrán katonákat a fronton, mert olyan szinten ki vannak merülve.

[00:18:11]És alapvetően még így Lengyelország tekintetében ugye akik igencsak az Európai Uniós fősodorhoz tartoznak, sem látjuk azt, hogy alapvetően mondjuk az ukrán embereknek a helyzetét segítenék, hiszen óriási gazdasági, demográfiai válság van, tehát ők is abban lennének érdekeltek, az ukrán emberek is, az egész lakosság, hogy mielőbb béke lehessen.

[00:18:34]Erről beszélünk négy éve.

[00:18:34]több láncreakciót kellene nézni Voladimir Zelenskének, hátha ő is jobb belátás érezne és jobb belátásra tudnánk bírni.

[00:18:43]Az biztos, hogy a lengyel példa nem egyedülálló.

[00:18:45]Az Európai Unió több országa már több 1000 eurót aján fel annak az ukránnak vagy ukrán családnak, főleg, hogyha egészséges férfiról beszélünk, hogyha visszatér hazájába, Írország például 4-5000 eurót is adna, hogyha visszatérnének.

[00:18:58]A lengyeleknél kevésbé diplomatikus leszek, egyszerűen a társadalomnak elege lett a több millió ukránból.

[00:19:05]még abból is, aki egyébként dolgozik.

[00:19:06]Nagyon sokan nem is dolgoznak.

[00:19:09]Szeretnék, hogyha őket nem Lengyelország támogatná.

[00:19:11]A lengyel szociális rendszer sem annyira erős, mint mondjuk a skandináv vagy a német, hogy el tudna tartani több millió nem lengyel állampolgárt.

[00:19:20]Az sem könnyű, hogy a lengyeleket eltartsák.

[00:19:21]A rotációs politikára, amire a szerkesztő asszony utalt, azt pedig a vezérkari főnök a múlt héten vezette be, ami egyébként teljesen humánus is érthető, hogy két hónapos szolgálat után te a frontszolgálat, tehát a lövészárokban két hónapig áll vagy ül egy fiatal ukrán.

[00:19:40]Nem is olyan fiatal, mert az átlag életkor messze nem 20 körül van, hanem jóval 30 év fölött az ukrán harcosok körében, akkor utána egy hét szabadságra mehetnek, és orvosi kivizsgálásra majd vissza a frontra.

[00:19:50]Ez az értelme a rotációs politikának, hiszen fáradnak szerencsétlenek, hiszen évek óta fagyban, télben ott kúsznak a sárban.

[00:20:02]És hát a legtöbben egyébként nincsenek is olyan állapotban, sem fizikailag, sem pedig mentálisan.

[00:20:08]Ezért vezette be a vezérkari főnök ezt az úgynevezett rotációs politikát.

[00:20:13]Ö alapvetően még egy olyan téma jutott eszembe, ami ehhez szorosan kapcsolódik, hogy ugye többször lehetett olvasni már azt is, hogy menekülnek el a katonák a frontról, egyre többen hagyják el az álláshelyeiket.

[00:20:30]Mi van akkor, hogyha ugye látjuk azt, hogy nem jó állapotban vannak orvosi tekintetben?

[00:20:36]Tehát mi van akkor, hogyha ezt a rotációt alapvetően arra használják ki teljesen érthető okokból, hogy mondjuk elhagyják ők is a frontot, és mi van akkor, hogyha ez nem segíti a jelenlegi helyzetet, pedig alapvetően azt célozná?

[00:20:50]Néha a tények azért segítenek nekünk, főleg meg a számok.

[00:20:52]2025 második felében többen dezertáltak, magyarul elhagyták a sereget, mint 2022-től összesen.

[00:21:01]Érezhető ez a hangulat, ami teljesen érthető, hiszen ahogy már beszéltünk róla a mai műsorban, több mint négy éve tart ez a borzalmas háború.

[00:21:08]Elfáradtak mentálisan, fizikailag sérültek.

[00:21:13]Szerintem, hogyha rajtuk múlna már régen béke lenne.

[00:21:16]Kis Rajmunnak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:21:18]Most rövid szünet következik, majd azzal folytatjuk, hogy soha nem látott szintre ért a globális fegyverkezés, valamint szó lesz arról is, hogy Donald Trump kivonná az amerikai csapatokat Németországból, Olaszországból és Spanyolországból is.

[00:21:33]Nádori Teodóra kolléganőm várja majd önöket, ahogyan ezt már megszokhatták.

[00:21:37]Én pedig köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

[00:21:55]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:21:58]Kusai Sándor volt Pekingi Nagykövet és Mihlovic Zoltán, a Macronom intézet geopolitika jellemzője.

[00:22:04]Köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:22:06]És most nézzük meg, hogy a fegyverkezés terén mi történik.

[00:22:13]Rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben a 11.

[00:22:18]egymást követő évben folyamatosan növekedve.

[00:22:20]Közölte a stokholmi nemzetközi békekutatóintézet.

[00:22:24]A globális katonai ráfordítások csaknem 3000 milliárd dollárra nőttek, ami egy évtized alatt összesen 41%-os bővülést jelent.

[00:22:33]A globális növekedés főhajtóereje Európa volt a kontinensen.

[00:22:37]A katonai kiadások 2025-ben 14%-kal emelkedtek.

[00:22:42]A globális növekedés főhajtóereje Európa volt.

[00:22:44]A kontinensen a katonai kiadások 2025-ben 14%-kal emelkedtek.

[00:22:47]A szakértők ezt részben azzal indokolják, hogy a NATO tagállamok egyrésze bizonytalannak ítéli az amerikai biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatóságát.

[00:23:00]Ez pedig fokozott fegyverkezéshez vezet.

[00:23:03]A három legnagyobb katonai kiadással rendelkező ország, az USA, Kína és Oroszország, összesen 1480 milliárd dollárt költött fegyverkezésre.

[00:23:10]Ez a globális teljes kiadás 51%-a.

[00:23:16]Németország a negyedik helyre lépett elő a világrangsorban az Egyesült Államok Kína és Oroszország mögött.

[00:23:20]Katonai kiadásai 24%-kal 114 milliárd dollárra nőttek.

[00:23:25]Az ország védelmi ráfordításai ezzel először haladták meg.

[00:23:30]1990 óta a NATO által elvárt GDP arányos 2%-os szintet.

[00:23:38]Összesen 22 európai NATO tag érte el ezt a küszöböt.

[00:23:41]Oroszország és Ukrajna a háború negyedik évében tovább növelte katonai kiadásait.

[00:23:45]Ukrajnában a védelmi ráfordítások a GDP mintegy 40%-át tették ki, és a kormányzati kiadások több mint 60%-át emésztették fel.

[00:23:54]Ázsiában, Kínában, Japánban, Taiwanon, Indiában és Pakisztánban szintén nőtt a katonai költekezés a térségi feszültségek miatt.

[00:24:04]A Közelkeleten ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést regisztráltak.

[00:24:10]Nagykövet úr, téged kérdezlek először, mert ugye az látható az adatokból, hogy az európai NATO tagok 1953 óta nem fegyverkeztek ilyen mértékben, mint most.

[00:24:23]Ez nyilvánvalóan a Trump féle bejelentéseket követi, hiszen Trump megkövetelte, hogy a GDP 5%-át fordítsák fegyverkezésre, katonai kiadásra.

[00:24:34]Viszont hogyha összehasonlítjuk azzal, hogy a gazdaságban, a globális gazdaságban mi történik most, ahhoz képest ez a fegyverkezés még többe kerül, mint egyébként.

[00:24:47]fogalmazzunk úgy, hogy összefüggésbe is tudjuk helyezni a történéseket, hogy miközben a gazdaságban hát minimum bajok vannak, és egy recesszió rosszabb esetben egy egy teljes visszaesés felé halad a világgazdaság.

[00:25:06]Eközben egyre nőnek a katonai kiadások.

[00:25:10]Ezt úgy lehet lefordítani, hogy a társadalmak többsége, a világ országainak többsége a fokozott militarizáció fele halad.

[00:25:18]Nemcsak a gazdaságuk, hanem a társadalmuk, a politikai rendszerük, a hatalomgyakorlásuk is egyre militaristább.

[00:25:29]De ez nem véletlen, hiszen ne felejtsük el, hogy a világban ma kettő darab nagyon fontos kulcsérdeket érintő aktív forró katonai konfliktus zajlik.

[00:25:44]És egyébként még mellette van, mit tudom én 3840 egyéb katonai konfliktus is, de ami a tendenciákat meghatározza, az az ukrajnai háború és az iráni háború.

[00:25:54]Ez a kettő az országok elsöprő többségét felébresztette, arra kényszerítette, hogy a korábbi alapállásból elinduljanak egy olyan fordulat felé, ahol a nemzetbiztonság, az ország biztonságának egyik kulcs garantálója a katonai erő lesz.

[00:26:19]Ebből a szempontból a leg példamutatóbb vagy a leg árulkodóbb példa éppen Németország, ahogy a felvezetőben is elhangzott, hiszen formálisan, hivatalosan, legalábbis egyelőre Németország nem részese egyik katonai konfliktusnak is.

[00:26:38]Természetesen az ukrajnai proxiháborúnak nagy mértékben részese, de a németgazdaság militarizálására zajló kísérlet, amit én egyelőre kísérletnek hívok, mert iszonyatos mennyiségű pénzt költenek, de ennek a konkrét materiális fegyverzetben, technológiai fejlődésben megmutatkozó következményei egyelőre nem nagyon látszanak.

[00:27:10]Tehát itt az is szerepet játszik ebben a nagy katonai kiadásnövekedésben, hogy a katonai ipari komplexum vállalatai megemelték az árakat, a fegyverárakat, a lőszerárakat és minden egyébnek az árát.

[00:27:29]És így a kiadásnövekedés egyrésze az valójában nem kiadásnövekedés abban az értelemben, hogy nem hoz újabb fegyverzetet, újabb katonai erőt, hanem a profitot növeli a megfelelő ipari konglomerátumok számára.

[00:27:46]Mondjuk ez alól kivétel nyilvánvalóan Oroszország, illetve az Egyesült Államok, Ukrajna és néhány más ország, amelynél ez fegyverzetti növekedést, illetve Ukrajna és Oroszország vagy Amerika esetében az elhasznált fegyverzetek pótlását is jelenti, hiszen ők aktívan részt vesznek háborús konfliktusokban egymással szemben gyakorlatilag.

[00:28:13]Ha már Németországot említette Nagykövet úr, itt most Boris Pistorius, németvédelmi miniszter bejelentette azt, hogy azzal, hogy ők Ukrajnát támogatják fegyverzettel, illetve katonai képességekkel, ezzel tulajdonképpen Németország a saját védelmi képességeit is fejleszti, merthogy látják, hogy mi minden történik ugye a hadszintéren, a drónhadviselésben satöbbi, és ezt ők be tudják építeni a saját védelmi iparukba.

[00:28:38]Igen, itt a német védelmi miniszternek a megjegyzéseit kétféleképpen kell értelmezni.

[00:28:42]Nyilván financiális tekintetben nekik ez kevésbé éri meg, hiszen ez kiadásként jelentkezik ugye a német büdzsében, illetve a Németország esetében.

[00:28:51]Viszont amit te is mondtál, tapasztalati szinten, hadi tappasztalatai szinten viszont igazat kell a német védelmi miniszternek adni, mert az ilyen konfliktusoknál korábban is ez főszabály szerint úgy működött, hogy nem élesben használt technológiákat, illetve fegyverrendszereket élesben háborús cselekmények között kipróbálnak.

[00:29:10]2003-as iraki háború például tipikusan egy ilyen volt.

[00:29:12]És a németek, és nem csak a németek egyébként, hanem a Ukrajna, az Ukrajnát katonai értelemben finanszírozó állami szereplők is ugyanezt a stratégiát követik.

[00:29:22]Tehát a német német nyilatkozatokat ebben a fény ebben a fénytörésben kell értelmezni.

[00:29:26]És meg itt az előző kérdésre visszakapcsolódnék annyiban, hogy azon túl, amit nagykövet úr elmondott, hogy mennyire nő nőnek a globális védelmi katonai kiadások, fegyverzetre szent kiadások, ugye itt azt is bele kell venni a képbe, hogy például tipikusan Németország, maradjunk Németországnál, Németország a katonai kiadásokkal próbálja meg pörgetni a gazdaságát, ugye, hiszen az autóipar, amibe elvonalb élvonalb technológiákkal rendelkezett egészen a kínai elektromos autógyártás nak a felfutásáig, addig Németország döntően ezzel pörgette a saját gazdaságait.

[00:30:02]És ugye ha megnézzük a német ipar és a német gazdaság teljesítménye növekedése, az nem nagyon indult be az elmúlt időszakban.

[00:30:08]Tehát lényegében stagnálásról beszélhetünk nagyon leegyszerűsítve.

[00:30:12]És most épp a katonai védelmi kiadások tekintetében próbálják ezt a gazdaságnak a pörgetését fenntartani, illetve ezzel próbálják dinamikusan pályára állítani a német gazdaságot.

[00:30:24]És ez nem csak Németországnál van így, hanem több olyan ország esetében is, akik egyébként engelkednek gazdasági növekedés tekintetében.

[00:30:31]Tehát érdemes még ezt is belevenni a képbe.

[00:30:34]Nagykövet úr, itt ugye említetted Oroszországot is, Ukrajnát, illetve az Egyesült Államoknak a fegyverkezését, például az Indocsendes Óceáni Térség Tajvan miatt.

[00:30:45]Ott ebben a térségben mekkora az esélye annak, hogy egy újabb konfliktusra kerüljön sor?

[00:30:51]Azért is kérdezem, mert egyre többen vetik föl, hogy a hormozi szoros lezárása, ugye Trump elmondta, hogy az még hónapokig eltarthat, ez az iráni konfliktus.

[00:31:02]Viszont a kínaiak számára Malakaszoros egy rendkívül fontos kereskedelmi csomópont, és adott esetben fölmerülhet az is, hogy a malakaszoros lezárására is sor kerülhet.

[00:31:18]Én egyelőre ezt a közvetlen veszélyt nem látom.

[00:31:21]Bár az elvi stratégiai összefüggésekben ezzel a kérdéssel számolni kell.

[00:31:25]Én úgy gondolom, hogy az távoli keleti csendesóceáni térségben egyelőre relatív nyugalom van, és ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok katonai kapacitásainak elképesztően nagy részét telepítette át a Közelkeleti nyugat-ázsiai térségbe.

[00:31:50]ö részben úgy, hogy a távolkeleti térségből vontak ki bizonyos erőit.

[00:31:57]Ugyanakkor az iráni háború során az Egyesült Államok legalábbis a legutóbbi sajt a sajtóban legutóbb megjelent jelentések szerint gyakorlatilag elhasználta már most több évnyi készletét, gyártási kapacitását.

[00:32:17]A egy sor fontos fegyverrendszerből, légvédelmi rakétákból.

[00:32:20]támadó rakétákból és egyébből.

[00:32:23]Ennek következtében én most nem látom azt a képességet az amerikai részről, hogy bevállalnák a malakai szoros lezárását, de ha a hormuzis szoros környékén a helyzet tovább romlik, akkor elképzelhetőnek tartok egy olyan esetet, amikor utolsó vagy végső esékként ezzel is megpróbálkoznak a Trump kormány részéről, és akkor itt nagyon kemény kínai ellen lépésekre kell számítani.

[00:33:00]Amit eddig a kínai nyilatkozatokból, a honvédelmi minisztérium által kiadott állásfoglalásokból tudunk, mármint a kínai honvédelmi minisztérium állásfoglalásaiból, az az, hogy amennyiben kínai zászló alatt hajózó hajókat az amerikai blokád keretében megállítanak, vagy eltérítenek, illetve amennyiben más fontos szorosokat is lezárnak, akkor A kínai haderő válaszul amerikai és szövetséges zászlók alatt zajózó hajókat fog megállítani Tajvan környékén, a délkínai tengeren egészen a Malakkai szorosi.

[00:33:43]Tehát potenciálisan az a veszély, hogy a jelenleg folyó két kulcsfontosságú helyi vagy regionális konfliktus átterjedt Kelet-Ázsiára, a Csendes Óceáni Térség nyugati medencéjére.

[00:34:00]a melakkai szorosra, illetve a délkínai tengerre.

[00:34:03]Ennek a lehetősége sajnos, azt tudom mondani, hogy napról napra növekszik, és miközben zajlik a fegyverkezés, illetve a konfliktusok, eközben a NATO-n belül is egyre nagyobb a feszültség.

[00:34:18]Az Egyesült Államok tanulmányozza és felülvizsgálja a Németországban állomásozó amerikai csapatok lehetséges csökkentését, és a következő rövid időszakban döntést hoz.

[00:34:27]közölte Donald Trump tegnap a közösségi oldalán.

[00:34:29]A Fox Newsnak ma már arról beszélt, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok kivonását Olaszországból és Spanyolországból is.

[00:34:37]Az amerikai elnök azt mondta, miért ne tenném?

[00:34:40]Olaszország egyáltalán nem segített nekünk, Spanyolország pedig szörnyű volt.

[00:34:44]Amikor szükségünk volt rájuk, nem voltak ott.

[00:34:48]Hangsúlyozta az amerikai elnök.

[00:34:48]Közben a Rajtersnek nyilatkozó források szerint a NATO fontolóra veszi, hogy felhagy az éves csúcstalálkozókkal.

[00:34:57]A 2021 óta bevezetett gyakorlat ugyanis többek szerint feszültséget teremt a szövetség tagjai között.

[00:35:02]Korábban a hidegháború évtizedei alatt mindössze nyolc NATO csúcsra került sor.

[00:35:06]Idén július 7-én és 8-án is tartanak csúcstalálkozót, amelynek a törökországi Ankara lesz a házigazdája.

[00:35:14]Egyes tagállamok azonban a tempó lassítását szorgalmazzák, elsősorban az amerikai elnökkel kialakult feszültség miatt.

[00:35:21]A volt német külügyminiszter szerint elindult a NATO összeomlása.

[00:35:25]Joska Fiser szerint jobbha, ha Európa tudomásul veszi, hogy magára van utalva.

[00:35:29]Úgy látja, a feloszlás mindenképpen megkezdődött, egyre csökken a hajlandóság a tagok között a kölcsönös segítségnyújtásra, ezért Németországnak és Franciaországnak kell Európa élére állnia.

[00:35:42]Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy kilenc európai országgal közös haditengerészeti erőt hoz létre a NATO kiegészítéseként.

[00:35:51]A közös expedíciós erő 10 tagja a múlt héten szándéknyilatkozatot írt alá egy több nemzetiségű tengeri erő létrehozásáról, amely a NATO kiegészítéseként fog működni.

[00:36:06]Mi a véleményed arról a feszültségről, ami a NATO-n belül mostanra kialakult?

[00:36:12]Igazából, ha röviden akarok fogalmazni, korábban is voltak feszültségek a NATO országok között és a főként az Európai NATO országok és az Amerikai Egyesült Államok között, hiszen az Amerikai Egyesült Államoknak voltak érdekei, és az Európai Államoknak is, igaz, hogy néha széttöredezett módon, de voltak érdekeik, és ezek bizonyos ponton nem találkoztak.

[00:36:30]Ugye Trump azzal robbant be, hogy megkövetelte, hogy a védelmi kiadásokat ugye a NATO tagállamok növeljék, mert mikor hivatalba lépett Trump, akkor ha jól emlékszem, ilyen 14-15 NATO tagállam teljesítette a 2%-os kiadást, hol ott 2014 óta lett volna idejük az amerikai kommunikáció retorika, illetve narratíva szerint ezt bepótolni.

[00:36:53]És igazából itt a feszültség kifejezetten az Irán Grönlandot követően az iráni történet miatt eszkalálódott egy másik egy magasabb szintre, amikor Trump ugye retorikai szinten bedobta, hogy esetleg megfontolhatja az Egyesült Államok, hogy kilép a NATO-ból.

[00:37:10]Itt zárójelben szeretném megjegyezni, hogy éppen Trump hivatalba lépése előtt fogadott el a kongresszus egyébként egy olyan jogszabályt, hogy az Egyesült Államok elnöke önhatalmulag kongresszus felhatalmazása, illetve egyetértése nélkül nem légtetheti ki az Egyesült Államokat a NATO-ból.

[00:37:27]És itt érdemes egyébként megjegyezni, hogy ez két párti törvényjavaslat volt.

[00:37:31]Ez még a Trump hivatalba lépése jelölt, és az egyik megszavazója, a törvény beterjesztője a törvényjavaslatnak egyébként már Korúbió volt, aki most amerikai külügyminiszter.

[00:37:40]De itt be is zárom a zárójelet.

[00:37:40]És ugye itt visszatérve a feszültségekre irány kapcsán, itt ugye az amerikai elnök nehezményezte, hogy nem álltak készen a spanyolok, olaszok meg talán a briteket említette itt a bejátszó, hogy segítsenek az amerikaiaknak.

[00:37:54]És ugye itt utólag az amerikai elnök ledagta, hogy neki tényleges segítségre lett volna szükségük, szüksége, de azért szívesen látott volna egy elköteleződést, és ez nem történt meg.

[00:38:03]És itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogyha meg is lett volna az elköteleződés, egyébként ezek az államok nem voltak képességekben olyan állapotban, hogy konkrét katonai kapacitásokat telepítsenek át a közelkeletre.

[00:38:16]Nézzük meg például a francia vagy a brit flottát.

[00:38:17]Hát ott erőteljes amortizáció volt az elmúlt években, és ott erőteljes rekonstrukcióra is van szükség.

[00:38:23]Tehát, hogy itt a feszültségek ebben a tekintetben innen is eredeztethetők.

[00:38:29]Nagykövet úr, ugye Truman idején született meg az a döntés, hogy a második világháború lezárását követően amerikai csapatok állomásozzanak Európában, és a hidegháború alatt ezeket a csapatokat tartósan ide telepítették.

[00:38:45]Most ez a diskurzus, ami már egy ideje zajlik, hogy Amerika kivonná a csapatokat, mert nem segítenek, illetve a NATO-n belül az európai tagországok is egyre inkább úgy gondolják, hogy magukra vannak utalva, és elkezdenek olyan szövetségeket létrehozni, ami már Amerikán kívül zajlik.

[00:39:04]Ennek a folyamatnak mi lehet a következménye és a gyakorlatban hogyan megvalósítható például az, hogy kivonják a csapatokat, hiszen itt van a felszerelés, a lőszer, hát illetve itt vannak a nukleáris erők is az amerikai védőernyő tekintetében.

[00:39:21]Én úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben most két réteget kell látnunk, két szintet kellene megkülönböztetnünk.

[00:39:30]Az egyik szint az a napi politikai szint.

[00:39:33]Az utóbbi néhány napban a német kancellár, az olasz miniszterelnök, néhány hete már a spanyol miniszterelnök is.

[00:39:43]Hát eléggé nem barátságos, csúnya szavakkal illeti nemcsak az Egyesült Államok közelkeleti politikát, hanem személyesen Donald Trump elnököt is.

[00:39:54]Ezekre Donald Trump elnök a személyiségéből adódóan is kemény szavakkal reagál.

[00:39:59]öb között a NATO vonatkozásában is.

[00:40:04]Tehát ez az egyik rétege a dolognak.

[00:40:07]De ennél én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy amit látunk, ezt lehet úgy fogalmazni, hogy a NATO bel NATO-n belüli feszültségek, én úgy gondolom, hogy ami zajlik az a NATO, mint szervezett, mint garantált biztonságpolitikai mechanizmus válságának a folytatódása, vagy akár egy új szintre lépése a válságon belül.

[00:40:35]Ugyanis itt több tényező ütközik.

[00:40:35]Amit nagyon komolyan kell vennünk.

[00:40:38]Az amerikai elnök haragszik azért egy sorurópai országra, mert nem vettek részt az Irán elleni támadásban.

[00:40:46]Még úgy sem, hogy például Spanyolország megtiltotta, hogy fölötte amerikai repülőgépek átrepüljenek a bombázások céljából.

[00:40:58]Ezzel egy probléma van, hogy a NATO az egy védelmi szervezet.

[00:41:03]Az arra jött létre, hogyha bármely tagállamát támadást séri, akkor a többi segítsen megvédeni.

[00:41:11]Nem pedig az a célja, ez sehol nincs benne a NATO alapító szerződésében, hogyha bár bármely tagálma megtámad egy másik országot, akkor abba is részt vegyen a többi tagállam.

[00:41:23]Tehát itt van egy jogi, nemzetközi jogi, illetve állami kötelezettségvállalás és a gyakorlati amerikai elvárás közötti nagyon súlyos szakadék vagy konfliktus.

[00:41:38]És jellemző módon az amerikai politika ezt például nem követelte meg a NATO tagállamoktól, amikor a vietnámi háború zajlott, vagy nem követelte meg számos más beavatkozás esetében, hiszen akkor az európai országok nem küldtek csapatokat Vietnamba háborúzni.

[00:41:56]Ezt most félretéve van még egy probléma.

[00:41:59]Ez ez egy sokkal nagyobb probléma.

[00:42:04]Ahogy az előbb Zoltán is említette, az Egyesült Államokban az utóbbi néhány évben vitama lett az, hogy mekkora terhet, mekkora kötelezettséget vállaljon az Egyesült Államok Európa védelmében, és ebből neki mennyi haszna van.

[00:42:22]És akkor itt egy általánosabb politikai vita van, ami a NATO számára azért nagyon kemény dolog, mert jelenleg a NATO katonai képességeinek több mint 70%-át az Egyesült Államok jelenti, és a NATO kiépített szerkezete, parancsnoklási rendje és minden egyebe olyan, hogy minden kulpo pozícióban az amerikaiak ülnek.

[00:42:48]Tehát a konfliktus nem csak egyszerűen arról szól, hogy csökkentik-e a bázist, kivonják-e a csapatokat, amik itt vannak a második világháború vége óta Európában, hanem arról is van szó, hogy a NATO szerkezete, parancsnoklási rendszere és egyebe tud működni egy olyan szerkezetben, amikor ezek a feszültségek, én azt mondanám, Jóska Fiserrel részben egyetértve, hogy nagyon komoly válság zajlik a NATOban.

[00:43:15]Ez egyáltalán hogy fogja túlélni a NATO, ha folytatódik ez az amerikai konfliktus, hiszen minden fontos NATO parancsnoki poszt, NATO törzs, NATO irányítás, az mind amerikai irányítás alatt van.

[00:43:34]Hogy kell azt értékelni, hogy például a britek most létrehoznak egy ilyen északeri hadierőt?

[00:43:42]ami elsősorban ugye brit irányítás alatt fog működni, illetve azt, hogy ezzel párhuzamosan a Rejersz már lehozza, hogy az éves NATO csúcsokat, azokat kiiktatnák, megszüntetnék, nincsen rá szükség, mert csak tovább növeli a feszültséget.

[00:43:56]A brit lépés annak a következménye, hogy a trumpi politika következtével meg kellőelződni, látszanak az eddigi amerikai biztonsági garanciák, illetve a transzatlantia együttműködésnek az alapkövei.

[00:44:09]És ugye itt a NATO csúcstalálkozókat, ahogy te is említetted, hogy a létszám a a számukat lényegében azokat leredukálnák.

[00:44:19]Nyilván nyilván emögött nyilvánvalóan az amerikai elnöknek a személyisége és a konfliktusos korábbi NATO csúcstalálkozók állnak.

[00:44:27]És ugye ezt én értem a logikáját a NATO főleg az európai NATO tagállamok részéről.

[00:44:34]viszont ezt abban az esetben lehetne szerintem a gyakorlatban kivitelezni, hogy kevesebb NATO csúcstalálkozó, vagy esetleg olyan NATO csúcstalálkozó, mert az is felmerült néhány tisztviselő részéről, hogy amerikai részvétel nélkül megrendezett NATO csúcstalálkozó.

[00:44:48]Szóval ezt akkor lehetne megvalósítani, hogyha nem az lenne, mint amit Nagykövet úr is mondott, hogy több mint kétharmadát a NATO finanszírozásának az Egyesült Államok állja, és a maradék 1adon osztoznak az európaiak, illetve Kanada.

[00:45:01]Tehát ez nagyon egészségtelen struktúra ebben a tekintetben.

[00:45:06]Tehát ezek ezeket a terveket szerintem a mostani struktúrában, illetve finanszírozási modellben ezt nem lehet megcsinálni ért értelmesen.

[00:45:13]De itt nyilvánvalóan 28-ban jár le az amerikai elnöknek a mandátuma.

[00:45:19]A papír szerint rengeteg NATOs hús találkozó lesz.

[00:45:22]Addig ilyenhez folyamodnának a NATO tagállamok, illetve megtörténne ilyen csúcstálkozó, vagy amerikai részvétel nélkül lenne konkrétan egy csúcstalálkozó.

[00:45:34]Viszont azon érdemes elgondolkozni szerintem így össze-európai szinten is, hogy mennyire egészséges az a finanszírozási modell, illetve struktúra, hogy ennyire függ az egész Európai Unió, az egész európai kontinens, lényegében az amerikai biztonsági garanciáktól.

[00:45:52]Nagykövet úr, történt egy olyan eset, hogy Washingtonban járt most a brit királyi család.

[00:45:58]Ez azt hiszem 19 éve talán nem fordult elő.

[00:46:01]És ugye többen fölvetették, hogy azért is volt erre szükség, mertogy Keir Starmer brit miniszterelnökkel elég komolyan megromlott a viszonya Donald Trumpnak.

[00:46:12]Az látható, hogy nagyon komoly feszültség van a két vezetőpolitikus között, a többik között a Hajlandóak koalíciója az egyik ilyen töréspont.

[00:46:19]És most a brit Károly király a Fehér házban mondott egy erős mondatot Donald Trumpnak.

[00:46:26]Azt mondta, hogy a britek nélkülte most franciául beszélnél.

[00:46:31]Hogyan lehet értékelni ezt a kialakult helyzetet az USA és a britek között?

[00:46:39]Ha mielőtt visszatérek, egyetlen mondatot mondhatok az előző témához.

[00:46:44]Ezek az Amerika nélkül tartott NATO csúcstalálkozók.

[00:46:48]Ezek körülbelül olyanok lehetnének, mint amit mi itt a Hortobágy környékén úgy hívunk, hogy gazda nélkül tartani a számadást a nyunyában.

[00:47:00]Azt mindig úgy tartják a számadást, hogy ott van a gazda, nem csak a juhászok, hiszen az övék a juhok.

[00:47:05]Na mindegy.

[00:47:07]Szóval visszatérve a dologra, én úgy gondolom, hogy a brit királyi pár látogatása az Egyesült Államokban az egy a brit részről tett kísérlet volt arra, hogy konszolidálják, valamivel javítsák a tényleg feszültté vált amerikai brit viszonyt.

[00:47:29]kihasználták ehhez azt azt az eseményt, hogy az Egyesült Államok 250.

[00:47:36]évfordulója van az idén, tehát megfelelő alkalmat kínált arra, hogy javítsanak azon a nagyon feszült viszonyon, amely Donald Trump és a brit miniszterelnök között kialakult.

[00:47:48]De ez nem csak a két személy viszonyának feszültségét jelenti.

[00:47:53]Itt nagyon komoly feszültség van.

[00:47:55]A két ország kormányzata, irányvonala, gyakorlata, katonai és más politikája között is.

[00:48:03]És erre most történt egy kísérlet, hogy ezen javítsanak.

[00:48:10]Ez a kísérlet szerintem csak féligmeddig volt sikeres, mert ahogy említette a brit királynak, Károly királynak sok kemény mondata elhangzott itt.

[00:48:20]olyan kemény mondat, amelyre ugyan Donald Trump udvariasságból talán nem reagált azonnal, de amelynek bizonyos vonzatai kellemetlenül érintik az amerikai öntudatot, az egész amerikai gondolkodásmódot, az amerikai kivételességtudatot.

[00:48:43]Egy kicsit úgy nézett ki a dolog, mintogyha a az amerikai függetlenségi háborúban Amerikából kiebrudalt britek uralkodója most megpróbálná kiterjeszteni legalábbis szimbolikusan a saját befolyását az Egyesült Államokra.

[00:49:01]Én szerintem ez nem nyert megfelelő vagy pozitív visszhangot sem Amerikában egyébként, sem Nagy-Britanniában, ahol meg növekszik az amerikaiakkal szembeni fenntartás egész szellemisége.

[00:49:18]Most tartunk egy rövid szünetet, majd azzal folytatjuk, hogy Washingtonban találkozott a globális elit.

[00:49:22]Maradjanak velünk!

[00:49:44]Folytatódik a láncreakció Kusai Sándorral és Mihálovics Zoltánnal.

[00:49:46]Most lássuk, hogy Washingtonban miről tanácskozott a globális elit.

[00:49:53]A The Guardian Brit lap tette fel a kérdést, hogy vajon mi hangozhatott el Washingtonban a globális elit legutóbbi találkozóján a múlt héten.

[00:49:59]A Guardian nehezményezi, hogy bár a Bilderberg csoport idei konferenciájának rengeteg hírértékű aspektusa lehetett, a sajtó mégsem beszél róla.

[00:50:08]A Bilderberg csoport, amely az 1950-es évek óta a NATO intellektuális gépezete, idén egy hatalmas válság és bizonytalanság idején találkozott, hiszen a transzatlanti védelmi ipari kapcsolatok feszült törésponthoz értek.

[00:50:22]Fogalmazott a Britla.

[00:50:24]A találkozók középpontjában a globális pénzügyek, a mesterséges intelligencia és a védelmi képességek álltak.

[00:50:32]A vendégek között jelen volt Alex Carp, a paltírvezérigazgatója és Peter Te, a paltír elnöke is, aki a Google korábbi vezetője.

[00:50:39]A palantír az Egyesült Államok legnagyobb védelmi vállalata, vezérigazgatója pedig nemrég komoly felzúdulást váltott ki a Technológiai Köztársaság című könyvével, amelyben sürgeti, hogy Amerika vezessen be mesterséges intelligencia alapú háborús doktrinát, illetve sürgeti Japán és Németország felfegyverzését is a jövő háborúihoz.

[00:50:59]A vendéglistán továbbá szerepelt a Holland Maxima királynő és Vilmos Sándor Holland király is.

[00:51:04]Miután a Bilderberg társalapítója Vilmos Sándor Holland király nagyapja volt.

[00:51:09]A holland királynőnek komoly szerepe van a digitális pénzügyekkel foglalkozó diskurzusban, miután tavaly kinevezték a globális pénzügyi és technológiai hálózat nemzetközi tanácsadó testületének elnökévé.

[00:51:22]A szervezetet a szingapúri monetáris hatóság hozta létre 2024-ben olyan partnerekkel, mint a Mastercard, a Viza és az Amazon.

[00:51:29]Ennek megfelelően jelen volt a Bilderberg csoport idei találkozóján Szingapúr elnöke, Tarman Samugeratnam, a Monetáris Hatóság korábbi vezető közgazdásza, 2019 óta a Világgazdasági Fórum igazgatótanácsának kuratóriumi tagja és a központi bankárok 30 csoportja agytrösztényének elnöke, mióta Mark Carne bankár 2025-ben lemondott a Bank of England, vagyis a brit központi Bank élől, és most Kanada miniszterelnöke.

[00:52:01]Hát ez egy elég illusztris társaság.

[00:52:04]Hogyha megpróbáljuk szétszálazni, ugye a paltír vezérigazgatója jelen volt.

[00:52:06]Őt most elég komoly kritika érte a technológiai köztársaság című könyve miatt, amiben azt szorgalmazza, hogy Amerika nagyon komolyan a mesterséges intelligencia felé forduljon, és úgy próbálja meg a jövő fegyverkezését megoldani, hogy tulajdonképpen a gépek irányít irányítanak majd.

[00:52:27]Igen, a palantírra egyébként érdemes figyelni, főleg ilyen káoszos világgazdasági időkben, hiszen az Egyesült Államok legnagyobb védelmi vállalatáról beszélünk.

[00:52:39]Tehát az ő irányvonaluk általában meghatározza nagy részben a mindenkori amerikai politikai elitnek az irányvonalát is.

[00:52:46]Ugye itt a könyvnek, én az absztraktját olvastam egyébként nagyon érdekes kérdéseket feszeget, és amit te is mondtál, hogy a gépek irányítsanak.

[00:52:54]Ugye itt erkölcsi kérdések is felmerülnek ebben a tekintetben, hogyha ezt az irányvonalat vizsgáljuk meg tüzetesen.

[00:53:01]Ugye mesterséges arról van szó lényegében, hogy a könyvben mesterség és intelligencia alapú háborús doktrinának a bevezetésére bocsánat bíztatnak.

[00:53:12]Ugye ennek az erkölcsi dilemmái legutóbb ugye konkrétan az iráni konfliktus kezdetén merültek ugye fel.

[00:53:19]És itt érdemes megjegyezni, hogy mesterséges intelligencia alapon egyébként már Ukrajnában és a gázai háborúban is már teszteltek, és főleg Izrael járt ebben az a gázai háborúban, hiszen ott konkrétan arról szóltak a cikkek, hogy már a mesterség és intelligencia adta ki az egyes csapásokra a parancsot.

[00:53:38]Tehát itt egy nagyon érdekes fejlődés történetről beszélhetünk.

[00:53:42]És ugye ezt a könyvben ezt ezt az irányvonalat kritizálták leginkább, hogy ez erkölcsileg mennyire mennyire van rendben.

[00:53:51]És ugye itt az elkövetkező időszakban az lesz a kérdés, és ugye itt a fő kérdés inkább az, hogy ha a mesterség és intelligenciát nézzük, hogy ki lesz ezen a piacon a domináns, ugye?

[00:54:03]És itt meghatározhatunk egy amerikai kínai ellentétetés.

[00:54:06]És ugye itt Európára visszatérve, illetve rátérve Európára, itt ugye Európa nem kerül szóba, mert Európának ebben a tekintetben sincsenek egyelőre meg a képességei, hogy ebbe a versenybe érdemben be tudjon szállni.

[00:54:19]Tehát Európa egyelőre sajnálatos módon abban jeleskedik, hogy bonyolult szabályozásokat tud alkotni ebben a tekintetben is.

[00:54:27]És egyébként éppen ezért volt egy amerikai európai összeütközés is ezen a területen.

[00:54:32]Emlékezzünk vissza.

[00:54:34]J V például legutóbb kritizálta Európát, hogy túlszabályozásban már éeskedik, de érdemi képességeket nem tudott még felmutatni.

[00:54:41]Nagykövet úr, ez a találkozó, a Bilderberg csoportnak a találkozója, ez olyan embereket tömörített, akikről egyébként nem nagyon szoktunk hallani a sajtóban.

[00:54:50]Tehát itt volt a holland királynő, aki olyan pénzügyi csoportoknak a vezetője, amelyek egyébként éves találkozókat tartanak, és arról beszélgetnek, hogy hogyan lehetne összeegyeztetni a fejlődés során az ember, a pénz és a gépek működését.

[00:55:10]Én úgy gondolom, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy a világ pénzügyi, gazdasági és politikai elittje az rendszeres konzultációban, tanácskozásban, véleménycserében van egymással.

[00:55:27]Sokkal többet hallunk a világgazdasági fórumról, amelyet ugye Dagoszban tartanak, mint a Bilderberg csoportról, de több ilyen szerveződés is van.

[00:55:39]hogy ezek hogy viszonyulnak a demokráciához.

[00:55:43]Erről érdemes elgondolkodni.

[00:55:46]A világga, a katonai, a politikai folyamatokat egyébként nehezen megismerhető objektív folyamatok irányítják.

[00:55:56]Tehát én nem vagyok az összeesküvés elméletek híve.

[00:55:58]Én szerintem ezek a neves személyiségek inkább a valóság meg a trendek megfogalmazói, sem mint irányítói.

[00:56:08]De az tény, hogy a rendszeres véleménycseréjük az nagy befolyással van a világ sorsának alakulására, többek között a katonai téren is.

[00:56:20]Én hadd pontosítsam azt az esetet, amit az előbb mondott említett Zoltán.

[00:56:25]Ugye az iráni csapás, Irán elleni amerikai csapások első napján egy 170 kislány halálát okozó rakétacsapás ért egy iráni iskolát.

[00:56:37]És ma már tudjuk, legalábbis ezt közölték hivatalosan, hogy ezt a csapást nem személyesen valamilyen tábornok vagy ezredes hagyta jóvá, hanem a mesterséges intelligencia irányította.

[00:56:52]Tehát amit úgy szépen úgy mondunk, hogy erskölcsi problémák merülnek föl a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása terén, azok az erkölcsi problémák, azok gyakorlatilag azt jelentik a gyakorlatban, hogy nem ember dönt 170 gyermek meggyilkolásáról, hanem gép.

[00:57:16]És az erkölcsi problémának ez a lényege.

[00:57:19]Ez egy kicsit a legvad vadb, fantasztikus filmekre emlékezteti az embert, amikor a jövőből visszatérő gépek próbálják megmenteni az emberiséget az egész világot uraló mesterséges intelligenciás fegyverez fegyverektől, támadásoktól.

[00:57:40]Tehát ez egy reális üggyé vált, és az erkölcsi problémákat előbb-utóbb jogilag is és politikailag is meg kell oldani.

[00:57:53]Különben a legnegatívabb, legrémálomszerűbb hollywoodi filmek világában találhatjuk magunkat.

[00:58:01]A holland királyné pedig ebben az egész folyamatban az egyik kulcsszereplő, de nem egyedül van.

[00:58:09]Nagyon sok hasonló rangos, illetve gazdag személy irányítja, alakítja ezeket a folyamatokat.

[00:58:17]egyébként elment a holland királynővel a Augustin Carstens, aki a Nemzetközi Fizetések Bankjának a korábbi vezetője, és arról ismerjük őt, hogy 2020-ban elmagyarázta, hogy a központi banki digitális valuta fogja megoldani majd azt a problémát, hogy nem tudjuk, hogy az emberek mondjuk 1000 dolláros PET, vagy pedig 100 dolláost használnak, milyen pénznamekben fizetnek, de majd a szabályozás mindezt meg fogja oldani, és rá is tudjuk ezzel kényszeríteni az embereket, hogy milyen fizetéseket használjanak.

[00:58:49]Igen.

[00:58:49]És itt egy szuverenitási kérdése is ez, amit te most itt mondtál, illetve felsoroltál, rávilágít.

[00:58:53]Ugye itt mindig előjön ugye a készpénz kérdése, vagy a nem készpénz kérdése, illetve, hogy mi legyen a kettő közti viszonyrendszer.

[00:59:01]És ugye ebből is eredeztethető bizonyos részben, amit te is mondtál.

[00:59:10]Itt ugye a kérdés, hogy egyfelől egyfelől kérdés az, hogy ez mennyire demokratikus, illetve az embereknek mi lesz erre az interakciójuk.

[00:59:16]Tehát én egyébként annak a híve vagyok, hogy hagyjuk az embereket, hogy döntsék el, hogy mivel szeretnének fizetni, és hogy a szabály és hogy milyen szabály milyen szabályozás keretrendszer van, az majd ehhez tudjon alkalmazkodni.

[00:59:29]De nyilvánvaló, ahogy Nagyköbet úr is mondta, hogy ez a csoport lényegében inkább irányelveket szokott lefektetni, és az eszmecserékből szokott következni valami.

[00:59:40]Ennyi fért a mai adásban.

[00:59:40]Mihálovic Zoltának és Kusai Sándornak nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak velünk.

[00:59:46]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm.

[00:59:47]A stáb nevében is jövő héten ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:59:55]A viszontlátásra!

[00:59:59]เฮ