Dróntámadás érte az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai erőművet - HírTV
A műsor a geopolitikai feszültségek láncreakcióit vizsgálja: Ukrajna támadásai az orosz olajinfrastruktúrára csökkentik Oroszország exportbevételeit, miközben az amerikai flotta a Hormuz-szoroson keresztül kísérné a kereskedelmi hajókat, amit Irán fenyegetésekkel visszautasít. Az EU-csatlakozási tárgyalások során kiderült, hogy nem csak Orbán Viktor volt az akadály – Franciaország és Németország is szkeptikus, Ukrajna pedig 2027-es gyorsított tagságot követel. Németország katonai fegyverkezésre és hadiipar-fejlesztésre állít át, az autóipar pedig válságban van. Finnország atomfegyverek telepítésének engedélyezésén gondolkodik, és a NATO-tagállamok egyre intenzívebben készülnek egy lehetséges konfliktusra Oroszországgal.
A beszélgetésben Gulyás Áron műsorvezető, Siklósi Péter (Magyar Külügyi Intézet), Dunda György (kárpátai tudósító), Stírgábor (felelős szerkesztő) és Fukics Ferenc (katonai szakértő) vesznek részt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az ukrajnai front és az orosz infrastruktúra támadásai
Dróntámadás érte a Zaporizzsjai atomerőművet, amely orosz ellenőrzés alatt áll. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közölte, hogy a drón az erőmű külső sugárzás-ellenőrző laboratóriumát vette célba. Az ügynökség vezetője, Rafael Grossi hozzáférést kért a laboratóriumhoz a kár felmérésére, és figyelmeztetett, hogy a hasonló légicsapások komoly nukleáris biztonsági kockázatot jelentenek.
„A hasonló légicsapások komoly nukleáris biztonsági kockázatot jelentenek" – Rafael Grossi, MAAE-vezetője *
Ukrajna tagadja, hogy közel lett volna a támadáshoz. Ugyanakkor a kievi vezetés megerősítette, hogy az ukrán erők támadást indítottak Oroszország balti tengeri Primorski kikötője ellen. Leningrád megye kormányzója szerint a régió több mint 60 pilóta nélküli repülőszerkezet támadta meg. A csapás fő célja a kereskedelmi kikötő volt, amely napi 1 millió hordó olajkezelésére képes. A támadás következtében tűz ütött ki, de az olajtermékek állítólag nem ömlöttek a tengerbe.
Voladimir Zelenszkyj szerint egy járőrhajót és az árnyékflotta egyik tartályhajóját is eltalálták. Az orosz hadsereg vasárnap iszkander ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát, több nagyvárosban, köztön Nyipróban és Poltavában légiriadót rendeltek el.
Az ukrán stratégia az orosz olajiparra
Siklósi Péter szerint Ukrajna nem csak Primorski, hanem a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren lévő exportkikötőket is támadja, amely hetek, hónapok óta tartó stratégia része. Oroszország extra bevételekre tesz szert a Hormuz-szoros lezárása miatt, nagyobb a kereslet az olajra, és drágább is, így nagy extra profitokat szerez. Ukrajna pedig az exportképességet próbálja ezekkel a támadásokkal degradálni, hogy minél kevesebb exportbevételre tegyen szert Oroszország.
„Ezekkel a támadásokkal teljesen megszüntetni ezeknek a kikötőknek a működését nem nagyon lehet. Megzavarni, de megzavarni igen, redukálni az átfolyómennyiséget, azt igen" – Siklósi Péter *
Észtország légterének megsértése és a NATO-kérdés
Május 3-án két ukrán drón lépett be Észtország légterébe, megsértve ezzel az ország légterét. Az észt hatóságok előzetesen figyelmeztetést adtak ki a lakosságnak, szó szerint azt közölve: „ha drónt észlelnek, azonnal keressenek fedezéket." Ez arra utal, hogy előre tudták, vagy nagy eséllyel számítottak az ukrán drónok behatolására.
Siklósi Péter szerint, ha az ukrán drónok Oroszország fölött maradnak és a balti tenger felé repülnek, nincs probléma. A kérdés az, hogy amikor bereülnek Észtország fölé, ezt az orosz légelhárítás elektronikus zavarása miatt teszik-e. Nagyobb baj akkor van, ha ezek sokkal mélyebb, nyugatabbra berepülnek – Lettország és Litvánia fölé. Litvániában már esett le ukrán drón, ami jóval odébb van. Ez fölveti annak a gyanúját, hogy szándékosan vezetik az ukránok a drónokat az orosz légelhárítás kikerülésére.
„Ebben az esetben viszont nagyon közel kerülnek oda, hogy gyakorlatilag hadviselő féllé váljanak" – Siklósi Péter *
Oroszország azzal vádolja ezeket az országokat, hogy szép csendben átengedik a drónokat. Siklósi szerint ebből a székből nem lehet megmondani, hogy így történt-e vagy sem, de mindenesetre fölmerül annak a gyanúja.
Az Európai Unió és Ukrajna csatlakozása
Dunda György kárpátai tudósító szerint az ukrán médiában eddig úgy volt beállítva, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának akadálya kizárólag Orbán Viktor volt. Ez egy ellenségkép volt, amelyet a leköszönő magyar miniszterelnök irányába építettek föl. Most azonban eszmélnek rá sokan Ukrajnában, hogy vannak más ellenzői is az EU-csatlakozásnak.
Friedrich Merz német kancellár leszögezte, hogy háborúban álló országot képtelenség fölvenni, és fölhívta a figyelmet a területi engedmények fontosságára. Ha az ukrán vezetés kénytelen lesz engedni, ezt győzelemként tudja fölmutatni saját népe előtt, és cserébe az uniós tagság előtt megnyílhat az út – de nem olyan gyorsan, ahogy Kijev azt az elmúlt időszakban próbálta beállítani.
Voladimir Zelenszkyj és a kormányzat azonban nem enged ebből az álláspontjából. Kijev azt követeli, hogy nincs többlépcsős várakoztató EU-tagság, nincs társult tagság, nincs szimbolikus tagság – csak egy gyorsított EU-csatlakozás 2027-ben.
„Nincs több lépcsős várakoztató EU-s tagság, nincs társult tagság, nincs szimbolikus tagság, hanem kijevben egy dolgot hajlandó elfogadni: egy gyorsított EU csatlakozást 2027-ben" – Dunda György *
Magyar Péter új magyar miniszterelnök egy 10 éves lehetséges határidőt említett, amit sokan fölkaptak Ukrajnában. Kijev azzal érvel, hogy a NATO-tagság tekintetében Ukrajna engedett, az EU-tagság tekintetében azonban nem fog engedni. Az elemzések szerint Kijev a hatalmas katonai potenciáljával nyomásgyakorlást hajthat végre az EU felé.
Siklósi Péter szerint a valóság akkor fog eljönni, amikor minden európai vezetőnek azt kell mérlegelnie, hogy Ukrajna csatlakozása konkrétan milyen anyagi terheket fog róni az ő országára és szavazóinak bizonyos csoportjaira.
„A valóság akkor fog eljönni, amikor majd azt fogja mindenki tudni, és azt kell mérlegelnie minden egyes európai vezetőnek, hogy Ukrajna adott pillanatban történő csatlakozása a saját országa, illetve a saját szavazóinak bizonyos csoportjaira konkrétan milyen anyagi terheket fog róni" – Siklósi Péter *
A Hormuz-szoros és az amerikai flotta
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hétfőtől megkezdi a térségben reked hajó kíséretét a Hormuz-szoroson keresztül. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy a katonai támogatás irányított rakétákkal ellátott rombolókat, több mint 100 repülőgépet és 15 000 katonát foglal magában.
Ibrahim Azizi magasrangú iráni tisztviselő figyelmeztetett, hogy a terv a tűzszünet megsértése. A projekt közelkeleti idő szerint hétfőn reggel kezdődik. Trump azt is hozzátette, hogy ha Irán akadályozza ezt a műveletet, az USA fegyverrel fog válaszolni.
Washington és Teherán a hétvégén tárgyalásokat folytatott a háború lezárásáról. Irán elküldte a feltételeit, amelyek a Tasnim Állami hírügynökség szerint tartalmazzák: a nem támadási garanciákat az Egyesült Államoktól, az amerikai erők kivonását az Iránt körülvevő területekről, az amerikai haditengerészeti blokád feloldását a Hormuz-szorosban, a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, az iráni háború 30 napon belüli befejezését, és azt, hogy az iráni atomprogramról szóló tárgyalások a háború befejezése után még egy hónapig folytatódnak.
Trump azt nyilatkozta, hogy képviselői nagyon pozitív megbeszéléseket folytatnak Iránnal. Az Iráni Külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy Irán felülvizsgálja az Egyesült Államok válaszát Teherán legújabb béke javaslatára.
Az iráni válasz és az eszkalációs veszély
Irán azonban már bejelentette, hogy akadályozni fogja az amerikai flottát. Szó szerint azt mondták: „ne merészkedjenek be a Hormuz-szorosba."
Stírgábor szerint, ha az amerikaiak ezt meglépik, jó eséllyel eszkaláció lesz. Azonban nem biztos abban, hogy ezt meglépik – inkább egy fenyegetésről van szó. Az amerikaiak teremtették ezt a helyzetet, amit most önmaguknak kellene megoldaniuk.
„Hogyha az amerikaiak ezt meglépik, akkor én azt mondom, hogy jó eséllyel eszkaláció lesz" – Stírgábor *
A tűzszünet törékeny, és a megállapodás felé, a tartósabb béke felé még hosszú az út. Megvan az esélye továbbra is annak, hogy eszkalálódhat a konfliktus. Azonban az Egyesült Államok, hála Isten, inkább a közösségi médiában keménykedik, mintsem a terepen.
Az irániak nem csak az amerikai egységekről beszéltek, hanem bármilyen külföldi hajóról. Ha mondjuk megjelenik egy francia vagy bármiféle más hajó, akkor ugyanolyan lenne az irániak reakciója. Ez milyen eszkalációs veszélyt vet föl? Ha európai hajó jelenne meg, akkor az a kérdés, hogy vontató hajót rendeltek-e mellé, mert szinte biztos, hogy néhány héten belül olyan állapotba kerülne, hogy utána vontatni kéne.
A piac reakciója és az energiaválság
Stírgábor szerint a piac nagyjából lereagálta az eseményeket. Kuvaitnak a megrendelés állománya a következő hónapra nulla hordó. Úgy gondolják, hogy ez a konfliktus hosszan itt marad még, és alapvetően mindenkinek ezt be is kell tudni árazni. Az adott országoknak a kapacitásai elég erőteljesen visszaestek – a leggyengébb ilyen 40%-os visszaesés a kitermelési kapacitások tekintetében.
„Kuvaitnak a megrendelés állománya a következő hónapra nulla hordó. Vagyis úgy gondolják, hogy ez a konfliktus hosszan itt marad még mindannyiunkkal" – Stírgábor *
Az ománi olaj kitermelése hirtelen megjump, de a legfontosabb, hogy ezeknek az öbölmenti országoknak egy nagyon súlyos gazdasági recesszióba mutat mindaz, ami jelen pillanatban történik. Ugyanezek az irányok az ebből a térségből energiát vásárlóországok tekintetében, például Európa esetében is érvényesek.
Párhuzamosan ezzel az eseménysorral, amiben nem látszik a megoldás, Európa még tovább keményítette az Oroszország felől érkező beszerzéseket. Közben kiderül, hogy a Kazakolaj se érkezik el, mert azt az oroszok kezdték el átcsatornázni. Az elkövetkező időben Ázsiában is nagyon súlyos problémákat okoz az üzemanyaghiány, úgy tűnik, hogy Európa van a legnagyobb kérdőjelek előtt.
A kerozinára pedig a duplájára nőtt, és az légitársaságok majd meglátjuk, hogy júniusban hogy bírják pénzzel, üzemanyaggal, mindennel.
Az amerikai flotta biztonsági övezete és az aknák
Az amerikaiak egy úgynevezett fokozott biztonsági övezetet hoznak létre. Vannak a szokásos hajózási útvonalak, és ettől délre hoznák létre ezt az övezetet. Azonban azt továbbra sem tudni, hogy pontosan hol vannak az aknák elhelyezve. Mi történik akkor, ha mondjuk egy kereskedelmi hajó vagy még rosszabb esetben egy amerikai hadihajó ráfut egy ilyen aknára?
Stírgábor szerint az amerikaiak tisztában vannak azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, és óvatosak lesznek. Nem fognak olyan terepre vagy útvonalra merészkedni, ahol ilyen történhet, hiszen akkor kemény választ kell adni. Ha kemény választ adnak, eszkalálódik a konfliktus. Ha eszkalálódik a konfliktus, még tovább megy az olajár.
„Ha még tovább megy az olajár, és otthon az Egyesült Államokban már a 4 dollárt is galonként átlépi, vagy lényegesen átlépi, hát akkor az még tovább rontja a Trumpék esélyeit, a republikánusok esélyét a félidős választásokon" – Stírgábor *
Nem csak Európát, hanem az Egyesült Államokat is sújtja. Az egyik fapados légitársaság éppen most csődölt be – körülbelül 15 000 munkahely.
A béketárgyalások helyzete
A pakisztáni külügyminiszter tárgyalt az irániakkal, azonban azt továbbra sem látni, hogy érdemben hogyan folytatódhatnának az amerikaiak és az irániak között a tűzszüneti vagy a béketárgyalások. Az iráni külügyminiszter azt mondja, hogy az USA fel kell adja a túlzott követeléseit. Donald Trump meg azt nyilatkozza, hogy szerinte Irán még nem fizetett elég nagy árat.
Hajnali hírek közé az tartozott, hogy Irán enyhített a nukleáris eszközökkel kapcsolatos álláspontján. Ez lehet egy új lépés a tűzszünet irányába, vagy a tűzszünet meghosszabbítása, vagy a béketárgyalások irányába. Az amerikaiak válasza azonban az volt, hogy ez nekik nem elégséges.
„Az amerikaiak részéről az volt az első válasz, hogy ez nekik nem elégséges, ami ott történik" – Stírgábor *
Az egyik fél a másikat préseli a saját lehetőségeinek a határához. Donald Trumpnak arra kell figyelnie, hogy jelen pillanatban a népszerűsége soha nem látott mélységekben van. Az iráni háborúnak a megítélése ugyanabba a mélységbe esett vissza, mint annak idején a vietnámi háborúnak a vége felé tartó időszak volt.
Egy nagyon nagy kérdés továbbra is, hogy ki vezeti Iránt. Valójában nem tudjuk, hogy ki vezeti Iránt. Nem tudjuk, hogy mely csoportokat mely országok támogatnak és merrefelé tartanak. Ez a pont a nagy köd, ami tökéletes az iráni rezsim túlélésének. Ez nagy valószínűséggel teljesen szándékosan alakítják így ezt a helyzetet.
Az amerikai csapatkivonás Németországból
Az Egyesült Államok 5000 katonáját vonja ki Németországból – ezt a német védelmi miniszter közölte, aki azt nyilatkozta, hogy nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért az európaiaknak. Az amerikai elnök döntése azután született, hogy Friedrich Mertz német kancellár bírálta a Washington Irán elleni katonai fellépését.
Donald Trump azonban a hétvégén kijelentette, hogy az Egyesült Államok sokkal nagyobb számban fog kivonni katonákat Németországból, mint 5000 fő. Az Egyesült Államok körülbelül 68 000 állandó aktív szolgálatot teljesítő katonai személyzetet állomásoztat európai bázisokon. Ez nem tartalmazza a bevetésre és gyakorlatokra küldött rotációs erőket.
Az amerikai erők 2024 márciusa óta 50 európai bázison vannak jelen, amelyek közül 31 állandó. Németország és Olaszország otthont ad a főhadiszállásuknak és a legtöbb katonának – őket követi mintegy 10 000 fős kontingenssel az Egyesült Királyság.
Médiajelentések szerint a Trump adminisztráció fontolgatja az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésének lemondását is. Christián Mölling biztonsági szakértő ezt sokkal drámaibb hírnek nevezte a csapatkivonáshoz képest.
„Az elsőt kompenzálni tudjuk, de a nagy hatótávolságú csapások esetében képességbeli hiányosságaink vannak" – Christián Mölling *
Washington és Berlin 2025 júliusában jelentette be, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket telepít Németországba. A telepítésre várhatóan 2027-re került volna sor. A megállapodást még az előző Joe Biden vezette amerikai kormányzat alatt kötötték meg.
Az európai védelmi képesség
Fukics Ferenc szerint, ha 5000 katonát kivonnak, abban nem fog összedőlni az európai védelmi képesség. Az a biztonság az az ernyő, amit az Egyesült Államok Európa fölé tart. Ha 70-75 000 főre akarják csökkenteni az Európában állomásozó csapatok létszámát, ahhoz bizonyos hozzájárulás kell az amerikai szenátus vagy kongresszus részéről. Ez az 5000 inkább egy gesztus, negatív gesztus, figyelmeztetés.
„Ez az 5000, ez inkább egy ilyen gesztus, negatív gesztus, figyelmeztetés" – Fukics Ferenc *
Nem véletlenül ez az 5000. Egyébként pedig, ha valami Európában történik, valamiféle ütközés, konfliktus, Oroszország és egyes európai NATO-országok között, az valahol a balti régióban, a Balti-tenger régiójában történhet.
Az Egyesült Államoknak legalább akkora érdeke, hogy itt legyenek. Egyrészről a globális befolyásoknak egy nagyon fontos eleme az, hogy Európát kézben tartják. Nem csak biztonsági szempontból tartják rajta a kezüket, hanem azáltal, hogy Európa ilyen értelemben függőhelyzetben van, segítik az amerikai kereskedelmi érdeket, gazdasági érdeket is. Konkrétan katonai értelemben pedig milyen ugródeszka, milyen fontos helyek fontosak ezek a támaszpontok az afrikai, közelkeleti szerepvállalásban, akciókban.
„Az Egyesült Államoknak legalább akkora érdeke, hogy itt legyenek, mint Németországnak" – Fukics Ferenc *
Ha Trump túlmegy egy bizonyos határon, nem csak Németországot bünteti, ami egyébként olyan, mintha két óvodás vitatkoznék egymással, nagyra nőtt óvodás, de önmagát is, tehát az Egyesült Államok érdekeit is sérti.
Finnország atomfegyverekkel való felkészülése
Finnország atomfegyverek állomásoztatásának lehetőségét fontolgatja a területén. Az ország jogszabályait módosítaná, hogy adott esetben, ha az ötödik cikkelyi mentén összehívnák a NATO-országokat, akkor lehessen a finn jogszabályok szerint is atomfegyver Finnország területén.
Fukics Ferenc szerint, ha megnézzük a finn lépéseket és főképp a retorikát az elmúlt jó egy évre visszatekintve, akkor egyértelműen azt látjuk, hogy Finnország szépen hangerőben, lépésekben, de hangerőben mindenképpen militáns hangnemben beelőzi Lengyelországot biztosan. Óriási versenyben vannak a baltiakkal, hogy ki a hangosabb.
Ez a helyzet csak megerősíti azt a feltételezést, hogy ha valami Európában történik, valamiféle ütközés, konfliktus, Oroszország és egyes európai NATO-országok között, az valahol a balti régióban, a Balti-tenger régiójában történhet. Egyre komolyabb lépéseket tesznek felé, mert például Finnország, illetve a baltiak hangerőben – és Oroszország előbb-utóbb valamit válaszolni fog.
A finn és észt kommunikáció különbsége
A finn miniszterelnök nem volt ennyire elnéző, mint az észtek, és azt mondta, hogy ők megértik Ukrajnát és támogatják Ukrajnát, de az nem elfogadható, ha ukrán drónok lépnek be Finnországnak a légterébe. Ezzel együtt azonban láthatjuk a jogszabály-módosításokat, hogy igenis arrafelé megy a törekvés – ha már a militárs hangulatról beszélgetünk – hogy nukleáris fegyver igenis lehessen Finnország területén.
Az oroszok azzal fenyegetik és azzal gyanúsítják akár a baltiakat, akár a finneket, hogy nem csak engedélyezték a légtereknek a használatát, hanem előfordulhat, hogy ezekből a légterekből indították, ezekről a szárazföldi területekről indították ezeket az eszközöket. Az oroszok állítólagos bizonyítékokat hoznak föl azzal kapcsolatban, hogy bizonyos dróntípusok nem is tudják megtenni azokat a távolságokat, amelyekről eddig becsapódtak, tehát hogy valami közelebbi területről kellett őket indítani.
„Ha ez igaz, akkor nagyon nagy bajban vagyunk, mert nagyon gyorsan sodródhatunk bele egy olyan konfliktusba, amiben mi igazából nem szeretnénk" – Fukics Ferenc *
A finn gazdasági válság
A határmenti területek lezárása Finnországban súlyos gazdasági problémákkal szembeszült. Több mint 10 000 vállalkozás szűnt meg Finnországban az elmúlt időszakban, és egyre nagyobb a munkanélküliség. Az ukrán újságok azt írják, hogy kénytelenek a Finnországba menekült ukrán menekültek elhagyni Finnországot, mert nem találnak munkahelyeket. Ha meg akarnak élni, akkor inkább Németországba vagy Csehországba költöznek.
A finnek belavírozták magukat egy olyan helyzetbe, ami nagyon komoly kemény döntéseket fog majd követelni a finn vezetéstől az elkövetkező időszakban is. Úgy tűnik, hogy ők is inkább ebbe a kozáktábor irányába mennének, hogy az európaiak egyfajta határ-mechanizmusként kezdjék el a finn gazdaságot és a finn hadsereget támogatni.
A finn stratégia
A finnek az a meglátásuk, hogy minél tovább harcolnak az ukránok, annál kevesebb orosz katona jelenik meg a finn határnál, és rövid távra játszanak. Elég, ha két-három évig ez a konfliktus még eltart, és ők két-három évig nyerhetnek előnyöket azzal kapcsolatban, hogy saját magukat, a lakosságukat felkészítsék ezzel kapcsolatos problémára, illetve hogy Brüsszelbe elhitessék, hogy ők az északi pajzsa Európának, és hogy ebbe egész Európának bele kell majd fektetni az elkövetkező időbe.
Pont ezt a 2029-es és 2030-as dátumot emlegetik a francia vezérköri főnökök is.
Németország hadiipar-fejlesztése
Leállt az autógyártással és hadiüzemként folytatja tovább az egyik legnagyobb német vállalat, a Dräxlmaier. A bajor vállalata jövőben a német-francia Boxer nevű kerekes harcjárművekhez gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket, hogy egy-egy jármű összeszereléséhez ne hetekre, csupán néhány napra legyen szükség.
A német-francia vállalat közben Münchenben új gyártósort nyitott, ahol a modulokat a járműalvázakkal szerelik össze készpáncélossá. A bajor miniszterelnök szerint erős védelmi iparra van szükség saját német technológiával. A bejelentés fordulópontot jelez a német ipari átalakulásban. Amit az autógyártás elveszít, azt egyre határozottabban a hadiipar veszi át.
Németországban 2025 harmadik negyedéve végén mintegy 50 000-rel kevesebben dolgoztak az autóiparban, mint egy évvel korábban. A Volkswagen-csoport nyeresége 14%-kal csökkent az idei első negyedévben, és majdnem 7%-kal esett vissza az értékesítés. A pénzügyi igazgató elismerte, hogy a jelenlegi piaci környezetben nem elegendőek az eddig bejelentett intézkedések.
A német gazdaság problémái
Stírgábor szerint az Egyesült Államok szipkázza el, tehát viszi át Amerikába a német autóipart. A német autógyártás nem tud ellenállni ennek. Friedrich Merz elképzelése szerint a védelmi ipar fogja kihúzni a jelenlegi mély gazdasági válságból az országot. Tehát ha úgy tetszik, még kapóra is jön, hogy átállítani az autóipari gyárakat hadipariakká, és akkor ez egyúttal jól jön a gazdaságnak, megmenti a munkahelyeket.
Van azonban egy probléma. Igen, szükség van a védelmi képességek, a hadiipar fölfuttatására, védelmi képességek megteremtésére, de ahhoz, hogy ez gazdasági értelemben is húzóerő legyen, meg hogy ez megérjen, ahhoz szükség van olcsóbb energiára. Acél kell, és ezek nincsenek.
„Szükség van a védelmi képességek fölfuttatására, de ahhoz, hogy ez gazdasági értelemben is húzóerő legyen, szükség van olcsóbb energiára" – Stírgábor *
A hadiipar rövidtávon, akár még kicsit középtávon segíthet, de a strukturális problémákat nem oldja meg. Ezzel kellene foglalkozni, és azzal pedig nem foglalkozik Németország, hogy a hagyományos iparágait – nem csak az autóiparra gondolok, hanem a vegyiparra is – tönkrevágják. Átmennek, áttelepülnek az Egyesült Államokba, és a saját szövetsége teszi tönkre részben német közreműködéssel a virágzó német ipart.
Arról ne is beszéljünk, hogy felrobbantottak több atomerőművet is. Most már Friedrich Merz is elismerte, hogy stratégiai hiba volt az, hogy elálltak az atomenergiától, és hogy csak később ismerték fel, hogy mennyire zöld az valójában.
Német katonai költségvetés és felkészülés
A német katonai költségvetés növekedésével párhuzamosan egy úgynevezett ökonomikus keretkoncepció szivárgott ki, amely arról szól, hogy a németországi egyházakat hogyan kéne felkészíteni adott esetben a hadifoglyok kezelésére, a sebesültek kezelésére és menekültekre.
Stírgábor szerint, hogyha a polimarketen fogadni szeretnénk, ajánlja mindenkinek a figyelmébe, hogy a katonai műveletekre fogadók esélye, hogy bejön, az négyszer nagyobb, mint a többi esetben – körülbelül 50% környékén van, míg a többiek esetében 14%. Vannak katonai benfentesek, akik jó pénzt kerestek az elmúlt időszakban – tízszerezték a pénzüket, amelyeket erre befektettek.
A finn és német felkészülés
A finnek a határmenti területeken a gyerekeknek lámpajátékot, zseblámpajátékot az áramkimaradásra, illetve a bogrács való főzés újraföltalálása és minden egyéb más – tehát hogy hogyan lehet kempingfőzővel mégis ételt előállítani, meg vizet tisztítani. Erre készítik föl a helyi lakosságot.
A németeknél meg azt látjuk, hogy az egyháznak van egy újabb lépése, amiben arra az érzékenyítést készíti elő, hogy mindenkinek tudomásul kell venni, aki az egyház keretén belül dolgozik, hogy élő feladatok is megjöhetnek – jöhetnek a sebesültek, jöhetnek a halottak. A családtagokat meg kell vigasztalni, erre tömegesen föl kell készíteni az embereket, hogy esetleg ilyen feladatokat kell tudni ellátni.
„Amikor az egyház is már ebbe az irányba lép, miközben azt halljuk a legfőbb egyházi képviselőktől, hogy itt a háborút minden áron kell akadályozni, hanem annak már a következményeire készülnek föl, akkor az a legrosszabb jövőképet vetíti elé" – Stírgábor *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Dróntámadásért az orosz ellenőrzés alatt állózza porizsiai atomerőművet" – valószínűleg „Dróntámadás érte az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjai atomerőművet" (ASR-hiba: „porizsiai" helyett „Zaporizzsjai")
- „Primorks" – valószínűleg „Primorski" (konzisztens ASR-torzulás)
- „Voladimir Zelenszké" – valószínűleg „Voladimir Zelenszkij" (toldalék-hiba)
- „Krám szóvéje" – valószínűleg „KRIM szóvívője" vagy „Krím szóvívője" (értelmezhetetlen)
- „Nyipróban" – valószínűleg „Nyiprón" vagy „Dnyipróban"
- „Ész légtérben" – valószínűleg „Észtország légterében"
- „Dunda György kollégámat, Kárpátai tudósítónkat" – Dunda György a kárpátai tudósító
- „Kerekperec fölszólította" – valószínűleg „Kijev vezetése fölszólította" (értelmezhetetlen szó)
- „Stírgáboramosér.com" – valószínűleg egy weboldal neve, de az átiratban értelmezhetetlen
- „Sentam" – valószínűleg „CENTCOM" (US Central Command)
- „Tasnim Állami hírűnökség" – valószínűleg „Tasnim Állami hírügynökség"
- „Hormuzi szoros" – valószínűleg „Hormuz-szoros" (konzisztens ASR-torzulás)
- „Hormuzorosba" – valószínűleg „Hormuz-szorosba"
- „Hormuzi" – valószínűleg „Hormuz" (konzisztens)
- „Dráxlmeer" – valószínűleg „Dräxlmaier" (német vállalatnév)
- „Drxlmeer" – valószínűleg „Dräxlmaier"
- „Fkormány" – valószínűleg „Finn kormány"
- „Fkormányzat" – valószínűleg „Finn kormányzat"
- „Kaj Kalas" – valószínűleg „Kaja Kallas" (észt politikus)
- „Christián Mölling" – valószínűleg „Christian Mölling" (német biztonsági szakértő)
- „Fukics Ferenc" – valószínűleg „Fukics Ferenc" vagy „Fukics Ferenc" (katonai szakértő)
- „Stírgábor" – valószínűleg egy újságíró/szerkesztő neve, de az átiratban nem egyértelműen azonosítható
- „Nádori Teodóra" – felelős szerkesztő neve
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Finnország atomfegyvereket állomásoztatna a területén.
[00:00:02]Aztán leállt az autógyártással és hadiüzemként folytatja tovább az egyik legnagyobb német vállalat.
[00:00:09]És végül mostantól az amerikai flotta kísér át a hajókat a hormuziszorosnál.
[00:00:13]Milyen láncreakciókat indítanak el ezek a folyamatok?
[00:00:15]Erre keressük a választ.
[00:00:17]Köszöntöm önöket.
[00:00:17]Én Gulyás Áron vagyok.
[00:00:19]Ez a láncreakció.
[00:00:34]És itt van már velem a stúdióban Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója.
[00:00:37]Szervusz!
[00:00:37]Köszönöm, hogy elfogadtad a meg Szervusz!
[00:00:40]Jó napot kívánok!
[00:00:41]És még mindek előtt nézzük meg, hogy mi a helyzet az ukrajnai fronton.
[00:00:46]Dróntámadásért az orosz ellenőrzés alatt állózza porizsiai atomerőművet.
[00:00:49]A Nemzetközi Atomenergia ügynökség közölte, hogy a drón az erőmű külső sugárzás ellenőrző laboratóriumát vette célba.
[00:00:58]Az ügynökség vezetője Rafael Grossi hozzáférést kért a laboratóriumhoz, hogy felmérjék a kárt.
[00:01:05]Továbbá figyelmeztetett, hogy a hasonló légicsapások komoly nukleáris biztonsági kockázatot jelentenek.
[00:01:10]Ukrajnak tagadja, hogy közel lett volna a támadáshoz.
[00:01:13]A Kievi vezetés azt viszont megerősítette, hogy az ukrán erők támadást indítottak Oroszország balti tengeri Primors kikötője ellen.
[00:01:22]Leningrád megye kormányzója szerint a régió több mint 60 pilóta nélküli repülőszerkezet támadta.
[00:01:29]A csapás fő célja a kereskedelmi kikötő volt.
[00:01:32]Primorks Oroszország egyik legnagyobb exportkapuja napi 1 millió hordóolajkezelésére képes.
[00:01:37]A támadás következtében tűz ütött ki, de az olajtermékek állítólag nem ömlöttek a tengerbe.
[00:01:44]Voladimir Zelenszké szerint egy járőrhajót és az árnyékflotta egyik tartályhajóját is eltalálták.
[00:01:49]A Krám szóvéje kijelentette, hogy a globális olajárak tovább emelkedhetnek, ha Ukrajna továbbra is támadja Oroszország olajipari infrastruktúráját.
[00:02:01]Az orosz hadsereg vasárnap iszkander ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát.
[00:02:05]A hatóságok több nagyvárosban, köztük Nyipróban és Poltavában is légiriadót rendeltek el.
[00:02:15]Hát az látható, hogy folytatódnak a légitámadások, ráadásul nem is akármilyen célpontokkal szemben.
[00:02:18]Ahogy elhangzott, Primorsk napi 1 millió hordó olaj feldolgozására képes.
[00:02:22]Mi van akkor, hogyha folytatódnak az ukrán légicsapások és Primoszk mondjuk teljesen kiesik?
[00:02:27]Tehát akkor az milyen hatással lehet a globális olajárakra például?
[00:02:31]Ugye az a helyzet, hogy nem csak Primorskot támadják egyébként, ugye a Balti tengeren két ezek közül Primors az egyik két ilyen export kikötő van, de a fekete tengeren is van egy.
[00:02:41]Ö és az az a legnagyobb tulajdonképpen, és ezeket mindegyiket támadja Ukrajna.
[00:02:46]Ez most már egy tulajdonképpen egy hetek, hónapok óta tartó stratégiának a része.
[00:02:54]Oroszország extra bevételekre tesz szert a hormózi szoros lezárása miatt.
[00:02:58]Nagyobb a kereslet az olajra.
[00:03:05]Ráadásul drágább is.
[00:03:05]Úgyhogy nagy extra profitokat tudálni.
[00:03:09]Ukrajna pedig az exportképességet próbálja ezekkel a támadásokkal degradálni, és ezért és ezzel azt célozza, hogy minél kevesebb exportbevételre tegyen szert Oroszország.
[00:03:25]Ugye ezekkel a támadásokkal teljesen megszüntetni ezeknek a kikötőknek a működését nem nagyon lehet.
[00:03:33]Megzavarni, de megzavarni igen, redukálni a az átfolyómennyiséget, azt igen.
[00:03:37]Tehát súlyos kellemetlenségeket lehet okozni.
[00:03:42]Persze azonnal megpróbálják ezt helyreállítani, amit valamennyire lehet is, persze soha nem 100%-ban.
[00:03:50]Ö ez a játék folyik most, és szerintem a a jövőben is ez fog történni.
[00:03:55]Ha már a bolt térességnél tartunk, akkor nézzük meg, hogy mi a helyzet Észtországnál.
[00:03:58]Ugyanis az Ész légtérben most május 3-án megint belépett két ukrán drón, megsértve ezzel Észtországnak a légterét.
[00:04:05]És most előzetesen ki is adtak figyelmeztetést az észt hatóságok a lakosságnak.
[00:04:08]Ebben a szó szerint ezált idézem, ha drónt észlelnek, azonnal keressenek fedezéket.
[00:04:15]Tehát ez egy kicsit olyan, mintogyha már előre tudták volna, hogy az ukrán drónok be fognak lépni, vagy nagy eséllyel beléphetnek az észlégtérbe.
[00:04:20]Egy NATO tagállam légterét ilyen módon megsérteni, az mennyire veti fel azt, hogy itt komoly problémák lehetnek akár mondjuk olyan téren is, hogy megsértik mondjuk a NATO bármilyen szerződését?
[00:04:35]Ugye az a helyzet, hogy a ami Észtországot illeti, illetve Észtországnak a keleti határvidékét, ugye ha Oroszországon belül maradnak ezek az ukrán drónok, amik a balti tenger felé repülnek, és azzthatárhoz közel repülnek el, odáig nincs probléma.
[00:04:53]Az a kérdés, hogy amikor bereülnek Észtország fölé, ezt vajon a az orosz légelhárításnak az elektronikus zavarása miatt teszik?
[00:05:04]akkor azt mondom, hogy ilyen előfordul, és akkor teljesen logikus, hogy kiadnak ilyen figyelmeztetést a lakosságnak, hogyha drónokat hallanak, akkor vonul vonuljanak fedezékbe.
[00:05:16]Nagyobb baj akkor van, hogyha ezek sokkal mélyebb területekre, tehát úgy értem, hogy sokkal nyugatabbra berepülnek.
[00:05:22]Adott esetben nem is csak Észtország fölé, hanem mondjuk Lettország és Litvánia fölé.
[00:05:26]Litvániában is esett már le ukrán drón, és az jóvalodébb van.
[00:05:31]Na, ez már fölveti annak a gyanúját, hogy szántszándékkal vezetik arra az ukránok a drónokat, hogy az orosz légelhárítást kikerüljék.
[00:05:40]És ebben az esetben két eset lehetséges.
[00:05:44]Az egyik, hogy nem szólnak az adott országoknak, és megsértik tulajdonképpen a légterét.
[00:05:50]És ez már bizony ha akarnák, akkor fölvetne NATOs kérdéseket.
[00:05:58]Vagy a másik lehetőség, hogy ezek az országok tulajdonképpen szép csendben átengedik ezeket a drónokat, és elnézik és elnézik.
[00:06:06]Ugye Oroszország gyakorlatilag ezzel vádolja őket.
[00:06:08]Én ugye ebből a székből nem tudom megmondani, hogy vajon így történt-e vagy sem, de mindenesetre azért fölmerül annak a gyanúja, hogy akár így is történhetett.
[00:06:18]Ebben az esetben viszont hát nagyon közel kerülnek oda, hogy gyakorlatilag hadviselő féllé váljanak.
[00:06:26]Ami biztos, hogy a kievi vezetés egyre szkeptikusabban nyilatkozik az ukrán NATO csatlakozásról, viszont az uniós csatlakozással nem ez a helyzet.
[00:06:33]És most ezzel a témával folytatjuk és kapcsoljuk Dunda György kollégámat, Kárpátai tudósítónkat.
[00:06:38]Szervusz Gyuri.
[00:06:38]Most jelen pillanatban mi a helyzet az ukrán uniós csatlakozással?
[00:06:44]Mert a francia uniós ügyek felelős miniszter azt mondta, hogy fokozatos integrációt javasolnak, de hogy a gyorsított tagságot a németekhez hasonlóan ők sem javasolják, és nem nem találják ezt reálisnak.
[00:06:55]Na már most egyetlen kormányfő volt, aki határozottan elutasította az ukrán uniós csatlakozást, ez pedig Orbán Viktor miniszterelnök volt.
[00:07:02]Most jelen pillanatban Kievben hogy számolnak az uniós csatlakozás terén?
[00:07:11]Tisztelettel köszöntök mindenkit.
[00:07:11]Hát előjáróban annyit, hogy nem is tetszik ebbe mindaz, amit a francia és német vezetők üzentek Ukrajnának akár az elmúlt napokban, vagy ami a ciprusi uniós csúcsról kiszivárgott, mertogy az a helyzet, hogy ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat, akkor az ukrán médiában úgy volt beállítva az eddigi helyzet, hogy Ukrajnának miért kell várnia és az EU csatlakozásra, hogy kizárólag Orbán Viktor tehet arról, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.
[00:07:45]Ugye egy ellenségkép volt fölépítve a leköszönő magyar miniszterelnök irányába.
[00:07:51]És hát mindenért, ami az EU csatlakozási nehézségeket jelentették Ukrajna számára, hát mindenér Orbán Viktort hibáztatták.
[00:07:59]Ugye ez a faktor kiesett a mozaikból, puzzleből, és hát most eszmélnek rá nagyon sokan itt Ukrajnában, akik az ukrán média forrásokra hivatkoztak csak, és egyéb információ birtokában nem voltak, hogy hát vannak itt más ellenzői is, illetve hát pontosabban csak rávilágítanak a realitásokra, amit kijjebb egyelőre nem hajlandóak elfogadni.
[00:08:24]Ugye emlékezettünk Friedrich Merc német kancellárnak a szavaira, aki leszögezte, hogy háborúban oló országot képtelenség fölvenni, illetve a területi engedmények fontosságára is fölhívta a figyelmet, hogy eb abban esetleg a béke érdekében, ha az ukrán vezetést kénytelen lesz engedni, és ezt majd a saját népe szempontjából győzelemként tudja fölmutatni, hogy cserébe az uniós szakság előtt megnyílhat az út.
[00:08:51]Na de véletlenül sem olyan gyorsan, ahogy kében azt az elmúlt időszakban, az elmúlt években próbálták beállítani.
[00:08:58]És hát most is a negatív hangok ellenére Voladimir Zelenski, illetve a kormányzat Kerekperec fölszólította például a nagyköveteket is, hogy az adott országban kikép tegye teljesen egyértelművé a hivatalos ukrán álláspontot, ami arról szól, hogy nincs több lépcsős várakoztató EU-s tagság, nincs társult tagság, nincs szimbolikus tagság, hanem kijevetlen egy dolgot hajlandó elfogadni, egy gyorsító EU csatlakozást, és pedig 2027-ben És ebből az álláspontjából legalábbis per pillanat az ukrán vezetést nem hajlandó engedni.
[00:09:36]Úgy vannak vele, hogy a NATO tagság tekintetében Ukrajna engedett, az Európai Uniós tagság tekintetében nem fog engedni, mert ez jár Ukrajnának.
[00:09:45]És aki az ellenkezőjét mondja, még csak az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter szavaira is, aki egy ugye egy 10 éves lehetséges határidőt mondott, hogy érdemben hamarabb aligha lehet számolni Ukrajna csatlakozásával.
[00:09:59]Ezt is azért sokan fölkapták erre a bejelentésre is itt Ukrajnában a fejüket.
[00:10:04]És arra próbál Kiev azzal próbál érvelni, illetve itteni elemzéseket, szakértői véleményeket olvasva.
[00:10:14]Úgy tűnik, hogy a hatalmas katonai potenciáljával is egyfajta nyomás gyakorlást hajthat végre Kjev.
[00:10:20]Ugye arra apellálnak, hogy a NATO védőszárnya, pontosabban az Egyesült Államok védőszárnya az gyengülni látszik Európa feje fölött.
[00:10:31]És hát az orosz-ukrán háborúban Ukrajna katonailaga, katonai tekintetben jelentősen megerősödött, és szüksége lehet Ukrajnára egyfajta új védőernyőként egy 1 milliós hadseregre, egy háborúban edzett hadseregre, az ukrán drón hadseregről beszélve.
[00:10:47]Ugye most is Közelkeleten egyes Perzsa bölmenti országoknak juttatnak segítséget, és ebben az új a háborús retorika irányába elmozduló európai biztonsági felépítésben Ukrajna egyfajta tartógerenda kíván lenni.
[00:11:06]Ez olvasható ki az ukrajnai jellemzésekből.
[00:11:08]És a legfontosabb, amint említettem, hogy semmilyen fajta rész és fél megoldásokra Kievben nem vevők, hanem a 2027-es tagságot kőkevényen, gyakorlatilag elvárják az Európai Uniótól.
[00:11:22]Úgyhogy az elkövetkező hónapok ebben a tekintetben érdekesek lesznek, hiszen az Unióban azért ilyen gyorságot nem ígérnek.
[00:11:31]És most már sok elemző fölévja a figyelmet arra is, hogy eddig nagyon sokan, akik ellenezték Ukrajna tagságát, el tudtak bújni Orbán Viktor háta mögött.
[00:11:40]Most már bizony mindenkinek szint kell vallani, hogy valójában hogyan is állnak Ukrajna lehetséges EU tagságához.
[00:11:53]Dunda Györgynek nagyon szépen köszönöm a beszámolót.
[00:11:54]És hogyha már pont az adás előtt beszélgettünk erről, hogy ki és hogyan állhat majd az ukrán EU csatlakozáshoz, amikor már ténylegesen az a helyzet, hogy nem az első klasztereket nyitják meg, hanem már ténylegesen a a céldátumnál van az ügy adott esetben, most történt BG Bulgáriában egy parlamenti választás, és akkor most a brüsszeli szinten szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az új bolgárvezetés vajon mennyire lehet ez ügyben együttműködő, hogy mondjuk megszavazzák-e az ukrán uniós csatlakozást.
[00:12:25]Vajon Robert Ficu valószínűleg nem fogja ezt megakadályozni, de vajon Andre Bab is mondjuk megakadályozhatja?
[00:12:32]Ugye lehet erről így elméletben gondolkodni, hogy vajon az alapján, hogy egy állam és állam vagy kormányfő az korábban milyen megnyilatkozásokat tett, amikor egyébként az Ukrajna EU-s csatlakozása egy elméleti síkon mozgó dolog volt?
[00:12:52]Tehát gyakorlatilag politikailag tudtak erre reagálni.
[00:12:53]Lehet ebből következtetéseket levonni a a jövőre nézve, de szerintem ezek nem a nem a valóságot tükrözik.
[00:13:02]tudnék, a valóság akkor fog eljönni, amikor majd azt fogja mindenki tudni, és azt kell mérlegelnie minden egyes európai vezetőnek, hogy Ukrajna adott pillanatban történő csatlakozása az a saját országa, illetve a saját szavazóinak bizonyos csoportjaira konkrétan milyen anyagi terheket fog róni.
[00:13:27]És akkor majd nem egy elméleti kérdést kell eldönteniük, hanem nagyon konkrét anyagi vonzatokkal járó kérdésekben kell dönteniük.
[00:13:35]És ekkor fognak előkerülni nyilvánvalóan azok az érdek, mondjuk a a francia mezőgazdasági termelők, vagy a lengyel mezőgazdasági termelőknek a az érdekei, de mondhatnék egy csomó más érdekcsoportot Európában, akik nyilvánvalóan akkor majd ki fog derülni, hogy mennyit veszítenek ezzel, és akkor kénytelenek lesznek a saját politikai vezetőik ezzel ezt figyelembe venni és bekalkulálni.
[00:14:04]És ráadásul lesz ugye irányváltás is, vagy hát lehetséges irányváltás, mert ugye E7-ben lesz mondjuk francia meg lengyelválasztás is adott esetben, úgyhogy egy konzervatív lengyelvezetés másképpen állna hozzá valószínűleg az ukrán uniós csatlakozáshoz.
[00:14:15]A a legtöbb jár arra mutat, hogy igen, a persze a még a konzervatív lengyel vezetés is orosz ellenes és ilyen szempontból támogatja Ukrajnát, de ugyanakkor a a egy a konzervatív oldal súlyos fenntartásokkal is él Ukrajnával szemben.
[00:14:34]Egyfelől azért, mert a szavazóbázisuk sokkal inkább mondjuk a parasztságból tevődik össze.
[00:14:41]Másrészt pedig ő ő szempontjukból sokkal fontosabbak az ilyen történelmi események, mint amikor például az ukrajnai lengyel kisebbséget értek nagyon súlyos atrocitások a múltban.
[00:14:56]Sajnos ennyi fért adásunk első felében.
[00:14:58]Siklosi Péternek nagyon szépen köszönöm az elemzést.
[00:15:01]Nagyon szíves.
[00:15:01]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy mostantól az amerikai hadiflotta kíséri át a kereskedelmi hajókat a hormoziszorosnál.
[00:15:09]Maradjanak velünk, érdemes lesz.
[00:15:16]Folytatódik a láncreakció.
[00:15:16]Akik pedig a kérdésekre válaszolnak, stírgáboramosér.com főszerkesztője és Fukics Ferenc katonai szakértő uraim.
[00:15:24]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásokat is.
[00:15:26]Köszönjük a meghívást.
[00:15:27]És kezdjük azzal, ahogy ígértem, hogy mostantól az amerikai flotta kísér át a hajókat a hormoziszorosnál.
[00:15:34]Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hétfőtől megkezdi a térségben reked hajó kíséretét a hormuzi szoroson keresztül.
[00:15:42]Az Egyesült Államok központi parancsnoksága a Sentam azt közölte, hogy a katonai támogatás irányított rakétákkal ellátott rombolókat több mint 100 repülőgépet és 15000 katonát foglal magában.
[00:15:53]Ibrahim Azizi magasrangú iráni tiszviselő figyelmeztetett, hogy a terv a tűzszünet megsértése.
[00:15:58]A projekt közelkeleti idő szerint hétfőn reggel kezdődik.
[00:16:03]Trump azt is hozzátette, hogy ha Irán akadályozza ezt a műveletet, az USA fegyverrel fog válaszolni.
[00:16:10]Washington és Teherán a hétvégén tárgyalásokat folytatott a háború lezárásáról.
[00:16:13]Irán elküldte a feltételeit, amelyek a Tasnim Állami hírűnökség szerint tartalmazzák a megnem támadási garanciákat az Egyesült Államoktól.
[00:16:22]Az amerikai erők kivonását az Iránt körülvevő területekről, az amerikai haditengerészeti blokád feloldását a hormozi szorosban, a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, az iráni háború 30 napon belüli befejezését, és azt is, hogy az iráni atomprogramról szóló tárgyalások a háború befejezése után még egy hónapig folytatódnak.
[00:16:43]Trump azt nyilatkozta, hogy képviselői nagyon pozitív megbeszéléseket folytatnak Iránnal.
[00:16:50]Az Iráni Külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy Irán felülvizsgálja az Egyesült Államok válaszát Teherán legújabb béke javaslatára.
[00:17:00]Márpedig Irán akadályozni fogja az amerikai flottát.
[00:17:02]Ezt már be is jelentették.
[00:17:03]Szó szerint azt mondták, hogy ne merészkedjenek be a hormuzorosba.
[00:17:06]Hát mi lesz Gábor, hogyha esetleg mégis az történik, hogy az amerikai flotta pont a hormózis szorosban fogja kisergetni a kereskedelmi hajókat?
[00:17:14]Mi lesz az iráni válasz?
[00:17:16]Hát, hogyha az amerikaiak ezt meglépik, akkor én azt mondom, hogy jó eséllyel eszkaláció lesz.
[00:17:25]Nem, sőt abban sem vagyok biztos, hogy ezt meglépik.
[00:17:28]Tehát az inkább inkább egy ilyen ilyen fenyegetés.
[00:17:33]Azt azt értem, hogy a a hormózi szorost ki kéne nyitni, mert persze valójában Irán zárta le, de az Egyesült Államok teremtette ezt a helyzetet, amit most önmagának kellene megoldania.
[00:17:46]Tehát én én azt látom, hogy eggyel ami ami eléggé biztosnak tűnik, az, hogy ez a tűzszünet, ez törékeny.
[00:17:56]A megállapodás felé, a tartós tartósabb béke felé még hosszú az út.
[00:18:03]És hát megvan az esélye továbbra is, továbbra is annak, hogy hogy eszkalálhatóat a konfliktus.
[00:18:15]Ami ami ami ellene szól, az az, hogy az Egyesült Államok, hála Isten, inkább, vagy Donald Trump inkább a a közösségi médiában keménykedik és harcol, sem, mint a terepen, ha úgy tetszik.
[00:18:29]De nem csak az amerikai egységekről beszéltek az irániak, hanem bármilyen külföldi hajóról.
[00:18:32]Tehát hogyha mondjuk megjelenulté francia, bármiféle faszád, akkor ugyanolyan lenne a reakciója az irániaknak.
[00:18:39]Ez milyen eszkalációs veszélyt vett fel?
[00:18:41]Mondjuk ugye ha európai hajó jelenne meg, akkor az a kérdés, hogy vontató hajót rendeltek-e mellé?
[00:18:47]Mert szinte biztos, hogy néhány héten belül olyan állapotba kerülne, hogy utána vontatni kéne, ahogy az amerikaiaknak is van ilyen problémájuk, hogy hajókat kellett kivonni, sőt ugye repülőgéphanyhajót kellett kivonni a a térségből pontosan technikai problémák miatt.
[00:19:04]És érd szerintem ilyenkor legér leginkább az a fontos, hogyha megnézzük a piac mit reagál.
[00:19:09]Hát a piac nagyjából lereagálta az eseményeket.
[00:19:12]És hogy mit vár?
[00:19:14]Azt várja, hogy jelen például Kuvaitnak a megrendelés állománya a következő hónapra nulla hordó.
[00:19:22]Vagyis úgy gondolják, hogy ez a konfliktus hosszan itt marad még mindannyiunkkal, és alapvetően mindenkinek ezt be is kell tudni árazni ezt a konfliktust.
[00:19:30]És azt lehet látni, hogy az adott országoknak a a kapacitásai elég erőteljesen visszaestek.
[00:19:38]A leggyengébb ilyen 40%-os visszaesés, amit láthatunk a kitermelési kapacitások tekintetében.
[00:19:43]Mindenki érdekes, hogy az ománi olaj most hirtelen annak a kitermelése hogyan ugrott meg, de a legfontosabb, hogy ezeknek az öbölmenti országoknak amúgy egy nagyon súlyos gazdasági recesszióba mutat mindaz, ami jelen pillanatban most történik.
[00:20:00]És ugyanezek az irányok az ebből a térségből energiát vásároló országok tekintetében, például Európa esetében is.
[00:20:08]De mi pont párhuzamosan ezzel az eseménysorral, amiben nem látszik a megoldást, párhuzamosan még tovább keményítettük a a mondjuk az Oroszország felől érkező beszerzéseket.
[00:20:19]Közben kiderül, hogy a Kazakolaj se érkezik el ide, mert azt meg az oroszok kezdték el átcsatornázni.
[00:20:26]Úgyhogy jelen pillanatban szerintem a az elkövetkező időben, amet, hogy Ázsiában is nagyon súlyos problémákat okoz a az üzemanyaghiány, úgy tűnik, hogy Európa van a legnagyobb kérdőjelek előtt, tehát az azoknak állították a legnagyobb kérdőjeleket most oda a dóveri sziklák mellé.
[00:20:43]A kerozinára pedig a duplájára nőtt, és az légitársaságok majd meglátjuk, hogy júniusban hogy bírják pénzzel, üzemanyaggal, mindennel.
[00:20:49]Viszont még maradjunk a hormuzzorosnál, mert most az amerikaiak azért próbálkoznak, tehát létrehoznak most elvileg egy úgynevezett fokozott biztonsági övezetet.
[00:20:55]Ugye vannak a szokásos hajózási útvonalak, és ettől délre hoznák létre ezt az övezetet.
[00:21:02]Viszont azt továbbra sem tudni, hogy pontosan hol vannak az aknák elhelyezve.
[00:21:06]Tehát mi történik akkor, hogyha mondjuk egy kereskedelmi hajó vagy még rosszabb esetben egy amerikai hadihajó ráfut egy ilyen aknára.
[00:21:12]Donald Trump akkor mit lépne vajon?
[00:21:16]Jó kérdés.
[00:21:16]M én inkább abban vagy arra számítok, hogy az amerikaiak is tisztában vannak azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, és óvatosak lesznek.
[00:21:28]Tehát nem fognak olyan olyan terepre vagy olyan olyan útvonalra merészkedni, ahol ahol ilyen történhet.
[00:21:38]Hiszen akkor mit k akkor kemény választ kell adni.
[00:21:40]Ha kemény választ adnak, eszkalálódik a konfliktus.
[00:21:43]Ha eszkalálódik a konfliktus, még tovább megy az olajára.
[00:21:47]Ha még tovább megy az olajára, és otthon az Egyesült Államokban már a 4 dollárt is galonónonként átlépi, vagy vagy lényegesen átlépi.
[00:21:58]Hát mond a körül igen átlépte, de hogy lényegesen átlépi, akkor akkor az még tovább rontja a Trumpék esélyeit, a republikánusok esélyét a félidős választásokon.
[00:22:07]És hát nem csak Európát, hanem az Egyesült Államokat is sújtja.
[00:22:13]például a légitársaságokat, az ami van, hiszen az egyik fapados légitársaság éppen most csődölt be.
[00:22:19]Tehát azért az jól emlékszem nagyjából 15000 munkahely.
[00:22:25]Tehát hiába várták az állami mentőcsomagot.
[00:22:28]Így van.
[00:22:28]Tehát sok mindenre kell gondolnia Trumpnak, vagy ha ő nem is a csapatának mindenképpen.
[00:22:35]Tehát én úgy gondolom, hogy az a racionális megoldás, hogy megpróbálják elkerülni az ilyen helyzeteket, mert amennyiben tényleg ilyen dolog előállatát robban egy akna, akkor akkor akkor az az eszkaláció felé visz.
[00:22:54]És egyébként nem az a lényeg itt, hogy hogy most a az iráni flottából lényegében nem maradt semmi, hanem az aknák, a kis gyorsan mozgó csónakok, vagy rohamcsónakok, rohamcsónakok.
[00:23:07]Tehát ez ezekkel ezekkel épp elegendő nehézséget lehet okozni az amerikaiaknak, és és ne felejtsük el, ez egy asszimmetrikus háború.
[00:23:15]Igen.
[00:23:15]És hogyha már a béketárgyalásoknál tartunk, és arról beszélünk, akkor tekintsünk mondjuk egy héttel előre, vagy legalábbis pár nappal, mert most a pakisztáni külügyminiszter tárgyalt az irániakkal, viszont azt továbbra sem látni, hogy érdemben hogyan folytatódhatnának az amerikaiak és az irániak között a a tűzszüneti vagy a béketárgyalások, mert most az iráni külügyminiszter azt mondja, hogy az USA fel kell adni a túlzat követeléseit.
[00:23:42]Donald Trump meg azt nyilatkozza, hogy szerinte Irán még nem fizetett elég nagy árat.
[00:23:46]Így mi lesz a tárgyalásokban?
[00:23:47]Mert nem nem tudunk semmiről semmit biztonságosan.
[00:23:49]Hát itt a hajnali hírek közé az tartozott, hogy Irán enyhített a nukleáris eszközökkel kapcsolatos álláspontján.
[00:23:56]És ez lehet, hogy egy új lépés lehet a tűzszünet irányába, vagy illetve a tűzszünet meghosszabbítás, vagy a béketárgyalások irányába, de ugye a válasz egyből az volt az amerikaiak részéről, hogy ez nekik nem elégséges, ami ott ezen történik.
[00:24:10]Tehát úgy néz ki, hogy a nyomásgyakorlás az megy folyamatosan.
[00:24:15]egyik fél a másikat préseli a saját lehetőségeinek a határához.
[00:24:19]Az amerikaiaknak ugye Donald Trumpnak arra kell figyelnie, hogy jelen pillanatban a népszerűsége soha nem látott mélységekben van, illetve, hogy magának az iráni háborúnak a megítélése ugyanabba a mélységbe esett vissza, mármint a a népszerűsége, mint annak idején a vietnámi háborúknak a vége felé tartó időszak volt.
[00:24:38]Tehát őneki mindenképpen komoly válaszokat kell tudni megtenni annak érdekében, hogy a a belpolitikában túl sokat ne feszítsen ezzel a háborúval.
[00:24:47]Egy nagyon nagy kérdés továbbra is, hogy ki vezeti iránt.
[00:24:51]Valójában így van.
[00:24:51]Tehát nem tudjuk, hogy ki vezeti irányt.
[00:24:54]Igazából nem tudjuk, hogy a mely mely csoportokat igazából mely országok támogatnak és merrefelé tartanak.
[00:25:01]És ez a pont ez a nagy köd az, ami tökéletes magának az iráni rezsimnek a túl a túlélése.
[00:25:06]Ez nagy, nagy valószínűséggel teljesen szándékosan alakítják így ezt a helyzetet.
[00:25:14]Gábor, hogyha már szóba került az amerikai félidős választás.
[00:25:17]Elképzelhető-e olyan szárió, hogy azt mondja Donald Trump, hogy kész, vége, kivonulunk a közelkeleti térségből minden hadihajóval, az összes repülőgéphordozóval.
[00:25:27]És akkor tessék, oldj oldjátok meg kedves Európa ezt a helyzetet, hogy ti ugye nem tudtok máshonnan nagyon beszerezni, vagy hát drága amerikai olajat meg ellen be tudtok szerezni, de ő mondhatja azt adott esetben, hogy köszönjük szépen, neki elég volt, és ő itt hagyja ezt az egészet.
[00:25:43]Elképzelhető egy ilyen felállás?
[00:25:45]Donald Trumpot ismerve so minden elképzelhető.
[00:25:47]Ez azonban így nem.
[00:25:51]Tehát minimum valami győzelemként eladható dolog kell.
[00:25:54]Tehát az az például a hormuzik szoros kinyitása.
[00:25:57]Tehát ez a ez a minimum.
[00:26:00]De az az se biztos, hogy ez elég, hogy ezt felmutassa.
[00:26:02]Tehát nem nem tudom elképzelni.
[00:26:06]És ha ha nem tudom elképzelni, akkor mi a másik megoldás?
[00:26:12]hogy mind Iránnak, mind pedig az Egyesült Államoknak kompromisszumokat kell, a jelenlegnél nagyobb kompromisszumokat tenni ahhoz, hogy le lehessen zárni ezt a ennek a konfliktusnak a mostani aktív szakaszát, háborús szakaszát.
[00:26:26]Tehát ez az Egyesült Államok úgy tárgyal, minthogyha elsöprő győzelmet aratott volna.
[00:26:35]katonai értelemben még csak-csak elmondható, hogy igen, komoly eredményeket értek el, de nem győzték le iránt.
[00:26:43]Politikai értelemben pedig egyértelműen visszafelé sült el a dolog.
[00:26:48]Tehát így nem kell, nem lehet tárgyalni.
[00:26:51]Tehát a realitások talajára kéne valahogy visszahúzódni mind a két oldalnak, de én azt hiszem, hogy nagyobb lépést kell tenni az Egyesült Államoknak, és akkor akkor lehet valamiféle megállapodás, ami aztán meglátjuk, hogy meddig lenne érvényes.
[00:27:07]Szerintem Európa nagyon vevő lenne arra, hogy a nem létező nemzetközi befolyását akár egy Iránnal történő nagyon gyors kiegyezésben, függetlenül attól, hogy korábban ők mit mondtak Iránra, milyen államnak minősítették a különböző szervezeteket, minek minősítették, mert ne felejtsük el, hogy rengeteg ezzel kapcsolatos európai döntés van, hogy minek is kell tekinteni ezt az iráni államot, de ők úgy úgy gondolom, hogy nagyon gyorsan tudnának véleményt változtatni csupán azért, hogy egy kicsikét ékzetközi szintér való súlyukat, de hogy katonailag oda semmilyen olyat nem tudnának vinni, amit az amerikaiak abba biztosak lehetünk.
[00:27:47]Tehát az amerikai logisztika nélkül se a francia, se a brit haderő, se a német haderő meg sem tud mozdulni.
[00:27:54]Ilyen távolságokban meg még annyira sem, mint ahogyan korábban gondoltuk.
[00:27:58]Az amerikaiaknak is borzasztóan nehéz az, hogy csak tengeri ellátással tudják biztosítani az ott lévő erőiket.
[00:28:05]Tehát igazi szárazföldi támaszpontok nélkül, vagy támaszpont ország nélkül, ahova oda lehetne vinni mondjuk 100000 amerikai katonát, nagyon nehéz egy ilyen feladatot megoldani.
[00:28:17]Menjünk tovább, és nézzük meg, hogy milyen következményei lesznek annak, hogy az Egyesült Államok több 1zer katonát von ki Európából.
[00:28:26]Nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért az európaiaknak.
[00:28:27]Ez nyilatkozta a német védelmi miniszter arra reagálva, hogy az Egyesült Államok 5000 katonáját vonja ki Németországból.
[00:28:37]Az amerikai elnök döntése azután született, hogy Friedrich Mertz német kancellár bírálta a Washington Irán elleni katonai fellépését.
[00:28:42]Donald Trump azonban a hétvégén kijelentette, hogy az Egyesült Államok sokkal nagyobb számban fog kivonni katonákat Németországból, mint 5000 fő.
[00:28:50]Erről a Palm Beach repülőtéren beszélt újságíróknak.
[00:28:53]Az Egyesült Államok körülbelül 68000 állandó aktív szolgálatot teljesítő katonai személyzetet állomásoztat európai bázisokon.
[00:29:04]Ez nem tartalmazza a bevetésre és gyakorlatokra küldött rotációs erőket.
[00:29:09]Az amerikai erők 2024 márciusa óta 50 európai bázison vannak jelen, amelyek közül 31 állandó.
[00:29:15]Németország és Olaszországot otthont a főhadiszállásuknak és a legtöbb katonának őket követi mintegy 10000 fős kontingensel az Egyesült Királyság.
[00:29:27]Médiaj jelentések szerint a Trump adminisztráció fontolgatja az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésének lemondását is.
[00:29:34]Christián Mölling biztonsági szakértő ezt valójában sokkal drámaib hírnek nevezte a csapatkivonáshoz képest.
[00:29:41]Mint mondta, az elsőt kompenzálni tudjuk, de a nagy hatótávolságú csapások esetében képességbeli hiányosságaink vannak.
[00:29:51]Washington és Berlin 2025 júliusában jelentette be, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket telepít Németországba.
[00:29:56]A telepítésre várhatóan 2027-re került volna sor.
[00:30:01]A megállapodást még az előző Joe Biden vezette amerikai kormányzat alatt kötötték meg.
[00:30:09]Mit jelent a gyakorlatban egy ilyen csapatkivonás Európa számára?
[00:30:11]Beszéljünk egy kicsit erről.
[00:30:16]Hát az, ha 5000 katonát kivonnak, abban nem fog összedőlni az európai védelmi képesség.
[00:30:21]Tehát az a biztonság az az ernyő, amit az Egyesült Államok Európa fölé tart.
[00:30:26]Biztonsági ernyő.
[00:30:26]Egyébként pedig ha jól tudom, akkor hogyha 70-75000 föl fő alá akarják csökkenteni a az Európában állomásozó csapatok létszámát, ahhoz ahhoz bizonyos hozzájárulás is kell az amerikai szenát vagy kongresszus részéről.
[00:30:47]Tehát az nem megy olyan egyszerűen.
[00:30:50]Nem véletlenül ez az 5000, ez inkább egy ilyen gesztus, negatív gesztusetés figyelmeztetés.
[00:30:59]Egyébként mint mint a a rossz óvodás gyerekek, tehát ilyen egyik Facebook bejegyzésre, másik így reagál.
[00:31:05]Nem meglepő ez, mert hanem először mondja ezt Donald Trump.
[00:31:10]De ez ez ezzel én nem játszanék, mert azért nagyon röviden ez nem csak európai érdek, hogy itt vannak az amerikaiak.
[00:31:17]Persze a vegyük a németeket.
[00:31:20]A németeknek ez komoly pénzmegtakarítás az, hogy nem a hadseregre kell költeni.
[00:31:26]Most már arra is kell.
[00:31:28]Tehát ott van a biztonsági védőernyő.
[00:31:32]A régiókat, ahol vannak a bázisok a gazdaságát nyomja, fűti.
[00:31:35]Ez a a az ott lévők, ott fogyasztanak.
[00:31:42]Modern technológia van ott, mégis csak látják, hogy ha lépést tudnak tartani a korral.
[00:31:47]A másik oldalról, ami nagyon fontos, az Egyesült Államoknak legalább akkora érdeke, hogy hogy itt legyenek.
[00:31:55]Egyrészről a globális befolyásoknak egy nagyon fontos eleme az, hogy Európát kézben tartják, és nem csak biztonsági szempontból tartják rajta a kezüket, hanem azáltal, hogy Európa ilyen értelemben függőhelyzetben van, a ezzel segítik az amerikai kereskedelmi érdeket, gazdasági érdeket is.
[00:32:14]Arról nem is beszélünk konkrétan katonai értelemben, hogy milyen ugródeszka, milyen fontos helyek fontosak ezek a támaszpontok az afrikai közelkeleti szerepvállalásban, akciókban és és hát még sorolhatnánk ezeket.
[00:32:35]Tehát ez ezzel ezzel Donald Trump, hogyha túlmegy egy bizonyos határon, nem csak Németországot bünteti, ami egyébként tényleg olyan, mondom, mintogy két óvodás vitatkozik egymással, nagyra nőtt óvodás, de önmagát is, tehát az Egyesült Államok érdekeit is sérti.
[00:32:53]Viszont, hogy elhangzott a bejátszóban, az lehet, hogy nagyobb probléma lesz Németországnak, hogyha mondjuk nem kapják meg azokat a tomahók rakétákat, amiről már korábban született megállapodás.
[00:33:00]Márpedig úgy tűnik, hogy nem fogják ezeket megkapni.
[00:33:02]Kajes egyébként azt mondta ezután az ügy után, hogy őt meglepte az időzítés, hogy pont most vonják ki az amerikai csapatokat Németországból.
[00:33:11]Vajon azon is meglepődik, hogyha nem érkeznek meg a tomauk rakéták?
[00:33:16]Hát Kaj Kalas szerintem sok mindenen meg tudna lepődni.
[00:33:18]Leginkább szerintem akkor lepődne meg, hogyha a flamingó rakéták, az ukrán flamingó rakéták át tudnák venni a tomhakok rakétáknak a szerepét, de ők nagyobb részt ugye ebbe a az irányba játszanak.
[00:33:29]Azért ne felejtsük el, most éppen a napokban derült ki, hogy körülbelül Németország olyan 200 millió euró környéki adósságot fog fölvenni pontosan ezen képességeknek a fejlesztése kapcsán, illetve a gazdaság megsegítése, munkahelyek megtartásának a a dolgai kapcsán nem áll jól Európa, és Európának a motorja Németország nem áll elég jól ahhoz, hogy hogy bármit meg tudjon tenni és bármit pótolni tudjon.
[00:33:59]Az Egyesült Államok katonai költségvetése még mindig nagyobb, mint a nyolc után a következő országnak a katonai költségvetése.
[00:34:05]Ez azt jelenti, hogy egészen más tételeket engedhet meg magának, mint mondjuk az európaiak.
[00:34:11]És ne felejtsük el, hogy a fegyverfejlesztések, a modern fegyverfejlesztéseknek a döntő többsége Washingtonnak a a kezében van.
[00:34:17]Viszont ez a helyzet, ez tovább tereli Európát.
[00:34:23]lesz a közös európai védelmi Unió, ami most már nem NATO, ami már nem Európai Unió, hanem egy ezen kívül létrejövő valamifajta védelmi közösség, amiben a britek, ukránok, más országok is benne lehetnek.
[00:34:37]És felhívnám a figyelmet mindenkinek egy nagyvű New York Times cikkre, amibő már arról szól, hogy valójában Amerika elejtette a szabadság fáklyáját, de azt végre fölvette egy ember, akit Volodimir Zelenszkények hívnak, és Ukrajna lett a nyugati világ vezetője az elkövetkező időben, és az ukrán hadsereg pedig ennek a vezérlő csillaga, amelyik utat tud mutatni nekünk ezekben a szomorú nehéznak.
[00:35:04]független és objektív, de hogyha már volt egy olyan hírünk is, hogy a fkormány engedélyezni az atomfegyverek behozatalát az országba, azt tudjuk, hogy békeidőben nem lehetnek atomfegyverek, vagy olyan repülők, amiken mondjuk nukleáris fegyver van.
[00:35:16]És most ezt meg akarja változtatni a Fkormányzat, hogy adott esetben, hogyha mondjuk az ötödik cikkelyi mentén összehívnák ugye a NATO országokat, akkor lehessen a FIN jogszabályok szerint is atomfegyver Finnország területén.
[00:35:33]Ez mennyire súlyos helyzetet vetít elő?
[00:35:37]Ha megnézzük a fin lépéseket és főképp a retorikát az elmúlt mondjuk jó egy évre visszatekintve, akkor egyértelműen azt látjuk, hogy Finnország szépen hangerőben, lépésekben, de hangerőben mindenképpen.
[00:35:54]Tehát a militáns hangnemben beelőzi, beelőzte már Lengyelországot biztosan.
[00:36:00]És hát óriási óriási ezt akartam mondani, óriási versenyben vannak a baltiakkal, hogy hogy ki a hangosabb, de most ez nem vicc, tényleg nem vicc.
[00:36:08]És és ez a helyzet csak megerősíti azt a feltételezésemet, hogyha valami Európában történik, valamiféle ütközés, konfliktus, Oroszország és egyes európai egyébként NATO országok között, az valahol a balti régióban, a balti tenger régiójában történhet.
[00:36:34]És és hát sajnálattal látom, hogy hogy egyre komolyabb lépéseket tesznek-e felelé, mert például Finnország, például a hát a baltiak hangerőben és és Oroszország előbb-utóbb valamit válaszolni fog.
[00:36:53]Én attól tartok.
[00:36:53]Fele más a kommunikáció, mert most pont a műsor elején beszélgettünk arról, hogy az észtek figyelmeztették a lakosságot, hogy ukrán drónok léphetnek be a légtérbe, amikor az ukránok támadást indítanak valamelyik orosz kikötővel szemben.
[00:37:08]Na már most a Finn miniszterelnök nem volt ennyire elnéző, és azt mondta, hogy ők megérték Ukrajnát és támogatják Ukrajnát, de az nem elfogadható, hogyha ukrán drónok lépnek be Finnországnak a légterébe.
[00:37:17]Ezzel együtt viszont láthatjuk a jogszabály módosításokat, hogy igenis arrafelé megy a törekvés, ha már a militárs hangulatról beszélgetünk, hogy nukleáris fegyver igenis lehessen Finnország területe.
[00:37:29]Mi ez a kettős kommunikáció?
[00:37:31]Hát a az egyik, ami biztos, hogy az oroszok avval fenyegetik és avval gyanúsítják akár a baltiakat, akár a finneket, hogy nem csak, hogy engedélyezték a légtereknek a használatát, hanem előfordulat, hogy ezekből a légterekből indították, ezekről a szárazföldi területekről indították ezeket az eszközöket.
[00:37:49]Itt hoznak föl ö állítólagos bizonyítékokat azzal kapcsán, hogy bizonyos dróntípusok nem is tudják megtenni azokat a távolságokat, amelyekről eddig tehát amelyek ott becsapódtak, tehát hogy valami közelebbi területről kellett őket indítani.
[00:38:05]És hogyha ez igaz, akkor akkor nagyon nagy bajban vagyunk, mert nagyon gyorsan sodródhatunk bele egy olyan konfliktusba, amiben mi igazából nem szeretnénk.
[00:38:12]hogy a Finnek esetében azt láthatjuk, hogy a a határmenté területek ugye lezárásra kerültek, most azok nagyon súlyos gazdasági problémákkal szembeszül szembesültek.
[00:38:23]Ugye több mint 10000 vállalkozás szűnt meg Finnországban az elmúlt időszakban, de nagyon súlyos gazdasági problémákat okoz, és egyre nagyobb a munkanélküliség.
[00:38:33]olyan mértékű, ugye az ukrán újságok azt írják, hogy kénytelenek a Finnországba menekült ukrán menekültek elhagyni Finnországot, mert nem találnak munkahelyeket, és hogyha meg akarnak élni, akkor inkább Németországba, vagy Csehországban, hogy valahova át kell tudni költözni, amiben valamifajta minimális prosperitás felmutatható.
[00:38:51]Tehát a finnek belavírozták magukat egy olyan helyzetbe, ami amúgy nagyon komoly kemény döntéseket fog majd követelni a filmvezetéstől az elkövetkező időszakban is.
[00:39:03]Önt kicsit úgy látom, hogy ők is inkább ebbe a kozáktábor irányába mennének, hogy a hogy az európaiak egyfajta határ mechanizmusként kezdjék el a Finn gazdaságot meg a Finn hadsereget támogatni magát Finnországot avval kapcsolatban, hogy ő is fölvállalja azt a szerepkört, amit Ukrajna fölvállal.
[00:39:22]Most ugye nemrégiben azt láthattuk, hogy megint egy nagy mennyiségű pénzt adtak át a az ukránoknak, és tárgyalnak további pénzekről.
[00:39:30]Ugyanis a finnek az a meglátásuk, minél tovább harcolnak az ukránok, annál kevésbé több, tehát annál kevesebb orosz katona jelenik meg a a Finn határnál, és rövid távra játszanak.
[00:39:42]Tehát ő nekik elég, hogyha két-három évig ez a konfliktus még eltart, és ők két-három évig nyerhetnek előnyöket azzal kapcsolatban, hogy saját magukat, a lakosságukat felekészítsék ezzel kapcsolatos problémára, illetve, hogy Brüsszelbe elhitessék, hogy amúgy ők a a az északi pajzsa Európának, és hogy ebbe egész Európának bele kell majd fektetni az elkövetkező időbe.
[00:40:05]Pont ezt a 2029-es meg 2030-as dátumot emlegetik a francia vezérköri főnökök is.
[00:40:10]Gábor, hogy látod?
[00:40:12]Két dolog legalább ami kirajzolódik.
[00:40:12]Az egyik az, hogy hogy egyrészről Ukrajna, másrészről, ahogy Feré is említette, Finnország az orosz határok mentén rendkívül erősödik és és tényleg rájátszik arra, hogy megkerülhetetlen legyen a finanszírozásban ez az egyik.
[00:40:34]Tehát ennek a következménye az, hogy a feszültség fönnmarad az európai NATO államok és Oroszország között.
[00:40:44]Tehát itt hát reméljük, hogy nem lesz több annál, de hogy végig hosszú időn keresztül feszült lesz a viszony meg a hangulat, az biztos.
[00:40:55]Ez az egyik.
[00:40:55]A másik az, hogy Finnországgal kapcsolatban konkrétan a csodálatos gazdasági modell bedőlt, tehát már bedőlt és súlyos problémák vannak.
[00:41:07]A harmadik az, hogy hogy amikor a drónokról beszélünk, és akkor visszafogott a a FIN vezetés, hogy nem nem azért, mert nem érzi magát elég erősnek, elég felkészültnek.
[00:41:18]Tehát akkor ezt ebbe ebben úgymond nagyon kompromisszunk kész, hogy ne ne legyen ilyen.
[00:41:26]Még csak fel ne is feltételezzék, de feltételezzék, hogy tőlük is indulhat, vagy a légterüket használják.
[00:41:33]Ugyanakkor az atom, hogy visszacsatoljak az előbbéhez, az atom fegyver azért kellene nekik, mert úgy gondolják, mint Ukrajna is, hogy hogy az a legnagyobb védelem az északor modell.
[00:41:47]Igen.
[00:41:47]Az a legnagyobb védelem.
[00:41:47]És akkor akinek atomfegyvere van, vagy ahol van atomfegyver, azt nem érheti támadást.
[00:41:55]Még egy még egy dologra azért felhívnám a filmet.
[00:41:56]Ne felejtsük el, hogy a az elmúlt nagy gyakorlatok, amelyek a brit és a francia, főleg a a francia atomfegyvereknek a bevetési lehetőségéről beszéltek, ott a Rafael repülőgépek Budapest Kaliningrád vonal mentén hajtottak volna végre csapásokat a a az adott szárió szerint.
[00:42:15]Ö mindig azon gondolkodok, hogy vajon Budapestet erről majd egyszer értesíteni fogják-e, hogy hogy ilyen hogy amúgy egy mondjuk egy ilyen bevetés elképzelése van mondjuk Európának válaszlépésként.
[00:42:31]Meglátjuk.
[00:42:31]Viszont most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy leállt az autógyártással és hadiüzemként folytatja tovább az egyik legnagyobb német vállalat.
[00:42:39]Maradjanak velünk, érdemes lesz.
[00:42:46]Folytatódik a láncreakció adása Vukics Ferenccel és Tier Gáborral.
[00:42:49]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy mi a helyzet a német autóiparra, vagy most már inkább a német hadiparra.
[00:42:57]Leállt az autógyártással és hadiüzemként folytatja tovább a német Drxlmeer alkatrészgyártó óriás cég.
[00:43:02]Annyi fegyver kell a hadseregnek.
[00:43:05]A bajor vállalata jövőben a német francia boxer nevű kerekes harcjárművekhez gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket, hogy egy-egy jármű összeszereléséhez ne hetekre, csupán néhány napra legyen szükség.
[00:43:20]A német francia vállalat közben Münchenben új gyártósort nyitott, ahol a modulokat a járműalvázakkal szerelik össze készpáncélossá.
[00:43:30]A Bajor miniszterelnök szerint erős védelmi iparra van szükség saját német technológiával.
[00:43:36]A bejelentés fordulópontot jelez a német ipari átalakulásban.
[00:43:41]Amit az autógyártás elveszít, azt egyre határozottabban a hadiipar veszi át.
[00:43:46]Németországban 20253 negyed éve végén mintegy 50000-rel kevesebben dolgoztak az autóiparban, mint egy évvel korábban.
[00:43:54]A Volkswagen csoport nyeresége 14%-kal csökkent az idei első negyed évben, és majdnem 7%-kal esett vissza az értékesítés.
[00:44:05]Miközben a pénzügyi igazgató elismerte, a jelenlegi piaci környezetben nem elegendőek az eddig bejelentett intézkedések.
[00:44:14]Hát sokszor beszéltünk már arról, hogy Németország hadiiparra állát, és hogy egyre és egyre feszültebb a a viszony Berlin és Washington között.
[00:44:20]Mi lesz a német autóiparral, Gábor?
[00:44:26]Rosszak a kilátások.
[00:44:26]Egyértelműen rosszak a kilátások, mert egyrészről az Egyesült Államok szipkázza el, tehát viszi át Amerikába az a a német had német autóipart.
[00:44:43]Nem tud ellenállni a német autó autógyártás ennek.
[00:44:45]Ez az egyik része.
[00:44:45]A másik pedig az, hogy a Friidrich Merc elképzelése szerint a védelmi ipar fogja kihúzni a jelenlegi mély gazdasági válságból az országot.
[00:44:58]Tehát ha úgy tetszik, még még kapóra is jön, hogy akkor átállítani az autóipari gyárakat hadipariakká, és akkor ez egyúttal jól jön a gazdaságnak, megmenti a munkahelyeket, csodás minden.
[00:45:18]Van itt egy probléma.
[00:45:21]Tehát ig igen, szükség van a védelmi képességek a hadipar fölfuttatására, védelmi képességek megteremtésére, de ahhoz, hogy ez ez gazdasági értelemben is húzóerő legyen, meg hogy ez megérjen, meg sok minden, ahhoz azért kell olcsóbb energia, mert tudomásom szerint oda acél kell.
[00:45:39]Tehát ez és és hát ni ezek nincsenek.
[00:45:43]Tehát ez az elképzelés, e, zöld fegyverek jönnek a biztos.
[00:45:51]Tehát íjak, nyilak, minden.
[00:45:51]Szóval, hogy na jó, a viccet félretérve, mert mert tényleg nem vicces ez a helyzet.
[00:45:56]Tehát én szerintem rossz a kiindulási pont.
[00:46:00]Egyébként pedig persze a hadiipar az rövidtávon, akár még kicsit középtávon segíthet, de a strukturális problémákat nem oldja meg.
[00:46:09]Tehát ezzel ezzel kellene foglalkozni, és azzal azzal pedig nem foglalkozik emellett Németország, hogy a hagyományos iparágait itt nem csak az autóiparra gondolok, hanem a vegyiparra is tönkrevágják.
[00:46:27]Tehát tönkremennek, vagy átmennek, nem is tönkremennek, hanem átmennek, áttelepülnek az Egyesült Államokba, és a saját szövetségese teszi tönkreészben német közreműködéssel a a virágzó német ipart.
[00:46:42]Arr már ne is beszéljünk, hogy fel, hogy felrobbantottak több atomerőművet is.
[00:46:48]És most már egyébként nem csak Friedbrick Memur a Fonder elején is elismerte, hogy stratégiai hiba volt az, hogy hogy elálltak az atomenergiától és hogy csak később ismerték fel.
[00:46:56]Később találták ki, hogy mennyire zöld az valójában.
[00:46:59]De beszéljünk meg egy kicsit a hadíiparról, mert már többször beszéltünk a német hadsereg megerősítéséről, fegyverkezésről.
[00:47:04]Mennyi pénzt költenek erre?
[00:47:06]A militárs nyilatkozatokról?
[00:47:08]Most kiszivárgott egy újabb nyilatkozat, egy úgynevezett ökomikus keretkoncepció.
[00:47:12]Ez arról szól, hogy a németországi egyházakat hogyan kéne felkészíteni adott esetben a hadifoglyok kezelésére, a sebesültek kezelésére meg menekültekre.
[00:47:22]Most mi látható az újabb kiszivárgatott dokumentum tekintetében fokozódik a háborús pszichózis?
[00:47:28]Hát, hogyha a polimarketen nekünk is fogadni kéne, ugye ajánlom mindenkinek a figyelmében, hogy a akik különböző katonai műveletekre fogadnak, azoknak az esélye, hogy bejön, az négyszer nagyobb, mint a többi esetben.
[00:47:40]Tehát 50% környékén van, még a többiek esetében 14%.
[00:47:42]És ugye vannak katonai benfentesek, akik jó pénzt kerestek az elmúlt időszakban.
[00:47:47]Meg tízszerezték a pénzüket, amelyeket erre befektettek.
[00:47:52]Tehát hogyha aki most a polimarketen be esetleg fogadni szeretne, akkor az valószínűleg konfliktusos helyzetekre fogadjon az elkövetkező időben, hogy romlani fog a helyzet a és ah így beszéltünk itt a a a finnekről, hát ugye a finnek a határmenti területeken a gyerekeknek lámpajátékot, zseblámpajátékot a áramkimaradásra, illetve a a például a a a bogrács való főzés újraföltalálása és minden egyéb más, tehát hogy hogyan lehet kempingfőzővel mégis ételt előállítani, meg vizet tisztítani.
[00:48:30]Tehát erre készítik föl a helyi lakosságot.
[00:48:32]Itt a németeknél meg azt látjuk, hogy az egyháznak van egy újabb lépése, amiben arra azt az érzékenyítést készíti elő, hogy mindenkinek tudomásul kell venni, aki az egyház keretén belül dolgozik, hogy éljű feladatok is megjöhetnek, jöhetnek a sebesültek, jöhetnek a halottak.
[00:48:49]ö a családtagokat meg kell vigasztalni, erre tömegesen fel kell készíteni a az embereket, hogy esetleg ilyen feladatokat kell tudni ellátni.
[00:48:59]És hát akkor, amikor az egyház is már ebbe az irányba lép, miközben ugye azt halljuk a a legfőbb egyházi képviselőktől, hogy itt a háborút minden áron kell akadályozni, hanem annak már a következményeire készülnek föl, akkor az a legrosszabb jövőképet vetíti elé.
[00:49:16]Igen.
[00:49:16]És remé, hogy nem jutunk el idáig.
[00:49:18]Viszont ennyi fért a mai adásunkban.
[00:49:19]Bukics Ferenesnek és Tier Gábornak.
[00:49:20]Köszönöm szépen az elemzést.
[00:49:20]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelős szerkesztő Nádori Teodóra nevében is.
[00:49:26]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.
[00:49:32]Tartsanak velünk holnap is.
[00:49:34]Viszontlátásra!