Kerozinválság - a NATO-gépek elsőbbséget élveznek az európai készletek felhasználásában - HírTV

[00:00:11]Folytatódik a láncreakció, akik pedig ezúttal a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:13]Toldi Ottó, a klímapolitikai intézet vezetőkutatója és Mihálovic Zoltán, a Makronom Intézet geopolitika jellemzője.

[00:00:21]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.

[00:00:23]Köszönjük szépen.

[00:00:25]Folytassuk azzal, hogy törékenynek bizonyult a Washington és Teherán közötti négyhetes tűzszünet.

[00:00:31]Az amerikai hadsereg hat iráni hajót süllyesztett el, miután teherrán több cirkáló rakétát és drónt tölt ki az amerikai aditengerészeti és kereskedelmi hajókra.

[00:00:39]A hormózi szorosnál hétfőn.

[00:00:42]Közölte az amerikai központi parancsnokság, a Centcom.

[00:00:43]Donald Trump bejelentése szerint tegnap reggel óta amerikai segítséggel kísérik át a hormuzis szoroson a térségbereket, szállítóhajókat.

[00:00:53]Az elmúlt napok eseményei kétségessé teszik Washington és Terrán közötti négyhes tűzszünettartósságát, és a kőolajjal kapcsolatos aggodalmak további áremelkedéshez, a háború elhúzódása pedig kapacitás kieséshez vezetnek.

[00:01:06]A földgáz és olajmezőkön történt leállások és termeléscsökkenés után ugyanis nehezen állítható vissza az eredeti kapacitás.

[00:01:13]Az iráni South Par gázmezőt, amely a világ legnagyobb gázlelőhelyeért izraeli csapás tartó sokkot okozott az egész regionális energiarendszerben, amikor a mezőt eltalálták, a nyomás több 100 kútnál csökkent.

[00:01:26]Ezek a kutak soha nem fognak a korábbi ütemben termelni költséges, évekig tartó újrafúrások nélkül.

[00:01:31]Ugyanez vonatkozik Katar LNG komplexumára, a Raslefön gázmezőre is, amelyet megtorlásként iráni rakéták találtak el.

[00:01:41]iparági tanulmányok kimutatták, hogy még az öt naptól néhány hétig tartó rövidreállások is 20-30%-os áramlási sebességveszteséget okoznak.

[00:01:49]Most azonban hónapokig tartó termeléskiesést látunk.

[00:01:53]Sok gázmezőn exportálás helyett fáklyázzák a földgázt.

[00:01:59]Energiaválsággal küzd a világ az iráni háború kitörése óta, és a jelek nem bíztatóak.

[00:02:06]Irán Kuvait és az Egyesült Arab Emirségek olajkútjait is érinti ez a háború.

[00:02:10]Nyilván ezek találatokat kapnak, de nem csak ez, hanem hallottuk a felvezetőben, hogy a világ legnagyobb gázmezője a az iránban található South PS is találhatot kapott.

[00:02:19]Mit jelent ez Európa és a világolaj ellátása szempontjából?

[00:02:25]Milyen károkat?

[00:02:28]Megígérem, hogy válaszolok erre is, csak azért ha az ember olvasgatja naponta a híreket, hogy mi történik a hormoni szorosban, lassan elveszti a fonalat, hogy hogy már hol tartunk meg most ki mit akar meg most épp épp most megint béke van, most már kijelentettük, hogy már vége a háborúnak, de aztán kiderül, hogy ugyanúgy folytatódik, tehát hogy hogy mi itt a rendszer és jó egy kicsit eltávolodni ettől, és egy olyan dolgot fog fogunk együtt most átismételteni, amit egyszer már megbeszéltünk, legalább egyszer megbeszéltünk.

[00:02:56]Tehát a világ kőolajpiacát az a két erő, két fő erő hajtja és tartja fönn, hogy az USA és a vele szövetséges kisebb olajkitermelők, azok tényleg nettó alig tudnak exportálni, de azért barátiak az USával.

[00:03:11]ők abban érdekeltek, hogy inkább a hosszú évtizedek átlagát nézve, vagy inkább lef lefelé nyomják az a a kőolajárakat, azért, hogy a ugye a a GDP és a kőolajárak között máig fordított arányosság van, és elég erős, tehát hogy a gazdasági fejlődés hajtsa tovább hosszabb távon is a kőolajkeresletet.

[00:03:26]Az Opec pedig az Opec plus ugye a kőolajkitermelők szövetsége ebből az oroszokat is be kell érni.

[00:03:32]Ők meg inkább abba érdekeltek, hogy fölfelé tornásszák az árakat, hogy hogy a viszonylag magas legyen a hasznú.

[00:03:38]Na most hogy függ ez össze most a hormózis szorossal?

[00:03:40]Úgy, hogy a napok híre volt az, hogy az Egyesült Arab Emélyisége kilép az OPEC plus-ból és csatlakozik az USához, az USA féle lef lenyomó akciókhoz.

[00:03:52]És most ne felejtsük el, hogy USA a legnagyobb exportőr, egy hónap alatt 35%-a nőtt az exportja, és most már a venezuelai kőolajat is árulja tulajdonképpen az USA.

[00:04:04]Tehát a top öt kőolaj exportáló országból három már az USA felől próbálja regulálni és lenyomni az árakat, tehát hogy lentartani az árakat, minél jobban lenyomni, hogy a világra ez a ez a depresszió, a magas olajárak és LNG árak miért depresszió ne terüljön rá.

[00:04:23]Ez látjuk, hogy milyen sikeres, mert ugye ma nagyon magasak az olajárak, de ha ez nem lenne, még tragikusabb lenne a helyzet.

[00:04:30]Na most a kutakkal kapcsolatban meg az az a helyzet, hogy Irán nagyon ügyesen végzi ezt azt hát ha egyáltalán egy háború van meg fegyveres konfliktussal lehet ezt a kifejezést morbid elég morbid, de de ha egyáltalán lehet használni, pontosan tudják, hogy mit kell eltalálni ahhoz, hogy hosszútávú károkat okozzanak.

[00:04:45]Ugye ha egy kőolajmezőt, ahol ahol esetleg sok 100 sok 10 kút működik, egyetlen nagy mennyiségű geológiai csapdába zárt kőolaj készlet kihasználásába eltalálnak megfelelő helyen, akkor az összes kútban esik a nyomás.

[00:05:01]Ez főleg a a kőolajnál nagyon veszélyes, mert megszűnik az a szivattyú hatás, hogy a kutak tudják kihúz kihúzni az olajat a föld alul, és akkor és akkor kész, akkor az egész mezül el.

[00:05:11]Pontosan a földgáznál annyival másabb a helyzet, hogy ott eleve adott a túlnyomás.

[00:05:17]Ugye a metán túl túl általában nyilván túlnyomás alatt van, ott nem kell semmifajta beavatkozást végezni, és ott el tudják fáklyázni.

[00:05:24]Tehát ha ha elmúlik a probléma, az hogy az, hogy amit kitermelnek, a működik szépen a szivattyú.

[00:05:31]Ühüm.

[00:05:31]És és amit nem tudnak eladni, meg nem tudnak becsatornázni a kereskedelembe, azt egyszerűen elégetik.

[00:05:37]Ez nagyon környezetszennyező, nagyon nagyon rossz a klímára nézve, de legalább működésben tartja a kutat.

[00:05:41]Az kőolajnál nem ilyen egyszerű, ott nem lehet le lehet du lugaszolni.

[00:05:45]Tehát ezt kell ezzel alatt érteni, hogy az irának ezt is.

[00:05:49]Meg az, hogy két és fél hónappal a háború kitörése óta még mindig tudják a hormozis szorost zárva tartani, vagy kétséget ébreszteni, hogy hogy működik-e a hormózis szoros.

[00:05:58]Ez ez egy nagyon nagyon kitervelt és körbönfont taktika eredménye meg kell meg kell hagyni.

[00:06:04]Ugye Donald Trump megígérte, bejelentette, hogy hát megpróbálják a bentrek hajókat, vagy 900 hajó reked bent a hormozi szorosban megpróbálják az amerikai rombolók biztosítása mellett kikísérni, kiszabadítani őket a szorosból.

[00:06:19]Hol tart ez a folyamat?

[00:06:22]Meg hát a békefolyamat egyáltalán, mert tényleg, ahogy Ottó mondta, csak kapkodjuk a fejünket.

[00:06:28]Elvileg van tűzszünet, de valójában nincs.

[00:06:31]Igen.

[00:06:31]És talán kezdjük inkább a béketárgyalásoknak az állásával.

[00:06:32]Ugye itt Pakisztán jött be a képbe, mint helyszín, nem véletlenül, hiszen az Egyesült Államok tekintetében is Pakisztán, és az Egyesült Államok tekintetében volt egyfajta közeledés, és Kínával a Pakisztán elég jó viszonyt ápol.

[00:06:48]És ugye Kína erőteljesen Irán szövetségese, tehát így az irániak is megbíznak a pakisztáni félben viszonylag.

[00:06:55]Ugye itt az a probléma főleg, hogy az amerikai és az iráni fél is két dolgot szeretne, és az álláspontok egyáltalán nem közelednek.

[00:07:03]Ugye mit akarnak az amerikaiak?

[00:07:05]Elsősoron ugye nukleáris program teljes leállítását és ellenőrzés, amerikai ellen ellenőrzést szeretnének az iránynukleáris program felett.

[00:07:12]Másik másik dolog pedig ugye a hormonizorosnak a teljes feloldása a blokkád alól és az optimál, hogy és azt szeretnénk, hogy a tanker hajók optimálisan tudjanak áthaladni a hormonyszoroson így vissza visszacsinálva lényegében lényegében a február előtti helyzetet.

[00:07:27]Ugye Iránnak pedig ez az egyetlen ütőkártyája ugye a hormuziszoros.

[00:07:32]Ha megnézzük az amerikai és az iráni rezsimnek az előtörténetét, azért az irániak vélhetően a háttérben fokozatosan készültek arra, hogyha esetleg olyan szintű beavatkozás éri őket, akkor a hormoni szorost le tudják zárni.

[00:07:46]Nem ne csak egy-két hétre, hanem tartósan, hiszen nekik ez az egyetlen ütőlapjuk lényegében a drón kapacitásuk mellett.

[00:07:52]És ugye a drónokra kitérve egy kicsit ugye alagutakban, hegybe vállított alagutakban tárolják ezeket a drónokat.

[00:07:59]Tehát nagyon nehéz csak régi fölénnyel ugye megroppantani az irániaknak a drónk kapacitását.

[00:08:03]És ugye amit kérdeztél, a hajóknak a bentrekedése ugye itt a megpróbál az amerikai megpróbálják, hogy a megpróbálja szó van itt a hangsúly.

[00:08:15]Technikailag ez nagyon jól hangzik, hogy kikísérik az amerikaiak a bentreket, hajókat.

[00:08:20]Viszont itt két kérdés merül fel.

[00:08:23]Az amerikaiak kapacitásban ezt mennyire tudják kivitelezni?

[00:08:26]A másik pedig, hogy az irániak aláaknázták-e, mert erről sincsen fix információ, hogy alá aláaknázták-e ténylegesen a hormóziszoros környékét, mert hogyha igen, akkor ott az amerikai hajóknak is ugye ez egy plusz kockázat.

[00:08:40]Tehát itt innen kell szerintem megközelíteni a dolgokat.

[00:08:44]És hogyha magukat a béketárgyalásokat nézzük, akkor én azt gondolom, hogy közép és rövidt távon se sajnálatos módon nem lehet szerintem számítani arra, hogy itt megállapodás születik tartósan.

[00:08:56]Bocsánat, csak hogy hogy mondjak még annyit, hogy az amerikaiak egy kicsit olyan olyan helyzetbe keveredtek szerintem, mint a második világháborúnak a nagy tengeri csatái, hogy attól félt a náci Németország, azért nem merte a nagy csatahajóit kiengedni a a nyíltengerre és csatába bocsátkozni az angol vagy a a amerikai flottával, mert ugye ezek fölényben voltak és féltek, hogy olyan presztízsves veszteség éri őket azzal, hogy egy ilyen egy ilyen tényleg egy ilyen nemzeti szimbólumként számonthat tartott csatahajót elveszítenek.

[00:09:28]Ennek hatalmas politikai meg a közvéleményel gyakorolt hatása lett volna.

[00:09:32]Ettől félnek most az amerikaiak is.

[00:09:34]Ezek a hadihajók, a mai hadihajok nem úgy néznek, mint mint ki a régieknek.

[00:09:38]Ezeknek semmifajta páncélozása nincs.

[00:09:40]Se, hogy minél könnyebb meg gyorsabbak legyenek, ezek a fegyvere elhárító fegyverekben bíznak.

[00:09:45]De ha ezt egy ilyen fából összeász kábát meg gumiból összeász kábát 200 dolláros drónnal sikerül kicselezni ezt a védelmet föl se ismeri a radar az hatalmas presztízsves veszteség ilyen milliárdos hadi milliárd dolláros haditechnika veszhet oda vagy vagy sérülhet meg súlyosan tehát ez ez na ez nyilván az amerikaiakat óvatosságra így.

[00:10:06]Lehetséges az, hogy Irán kezdi azt érezni, hogy bocsánat, helyzetben van, mert ugye Trump mindig bejelent valamit most is, amikor mondta, hogy kikísérik a rombolókkal a bentrekett hajókat, és ha Irán merészel rakétázni ezeket a hajókat, vagy próbálja megakasztani ezt a folyamatot, akkor a a dűhével kell szembenéznie az amerikai hadseregnek.

[00:10:31]De hát ezt sokszor mondta már Trump.

[00:10:33]Tehát ez olyan, mint amikor valaki elinflálja a szavait, és a végén már nem veszik komolyan.

[00:10:39]Igen.

[00:10:39]És itt a kérdés, hogy Iránnak ugye mi számít győzelemnek?

[00:10:41]Az egyik egyik győzelem biztosan az, hogy ha a rezsim továbbra is fenn tud maradni, az nekik már alapvetően egy győzelem.

[00:10:47]Hiszen nincs kizárva, hogy az amerikaiak és Trump is azért indította meg a háborút egy részben, hogy a rezsimet lényegében szétfejed, de épp ellenkező hatást ért el.

[00:10:58]A forradalmi gárda lényegében megerősödött az új legfelsőbb vezető rovására.

[00:11:01]A másik dolog pedig, hogy az amerikaiak nem kockáztatnak meg egy szárazföldi offenzívát, és ezt az irániak is tudják.

[00:11:09]9 milliós országról beszélünk.

[00:11:11]A földrajzi adottságai Iránnak a védekező szempontjából kiválóak, a támadó szempontjából kevésbé.

[00:11:19]Tehát nagyon nehéz bevenni Irán szárazföldi esetben is.

[00:11:23]És ugye november elején, 26 november elején az Amerikai Egyesült Államokban félidős választások lesznek.

[00:11:30]Tehát az amerikaiaknak és a republikánusoknak ugye ezt is bele kell építeniük az egész történetbe, hogy mit kockáztassanak meg és mit ne.

[00:11:37]És itt Totó is mondta, hogy itt igazából az arcvesztés a lényeg az amerikaiaknál.

[00:11:44]Tehát mindenképpen az amerikaiak jól látható.

[00:11:46]Ez már megtörtént.

[00:11:46]Nem ez a kérdés.

[00:11:47]Igen.

[00:11:47]Hogy mi a mit mi számít arcvesztésnek a az amerikaiaknak így közvetlen a választás előtt?

[00:11:51]És nyilvánvalóan jól látszik az amerikai stratégia tekintetében is, ha beszélhetünk kiforros stratégiáról, hogy arcfesztés nélkül, minél kisebb arckfesztés nélkül próbál kijönni ebből a konfliktusból.

[00:12:04]És nyilván itt a kritikus dolog ugye a választásokhoz közeledve, hogy például az amerikaiak a benzinkutakon mennyért tudnak majd ugye tankolni, mert ugye még ezt se tudják.

[00:12:15]Hát most 5 dollár galdalonként.

[00:12:16]Igen.

[00:12:16]És az elég magasnak számít.

[00:12:16]35%-os emelkedés.

[00:12:19]Meg meg még egy adag, amit amit mondtál, hogy 47%-os támogatottsága volt Trumpnak a megválasztása után.

[00:12:26]Most ez 34.

[00:12:29]A tehát az arcvesztés fennforgása az már az már lehet, hogy tény.

[00:12:35]Ugye arról is szó van, hogy nagyon nehezen pótolható ez az olaj és gázmennyiség kiesés, ami most nem jön ki a hormózis szorosból.

[00:12:41]ö hullámzó ö hullámzó ár stabilitás.

[00:12:47]Tehát hát nem nem stabilak az árak, hanem egy hullámzó hatást vált ki különböző iparágakban, az élelmiszeriparban.

[00:12:55]Hogyan hat ez?

[00:12:55]Itt ágazatok síndik meg ezt az egészet nyilvánvalóan.

[00:12:58]Majd beszélünk, hogy a légiközlekedésre hogyanhat ez az egész.

[00:13:02]Én az első kérdésre elkalandoztam a a válaszadás alól, de pont azt mondtam el, ami ami illik ide egyébként, az az, hogy a top öt kőolajkitermelő országból, akiket ráadásul nem érint a hormoziszorosnak a lezárása, meg a kérdéses helyzete, azok már Amerika Amerika vitorlájába fújják a szelet.

[00:13:25]ugye Venezuela olaját árulja az USA kitermelése meg exportja is hatalmasat nőtt ugye egy hónap alatt 35%-al és most legutoljára az Egyesült Arab Emisége csatlakozott ebben a minőségében az USAhoz.

[00:13:39]Tehát az USA próbálja kiváltani ezt a dolgot és ráadásul ezek a nagy ázsia felé tartó szupertankerflották a mexikói öböl felül, ahol összpontosul az amerikai kőolajexport, ott van Venezuela is a másik oldalon Dél-Amerikában.

[00:13:52]és valahogy becsatornázzódik ebbe a elkerülő vezetékeken, ugye, mert van vannak alternatív vezetékek, amik a 40%-át körülbelül a hormózis szorosan átvándorló körajnak ki tudják váltani, hogyha a vöröstenger felé elcsatornázódnak.

[00:14:10]Így tulajdonképpen az olaj egy jelentős mennyisége az pótlódik Ázsia felé, mert Ázsia van kritikus helyzetben első helyen.

[00:14:16]Európa le láthatólag átállt, még több norvég kőolaj jön, még több kőolaj jön Észak-Afrikából.

[00:14:22]még több Nyugat-Afrikából, Nigéria felől.

[00:14:24]Tehát Európa is diverzifikált.

[00:14:29]Ázsiának meg a hatalmas igényét próbálják kielégíteni, és ugye ezen kaszálnak az oroszok.

[00:14:33]A másik oldalról ugye tudjuk azt, hogy hogy óriási pluszbevételre tettek szert.

[00:14:37]És ezért van az, hogy az ura azt az orosz kőolaj árama már a legmagasabb, ami soha nem volt talán a világtörténelemben, tehát 120 dollár per hordó, mert felértékelődik az orosz olaj abban a helyzetben, hogy az biztosan eljut Ázsiába.

[00:14:52]Tehát inkább megveszik a drága oroszol olajat ilyen drágán is, mint hogy kockáztassanak a hormóziszoroson keresztül.

[00:14:58]Az iráni háború kitörése óta beszélünk arról, hogy az öbölmenti országok, Katár, Egyesült Arab Emiruségek mennyire megsílik ezt az egész történetet.

[00:15:07]Hiszen egy amerikai támadás, vagy izraeli támadáskor többnyire Irán ugye ezeken az országokon áll bosszult egyébként az emirátusoknak a gázvezetékét támadta Irán.

[00:15:16]Sőt, azt is beleengedték, hogyha ha az emirátusok támadna, mert az emirátusok most abban gondolkozik, hogy megtámadja iránt, vagy visszatámad, akkor az emirátus beli civil lakosságot fogja Irán támadni.

[00:15:32]Ebből a szempontból nehezen értelmezhető számomra, hogy Ománnal mit akar Irán.

[00:15:37]Ománt is rakétázták.

[00:15:37]És most arról szól a fáma, hogy meg akarnak az iráni hatóságok állapodni Iránnal, hogy a hormózi szorosban milyen protokollok vagy szabályok szerint folytatódhasson a hajózás.

[00:15:48]Igen, Omán helyzete egyébként kifejezetten érdekes, mert nem csak Omán részéről egyébként ez igaz az arab monarchiákban, a térségbeli arab monarchiák tekintetében is, hogy bennük van egy elég erőteljes sértődöttség az Egyesült Államokkal szemben abban a tekintetben, hogy az ő légterüket is használták engedély nélkül az egyes az amerikaiak, mikor Iránt megtámadták ugye február végén.

[00:16:10]Tehát van egy erőteljes sértődöttség.

[00:16:12]Én úgy tudom értelmezni az iráni ománi tárgyalásokat, hogy Irán kihasználva az ománi államnak az elhelyezkedését, ugye, mert nagyon jó elhelyezkedés van a ha a hormonoroshoz viszonyítva nézzük az az országnak az elhelyezkedését, megpróbálják kihasználni az elégedetlenségüket és ezzel valahogy berántani őket is esetleg esetlegesen az iráni blokádhoz.

[00:16:31]Hogy ez mennyire sikeres, meg hogy aak mennyire mernek újat húzni az Egyesült Államokkal, az nyilvánvalóan az kérdés.

[00:16:39]De hogy az iránniak megpróbálkoznak ezzel, az biztos a tárgyalások meg a meg amit te is mondtál, az alapján.

[00:16:46]És a másik dolog meg ami még érdekes, hogy ugye itt szó volt arról is, hogy nem nem számított arra senki, hogy a fordalmi gerda ilyen sokáig tudja sakban tartani ugye a hormoni szoroson áthaladó forgalmat, meg blokkolni egyáltalán a szorost.

[00:17:01]És ez egy B opció is lehet a forradalmi gárdának, hogyha kezdenek kifogyni az erőikből, akkor a zomániakat esetleg bevonják egy ilyenbe.

[00:17:10]Mondom itt a kritikus szűkkerheesztet inkább az, hogy a zomániak mennyire merhnek ellentmondani az Egyesült Államoknak.

[00:17:18]Lépjünk tovább.

[00:17:18]Korábban is beszéltünk már arról, hogy kritikus lehet a vagy kritikussá válhat a kerozinány Európában éppen a közelkeleti helyzet miatt.

[00:17:31]Az Egyesült Királyság kormánya engedélyezte a légitársaságoknak, hogy töröljék vagy összevonják járataikat a közelkeleti helyzet miatti repülőgép üzemanyaghiány kockázata miatt.

[00:17:40]A brit kormány közleménye szerint az új jogszabály lehetővé teszi az olyan intézkedéseket, mint a menetrendek összevonása olyan útvonalakon, ahol ugyanazon a napon több járat is indul ugyanarra a célállomásra.

[00:17:54]Az európai légiközlekedés nyomás alá került a közelkeleti háború miatt.

[00:17:59]Olaszország repülő-üzemanyagkészletei csak május végéig biztosíthatják a léglekedést.

[00:18:05]Ám a kormány attól tart, hogy az ellátási zavarok el fognak húzódni.

[00:18:09]Róma ezért Brüsszelhez fordul, mert az uniós jogszabályok nyomása alatt a nyári szezon könnyen katasztrófává válhat az ország gazdasága számára.

[00:18:17]Az unió tervezi egy központi elosztás kidolgozását.

[00:18:23]A nemzetközi légizállítási szövetség szerint Európában a nyári menetrendben akár a járatok számának 10-15%-os csökkenése sem elképzelhetetlen.

[00:18:36]Ráadásul az Európai Unióban tapasztalható kerozinhiány továbbúlyosbítja, hogy az amerikai katonai gépek elszívják a készleteket a polgári légiközlekedés elől, mivel a NATO műveletek fenntartása abszolút prioritást élvez.

[00:18:49]számult be római tudósítónk Jánosi Dalma.

[00:18:52]Az amerikai hadsereg nem saját forrásból biztosítja az üzemanyagot, hanem ugyanazoktól a nagy európai beszállítóktól vásárol, amelyektől a polgári légitársaságok is.

[00:19:07]Tényleg súlyos ez a probléma, mert emlékszem, hogy a múltkor beszéltünk róla, hogy hogy a 70%-a a kerozim mennyiségnek az rendben van, tehát hogy 30%-os kiesés van.

[00:19:15]Most ennél rosszabb a helyzet.

[00:19:19]A ugye eddig eddig, hogy béke békeidős helyzet az volt, hogy hogy a a 40-75%-át a kerozin szükségletének az Európai Unió importálta, és ráadásul a hormóziszoros ebben érintett volt.

[00:19:31]Ez egy jelentős mennyiség, ez tény.

[00:19:34]De miután kőolajhiány nincs, és a kerozin az a kőolajnak egy finomított terméke, ezt az Európai Unió tudja pótolni.

[00:19:41]Valószínűleg ezt ezt nem lehet így summa minden országra lebontani, hogy most ki tudja meg ki nem, kinek van, kinek rugalmasak és modernek a finomítói, kinek régebbiek és kevésbé rugalmasak, vagy kinek milyen a a finomítói struktúrája, de de tudja pótolni az Európai Unió ezt a kerozin szükségletet, legalábbis hosszabb távon.

[00:20:07]A kérdés, hogy mennyire flexibilis és mennyire van rá szándék, hiszen ez egy beruházás, nyilván ez egy beruházás is.

[00:20:15]Van, ahol ez simán megy, tehát ezt nem lehet nem lehet pontosan tudni.

[00:20:17]A kérdés az, hogy itt mekkora a sajtó által keltett ilyen ilyen ilyen kattintásvadászím, mert mert ugye ez egy hypolás is lehet.

[00:20:30]Ez egy láncreakciót indít.

[00:20:32]Ez egy láncreakciót indít el.

[00:20:32]Így van.

[00:20:34]Ö, de valójában a kőolajmennyiség, a kőolajmennyiség nem hiányzik Európába ahhoz, hogy a kerozin kerozin kerozint a finomítók előállítsanak.

[00:20:42]De akkor miért?

[00:20:45]De akkor miért szólnak arról, hogy akkor de hogy a lufthanza a lufthanza több 1000er járatot készül törölni meg a scandinavian airlinz.

[00:20:54]Ez ez azért van, mert ugye nagyon sok desztinációba indít például észak-amerikai, ázsiai, európai légitársaság járatokat, és nem föltétlen úgy, hogy az áziai Áziából indul és a desztinációba ér véget, hanem ugyanúgy egy európai fővárosból indul, versenyeznek.

[00:21:10]És olyankor, akik akik nagyobb bajba kerülnek a kerozin hiány miatti áremelkedés, ilyen virtuális vagy kockázati áremelkedés, vagy valós valós hiány is lehet, kevésbé jól pénzügyileg kevésbé jól álló ázsiai országokba valószínűleg már fizikai hiány van.

[00:21:31]hogyha versenyeznek az észak-amerikai, európai és ázsiai légitársaságok ugyanazért a desztinációira, akkor az európai kezd egyre nagyobb versenyhátrányba kerülni az észak-amerikaval szemben, amit sokkal kevésbé érint.

[00:21:41]És akkor ő lemondja, akkor Pekingből mondok egy teljesen fék járatot, Torontó Peking, akkor oda az észak-amerikai légitársaság fog győzni, és az európai valószínűleg alulmarad, mert drágább ott a kerozin, és veszíteni fog a versenyhelyzetéből, meg a megtérüléséből.

[00:22:02]Ilyen ilyen járattörlések vannak tömegével, meg olyan olyan légitársaságok, akik már nem is fapadosak, hanem ultrafapadak.

[00:22:08]Tehát vannak ezek a hiperolcsó légitársaságok, akiknek valóban számít az, hogy mennyibe kerül a kerroz emelik.

[00:22:18]Ők most emelik a az árakat.

[00:22:18]Tehát most a Wizer meg a Ryaner a Wizer meg a Ryaner az mondta, hogy még nem.

[00:22:23]Bár a Michael már jelezte, hogy valószínűleg fog ilyen üzemanyagpótdíjat vezetnek majd be a járatokra.

[00:22:30]De Törökország például 18 útvonalat felfüggeszt.

[00:22:33]a Spirit Lánc nevű amerikai légitársaság az lekapcsolta a villanyt, tehát lehúzta a rolót.

[00:22:40]Igen.

[00:22:40]Igen.

[00:22:40]És itt Ottóval értek egyet, hogy én azt gondolom, hogy hosszútávon Európa, illetve a fejlettvilág tudja majd pótolni a hiányt.

[00:22:50]Igazából itt inkább az a kérdés ott Ottóból egyetértve, hogy hogy maga a finomítói struktúra, ami jelenleg van ugye az Egyesült Államokban is és van Európában, az Európai Unióban, az milyen gyorsan tud erre átállni?

[00:23:01]Ugye itt inkább szerintem rövid, rövid és középtávon kell gondolkodni, hogy ezt rövid és középtávon ezekben az időintervallumokban mennyire tudják megoldani.

[00:23:09]Az áremelés meg ezek a pluszadók meg a saját saját a légitársaságoknak a saját logikájukból adódóan egyébként logikusak.

[00:23:17]Meg nyilvánvalóan most a most a ha az időszakot nézzük, most jönnek azok az időszakok, amikor mindenki ugye nyár előtt repjegyeket fog nézegetni.

[00:23:27]Tehát az áremelés ebből a szempontból is logikus a saját szempontjukból.

[00:23:28]De most akkor az Európai Unió tud kerozint előállítani, merthogy a pont a hormózi helyzet miatt arról szólt a történet, hogy mivel a diverzifikáció problémás, tehát nem történt meg, ezért Európa bajban van.

[00:23:43]Olaj szempontjából, kerozin szempontjából tudnak pótolni.

[00:23:47]Fizából fizikai hiány nincs az Európai Unióban.

[00:23:49]Ezek ezek már pótlásra kerültek, ami a hormozis szoros miatt 10-15% volt az, ami hormózis szorosból jött.

[00:23:55]Igazából ezek pótlásra kerültek, akár úgy is, hogy valaki, aki ugye simán vehet oroszolajat, le lemond lemond a a megveszi az az oroszolajat az insankció alatt, és elengedi például azt, amit Nigériából vett, és az jön Európa felé.

[00:24:11]Tehát Európa ezt pótolta.

[00:24:11]Európa, Norvégiá, ahogy az előbb már említettük, be a kőolajmennyiség megvan.

[00:24:15]A kérdés, hogy a finomítókat milyen gyorsan tudják átállítani, hogy ne a szokásos mennyiségű kerrozint finomítsák, hanem hanem hanem többet.

[00:24:24]Ez a kérdés.

[00:24:27]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy Oroszország nagyon jól keres az iráni háború miatt kialakult helyzeten, és nagyon úgy tűnik, hogy egy más szempontból a Perzsa állam is jól jár.

[00:24:39]Ezzel folytatjuk majd a szünet után.

[00:24:41]tartsanak velünk akkor is.

[00:24:59]Folytatódik a láncreakció Toldi Ottóval és Mihálovic Zoltánnal is.

[00:25:02]Azzal folytatjuk, hogy Oroszország nagyon jól jár, jól keres az iráni háború okozt helyzeten.

[00:25:09]Továbbra is hullámzó a kőolajkereskedés.

[00:25:14]Hétfőn 120 dollárt közelített a Brend hordónkénti ára.

[00:25:16]A perzsölybőlben mintegy 900 hajó rekedt, és körülbelül ugyanennyi várakozik a Hormozi szoros túloldalán.

[00:25:24]Összesen 20000 tengerészt érint a válság.

[00:25:27]A Wall Street zsurnál szerint az elmúlt öt hétben mindössze 15 hajó haladt át a szoroson.

[00:25:31]Az irániak a háború kezdete óta összesen 25 kereskedelmi hajót támadtak meg, főként drónokkal.

[00:25:39]A bizonytalanság miatt Oroszország egyetlen hónap alatt rekordbevételt ért el az iraki típusú kőolaj exportjával, ami áprilisban hordonként 94,87 dollárra emelkedett.

[00:25:51]Ez 2014 szeptembere óta a legmagasabb szint Oroszországban.

[00:25:56]Derül ki a gazdasági minisztérium hétfőn közzétett adataiból.

[00:25:59]A Rajter szertesülései szerint az orosz olajára csaknem 36 dollárral volt magasabb annál, mint amivel az idei szövetségi költségvetésben számoltak.

[00:26:08]Más változás is megfigyelhető.

[00:26:11]Ugrásszerűen nő a UNAN használata a nyersolaj és egyéb áró kifizetésében, miután Irán és Oroszország a dollármentes kereskedelem fenntartása érdekében a kínai devizához fordul.

[00:26:24]A Wind kínai adatszolgáltató szerint a Yan alapú kereskedelmi elszámolások márciusban 50%-kal nőttek.

[00:26:32]Ez összértékű 214 milliárd dollárra ugrott.

[00:26:36]Az áremelkedéshez valószínűleg hozzájárul az is, hogy Irán útdíjat követel a Hormozi szorosban, és legalább kettő hajóról tudni, hogy Yanban 2 millió dollárnak megfelelő összeget fizetett az áthaladásért.

[00:26:48]Becslések szerint Teherán akár évi 60 milliárd dollárt is kereshet ennek az útvámnak a bevezetésével.

[00:26:56]Fizetni Yan mellett kriptevizákban is lehet.

[00:27:02]Hát vannak olyan blickfangosnak szánt szalagcímek, hogy Putyin nem hisz a szemének, hogy mennyire megnövekedett a a kereslet miatt az orosz olajnak az ára, illetve hát amiatt, hogy nem jön ki más olaj a hormóziszorosból.

[00:27:17]Igen, ezt érintettük már az első részben, hogy ugye nagyon hosszú ideig és ma is áll mondom, ahogy ugye ugrál az olajára, ez a 120 dollár per hordós orosz kőolajár, tehát az urzára.

[00:27:30]Ez ez ilyen nem tudom volt-e olyan a világtörténelemben, hogy egyrészt magasabb volt jóval, mint a Brent vagy az észak-amerikai Vti ár.

[00:27:35]Megfizetik a vásárlók azt a biztonságot, amivel az orosz olaj odajut, és akkor jut oda, amikor amikor kérik, mert egyébként a többi az minden bizonytalan látjuk, hogy ide-oda csapkod a helyzet.

[00:27:48]Ha így maradna a hely, ha így maradna egyébként egész évre, ha egész évre kivetítenénk, hogy mennyi pénzt kaszálnak az oroszok most, akkor körülbelül 130 milliárd dollárral, Igen.

[00:28:00]130 milliárd dollárral több hasznuk lenne egész évre kivetítve, ez a helyzet fönn maradna.

[00:28:06]Ha ettől egy mérsékeltebb orosz kőolal lenne, mondjuk a 80-90 környékén, akkor 90 milliárd.

[00:28:11]Ha meg kisimulna a dolog, és csak egy 10-15 dolláros ártöbblet lenne, akkor akkor egy olyan 30 milliárd dolláros plusz haszta lenne az oroszoknak.

[00:28:24]Tehát 130 milliárd dollár az pár évvel ezelőtt még még egyenlő volt a magyar éves GDP-vel.

[00:28:33]Most már hál istennek majdnem megkétszereztük, de a helyzet az, hogy hogy ez ennyi pénz, amivel úgymond ha valaki nem akarta valaha az orosz háborús gépezetet pénzelni, akkor jó, jó ezzel jól rátett.

[00:28:45]És ugye látjuk, hogy ugye Trump kiengedte az oroszokat a szankció alól, szabadon kereskedhetnek a részéről, India szabadon ad lehet viszont eladója az örös kőolajnak.

[00:28:54]Tehát láthatjuk, hogy hogy az érdek most az alacsony ár ennek ellenére magas.

[00:29:02]Hát Irán pedig úgy keres ezen a kőolajválságon, hogy például útdíjat szednek a hormozisz szorosban, és egyes beések szerint 60 milliárd dollárt kereshetnek ezen.

[00:29:15]Igen.

[00:29:15]És az amerikaiaknak ez az egyik, ami a legjobban szúrja a szemét.

[00:29:16]Ezért a kommunikációs retorikai hadviselés már meg is indult, hogy az amerikaiak azt mondják, több szalagcím is lehetett ezt olvasni, hogy kontrollálják teljesen a hormoniszorost, ami nyilvánvalóan nem igaz, mert az irániak továbbra is lezárták a forradalmi gárda révén.

[00:29:31]De itt visszatérve arra az oroszára egy kicsit kiegészítve, hogy ezzel lényegében, hogy ekkora költségvetési bevételt tudott hozni ugye az urásznak a árának a megemelkedése.

[00:29:44]Ezzel lényegében az a nyugati szankcióknak az élét is valamennyire ki tudják venni ugye az oroszok, tehát hiszen A plusz bevételből tudják finanszírozni az orosz-ukrán háborút, ugye és korábban ugye pont ezt akarták meghatályozni a szankciók, hogy plusz bevételhez jusson Oroszország ezáltal.

[00:29:58]A másik dolog pedig igen itt a az amerikaiaknál előkerült ugye a unan-os történet is.

[00:30:07]Ugye itt a deolarizációról korábban beszéltünk, meg bricks valutáról meg mindenféléről, ami részben ide is kapcsolódik.

[00:30:14]Viszont azt hozzá kell tenni, hogy UNAN már az iráni háború előtt is voltak olyan országok, akik már inkább Yanban számoltak el.

[00:30:23]Igaz, a részarány még kics minimális még mindig, hiszen az első számú tartalékvaluta még mindig a dollár, de a korábbiakhoz képest elindult egy lassú, de csökkenő tendencia ebbe az irányba.

[00:30:34]És korábban egyébként az öbölmenti országok esetében merült fel, például a szaúdiaknak kifejezetten fölajánlotta, vagy a szaúdiak kifejezetten fölajánlották Kínának, hogy bizonyos elszámolásokat Ihanban szívesen lebonyolítanának.

[00:30:47]És ugye, hogyha az amerikai motivációkat már említettem itt az első részben, hogy hormoniszoros és nukleáris program, az amerikaiaknak az is céljuk lehetett a rezsimváltás mellett, meg ez a kettő mellett, amit emtettem az előbb, hogy az iráni olajcsapokra ráteegyék a kezüket.

[00:31:04]Ugye ezzel lényegében megtámasztották volna a petrodollár rendszert, és lényegében akkor az amerikaiak nyugodtan hátradőlhettek volna, nem csak novemberig, hanem azután is.

[00:31:14]És nyilvánvalóan a Yan éppen ellentétes irányba hat ebben a tekintetben, tehát a petrodollár rendszerüket nem épp a megtámasztás irányával mozdították el.

[00:31:23]Ja, ez egy érdekes dolog, hogy itt a konkrét fizikai háború mellett vagy mögött itt van ez a bizonyos pénzügyi háború, amit említett Zoltán, ami a dollármentesítésről szól.

[00:31:32]amin lényegében Oroszország a háború kitörése óta dolgozik, hiszen kidobták őket a Swift rendszerből, vagyis nem tudnak dollárral, euróval utalni.

[00:31:41]És most jön Peking, és a Swift helyett Cips rendszert vezetnek be.

[00:31:47]Irán, Oroszország elkezdett Yuanban kereskedni.

[00:31:53]Oroszország Kínával régóta Rúelben és Yanban kereskedik.

[00:31:56]Mekkora kihívás elé állítja ez a nyugati világot?

[00:31:59]És és gondoljunk bele abba, hogy ugye ebben maximálisan egyetértünk, hogy azért a petrodollár szerepét meg a a szénhidrogénkereskedel betöltött szerepét meg tartalékvalóta szerepét azért nagyon-nagyon ilyen tempóban nagyon-nagyon hosszú időt vesz igénybe, hogy leerodáljuk kívülről.

[00:32:16]De ennek van hatalmas belső rizikója az a annak, ami az USÁban történik.

[00:32:24]Sok elemző azt mondja, hogy hogy az USA az az igazán veszélyes, hogyha majd a saját nagy államadósságát a a részletfizetéssel kezd elmaradozni, meg a pénzügyi világnak, a gazdasági világnak, a politikának megbomlik a bizalma az USA irányába, ha folyamatosak lesznek a belpolitikai zavargások, ha a politikai instabilitás lesz az USAban, és hogyha a világkereskedelmet teljesen hektikussá teszi, ezek az igazán veszélyesek a petrodollárra, mert megbomlik a bizalomrend rendszere.

[00:32:55]És csak úgy költői kérdést teszünk fel kettőnknek most kivételesen.

[00:32:57]Én lehetetlen ez?

[00:33:01]Nem lehetetlen.

[00:33:01]Én nem tartom lehetetnek, hogyha hogyha tényleg ennyire hektikussá válik a az amerikai vezetés neek az irányultsága, hogy mi se értjük, hogy sok mit persze lehet, hogy azért már mi nem értünk.

[00:33:13]Ehhez annyira nincs annyi információnk, de kívülről elég hektikusnak tűnik, és és ez a bizalomnak a elvesztéséhez vezethet, és Amerikára és Amerika legveszélyesebb az amerikai petrodollárra.

[00:33:25]Igen.

[00:33:25]Ezt tudjuk, hogy nyilván minden valuta mögött a bizalom, ugye a tőzsde is erről szól, hogy a bizalom áll, az a az a legfontosabb.

[00:33:31]Ugye a Yannak az aránya a világ globális kereskedelemben még mindig nagyon alacsony.

[00:33:37]Azt olvastam, hogy az euró is előtte van lényegében.

[00:33:41]Hát a dollár ilyen 51%, a Yan pedig 1-2%-ot tesz ki.

[00:33:44]De ha ez bekövetkezik, amit Ottó mond, hogy a bizalom rendül meg akár az amerikai belpolitikai történések miatt a dollár mögött, akkor ez gondolom föl följebb kúszhat, ha K stabilabb helyzetet tud mutatni.

[00:34:00]Igen, feljebb kúszhat.

[00:34:00]viszont ez szerintem egy nagyon lassú folyamat, tehát hogy a nem várhatjuk szerintem, hogy egy-két éven belül, vagy egy mondok valamit, egy öt éves távlaton belül ez felgyorsulna.

[00:34:12]És itt ugye te is mondtad, hogy a UNAN még mindig negyedik.

[00:34:14]Ugye így van sorrendben valahogy, hogy dollár euró jön és a Yan jön utána, tehát hogy még minimális a részarány nagyon.

[00:34:20]És nyilvánvalóan itt azt is figyelembe kell venni, hogy az egyesült nem csak a a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom meg a dollárba vetett bizalom, hanem hogy az Amerikai Egyesült Államok hitelességébe vetett bizalom mennyire rendül meg a politikai szintéren.

[00:34:37]Hiszen láthatjuk, hogy Trump milyen módon kommunikál.

[00:34:40]Ugye itt volt már Grönland, voltak viszonossági állot, amit érvényt a legfelsőbb bíróság volt itt Venezuela, van most itt Irán.

[00:34:48]Ö hát ez erodálhatja a dollár hitelességét is.

[00:34:52]Dollár hitelességét is, igen és egy nagyhatalom hitelességét is, ugye akikben bíztak az euroatlanti szövetségesei, és szerintem ez a kettő együtt jár valamilyen szinten, és az egyik gerjeszti a másikat ebből a szempontból.

[00:35:05]Nem beszélve, ugye, amit Ottó is említett, az hogy milyen mekkora adósságon ücsörög egyébként az Egyesült Államok.

[00:35:13]Meg azért azt se felejtsük el, hogy hosszabb távon biztos, hogy itt is a tömegvonzás a döntő.

[00:35:17]A hogyha minél nagyobb kereskedelmi ügyleteket kötnek egymással olyan országok, akik nem érdekeltek a dollár ennek a szere a petrodollár fönntartásába, gondoljuk meg, hogy az orosz az oroszok meg a kínaiak között mekkora kereskedések vannak most, hogy hogy óriási menégű energiahordozó meg mindenféle dolog áramlik oroszoktól Kínába, Kínába, Oroszországban, hogy ha ennek egy ennek a súlya nő ezek az anyagáramlásnak még tovább, akkor előbb-utóbb erre terelődnek a fizetések.

[00:35:46]két olyan ország, ami nem érdekelt a dollár tovább erősítésére.

[00:35:51]Most itt egy pontot kell tennünk, de biztos vagyok benne, hogy folytatni fogjuk ezt a témát.

[00:35:53]Toldi Ottunak, Málovid Zoltának köszönöm, hogy itt voltak és elemeztek.

[00:35:57]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm a felelőszerkesztő Ádori Teodóra nevében is.

[00:36:04]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:36:10]Tartsanak velünk holnap és a viszontlátásra.

[00:36:15]เฮ