Láncreakció - Irán katonai vezetése venné át a hatalmat? Robert C.Castel, Sayfo Omar - HírTV

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adás, akik pedig a kérdésekre ezúttal válaszolnak, Sajf Omára migrációkutató intézet kutatás vezetője, és Zoomon kapcsoljuk Jeruzsálemből Robert Se Castelt, a Magyar Nemzet főmunkatársát, az alapjogokért központ biztonságpolitikai szakértőjét.

[00:00:30]És folytassuk azzal, hogy az Egyesült Államok azt várja el, hogy más országok is fellépjenek Iránnal szemben a hormózis szoros nyitvatartása érdekében.

[00:00:41]Váratlanul bejelentette Donald Trump, hogy rövid időre felfüggeszti a hormózi szoroson keresztül közlekedő tankerek kíséretét biztosító hadműveletet.

[00:00:46]A Freedom nevű akció leállítását azzal indokolta, hogy előrelépés történt az Iránnal folytatott átfogó megállapodás felé.

[00:00:56]teherán egyelőre nem reagált a bejelentésre.

[00:00:58]Az amerikai elnök ugyanakkor leszögezte, hogy az iráni kikötők amerikai haditengerészeti blokádja változatlanul érvényben marad.

[00:01:07]A Pentagon vezetője bejelentette, arra számít, hogy más országok is fel fognak lépni a hormuziszoros nyitvatartása érdekében.

[00:01:13]Pete Hexet amerikai védelmi miniszter szerint a világnak sokkal nagyobb szüksége van erre a víziútra, mint az amerikaiaknak.

[00:01:19]Den Kénytábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke elmondta, hogy a tűzszünet bejelentése óta Irán kilencszer lőtt kereskedelmi hajókra, lefoglalt két konténerszállító hajót és több mint tízszer támadott amerikai erőkre.

[00:01:35]Az iráni rezsim közben bemutatta új Kamikaze drónját.

[00:01:37]A beszámoló szerint az eszköz hatótávolsága akár 2000 km is lehet, amivel elméletileg el lehet érni Izraelt.

[00:01:45]Izrael kész teljes légierejét bevetni Irán ellen, ha szükséges.

[00:01:51]Jelentette ki az izraeli légierő új parancsnoka.

[00:01:53]Omer Kisler vezérőrnagy kijelentette, folyamatosan figyelemmel kísérjük az iráni fejleményeket, és készen állunk arra, hogy szükség esetén a teljes légierőt kelet felé vezessük.

[00:02:06]Az, hogy a hormózis szoros le van zárva, ezt hogy kell elképzelni?

[00:02:09]Az, hogy mondjuk egy hajó át akar jutni, vagy több hajó, akkor most engedélyt kell kérni Irántól.

[00:02:13]Ö, és hogyha valaki ezt nem teszi meg, de megpróbál áthaladni, akkor Irán lerakétázhatja ezeket a hajókat.

[00:02:21]Tehát lényegében erről van szó ez a zárás.

[00:02:24]Hát az elvi lehetőség mindenképpen megvan, és nem kell az összes hajót lerakétázni.

[00:02:28]Elég a lehetősége már ahhoz, hogy elbátortalanítsa azokat, akik áthajóznának.

[00:02:32]Nem véletlen, hogy 2000 hajó hozzávetőleg 20000 fős legénységgel rostokol most belül a hormoziszoroson.

[00:02:38]Tehát Irán elméletileg átengedné azokat a hajókat, amelyek egyrészt iráni zászló alatt hajóznak, másrészt baráti országokhoz tartoznak, vagy kifizetik a díjat.

[00:02:46]Ennek cserébe teheránnak, de az Egyesült Államok a másik oldalról lezárja, és éppen ezeket a hajókat nem engedi át, illetve azokat, amelyek iráni kikötőket vennének igénybe.

[00:02:57]Tehát végső soron most mind a két oldalról megvan a blokád.

[00:02:59]Ami azonban a háború szempontjából igazán fontos, hogy hát április 8-án megködtetett ez a tűzszünet az Egyesült Államok és Irán között, ami elméletileg két hétre szólt volna, de mai napig tartja magát.

[00:03:11]Tehát ez a puszta tény, hogy tartja magát, ez azt jelenti, hogy a nagy kockázatú és eszkalációnak a lehetőségét erősen magában hordozó egyéb katonai hadműveletekről áttevődött a konfliktus a hormózi szorosra, amelynek végső soron van egy földrajzilag is körülhatárolható területe.

[00:03:27]Ezzel a két fél alapvetően azt is jelzi, hogy egy sokkal erősebb eszkaláció nem áll egyiknek sem érdekében, de azért még távol vagyunk attól, hogy megoldódjon ez a dolog.

[00:03:37]Robert most azt látjuk, hogy igazából küldözget egymásnak iránt meg az Egyesült Államok különböző béketerveket, pontokat.

[00:03:46]Azt is lehet érzékelni, most van egy tűzszünet elvileg, hogy egyik ország sem akar visszamenni a háborúba, de nem is lépnek vissza igazából a harcokból.

[00:03:55]És igazából úgy tűnik, hogy be van ragadva ez az egész történet.

[00:03:57]Egy ilyen padhelyzet áll fenn.

[00:04:03]Nem, én egyáltalán nem gondolom, hogy ez egy padhelyzet lenne.

[00:04:04]Tehát először is az első dolog, amit meg kell jegyezni, hogy én nem látom, hogy különösebb béketerveket küldözgetett volna mind a két fél.

[00:04:11]Azt látjuk, hogy az Egyesült Államok tett bizonyos követeléseket Iránnal szembe.

[00:04:15]Irán elküldött egy két vagy három békervezetet, amiket az Egyesült Államok elutasított.

[00:04:21]És most utoljára ezek a legutolsó hírek az utolsó órából, hogy a CBS jelentette, hogy Irán hajlandó komolyan végiggondolni az Egyesült Államoknak a 14 pontból áró eredeti javaslatát.

[00:04:33]Tehát látjuk azt, hogy a ezek a diplomáciai tapogasztózások egy ferde pályán zajlanak le.

[00:04:39]Általában az irániak tesznek javaslatokat, és az Egyesült Államok meg elutasítja őket, mivel ezek nem érik el azt a minimumot.

[00:04:47]Mondjuk úgy, hogy az iráni plafon nem éri el az amerikai elvárásoknak a a padlóját.

[00:04:51]Tehát ez az első dolog, amit el kell mondani.

[00:04:53]A második dolog az, hogy a ez a blokád, ez nem szimmetrikus.

[00:04:58]Tehát az Egyesült Államok nem a hormózis szorost tartja blokkád alatt, hanem Iránnak a kikötőit.

[00:05:02]A hormózisz szoroson innen és túl.

[00:05:04]Tisztábban kell lenni avval, hogy Iránnak vannak vannak kikötői a hormózi szoroson kívül is, és azokat is blokkád alatt tartja az Egyesült Államok.

[00:05:11]És ami pedig a padhelyzetet illeti.

[00:05:14]Tehát olyan szempontból nem nem padhelyzet a dolog, hogy a Irán Irán gyakorlatilag napi szinten gyengül evvel a evvel az amerikai blokáddal.

[00:05:21]ö napi szinten körülbelül 400 millió egészen fél milliárd dollárig terjedő veszteségéri iránt és Iránnak nincs más bevételi forrása.

[00:05:33]Tehát olyan szempontból szimmetrikus ez a helyzet, hogy ez a blokkád elsősorban nem az Egyesült Államoknak fáj, hanem Iránnak, Kínának, Törökországnak, Egyiptomnak, az európai Államoknak, a távolkeletnek, tehát az Egyesült Államoknak sokkal kevésbé fáj, mint az összes többi játékosnak.

[00:05:47]Tehát ez egy igen-igen aszimmetrikus helyzet, és én nem nevezném hadhelyzetnek, mert Trump szempontjából a győztes stratégia, ez az a gazdasági hadviselés.

[00:05:55]Ezt fog a győzelemhez vezetni, és nem az, hogy még lekartácsolnak még 2000, vagy még két vagy 3000 iráni katonát.

[00:06:05]A az amerikai hírszerzésnek az az értékelése, hogy bár a 12 napos háborúban megjelentek olyan adatok, hogy Iránnak a a az atomfegyver előállításá való képességét sikerült jelentősen visszavetni.

[00:06:21]Ezt mondták akkor egyes elemzések, de az amerikai hírszerzés most arról beszél, hogy ez egyáltalán nem így van, hanem az iráit dúsított urán késztettek továbbra is olyan állapotban vannak, amiből lehet tővé válna atomfegyvert előállítani.

[00:06:37]Tehát, hogy az iráni atomprogram egészen pontosan hogy áll, arról bizonyára hiteles információi vannak az iráni vezetésnek magának, a MOSADnak és a CIA-nak, hogy ezekből mi kerül napvilágra, az már sokkal inkább a háború vagy tényleges háború körüli retorikai háború és érdekcsoportok érdekérvényesítéséről szól.

[00:06:53]Tehát alapvetően ez egy érzékeny helyzet.

[00:06:55]Az, hogy korábban ki mit gondolt arról, hogy hogy áll az iráni atomprogram, az sokkal il sok esetben inkább mondott el dolgot arról, hogy az adott illető vagy adott csoport miképpen áll egy potenciális irán elleni háborúhoz, aminek sokkal tágabb céljai vannak.

[00:07:11]hogy most ez az információ hirtelen napvilágot napvilágra került, az feltételezhetjük, hogy sokkal inkább arról szól, hogy ahogy Robert is elmondta, itt különböző elképzelések vannak iráni és amerikai részről arról, hogy hogyan kellene folytatódnia ezeknek a béketárgyalásoknak.

[00:07:28]Az irániak első körben azt szeretnék, hogyha a blokádról szólna hozzávetőleg egy hónapon át ez az egész tárgyalás, hogy persze, hogyha nincs csúszás, majd aztán valamikor ráfordulnának az atomprogramra is.

[00:07:39]Az amerikaiak ezt sokkal inkább előrevennék ebben.

[00:07:41]Tehát itt az, hogy egy ilyen információ napvilágra került, még azt is elképzelhetjük, hogy Amerikán belül ez a rendszeren belüli nyomás arra vonatkozólag, hogy ne azok a frakciók kerüljenek pozícióba, akik adott esetben egy megengedőbb álláspontot képviselnének az Iránal való tárgyalások kapcsán.

[00:07:59]Robert, visszatérve Trumphoz és az Egyesült Államokhoz a háború kapcsán, Donald Trump május 1jén írt egy levelet az amerikai kongresszusnak, amiben azt jelezte ex katedra, hogy ez a háború lezárult, hogy ő ezt befejezettnek tekinti.

[00:08:16]Na most emögött van egy olyan történet, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül 60 napig folytathat háborút az Egyesült Államok elnöke.

[00:08:26]Hogy értékeljük ezt a bejelentést?

[00:08:29]Ez egy kommunikáció a kongresszus felé, hogy nyugi, nem kell a ti felhatalmazásotok, de hát közben pedig azt látjuk, hogy iráni hajókat süllyezte el az amerikai hadsereg, Irán is visszalő.

[00:08:41]Tehát a helyszínen távolról sem az látszik, hogy itt a harcok befejeződtek volna.

[00:08:48]Ez egy olyan dolog, amit megjósoltam talán egy hónappal ezelőtt, hogy Trump Ké fogja vágni a háborút.

[00:08:52]És tehát ez az első dolog, amit el kell mondani.

[00:08:55]Egy olyan dolog, ami előre látható volt.

[00:08:57]A második dolog, amit el kell mondani, hogy soha egyetlen amerikai elnök kezét ez a ez a bizonyos War Powers Act soha nem kötötte meg.

[00:09:08]Ez egy 1973-as törvény, amit a kongresszus hozott.

[00:09:11]Az amerikai elnökök evvel igazából nem törődtek.

[00:09:13]Azt mondták, hogy kérem szépen, ez nem háború, ez csak egy katonai akció, ez csak egy blokád, ez csak egy légitámadás.

[00:09:20]Tehát mindig volt egyfajta ilyen ö trükközés evvel kapcsolatban.

[00:09:25]Azt is tudjuk, hogy több kísérlet történt az évek folyamán, hogy a bírósági, az alkotmánybíróság eli vigyék ezt a dolgot.

[00:09:32]A bíróság mindig kifarolt ebből, állítva azt, hogy ez egy politikai döntés, és nem akarnak politikai döntésekbe beleszólni.

[00:09:38]Valószínűleg valószínűleg, hogyha ez a a törvény alkotmányossága az alkotmánybíróság elé kerülne ma, amikor döntő többségben vannak a konzervatívok, valószínűleg ezt elmeszelnék és ez a törvény eltűnne a a történelem süllyesztőjébel.

[00:09:53]Én úgy gondolom, hogy Trump egész egyszerűen elbújt a a képviselőház háta mögé.

[00:09:56]neki nagyon kényelmes volt elbújni a a e mögé a jog mögé, és azt mondja, hogy kérem szépen, én ha nem is de jó, de de facto tiszteletben tartom a a nép választott képviselőinek az akaratát, és nem folytatom a háborút 60 nap után.

[00:10:10]Ez tökéletesen megfelelte a a Trump elnök érdekeinek, hogy népszerűségi megfontolásokból a háborúnak a kinetikus részét lezárja.

[00:10:19]És akkor látjuk azt, hogy ahogy a az alapkiképzés alatt a hadseregben az őrmester mondja, amikor felgyújtom a villanyt nappalba, amikor leoltom a villanyt éjszaka.

[00:10:26]Tehát akkor háborúz, amikor akar.

[00:10:28]Ez ezek a törvények és ennek a a próbálkozások, hogy ennek a törvénynek érvényt szerezzenek.

[00:10:34]Ez egy olyan kutya, aminek igen kevés foga maradt.

[00:10:39]Ki áll jobb jobban jelenleg ebben a ebben a háborúban?

[00:10:41]Ugye azt láttuk, hogy az Egyesült Államok február 28-án belevetette magát Izraellel együtt ebbe a történetbe, és hát azt remélték, hogy sokkal hamarabb sikerül ezt lezárni.

[00:10:52]Irán pedig a maga részéről minden napot próbál és próbál túlélni.

[00:10:54]ö ebben ebben a történetben, de itt a költségek tekintetében egy kicsit vitatkoznék Robertel, mert hogy kijött a Pentagonnak egy számítása, hogy eddig az Egyesült Államoknak 25 milliárd dollárjába fáj ez a ez az egész történet.

[00:11:11]Persze Iránnak is vannak veszteségei, de hogy nem úgy tűnik, hogy úgy alakult ez a történet, ahogy az Egyesült Államok vártak.

[00:11:20]Teljesen más a tűrésküszöbe az iráni meg az amerikai társadalomnak.

[00:11:22]Legyen szó mondjuk az árak emelkedéséről vagy bármi egyébről.

[00:11:26]Ennek megfelelően a különböző rendszereknek is más tűrésküszöbük.

[00:11:27]Itt azért nagyon sok járulékos veszteség van a dologban, ha más nem az olajvilágpiaci árának a megemelkedése miatt, ami az inflációt pörgeti számos országban, sőt gyakorlatilag mindenhol.

[00:11:38]Hát a katonai fölény az egyértelműen az amerikaiak mellett van.

[00:11:43]Donald Trump a közelmúltban egy ilyen szúnyograjnak írta le az iráni hadiészetet, illetve az iráni kapacitásokat.

[00:11:51]Viszont itt azért érdemes egy kínai közmondást említeni, miszerint hogyha bocsánat, klasszikusokat csak szó szerint érdemes idézni, hogyha egy férfiembernek a golyójára rászáll egy szúnyog, akkor elgondolkozik a férfiember, hogy érdemes-e erőszakot alkalmazni.

[00:12:06]Tehát az látszik, hogy Irán azért a maga eszközeivel, ha nem is közvetlenül az Egyesült Államoknak, az amerikai Amerikával jóban lévő országoknak nagyon súlyos fejtörést tud okozni.

[00:12:16]Tehát az itt nem csak két szereplő áll egymással szemben.

[00:12:20]Itt az amerikaiaknak figyelembe kell venniük azt, hogy az arabszövetségeseik, akik tavaly még 3000 milliárd dollárnyi befektetést ígértek az amerikai gazdaságnak, most nincsenek olyan helyzetben.

[00:12:30]Arra is gondolni kell, hogy India, Pakisztán, különböző Amerika barátországok szenvednek a műtrágya ára növekedéséből következő élelmiszerválság miatt.

[00:12:41]Tehát itt egy tágabb rendszerben kell gondolkodni.

[00:12:43]Az látszik, hogy az amerikaiakat ilyen módon nagy veszteségek érték, de nyilván még tart a bufferük még bírják.

[00:12:51]Robert, Izrael számára az Irán által támogatott proxik, tehát a libanoni hezbollak, a jemeni hutik megállítása is alapvetően fontos, illetve és itt van a Hamas is idem.

[00:13:03]Mennyire sikerült ezt garantálni, ezeknek a proxiknak a megállítását, lefegyverzését?

[00:13:12]Mielőtt ezt a kérdést megválaszolom, szeretnék egy pillanatra visszatérni a gazdasági kalkulosról.

[00:13:15]Én így gondolom, hogy egy alapvető hibát követünk el, és még mindig a régi globalista Egyesült Államok fogalomkörében gondolkodunk.

[00:13:22]Tehát az az Egyesült Államok, amelyik a világ tudom én gazdasági felelősének tartja magát, vagy a világ biztonsági igazgatójának tartja magát.

[00:13:31]És ez nem ez a helyzet.

[00:13:33]Nem ez a helyzet.

[00:13:33]Az Egyesült Államoknak a célja, az Egyesült Államok erejének a relatív növelése a különböző konkurensekkel szemben.

[00:13:39]És látjuk azt, hogy kinek fáj a legjobban, ez a blokkád elsősorban Kínának.

[00:13:43]Tehát tisztábban kell lenni, hogy a Perzsol környékéből származik Kína kőolaj importjának az 56%-a, az 56 több mint a fele.

[00:13:49]Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy az irániak és az amerikaiak közösen blokkolják Kínának a kőolaj ellátását, ami szerintem nem is olyan rossz az Egyesült Államoknak.

[00:14:00]És lehet említeni még számos ilyen példa, Európa is az egyik ilyen példa, milyen drámai módon meggyengíti ez a háború Amerikának a a versenytársait a különböző a különböző a különböző doménekben.

[00:14:13]És nyilvánvaló, hogy károkat okoz az Egyesült Államoknak.

[00:14:17]Én úgy gondolom, hogy Trumpnak a kalkulusa az, hogy ez a háború ebben a formájában, a blokád formájában sokkal nagyobb kárt okoz elsősorban Iránnak, másorban sokkal nagyobb kárt okoz Kínának.

[00:14:26]Arról nem is beszélve, hogyha sikerül ezt az iráni játékost kiütni, akkor gyakorlatilag az iráni szövetségből még egy további egy még egy további és igen-igen fontos dominó kockát sikerült kiemelni az amerikaiaknak.

[00:14:40]Tehát ennek a háborúnak a fontossága messze túl túlterjed itt az Irán kontra Egyesült Államok vagy Hormózis szoros.

[00:14:46]És körülbelül az utolsó dolog, ami az Egyesült Államokat érdek érdekli ebben a felállásban, az az, hogy a az európai embernek lesz-e, tudom én, lesz-e pénze benzinnal, nyáron elmenjen a spanyol tengerpartra nyaralni, vagy hogy lesz-e repülőgépp repülőgép üzemanyag Németországban, most tudjuk, hogy Izraelből vásárolt Németország kerozént.

[00:15:05]Tehát ebbe globális fogalmakban kell nézni a dolgot, és az amerikai kínai, elsősorban az amerikai kínai szembenállás fogalmaiban.

[00:15:11]És látjuk azt, hogy itt itt egyértelműen Kínának a a a torkát szorongatja ez az embargó, és minél inkább el minél inkább bocsánat, ez a ez a blokád, és minél inkább elterjed, minél inkább mindent minél tovább tart ez a blokád, annál nagyobb súllyal fog nehezedni a kínai gazdaságra, amelyik ebből az olcsó közelkeleti, elsősorban iránni olajból él.

[00:15:32]Ami pedig a proxikat illeti, tehát látjuk azt, hogy a Hamas elvesztette a területének az 55 vagy 56%-át már déliban, déli banont Izrael megszállás alatt tartja.

[00:15:42]És azt is látjuk, hogy a huszik úgy gondolják, hogy egyelőre jobb, ha nem avatkoznak bele ebbe a háborúba.

[00:15:46]Tehát az a sita félhold, amelyik egy teliholdá vált 2023-ban, és avval fenyegette, hogy elnyeli az egész közelkeletet, ez gyakor ez egy elég elég sovány félholdra soványodott vissza.

[00:15:57]És látjuk azt, hogy az öbölbeli arab országok is megértették, hogy semmi értelme nincs megvál megpróbálni megvásárolni Iránnak a jó akaratát, mert ha valamilyen konfliktus lesz, akkor Irán egyformán fogja őket épp úgy fogja őket támadni, mint Izraelt.

[00:16:11]És az a furcsa helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag izraeli légvédelmi egységek védik az Egyesült Arab Emírségeket, a lézerfegyver meg a meg a vaskupola az iráni rakéták ellen.

[00:16:20]És még egy utolsó gondolat, ha nem csak a proxikat nézzük, hanem ezeket a nagy muszlim államokat a Közelkeleten, látjuk, hogy úgy Törökország, mint Egyiptom teljesen irrelevánsak és teljesen képtelenek voltak segítséget nyújtani ezeknek a kisebb, de gazdag arab államoknak, akik pénzzel támogatják őket.

[00:16:41]Lépjünk tovább.

[00:16:41]Belső ellentétek alakultak ki.

[00:16:43]Egészen pontosan az iráni politikai vezetés és a forradalmi gárda között.

[00:16:51]Fokozódik a nézeteltés az iráni elnök és az iráni katonai vezetés között.

[00:16:53]Az iráni elnök őrültnek nevezte az Akmad Vahidi vezette iráni iszlám forradalmi gárdát.

[00:17:01]A perzsa öbölben hétfőn eszkalálódott helyzet, és az Egyesült arab Emérségek elleni támadások miatt.

[00:17:06]A megszerzett információkból az derül ki, hogy az Egyesült Arab Emiruségek elleni rakéta dróntámadásokat a kormány tudta vagy koordinációja nélkül hajtották végre.

[00:17:17]Az Iráni Iszlám forradalmi gárda hétfőn közzétett egy térképet, amelyen bemutatják, hogyan ellenőrizhetnék a jövőben a Perzsa öböl térségét.

[00:17:28]A kibővített tengeri ellenőrzési terület magában foglalja az Egyesült Arab Emirségek partvonalának hosszú szakaszait.

[00:17:35]Nyugaton egy vonal húzódik Irám Kesp szigetének legnyugatibb csücskétől az Egyesült Arab Emirérségek Áel Kuvein emirátusáig, míg keleten egy második vonal köti össze Irán Mobarak hegyét és az Egyesült Arabemériségek Fudsaira kikötőjét, ami stratégiai pont.

[00:17:53]A térkép közzétele után drón és rakétatámadások érték az Egyesült Arab Emérségeket, köztük a Fudsaira kikötő egyik energia központját.

[00:18:07]Mi lehet ennek a ennek a hátterében, hogy egy ilyen komoly nézeteltés alakult ki máut Pezeskien elnök és a forradalmi kárda között az elnök őrületnek nevezte azt, hogy a forradalmi gárda például keményen rakétázni kezdte az Egyesült Arab Emirségeket.

[00:18:23]Masszut Pazkiának a szerepe ebben a kontextusban annyira nem fontos.

[00:18:24]Ő egyébként is egy reformer jelöltként lett volna megválasztva, akinek az lett volna a hivatása, hogy konszolidálja Iránnak a nemzetközi pozícióját, de láttuk, hogy ez nem sikerült Iránban.

[00:18:35]két párhuzamos struktúra van.

[00:18:35]Az egyik a hagyományos állami struktúra, és mellette a forradalmi gárda.

[00:18:38]akár személyi szinten, akár intézményi szinten nézve, azt látjuk, hogy mindennek szinte megvan a tükörképe.

[00:18:43]A mostani konfliktusból alapvetően a forradalmi gárda jött ki megerősödve, hiszen például az új ajatollak az ő jelöltjük, akinek a kezében nem tudjuk, milyen az egészségi állapota, de mégis csak elméletben nagy hatalom összpontosul, különösen ebből most a forradalmi gárda tud profitálni, hiszen Vahidi a forradalmi gárdának a vezetője az, akin keresztül az ajatollak kommunikál a világ fele.

[00:19:06]A forradalmi gárdának most az elsődleges célja, legalábbis mostanáig, az volt, hogy megerősítse, konszolidálja a saját pozícióját és megőrizze azokat a győzt nyereségeket, győzelmeket, amiket a belsőbe szintéren szerzett.

[00:19:19]Tehát végső soron, hogy az országot elindítsa, ha le akarjuk egyszerűsíteni, egy katonai diktatúrává való vállás útjára.

[00:19:27]Viszont ott van a többi struktúra, ami nélkül nem különösebben tudnak ők sem létezni.

[00:19:33]Tehát továbbra is a külügyminisztériumban Abbasarakcsi az, akit külügyminiszterként látunk tárgyalni.

[00:19:38]Ő egyeztet a forradalmi gárdával.

[00:19:40]Moh Mohamed Galibáfa parlamentnek a szóvivője szintén.

[00:19:45]Alapvetően vele is van egyfajta szimbiózis.

[00:19:47]És hát a forradalmi gárdát is kötik a nemzetközi kötelezettségei, hiszen ők, akik az olajna, az iráni olajnak 50%-át exportjátk, ezt jellemzően illegálisan teszik, és jellemzően Kínába különböző emirátusokbeli fedőcégekkel, orosz támogatással rendelkeznek, tehát nekik is politizálniuk kell.

[00:20:07]Most pedig a ez a fajta időhúzás, vagy alapvetően ez, amit látunk, ez nekik is hasznos.

[00:20:12]Robert, katonailag elképzelhető az, hogy a az iráni forradalmi gárda az ellenőrzése alá vonja a Perzsa a térségét.

[00:20:20]Ezt meg is tudjuk mutatni a kedves nézőknek egy egy térképen.

[00:20:25]Ugye egy térképet tettek közzé, és azon az is látszik, hogy például az Egyesült Arab Emirségeknek a a partszakaszát is ellenőriznék, de ugyanúgy Ománét is.

[00:20:37]Tehát csak még egy gondolat a az előző kérdéssel kapcsolatban a hatalmi struktúrákkal, és akkor mindjárt átérünk erre is.

[00:20:43]Tehát az első kérdés, hogy hova tűntek a reverendák?

[00:20:44]Eddig február 28-a előtt Irán csupa reverenda volt.

[00:20:48]Most egy reverendát se látunk, csak egyenuhákat és öltönyöket.

[00:20:52]Tehát ez az első kérdés.

[00:20:53]A második kérdés, hogy második dolog, amit szerettem volna megjegyezni, hogy hogy igazából nem tudjuk, hogy mi történik Iránban, az iráni vezetésben.

[00:21:01]Még azt se tartom kizártnak, hogy ez a fajta széthúzás, vagy ezek a ez a ezek a hatalmi harcok az iráni vezetésen belül csupán egy egy tárgyalási taktika, vagy egy fajta trükk, amit a amit kifelé mutatnak, hogy evvel is evvel is ki tudják játszani, ilyen jó rendőr, rossz rendőr taktikával ki tudják játszani ezt a az amerikai ellenfeleik ellen.

[00:21:20]és ami pedig az erővonalakat, illeti, olyan felállásokat is hallottunk, hogy hogy Rally Buff és és a a parlament és a és az államelnök megpróbálták leváltatni Arakcsit, mert túl közel került a forradalmi gárdához.

[00:21:34]Hallottunk széthúzásokról, ott van a hét törpe, a a forradalmi gárda, hét tábornóka, akik tulajdonképpen wahidi mögött állnak, és ők gyakorolják a valódi hatalmat.

[00:21:44]A közöttük levő széth széthúzásokról is hallottunk.

[00:21:48]Tehát az igaz az igazság az, hogy nem tudjuk, mi történik a forradalmi gárda berkein belül.

[00:21:52]Ami pedig az öböl lezárását illeti a forradalmi gárda által.

[00:21:56]Én én erre nem látok egy nem látok reális lehetőséget, hogyha az Egyesült Államok ezt meg akarja akadályozni.

[00:22:02]Nem látom azt, hogy az öbölmenti arab országok vennék ezt a lapot, ameddig nincs nincsenek a létüket fenyegető fenyegetés alatt, addig ők nem fognak lépni.

[00:22:15]Talán az egyetlen az Egyesült Alábérségeket kivételével az összes többi állam inkább egy ilyen kiváró taktikát alkalmaz.

[00:22:21]Ha az Egyesült Államok ez ellen nem lép föl, akkor valóban elképzelhető, hogy a forradalmi gárda ural rá hajtja a Perzsa Öbölnek ezt a szakaszát.

[00:22:32]Mi a helyzet a az öbölmentű országokkal?

[00:22:34]Ugye hagyományosan a 90-es évek óta gyakorlatilag az öbölmenti országoknak a védelmét vagy egyfajta garanciát az Egyesült Államok biztosította számukra.

[00:22:45]Ugye az Egyesült Alabiruségekben Katara logisztikai központja az amerikai hadseregnek a közelkeleten.

[00:22:50]Az Egyesült Arab Emirátusokban ott vannak amerikai katonai támaszpontok.

[00:22:55]Irán mégis brutális rakétatámadásokat indított, főként az emirátusok ellen.

[00:23:02]Ugye bejárták a világhálót a képek, ahogy Dubá támadják.

[00:23:08]Kétszer annyi rakétát és drónt kapott az emirátusok, mint az összes többi öbölmenti ország együtt véve.

[00:23:16]Tehát mégsem tartja vissza iránt az, hogy ott van az Egyesült Államok mögöttük.

[00:23:20]De ezeknek a rakétáknak és drónoknak, ha az emérségekről beszélünk, 95%-át sikerül hatástalanítani köszönhetően az amerikai védelemnek, de sokkal inkább az izraeli vaskupolának.

[00:23:31]Tehát az amerikai katonai erőfölény, technikai fölény fokozottan felértékelődik most a a háború kapcsán, de természetesen abban biztosak lehetünk, hogy az Egyesült Arab Emirérségek Szaarábia, Kuvait, az összes arab ország a konfliktus végével nagyobb hangsúlyt fog fektetni a különböző kétoldalú csatornákra.

[00:23:49]Irán irányába, hogy elejét vegyék annak, hogy ne ne ismét ismétlődhethessen meg, ami most történt.

[00:23:57]Robert, hogyan látja ezt a kérdést, ami az öbölmenti országok támadását jelent Irán részéről?

[00:24:03]Ugye főleg az látszik az emirátusok esetében, hogy egy világgazdasági központ, hogy Irán ezzel is üzenni akar a világ számára, hogy ők képesek megtörni, megingatni ezt a korábban érinthetetlennek tűnő helyzetet is.

[00:24:21]Én úgy gondolom, hogy itt több dolgot kell megegyezni.

[00:24:22]Az első dolog az, hogy nem lehet általánosan beszélni, általánosságban beszélni az öbölmenti arab országokról.

[00:24:28]Mindegyik országnak megvan a saját Irán politikája.

[00:24:30]Ezen a tengelyen az Egyesült Államok és Irán között különböző pontokat foglalnak el.

[00:24:37]És a a kényszerítő körülmények, a gazdaság nagysága, a lakosság nagysága, a közelség iránhoz, ezek mind olyan dolgok, amik befolyásolják a döntéseiket.

[00:24:46]Úgyhogy én én úgy gondolom, hogy nyugodtan ezt a ezt a a az öbölmenti együttműködés tanácsát, ezt nyugodtan félre lehet tenni a többi a a régi a korábbi a korábbi világrend szervezeteivel együtt ezt is nyugodtan félre félre lehet tenni.

[00:25:00]Látjuk, hogy nem működik.

[00:25:02]Tehát ez a ez a második megjegyzés.

[00:25:03]A következő megjegyzés az, hogy látjuk azt, hogy Kínának az égvilágon semmilyen diplomáciai befolyása nincs Iránra.

[00:25:08]Ö az egyik oka annak, hogy úgy Szaarábia és a többi öbölmenti arabzág próbált közeledni Kínához, mert Kína volt az egyetem, akinek akitől azt remélték, hogy valamilyen befolyást tud gyakorolni Irán.

[00:25:21]Látjuk, hogy nem tud befolyást gyakorolni Iránra.

[00:25:23]Még egy dolog, ami bebizonyosodott, az, hogy ezek a biztonsági egyezmények vagy garanciák, amiket ezek az országok kaptak, Nagy-Britanniától, Franciaországtól, Görögországtól, Törökországtól satöbbi, Pakisztántól nem érnek szinte semmit.

[00:25:38]nem érnek szinte semmit.

[00:25:38]Az egyetlen segítség, ami kért valam tényleg az amerikai segítség ott van.

[00:25:42]az emérségek esetében ott van a egy izraeli segítség, volt egy számot tevő görög segítség is, de ezek a nagy arab államok, amik méreteikben nagyobbak, tehát nagyobb lakossággal bírnak, vagy Iránhoz hasonló lakossággal bírnak, vagy ennél nagyobb gondolok Pakisztánra, Törökországra, Egyiptomra, látjuk azt, hogy mennyire tehetetlenek ebben a ebben a válságban, és mennyire nem képesek segíteni azokat az öbölmenti arab államokat, akik a háború előtt pénzzel támogatták őket, befektetéssel támogatták őket.

[00:26:10]Úgyhogy itt is szerintem lesz egy óriási átrendeződés.

[00:26:14]És a legutolsó megjegyzés itt az, hogy az a próbálkozása ezeknek a gazdag törpéknek ott az öböl mellett, hogy megvásárolják Irán jó indulatát, látjuk, hogy ez se működik.

[00:26:22]Tehát én azt hiszem, hogy amit fogunk látni, egy egy függetlennéválása ezeknek, és sokkal inkább a saját lábukon fognak állni katonailag előbb-utóbb kényszerűségből.

[00:26:32]Nem azért, mert ezt szeretnék.

[00:26:34]Most rövid szünetre vegyünk, majd azzal folytatjuk, hogy a kínai külügyminiszter felszólította iránt is az Egyesült Államokat, hogy a lehető leghamarabb nyissák meg újra a hormóziszorost.

[00:26:44]Tartsanak velünk a szünet után is.

[00:27:03]Folytatódik a láncreakció adása Saj Foomárral és Robert Castellel.

[00:27:05]A kínai külügyminiszter felszólította Iránt és az Egyesült Államokat, hogy a lehető leghamarabb nyissák meg újra a hormózis szorost.

[00:27:16]Kínába utazott az iráni külügyminiszter egy héttel Donald Trump pekingi látogatása előtt.

[00:27:19]A Bászarakcsi kínai kollégájával, Bangével folytatott megbeszélst mélyen azt mondta, Kína Irán közeli barátja és a kétoldalú együttműködés a jelenlegi körülmények között még erősebbé válik.

[00:27:31]A Raksi szerint mindent megteszünk jogaink és érdekeink védelme érdekében a tárgyalások során.

[00:27:37]Csak egy tisztességes és átfogó megállapodást fogadunk el.

[00:27:42]Tette hozzá az Irán és az Egyesült Államok közötti béketárgyalásokkal kapcsolatban.

[00:27:46]A kínai külügyminiszter felszólította Iránt is az Egyesült Államokat, hogy a lehető leghamarabb nyissák meg újra a szorost.

[00:27:53]Kína úgy véli, hogy a harcok teljes beszüntetését haladéktalanul el kell érni, hogy az ellenségeskedés újraindítása még elfogadhatatlanabb, és hogy a tárgyalások folytatása továbbra is elengedhetetlen.

[00:28:06]Tette hozzá a bászarakcsi a háború kitörése óta most először utazott Pekingbe, bár legalább háromszor beszél telefonon kínai kollégájával.

[00:28:15]Korábban Washingtonban Marco Rubio, amerikai külügyminiszter felszólította Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást Iránra, hogy oldja fel a Hormozi szorosban végrehajtott támadásait.

[00:28:28]Ugye mindig van a hivatalos diplomácia, ahol elhangzik az, hogy természetesen felszólítják mindkét felet, hogy azonnal fejezzék be a harcokat és a háborút.

[00:28:35]De hát azért tisztában vagyunk azzal, hogy ki ki mögött áll, hogy Kína alapvetően Irán felé húz.

[00:28:45]Mig Packing érdekei Iránnal kapcsolatban.

[00:28:49]Hát a háború előtt hozzávetőleg 70 dollár volt a hordó, egy hordóolajnak a világpiaci ára.

[00:28:54]Most már 100-10.

[00:28:54]Tehát Irán gyakorlatilag naponta egy fél milliárd dollárt veszít.

[00:28:59]Természetesen kellőképpen nagy a kínai költségvetés ahhoz, hogy egy ilyen fél milliárdos veszteséget lenyeljen, de nem kellemes számukra ez a fennálló szituáció, különösen, hogy az olajból műanyag is készül, és egyéb téren is az irán az a kínai gazdaságot megzavarja ez a mostani háború.

[00:29:16]Róbert az előző bejátszó előtt elmondta, hogy valóban Kína az olajbevé, az olajimportjának 56%-át a hormózis szoroson keresztül szerzi.

[00:29:26]Ebből az 56%-ból nagyjából 11% az, amit Irántól vásárol.

[00:29:32]Az összes többit arabors országoktól.

[00:29:34]Tehát Kína számára nagyon fontos az, hogy ne idegenítse el magától az arab országokat sem, akik összességében az mégis csak egy nagyobb volument képviselnek, mint Irán, de ugyanakkor természetesen nem akarja az iráni érdekeltségeit sem feladni.

[00:29:47]Azért azt is fontos látni, hogy a Közelkeleten vagy általában bárhol Kína sok szempontból tud nagyhatalomként viselkedni, de a diplomáciai téren megvannak a maga korlátai.

[00:29:59]Gondoljunk arról, hogy legutóbb, amikor Szaarábia és Irán között levezényelt Irán egy végsősoron megállapodást, vagy egy vagy levezyelt Kína egy megbékélést, az már úgy történt meg, hogy mind a két fél alig várta, hogy aláírhassa ezt a megállapodást.

[00:30:15]Előtte pedig az irakiak és az omániak megpuhították a feleket.

[00:30:20]Tehát Kína önmagában kevés most ahhoz, hogy le közvetítsen egy békét a felek között.

[00:30:25]Ahhoz másokra is szükség van, például Pakisztánra és egyéb országokra.

[00:30:29]Robert Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter arra sürgette Kínát, hogy vessel adba a diplomácia erőfeszítéseit, és vegye rá Iránt arra, hogy megnyissa a hormózis szorost a nemzetközi hajózás előtt.

[00:30:43]Vajon Peking és Washington viszonya hogyan alakul az iráni konfliktus kapcsán?

[00:30:52]Hát itt két dolgot emelnék ki ebben, talán három dolgot emelnék ki.

[00:30:54]Az első dolog látjuk azt, hogy katonailag Kína nem faktor.

[00:30:57]Tehát Kína semmi olyan katonai lépést nem tud tenni Oroszország se különben, ami befolyásolni tudná a háború menetét.

[00:31:04]Nem is próbálták.

[00:31:04]Tehát tisztább kell legyünk avval, hogy se 2025-ben az izraeli iráni háború alatt, se 2026-ban semmilyen anyagi segítséget nem adtak vagy szinte semmilyen anyagi segítséget nem adtak Iránnak.

[00:31:18]Egyértelműen támogatták Iránt hírszerzési eszközökkel.

[00:31:21]Ez az egyik dolog.

[00:31:23]A másik dolog, gazdaságilag Kínának az érdeke az, hogy vagy az energia energetikai szempontból Kína érdeke az, hogy a háború itt és most leálljon, és a szabad hajózás helyre álljon a hormózi szorosban.

[00:31:34]Miért?

[00:31:34]Mert onnan jön az energiaellátásoknak az 56%-a.

[00:31:37]Ha egy kicsit távolabb tekintünk a geopolitikai, geostratégiai mezőkre, akkor azt látjuk, hogy a kínai seemút szempontjából kínai seemút gyakorlatilag három útvonalból áll.

[00:31:47]Van egy tengeri útvonal, amit az Egyesült Államok ellenőriz, van egy Oroszországon keresztül vezető útvonal, amit Oroszország ellenőriz, és van egy másik útvonal az eurázsiai útvonal a Stánokon és Iránon keresztül, amit gyakorlatilag Irán és ezek a kisebb játékosok ellenőriznek.

[00:32:03]Most, hogyha Irán kibukik ebből a ebből a szövetségből, akkor gyakorlatilag Kína elveszti a Seelyemútnak az az egyetlen olyan útvonalát, amit amit kisebb játékosokkal együtt ellenőriz, és akkor nincs kiszolgáltatva vagy Oroszországnak, vagy az Egyesült Államoknak.

[00:32:17]Tehát így hosszú távon Kínának az érdeke az, hogy Irán ha meggyengülve is, de ez a rezsim túléljen.

[00:32:23]Az Egyesült Államok érdeke pedig az, hogy ez ez a rezsim megbukjon minél hamarabb.

[00:32:28]Ugye beszéltünk már arról, hogy egyes öbölmenti országok milyen szövetségeket keresnek.

[00:32:33]Ugye az emirségek számára Izrael régóta egy alapvető szövetséges, de felmerült Pakisztán, mint atomhatalom szúdi Szaudarábiába telepített katonai bázisokat, nagyon komoly katonai erőt összpontosít oda.

[00:32:48]És hát rögtön felszólított arra, hogy hogy enyhüljön ez a konfliktus irán és az Egyesült Államok között.

[00:32:56]elrettentheti iránt az, hogy egyesülből menti országok mögött megjelennek ilyen más államok, mint például az atommal rendelkező Pakisztán.

[00:33:08]Pakisztán nem véletlenül jelentkezett közvetítőnek és adott otthont a tárgyalások első körének, pontosabban a másodiknak.

[00:33:13]Hiszen Pakisztának vanvetően egy megállapodás a Sza-arábial.

[00:33:16]Tehát minden Szaarábi érő támadás Pakisztán köteles úgy kezelni, mintogyha ellene indítottak volna egy akciót, és köteles belépni Szaudarábia mentén.

[00:33:26]Pakisztán erre emlékeztette Iránt is a közelmúltban, és szakisztán nagyon nehéz helyzetben van.

[00:33:33]Tehát az egyébként is a világbank irányába nehezére esett már a törlesztését rendezni.

[00:33:38]most a háború kitörése óta 3 milliárd dollárnyi kölcsönt kapott Szaudarábiól azért, hogy a meg a megnövekedett energiaállak árak mellett fenn tudja tartani az élelmiszernek a támogatását.

[00:33:52]kifejezetten érinti Pakisztánt az élelmiszereak az emelkedése, az infláció és az a már korábban említett potenciális mezőgazdasági válság, ami a műtrágya hiány okozhat különösen Pakisztánban, illetve az indiai szubkontinensen.

[00:34:06]Tehát Pakisztán részéről teljesen érthető az, hogyha minél hamarabb szeretné ezt a konfliktust letudni.

[00:34:11]Önmagában persze Pakisztán nem tud védőernyőt biztosítani ezeknek az országoknak.

[00:34:18]Egyszerűen azért, mert más típusú a hadserege, valóban erős az ember anyaga, valóban atomhatalom, de összességében itt, mint látjuk, sokkal jobban számít a technológia, amivel elsősorban az Egyesült Államok és Izrael rendelkezik.

[00:34:33]Robert, egy másfél percünk maradt körülbelül, és akkor legyen ez a végszó, kicsit visszakanyarodva oda, amit az Egyesült Államok mondott, hogy hát ők nem annyira kitettek annak, hogy az olaj nem jön ki a hormózis szorosból, sőt talán a legkevésbé.

[00:34:46]viszont más országok igen, a távolkelet igen, Délkelet-Ázsia igen.

[00:34:51]Úgyhogy jöjjenek ide és és segítsenek ők is és szálljanak be ebbe a történetbe.

[00:34:56]Hogyan látja, bevonódhatnak más országok az érdekeik alapján ebbe a konfliktusba?

[00:35:03]Látunk, látjuk azt, hogy Németország már elindított egy aknamentesítő hajót az Öböl felé.

[00:35:08]Az úr valamelyik honapjában ez a hajó meg fog érkezni.

[00:35:10]Tehát egy jelképes hozzájárulást tettek a németek.

[00:35:15]Dél-Korea pedig úgy nyilatkozott, hogy meg fogja fontolni azt, hogy a a hajójukat ért iránit támadást követően ők is küldenek haditengerészeti egységeket a hormózi szorosba.

[00:35:26]Én úgy gondolom, hogy ennek a fontossága az Egyesült Államok számára elsősorban politikai és nem katonai.

[00:35:33]Tehát tisztábban kell lenni aval, hogy a NATO is nem csak egy katonai szervezet, egy politikai szervezet is.

[00:35:38]És amit az Egyesült Államok elvárt volna ezektől a szövetségesektől, az nem annyira az, hogy küldjenek három szekerész őrmestert, hogy segítsen legyőzni az irániakat, hanem az, hogy politikailag támogassák az Egyesült Államokat.

[00:35:48]És mikor ezt nem kapta meg a legtöbb szövetséges étel úgy a távolkeleten, mint Európában, erre reagált igen durván Trump elnök, akik okosabbak voltak, mint például bármilyen fájdalmas is kimondani Románia, azt mondták, hogy hogyne kedves Trump úr, bármit, amit csak akar, nagyon szívesen, nem küldtek semmit.

[00:36:03]viszont ezt a politikai politikai deklaratív szinten megkap megadták az Egyesült Államoknak, és gondolom meg fogják kapni a jutalmukat ezért.

[00:36:14]Szájfárnak és Robert Szikastánek köszönöm szépen az elemzést, önöknek pedig a megtisztelő figyelmet felelős szerkesztő Ádori Teodóra nevében is.

[00:36:22]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:36:28]Tartsanak velünk holnap is a viszontlátásra.

[00:36:33]เฮ