Láncreakció - Egy évvel a megválasztása után Merz 1949 óta a legnépszerűtlenebb német kancellár

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:14]Marsai Viktor a Migráció Kutatóintézet igazgatója, az NKE oktatója és Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:22]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.

[00:00:25]Köszönjük a meghívá.

[00:00:25]És folytassuk azzal, hogy nagyon komoly volt a az orosz befolyásszerzés az elmúlt időszakban, legalábbis a törekvések Afrikában.

[00:00:35]Viszont most történt egy kis mallőr ezzel kapcsolatban.

[00:00:42]Malit legalább 2012 óta egymást követő puccsok, politikai instabilitás és biztonsági válságok sújtják.

[00:00:47]A legutóbbi április 25-i zavargások során egy az Alkaidához kapcsolódó fegyveres csoport összefogott a Tuarek separatistákkal, hogy egyidejű támadásokat indítsanak az ország különböző pontjain, megölve Sadio Kamera védelmi minisztert és arra késztetve a fegyveres csoportokat, hogy ostromállapotot hirdessenek a főváros Bamako felett.

[00:01:09]Az oroszok, akik pedig 2021 óta katonai jelenléttel rendelkeznek az országban, nem tudták megakadályozni ezeket a támadásokat.

[00:01:18]Sőt, az orosz katonák láthatóan visszavonultak.

[00:01:20]Ez az esemény bizonyítja, hogy ezek az erők nem képesek stabilizálni Malit és katonai támogatást nyújtani a helyi kormánynak.

[00:01:28]Ez újabb bizonyíték arra, hogy hatástalanok és megbízhatatlanok a lázadók és a dzsihadisták elleni küzdelemben.

[00:01:33]Véli Wassim Nasr, a Financial Times dzsiista mozgalmak szakértője.

[00:01:38]A francia sajtó szerint ez csapásak remül számára, amely Malit biztonsági szakértelmének kirakataként állította be.

[00:01:45]Különösen azért, mert az orosz hatalom közvetlenül irányítja a műveleteket az országban Jevgenyé Prigozsin halála és a Vágner Milícia feloszlatása óta.

[00:01:53]Putyin mintegy 2500 fős csapata most visszavonul, hogy megpróbálja megmenteni a szorult helyzetben lévő rezsimet.

[00:02:04]Hát érdekes, vajon hogyan tudták dzsihadisták tuegekkel összefogva kiszorítani vagy visszaszorítani Maliból az orosz hadsereget, orosz katonákat?

[00:02:15]azért nyilván nem kis erőt képvisel az orosz hadsereg ott sem.

[00:02:18]Hát olyan borzasztó erőt nem képvisel, meg nem annyira szervezett, mint korábban volt.

[00:02:22]Talán azt tudom mondani, hogy a Wágner csoport jobban szervezett volt.

[00:02:26]Hát most már a Wágner csoport nincs.

[00:02:28]Őket kiiktatták most már most már hát a Vágner kiatták az embereket azért nem annyira, de azért azt lehet látni, hogy a szervezettség az inkább szervezetlenségbe nyilvánul meg mostanában.

[00:02:39]És hát ezek a giardista csoportok viszont erősödnek.

[00:02:41]Tehát a kettő egymással ellentétben van.

[00:02:43]És hát lehet látni, hogy itt komoly hatalmi harcok folytak.

[00:02:47]Hát ugye kezdték itt a franciák, aztán a franciáknak el kellett menni.

[00:02:52]Most kacsingatnak, hogy jó lenne valamilyen módon visszakerülni.

[00:02:54]Talán az ottani helyi erő között is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy hát talán jobbak voltak a franciák annak idején.

[00:03:02]Az oroszok viszont hát egyrészt elég agresszív lépnek fel.

[00:03:05]Ezt látjuk szinte mind a világban.

[00:03:08]Ez az egyik dolog.

[00:03:10]A másik dolog, keményen beleszólnak a politikába.

[00:03:12]Tehát ők megmondják a kormánynak, hogy oké, támogatunk, de ezt meg ezt kérjük, vagy ha másképp akarom mondani, ezt meg ezt követeljük.

[00:03:20]És hát ez nem mindenkinek tetszik.

[00:03:23]azonkívül ugye a dsihadisták megerősödtek azzal, hogy az iszlám állam már elég régóta jelen van az afrikai kontinensen, akár a déli, akár az északi területeket vizsgáljuk, azt lehet mondani, hogy itt a megerősödés következtében ők beleszá beleszólnak a politikába, pócsokat szerveznek.

[00:03:38]Az oroszok esetében pedig lehet látni, hogy nem képesek ezek elhárítására és nem is nagyon van meg a kormányzati vételkészség a másik oldalon.

[00:03:47]Tehát itt tulajdonképpen mondjuk azt nyugodtan, hogy egy pucshelyzet van.

[00:03:51]Sőt, puccsok vannak, pucsok sorozata van, ami azt jelenti, hogy az instabilitás ebben a térségben tovább folytatódik.

[00:04:00]Hogyan hogyan tudtak a tuaregek a dsihadistákkal együttműködni?

[00:04:02]És az, hogy hogy meggyengült nem csak a az ott lévő orosz katonaság, hanem az a katonai hunta, amelyik vezeti Malit, ennek milyen milyen törzsi háttere van, vagy vagy milyen törzsi konfliktusbeli háttere lehet?

[00:04:16]Nagyon fontos látni azt, hogy a a tueregek és a különféle alkaida csoportok közti együttműködés, ez több évtizedes múltra tekint vissza.

[00:04:24]Gyakran egyébként kifejezetten etnodzihadizmusról beszélünk a száhel kapcsán, mert jól látható, hogy az alkaidának a helyi szárnya GNI, vagy az Iszlám Államhoz köthető csoportok, a Nagyszarrai Iszlám Állam, azok milyen etnikai csoportokat céloztak elsősorban a az együttműködésben.

[00:04:40]Ugye a tuarregek egyébként évtizedeken keresztül alvállalkozóként működtek az Alkaida számára.

[00:04:46]A transzaharai kereskedelm elsősorban drogot fegyvereket szállítottak.

[00:04:50]innen van az együttműködés, amiből egyébként mondjuk én családi ház, tehát házasságok és mély együttműködések születnek.

[00:04:56]Ugye a mostani támadásban is az látszott egyébként, hogy a a tuaregek felkelő ernyőszervezete, ugye az azzavadi felszabadítási adyssereg az ország északi részén csapott le a városokra, miközben a GNIM, az Alkaida hálózat, Bamakót és környékét, illetve a középső delta területeken hajtott végre támadásokat, tehát egyfajta területi megosztásban működtek.

[00:05:18]Viszont az világosan látszik, hogy nagyon szoros volt a koordináció, tehát másfél cuccat, célpontot támadtak meg egy napon belül a az ország különböző részein.

[00:05:26]Vannak olyan becsülések, ezt nyilván nem tudjuk, hogy 12000 fegyveres vett részt ebben az akcióban.

[00:05:31]Tehát ez ez egy hát egy kisebb állam reguláris hadereje számára is egy komoly kihívás lett volna.

[00:05:38]Ennyire célzott támadás.

[00:05:38]Ugye itt az oroszok kapcsán ugye fölmerült egyébként az is, hogy ugye több orosz katonai helikoptert is lelőttek a felkelők.

[00:05:46]Ugye ebben a műsorban is beszéltünk arról már korábban, hogy a franciák, a gyarmatosítók hogyan szorultak ki Afrikának erről a részéről.

[00:05:55]És ezt Ezredes úr is említette.

[00:05:55]Lehet ez a ez a franciák bosszúja az oroszokon?

[00:05:58]Ö merthogy felmerült az, hogy a francia és az ukrán titkoszolgálatok szerepet játszhattak ebben a prúcskísérletben.

[00:06:09]Tehát, hogy a tuaregek és a dsihadisták nem maguktól voltak ilyen okosak vagy erősek, hanem álltak mögöttük akár titkoszolgálati erő.

[00:06:17]Hát az a az a helyzet, hogy itt azért összecsapnak az erők elég tisztességesen.

[00:06:21]Tehát ebben benneek a franciák is.

[00:06:23]Említettem ugye és ez szerintem megfelel a valóságnak, hogy a franciák azért szeretnének visszakerülni nekik.

[00:06:28]Az egy óriási pofon volt, tehát nem tudják lenyelni ezt az egész dolgot.

[00:06:33]És hát ott vannak most már az amerikaik, ott vannak az oroszok.

[00:06:35]Ha az oroszok ott vannak, mennek nyomába az ukránok hasonló célokkal.

[00:06:39]Aztán az amerikaakik is rájöttek, hogy vannak ott bizonyos ásványk, ami azért számukra is vonzó lehet.

[00:06:46]Tehát tulajd meg a kínaiak is ugye ne felejtsük el, talán hamarabb voltak ott jóban, mint az amerikaiak.

[00:06:52]Tehát mindenképpen számolni kell azzal, hogy itt a nemzetközi erők összecsapásával számolunk, számolunk.

[00:06:56]És hát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy nem kolonizáció, hanem neokolonizációról beszélhetünk.

[00:07:04]Nem vagyunk ettől messze.

[00:07:07]És tulajdonképpen mindenki befolyást akar szerezni politikai és talán fontosabb azt mondani, hogy gazdasági téren.

[00:07:14]Ezek az országok nyersanyagokban meglehetősen gazdagok.

[00:07:16]Na most erre fáj a foguk.

[00:07:18]Sok hódítónak ha szabad ilyet mondani és hát nem szabad elfelejteni azt, hogy ezt a az oroszok nyilván nem támogatják a franciákat és hát mondhatjuk azt is, hogy egy bosszú, de más politikát folytatnak a franciák, és teljesen más az orosz.

[00:07:36]Tehát az oroszok egy agresszív, követelőző magatartást tanúsítanak, különböző ígéreteket tesznek, amelyeket nem mindig valósítanak meg.

[00:07:44]Hát a franciáknak meg vannak bizonyos történelmi hagyományai, aminek következtékben óriási nagy népszerűségnek nem örvendenek, de nem az egész országban én úgy gondolom, tehát csak itt bizonyos területeken.

[00:07:55]És hát ebből adódik ez a konfrontációk sorozata.

[00:07:59]Ráadásul ugye az oroszok sokkal jobban beleszólnak a politikába, mint például mondjuk akár a francia korábban beleszóltak ők, és aztán később rájöttek, hogy ebbe nem biztos, hogy bele kellene szólni.

[00:08:13]A kínák esetében pedig kifejezetten azt lehet tapasztalni, hogy ők a politikában nem szólnak vele, ami miatt népszerűbbek.

[00:08:20]Most nem beszéltünk a kínai helyzet, hogy hol vannak, mint vannak, mert inkább fekete-Afrika felé próbálnak tendálni.

[00:08:26]De itt a különböző érdekek összecsapnak.

[00:08:30]Ebből nagyon könnyen történhet egy még romló helyzet, egy még jobban romló helyzet, amit kihasználnak a dsihadisták.

[00:08:37]És ebből adódóan egy abszolút biztonsági káoszról beszélhetünk.

[00:08:42]Igen.

[00:08:42]És kicsit kiegészítve azt, amit Ezredes úr elmond, mert ugye a a hunta is most többször lenyilatkozza, hogy hát ezt a valójában a franciák meg az ukránok meg a fene tudja kicsoda szervezte meg, de hogy ezt nagyon világosan kell látnunk, hogy ez egy helyi jellegű, helyi csoportokon álló felkelés.

[00:08:57]Ugye miért vádolják a franciákat?

[00:09:00]Ugye azért vádolják a franciákat, mert ők rájöttek arra, hogy nem akarják átformálni Malit teljesen a 2012-13 után, mikor bevonultak.

[00:09:07]Ugye azért, mert fölismerték, hogy észak az a tueregek földje.

[00:09:12]Hiába van, hogy a déli bambara szonkái makinde lakossága szeretné elfoglalni ezt és azt megmondani, hogy a tueregekk, hogy éljenek.

[00:09:19]A franciák fölismerték, ez nem fog működni, ez mindenkinek rossz lesz.

[00:09:23]Ezért azt mondták a tuaregeknek, hogy nézzétek egy dologba segítsetek a terroristák elleni küzdelembe 2015-16-18-ban.

[00:09:31]És ez nem tetszett Bamakónak.

[00:09:31]Azt mondták, hogy elárultok minket.

[00:09:33]És az oroszokat erre használták föl, hogy visszafoglalják északot a tuaregekkel szemben, amivel a tuaregeket belökték a dsihadisták kezébe, mert azt mondták, hogy hát idejöttek, bocsánat, de azért a rasszizmus nem európai találmány.

[00:09:45]Ezek a feketék, akiket még 100 éve eladtunk a rabszolgapiacon északon Tripoliban, és elvették a városunkat, és ezért a tuegek összeálltak ismét szorosan a dzsihadistákkal.

[00:09:56]És ugye mindenki franciákról, ukrajnokról beszél, de hát Algériának se tetszett ez.

[00:10:00]fölborult az egész éjszakmai ökoszisztéma, és egy nagyon komoly egységfront alakult ki.

[00:10:07]És ugye ráadásul az oroszok egyébként az agresszív stratégia mellett nem ismerték az északmali viszonyokat, nem látták, hogy melyik Touarek klánnal kell kiegyezni.

[00:10:14]Ez is vezetett a katasztrófájuk.

[00:10:17]Elterjedhet-e ez a fajta felkelés, amit most a dsihadisták itt végrehajtottak Afrika más országaira, ahol szintén aktívak az oroszok?

[00:10:24]Sajnos azt tudom mondani, hogy igen.

[00:10:26]Igen, mert a zsalistáknak van egy bizonyos célja.

[00:10:28]És az a bizonyos cél azt jelenti, hogy káosz okozása, felfordulás okozása, amennyire lehet bizonyos területeknek megszerzése.

[00:10:38]Ásványkben is dolgoznak ezek a zsiradisták ma már másképp.

[00:10:41]Hát nézzük meg az Iszlám Államot.

[00:10:43]Ezekon kötődnek az Iszlám Állam elméletéhez és gyakorlatához.

[00:10:47]Tehát azt lehet látni, hogy itt a a különböző olyan folyamatok lejátszódása következtében a biztonsági helyzet több államban romolni fog a jövőben.

[00:10:59]Na most amikor erről beszélünk, hogy romlik a biztonsági helyzet a száhelövezetben Afrikában, ez mindig összefügg azzal, hogy migrációs hullám indulhat el.

[00:11:08]Ennek most is fennáll a lehetősége, veszélye?

[00:11:12]Ez nem lehetőség, ez valóság.

[00:11:12]Tehát, hogy Mali nagyon sokáig tranzit útvonal volt.

[00:11:17]És nyilván egyébként ezt mindig ki kell emelni, hogy ezeknek a konfliktusoknak a a legnagyobb elszenvedője az a régió.

[00:11:21]Tehát Malin belül most van 400000 belső menekült, és a Mali körüli országban van 350000 Maliól elmenekült állampolgár.

[00:11:29]De az látszott az elmúlt két évben, hogy a Mali társadalom azon rész, aki ki tudja fizetni az embercsempészeket, az elindult Európa fele a Kanári szigetekre vezető nyugat-afrikai útvonalon és a a nyugat-mediterrán útvonalon.

[00:11:44]Nagy számban vannak mali állampolgárok, vannak olyan hónapok, hogy ők adják a legnagyobb kérelmezői coorsot.

[00:11:50]Tehát az Európa fel Európa fele.

[00:11:50]Így van.

[00:11:52]Ugye a tavalyi évben több mint 20000 mali állampolgár érte el irreguláris módon az EU külső határait.

[00:11:58]Tehát itt itt sok emberről beszélünk és még többen vannak úton.

[00:12:03]említettük ezt éppen ezzedes úr, hogy a franciák kiszorultak a száhel öövezetből, de hogy most nyilván az a törekvés, hogy valahogy visszakerüljenek az afrikai népek, vagy ezek az államok, ezek a társadalmak, vagyis a politikai vezetés, mit tart most üdvözítőbbnek egyébként ez Viktorhoz is kérdés.

[00:12:26]Inkább az oroszok maradjanak, vagy vagy visszasírják a franciákat?

[00:12:28]É, is, és is, és hát van, aki visszaséri a franciákat, és azt mondják, hogy jobb volt a francia uralom, és kevésbé jó az orosz.

[00:12:34]Hát az oroszok igyekeznek ám elég kemény kicsákmanyolást is folytatni, tehát azokat a termékeket, az ezzel vádolták a gyarmatosító franciákat korábban.

[00:12:46]Más volt az az időszak, tehát más volt a gyarmatosítás időszaka, és más a új gyarmatosítás időszaka.

[00:12:50]És hát ezek nagyon tudják a franc az afrikaiak is, hogy amiket onnan el akarnak vinni, az nagyon kúszik a világba.

[00:12:58]Tehát egy lítium például rettenetesen kell.

[00:13:00]Tehát ezek ezekre óriási szükség van.

[00:13:04]Na most nem tudom mikor fognak rájönni arra, hogy azt mondják, hogy kérem ez a miénk és nem a minket gyarmatosító vagy éppen gyarmatosítás megvalósítani szándékozó országoknak a tulajdonában van.

[00:13:15]Ez körülbelül olyan, mint az olaj.

[00:13:18]Azt mint ahogy az irak is mondták, irak is mondták annak idején, hogy kedves amerikai barátaink, szeretünk benneteket, de az olaj az az iraki népé.

[00:13:27]Rájönnek majd az afrikai országok, hogy ezek a nemes fémek, illetve hát nemes fémek is vannak persze meg ritka földfémek, ezek a mi tulajdonunk és nem kéne, hogy elvigyék ezt se az oroszak, se az amerikaiak és kínaiak ugyanez.

[00:13:40]Tehát itt itt óriási nagy ellentmondások vannak.

[00:13:43]Hát kérdés az, hogy ki mit ígér.

[00:13:45]Ígérni a legszegedebb ember is tud, azt tudjuk.

[00:13:47]És itt különböző ügetek vannak.

[00:13:49]Aztán majd meg fogjuk látni, hogy hogyan fog ez viszonyulni az amerikai adminisztráció, mikor rájönnek, hogy itt azért elég sok mindentet lehet koslálni és ismerve a Trumpnak a politikáját.

[00:13:58]Nem vagyok biztos abban, hogy egy idő után nem fognak ők is oda belépni.

[00:14:04]Bejelenti, hogy igényt tart Észak-Afrika egészére, ahogy Grönland esetében is tette.

[00:14:10]Reméljük nem.

[00:14:12]Amerikai külügyminisztériumot levárni a víz.

[00:14:13]Szerintem azért nem hát nem lehet tudni.

[00:14:14]Az a trabnások mindent el lehet képzelni, és annak az ellenkezőjét is, de de hogy az üzletet szereti, az nem vitás.

[00:14:21]És ennek ez a életeleme, tehát semmi nem számít, hogyha olyan jövedelmekhez lehet jutni, amit viszonylag könnyen meg lehet szerezni.

[00:14:32]Na, Burkina FZ a dezinformáció és a terrorizmus dicsőítése miatt betiltotta a TV vagy TV5, ugye a francia közösszegatti televízió sugárzását.

[00:14:45]Merthogy a az ezt az országot irányító katonai hunta azt mondta, hogy a a helyi dsihadista erőszakot olyan módon mutatta be, ami nem kedvező Burkinafászó számára ugyan értékelhető ez?

[00:14:57]Igen.

[00:15:00]Tehát, hogy a azt kell tudni, hogy az MNEST International kihozott egy riportot, ami alapján a kormánerők több civillel és az őket támogató Afrika testorosz katoná azok jóval több, majdnem dupla annyi civ civillel végeztek a tavalyi évben, mint a dsihadisták.

[00:15:15]Tehát ugye ez volt a a bűne a külföldi orgánumoknak.

[00:15:17]Tehát ugye most Maliról beszélünk, ami az összeomlás szélén áll, de de Burkin a faszóban ugyanaz a helyzet.

[00:15:25]Tehát és azt látjuk, hogy hivatalosan is az ország területének a 60%-át a felkelők ellenőrzik.

[00:15:32]Tehát vagadugon kívül, a fővároson kívül a kormány alig ellenőriz valamiféle területet.

[00:15:36]És ugye ráadásul az is világosan látszik, hogy miközben Mali valahogy benne van a nemzetközi figyelembe, vérkeringésbe, ugye fölmerül itt is, hogy esetleg a franciák visszamennek-e, és Burkina faszó az az ország, amivel nem foglalkoznak.

[00:15:51]Igazából az oroszok már rég elengedték, a franciák rég elengedték, nem is gondolkodnak, hogy visszamenjenek.

[00:15:55]Tehát nem túl jó perspektívának ennek az országnak.

[00:16:00]Most pedig nézzük meg, hogy miért is fáj a foga annyira a nagy hatalmaknak Afrikára, hogy milyen ásványken, milyen értéken ülnek az afrikai népek.

[00:16:13]A biztonságért és az ellenőrzésért folyó küzdelem közepette Mali 24 millió lakos a hatalmas kiaknázatlan aranykészletek tetején ül.

[00:16:20]amelyek becsült bizonyított tartaléka körülbelül 800 tna, ami Afrika harmadik legnagyobb készlete, Dél-Afrika 5000 tna és Gána 1000 tonna után.

[00:16:28]Mali kormánya szerint a geológiai aranykészletek akár 2000 tnára is rúghatnak.

[00:16:35]Az Aljazira szerint több mint 2 millió ember jövedelme függ a bányászati szektortól.

[00:16:39]Az aranybányák többsége pedig a Birimian vulkáni övezet mentén, Sikasso és Kikuro déli régióiban, valamint Kajes nyugati régiójában koncentrálódik.

[00:16:48]A World Gold Council becslései szerint Mali 2024-ben körülbelül 100 tonna aranyat termelt, beleértve a kézműves termelést is.

[00:16:56]Ezzel Afrika második legnagyobb termelője lett Gána 140,6 tna után és éppen Dél-Afrika 98,9 tna előtt.

[00:17:06]Az Aranymesszemali legnagyobb exportcikke, amely az Egyesült Államok Kereskedelmi minisztériuma és a Nemzetközi Valuta szerint a teljes export körülbelül 80%-át teszi ki, és 2024-ben körülbelül 4,3 milliárd dollár bevételt generált.

[00:17:25]Szóval ezért vannak ott az oroszok, a kínaiak, ugye majd a lítiumról, hogyha beszélünk, ausztrálok, kanadaiak, merthogy ilyen értékek vannak Malian például, meg másút is.

[00:17:36]Így van.

[00:17:36]És ugye szépek ezek a számok, de hogy ez nem fontos, ez a hivatalos kitermelésnek a számai.

[00:17:39]És hát a becsülések szerint körülbelül ugyanennyi arany hagyja el illegális útvonalakon az országot zömében egyébként ugye az emérségek felé orosz közvetítéssel.

[00:17:49]Jó és egyébként ugye minden összefügg mindennel.

[00:17:54]Tehát amikor fölmerül az, hogy miért nem hatottak annyira a nyugati szankciók Oroszországgal szemben, hogy azért mert ugye az oroszok nagy stratégiába gondolkodnak, hogy készültek az Ukrajna elleni háborúra.

[00:18:06]Ugye hát azt kell mondani a a biztonsági ütműkö picit mintha az a porhintés része a történetnek.

[00:18:11]A legfontosabb része az, hogy becsülések szerint ugye 400 tnányi aranyat visznek ki évente Afrikából az oroszok.

[00:18:20]Az oroszok, amivel úgy elég jól lehet finanszírozni még egy ukrajnai méretű háborút is.

[00:18:26]Hoppá!

[00:18:26]Aztán mennek az ukránok is, és mi meg csodálkozunk, hogy 7 kg arany, mekkora mennyiséget.

[00:18:31]Miről beszélünk most?

[00:18:33]Igen.

[00:18:33]Egyébként itt a nemzeti csak mihez tartás végett.

[00:18:36]Itt egy összesítést készítettünk.

[00:18:41]Két millió tonna aranykészlet, 40 millió tonna mészkő, 11000 tna urán 5,8 milliárd tonna lítium, 2,4 millió karát gyémánt az, ami megtalálható.

[00:18:55]Ö és így csak Maliról, egyetlen országról beszélünk gyakorlatilag.

[00:19:03]Persze.

[00:19:03]Tehát nézzük a a száelővezetben azért nem futott még fel jobban ez a történet, mert mi a mi a legnagyobb gát, és miért az aranyat fzik és nem a lítiumot?

[00:19:11]Ugye a az, hogy ehhez nagyon komoly infrastruktúra kell, de kevés vállalat vállalkozik arra, hogy bányát építsen ott, ahol mondjuk holnap fölrobbantják a terroristák.

[00:19:19]A kínaiak betörése a szállővezetben ezért lassult le egyébként, mert a dsihadisták szisztematikusan elkezdtek kínai bányavállalatokat támadni.

[00:19:30]Kifele azért, mert ugye, hogy ellopják a nemzeti kincset, nem hivatalosan azért, mert nem fizettek elegendő védelmi pénzt.

[00:19:37]Tehát, hogy a az ásványkcsek ott vannak, de ugye amit látunk, amit most elhordanak, ez ugye a jéghegynek a csúcsa, mert ugye az lenne az igazi, hogyha itt valóban meg tudnának nagy vállalatok jelenni, ipari kitermelés folyhatna.

[00:19:49]Tehát a Mali arany egy részét azt kézműves eszközökkel viszik el, ami azt jelenti, hogy az arany egy része, sőt jelentős része az ott marad mondjuk a meddőhányokban.

[00:19:58]Tehát ez a konfliktusok ezért lökik vissza a számhelővezetet és ezért tragikusak, mert a világ egyik leggazdagabb régiójáról lehetne szó.

[00:20:03]És ha tehát ha csak az elmúlt években azt látjuk, hogy tehát ezek a katonai puccsok, az instabil, az állandó politikai instabilitás, a törzsi viszályok és azt, hogy a nagyhatalmak ebbe úgy avatkoznak be, hogy nyilván próbálják kijátszani sokszor egymás ellen ezeket a népeket.

[00:20:22]Ennek a háttere mögött ez van, ez lehet, hogy valahogy megszerezni ezeket az ásványket.

[00:20:29]Egyértelműen gazdasági okok vannak amögött, hogy a különböző országok és nem kis országokról van szó, egymással vetélkednek.

[00:20:36]Ha összefognának és ne talán megegyeznének abban, hogy most melyik terület kié vagy közösen lépnének fel, akkor nem biztos, hogy lennének ilyen ellentétek.

[00:20:45]Tehát itt mindenki mindenki mindenki ennek mindenki mindenki ellen harcol.

[00:20:48]Tehát hogyha el tudnának készíteni egy olyan koncepciót, és ezt mondjuk az adott ország kormányának a felelőssége lenne, hogy ki hogyan száll be, hova, mennyi adót fizet, akkor ez másképp lenne, de nem így működik ez Afrikában.

[00:21:03]És bocsánat, csak egy kiegészítés ugye mindenki mindenki azért nagyon érdekes, mert hogy ugye mindenki azt gondolja hog az oroszok már a kínaiak együtt repülnek, koordinálnak, nem tudom micsoda.

[00:21:11]Pont Maliban látszik, hogy nem a kínaiak ki vannak akadva az oroszokra, mert amíg a franciák ott voltak, addig is mentek arcok, de nagyjából föl lehetett tartani a stabilitást, működött a bányászat.

[00:21:22]Most Maria full összomlás szériára került az oroszokkal együtt, és a kínaiak mérgesek, mert ott ragadt be több milliárd dollár befektetésű.

[00:21:28]Ö viszont az afrikaiak mindig panaszkodnak amiatt, hogy ugye ellopják tőlük az amerikaiak, a franciák, az oroszok ezeket a mérhetetlen mennyiségű és értékű ásványkseket.

[00:21:40]Miért nem próbálják meg ők maguk kiaknázni ezeket?

[00:21:43]Mertogy azt lehet olvasni, hogy kínai, ausztrál és kanadai cégek, bányavállalatok vannak ott és aknázzák ki az aranyat meg a gyémántot.

[00:21:54]Nézzük, nincs ingyen leves a nemzetközi rendszerben.

[00:21:56]Ezek több milliárd dolláros befektetéseket szüks van szükség arra, hogy ezeket ki lehessen termelni.

[00:22:03]Az afrikáknak nincs erre tőkép technológia nincs technológia.

[00:22:07]Technológ és tudás sincs sok esetben.

[00:22:09]Tehát kell a külföldi tőke.

[00:22:09]Ez nem kérdés.

[00:22:10]A kérdés az és ez az amiben viszont az afrikai vezetőknek a saját kisportaikon kell söprögetniük, hogy milyen szerződések köttetnek.

[00:22:17]Tehát most derült ki, hogy Törökország ugye elkezdte a szomáli partoknál a kőolaj kitermelését.

[00:22:23]a 95%-aal kitermelt kőolajnak a török vállalatókat illeti meg.

[00:22:29]És akkor ugye a szomáli lakosság hirtelen így föl hördült, hogy ez milyen megállapodás.

[00:22:33]Hát ennyit még az olaszok meg a britek se loptak el tőlünk.

[00:22:35]Tehát ez az afrikai elit felelőssége, hogy államférfiként viselkednek-e, versenyeztetik-e a szereplőket egymással szemben, hogy ki ad jobb ajánlatot, vagy megnézzük az aktatáskát, ami hirtelen az asztal alatt átköt hozzá?

[00:22:48]Ezt akartam kérdezni, hogy itt valószínűleg csúszópénzek vissza visszaosztás történik.

[00:22:53]Egy naív naív felvetés.

[00:22:55]Hatalmas mennyiségben, úgyhogy ez egyértelmű.

[00:22:57]Üm tehát ilyen formán az afrikai politikai elitek zsákmányolják ki a saját társadalmaikat.

[00:23:05]Persze mintogy a segélyek jelentős részét is ők nyúlják le.

[00:23:06]És természetesen ebben van változás.

[00:23:08]Tehát azért látunk olyan afrikai államokat és politikaiet, akik rájött arra, hogy ezen tovább kell lépni.

[00:23:13]Már csak azért is, mert ha több pénzünk lesz, több stabilitás lesz, akkor még több vállalat fog idejönni.

[00:23:20]Nekünk is nagyobb esélyünk lesz üzletre, de azért azt is látjuk sajnos a Sánhán, ahol ezek a víziók, ezek nem túl tartósak és messzire vezetnek, de egyébként azért próbálkoznak, mert a Mali átmeneti kormány, ami 20-ban, 2020-ban került hatalomra most egy új bányászati törvényt vezetett be, hogy legalább 35%-os részesedést kapjon az állam abból, amit a kínai, kanadai, ausztrál cégek kitermelnek.

[00:23:44]Tehát próbálkozni.

[00:23:46]Ha ezt meg tudják valósítani, akkor ez valamit segít a helyzeten, de azt világosan tudjuk, hogy a korrupció nem idegen ettől a a térségtől.

[00:23:54]Meg hát azok az országok, akik ebben részt vesznek, ott sem idegen a korrupció.

[00:23:59]Tehát itt a két korrupciós folyamat találkozik egymással, aminek az eredménye veszekedés.

[00:24:04]Igen.

[00:24:04]És utolsó gondolata ez ugye amikor ezt egy ország csinálja meg, az nagyon könnyen bünti padra kerülhet, mert ugye a nagy vállalatok ah több országban vannak, azt fogják mondani, hogy na ezt büntessük meg, mert a többi ország is ugyanezt fogja csinálni, és akkor milliárdokat fogunk veszteni.

[00:24:20]Igen.

[00:24:22]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy keresztényeket mészároltak le az Iszlám Állam fegyveresei Afrika középső részén.

[00:24:28]Az erőszak pedig rávilágít a konfliktus sújtott a régióban fennálló tartó biztonsági hiányosságokra.

[00:24:35]Tartsanak velünk a szünet után is.

[00:24:56]Folytatódik a láncreakció Marsai Viktorral és Kis Benedek Józseffel.

[00:25:00]keresztényeket mészároltak le az Iszlám Állam fegyveresei Afrika középső részén.

[00:25:06]Ez az erőszak is rávilágít a konfliktus ott a régióban, hogy itt bizony tartós biztonsági hiányosságok vannak.

[00:25:16]Az Mnessi International szerint több mint 60 keresztény vesztette életét, amikor az Iszlám Államhoz kapcsolódó fegyveresek beépültek egy temetési gyászertartásra a Kongó keleti részén.

[00:25:24]A jelentés részletesen bemutatja az iszlamista harcosok által elkövetett szisztisztematikus erőszakot, és rávilágít a konfliktus sújtott a régióban fennálló tartós biztonsági hiányosságokra.

[00:25:38]A mészárlás 2025 szeptember 8-án éjjel történt Toyófaluban, Északkivú tartományban.

[00:25:44]A lakosok a helyi gyászszokásoknak megfelelően éjszakára gyűltek össze.

[00:25:48]A civil szervezet vizsgálata szerint, amely több mint 70 túlélővel, szemtanúval és helyi tisztviselővel készített interjún alapul, az ISIShez kapcsolódó csoport, a szövetséges demokrata erők fegyveresei beépültek a gyülekezetbe, civilnek álcázva magukat.

[00:26:06]Ugye Viktor sokat jár Afrikában, tájékozódik az ottani helyzettel.

[00:26:09]Hogy kell elképzelni egy ilyen egy ilyen helyzetet?

[00:26:14]Ugye arról rengeteg hír lát napvilágot, amikor keresztényeken rajta ütnek és lemészárolják őket.

[00:26:21]Igen.

[00:26:21]Ugye tehát Keletkongóan járunk, ugye az ADF ugye a angol akronémia a szervezetnek az az Iszlám Állam nyugat-afrika vagy, bocsánat, kelet-afrikai provinciájának a része.

[00:26:32]Tehát itt most nem az Alkaidáról, hanem az Isz államról beszélünk.

[00:26:34]És ugy itt a a támadásnál az történt ugye, hogy nem rajta ütöttek egy falun vagy egy közösségen, merthogy ugye akkor az embereknek van esélyük elmenekülni, hanem beszivárogtak ebbe a a szertartásba, és a szertartás alatt kezdték el gyilkolni az embereket.

[00:26:49]Ugye ezért viszonylag magas az áldozatszám.

[00:26:50]A a helyi csoport egyébként részben az ásványkcsek kiaknázásában próbál részt venni, ugyanakkor terror alatt tartja a helyi közösségeket.

[00:27:00]Nyilván van egy vallási szált, tehát ezért ütöttek alat a keresztényeken, de sok sok esetben ez elrettentés elrettentésként is szolgál a többi közösség számára.

[00:27:10]Ugyanúgy, mint egyébként ahogy Mali kapcsán fölmerült, hogy igenis fizessenek védelmi pénzt, adjanak harcosokat, vagy lássák el a sebesült ISIS katonákat cserébe azért, hogy nem pusztítják el őket.

[00:27:21]Ugye az Iszlám Állammal kapcsolatban az van a köztudatban, vagy volt sokáig, hogy ez egy legyőzött szervezet, de hát látjuk, hogy a sejtjei igazából tovább élnek, és talán most Afrika egy olyan olyan pont, ahol ahol nagyon komolyan jelen vannak.

[00:27:38]Hogy állnak a az ISISnak a tevékenységei ebben a régióban, Afrikában, az Afrika középső részén, ahol egy gyenge állam működik, oda könnyű beépülni.

[00:27:48]Na most ugye tudjuk azt pontosan, hogy Irakból és Szíriából ezeket az embereket elhajtották, mármint az Iszlám Állam tagjait, és megjelentek különböző leányvállalatok formájában, különböző afrikai országokban.

[00:28:01]A cél ugyanaz, ami volt, tehát nem változott.

[00:28:06]Legfeljebb most már még bonyolultabb ellenük harcolni, pontosan azért, mert több helyen vannak, különböző célokkal tevékenykednek.

[00:28:13]És hát azt lehet látni, hogy az az erőszak az nem idegen tőlük.

[00:28:17]Az erőszakon kívül pedig mint ahogy a nevükben is benne hát most úgy hívjuk, hogy leányvállalatok.

[00:28:21]Tehát tulajdonképpen kis apró iszlám államok, amelyek hát azzal foglalkoznak, hogy zavadkeltsenek, szerezzenek meg különböző pozíciókat, amiből föl tudják, fönn tudnák magukat tartani.

[00:28:33]És hát azt lehet látni, hogy ez az egész folyamat, ez az egész dsihadizmus Afrikában erősödik különös tekintettel az északi részeket.

[00:28:42]Tehát ez ez azért mindenképpen veszélyt jelent nem csak a térségre, hanem a térségen kívüli területekre is, tehát akár Európára is hatása lehet, és hát a módszereket illetően nem változtak.

[00:28:53]Tehát itt ugyanazokat alkalmazzák, amit korábban az iszlám állam Irakban, illetve Szíriában használt.

[00:29:01]Milyen a keresztények helyzete most Afrikában?

[00:29:03]Átralánosságban véve is kérdezem, amikor ilyet lehet olvasni.

[00:29:08]Most bemutattunk egy konkrét esetet, de például Nigériában egy virágvas virágvasárnapi meneten rajta ütnek a dsihadisták és elképesztő vérfürdőt rendeznek.

[00:29:17]Mennyire általános ez?

[00:29:21]Nyilván egy 1,5 milliárdos kontinensről és 54 országról van szó, tehát hogy nehéz általánosságban beszélni, hogy a főtörés vonalat azt a száhelővezetben és részben Ket-frikában látjuk, ahol a két nagy könyves vallás, ugye az iszlám és a kereszténység találkozik egymással.

[00:29:35]És ezen a vonalon is sokszor azt látjuk egyébként, hogy békében élnek egymással a közösségek.

[00:29:41]Igazából ez nem téma mondjuk Csádban vagy éppen Szenegálban, miközben egy országgal arrébb, mondjuk Nigériában ez valóban vallási erőszakká fokozódik, és azért az most látszik.

[00:29:55]Tehát ugye a történelemmel ez mindig változik, hogy épp melyik vallás támadja inkább a másikat, melyikben vannak fundamentalistább irányzatok.

[00:30:01]Afriká most egyértelműen látszik, hogy az iszlámban jelentek meg, nem függetlenül egyébként a az öböl államok áldásos hatásától olyan irányzatok, amik a fundamentalizmust és a a mérsékletmuszlimokkal szembeni, illetve a keresztényekkel szembeni intoleranciát képviselik, ami esetenként ugye vallási erőszakban tornyosul ki, ami mögött egyébként nagyon sokszor látjuk egyébként a anyagi haszonszerzést.

[00:30:27]Tehát nagyon egyszerű azt mondani, hogy a szomszédfalut megtámadom, mert ők keresztények, de azért emellett nem rossz, hogy el tudjuk hajtani mondjuk a teheneket, meg ki tudjuk fosztani a lakásokat.

[00:30:40]Ennél a konkrét esetnél, amit a témafelvezetőben bemutattak, hogy beszivárogtak a dsihadisták, egy keresztény gyászertartásra és vérfürdőt rendeztek, azt lehetett olvasni, hogy a hatóságok, a hivatalos hatóságok késve érkeztek ki, nem tudták felvenni igazából a harcot.

[00:30:55]Ez is egy általános jelenség, hogy a dsihadizmussal, a szélsőségesekkel szemben a hivatalos afrikai szervek, rendőrség nem tudnak mit kezdeni.

[00:31:07]Hát vannak úgynevezett törzsi területek, bizonyos országokból a hatóságok be se mehetnek.

[00:31:11]Tehát a hatóságok igyekeznek távoltartani magukat a konfliktuszónáktól, és az országon belül van egy olyan hely, ahol mondjuk a dsihadisták többségben vannak, akkor ők azt mondják, hogy nem avatkozunk bele, mert a következő lépés az lesz, hogy ellenünk fognak fordulni, és ellenünk fognak támadást indítani.

[00:31:30]Tehát itt azért nem szabad elfelejteni, hogy ezek a dsihadista szervezetek azért terő tiszteséggel megerősödtek, fegyverekkel rendelkeznek, csapaterőt is tudnak képezni, és ha szükséges, akkor erőszakkal lépnek fel.

[00:31:41]Márpedig elég gyakran szükség van az ő értékelésük szerint arra, hogy valami meglehetet kövessenek el, mert ha nem követnek mennyetet, akkor azt mondják, hogy nem kell ezekkel foglalkoznom, mert nem komolyak meg nem erősek.

[00:31:52]Ha viszont történik egy komolyabb gyilkosságsorozat, és ebbe a célpont általában a keresztények, akkor azt mondják, hogy ez ezekkel egy kicsit óvatosabban célszerűb állni.

[00:32:02]Azt mondja a hatóság, hogy nem akarok én ebbe beleavatkozni.

[00:32:07]És ne felejtsük el, csak kiegészítést tényleg tehát Malira visz 12000 embert mobilizáltak.

[00:32:11]Az egy hadcsereg és Mi35-ös helikoptert lőttek le.

[00:32:14]Azt a helikoptert úgy földi célpontok elleni támadásra fejlesztették ki.

[00:32:19]Nagyon erős páncélzattal.

[00:32:21]Azt egy kalasnikóval nem lehet lelőni.

[00:32:24]Hát erre mondják azt, hogy csapaterőt képeznek és akár akár század vagy zászal fő formába tudnak támadni az iszlám államnak, az évek államnak akár hadserege is van, mint egy államnak általában.

[00:32:35]Hát csaperőt a szudámmal is képeznek sokan, sokféleképpen.

[00:32:39]Három éve tart a pusztító polgárháború Szudánban, több millióan menekültek el ebből az országból.

[00:32:45]És most egy adalék, hogy Szudán visszahívta az ettiópiai nagykövetét, mert azzal vádolják Addiszabebát, hogy egy reptérről drónok drónokat lőttek ki a hivatalos szudáni hadseregre Kártumban.

[00:33:04]Igen.

[00:33:04]Hát természetesen az etiopóok tagadják.

[00:33:06]A még megpróbáljuk értelmezhetővé tenni a dolgot.

[00:33:10]hogy a felkelők Szudánban az ország keleti részén pontosulnak Darfur tartományban.

[00:33:17]Ezek a gyors reagál a gyorsgálású támogató erők ugye Dagalo Hamati vezetésével.

[00:33:20]És az látszik, hogy egyre nehezebb nekik a logisztikai ellátás az emírségek felül, merthogy Egyiptom nem engedi át a repülőgépeket és Líbián keresztül is egyre nehezebb az ellátás.

[00:33:33]Ezért hát a bizonyos információk szerint most Etiópiába, tehát a nyugati területekrez közelre érkeznek a fegyverszállítmányok, és ezeken keresztül próbálják eljutt, vagy innen próbálják eljuttatni őket a felkelőkhöz, ami ugye beleütközik egyébként a kormánerők ellenőrzése alatt álló területekbe.

[00:33:53]az RSF egyébként is próbál egy koridort fölépíteni, és hát újabban az néz, tehát úgy néz ki, hogy akár drónokat is indítanak ugye ez jobb területről, amit tagadnak.

[00:34:02]Ugye a dolog érdekessége az, hogy eleve van itt egy vitatott nagyjából 20000 n kmnyi terület, tehát azért ez egy tiszántúlnyi terület Szudán és Etiópiak között, ami nagyban lehetővé teszi itt a szürke zónának az alkalmazását a szereplők között.

[00:34:22]Összességében egy utolsó kérdés, hogyan alakul a következő időszakban Afrika szerepe, helyzete a nagyhatalmi rivalizálás szempontjából?

[00:34:31]Ugye látjuk azt, hogy milyen erők mozognak.

[00:34:33]A franciák próbálnak visszajönni, az oroszok mintha kiszorulnának, de itt van az USA is.

[00:34:40]Hát nem szabad elfelejteni, hogy konfrontációval kell számolni, mert különböző érdekek vannak.

[00:34:43]Teljesen más az orosz érdek.

[00:34:45]Mindjárt ott van mögötte az ukrán érdeke, majd az orosz érdek ellen van.

[00:34:49]Ott vannak a franciák, akik szeretnének visszamenni.

[00:34:51]Jelen vannak most már, és szerintem erősödni fognak ott az amerikaiak, amennyivel sikerült megoldani ezt az egész öbölbeli problémát.

[00:34:59]És hát itt a gazdasági kérdések nagyon fontosak.

[00:35:01]Tehát itt egyelőre arról, hogy ezen a területen biztonság várható, nem tudunk beszélni, mert olyan jelek vannak, ami inkább a helyzet romlását hozza magával.

[00:35:14]30 másodpercben, Viktor.

[00:35:16]Igen, nagyjából ezt látjuk.

[00:35:16]Tehát a miközben ugye a nagyok már teljesen más válságokkal vannak elfoglalva, tehát gondoljuk ugye a hormózis szorosra, Ukrajna még zajlik, tehát hogy sajnos azt kell látnunk, hogy Afrika a prioritások leghátsó sorában van, beleértve az afrikai konfliktusokat is.

[00:35:34]Marsai Viktornak, Kis Bredek Józsefnek köszönöm, hogy itt voltak és elemeztek.

[00:35:38]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a szerkesztői Jánkász Pár nevében is.

[00:35:42]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:35:48]Tartsanak velünk holnap is a viszontlátásra.

[00:35:59]เฮ