Láncreakció - HírTV

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:14]Vukics Ferenc katonai szakértő és Horvát Csebescsén az Ökonomus gazdaság kutató elemzője.

[00:00:20]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:00:22]Köszönjük a meghívást.

[00:00:22]És kezdjük is mindjárt azzal, hogy óriási összegeket kér a Pentagon védelmi kiadásokra, amelybe viszont még nem kalkulálták bele az iráni háború költségeit.

[00:00:33]A The New York Times szerint Trump fegyvergyártásnövelési tervei még évekig nem hozhatnak eredményt.

[00:00:38]Hónapok óta Donald Trump elnök és Pete Hexeth védelmi miniszter azzal büszkélkednek, hogy előzetes megállapodásokat kötöttek védelmi vállalatokkal.

[00:00:46]A patriot légvédelmi rendszerek, a tomahok cirkáló rakéták és más Kínával, Oroszországgal vagy észak-koreával folytatandó háború szempontjából kulcsfontosságúnak tartott fegyverek gyártásának bővítéséről.

[00:01:01]Írja az amerikai lap.

[00:01:01]A probléma azonban, hogy a kormányzatnak még nincs meg a finanszírozása, sem a kongresszusi támogatása azokhoz a fegyverekhez, amelyekre szüksége van az esetleges jövőbeli háborúkhoz.

[00:01:12]Ráadásul a Pentagon ideiglenes pénzügyi ellenőre a múlt héten 25 milliárd dollárra becsülte az iráni háború eddigi költségeit.

[00:01:19]A 2027-es pénzügyi évre vonatkozó mintegy 1500 milliárd dolláros védelmi költségvetési kérelem 440,9 milliárd dolláros, azaz 44%-os emelést jelent a 2026-ra elfogadott finanszírozáshoz képest.

[00:01:35]Az amerikai űrhadcsereg költségvetése 71,2 milliárd dollárra emelkedne, ami több mint kétszerese a 2026-ra elfogadott, körülbelül 32 milliárd dolláros összegnek.

[00:01:51]Tehát még egyszer, a 2025-es pénzügyi évben az Egyesült Államok mintegy 1500 milliárd dollárt költen a védelmi kiadásokra.

[00:01:57]Óriási összegekről beszélünk.

[00:01:59]Ráadásul ezen belül, mint kiderült, van egy olyan rész, hogy elnöki prioritások kategória.

[00:02:02]Ebben az szerepel, mint egy 750 milliárd dollár.

[00:02:07]A az aranykupola drónok, illetve a mesterség és intelligencia szerepel ebben a részben.

[00:02:12]Az látható, hogy a második világháború óta nem nőtt ekkora mértékben az Egyesült Államoknak a védelmi kiadása.

[00:02:18]De vajon megkaphatja-e a Pentagon ezt a rengeteg pénzt?

[00:02:21]És hogyha igen, megkapja mondjuk a kongresszusnak a jóváhagyását az egyik részéhez, akkor honnan csoportosíthatják át, hogy valóban megkapja?

[00:02:28]Hát az jól látszik, hogy az Egyesült Államok a jövő háborújá jövő háborújára akar felkészülni, és két párti konszenzus van.

[00:02:38]Mind a demokraták, mind az, mind a republikánusok támogatják azt, hogy a védelmi kiadásokat, a katonai kiadásokat, azokat növelni kell.

[00:02:43]A kérdés az már az, hogy a pártok között hogyan oszik el, hogy honnan akarnak átcsoportosítani.

[00:02:50]A demokraták nagyon ragaszkodnak az Obama néven elhíresült még a 2010-es évek eleji egészségügyi reformra.

[00:02:58]A republikánusok pedig inkább hitelből akarják finanszírozni, vagy nem, bocsánat, a demokraták akarják hitelből, a republikánusok pedig az egészségügyi kiadásokat, ami kritizálták is az abbamját sokat.

[00:03:09]Igen, igen.

[00:03:11]Már évek óta tavalyi évben is volt egy több mint két hónapos leállás az Egyesült Államokban.

[00:03:16]Ez is azért volt, mert szeptember végéig nem tudtak megegyezni a költségvetésről.

[00:03:22]Ugye az Egyesült Államokban minden év szeptembernek végén kezdődik az új költségvetési év.

[00:03:26]Így ahhoz, hogy most ez az 1500 milliárd dolláros védelmi keret ténylegesen életbe lépjen, most idén szeptember szeptember végéig kell megállapodni.

[00:03:39]Szerintem nem fognak megállapodni, és megint le fog állni az Egyesült Államoknak az állama.

[00:03:44]Viszont nagyon érdekes dolgot említett Sebi, az, hogy a jövő háborújára gondol most jelenleg az Egyesült Államok, és szerepel a költségvetésben egy olyan rész, hogy 75 milliárd dollárt szánnak az amerikai űrföléek a biztosítására és az űr úgynevezett űrhadseregnek a a kiadásaira.

[00:03:59]Ez pontosan mit vetít előre, hogy milyen eszközökre ruházhat be az amerikai hadsereg tekintetben?

[00:04:04]És vajon mit reagált erre mondjuk Kína.

[00:04:06]Az amerikaiak pragmatikusak.

[00:04:11]Jó lenne, hogyha Európa is legalább abban a pragmatikus valóságban lenne, mint amiben ők.

[00:04:15]Az amerikai védelmi miniszter előzetesen már megfogalmazta azt, hogy nem biztos, hogy a jövő arról szól, hogy ki kell találni, hogy 15-20 év múlva mik lesznek a csodafegyverek, amivel mindenkit le lehet győzni, és ezekre kell elképesztő pénzeket költeni, hanem azt kell megvizsgálni, hogy mik azok a már rendelkezésre álló technológiák, amiket azonnal be lehet vetni a a hadseregnek a képességeinek a növelésében, mert ez már látható akár az orosz-ukrán fronton történt háború is ebbe az irányba mutat ennek a tapasztalatai, vagy itt a a rövidnek tűnő iráni incidensnek a a kérdései is ebbe a az irányba mutatnak.

[00:04:50]Tehát maga a szemléletben az, hogy nem kitaláljuk azt, hogy 15-20 év múlva majd melyik harcjármű, melyik helikopter, melyik rakéta lesz a csúcs, hanem az a kérdés, hogy milyen olyan technológiák vannak, amelyek már most léteznek, amelyeket azonnal tudunk hasznosítani, lehetőleg kisebb költséggel, de nagy fölény megteremtésére tudjuk biztosítani.

[00:05:09]De ezen kívül, hogy ez a nagyon pragmatikus meglátás van, továbbra is olyannal foglalkoznak az amerikaiak, amivel itt Európában nem sokan szeretnek.

[00:05:21]Sőt, egy érdekes egy felmérésnek az eredményeit mondom.

[00:05:23]Az európai emberek döntő részében science fictionnek minősítik, amikor az űrről, a Holdról, vagy a műholdakról, vagy bármi egyéb dologról van szó.

[00:05:33]Tehát az emberek egy jelentős része távolságot tart a tudományos hírekről, hírektől, mert egy kicsit inkább tudománytalan fantasztikumnak tartja mindazt, ami van.

[00:05:43]Ez sajnos a közösségi médiának a hatása.

[00:05:46]Tehát nem az, hogy annyira érdekelni őket a az emberek hogy az embereket ez annyira érdekelne, miközben az Egyesült Államok meg pontosan tisztában van vele, hogy a következő háborúnak a győz győzelme az döntő részében az űrbéli fölénytől függ.

[00:06:03]Amennyire korábban azt gondolta mindenki, hogy a rendelkezésre álló atomtölteteknek a a száma határozhatja meg a fölényt és a kölcsönös elrettentést.

[00:06:10]Most egyre inkább az látszik, hogy miután a legmodernebb eszközök, a haditechnikai eszközök döntő részében olyan technológiák működtetik, amelyekhez a az űrből érkező adatok feltétlenül fontosak, ez azt jelenti, hogy aki az ott lévő fölényt meg tudja teremteni, az ott lévő eszközeit, műholdit meg tudja védeni, az abszolút fölényben tud lenni a szárazföldön, tehát itt len a a bolygón a szárazföldön, mert akinek az adatai akinek a felderítése nem működik, vagy akinek az ilyen eszközeit könnyedén le lehet szedni majd a az elkövetkező időben, az nagy valószínűséggel elképesztő hátrányokba hátrányokat fog majd mutatni a következő koroknak a a háború során.

[00:06:58]Az űr mellett a másik fontos terület az a mesterséges intelligencia.

[00:07:00]És beszéltünk már erről korábban, hogy az Egyesült Államok védelmi költségvetésében nem szeretik azt részletezni, meg korábban sem volt szokás, hogy hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban pontosan mennyi pénzt költenek el.

[00:07:11]Most találtam egy olyan cikket, ami azt feltételezi, hogy 46 milliárd dollárt különítenek el a különböző chippekre, szuperszámítógépekre.

[00:07:19]Tehát látható, hogy egy jelentős összeget azért most sajtóírek szerint belefektetne ebbe az Egyesült Államok, annak ellenére, hogy továbbra is a vezető hatalomnak számít az AI tekintetében.

[00:07:30]Mit mutat ez meg, hogy akár integrálni az űrhadviselés tekintetében merre akar fejlődni tovább az Egyesült Államok, hogyha az AI-t nézzük?

[00:07:39]Hát én kicsit szomorúan figyelem az ilyen híreket.

[00:07:41]Nem azért, mert az Egyesült Államok felismerte ezt, hogy a mesterséges intelligencia is összességében az automatizáció, robotizáció az egy a gőzgép megjelenéséhez hasonló ipari forradalmat fog okozni, hanem azért figyelem ezt szomorúan, mert közben az európai országok, az európai NATO szövetségesek pedig gyakorlatilag elaludtak.

[00:08:01]Gyakorlatilag nincsen olyan európai cég, aki fel tudná venni a versenyt a mesterséges intelligencia tekintetében az Egyesült Államokkal vagy Kínával, hogyha csak a azért mindennapi emberek által használt mesterséges intelligencia a szoftvereket nézzük, ott is a a legismertebbek mindegyike mindegyikét az Egyesült Államokban vagy Kínában fejlesztették.

[00:08:21]Nincsen ez máshogyan a a katonai mesterséges intelligencia szoftverek esetében sem, bár ott még Izrael is egy igen jelentős szereplő.

[00:08:30]Ugye Izraelnek volt talán az első olyan mesterséges intelligencia szoftvere, amit már élesbe is teszteltek.

[00:08:34]Ennek, ha jól tudom, az volt a neve, hogy hol van a puci, Verdedy.

[00:08:39]És a siker rátája az kevesebb mint 50% volt.

[00:08:42]Tehát gyakorlatilag, hogyha véletlenszerűen tippelték volna, hogy az az adott képen szereplő ember ellensége vagy ellensége, vagy egy egyszerű civil, akkor pontosabbak lettek volna, mert akkor lett volna 50% a a sikerráta.

[00:08:54]Tehát azér jól látszik, hogy európai unió, az európai NATO szövetségesek ebben az iparákban is kezdenek lemaradni.

[00:09:02]Mindezt úgy, hogy egyébként az Egyesült Államok után a legnagyobb fegyverexportőr országok azok mindeurópaiak.

[00:09:09]Oké, még a még Oroszország is itt van, de de Oroszország nem a a orosz hadiipar, az nem a magas fejlettségi, magas technológiai színvonalat képviselő katonai export termékeiről híres.

[00:09:23]Az, hogy mennyire komolyan gondolják az AI-nak az integrálását az amerikai hadseregben, az talán megmutatja azt, hogy most szimuláltak egy olyan gyakorlatot, amely 2027-ben történne egy olyan eset, amikor a Csendes óceáni hadszintéren egy képzelt ellenséget leszimulálva az ellenségnél van egy olyan úgynevezett AI agent, vagy AI ügynök, most nevez nevezzék ki, ahogy szeretné, aki a különböző támadási hullámokat eldönti, hogy hogyan indítsa meg a másik féllel szemben.

[00:09:52]Tehát itt most azt vizsgálta az amerikai hadsereg, hogy a ugye az emberi reakció az AI-hoz képest ugye azér kisebb, tehát rendszeresen kisebb, és hogy vajon mennyire ruházzák fel ezeket az AI ütnököeket vagy AI agentöket, hogy önállóan döntsék el, hogy mondjuk az adott támadásnak a hullámát vagy következő hullámát elindítsák, illetve hogy ezzellan védekezzenek a reakcióidő miatt.

[00:10:15]Mennyire ijesztő ez?

[00:10:17]Annyit kell tudni, hogy a a hadseregeket törzsek vezetik.

[00:10:19]Ez azt jelenti, hogy már egy zászlói esetében körülbelül 40 ember, aki dolgozik, szakember dolgozik azon, hogy az a 600 és 1000 ember hogyan valósítsa meg azt a bizonyos harcot.

[00:10:30]dannárok esetében ez még nagyobb, és így haladunk fölfelé, egyre erőteljesebb, de a lényeg az, hogy egy nagy csoport, szakember dolgozik azon, hogy a végén kidolgozzák azokat a cselekvési változatokat, amelyek alapján megvalósítanak egy harci cselekményt és felkészülnek arra is, hogy az esetleg megváltozik, és egy másik irányban kell tudni tovább dolgozni.

[00:10:50]Most a mesterséges intelligenciaarendszerek lehetővé tették a korábbi katonai tapasztalatok teljes összegyűjtését.

[00:10:58]Lehetővé tették azt, hogy a a uptodate jelleggel, tehát teljesen pontosan meg tudják mondani, az adott alakulat a digitális lőtéren teljesített, milyen képességei vannak, milyen kiképzettségi fokon van, milyen gyorsan hajt végre különböző típusú normafeladatokat.

[00:11:14]Na és nagyon pontosan meg tudja mondani, hogy milyen terepszakaszra mikor tud kiérni.

[00:11:18]Ki tudja számolni a pusztítási zónákat, a veszteségeket, sok minden egyebet.

[00:11:22]Tehát sokkal gyorsabban tudja végiggondolni azokat az elemeket, amelyek alapján el tudjuk dönteni, hogy az a típusú cselekvési séma az sikerre vezet-e, vagy nem vezet bennünket sikerre.

[00:11:34]És ez eleve felgyorsítja az ezzel kapcsolatos kérdést.

[00:11:39]Ö nagy kérdés, hogy mondjuk egy harcvezető parancsnokot, majd egy harcvezető tisztet, hogyan tud majd kiváltani az adott helyszínről.

[00:11:46]Kevesen tudják, hogy nem a nagy parancsnokok vezetnek, hanem mindig van egy nagy tapasztalattal rendelkező harcvezetőtiszt, aki közben a hirtelen bekövetkező eseményekre ő reagál, ő próbálja megadni a megfelelő ö minőségű ö parancsokat, de a legfontosabb az, hogy ha ezt alaposan végignézzük, akkor azt tudjuk mondani, hogy egyre inkább eljutunk abba az irányba, hogy nem csak arról van szó, hogy egy adott drón, egy adott humanoid robot, mert ugye most már ott tartunk, hogy humanoid robotoknak a bevetése is megtörtént már az ukrán hadszintéren is.

[00:12:20]Nem volt túl nagy siker.

[00:12:22]Néhány nap alatt el kellett pakolni a az eszközöket.

[00:12:23]De éppen ez a bizonyos Csendes óceán hadszintéren, ugye a kínaiak jelen pillanatban ott tartanak, hogy ők az úgynevezett négy lábon járó úgy egyfajta robotkutyák vagy robotfarkasok, azok, amelyek fegyvereket kezelnek, fegyvereket hajtanak végre, partaszállítási gyakorlatokon vesznek részt, akkor a végén a kicsit a jövő hat szintere úgy nézhet ki, hogy a parancsnok az a bizonyos mézgadárból lévő úriember távol mindentől szinte egy számítógép által vezérelt háború ról van szó, és a végrehajtó elők is már egyre inkább egyre kevésbé lesznek az élőerőnek az elemei, hanem egyre inkább lesznek mondjuk akár robotok, drónok vagy humonid robotok, vagy pedig ezeknek az összekapcsolásai, tehát teljes egészében összekapcsolt rendszerekről van szó.

[00:13:10]És ezt itt kell megérteni, továbban már többször mondtuk, mindaz, ami most a világban zajlik, itt vagyunk egy mesterséges intelligenciának egy következő minőségű ugrása előtt, a robotikának egy következő minőségű ugrása előtt.

[00:13:24]Azok a szereplők, akik a jövőt uralni akarják, azoknak most meg kell szerezni a rendelkezésre álló összes energiaforrást és az összes nyersanyagot.

[00:13:32]Ezért megy a világ újrafelosztása.

[00:13:34]Valójában mindenki maga alá kotorja azokat az erőforrásokat, amikor ezek az ugrások megtörténnek.

[00:13:39]És az ugrás itt van.

[00:13:41]Ez az év az, amikor amerikai cégek 100000 számra gyártanak le majd humanolid robotokat az elkövetkező időszakban.

[00:13:48]És ez az év az, amire azt mondják, hogy egy igazi komoly áttörés, ez vagy a következő, amikor egy igazi komoly áttörés megtörténhet a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásában is.

[00:14:00]Nem csak a robot meg a robotika terén, hanem akár, hogyha ma van egy kibertámadás, mert ezt is teszteli az amerikai hadsereg, és hogy ott kiadja a kezéből az adott ember, az adott katona a döntéshozottal, legalábbis ezt most tesztelik, hogy ez hogyan történne meg, és egy úgynevezett AI agent döntene arról, hogy most ezt a kibertámadást hogyan kezelik.

[00:14:18]mondják azért, mertogy sokkal gyorsabban reagál.

[00:14:20]Tehát az a tendencia, amit most, amit most Feri is felvázolt, hogy az látható, hogy kiadják az emberek a kezükből az irányítást egyre inkább.

[00:14:28]Igen, de ugye ez a mesterséges intelligenciának az alkalmazása akár a a hadiparban vagy a a háborúkban az nem csak egy technológiai kérdést vett fel, hanem egy morális dilemmát is.

[00:14:40]Talán egy 10 évvel ezelőtt készítettek egy közvélemény kutatást az Egyesült Államokban, amikor elkezdtek terjedni az önvezető autók, hogy beépítsenek egy olyan funkciót, hogyha van kettő szituáció, ahol mondjuk nem tudom, egy egy az önvezetőutónak választania kell, hogy melyik forgatókönyvet választja, hogy nem tudom, egy egy egyedülálló öreg urat üssön végül el, vagy pedig egy egy fiatal házaspárt, akkor melyiket válassza?

[00:15:10]És végül leállították ezt a közelmékoztatást, mert egyszerűen az emberek nem tudtak dűlőre jutni, hogy most egy ilyen helyzetben milyen milyen döntést érdemes hozni.

[00:15:21]És hát a mesterséges intelligenciávából is ez a baj, hogy a mesterséges intelligenciának nincsenek érzelmei, nem tud a hatékonyságon kívül más tényezők alapján meghozni egy döntést.

[00:15:32]illetve hogyha már szóba kerültek a a nyersanyagok, arról is érdemes szerintem beszélni, hogy beszélhetünk itt a mesterséges intelligenciáról, de ehhez óriási mennyiségű csipgyártókapacitásra van szükség.

[00:15:45]Jelenleg most adatközpontokra.

[00:15:47]Igen, jelenleg most kettő ország fedi le a vagy kettő gyár fedi le a legfejlettebb 6-5 nanomes csipeknek a teljes gyártási kapacitását.

[00:15:56]Ugye az egyik a taiwani TSMC, a másik pedig a dél-korai Samsung.

[00:16:00]Tehát most jól látszik, hogy Kína és az Egyesült Államok az, aki a leginkább hasznosítja a mesterséges intelligenciát a a a haderejében, mégsem ők gyártják ezeket a chipeket.

[00:16:12]Szóval itt ez még jelentősen át fog alakulni a következő években, hogy az erőviszonyok jelentősen át fognak alakulni.

[00:16:19]De hogy mire lesz pénz?

[00:16:19]Mert látható, hogy óriási összegeket akarnak erre is költeni, viszont azt meg nem kalkulálták bele, hogy ki fog törni egy irá háború, legalábbis amikor összeállították a Pentagonnak a költségvetését.

[00:16:27]És most állítólag Donald Trump várhatóan 80 kötőjel 100 milliárd dollárt fog kérni arra, hogy a közelkeleti bázisokat újjáépítsék és hogy helyreállítsák mindent, amit meg megrongálódott.

[00:16:38]Ezt honnan fogja kitermelni az Egyesült Államok?

[00:16:42]Hát most már 2020-as évek eleje óta, talán 2021 vagy 22 óta az Egyesült Államok több energiahordozót exportál, mint amennyit importál.

[00:16:50]Még mindig szükségük van importra, mert az a palagáz, amit az elmúlt más, illetve palaolaj, amit az elmúlt másfél évtizedben kiaknáztak az Egyesült Államokban, az elegendő lenne az amerikai fogyasztás teljes lefedésére, de például a kőolajfinomítók nem olyan típusú kőolajra vannak beállítva, mint a palaolaj.

[00:17:11]Ezért Kanadából, illetve illetve dél amerikai országokból nehezebb kőolajjat is kényszerűek importálni.

[00:17:19]De ugyanakkor, ahogy elmutettem, 2022 óta, vagy 21 óta a az olajeexport miatt többet keresnek a a az energieexportukon, mint amennyit az importra el kell költeniük.

[00:17:30]Tehát ők igazából egy ilyen energiaválságban pénzügyileg jobban tudnak kijönni, hiszen többet keresnek, mint a mint amennyit az importra kell költeniük.

[00:17:39]Tehát rendben van, hogy ez a közelkeleti válság most egy óriási gazdasági turbulenciát okozott a világgazdaságban, de csak az elmúlt két hónapból több tucot, olyan hírt lehetett hallani, hogy az Egyesült Államokból Európában irányuló tanker hajó út útközben kapott egy telefonhívást, kapott egy jobb ajánlatot, igen megváltoztatta a az uticélját valamelyik távolkeleti ország felé, mert egyszerűen többet fizettek.

[00:18:05]Az Egyesült Államok most Degesztre keresi magát, ugyanúgy, mint ahogy például Oroszország is.

[00:18:09]Viszont, hogyha nem sikerül annyi fegyvert előállítani, annyi vadászgépet, annyi lőszert, akármit, és vannak olyan különböző szerződések, amelyiket megkötöttek, hogy az európai országoknak mennyi rakétát, mennyi fegyvert szállítanak.

[00:18:22]Beszéltünk már erről korábban, hogy a toma rakéták nem biztos, hogy megérkeznek Németországba.

[00:18:27]Ö előfordulhat az, hogy még több és több fajta fegyverrendszer lesz az, amelyet úgy gondolja az Egyesült Államok, hogy inkább megtartja magának, és a fennálló transzatlanti viszony, hát recsegő, repedező transzatlanti viszony miatt nem küldi elópának például.

[00:18:42]Így lesz, mert úgy például az ukrán Ukrajnának ígértő Biden kormányzat által megígért rakéták, azok semmiképpen se fognak megérkezni, de nincs is miből ezt igazából odaadni.

[00:18:50]A legfontosabb dolgot szerintem tisztáznunk kell, hogy a a fegyver biznisben a biznis a lényeg.

[00:18:54]A fegyveres a kettes számú rész, tehát a legfontosabb az, hogy minél nagyobb nyeresége lehessen ebből a történetből.

[00:19:04]Ez jól látszik az amerikai hadipari cégeknek a termelésfejlesztésre fordítandó pénzek egy részét mire fordították, visszavásárolták a saját részvényeiket annak érdekében, hogy ők legyenek a többségi részvényesek újból.

[00:19:17]Tehát ez volt az első lépés.

[00:19:17]A másik, amire fölhívnám a figyelmet, hogy például mondjuk egy amerikai nehéz harckocsi az majdnem tizedannyiba kerül, mint egy német.

[00:19:27]És akkor itt el lehet dönteni, hogy 10zer többet fogunk költeni arra a harckocsira, egy modern harckocsiról van szó, vagy pedig tizedannyit fogunk költeni.

[00:19:36]És itt előfordult, hogy vannak olyan szereplők, akik már bejelentették, hogy három-ötzször annyi pénzt költenek az elkövetkező időszakban mondjuk a védelemre és fegyverekre, de amikor megnézzük a darabszámokat, akkor a végén azt látjuk, hogy ez körülbelül pont azokat a darabszámokat adják ki, mint előzőleg.

[00:19:58]Csak a kevés fegyver, megnövekedett kereslet, magas árakat indukált, ami azt jelenti, hogy nagyon ügyesen lehet ö sok pénzt keresni.

[00:20:04]ö viszonylag kevés befektetéssel természetesen ö közben kiderült, hogy ezek a a például a rakétagyártás kapcsán jóval magasabb számokat kellene tudni produkálni.

[00:20:18]Itt amikor látunk ilyet, hogy 600 helyett 2000 darab rakéta lenne, azért én el szeretném mondani, hogy például, hogy cs az Amerikai Egyesült Államok egy másfél vagy két háborúra való kalkulációja, ami évtizedek óta jelen van az amerikai tervezésben, ez azt jelenti, hogy ott nem a 600 darabról 2000-re való termelésre történő átállás három év alatt történő lebonyolítására volna szükség, hanem hogyan lehet azt a 20-30000 darabot felhalmozni rövid időn belül, ami mondjuk egy két-három éven bekövetkező fegyveres konfliktusba mindenképpen szükséges.

[00:20:52]Tehát az látszik, hogy amellett, hogy óriásiak az igények, nagyon nagy pénzeket költ el mindenki, de azért meg kell nézni a végén a darabszámból mi valósul meg, a minőségből mi valósul meg.

[00:21:04]Itt majd mindenki mondja, hogy ő milyen erős hadsereget akar kiképezni.

[00:21:07]Itt a végén már azt is megállapították, hogy itt a az ukrajnai hadsereg nélkül Európa sehova se tart, miközben azt látjuk, hogy közben a a az ürüléktasakos katona is be van osztva.

[00:21:21]Tehát, hogy olyan emberek, akik akik olyan súlyos betegségekbe szenvednek, vagy fertőző betegségekbe szenvednek, vagy vagy 55 évesek és 40 kgósok, azok is alakotják az ukrán haderőt.

[00:21:32]És ott is el tudjuk mondani, hogy a a hadseregnek körülbelül az 1ada rendelkezik azokkal a képességekkel, amiket amúgy elvárnánk egy normál hadseregtől, a döntő többségével nem.

[00:21:43]De ez ugyanúgy megtörténik az európaiakkal is, mert az európai haderőben is, amikor arról beszélünk, hogy a német haderő, ott biztos mennyire jól ki vannak képezve a az emberek.

[00:21:52]És akkor föltesszük a kérdést, hogy néhány ukrán korábban dróncsempészetből érő, majd később a a drón technológiában komoly eredményeket elérő drónparancsnok megérkezik mondjuk egy balti gyakorlótérre, és utána fél napon belül tönkreveri az egész gyakorlatot.

[00:22:10]azért, mert senki nem ért ahhoz a a háborúhoz, mint ami jelen pillanatban Oroszország és Ukrajna között zajlik.

[00:22:17]Most tartunk egy rövid szünetet, és hogyha már szóba került a német hadsereg, illetve a német tankok, akkor azzal folytatjuk majd, hogy a gazdasági problémák ellenére Németországnak az a célja, hogy ismét Európa vezető katonai hatalma legyen.

[00:22:28]Maradjanak velünk a szünet után is.

[00:22:48]Folytatódik a láncreakció Vukics Ferenccel és Horbás Csabescsénnel.

[00:22:49]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy mi a helyzet a német védelmi iparra.

[00:22:57]Németország ismét Európa vezető katonai hatalmává válik.

[00:22:59]Állítja a European Councilon Foreign Invations.

[00:23:02]Már jövőre a német védelmi kiadások megegyeznek majd Franciaország és Nagy-Britannia kiadásainak összegével, és a prognózisok szerint 2030-ra jelentősen meghaladják majd azokat.

[00:23:14]A német kormány kinyilvánított célja, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregével rendelkezzen.

[00:23:20]Igaz, Franciaországnak és Nagy Britanniának vannak nukleáris fegyverei, de ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt tudnak fordítani a védelem egyéb területeire.

[00:23:29]Ráadásul ha Németország továbbra is a jelentősen megnövelt védelmi kiadásait a saját nemzeti védelmi iparába fekteti be.

[00:23:38]Miközben fokozatosan csökkenti az Egyesült Államoktól történő beszerzéseket, akkor végül megelőzheti Franciaországot, amely az Egyesült Államok után a második legnagyobb fegyverexportúr a világon.

[00:23:52]Hát rendkívül megnyugtató hallani azt, hogy Németország felelősséget akar vállalni Európáért.

[00:23:55]Ezt a címet viseli egyébként a katonai stratégiájuk is felelősség Európáért.

[00:23:59]Boris Pistórius védelmi miniszter azt mondta, hogy erre már megvan a pénz.

[00:24:03]Ugye ez egy hosszútávú stratégia 2039-ig, viszont arra van elég forrásuk, hogy lekörözzék mondjuk a franciákat, ahogy a bejátszóban is utaltak erre.

[00:24:13]Nincs.

[00:24:13]Ez a rövid válasz.

[00:24:13]Hosszú válasz pedig az, hogy Boris Pistóriusnak nincs igaza.

[00:24:17]Erre nincsen meg a pénz.

[00:24:18]Nincs meg a pénz.

[00:24:18]Ezért kellett egy évvel ezelőtt a német alkotmányt módosítani, hogy eltöröljék vagy legalábbis lazítsák az adósságplafon szabályozást.

[00:24:26]Ugye ezt 2009-es válság alatt vezették be.

[00:24:28]2013 és 2019 között a német költségvetésnek több bevétele volt, mint amennyi kiadásai.

[00:24:38]2020220-as koronavírus járvány óta ezt nem sikerült tartani.

[00:24:41]Most pedig már nem csak az, hogy nem sikerül tartani, hanem folyamatosan adósodik el Németország.

[00:24:48]Nincsen erre pénz.

[00:24:48]Azt lehet mondani, de meg hogyha lenne is pénz, ugye 2022 február 25-én két nappal az orosz-ukrán háború kiterése után mondta el az akkori német kancellár Olaf Scholc a azt a híres sorsforduló vagy valami ilyesmi nevű Citan vender nevű beszédét, amiben bejelentette, hogy 100 milliárd eurót fog Németország fegyverkezésre költeni.

[00:25:11]Hát azóta ennek a 100 milliárd eurónak a jelentős részét az infláció megette.

[00:25:14]Ugye 2022-23-ban Németországban is körülbelül 10 talán csúcsponton 16%-os infláció volt.

[00:25:18]Azóta ez a 100 milliárd euró fele annyit ér.

[00:25:24]És nem csak ez a probléma, hanem hogy Németország a háború kitörését követő két nappal ismerte ezt fel, hogy itt háborús kockázatok vannak.

[00:25:31]A régió összes többi országa, először egyébként Magyarország 2016-ban ezt felismerte, hogy fegyverkezni kell, hiszen az Egyesült Államok el fog fordulni Európa felől, hiszen már nem Oroszország fő fő geopolitikai rivális, hanem Kína, a csendes óceáni térség felé fordulnak.

[00:25:52]Tehát ahogyan említettem, 2022 előtt a régi összes ország egy fegyverkezési hullámba kezdett.

[00:25:57]Ennek köszönhetően a német hadipari gyáraknak a kapacitásai évekre előre le vannak kötve.

[00:26:03]Tehát 2022 február 25-én Olaf Solc meg az akkori német hadügyminiszter Boris Pistóriusnak az elődje kopogtathat a Rein Metallnál vagy a többi hadipari vállalatnál és majd jól elküldik, hogy oké, majd 2030-ban fogsz kapni valamilyen akkorra már 10 éve elavult és a drónokkal teljesen ellenállóképtelen harcjárművet.

[00:26:28]Tehát ez én nem mondom, hogy örülök ennek, hogy felelőssége Európa itt néven Németország fegyverkezni kezdett, de szkeptikus vagyok, hogy ez milyen mértékben tud megvalósulni.

[00:26:40]Ha már szóba került a REM metál, akkor most nemrég bejelentette a német nagyvállalat, hogy felvásárolni egy hajógyárat is.

[00:26:46]És régen már beszéltünk arról egy korábbi adásban, amikor a nukleáris fegyverekről és a nukleáris elnyőről beszéltünk, amit a franciák felajánlottak, mondjuk így, hogy kiterjesztik Európáról, hogy mik azok a a nukleáris fegyverek, amik valóban hatásosak adott esetben és hatékonyak.

[00:27:02]Létezik olyan felállás és olyan szenári, hogy a renáll most azért akarja magát bevásárolni még inkább a hajógyártó meg tenger alatt járó üzletbe, mert olyan eszközöket akarnak legyártani, amik alkalmasak esetleg nukleáris fegyverek hordozására.

[00:27:19]Most a tengeralattjárókról beszélek.

[00:27:21]Európában a klasszikus nukleáris triád nem létezik.

[00:27:23]Ez az első.

[00:27:23]A másik megállapításunk pedig az, hogy ami igazából használható az európai atomfegyverekből, az tényleg valami tengerati tartózkodik.

[00:27:31]Ezeknek a fegyvereknek egy jelentős része meg amerikai technológia meg szoftverek nélkül pedig működésképtelen akár a briteket, hogyha ha vizsgáljuk.

[00:27:41]Tehát ez a csapásmérőképesség, ez eléggé kevés.

[00:27:47]Ezért elképzelhető, hogy a ennek a fejlesztésében azért törhetik a a fejüket.

[00:27:51]Tehát aki azt gondolja, hogy a hogy a rafalókkal vagy pedig statikus rakétákkal ők itt fel tudják majd venni a versenyt a a nukleáris fegyverkezésbe, akkor ugyan még bele kell mélyen nyúlni a zsebbe, és olyan 1000-1500 milliárd eurónyi pénzt valahonnan gyorsan elő kellene kaparni, annak érdekében, hogy a lemaradásokat akár Kína, az Egyesült Államok, vagy pedig Oroszország esetében valamilyen úton, módon finanszírozni tudják.

[00:28:19]Németországról most 200 milliárd eurónyi hitelt vesznek föl az elkövetkező időszakban.

[00:28:25]Most kiderült, hogy óriási lyukak vannak a a német költségvetésben.

[00:28:31]Több 10 milliárd eurónyi pénz tűnik el döntő részében.

[00:28:35]Ugye az energiagazdálkodással kapcsolatos problémák miatt, a megemelt energiaárak miatt.

[00:28:40]Tehát látszik, hogy ez itt problémák vannak.

[00:28:43]És akkor ugye ott is vannak problémák azzal kapcsolan, hogy honnan lesznek katonák, mert jelen pillanatban nem nagyon akar a német társadalom a hadseregben részt venni.

[00:28:53]Ebben már vannak kísérletek.

[00:28:55]Pedig, ha jól láttam, a duplajára akarják.

[00:28:56]Így van.

[00:28:56]Így van.

[00:28:56]Már vannak kísérletek azzal kapcsolatosan, mert kipróbálták a kanadaiak, hogy ők ezt megoldják migránsokkal.

[00:29:02]Az elkövetkező időszakban már megvannak az első komoly eredmények, aminek a következményei azok voltak, hogy különböző afrikai törzsekből lévő szereplők egymásnak estek azonos alakulatban.

[00:29:14]Kiderült, hogy nem tudtak mit kezdeni az ott lévő ö fiatalok azzal, hogy esetlegesen felettesük lehet egy hölgy.

[00:29:21]Aztán az is kiderült, hogy nem beszélik elég jól se az angol, se a francia nyelvet ahhoz, hogy a végén megfelelőképpen tudják őket hasznosítani, és hogy amúgy kultúr sok hatás éri őket.

[00:29:32]rendszeresen a kiképzések során is, és hogy mindenben, amit úgy gondoltak, hogy hogy el lehet érni teljesítményként, abb mindenben gyengébb teljesítményeket nyújtanak, mint az eredetileg Kanadából kanadai állampolgárként az életének jelentős részét Kanadában töltő fiatal, amilyen képességekre szert tudtak tenni, de leginkább a kohéziója hiányzik ezeknek a hadseregeknek.

[00:29:59]És hogyha itt a német társadalom nem tud megújulni, és a társadalom nem tud kohéziót felmutatni, akkor nehéz elképzelni egy erős német hadsereget, és ez vonatkozik minden európai nemzetállamra is.

[00:30:10]Tehát itt van egy furcsa kettősség.

[00:30:12]Szeretne mindenki egy Európai Egyesült Államokat létrehozni, ahogyan például a lengyelek nemrégiben bejelentették, hogy ők aztán nagyon mármint a lengyel kormányzat, hogy nagyon szeretné ezt támogatni.

[00:30:22]Ö viszont a ahol van egy nacionalista réteg, aki hajlandó még harcolni a saját országáért, ez adja a hadseregeknek igazából az alapját, csak kevés olyan embert találunk, aki mi most ott tartana, hogy Európa a mindenem, és Európáért életem és halálom bármikor odaáldozom.

[00:30:39]Az Egyesült Államok és Európa után most nézzük meg Kína védelmi iparát is.

[00:30:46]Az elmúlt két évtizedben Kína védelmi iparát egy nagyrészt importfüggőrendszerből a világ egyik legdinamikusabb katonai ipari komplexumává alakította át.

[00:30:53]Kína katonai ipari felemelkedése hosszútvú strukturális reformokban gyökerezik.

[00:30:59]Az 1990-es évek vége óta Peking átszervezte az állami tulajdonú védelmi konglomerátumokat.

[00:31:06]jelentős összegeket fektetett be a kutatásba és fejlesztésbe, valamint előmozdította a polgári katonai integrációt.

[00:31:13]A Minecine 2025 kezdeményezés a kettős felhasználású technológiákat helyezte előtérbe, lehetővé téve, hogy a mesterséges intelligencia, a robotika, az űrhajózás és az elektronika területén elért polgári innovációk közvetlenül beépüljenek a katonai alkalmazásba.

[00:31:32]Ezáltal kínaim már egyre nagyobb mennyiségben exportálhatja a katonai felszereléseit.

[00:31:36]A Sipri fegyver kereskedelmi adatbázisa szerint Kína 2020 és 2024 között a negyedik helyet foglalta el a globális fegyverexportőrők között.

[00:31:46]A világpiac 5,8%-át tette ki és több mint 40 országnak szállított jelentős fegyverrendszereket.

[00:31:54]Főpiacai közé tartozik Pakisztán, Bangladesh és Tejföld, amelyek együttesen a kínai fegyverkivitel több mint felét vették át ebben az időszakban.

[00:32:02]Európában Szerbia vált az első olyan NATO szomszédos állammá, amely kínai drónokat és légvédelmi rendszereket szerzett be.

[00:32:12]Beszéltünk már arról, hogy a mesterséges intelligenciaar rendszerek terén ugye behozatalra szorul Kína adott esetben több helyről is.

[00:32:18]Viszont az, hogy katonai eszközöket exportál a világ több pontjára, az mennyire szúrja mondjuk Oroszország, vagy akár az Egyesült Államoknak a szemét?

[00:32:27]Szerintem inkább csak az Egyesült Államoknak szúrja a szemét.

[00:32:28]Ugye ez ez gyakorlatilag most már tényleg tekinthető, hogy Kína nélkül Oroszország nem tudná már több mint négy éve folytatni az ukrajnai invázóját.

[00:32:36]És egyébként a a meg az ukránok se meg Igen, igen.

[00:32:42]Meg az ukrános már minden drónjuk onnan van.

[00:32:44]Igen.

[00:32:44]Erről akarok beszélni, hogy a bejátszóban szereplő kínai hadi hadipari export az csak tisztán a hadipari export, de ugye Kína még az úgynevezett kettős felhasználású termékek esetében is a legnagyobb exportőr.

[00:32:55]Most elsődlegesen a drónokra gondolok.

[00:32:57]Aky ezek azok a drónok, amiket civilek is használhatnak, de ugyanakkor, hogyha egy egy kis 3D nyomtatóval felszerelt mármt, hogy 3D nyomtatóval nyomtatott alkat résszel könnyen hadi drónnál lehet alakítani egy ilyen civil drónot.

[00:33:12]Ezt Oroszország is és Ukrajna is használja.

[00:33:17]Kína, hogyha ezt is beleszámítjuk, akkor egy még nagyobb, talán még az Egyesült Államokat is megelőző hadipari export tőré válik.

[00:33:23]Egy percünk maradt.

[00:33:23]Hogy néz ki a kínai katonai exportnak a jövője?

[00:33:28]Szerintem azt fog csodálkozni fogunk az elkövetkező időben.

[00:33:30]Szerintem egy jó példa Pakisztán, ahol megjelentek a a kínai harczközök, mondjuk a repülők.

[00:33:36]Aztán egyszer csak azon vettük észre, hogy Pakisztán kötött egy katonai együttműködést Szaudarábial.

[00:33:40]És egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy két héttel ezelőtt ezek az ö pakisztáni, kínai gépek leszálltak Szaudarábiába, hogy megvédjék Irántól Szaarábi, tehát hogy a a elképesztő bonyolulttá fog válni a a világ az elkövetkező időszakban is.

[00:33:57]Tényleg nagyon oda kell figyelnünk azt, hogy ki kihez fog tartozni, ki kinek a szövetségese az elkövetkező időben.

[00:34:05]Nagyon érdekes kérdés lesz.

[00:34:06]Bukics Ferencznek és Horvát Csebescsénnek köszönöm szépen az elemzést.

[00:34:09]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a szerkesztő Jánkáspár nevében is.

[00:34:12]Jövő héten ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:34:20]Tartsanak velünk akkor is.

[00:34:22]Viszontlátásra!