Láncreakció - Június végére elkészülhet a 21. szankciós csomag - HírTV

[00:00:02]Június végére elkészülhet a 21.

[00:00:04]szankciós csomag.

[00:00:04]Aztán Oroszország az északi tengerre irányítja át az olajexportjának egy részét, és végül Líbiában már orosz és ukrán katonákkal folyik a küzdelem az olajért.

[00:00:14]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:17]Erre keressük a választ.

[00:00:19]Köszöntöm önöket.

[00:00:19]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:21]Ez a láncreakció.

[00:00:35]És itt van már velem a stúdióban Haraszti Gyula, a Magyar Nemzet Főmunkatársa.

[00:00:37]Szervusz!

[00:00:37]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:40]Szervusz!

[00:00:40]Köszönöm szépen a meghívást!

[00:00:42]És mindenek előtt kezdjük azzal, hogy két német politikust is megneveztek, mint lehetséges közvetítőket az Európai Unió és Oroszország között.

[00:00:52]Oroszország a szombaton életbe lépett tűzszünet óta nem hajtott végre átfogú légicsapásokat Ukrajna ellen.

[00:00:56]Ezt jelentette be Voladimir Zelenszki ukrán elnök a vasárnapi videó üzletében.

[00:01:00]Az ukrán elnök szerint azonban a frontvonal mentén továbbra sem szünetelnek a harcok, és az oroszok több mint 150 rohamot indítottak az ukránlásokkal szemben.

[00:01:11]Megerősítette, hogy előkészítés alatt áll egy 1er1000 fős hadifogólycsere is a két ország között.

[00:01:18]Ehhez pedig Kiev megkapta az orosz fél beleegyezését is.

[00:01:20]Vladyimir Putyin a moszkvai katonai felvonulás után újságíróknak azt mondta, hogy véleménye szerint a végéhez közeledik a konfliktus.

[00:01:29]Az orosz elnököt arról is kérdezték, hogy kivel tárgyalna az ukrajnai háború lezárásáról.

[00:01:33]Válaszában Gerhard Sröder volt, német kancellárt nevezte meg.

[00:01:38]Vladyimir Putyin szerint az európaiaknak olyan vezetőt kellene választaniuk közvetítőnek, akiben megbíznak, és aki nem beszélt rosszat Oroszországról.

[00:01:47]Ezzel szemben a spgel beszámolója szerint Frank Walter Steinert jelenlegi német államfőt nevezné ki béketárgyalónak az Európai Unió.

[00:01:56]Az is felvetődött, hogy a két politikus közösen közvetíthetne Oroszország és az európai országok között.

[00:02:02]Az orosz elnök kijelentette, hogy kész akár Moszkván kívül is személyesen találkozni Volodimir Zelenskélyel, de csak abban az esetben, ha a tárgyalás célja a békemegállapodás aláírása lesz.

[00:02:16]Hát hivatalosan ma lejár az ideglenes fegyverszünet Ukrajna és Oroszország között, de ahogy láthattuk a bejátszóból is több alkalommal is megsértették ezt a felek.

[00:02:24]Most azt mondja az orosz fél, hogy egy zelenszki Putyin találkozóra akár Oroszországon kívül is sor kerülhet, de csakis abban az esetben, hogyha a béke megállapodást írják alá ezen találkozón, azért ez egy hosszú folyamat, amíg az előkészítő tárgyalások lezajlanak.

[00:02:38]Pláne mivel a Donbász az egy kritikus pont a béketárgyalások folyamán, ahol még mindig ott vannak az ukrán katonák.

[00:02:44]Most mennyi időt vehet vajon igénybe, amíg eljutunk valójában oda, hogy most vegyük el a jósgömbünket, hogy Volodimir Zelenszki és Vladyimir Putyin asztalhoz ülhetnek?

[00:02:52]Hát ugye ez az úgynevezett tűzszünet, mert hát nem nevezhetjük valódi tűzszünetnek, ismét felélesztette annak a lehetőségét, hogy egy új fejezetet nyissanak a béketárgyalásokon.

[00:03:05]De hát ezt nagyon sokszor hallottuk már, és nagyon sokszor elindult ez a folyamat, aztán megrekett.

[00:03:12]Tehát itt nem is az a kérdés, hogy elindulhat-e egyáltalán, hanem az, hogy lesz-e eredménye ennek az egész folyamatnak.

[00:03:19]Az tény, hogy ez a háború ugye eléggé reménytelennek tűnik.

[00:03:23]Egyre több áldozattal jár és megrekedtek a frontvonalak.

[00:03:29]Tehát egy se az egyik fél, se a másik fél nem tud előrejutni a frontokon.

[00:03:34]Tehát mind a két fél, az oroszok is és az ukránok is elvileg érdekeltek, kellenének, hogy legyenek abban, hogy leüljenek tárgyalni.

[00:03:41]De három alapvető probléma akadályozza ezt mindig.

[00:03:47]Egyrészt Zelenski, hogy hajlandó-e egyáltalán leülni Vladyimir Putyinnal.

[00:03:51]Ugye januárban már kezdeményezték ezt, hogy Zelenszk üljön le az orosz elnökkel tárgyalni, de ő erre nem volt hajlandó.

[00:03:59]Olyan feltételeket szabott, amik teljesíthetetlenek.

[00:04:03]Például azt mondta, hogy akkor hajlandó leülni Putyinnal tárgyalnia, hogyha az összes orosz katonát a megszállt területekről kivonja Oroszország Ukrajnából.

[00:04:15]A másik főkérdés a helyszín, amit te is említettél, hogy hol legyen.

[00:04:17]Ugye Zelenszki nyilván nem kíván elmenni Moszkvába, hogy házhoz menjen a furkosbotért.

[00:04:26]Putyin se nagyon akar kimozdulni Moszkvából, de most már hét ország a hírek szerint bejelentkezett, hogy akár ott is tarthatnák ezt a találkozót, hogy ez ne legyen akadálya a megbékélésnek.

[00:04:38]egyébként az utóbbi időben Ficó szlovák ál elnök is közvetítőként lépett fel, tehát még az is elképzelhető, hogy akár Pozsonyban is lehetne ez a találkozó.

[00:04:50]Korábban felmerült Budapest is, bár nem az Elenszk Putyin találkozó kapcsán, hanem a hanem a Donald Trump Putyin találkozó kapcsán, béketárgyalások kapcsán.

[00:05:00]De hát ugye most már Magyarországon elvileg ukrán barátkormány van, tehát ide is eljöhetne akár Zelenski mindenféle félelem nélkül, illetve az is nagyon fontos kérdés, hogy mi a cél.

[00:05:12]Azt is említetted, gyakorlatilag naponta nem tudom hány 1000er ember hal meg, azért, mert egyetlen egy területről nem tudnak megegyezni az oroszok és az ukránok.

[00:05:24]Jelenleg ez a Donbasz, ez nem véletlen.

[00:05:26]Donbasz az ipari szíve Ukrajnának.

[00:05:29]Gyakorlatilag itt van az összes ö szénbányájuk, ipari üzemük, itt vannak a gázmezők, fontos katonai erődítmények és fontos katonai erődítmények is vannak itt.

[00:05:41]Tehát egy olyan védvonal van, amit ha valamelyik fél elfog foglal, akkor itt hídfőállást alakíthat ki, és az ukránok akár visszaverhetik az oroszok támadásait, az oroszok pedig akár elindulhatnak egész Ukrajna elfoglalására.

[00:05:56]Nem beszélve egyébként az orosz kisebbségről, itt elég nagy számban vannak.

[00:06:01]Tehát ezen a területen folyik a vita.

[00:06:04]Az ukránok úgy gondolják, hogy ha ezt megtartják, akkor lehet ró szó a békéről.

[00:06:09]Az oroszok viszont presztízs kérdést is csinálnak ebből, hiszen Putyin korábban bejelentette, hogy ha ezt a területet elfoglalják, akkor gyakorlatilag úgy tekinthetnek a háborúra, minthogyha megnyerték volna.

[00:06:21]Ezzel el is tud számolni otthon az orosz lakosságnak.

[00:06:26]még a moszkvai katonai felvonulás előtt pedzegették azt, hogy esetleg Robert Ficó, szlovák kormányfiak ugye részt vett ezen a felvonuláson, hogy esetleg visz-e valami üzenetet az ukránoktól az oroszok fel irányába, most kijelveszt tagadja, hogy bármiféle üzenetet is vitt volna a Robert Ficó.

[00:06:40]Viszont az nagyon érdekes, hogy most a szombati események után Vladyimir Putyin megnevezte, Gerhá Srőder volt német kancellárt, hogy mint lehetséges közvetítőfél az európai országok és Oroszország között.

[00:06:53]Erre viszont megjelent Kajak Carlas, az unió fő diplomatája, aki meg azt mondja, hogy Srőder az orosz állami vállalatok legfőbb lobbistája, és semmiképpen nem lesz alkalmas az ő személy arra, hogy közvetítsen a a két fél között.

[00:07:10]Egyébként ezt az ukránok és az ukrán külügyminiszter is alátámasztotta, hogy ők ezzel a választással nem lennének elégedettek.

[00:07:15]Viszont felvetődött a jelenlegi német államfőnek a neve.

[00:07:18]Az látható, hogy most elindult egy olyan folyamat, hogy elkezdik már megnevezni a lehetséges jelölteket legalább, akik ugye közvetíthetnének a két fél között.

[00:07:29]Vajon ki lesz az a végén?

[00:07:31]Hát igen, elkezdik a lehetséges jelölteket megnevezni, de az nem úgy megy, hogy egy külső, egy kibic bele beszól beleszól abba, hogy hogy a tárgyaló felek kit fogadjanak el, vagy kit ne fogadjanak el.

[00:07:40]Tehát amikor két tárgyaló fél van, Zelenski és Putyin, akkor az ő jelöltjeikkel kell foglalkozni, nem a saját jelöltjeinkkel.

[00:07:52]Putyin pedig Srődert javasolta.

[00:07:52]Ebből is látszik, hogy nagyon nagy taktikus egyébként az orosz elnök, hiszen ezzel megosztotta ugye a nyugati világot, megosztotta egyébként az uniós döntéshozókat is, illetve hát egy olyan embert a akar a tárgyalásokban, hogy részt vegyen, aki régi jó ismerőse.

[00:08:10]Ugye még annak idején az északi áramlat építésében volt nagy szerepe Gerhásződernek, aki később egyébként a Gázprom üzemeltető alvákozójának a felügyelő bizottságának az elnöke is lett.

[00:08:28]En en ebből jutalomból ezért a ezért a tevékenységéért.

[00:08:33]Tehát még azt a korszakot jeleníti meg, amikor az olcsó orosz olaj és a német ipar tudott találkozni, és ez egy fejlődést jelentett az európai országok, illetve Németország számára.

[00:08:48]Tehát egy kicsit felidézi is azt az időt, amikor még szankciómentes volt az Európai Unió.

[00:08:53]Tehát ez ez egy ez egy egészen elképesztő jó taktikai húzás volt a részéről.

[00:08:58]Az, hogy most a Német államfőt ajánlják Sröder szemben egyébként az unió részéről szerintem hidegen fogja hagyni Vladyimir Putyint.

[00:09:10]Tehát ő olyan emberekkel hajlandó csak tárgyalni, akikkel bizalmi viszonyban van.

[00:09:18]És az Európai Unió részéről hát ez nem volt tapasztalható, sőt hát personalong grátának nyilvánították Putyint, gyakorlatilag elfogadó parancsot adtak ki ellene, mert háború háborús bűnösnek tartották, és most szavaztak meg 90 milliárd eurót olyan fegyverekre, ami az ő háborúja ellen szól.

[00:09:38]Arról már korábban beszélgettünk, hogy az ukrán állampolgárok, az ukrán emberek mennyire akarják, hogy már végetérjen ez a konfliktus, illetve ezzel szemben, hogy az ukrán politikai elit vajon mennyire akarja, hogy lezáruljon a háború.

[00:09:49]És most ezzel folytatjuk, és most kapcsolunk Tunda György kollégám, Kárpátai tudósítónkhoz.

[00:09:53]Szervusz Gyuri.

[00:09:55]Hát az, hogy mennyire az látszik, hogy az ukrán lakosság szeretné, hogy lezáruljna ez a háború, azt is megmutatja, hogy most nemrég szabályosan megosomoltak egy hatkiegészítő parancsnokságot, az egyik épületét Kárpátalján.

[00:10:09]Ugye már többször beszéltünk arról, hogy mennyire nagy a feszültség az ukrán lakosság köreiben a kényszersorozások miatt.

[00:10:16]Mit tudunk erről a konkrét esetről?

[00:10:18]Mert ahogy hallottam, figyelmeztető lövések is eldördültek a katonák részéről.

[00:10:28]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:10:28]Igen, ez így van.

[00:10:30]És hát azzal ne mondunk újat, hogy hatalmas az ellenszem Ukrajnában a mozgósítást, annak a jelenlegi formáit, annak erőszakos formáit utasítják el a legjobban minden felmérés alapján a Tecekát, azaz a toborzóiroda munkatársainak a az an a velük szembeni elégedetlenségi hullám a legnagyobb ilyen 90%-os szinten van.

[00:10:52]Kárpátaláján most a hétvégén, szombaton történt egy elég súlyos incidens a Huszti járásban ökörmező településen, ahol a helyi romák egy csapata, mintegy 30 fő megtámadta az ottani toborzóirodát.

[00:11:07]Tehát azért próbáltak oda erővel bejutni, mert a közösségük egyik tagját besorozták, és hát szerették volna kiszabadítani, és hát az incidens végül azzal végződött, hogy figyelmeztető lövéseket adtak le rájuk.

[00:11:24]Ezt a videót megküldték, amit most láttunk Vitali Glagolának.

[00:11:27]Ő egy ismert Kárpát újságíró, és ő tette fel a világhálóra.

[00:11:32]Különben ez az eset valószínűleg nem is nagyon derült volna ki, de miután hatalmas nyilvánosságot kapott nem csak itt Kárpátalján, hanem országszerte is, ezért kénytelen volt reagálni a helyi huszti járási toborzóközpont is.

[00:11:47]Azt mondták, hogy sikerült megfékezni és elejét venni a nagyobb incidensnek, és az első hírekben még tagadták azt, hogy figyelmeztető lövéseket adtak le, de miután a videón egyébként a hanggal kísért videón jól hallható, legalább négy lövés zajja jól kivehető.

[00:12:05]Szakértők szerint feltételezhető, hogy kalasnyikókból is el dördült egy lövés.

[00:12:11]Ezek után a toborzó iroda belátta, bevallotta, hogy figyelmeztető lövéseket is leadtak, de azt vaktörölténnyel tették.

[00:12:20]Szól a magyarázatban.

[00:12:22]De hozzáteszik azonnal, hogy az elkövetők, akik erővel próbáltak í módon bejutni és kiszabadítani társukat az ökörmezői tuborzóirodából, ők bűnvádi eljárással számíthatnak, és valamennyi személy ellen, akit beazonosítanak a térf térfigyelő kamerák alapján, velük szemben eljárás lesz.

[00:12:44]egyébként Kárpátaján a roma közösség már nem az első esetben rontott neki a toborzóknak korábban nagyszőlősen is hasonló módon próbáltak bejutni és abból is hát elég nagy kalamajka lett és országos hír lett.

[00:13:00]Tehát az a tapasztalat, hogyha roma közösségből próbálnak kiemelni egy-egy embert és besorozni, akkor akkor ők ezt nehezebben tűrik el, és nem tetszésüknek í módon ilyen agresszív cselekedetek módján is kifejezik nem tetszésüket.

[00:13:16]Egyébként Ukrajnában folyamatosan beszélnek arról is, hogy a toborzók felelősségével is valamit kezdeni kell.

[00:13:22]Most a parlamentbe friss hír, hogy benyújtottak egy törvénytervezetet, ami a toborzóirodalom munkatársainak a bűnvádi felelősségét szabályozna.

[00:13:30]Egész pontosan, ha kiderülnének olyan esetek, amit most is éppen látunk a videófelvételen, hogy valakit az utcán igazoltatáskor nem is kérik el a papírjait, érdemben, nem is vizsgálják, hogy az illetőnek esetleg van bala halasztása vagy jogalapja a katonai felmentésre.

[00:13:51]hanem azonnal betuszkolják a toborzók a járműveikbe, ami teljesen törvénytelen és teljesen szabálytalan.

[00:13:59]Erre hiába hívja fel folyamatosan Mitro Lubinec emberi jogi, biztos, hogy ez gyakorlatilag emberrablásnak minőszősül, í módon abszolút törvénytelen.

[00:14:07]Ráadásul azt is látjuk ezen a videófelvételen, hogy a rendőrség munkatársai nélkül járnak el, ami megint csak törvénytelen, mégis megteszik, mert semmilyen fajta felelősséggel nem jár, ha valaki takarata ellenére bevisznek.

[00:14:20]Ö úgyhogy ezt is ö hát büntetnék, vagy legalábbis ennek a szankcionálását időről időre ellenzéki politikusok fölvetik, illetve a katonai orvosi bizottság felelősségéről is sokan beszélnek, de érdemben mégsem történik semmi.

[00:14:37]Ott pedig az a helyzet és az a fő probléma, hogy aki odakerül a toborzóba, beviszik az utcáról, bármilyen módon ott köt ki, ott mindenki gyakorlatilag 100%-osan átesik az orvosi vizsgán, és mindenkit egészségesnek, katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvánítanak.

[00:14:54]Aztán amikor elveszi a kiképzőbe, nagyon ö sok esetben ott derül ki, hogy olyan súlyos betegségekkel küzdenek, akár tuberkulózissal, akár egyéb súlyos betegségekkel, ami a társaikra is potenciális veszélyt jelent, és nagyon sokan egyszerűen egészségügyi állapotuk alapján alkalmatlanak mindenfajta katonai szolgálatra, mégis mozgósítják, mégis beviszik őket.

[00:15:19]Tehát ezt is szeretnék elejét venni, de hangsúlyozom, ez még csak törvénytervezet szintjén van, illetve a gyakorlat a háború eddig eltelt időszakában, a gyakorlat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy szavak szintjén, narratíva szintjén beszélnek a toborzók felelősségéről is, de érdemben gyakorlatilag büntetlenül bármit meg lehet tenni.

[00:15:42]Dunda Györgynek nagyon szépen köszönöm a beszámolót.

[00:15:44]És hát látható, hogy egyre és egyre durvább videók kerülnek elő a kényársorozásokról, de még beszéljünk az Európai Unióról, ha már szóba került az, hogy milyen közvetítők lehetnek Oroszország és az Európai Ország között.

[00:15:56]Most az Európai Unió jelenleg azon dolgozik, hogy a 21.

[00:15:57]szankciós csomagot június végéig, július elejéig lezárják, elfogadtassák, megvalósítsák.

[00:16:04]Emellett pedig Mártakhoz bővítésed felelő biztos bejelentette, hogy már a jövő héten elkezdik folyósítani a 90 milliárdos uniós hitelnek az első részleteit.

[00:16:13]Na már most amióta én politikával, külpolitikával foglalkozom, még soha nem láttam politikai vezetőket annyira örülni, hogy eladósíthatják a saját országaikat, mint ezek a vezetők a a magyarországi választások után.

[00:16:25]Tehát ezzel a tendenciával, hogy dolgoznak a további szankciós csomagakon, és még a 90 milliárdos hitelen túl azon is fog a azzal is foglalkoznak, hogy a a következő hét éves költségvetésből mennyi pénzt adjanak oda Ukrajnának.

[00:16:39]Ez hova vezethet az Európai Unió szempontjából?

[00:16:43]Hát és ráadásul ugye Dunda Gyuritól hallhattuk, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában, tehát hogy mire adják ezt a pénzt hogy mi tört, hogy hogy mi folytatódjon tovább.

[00:16:52]Tehát a háború meghosszabbítására, ennek a vérontásnak, ennek a katasztrófának a meghosszabbítására adják, mert azt képzelik, hogy ezt a háborút meg tudják így nyerni Oroszországgal szemben, hogyha támogatják Ukrajnát fegyverekkel és egyéb forrásokkal, vagy különböző pénzügyi forrásokkal.

[00:17:14]És hát hogy mit jelent az Európa számára, hát a további végromlást, én úgy gondolom, tehát már most azt lehet látni, hogy gyakorlatilag nem éri el az 1%-ot a növekedés Németországban, ha már itt tartunk, de a többi európai magországban, illetve államban is ez tapasztalható, hogy gyakorlatilag recesszió van, nem versenyképesek ezek az államok, és hogy különböző belpolit politikai problémák is vannak emiatt.

[00:17:45]Tehát a amíg arra kéne költeni a pénzt, hogy megoldódjanak ezek a problémák Európában, hogy egy kicsit versenyképesebb lehessen az európai gazdaság, hogy növeghethessen az európai gazdaság, ahelyett a háborúra költik gyakorlatilag az Európai Unió pénzét, az Európai adófizetők pénzét is.

[00:18:08]És ez eléggé hát csúnya dolgokat vetít előre a jövőt tekintve.

[00:18:14]A szankciókról meg csak annyit, a szankciók eddig sem nagyon hozták meg a hatásukat, és csak tovább növelik a gazdasági problémákat Európában.

[00:18:27]Ö az orosz energiáról való leválás, az olcsó energiáról leválás azt jelenti, hogy például most, hogy konfliktusok vannak ugye a Közelkeleten, és nem juthat be a nem juthatnak be az energiaforrások a hornuszi szoroson keresztül, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik a a gazdaság épülését, fejlődését.

[00:18:51]nincsen hozzá olcsó energia Európában.

[00:18:53]Tehát a további szankciók sem fognak segíteni azon, hogy hamarabb le lehessen zárni ezt a háborút.

[00:18:57]Csak Európa gazdaságát fogják tönkretenni.

[00:19:01]Ennyi félt adásunk első feléiben.

[00:19:02]Haraszti Gyulánnak köszönöm szépen az elemzést.

[00:19:04]Köszönöm szépen.

[00:19:04]Most pedig tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy továbbra sincsen megállapodás az Egyesült Államok és Iránk között, hogy pontosan hogyan is zárják le a közelkeleti konfliktust.

[00:19:15]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:19:37]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:19:40]Stírgábor a moszkvatér.com főszerkesztője és Fukic Ferenc katonai szakértő.

[00:19:44]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:19:45]Köszönjük a és kezdjük mindjárt azzal, hogy továbbra sincs megállapodás az Egyesült Államok és Irán között.

[00:19:53]Elutasította Donald Trump Irán válaszát az amerikai békejánlatra.

[00:19:56]Az Egyesült Államok néhány napp korábban tett javaslatot, hogy indítsák újra a tárgyalásokat és először szüntessék be a harcokat, majd csak utána térjenek rá a vitatottabbakb kérdésekre, például az iráni atomprogram ügyére.

[00:20:09]Teherán vasárnap közét válasza azonban más irányba mutatott.

[00:20:14]Irán a háború valamennyi frontján, különösen Libanonban követelte a harcok beszüntetését, emellett kártérítést kért a háborús pusztításokért.

[00:20:24]Továbbá hangsúlyozta szuverenitását a Hormóziszoros ellenőrzése ügyében.

[00:20:29]Követelte az amerikai tengeri blokád feloldását, a szankciók eltörlését, valamint az iráni olajembargó megszüntetését is.

[00:20:35]Donald Trump a közösségi oldalán teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a feltételeket.

[00:20:41]A CNN-nek nyilatkozó kutató szerint Iránban a radikális kemény vonalasok szabotálják az Egyesült Államokkal kötött megállapodást.

[00:20:50]Hamidreza Azizi, a német nemzetközi és biztonsági ügyek intézetének vendégkutatója azt mondta, egy kicsi, de befolyásos, keményvonalas frakció fokozta az erőfeszítéseket a Washingtonnal kötendő megállapodás szabotállására.

[00:21:02]A kitartás frontja néven ismert csoport tagjait a megfigyelők szuperforradalmárokként jellemzik, akik az 1979-es forradalomértékeit kívánják megőrizni, és örök harcnak tekintik az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást.

[00:21:17]Hisznek egy síta államban, amelynek az idők végezetéig fenn maradnia, és meglehetősen fanatikusak.

[00:21:24]Hangsúlyozta a szakértő.

[00:21:24]Az olajárak hétfőn hordónként 4,5 dollárral ugrottak meg a pad helyzet hírére.

[00:21:33]Hát az látható, hogy Iránon belül egyre nagyobb a megosztottság, de mi lesz így az energiaárakkal és mi lesz így a békekötéssel, hiszen látható, hogy továbbra sem ültek tárgyalóasztalához az amerikai meg az iráni képviselők még közvetve sem.

[00:21:44]Hát ami az energiaárakat illeti, az nagyjából így ez a 110-10 dolláros sávban úgy megrekedt, ide beárazták, annak örüljünk, hogy nem ugrott ki 150 felé.

[00:21:58]Tehát így nagyjából a piac, hogyha már így istenítjük annyit a piacot, akkor akkor valami reményt azért mégis csak lát, hogy hogy lesz egyszer megoldás.

[00:22:09]Az, hogy mikor, azt nem tudjuk, mert én most a szokásommal ellentétben a mostani amerikai javaslatot nem tartom rossznak.

[00:22:18]És és én úgy emlékszem, minthogyha nem olyan régen a pont az irániak mondtak volna hasonlót, most meg nem fogadják el.

[00:22:29]Tehát amikor azt mondom, vagy azt mondtuk, hogy mind a két oldalnak kompromisszumokat kell tennie, akkor akkor itt ez vonatkozik Iránra is, meg az Egyesült Államokra is.

[00:22:41]Tehát én azt nem tartanám rossz megoldásnak, hogy igen, rendezzék most a iráni kikötők blokkolásának föloldását és a hormoziszoros kinyitását.

[00:22:54]Ez egy hát valahol közös érdek lehet.

[00:22:57]Azt én értem Irán szempontjából, hogy hogy egy ütőkártyát kivesz a kezéből.

[00:23:04]Ez a ez a megoldás, de utána azért azért szépen el lehet tárgyalgatni a többi dologról, mert ez úgyis hosszú ideig tart.

[00:23:11]viszont lehet, hogy önzőek vagyunk, tehát a világnak, tehát a a két konkrét szereplőn kívül azért ez lenne az érdeke.

[00:23:22]Az, hogy a dúsított urán és hogy az urán készletek részei lesznek-e majd a béketárgyalásoknak, az továbbra is kérdés, mert az Egyesült Államoknak a narratívája ebből a szempontból most már talán puhult olyan szempontból, hogy lehet, hogy már nem fognak olyan feltételeket támasztani, hogy ez most azonnal megállapodjanak arról, hogy mi legyen a dúsított uránkészletekkel.

[00:23:43]Viszont Benjamin Natán azt mondta, hogy a háborúnak addig semmiképpen nem lehet vége, amíg ezt nem intézik el, és a dúsított uránkészletet nem távolítják el Iránból.

[00:23:52]Mi lesz ezzel?

[00:23:53]Hát, hogy ez mennyire veszik komolyan?

[00:23:55]Az amerikaiak azt láthatjuk Venezuelában, ahol néhány 10 kg uránnak az elszállítása is a követelmények közé tartozott, és és a venezuolai kormány ugye hozzájárult, hogy erőműből szárítsák el ezeket a készleteket.

[00:24:06]Ekkor ez vajon, hogyha a Venezuelában néhány 10 kg órán számított, akkor vajon mi számíthat Iránba?

[00:24:14]Ott valószínűleg egy kicsit több minden számít.

[00:24:16]És mennyire tartották veszélyesnek mondjuk Venezuelát vagy Iránt?

[00:24:20]azért a nagy különbségek vannak a a két szereplő között.

[00:24:25]Én úgy gondolom, hogy a ha az amerikaiak tartani akarják magukat az eredeti elképzeléseikhez, akkor ez a minimum, amit biztos, amiből nem fognak engedni.

[00:24:33]Tehát így sok mindenből engedhetnek, ebből nem.

[00:24:37]Viszont nagyon nagy kérdés, amikor itt mondtad, hogy hogy akkor most Amerika melyik irányba megy tovább, de melyik Amerika?

[00:24:42]Ez megint egy nagy kérdés, mint ahogy nem tudjuk, hogy melyik irány tart melyik irányba.

[00:24:47]Valójában itt a felvezetőben is beszélhettünk arról, hogy hogy akár kettő-három részre megosztott hatalom melyik irányba tart, de Amerika esetében is egy nagyon nagy kérdés.

[00:24:57]Egyértelmű, hogy a demokraták abba érdekeltek, hogy ez a ez a feszültség tovább tartsa az elmúlt időszakokban már csak azért is, hogy ez minél közelebb legyen a félidős választásokhoz, minél magasabbak legyenek a az üzemanyagárak, ennek következtében minél biztosabban tudjanak nyerni mondjuk a a választásokon Trump ellenében, ami még akár azt is eldöntheti, hogy a két év múlva lévő választásokon mondjuk a mostani alelnöknek vannak-e esélyei ö a elnökválasztás kapcsán, és azért Figyeljük, hogy mondjuk Apple Bundnak a a férje Kigen az pont ugyanúgy, aki eddig mindent támogatott, minden amerikai katonai beavatkozást támogatott, tehát ő a legnagyobb támogatója volt.

[00:25:39]Ő maga is hirtelen nagyon szkeptikus, hogy ez mennyire igazságos, mennyire becsületes és mennyire jó háború.

[00:25:45]és olyan megdöbbentő értékelések is megjelennek, amelyek arról szólnak, hogy valójában a ez a háború azért kell Trumpnak, mert ezen a háborún keresztül tudja megvalósítani azokat a céljait, amely egyfajta autoriter irányba történő átrendezését jelenti az az amerikai politikai életnek.

[00:26:04]Érdekes módon a az egy ez azok az elemzők, akik erről beszélnek, példaképpen arról beszélnek, hogy ezért van szüksége Európának is az ukrán háborúra, hogy az ukrán háború is az ott lévő feszültség fenntartásával, Oroszországgal való folyamatos feszültség fenntartásával szintén ugyanezt a központi ezt a centralizációs folyamatot keresztül tudja vinni.

[00:26:25]Úgyhogy nagyon érdekes, melyik Európa, melyik Amerika és melyik Irán az, amelyik egymással egyezkedik.

[00:26:32]Ezt kéne majd kiderítenünk az elkövetkező időszakban.

[00:26:33]Ez lesz egy mondat egyébként az, hogy hogy Donald Trump lehet így magyarázni, úgy magyarázni, hogy ez van mögötte, de egy amit látunk, hogy Donald Trump amerikája, most fogalmazzunk így, hát belesült ebbe a háborúba, és éppen ezért gondolom, hogy hogy a kilépési pont, tehát hogy valahol győzelmet lehet hirdetni, lehetne a hormózis szoros kinyitása, mert az összes többi az az nem oldható meg talán még a félidős választásokig sem.

[00:27:06]Viszont most az iráni forradalmi gárda, hogyha már arról beszélgetünk, hogy valójában kiirányítja Iránt, most a forradalmi gárda azzal fenyegetőzik, hogy amerikai bázisokat és az úgynevezett ellenséges hajókat is tűz alá fogja venni a Közelkeleten, hogyha az iráni tankereket támadás éri.

[00:27:18]Na már most az iráni média azt jelentette, hogy a a fegyveres erők egyesített parancsnokságának a vezetője találkozott most a Bahamenellel, az új Ajatollakal, akiről eddig még nem láttuk, hogy megjelent volna élőben, amióta kijelölték, megválasztották legfőbb vezetőnek.

[00:27:38]A állítása szerint, mármint az amerikaiak és az izraelek állítása szerint életben van, de súlyos sérülésekkel kezelik.

[00:27:45]Most az, hogy valójában kiányítja Iránt, erről már beszélgettünk.

[00:27:49]Jelenleg úgy tűnik, hogy a keményvonalasok és a forradalmi gárda irányít.

[00:27:52]Amennyiben támadás éri, bármilyen módon az iráni tankerhajókat, eszkalálódhat ez a konfliktus?

[00:27:57]Tehát a kérdésfölvetésből is következik, hogy igen.

[00:28:03]Igen, mert mert a a radikálisoknak, a szélsőséges iszlamistáknak, a nemiszlamistáknak, radikálisoknak erősebb, jóval erősebb a befolyása, mint volt.

[00:28:16]egyébként itt már mi beszélgettünk arról, hogy hogy Ali Hamenejnek a a kivégzése ez nem ez szerintem taktikai straté sőt stratégiai beteg is volt.

[00:28:29]Így van.

[00:28:29]Stratégiai hiba volt, mert ő ellensúlya volt valamilyen értelemben a a forradalmi gárdának, míg a fia, akit ő nem szeretett volna utódnak, ezt is tudjuk, ő ő lényegében a bábja a forradalmi gárdának.

[00:28:42]Tehát itt ez a kemény vonal került hatalomra, vagy még inkább, és és szabad kezet kapott, és és ez nem jó az Egyesült Államoknak, nem jó Izraelnek, tehát összességében akkor mi van?

[00:28:57]Ez hiba.

[00:28:59]Tehát a a kérdésre kérdéshez visszatérve viszont éppen ezért nem jó nekünk sem a világnak, mert mert ők készek nagyon kemény válaszokra és mint ahogy a tárgyalásokból is látjuk, hogy hát nem túl kompromisszunk készek, hogy azt mondjam és amennyiben az amerika túl sokáig blokkolják a kikötőket, ott valami történhet.

[00:29:27]És akkor ne felejtsünk el még valamit, hogy annak idején ugye nagyon sokat beszéltünk arról, hogy a venezuelai akcióval, a az iráni akcióval Trump kéz helyzet elé akarja állítani Kínát, és utána utána ugye a kínai találkozónak az időpontja elhalasztásra került.

[00:29:45]Most ez megrendezésre fog majd kerülni, de azokat az előnyöket, amelyeket korábban az Egyesült Államok szeretett volna maga mellett érvként felsorakoztatni, ezek most nem nagyon valósultak meg.

[00:29:55]Igen, igen.

[00:29:55]És pont szerdán találkozik egyébként Cic Ping Donald Trumpal.

[00:29:59]Az, hogy most mennyire tudja a nyomás aláhelyezni Kínát, az majd kiderül a a találkozón is, hogy miről tárgyaltnak.

[00:30:06]Viszont Irán szempontjából Kína lehet-e egyfajta mediátor a két fél között, tehát érdekel az most Kínának, hogy jelen pillanatban le legyen zárva ez a konfliktus, hogyha már az energiaárakról beszélget.

[00:30:17]elméletileg minden ázsiai szereplőnek érdeke, hogy ez a konfliktus minél hamarabb lezáródjon, mert jelentős részében érinti őket ez a rész.

[00:30:23]A másik az viszont, hogy Kína viszont erre sokkal jobban felkészült, mint az az összes többi szereplő.

[00:30:30]És az, hogy mondjuk a koreai gazdaság kicsit megnyekkenjen, hogy mondjuk a az egyre inkább militarizálódó Japán egy kicsit megnyekkenjen, az a az az ő érdekük is.

[00:30:41]vagy az, hogy Fülöp a a az a Fülöpszigetek, amelyik most olyan mértékben együttműködik az Egyesült Államokkal ö akár a Tajvani kérdésben, vagy vagy a első szigetlánc, második szigetlánc védvonalnak a kiépítésében, amit látunk az elmúlt években, hónapokban, hogy az is nehéz helyzetbe kerüljön, az amúgy Kínának az érdeke, mert még inkább rákényszeríti a többieket a vele való együttműködésre.

[00:31:08]És még egy dolog, hogy a Kínának az is érdeke, hogy az Egyesült Államok minél tovább beleragadjon ebbe a konfliktusba.

[00:31:15]Kína most nem kell, hogy mást tegyen, mint hátradől és nézi, hogy hogy vergődik a mocsárban Amerika.

[00:31:21]És ami tehát ez nagyobb geopolitikai hozadék számára, mint ami elmegy a az olajárakon meg mindenen, mert mert tényleg fölkészült Kína egy ilyen helyzetre.

[00:31:35]És miközben a világ azzal küzd, hogy honnan szerezzen olajat meg gázt, közben Oroszország áttereli a saját olajexportjának egy jelentős részét az északi tengerre.

[00:31:46]Oroszország az északi tengerre irányítja át az olajexportjának egy részét.

[00:31:51]Jelentette a Rajters.

[00:31:51]A sarkvidéki kikötő Vitino már májusban megkezdheti az olajexport átrakodását.

[00:31:55]Közölték az ipari források.

[00:31:58]Az arcttis kikötőn keresztüli szállítást ugyanis nem veszélyeztetik az ukrán dróntámadások.

[00:32:05]Az arcttiszi kikötő tavaly májusban kezdte meg az orosz finomítóktól származó sarkvidéki dízelolaj fogadását.

[00:32:11]Június óta pedig tartályhajókkal látja el az oroszországi föderáció északi régióit.

[00:32:16]2024-ben az orosz hatóságok korlátozták a külföldi és nukleáris hajók bejutását a kikötőbe.

[00:32:21]Vitino elhelyezkedése lehetővé teszi a rakományok szállítását mind nyugati irányba a Dánszoroson és a lamans csatorna megkerülésével, mind Ázsiába az északi tengeri útvonalon keresztül.

[00:32:32]Ez bővíti az orosz olajtermékexport logisztikai lehetőségeit.

[00:32:36]Az elmúlt hetekben ukrán drónok sorozatos támadásokat hajtottak végre ORSK és Permi határterületen található olajkikötők és létesítmények ellen.

[00:32:47]Továbbá a balti térségben, ami az orosz tengeri Kőolajexport 40%-át megbénította.

[00:32:53]Az, hogy Oroszország megkezdte a teljes körű olajexportszállítást az északi tengeren, az alternatív energiaellátási útvonalak bővítésére és az orosz olajxport fokozatos áthelyezésére utal a jeges tenger térségébe.

[00:33:08]Ugye az északi útvonalnak a fontosságáról már többször is beszéltünk.

[00:33:11]Az most mit jelent, hogy Oroszország ebbe az irányba vezeti át az Orox?

[00:33:16]Hát megpróbálja minél távolabb vinni a támadóeszközöktől.

[00:33:18]Tehát azok a feketetengeri vagy balti tengeri átrakodóhelyek, amelyek eddig fontos szerepet játszottak a kőolajnak a szállításában, ezeket folyamatosan támadások érik.

[00:33:28]Ugye figyelhettük nemrégiben a Baltikumban leeső ukrán drónokat, amiről először persze mindenki azt mondta, hogy orosz drónok voltak.

[00:33:35]Aztán kiderült, hogy ukrán drónok.

[00:33:36]Azóta az ukránok elmagyarázták, hogy ezek a az oroszok által szándékosan eltérített drónok azok, amelyek odatartanak.

[00:33:46]De a levédelmi miniszter le is kellett mondj.

[00:33:47]Igen, le kellett, hogy mondjon.

[00:33:49]De még egy fontos megállapítást Ukrajna felajánlotta, hogy az oroszok által szándékosan eltérített drónok a lelövését is segítenék a balti országoknak.

[00:33:58]Tehát ők elmennek és lelövik a saját drónjaikat is, ha kell.

[00:34:02]És evvel megvédik a balti államokat.

[00:34:04]Hogyha már abszurditásról szeretnénk beszélni, akkor legalább ezeket a a dolgokat is mondjuk el.

[00:34:08]De a lényeg, hogy ezek támadás alatt vannak.

[00:34:10]Ö azt láthattuk, hogy az oroszok azt állítják, hogy ebben közreműködnek a finnek és a baltiak, és hogy valójában itt nem egy nagy légtér át csoportosításról van szó, hanem direkt támadásokról, az adott területekről.

[00:34:24]Ez komoly problémákat okoz amúgy különben mondjuk az észt kormányzatban is, mert nem szeretnének Igen, igen, igen.

[00:34:31]Hogy problém azért megjelennek ott a belpolitikai problémák ezzel kapcsolatban, hogy lehet, hogy túlságosan messzire mennek egyes szereplők az ilyen akciókban való részvétel.

[00:34:40]Ö és másik, ami még indokolja, hogy ugyan miért ne szerelnék át?

[00:34:45]Mert hogyha a balti tengernek a lezárása, a dánszorosnak a lezárását törekednek itt a az úgynevezett új NATO-nak a tagjai, vagy minden áron törekednek arra, hogy valahol a Földközi tengeren, a fekete tengeren is megállítsák ezeket a hajókat, akkor egyértelmű, hogy az északi jegestenger irányából Ázsia felé történő amúgy rövidebb útszakaszon, útvonalszakaszon próbálja eljuttatni ezeket a termékeket.

[00:35:12]És még egy másik fontos dolog, hogy amilyen jól működik ugye a a Indiával való együttműködés, akkor ez a ezek a termékek terítve kerülhetnek utána az ázsiai gazdaságokba, amelyek korábban az öbölből szerezték be ez ezzel kapcsolatos mondjuk üzemanyagokat, vagy pedig vegyipari termékeket.

[00:35:30]Úgy tűnik, hogy ez a kínai indiai és orosz hármas azért elosztotta egymás között a feladatokat, hogy hogyan lehet ebből a legjobban kijönni.

[00:35:39]egy apró kiegészítés.

[00:35:41]Tehát ez egy potenciális és elméleti lehetőség, és részben már gyakorlati lehetőség is, de a az időjárási viszonyok miatt és hát ugye ott az év jelentős részében atommeghajtású jégtörők vezetik a hajókat, tehát ez nem nem tudja kiváltani.

[00:36:02]Nem az, hogy teljes mértékben, de csak részben.

[00:36:04]Tehát ez az idő előrehaladtával, a klímaváltozással, a körülmények még inkább megteremtésével egy nagyon jó potenciális útvonal, de azért azt szögezzük le, hogy ez jelen pillanatban nem lehet oda átcsatornázni az a az orosz tengeri olajexportot.

[00:36:26]annyian annyit még hozzáfűznék, hogy ne felejtsük el, hogy a az orosz katonai doktrinában a a balti tengerből kivezető átjáróknak a lezárása háborús bűncselekménynek vagy háborús eseménynek számít.

[00:36:37]Az igen.

[00:36:38]Tehát úgy tekintenek rá az oroszok, ha ez megkövetkezne és a dánok vagy a svédek és a többiek a végén ebbe az irányba lépnek, vagy a Lavanscsatorna lezárásra kerülne, az a számukra ugyanolyan állapotot jelez, mintogyha ezek az országok megtámadták volna Oroszországot, mint mint szuverén területet.

[00:36:56]Viszont és egyébként egy ilyen esetben már hiába drágább, nehezebb mondjuk az északi hajózási útvonal, akkor már mindenképpen használnánk.

[00:37:06]illetve mi van abban az esetben?

[00:37:07]Többször beszéltünk már arról, hogy az ukrán drónoknak mekkora a hatótávolsága.

[00:37:10]A gyártók szoktak büszkélkedni azzal, hogy 1500-2000 kmig is elmennek, vagy akár még tovább az ukrán ukrán drónok.

[00:37:17]Tehát hogyha azt látjuk, hogy áthelyzi áthelyezik mondjuk az oroszok az olajexportjukat a az északi térségbe, akkor azokat vajon elérik-e az ukrán drónok?

[00:37:25]Illetve egy érdekesség, tehát hogyha most az unió a 21.

[00:37:30]szankciós csomagban mondjuk kibővíti az orosz árnyékflottának a szankcionálását, akkor vajon ott az északi térességben is majd ellenőrizni fogják a az árnyékflottán tartozó hajókat, hogy pontosan kik mennek és milyen irányba?

[00:37:44]Hát először is a drónok a drónok részben elérhetik, de jóval kevésbé, mint mint jelen pillanatban ezeket a az útvonalakat.

[00:37:54]Ez az egyik.

[00:37:54]És rá kell nézni a térképre, mivel ez Oroszország partjai mentén megy, ez a hajózási útvonal alapvetően, azért itt itt úgy ellenőrizni nem tudják a nyugatiak, mint mint a Földközi tengeren vagy máshol, vagy a Balti.

[00:38:09]Arhoz ne felejtsük el, hogy lehet még türük, hát látjuk Líbiából is meg Marok is láthattuk, hogy bárhol megjelenhetnek az ukrán drónok valami más bázisról, akár egy hajón is megjelenhetnek.

[00:38:21]Tehát előfordulhat, hogy hogy mondjuk kereskedelmi hajókra telepítve hajtják végre ezeket az akciókat, de ott van Swalb is természetesen, vagy akár Finnországnak, vagy Norvégiának a azok az északkeleti területei, ahonnan esetleg ilyeneket végig lehet hajtani.

[00:38:36]Nagy valószínűséggel a norvégoknak meg a finneknek talán több eszük van annál, hogy egy ilyen jellegű együttműködésben valamilyen szinten részt vegyenek.

[00:38:44]Én leginkább annak látom esélyét, hogy azért a trollkodás ez meg fog történni most is.

[00:38:48]és hogy kicsit visszatérjünk a trollkodásra, azért ne felejtsük el, amik, mert sok rosszat elmondtunk a Trumplól, de a most a háromnapos tűzszünet kapcsán jól látható volt, hogy bár Zelenski bejelentette, hogy ő engedélyezte a győzelemnapi ünnepségnek a megtartását és külön egy ilyen rendelkezést is kiadott ezzel kapcsolatosan, de egyértelmű, hogy Trump és Putyin közötti megegyezés érvényesült, ami egyre inkább abba az irányba mutat, hogy azért Trumpnak mind az oroszokra, mind pedig az ukránok nagyon erőteljes befolyása van.

[00:39:20]Az, hogy mi történhet meg, azt még ők ellenőrizhetik.

[00:39:24]És akkor Aresztovicra még visszatérnék, aki nemrégiben kijelentette, hogy a három nap abból lehet akár egy hét is, meg lehet egy hónap is, meg amúgy lehet, hogy a végén a az egymás lövöldözése is leállhat.

[00:39:36]Tehát, hogy ennek a háborúnak azért meglehetnek a határai, és jól látható módon az Egyesült Államok és Trump lehet a határ, amelyik aki ezeket a határokat valamilyen szinten mégis meg tudja szabni nagy valószínűséggel.

[00:39:46]avval fenyegette meg az ukránokat, hogy a a felderítési adatokat nem kapják meg az elkövetkező időben, hogyha nem tartják be az ő utasításait.

[00:39:56]Beszéltünk már a potenciális német tárgyalókról a műsor elején.

[00:39:57]Most beszéljünk egy kicsit Németországról, illetve Németország energiapolitikájáról, mert azt továbbra is azt tudjuk, hogy az északi áramlatnak az ügyét azt nem vizsgálták ki érdemben, és nem vizsgálták ki rendesen.

[00:40:10]Ez egyébként hatással is volt Friedrich Mersnek a népszerűségére.

[00:40:12]Viszont most az a hír jött, hogy az Északi Áramlat egyik gázerőművét szétszerelik és odaadják az ukránoknak.

[00:40:18]Tehát miután azt már tudjuk, hogy az ukránok robbantották fel az északi áramlatot, ezek után megfogja a CDU-s vezetés az egyik ehhez tartozó gázerűművet és odaadja az ukránoknak.

[00:40:29]Egyébként ez egy komoly belpolitikai botrányt is kovart, mondhatjuk így Németországban.

[00:40:34]Mit takar ez az?

[00:40:34]Mi van a háttérben?

[00:40:37]Ö egyébként a németek azért csak kivizsgálták, hiszen onnan tudjuk, hogy ukránok voltak, meg elfogatási parancs is volt, meg ott olaszok ki is adták a lengyelekkel ellentétben.

[00:40:49]A politika nem vta le a következtetés.

[00:40:51]Németországnak viszont nem vonta le a következtetéseket, és ez szimbolikusan is nagyon-nagyon rosszul néz ki a jogállamba.

[00:41:00]Igen.

[00:41:00]Szóval ott van az északi áramlat, ami egyértelmű.

[00:41:03]Hát német részben német befektetés, érdekeltség, minden.

[00:41:06]Ezt látjuk, hogy megtámadta, te kiderítetted, hogy megtámadta Ukrajna vagy ukránok, és azt is kiderítették, hogy milyen politikai kapcsolatok voltak mögötte.

[00:41:18]És ezek után fogod, és hát az már már nem is beszélek arról, hogy hogy hány milliárdot adtak Ukrajnának, de de ebben a helyzetben szimbolikus döntés az, hogy leszerelsz egy gázerőművet és átadod Ukrajnának.

[00:41:36]Tehát még, hogyha neked nem is nincs is rá szükséged, akkor is tehát ez olyan olyan szimbolikus döntés, amit a három tartományi választás előtt hát én Merc esetében nem húztam volna meg, mert mert nagyon 50% körül jár 106haltban a az AFD.

[00:41:54]Tehát ennek ilyen ilyen hatása is van.

[00:41:57]É egyébként is tehát azt mutatja, hogy Ukrajna mindenek fölött és még a ném német érdekek fölött is.

[00:42:04]És ez sem belpolitikában, sem külpolitikában, Németország megbecsülésében vagy önbecsülésében is ez nem jó, nem jó jel.

[00:42:16]Mennyire veszélyes Freddymersnek ez a fajta játéka, hogy akkor bármennyire is azt kommunikálja, hogy a németeket akarja segíteni.

[00:42:26]És ugye most azt is látjuk egyébként, ha német új katonai stratégiából felelősséget akarnak vállalni Európáért.

[00:42:31]Viszont emellett viszont eladósítja a saját országát a 90 milliárdos uniós hitellel és még amikor egy energiaválság közepén vagyunk, akkor szétszerelteti az északi áramlat egyik gázerűművét és odaadja Ukrajnának.

[00:42:45]Mennyire veszélyes ez a játék?

[00:42:45]Mennyire veszélyes az a játék, amit Macron csinált a saját belpolitikájában?

[00:42:50]Mennyire veszélyes az a játék, amit Starmer csinál a brit belpikában?

[00:42:52]Nem látszik az, hogy bárki a Briteknél láthatjuk, hogy milyen eredménye lett most de ugyan látjuk itt is a a a választási eredményeknél, a németeknél is láthatjuk, illetve a közvéleménykatási adatokból láthatjuk, hogy ezeknek mik az eredményei, de úgy látszik, hogy ez a típusú politikai elit egész Európában, tehát a vezető nagy államok, Németország, Nagy-Britannia is, Franciaországnak a vezető elitjében nincsen semmi önkontroll, tehát egyáltalán nem figyelnek ezekre a az eseményekre.

[00:43:20]Ez azt jelenti, hogy valami más vezet, vezényli a folyamatokat, és úgy tűnik, hogy annyira nem számít az, hogy az adott országon belül amúgy a lakosságnak mi a véleménye.

[00:43:28]Valószínűleg nekik is van erre megoldásuk, hogy a végén mégse a lakosságnak az ered, tehát a lakosságnak a demokratikus igényei a végén ne érvényesüljenek.

[00:43:39]És ezt én is szeretném látni, hogy vajag mi a módszertanna ennek a a dolognak, de nagyon magabiztosnak tűnnek.

[00:43:45]Tehát ez a ez a furcsa, hogy nem bizonytalan nem bizonytalan nem láttam Macron túlságosan elbizonytalanodni az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy a legnagyobb mélységekben volt a a támogatottsága.

[00:43:57]Most Starmer esetében se lehet látni, hogy bármilyen botrány, óriási botrányok vannak a körülötte lévő emberek kapcsán, hogy ez megérinteni őket.

[00:44:06]És úgy tűnik, hogy Mercet sem érintik meg ezek a típusú ügyek.

[00:44:11]Úgy tűnik, hogy van egy erős európai politika elit, ami összefogott, kitalálta, hogy merrefelé akar tovább menni, és a kőkövön nem maradhat, mindent keresztül fognak vinni ennek a célnak az érdekét.

[00:44:22]Hát ugye Emmanuel Makro már cipluson elmondta, hogy ő 202 után már nem igazán akar politizálni, de aztán majd meglátjuk.

[00:44:27]Viszont most tartunk egy rövid szünetet, majd Líbiával folytatjuk, mégpedig abban a kontextusban, hogy már orosz és ukrán katonákkal folyik a küzdelem az olajért.

[00:44:35]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:44:56]Folytatódik a láncreakció Vukis Ferenccel és Tier Gáborral.

[00:44:58]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy mi a helyzet Líbiával.

[00:45:04]Afrika legnagyobb kiolajtermelő országába is áthelyeződött az orosz-ukrán konfliktus.

[00:45:08]ahol az Egyesült Államok is komoly befolyást igyekszik szerezni.

[00:45:12]Libia krónikusan sebezhető olaj és gázinfrastruktúrája már a szürke zónás műveletek célkeresztjében van.

[00:45:19]Számol be a sajtó.

[00:45:19]Mohamár Kaddafi líbiai elnök 2011-es meggyilkolása és az ezt követő polgárháború kitörése óta Líbia ketté szakadt.

[00:45:27]Most azonban már nem pusztán belső rivalizálás osztja meg az országot, hanem az orosz-ukrán konfliktus be nem jelentett szinterévé vált.

[00:45:36]A líbiai elnök halála után Abdilhamid Dejbe, a Tripoli kormány feje és Kalifa Haft keleti hadúr között dúltak a harcok.

[00:45:43]Elsősorban az olajkitermelés és olajkikötők ellenőrzéséért.

[00:45:49]2020-ban ugyan tűznet kötöttek.

[00:45:49]Azonban Haftar az orosz Wágner csoport katonáinak segítségét kérte az olajkutak és infrastruktúra védelmére.

[00:45:55]A Tripolis székhelyű egységkormány pedig 2025-ben behívta az ukrán katonákat, és több mint 200 ukrán katonatiszt és szakember tevékenykedik Nyugat- Lébiában.

[00:46:08]Az ukrán tisztek korszerű drónrendszerek használatára képezik ki a lébiai erőket.

[00:46:13]Légi és tengeri műveletekhez indító infrastruktúrát hoznak létre, és hiteles helyszíni jelentések szerint líbiai földről csapásokat mérnek orosz eszközökre.

[00:46:22]Ez Líbia földközi tengeri partvidékének tudatos átalakítása, egy arab területen vívott európai háború előretolt hadműveleti bázisává.

[00:46:33]Az Európai Unió régóta tervezi, hogy az észak-afrikai ország az EU egyik fontos energiaforrásává váljon.

[00:46:37]A Middle East jelentése szerint eközben az USA egy olyan megállapodáson dolgozik, amely az ország két legbefolyásosabb családja köré egyesíteni az olajban gazdag Líbiát, miközben az USA és Izrael Irán elleni háborúja folytja a globális energiaáramlást.

[00:46:55]A hatalom megosztásáról szóló megállapodás célja Líbia egyesítése a Tripoli kormányt vezető nyugatlíbiai Dejbe család és a keletlíbiai hadur a Hafter család köré.

[00:47:04]Miközben mindkét család vezetőit egy új generációval váltják fel.

[00:47:11]Hát a mainstream sajtóban kevés szó ezt csikről valójában, hogy mi is történik Líbiában, de mostra azt láthatjuk, hogy az ukrán drónszakértők a Tripoli kormánerőket erősítik, és vannak Wner csoporthoz tartozó orosz zsoldosok, akik meg az olajinfrastruktúrát ellenőrzik.

[00:47:27]Mit jelent ez a helyzet?

[00:47:29]Ez egy folytatása az előző helyzetnek, mert ugye ez nem nem itt kezdődött, hogy hogy ez egy terep, úgy mint Ukrajna is egy proxi szembenállásnak.

[00:47:40]Tehát azért a Ukrajna, Líbia kettészakadását megelőzte az, hogy Mohamed Kaddafi például a dollárgyengítő intézkedésekről beszélt, meg ott van az energia, az olaj, gáz, sok minden.

[00:47:55]És akkor hát ebből lett, ami lett 2011-ben, és utána a keleti és a nyugati országrész politikai erőt, a nyugatit a az ENS által elismertet, azt amögött ott volt Törökország, ott volt Olaszország, tehát inkább a nyugati országok.

[00:48:13]Még a másik oldalon Haftárék mögött ott volt Oroszország, Egyiptom, az emirátusok.

[00:48:23]Tehát ilyen értelemben már volt egy ilyen, tehát proxiként használták egy geopolitikai szembenállásban az ottani erőket.

[00:48:31]És most pedig erre még rátelepedett az oroszukrán szembenállás.

[00:48:38]Tehát megjelentek az ukránok, onnan támadják a földközi tengeri orosz árnyékflott hajóit.

[00:48:45]És van egy kiszorítósd is, tehát most ú úgy azért megint kezd még inkább visszajönni Amerika, ahogy a fölvezetőben is hallottuk, mert mert most úgy gondolják, de ez mondjuk ez így nem valósulhat meg, hogy az iráni háborúban kiesett olajat most onnan pótolják.

[00:49:07]Ez sokkal hosszabb idők kell ahhoz, de de ott azért mégiscsak van sok minden.

[00:49:12]És és folyik az az is, az a játék is, hogy nem csak az, hogy megjelenik Ukrajna és azt úgymond ilyen ugródeszkának, vagy nem is ilyen bázisnak használja az orosz hajók elleni támadás támadásokra, hanem hanem itt folytatódik vagy megújulva folytatódik egy ez az előbb említett geopolitikai játszma is a kis proxikkal, és ezek A pruxik is játsszák a saját játékaikat.

[00:49:45]Például haftárék most már a a törökökkel is tárgyalgatnak.

[00:49:51]Az egyiptomiak tárgyalgatnak a a Tripoli csoporttal is.

[00:49:55]Hát aztán meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:49:58]Amerika most mind ebből kihozná a legjobbat, hogy nem kellenek már választások, hanem jöjjön a két család, ossza föl a dolgokat, de úgy ossza föl, hogy azért mi vigyük a lényeget.

[00:50:07]Ami biztos, hogy az Európai Unió úgy tekintett Líbiára, mint potenciális kőolajforrásra, ha már arról beszélgettünk itt, hogy Iránból nem érkezik nem is Iránból, hanem ugye a hormuzi szoroson keresztül ugye nem érkezhet kőolaj most a Európa irányába.

[00:50:24]Tehát viszont ebben a helyzetben, amikor kvázi orosz meg ukrán katonák állnak szemben egymással Lébiában, hogyan tud ebbe az irányba, tehát Lébiába diverzifikálni az Európai Unió?

[00:50:32]Nem, ő szeretné a saját befolyását kiterjeszteni pont ezen ukrán erőknek a felhasználásával.

[00:50:40]Ne felejtsük el, Ukrajnában ugye Zelenszk most már aláírta azt a törvényt, amelyik a magán katonai szolgálatok vagy vállalatoknak a létrehozásáról szól.

[00:50:49]Ez azt is jelenti, hogy külföldiek hogy tudnak harcolni minél egyszerűbben Ukrajnán belül, illetve az ukrán katonai képességeket, hogy lehet a világ különböző területén piacizi eszközé tenni?

[00:50:59]Természetesen, természetesen nem a 60 éves vagy 59 éves ukrán katonákról van szó, hanem pont a legharcettebb katonai rétegről.

[00:51:09]És itt amikor beszélünk, hogy 200 katona itt, 200 katona a Közelkeleten, hogy különböző országokban hova ajánlottak föl még mindenféle segítségeket.

[00:51:18]Igen, Szudánban meg a különböző területeken akkor azon gondolkodunk, hogy úgy látszik, akkor Ukrajnának mégis csak van elég katonája, és akkor ez a nagy toborzás vajon mire kell, de ne felejtsük el a valóságot.

[00:51:30]szeretnének most ünnepet ülni azzal, hogy megvan az ország első közös költségvetése, ami tényleg egy nagy előrelépés, hogy a két családot megpróbálják összeházasítani, és ugye Saddam Haftar lenne itt ennek az országnak a a vezetője, mármint Haftar tábornoknak a fia lenne ugye a a a híres vőlegény, akit meg lehet venni ebben a az ügyben, és egyesíteni a két országrészt, de ebben nagyon nagy különbségek vannak.

[00:51:59]Az egyik az, hogy a nyugatiak által elismert kormányzat valójában a saját fővárosán kívül túl sok mindent nem birtokol, és a nyugati országrés sem.

[00:52:10]Mondjuk a misrátai fegyveresek szinte biztos, hogy nem fognak belemenni mondjuk a haftárral való kiegyezésbe.

[00:52:14]Ez a a amit biztos pontként tudok mondani, mert ők sose egyezkedtek meg senkivel.

[00:52:22]Az is látszik, hogy senki nem tudja pontosan, hogy mekkora a kitermelés Líbiában, hogy abból valójában mennyi pénz érkezett meg, mert akkora susmus van a háttérben, amiben európai szereplők, olaszok, amerikaiak, spanyolok, franciák vannak benne.

[00:52:34]Tehát jelen pillanatban nem tudjuk megmondani, hogy ki mennyi pénzt lopott ki.

[00:52:37]Ezt mondjuk ki őszintén, Líbiából az elmúlt időszakban.

[00:52:41]És emellett pedig ne felejtsük el, hogy az ott lévő infrastruktúra, amely akár a gázkitermelésre, akár az olajkitermelésre épült, több évtizedes, 20-30 éves eszközök vannak ott ahhoz, hogy ott ez a terület alkalmas legyen, hogy pótolni tudjon kiesett energiaszállításokat Európa számára.

[00:53:02]Óriási befektetés kellene.

[00:53:02]A befektetésekhez mi kell?

[00:53:04]Ahhoz valamifajta biztonság kell, valamifajta olyan környezet, ami befektetésre alkalmas.

[00:53:11]ezeket a feltételeket jelen pillanatban most nem tudták megteremteni.

[00:53:14]Viszont az Egyesült Államoknak a megjelenése, illetve hogy a két kormányzatot megpróbálja egymásra tolni és kiegyeztetni egymással, az egyértelműen nem arról szól, hogy az európaiak fognak itt majd nagy üzleteket csinálni, hanem hogy ők ebből az irányból is be fogják keríteni Európát.

[00:53:30]Tehát Európa egyszer csak azon fogja találni magát.

[00:53:32]Oroszország irányából lezárva, a közelkelet irányából lezárva, észak-Afrika területeiről lezárva, és majd az Egyesült Államok eldönti, mint ahogy eddig is a nagy cégei eldöntötték, és óriási pénzt kerestek rajta, mert hogyha valaki olvassa a Walls Journát, vagy a Financial Times, akkor tudjuk, hogy az amerikai nagy energetikai cégek kerestek eddig legtöbbet, például az öbölválsággal és egyúttal egy másik feladatot is végrehajt.

[00:53:59]nem csak Európát tartja nyomás alatt, hanem Oroszországot is.

[00:54:04]Tehát ez egyik pontja a világnak abból a 15-18-ból, ahol az amerikaiak megpróbálják, nem csak megpróbálják, hanem hátrébb szorítják Oroszországot, gyengítik a befolyását.

[00:54:16]Tehát akkor, mikor arról beszélnek a nyugati fősodor médiában, hogy Donald Trump befeküdt Vladyimir Putyinnak, ezt látni kell, hogy messze nem így van, hanem hanem közb megy a játék.

[00:54:29]Amerikának Oroszország nem a barátja, hanem üzleti partnere lehet, de sok mindent el lehet érni közben az Oroszországra erősödő nyomáson keresztül is, hogy Amerikának megfelelőbb üzletek szülessenek majd.

[00:54:49]És ennek a legújabb területe például Örményország most például.

[00:54:52]Hát azért mondom 15-18.

[00:54:52]Itt sorolhatnánk a a legnagyobb sakjátsz.

[00:54:55]Ma meglátjuk mi lesz a következő lépés.

[00:54:57]Ennyi fért a mai adásunkban Vukics Feresznek és Tier Gábornak köszönöm szépen az elemzést.

[00:55:02]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelős szerkesztő Nádoli Teodóra nevében, és holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:55:12]Tartsanak velünk holnap is.

[00:55:14]Viszontlátásra!