Láncreakció - Június végére elkészülhet a 21. szankciós csomag - HírTV

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:14]Stígábor a moskvatér.com főszerkesztője és Kukis Ferenc katonai szakértő.

[00:00:18]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:00:22]Köszönjük.

[00:00:22]És kezdjük mindjárt azzal, hogy továbbra sincs megállapodás az Egyesült Államok és Irán között.

[00:00:29]Elutasította Donald Trump Irán válaszát az amerikai békejánlatra.

[00:00:31]Az Egyesült Államok néhány nappól korábban tett javaslatot, hogy indítsák újra a tárgyalásokat és először szüntessék be a harcokat, majd csak utána térjenek rá a vitatottabb kérdésekre, például az iráni atomprogram ügyére.

[00:00:45]Teherán vasárnap közdétett válasza azonban más irányba mutatott.

[00:00:49]Irán a háború valamennyi frontján, különösen Libanonban követelte a harcok beszüntetését.

[00:00:54]Emellett kártérítést kért a háborús pusztításokért.

[00:00:58]Továbbá hangsúlyozta szuverenitását a Hormóziszoros ellenőrzése ügyében.

[00:01:03]Követelte az amerikai tengeri blokád feloldását, a szankciók eltörlését, valamint az iráni olajembargó megszüntetését is.

[00:01:10]Donald Trump a közösségi oldalán teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a feltételeket.

[00:01:16]A CNN-nek nyilatkozó kutató szerint Iránban a radikális kemény vonalasok szabotálják az Egyesült Államokkal kötött megállapodást.

[00:01:25]Hamidreza Azizi, a német nemzetközi és biztonsági ügyek intézetének vendégkutatója azt mondta, egy kicsi, de befolyásos keményvonalas frakció fokozta az erőfeszítéseket a Washingtonnal kötendő megállapodás szabotálására.

[00:01:36]A kitartás frontja néven ismert csoport tagjait a megfigyelők szuperforradalmárokként jellemzik, akik az 1979-es forradalomértékeit kívánják megőrizni, és örök harcnak tekintik az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást.

[00:01:53]Hisznek egy síta államban, amelynek az idők végezetéig fenn maradnia, és meglehetősen fanatikusak.

[00:01:59]Hangsúlyozta a szakértő.

[00:01:59]Az olajárak hétfőn hordónként 4,5 dollárral ugrottak meg a padelyzet hírére.

[00:02:08]Hát az látható, hogy Iránon belül egyre nagyobb a megosztottság, de mi lesz így az energiaárakkal, és mi lesz így a békekötéssel, hiszen látható, hogy továbbra sem ültek tárgyalóasztalhoz az amerikai meg az iráni képviselők még közvetve sem.

[00:02:18]Hát ami az energiaárakat illeti, az nagyjából így ez a 110-10 dolláros sávban úgy megrekedt, ide beárazták, annak örüljünk, hogy nem ugrott ki 150 felé.

[00:02:34]Tehát így nagyjából a piac, hogyha már így istenítjük annyit a piacot, akkor akkor valami reményt azért mégiscsak lát, hogy hogy lesz egyszer megoldás.

[00:02:45]Az, hogy mikor azt nem tudjuk, mert én most a szokásommal ellentétben a mostani amerikai javaslatot nem tartom rossznak.

[00:02:55]És és én úgy emlékszem, mintogyha nem olyan régen a pont az irániak mondtak volna hasonlót, most meg nem fogadják el.

[00:03:04]Tehát amikor azt mondom, vagy azt mondtuk, hogy mind a két oldalnak kompromisszumokat kell tennie, akkor akkor itt ez vonatkozik Iránra is, meg az Egyesült Államokra is.

[00:03:17]Tehát én azt nem tartanám rossz megoldásnak, hogy igen, rendezzék most a iráni kikötők blokkolásának föloldását és a hormózis szoros kinyitását.

[00:03:29]Ez egy hát valahol közös érdek lehet.

[00:03:32]Azt én értem Irán szempontjából, hogy hogy egy ütőkártyát kivesz a kezéből.

[00:03:39]Ez a ez a megoldás, de utána azért azért szépen el lehet tárgyalgatni a többi dologról, mert ez úgyis hosszú ideig tart.

[00:03:47]viszont lehet, hogy önzőek vagyunk, tehát a világnak, tehát a a két konkrét szereplőn kívül azért ez lenne az érdeke.

[00:03:58]Az, hogy a dúsított urán és hogy az urán készletek részei lesznek-e majd a béketárgyalásoknak, az továbbra is kérdés, mert az Egyesült Államoknak a narratívája ebből a szempontból most már talán puhult olyan szempontból, hogy lehet, hogy már nem fognak olyan feltételeket támasztani, hogy ez most azonnal megállapodjanak arról, hogy mi legyen a dúsított uránkészletekkel.

[00:04:19]Viszont Benjamin Nató azt mondta, hogy a háborúnak addig semmiképpen nem lehet vége, amíg ezt nem intézik el, és a dúsított uránkészletet nem távolítják el Iránból.

[00:04:27]Mi lesz ezzel?

[00:04:29]Hát, hogy ez mennyire veszik komolyan?

[00:04:30]Az amerikaiak azt láthatjuk Venezuelában, ahol néhány 10 kg uránnak az elszállítása is a követelmények közé tartozott, és és a venezuolai kormány ugye hozzájárult, hogy erőműből szárítsák el ezeket a készleteket.

[00:04:42]Ekkor ez vajon, hogyha a Venezuelában néhány 10 kg órán számított, akkor vajon mi számíthat Iránba?

[00:04:50]Ott valószínűleg egy kicsit több minden számít, és mennyire tartották veszélyesnek mondjuk Venezuelát vagy Iránt?

[00:04:56]azért a nagy különbségek vannak a a két szereplő között.

[00:05:00]Én úgy gondolom, hogy ha az amerikaiak tartani akarják magukat az eredeti elképzeléseikhez, akkor ez a minimum, amit biztos, amiből nem fognak engedni.

[00:05:09]Tehát itt sok mindenből engedhetnek, ebből nem.

[00:05:12]Viszont nagyon nagy kérdés, amikor itt mondtad, hogy hogy akkor most Amerika melyik irányba megy tovább, de melyik Amerika?

[00:05:18]Ez megint egy nagy kérdés, mint ahogy nem tudjuk, hogy melyik irány tart melyik irányba.

[00:05:22]Valójában itt a felvezetőben is beszélhettünk arról, hogy hogy akár kettő-három részre megosztott hatalom melyik irányba tart, de Amerika esetében is egy nagyon nagy kérdés.

[00:05:32]Egyértelmű, hogy a demokraták abba érdekeltek, hogy ez a ez a feszültség tovább tartsa.

[00:05:36]Ö az elmúlt időszakokban már csak azért is, hogy ez minél közelebb legyen a félidős választásokhoz, minél magasabbak legyenek a az üzemanyagárak, ennek következtében minél biztosabban tudjanak nyerni mondjuk a a választásokon Trump ellenében, ami még akár azt is eldöntheti, hogy a két év múlva lévő választásokon mondjuk a mostani alelnöknek vannak-e esélyei a az elnökválasztás kapcsán.

[00:06:00]És azért figyeljük, hogy mondjuk Apple Bumnak a a férje Kigen az pont ugyanúgy, aki eddig mindent támogatott, minden amerikai katonai beavatkozást támogatott, tehát ő a legnagyobb támogatója volt.

[00:06:14]Ő maga is hirtelen nagyon szkeptikus, hogy ez mennyire igazságos, mennyire becsületes és mennyire jó háború.

[00:06:20]és olyan megdöbbentő értékelések is megjelennek, amelyek arról szólnak, hogy valójában a ez a háború azért kell Trumpnak, mert ezen a háborún keresztül tudja megvalósítani azokat a céljait, amely egyfajta autoriter irányba történő átrendezését jelenti az az amerikai politikai életnek.

[00:06:39]Érdekes módon a az egy ez azok az elemzők, akik erről beszélnek, példaképpen arról beszélnek, hogy ezért van szüksége Európának is az ukrán háborúra, hogy az ukrán háború is az ott lévő feszültség fenntartásával, Oroszországgal való folyamatos feszültség fenntartásával szintén ugyanezt a központi, ezt a centralizációs folyamatot keresztül tudja vinni.

[00:07:01]Úgyhogy nagyon érdekes, melyik Európa, melyik Amerika is, melyik Irán az, amelyik egymással egyezkedik.

[00:07:07]Ezt kéne majd kiderítenünk az elkövetkező időszakban.

[00:07:09]Ezzel lesz egy mondat egyébként az, hogy hogy Donald Trump lehet így magyarázni, úgy magyarázni, hogy ez van mögötte, de egy, amit látunk, hogy Donald Trump amerikája, most fogalmazzunk így, hát belesült ebbe a háborúba, és éppen ezért gondolom, hogy hogy a kilépési pont, tehát hogy valahol győzelmet lehet hirdetni, lehetne a hormozisz szoros kinyitása, mert az összes többi az az nem oldható meg talán még a félidős választásokig sem.

[00:07:41]Viszont most az iráni forradalmi gárda, hogyha már arról beszélgetünk, hogy valójában kiirányítja Iránt.

[00:07:44]Most a forradalmi gárda azzal fenyegetőzik, hogy amerikai bázisokat és az úgynevezett ellenséges hajókat is tűz alá fogja venni a közelkeleten, hogyha az iráni tankereket támadás éri.

[00:07:54]Na már most az iráni média azt jelentette, hogy a a fegyveres erők egyesített parancsnokságának a vezetője találkozott most a Bahamenel, az új Aatollakal, akiről eddig még nem láttuk, hogy megjelent volna élőben, amióta kijelölték, megválasztották legfőbb vezetőnek.

[00:08:13]A állítása szerint, mármint az amerikaiak és az izraelek állítása szerint életben van, de súlyos sérülésekkel kezelik.

[00:08:20]Most az, hogy valójában ki irányítja Iránt, erről már beszélgettünk.

[00:08:25]Jelenleg úgy tűnik, hogy a keményvonalasok és a forradalmi gárda irányít.

[00:08:28]Amennyiben támadás éri, bármilyen módon az iráni tankerhajókat, eszkalálódhat ez a konfliktus?

[00:08:33]Tehát a kérdésfölvetésből is következik, hogy igen, igen, mert mert a a radikálisoknak, a szélsőséges iszlamistáknak, a nem iszlamistáknak, radikálisoknak erősebb, jóval erősebb a befolyása, mint volt.

[00:08:52]egyébként itt már mi beszélgettünk arról, hogy hogy Ali Hamenejnek a a kivégzése ez nem ez szerintem taktikai strat sőt stratégiai beteg is volt.

[00:09:05]Így van.

[00:09:05]Stratégiai hiba volt, mert ő ellensúlya volt valamilyen értelemben a a forradalmi gárdának.

[00:09:10]Még a fia, akit ő nem szeretett volna utódnak, ezt is tudjuk, ő ő lényegében a bábja a forradalmi gárdának.

[00:09:18]Tehát itt ez a kemény vonal került hatalomra, vagy még inkább, és és szabad kezet kapott, és és ez nem jó az Egyesült Államoknak, nem jó Izraelnek, tehát összességében akkor mi van?

[00:09:32]Ez hiba.

[00:09:35]Tehát a a kérdésre kérdéshez visszatérve viszont éppen ezért nem jó nekünk sem a világnak, mert mert ők készek nagyon kemény válaszokra, és mint ahogy a tárgyalásokból is látjuk, hogy hát nem túl kompromisszum készek, hogy azt mondjam és amennyiben az amerikaiak túl sokáig blokkolják a kikötőket, ott valami történhet.

[00:10:03]És akkor ne felejtsünk el még valamit, hogy annak idején ugye nagyon sokat beszéltünk arról, hogy a venezuelai akcióval, a az iráni akcióval Trump kész helyzet elé akarja állítani Kínát, és utána utána ugye a kínai találkozónak az időpontja elhalasztásra került, most ez megrendezésre fog majd kerülni, de azokat az előnyöket, amelyeket korábban az Egyesült Államok szeretett volna maga mellett érvént felsorakoztatni, ezek most nem nagyon valósultak meg.

[00:10:31]Igen, igen.

[00:10:31]És pont szerdán találkozik egyébként CG Ping Donald Trumpal.

[00:10:35]Az, hogy most mennyire tudja a nyomás aláhelyezni Kínát, az majd kiderül a a találkozón is, hogy miről tárgyaltnak.

[00:10:41]Viszont Irán szempontjából Kína lehet-e egyfajta mediátor a két fél között?

[00:10:45]Tehát érdeke az most Kínának, hogy jelen pillanatban le legyen zárva ez a konfliktus, hogyha már az energiaárakról beszélget?

[00:10:53]elméletileg minden ázsiai szereplőnek érdeke, hogy ez a konfliktus minél hamarabb lezáródjon, mert jelentős részében érinti őket ez a rész.

[00:10:59]A másik az viszont, hogy Kína viszont erre sokkal jobban felkészült, mint az az összes többi szereplő.

[00:11:05]És az, hogy mondjuk a koreai gazdaság kicsit megnyekkenjen, hogy mondjuk a az egyre inkább militarizálódó Japán egy kicsit megnyekkenjen, az a az az ő érdekük is.

[00:11:16]vagy az, hogy Fülöp, a az a Fülöpszigetek, amelyik most olyan mértékben együttműködik az Egyesült Államokkal, ö akár a Tajvani kérdésben, vagy vagy a első szigetlánc, második szigetlánc védvonalnak a kiépítésében, amit látunk az elmúlt években, hónapokban, hogy az is nehéz helyzetbe kerüljön, az amúgy Kínának az érdeke, mert még inkább rákényszeríti a többieket a vele való együttműködésre.

[00:11:43]És még egy dolog, hogy a Kínának az is érdeke, hogy az Egyesült Államok minél tovább beleragadjon ebbe a konfliktusba.

[00:11:51]Kína most nem kell, hogy mást tegyen, mint hátradől és nézi, hogy hogy vergődik a mocsárban Amerika.

[00:11:56]És ami tehát ez nagyobb geopolitikai hozadék számára, mint ami elmegy a az olajárakon meg mindenen, mert mert tényleg fölkészült Kína egy ilyen helyzetre.

[00:12:10]És miközben a világ azzal küzd, hogy honnan szerezzen olajat meg gázt, közben Oroszország áttereli a saját olajxportjának egy jelentős részét az északi tengerről.

[00:12:22]Oroszország az északi tengerre irányítja át az olajexportjának egy részét, jelentette a Rajters.

[00:12:26]A sarkvidéki kikötő Vitino már májusban megkezdheti az olajexport átrakodását.

[00:12:31]Közölték az ipari források.

[00:12:33]Az arcttiszi kikötőn keresztüli szállítást ugyanis nem veszélyeztetik az ukrán dróntámadások.

[00:12:40]Az arcttiszi kikötő tavaly májusban kezdte meg az orosz finomítóktól származó sarkvidéki dízelolaj fogadását.

[00:12:47]Június óta pedig tartályhajókkal látja el az oroszországi föderáció északi régióit.

[00:12:51]2024-ben az orosz hatóságok korlátozták a külföldi és nukleáris hajók bejutását a kikötőbe.

[00:12:57]Vitino elhelyezkedése lehetővé teszi a rakományok szállítását mind nyugati irányba a dánszoroson és a lamans csatorna megkerülésével, mind Ázsiába az északi tengeri útvonalon keresztül.

[00:13:07]Ez bővíti az orosz olajtermékexport logisztikai lehetőségeit.

[00:13:12]Az elmúlt hetekben ukrán drónok sorozatos támadásokat hajtottak végre ORSK és Permi határterületen található olajkikötők és létesítmények ellen.

[00:13:23]Továbbá a bolti térségben, ami az orosz tengeri Kolajexport 40%-át megbénította.

[00:13:29]Az, hogy Oroszország megkezdte a teljes körű olajexportszállítást az északi tengeren, az alternatív energiaellátási útvonalak bővítésére és az orosz olajexport fokozatos áthelyezésére utal a jeges tenger térségébe.

[00:13:44]Ugye az északi útvonalnak a fontosságáról már többször is beszéltünk.

[00:13:47]Az most mit jelent, hogy Oroszország ebbe az irányba vezeti át az OR Export?

[00:13:51]Hát megpróbálja minél távolabb vinni a támadóeszközöktől.

[00:13:53]Tehát azok a feketetengeri vagy balti tengeri átrakodóhelyek, amelyek eddig fontos szerepet játszottak a kőolajnak a szállításában, ezeket folyamatosan támadások érik.

[00:14:03]Ugye figyelhettük nemrégiben a Baltikumban leeső ukrán drónokat, amiről először persze mindenki azt mondta, hogy orosz drónok voltak.

[00:14:11]Aztán kiderült, hogy ukrán drónok.

[00:14:12]Azóta az ukránok elmagyarázták, hogy ezek a az oroszok által szándékosan eltérített drónok azok, amelyek odatartanak.

[00:14:21]De a legvédelmi miniszter le is kellett mondjön.

[00:14:23]Igen, le kellett, hogy mondjon, de még egy fontos megállapítást Ukrajna föajánlotta, hogy az oroszok által szándékosan eltérített drónok a lelövését is segítenék a balti országoknak.

[00:14:33]Tehát ők elmennek és lelövik a saját drónjaikat is, ha kell.

[00:14:38]És evvel megvédik a balti államokat.

[00:14:40]Hogyha már abszurditásról szeretnénk beszélni, akkor legalább ezeket a a dolgokat is mondjuk el, de a lényeg, hogy ezek támadás alatt vannak.

[00:14:45]Ö azt láthattuk, hogy az oroszok azt állítják, hogy ebben közreműködnek a finnek és a baltiak, és hogy valójában itt nem egy nagy légtér át csoportosításról van szó, hanem direkt támadásokról, az adott területekről.

[00:14:59]Ez komoly problémákat okoz amúgy különben mondjuk az észt kormányzatban is, mert nem szeretnének Igen, igen, igen, hogy problém azért megjelennek ott a belpolitikai problémák ezzel kapcsolatban, hogy lehet, hogy túlságosan messzire mennek egyes szereplők az ilyen akciókban való részvétellel.

[00:15:16]Ö és másik, ami még indokolja, hogy ugyan miért ne szerelnék át, mert hogyha a balti tengernek a lezárása, a dánszorosnak a lezárását törekednek itt a az úgynevezett új NATO-nak a tagjai, vagy minden áron törekednek arra, hogy valahol a Földközi tengeren, a fekete tengeren is megállítsák ezeket a hajókat, akkor egyértelmű, hogy az északi jegestenger irányából Ázsia felé történő amúgy rövidebb útszakaszon, útvonalszakaszon próbálja eljuttatni ezeket a termékeket.

[00:15:47]És még egy másik fontos dolog, hogy a amilyen jól működik ugye a a Indiával való együttműködés, akkor ez a ezek a termékek terítve kerülhetnek utána az ázsiai gazdaságokba, amelyek korábban az öbölből szerezték be ez az ezzel kapcsolatos mondjuk üzemanyagokat, vagy pedig vegyipari termékeket.

[00:16:05]Úgy tűnik, hogy ez a kínai, indiai orosz hármas azért elosztotta egymás között a feladatokat, hogy hogyan lehet ebből a legjobban kijönni.

[00:16:16]egy apró kiegészítés, tehát ez egy potenciális és elméleti lehetőség, és részben már gyakorlati lehetőség is, de a az időjárási viszonyok miatt és hát ugye ott az év jelentős részében atommeghajtású jégtörők vezetik a hajókat, tehát ez nem nem tudja kiváltani.

[00:16:37]Nem az, hogy teljes mértékben, de csak részben.

[00:16:40]Tehát ez az idő előrehaladtával, a klímaváltozással, a körülmények még inkább megteremtésével egy nagyon jó potenciális útvonal, de azért azt szögezzük le, hogy ez jelen pillanatban nem lehet oda átcsatornázni az a az orosz tengeri olajexportot.

[00:17:01]annyivan annyit még hozzáfűznék, hogy ne felejtsük el, hogy a az orosz katonai doktrinában a a balti tengerből kivezető átjáróknak a lezárása háborús bűncselekménynek vagy háborús eseménynek számít.

[00:17:13]Az igen.

[00:17:14]Tehát úgy tekintenek rá az oroszok, ha ez megkövetkezne, és a dánok vagy a svédek és a többiek a végén ebbe az irányba lépnének, vagy a Lavancsatorna lezárásra kerülne, az a számukra ugyanolyan állapotot jelez, mintogyha ezek az országok megtámadták volna Oroszországot, mint mint szuverén területet.

[00:17:32]Viszont és egyébként egy ilyen esetben már hiába drágább, nehezebb mondjuk az északi hajózási útvonal, akkor már mindenképpen használnánk.

[00:17:41]illetve mi van abban az esetben?

[00:17:43]Többször beszéltünk már arról, hogy az ukrán drónoknak mekkora a hatótávolsága.

[00:17:46]A gyártók szoktak büszkélkedni azzal, hogy 1500-2000 kmig is elmennek, vagy akár még tovább az ukrán ukrán drónok.

[00:17:52]Tehát hogyha azt látjuk, hogy áthelyzi áthelyezik mondjuk az oroszok az olajexportjukat a az északi térségbe, akkor azokat vajon elérik-e az ukr ukrán drónok?

[00:18:00]Illetve egy érdekesség, tehát hogyha most az unió a 21.

[00:18:05]szankciós csomagban mondjuk kibővíti az orosz árnyékflottának a szankcionálását, akkor vajon ott az északi térességben is majd ellenőrizni fogják a az árnyékflottán tartozó hajókat, hogy pontosan kik mennek és milyen irányba?

[00:18:19]Hát először is a drónok a drónok részben elérhetik, de jóval kevésbé, mint mint jelen pillanatban ezeket a az útvonalakat.

[00:18:29]Ez az egyik.

[00:18:29]És rá kell nézni a térképre, mivel ez Oroszország partjai mentén megy ez a hajózási útvonal alapvetően, azért itt itt úgy ellenőrizni nem tudják a nyugatiak, mint mint a földközi tengeren vagy máshol, vagy a Baltin.

[00:18:45]Arrhoz ne felejtsük el, hogy lehet még türük, hát látjuk Líbiából is meg Marok is láthattuk, hogy bárhol megjelenhetnek az ukrán drónok valami más bázisról, akár egy hajón is megjelenhetnek.

[00:18:56]Tehát előfordulhat, hogy hogy mondjuk kereskedelmi hajókra telepítve hajtják végre ezeket az akciókat, de ott van Swalbart is természetesen, vagy akár Finnországnak, vagy Norvégiának a azok az északkeleti területei, ahonnan esetleg ilyeneket végig lehet hajtani.

[00:19:11]Nagy valószínűséggel a norvégoknak meg a finneknek talán több eszük van annál, hogy egy ilyen jellegű együttműködésben valamilyen szinten részt vegyenek.

[00:19:20]Én leginkább annak látom esélyét, hogy azért a trollkodás ez meg fog történni most is.

[00:19:24]És hogy kicsit visszatérjünk a trollkodásra, azért ne felejtsük el, amik már sok rosszat elmondtunk a Trumpról, de a most a három napos tűsszünet kapcsán jól látható volt, hogy bár Zelenszki bejelentette, hogy ő engedélyezte a győzelemnapi ünnepségnek a megtartását, és külön egy ilyen rendelkezést is kiadott ezzel kapcsolatosan, de egyértelmű, hogy Trump és Putin közötti megegyezés érvényesült, ami egyre inkább abba az irányba mutat, hogy azért Trumpnak mind az oroszokra, mind pedig az ukránok nagyon erőteljes befolyása van.

[00:19:56]Az, hogy mi történhet meg, azt még ők ellenőrizhetik.

[00:19:58]És akkor Aresztovicra még visszatérnék, aki nemrégiben kijelentette, hogy a három nap abból lehet akár egy hét is, meg lehet egy hónap is, meg amúgy lehet, hogy a végén a az egymás lövöldözése is leállhat.

[00:20:12]Tehát, hogy ennek a háborúnak azért meglehetnek a határai, és jól látható az Egyesült Államok és Trump lehet a határ, amelyik aki ezeket a határokat valamilyen szinten mégis meg tudja szabni nagy valószínűséggel.

[00:20:21]avval fenyegette meg az ukránokat, hogy a a felderítési adatokat nem kapják meg az elkövetkező időben, hogyha nem tartják be az ő utasításait.

[00:20:31]Beszéltünk már a potenciális német tárgyalókról a műsor elején, most beszéljünk egy kicsit Németországról, illetve Németország energiapolitikájáról, mert azt továbbra is azt tudjuk, hogy az északi áramlatnak az ügyét azt nem vizsgálták ki érdemben, és nem vizsgálták ki rendesen.

[00:20:46]Ez egyébként hatással is volt Friedrich Mersnek a népszerűségére.

[00:20:47]Viszont most az a hír jött, hogy az északi áramlat egyik gázerőművét szétszerelik és odaadják az ukránoknak.

[00:20:54]Tehát miután azt már tudjuk, hogy az ukránok robbantották fel az északi áramlatot, ezek után megfogja a CDU-s vezetés az egyik ehhez tartozó gázerűművet és odaadja az ukránoknak.

[00:21:05]Egyébként ez egy komoly belpolitikai botrányt is kavart, mondhatjuk így Németországban.

[00:21:10]Mit akar ezzel?

[00:21:10]Mi van a háttérben?

[00:21:12]Ö egyébként a németek azért csak kivizsgálták, hiszen onnan tudjuk, hogy ukránok voltak, meg elfogatási parancs is volt, meg ott olaszok ki is adták a lengyelekkel ellentétben.

[00:21:25]A politika nem vta le a következtetéseket.

[00:21:26]Németországnak viszont nem vta le a következtetéseket.

[00:21:28]És ez szimbolikusan is nagyon-nagyon rosszul néz ki a jogállamba.

[00:21:36]Igen.

[00:21:36]Szóval ott van az északi áramlat, ami egyértelmű.

[00:21:39]Hát német részben német befektetés, érdekeltség, minden.

[00:21:42]Ezt látjuk, hogy megtámadta, te kideríted, hogy megtámadta Ukrajna vagy ukránok, és azt is kiderítették, hogy milyen politikai kapcsolatok voltak mögötte.

[00:21:54]És ezek után fogod, és hát az már már nem is beszélek arról, hogy hogy hány milliárdot adtak Ukrajnának, de de ebben a helyzetben szimbolikus döntés az, hogy leszerelsz egy gázerőművet és átadod Ukrajnának.

[00:22:12]Tehát még, hogyha neked nem is nincs is rá szükséged, akkor is tehát ez olyan olyan szimbolikus döntés, amit a három tartományi választás előtt hát én Merc esetében nem húztam volna meg, mert mert nagyon 50% körül jár 106 Anhaltban a az AFD.

[00:22:30]Tehát ennek ilyen ilyen hatása is van.

[00:22:33]É egyébként is tehát azt mutatja, hogy Ukrajna mindenek fölött és még a ném német érdekek fölött is.

[00:22:39]És ez sem belpolitikában, sem külpolitikában, Németország megbecsülésében vagy önbecsülésében is ez nem jó, nem jó jel.

[00:22:52]Mennyire veszélyes Fridmersnek ez a fajta játéka, hogy akkor bármennyire is azt kommunikálja, hogy a németeket akarja segíteni.

[00:23:01]És ugye most azt is látjuk egyébként, a német új katonai stratégiáb, hogy felelősséget akarnak vállalni Európáért.

[00:23:07]Viszont emellett viszont eladósítja a saját országát a 90 milliárdos uniós hitellel és még amikor egy energiaválság közepén vagyunk, akkor szétszerelteti az Északi Áramlat egyik gázerűművét, és odaadja Ukrajnának.

[00:23:21]Mennyire veszélyes ez a játék?

[00:23:21]Mennyire veszélyes az a játék, amit Macron csinált a saját belpoltikájában?

[00:23:26]Mennyire veszélyes az a játék, amit Starmer csinál a brit belt politikában?

[00:23:30]Nem látszik az, hogy bárki a briteknél láthatjuk, hogy milyen eredménye lett most?

[00:23:33]Ugye m látjuk itt is a a a választási eredményeknél a a németeknél is láthatjuk, illetve a közvéény kutatási adatokból láthatjuk, hogy ezeknek mik az eredményei, de úgy látszik, hogy ez a típusú politikai elit egész Európában, tehát a vezető nagy államok, Németország, Nagy-Britannia és Franciaországnak a vezető elitjében nincsen semmi önkontroll, tehát egyáltalán nem figyelnek ezekre a az eseményekre.

[00:23:56]Ez azt jelenti, hogy valami más vezet, vezényli a folyamatokat, és úgy tűnik, hogy annyira nem számít az, hogy az adott országon belül amúgy a lakosságnak mi a véleménye.

[00:24:04]Valószínűleg nekik is van erre megoldásuk, hogy a végén mégse a lakosságnak az ered, tehát a lekosságnak a demokratikus igényei a végén ne érvényesüljenek.

[00:24:14]És ezt én is szeretném látni, hogy vajon mi a módszertanna ennek a a dolognak, de nagyon magabiztosnak tűnnek.

[00:24:21]Tehát ez a ez a furcsa, hogy nem bizonytalan nem bizonytalanul nem láttam Macron túlságosan elbizonytalanodni az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy a a legnagyobb mélységekben volt a a támogatottsága.

[00:24:32]Most Starmer esetében se lehet látni, hogy bármilyen botrány, óriási botrányok vannak a körülötte lévő emberek kapcsán, hogy ez megérintené őket, és úgy tűnik, hogy hogy Mercet sem érintik meg ezek a típusú ügyek.

[00:24:46]Úgy tűnik, hogy van egy erős európai politika elit, ami összefogott, kitalálta, hogy merrefelé akar tovább menni, és a kőkövön nem maradhat, mindent keresztül fognak vinni ennek a célnak az érdekében.

[00:24:57]Hát ugye Emmanuel Macron már cikluson elmondta, hogy ő 202 után már nem igazán akar politizálni, de aztán majd meglátjuk.

[00:25:02]Viszont most tartunk egy rövid szünetet, majd Líbiával folytatjuk, mégpedig abban a kontextusban, hogy már orosz és ukrán katonákkal folyik a küzdelem az olajért.

[00:25:11]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:25:32]Folytatódik a láncreakció Vuk Ferenccel és Tier Gáborral.

[00:25:34]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy mi a helyzet Líbiával.

[00:25:40]Afrika legnagyobb kiolajtermelő országába is áthelyeződött az orosz-ukrán konfliktus.

[00:25:43]ahol az Egyesült Államok is komoly befolyást igyekszik szerezni.

[00:25:47]Líbia krónikusan sebezhető olaj és gázinfrastruktúrája már a szürke zónás műveletek célkeresztjében van.

[00:25:55]Számol be a sajtó.

[00:25:55]Mohamár Kaddafi líbiai elnök 2011-es meggyilkolása és az ezt követő polgárháború kitörése óta Líbia ketté szakadt.

[00:26:03]Most azonban már nem pusztán belső rivalizálás osztja meg az országot, hanem az orosz-ukrán konfliktus be nem jelentett szinterévé vált.

[00:26:11]A líbiai elnök halála után Abdilhamid Dejbe, a Tripoli kormány feje és Kalifa Haftar keleti hadr között dúltak a harcok.

[00:26:18]Elsősorban az olajkitermelés és olajkikötők ellenőrzéséért.

[00:26:24]2020-ban ugyan tűznet kötöttek.

[00:26:24]Azonban Haftar az orosz Vágner csoport katonáinak segítségét kérte az olajkutak és infrastruktúra védelmére.

[00:26:31]A Tripolis székhelyű egységkormány pedig 2025-ben behívta az ukrán katonákat, és több mint 200 ukrán katonatiszt és szakember tevékenykedik Nyugat Lébiában.

[00:26:44]Az ukrán tisztek korszerű drónrendszerek használatára képezik ki a líbiai erőket.

[00:26:49]Légi és tengeri műveletekhez indító infrastruktúrát hoznak létre, és hiteles helyszíni jelentések szerint líbiai földről csapásokat mérnek orosz eszközökre.

[00:26:57]Ez Líbia földközi tengeri partvidékének tudatos átalakítása, egy arab területen vívott európai háború előretolt hadműveleti bázisává.

[00:27:08]Az Európai Unió régóta tervezi, hogy az észak-afrikai ország az EU egyik fontos energiaforrásává váljon.

[00:27:13]A Middle East á jelentése szerint közben az USA egy olyan megállapodáson dolgozik, amely az ország két legbefolyásosabb családja köré egyesíteni az olajban gazdag Líbiát, miközben az USA és Izrael Irán elleni háborúja folytja a globális energiaáramlást.

[00:27:30]A hatalom megosztásáról szóló megállapodás célja Líbia egyesítése a Tripoli kormányt vezető nyugatlíbiai Dejve család és a kelet-líbiai hadr a Haftar család köré.

[00:27:39]Miközben mindkét család vezetőit egy új generációval váltják fel.

[00:27:46]Hát a mainstream sajtóban kevés szó ezt csikerről valójában, hogy mi is történik Líbiában, de mostan azt láthatjuk, hogy az ukrán drón szakértők a Tripoli kormánerőket erősítik, és vannak Wágner csoporthoz tartozó orosz zsoldosok, akik meg az olinfrastruktúrát ellenőrzik.

[00:28:00]Mit jelent ez a helyzet?

[00:28:04]Ez egy folytatása az előző helyzetnek, mert ugye ez nem nem itt kezdődött, hogy hogy ez egy terep, úgy mint Ukrajna is egy proxi szembenállásnak.

[00:28:16]Tehát azért a Ukrajna, Líbia kettészakadását megelőzte az, hogy Mohemer Kaddafi például a dollárgyengítő intézkedésekről beszélt, meg ott van az energia, az olaj, gáz, sok minden.

[00:28:30]És akkor hát ebből lett, ami lett 2011-ben, és utána a keleti és a nyugati országrész politikai erőt, a nyugatit a az ENS által elismertet, azt a amögött ott volt Törökország, ott volt Olaszország, tehát inkább a nyugati országok.

[00:28:50]Még a másik oldalon Haftárék mögött ott volt Oroszország, Egyiptom, az emirátusok.

[00:28:58]Tehát ilyen értelemben már volt egy ilyen, tehát proxiként használták egy geopolitikai szembenállásban az ottani erőket.

[00:29:06]És most pedig erre még rátelepedett az orosz-ukrán szembenállás.

[00:29:14]Tehát megjelentek az ukránok, onnan támadják a földközi tengeri orosz árnyékflott hajóit.

[00:29:20]És van egy kiszorítós is.

[00:29:23]Tehát most ú ugy azért megint kezd még inkább visszajönni Amerika, ahogy a fölvezetőben is hallottuk, mert mert most úgy gondolják, de ez mondjuk ez így nem valósulhat meg, hogy az iráni háborúban kiesett olajat most onnan pótolják.

[00:29:42]Ez sokkal hosszabb idők kell ahhoz, de de ott azért mégiscsak van sok minden.

[00:29:47]És és folyik az az is, az a játék is, hogy nem csak az, hogy megjelenik Ukrajna és azt úgymond ilyen ugródeszkának, vagy nem is ilyen bázisnak használja az orosz hajók elleni támadás támadásokra, hanem hanem itt folytatódik vagy megújulva folytatódik egy ez az előbb említett geopolitikai játszma is a kis proxikkal, és ezek A prik is játsszák a saját játékaikat.

[00:30:20]Például Haftárék most már a a törökökkel is tárgyalgatnak.

[00:30:27]Az egyiptomiak tárgyalgatnak a a Tripoli csoporttal is.

[00:30:31]Hát aztán meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:30:34]Amerika most mind ebből kihozná a legjobbat, hogy nem kellenek már választások, hanem jöjjön a két család, ossza föl a dolgokat, de úgy ossza föl, hogy azért mi vigyük a lényeget.

[00:30:43]Ami biztos, hogy az Európai Unió úgy tekintett Líbiára, mint potenciális kőolajforrásra, ha már arról beszélgettünk itt, hogy Iránból nem érkezik nem is Iránból, hanem ugye a hormuzi szoroson keresztül ugye nem érkezhet kőolaj most a Európa irányába.

[00:30:59]Tehát viszont ebben a helyzetben, amikor kvázi orosz meg ukrán katonák állnak szemben egymással Líbiában, hogyan tud ebbe az irányba, tehát Líbiába diverzifikálni az Európai Unió?

[00:31:07]Nem, ő szeretné a saját befolyását kiterjeszteni pont ezen ukrán erőknek a felhasználásával.

[00:31:15]Ne felejtsük el, Ukrajnában ugye Zelensk most már aláírta azt a törvényt, amelyik a magán katonai szolgálatok vagy vállalatoknak a létrehozásáról szól.

[00:31:24]Ez azt is jelenti, hogy külföldiek hogy tudnak harcolni minél egyszerűbben Ukrajnán belül, illetve az ukrán katonai képességeket, hogy lehet a világ különböző területén piacizi eszközé tenni?

[00:31:35]Természetesen, természetesen nem a 60 éves vagy 59 éves ukrán katonákról van szó, hanem pont a legharcerezettebb katonai rétegről.

[00:31:45]És itt amikor beszélünk, hogy 200 katona itt, 200 katona a Közelkeleten, hogy különböző országokban hova ajánlottak föl még mindenféle segítségeket.

[00:31:53]Igen.

[00:31:53]Szudánban meg a különböző területeken, akkor azon gondolkodunk, hogy úgy látszik, akkor Ukrajnának mégis csak van elég katonája, és akkor ez a nagy toborzás vajon mire kell, de ne felejtsük el a valóságot.

[00:32:05]szeretnének most ünnepet ülni azzal, hogy megvan az ország első közös költségvetése, ami tényleg egy nagy előrelépés.

[00:32:13]Ugye a két családot megpróbálják összeházasítani, és ugye Saddam Haftar lenne itt ennek az országnak a a vezetője, mármint Haftar tábornoknak a fia lenne ugye a a a híres vőlegény, akit meg lehet venni ebben a az ügyben és egyesíteni a két országrészt, de ebben nagyon nagy különbségek vannak.

[00:32:34]Az egyik az, hogy a nyugatiak által elismert kormányzat valójában a saját fővárosán kívül túl sok mindent nem birtokol, és a nyugati országrés sem.

[00:32:46]Mondjuk a miszrátai fegyveresek szinte biztos, hogy nem fognak belemenni mondjuk a haftárral való kiegyezésbe.

[00:32:49]Ez a a amit biztos pontként tudok mondani, mert ők sose egyezkedtek meg senkivel.

[00:32:57]Az is látszik, hogy senki nem tudja pontosan, hogy mekkora a kitermelés Líbiában, hogy abból valójában mennyi pénz érkezett meg, mert akkora susmus van a háttérben, amiben európai szereplők, olaszok, amerikaiak, spanyolok, franciák vannak benne.

[00:33:09]Tehát jelen pillanatban nem tudjuk megmondani, hogy ki mennyi pénzt lopott ki.

[00:33:13]Ezt mondjuk ki őszintén, Líbiából az elmúlt időszakban.

[00:33:17]És emellett pedig ne felejtsük el, hogy az ott lévő infrastruktúra, amely akár a gázkitermelésre, akár az olajkitermelésre épült, több évtizedes, 20-30 éves eszközök vannak ott ahhoz, hogy ott ez a terület alkalmas legyen, hogy pótolni tudjon kiesett energiaszállításokat Európa számára.

[00:33:38]Óriási befektetés kellene.

[00:33:38]A befektetésekhez mi kell?

[00:33:39]Ahhoz valamifajta biztonság kell, valamifajta olyan környezet, ami befektetésre alkalmas.

[00:33:46]ezeket a feltételeket jelen pillanatban most nem tudták megteremteni.

[00:33:49]Viszont az Egyesült Államoknak a megjelenése, illetve hogy a két kormányzatot megpróbálja egymásra tolni és kiegyeztetni egymással, az egyértelműen nem arról szól, hogy az európaiak fognak itt majd nagy üzleteket csinálni, hanem hogy ők ebből az irányból is be fogják keríteni Európát.

[00:34:06]Tehát Európa egyszer csak azon fogja találni magát, Oroszország irányából lezárva, a közelkelet irányából lezárva, Észak-Afrika területeiről lezárva, és majd az Egyesült Államok eldönti, mint ahogy eddig is a nagy cégei eldöntötték, és óriási pénzt kerestek rajta, mert hogyha valaki olvassa a Wall Street Journát, vagy a Financial Times, akkor tudjuk, hogy az amerikai nagy energetikai cégek kerestek eddig legtöbbet, például az öbölválsággal és egyúttal egy másik feladatot is végrehajt.

[00:34:34]Nem csak Európát tartja nyomás alatt, hanem Oroszországot is.

[00:34:39]Tehát ez egyik pontja a világnak abból a 15-18-ból, ahol az amerikaiak megpróbálják, nem csak megpróbálják, hanem hátrébb szólítják Oroszországot, gyengítik a befolyását.

[00:34:52]Tehát akkor, mikor arról beszélnek a nyugati fősodor médiában, hogy Donald Trump befeküdt Vladyimir Putyinnak, ezt látni kell, hogy messze nem így van, hanem hanem közb megy a játék.

[00:35:04]Amerikának Oroszország nem a barátja, hanem üzleti partnere lehet, de sok mindent el lehet érni közben az Oroszországra erősödő nyomáson keresztül is, hogy Amerikának megfelelőbb üzletek szülessenek majd.

[00:35:25]És ennek a legújabb területe például Örményország most például.

[00:35:27]Hát azért mondom 15-18 itt sorolhatnánk a a legnagyobb sakjált.

[00:35:31]Majd meglátjuk mi lesz a következő lépés.

[00:35:32]Ennyi fért a mai adásunkban Vuk Ferencnek és Tier Gábornak köszönöm szépen az elemzést.

[00:35:38]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelős szerkesztő Nádoli Teodóra nevében.

[00:35:41]És holnap ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:35:48]Tartsanak velünk holnap is.

[00:35:50]Viszontlátásra!