Láncreakció - Az USA szerint Európa a terrorizmus inkubátoraként működik - HírTV

[00:00:01]Bátor Németország néven hoz létre közös fegyvergyártást Berlin és Kiev.

[00:00:04]Aztán az USA szerint Európa már egy terrorista inkubátorként működik, és végül már négy miniszterre is lemondásra szólította fel a brit kormányfőt.

[00:00:14]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:16]Erre keressük a választ.

[00:00:18]Köszöntöm önöket.

[00:00:18]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:20]Ez a láncreakció.

[00:00:35]És itt van már velem a stúdióban Kis Rajmond, az MCC diplomáciai műhely vezetője.

[00:00:38]Szervusz!

[00:00:38]Köszönöm, hogy elfogadtad a megá.

[00:00:40]Köszönöm, hogy itt lehetek áron.

[00:00:42]Mindenkel előtt nézzük meg, hogy miről is állapodott meg a német és az ukrán védelmi miniszter.

[00:00:48]Bátor Németország néven indít új fegyverkezési programot Berlin és Kiev közösen.

[00:00:52]Boris Pistorius német védelmi miniszter az ukrán fővárosba utazott, ahol megállapodott Voladimir Zelenszkijel.

[00:00:58]A megállapodás értelmében a központban a közös fegyverkezési projektek bővítése és a legmodernebb pilóta nélküli rendszerek fejlesztése áll, különös tekintettel a nagy hatótávolságú drónokra és a mesterséges intelligenciával vezérelt fegyverekre.

[00:01:13]A program így nem csak Ukrajna katonai képességeit erősíti, hanem a németeknek is segíthet, hogy csökkentsék lemaradásukat a mélységi csapásmérés területén.

[00:01:24]Boris Pistorius azt is elmondta, hogy a német és ukrán vállalatok közös vállalkozások létrehozását tervezik különböző hatótávolságú, egészen az 1500 km-ig terjedő drónok fejlesztésére és gyártására.

[00:01:37]Az Európai Unió már a jövő héten elküldheti Ukrajnának a 90 milliárd eurós hitelcsomag első részletét.

[00:01:44]jelentette be tegnap Marta Kos bővítési biztos.

[00:01:46]Ursula von der Leen áprilisban kijelentette, hogy az első 6 milliárd eurós hitelt a jelenlegi negyed évben folyósítják majd Ukrajnának.

[00:01:56]Volodimir Zelenszki ukrán elnök pedig azt mondta, hogy Ukrajna az első részletet a hazai védelmi termelés fejlesztésére fogja fordítani.

[00:02:02]A prioritási területek a drónok és a katonai technológia gyártása lesznek.

[00:02:09]Hangsúlyozta az ukrán elnök.

[00:02:12]Hát egyre bátrabb nyilatkozatok hangzanak el és egyre bátrabb névadások, ahogy láthatjuk.

[00:02:16]Viszont, hogy miről is szól ez az egész kezdeményezés?

[00:02:18]Egy kicsit nézzünk ennek a mélyre.

[00:02:20]Tehát most ez az egész arról szól, hogy az Európai Unió felvesz egy hitelt, amit most látszólag odaad az ukránoknak, de közben ezzel fül alatt így fegyverzik fel a németeket.

[00:02:30]Pontosan erről van szó.

[00:02:30]90 milliárd eurós hitelfételről beszélünk, aminek 45 milliárd részét, tehát az 50%-át ebben az évben biztos, hogy megk biztos, hogy ebben az évben 2026-ban meg fogja kapni Ukrajna ennek az első részletét, az úgynevezett 6 milliárd eurót, pedig lehet, hogy heteken belül.

[00:02:50]Ez biztos, hogy nem a társadalom háború okozta károk enyhítésére fogják fordítani, ahogy Teótól hallottuk is, ez biztos, hogy a katonai kiadások fedezésére fog történni.

[00:03:04]Illetve arról már beszéltünk korábban, hogy az ukrán elit, az ukrán politikai elit és az ukrán nép között mekkora szakadék van abból a szempontból, hogy milyen gyorsan is érjen véget ez a háború.

[00:03:13]És most ezt nagyon jól megvilágítja.

[00:03:14]Voladimir Zelenski elnök volt sajtótitkárának a nyilatkozata, aki egy friss interjúban most azt mondta, hogy az ukrán elnök a háború elnyújtásában érdekelt, azért ez nem egy gyenge nyilatkozat.

[00:03:24]És azt is mondta, hogy Voladimir Zelenski a fegyveres konfliktust saját maga és körei gazdagodására használja fel.

[00:03:31]Hogyan értékeltő ez a nyilatkozat?

[00:03:33]Felnyitja ez az ukrán emberek szemét?

[00:03:35]Vajon mi lehet a legfontosabb egy államfőnek vagy egy kormányfőnek?

[00:03:39]De Zelenski esetében ő államfő, ő az elnöke Ukrajnának.

[00:03:44]A legfontosabb az lenne, hogy több civil áldozat vagy több katona ne halljon meg a fronton, és kezdődjön meg az ország új építése.

[00:03:51]Tehát az első számú prioritás az az, hogy tűzszünet és a békét célzó tárgyalások lezárása.

[00:03:58]A második, de ezzel már párhuzamosan egy olyan gazdasági növekedési pályára állítani, akár külföldi befektetők támogatásával Ukrajnát, hogy az elmúlt évek borzalmait és az előtte évtizedes korrupciót valóban egy európai értékek mentén fel lehessen építeni.

[00:04:16]Egyikről sem beszélünk.

[00:04:19]A közép és hosszútávú politikai túlélésének egyetlen egy záloga van, egyetlen egy pillére van sajnos az a háború.

[00:04:26]Hiába kezdeményez tűzszünetet, erre reagált Vladimir Putyin is a héten már a május 9-i tűzszünet előtt, hogy hajlandó vagyok találkozni Zelenszkel idézem az orosz elnököt, sőt már Moszkván kívül is akkor, hogyha tényleg a békemegállapodásról fogunk beszélni, nem akármilyen más ügyekről.

[00:04:45]Tehát Zelenskek ez lenne az érdeke, az ukrán népnek pedig egyértelműen ez lenne az érdeke.

[00:04:53]Nem lehet úgy élni, 2022 óta eddig sikerült, hogy minden év első negyed évében 30-40 milliárd eurót az amerikai vagy azóta az Európai Unió tagállamainak az adó fizetői azért költenek el, hogy Ukrajna életképes legyen.

[00:05:10]De hogy mi lehet még kínosabb Voladimér Zelenskének?

[00:05:11]Most ezzel folytatjuk és kapcsolunk Dunda György kollégámhoz, Kárpátai tudósítónkhoz.

[00:05:15]Szervusz, Gyuri.

[00:05:18]Most ugye tegnap robbant a hír az az ukrán korrupciós botránnyal kapcsolatban, hogy most már hivatalosan is meggyanúsították Vodimir Zelenszki korábbi hivatalvezetőjét, Andri Jermekot.

[00:05:27]Ugye ez egy hosszú folyamat volt, és már beszéltünk erről többször is, hogy mennyi ideig húzták magát a gyanúsítást is.

[00:05:34]És ugye a vád szerint jármáknak közel egy fél milliárd rivnyás korrupciós ügyhöz, mármint, hogy fél milliárd rivnyát moshatott tisztára ő a társaival együtt a gyanú szerint.

[00:05:44]Mit jelent ez a botrány Voladimir Zelenskének a szempontjából?

[00:05:48]Ugye a korábbi első emberéről beszélhetünk.

[00:05:52]Mindezt annak fényében, hogy a közvéleménykutatások szerint, hogyha most választásokat írnának ki Ukrajnában, akkor azt Voladimir Zenzki nem nyerné meg.

[00:06:02]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:06:02]Hát igen, a Mindics ügynek, a Mindic féle korrupciós botránynak a legújabb eleme az most nagyon negatívan hat Volodimir Zelenskire.

[00:06:11]Ez kétségtelen, hiszen Andri Jermak a legközelebbi bizalmasa gyakorlatilag ő volt az első számú politikai menedzser Ukrajnában, Zelensk hivatalában.

[00:06:22]És az egyértelmű üzenet, márpedig a az üzenet az Volodimir Zelenskek szól.

[00:06:27]Sokan ukrajnai hírmagyarázók, ukrajnai jellemzők egyfajta utolsó figyelmeztetésként értékelik azt, hogy az ukrán korrupcióellenes hivatal munkatársai tegnap hivatalosan is meggyanúsították Andri Jermakot.

[00:06:44]És itt most nem is annyira az a az érdekes, hogy milyen ügybe, hogy egy ugye egy luxusingatlant építettek volna ennek keretében.

[00:06:51]Ez a hatalmas összeg dollárban egyébként ez a fél milliárd réje, ez mintegy 10 millió dollárnak megfelelő összeg.

[00:06:58]Ott négy luxusingatlan épült volna.

[00:07:00]a rossz nyelvek szerint, a feltételezések szerint az egyik éppen az államfői lett volna, hiszen annyi mindenről hallani, fegyverbeszerzésekről az energetika területén, ugye a regnáló és a korábbi energetikai miniszter is belebukott már ebbe a korrupciós botrányba, hogy ez az ingatlan Panama a tisztára mosott pénz talán még a leenyhébbnek tűnik, de itt a nyomásgyakorlás, a politikai nyomásgyakorlás a a lényeges, és azt találgatják, hogy mi lehet ennek a célja.

[00:07:31]Nagyon sokak szerint az Egyesült Államokból érkezik a nyomás ezeken a korrupcióellenes ügynökségeken keresztül.

[00:07:38]És mint említettem egyfajta utolsó figyelmeztetésként, hogy egyezzen bele Voladimir Zelensk államfő, a legfőbb borosz és hát amerikai követelésbe gyakorlatilag, hogy vonja ki önként a csapatait a Dombásból, hiszen többször is kijelentette Zelenski, hogy erre ő nem hajlandóan ebbe nem fog belemenni.

[00:07:58]És az előbb a stúdióban már idézett Julia Mendel interjúból, ami Taker Carlsonnak adott, azt is kijelentette Voladimir Zelenski egykori sajtósa, hogy a béke útjában gyakorlatilag a jelenlegi ukrán államfő a legnagyobb akadály.

[00:08:13]De vannak olyan vélekedések is, melyek szerint az Európai Uniótól is érkezhet ez a nyomás, aminek pont az a célja, hogy véletlenül se egyezem be az amerikai és orosz követelésekbe, és Ukrajna tovább vívja ezt a háborút, mert ha ez a háború hirtelen gyorsan befejeződne, akkor az Európai Unió vezetői is egy politikailag egy légüres térbe kerülnének, és a számukra nem lenne jó, hiszen most minden narratíva fegyverkezésről szól.

[00:08:44]az orosz veszélyől szól, és az az érdekük és sok politikus katonái vezető ezt nyíl erről nyíltan beszél, hogy Ukrajnának 28-ig vagy 30-ig minimum háborúznia kell, hogy addig Európa fölkészüljön esetleg a folytatásra.

[00:08:59]nagyon sok mindent hallani, de a lényeg itt Zelenskek a szerepe és a jövője és az a felmérés, amire értél, az a Kievi nemzetközi Szociológiai Intézetnek a felmérése április végén készült, és nagyon érdekesek az eredmények, mert arra utal, hogy az ukránok többsége a háború befejezése után nem szívesen látná az elnöki posztban a jelenlegi államfőt.

[00:09:20]A megkérdezettek 28%-a támogatja azt, hogy Voladimir Zelenski a háború után is az ország élén maradjon.

[00:09:30]Ezzel szemben nagyon sokan mondják azt, 30% mondja azt, hogy egyáltalán semmi keresnivalója nincs a politikában, 15% pedig legszívesebben a bíróságon szeretné látni Voladimir Zelenskit.

[00:09:43]És külön érdekes a főváros kijébnek a helyzete.

[00:09:47]Ott a legmagasabb azok aránya, akik nem kérnek Zelenszki politikai jövőjéből a folytatásából.

[00:09:53]És a legtöbb azok aránya ott 25%, aki tehát minden negyedik fővárosi lakos a bíróságon szeretné látni Zelenski karrierjének a folytatását a háború befejezése után.

[00:10:06]Tehát sokan úgy vélekedik, hogy ez a Mindis botrány, az a felmérés és akár Júlia Mendel interjúja, amit pont Andri Jermak meggyalúsításának a napjára időzítettek, mind-mind arra utal, hogy Volodimir Zelenski körül elfogyhat a levegő.

[00:10:21]És ha ennek a politikai nyomásgyakorlásnak, ami rá nehezedik, a béke érdekében, nem enged, akkor később konkrétan az ő neve is felvetődhet azokon a hangfelvételeken, amit a Mindic botrány tartalmaz itt Ukrajnában.

[00:10:39]Dunda Györgynek nagyon szépen köszönöm a beszámolót és nagyon érdekes dologra világított Rá Gyúri, amit miért már pedzegettünk, hogy az Európai Uniónak mennyire létérdekel most már a fegyverkezés, hogy gazdasági szempontból is a fegyverrészvények, a védelmi részvények, a különböző lőszergyártási üzemeknek a felpörgetése, újranyitása az Európai Gazdaság szempontjából az mennyire létfontosságúvá vált most már 2026-ban.

[00:11:03]olyannyira, hogy a lengyelek ugye most már hivatalosan is megkapják azt a 44 milliárd eurós uniós szévkölcsönt.

[00:11:11]Ráadásul úgy, hogy a Tusz kormányzat megkerülte Karol Navrckinek a vétóját ez ügyben.

[00:11:16]Mit láthatunk Európa szempontjából?

[00:11:18]Meddig folytatódhat ez a fegyverkezés?

[00:11:21]Ez a legnagyobb probléma, hiszen akár a hajlandó koalícióját nézzük, két nagy Európai Uniós országról beszélünk.

[00:11:27]Franciaország, Németország, Németország a legnagyobb gazdaság, Franciaország a második.

[00:11:32]és a Brexit óta ugye az Egyesült Királyság nem az Európai Unió tagja, de 2025 február óta tulajdonképpen ők voltak a béke kerékkötői, és ebben igazi partnerség alakult ki az Európai Unió Bizottsága, és sajnos az európai tanács több állam és kormányfője között, hogy tartsuk életben Ukrajnát, azért, hogy tartsuk életbe ezt a háborús pszichózist, a háborús kommunikációt és magát a háborút Oroszország ellen.

[00:12:00]Nagyon sok politikusnak, ahogy Zelenskek közép és hosszútávon ez a politikai túlélése, erre tud hivatkozni több, főleg nyugati, balti, akár a lengyel politikai elit, a politikai rezsim is azért, hogy legyen egy közös ellenség, aki most nem más, mint Oroszország.

[00:12:19]Ami a jó hír, hogy az elmúlt napokban hallhatunk, láthatunk olyan hangokat a Finn elnöktől most már a német elnökig is, sőt maga Kaja Kallas is azt mondja, hogy tárgyalnának Oroszországgal.

[00:12:32]Ugye Putyin felvetette a korábbi német kancellárás Rőder nevét, aki 1998 és 2005 között volt német kancellár.

[00:12:43]Azonban ezt Kajakallas elutasította, de például több német politikus azt mondta, hogy a német elnökkel, a jelenlegi német szövetség elnökével egy duóban talán képviselhetni az Európai Uniót Oroszország mellett tárgyalásokon.

[00:12:57]Nagy baj van a világban, nem csak a Közelkeleten, Afrikában.

[00:13:01]Az Amerikai Egyesült Államok és Németország között is érezhető a konfliktus.

[00:13:06]Lehet, hogy Oroszországgal lesz egy pragmatikus kereskedelmi kapcsolat.

[00:13:11]Ez segítene legjobban az Európai Unió gazdaságán és versenyképességén, de ezt a politikai ideológiai békát le kellene nyelni Európának, mert négy éve diktátorozza Putyint.

[00:13:25]És hogy ha már az uniós vezetődiplomatáát említetted, akkor most Kaja Kellás bejelentette, hogy ő saját magát javasolja egyébként főtárgyalónak Oroszország, illetve az Európai Unió között, ugyanis állítása szerint ő felismerni azokat a állítólagos csapdákat, amelyeket az oroszok felállítanak a tárgyalóasztalnál.

[00:13:42]Mennyire komolyan vehető egy ilyen ajánlat?

[00:13:44]Én örülök neki, hogy a korábbi észminiszterelnök, aki valóban megnyerte a kiutálja legjobban Oroszországot verseny.

[00:13:51]Gyerekkorunkban te sokkal fiatalabb vagy.

[00:13:53]Volt egy olyan verseny sorozat a középiskolákban, hogy ki tud többet a Szovjetunióról.

[00:13:58]Szerencsére Szovjetunió nincs.

[00:14:00]Az elmúlt években az Európai Unióban az volt a versenynek a címe és a vetélkedőnek, hogy ki utálja jobban Oroszországot.

[00:14:07]Ezt a Baltikum is több lengyel politikus megnyerte, hiszen láthatjuk, hogy több nagyon fontos európai uniós biztos a Baltikumból érkezett.

[00:14:16]Így a volt észminiszterelnök is, Kaja Kallasz.

[00:14:18]Örülök neki, hogyha végre tárgyalna Oroszországgal, ezért kapja tőlünk a fizetését nem kevés eurót.

[00:14:25]Nem kell, hogy orosz érdeket képviseljen.

[00:14:28]Az Európai Unió érdekét kell képviselnie.

[00:14:30]Én örülök neki, hogyha ő már alkalmasnak látja magát, hiszen abban a kultúrában szocializálódott.

[00:14:38]Viszont térjünk vissza egy kicsit az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatához.

[00:14:41]Ugyanis most a bővítésed felelő biztos azt mondta, hogy meg fogja kérni az uniós tagállamokat, hogy legkésőbb júliusig nyissák meg az összes tárgyalási fejezetet, tárgyalási klasztert a az ukrán csatlakozás ügyében.

[00:14:52]Na már most halljuk folyamatosan a különböző korrupciós botrányokat.

[00:14:55]Látjuk, hogy milyen problémák vannak Ukrajnában a kényszerorozástól kezdve a különböző ellopott rivny a 100 milliókig.

[00:15:01]És ennek tetejében most még azt mondja a Mártakos, hogy igen, most fel kell gyorsítani, meg kell oldani azt, hogy a különböző klusterek meglegyek nyitva, és minél előbb Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.

[00:15:14]Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság tagjai nem nagyon tanulnak az elmúlt négy évből.

[00:15:20]Nem, hogy az elmúlt négy évből, az elmúlt hónapokból sem, mert vagy Brüsszelben történtek óriási korrupciós botrányok, Ukrajnában pedig sajnos a háború előtt is, azóta pedig folyamatosan, és teljesen igaza van.

[00:15:33]Gyurinak, a kárpátaljai tudósítójának, a hírtévének, hiszen az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan nyomást helyez Ukrajnára, főleg a korrupciós kérdésekben, ahogy korábban az amerikai fejlesztési ügynökségnek a korrupciós ügyeit is feltárták, folyamatosan Gorcső alatt vannak azok a dollár és euró milliárdok, amikkel nem tud elszámolni.

[00:15:54]Zelenski saját bevallása szerint ezt mondta a fehérházban, hogy dollármilliárdokkal nem tudnak elszámolni 2022 óta.

[00:16:02]Ez rendkívül veszélyes, hiszen azóta is folyamatosan támogatja őket az Európai Unió, a fronton nincs változás.

[00:16:11]És az, hogy mit mond a bővítésért felelős biztos, jó lenne, hogyha meghallgatnánk, mi történt Jerevában.

[00:16:17]Franciaország elnöke Imánuel Macron azt mondta, hogy nem lehet gyorsított eljárásban felvenni Ukrajnát az Európai Unió tagjai közé.

[00:16:24]És ugyanezt mondta a német kancellár is.

[00:16:26]Nem véletlen.

[00:16:26]Lehet, hogy a korábban egyszerűbb volt, amikor a korábbi magyar kormány fő vétója mögé, a magyar vétó mögé lehetett bújni.

[00:16:36]És nem csak a 90 milliárd eurós hitelről beszélhetünk, hanem arról, hogy az Európai Unió a következő hét éves költségvetésből is jelentős összegeket akarna Ukrajnának nyuttatni.

[00:16:44]az európai az európaiak pénzéből, a mi pénzükből, és annak a kárára, mármint hát ezt meg nem nem tudják máshogy megoldani.

[00:16:51]Hiába követeli azt az Európai Parlament, hogy legyen nagyobb a bűsét, csak úgy tudják Ukrajnát jelentős összegekkel támogatni, hogyha máshonnan átcsoportosítják és mondjuk elveszik mondjuk az agrár támogatásoktól ezeket a forrásokat, amelyek nekünk európai embereknek járnának.

[00:17:07]Ez vajon milyen reakciót válthat ki, hogyha mondjuk a az agrár támogatások kárára súlyos 10 milliárdokat kaphat meg Ukrajna?

[00:17:12]Az a legkevesebb, hogyha a francia gazdák, a német vagy akár a magyar gazdák tiltakoznának.

[00:17:18]Egyszer tudomásul kellene venni, hogy az Európai Uniónak az első számú felelőssége az Európai Unió tagállamainak a támogatása.

[00:17:26]Tehát a mi kettőnk támogatása, az összes magyar támogatása, a dánok, a horvátok, a németek, az olaszok, spanyolok, teljesen mindegy.

[00:17:36]Egy harmadik országnak a támogatása nem lehet cél.

[00:17:39]Az, hogy elindítanak egy tárgyalás sorozatot, ahogy több évtizeddel ezelőtt elindítottak Törökországgal, sehová nem jutott, ott van a Nyugatbalkán, több ország vár, nem csak Szerbia, több országnak megígérték.

[00:17:52]Szerintem hitegetik egyébként Ukrajnát, ahogy korábban 2008 óta hidegették egy lehetséges NATO csatlakozással.

[00:18:02]Szerencsére abból se lett semmi, különben a harmadik világháború küszöbén lennénk.

[00:18:06]Nem kellene szerencsétlen ukrán népet, nem a politikusokat, őket nem sajnálom.

[00:18:11]szerencsétlen ukrán társadalmat, népet, akik szenvednek ebben a háborúban azzal átatni, hogy jövőre már európai uniós állampolgár lesz, mert nem lesz, hogy ezt mondja a német kancellár és a francia elnök, hogyha az új magyar külpolitika támogatná és Magyarország nem vétóználná Ukrajna Európai Uniós csatlakozását, akkor sem lehet felgyorsítani.

[00:18:31]Egyébként nincs is ilyen jogi eljárás az Európai Unió csatlakozásánál, hogy gyorsított eljárás.

[00:18:39]Nem is volt rá precedens.

[00:18:41]Ennyi.

[00:18:41]Ennyi fért adásunk első felébe.

[00:18:43]Kis Rajmondánk nagyon szépen köszönöm az alap.

[00:18:45]Köszönöm szépen.

[00:18:46]Most tartunk egy rövid szünetet.

[00:18:46]Majd pedig azzal folytatjuk, hogy egyre nagyobb válságba kerül az angol munkáspárt, és már a saját miniszterei szólítják fel lemondásra Kirstmer Brit kormányfőt.

[00:18:56]Tartsanak velünk a szünet után is.

[00:19:15]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:19:17]Dóce Edit, a Migrációkutatóintézet vezetőelemzője és Mihállovi Zoltán, a Macronom Intézet geopolitikai elemzője.

[00:19:24]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:19:26]Köszönjük.

[00:19:27]Köszönjük szépen.

[00:19:28]És kezdjük mindjárt azzal, hogy recseg ropog a brit munkáspárt.

[00:19:30]És már a saját miniszterei is lemondásra szólítják fel, ki és Tármer Brit kormány főtt.

[00:19:38]A brit miniszterelnök nem távozik tisztségéből a kormányzó Munkáspárt súlyos választási veresége ellenére sem.

[00:19:45]Ezt jelentette ki a csütörtökön tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és wellszi parlamenti választások a Munkáspárt hatalmas arányú mandátum veszteségét és a Nigel Faraj vezette bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték.

[00:19:58]A brit miniszterelnököt lemondásra szólították fel, még saját kormányának tagjai is.

[00:20:05]Kir Starmer azonban kijelentette, ez egy öt éves ciklus, amire megválasztottak és szándékomban áll végigcsinálni.

[00:20:12]szerinte a lemondásával káoszba döntené az országot.

[00:20:16]A tanácsi választási vereség egyik legfőbb oka az egyre súlyosbodó migrációs válság.

[00:20:21]Starmer korábban elismerte, hogy a Munkáspárt eddig félrekezelte a bevándorlási kérdést, és most szigorúbb bevándorláspolitikát kíván folytatni.

[00:20:30]Azonban a már a Szigetországban tartózkodó migrációs tömegek okozta problémákra nem nyújtott megoldást.

[00:20:36]Kir Starmer gazdasági programját sem tudta véghez vinni.

[00:20:38]Az infláció magas, a kamatfelárak nagyok, és a költségvetési hiány is elszállt.

[00:20:45]Starmer hétfői beszédében bejelentette, hogy egy nagyszabású kormányprogrammal a munkáspárti kormány újjáépíti a konzervatívok által megszakított kapcsolatokat az EU-val, és Nagy-Britanniának újból helyet biztosít Európa szívében.

[00:20:57]A munkáspárton belül azonban egyre több képviselő fordul nyíltan Starmer ellen, miközben a háttérben már az utódlás körüli hatalmi harcok is megkezdődtek, számolt be a BBC.

[00:21:11]Hát bátorémet országról már beszéltünk ebben az adásban.

[00:21:13]Most eljutottunk a bátor angolokig.

[00:21:15]Ugyanis Kirstarmer bitkormályfő annak ellenére akarja megtartani a pozícióját, hogy már saját miniszterei is állítólag négy miniszter azt mondja, hogy távozoljon a posztjáró, és 72 munkáspárti képviselő is azt szeretné, hogyha más lenne a miniszterelnök.

[00:21:29]Eljuthatunk odáig, ugye ma volt délelőtt egy kabinetülés, eljuthatunk odáig, hogy egy hosszadalmas folyamat indul el, aminek a végén le kell mondjon Kirster.

[00:21:40]Abszolút elképzelhető, hiszen emlékezünk vissza pár évvel ezelőtt, ugye a brit konzervatívoknál már megtörtént ugyanez, tehát ott is a regnál a miniszterelnök nem töltötte ki teljes hivatal idejét.

[00:21:51]Ugye először jött Listras, aztán jött ugye Risiunek.

[00:21:54]Ö egyelőre a Labornél az a fő probléma, hogy ugye Starmernek elvileg, ahogy az elhangzott, a bejátszóban is 29-ig tart a mandátuma, úgyhogy ne felejtsük el, hogy a brit parlamenti parlamenti ciklus nem négy éves, hanem öt éves, tehát 29-ben jár le a megbízatása papíron kirárnek.

[00:22:10]És az a nagy probléma egyelőre, hogy ha le is, ha vissza is lépne Star, mert nem nagyon van a munkáspárton belül alternatíva, aki mögött az egész pár, aki mögé az egész párt ugye beállna, és azt nem akarják bejátszani nyilvánvalóan a munkáspártiak, hogy ha nem tudnak megállapodni, akkor előrehozott választást kelljen kiérni, mert a helyhatósági választási eredmények is abba az irányba mutatnak, hogy a Najzsel Farás féle reformpárt azért és a korábbi közel kutatásoknál is jól látszik ez a trend, hogy fokozatosan erő erősödik.

[00:22:43]Nyilván itt a bevándorlás az egyik kulcstéma volt a helyhatósági választásokon is.

[00:22:46]És a ha megnézzük bármelyik közutatónak az adatait, akkor a top témák között a bevándorlás az ott van, ami nem véletlen, hiszen óriási problémák vannak a britáknél ezen a területen.

[00:22:58]Tehát nem akarnak kiírni egy időközi választást, mert azt vélhetően a reformpártal, a fárásféle reformpárt nyerné meg.

[00:23:05]Jól látszik egyébként a helyihatósági választási adatokon is, hogy a reformpárt nyilván a brit adatokat mondom most kifejezetten, nem a skótot meg nem a Velsit.

[00:23:13]A reformpárt volt lett az első.

[00:23:15]A munkáspárt óriási több mint sőt közel 1500 önkormányzati mandátumot veszített el, ami óriási és az nagyon jól látszik még még egy utolsó gondolat ide vonatkozóan, hogy a hagyományos brit kétpárt, illetve két és félpárt rendszer az teljesen felborult.

[00:23:33]Tehát csak egy példát mondok, a konzervatívok, amelyek 10-10 évig kormányoztak ugye Nagy-Britanniában, csak a negyedik lettek egy helyhatósági választáson, tehát hogy hogy ilyenre abszolút nem volt példa az elmúlt időszakban.

[00:23:48]Ahogy Zoli is említette, ugye a bevándorlás egyre inkább kulcskérdéssével válik Nagy-Britanniában.

[00:23:51]És hiába próbálkozott, fogadkozott a munkáspárt, hogy majd kezelik ezt az egész migrációs helyzetet, akár az, hogy különböző szállodákban helyezik el a bevándorlókat, vagy hogy megpróbálják csökkenteni azt, hogy csónakokon hogyan jönnek át Nagy-Britanniába, Franciaországból, ez minderült.

[00:24:06]Ez is látszik most a legutóbbi helyhatósági választás eredményéből, hogy a munkáspárt nem tudja érdemben kezelni a migrációt.

[00:24:14]Tulajdonképpen igen, de én azt gondolom, hogy ez egy sokkal inkább egy európai szintű probléma már.

[00:24:18]Tehát ugye beleértve az uniós tagországokat, köztük Németországot, Franciaországot, Belgiumot, azért sokkal inkább azt látni, és nem beszélve egyébként még a Mediterrán Frontországokról, mint Görögországról, Olaszországról és Spanyolországról, tehát Európa szerte beleértve az Egyesül Királyságot is azt látni, hogy a migráció az már egy olyan mértékű problémát okoz, ami gyakorlatilag egy azonnali megoldásért kiállt.

[00:24:44]Briteknél is ugye hasonló hasonló esetek vannak.

[00:24:47]Öye briteknél is nagyon sokszor látunk azt, hogy a az úgynevezett magányos farkasok támadásairól is beszélhetünk különféle bandaháborúkról.

[00:24:57]Londonnak is, illetve más brit nagyvárosoknak is már vannak nógózónái, csakú úgy mint Európa szerte a a nyugati országokban, illetve akár a skandináv országokban is, mert ugye pont Stockholmban van az egyik legtöbb nógózóna.

[00:25:10]Na most ugye így azt látni, hogy a bridek is próbálnak ezzel megküzdeni, de lényegében egy ugyanolyan problémával szembesülnek, mint bármelyik más európai ország, ami pedig az, hogy mit kezdjenek azokkal a migránsokkal, amik akik már bent vannak az országban, hogyan tudják őket kitoloncolni, hogyan tudják őket egyáltalán azonosítani, felkutatni, nem beszélve arról, hogy bár a számokat tekintve azért már csökken a Franciaországból az Egyesült Kilályságba érkezők száma, de hogy azért még továbbra is több ezres tömegekről beszélünk, akik folyamatosan érkeznek az Egyesült Királyságba.

[00:25:44]Ugye ők velük is foglalkozni kell, az ő esetüket is kell kezelni, meg egy meglévő migrációs helyzetet is kell kezelni, és most azért azt látni, hogy Európa szerte nem igazán tud megszületni egy olyan jellegű megoldás, ami hosszú távon tudna biztonságot nyújtani az európai lakosságnak.

[00:26:01]Ugye azon túl, hogy a munkáspárt hogyan beszél a bevándorlásról, azt is érdemes megnézni, hogy most Kir Starmer miniszterelnök hogyan beszél az Európai Unióról.

[00:26:08]Ugye korábban kijelentette, hogy ő nem kívánja visszaléptetni az országát az Európai Unióban.

[00:26:12]Ugye volt egy Brexit, de mostanában pedig egyre többször mondja azt, hogy hát az uniós válmunióhoz és az egységes belső piacz azért mégis csak lehet, hogy szívesen csatlakoznának.

[00:26:22]Miért van ez?

[00:26:25]Ha röviden akarok válaszolni, akkor igazából utólag jöttek rá a Britek, hogy lehet, hogy a Brexit egy elhamarkodott döntés volt ebből a szempontból, de nyilván visszacsinálni már hát nyilván nincs rá precedens, hogy hogy lehetne ezt visszacsinálni, és teljesen akkor a politikai hitelességüket a britek teljesen ávesztenék, hogyha ezt megpróbálnák.

[00:26:42]És a bevándorlás kérdésére visszatérve a britek és Starmer azért próbál közeledni retorikában meg cselekvés szintjén és politikai cselekvés szintjén is az Európai Unióhoz.

[00:26:53]Mert egy olyan szintű probléma már a briteknél is, meg egész Európában a bevándorlás, hogy önmagában Nagy-Britannia nem tudja kezelni ezt a problémát.

[00:27:01]Tehát, hogy a csatornán keresztül is nyilvánvalóan érkeznek folyamatosan a menekültek, főként a francia eset került elő az imen, tehát egy példa mondjuk Franciaország, tehát hogy egyedül ezt a volumenű problémát nem tudják kezelni.

[00:27:15]És a brit brit társadalom részéről is láthatóan van egy ellenállás, hiszen már jól láthatóak azok a trendek is.

[00:27:21]Itt a nógózónák már ö említésre kerültek.

[00:27:24]Például az egyik ilyen tipikusan Londonban is van megvannak már ezek a zónák.

[00:27:28]És ha kicsit visszamegyünk a választási adatokra, már nagyon jól látszik a brit elégetlenség tekintetében a társadalom részéről, hogy már a reform egyébként londoni kerületi tanácsot is megnyert, tehát egy külkerületi tanácsot, ami már egy elég erőteljes jelzés a társadalom részéről, ahol ott London mindig is a két nagy párt, ugye a konzervatív párt és a munkáspártnak a kizárólagos területe volt lényegében.

[00:27:49]Ha megnézzük a 22-es adatokat összevetve a mostanival, akkor egy óriási helyfoglalás, helycsere történ nem csak a reform részéről, hanem a a liberális demokraták és a zöldek részéről is.

[00:28:01]Úgy egyébként a britek azt állítják, hogy próbálnak együttműködni a franciákkal a tekintetben, hogy megakadályozzák a beáramló migránsokat.

[00:28:08]Viszont most a francia rendőrségnek a szakszervezet jelentette be, hogy nem fogják végrehajtani a migránsokat csónakoknak a feltartóztatását.

[00:28:16]Arról már korábban is esett szó, hogy a francia rendőrség nem kap elegendő forrásokat.

[00:28:20]Nem csak ahhoz, hogy mondjuk Párizsba megakadályozzanak egy migránstüntetés vagy bármi ilyesmit, hanem úgy tűnik, hogy most már ahhoz sincsen elég forrás, hogy a azokat a csónakokat megállítsák, amikre egyébként, amiről egyébként már beszéltünk korábban, rátelepedtek a különböző drog és embercsempészálózatok.

[00:28:39]Hát ugye ez mindenféleképpen egy francia bálpolitikai probléma részben.

[00:28:44]Ugyanakkor azért azt is számba kell venni, hogy Franciaország igaz, hogy politikailag tud ezzel veszíteni, hiszen kockáztatja azt, hogy az Egyesült Királysággal romlani fognak a kapcsolatok.

[00:28:54]Nyilván nem egy olyan nagyon nagy mértékben, de de azért biztos vagyok benne, hogy London ezt fel fogja jegyezni a listára.

[00:28:59]Ugyanakkor azt figyelembe kell venni, hogy Franciaország abból a szempontból meg nyere ezzel, hogy a azokat a migránsokat, akik a Lamás csatornán átkelnek az Egyesült Királyságba, mert nem Franciaországnak kell őket ellátnia.

[00:29:13]Tehát nem a nem neki kell gondoskodnia arról, hogy el legyenek szállásolva a migránsok, hogy megkapják a különféle támogatásokat, illetve egyéb juttatásokat.

[00:29:22]Tehát ebből a szempontból én azt gondolom, hogy ez ez erre is kiterjed, de sokkal inkább egy francia belpolitikai problémáról beszélünk.

[00:29:30]És a néhány számra csak így kitérve, hogy mégis mekkora mekkora itt a forgalom, a Frontexnek az adatai azt jelezték, hogy 2025-ben közel 66000rán keltek át a Lamas csatornán, ami az előző évhez képest egy minimális csökkenés, egy 3%-os csökkenést jelent.

[00:29:48]Idén pedig az első három hónapban, tehát januártól márciusig pedig több mint 6600 főt regisztráltak, ami mínus 41%-ot jelzett.

[00:29:59]Ugye Frontex adataiál azért azt számba kell venni, hogy ezek sokkal inkább hozzávetőleges adatot adatoknak tudnak számítani.

[00:30:08]Mertogy a Frontex kizárólag a sikeres átkeléseket és a kísérleteket meg nem jegyzi.

[00:30:14]A kísérleteket nem jegyzi.

[00:30:14]És egyébként ugye ebből korábban még Magyarországnak is volt problémája, mert ugye a magyar regisztrá magyarországi statisztika adatokban is regisztrálják a az átkelési kísérleteket.

[00:30:24]Ellenben a frontes csak a sikeres átkeléseket regisztrálja.

[00:30:28]Így tudja megállapítani az Európai Unió Magyarországon nincsen migrációs nyomás.

[00:30:32]De egy kicsit nagyobb volumenbe beszéljünk a számokról.

[00:30:33]2018 óta 200000 migráns érkezett a Lemás csatornán keresztül a britekhez.

[00:30:38]Na már most láthatunk már példát és precedens több nagy tüntetésre, nem csak Londonban, hanem egész Anglia szerte a migráció kapcsán és akár amikor mondjuk most egész Nagy-Britanniáról beszélünk, amikor az íreknél mondjuk bántalmaztak, megöltek, megerőszakoltak kisgyermekeket, ugye erre is volt példa.

[00:30:57]Tehát maga a brit társadalom meddig képes elfogadni vagy elviselni azt, hogy úgy kell éljenek, hogy bármikor egy bevándorló hátterű ember akár a gyermekét megtámadhatja az utcán.

[00:31:07]Igen.

[00:31:09]A brit társadalomnál volt először érezhető, hogy elég.

[00:31:12]Ugye itt a tüntetésekre meg a demonstrációkra te is utaltál.

[00:31:17]Itt az előző évben több nagy demonstráció is volt Angliában, Nagy-Britanniában.

[00:31:25]Ami csak azért érdekes a méretet kiemelve, mert hogy korábbiakhoz képest nem mérhető volt maga a tömeg, amely megjelent ezeken a demonstrációkon.

[00:31:33]Tehát jól látható, hogy hogy megvan a briteknél a brit társadalom részről, hogy egyfajta társadalmi konszenzusa mögé.

[00:31:38]Tehát, hogy nem nem szeretnék ezt a politikát, hogyha ezt folytatnák a ezt folytatná a vezető politikai párt, illetve kormány.

[00:31:44]És nem csak a britekről van szó, ugye itt a francia belpolitika is szóba került.

[00:31:48]Ugye a Franciaországnál ezzel szemben az a nehézség, hogy ott a kormány is egy ingatag láb láb lábon áll.

[00:31:56]Ugye az Európai Parlamenti választások óta ott igazából nincsen egy stabil fix kormány és nincs egy stabil fix irányvonal, amelyet tudnának követni.

[00:32:05]Azt hiszem négy kormány bukott meg a francia négy kormány bukott meg, és ha jól emlékszem négy-öt év alatt a hetedik vagy nyolcadik miniszterelnököket fogyasztják a franciák éppen.

[00:32:14]Most ugye a pontoszem nem vagyok biztos, de nagyságrendileg úgy ez lehet a helyzet.

[00:32:18]És ö ugye itt itt szóba került a finanszírozás kérdése és ugye a rendőrségnek meg a az illetékes szerveknek a fellépése.

[00:32:25]Ugye a francia költségvetés is megér egy pár mondatot, ugye hiszen eléggé elszakadt a költségvetési hiány deficit a GDP arányában, eléggé elszaladt ugye az államadósság, és éppen ezért szoktuk mondani, én is már egyre többet szoktam mondani ilyen műsorokban, hogy elkezdett a fran a franciák elkezdtek egy olaszországi útra lépni lényegében, ami az adósságot meg a deficitet illeti, és egyelőre nem nagyon látszik, hogy a franciák részről ebből mennyire van kiút.

[00:32:54]És visszakanyarodva a bevándorlás kérdésére, ugye említettem ugye a, hogy a britáknél voltak ilyen óriási tömegdemonstrációk, ugye te is említetted, hogy több európai nagyvárosban voltak, ugye a németeknél is voltak hasonlóak, csak tömeget tekintve kisebb volumenűek voltak, ugye a hollandoknál is hasonló volumenűek, a belgáknál is, a franciáknál is, az olaszoknál nem véletlen, hiszen meg a földkú tengerről egyenesbe tudnak lépni.

[00:33:17]Tehát, hogy itt nem csak a britekről van szó, hanem ha a nagy képet nézem, akkor egész Európában látszik egyfajta ellenállás ezzel szemben.

[00:33:23]Í van.

[00:33:23]És most menjünk tovább, és nézzük meg, hogy az Egyesült Államok szerint Európa már egy terrorista inkubátorként működik.

[00:33:29]Kvázi a Trump adminisztráció szerdán bemutatott új terrorizmus ellene stratégiájában azzal vádolta Európát, hogy a tömeges migráció által táplált terrorizmus inkubátoraként működik.

[00:33:43]A stratégia az észak- és dél-amerikai drogkarteleket nevezte meg a terrorizmus elleni küzdelem fő célpontjainak és erőfeszítésének központjaként.

[00:33:55]A stratégia célul tűzte ki az erőszakos baloldali szélsőségesek, köztük a radikálisan transzneműeket támogató csoportok felszámolását is.

[00:34:02]A legkeményebb megfogalmazás azonban továbbra is Európát érinti.

[00:34:06]Mindenki számára világos, hogy a jól szervezett ellenséges csoportok kihasználják a nyitott határokat és a kapcsolódó globalista eszméket.

[00:34:16]Áll a dokumentumban.

[00:34:18]Minél jobban elterjednek ezek az idegen kultúrák, és minél tovább tart fenn a jelenlegi európai politika, annál inkább garantált a terrorizmus.

[00:34:25]Az új amerikai stratégia szerint az európai országok továbbra is az Egyesült Államok kiemelkedő és hosszútávú terrorizmus ellenes partnerei.

[00:34:34]Ugyanakkor Európa komoly fenyegetés alatt áll, és egyszerre terrorcélpont és a terrorfenyegetések inkubátora áll a dokumentumban.

[00:34:43]Hangsúlyozzák továbbá, hogy az Európába irányuló ellenőrizetlen tömeges migráció a terroristák átszállításának csatornájává vált.

[00:34:50]Az USA azt is hozzáteszi, hogy Európának azonnal jelentősen fokoznia kell a terrorizmus elleni erőfeszítéseit, hogy megállítsa a szándékos hanyatlását.

[00:35:05]Tehát láthatjuk, hogy az új amerikai terrorizmus ellenes stratégia azért elég kemény megfogalmazásokat tartalmaz, főképp Európára vetítve.

[00:35:10]Mit jelent ez?

[00:35:13]Én azért azt gondolom, hogy azt azt azt kimondani, hogy a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár.

[00:35:20]Gyakorlatilag Trump erre utalt, én azt gondolom, hogy ez egy picit azért egy erős állítás.

[00:35:23]Ugyanakkor az az valós az valós tény, hogy mióta Európában is megindultak a tömegesen a migránsok, ráadásul ellenőrizetlenül sikerült beáramlaniuk, az azért az az valóban egy egy nagyon komoly biztonsági helyzetet idézett elő Európa szerte.

[00:35:38]elég csak visszagondolnunk az elmúlt évek nagyobb táortámadásaira, vagy akár a karácsonyi vásárokra, amik a szimbolikájuknál fogva azért általában mindig valami valamilyen támadásnak a a célpontjai.

[00:35:52]Ugyanakkor azért most már inkább azt látni, hogy a nagyobb terrorhálózatok már kevésbé tudnak működni Európában, vagy nem is igazán működnek már, hanem egy új típusú fenyegetés jelent meg a a migrációval együtt, mégpedig a magányos farkasok.

[00:36:08]Tehát ugye ennek pedig leginkább azok a migránsok a a tehát ebből a szempontból azok a migránsok a kockázatosak, akik már Európában tartózkodnak, és valamilyen úton, módon még a közösségi médiában tudnak valahogyan radikalizálódni, vagy akár mecsetekbe járnak, vagy akár a saját közösségüknél maradnak, és és ott ott alakulnak ki bennük a szélsőséges nézetek.

[00:36:31]Ugye a francia költségvetésről már beszéltünk.

[00:36:33]Most beszéljünk egy konkrét francia esetről, ugye két ember meghalt, három pedig súlyosan megsebesült egy fegyveres támadásban Nizzában.

[00:36:40]Beszéltünk már a brit társadalomról, hogy hogy állnak a magához a bevándorláshoz.

[00:36:43]Most nézzük meg, hogy állnak a franciák a terrorizmushoz.

[00:36:47]Ugyanis ez egy nem most kezdődő folyamat, ugye emlékeztetünk a 2015-ös Iszlám Állam által elkövetett terrortámadásra, de azóta gyakorlatilag folyamatosan félelembe kell éljen a francia lakosság.

[00:36:57]Ezt meddig tűrik el vajon?

[00:37:00]Igen, a francia helyzet abból a szempontból másabb.

[00:37:02]mint a brit, hogy a hogy a francia társadalom az egyébként is egy színesebb ilyen szempontból.

[00:37:07]Nem olyan nem olyan homogén mondjuk, mint a brit társadalom.

[00:37:12]Tehát, hogyha egy sokkal heterogénebb társadalomról, így talán szában a megfogalmazás heterogénebb társadalomról beszélhetünk a franciák esetében.

[00:37:19]Tehát ebből ebből adódik, hogy eleinte az ingerküszöb is magasabban volt a franciáknál, mint a briteknél.

[00:37:26]Ugye amit te is mondtál, hogy folyamatosan vannak azért terrortámadások, vagy nem terrortámadások, de de akciók a társadalomban.

[00:37:37]És ott is emlékezünk a Gázai Háború idején, hogy például a Párizsban, főleg az egyetemek környékén, és úgy egyébként Franciaországban a a Franciaországban élő izraeliek vagy zsidó vallásúak milyen félelemben kellett, hogy éljenek?

[00:37:54]De világszinte ugye amerikai egyetemeken is volt ilyen.

[00:37:57]Így van.

[00:37:57]Amerikai egyetemeken is volt ilyen.

[00:37:59]És itt a francia példát csak azért hoztam be, mert ugye ott az előrehozott választáson, amit 24-es RP választás után írt ki Emmanuel Macron, akkor is egyébként már az egyébként a választásokat megnyerő új népfront, ugye ez a radikális baloldali új népfront, egy erőteljesen propalesztin párti üzenetekkel operál.

[00:38:20]Tehát ebből látszik, hogy mondjuk ezek ezeknek a csoport csoportosulásoknak azért van beágyazottsága a francia társadalomban.

[00:38:27]Itt most kifejezetten a palesztinokra gondolok, de most ha most ha a palesztinoktól eltávolodunk, akkor jól látható, hogy magasabb az ingerküszöb egyébként az ilyen szerveződések ellenében, mint a britek tekintetében.

[00:38:41]És most Franciaország után beszélünk Olaszországról is, ugyanis Nápolyban is történt összecsapás az af különböző afrikai csoportok között.

[00:38:47]Ugye ez nem egy precedens nélküli dolog.

[00:38:49]Hát láthatjuk, hogy akár bármelyik dél-olaszországi városban vagy akár Szicílián milyen összecsapások történnek folyamatosan a migráns hát bandák között, és hogy milyen veszélyi fenyegetettség irányul úgymond az olasz lakosság felé.

[00:39:04]Az olaszok vajon meddig tűrik el ezt?

[00:39:06]Én azt gondolom, hogy hogy azért már nem túl sokáig, tehát az oroszlakosság részéről is már érződik egyfajta ellenállás ezzel szemben, és azért ez nem véletlen.

[00:39:14]Tehát az, hogy az, hogy most Nápolyban ilyen erőszakos összecsapások törtek ki, hát ha nem is azt lehet mondani, hogy mindennapos, de azért meglehetősen gyakoriak országszerte.

[00:39:24]És én mondjuk azért sokkal inkább, ha földrajzot nézzük, földrajzilag nézzük, akkor sokkal inkább azért az olasz szigeteket érinti ez a ez a ez a helyzet, hiszen ugye oda érkeznek, ott érnek partot a a migránsok, mint például Lampedúzán is.

[00:39:39]Igen.

[00:39:39]Ledó és és ugye itt azért az elmúlt bő 10-11 évben azért lehetett olyan esetekről olvasni, hogy például felgyújtották a a migránstábort vagy hogy vagy magában a táborokban különféle összecsapásokra került sor.

[00:39:54]Tulajdonképpen most az történik, hogy ami eddig inkább a szigetekre összpontosult, most az már sokkal inkább, mert Olaszország belső területei felé indult meg.

[00:40:01]Ö viszont azért ö szerintem azt fontos megemlíteni, hogy ö az, hogy Nápoli utcáén az, hogy pontosan azért mit jelent.

[00:40:10]Nyilván ugye nem azért egy olyan területre kell gondolni, ami ami ugye egy fejlettebb része mondjuk a városnak, hanem csak úgy, mint mondjuk London vagy Stockholm esetében is, azért vannak azok a azok a azok a nagyvárosi körzetek, ahol sokkal könnyebben ki tudnak alakulni a nógozónák, és nagyjából azért Nápolyban is hasonló eseteket láthatunk.

[00:40:31]Ugyanakkor persze ott van a másik oldal is, és ez egy nagyon fontos szempont biztonsági tekintetben, hogy nagyon sokszor ilyen jellegű támadások megtörténnek például egy vasútállomáson is, vagy például egy nyílt utcán.

[00:40:42]Azt ugye nyilván egy nem nem nagy bandák összecsapásáról beszélhetünk, hanem mondjuk inkább olyan egyes elszigeteltebb esetekről, amikor mondjuk egy egy bevándorló csak úgy késtránt vagy vagy valakire fegyvert fog.

[00:40:57]Én azt gondolom, hogy azért utóbbiak sokkal gyakoribbak tudnak lenni, és sokkal kockázatosabbak is, hiszen hiszen kevésbé kiszámíthatóak.

[00:41:06]De ugye lesznek hamarosan olaszországi választások is.

[00:41:08]És most a migrációt, hogyha megnézzük, az mennyire fontos egy választási kampány szempontjából, hogy a jelenlegi olasz kormánykoalíció vajon mennyire tudja jól kezelni a migráció helyzetét, vagy mennyire nem?

[00:41:18]Igen, és jó is, hogy mondod az olasz választások közelettét, hiszen ott is azért körvonazódik a meloninak az ellenfele is egyfől nyilvánvalóan bal oldalról, mert nagyon érdekes, hogy a sokszínű olasz politika is megindult egyfajta blokkosodás irányába.

[00:41:33]Tehát nagyon szépen kirajzolik egy jobboldali blokk, meg kirajzolik egy szociáldemokrata baloldali blokk.

[00:41:38]De visszatérve a bevándorlás kérdésére, ugye Meloni is lényegében azzal került hatalomra, hogy az egyik fő kampánytémája ugye az az illegális migrációnak a kezelése volt.

[00:41:49]Nyilván Meloni azóta viszonylag finomult és behúzódott valamennyire politikai értelemben középre.

[00:41:54]Nyilvánvalóan az olaszoknak adósságuk is van Európa fele Nagyz Európában szavukon.

[00:42:01]Tehát nyilván az EU-hoz való közeledés az egy stratégiai lépés volt az olaszok az olasz kormánynak a szempontjából.

[00:42:07]De ha megnézzük a mostani számokat, egyébként nem látszik az, hogy ha beszélhetünk is nem megfelelő helyzetkezelésről.

[00:42:14]Itt a migrációra gondolok kifejezetten az nem nagyon tükröződik a számokban.

[00:42:20]Nyilvánvalóan a legutóbbi 22-ben volt az, ha jól emlékszem, legutóbb a választás 22-es csúcseredményükhöz képest nyilvánvalóan ami ilyenkor általános trend, hogy a kormánypárt, hogy kormányzó pártnak van egy valamennyi valamekkora visszaesése, de azért jól látszik, hogy ugye három pártból áll a koalíció, és még mindig azért a társadalom többségének, legalább relatív többségének a bizalmát továbbra is bírják.

[00:42:41]Tehát, hogy én azt gondolom, hogyha így most latgatni kellene, én azt gondolom, hogy a jobboldali pártok továbbra is az olasz választásoknak az esélyesei nyilván addig még sok idő telik el.

[00:42:51]Meglátjuk, hogy mi történik Olaszországba.

[00:42:55]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy már titkosított alkalmazásokon keresztül toboroznak elkövetőket a zsidó ellenes akciókhoz Európában.

[00:43:02]Maradjanak velünk a szünet után is.

[00:43:24]Folytatódik a láncreakció Dóca Edittel és Mihálovic Zoltánnal.

[00:43:26]És nézzük meg, hogy hogyan toborozhatnak az interneten keresztül elkövetőket a zsidó ellenes akciókhoz Európában.

[00:43:36]Európai hírszerző ügynökségek vizsgálnak egy kevéssé ismert internetes csoportot, amely a vád szerint titkosított alkalmazásokon keresztül toboroz helyi bűnözőket zsidó ellenes terrorista akciókhoz.

[00:43:46]A Harakatabel Yaminel Islamia, ai, amely röviddel az iráni háború kitörése után jelent meg, most vállalta a felelősséget egy sor alacsony szintű támadásért legalább hét európai országban, köztük Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában is.

[00:44:03]Az incidensek nagyrészt gyújtogatással, vandalizmussal és zsinagógákat, zsidó jótékonysági szervezeteket, illetve iráni ellenzéki szervezeteket célzó kisméretű robbanószerkezetekkel kapcsolatosak.

[00:44:16]A londoni terrorelhárítás május 10-én vasárnap letartóztatott egy 45 éves férfit és egy 52 éves nőt gyújtogatás gyanújával, miután tűz ütött ki egy korábbi zsinagógában a kelet-londoni Weppelben.

[00:44:28]Észak-londonban több gyújtogatás is történt, és két zsidó férfit késeltek meg áprilisban.

[00:44:35]Ezekért a bűncselekményekért is a HI vállalta a felelősséget.

[00:44:37]Az elemzők úgy vélik, hogy az új csoport, a terrorizmus egy új formáját képviseli.

[00:44:42]A képzett ügynökökre való támaszkodás helyett a hálózat fiatal helyi bűnözőket toboroz titkosított üzenetküldő platformokon keresztül, és szerény összegeket ajánl fel egyszerű megfélemlítési és erőszakos cselekmények végrehajtásáért.

[00:44:58]A német és holland hírszerző szolgálatok a csoport propaganda terjesztését az iránpárti milíciákhoz és Teherán ellenállási tengelyéhez köthető csatornákra vezetik vissza.

[00:45:11]Tehát azt láthatjuk, hogy egy újfajta terrorista hálózat épül ki most jelenleg Európában, vagy már ki is épült?

[00:45:14]Inkább azt láthatjuk, hogy kiépül, és egyelőre inkább a közösségi médiában, közösségi platformokon kezdett el terjeszkedni.

[00:45:24]egyébként ez viszont nem egy újkeletű jelenség, tehát ezt azért a az elmúlt az elmúlt néhány évben, különösen a 2015-ös 16-os nagy terrortámadások után, illetve az Iszlám Állam iraki és szíriai veresége után, azért sokkal inkább már azt látjuk, hogy a nagy terrorhálózatok már nem abban a klasszikus formában működnek, mint eddig.

[00:45:45]Tehát a gyakorlatban már nem feltétlenül az történik, hogy a terroristák a migránsok közé beépülve beszivárognak Európába, hanem lényegében Európában élő bevándorlókat, bevándorló hátterűeket, vagy igazából bármilyen olyan állam olyan európai állampolgárt próbálnak meg idézőjelbe célba venni, vagy kiszemelni maguknak, akik ugye valamilyen módon hajlandóak tudnak lenni a radikalizálódásra.

[00:46:11]És egyébként ezzel kapcsolatban már nagyon sok tanulmány és kutatás is kész készült, hogy hogy nem is feltétlenül szükséges a bevándorlóháttér, hanem egy európai állampolgár is, hogyha például olyan pszichológiai problémákkal küzd, amelyek amelyek miatt ő inkább a radikalizációban vagy a szélsőségességben látja a megoldást, akkor azért ők valóban egyfajta célpontjai lehetnek ennek a szélsőséges ide ideológiák terjesztésének.

[00:46:36]Tehát ugye itt a HIV-val kapcsolatban is azért inkább azt látni, hogy most őket próbálják meg inkább célba venni, és ugye a közösségi platformokon keresztül, hiszen hiszen ott van majdhogy nem mindenkinek a kezében az okostelefon, a különféle elektronikai eszközök, amikkel ugye sokkal könnyebben el tudják érni az embereket és olcsóbb is, tehát nincsen neki egy különösebb anyagi vonzata.

[00:47:01]És ugye földrajzilag sem kell a terroristáknak kimozdulniuk az az anyaországokból, hanem el tudják érni a világhárón keresztül ezeket az embereket.

[00:47:10]Ugye az amerikaiak pontosan erre figyelmeztették Európát, hogy nagyon vigyázzanak az ilyenfajta új radikalizációs kísérletekre is.

[00:47:17]És most egy 17 éves tínédzser tart tartóztattak le Hamburban, aki az Iszlám Államhoz volt köthetős terrortámadást akart végrehajtani.

[00:47:25]Mégha meg is fogadják a németek az amerikaiak tanácsát, tudnak-e érdemben bármit is tenni az ellen, hogy az ilyen esetek elszaporodjanak?

[00:47:35]Igen, itt két oldalról fognám meg a dolgot.

[00:47:37]Az egyik, hogy az amerikai, az új amerikai stratégiában azért eléggé egybe van mosva a terrorizmus és a bevándorlás.

[00:47:44]Tehát bizonyos tekintetben, dimenziók szerint azért ez praktikus külön választanni.

[00:47:48]Az egyikből nem feltétlen következik a kettő, de lehet ugye átfedés a kettő között.

[00:47:53]Tehát érdemes ezt az egyik alapelvet lefektetni.

[00:47:55]Másfelől meg az amerikaiaknak azért vann vannak ebben a radikalizációs magányos farkasok vonatkozásában tapasztalataik.

[00:48:02]Ugye például a Charlie Körgyilkosság nem volt például olyan régen.

[00:48:07]Ez ez ugye a legutóbbi, csak hogy a közelmúltat nézzük.

[00:48:11]Ami pedig a német kérdést illeti, illetve a német helyzetet illeti ebben a tekintetben, ott ugye a német menekült politika, illetve a problémának a kezelése azért kapott egy óriási hitelességi válságot.

[00:48:23]Tehát ugye a CDU, CSU az SZPD-vel koalícióban úgy nyerte meg a választást, hogy azzal kampányolt elsősorban, hogy az illegális bevándorlást kezeli, a határokat lezárja, akit lehet pedig kitoloncol és visszatoloncol.

[00:48:42]Na már most ugye az a probléma, hogy eddig ez nem nagyon tudott megtörténni.

[00:48:46]Ugye két dolog itt.

[00:48:46]Az egyik ugye akarat az van a CDU részéről is erre.

[00:48:49]A másik probléma, hogy óriási kapacitásbeli problémák vannak a német hatóságok részéről.

[00:48:55]Tehát, hogy hogy ha együtt járna az akarat és a kapacitásb nevezzük így megfelelőség, akkor igazából nem lenne ezzel probléma, ugye?

[00:49:04]És itt a itt hoznám be az iráni történetet, hiszen én azt gondolom, hogy minél tovább tart az iráni konfliktus, annál inkább ugye bejátszóban is hallható szervezetek, illetve csoport csoportosulások, szerveződések, iráni proxik, azok egyre gyakoribban tudnak szerveződni Európában.

[00:49:24]Ennek lehet most akármi a neve, meg lehet akármilyen formája, de lényegében egy dologról beszélünk, hiszen ez is, ha jól értettem, a HGI is egy iráni proxi lehet az a forradalmi gárdának.

[00:49:35]az egyik proxia, ami egyébként teljesen elképzelhető, csak ezeket mindig nagyon nehéz beazonosítani, mert hol felbukkannak ilyen csoportok, illetve szerzetek, hol létrejönnek újak.

[00:49:46]Tehát ezt ezeket nagyon nehéz ilyen szempontból beazonosítani.

[00:49:48]A másik dolog pedig, hogyha meg már Németországnál tartunk, és említettem a CD-t, ugye az AFD pedig a politikai palettát nézik, pont ezt akarja ugye kihasználni.

[00:50:00]a bevándorlást tűzték a zászlajukra lényegében, és ezért történhetett meg az, hogy már hibahatáron túl is hónapok óta vezetik a kutatásokat.

[00:50:08]Tehát, hogy a bevándorlás kérdése, a német politika meg ugye az amerikai terrorenes új stratégia kapcsán ezt tudom válaszolni, hogy itt azért összefüggés van az iráni konfliktus elhúzódóával kapcsolatban is.

[00:50:21]Illetve a másik fontosság az Afganisztán.

[00:50:22]És most beszéljünk egy kicsit az afgánoknak a kérdéséről.

[00:50:24]Ugye Brüsszelben már beszélnek arról, és már fel is vették a kapcsolatot a tálibokkal, már egyeztetnek is az időpontról, hogy mikor beszélnek arról, hogy a a Belgiumban élő afgánokat hogyan tudják esetleg visszatoloncolni Afganisztánba.

[00:50:38]Na már most Svédőszág is bejelentett, hogy ebbe központi szerepet akar játszani, hogy az afgánokat hogyan lehessen visszatoloncolni.

[00:50:44]Tehát a nagy elfogadó Svédországnál most azt látjuk, hogy nem az nem csak az, hogy nógózónák alakulnak ki egyre több, hanem például most például az állampolgárságot is szigoríták, hogy ki kaphassa meg a svéd állampolgárságot.

[00:50:57]De beszéljünk egy kicsit arról, hogyha sikerülnek ezek a kezdeményezések a belgák meg a svédek által, és visszamennek az afgánok a saját hazájukba, akkor mi várhatott rájuk, mert azért van pár terrorszervezet ott is, akik esetleg felszippantatják ezeket a menekülteket.

[00:51:14]Ennek a helyzetnek nagyjából úgy lehetne mondani, hogy két két oldala van.

[00:51:17]Az egyik oldal az az, hogy ugye lezajlott a 20 éves háború Afganisztánban, 2021-ben kivonultak az amerikaiak és a szövetséges csapatok.

[00:51:27]Na most ahhoz a 20 évhez képest a biztonsági helyzet jelentősen javult Afganisztánban.

[00:51:31]azért tudott javulni, merthogy a a 20 év során lényegében a tálibok voltak azok, akik a gerilla hadviselés keretében folyamatosan támadták az Amerika és a szövetséges csapatokat.

[00:51:43]Na most ezek megszűntek.

[00:51:45]Viszont átvette egy újfajta biztonsági kihívás a helyét, mint amit te is említettél, az országban működő terrorszervezetek.

[00:51:54]Viszont egy kicsit komplex a helyzet, merthogy ők sem feltétlenül a helyi lakosságot támadják.

[00:51:59]Az egyik legnagyobb terrorszervezet a pakisztáni tálibok, akik Afganisztán területéről Pakisztán támadják.

[00:52:05]Viszont helyben Afganisztánban ott nem nagyon nem nagyon intéznek akciókat a lakosság ellen.

[00:52:12]Van a másik az Iszlám Államnak a helyi ága, az ISIS K, vagyis az Iszlám Állam horaszán tartomány.

[00:52:18]Ők is inkább a kínai, az ott dolgozó kínai vendégmunkásokat támadják.

[00:52:22]És ezen felül még van az Alkaida, ami egy nagyobb terrorszervezet Afganisztánban, de ők sem feltétlenül a helyi lakosságot támadják.

[00:52:30]Biztonsági szempontból még továbbra is egyébként a tálibok tudnak egyfajta kockázatot jelenteni.

[00:52:37]Viszont ők sem általánosságban, hanem sokkal inkább azokra nézve, akik visszatérnek az országba.

[00:52:42]Miután a táébok átvették a hatalmat, akkor azt ígérték, hogy egy amnesztiát, légében amnesztiát jelentettek be, ami azt azt jelentette, hogy a visszatérő emberjogi aktivistákat, újságírókat, a volt kormánynak dolgozókat, katonákat nem fogják célba venni, nem nem fognak egy ilyen megtorlóakciót indítani.

[00:53:04]Ugyanakkor azért azt látni, hogy ezt 100%-ban mégsem tartják be.

[00:53:06]Tehát olvastam nagyon sok erőszakos és hát egészen brutális esetről, tehát hogy például egy katona visszatért és hát nem egyszerűen csak kivégezték, hanem utána tehát kivégezték, utána pedig autó után kötötték és úgy húzták végig a falun keresztül.

[00:53:22]Tehát hogy azért ezek nyilván ezek már egyedi esetek, de azért ez elég erőteljesen benne van itt a kockázatok között.

[00:53:29]Márpedig ugye azért Európában is többnyire olyanok menekültek el, akik eltudtak, tehát voltak hozzá megfelelő kapacitásaik, anyagi anyagilag meg tudták tenni, illetve ugye azok hagyták el nagyrészt az országot, akiket a szövetséges erők nem evakuáltak, de valamilyen módon kapcsolatban voltak az előző kormánnyal, vagy pedig a szövetséges erőkkel.

[00:53:51]Egy percünk maradt kis szűrális azt látni, hogy a belga hatóságoknak most külön engedélyt kell majd adni, hogy a tálibok beléphessenek egyáltalán tárgyalni Brüsszelbe erről a helyzetről.

[00:54:00]A svéd belga kezdeményezés mennyire vezethet arra, hogy hogy az afgánok visszatérhessenek a hazájukba?

[00:54:04]És vajon visszatérnek-e vajon a hazájukba, hiszen hallható, hogy milyen veszélyeket leselkednek rájuk?

[00:54:10]Erre a legegyszerűbb egy ilyen régi jogi alapelvel választani, hogy minden megállapodás annyit ér, amennyire be tudják tartatni.

[00:54:15]Tehát, hogy itt lehet akármilyen megállapodást kötni.

[00:54:18]A lényeg az, hogy a hatóságok, illetve az illetékes szervek a megállapodásban foglaltakat mennyiben tudják betartatni.

[00:54:25]Ö azon nem lepődtem meg, hogy a svédek csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, hiszen a svédek rájöttek, hogy hogy lehet, hogy korábban kellett volna például az állampolgárság megszerzésének a követelményeit szigorítani.

[00:54:36]Hiszen korábban egyébként ha európai össze nézek egy európai összevetést, akkor a svéd állampolgárság volt az egyik legkönnyebben megszerezhető.

[00:54:45]Tehát hogy rájöttek a svédek, hogy lehet, hogy ezt korábban kellett volna szigorítani.

[00:54:50]Tehát összességében a svédeknek a csatlakozása én azt gondolom, hogy nem meglepő.

[00:54:53]Ennyi fért a mai adásunkban Mihallovi Zoltának és Dóc Editnek köszönöm szépen az elemzést.

[00:54:57]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelő szerkesztő Nádori Teodóra nevében is.

[00:55:03]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:55:09]Tartsanak velünk holnap is.

[00:55:11]Viszontlátásra!

[00:55:18]เฮ