Hír TV 58:45

Láncreakció - HírTV

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Láncreakció - HírTV
tl;dr
  • Zelenszkij „erősebb pozíciókról" szóló kijelentését a média kiragadta a szövegkörnyezetből; valójában diplomáciai, nem katonai értelemben beszélt.
  • A 13 ország részvételével alakuló európai rakétavédelmi koalíció és a közös katonai fejlesztés az EU-t hadviselő féllé teheti.
  • A felőrlő háború Oroszországnak kedvez nagyobb hadiipara és élőereje miatt, miközben gazdaságilag is profitál az energetikai válságból.
  • Washington gyakorlatilag átadta az ukrajnai háború ügyét Brüsszelnek; a fegyverszállítások leálltak, és az amerikai támogatás folyamatosan csökken.
  • Az EU 90 milliárd eurós hitelcsomagja valószínűleg elégtelen, a tagállamoktól további 12 milliárd eurót kérnek, miközben a gazdasági válság súlyosbodik.
  • A Görögországban talált ukrán tengeri drón incidense felveti a kettős játék és a provokáció lehetőségét, hasonlóan korábbi vitatott esetekhez.
  • A Palantir MI-projektje („Brave One") ukrán drónelhárítást fejleszt, de az amerikai hadiipari cégek érdekeltek a háború elhúzásában, szemben Trump lezárási szándékával.
  • Európa évtizedes lemaradásban van a mesterséges intelligenciában és a hadiiparban, és a békeprojektből nehezen vált át egy globális fegyverkezési versenyre.
  • Trump július 4-i ultimátumot adott az EU-nak a vámok eltörlésére, ellenkező esetben 25%-ra emelheti az európai autók vámját, ami mindkét félnek fájdalmas lenne.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Ukrajna pozíciói és a háborús kommunikáció

A műsor első témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentése volt, miszerint „Ukrajna pozíciói jelenleg erősebbek, mint valaha". A beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy ez az állítás félrevezető lehet, ha kiragadják a szövegkörnyezetből.

„Nagyon jó, hogy megnéztük ezt a bejátszót, mert ez a kijelentés és az utána elhangzott szöveg tökéletes példa arra, hogy a média hogyan képes torzítani a háború kérdésében." – Kertész Dávid *

Kertész Dávid, a Persrácok újságírója kifejtette: a teljes elnöki beszédből kiderül, hogy Zelenszkij nem katonai, hanem diplomáciai értelemben beszélt erősebb pozíciókról – konkrétan az Európai Unióval való tárgyalások és együttműködés tekintetében. Ez azonban nem újdonság, hiszen ebben a tekintetben „eddig is így volt". A műsorvezető és vendége egyetértettek abban, hogy az ilyen kijelentések propagandacélokat szolgálnak, és a média hajlamos torzítani a háborúval kapcsolatos híreket.

A közös európai rakétavédelem és az eszkaláció veszélye

Zelenszkij bejelentette egy rakétavédelmi koalíció kialakítását is, amelyben 13 európai ország nemzetbiztonsági tanácsadói és a NATO főtitkárának hivatala vesz részt. A műsorban elhangzott, hogy ez a fejlemény aggodalomra ad okot, mivel a közös katonai fejlesztés és az ukrán hadsereg támogatása az Európai Uniót hadviselő féllé teheti.

„Amint közös katonai fejlesztésben vesz részt az Európai Unió és Ukrajna, esetleg olyan hadi eszközöket, amelyeket be is vetnek Oroszország ellen, abban a pillanatban az Európai Unió hadviselő féllé válik." – Kertész Dávid *

A beszélgetés során szóba kerültek a németországi ukrán kiképzőközpontok is, ahol már 27 000 ukrán katonát képeztek ki. Moszkva többször jelezte, hogy ezt egyértelmű részvételnek tekinti a konfliktusban. A résztvevők emlékeztettek arra is, hogy Manfred Weber korábban európai katonák ukrajnai bevetését szorgalmazta, Macron pedig felvetette az idegenlégió bevetésének lehetőségét. Bár ezek egyelőre csak szavak szintjén hangzottak el, a közös rakétavédelmi rendszer kiépítése egyre inkább súlyosbítja annak kockázatát, hogy a teljes EU belekeveredjen a konfliktusba.

Az orosz-ukrán háború katonai és gazdasági realitásai

Az ukrán külügyminiszter azon kijelentésére reagálva, miszerint Putyinnak fel kell ismernie, hogy a helyzet csak rosszabb lesz számára, a vendégek rámutattak: a felőrlő háború mindig annak az országnak kedvez, amely nagyobb hadiiparral és élőerővel rendelkezik. Katonai szempontból nem látható, miben lenne igaza az ukrán tárcavezetőnek.

Gazdasági szempontból Oroszország profitál a konfliktusból, különösen a Hormuzi-szoros körül kialakult válság miatt. Az energetikai válság Oroszországnak kedvez, és a vendégek szerint „az oroszok sem voltak felkészülve, hogy ekkora hasznot húznak belőle".

Az amerikai szerepvállalás változása

A műsorban részletesen elemezték az Egyesült Államok változó szerepvállalását. Trump elnök korábban határidőket szabott a béke megteremtésére, de mostanra a figyelme inkább a Hormuzi-szoros és Irán felé fordult. A vendégek szerint Washington gyakorlatilag átadta az ukrajnai háború kérdését Brüsszelnek.

„Az elmúlt hónapok eseményei inkább arra engednek következtetni, hogy Washington ezt elengedte és átadta az ukrajnai háború kérdését Brüsszelnek." – Kertész Dávid *

Bár az USA továbbra is nyújt segítséget Ukrajnának – főleg hírszerzésben, műholdas információk terén és anyagilag –, ezek a támogatások folyamatosan csökkennek. Trump megmondta, hogy fegyverrel nem fogja támogatni Ukrajnát. A fegyverszállítmányok leálltak, bár lőszerkereskedelem továbbra is van. A vendégek szerint Trump fia korábban utalt arra, hogy közel az idő, amikor az amerikaiak teljesen kivonulnak a békefolyamatból.

Az európai finanszírozás problémái

Az Európai Unió egy 90 milliárd eurós hitel első részleteként 6 milliárd eurót készül folyósítani Ukrajnának, elsősorban drónok és rakétavédelmi felszerelések beszerzésére. A vendégek rámutattak, hogy ez a pénz valószínűleg nem lesz elég 2027-ig, sőt, pusztán a katonai költségvetés finanszírozására sem elegendő 2026 végéig.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője további 12 milliárd euró mozgósítására szólította fel a tagállamokat, és arra kérte őket, hogy „nézzenek a szekrények mélyére" további forrásokért. A műsorban elhangzott, hogy az EU költségvetésének nagy része már most is hitelekből áll, és a gazdasági válság „már nem kopogtat az ajtón, hanem szépen be fogja törni".

A görögországi ukrán drón incidens

A műsor egyik központi témája volt a görögországi Lefkada szigetnél talált ukrán tengeri drón esete. A barlangban felfedezett drón motorja még járt, és robbanóanyagokat is találtak a fedélzetén. Ukrajna hivatalosan tagadta, hogy köze lenne a drónhoz, de a vendégek szerint szinte biztos, hogy ukrán eszközről van szó, mivel a térségben kizárólag Ukrajna rendelkezik ilyen tengeri drónokkal.

„Ebben a térségben kizárólag az ukránok rendelkeznek ilyen drónokkal." – Kertész Dávid *

A vendégek felvetették a kettős játék lehetőségét: ha a drón sikeresen eltalál egy orosz tankerhajót, az siker; ha nem, és megtalálják, akkor Oroszországra lehet hárítani a felelősséget. Hasonló eset történt az Északi Áramlat felrobbantásánál és a Lengyelországba becsapódott rakétánál is. A műsorvezető felvetette a provokáció lehetőségét is, hiszen Ukrajnának érdeke, hogy más országok is bevonódjanak a háborúba. A görög turizmusra gyakorolt hatás kapcsán a vendég megjegyezte: „Egy drón még nem rontja el a nyarat, ahogy egy fecske sem csinál nyarat."

Románia és a keleti szárny védelme

Románia az EU keleti szárnyának védelmét szorgalmazza, mivel orosz drónok rendszeresen megsértik a légterét. A műsorban említették az EU által tervezett „drónfalat", amelyet zárt körű pályázaton, várhatóan ukrán fejlesztések felhasználásával építenének ki. Románia számára különösen fontos ez a védelem, mivel az USA csökkentette katonai jelenlétét az országban, és az elmúlt négy évben itt csapódott be a legtöbb drón Lengyelország mellett.

Háborús fáradtság Európában

Az Európa Tanács főtitkára aggodalmát fejezte ki az ukránellenes hangulat erősödése miatt Európában. A vendégek szerint a háborús fáradtság természetes jelenség: négy és fél évnyi folyamatos propaganda után az emberek beleunnak a háború támogatásába, különösen akkor, ha a saját számláik nőnek, miközben ukrán milliomosok menekültként telepednek le európai városokban, és nem akarnak harcolni a hazájukért.

Mesterséges intelligencia és a Palantir szerepe

A műsor második felében Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő és Horvát Sebestyén, az Ökonusz elemzője voltak a vendégek. Zelenszkij találkozott a Palantir vezérigazgatójával, Alex Karppal, hogy a mesterséges intelligencia beépítéséről tárgyaljanak az ukrán védelmi rendszerekbe. A „Brave One" nevű projekt célja az orosz drónok elfogási képességeinek javítása.

„Ma a technológia, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a háborús matematika közvetlen hatással van a harcok kimenetelére." – Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter *

A szakértők szerint bár a mesterséges intelligencia nem tudja kompenzálni az orosz katonai fölényt, Ukrajna rendkívül sokat fejlődött ezen a területen. A háború drónok háborújává vált, és az ukránok olyan harci tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket más országok – köztük az USA és a NATO – is hasznosítani tudnak. A Palantir számára az ukrajnai 12 évnyi konfliktus alatt felhalmozódott adatmennyiség „kincsesbánya".

A vendégek rámutattak egy érdekes ellentmondásra: Trump le akarja zárni a háborút, míg az amerikai hadiipari cégek – köztük a Palantir – gazdasági érdekből a háború minél további elhúzásában érdekeltek. Emellett az EU gyakorlatilag amerikai cégeket finanszíroz az ukrán támogatásokon keresztül.

Etikai kérdések a mesterséges intelligencia hadi alkalmazásában

Alex Karp „Technológiai Köztársaság" című könyve kapcsán a vendégek etikai kérdéseket is felvetettek a mesterséges intelligencia fegyverként való alkalmazásáról. Kis Benedek József szerint azonban a robotok és a mesterséges intelligencia használata a hadviselésben a jövő, és a végső döntést mindig az embernek kell meghoznia.

„Nem veszik át a robotok teljes mértékben ezt a feladatot, mert végül is a mesterséges intelligenciát az emberek hozzák létre." – Kis Benedek József *

Az európai védelmi ipar lemaradása

Az Európai Parlament új versenyképességi alapot javasol, amelynek középpontjában a védelmi kutatás áll. A vendégek szerint azonban Európa évtizedes lemaradásban van a mesterséges intelligencia és a hadiipar terén. Az EU korábban a zöld átállásra koncentrált, ami energetikai kiszolgáltatottsághoz vezetett, most pedig a fegyverkezésben próbál világelső lenni – ami irreális célkitűzés.

„Mesterséges intelligencia tekintetében nincsen olyan európai vállalat, amelyik bármilyen kézzel fogható és versenyképes eredményt fel tudna mutatni." – Horvát Sebestyén *

A probléma tovább súlyosbodik, mivel az európai hadiipari vállalatok tulajdonjoga sok esetben amerikai kézben van, és az USA-nak nem érdeke, hogy Európa fejlődjön ezen a területen. Ráadásul az EU békeprojektként jött létre, és most nehezen tud átállni egy globális fegyverkezési versenyre.

Az átalakuló világrend és Európa helyzete

A vendégek egyetértettek abban, hogy a nemzetközi szerződésekre és intézményekre épülő világrend omladozik, és helyét a személyes kapcsolatokra épülő, kétoldalú megállapodások veszik át. Trump, Putyin és más vezetők „kőkemény erőpolitikát" folytatnak, míg az EU a maga nehézkes bürokráciájával és 27 tagállamának összehangolási kényszerével „béna kacsának" tűnik.

„Európa a második világháború óta függ katonailag az Egyesült Államoktól." – Horvát Sebestyén *

Az amerikai csapatok kivonása Németországból komoly kihívást jelent. A 90-es években még 350 000 amerikai katona állomásozott Európában, most ez a szám 100 000 körül van. A vendégek szerint aki csak most döbbent rá, hogy Európának saját védelmi képességeket kell kiépítenie, „az egy hülye". Az „európai NATO Amerika nélkül" koncepciója rendkívül nehéz feladat, különösen az atomerő és az amerikai technológia pótlása szempontjából.

Trump kereskedelmi ultimátuma az EU-val szemben

Donald Trump július 4-ig adott haladékot az EU-nak a 2025 júliusában megkötött kereskedelmi megállapodás feltételeinek teljesítésére. Ha az EU nem törli el az amerikai termékekre kivetett vámokat, Washington 15%-ról 25%-ra vagy magasabbra emelheti az európai árukra – különösen az autókra – kivetett vámokat.

A vendégek rámutattak, hogy a megállapodás végrehajtása az Európai Parlamentben akadt meg, ahol egyes tagállamok további biztosítékokat követelnek. Ugyanakkor a tárgyalásokat Trump részéről is nehezítették olyan kijelentések, mint Grönland megszállásának felvetése.

„Trumpnak vannak ötletei mindig. Tehát tényleg valószínű, hogy éjszaka nem alszik, jól gondolkodik és reggelre eszébe jut valami ötlet." – Kis Benedek József *

A szakértők szerint a 25%-os vám az amerikai autópiacra is súlyos hatással lenne, hiszen az USA-ban forgalomban lévő 290 millió gépjármű 50%-a importból származik, és az autóárak emelkedése politikai elégedetlenséget válthat ki. Trump azonban híres arról, hogy az utolsó pillanatban gyakran visszalép – a vendégek szerint ez most is így történhet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kertész Dávid Persrácok újságírója" – A „Persrácok" valószínűleg egy médium neve, de az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható pontosan.
  • „Horbát Sebescsén" / „Horvát Sebessén" / „Horvát Sebescnel" – A vendég neve következetlenül jelenik meg az átiratban. A kontextus alapján Horvát Sebestyén, az Ökonusz elemzője a legvalószínűbb alak.
  • „Kis Benedek József" – A név valószínűleg helyes, bár a „Kis" és „Benedek" keresztnevek szokatlan kombinációja lehet ASR-hiba eredménye is.
  • „Ján Kászpár" – A műsorvezető búcsúzásában elhangzó név, valószínűleg ASR-hiba, de a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „Fonderell Leel" – Valószínűleg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
  • „Kaja Káas" / „Kajakes" – Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.
  • „Nikos Dendiasz" – Valószínűleg Nikosz Dendiasz görög védelmi miniszter.
  • „Mihló Fedorov" – Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter.
  • „Alex Carp" / „Alex Karpal" / „Alex Carpal" – Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója.
  • „Brave One Dayroom" – A projekt pontos neve bizonytalan, valószínűleg „Brave One" lehet.
  • „Maven Smart System" – A Palantir digitális platformja, a név valószínűleg helyes.
  • „Pesco" / „bescóban" – PESCO (Permanent Structured Cooperation), az EU állandó strukturált együttműködési formája.
  • „Nazdaktözsdén" – NASDAQ tőzsde.
  • „hormózi válság" / „Hormuzi szoros" / „Hormózis szoros" – Hormuzi-szoros.
  • „Lefkada" – Lefkada görög sziget.
  • „Jónt tengeren" / „Jonttengeren" – Jón-tenger.
  • „ERT csatorna" – Görög állami televízió.
  • „AFP hírügynökség" – Agence France-Presse.
  • „Dubát" – Valószínűleg Dubaj.
  • „Venezuelai válság" – A kontextus alapján valószínűleg helyes utalás.
  • „skóciai golfpálya mellett" – Utalás Trump és von der Leyen skóciai találkozójára.
  • „Chicken Zu" – Valószínűleg „Chicken Trump" vagy hasonló gúnynév, a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „takóként" – A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „gyávaként" vagy hasonló jelentésű szó.
  • „Krin félsziget" – Krím félsziget.
  • „annektálása annektálását" – ASR ismétlési hiba.
  • „adófizetőktől" – A szövegkörnyezet alapján helyes.
  • „védermi kutatás" – Védelmi kutatás.
  • „Ferko Dániel" – A műsorvezető neve, valószínűleg helyes.
  • „láncreakció" – A műsor címe, valószínűleg helyes.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:01]Ukrajna pozíciói jelenleg erősebbek, mint valaha.

[00:00:04]Állítja Volodimir Zelenski.

[00:00:07]Aztán Zelenski találkozott az amerikai palantír vállalat vezetőjével, hogy fejlesszék az ukrán hadsereg mesterséges intelligencia terén rendelkezésre álló képességeit, és végül az Európai Parlament új versenyképességi alapot javasol, amelynek középpontjában a védermi kutatás áll.

[00:00:23]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:26]Erre keressük a választ.

[00:00:28]Üdvözlöm önöket.

[00:00:28]Én Ferko Dániel vagyok.

[00:00:30]Ez a láncreakció.

[00:00:44]Az ukrán vezetés úgy érzi, hogy jelenleg erősebb helyzetben vannak, mint Moszkva.

[00:00:52]Ukrajna pozíciói jelenleg erősebbek, mint valaha.

[00:00:54]Állítja Volodimir Zelenski.

[00:00:57]Fokozatosan haladunk előre az európai rakétavédelmi kapacitások kiépítésének kérdésében.

[00:01:02]Jelenleg egy rakétavédelmi koalíciót alakítunk ki.

[00:01:04]Jelentette ki az ukrán elnök a Telegramon az Ukrajna és 13 európai ország nemzetbiztonsági tanácsadóit, valamint a NATO főtitkárának hivatalát összefogó találkozó után.

[00:01:15]Ma közelebb vagyunk egy jó eredményhez, mint valaha, de nincsenek egyéni győzelmek, és az elszigeteltségben nincs helye a kitartásnak.

[00:01:23]El kell érnünk a fő célt, és ez a közös célunk, amitől nem térünk el.

[00:01:28]Sem a földünket, sem a szuverenitásunkat nem adjuk fel.

[00:01:31]Folytatta Zelenski és Kertész Dávid Persrácok újságírója van itt velem, hogy kibeszéljük a történéseit.

[00:01:39]Köszöntelek.

[00:01:41]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:42]Ez, hogy Ukrajna pozíciói jelenleg erősebbek, mint valaha, ez mit jelent?

[00:01:46]Vagy hol?

[00:01:46]a fronton erősebbek, a légvédelmi képességeik erősebbek, egy közelgő béketárgyalásól jobbak a pozícióik, vagy ezt hogy értsük szerinted?

[00:01:58]Nagyon jó, hogy megnéztük ezt a bejátszót, mert ez a kijelentés és az utána elhangzott szöveg tökéletes példa arra, hogy a média hogyan képes torzítani a háború kérdésében.

[00:02:08]Alapvetően megszületik a felvetés azzal, hogy Ukrajna pozíciói erősebbek, mint valaha.

[00:02:11]Fokozatosan haladunk előre.

[00:02:11]Az átlagos olvasó, aki csak a címet látja, ebből arra következtet, hogy a frontvonalon haladnak előre az ukrán erők, hogy erősödnek a katonai pozícióik, és jobbak a kilátásaik, mint Moszkvának.

[00:02:24]Aztán, hogyha meghallgatjuk, vagy elolvassuk a teljes elnöki beszédet, akkor látjuk, hogy Ukrajna pozíciói erősebbek, mint Moszkváé az Európai Unióval való tárgyalások tekintetében, az Európai Unióval való együttműködés tekintetében.

[00:02:38]Hát ez eddig is így volt.

[00:02:40]Ez eddig is így volt.

[00:02:40]Ebben a tekintetben semmi sem változott.

[00:02:41]viszont a torzító hatása a kijelentéseknek és a tulajdonképpen propagandaszövegek felhasználásának, azt ez a kijelentés tökéletesen szemlélteti.

[00:02:51]A második része ennek a bejelentésnek, tehát a közös rakétaernyő kiépítése, az továbbra is egy olyan dolog, ami aminek nem kellene, hogy örüljünk.

[00:03:02]Tehát ezt erről már többször beszéltünk és többször is foglalkoztunk ezzel a témával, hogy amint közös katonai fejlesztésben vesz részt az Európai Unió és Ukrajna, esetleg olyan hadi amelyeket be is vetnek Oroszország ellen, abban a pillanatban az Európai Unió hadviselő féllé válik?

[00:03:21]Hát pedig erről szól minden.

[00:03:23]Tehát mert fogunk arról is beszélni, hogy Németország támogatja az ukrán kiképző központokat például, hogy már 27000 ukrán katonát kiképeztek ezekben a központokban.

[00:03:33]Tehát az rögtön az fordul meg a fejemben, hogy hogy még egy lehetséges békekötés után is vajon az ilyen ukrán kiképző központok ezek milyen szinten lesznek vörös posztók az oroszok szemében?

[00:03:48]Hát ugye a háború elején eldőlt az, hogy az Európai Unió több tagállama, illetve Nagy-Britannia helyszínt biztosít arra, hogy ukrán katonákat képezzenek ki.

[00:03:57]Ennek ugye az volt az oka, mert ezeket a az volt az oka, hogy ezeket a kiképző központokat Oroszország ne támadhassa meg.

[00:04:03]Azóta ezekkel a központokkal kevesebbet foglalkoztunk, és bizonyos tekintetben a fősodatú média próbálta elhallgat elhallgatni azt, hogy ezek még mindig léteznek, de ennek kapcsán Moskva többször is kiadott olyan nyilatkozatokat, hogy ez egyértelmű részvétel a konfliktusban.

[00:04:25]Persze annak is mondható, azért ez ennél egy kicsit bonyolultabb.

[00:04:27]És ebben a kérdésben talán jóval súlyosabb az, hogy személyi állomány kérdésében hogyan vesznek részt a harcokban az első naptól kezdve az Európai Unió tagállamai.

[00:04:36]Tehát azt látjuk, hogy kiképzők, technikai személyzet bizonyos esetekben elméletben leszerelt katonatisztek már ott vannak 2022 óta, sőt még korábban Ukrajnában részt is vesznek ebben a konfliktusban.

[00:04:52]De hát ugye a nagy kérdés az, hogy európai katonák részt vesznek-e majd ebben a folyamatban?

[00:04:56]akár a békekötés után is, mert ugye Manfred Weber korábban azt mondta, hogy ő már nagyon szeretne európai katonákat látni, még meg is m szemléltette, hogy ott van rajtuk a az EU felirat a a karjukon, vagy a vagy a mellkasokon, és nem Wéber volt az egyetlen ebben a kérdésben.

[00:05:16]Macron mostanában már egy visszafogottabb álláspontot képvisel, de másfél évvel ezelőtt még ő is felvetette azt, hogy esetleg az idegenlégiót bevethetnék Ukrajnában.

[00:05:23]Tehát ezek az eszkalációs lépések korábban elindultak, és ameddig csak szavak szintjén hangzanak el, addig csak fenyegetően hangzanak.

[00:05:33]De láthatjuk azt, hogy egy olyan spirálba kerültünk, különösképpen a közös rakétavédelmi rendszer kiépítésével, ami egyre inkább súlyosbítja a kockázatát annak, hogy a teljes unió belekeveredjen ebbe a konfliktusba.

[00:05:48]Az ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy Putyinnak fel kell ismernie a helyzetet, hogy az csak rosszabb lesz számára, és az egyetlen lehetősége, hogy véget vessen a terrorizmusnak, azaz a különleges hadműveletnek vagy a háborúnak.

[00:06:04]Mire gondol itt Szíbia?

[00:06:04]Tehát mitől lesz rosszabb Putyinnak most jelenleg, hogyha nem köt azonnal békét?

[00:06:12]Hát ezt megkérdezhettük volna tavaly, tavaly előtt vagy még korábban is.

[00:06:15]Tehát folyamatosan ez volt a fenyegetés, hogy Oroszországnak rosszabb lesz, ha tovább tart ez a konfliktus.

[00:06:23]Felőrlő háborúban vagyunk.

[00:06:23]Felőrlő háború az, ami Ukrajnában zajlik.

[00:06:28]Az ilyen konflik konfliktusok mindig annak az országnak kedveznek, amely nagyobb hadiiparral, nagyobb élőerővel rendelkezik.

[00:06:35]katonai szempontból nem látom azt, hogy miben volna itt a az ukrán tárcavezetőnek igaza.

[00:06:45]Politikai szempontból visszatérhetünk ahhoz, hogy az Európai Unióval való orosz viszony megromlik.

[00:06:48]Bár ez valószínűleg semmit nem számít Moszkva szempontjából.

[00:06:54]Gazdasági szempontból viszont látjuk azt, hogy Oroszországgal kezdett profitálni ebből a konfliktusból.

[00:06:57]És nem csak ebből a konfliktusból, hanem a világ összes többi táján megjelenő konfliktusból is.

[00:07:03]Tehát a jelenleg közelítősét már minket is elérő energetikai válság Oroszországnak fog kedvezni gazdaságilag.

[00:07:11]Már a itt a hormózi válságra gondolsz, hogy Oroszország akkorát nyert ezen, amit úgy Putyin szeme nem hitt nem hitt, amit lát.

[00:07:22]Igen.

[00:07:22]Erre valószínűleg az oroszok sem voltak felkészülve, hogy ekkora hasznok húznak belőle.

[00:07:25]Tehát ezek a lépések hosszútávon mindenképpen Moszkvának kedveznek.

[00:07:29]A katonai szituációban szintén erről van szó.

[00:07:35]Itt az eszkaláció lehet az, ami Oroszország számára negatív hatásokat ér el.

[00:07:39]Viszont hogyha eljön az eszkaláció időpontja, akkor azt ne felejtsük el, hogy egy atomhatalomról beszélünk.

[00:07:42]Igen.

[00:07:44]Most az ukránok azt mondják, hogy de természetesen hiába áll ott az Európai Unió mögöttük, szükségük van az amerikai nyomás gyakorlásra, hogy majd Trump kipréseli Oroszországból a a békét.

[00:07:53]De hogy látod most ez, hogy áll ennek a az ügye?

[00:07:58]Mert legutóbb arról volt szó, hogy hogy Trump felold például orosz szankciókat és nagy valószínűséggel fel is fog oldani néhányat.

[00:08:07]Tehát láthatjuk azt, hogy a Hormuzi szoros körül kialakult konfliktus az USÁnak sem tett jót.

[00:08:13]Ráadásul az iráni beavatkozás előtt Trump már elkezdett kihátrálni ebből a konfliktusból.

[00:08:18]Láttuk a kísérleteket a béketeremtésre, ugye a Putinnal és Zelenszkijel külön-külön folytatott tárgyalásokat.

[00:08:26]Láttuk azt, hogy hogyan próbált közvetíteni a felek között.

[00:08:30]Azonban az elmúlt hónapok eseményei inkább arra engednek következtetni, hogy Washington ezt elengedte és átadta az ukrajnai háború kérdését Brüsszelnek.

[00:08:38]Továbbra is nyújtanak még az amerikaiak segítséget Ukrajnának, főleg hírszerzésben, műholdos információk tekintetében.

[00:08:46]Testerséges intelligencia, majd fogunk róla beszélni.

[00:08:48]Igen, ez külön egy érdekes kérdés lesz a Palantier, ügye.

[00:08:53]És anyagilag is, azonban ezek folyamatosan csökkennek, és hogyha az USA figyelme egyre inkább Iránra terelődik, akkor még kevesebb érdeke lesz abban, hogy Ukrajna támogatása mellett kardoskodjon.

[00:09:04]De ugye fegyvereket már nem küldt.

[00:09:05]Tehát hogy azt Trump megmondta, hogy fegyverrel nem fogja támogatni Ukrajnát.

[00:09:09]Sőt, Trump fiának emlékszünk rá hetekkel, hónapokkal ezelőtt volt egy elszólás, azzem pont a Közelkeleten volt, és azt mondta, hogy hát ahogy ő nézi az apját meg a a gesztusait, meg ránéz a fejére néha amikor híreket kap arról, hogy Zelenszk mit mond, vagy Putyin mit mond, akkor közel az idő, hogy betelik nála a pohár, és egyszerűen az amerikaiak felállnak, és ott hagyják ezt az egészet, és kivonulnak ebből az egész békefolyamatból.

[00:09:38]Ö nagyon valószínű ugye erre sor is kerül.

[00:09:39]Ami a fegyverek küldését illeti.

[00:09:41]Fogalmazzunk úgy, hogy most már ingyen nem adnak fegyvert és lőszert.

[00:09:46]Tehát a fegyverszállítmányok valóban leálltak.

[00:09:47]Lőszerkereskedelem továbbra is van az USA felől Ukrajna felé.

[00:09:51]De ez is egy olyan dolog, ami amire sokkal nagyobb szükség lesz Iránban.

[00:09:55]Tehát azokat a lőszereket és tartalékokat, amiket eddig Ukrajnának először ingyen később pénzért adtak, azt inkább a saját konfliktusukban fogják felhasználni.

[00:10:05]Meg hát ami árulkodó egyébként, hogy az amerikaiak már most visszavonták magukat, hogy elfogytak azok a kinyilatkoztatások Trump részéről, amikor te is emlékszel biztos ilyen határidőket adott, hogy 10 nap, 15 nap, adok 30 napot, hogy lezárjátok ezt az egészet, vagy nem tudom mit csinálok.

[00:10:24]Most inkább a hormózis szorossal van elfoglalva, úgy tűnik.

[00:10:28]Hát ez került a reflektorfénybe és az amerikai gazdaság szempontjából, illetve a Kínával való verseny szempontjából legfőképpen Irán is sokkal fontosabb stratégiai pont az USA számára.

[00:10:39]Ráadásul itt arról van szó, hogy katonailag is leköti őket.

[00:10:42]Itt nem pusztán annyiból áll a katonai részvétel, mint Ukrajnában a Demokrata kormányzat idején az adaküldött fegyverszállítmányokkal és egyebekkel.

[00:10:52]Itt arról van szó, hogy konkrétan részt vesznek egy fegyveres konfliktusban, egy különleges katonai műveletben, nevezzük háborúnak, ami sokkal nagyobb figyelmet igényel.

[00:11:03]Ilyen esetben értelemszerű az, hogy Európáról áthelyeződik hangsúly ismét a közelkeletre?

[00:11:07]Ugye Európa azon van, a 90 milliárdos hitelnek az első részletét majd nemsokára folyósítják ki, folyósítják ki is egy 6 milliárdról lesz szó, amiből drónokat és egyéb rakétavédelmi felszereléseket szerezhetnek be.

[00:11:22]Hogyha az USA nem lesz benne ebben a folyamatban, márpedig fegyvertámogatás szempontjából csak nagyon lazán Európa meg tudja oldani az Európai Unió ezt a kérdést, Ukrajna támogatását.

[00:11:32]Most 2027-ről beszélnek, hogy addig kellene az Európai Unió lassan a saját maga fennállását sem fogja tudni megfinanszírozni.

[00:11:41]Tehát látjuk azt, hogy az Európai Unió költségvetésének nagy része most már hitelekből áll.

[00:11:44]Nincs felszabadítható forrás.

[00:11:47]Ugye Orbán Viktor már 2024-ben megkérdezte azt, hogy hol van a pénz, hol vannak azok a tartalékok, amelyek az Európai Unió további működésére lettek volna számva, amik akár az európai fegyveripar fejlesztésére hasznosíthatóak voltak.

[00:12:04]Tehát ezek a források már régen Ukrajnában vannak, és teljes mértékben eltűntek.

[00:12:08]Most újabb hitelekről beszélünk, amelyeket Ukrajna soha nem fog visszafizetni.

[00:12:12]Sőt, hát Kaja Káas most beszélt egy újabb, ez nem az a 90 milliárdos hitel, amit már folyósítottak, hanem beszélt egy újabb hitelről.

[00:12:20]Meg felszólította a tagországokat, hogy nézzenek a a szekrények mélyére, vagy vagy a pénzeska mélyére, hogy mit tudnának még mozgósítani Ukrajna számára.

[00:12:31]Ezt minden európai uniós fővárosnak gyakorlatilag oda címezték még a 90 milliárd fölött.

[00:12:39]Tehát már nem tudni, hogy hova.

[00:12:40]Igen, mert itt ugye arról volt szó, hogy a 90 milliárd az elmélet, tehát elméletileg a hivatalos álláspont szerint 2027 végéig kellett volna, hogy finanszírozza Ukrajnát.

[00:12:49]Na most ez kiderült, hogy pusztán a katonai költségvetését sem tudják ennyiből finanszírozni, még 2026 végéig sem.

[00:12:56]Ehhez kellett volna az a 12 milliárd plusz, amit Kajakes felvetett.

[00:13:00]Most ennek a tekintetében, hogyha Brüsszel továbbra is kiáll a mellett, hogy mérhetetlenül öntjük a pénzt Kev felé, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy maga az Európai Unió milyen összegekből fog működni, különösképpen egy globális energetikai válság közepén.

[00:13:18]Most, amikor egyébként ilyen a védelmi képességek fokozására külön versenyképességi alapot akarnak létrehozni, de hogy kiktől veszik el a pénzt, azt rejté valószínűleg az adófizetőktől.

[00:13:29]Hát valószínűleg az adófizetőktől, újabb hitelekből, tehát azt láthatjuk, hogy a gazdasági válság már nem kopogtat az ajtón, hanem szépenosan be fogja törni.

[00:13:38]Euró az Európai Unió zuhan bele ebbe a gazdasági dökkútba, nevezhetjük így.

[00:13:44]És jelenleg nincs kilátás arra, hogy mindazokat az anyagi veszteségeket, amiket Ukrajnára áldoztak, valaha visszakapják.

[00:13:55]És most már az is kérdés, hogy a következő években, vagy akár hónapokban hogyan folytatják ezt a finanszírozást.

[00:14:02]Na, evezzünk egy kicsit a görög partokhoz.

[00:14:04]Ugyanis lezuhant egy ukrán tengeri drón.

[00:14:07]Lefkada szigeténél egy barlangban találtak egy tengeri drónt, aminek állítólag még akkor működött a motorja.

[00:14:16]A Görögország partjainál a Jónt tengeren talált katonai drón ukrán gyártmányú.

[00:14:21]Jelentette ki Nikos Dendiasz görögvédelmi miniszter.

[00:14:23]A görög média szerint egy tengeri drónt találtak meg egy barlangban a görög Lefkada sziget délnyugati részén a Jóntengeren.

[00:14:29]Az állami ERT csatorna szerint a motorja még járt, amikor rátaláltak.

[00:14:34]A készüléket először egy halász vette észre, aki értesítette a partiőrség egyik járőrhajóját.

[00:14:40]Az AFP hírügynökség egy görög katonai forrásra hivatkozva közölte, hogy a fedélzeten robbanóanagokat találtak, ezért a drón átadásra került a görög hadseregnek és haditengerészetnek.

[00:14:53]Ukrajna semmilyen információval nem rendelkezik a Görögország partjainál a Jonttengeren talált katonai drónról.

[00:14:59]Jelentette ki az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

[00:15:00]Egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán tengeri drónemeltetőkhöz tartozna.

[00:15:07]állítja a szóvivő, hangsúlyozva, hogy Ukrajna kész együttműködni a görög féllel az eset körülményeinek tisztázása érdekében.

[00:15:15]Azért az aggasztó nyilván elsősorban most a görögök számára, de Európa nyugati fele számára, a Balkán számára, mert hogy eddig végig arról beszéltünk, hogy a harcok, a tengeri harcok a fekete tengeren zajlanak Ukrajna és Oroszország között.

[00:15:28]Bár hetekel ezelőtt volt egy hír azzal kapcsolatban, hogy egy orosz hajót a Földközi tengeren támadtak meg, és ezt az ukránok elvállalták.

[00:15:36]Na de hogy kerül drón Görögország partjaihoz?

[00:15:42]Minden valószínűség szerint ismételten arról lehetett szó, hogy támadási kísérlet volt egy orosz tank tankerhajó ellen.

[00:15:49]Az, hogy Ukrajina kijelentette, hogy semmi közük nincs ehhez a tengeri drónhoz, azért is furcsa, mert tehát ebben a térségben kizárólag az ukránok rendelkeznek ilyen drónokkal.

[00:15:56]Tehát az orosz feketeeri flotta az a háború elején meglehetősen nagy veszteségeket szenvedett.

[00:16:03]Ami a krém környékén megmaradt belőle, az már nem rendelkezik ilyen kapacitásokkal.

[00:16:08]Eleve az oroszoknak nem is igazán voltak ilyen tengeri drónjai, legfeljebb inkább kísérleti stádiumban.

[00:16:14]Ebben Ukrajna előnyben járt.

[00:16:17]Tulajdonképpen egy NATO fejlesztési projektnek volt az előszel az, hogy Ukrajnában kezdték ezeket fejleszteni.

[00:16:22]Tehát ez tulajdonképpen tényként kijel kijelenthető, hogy ez egy ukrán drón volt.

[00:16:26]Azt az is nagyjából 90%, hogy egy orosz hajó volt a célpontja, de mindennek viszont az alapja az megint csak az energetikai válság.

[00:16:35]Tehát azt látjuk, hogy az orosz tankárhajók a világ minden táján célponttá váltak, és nem csak Ukrajna által.

[00:16:42]Hát azért ne felejtsük el azt sem, hogy a venezuelai válság alatt az amerikai haditengerészet foglalt le egy orosz tanker hajót.

[00:16:53]Mindez visszakapcsolódog mindig ahhoz, hogy Iránban és a Hormoziszoros környékén mi történik.

[00:16:59]Azért én eljátszottam a gondolattal, mert itt a háború négy éve, hát most az ötödik évében vagyunk, azért voltak arra utaló jelek, hogy itt lehetnek provokációk, hamis zászlós trükkök.

[00:17:08]Ugye Lengyelországba is becsapódott egy rakéta.

[00:17:13]És hát Ukrajna mindig hangoztatja, hogy nekik érdekük az, hogy mások is bevonódjanak ebbe ebbe a háborúba.

[00:17:21]Tehát azért azt sem lehet teljesen kizárni, hogy akár provokációról is szó lehet, hiszen így Európának egy másik része is bevonódhat akár, ami az ukránoknak jó.

[00:17:34]Tehát te ezt el tudsz ilyet képzelni, hogy mondjuk direkt kilőnek egy egy drónt Görögországra azért, hogy hogy Görögország bevonódjon?

[00:17:42]Én ezt inkább úgy képzelem el, hogy nem volt itt görög célpont.

[00:17:45]A célpont az nagy valószínűséggel egy orosz hajó volt.

[00:17:49]Viszont kettős játszmát el lehet ezzel játszani.

[00:17:52]Hogyha talál a drón és elsüljed az orosz tankerhajó, akkor ez siker.

[00:17:56]Hogyha nem talál és ott valaki megtalálja a drónt, akkor arra azt fogják mondani, hogy ez egy orosz drón volt.

[00:18:00]Nagyjából ugyanezt láthattuk a az északi áramlott felrobbantása kapcsán is, amiről ugye éveken keresztül állították azt, hogy ez egy orosz támadás volt.

[00:18:09]A Lengyelországban becsapódott, sőt ott emberi életeket kioltó drónok kapcsán is arról volt szó nagyon sokáig, hogy ez egy orosz támadás volt.

[00:18:18]Majd kiderült, hogy ez egy ukrán harci drón volt, és utána csend lett körülötte.

[00:18:21]Hasonló dolgokra számítok én Ukrajna részéről, tehát kinéznek adott célpontokat, ezekre támadnak, hogyha a támadás sikeres, akkor elkönyvelik, ha nem, vagy esetleg NATO célpontot fenyegető támadásról van szó, akkor pedig Oroszország a felelős.

[00:18:38]Ráadásul ez kicsit viccesnek hangzik.

[00:18:38]De hát közeleg a nyári szezon is.

[00:18:40]Tudjuk, hogy Görögország kedvelt üdülőhely.

[00:18:44]Tehát azért például a turizmust is visszavetheti ez, hogy hoppá, az egyik görög szigetnél ukrán drónt találtak.

[00:18:48]Ki tudja, hogy mikor csap be még egy, mondjuk így a a nyári szezon közepén.

[00:18:55]Ugye tudjuk, hogy Dubát azt milyen szinten lenullázta az, hogy Irán elkezdett drónokat meg rakétákat kilőni arrafele?

[00:19:03]Hát, hogy a két szituációt összehasonlítsam, azzal én még várnék egy pár hetet.

[00:19:06]Tehát, hogyha több hasonló drón is megjelenik, esetleg konkrét támadásokat is végrehajtanak, tehát lesznek hajók, amik megsemmisülnek, azok lesznek majd nagyobb hatással a görög turizmusra.

[00:19:20]Egy drón még nem rontja el a nyarat, ahogy egy fecske sem csinál.

[00:19:23]Egy fecske nem csinál nyarat.

[00:19:23]Románia viszont az EU keleti szárnyának védelmét, vagy annak megerősítését szorgalmazza.

[00:19:30]Ezt nem először vettik fel a románok.

[00:19:33]Most arra hivatkoznak, hogy orosz drónok rendszeresen megsértik az ukrán légteret.

[00:19:38]Nem tudom, hogy egyébként nem nyitott ajtókat döngetnek-e a románok, mertogy ugye Fonderell Leel éppen az Európai Bizottság elnöke számtalanszor beszélt erről a bizonyos drónfalról, amit felhúznának a az EU keleti szárnyán.

[00:19:56]Hát ez az EU döntése volna és az EU projektje.

[00:19:57]Ugye a drónfal kapcsán nagyon érdekes az, hogy egy tulajdonképpen zárt körű pályázaton tervezik elindítani azt, hogy ezzel ismételten Ukrajna fejlesztéseit támogassák és Ukrajnától vásárolják meg ezeket a drónfalakat.

[00:20:12]Románia esetében, ami nagyon sarkalatos kérdés, hogy a az USA csökkentette a katonai jelenlétét Romániában.

[00:20:21]Ez ugye afelé enged következtetni, hogy az USA már korábbi Trump felszólálások alapján is egyre inkább kivonná önmagát a NATO-ból.

[00:20:30]Romániának éppért elengedhetetlen érdek az, hogy valamiféle külföldi katonai jelenléttel megerősítse saját magát, akár egy USA nélküli NATO csapatainak betelepítésével, akár egy erősebb európai uniós katonai fejlesztéssel, kirendeltséggel.

[00:20:48]Ehhez különösen hozzájárul az is, hogy Lengyelország mellett ugye a legtöbb drón az Románia területén csapódott be az elmúlt négy év alatt.

[00:20:57]Az Európa tanács főtitkára aggodalmát fejezte ki, hogy ő úgy érzi, hogy lankad fárad Európa-Ukrajna támogatását illetően.

[00:21:07]És sok mindent mondott.

[00:21:07]Én egy dolgot emelnék ki, hogy ő ukrán ellenes hangulat erősödését tapasztalja Európában, amit populista beszédek is táplálnak, illetve egyes országokban politikai változások történtek, és hogy aggódik-e miatt, hogy megszűnik a támogatás.

[00:21:25]Hát ugye egyrészt ebben ott van a a háborús fáradtság, amikor négy és fél éven keresztül mindenhonnan az ömlik, hogy meg kell védenünk Ukrajnát, fel kell áldoznunk magunkat Ukrajnáért, nem számít a mi életünk, Ukrajna élete számít.

[00:21:38]Akkor az emberek ebbe egy idő után beleunnak, majd ez az unalom átfordul egyfajta ellenségeskedésbe.

[00:21:45]Különösképpen akkor, hogyha azt látja, hogy az ő számlái nőnek, hogy neki szenvednie kell, hogy neki áldozatot kell vállalnia, miközben ukrán milliomosok éppen az ő városában települnek be.

[00:21:55]menekültként, és ők nem akarnak harcolni a hazájukért.

[00:21:59]Dávid, köszönöm, hogy itt voltál.

[00:22:01]Én köszönöm a meghívást.

[00:22:02]Önök pedig ne menjenek messzire, a 13 ór hírek után folytatjuk a láncreakciót.

[00:22:07]Európa új versenyképességi alapot javasol.

[00:22:09]Úgy érzi az uniós vezetés, hogy le van maradva a védelmi képességek terén, például az UShoz és Kínához viszonyítva.

[00:22:16]Valószínűleg jól érzik.

[00:22:19]Erről fogunk beszélni meg, hogy mesterséges intelligenciával fejlesztené Zelenski az ukrán hadsereget.

[00:22:25]És ehhez is amerikai támogatást kérnek.

[00:22:28]Kis Benedek József és Horbát Sebescsén lesznek a vendégeim.

[00:22:30]Úgyhogy számítok a figyelmükre továbbra is.

[00:22:52]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:22:54]Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő és Horvát Sebessén az Ökonusz elemzője.

[00:23:00]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.

[00:23:03]Köszönjük.

[00:23:03]És folytassuk azzal, hogy Ukrajna a mesterséges intelligencia terén fejlesztene, hogy jobban fel tudja venni a versenyt Oroszországgal a hadszintéren.

[00:23:14]Volodimir Zelenski kedden bejelentette, hogy találkozott a palantír vezérigazgatójával, Alex Karpal, miközben ki fokozza erőfeszítéseit a mesterséges intelligencia beépítésére az Oroszország elleni védelmi rendszerebe.

[00:23:28]Ki a palantírral közösen elindított egy Brave One Dayroom nevű projektet, amelynek célja az orosz drónok elfogási képességeinek javítása a háború kezdete óta gyűjtött adatokból kifejlesztett mesterséges intelligencia segítségével.

[00:23:42]Ma a technológia, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a háborús matematika közvetlen hatással van a harcok kimenetelére.

[00:23:48]Nyilatkozta Mihló Fedorov ukrán védelmi miniszter a Telegramon, miután találkozott Alex Carpal.

[00:23:56]A 2023-ban alapított és a Nazdaktözsdén jelzett palantír szoros kapcsolatokkal rendelkezik az amerikai hírszerző és katonai szervekkel, amelyek Izrael oldalán állnak a Hamas elleni háborúban.

[00:24:08]A közelmúltban a vállalat a Maven Smart System nevű digitális parancsnoki és irányító platformjával került a figyelem középpontjába, amelyet az amerikai fegyveres erők valós idejű célfelismerésre és prioritások meghatározására használnak az Iránban és Venezuelában folyó harci műveletek támogatására.

[00:24:27]Donald Trump amerikai elnök dicsérte a vállalat háborús képességeit és felszerelését.

[00:24:34]Mit tud elérni ezzel Kiev, hogyha a mesterséges intelligencia terén előrelép?

[00:24:39]Tudja-e ezzel kompenzálni mondjuk az orosz fölén, katonai fölényt kompenzálni?

[00:24:44]Nem.

[00:24:44]Azt viszont mindenképpen meg kell állapítani, hogy Ukrajna rendkívül sokat fejlődött azon a területen, amit ugye egyrészt a mesterséges intelligencia a felhasználását jelenti.

[00:24:53]A másik pedig a drónok.

[00:24:56]Tehát tulajdonképpen ez a háború, elmondható, hogy drónok háborúja lényegesen megváltoztatta a hadviselés eszközeit, a hadviselés természetét.

[00:25:03]Hát emlékszünk, amikor a háború kezdődött, akkor még arról beszéltek, hogy tömeges tűzérések csapásokat mérnek az orosok, harckocsi oszlopokat állítottak be, és el akarták foglalni kijevet.

[00:25:14]Na, ahhoz képest most ugye átvette a szerepet a drón hadviselés, illetve a különböző rakétáknak az alkalmazása.

[00:25:21]Na most ugye Ukrajna egyébként is a haditatechnikát illetően elég jól állt korábban is a fejlesztési területen, és hát kapott segítséget ehhez anyagilag is.

[00:25:32]Meg hát vann vannak nagyon jó mérnökeik, akik kidolgozzák ezeket az eszközöket.

[00:25:37]Itt két dolog van.

[00:25:39]Az egyik az, hogy a támadá támadóképességet fenn tudja tartani.

[00:25:43]És hát azért lát lehet látni, hogy mi például a mostani díszemlét is az oroszok igencsak szerén vették amiatt, mert attól tartottak, hogy nehogy esetleg az ukránok betámadjanak a vörös térre.

[00:25:53]A másik pedig és ami egy egy új jelenség a korábbihoz képest, az hogy a drónokat azért is fejlesztik, hogy el tudják adni.

[00:26:01]nagyon sok érdeklődő van, és hát annyira alkalmazzák a harci tapasztalatokat, hogy más ilyen tapasztalatokkal nem rendelkezik.

[00:26:09]Következésképpen ez fontos a NATO számára is, fontos az EU számára is.

[00:26:14]És hát próbálják kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az ukrán képességek most létrehoztak.

[00:26:19]És hát ebben benne van Donald Trump is.

[00:26:22]Amerikaiaknak sincs olyan nagy tapasztalatuk ezen a területen, mármint a harci tapasztalatokra gondoltam.

[00:26:26]Tehát ezért mondta azt az amerikai elnök, hogy hát érdekel bennünket ez a fejlesztés.

[00:26:33]Ez Ukraina szempontjából mindenképpen pozitív.

[00:26:35]Mit lehet tudni a a paltíról, mint vállalatról?

[00:26:37]Én azt hallottam, hogy nincs nincsenek jobb a Trumpal, sőt Trump valahogy kitiltotta ezt a céget a az amerikai hírszerzés köreiből, és lámlám most az ukránokkal kooperálnak.

[00:26:51]Igen, az elnökkel nincsenek jóban.

[00:26:53]Azonban a republikánusok és a a hadipari lobbi között mindig jobb volt a kapcsolat.

[00:26:58]Sőt, igazából a hadipari, az amerikai hadipari lobbi az a teljes amerikai elittel jó kapcsolatokat ápol.

[00:27:05]Trump ugye csak egy 10 éve van a politikában, ezért ő kivételnek számít.

[00:27:10]Hát a palantír összességében az egyik legnagyobb, világ egyik legnagyobb fegyveripari gyárja.

[00:27:15]nem elsődlegesen ö hard technológiát gyártanak, hanem ők a szoftverben utaznak.

[00:27:23]Európának is az egyik legfőbb beszállítója, és azt lehet mondani, hogy most már a mesterséges intelligencia tekintetében az egyik vezető szereplők, sőt azt lehet mondani, hogy a vezető szereplők a hadiparon belül ugye Ukrajnában most már 12 éve zajlik változó intenzitású konfliktus.

[00:27:38]Ugye Krin félsziget 2014-es annektálása annektálását követően egy alacsú intenzitású konfliktus kezdődött ma, ami 2022-ben fejlődött egy teljes értékű háborúvá.

[00:27:52]Ezalatt a 12 év alatt óriási mennyiségű adat, óriási mennyiségű tudás halmozódott fel ukrán oldalról.

[00:27:57]Hogyha erre ráeresztik a palantít vagy a a különböző hadipari vállalatokat, az számukra egy kincses bánya.

[00:28:04]egyébként nem most kezdték el tesztelni a palantírnak a különböző haditechnikai megoldásait, szoftvereit, hanem már évekkel ezelőtt ezzel a palantin nem egyedüli amerikai szereplő, hanem gyakorlatilag az összes fegyveripari cég már jelen van Ukrajnában, nem is 2022 óta, hanem már azelőtt óta is, csak nyilván ezt eddig nem vállották be ilyen nyíltan.

[00:28:29]Ez amiről Sebescén beszélt, ez lehet az a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés, merthogy Alex Carp, illetve Zelenski erről beszéltek.

[00:28:37]Vagyis Zelenski ezt mondta Kárpnak, hogy ez egy gyümölcsöző együttműködés lehet, nem csak Ukrajna Jájor, hanem a palantír is.

[00:28:43]Azt tehát, hogy az ukrán hadszintéren nyert tapasztalatokat a Palanttír felhasználja, és az Egyesült Államok mondjuk tudja más hadszintereken ezt a tapasztalatot felhasználni.

[00:28:56]Teljesen természetes, hogy igen.

[00:28:58]Tehát amit fejlesztettek az ukránok, ahhoz nagy mértékben hozzáerült, hogy hogy egy háborús helyzetben vannak.

[00:29:04]Tehát nem mindegy az, hogy én egy gyakorlópályán vagy egy laboratóriumban kísérletezek, vagy háborúban vezetem be vetem be az adott eszközt.

[00:29:12]Ez abból a szempontból is lényeges, hogy a tapasztalatokat tudják hasznosítani, és nem utolsó sorban azokat a fejlesztéseket, amiket ilyenkor a harcmérreen szereznek, meg tudják valósítani.

[00:29:22]Tehát mindenképpen pozitív ez az egész dolog.

[00:29:24]És hát azt sem szabad elfelejteni, hogy hogy az ukránok ezen a területen azért el kell ismerni, hogy nagyok, és hát több ország oda figyel az ő tapasztalataikra.

[00:29:34]Hát tudjuk azt, hogy a NATO részéről is voltak érdeklődések, sőt azokat a személyeket, akik ennek a fejlesztésével foglalkoznak, meghívták Amerikába is, meghívták Európai Unió különböző hadipari vállalataihoz, tehát ezeket ki fogják használni.

[00:29:53]Európa viszont az európai hadipar nagyon le van maradva azához képest a mesterséges intelligencia terén.

[00:29:58]Erről régóta beszélünk ebben a ebben a műsorban is.

[00:30:02]Viszont van egy abszolút helyzet.

[00:30:06]Jelesül az, hogy hogy mi európaiak az ukrán igényeknek megfelelően finanszírozzuk a paltírt.

[00:30:12]Gyakorlatilag befektetünk ebbe a cégbe, merthogy az EU állja a cechet.

[00:30:17]Hát a háború első három évében ugye az Ukrajnának nyújtott támogatásoknak körülbelül az 50%-át az Európai Unió adta, európai országok, a másik felét pedig az Egyesült Államok.

[00:30:30]Trump második hivatalba lépését követően ez megváltozott.

[00:30:32]Az amerikaiak most meg azt a modellt alapítva vagy alakították ki, hogy támogatásokat adnak Ukrajnának persze pénzért cserébe, amelyet az Európai Uniós országok, illetve az Egyesült Királyság finanszíroz.

[00:30:44]Tehát még korábban egy jelentős költséget jelentett az Egyesült Államok kasszájának, az ukrajnai háborúnak a finanszírozása vagy fenntartása, most ők igazából már keresni tudnak ezen, illetve még az előző kérdésre egy gyors gondolat, az is egy ellentétet okozhat Trump és a palantír vezetője között, hogy Trump le akarja zárni az orosz-ukrán háborút, még a az amerikai fegyveripari, hadipari cégek pedig most már gazdasági pozíciókat szereztek ebben a konfliktusban, így ők pedig gazdas gazdasági érdekből a háború minél további elhúzásában érdekeltek.

[00:31:20]Ö, Alex Carp személye, ahogyan utalt is rá Sebescsén, hát ugye támadások keresztűzébe került amiatt, mert írt egy könyvet, a Technológiai Köztársaság című könyv, és a kritikusok azzal támadják a Palantitirt, illetve annak a vezérigazgatóját, hogy gyakorlatilag abban érdekelt, hogy a mesterséges intelligencia fegyverként való felhasználását elterjessze elterjessze a világban.

[00:31:48]És itt most én személy szerint arra célzok, hogy ugye megjelentek sokszor utópikus írások arról, hogy a robotok átveszik átveszik az emberektől az irányítást és valamiféle armageddonszerű állapotokat festettek fel.

[00:32:03]Ezért is támadják harpot meg a palantírt.

[00:32:07]Jó, hát akik féltékenyek, azok mást nem tudnak, mint támadják a másik felet.

[00:32:09]Ez a jövő, most tetszik vagy nem tetszik, ez a jövő.

[00:32:13]Vannak már olyan alakulatok, amelyek robotokból állnak.

[00:32:17]Tehát mondjuk az, hogy robot hadsereg, hát Izraelben már évekkel ezelőtt volt egy olyan részleg, amely kifejezetten robotok robotokkal harcolt.

[00:32:25]Robotoknak a felhasználása nagyon sok területen hasznos.

[00:32:30]Hát egyrészt be tudják oda küldeni, az emberek nem akarnak bemenni, mert nyilvánvaló, hogy veszteség lenne a robot.

[00:32:37]Én nem mondom azt, hogy nem nem probléma, mert nyilván kár, de azért más helyzet és másképp kell értékelni egy robot elveszítését, mint egy ember elveszítését.

[00:32:47]Nem veszik át a robotok teljes mértékben ennek a feladat, hogy a k gépek nem veszik át, mert végül is a mesterséges intelligenciát az emberek hozzák létre.

[00:32:57]Na most, hogy jó vagy rossz célra használják, az egy más kérdés.

[00:33:01]Ezzel lehet vitatkozni és hogyha jó célra használják, akkor az mindenképpen hasznos dolog.

[00:33:05]Hát számos től látjuk ezeket.

[00:33:07]Most nyilván azért támadják Korpot, hogy miért foglalkozik csak azzal, hogy a mesterséges intelligencia meg a robotok.

[00:33:16]Hát őneki ez a hobbija egyrészt, másrészt meg azért eredményesen csinálja.

[00:33:20]De egyébként ez egy ez egy ilyen, ahogy ezt úr utaltára, egy etikai kérdés, hogy meddig mennek el ezek a vállalatok, meddig megy el az ember, a mesterséges intelligencia a gépek fejlesztésébe, hogy ezek ilyen önjáró, öldöklő gépekké válnak, és gyakorlatilag a az emberi rész az az lezigázva ebben a történetben.

[00:33:40]Azért ezek felmerülnek etikai kérdésként.

[00:33:44]Természetesen ez egy morális dilemma.

[00:33:44]És most az a kérdés, hogy mi lesz a jövő, melyik utópia fog megvalósulni a a Terminátor, ahol a gépek teljesen átvették az irányítást, vagy pedig, hogy egy másik hasonlatot mondjuk mondjak a az Avatár, ahol ugye a gépek segítik az embereket, de a végső döntést az emberek hozzák meg.

[00:34:04]Én inkább az utóbbira tippelnék, azért, hogyha aki figyeli, mondjuk a az amerikai tábornokoknak vagy amerikai hadipari vállalatoknak, a vezetői tisztában vannak ezzel a morális dilámával, és minden egyes mesterséges intelligenciára mesterséges intelligenciát használó fegyverrendszert, vagy minden egyes automatizált hadipadi rendszert, azt úgy tervezik meg, hogy a végső döntést azt továbbra is az embernek kell meghoznia.

[00:34:29]Na, még a az orosz-ukrán háborúban nem tartunk itt, amiről most beszéltünk, hogy a gépek átvették volna a szerepet, de tudjuk, hogy a technológia előrement, és drónáborúról beszélünk.

[00:34:41]Na de mi lesz, mennyire tudja kielégíteni az Európai Unió Ukrajna védelmi igényeit?

[00:34:46]Most 2027-ig terveznek, és hát a 90 milliárd eurós hitel első részletét, 6 milliárd eurót nemsokára átutalnak.

[00:34:58]Ugye Magyarország feloldotta a vétóját egy hónappal ezelőtt, de hogy most erről megy a a matek, hogy mire elég ez, aki már erről, hogy mire elég a 90 milliárd, meg hogy 2027-ig elég-e.

[00:35:10]Jogos a kérdés, hogy meddig elég.

[00:35:10]Nem vagyok benne biztos, hogy 202-ig elég, mert azért lehet látni, hogy sajnos a politikai területen nincs megállapodás.

[00:35:18]Tehát az oroszok és az ukránok között semmiféle jele nincs annak, hogy most valami béke folyamat indulna el.

[00:35:23]Lehet látni most itt a győzelemnapi dolgokkal kapcsolatban, hogy három nap tűzelet, negyedik nap 200 drón indítása mindkét oldalról.

[00:35:33]Tehát ez egyáltalán nem arra enged következtetni, hogy most itt befejeződni a dolog.

[00:35:38]Ennek a következménye az, hogy ez a pénz nem sokáig lesz elég, nem kevés, de hát ebből megy a hadipar fejlesztésére, megy a napi megélhetésre is, tehát azért ezek gyorsan elfogynak.

[00:35:49]Hát teljesen más helyzet lenne abban az esetben, hogyha meg tudnának állapodni és befejeződne a háború.

[00:35:55]Hogyha ez így folytatódik azzal az intenzitással, amit most látunk, hát akkor nyugodtan kijelentjük azt, hogy ez a pénz nem lesz elég.

[00:36:03]És hát nem csak nem csak az Európai Unió támogatja a ukrán oldalt, hanem amerikaiak is ugye egyik nap azt mondják, hogy igen, másik nap azt mondják, hogy nem, de azért összességében azt lehet mondani, hogy azért támogatják, tehát a felőítési információk mennek, fegyvereket adnak-e át még úgy is, hogyha az európaiak vásárolják meg és ők finanszírozzák ezt a dolgot, illetve van az önkéntesek koalíciója, akik szintén biztosítják az eszközöket.

[00:36:31]Tehát sajnos ezt azért abba ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem sűrű haladunk abba az irányba, hogy befejeződjön a háború.

[00:36:41]Lépjünk tovább.

[00:36:41]Az Európai Unió vezetése is érzi, hogy Európa milyen szinten kezd lemaradni a védelmi ipar tekintetében.

[00:36:51]Úgyhogy ennek megfelelően próbálna most lépni, de nézzük, hogy ez mire lesz elég.

[00:36:57]Az Európai Parlament új versenyképességi alapot javasol, amelynek középpontjában a védelmi kutatás áll.

[00:37:02]Az intézménykörnyezetvédelmi közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága javaslatot terjesztett elő egy új európai versenyképességi alap létrehozására.

[00:37:14]Ez a kezdeményezés különböző ágazatokban végzett erőfeszítések megerősítését célozza.

[00:37:18]Különös tekintettel a védelemmel kapcsolatos kutatásra és innovációra.

[00:37:22]A javasolt alapcélja egy olyan célzott pénzügyi keret létrehozása, amelynek keretében az EU elősegítheti a versenyképes iparágak fejlődését, miközben olyan sürgető kihívásokkal is foglalkozik, mint az éghajlatváltozás és a biztonság.

[00:37:36]Az alapot kulcsfontosságúnak tartják a határokon átnyúló együttműködés ösztönzésében és Európa stratégiai autonómiájának elősegítésében, különösen a védelmi területen.

[00:37:51]Én őszintén nem értem egyébként, hogy hova lehet még itt pumpolni Európát, az európai gazdaságot, ami amúgy sincsen rózsás helyzetben, meg az európai adófizetőket.

[00:37:59]Most Kaja Kallas a az uniós külügyi főképviselő felszólít, hogy fel kell pörgetni a fegyvergyártást, meg a tagállamok tegyék magukat jobban oda ebbe a történetbe.

[00:38:09]De mi miből?

[00:38:13]Igen, hát az elmúlt évtizedben az Európai Uniónak az egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy egy zöld áttállásban világvezető szerepet érjünk el az Európai Unió.

[00:38:23]Ez sikerült is.

[00:38:25]Tehát tényleg a a zöldátás tekintetében Európa vezető, de mi lett ennek az eredménye?

[00:38:30]Európa energetikai szempontból sosem volt kitettebb, mint most.

[00:38:34]Az áram, az energia sosem volt drágább, mint most.

[00:38:36]A versenytársainkhoz, most az Egyesült Államokra és Kínára gondolok, sosem voltunk nagyobb lemaradásban.

[00:38:42]Most az az új cél, hogy ezt az eddigi zöld áttállási főgazdasági célkitűzést átalakítsák úgy, hogy most már a fegyverkezés és a fegyveripar, a hadipar tekintetében legyünk világelsők.

[00:38:55]Nyilvánvalóan nem fogjuk tudni felvenni a verseny az Egyesült Államokkal, de az tény, hogy több évtizedes lemaradást kell behoznunk.

[00:39:01]Csak nekem kicsit az érzésem, hogy az Európai Uniós országoknak a vezetői mintogyha a múlt háborúinak a megvíára készítenék fel a saját saját hadseregeiket.

[00:39:14]Az az hát például a beszéltünk az adás korábbi részében is a mesterséges intelligenciáról.

[00:39:20]Mesterséges intelligencia tekintetében nincsen vagy területén nincsen olyan európai vállalat, amelyik bármilyen kézzel fogható és versenyképes eredményt fel tudna mutatni.

[00:39:31]Most is arról van szó, hogy a a a fegyverkezés tekintetében olyan eszközöket vásárolunk, amik elsődlegesen importból, tehát szépen hangzik, hogy fel kell építeni az európai hadipart, de gyakorlatban nem ez történik, hanem az Egyesült Államokból vagy Izraelből vásárolnak az Európa, vagy Dél-Koreából vásárolnak az európai országok fegyvereket, nem pedig a saját gyáraikat építenék fel.

[00:39:56]Ráadásul ugye az Európai Unió az 50-es években, és most az Európa nap volt nem olyan régen, és ez előtérbe került, ugye békeprojektként jött létre, olyan békeprojektként, ami egy választ próbált adni a második világháború szörnyűségeire, többet ilyen ne történhessen meg.

[00:40:14]Ugye a szén és az acél, ami a hadiipar meghatározó szereplői voltak, most át jelképesen is ugye gazdasági valósággá lettek.

[00:40:21]De mennyire tud átállni a kontinens egy Európai Unió egy versenyre, egy globális versenyre, ahol Kína és az USA a kihívó, a fegyverkezési kihívó, amikor az európai vízió teljesen más volt?

[00:40:39]teljesen más volt és hát az ötletés ötletelés az, ami most folyik, ezt lehet látni, mit kellene csinálni, hogyan kellene megfelelni az új kihívásoknak egy olyan szervezetnek, amely alapvetően ugye gazdasági természetű, hát a közös piac is abból lesz ugye a közös külés biztonságpolitika, ami valójában nem igazán működik.

[00:40:58]Hát sok struktúrát hoztak létre.

[00:41:00]Itt van például Pesco, ami ami azt jelenti, hogy egy állandó struktúrált fejlesztési formákat hoztak létre, ahol megegyeztek abban, hogy milyen területeket kell fejleszteni, és ahhoz készítettek projekteket, ehhez határidőt és természetesen pénzösszegeket is határozták meg.

[00:41:19]Nem hallom, hogy ez a nagyon jól működne, menne előre.

[00:41:21]Keresik azokat a lehetőségeket, amivel meg lehetne felelni a különböző háborúktól.

[00:41:29]És itt elsősorban az orosz-ukrán háborúból adódó kihívásoknak, am nem kell nekünk elmenni a világ másik végébe, hogy azt hogyan háborúznak.

[00:41:35]Elég nekünk itt az európai dolgokat figyelem megkísérni.

[00:41:39]Hát itt inkább azt tudom mondani, hogy keresik az együttműködési formákat.

[00:41:44]Csak hát most már jó lenne ebbő valamit látni is, valami konkrétumot, ami amit mondtál, hogy akkor most tulajdonképpen miből van erre pénz, meg hogyan oldják ezt meg ezt az egész kérdést.

[00:41:53]Én úgy látom, hogy ennek a részletei akár a légvédelmi fegyverek fejlesztésére, drónok elleni küzdelem területén nincsenek meg.

[00:42:00]Tehát itt itt nem csak nem csak beszélni kellene, hanem konkrét terveket pénzösszeggel odatéve megvalósítani az európai közös fejlesztés ügyében.

[00:42:12]Most a európai hadi vállalatok én már többször mondtam, hogy tulajdonjoga nagyon sok esetben az amerikaiak kezben van.

[00:42:18]Na most az amerikaiaknak nem érdekel, hogy az európaiak halodjanak és fölé menjenek.

[00:42:24]És hát tulajdonképpen Európában ott a NATO és a NATO-nak a a hadipari fejlesztése azért egy kicsit eltér az Európai Unió szokásaitól.

[00:42:32]Tehát én gondoltam, hogy nem feltétlen az Európai Uniónak lenne itt a fő feladata, de evvel meg kellene egyezni, hogy most a NATO-t részesük előbe, vagy az európai nem könnyű akkor, amikor azt mondja a Trump, hogy hát én nem foglalkozom az európai fejlesztésekkel, oldjátok meg magatoknak.

[00:42:49]Mennyire tud versenyképes lenni az Európai Unió egy olyan helyzetben, amikor azt látjuk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország és főleg az első számú vezetőkre gondolnak, gondolok kőkemény erőpolitikát folytatnak.

[00:43:01]Ugye Orbán Viktor kicsit régebben úgy beszélt erről, hogy a nemzetek korszaka lépett előtérbe, Donald Trump felkel reggel, kitalál valamit, lerohan egy országot, végrehajtja.

[00:43:18]Putyin is hasonló erőpolitikát folytat, és itt van egy Európai Unió a maga nehézkes bürokráciájával, szabályozásaival, 27 tagállamnak kéne együttműködnie.

[00:43:28]Olyan béna kacsának tűnik ezekhez a nagy hatalmakhoz képest.

[00:43:33]Igen.

[00:43:33]Hát Trumpnak a az első hivatalban lépése alatt már fel lehetett azt ismerni, hogy az eddigi nemzetközi szerződésekre, nagy nemzetközi intézményekre alapuló világrend az az omladozik.

[00:43:45]Sokkal inkább előtérbe fognak kerülni a személyes kapcsolatok, mármint a politikusok, országvezetők közötti személyes kapcsolatok és a két oldalú megállapodások.

[00:43:55]Hogyha csak megnézzük a nagy nemzetközi szervezeteket, most elsődlegesen az ENS re vagy a a kereskedelmi világszövetségre gondolok, vagy a WHO-ra, ezek a szervezetek az elmúlt 10 évnek a válságait nem tudták hatékonyan orvosolni.

[00:44:10]Gondoljunk csak a koronavírus járványra.

[00:44:12]azt végül is a tagállamok oldották meg, nem pedig a WHU, hogy ott van például a a VTU, tehát a kereskedelmi világszervezet két évtizede azzal vádolják Kínát, hogy tisztességtelen és versenyellenes kereskedelmi tevékenységet folytat, a deviza folyamát manipulálja.

[00:44:29]A VTO nem tud ez ellen semmit se tenni, vagy ott van az ENS a legtöbb konfliktust végül nem a az ENS-nek a fórumain rendezik le, hanem odamegy az Egyesült Államok és vagy például Donald Trump és rendet tesz.

[00:44:45]Tehát ezt ismerte fel Trump és ennek a az átalakuló világrendnek nem a az elszenvedőjévé akar válni, hanem ténylegesen alakítani akarja.

[00:44:55]Most ezért látszik az, hogy a a korábbi intézmények háttérbe szorulnak és újak emelkednek fel.

[00:45:00]Itt van például a béketanás.

[00:45:02]Nem mondom, hogy ez ez egy hosszútávon fennmaradó vagy összességében egy eredményes kezdeményezés lesz, de legalább egy kezdeményezés, egy egy útkeresés.

[00:45:09]És hát az is látszik, hogy egész Európai Unió egy vezetési válságban szenved, a legtöbb európai országnak a a miniszterelnöke vagy elnöke az gyakorlatilag egy karaktervkuumban van.

[00:45:25]Tehát, hogy nincsen semmilyen karizmája.

[00:45:28]Ez ilyen karakterekkel nyilvánvalóan Donald Trump nem tud eredményesen tárgyalni, hiszen a saját országainak, mármint az európai országok vezetőire gondolok, egyszerűen nem urai a saját országukban történő politikai folyamatoknak.

[00:45:42]Európa a második világháború óta függ katonailag az Egyesült Államoktól minimum.

[00:45:49]Ugye vannak arra utaló jelek, Trump mondta is, hogy kiszáll, kivonul.

[00:45:53]Németországból elkezdték kivonni.

[00:45:56]az amerikai csapatokat kivonulag bejelentették.

[00:45:58]Európa ettől egy kicsit mintha megremegne.

[00:46:00]Viszont ebben a helyzetben lenne fontos az, hogy Európa megteremtse a saját védelmi autonómiáját és az erre való képességét, hogy ő most már az USA támogatása nélkül legyen egy egy önálló katonai erő.

[00:46:14]Képes erre az Európai Unióra?

[00:46:17]Hát, hogyha úgy akarják, akkor képes.

[00:46:19]Csak én nem látom ezt az akaratot, hogy ez létezne.

[00:46:21]Most lesz ugye rövidesen a hát erről szól ez a projekt.

[00:46:25]Nátó csúcs érdekedlet.

[00:46:25]A projekt arról szól, csak hát sokat lehet beszélni erről, csak valami konkrétumot szeretnénk látni, mer most akkor tulajdonképpen mit akarnak, mi a cél?

[00:46:34]Az, hogy innováció.

[00:46:34]Oké, rendben van.

[00:46:37]Rendben.

[00:46:37]Min milyen területen ki foglalkozik ezzel?

[00:46:39]Hát a bescóban benne volt az, hogy a különböző fejlesztési irányokban légvédelem, innováció, aztán aztán mondjuk a személyeknek a védelme, tehát a katonák egyéni védelmet az prioritást élvez, de hát nem láttuk ennek a megvalósulását.

[00:46:57]Tehát itt azért nagyon szép elméleti dolgokat lehet meghozni anélkül, hogy ezeket megvalósítanák.

[00:47:03]Ezt várja az ember, hogy itt történjen valami előrelépés.

[00:47:06]Tehát nem szabad elfelejteni azt, hogy ugye most leszesen a NATO csúcsértel kezelete.

[00:47:12]Ezen kéne valami döntés hozni.

[00:47:15]Kéne döntés hozni abban a vonatkozásban, hogy most hogyan reagálunk arra, hogy az amerikai elnök milyen intézkedéseket hozott.

[00:47:21]Konkrétan nem említésre került Németországban történő erő kivonálás kivonásról.

[00:47:26]Honnan vonnak ki erőket?

[00:47:26]A keleti területekről vagy Németország központi területéről?

[00:47:32]Én gondolom, hogy inkább a központi tervezetőt, tehát magyarul a Németország nyugati részéből is nem azokat az előretolt erőket, amelyeket néhány évvel ezelőtt döntöttek el, hogy a orosz határ közelébe, tehát Lengyelországba, Balti országokba, Romániába telepítik, hanem a Németországban.

[00:47:50]Most a Németország erre azt mondja, hogy hát mi nem ebbe egyeztünk meg korábban.

[00:47:54]És hát Németország védelme érdekében mindenképpen számolnak adműveleti tervekben azzal, hogy a amerikai erők be tudnak lépni.

[00:48:03]Ha most ezek elmennek, akkor annak a helyére oda kell tenni valamit.

[00:48:07]Hát ez valószínű német lesz.

[00:48:07]Ez sok pénzbe kerül nekik.

[00:48:10]Nem beszélve arról, hogy ugye az amerikai hadsereg állományában olyan sok német munkavállaló volt, akik ott dolgoztak.

[00:48:19]Na most ezeknek viszontlátásra a munkahelynek, hogyha az amerikaiak elmennek.

[00:48:22]Tehát itt ezeket pontosan meg kéne beszélni, és én még nem hallottam arról, hogy erre vonatkoznának konkrét megállapodások.

[00:48:29]Egyelőre ezt bedobta a Trump, hogy ezt megvalósül-e vagy nem.

[00:48:34]Erre egy nagy fogadást egyelőre nem mernék kötni.

[00:48:37]Meg hát kellene össze-európai hadsereg, nem?

[00:48:38]Amiről régóta beszélnek, de hát ez is olyan olyan illúziónak tűnik.

[00:48:44]Hát igen, én nehezen képzelem azt, hogy ez megvalósítható, főleg úgy, hogy ugye a tagállamok, az Európai Uniós, sőt az európai NATO tagállamok között is jelentős eltérések vannak.

[00:48:53]Például Spanyolország ugye nem fogadta el azt, hogy 2035-től 5%-ra emeljék a védelmi kiadásokat.

[00:49:00]És egyébként az Egyesült Államok katonáinak a kivonására azért tehát nem hiszem, hogy ez vagy én meglepődnék, hogyha ez ténylegesen meglepetésként érte volna az Európai Uniós vezetőket.

[00:49:11]Hát ez egy négy évtizedes folyamat.

[00:49:13]A 90-es években több mint 350000 amerikai katona volt a kontinensen.

[00:49:18]Most ez lecsökkent körülbelül 100000-re.

[00:49:22]A 2010-es években alacsonyabb volt, akkor csak 80000, de a 22-es ukrán háború miatt ezt ismételten megnövelték, mert az jól látszik évtizedek óta, hogy az Egyesült Államok el fog fordulni Európától, és inkább Csendes óceáni térségre fog koncentrálni, nyilvánvalóan Kína miatt.

[00:49:39]Most ha valaki, valamelyik Európai Uniós vezető most az elmúlt két-három évben mióta a Donald Trumpot megválasztották, döbbent erre rá, hogy kell költeni a fegyverkezésre, mert az amerikai amerikaiak előbb-utóbb el fogják hagyni a kontinens, vagy jelentősen csökkenteni fogják a a az amerik a kontinensen állomásozó amerikai katonák számát.

[00:50:00]Az a vezető egy hülye.

[00:50:04]És a gondolkodás irány bocsánat, csak egy mondat, a gondolkodás irány odament, odamegy, most arra megy, hogy NATO, európai NATO Amerika nélkül.

[00:50:11]Na ez egy nehéz házi feladat lesz, ha ezt meg akarják valósítani.

[00:50:17]Atomerő ernyőn gondolok, amerikai technológia jelenlétére gondolok, tehát sok minden van, amit úgy kell átgondolni, hogy ez viszont nagyon sok pénzbe kerül Európának.

[00:50:29]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy Donald Trump ismét megfenyegette nem először az Európai Uniót, de hogy pontosan mi is történt, ez kiderül a szünet után tartsanak velünk akkor is.

[00:50:58]Folytatódik a láncreakció Kis Benedek Józseffel és Horvát Sebescnel.

[00:51:02]Donald Trump ismét megfenyegette az Európai Uniót.

[00:51:08]Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy július 4-éig adt haladékot az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal 2025 júliusában megkötött kereskedelmi megállapodás feltételeinek teljesítésére.

[00:51:21]Amennyiben az EU nem teljesíti a feltételeket, Washington jelentősen megemelheti az európai árukra kivetett vámokat.

[00:51:27]Többek között az autókra kivetett vámokat a korábban megállapodott 15%-ról 25%-ra vagy annál magasabbra.

[00:51:34]Trump azzal vádolta az EU-t, hogy késlelteti az amerikai ipari termékekre és mezőgazdasági importárukra kivetett vámok eltörlését.

[00:51:44]A megállapodás végrehajtása megakadt az Európai Parlamentben, ahol egyes tagállamok és törvényhozók további biztosítékokat követelnek arra az esetre, ha az Egyesült Államok megsértené a megállapodást.

[00:51:53]A feszültségek ellenére a tárgyalások folytatódnak.

[00:51:57]A következő megbeszélésekre május 19-én kerül sor.

[00:52:02]Donald Trump és Urszula von der Lien Iránról is tárgyaltak és egyetértettek abban, hogy az ország nem szerezhet be nukleáris fegyvereket.

[00:52:11]Tehát az Donald Trump követelése, hogy az EU azonnal csökkents nullára a vámokat.

[00:52:15]Az amerikai termékekkel szemben, különben, ha ezt nem teszik meg, akkor 15-ről 25%-ra emeli az EU számára az Amerikába bevinni kívánt termékekre a zárukat.

[00:52:27]Üzletileg nézve ez egy nonszens, de hát ugye emlékszünk, hogy a skóciai golfpálya mellett ezt sikerült kialkudnia von der Leennek Donald Trumpal szemben.

[00:52:38]Igen.

[00:52:38]10 hónappal ezelőtt volt ez a golfpálya melletti nagyon magas színvonalú tárgyalás.

[00:52:43]És hát egyébként nem csak a nem csak az a probléma, hogy még mindig nem sikerült minden egyes termék esetében 0%-ra csökkenteni az Európai Unió által kivetett vámokat, hanem hogy számos vitás kérdés van.

[00:52:55]Például gépjárművek esetében az Európai Unióban sokkal szigorúbbak a biztonsági előírások, a károsanyag kibocsátássra vonatkozó előírások, a a különböző önvezetési funkciók vagy vezetéstámogató funkciókra vonatkozó előírások.

[00:53:08]Ezeket is ezek is egyfajta kereskedelmi gátak vagy kereskedelmi akadályok.

[00:53:13]Ezeket is évek óta kritizálja az Egyesült Államok.

[00:53:18]Vagy például ott van a digitális szolgáltatások most elsődlegesen közösségi média platformoknak a tevékenysége ezeket is ez is egy vitáspontot képez ebben a kereskedelmi megállapodásban.

[00:53:29]És hát az oké, hogy 10 hónap telt el a az egyezménynek a tényleges megkötése óta, de azóta sem sikerült ezt formalizálni, és a tárgyalási vagy az egyezkedési folyamatot azért számos esemény nehezítette, vagy megakasztotta.

[00:53:44]Például az, amikor Trump január 2-án vagy 3-án ugyanúgy megferenyegette az egyik Európai Uniós tagállamot, Dániát, hogy meg fogja szállni szállni Grönlandot.

[00:53:54]Tehát azért nem lehet azt mondani, hogy ez csak, hogy a kereskedelmi megállapodásnak a véglegesítése az csak az Európai Unió miatt késlekedik.

[00:54:05]Nem igen.

[00:54:06]Trumpnak vannak ötletei mindig.

[00:54:06]Tehát tényleg valószínű, hogy éjszaka nem alszik jól gondolkodik és reggelre eszébe jut valami ötlet.

[00:54:12]Csak nem szabad elfelejteni egy dolgot, ami nagyon fontos.

[00:54:15]Egyesült Államokról van szó, aminek van egy kormánya, amit ugye adminisztrációnak nevezünk, és van az Európai Unió, ahol a tagállamok vannak.

[00:54:24]minden tagálamnak saját minisztériuma van, akár gazdasági, akár védelmi minisztériumról beszélünk, ahol azért ők is meghatározzák azt, hogy az adott országnak mi az érdeke.

[00:54:33]Na most ezt összehangol nem egy egyszerű feladat azzal, hogy a Trump azt mondja az európai Unak, hogy akkor tessék csökkenteni ezt határidő holnap után, ha nem, akkor az számmal jön a ostor.

[00:54:43]Hát nem így működik.

[00:54:46]Tehát valahogy Európában nem így kellene beszélni, és nem is fog ez működni.

[00:54:49]Meglátjuk majd, hogy most a kínaiakkal hogy fognak megegyezni, mert ott is vannak vámproblémák, és hogyha a kínaiakat mondjuk ilyen stílusba fogja majd megfenyegetni, meg vámot fog nekik említeni, akkor a kínaiak oda fognak ám rendesen nyúlni, és nekik is megvan a vélemik.

[00:55:05]Tehát valahogy ez a politika nem jó.

[00:55:07]Ebben valahogy meg kellene állapodni, le kellene ülni és azt mondani, hogy neked ez az érdeked, nekem ez az érdekem, próbáljuk meg ezt összehangolni, és nem diktátummal.

[00:55:16]A diktátumok kora már lejárt.

[00:55:20]Hát na jó, de most erre mondják az amerikaiak, hogy nekünk nekünk nem barátaink vannak, hanem érdekeink vannak.

[00:55:27]Tehát nagyívből tesznek arra, hogy az Európai Unió tudja összehangolni a 27 tagállam a döntéshozatalakat.

[00:55:32]Ők ezeket nem érdekli.

[00:55:35]Egyébként Trump nemcsak a az Európai Uniót fenyegeti, hanem az amerikai védelmi ipart is ilyen tervutasításos módon kiadja, hogy ennyi fegyverre van szükségem.

[00:55:45]Nem is tud annyit termelni a az ipari katonai komplexum.

[00:55:50]Igen, hát az amerikai hadipart, azt már éve évtizedek óta meg kellett volna reformálni, mert túl drágán és bizonyos esetekben nem megfelelő minőségben dolgoznak.

[00:55:59]Ö, visszatérve az előző kérdésre, hogy az Európai Unióban a kereskedelempitika az uniós hatáskör, tehát itt azért nem kell annyira egyezkedni a tagállamok között, hiszen Urszula von der Len is a bizottság, aki meghatározza a a kereskedelemppolitikát, mivel ott talán 68 óta egy vámuniót alkott az Európai Unió, illetve a jogelődjei, de az is látszik, hogy szerintem, hogyha nem sikerül július 4-éig megyezni az Európai Unió és az Egyesült Államoknak, akkor sem fog történni semmi, hiszen Trump ugye az elmúlt egy évben elhíresült arról, hogy az utolsó pillanatban mindig visszalép.

[00:56:33]Ugye rengeteg ilyen mén van, hog ahol Trumpot egy takóként, tehát az a Trump olv Chicken Zu, tehát a Trump végül mindig meghunyászkodik.

[00:56:45]Tehát erre utalnak.

[00:56:45]És ezért az látszik, hogy a gépjárművek tekintetében a magasvámok az Egyesült Államokat is sértenék, vagy gazdasági károkat okoznak az Amerikában.

[00:56:54]forgalomban levő 290 millió gépjárműnek az 50%-a az importból származik.

[00:57:02]Tehát az már régen elmúlt, hogy az Egyesült Államok lenne a legfőbb autóipari hatalom.

[00:57:08]A fogyasztás tekintetében ez így van, de a termelés tekintetében Japán, Németország, Mexikó, Kanada már rég megelőzte őket, vagy Kína.

[00:57:17]Tehát hogyha az Európai Unióra ténylegesen nem 15, hanem 25%-os vámot vetnének ki a gépjárművek tekintetében, az egy óriási inflációt eredményezne az autók tekintetében, az Egyesült Államokban.

[00:57:28]És ugye az Egyesült Államokban az, hogy valakinek gépjárműve van, az egy sokkal elterjedtebb dolog.

[00:57:33]Még Európában 1000 lakosra körülbelül 600 600 autó jut.

[00:57:39]Az Egyesült Államokban ez a szám 1000 lakosra 900.

[00:57:41]Ott nincsen ilyen mértékben kiépülve a tömegközlekedési rendszer, mint mint itt nálunk Európában.

[00:57:48]Tehát hogyha ott az Egyesült Államokban nő a kocsinak az ára, akkor az egy politikai elégedetlenséget is ki tud váltani sokkal nagyobb mértékben, mintogyha itt Európában drágulna az autó.

[00:57:58]És most itt tennünk kell egy pontot, de biztos folytatni fogjuk ezt a témát.

[00:58:04]Horvát Sebesének, Kis Benedek Józsefnek köszönöm szépen, hogy itt voltak és elemeztek.

[00:58:11]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm.

[00:58:13]Ez volt már a láncreakció, és Ján Kászpár nevében is köszönöm a figyelmüket.

[00:58:18]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket tartsanak velünk holnap is.

[00:58:28]A viszontlátásra!

[00:58:35]เฮ