Láncreakció - Még több pénzt adna Ukrajnának a NATO-főtitkár - HírTV

[00:00:00]Oroszország szerint Európa nem közvetíthet a béketárgyalásokon.

[00:00:05]További milliárdokat kért a NATO vezetője a szövetségesektől Ukrajna számára, valamint megbukott egy balti állam kormánya az ukrán drónok miatt.

[00:00:15]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:17]Erre keressük a választ.

[00:00:20]Köszöntöm önöket.

[00:00:20]Én Udvari Anna vagyok és ez a láncreakció.

[00:00:36]Vendégem pedig itt a stúdióban, Kis Rajmund, az MTC diplomáciai műhelyének vezetője.

[00:00:40]Köszöntöm és köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:44]Köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:00:46]Mielőtt azonban még elkezdenénk a beszélgetést, tekintsük át azt, hogy mi is történt az elmúlt napokban az orosz-ukrán fronton.

[00:00:52]Ukrajna ugyanis péntek hajnalban egy nagy szabású dróntámadást hajtott végre Oroszország több régiója ellen.

[00:00:59]Kievben pedig ismét légiadót rendeltek el a jelentések szerint, mivel Oroszország ismét megtámadta az ukrán fővárost.

[00:01:11]Ukrajna válascsapást intézett Oroszország ellen az elmúlt napok komoly támadásait megtorolva.

[00:01:14]Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az éjszaka folyamán több mint 300 ukrán drónt lőttek le Oroszország felett.

[00:01:21]A támadás a katonai és az energetikai infrastruktúrát célozta.

[00:01:25]Zelenszki ukrán elnök jelentései alapján május 13-án és 14-én a moszkvai erők összesen 1567 drónt és 56 különböző típusú, köztük ballisztikus rakétát indítottak ukrán célpontok ellen.

[00:01:38]A pusztítás súlypontja a hátországi energetikai infrastruktúrára és a lakóvezetekre helyeződött.

[00:01:45]Az akcióban Kárpátaja is érintett volt, Kievben pedig egy több lakásos épületet ért találat, amely össze is omlott.

[00:01:52]Legkevesebb nyolc civil, köztük egy 12 éves kislány is meghalt, és további 20 embert jelenleg is eltűntként keresnek a romok alatt.

[00:01:58]Az orosz akcióra válaszol az ukrán vezetés azonnali katonai ellen lépésekről döntött.

[00:02:05]Zelenszki utasította a hadsereget és a különleges szolgálatokat a megfelelő formátumú megtorlásra, amely mélyen a hátországban lévő orosz katonai repülőterek, lőszerraktárak és logisztikai csomópontok elleni célzott csapásokat irányoz elő.

[00:02:18]Az ukrán drónerők közben a frontvonalon is tettek válaszlépéseket Luhansk, Zaporizsia és Donyeck megyikben.

[00:02:25]Kiev emellett a civiláldozatok miatt az ENS biztonsági tanácsának rendkívüli összehívását kezdeményezte.

[00:02:31]A kiélezett helyzetre a NATO is válaszolt, ám a szövetségen belül éles viták bontakoztak ki a finanszírozás jövőjéről.

[00:02:41]Na most ugye látjuk, hogy ezek a támadások közvetlenül egy fegyver fegyvernyugvást követően történtek meg, ami adott esetben alapvetően ugye arra biztosíthatott volna lehetőséget, hogy a felek elkezdhessék rendezni a soraikat, egy kicsit csökkentsék a feszültségeket.

[00:03:00]Azonban ennek épp az ellenkezője történt, sőt az elmúlt időszak legvehemensebb, legnagyobb támadásai történtek most ugye az elmúlt napokban.

[00:03:09]Miért nem a fegyvernyugvás és a sorok rendezésének irányába ment el a helyzet?

[00:03:15]De jó lenne tudni, hiszen a nemzetközi helyzet sem ad okot arra, hogy a fegyverek ne ropogjanak, és sajnos általában megszokhattuk az ilyen nemzetközi konfliktusokban, de főleg az elmúlt négy évben az orosz-ukrán háborúban, hogy hogy a fegyverszünetet követően, sőt sokszor a tárgyalásokat követően is sokkal intenzívebbek a harcok a frontra.

[00:03:35]Alapvetően a hírek szerint az látszik, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna is nyeregben érzi magát, ha fogalmazhatok így.

[00:03:45]Viszonylag a saját esélyeiket látják erősebbnek a fronton.

[00:03:47]Ez valóban így van?

[00:03:49]Az optimizmus nagyon fontos, nem csak a békécó tárgyalásoknál, de a fronton is, de hogyha egy ország nem rendelkezik a területének a 20%-val, 20%-ával, az nem tudom, hogy milyen nyeregben ülnek az ukránok.

[00:04:01]Miközben az Európai Uniótól várják a 90 milliárd eurós hadi kölcsönt, és az elmúlt négy évben az amerikai adófizetők is támogatták őket, nem beszélve az Európai Unión kívüli brittek, norvégok, japán dél-koreai támogatásokról.

[00:04:18]Ettől még lehetnek optimisták, de nem gondolom, hogy nyeregben lennének.

[00:04:21]Oroszország sem érte még el a stratégiai és politikai céljait, amit kitűztek 2022-ben.

[00:04:27]Egyik fél sincs nyeregben, de az biztos, hogy Ukrajna sokkal nagyobb bajban van.

[00:04:33]Viszont Volodimir Zelenskétől pont nem ezek a hangok érkeztek, ugyanis reagálva az orosz támadásokra, alapvetően ő utasította az ukrán hadvezetést, hogy dolgozzanak ki valamilyen óriási támadást.

[00:04:46]reakciót ugye a az orosz akciókra válaszul.

[00:04:50]Itt akkor milyen lehetőségei vannak Zelenskének?

[00:04:52]Ugye tekintettel, hogy most már a 90 milliárd eurós uniós támogatásnak az első 6 milliárdja az hamarosan megérkezik, amit ugye a hírek szerint drónokra fognak fordítani.

[00:05:04]május 9-i győzelem napot megelőzően, amikor közvetlenül fenyegette Moszkvát, még mielőtt Vladyimir Putyin kezdeményezte a tűzszünetet, és azt is, hogy akár nem Moszkvában, akár egy harmadik országban is találkozhat vele személyesen, hogyha tényleg a békéről tudnak tárgyalni.

[00:05:25]Előtte Ukrajna elnöke többször megígérte, hogy hajlandó kompromisszumokat kötni.

[00:05:28]Ez még a 90 milliárd eurós hitelnek a végleges elfogadása előtt volt még április elején és március végén is.

[00:05:36]Többször kezdeményezett tüsszünetet és béketárgyalásokat.

[00:05:40]Közben a fronton folyamatosan erősödnek a harcok.

[00:05:42]Jó lenne, hogyha a szavak és a tettek nem csak párhuzamosan haladnának, hanem egymással összefüggésben is.

[00:05:51]Illetve kérdés az is, hogy itt milyen kompromisszumokról van szó.

[00:05:53]Ugyanis valóban Voladimir Zelenszki többször azt mondta, hogy a tartós béke és a fegyvernyugvás, illetve a harcok leállításának érdekében ő valóban hajlandó lenne a szükséges kompromisszumokat megkötni.

[00:06:05]De itt milyen kompromisszumokról lehet szó, mikor az ilyen kijelentéseit követően alapvetően mindig elmondta azt is, hogy területi kérdésekben nem enged, holott ez az egyik legnagyobb vitáspont Ukrajna és Oroszország között ugye a rendezés tekintetében.

[00:06:22]Ez biztos.

[00:06:22]Van még mindig egy 3om-4 pont, ahogy 2021 óta ugyanúgy fennállnak.

[00:06:27]Még mindig nem adta fel Ukrajna a NATO csatlakozását.

[00:06:29]Még mindig a az orosz nyelvet nem fogadták el.

[00:06:36]Vannak még vallási, kulturális nagyon erős különbségek, de valóban talán a területi vita a legfontosabb.

[00:06:40]Az Európai Unió és több nyugati nagyhatalom vezetője többször felszólítja Vladyimir Putyint és Oroszországot, hogy vonják ki a csapataikat.

[00:06:50]Sajnos biztos vagyok benne, és nem én vagyok a a rossz hírnek a közle, hogy nem fogják kivonni a megszállt területekről a csapataikat.

[00:06:59]viszont egyelőre Ukrajna sem vonta ki Donbasból, amíg meg nem szállt területekről az ukrán katonákat.

[00:07:03]Erről van, erről folyik a vita 2025 augusztusa óta, amikor Alaszkában Donald Trump fogadta Vlanyir Putyint.

[00:07:14]És most van is hír esetleg arról, hogy újra találkozna egymással személyesen ugye Vladyimir Putyin és Donald Trump.

[00:07:21]Itt mit várhatunk, illetve mekkora az esélye annak, hogy ez a találkozó valóban létrejön?

[00:07:25]A legjobb hír egy tárgyalás után, hogyha lesz még egy tárgyalás.

[00:07:31]A diplomácia hasonlít a szerelemben.

[00:07:34]Sajnos sokszor csalódunk és fájdalom is ér, és próbáltam korábban a hallgatóimnak ezt a szenvedélyt átadni, és mondtam nekik, hogy olyan a diplomáciában a legnagyobb siker, mint a randevun.

[00:07:44]Ez volt az első előadásorozatom is a, hogy a randevútól az első diplomáciai tárgyalásig a legfontosabb tárgyalás, hogyha jól sikerül, akkor több tárgyalást követi, ahogy egy jól sikerült randev, után a fiatalok esetleg randizhatnak.

[00:07:58]Ami nagyon fontos, hogy már Peking előtt megerősítette a Fehérház és Donald Trump is, hogy idén személyesen Moszkvába fog látogatni Donald Trump kizárólag az orosz-ukrán bkcézó tárgyalások előmozdítása érdekében.

[00:08:12]De az is nagyon fontos, hogy most miről tárgyal Secheepingről.

[00:08:17]Persze mindenki Tajwalról beszél, Irán, Venezueláról, de szerintem Oroszország szerepe és az ukrán konfliktus lezárása is téma kettei között.

[00:08:26]És ennek tekintetében egyre inkább az látszik, hogy az iráni konfliktusról némiképpen visszahelyeződik a hangsúly az oroszukrán konfliktus rendezésére is.

[00:08:37]Ugyanis az elmúlt hónapokban inkább az a tendencia volt megfigyelhető, hogy ugye a béketárgyalások vagy hát adott esetben az egyeztetések Amerika és Ukrajna, illetve Amerika és Oroszország között alábbhagytak.

[00:08:49]Ez így van.

[00:08:49]Hiszen február óta nem volt közvetlen tárgyalás amerikai kezdeményezésre sem.

[00:08:54]Oroszország és Ukrajna képviselőivel.

[00:08:57]Most majd ugye megint lesz, de az biztos, hogy a gazdasági hatásai, a gazdasági nemzetközi hatásai, pénzügyi gazdasági az energiaválságnak az a Hormoziszoros és az Iránizraelamerikai konfliktus miatt sokkal nagyobb már, mint a négy éve zajló orosz-ukrán háborúnak.

[00:09:17]Dipomáciai tekintetben viszont mégis csak láthatunk egyes kezdeményezéseket.

[00:09:22]Gondolok most itt egészen pontosan arra, hogy Ukrajna ugye az elmúlt napok támadásainak a fényében az ENS biztonsági tanácsi ülését kezdeményezte, amelyben viszont ugye Oroszország állandó tag.

[00:09:34]Így milyen kilátások vannak?

[00:09:36]Semmilyen.

[00:09:36]Hát akkora az esők, mint az árnyékunk délben.

[00:09:38]Ott van Oroszország és kína és állandó tagja a Zenz biztonsági tanácsának.

[00:09:44]Tehát természetesen élvezik a vétójogot.

[00:09:46]Akkor alapvetően mi lehet a jelentősége, vagy mit szeretne Volodimir Zelenski elérni azzal, hogy összehívja ezt az ülést?

[00:09:53]Ez egy ilyen stratégiai felhívás lehet?

[00:09:58]Hát ez nem lesz stratégiai felhívás, hiszen Anna is utalt rá, hogy hogy állandó BT-t Oroszország és Kína.

[00:10:04]nyugodtan mondhatjuk, hogy sok hűhol semmiért tárgyalni kellene pragmatikusan részletekről, de évekkel ezelőtt már el kellett volna ezt tényleg kezdeni, és sajnos nem lehet tárgyalni kompromisszumok nélkül.

[00:10:16]Tehát egy államférfiakról beszélünk.

[00:10:18]Mi a legfontosabb Zelenskek?

[00:10:20]Az lenne a legfontosabb, de nem nekem kell elmondani, hogy neki szerinte mi a legfontosabb.

[00:10:26]ne halljon meg több ukrán katona, és a gazdaságot újjá lehessen építeni egy új társadalmat békében, ahol lehet prosperálni.

[00:10:35]Ez nem lesz egyszerű.

[00:10:37]Nem lesz egyszerű ezeket a kulturális és fizikai fájdalmakat, szellemi traumákat.

[00:10:43]Lehet, hogy több évtized lesz, mire Ukrajna és Oroszország kiheveri, de minél hamarabb zárják le a háborút, annál több idő lesz az újrakezdéshez.

[00:10:52]Így van.

[00:10:52]egyre több hír és a szak érkezik arról, és a szakértők is egyre inkább arra mutatnak rá, hogy az csak az első lépése egy rendkívül nehéz folyamatnak, hogy a fegyvernyugvás megtörténjen, tehát hogy alapvetően a harcok befejeződjenek.

[00:11:04]Ugyanis utána mind foglalkozni kell az Ukrajnában lévő óriási anyagi kárral, az energiaválsággal, a demográfiai problémákkal, a fizikai akadályokkal gondolok itt például az aknamentesítésre, ami egy nagyon jelentős probléma.

[00:11:20]Hol vannak a munkaképes férfiak?

[00:11:20]Vajon visszatérnek-e Európából, Lengyelországból, Németországból, az Európai Unió területéről több millió munkaképes férfiról beszélünk, akik elmenekültek a háború borzalmai elől.

[00:11:34]Nagyon nehéz helyzetben van Ukrajna, az biztos.

[00:11:36]illetve hát alapvetően az Európai Unió is olyan tekintetben, hogy még mindig azon fáradoznak, hogy ugye megteremtsék a a feltételeket Ukrajna folyamatos támogatásának érdekében, illetve az újjáépítés tekintetében is.

[00:11:50]És sajnos ezzel támogatják a korrupciót is, az Európai Unión belüli korrupciót, és az ukrajnai korrupciót is.

[00:11:57]Így van.

[00:11:57]És pont erről beszélt Oroszországban, azt hiszem, Dimitri Peskovremő szóvivője, hogy az, hogy most ugye Andri Jermák Zelensk egyik bizalmi emberének a korrupciós botránya ismét előtérbe került, és más szálakat is megtalált a korrupcióellenes ügynökség, amely kapcsolódik jármákhoz.

[00:12:16]Pont erről beszéltek Oroszországban, hogy ez viszonylag jelentős befolyással lehet adott esetben a béketárgyalásokra.

[00:12:23]Ön hogy látja?

[00:12:25]A láncreakciónak a törzs nézői biztos tudják, hogy ki Andri Jermák az egyik legfontosabb.

[00:12:30]Nagyon sokan évekig azt mondták, hogy Zelenski első számú bizalmasa, a jobb keze, még korábban a tév színészi karrierében már a producere volt, és a megválasztása óta az elnöki hivatalnak először a kabinetfőnöke majd a vezetője volt.

[00:12:46]egy rendkívül fontos befolyásos politikusról beszélünk, aki állítólag kinevezte a korábbi k a a korábbi külügyminiszter helyett az új külügyminisztert és az új miniszterelnököt is, és jelenleg 970 millió Ft-os óvadék ellenében kapná meg a szabadonbocsájtás engedélyt.

[00:13:07]A héten vezették el bilincsben éppen a bíróságról.

[00:13:11]viszont az Európai Unió megítélésében, pont Ukrajna korrupciós botrány így a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban igencsak más elbírálás alá esik, azt lehet mondani alapvetően, ugyanis jármák még a múlt év őszén ugye lemondott, illetve felállítottak két korrupcióellenes hatóságot is az elmúlt években Ukrajnában, és e tekintetben alapvetően ugye a számok nem javultak a korrupciós index tekintetében, mégis Az Európai Unió a csatlakozások fényében arról beszél, hogy Ukrajna jóval halad a korrupció tekintetében.

[00:13:49]Sajnos Ukrajna az Európai Uniós csatlakozási szándéka előtt, sőt a háború kirobbanása előtt is rendkívül korrupt ország volt, és minden évben, minden hónapban egy újabb botrányt került nyilvánosságra.

[00:14:00]Néha az Európai Unió kifejezi aggodalmát vagy nem tetszését, de sajnos a jelenlegi Európai Bizottságnak és Urszula Fonderleennek az Európai Bizottság elnökének még mindig célkitűzése, Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióhoz.

[00:14:16]Még akkor is, hogyha ezt már Németország vagy akár Franciaország elnöke Emáuel Macron pont a közelmúltban egy nagyon fontos nemzetközi Európai Uniós jereváni csúcson is többször kijelentette, hogy nem hisznek ebben az úgynevezett gyorsított eljárásban.

[00:14:32]Alapvetően az is látszik, hogy ugye már ebben a műsorban is többször beszéltünk róla, hogy az Európai Uniónak az elmúlt évek során Ukrajna töretlen finanszírozására tett kísérletei más területeken rendkívül nagy nehézségeket és hátrányokat okoztak, például ugye gazdasági tekintetben.

[00:14:50]És most egyre inkább ez látszik a NATO tekintetében is, merthogy tegnap, illetve a napokban érkezett egy olyan javaslat Márk Rüttétől, a NATO vezetőjétől, hogy alapvetően a szövetségeseknek a GDP-jük 0,25%-át el kellene különíteni Kievnek.

[00:15:08]És éppen Franciaország volt az egyik olyan állam, aki igencsak élesen ellenállt ennek a felvetésnek.

[00:15:17]Tehát már itt is látszik az, hogy nehézségeket okoz és adott esetben törésvonalakat is a szövetségesek között, holott ugye ez alapvetően a NATO nem elsősorban Ukrajna védelmére lett kitalálva.

[00:15:28]Pontosan, ahogy az Európai Unió sem azért működik, és az Európai tagállamoknak, az Európai Unió tagállamainak a gazdasági versenyképességéért, szabadkereskedelmé, társadalmi gazdasági fejlődésért felel, és nem egy harmadik országnak a gyorsított felvételére, ami importálná háborút, a gazdasági, társadalmi nehézségeket.

[00:15:53]Ugyanezt látjuk a NATO-ban, mint védelmi szervezet.

[00:15:55]Az égvilágon semmi köze a NATO-nak jelenleg Ukrajnához.

[00:15:59]A NATO tagállamuk, a NATO tagállamok a saját szakálukra, hogyha ezt a társadalmi felhatalmazást megkapják a választótól, támogathatják fegyverrel, pénzzel.

[00:16:09]De az, hogy közösen az Európai Unió hitelt vesz fel, és a NATO főtitkár azt mondja, hogy el kell különíteni az éves gazdasági 1000 milliárdoknak egy nagyon meghatározó részét Ukrajna fejlesztésére, azt abból is látszik, hogy Ukrajna nem szuverén ország.

[00:16:27]Nem, hogy nyeregben nincs, hanem hogy lehet szuverén ország az, aki az európai és a NATO tagállamok pénzéből vív egy háborút a világ egyik nagyhatalmával és a nyolcadik-9encedik legnagyobb gazdaságával.

[00:16:41]Mégis ugye azt látjuk, hogy habár folyamatosan próbálják biztosítani a töretlen támogatást, az elmúlt napokban egyre inkább előtérbe került az, hogy egy péárgyaláson az Európai Unió részéről.

[00:16:52]Ugye ki lehetne az, aki képviseli majd az Európai Uniót?

[00:16:54]Ez azonban úgy látszik, hogy igencsak komoly diplomáciai konfliktust váltott ki.

[00:17:04]Folyamatos a szóváltás, az odav-vissza mondogatás Európa és Oroszország között a tekintetben.

[00:17:12]A Krem határozottan elutasítja, hogy az Európai Unió vagy annak tagállamai közvetítői szerepet töltsenek be az orosz-ukrán béketárgyalásokon.

[00:17:20]Dimitri Pesco Voros elnöki szóvivő csütörtöki moszkvai nyilatkozata szerint az európai országok elvesztették a békéltetéshez szükséges semlegességüket, mivel Kiev támogatásával gyakorlatilag a háború közvetlen résztvevőivé váltak.

[00:17:33]Pescov úgy fogalmazott, Európa célja, hogy megsemmisítő csapást mérjen Oroszországra, ami teljesen kizárja a jó szándékú mediátori fellépést.

[00:17:40]A moszkvai reakció előzménye, hogy Antonio Kosta, az Európai Tanács elnöke a napokban jelezte, hogy az EU zenzki ukrán elnökkel szorosan egyeztetve potenciálisan tárgyalásokat kezdhetne Vladyimir Putyinnal.

[00:17:53]Az orosz elnök ére reagálva olyan személyeket javasolt közvetítőnek, akik nem mondtak rosszakat Oroszországról, példaként említve a volt német kancellárt, Gerhard Schrödert.

[00:18:05]Miután Brüsszel ezt a javaslatot elvetette, német sajtóhírek szerint felmerült Angela Merkel neve is, aki köztudottan kerüli a túlzottan kemény retorikát.

[00:18:12]Ezt a diplomáciai csörtét tovább élesítette Friedrich Merc német kancellár, aki határozottan visszautasította Putyin személyi javaslatait leszögezve, ők döntik el, ki beszél a nevükben.

[00:18:23]Eközben az Egyesült Államok is pozícicionálja magát.

[00:18:25]Marco Korubio, amerikai külügyminiszter szerint mind Kiev, mind Moszkva, Washington tartja a leginkább képesnek a közvetítésre, annak ellenére, hogy az USA továbbra is Ukrajna legnagyobb katonai támogatója, és nemrég újabb szankciókkal sújtotta az oroszolajipart.

[00:18:43]Jól látható tehát, hogy e tekintetben több név is belekerült abba a bizonyos kalapba, viszont addig, ameddig nem tudnak megegyezni, illetve el se jutnak a tárgyalásokig, de viszont hogyha a főtárgyaló személyéről nem tudnak megegyezni, addig alapvetően hiába lennének béketárgyalások, illetve az is érdekes, hogy Kaja Kallas neve fel sem merül, aki ugye az Európai Unió fődiplomatája.

[00:19:09]Így van.

[00:19:09]külés biztonságpolitikai főképviselője, főtárgyalója, az első számú diplomatája az Európai Bizottságnak.

[00:19:17]De legalább elkezdődött valami, és lehet, hogy a az iráni energiaválságnak köszönhetően, az Európai Unió gazdaságai stagnának köszönhetően idézőjelben, és végre egy pragmatikusabb politika kellene.

[00:19:29]Ha már a Finn elnök és több is azt mondja, hogy tárgyalni kell Oroszországgal, és több európai uniós tagállam, állam és kormányfője azt mondja, érezhető biztos, hogy egy társadalmi nyomás is.

[00:19:40]Az infláció nő, a gazdaság nem bővül, a munkanélküliség nőtt az elmúlt években az Európai Unió tagállamaiban, miközben a Nemzetközi gazdaságpolitikában, diplomáciában, az érdekképviseletben folyamatosan csökkent az Európai Uniónak a jelentősége.

[00:19:57]A jó hír, hogy elindult egy olyan folyamat, még egyelőre nagyon alsó szinten, hogy tárgyalni kell.

[00:20:02]Ez már jó hír.

[00:20:04]Ha már személyeken vitatkoznak, hogy most Srder már orosz ügynök, lobbista valóban egyébként a volt német kancellár a legnagyobb orosz állami cégeknél dolgozott, miután ott hagyta a Bundesztágot Berlinben.

[00:20:17]De több név is felmerült már Merkel kancelláról is volt szó.

[00:20:24]A lényeg az, hogy az Európai Uniónak tárgyalnia kell Oroszországgal.

[00:20:27]Ez az európai védelem és az Európai gazdasági növekedésnek a záloga.

[00:20:33]Kis Rajmunnak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:20:35]Most rövid szünet következik, majd azzal folytatódik a láncreakció adása, hogy megbukott egy balti állam kormánya az ukrán drónok miatt.

[00:20:43]Nádori Teodóra kolléganőm várja majd önöket.

[00:20:46]Én pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:21:06]Folytatódik a láncreakció adása.

[00:21:08]Köszöntöm önöket.

[00:21:08]Én Nádori Teodóra vagyok, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:21:11]Robert Se Castel, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyar Nemzet főmunkatársa és Mihálovic Zoltán, a Macronóm intézet geopolitikai jellemzője.

[00:21:20]Köszönöm, hogy itt vagytok.

[00:21:22]Most nézzük meg, hogy a balti államokban milyen problémákat kezd okozni az ukrán dróntechnológia és drónpolitika.

[00:21:31]Megbukott a LEDkormány, miután ukrán drónok hatoltak be a NATO tagország légterébe.

[00:21:35]Egy héttel ezelőtt súlyos nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok között arról, hogyan reagáljon a területén lezuhant ukrán drónokra, amelyek feltehetően orosz célpontokat akartak támadni.

[00:21:46]Evika Szilina miniszterelnök hétvégén menesztette Andri Spruz védelmi minisztert, mert az incidens többször is előfordult az ország keleti részén.

[00:21:55]Spruc progresszív pártja ezután közölte, nem támogatja többé a kormányt, amelynek következtében csütörtökön lemondott a miniszterelnök is, és politikai káosz alakult ki lett országban.

[00:22:07]Márciusban többször jelentették, hogy az orosz balti tengeri olajlétesítmények elleni támadásokhoz Ukrajna feltehetően NATO tagországok légterét használja engedély nélkül.

[00:22:19]Lettország és Litvánia közösen szólította fel a NATO-t a regionális védelem fokozására.

[00:22:23]Közben szerdán tartott csúcstalálkozót a NATO kilenc keleti szárnyú tagállama északi szövetségeseik Bukarestben.

[00:22:30]A bukaresti kilencek csúcstalálkozóján a NATO tagállamok védelmi beruházásainak növelését és közös transzatlanti védelmi ipar kiépítését szorgalmazta a lengyel és a román államfő is.

[00:22:42]Voladimir Zelenski a találkozón azt mondta, mindannyiunknak kétoldalú drónmállapodásokra van szüksége, használva az európai gyártási kapacitást és Ukrajna szakértelmét, amely szerinte bebizonyította, hogy valódi védelmet biztosít egy valódi háborúban.

[00:22:58]A NATO keleti szárnya kiemelten fontos az ukrajnai háború kitörése óta.

[00:23:02]Az amerikai hadsereg azonban most váratlanul lemondta 4000 katona lengyelországi telepítését.

[00:23:08]Több mint 10000 amerikai katona állomásozik rotációban Lengyelországban, és a Blackjack Brigád kilenc hónapra lett volna telepítve a térségbe.

[00:23:17]A Pentagon áprilisban már bejelentette, hogy nagyjából 5000 katona kivonását tervezi Németországból is.

[00:23:24]Ezek a döntések azután születtek, hogy Friedrich Merc német kancellár élesen bírálta az Egyesült Államok Irán elleni fellépését.

[00:23:36]Robert, téged kérdezlek először arról, hogy ez egy nagyon sok mindennel összefüggő halmaz, amit itt végigvettünk, hogy ki milyen döntéseket hoz, de arról már hetek óta beszélünk, hogy a balti térségben történő ukrán drón támadások, amely az orosz létesítményeket, elsősorban az olajxport létesítményeket érinti, az csak úgy megvalósítható, hogy NATO országok légterét használják, vagy fehérosszágon keresztül, de a fehérosszági térségben valószínűleg lelőné.

[00:24:06]Kétségtelen, hogy van itt egy jó nagy adag képmutatás.

[00:24:08]Tehát érdekes módon nem akkor bukott meg a lett kormány, amikor az első drón, az első ukrán drón megsértette a légterüket, csak akkor, mikor baj lett belőle.

[00:24:17]Tehát hogyha nem csapódik be ez a drón abba abba a lett energialétesítménybe, nem emlékszek, hogy ez kőolajtároló vagy valamilyen más üzemanyagtároló volt, akkor gyakorlati gyakorlatilag ez a dolog tovább tovább folytatódott volna.

[00:24:30]Tehát van itt egy nagy adag képmutatás letország részéről.

[00:24:34]És én úgy gondolom, hogy a ezek ezek az úriemberek nem teljesen értik meg, hogy a szuverenitás az az felelősséggel is jár.

[00:24:41]Felősséggel jár.

[00:24:43]És azok a gyenge kifogásokat, amiket hallottunk a hadügyminisztertől, hogy ezt a a drón lezuhanásátország területén ezt az orosz zavarást okozta, ez egy ez egy ócskifogás.

[00:24:53]Tehát én úgy gondolom, hogy a a letországnak döntenie kell, hogy vagy tartja magát a a hivatalosan semleges semleges politikához, vagy nem vesznek részt a háborúban, vagy pedig, hogyha megnyitja a légterét a az ukrán drónok felett, akkor egyértelmű, hogy hadviselő félév válik.

[00:25:10]És ezek az ellentmondások vezettek a kormánynak az összeomlásához.

[00:25:15]Tehát ez ami a lett, ami letország szintjét illeti, és ami a NATO szintjén illeti ezt a dolgot, a NATO megint a saját szövetségese sodort a veszélybe tulajdonképpen.

[00:25:25]És ezt ezt így kell értelmezni.

[00:25:27]Így kell értelmezni.

[00:25:29]Én úgy gondolom, hogy ezek a politikák úgy a balti államok szintjén, mint a NATO szintjén nincsenek teljesen jól átgondolva, vagy nincsenek teljesen jól egyeztetve Ukrajnával, és akkor ilyen politikai bakik csúsznak be, mint amit most láttunk.

[00:25:43]Zoltán, az mennyire elképzelhető, hogy ha ezek a balti országok megengedik azt adott esetben így fű alatt, hogy ukrán drónok használják a légterüket, hogy mondjuk az oroszok egyszer csak azt mondják, hogy na itt volt az elég.

[00:25:58]Abszolút benne van a pakliba.

[00:26:01]Ugye lettkormányról volt most itt szó, de ugye nem csak a letteket érinti ez a történet, hanem ott az egész balti térségnek a légterét.

[00:26:08]Tehát, hogy azért főleg az utóbbi pár hétben elég gyakoriak ezek a becsapódások ide-oda, meg hogyha nem is becsapódásokról beszélünk, akkor a légtérnek a használata már igazából egy nem is az, hogy trendé vált, hanem megszokottább vált lényegében.

[00:26:21]De kicsit a lettekre visszakapcsolódva, ha megengeded, ugye itt a letkormánybukásról van szó.

[00:26:30]Azt érdemes megjegyezni, hogy ettől nem következik az, hogy most akkor akkor teljesen felborul a letpitika és a letközvélemény satöbbi.

[00:26:38]Ugye 22 óta, amióta van a ciklus, parlamenti ciklus anélkül most, hogy részletes részletesebben belemennék a letpitikába, már megbukott egyszer egy kormány, tehát hogy az államfél már össze is hívta a szükséges frakciókat satöbbi.

[00:26:51]Tehát hogy nem kell attól tartani, hogy ott a letteknél egy tartós instabilitás alakul ki.

[00:26:58]Ögébként pont a korábbi bukásnál is ugyanez ugyanez volt ugyanez volt a probléma az orosz-ukrán rész miatt bukott meg akkor is a korrupciós történetek mellett ugye a korábbi lett kormány is.

[00:27:12]Tehát hogy csak ezzel azt akarom mondani, hogy tartós instabilitás ebből nem fog következni a balkáni térségben.

[00:27:17]Az viszont jó kérdés, hogy az oroszok és a fehér oroszok ugye ha térségbeli országokat nézzük, hogy hogy fognak erre reagálni.

[00:27:25]Én azt gondolom, hogy így, hogy állandósult ez, hogy a baldi légteret használják az ukránok az orosz létesítmények elleni támadásra, előbb-utóbb valamilyen keményebb reakció fog érkezni a túloldalról is.

[00:27:38]Na most, Robert, te hogyan értékeled azt a helyzetet, hogy Lengyelország például a keleti szárnyak egy kiemelt állama, tehát ott 10000 amerikai katona államozik most is.

[00:27:49]Viszont most Lengyelország egyrészt ugye jelentette azt, hogy megint elfogott egy orosz vadászgépet, amelyik úgy tűnik, hogy megpróbálta megsérteni a NATO légteret.

[00:28:01]Ráadásul az amerikaiak pedig azt jelentették be, hogy 4000 amerikai katonát mégsem küldenek Lengyelországba.

[00:28:07]Tehát milyen mozgást lehet itt látni a NATO keleti szárnyán?

[00:28:12]Hát két megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:28:12]A konkrét incidenssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy ezekről az IL20-as repülőgépekről hallunk.

[00:28:20]Volt 2018-ban egy egy híres eset Szíriában, amikor az izraeli légierő gyakorlatilag egy ilyen felderítő gép mögé bújva hajtott végre támadást Latakia mellett.

[00:28:32]És akkor amikor a szírek lelőtték légvédelmi rakétákat lőttek ki a a repülőgépekre, akkor az izraeli repülőgépekre, akkor ezt az orosz Ilhus találták el, és egy 10 vagy 15 orosz hírszerző halt meg ezen a repülőgépen.

[00:28:46]Lett belőle egy egy diplomáciai balhé, és aztán Putyinnak személyesen kellett beleavatkozni ebbe a dologba.

[00:28:53]Tehát innen ismerjük innen is ismerjük ezt a repülőgéptípust.

[00:28:55]Ami pedig Lengyelország helyzetét illeti, a nem kaptunk egyértelmű választ a Pentagontól avval kapcsolatban, hogy miért miért döntöttek úgy, hogy ezt a megállítják a a diszlok diszlokálását ennek a 4000 katonának.

[00:29:10]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy Lengyelország az egyetlen hely Európában, ahol állandó katonai kontingens állomásozik, egy egy több 1zer fős katonai kontingens állomásozik, mindenhol máshol rottálják őket.

[00:29:23]Tehát nincs egy rezidens alakulat, aminek ez a ez az otthoni bázisa Lengyelország, hanem rotálják őket.

[00:29:27]Ez van lengyel, ez van Romániában is, ez van más helyeken is.

[00:29:30]Ez egy ez egy ez egy rezidens bázisa az amerikai alakulatoknak.

[00:29:36]És kicsit furcsa, hogy ez a csapás mondjuk úgy Lengyelországot érte, hallott Lengyelország sokkal nagyobb együttműködést tanúsított az amerikai politikával kapcsolatban, mint mint mondjuk Spanyolország vagy Németország, vagy Franciaország.

[00:29:51]Ö még egy gondolat, hogyha megengededett Teó, tehát annyit hozzáfűznék, hogy mindig tartsuk szem előtt, hogy a NATO nem csak egy katonai szövetség, hanem egy politikai szövetség is.

[00:30:01]És az Egyesült Államok nem feltétlenül azt várta el a szövetségeseitől, hogy csapatokat küldjenek a a Perzsa környékére.

[00:30:07]Talán avval is megelégedett volna, láttuk ezt Románia esetében, hogyha politikailag támogatják, tehát a a deklaráció szintjén támogatják az amerikai az amerikai cselekedeteket.

[00:30:19]És mikor ez nem született meg, akkor akkor erre ez volt a válasz.

[00:30:24]Én azt se tartom kizártnak, de ez csak az én elméletem, hogy Lengyelországtól elvárta volna az Egyesült Államok, hogy a rendélkezésükre álló 26 aknaszedő hajóból valamit elküldjenek a Perzsa Bölnyékére, és mikor az nem történt meg, akkor mondjuk ez volt a szankció, de ez csak az én saját elméletem.

[00:30:40]Ezt nem nem tudom aláttámasztani információkkal.

[00:30:45]Zoli, közben üléseztek most a bukaresti kilencek, és ott elég erős kijelentések hangzottak el, tehát egy ilyen NATO 3.

[00:30:53]szintre akarják emelni a szövetségi együttműködést.

[00:30:55]tulajdonképpen azt erősítették meg, amit már korábban is többször elmondtak, hogy Európa tulajdonképpen saját magában bízhat innentől kezdve, és ezért Európát meg kell erősíteni.

[00:31:05]És akkor itt hangzottak el Zelenskek azok a mondatai, ami alapján kiderül, hogy az ukrajnai dróntechnológiára alapoznák ezt a megerősítést.

[00:31:15]Igen, itt két dolog az érdekes.

[00:31:15]Egyrészt ugye kezdjük hátulról ugye a dróntechnológia.

[00:31:19]Ög az utóbbi hónapokban, sőt talán az elmúlt fél évben egyre többet beszélünk ugye a dróntechnológiáról, ukrán dróntechnológiáról meg amúgy a drónokról, mert nagyon jól látszik, hogyha megnézzük az orosz-ukrán fronton, hogy milyen harci cselekmények történtek, hogy a drónok szerepe azért a harci cselekményekben egyértelműen felértékelődött.

[00:31:38]Ugye az oroszok nyilván elsősorban az iráni féle sáhi drónokat használják, az ukránok meg nyilván már csinálnak saját fejlesztést is, de az elején a török bajraktár féle drónokat használták.

[00:31:49]Ugye itt nyilván az egyes típusuk más-más harci cselekmények végrehajtására megfelelőek, de az jól látható a trendből, hogy egyre nagyobb a jelentőségük a harci cselekmények tekintetében.

[00:32:00]Ugye ez az egyik, ezért került elő a elő Zelenski részéről ismét a dróntechnológia kérdés, ugye másik a a NATO 3.0 az már többször előkerült a NATO közgyűléseken és NATO BT üléseken is már amennyire a nyilvánosra ezt tudhatjuk.

[00:32:15]Ugye ez a KB féle koncepció lényegében.

[00:32:18]Ugye Kbiról azt kell tudni, hogy az amerikai védelmi stratégiának az egyik fő szellemi hátterét az ő gondolatai adták.

[00:32:24]Ugye a NATO 3.0 lényegében azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok a NATO-ból nem nem azt jelenti, hogy kilép, hanem hogy a korábbiakhoz képest, szerepvállaláshoz képest egyet hátralép, miközben Európa egyet előrelép a korábbi szerepvállalásaihoz képest.

[00:32:41]Ugye, hogyha NATO 3.0-ról beszélünk, miért 3.0-ról beszélünk, ugye adódik a kérdés.

[00:32:46]Ugye NATO 1.0-áról beszélhettünk akkor, mikor a hidegháborúsi elrettentés logika dominált teljesen.

[00:32:52]2.0-ról pedig mikor a hidegháborút követően az unipoláris világrend idejében a amikor a missziók voltak dominánsak a NATO tevékenységeiben.

[00:33:05]Tehát így jutottunk el lényegében 24 óta.

[00:33:07]22-24-től datálom én személyesen ezt a NATO 3.0-ának a felfutását, tehát hogy lényegében most arról van szó, hogy az amerikaiak korábbiakhoz képest egyet vissza visszalépnek, az európaiak pedig egyet előre.

[00:33:22]Nyilván ez egyelőre koncepció, gyakorlati deklarálása még nem történt meg, de abból ítélve, hogy egyre többször kerül elő ez a NATO 3.0 koncepció, lehet, hogy az elkövetkező időszakban lesz róla konkrét döntés is.

[00:33:36]Robert, te hogyan látod annak a folyamatnak az alakulását, hogy Boris Pistorius, németvédelmi miniszter kiment Kievbe és bejelentette, hogy akkor most Ukrajnával közösen ők létrehoznak védelmi vállalatokat, védelmi vállalkozást, és bátor Németország néven akkor most fölfegyverzik Németországot.

[00:33:54]Mindeközben az amerikaiak is egy memorandumot írtak alá, hogy az ukrán drón technológiát szeretnék akkor ők is hát tulajdonképpen látni, használni, fejleszteni.

[00:34:04]Tehát, hogy olyan olyan a látképe ennek a kialakult helyzetnek, mintogyha Ukrajna egy egy ilyen hadiipari központtá kezdene válni, ami mind Európa felfegyverzését, mind a Közelkeletnek ugye ugyanígy szeretnék odaadni a védelmi drónelhárító rakétáikat, tehát hogy a a világnak a felfegyverzését úgy megkezdeni.

[00:34:28]Néhány gondolat evvel kapcsolatban.

[00:34:28]Az első dolog, amit el kell mondani, hogy ami Ukrajnának van, az tapasztalata.

[00:34:34]Tehát amit nem lehet elvenni semmiképpen Ukrajnától és amit el kell ismerni, hogy olyan harctéri tapasztalatra tettek szert, ami sehol máshol nincs, nem már rendelkezésre a nyugati szövetségen belül az Egyesült Államokat kivéve.

[00:34:44]Az összes többi hadsereg, hogy Putyin úrnak a a a kifejezését vegyük kölcsön ilen mket hadseregek tulajd parkett hadseregek tulajdonképpen a az ukrán hadsereg az egyetlen olyan hadsereg, amelyik jel rendelkezik tapasztalatokkal.

[00:35:00]Ez egy.

[00:35:00]Kettő, látjuk azt, hogy az ukrán hadsereg nem volt képes ezekből a tapasztalatokból komoly komoly stratégiai sikereket kovácsolni.

[00:35:08]Tehát ne felejtsük el, hogy Ukrajna semmilyen gyakorlati, semmilyen műveleti vagy stratégiai szintű sikert nem ért el 2022 novembere óta.

[00:35:18]Tehát maga ez a tény, ez a tény egyfajta óvatossággra int minket az ukrán az ukrán nem a tapasztalatokkal, de az ukrán következtetésekkel, az ukrán válaszokkal az ukrán koncepciókkal kapcsolatban.

[00:35:32]Tehát ez kettő.

[00:35:32]A harmadik dolog, amit igen-igen veszélyesnek tartok, ez a redukció a drónum.

[00:35:36]Tehát minden minden a drónokról szól.

[00:35:38]Tehát mivel Ukrajna az egyetlen dolog, amit Ukrajna el tud adni a világnak a vagy közelebbről szólva az nyugati szövetségese ez drónok és semmi más, mert semmi mást semmi mást nem tud fölmutatni, talán elektronikus hadviselés terén bizonyos dolgokat, de a drónokon kívül gyakorlatilag semmi.

[00:35:56]Most minden a drónokról szól, és a háború az kicsit több mint több mint a drónok.

[00:36:00]És ezt látjuk a közelkeleten is látjuk.

[00:36:03]Közelkeleten nagyon jól látjuk a drónoknak a a képességeit, de látjuk a korlát a korlátait is.

[00:36:07]És én úgy gondolom, hogy van egy nagyon jelentős disconnect a a harctéri tapasztalat a a praktizálók között és a ezek között a szingtankek meg politikusok meg a a katonai firkászok között, akik a egy ilyen drónfétisben szenvednek, és minden minden drónok, ha elolvassuk például Zaluzsni tábornoknak a megnyilvánulásait, a drón, ha valaki azt mondja neki, hogy jó reggelt, azt mondja, hogy drónok.

[00:36:34]Ha valaki azt mondja neki, hogy jó estét, drónok, háború sokkal többről szól.

[00:36:37]És én úgy gondolom, hogy Ukrajnának per pillanat a legnagyobb problémája nem a drónkép, az orosz drónk képességek, hanem a a az ukrán légvédelemnek a hiánya.

[00:36:47]Tehát kicsit olyan helyzet állt elő Ukrajnában, hogy a lámpa alatt keresik azt a azt a garast, amelyik elgurult, ahelyett, hogy ott keresnék, ahol tényleg elvesztették.

[00:36:57]És Ukrajnának szerintem sokkal több légvédelemre lenne szüksége.

[00:37:00]Nem több a drónok nem fogják megoldani Ukrajna problémáit, mondjuk az orosz balisztikus rakétatámadásokkal kapcsolatban.

[00:37:07]Tehát én ezeket a a figyelmeztető lövéseket adnám föl, mondjuk úgy figyelmeztető jelzéseket adnám levvel kapcsolatban, hogy el kell fogadni az ukránoktól, amibe amibe jók.

[00:37:17]Ugyanakkor tisztábban kell lenni avval, hogy a háború sokkal-sokkal többről szól, mint a drónokról.

[00:37:24]Ugye Ukrajnának a fegyverexportja úgy alakult, hogy több éven keresztül megtiltották a fegyverexportot, mert a saját egy milliós hadseregüket kellett folyamatosan ellátni fegyverrel.

[00:37:33]Viszont ahogy elkezdtek a komoly összegek érkezni a többi között az Európai Uniótól is, abban a pillanatban a fegyverkezés és az export az lehetővé vált.

[00:37:46]Tehát most már ott tartunk, hogyha számokat akarunk idézni.

[00:37:47]Zelenszki azt mondja, hogy jelenleg akár 50%-os többletkapacitással is rendelkezünk egyes termelési területeken.

[00:37:54]És ezért a kapacitása Ukrajnának 35 szörösére nőtt a háború kezdete óta.

[00:38:01]Tehát egy olyan többletet tudnak előállítani, amivel valóban föl tudják fegyverezni akár Európát, akár másokat is.

[00:38:08]Csak azt azért hozzá kell tenni, hogy a 90 milliárd eurós hitel, amit Európa fölvesz, majd odaadja Ukrajnának vissza nem térítendő támogatásként, annak is most az első részletét Zeneski fegyverkezésre óhatja költeni.

[00:38:24]Igen.

[00:38:24]És nem véletlen egyébként, hogy az iráni háború kapcsán is az ukránok felajánlkoztak már a a háború kirobbanásának a legelején.

[00:38:31]Ugye emlékezünk vissza, talán itt is ebbe a körbe is beszéltünk arról, hogy Zelenskiék nem csak a dróntechnológiát, hanem pont egyéb fegyvernemeket is próbáltak igazából rátukmálni az öbölmenti államokra, hogy nekünk van tapasztalatunk, mondták az ukránok, és akkor szívesen segítünk nektek, hogy az iráni dróntámadásokkal ellen ellenében felkészíni titeket, hogy hogy kell ellenük védekezni.

[00:38:56]Tehát ez szerintem teljesen összecseng azzal, amit te mondtál.

[00:39:00]És ugye ahogy te is mondtad korábban, ugye a fegyver export meg volt tiltva, mert fel kellett fegyverezni a saját sereget, hogy valamennyire tudjanak ellenállni az rossz előrenyomulásnak.

[00:39:09]És ugye azt ne felejtsük el, hogy az ukrán költségvetést is ezzel valamennyire helyre akarják billenteni.

[00:39:15]Nyilván teljesen nem tudják helyre billenteni, mert mert ahhoz még plusz forrásokat kell nekik is bevonni, azt még nem tudják nyilvánvalóan, hogy honnan.

[00:39:23]De az nagyon jól látszik, hogy az ukránok kvázi egy újfajta pozíciót kezdenek felvenni, a fegyverexport pozíciót így globális szinten.

[00:39:32]Nem véletlen, hogy az iráni háborúnál is, mint mondtam, felbukkantak.

[00:39:36]Robert, azt te hogyan látod biztonsági kérdésként, hogy miközben Ukrajna ezzel a dróntechnológiával akarja önmagát fönntartani és Európának is meg mindenkinek eladni?

[00:39:47]ezen közben a legújabb hírek szerint ugye a balti térségben is egyre komolyabb csapásokat mérnek az orosz orosz olajexportra.

[00:39:57]Közben a Feketeől a Kaszpi tengerig lángolnak most az olajterminálok.

[00:40:00]Tehát Európa energiaellátását azért ez elég komolyan tudja veszélyeztetni.

[00:40:09]Hát talán még egy még egy gondolat csupán a a az ukrán többletről a többlettmelésről.

[00:40:13]Utána rátérek erre a dologra, megválaszolom ezt a kérdés is.

[00:40:18]Azt mondjuk, hogy ukrán több lett.

[00:40:18]A kérdés az, hogy miben?

[00:40:19]Tehát itt is én úgy gondolom, hogy egy fajta drónvakságban szenvedünk pusztán azért, mert ezeket a drónokat a a könnyű könnyűipari eszközökkel, kapacitással, akár háztáiban is elő lehet állítani ilyen kis manufaktúrákban.

[00:40:31]És tehát volt egy ilyen kialakult egy ilyen lehetőség.

[00:40:36]Erre Ukrajna rác.

[00:40:38]Megpróbáltak minden drónokkal megoldani.

[00:40:41]De és már maga az a tény, hogy egy túl túltermelés keletkezett, azt bizonyítja, hogy egyszerűen nem volt szükség ennyi drónra.

[00:40:47]Tehát Ukrajnának sokkal több mindenre lenne szüksége, mint drónokra, csak azokat nem tudja otthon előállítani.

[00:40:52]És így kialakult egyfajta ilyen imbalance, egy fajta az egyensúlynak a hiánya.

[00:40:56]És az ukrán hadiipar pedig úgy úgy vágtat előre, mint egy félkarú gorilla.

[00:41:00]Mondjuk úgy.

[00:41:02]Az egyik oldalt rengeteg drónnal rendelkezik, a másik oldalt pedig nem rendelkezik.

[00:41:05]ö kapacitással, légvédelmi rakéták gyártására, tűzérségi gránátok, tűzérségi lövegek, harckocsik, tehát ezek a dolgok, amikről ezek a hiányok, amikről hallottunk.

[00:41:14]Ami pedig a a az ukrán támadásokat illeti az orosz energiainfrastruktúra ellen.

[00:41:23]Tehát egyrészt látjuk, hogy ezek ezek ez egy valós ez egy valós fenyegetés Oroszország számára.

[00:41:26]Ugyanakkor némiképp a kiesett jövedelmet Oroszország pótolni tudja avval, hogy nyers kőolajtermékeket, amiket nem kell finomítani, azokat azokat azokat exportálja külföldre.

[00:41:36]Ugyanakkor ugyanakkor van itt egy óriási óriási abszurdum, és erre te is rámult erre céloztál te is, Teó, hogy egyrészt van egy energia a világon, másrészt a azokkal az európai fegyverekkel, amiket Ukrajnának adnak, Európa segíti elvágni magát bizonyos energiaforrásoktól, amiket közvetítőkön keresztül megvásárol.

[00:41:55]Tehát van itt egy óriási abszurdum, hogy gyakorlatilag Európa annak ahhoz az ágyúhoz hordja a lőszert, amelyik a saját energiaellátását lövi le.

[00:42:05]De hát ez ez még egy ilyen ellentmondás, mint amiről a beszélgetésünk elején is is beszéltünk.

[00:42:10]És szerintem csak időkérdése, hogyha elérkezik az a pont két-három hónappal az amerikai időközi választások előtt, mikor Trump erőszakosan le akarja majd nyomni az energiaárakat, az üzemanyag árait, hogy hogy durván bele fognak avatkozni a az ukránoknak a politikájába, hogy megakadályozzák ezeket a támadásokat, amik gyakorlatilag a az egész világ energiaellátását súlyják.

[00:42:33]Most rövid szünetet tartunk, majd azzal folytatjuk, hogy Donald Trump kétnpos tárgyalássorozatra érkezett Pekingbe, de közben bejelentette Vladyimir Putyin is, hogy hamarosan Pekingbe látogat.

[00:43:00]Folytatódik a láncreakció adása Robert Castellel és Mihlovic Zoltánnal.

[00:43:02]Nézzük meg, hogy milyen kijelentések hangzottak el a Kreml részéről a Peking Washington találkozóval kapcsolatban.

[00:43:13]Hamarosan Kínába utazik Vladyimir Putyin, jelentette be a Kram szóvivője.

[00:43:17]A bejelentés azután érkezett, hogy Donald Trump kétnapos tárgyalássorozatra érkezett Pekingbe.

[00:43:21]Az amerikai elnököt elkísérték a legnagyobb amerikai üzletemberek is.

[00:43:26]Musk a Tesla vezérigazgatója, Jenszen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, a Goldman Zax vezetője, David Solomon, vagy Tim, a leköszönő Apple vezérigazgatója is, akik jelen voltak tegnap a nagy népi palotában tartott köszöntő ünnepségen az amerikai delegáció tagjaként.

[00:43:42]Donald Trump és Simpin Ping zárt ajtók mögött tárgyaltak több mint két órán át.

[00:43:47]A megbeszélst követően az amerikai elnök elmondta, hogy megállapodtak az amerikai áruk és energiavásárlásának növelésében.

[00:43:57]Trump szerint Kína 200 Boing 737-es repülőgép vásárlásába is beleegyezett.

[00:44:00]A kínai vezető ígéretet tett arra, hogy segíti az Egyesült Államokat az iráni kérdésben.

[00:44:07]Továbbá abban is egyetértettek, hogy Iránnak soha nem szabad atomfegyverhez jutnia.

[00:44:11]Ugyanakkor Sichin Ping figyelmeztetett, hogy a Taiwan körüli feszültségek összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között.

[00:44:24]Zoli, te hogyan látod azt, hogy ugye sokszor elhangzott, hogy az amerikaiak aggódnak amiatt, hogy Kína mindenféle technológiai dologhoz hozzáfér.

[00:44:31]Most közben kimennek a legnagyobb technológiai vállalatok vezetői, azért mert nyilván szükségük van arra a nyersanyagra, illetve finomított kritikus ásvány anyagmennyiségre, amit csak Kínában lehet megtalálni.

[00:44:45]De ezzel párhuzamosan bejelenti Scott Bessent is, hogy a mesterséges intelligenciára fognak koncentrálni.

[00:44:53]Na most az szintén nem megy Kína nélkül.

[00:44:55]Igen.

[00:44:55]Itt lényegében azt láthatjuk, mindig mikor amerikai kínai találkozunk, azt az egész világ figyeli, nem véletlenül.

[00:45:02]Azt nyilván tudja mindenki.

[00:45:04]Itt nagyon érdekes a vendégkör egyébként, hogy kik mentek Donald Trumpal.

[00:45:09]Nem véletlen, hogy nagyobb amerikai cégeknek a képviselői, Nvidia, Viza, Apple, Tesla satöbbi Donald Trumpal tartottak.

[00:45:16]Ahogy te is mondtad, itt igazából a szűk keresztmetszet ugye az amerikai vállalatoknak is ugye a kritikus nyersanyagok.

[00:45:22]Ugye itt össze lehet rúgni a port Kínával és Kína is összerúghatjuk ugye a portes Államokkal, de azt láthatjuk, hogy a két két nagyhatalom, mert már beszélhetünk úgy Kínáról is, mint nagyhatalom, mint az Egyesült Államokról, én azt gondolom, azt láthatjuk, hogy a két nagyhatalom kölcsönösen függ egymástól.

[00:45:38]Tehát nyilvánvalóan az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai vállalatok attól tartanak a leginkább, hogy hogyha a kereskedelmi hár háború, például mondok egy területet nagyon elmélyül, akkor nem jutnak hozzá azokhoz a kritikus nyersanyagokhoz, ami például nekik a az elektronikai berendezésekhez szükséges, a radarokhoz szükséges, meg a hasonló berendezésekhez szükséges.

[00:45:59]Hát emlékezzünk, mi micsoda hisztéria volt globális szinten, mikor az antimon exportot betiltották, gallium, germánium satöbbi.

[00:46:07]Tehát lényegében ebbe a kontextusba érdemes nézni a találkozót.

[00:46:13]Robert, a ami itt történik, az nem csak az Egyesült Államok és Kína között zajlik, hanem itt van Oroszország is.

[00:46:20]Most bejelentette a Kreml, hogy Putyin Pekingbe látogatna hamarosan.

[00:46:23]Itt az a kérdés is fölmerül, hogy az Egyesült Államok most úgy tartózkodik Kínában látogatáson, hogy Tajwan, az egy nagyon súlyos kérdés, és az Egyesült Államok nemzetvédelmi stratégiájában továbbra is Kína az első számú fenyegetettség.

[00:46:39]Tehát ezt most így hogyan lehet összerakni, hogy a három nagyhatalom hogyan tud ebben együttműködni, illetve TAN Tajvan kérdése az hova vezet?

[00:46:51]Hát ha egy szóban kéne megválaszolnom ezt a kérdést, akkor azt mondanám, hogy a G3, a G3.

[00:46:56]Tehát egyre többet beszélünk arról, hogy ahelyett, hogy a hogy a meglévő nemzetközi fórumok helyett egyre inkább kialakulni látszik a három szuperhatalomnak egyfajta informális fóruma ahol időkén időnként találkoznak és ahol eldöntik ezeket a eldöntik a világnak a nagy dolgait tulajdonképpen.

[00:47:17]Tehát ez az, amit Magyarországon a Jalta 2 címszó alatt szoktak futtatni ezt az elképzelést, hogy a a nagyok kiegyeznek, a három nagy kiegyezés, mindenki mást kiárúsítanak.

[00:47:28]Tehát ez még formálisan nem valósult meg, de látjuk ennek a kialakulását.

[00:47:32]Látjuk például, hogy Donald Trumpnak vannak körülbelül negyed évente van egy találkozója a kínai vezetővel, vannak hasonló párbeszédek az oroszokkal is.

[00:47:42]És most akkor a kérdés az, hogy ki fog-e egy ilyen G3-as alakulni.

[00:47:45]Tehát ez az első dolog, és ez ez fontos megérteni, hogy mivel ez a három szuperhatalom nem akar konfliktusba keveredni egymással, és szándékosan használom ezt a kifejezést, hogy egymással és nem a kettő kettő az egy ellen, hanem megpróbálják menedzselni a világnak a feszültségeit, és ezt a célt szolgálta most ez a találkozó Trump és sí között.

[00:48:04]Még egy gondolat, Teó, ha megengeded a ritka ásványokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ezek a rit ritka ásványok tulajdonképpen nem ritkák, tehát bárhol nagyon sok a világ nagyon sok pontján hozzáférhetőek.

[00:48:16]A kitermelésük, az előállításuk, ez az, ami hatalmas befektetést igényel.

[00:48:23]Nehezen egyeztethető össze a nyugati haladó környezetvédelmi szabványokkal.

[00:48:30]És gyakorlatilag ez az oka annak, hogy Kína dominálja ezt a szakterületet.

[00:48:32]Nem azért, mert nem lehet máshol megtalálni ezeket az ásványi anyagokat, vagy vagy nem lehet kiépíteni egy egy ilyen ipart.

[00:48:40]Egész egyszerűen a legolcsóbb, a leggyorsabb, a leg kényelmesebb megoldást továbbra is Kínától vásárolni, és nem kezdeni az Egyesült Államokban mondjuk kiépíteni egy ilyen ipart, aminek nagyon súlyos környezetvédelmi következményei lennének.

[00:48:54]Tehát ezt szerettem volna még hozzátenni az előző az előző kérdéshez és talán még a mesterséges intelligenciával kapcsolatban itt láttunk egy igen-igen nagy függőséget.

[00:49:03]Tehát ahhoz, hogy Kína Kínának sikerüljen utolérni az Egyesült Államokat a a mesterséges intelligencia terén, ehhez van szükség az Nvidiának a legfejlettebb mikrocsipjeire, amiket Kína szeretne megkapni.

[00:49:16]valószínűleg nem fogják megkapni a legújabb generációt, de látjuk azt, hogy Kína nagyon jó eredményeket ért el a későbbi generációs eszközökkel is.

[00:49:27]Taivá kérdése az, ami még elég érdekes lehet a továbbiakban, illetve különböző területi nem is igények, de hogy a befolyási övezet.

[00:49:37]Tehát például fölmerült az is, hogy Kínának adott esetben Szibéria az egy fontos térség lehet.

[00:49:42]Ugye régebben Szibériát azt tulajdonképpen odaadták Oroszországnak, de hogy ott olyan lelőhelyek vannak és kiaknázatlan kincsek, ami miatt Kínának érdekében állhat egy újabb egyesség megkötése, illetve különböző többoldalú egyezkedés.

[00:50:03]Igen, ahogy te is mondtad, ennek van egyfajta történelmi előzménye is ugye a két ország között.

[00:50:06]És ha megnézzük a a migrációs adatokat a térségben, akkor nagyon jól láthatjuk, hogy Kína fokozatosan nem olyan nagy arányban, de fokozatosan apránként igazából bekölt beköltöztek a kínaiak Sibériába.

[00:50:20]És most már nagyon úgy tűnik, hogy ott az oroszok nem is feltétlen vannak már a friss mérések szerint többségben.

[00:50:25]Tehát, hogy a kínaiak ezt egyébként a maguk részéről, ami a kínai kultúrára egyébként jellemző, lassan és bölcsen kivárva csinálták.

[00:50:33]Ugye, ahogy te is mondtad, ott azért vannak értékes lelőhelyek, kritikus ásványokat lehet bányászni és a többi és a többi, amiről az előbb is beszéltünk és Kína ezzel lényegében lefedni a teljes ellátási láncot.

[00:50:45]Így is már nagyrészt dominálja az a kritikus ásványoknak a az ellátási láncait, ami pedig amit pedig még nem említettünk Szibéria kapcsán, az északi sarki vonatkozás, ugye tehát, hogy ne felejtsük el, hogy az oroszok és a kínaiak az északi sarki útvonalak és az új kereskedelmi útvonalak tekintetében is azért eléggé támaszkodnak egymásra.

[00:51:04]Többször beszéltünk ugye az északi tengeri útvonalról, hogy az mennyire tudja majd kiváltani a szözi csatornán keresztül áthaladó útvonalat.

[00:51:09]Tehát van egy északi sarki vonatkozása is a történetnek.

[00:51:13]És nyilván az orosz kínai kapcsolatban már nem arról beszélhetünk, mint mondjuk a 20.

[00:51:16]században, 19.

[00:51:18]századba, hogy az orosz fél a domináns.

[00:51:21]Itt már ki kell mondani, hogy a kínai fél a domináns a kétoldalú kapcsolatok tekintetében.

[00:51:24]És nem véletlen, hogy Putyin ezt meg akarja tartani, hiszen nyilván hosszútávon neki az nem megfelelő, ha bemegy Kína alá, de ebbe az orosz-ukrán háborús helyzetben ezt nem tudja máshogy menedzselni, tehát Kínára neki szüksége van.

[00:51:36]Robert, a kialakult helyzetben ugye az egyik egyik fontos téma volt ebben a tárgyalásban, hogy Donald Trump és Ping megegyezett abban, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, és Kína nem fog fegyverrel támogatást nyújtani Iránnak, tehát a hajókon nem fog fegyvert küldeni.

[00:51:56]Ugyanakkor a Hormúz szoroson az elmúlt két napban mintegy 30 hajó halad át, és ezek legtöbbje úgy tudni, hogy kínai jelzés alatt haladt, merthogy Irán egy komoly ellátást biztosít Pekingnek, tehát a kínaiak függnek a hormuzoroson keresztül haladó energiától, de közben Moszkvának is érdeke az, hogy minél több energiát tudjon eladni Kínának, hiszen Európa az lassanként bezárja a kapuit.

[00:52:23]Hogyan függ össze a hormoziszoros válsága a nagyhatalmak játszmáival?

[00:52:30]Tehát ami a azokat a híreszteléseket illeti, hogy miről volt szó, vagy azokat a beszámolókat, nem híreszteléseket, azokat a beszámolókat illeti, hogy miről volt szó ez ebben ezen ezen a a kínai amerikai találkozón, hogy mi mit ígért meg Kína, vagy mit nem ígért meg.

[00:52:44]Én azt javasolom, hogy legyünk egy kicsit szkeptikusak evvel a dologgal kapcsolatban.

[00:52:49]Látjuk azt, hogy a a megjelent két nincs nem nem jelent meg egy közös közlemény.

[00:52:53]Mindegyik fél kiadta maga a közleményét, és az átfedés igen minimális a két a két közlemény között.

[00:53:00]Hát én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a dolgok úgy hangzottak el, ahogy Donald Trump beszámolt erről Sean Hannitynek a a híres interjújában, amin beszámolt, hogy a a a sielnökkel történt találkozóról.

[00:53:13]Tehát ez az egyik dolog.

[00:53:13]A másik dolog, amivel kapcsolatban igen szkeptikusak kell lennünk ezek a különböző hírek avval kapcsolatban, hogy hány hajó haladt át a hormózi szoroson.

[00:53:23]Vadul eltérnek a a az információk evvel kapcsolatban.

[00:53:25]Nyilvánvaló, hogy Irán megpróbálja felfújni ezt a számot.

[00:53:27]Az amerikai szent megpróbálja ezt a számot a minimumra csökkenteni.

[00:53:31]Az is lehet, hogy voltak mindenféle ilyen felmentéseket adott Donald Trump a kínai hajóknak a tárgyalások idejére.

[00:53:37]Hát nem tudjuk.

[00:53:39]Tulajdonképpen meg kell várnunk azt, ameddig a Kepler és ezek a hajózási hajózást figyelő társaságok kiadják a hivatalos jelentéseiket.

[00:53:47]Ezek általában műholdas felvételekre épülnek, és nem a hajóknak a transzpondereire, vagy nem a a kínai, nem az iráni forradalmi gárdának a a sajtónyatkozataira.

[00:53:57]Tehát ez ezt a számot óvatossággal kezelni, ami a nagy hatalmakat illeti.

[00:54:02]Van egy érdekes csavar ebben a ebben a a az orosz kínai kapcsolatban vagy együttműködésben.

[00:54:09]Tehát politikailag láttunk egy nagyon szoros együttműködést.

[00:54:12]Ugyanakkor az orosz biztonsági establishment egy nagyon nagyon súlyos hosszútávú fenyegetést lát Kínában.

[00:54:18]És az utóbbi évtizedek utóbbi fél évszázadban talán az utóbbi fél évszázadban vagy háromygyed évszázadban már harmadszorra látjuk azt, hogy Oroszország jelzéseket ad Kína felé, hogy bizonyos esetben atomfegyvereket is bevetne, hogy megvédje a saját területi integritását.

[00:54:34]2023-ban volt egy idézőjelbe téve kiszivárogtatott orosz hadgyakorlat iszkander iszkander balisztikus rakétákkal, ami köztudomású nukleáris robbanófejet is hordoznak a kínai határ közelében.

[00:54:47]És ez egy fajta ilyen jelzés volt avval kapcsolatban, hogy Oroszország, ha úgy alakul a helyzet, nukleáris fegyvereket is bevetnek Kína ellen, hogy megvédje a saját területi integritását.

[00:54:57]Ö de mindez a mindez még a jövő zenéje per pillanat, ahogy a kolléga is mondta, az ukrán háború mindent felülír.

[00:55:04]Kialakult egy nagyon érdekes helyzet, hogy a ami a hormózis szorvos megnyitását illeti, ott Kínának és az Egyesült Államoknak az érdeke többé-kevésbé egybevágnak.

[00:55:13]Sőt talán Kínának sokkal fontosabb ez, mint az Egyesült Államoknak.

[00:55:18]Oroszország számára egyértelműen az lenne a legjobb, hogyha ez a válság minél inkább elhúzódna, és a az az orosz energiaára a jelenlegi igen magas szinten maradna, és Oroszországnak a bef politikai befolyása, amit a rendelkezésére álló energiával megszerez, ez továbbra is a kezében maradna.

[00:55:37]Tehát kialakult egy ilyen furcsa helyzet, hogy most Kínának és Oroszországnak az érdekeit számotvően ütköznek evvel az iráni háborúval kapcsolatban.

[00:55:46]Robert, kevés időnk maradt, de ezt az egy kérdést, ezt hadd neked tegyem föl, hogy a közelkeleti országoknak, illetve Izraelnek mik a következő lépései és érdekei ebben a helyzetben?

[00:55:59]Megtámadni Iránt.

[00:56:01]Ez mindenképpen levenos abszolút teljesen egyértelműen.

[00:56:03]Tehát levenni ezt az iráni fenyegetést az asztalról.

[00:56:06]Az öbölbberi arab országok megértették, hogy nem lehet megvásárolni Iránnak a jó jó akaratát.

[00:56:10]Ez a ez a konklúzió ebből a háborúból.

[00:56:12]Tehát még olyan országok is, mint Katar, akik messzemenőleg kiszolgálták Iránt, vagy az Egyesült Arab Emirérségek, amik gyakorlatilag Iránnak a beszerzői és a bankárai voltak, ők is súlyos iráni támadások alá kerültek.

[00:56:24]Azt is látták, hogy Amerika nem fogja feltétlenül megoldani a problémáikat úgy, ahogy ők szeretnék.

[00:56:30]Tehát szerintem ez a Kína egyértelműen nem tud tenni semmit.

[00:56:33]Oroszország egyértelműen hozzá se szaggol, ahogy mondják.

[00:56:35]Tehát az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy ők maguk megpróbálnak valamit tenni, hogy ez most fog bekövetkezni egy év múlva vagy két év múlva, azt majd meglátjuk.

[00:56:46]Ennyi fert a mostani adásba.

[00:56:46]Robert S.

[00:56:48]Castelnek és Mihálovic Zoltánnak köszönöm szépen, hogy itt voltak velünk.

[00:56:51]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[00:56:53]Jövő héten ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:57:00]A viszontlátásra.