Nagyhatalmi harcok a NATO keleti szárnyán, Pekingben és a Hormuzi-szorosban - Castel és Mihálovics

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása.

[00:00:14]Köszöntöm önöket.

[00:00:14]Én Nádori Teodóra vagyok, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:17]Robert C.

[00:00:17]Castel, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyar Nemzet főmunkatársa és Mihálovic Zoltán, a Macronóm Intézet geopolitikai jellemzője.

[00:00:26]Köszönöm, hogy itt vagytok.

[00:00:28]Most nézzük meg, hogy a balti államokban milyen problémákat kezd okozni az ukrán dróntechnológia és drónpolitika.

[00:00:37]Megbukott a LEDkormány, miután ukrán drónok hatoltak be a NATO tagország légterébe.

[00:00:41]Egy héttel ezelőtt súlyos nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok között arról, hogyan reagáljon a területén lezuhant ukrán drónokra, amelyek feltehetően orosz célpontokat akartak támadni.

[00:00:53]Evika Szilina miniszterelnök hétvégén menesztette Andre Spruz védelmi minisztert, mert az incidens többször is előfordult az ország keleti részén.

[00:01:01]Sprut progresszív pártja ezután közölte, nem támogatja többé a kormányt, amelynek következtében csütörtökön lemondott a miniszterelnök is, és politikai káosz alakult ki Lettországban.

[00:01:13]Márciusban többször jelentették, hogy az orosz balti tengeri olajlétesítmények elleni támadásokhoz Ukrajna feltehetően NATO tagországok légterét használja engedély nélkül.

[00:01:25]Lettország és Litvánia közösen szólította fel a NATO-t a regionális védelem fokozására.

[00:01:29]Közben szerdán tartott csúcstalálkozót a NATO kilenc keleti szárnyú tagállama északi szövetségeseig Bukarestben.

[00:01:36]A bukaresti kilencek csúcstalálkozóján a NATO tagállamok védelmi beruházásainak növelését és közös transzatlanti védelmi ipar kiépítését szorgalmazta a lengyel és a román államfő is.

[00:01:48]Volodimir Zelensk a találkozón azt mondta, mindannyiunknak kétoldalú drónmállapodásokra van szüksége, használva az európai gyártási kapacitást és Ukrajna szakértelmét, amely szerinte bebizonyította, hogy valódi védelmet biztosít egy valódi háborúban.

[00:02:05]A NATO keleti szárnya kiemelten fontos az ukrajnai háború kitörése óta.

[00:02:09]Az amerikai hadsereg azonban most váratlanul lemondta 4000 katona lengyelországi telepítését.

[00:02:14]Több mint 10000 amerikai katona állomásozik rotációban Lengyelországban, és a Blackjack Brigád kilenc hónapra lett volna telepítve a térségbe.

[00:02:24]A Pentagon áprilisban már bejelentette, hogy nagyjából 5000 katona kivonását tervezi Németországból is.

[00:02:30]Ezek a döntések azután születtek, hogy Friedrich Merc német kancellár élesen bírálta az Egyesült Államok Irán elleni fellépését.

[00:02:42]Robert, téged kérdezlek először arról, hogy ez egy nagyon sok mindennel összefüggő halmaz, amit itt végigvettünk, hogy ki milyen döntéseket hoz, de arról már hetek óta beszélünk, hogy a balti térségben történő ukrán drón támadások, amely az orosz létesítményeket, elsősorban az olajxport létesítményeket érinti, az csak úgy megvalósítható, hogy NATO országok légterét használják, vagy Fehér Oroszországon keresztül, de a fehérosszági térségben valószínűleg lelőnék.

[00:03:12]Kétségtelen, hogy van itt egy jó nagy adag képmutatás.

[00:03:14]Tehát érdekes módon nem akkor bukott meg a lett kormány, amikor az első drón, az első ukrán drón megsértette a légterüket, csak akkor, mikor baj lett belőle.

[00:03:23]Tehát hogyha nem csapódik be ez a drón abba abba a lett energialétesítménybe, nem emlékszek, hogy ez kőolajtároló, vagy valamilyen más üzemanyagtároló volt, akkor gyakorlatilig gyakorlatilag ez a dolog tovább tovább folytatódott volna.

[00:03:35]Tehát van itt egy nagy adag képmutatás Letország részéről.

[00:03:40]És én úgy gondolom, hogy a ezek ezek az úriemberek nem teljesen értik meg, hogy a szuverenitás az az felelősséggel is jár.

[00:03:47]Felősséggel jár.

[00:03:49]És azok a gyenge kifogásokat, amiket hallottunk a hadügyminisztertől, hogy ezt a a drón lezuhanása, Letország területén ezt az orosz zavarást okozta, ez egy ez egy ócskaki kifogás.

[00:03:59]Tehát én úgy gondolom, hogy a a Leországnak döntenie kell, hogy vagy tartja magát a a hivatalosan semleges semleges politikához, vagy nem vesznek részt a háborúban, vagy pedig, hogyha megnyitja a légterét a az ukrán drónok felett, akkor egyértelmű, hogy hadviselő félév válik.

[00:04:16]És ezek az ellentmondások vezettek a kormánynak az összeomlásához.

[00:04:21]Tehát ez ami a let ami letország szintjét illeti, és ami a NATO szintjén illeti ezt a dolgot a NATO-t megint a saját szövetségese sodort a veszélybe tulajdonképpen.

[00:04:31]És ezt ezt így kell értelmezni.

[00:04:33]Így kell értelmezni.

[00:04:35]Én úgy gondolom, hogy ezek a politikák úgy a balti államok szintjén, mint a NATO szintjén nincsenek teljesen jól átgondolva, vagy nincsenek teljesen jól egyeztetve Ukrajnával, és akkor ilyen politikai bakik csúsznak be, mint amit most láttunk.

[00:04:49]Zoltán, az mennyire elképzelhető, hogy ha ezek a balti országok megengedik azt adott esetben így fű alatt, hogy ukrán drónok használják a légterüket, hogy mondjuk az oroszok egyszer csak azt mondják, hogy na itt volt az elég.

[00:05:05]Abszolút benne van a pakliba.

[00:05:07]Ugye lettkormányról volt most itt szó, de ugye nem csak a letteket érinti ez a történet, hanem ott az egész balti térségnek a légterét.

[00:05:14]Tehát, hogy azért főleg az utóbbi pár hétben elég gyakoriak ezek a becsapódások ide-oda, meg hogyha nem is becsapódásokról beszélünk, akkor a légtérnek a használata már igazából egy nem is az, hogy trendé vált, hanem megszokottá vált lényegében.

[00:05:28]De kicsit a lettekre visszakapcsolódva, ha megengeded, ugye itt a letkormány bukásról van szó.

[00:05:36]Ö azt érdemes megjegyezni, hogy ettől nem következik az, hogy most akkor akkor teljesen felborul a letpolitika és a letközvélemény satöbbi.

[00:05:44]Ugye 22 óta, amióta van a ciklus, parlamenti ciklus, anélkül most, hogy részletes részletesebben belemennék a letpitikába, már megbukott egyszer egy kormány, tehát hogy az államf már össze is hívta a szükséges frakciókat satöbbi.

[00:05:58]Tehát hogy nem kell attól tartani, hogy ott a letteknél egy tartós instabilitás alakul ki.

[00:06:04]Ögébként pont a korábbi bukásnál is ugyanez ugyanez volt ugyanez volt a probléma az orosz-ukrán rész miatt bukott meg akkor is a korrupciós történetek mellett ugye a korábbi lett kormány is.

[00:06:18]Tehát hogy csak ezzel azt akarom mondani, hogy tartós instabilitás ebből nem fog következni a balkáni térségben.

[00:06:24]Az viszont jó kérdés, hogy az oroszok és a fehér oroszok ugye ha térségbeli országokat nézzük, hogy hogy fognak erre reagálni.

[00:06:31]Én azt gondolom, hogy így, hogy állandósult ez, hogy a balti légteret használják az ukránok az orosz létesítmények elleni támadásra, előbb-utóbb valamilyen keményebb reakció fog érkezni a túloldalról is.

[00:06:44]Na most Robert, te hogyan értékeled azt a helyzetet, hogy Lengyelország például a keleti szárnyak egy kiemelt állama, tehát ott 10000 amerikai katona államosozik most is.

[00:06:55]Viszont most Lengyelország egyrészt ugye jelentette azt, hogy megint elfogott egy orosz vadászgépet, amelyik úgy tűnik, hogy megpróbálta megsérteni a NATO légteret.

[00:07:07]Ráadásul az amerikaiak pedig azt jelentették be, hogy 4000 amerikai katonát mégsem küldenek Lengyelországba.

[00:07:13]Tehát milyen mozgást lehet itt látni a NATO keleti szárnyán?

[00:07:18]Hát két megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:07:18]A konkrét incidenssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy ezekről az20-as repülőgépekről hallunk.

[00:07:26]Volt 2018-ban egy egy híres eset Szíriában, amikor az izraeli légierő gyakorlatilag egy ilyen felderítő gép mögé bújva hajtott végre támadást Latakia mellett.

[00:07:39]És akkor amikor a szírek lelőtték légvédelmi rakétákat lőttek ki a a repülőgépekre, akkor az izraeli repülőgépekre, akkor ezt az orosz ilhusz-ast találták el, és egy 10 vagy 15 orosz hírszerző halt meg ezen a repülőgépen.

[00:07:52]Lett belőle egy egy diplomáciai balhéj, és aztán Putyinnak személyesen kellett beleavatkozni ebbe a dologba.

[00:07:59]Tehát innen ismerjük innen is ismerjük ezt a repülőgéptípust.

[00:08:01]Ami pedig Lengyelország helyzetét illeti, a nem kaptunk egyértelmű választ a Pentagontól, avval kapcsolatban, hogy miért miért döntöttek úgy, hogy ezt a megállítják a a diszlok diszlokálását ennek a 4000 katonának.

[00:08:16]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy Lengyelország az egyetlen hely Európában, ahol állandó katonai kontingens állomásozik, egy egy több 1zer fős katonai kontingens állomásozik, mindenhol, máshol rottálják őket.

[00:08:29]Tehát nincs egy rezidens alakulat, aminek ez a ez az otthoni bázisa Lengyelország, hanem rotálják őket.

[00:08:33]Ez van lengyel, ez van Romániában is, ez van más helyeken is.

[00:08:37]Ez egy ez egy ez egy rezidens bázisa az amerikai alakulatoknak.

[00:08:42]És kicsit furcsa, hogy ez a csapás mondjuk úgy Lengyelországot érte, holott Lengyelország sokkal nagyobb együttműködést tanúsított az amerikai politikával kapcsolatban, mint mint mondjuk Spanyolország, vagy Németország, vagy Franciaország.

[00:09:00]Még egy gondolat, hogyha megengededett Te, tehát annyit hozzáfűznék, hogy mindig tartsuk szem előtt, hogy a NATO nem csak egy katonai szövetség, hanem egy politikai szövetség is.

[00:09:07]És az Egyesült Államok nem feltétlenül azt várta el a szövetségeseitől, hogy csapatokat küldjenek a a Perzso környékére.

[00:09:15]Talán avval is megelégedett volna.

[00:09:17]Láttuk ezt Románia esetében, hogyha politikailag támogatják, tehát a a deklaráció szintjén támogatják az amerikai az amerikai cselekedeteket.

[00:09:24]És mikor ez nem született meg, akkor akkor erre ez volt a válasz.

[00:09:30]Én azt se tartom kizártnak, de ez csak az én elméletem, hogy Lengyelországtól elvárta volna az Egyesült Államok, hogy a rendélkezésükre álló 26 aknaszedő hajóból valamit elküldjenek a Perzso környékére, és mikor az nem történt meg, akkor mondjuk ez volt a szankció, de ez csak az én saját elméletem.

[00:09:46]Ezt nem nem tudom alátámasztani információkkal.

[00:09:51]Zoli, közben üléseztek most a bukaresti kilencek, és ott elég erős kijelentések hangzottak el, tehát egy ilyen NATO 3.

[00:09:59]szintre akarják emelni a szövetségi együttműködést.

[00:10:01]tulajdonképpen azt erősítették meg, amit már korábban is többször elmondtak, hogy Európa tulajdonképpen saját magában bízhat innentől kezdve, és ezért Európát meg kell erősíteni.

[00:10:11]És akkor itt hangzottak el Zelenskek azok a mondatai, ami alapján kiderül, hogy az ukrajnai dróntechnológiára alapoznák ezt a megerősítést.

[00:10:21]Igen, itt két dolog az érdekes.

[00:10:21]Egyrészt ugye kezdjük hátulról, ugye a dróntechnológia.

[00:10:25]ö ugye az utóbbi hónapokban, sőt talán az elmúlt fél évben egyre többet beszélünk ugye a dróntechnológiáról, ukrán dróntechnológiáról meg amúgy a drónokról, mert nagyon jól látszik, hogyha megnézzük az orosz-ukrán fronton, hogy milyen harci cselekmények történtek, hogy a drónok szerepe azért a harci cselekményekben egyértelműen felértékelődött.

[00:10:44]Ugye az oroszok nyilván elsősorban az iráni féle sáhi drónokat használják, az ukránok meg nyilván már csinálnak saját fejlesztést is, de az elején a török bajraktár féle drónokat használták.

[00:10:55]Ugye itt nyilván az egyes típusuk más más-más harci cselekmények végrehajtására megfelelőek, de az jól látható a trendből, hogy egyre nagyobb a jelentőségük a harci cselekmények tekintetében.

[00:11:06]Ugye ez az egyik, ezért került elő a elő Zelenski részéről ismét a dróntechnológia kérdés, ugye másik a a NATO 3.0 az már többször előkerült a NATO közgyűléseken és NATO BT üléseken is már amennyire a nyilvánosra ezt tudhatjuk.

[00:11:21]Ugye ez a KBI féle koncepció lényegében.

[00:11:24]Ugye KBról azt kell tudni, hogy az amerikai védelmi stratégiának az egyik fő szellemi hátterét az ő gondolatai adták.

[00:11:31]Ugye a NATO 3.0 lényegében azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok a NATO-ból nem nem azt jelenti, hogy kilép, hanem hogy a korábbiakhoz képest, szerepvállaláshoz képest egyet hátralép, miközben Európa egyet előrelép a korábbi szerepvállalásaihoz képest.

[00:11:47]Ugye, hogyha NATO 3.0-ról beszélünk, miért 3.0-ról beszélünk?

[00:11:52]Ugye adódik a kérdés.

[00:11:52]Ugye NATO 1.0-áról beszélhettünk akkor, mikor a hidegháborúsi elrettentés logika dominált teljesen.

[00:11:58]2.0-ról pedig mikor a hidegháborút követően az unipoláris világrend idejében a amikor a missziók voltak dominánsak a NATO tevékenységeiben.

[00:12:11]Tehát így jutottunk el lényegében 24 óta.

[00:12:13]2224-től datálom én személyesen ezt a NATO 3.0-ának a felfutását, tehát hogy lényegében most arról van szó, hogy az amerikaiak korábbiakhoz képest egyet vissza visszalépnek, az európaiak pedig egyet előre.

[00:12:28]Nyilván ez egyelőre koncepció, gyakorlati deklarálása még nem történt meg, de abból ítélve, hogy egyre többször kerül elő ez a NATO 3.0 koncepció, lehet, hogy az elkövetkező időszakban lesz róla a konkrét döntés is.

[00:12:41]Robert, te hogyan látod annak a folyamatnak az alakulását, hogy Boris Pistoriusz, németvédelmi miniszter kiment Kievbe és bejelentette, hogy akkor most Ukrajnával közösen ők létrehoznak védelmi vállalatokat, védelmi vállalkozást, és bátor Németország néven akkor most fölfegyverzik Németországot.

[00:12:58]Mindeközben az amerikaiak is egy memorandumot írtak alá, hogy az ukrán drón technológiát szeretnék akkor ők is hát tulajdonképpen látni, használni, fejleszteni.

[00:13:09]Tehát, hogy olyan olyan a látképe ennek a kialakult helyzetnek, mintogyha Ukrajna egy egy ilyen hadiipari központtá kezdene válni, ami mind Európa felfegyverzését, mind a Közelkeletnek ugye ugyanígy szeretnék odaadni a védelmi drónelhárító rakétáikat, tehát hogy a a világnak a felfegyverzését úgy megkezdené.

[00:13:34]Néhány gondolat evvel kapcsolatban.

[00:13:34]Az első dolog, amit el kell mondani, hogy ami Ukrajnának van, az tapasztalata.

[00:13:40]Tehát amit nem lehet elvenni semmiképpen Ukrajnától és amit el kell ismerni, hogy olyan harcti tapasztalatra tettek szert, ami sehol máshol nincs, nem már rendelkezésre a nyugati szövetségen belül az Egyesült Államokat kivéve.

[00:13:50]Az összes többi hadsereg, hogy Putyin úrnak a a a kifejezését vegyük kölcsön m parket hadseregek tulajd parkett hadseregek tulajdonképpen a az ukrán hadsereg az egyetlen olyan hadsereg, amelyik jel rendelkezik tapasztalatokkal.

[00:14:06]Ez egy.

[00:14:06]Kettő, látjuk azt, hogy az ukrán hadsereg nem volt képes ezekből a tapasztalatokból komoly komoly stratégiai sikereket kovácsolni.

[00:14:14]Tehát ne felejtsük el, hogy Ukrajna semmilyen gyakorlati, semmilyen műveleti vagy stratégiai szintű sikert nem ért el 2022 novembere óta.

[00:14:24]Tehát maga ez a tény, ez a tény egyfajta óvatossággalra int minket az ukrán, az ukrán nem a tapasztalatokkal, de az ukrán következtetésekkel, az ukrán válaszokkal az ukrán koncepciókkal kapcsolatban.

[00:14:38]Tehát ez kettő.

[00:14:38]A harmadik dolog, amit igen-igen veszélyesnek tartok, ez a redukció a drónum.

[00:14:42]Tehát minden minden a drónokról szól.

[00:14:45]Tehát mivel Ukrajna az egyetlen dolog, amit Ukrajna el tud adni a világnak a vagy közelebbről szólva, azt nyugati szövetségeseinek ez drónok és semmi más, mert semmi mást semmi mást nem tud fölmutatni, talán elektronikus hadviselés terén bizonyos dolgokat, de a drónokon kívül gyakorlatilag semmi.

[00:15:02]Most minden a drónokról szól, és a háború az kicsit több, mint több, mint a drónok.

[00:15:06]És ezt látjuk a Közelkeleten is látjuk.

[00:15:07]A közelkeleten nagyon jól látjuk a drónoknak a a képességeit, de látjuk a korlát a korlátait is.

[00:15:13]És én úgy gondolom, hogy van egy nagyon jelentős diszconnect a a harctéri tapasztalat a a praktizálók között, és a ezek között a szingtankek meg politikusok, meg a a katonai firkászok között, akik a egy ilyen drónfétisben szenvednek, és minden minden drónok, ha elolvassuk például Zaluzsni tábornoknak a megnyilvánulásait, a drón, ha valaki azt mondja neki, hogy jó reggelt, azt mondja, hogy drónok.

[00:15:40]Ha valaki azt mondja neki, hogy jó estét drónok, háború sokkal többről szól.

[00:15:43]És én úgy gondolom, hogy Ukrajnának per pillanat a legnagyobb problémája nem a drónkép, az orosz drónk képességek, hanem a a az ukrán légvédelemnek a hiánya.

[00:15:53]Tehát kicsit olyan helyzet állt elő Ukrajnában, hogy a lámpa alatt keresik azt a azt a garast, amelyik elgurult, ahelyett, hogy ott keresnék, ahol tényleg elvesztették.

[00:16:03]És Ukrajnának szerintem sokkal több légvédelemre lenne szüksége.

[00:16:06]Nem több a drónok nem fogják megoldani Ukrajna problémáit, mondjuk az orosz balisztikus rakétatámadásokkal kapcsolatban.

[00:16:13]Tehát én ezeket a a figyelmeztető lövéseket adnám föl, mondjuk úgy figyelmeztető jelzéseket adnám le evvel kapcsolatban, hogy el kell fogadni az ukránoktól, amibe amibe jók.

[00:16:23]Ugyanakkor tisztábban kell lenni avval, hogy a háború sokkal-sokkal többről szól, mint a drónokról.

[00:16:30]Ugye Ukrajnának a fegyverexportja úgy alakult, hogy több éven keresztül megtiltották a fegyverexportot, mert a saját egy milliós hadseregüket kellett folyamatosan ellátni fegyverrel.

[00:16:39]Viszont ahogy elkezdtek a komoly összegek érkezni a többi között az Európai Uniótól is, abban a pillanatban a fegyverkezés és az export az lehetővé vált.

[00:16:52]Tehát most már ott tartunk, hogyha számokat akarunk idézni.

[00:16:53]Zelenszki azt mondja, hogy jelenleg akár 50%-os többletkapacitással is rendelkezünk egyes termelési területeken.

[00:17:00]És ezért a kapacitása Ukrajnának 35 szörösére nőtt a háború kezdete óta.

[00:17:07]Tehát egy olyan többletet tudnak előállítani, amivel valóban föl tudják fegyverezni akár Európát, akár másokat is.

[00:17:14]Csak azt azért hozzá kell tenni, hogy a 90 milliárd eurós hitel, amit Európa fölvesz, majd odaadja Ukrajnának vissza nem térítendő támogatásként, annak is most az első részletét Zeneski fegyverkezésre óhatja költeni.

[00:17:30]Igen.

[00:17:30]És nem véletlen egyébként, hogy az iráni háború kapcsán is az ukránok felajánlkoztak már a a háború kirobanásának a legelején.

[00:17:37]Ugye emlékezünk vissza, talán itt is, ebbe a körbe is beszéltünk arról, hogy Zelenskiék nem csak a dróntechnológiát, hanem pont egyéb fegyvernemeket is próbáltak igazából rátukmálni az öbölmenti államokra, hogy nekünk van tapasztalatunk, mondták az ukránok, és akkor szívesen segítünk nektek, hogy az iráni dróntámadásokkal ellen ellenében felkészíni titeket, hogy hogy kell ellenük védekezni.

[00:18:02]Tehát ez szerintem teljesen összecseng azzal amit te mondtál.

[00:18:06]Most ugye ahogy te is mondtad korábban, ugye a fegyver export meg volt tiltveva, mert fel kellett fegyverezni a saját sereget, hogy valamennyire tudjanak ellenállni az rossz előrenyomulásnak.

[00:18:15]És ugye azt ne felejtsük el, hogy az ukrán költségvetést is ezzel valamennyire helyre akarják billenteni.

[00:18:21]Nyilván teljesen nem tudják helyre billenteni, mert mert ahhoz még plusz forrásokat kell nekik is bevonni.

[00:18:28]Azt még nem tudják nyilvánvalóan, hogy honnan.

[00:18:29]De az nagyon jól látszik, hogy az ukránok kvázi egy újfajta pozíciót kezdenek felvenni, a fegyverexport pozíciót így globális szinten.

[00:18:38]Nem véletlen, hogy az iráni háborúnál is, mint mondtam, felbukkantak.

[00:18:42]Robert, azt te hogyan látod biztonsági kérdésként, hogy miközben Ukrajna ezzel a dróntechnológiával akarja önmagát fönntartani és Európának is meg mindenkinek eladni?

[00:18:53]ezen közben a legújabb hírek szerint ugye a balti térségben is egyre komolyabb csapásokat mérnek az orosz orosz olajexportra.

[00:19:03]Közben a Feketeengertől a Kaszpi tengerig lángolnak most az olajterminálok.

[00:19:07]Tehát Európa energiaellátását azért ez elég komolyan tudja veszélyeztetni.

[00:19:15]Hát talán még egy még egy gondolat csupán a a az ukrán többletről a többlettermelésről.

[00:19:19]Utána rátérek erre a dologra, megválaszolom ezt a kérdés.

[00:19:22]Azt mondjuk, hogy ukrán több lett.

[00:19:24]A kérdés az, hogy miben.

[00:19:25]Tehát itt is én úgy gondolom, hogy egyfajta drónvakságban szenvedünk pusztán azért, mert ezeket a drónokat a a könnyű könnyűipari eszközökkel, kapacitással, akár háztájaiban is elő lehet állítani ilyen kis manufaktúrákban.

[00:19:38]És tehát volt egy ilyen kialakult egy ilyen lehetőség, erre Ukrajna rátszopant, megpróbáltak minden drónokkal megoldani, de és már maga az a tény, hogy egy túl túltermelés keletkezett, azt bizonyítja, hogy egyszerűen nem volt szükség ennyi drónra.

[00:19:53]Tehát Ukrajnának sokkal több mindenre lenne szüksége, mint drónokra, csak azokat nem tudja otthon előállítani.

[00:19:58]És így kialakult egyfajta ilyen imbalance, egyfajta az egyensúlynak a hiánya.

[00:20:02]És az ukrán hadiipar pedig úgy úgy vágtat előre, mint egy félkarú gorilla.

[00:20:06]Mondjuk úgy az egyik oldalt rengeteg drónnal rendelkezik, a másik oldalt pedig nem rendelkezik kapacitással, légvédelmi rakéták gyártására, tűzérségi gránátok, tűzérségi lövegek, harckocsik, tehát ezek a dolgok, amikről ezek a hiányok, amikről hallottunk.

[00:20:20]Ami pedig a a az ukrán támadásokat illeti az orosz energiainfrastruktúra ellen.

[00:20:29]Tehát egyrészt látjuk, hogy ezek ezek ez egy valós ez egy valós fenyegetés Oroszország számára.

[00:20:32]Ugyanakkor némiképp a kiesett jövedelmet Oroszország pótolni tudja avval, hogy nyers kőolajtermékeket, amiket nem kell finomítani, azokat azokat azokat exportálja külföldre.

[00:20:42]Ugyanakkor ugyanakkor van itt egy óriási óriási abszurdum, és erre te is rámta eredet céloztál te is, Teó, hogy egyrészt van egy energia a világon, másrészt a azokkal az európai fegyverekkel, amiket Ukrajnának adnak, Európa segíti elvágni magát bizonyos energiaforrásoktól, amiket közvetítőkön keresztül megvásárol.

[00:21:01]Tehát van itt egy óriási abszurdum, hogy gyakorlatilag Európa annak ahhoz az ágyúhoz hordja a lőszert, amelyik a saját energiaellátását lövi le.

[00:21:11]De hát ez ez még egy ilyen ellentmondás, mint amiről a beszélgetésünk elején is is beszéltünk.

[00:21:16]És szerintem csak időkérdése, hogyha elérkezik az a pont két-három hónappal az amerikai időközi választások előtt, mikor Trump erőszakosan le akarja majd nyomni az energiaárakat, az üzemanyagárait, hogy hogy durván bele fognak avatko hozni a az ukránoknak a politikájába, hogy megakadályozzák ezeket a támadásokat, amik gyakorlatilag a az egész világ energiaellátását súlyják.

[00:21:40]Most rövid szünetet tartunk, majd azzal folytatjuk, hogy Donald Trump kétnapos tárgyalássorozatra érkezett Pekingbe, de közben bejelentette Vladyimir Putyin is, hogy hamarosan Pekingbe látogat.

[00:22:06]Folytatódik a láncreakció adása Robert Castellel és Mihlovic Zoltánnal.

[00:22:08]Nézzük meg, hogy milyen kijelentések hangzottak el a Kreml részéről a Peking Washington találkozóval kapcsolatban.

[00:22:19]Hamarosan Kínába utazik Vladyimir Putyin, jelentette be a Kram szóvivője.

[00:22:24]A bejelentés azután érkezett, hogy Donald Trump kétnapos tárgyalássorozatra érkezett Pekingbe.

[00:22:27]Az amerikai elnököt elkísérték a legnagyobb amerikai üzletemberek is.

[00:22:32]Musk a Tesla vezérigazgatója, Jenszen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, a Goldman Zax vezetője, David Solomon, vagy Timok a leköszönő Apple vezérigazgatója is, akik jelen voltak tegnap a nagy népi palotában tartott köszöntő ünnepségen az amerikai delegáció tagjaként.

[00:22:48]Donald Trump és SIM Ping zárt ajtók mögött tárgyaltak több mint két órán át.

[00:22:53]A megbeszélst követően az amerikai elnök elmondta, hogy megállapodtak az amerikai áruk és energiavásárlásának növelésében.

[00:23:03]Trump szerint Kína 200 Bing 737-es repülőgép vásárlásába is beleegyezett.

[00:23:06]A kínai vezető ígéretet tett arra, hogy segíti az Egyesült Államokat az iráni kérdésben.

[00:23:13]Továbbá abban is egyetértettek, hogy Iránnak soha nem szabad atomfegyverhez jutnia.

[00:23:17]Ugyanakkor Sichin Ping figyelmeztetett, hogy a Taiwan körüli feszültségek összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között.

[00:23:30]Zoli, te hogyan látod azt, hogy ugye sokszor elhangzott, hogy az amerikaiak aggódnak amiatt, hogy Kína mindenféle technológiai dologhoz hozzáfér.

[00:23:37]Most közben kimennek a legnagyobb technológiai vállalatok vezetői, azért, mert nyilván szükségük van arra a nyersanyagra, illetve finomított kritikus ásvány anyagmennyiségre, amit csak Kínában lehet megtalálni.

[00:23:51]De ezzel párhuzamosan bejelenti Scott Bessent is, hogy a mesterséges intelligenciára fognak koncentrálni.

[00:24:00]Na most az szintén nem megy Kína nélkül.

[00:24:03]Igen, itt lényegében azt láthatjuk, mindig mikor amerikai kínai találkozó, azt az egész világ figyeli, nem véletlenül.

[00:24:09]Azt nyilván tudja mindenki.

[00:24:11]Itt nagyon érdekes a vendégkör egyébként, hogy kik mentek Donald Trumpal.

[00:24:15]Nem véletlen, hogy nagyobb amerikai cégeknek a képviselői, Nvidia, Viza, Apple, Tesla satöbbi Donald Trumpal tartottak.

[00:24:22]Ahogy te is mondtad, itt igazából a szűk keresztmátszet ugye az amerikai vállalatoknak is ugye a kritikus nyersanyagok.

[00:24:28]Ugye itt össze lehet rúgni a port Kínával, és Kína is összerúghatjú ugye a port az Egyesült Államokkal, de azt láthatjuk, hogy a két két nagyhatalom, mert már beszélhetünk úgy Kínáról is, mint nagyhatalom, mint az Egyesült Államokról, én azt gondolom, azt láthatjuk, hogy a két nagyhatalom kölcsönösen függ egymástól.

[00:24:44]Tehát nyilvánvalóan az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai vállalatok attól tartanak a leginkább, hogy hogyha a kereskedelmi hár háború, például mondok egy területet nagyon elmélyül, akkor nem jutnak hozzá azokhoz a kritikus nyersanyagokhoz, ami például nekik a az elektronikai berendezésekhez szükséges, a radarokhoz szükséges, meg a hasonló berendezésekhez szükséges.

[00:25:05]Hát emlékezzünk, mi micsoda hisztéria volt globális szinten, mikor az antimon exportot betiltották, gallium, germánium satöbbi.

[00:25:13]Tehát lényegében ebbe a kontextusba érdemes nézni a találkozót.

[00:25:19]Robert, a ami itt történik, az nem csak az Egyesült Államok és Kína között zajlik, hanem itt van Oroszország is.

[00:25:27]Most bejelentette a Kreml, hogy Putyin Pekingbe látogatna hamarosan.

[00:25:29]Itt az a kérdés is fölmerül, hogy az Egyesült Államok most úgy tartózkodik Kínában látogatáson, hogy Taiwan az egy nagyon súlyos kérdés, és az Egyesült Államok nemzetvédelmi stratégiájában továbbra is Kína az első számú fenyegetettség.

[00:25:45]Tehát ezt most így hogyan lehet összerakni, hogy a három nagyhatalom hogyan tud ebben együttműködni, illetve Taj Taiwan kérdése az hova vezet?

[00:25:57]Hát ha egy szóban kéne megválaszolnom ezt a kérdést, akkor azt mondanám, hogy a G3.

[00:26:02]a G3, tehát egyre többet beszélünk arról, hogy ahelyett, hogy a hogy a meglévő nemzetközi fórumok helyett egyre inkább kialakulni látszik a három szuperhatalomnak egyfajta informális fóruma ahol időkén időnként találkoznak és ahol eldöntik ezeket a eldöntik a világnak a nagy dolgait tulajdonképpen.

[00:26:23]Tehát ez az, amit Magyarországon a Jalta 2 címszó alatt szoktak futtatni ezt az elképzelést, hogy a a nagyok kiegyeznek, a három nagy kiegyezés, mindenki mást kiárúsítanak.

[00:26:34]Tehát ez még formálisan nem valósult meg, de látjuk ennek a kialakulását.

[00:26:39]Látjuk például, hogy Donald Trumpnak vannak körülbelül negyed évente van egy találkozója a kínai vezetővel, vannak hasonló párbeszédek az oroszokkal is.

[00:26:48]És most akkor a kérdés az, hogy ki fog-e egy ilyen G3-as alakulni.

[00:26:51]Tehát ez az első dolog, és ez ez fontos megérteni, hogy mivel ez a három szuperhatalom nem akar konfliktusba keveredni egymással, és szándékosan használom ezt a kifejezést, hogy egymással és nem a kettő kettő az egy ellen, hanem megpróbálják menedzselni a világnak a feszültségeit, és ezt a célt szolgálta most ez a találkozó Trump és sí között.

[00:27:10]Még egy gondolató, ha megengeded a ritka ásványokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ezek a ritka ásványok tulajdonképpen nem ritkák, tehát bárhol nagyon a világ nagyon sok pontján hozzáférhetőek a kitermelésük, az előállításuk, ez az, ami hatalmas befektetést igényel.

[00:27:29]Nehezen egyeztethető össze a a nyugati haladó környezetvédelmi szabványokkal.

[00:27:36]És gyakorlatilag ez az oka annak, hogy Kína dominálja ezt a szakterületet.

[00:27:38]Nem azért, mert nem lehet máshol megtalálni ezeket az ásványi anyagokat, vagy vagy nem lehet kiépíteni egy egy ilyen ipart.

[00:27:46]Egész egyszerűen a legolcsóbb, a leggyorsabb, a leg kényelmesebb megoldást továbbra is Kínától vásárolni, és nem kezdeni az Egyesült Államokban mondjuk kiépíteni egy ilyen ipart, aminek nagyon súlyos környezetvédelmi ö következményei lennének.

[00:28:00]Tehát ezt szerettem volna még hozzátenni az előző az előző kérdéshez.

[00:28:05]És talán még a mesterséges intelligenciával kapcsolatban itt láttunk egy igen-igen nagy függőséget.

[00:28:09]Tehát ahhoz, hogy Kína Kínának sikerüljen utolérni az Egyesült Államokat a a mesterséges intelligencia terén, ehhez van szükség az Nvidiának a legfejlettebb mikrocsipjeire, amiket Kína szeretne megkapni.

[00:28:22]Valószínűleg nem fogják megkapni a legújabb generációt, de látjuk azt, hogy Kína nagyon jó eredményeket ért el a későbbi generációs eszközökkel is.

[00:28:33]Taivá kérdése az, ami még elég érdekes lehet a továbbiakban, illetve különböző területi nem is igények, de hogy a befolyási övezet.

[00:28:43]Tehát például fölmerült az is, hogy Kínának adott esetben Szibéria az egy fontos térség lehet.

[00:28:48]Ugye régebben Szibériát azt tulajdonképpen odaadták Oroszországnak, de hogy ott olyan lelőhelyek vannak és kiaknázatlan kincsek, ami miatt Kínának érdekében állhat egy újabb egyesség megkötése, illetve különböző többoldalú egyezkedés.

[00:29:09]Igen, ahogy te is mondtad, ennek van egyfajta történelmi előzménye is ugye a két ország között.

[00:29:12]És ha megnézzük a a migrációs adatokat a térségben, akkor nagyon jól láthatjuk, hogy Kína fokozatosan, nem olyan nagy arányban, de fokozatosan apránként igazából bekölt beköltöztek a kínaiak Szibériába.

[00:29:26]És most már nagyon úgy tűnik, hogy ott az oroszok nem is feltétlen vannak már a friss mérések szerint többségben.

[00:29:31]Tehát hogy a kínaiak ezt egyébként a maguk részéről, ami a kínai kultúrára egyébként jellemző, lassan és bölcsen kivárva csinálták.

[00:29:39]Ugye, ahogy te is mondtad, ott azért vannak értékes lelőhelyek, kritikus ásványokat lehet bányászni és a többi és a többi, amiről az előbb is beszéltünk és Kína ezzel lényegében lefedni a teljes ellátási láncot.

[00:29:51]Így is már nagyrészt dominálja az a kritikus ásványoknak a az ellátási láncait.

[00:29:56]Ami pedig amit pedig még nem említettünk Szibéria kapcsán, az északi sarki vonatkozás, ugye, tehát hogy ne felejtsük el, hogy az oroszok és a kínaiak az északi sarki útvonalak és az új kereskedelmi útvonalak tekintetében is azért eléggé támaszkodnak egymásra.

[00:30:10]Itt többször beszéltünk ugye az északi tengeri útvonalról, hogy az mennyire tudja majd kiváltani a szezi csatornán keresztül áthaladó útvonalat.

[00:30:15]Tehát van egy északi sarki vonatkozása is a történetnek, és nyilván az orosz-kínai kapcsolatban már nem arról beszélhetünk, mint mondjuk a 20.

[00:30:23]században, 19.

[00:30:25]századba, hogy az orosz fél a domináns.

[00:30:27]Itt már ki kell mondani, hogy a kínai fél a domináns a kétoldalú kapcsolatok tekintetében.

[00:30:30]És nem véletlen, hogy Putin ezt meg akarja tartani, hiszen nyilván hosszútávon neki az nem megfelelő, ha bemegy Kína alá, de ebbe az orosz-ukrán háborús helyzetben ezt nem tudja máshogy menedzselni.

[00:30:41]Tehát Kínára neki szüksége van.

[00:30:42]Robert, a kialakult helyzetben ugye az egyik-egyik fontos téma volt ebben a tárgyalásban, hogy Donald Trump és Sitching Ping megegyezett abban, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, és Kína nem fog fegyverrel támogatást nyújtani Iránnak, tehát a hajókon nem fog fegyvert küldeni.

[00:31:02]Ugyanakkor a hormozis szoroson az elmúlt két napban mintegy 30 hajó haladt át, és ezek legtöbbje úgy tudni, hogy kínai jelzés alatt haladt, merthogy Irán egy komoly ellátást biztosít Pekingnek, tehát a kínaiak függnek a hormózi szoroson keresztül haladó energiától, de közben Moszkvának is érdeke az, hogy minél több energiát tudjon eladni Kínának, hiszen Európa az lassanként bezárja a kapuit.

[00:31:27]Hogyan függ össze a hormoziszoros válsága a nagyhatalmak játszmáival?

[00:31:36]Tehát ami a azokat a híreszteléseket illeti, hogy miről volt szó, vagy azokat a beszámolókat, nem híreszteléseket, azokat a beszámolókat illeti, hogy miről volt szó ez ebben ezen ezen a a kínai amerikai találkozón, hogy mi mit ígért meg Kína, vagy mit nem ígért meg.

[00:31:50]Én azt javasolom, hogy legyünk egy kicsit szkeptikusak evvel a dologgal kapcsolatban.

[00:31:55]Látjuk azt, hogy a a megjelent két nincs nem nem jelent meg egy közös közlemény.

[00:31:59]Mindegyik fél kiadta maga közleményét, és az átfedés igen minimális a két a két közlemény között.

[00:32:06]Hát én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a dolgok úgy hangzottak el, ahogy Donald Trump beszámolt erről Sean Henitynek a a híres interjújában, amin beszámolt, hogy a a a sielnökkel történt találkozóról.

[00:32:17]Tehát ez az egyik dolog.

[00:32:19]A másik dolog, amivel kapcsolatban igen szkeptikusak kell lennünk ezek a különböző hírek avval kapcsolatban, hogy hány hajó haladt át a hormózi szoroson.

[00:32:29]Vadul eltérnek a a az információk evvel kapcsolatban.

[00:32:31]Nyilvánvaló, hogy Irán megpróbálja felfújni ezt a számot.

[00:32:33]Az amerikai szent megpróbálja ezt a számot a minimumra csökkenteni.

[00:32:37]Az is lehet, hogy voltak mindenféle ilyen felmentéseket adott Donald Trump kínai hajóknak a tárgyalások idejére.

[00:32:43]Hát nem tudjuk.

[00:32:46]Tulajdonképpen meg kell várnunk azt, ameddig a Kepler és ezek a hajózási hajózást figyelő társaságok kiadják a hivatalos jelentéseiket.

[00:32:53]Ezek általában műholdas felvételekre épülnek, és nem a hajóknak a transzpondereire, vagy nem a a kínai, nem az iráni forradalmi gárdának a a sajtónyatkozataira.

[00:33:03]Tehát ez ezt a számot óvatossággal kezelni, ami a nagy hatalmakat illeti.

[00:33:08]Van egy érdekes csavar ebben a ebben a a az orosz kínai kapcsolatban vagy együttműködésben.

[00:33:15]Tehát politikailag láttunk egy nagyon szoros együttműködést.

[00:33:18]Ugyanakkor az orosz biztonsági establishment egy nagyon nagyon súlyos hosszútávú fenyegetést lát Kínában.

[00:33:24]És a az utóbbi évtizedekben, utóbbi fél évszázadban talán az utóbbi fél évszázadban vagy három négyed évszázadban már harmadszorra látjuk azt, hogy Oroszország jelzéseket ad Kína felé, hogy bizonyos esetben atomfegyvereket is bevetne, hogy megvédje a saját területi integritását.

[00:33:41]2023-ban volt egy idézőjelbe téve kiszivárogtatott orosz hadgyakorlat iszkander iszkander balisztikus rakétákkal, ami köztudomásúlag nukleáris robbanófejet is hordoznak a kínai határ közelében.

[00:33:53]És ez egy fajta ilyen jelzés volt avval kapcsolatban, hogy Oroszország, ha úgy alakul a helyzet, nukleáris fegyvereket is bevetnek Kína ellen, hogy megvédje a saját területi integritását.

[00:34:03]Ö de mindez a mindez még a jövő zenéje per pillanat, ahogy a kolléga is mondta, az ukrán háború mindent felülír.

[00:34:10]Kiakult egy nagyon érdekes helyzet, hogy a ami a hormózis szoros megnyitását illeti, ott Kínának és az Egyesült Államoknak az érdeke többé-kevésbé egybevágnak.

[00:34:20]Sőt, talán Kínának sokkal fontosabb ez, mint az Egyesült Államoknak.

[00:34:24]Oroszország számára egyértelműen az lenne a legjobb, hogyha ez a válság minél inkább elhúzódna, és a az az orosz energiaára a jelenlegi igen magas szinten maradna, és Oroszországnak a bef politikai befolyása, amit a rendelkezésére álló energiával megszerez, ez továbbra is a kezében maradna.

[00:34:44]Tehát kialakult egy ilyen furcsa helyzet, hogy most Kínának és Oroszországnak az érdekeit számot tevően ütköznek evvel az iráni háborúval kapcsolatban.

[00:34:52]Robert, kevés időnk maradt, de ezt az egy kérdést, ezt hadd neked tegyem föl, hogy a közelkeleti országoknak, illetve Izraelnek mik a következő lépései és érdekei ebben a helyzetben?

[00:35:05]Megtámadni Iránt.

[00:35:07]Ez mindenképpen levenos, abszolút teljesen egyértelműen.

[00:35:09]Tehát levenni ezt az iráni fenyegetést az asztalról.

[00:35:12]Az öbölbberi arab országok megértették, hogy nem lehet megvásárolni Iránnak a jó jó akaratát.

[00:35:16]Ez a ez a konklúzió ebből a háborúból.

[00:35:18]Tehát még olyan országok is, mint Katar, akik messzemenőleg kiszolgálták Iránt, vagy az Egyesült Arab Emiruségek, amik gyakorlatilag Iránnak a beszerzői és a bankárai voltak, ők is súlyos iráni támadások alá kerültek.

[00:35:30]Azt is látták, hogy Amerika nem fogja feltétlenül megoldani a problémáikat úgy, ahogy ők szeretnék.

[00:35:36]Tehát szerintem ez a Kína egyértelműen nem tud tenni semmit.

[00:35:40]Oroszország egyértelműen hozzá se szaggol, ahogy mondják.

[00:35:41]Tehát az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy ők maguk megpróbálnak valamit tenni, hogy ez most fog bekövetkezni egy év múlva vagy két év múlva, azt majd meglátjuk.

[00:35:52]Ennyi fert a mostani adásba.

[00:35:52]Robert Szastelnek és Mihálovi Zoltánnak köszönöm szépen, hogy itt voltak velünk.

[00:35:57]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[00:35:59]Jövő héten ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:36:06]A viszontlátásra!

[00:36:10]เฮ