Láncreakció - HírTV

[00:00:01]A franciák ballisztikus rakétagyártásba kezdenek Kevvel.

[00:00:03]Aztán Donald Trump megfenyegette Iránt és összehívta a Fehérház nemzetbiztonsági tanácsát, és végül Kuba tagadja, hogy az USA megtámadására készül.

[00:00:12]Milyen láncreakciót indítanak be ezek a folyamatok?

[00:00:16]Erre keressük a választ.

[00:00:18]Köszöntöm önöket.

[00:00:18]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:20]Ez a láncreakció.

[00:00:34]És itt van már velem a stúdióban Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója.

[00:00:37]Szervusz!

[00:00:37]Köszönöm, hogy elfogadtad a ma Szervus!

[00:00:39]Jó napot kívánok!

[00:00:40]És még mindenk előtt nézzük meg, hogy mi a helyzet az ukrajnai fronton.

[00:00:46]A háború eddigi legnagyobb ukrán dróntámadása érte az orosz fővárost és környékét vasárnap.

[00:00:50]Moszkvában három ember életét vesztette, legkevesebb 18-an pedig megsebesültek.

[00:00:57]India moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a régió elleni légicsapás következtében egy indiai állampolgár is meghalt.

[00:01:03]Az ukrán biztonsági szolgálat szerint csapást mértek egy olajfinomítóra, valamint két olajátemelő állomásra is.

[00:01:10]Orosz jelentések szerint több mint 500 ukrán drón támadta Moszkva térségét.

[00:01:15]Ezzel párhuzamosan az ukrán fél is arról számolt be, hogy Oroszország mintegy 300 drónt indított ellenük, amelyek egy részét sikerült megsemmisíteni.

[00:01:24]Volodimir Zelenski állította, hogy jogos volt a Moszkva ellen indított támadás.

[00:01:28]Hozzátette, hogy az ukrán drón és rakétagyártók folytatják munkájukat.

[00:01:32]Sajtóhírek szerint az orosz hadsereg jelentősen növeli a dróntechnológiára szakosodott katonai állományát, amelynek létszáma az év végére elérheti a 168000 főt.

[00:01:45]Hát amiről már beszéltünk, ugye minden a drónokról szól, viszont egy ilyen mértékű támadás az orosz fővárossal szemben elindíthat egy olyan spirált, hogy támadás, válaszcsapás, tehát egy olyan spirált, ami folyamatosan egyet csak eszkalálódik, és soha nem lesz vége, illetve hallhattuk, hogy meghalt egy indiai állampolgár.

[00:02:01]Ennek vajon lehet-e valami diplomáciai következménye mondjuk Ukrajna és India között?

[00:02:07]Hát az indiai állampolgár halálába én ezt nem nem olvasnám bele.

[00:02:10]Szerintem ennek nem lesznek komoly következményei.

[00:02:17]Min újdonság, de de nem hinném, hogy ennek komoly következményei lennének.

[00:02:21]Ami viszont újdonság és komoly következményei lesznek, az 500 darabos ukrán drón támadás.

[00:02:28]Ugye ilyen mértékű tömeges a légvédelmet túlterhelni képes dróntámadásokra.

[00:02:36]Eddig csak Oroszország volt képes.

[00:02:39]Oroszország ügynaponta körülbelül átlagban olyan 300 drónnal támadja Ukrajnát.

[00:02:44]Most ezek után ugye Ukrajna összegyűjtött 500 drónt.

[00:02:47]Kérdés, hogy mennyi időnként tud majd Ukrajna ilyen tömeges támadást végrehajtani.

[00:02:59]Ugye a másik kérdés, hogy mi korábban jól célzott, kisebb drón tömeggel végrehajtott támadásokat hajtott végre Ukrajna, mégpedig pontos amerikai információkra, hírszerzési információkra alapozva.

[00:03:17]Most ezzel, hogy egyszerre 500 drónt el tudott indítani, kérdés, hogy egyáltalán szüksége van-e amerikai hírszerzési információkra, vagy pedig abban bízik, amiben az oroszok is bíznak, hogy ez a puszta tömeg az túl tudja terhelni a a orosz légvédelmet.

[00:03:40]Ilyen értelemben egyébként ez lehet egy új fejezetnek a nyitánya.

[00:03:42]minden attól függ, hogy Ukrajna mekkora dróngyártó képességgel rendelkezik.

[00:03:51]Viszont azt láthatjuk, hogy az oroszok növelni akarják a drón gyártókapacitásukat.

[00:03:55]És most Voladimir Zelenski azt állította, hogy nyugati cégek segítsége nélkül az oroszok nem lennének képesek ilyen eszközöket legyártani.

[00:04:03]Nem nevezte meg a pontos cégeket, tehát hogy japán vagy német cégcsoportoktól kapnának az oroszok állítása szerint alkatrészeket.

[00:04:09]viszont azt mondta, hogy ezeket a csatornákat el kell vágni akár szankciós eszközökkel is.

[00:04:15]Tehát elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy az ukránok akár az EU-val együttműködve szankcionálnak nyugati cégeket azért, mert oroszoknak szállítanak alkatrészeket a drógyártáshoz.

[00:04:26]Ugye ez minden bizonnyal ez az alkatrészállítás, ez nem úgy történik, hogy akár európai, akár más országokbeli hightech cégek közvetlenül az oroszoknak adnak el ilyen hightech csípeket és egyéb részegységeket, hanem minden bizonnyal más szereplőknek, és ezeken a szereplőkön keresztül vagy közvetlenül, vagy több, két, három, négy átjátszó országon keresztül juttatják ezt el és az se biztos egyáltalán, hogy azok, akik eladják ezeket a tegyük föl katonai célra is alkalmas, de civil célra is alkalmas mondjuk chippeket valakinek, azok egyáltalán tudnak arról, hogy a végén ezt mondjuk egy orosz eszközbe építik bele.

[00:05:19]Tehát ez nagyon nehéz ezt a dolgot megfogni.

[00:05:22]Különösen, hogyha szankcionálni akarják, akkor gyakorlatilag ezeknek az eszközöknek a világ kereskedelmét lehet leállítani.

[00:05:32]Most nyilván ukrán érdek az, hogy ilyennel egyáltalán ne is kereskedjenek, de ezeknek a cégeknek meg nyilván az az érdeke, hogy jó oroszoknak nem lehet szállítani, de azért a a világon a többi kereskedelmet nem lehet nem lehet lezárni.

[00:05:48]Igen.

[00:05:48]És most maradjunk Ukrajnánál és kapcsolunk Dunda György kollégához, Kárpátai tudósítónkhoz.

[00:05:54]Szervusz Gyuri.

[00:05:54]Az egyik ukrán hadkiegészítő parancsnokság nemrég kiadott egy emlékeztetőt, ami arról szól, hogy az idén 17.

[00:05:59]életévüket betöltő ukrán fiataloknak július 31-ig kötelező feliratkozniuk a katonakötelesek nyilvántartásában.

[00:06:07]már most ezt most kapta föl a sajtó, de ha jól hallom, akkor ez korábban is volt már erre példa, hogy fiatalkorúaknak regisztrálniuk kellett ebbe a katonai nyilvántartásba.

[00:06:18]Erről mit tudhatunk?

[00:06:20]Illetve annak fényében mennyire jelentős ez az esemény, hogy egyre több helyről halljuk, hogy az ukrán menekültek nem akarnak visszatérni hazájukba.

[00:06:27]Ezért is van szükség arra, hogy regisztrálják a fiatalkorúakat a nyilvántartásba?

[00:06:35]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:06:37]Igen, egész pontosan a Lemberg hadkiegészítő osztotta meg ezt az információt, de természetesen ez országos vonatkozású, tehát országszerte nem csak Lemberg megyében vonatkozik ez a 2009-es születésű fiatalokra, tehát azokra, akik idén 17 évesek.

[00:06:52]És itt Ukrajnában a középiskolai tanulmányokat, az érettség az 17 éves korra esik, és a mozgósítási törvényt ugye az elmúlt években folyamatosan szigorították.

[00:07:07]És ennek keretében szigorították azt is, hogy 17 éves kortól, amint valaki betölti a 17.

[00:07:14]életévét, kötelező önmagát katonai nyilvántartásba vétetni.

[00:07:17]És pedig július 31-ig ezt meg kell minden érintettek tennie.

[00:07:23]Ezt megtehetik online úton, digitális úton van egy speciális alkalmazás, a katonai nyilvántartást kezelő alkalmazás, Rezerv Plusz a neve, illetve személyesen is a lakhely szerint illetékes toborzóirodába, hatkiegésztő irodába.

[00:07:39]Ebben az esetben öt okmányt kell a 17 éves fiatalnak magával vinnie.

[00:07:45]személyigazolványt, adószámát bizonyítani kell, születési bizonyítványát, fényképet, illetve az iskolai bizonyítványát, érettségét kell fölmutatnia.

[00:07:54]A hatóságok, a hatkiegészítő persze nyugtat, hogy a katonai nyilvántartásba vétel az nem jelenti azt, hogy valakinek a hadseregbe is be kell lépnie, sőt katonai orvosi vizsgálatra sem kötelező a 17 éves fiatal.

[00:08:11]viszont tudnak róla, és majd a későbbiekben neki egyedül kell megválasztania azt a időpontot, egész pontosan hat hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot, amit le kell tudnia.

[00:08:24]Ez 18 és 25 év között, most már miután Ukrajnában visszaállították a kötelező sorkatonai szolgálatot, minden fiatalnak le kell tudnia.

[00:08:34]Persze vannak, akik kihasználva azt a lehetőséget, hogy 23 éves kor alatt még elhagyható az ország, így nem várják meg, amíg elérik a 23 évet, hanek annak előtte már az érettségi után is külföldre távoznak.

[00:08:48]Ugye korábban ez nem volt lehetséges, nem olyan régen módosították 18-ról 23 évre a kiutazás lehetőségét, és azóta több 10000 fiatal élt is ezzel a lehetőséggel.

[00:09:01]Nagyon sokan kritizálják is ezt a döntést annak nyomán, hogy nem marad majd utánpótlás az ukrán hadseregbe.

[00:09:08]És ami a kérdés második részét illeti, hát valóban az a tapasztalat, hogy aki kiment Ukrajnából, az nem nagyon si visszajönni, különösen nem a fiatalok, illetve eleve a hatköteles korú férfiak sem.

[00:09:19]És az ENS menekültügyi főbiztosságának voltam nemrég egy friss kutatása, ami az ukrán menekültek helyzetét vizsgálta.

[00:09:29]És ha csak nagyon röviden és pusztán a számokra hagyatkozunk, akkor ebből világosan az látszik, hogy nem igazán terveznek hazatérni.

[00:09:40]Például három verzió volt, nagyon gyorsan összefoglalom.

[00:09:44]A háború folytatása esetén gyakorlatilag a menekültek 99%-a ott marad, ahol most van, zömében Európa országaiban is nem jönnek haza.

[00:09:56]Amennyiben egy törékeny béke megvalósul Ukrajnában, és a törékeny béke alatt azt értik, hogy a már elfoglalt területek orosz kézen maradnak, és hát folyamatosan puskaporos marad, ugye a a hangulat a levegő Ukrajnában.

[00:10:08]Ebben az esetben azzal számolnak, hogy a már kint lévő ukrán menekültek 56%-a kint is marad, tehát nem térne vissza a hazájába.

[00:10:18]És a legoptimálisabb fortatókönyv, ha Ukrajna győztesen kerül ki ebből a háborúból, akkor esetleg nagyobb tömegével érkezhetnek haza ukránok milliói.

[00:10:28]De ebben az esetben, hisz az ENS szakemberei úgy számolnak, hogy 1egyharmada menekülteknek egész biztosan ott marad, ahol most van, hiszen ők már integrálódtak a helyi társadalomba.

[00:10:38]Sok év alatt gyökere eresztettek, a nyelvet tanulják, a gyermekeket ott iskolázták be, munkahelyhez jutottak.

[00:10:46]Ö anyagilag is jobb helyzetük van, mint a saját hazájukban.

[00:10:50]Biztonságérzet ugye egy család szempontjából a legeslefontosabb, és a háború miatt Ukrajna.

[00:10:56]Így egyre inkább az ukrajnai menekültek elszakadnak a hazájuktól.

[00:11:00]Minél tovább tart a háború, annál kevesebben veszik majd fontolóra a hazatérést.

[00:11:08]Tunda Györgynek köszönöm szépen a beszámolót.

[00:11:09]És hát hallhatjuk, hogy milyen gondokkal küzd az ukrán lakosság.

[00:11:14]Mi viszont beszéljünk egy kicsit az ukrán drónokról még.

[00:11:15]Ugye megint történt egy incidens a Baltikumban, ugyanis most Litvánia északi részén zuhant le egy ukrán egy ukrán drón.

[00:11:21]Hát most emlékezhetünk arra, hogy Lettországban már le kellett mondjon a miniszterelnök, maga a kormányfő kellett lemondjon egy ilyen ukrán drónincidens miatt, mivel ugye a védelmi miniszter felelőssége az, hogy nem aktiválták időben a drónelhárító rendszert, de aztán mégis belebukott a kormányfő.

[00:11:35]Na már most úgy látszik egyre gyakoribbá válnak ezek az esetek, és az ukrán drónok úgy tűnik kormányokat buktatnak.

[00:11:42]előfordulat az is, hogy Litvániában is le kell mondjon majd a miniszterelnök, hogyha folyamatosan veszélyeztetik a Litván lakosság életét ezek a drónok.

[00:11:49]Hát ugye Lettországban azért kellett lemondania a kormánynak, mert az egy eleve egy olyan koalíció volt, amelyik nem volt nagyon stabil.

[00:12:01]Ezért végül is ugye mivel lemondott a védelmi miniszter és a pártja kilépett a koalícióból, ezért bukott a a lett kormány.

[00:12:10]Akkor ez volt az utolsó lökés.

[00:12:10]Ez volt az utolsó lökés tulajdonképpen, de ugye nagy különbség van Észtország, Lettország esete és Litvánia esete között, mert Észtország, ha ránézünk a térképre, Észtország és Lettország esetében, különösen annak ennek a két országnak a keleti vidékei keretében, hogyha arrafelé Oroszország fölött egy ukrán drónjból az orosz légvédelem az elektronikus zavarás eszközével néhányat megbolondít, azok nyugodt ottan el tudnak fordulni jobbra-balra, és be tud be tudnak véletlenül repülni ezek fölé, az országok fölé.

[00:12:47]Most Litvániával más a helyzet.

[00:12:49]Litvánia jóval távolabb van ettől a vidéktől, ami azonnal fölveti a kérdést, hogy hogyan kerültek ezek a a drónok Litvánia fölé.

[00:12:58]Ugye nagyjából két eset lehetséges.

[00:13:01]Az egyik, hogy az ukránok szándékosan vitték arrafelé ezeknek a drónoknak az útját úgy, hogy a Litván kormány nem tudott róla.

[00:13:10]Ugye ezért baj.

[00:13:12]Ö a másik lehetőség az, hogy a litván kormány tudott róla, és átengedik ezeket a drónokat a saját területek területük fölött annak érdekében, hogy a tenger felől, a balti tenger felől tudják támadni a Szentpétervár környéki például kikötőket.

[00:13:30]Ugye az meg azért nagy baj, annak viszonylag kicsi a valószínűsége, hogy Oroszországban eltérített drónok egészen Litvániáig el tudjanak repülni.

[00:13:41]Ugye nemsokára lesz egy NATO csúcstalálkozó Ankorában július elején, és nem csak a drónokról lesz szólt, hanem az egész globális biztonsági rendnek a megváltozásáról.

[00:13:52]Egész pontosan azt mondta a török elnök, hogy ez a találkozó átalakítja a globális biztonsági rendet.

[00:13:55]Valószínűleg szó lesz még a fegyverkezésről, védelmi vállalatok is feltehetően jelen lesznek.

[00:14:02]Mi mi lehet a fókuszában a találkozónak?

[00:14:05]Most a tavalyi NATO csúcstalálkozó arról szólt az amerikaiak nyomására, hogy az addigi 2%-os védelmi kiadásokat, európai 2%-os védelmi kiadásokat fölemeljék az európaiak 5%-ra.

[00:14:18]Ez egy folyamat, tehát nem egyik percről a másikra emelik föl, ez egy folyamat.

[00:14:23]A mostani NATO csúcstalálkozó arról fog szólni, hogy az európaiak milyen módon tudnak nagyobb szerepet vállalni a saját védelmükbe.

[00:14:34]Tehát itt már nem csak arról van szó, hogy többet kell költeniük, hanem ezt a több költést hogyan fordítják át az európaiak nagyobb európai szerepvállalásra, mert teljesen egyértelműen az amerikaiak célja az, hogy a saját szerepvállás szerepvállalásukat csökkentsék.

[00:14:49]Nem el kell azt felejteni, hogy teljesen itt hagyják Európát, mint csapott papot.

[00:14:54]Ez nem fog megtörténni, de a saját szerepüket legalábbis a hagyományos erők terén csökkenteni akarják.

[00:15:02]Az európaiaknak meg növelni kell.

[00:15:04]Na, ennek a módszere fognak tárgyalni, illetve arról, hogy egyébként mira lehet még használni a NATO-t.

[00:15:12]Tehát például lesz-e a NATO-nak szerepe, hogyha létrejön egy megállapodás, mondjuk, vagy ha nem jön létre egy megállapodás a Hormuzi szorosról és a az iráni konfliktusról, abban lehet-e valamilyen szerepe a NATO-nak, illetve az európai NATO tagállamoknak?

[00:15:32]Viszont azt láthatjuk, hogy mindenki a fegyverkezésről beszél, viszont ez nem egy olcsó mulatság, sőt egyre drágább, mert például most az észtvédelmi miniszter, ha már Észtországról beszéltünk, arra figyelmeztett, hogy a katonai termékek ára az elmúlt időszakban ilyen 50-60%-kal emelkedett meg.

[00:15:46]Na már most vannak vállalások, vannak nyilatkozatok, vannak a kamerák előtt tett kinyilatkoztatások, aztán ott van a valóság és a realitás, hogy ezek valójában mennyibe is kerülnek.

[00:15:56]Ezeknek a plusz költségeit, ezeket hitelből finanszírozzák vajon elsősorban a Bajti Államok és a többi tagállam, vagy hogyan tervezik kifizetni a megnövekedett katonai költségeket?

[00:16:08]Hát ugye ez a az adott kormánynak a döntése, hogy hogyan teremti elő ezt a pénzt.

[00:16:14]Vannak gazdagabb országok, ahol rendelkezésre áll a pénz.

[00:16:17]Vannak olyan országok, ahol adót emelnek, és úgy áll rendelkezésre a pénz.

[00:16:22]És azt nem vannak országok, akik hitelből fognak fegyvereket vásárolni.

[00:16:26]Az, hogy egyébként az utóbbi időben megemelkedett a fegyvereknek az ára, az teljesen logikus, hiszen ugye piacgazdaságokban élünk, hirtelen megjelenik egy nagy új fizetőképes kereslet.

[00:16:41]És a gyártási kapacitás pedig csak lassan tudja utolérni ezt a megnövekedett keresletet.

[00:16:50]Ott nyilvánvalóan az árak azok fölfelé fognak elmozdulni.

[00:16:52]Ez akkor lehet javítani, hogyha a gyártókapacitás is növekszik.

[00:17:00]Tehát nem csak a kereslet növekszik meg, hanem a kínálat is.

[00:17:02]Majd még egy fontos hírről beszélnünk kell.

[00:17:06]Ugyanis a mai napont Fehér Oroszországban megkezdődött a katonai egységek kiképzése a nukleáris fegyverek harci alkalmazására.

[00:17:12]Na már most rutinggyakorlatról beszéltünk, vagy aggódni kell, mert ugye Volodimér Zelenszki elnök nemrég azt mondta, hogy az oroszok Fehér Oroszországon keresztül akarják megtámadni a NATO-t.

[00:17:23]Miről van szó jelenleg?

[00:17:25]Ugye Zelenszki elnöknek az a vádja Fehér Oroszországgal szemben, hogy akár őket, tehát Ukrajnát megtámadják az oroszok rajtuk keresztül, akár a nyugatot, a NATO-t megtámadják Beloruszon keresztül, ez tulajdonképpen egy egy olyan taktikának a része, amit az orosz amit az ukrán elnök azért csinál, mert az utóbbi időben nyugat egyes szereplői, és elsősorban Az Egyesült Államok Beloruszon keresztül létesít kapcsolatokat Oroszországgal.

[00:18:02]Tehát Belorusz elkezdett egy ilyen közvetítőként funkcionálni Oroszország és az amerikaiak, illetve bizonyos nyugat-európaiak között is.

[00:18:09]Ugye emlékezzünk vissza, az amerikaiak Berolusszal szemben egy csomó szankciót fel is oldottak.

[00:18:17]És Zelenski nem nézi jó szemmel azt, hogy Fehér Oroszország kvázi mint egy mint egy Ukrajnának a a konkurense nyugati kapcsolatokat épít, ezért próbálja ezeket ellehetetleníteni.

[00:18:33]Na most a nukleáris gyakorlat ugye Belarusznak nincsenek saját nukleáris fegyverei, de van egy nukleáris együttműködése Oroszországgal.

[00:18:45]Így van.

[00:18:45]adott esetben Oroszország Belarusz területről indíthatna, Belorusz katonai segítséggel indíthatna ö ö támadásokat, de ezek az atomfegyverek orosz kézben vannak.

[00:18:57]Na most itt azért szükség van arra, hogy a két hadsereg ezeket a az eljárásokat gyakorolja egymással.

[00:19:05]Ennek egyébként a a a szinte ugyanilyen tapasztalható a NATO-ban is.

[00:19:11]Évente vannak ilyen gyakorlatok.

[00:19:14]Ott is az amerikai fegyvereket közösen kezelik bizonyos NATO tagállamokkal.

[00:19:20]A nuclear sharing, nukleáris megosztásnak hívják ezt az elrendezést.

[00:19:25]És rendszeresen szükség van arra, hogy ezeket a ezeket a képességeket összeegyakorolják.

[00:19:32]Na most ezt nem kell azt gondolni, hogy akkor ezzel egy lépéssel közelebb kerülünk a nukleáris háborúhoz.

[00:19:40]Ezek elég rutin dolgok, mondjuk kétségtelenül alkalmasak arra, hogy a a feszültséget növeljék.

[00:19:49]Ennyi fért az adásunk első félében.

[00:19:50]Siklósi Péternek köszönöm szépen az elemzést.

[00:19:53]Most pedig tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy az amerikai elnök után az orosz elnök is Pekingbe utazik tárgyalni.

[00:19:58]Tartsanak velünk, érdemes lesz.

[00:20:19]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:20:21]Stígábor a moszkvatér.com főszerkesztője és Kukics Ferenc katonai szakértő.

[00:20:26]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:20:28]Köszönjük.

[00:20:28]Köszönjük a meghív.

[00:20:29]És kezdjük azzal, hogy az amerikai elnök után az orosz elnök is Pekingbe utazik, hogy tárgyaljon.

[00:20:36]Pekingbe látogat holnap Vlágyimir Putyin a kínai elnök meghívására.

[00:20:38]Az orosz vezető mindössze néhány nappal Donald Trump amerikai elnök tárgyalásai után érkezik Kínába, hogy a kétoldalú kapcsolatokról és a két ország közötti partnerség és stratégiai együttműködés elmélyítéséről egyeztessen Szicin Pinggel.

[00:20:53]Az Unió külügyi főképviselője szerint az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is az Európai Unió megosztottságában érdekelt.

[00:21:00]Kayak Kallas egy konferencián arról beszélt, nem szeretik az Európai Uniót, ez egyértelmű, és hozzátette, hogy az amerikai adminisztráció geopolitikai riválisként tekint az egységes Európára, ezért feszültséget kelt a tagállamok között.

[00:21:16]Az uniós főképviselő arra kérte a tagországokat, hogy a külső hatalmakkal kizárólag intézményes keretek között tárgyaljanak, és óvaintette őket a saját megállapodásaik megszegésétől.

[00:21:30]Közben egyre több európai állam köt hadiipari megállapodásokat Ukrajnával.

[00:21:34]Franciaország szombaton együttműködési megállapodást kötött Ukrajnával egy ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejlesztésében, jelentette be Volodimir Zelenski, miután telefonon tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel.

[00:21:45]A britek pedig mesterséges intelligenciaözpontot hoznak létre Ukrajna számára.

[00:21:51]Közölte Alexander Bornyakov, a digitális transzformációért felelős ideiglenes ukrán miniszter.

[00:21:56]Az Egyesült Királyság finanszírozza egy mesterséges intelligenciaözpont létrehozását az ukrán védelmi minisztériumban, amely mesterséges intelligenciachnológiák harctéri alkalmazására összpontosít majd.

[00:22:10]Tette hozzá.

[00:22:10]Múlt héten a német védelmi miniszter állapodott meg Kievben ukrán kollégájával egy közös drónipari fejlesztésben.

[00:22:21]Hát azt láthatjuk, hogy a nagyhatalmak elsősorban egymással kötnek hosszútávú gazdasági megállapodásokat.

[00:22:25]Az európai országok meg úgy tűnik, hogy elsősorban Ukrajnával, bár Urzula von der leen azért próbálkozik, hogy Indiával is egyezkedjen meg, ugye a dél-amerikai merkoszúr országokkal, bár pont a Merkurzú megállapodás katasztrofálisan halad, ahogy látjuk.

[00:22:39]Mit láthatunk, hogy az USA-kína és az orosz kínai találkozóból milyen következtetés szűrhetnek le az európaiak?

[00:22:48]ha jól emlékszem azt, hogy 25 éve írták alá a a az oroszok és a kínaiak a a kölcsönös a jó szomszédi viszonnyal kapcsolatos alapmállapodásukat, és amúgy ennek az évfordulójóla lesz nemsokára, tehát nem is véletlen a a az időzítés.

[00:23:03]A másik fontos dolog, hogy hogy egyből az amerikai elnöknek a látogatása után megérkezik az orosz, az azt is jelenti, hogy amúgy valószínűleg üzenetek is érkeztek, tehát nem valószínűleg nem Ficó szállítja az üzeneteket.

[00:23:17]Ukrájna.

[00:23:17]Így van.

[00:23:17]Így van.

[00:23:17]Igen.

[00:23:17]És úgy tűnik, hogy van valamifajta megegyezés az Egyesült Államok és Kína között.

[00:23:26]Valószínűleg Iránról is van megegyezés.

[00:23:28]Tehát hogy valami történt, amiről most mi annyira sokat nem tudunk.

[00:23:30]Ö, nagyon szeretnék a nyugati sajtóban, főleg a Demokrata párti nyugati sajtóban arról beszélni, hogy hogy ez teljesen sikertelen volt a a Trumpnak a az utazása.

[00:23:41]Én szerintem pont a orosz elnöknek az érkezése azt jelenti egyből, hogy itt egy háromalmi egyeztetés zajlik, és gyors a melegében meg is történik a a a megalkotása a gondolatoknak.

[00:23:55]De mellette még egy másik fontos dolgot is jelez, méghozzá az, hogy úgy tűnik, hogy továbbra is az is egyfajta jelzés, hogy a legfontosabb szövetségese Kínának továbbra is Oroszországot tekinti.

[00:24:05]Tehát abban a pillanatban, amikor megtörténik egy ilyen beszélgetés mondjuk az Egyesült Államokkal, akkor Oroszország abban a pillanatban úgymond részesül az információkból, amelyek ott elhangoztak.

[00:24:20]És ö ö az a típusú törekvés, hogy végülis Oroszországot és Kínát egy kicsit jobban szétfeszegesse egymástól az amerikai törekvés, akár ez ellen is történő dolgozásnak láthatjuk az itt lezajlott folyamatokat.

[00:24:34]De azért ne felejtsük el, tényleg nagyon összetett a világ.

[00:24:39]Tehát India nem engedheti meg magának, hogy Kína végtelenül megerősödjön és ott legyen.

[00:24:46]Nem engedheti meg magának, hogy Oroszország teljesen rápréselődjön Kínára, mert akkor attól a pinatól fogva neki az a bizonyos háromhatalmi tér, ami eddig rendelkezésére állt a kontinensen, mármint az ázsiai kontinenselen, hogy tudott egyensúlyozni például Kínával szemben, mert ez nagyon szép, hogy az Egyesült Államok is ott van a a tényezőben, csak messze van.

[00:25:07]Őnekik olyan kell, olyan szereplők kellenek, akik a szárazföldön is jelen vannak.

[00:25:13]Tehát nagyon megbonyolítja, tehát tényleg a sakjáték az elég komolyan működik a a különböző típusú hatalmak között.

[00:25:20]Én azt gondolom, hogy néhány hét múlva kicsit többet fogunk tudni, amikor már többet tudunk arról, hogy az amerikai elnök és a kínai vezető miben egyeztek meg egymással.

[00:25:29]Ö és szerintem ebből most szivárogni is fognak ki adatok akkor, amikor az orosz és a kínai találkozó be fog következni.

[00:25:38]Ha már a sakjászma metaforra, ugye ezt a sakjáték hasonlatot mondjuk úgy, ezt az alaszkai csúcstalálkozó előtt használta a Donald Trump legel legelőször, amikor találkozott ugye Vladimir Putyinnal.

[00:25:50]Most amikor a az orosz és a kínai elnök tárgyal egymással, feltehetően szó lesz Ukrajnáról és ugye Iránról is majd ahogy hallottuk, mit várhatunk még?

[00:25:56]Milyen eredményekkel zárulhat ez?

[00:25:58]Ez a nagy csakjátszma.

[00:26:01]Vannak kétoldalú dolgok, tehát elsősorban energetikai együttműködés, egyéb együttműködés is van, de az nem lesz nyilvános.

[00:26:09]Tehát az tehát a drónalkatrészek meg sok minden, de az az arról nem lesz szó hivatalosan.

[00:26:17]Na most én úgy gondolom, hogy persze aztán ott vannak Ukrajna kérdése, Irán kérdése, de én az egész a legfontosabbnak azt tartom a ez a sok apró dolog mellett, nem olyan aprók ezek, de mégis csak beleillenek abba, hogy és itt jön szerintem a a válasz vagy vagy reagálás egymás egymás közti reagálás Trump útjára, hogy hogy ez a két ország, amelyik a globális dél vagy a nemynyugati blokknak a két mondjuk Indiával együtt három vezető országa, de két meghatározó országa.

[00:26:53]Ez ez milyen lépés?

[00:26:53]Egyrészt hogy képzeli el a világot?

[00:26:56]Milyen lépésekre kész?

[00:26:59]Mert azért most ismerjük el, hogy hogy Amerika helyzete, ereje, befolyása alapvetően nem változott, de mégiscsak hangosabb és agresszívabb és irányítja a lépéseket.

[00:27:17]Tehát reagálni kell rá.

[00:27:17]Tehát Venezuela, Grönland, Irán.

[00:27:21]Tehát itt a másik oldalnak azért mindig ezekre a lépésekre reagálni kell, akár úgy is, hogy nem reagál, hanem hátradől és várja, amíg szépen el el belesül, beleül a mocsárba.

[00:27:36]Itt egy két mondattal a Ferire hadd reagáljak.

[00:27:39]Én csak részben értek egyet.

[00:27:42]Tehát én nem látok annyi akkora tudatosságot a két találkozó ilyen pár napos különbségében.

[00:27:47]Ezt ne felejtsük el, hogy hogy Donald Trump útja azért talán úgy nagyjából három hónappal ezelőtt volt az első időpont.

[00:27:58]Akkor Trump én úgy gondolom, hogy hogy az Irán miatt csúsztatta.

[00:28:02]Ő jobb pozíciókban akart tárgyalni.

[00:28:05]Hát nem úgy sikerült, valamikor már le kellett ülni.

[00:28:06]A a az eredményesség szempontjából én szerintem senki nem várt áttörést, nem is lehetett nagyon, hogy nem gondolom, hogy Irán kérdésében olyan nagy előrelépés lett volna, de tényleg abban egyetértek, hogy majd a konkrét lépésekből, az események alakulásából meglátjuk.

[00:28:28]És és az is az is nagyon fontos szerintem, hogy azt érteni, hogy hogy óriási eredmény, és higgyük-e, el, hogy óriási eredmény az, hogy például még a Tajvannal kapcsolatos, vagy a TKID csapdával kapcsolatos Amerika, van egy 5000 éves ország állam és egy 250 éves.

[00:28:54]Erre Donald Trump szokásával elletétben nem reagál.

[00:28:57]Tehát az a tény, hogy a két vezető nem veszett össze, véletlenül se, visszafogta magát, pragmatikus alapokon maradtak.

[00:29:06]Ez a a jelenlegi versenyben, ami még legalább egy évtizedig eltart versenyjelleggel és és benne van fokozat folyamatosan és fokozatosan a feszültség, ez igenis eredmény.

[00:29:21]Tehát ezt kell értékelni.

[00:29:23]egyet azért hozzáfűznék, hogy az is nagyon fontos, hogy egy hatalom mivel szemben határozza meg magát.

[00:29:27]Itt a felvezetőben hallottuk, hogy Kaja Kallas azt mondta, hogy a három, ez a három hatalom valójában abban érdekelt, hogy az Európai Unió bukjon el.

[00:29:35]Nekik ne ők nem szeretik az az Európai Uniót.

[00:29:38]Tehát az első pillanattól fogva azt tudom mondani, hogy ez még úgymond a megegyezések irányába is terelheti akár a az oroszkínai vagy az amerikai kapcsolatokat.

[00:29:51]azért, mert van egy szereplő, aki velük szemben határozza meg magát.

[00:29:55]Tehát ez ez fel fog erősíteni.

[00:29:56]Tehát pont nem a nem a nyugati együttműködés fog elősegíteni, hanem fel fogja erősíteni az ilyen típusú gondolatokat.

[00:30:04]Csak ezzel feljérzed fölerősíted Európát az ereje fölé.

[00:30:07]Tehát én szerintem ennyit nem foglalkoznak Európával.

[00:30:09]Se Amerika, se Eurózká kell pozicionálni a egy platform igen.

[00:30:16]Se pedig Kína.

[00:30:16]És itt a kérdésben, ami fölvetődött, hogy hogy itt nagy hatalmak egymás közt, na most ebből az látszik, hogy Európa marginalizálódik.

[00:30:26]Európa nem nagy hatalom.

[00:30:28]És ez ugyanabban a logikában, hogy nem hiszem, hogy a azzal foglalkoznának, hogy Kajakallas mit mond.

[00:30:33]Azzal viszont még egyetlen egy mondat foglalkoznak.

[00:30:35]Tehát az amerikai tárgyalási taktika, stratégia az az, hogy külön tárgyaljon Kínával, külön Oroszországgal, és lehetőség szerint ne engedje egymásra tolni a két országot.

[00:30:50]Hát ez finoman szólva is váltakozó sikerrel, vagy kevés sikerrel.

[00:30:53]Mi nagyon nagyon félhetünk attól, vagyis sajnálhatjuk, hogy pont azon a süllyedő kontinensen vagyunk, amit Európának hívunk és az aggodalmunk azért még jogos lehetett.

[00:31:04]Igen, viszont az orosz állami duma nemrég, egészen pontosan május 13-án, elfogadta azt az új törvényjavaslatot, amely felhatalmazást ad Vladimí Putyinnak a arra, hogy külföldi országokban történő katonai beavatkozást indítson.

[00:31:15]Na már most ezt nem 2022 február előtt fogadta el az orosz állami duma.

[00:31:20]Mi ennek a jelentősége ennek az egész törvénynek?

[00:31:24]Hát a az oroszok csináltak egy hágai inváziós törvényt saját maguknak.

[00:31:26]Ha valaki még emlékszik rá, 2001-ben az Egyesült Államok szintén létrehozott egy ilyen jellegű törvényt, amelyik arról szólt, hogy bármelyik amerikai katonát, amerikai szolgálati szereplőt, vagy vagy diplomáciai szereplőt, vagy az amerikaiak által szövetséges erőknek a katonáit, diplomatáit.

[00:31:43]Ha a nemzetközi büntetőbíróság, amit ez az Egyesült Államok nem fogad el, annak a hatályát nem fogadja el, ha valamilyen úton, módon mégis eljárás alá vonná, mondjuk Hágában, akkor az amerikaiaknak is joguk van megszállni hágát, például katonailag és felelősségre vonni a a büntetőbíróságnak a tagjait.

[00:32:06]Ugye itt korábban itt volt magyar belpolitikai kijelentés azzal kapcsolatban, hogy ő ki mit kezdenne mondjuk a a az izraeli vezetőkkel.

[00:32:14]És ugye ez ugyanúgy magá után vonná a hágai inváziós törvényből következő dolgokat.

[00:32:21]Tehát az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy mondjuk szöv, hogy a saját katonái, politikusai, vagy pedig a szövetségeseinek a vezető politikusai vagy katonái, azok mondjuk büntető aljárás alá kerüljenek.

[00:32:32]Itt sokan arról beszélnek, hogy hát Oroszország így valójában intézményesítette az állandó jellegű beavatkozást.

[00:32:40]Ugye most ez a nyugati mondatok mondom, amik mondjuk a Politikóban vagy pedig a New York Times-ban jelennek meg, hogy valójában itt most ez arról szól, hogy itt egy intézményesítés zajlik le, de valójában azt lehet látni, hogy ők is arra törekednek, hogy valamifajta nyugalmat árasszanak befelé, hogy igen, hogyha ti eljárás alá kerültök, akkor majd megpróbálunk nyomást gyakorolni a különböző szervekre.

[00:33:08]Ugye a Nemzetközi büntető bírósághoz való tartozás önkéntes.

[00:33:13]Sokan azt mondják, hogy az amerikaiak is túlzásba estek evvel a hága inváziós törvénnyel, mert ők ha nem tagok, akkor nem kell végrehajtani.

[00:33:20]Illetve, hogy az ENS az ENS en keresztül úgy se lehet megvádolni senkit, merthogy ők az ENS-ben a biztonsági tanácsban vétó joggal rendelkeznek, akkor megvétózzák.

[00:33:31]De ugye van egy olyan kitétele, hogyha más már a aláírt tehát a nemzetközi büntetőbírósághoz csatlakozott ország területén követték el ezeket a jogsértéseket, akkor már jogosult a büntetőbíróság végrehajtani ezt.

[00:33:50]És itt például Izrael esetében pont a palesztin államnak a csatlakozása, vagy a palesztin entitásnak a csatlakozásával magyarázzák, hogy miért kell.

[00:33:59]A valaki amúgy odafigyelte az elmúlt egy napnak a történéseire.

[00:34:01]Nem csak ez történt meg, hogy az oroszok ezt megtették, hanem a nemzetközi büntető bíróság titokban elj elfogadási parancsot adott ki izraeli vezetők ellen, katonai és politikai vezetők ellen.

[00:34:16]Nem tudjuk, tehát a Haresnek a a tudósításából tudjuk, hogy ez bekövetkezett, hogy pontosan kik azok a szereplők, azokat nem nevesítették.

[00:34:21]De hát korábban hallottuk ezeknek a a szereplőknek a nevesítését, és az, hogy miért titokban adták ki az elfogadási parancsokat most az elmúlt időszakban, az döntő részében az Egyesült Államoknak a a reakcióiból szól.

[00:34:34]Az oroszok pedig azt gondolták, hogy 20, lehet, hogy 25 év késéssel, de ők is megpróbálnak egy ilyen jellegű dolgot felmutatni döntő részében a saját állampolgáraiknak a megnyugtatása kapcsán, de a legfontosabb része, hogy amit Oroszország nem fogad el testületnek, tehát döntéshozó testületnek, azok ellen kinyilvánította, hogy meg fogja védeni a saját állampolgárt.

[00:34:59]Maradjunk ennél az orosz törvénnél.

[00:34:59]Ugye most nem egy alkotmányos vákuumról van szó.

[00:35:02]Mit üzenel ezzel Oroszország, hogy ezt a törvényt most elfogadta az orosz állami duma?

[00:35:08]Tehát itt ehhez kapcsolódva, amit Feri mondott, egy dolgot még emeljünk ki, hogy közben a az ukrajnai háború bűneinek kivizsgálására azért alakul egy bíróság különleges vité vagy valami ilyesmi.

[00:35:22]Igen.

[00:35:23]De én én elsősorban ennek az üzenetértékét, az információs térben tartom fontosnak az üzenetértékét.

[00:35:33]És egy ebben a ebben a térben egy eszkalációs lépésnek, foknak tartom.

[00:35:39]Tehát üzenet mindenek előtt Európának, hogy mi készen állunk bármire.

[00:35:43]Nem nagyon akarjuk, de bármire.

[00:35:47]És és ezt azért tartom aggasztónak, mert hát körülbelül jó fél éve, gyenge éve azért az korábbi optimizmusom erősen gyengül, tehát én már abszolút sajnos nem zárom ki azt, hogy valamiféle ütközés legyen az euró, valami európai ország, országok és Oroszország között.

[00:36:13]Még mindig nem világháborúra gondolok, meg még csak nem is kiterjedt Európa, egész Európára kiterjedő háborúra, de például mindenek előtt a balti tengerségében egyáltalán nem tartom már kizár kizártnak azt, hogy ilyen történhet, ilyen bekövetkezhet és és ezt is valahol én egy ilyen egy ilyen üzenetnek tartom, hogy mi bármire készek vagyunk, vigyázzatok.

[00:36:41]Viszont most menjünk tovább, mert a következő témánk az, hogy dróntámadás érte az emességek egyetlen atomerőművét.

[00:36:50]Dróntámadás érte az Egyesült Arab Emirségek egyetlen atomerőművét vasárnap, amit a hatóságok kiprovokálatlan terrortámadásnak neveztek.

[00:36:57]Sérülésről vagy sugárszennyezésről nem érkezett jelentés.

[00:37:01]Az Egyesült Arab Emiruségek, amely izraeli légvédelmi erőket és személyzetet állomásoztat a területén, a közelmúltban többször jelezte, hogy Irán drón és rakétatámadásokat indít ellene.

[00:37:15]Irán számára az óra ketyeg, és jobb, ha gyorsan cselekednek, különben semmi sem marad belőlük.

[00:37:18]Írta Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában.

[00:37:23]Röviddel azután, hogy telefonhívást folytatott Benjamin Natanu izraeli miniszterelnökkel, aki tegnap este összehívta a biztonsági kabinet.

[00:37:29]Irán úgy reagált, fegyveres erőink ujjai a ravaszon vannak, miközben a diplomácia is folytatódik.

[00:37:36]Mondta Moen Rezay, Irán legfelsőbb vezetőjének katonai tanácsadója az állami televízióban.

[00:37:41]Az amerikai elnök szerint fogy az idő Irán számára, hogy nukleáris megállapodást kössön az Egyesült Államokkal az ellenségeskedés végleges beszüntetéséhez.

[00:37:52]És a régióban egyre nagyobb a kockázata egy újabb amerikai izraeli háborúnak Teherán ellen.

[00:37:59]Tehát úgy látni, hogy Donald Trump összehívja holnapra a Fehérház nemzetbiztonsági tanácsát az ügy miatt, miközben Katar az iráni külügyminiszterrel tárgyal, viszont Donald Trump nem ad sok időt Iránnak.

[00:38:10]Tehát amikor az Air Force Fan fedélzetén kérdezték arról, hogy mit szól az iráni ajánlatokhoz, azt mondta, hogy elolvasta az iráni ajánlat első mondatát, és félredobta.

[00:38:19]Úgyhogy valószínűleg ez az első mondat a nukleáris témához kapcsolódott, az urándúsításhoz, ami egy kritikus pont, ahogy erről már beszéltünk korábban.

[00:38:26]Mi várható most az iráni amerikai tárgyalások terén?

[00:38:31]Hát ugye azért Trump érdekelt avan, hogy ezt a konfliktust is minél hamarabb le tudja zárni.

[00:38:35]Most mindenki keresi lelkesen azokat a pontokat, amit mindenki győzelemként adhat el.

[00:38:39]Ezt az irániak is meg megpróbálják megtenni, megpróbálják megtenni a az amerikaiak is, és a legjobban pedig az öborzágban lévő többi állam aggódik azzal kapcsolatosan, hogy ez a végkifejlet a végén nehogy Iránnak valamifajta túlhatalmát hagyja meg ott a a akár a szorosoknak a a környékén, illetve, hogy most már egyértelműen látszik a számukra, hogy a veszélyeztetettségük, főleg a nyugati meg az izraeli kapcsolataik miatt, ez például pont az Egyesült Arab Emirségekre vonatkozik legink Most láthatjuk grafikán, hogy amerikai hajók közül hány gyülekezik most éppen a Közelkelet.

[00:39:14]Ö ez azt jelenti, hogy hogy ők egyre inkább aggódnak, és amit itt lehet látni, tehát én hogyha tehetnék egy, mit tudom én, a polimarketen valamire fogadhat fogadnék, akkor arra gondolnék, hogy valahol valami 10-20 éves felfüggesztésében mondjuk az iráni atomprogram valahol ez lehet a maximum, amibe ameddig el lehet menni, amiben talán a két fél nagyjából meg tud egyezni egymással.

[00:39:44]Az jól látható, hogy se Kínának, se Indiának, se Oroszországnak, se a környékbeli országoknak, nem csak nem csak Izraelnek, a környékbeli országoknak sem érdeke, hogy mondjuk Iránban atomfegyver legyen.

[00:39:57]Ez biztos.

[00:39:57]Az amerikaiak nagy valószínűséghez első számú dolognak tartják, de láthattuk, hogy a balisztikus rakétákkal kapcsolatos kapacitásai, vagy a drónokkal kapcsolatos kapacitásai, azok azok le, hogy mondjam, lesöprik néha mondjuk a környékbeli államoknak mindenfajta katonai képességeit.

[00:40:16]Ö ez azt jelenti, hogy mindenki majd azért számítani fog arra, hogy az ezzel kapcsolatos túlkapacitásait is Iránnak valamilyen úton, módon vissza kell majd nyesni.

[00:40:26]És ott van az amerikai szándék, amelyik arról szól, hogy az iráni olajon keresztül továbbra is nagy nyomást tud gyakorolni egész Ázsiára.

[00:40:34]Ez Kínát is jelenti, de amúgy az egész világ energetikai piacára is, aminek jelen pillanatban ő az elsődleges nyertese.

[00:40:43]Az az érdekes viszont az amerikai iráni tárgyalások kapcsán, hugye ugye most láthatjuk, hogy az emérségekben megcéloztak egy atomerőművet.

[00:40:48]Most nem találta el konkrétan a drón szerencsére hála Istennek az atomerőművet, hanem az elektromos generátor találta el az erőműnek a területén.

[00:40:57]Na már most, hogyha nincsen megegyezés az USA és az irániak között, és folytatódik ez akár egy izraeliamerikai közös légicsapással ismét, eszkalálódhat abba az irányba, hogy az öbölőmenti országoknak a az atomerőműi több helyen is veszélybe kerülnek?

[00:41:15]Követlenül csak az atomerőművek, hanem olyan kritikus infrastruktúrák, mint a víztisztító berendezések, az szerintem még nagyobb katasztrófát okoz, mint az atomerőművek támadása, mert ezek a mai atomerőművek, ezek úgy vannak megépítve, hogy egy dróntámadás, vagy egy rakétatámadás nem tudja nem tud olyan katasztrófát előidézni, mint a ar amire ott esetleg laikus fejjel gondol gondolhatunk.

[00:41:42]Itt azért a célországot emeljük ki, hogy az Egyesült Alab arab Emiruségek, ha minden igaz, akkor az Egyesült Államok és Irán mellett a kezdettől ott volt Irán megtámadásában.

[00:41:56]Tehát itt a az amerikai izraeli pároshoz részben odahetjük az emérségeket is, és akkor ez így a válasz szempontjából is talán jobban értjük.

[00:42:08]Egyébként pedig a még az előző kérdéshez egy reagálás, hogy hogy az, hogy itt tényleg készül megint valami, tehát egy eszkalációs fok meglépése, ez is arra utal véleményem szerint, hogy hogy nem nagyon volt hajlandó Kína nyomást gyakorolni Iránra.

[00:42:28]Tehát ott valami nagy alkú ebben a kérdésben, legalábbis ezekből a lépésekből következtetve nem nagyon következ nem nagyon született meg.

[00:42:40]Tehát az eszkaláció abszolút elképzelhető.

[00:42:42]És egyébként az Egyesült Államok siet is meg nem is, mert azért ne felejtsük el, hogy hogy a háború kirobbanása óta, Irán megtámadása óta az amerikai olajie export megduplázód.

[00:42:58]Így van.

[00:42:58]hatalmas bevétele van így van.

[00:43:00]Óriási bevétel szakad a pénz, tehát nem csak Oroszországba.

[00:43:02]Tehát ezért mondom, hogy hogy persze politikai okokból, tehát hogy az amerikai társadalom nem nagyon támogatja ezt a háborút.

[00:43:12]Ez így fontos lezárni, de de valójában olyan nagyon, tehát a nyár végéig se Irán, se az Egyesült Államok annyira nem siet, persze lépegetnek.

[00:43:26]Mind a kettő neek érdeke, hogy a végtelenségig ne húzódjon, de azért még van idő.

[00:43:32]Érdekes, mert sajnos nekünk nincs, mert ha ez elhúzódik nyár végéig, akkor mire helyre áll, ha minden optimális, mire helyre áll az energia, globális energiapiac, hát itt Európában is begyűrűzhet a az ellátás, begyűrűzhetnek az ellátási problémák.

[00:43:47]Érdekes, amit a Gábor mond, mert arról már beszéltünk korábban, hogy mind az oroszok, mind az amerikaiak szép summát akasztanak le ezen az energiaválságon.

[00:43:54]Európa lehet a nagy vesztese ennek az egész folyamatnak.

[00:43:56]Látjuk, hogy megint kúszik 110 dollár fölé, 112 dollár környékén van a Brendnek az ára hordonként.

[00:44:03]Viszont Donald Trump azt mondta, hogy Irán számára ketyeg az óra.

[00:44:07]Ez a fajta kettős kommunikáció ez meddig tartható, amit a Gábor most fölvezetett, hogy egyszerre le is akarja zárni az iráni háborút, de azért nyilván a pénz beszél, és az nagyon jól jön az Egyesült Államoknak, miközben azért látható, hogy mennek fel Amerikában az a benzinárak például.

[00:44:22]Hát ez sok mindenkitől függ, a szövetségeseknek a reakcióitól is függ, meg az ott zajló eseményektől.

[00:44:26]Azért mondjuk a szaúdi gazdaság, a kuvaiti gazdaság, araini gazdaság, a az Egyesült alabiségeknek a gazdasága, vagy akár a turisztikai iparnak a Amerika first, tehát hogy az USA az első mindig Amerika az első, de azért ebben a térségben a hatalmukat megtartani azért szövetséges szereplőkkel együtt lehet megtenni.

[00:44:47]És most ne felejtsük el, hogy azért az elmúlt időszakban hallottunk hírt egy két napja arra avval kapcsolatosan, hogy Szaarábia egy külön megállapodást akar kötni Iránnal, egy kölcsönös meg nem támadási egyezményt.

[00:45:00]Közben előtte híreket hallottunk, ahogy a Gábor is mondta, hogy például a vaskupolának bizonyos részei már az első pillanattól fogva át voltak például szállítva az Egyesült Alab Emirátusokba.

[00:45:11]És bár erről túl sok hír nem érkezett meg, mert döntő részében a az emirátusok a saját belpolitikájuknak a védelme érdekében nem túl sokat beszélnek arról, hogy ők éppen miben működnek együtt a az Egyesült Arab, miben működnek együtt Izrael, de ez megtörténik.

[00:45:27]Emellett pedig amúgy ne felejtsük el, hogy azért ez egy egy törékeny állam, ahol 1 millió állampolgár van és 10 millió lakos.

[00:45:37]Tehát hogy az nem biztos, hogy ez most nem fog majd komoly belső problémákat okozni.

[00:45:41]mint amilyen belső problémákat okozrinbe, ahol maga a jordán biztonsági erőknek kell fönntartani a rendet azért, hogy az uralkodó család ne kerüljön föl a lámpavasra, mondjuk a lehető legrövidebb úton belül.

[00:45:52]Tehát azért itt vannak problémák, tehát a szövetségeseknek a a szándékai, azok majd nagyon sokat fognak ezen befolyásolni.

[00:46:01]Ö, és a hát inkább a az amerikai belpolitikának a a a nyomásgyakorlása, hogy mert most ugye oda jutottunk el, hogy a valaha volt legnagyobb benzinár van az Egyesült Államokban a legtöbb államban, ami eddig még nem fordult elő, és hogyha valaki választásokat akar nyerni, időközi választásokat akar nyerni, akkor nagyon gyorsan lentebb kell vinni a a az üzemanyag árát.

[00:46:26]És akkor itt azért ne felejtsük el, Bloomberg nemrégiben arról írt, hogy nem hosszabbították meg az a az orosz olajra vonatkozó szankcióyhítést, de hogyha valaki csökkenteni szeretné a világpiaci árat, akkor valószínűleg a az orosz olajra mint készletekre szükség lesz a a nemzetközi piacon annak érdekében, hogy evvel lehessen egyensúlyozni is.

[00:46:49]Nagy kérdés, hogy hogy lehet, hogy az amerikaiak abban érdekeltek, hogy minél több húz pénzt húzzanak le, mondjuk itt a a szeptember elejéig tartó időszakig.

[00:46:57]Igen.

[00:46:57]Illetve nem csak az iráni kérdés kell rendezze az USA, hanem a gázait.

[00:47:00]És ugye most hivatalosan van egy tűzszünet, ami viszont recseg ropog.

[00:47:05]Látható, hogy Izrael több légicsapást is indít például Libanonban a a Hizballa ellen.

[00:47:10]Gázában is azért eléggé labilis ez a megállapodás.

[00:47:15]Ez robbanhat a félidős választásokig.

[00:47:18]ez a ketyegő bomba, hogy már nyilvánvaló lesz, hogy a gázai helyzet nem tartható ilyen formában, vagy pedig a félidős választások után következhet ez be?

[00:47:28]Mondjuk hát hogyha az izraeliamerikai viszonyt nézzük, akkor akkor azért inkább a félidős választások után, de azért azt le kell szögezni, hogy Netanjau nem igazán partner mindenben.

[00:47:43]Az ami amerikai érdeke nem nagyon teljesíti.

[00:47:49]Tehát az eleve az, hogy az eredeti véke tervekben, a csomagban ott volt Libanon.

[00:47:56]Hát Izrael erre erre nem reagált.

[00:47:56]Aztán később igen, de még mégse.

[00:47:59]Tehát Izrael az az abban érdekelt, hogy a háború még folytatódjon.

[00:48:06]Tehát itt az érdekek, az amerikai és az a az izraeli érdekek ütköznek.

[00:48:11]És Izraelről kevesebbet beszélünk.

[00:48:14]mindig az, hogy Amerika és Irán tárgyal, de Izrael pedig ott van a a bottal a kezében, és ott a küllők között ott van az a bizonyos bot.

[00:48:21]És visszatérve például még a a nukleáris az iráni atomprogramra, a nukleáris képességekre, ez persze az atomhatalmak nem örül, nem szeretnék azt, hogyha ez a kör bővülne.

[00:48:35]Tehát senki nem támogatja azt, hogy még Irán is az legyen.

[00:48:37]Ez a megoldás igazából az lehet, hogy mivel Izraelnek van, tehát vagy Izraelnek és Iránnak is, mint a két regionális egymást hát kimondva, egyik kimondva, a másik kimondatlanul elpusztítani, gyengíteni akaró regionális hatalomnak.

[00:48:56]Tehát hogyha az egyiknek van, akkor a másiknak is, vagy pedig egyiknek se?

[00:49:01]Ezt valószínűleg az Egyesült Államok nem fogja hagyni.

[00:49:02]Viszont most menjünk tovább a következő témánkra, ugye egyre feszültebb a helyzet az Egyesült Államok és Kuba között.

[00:49:11]Egyre feszültebb a helyzet Kuba körül.

[00:49:14]Hírügynökségi források szerint a Szigetország több mint 300 katonai drónt szerzett be, és a közelmúltban tárgyalt arról, hogy megtámadja az amerikai kvantaramói bázist, amerikai katonai hajókat és esetleg a floridai kívesztet mintegy 90 tengeri mérföldre Havanna partjaitól.

[00:49:30]Kuba külügyminisztériuma, valamint a washingtoni és londoni kubai nagykövet, elutasították az Exios információit, és a cikket kitalációnak nevezték.

[00:49:40]Állítólag Kuba 2023 óta vásárol harci drónokat Oroszországtól és Irántól, és azokat a sziget stratégiai pontjain helyezi el.

[00:49:48]Az Exios szerint az elmúlt hónapokban Kuba további drónokat és katonai felszereléseket kért Oroszországtól.

[00:49:56]Múlt szerdán a CIA igazgatója Kubába látogatott, és élesen figyelmeztette a tisztviselőket a fokozódó feszültségekre.

[00:50:02]John Redcliff sürgette a kubai vezetést, hogy gondolja át a totalitárius kormányzási modelltől való eltávolodást is, hogy megszűnhessenek az amerikai szankciók.

[00:50:12]A CIA igazgatója havannában világossá tette, hogy Kuba többé nem szolgálhat platformként ellenséges célok előmozdítására a féltekénken.

[00:50:24]És ezzel a témával folytatjuk majd.

[00:50:24]De most tartunk egy rövid szünetet.

[00:50:27]Tartsanak velünk utána is.

[00:50:47]Folytatódik a láncreakció adása Stí Gáborral és Vukics Ferenccel.

[00:50:48]És ahogy a szünet előtt már elkezdtük, sajtóhírek jelentek meg arról, hogy Kubában 300 drónt gyűjtöttek össze esetlegesen azért, hogy támadást indítsanak a Guantanemamui amerikai bázissal szemben.

[00:51:02]Na már most ezt a kubai külügyminisztérium tagadja, hogy ilyesmire készülnének.

[00:51:06]viszont nemrég jártott a CIA vezetője, Havannában szó lehetett erről, figyelmeztethet erre a kubai vezetőket, hogy semmi ilyesmit ne próbáljanak meg, még hogyha eszük be is jutott ilyesmi?

[00:51:19]akár, de én azt látom inkább, hogy hogy miért most meg miért dobta be ezt az amer dobták be az amerikai szolgálatok, a titkos szolgálatok, hogy hogy valami föl kell építeni, és épül az a az a szárió, az a forgatókönyv, hogy hogy valamilyen módon valamire alapozva, a veszélyre alapozva, tehát drónok, idegen országok, ellenséges országok jelenléttek Kubában erre alapozva valamit meg lehet indítani.

[00:51:50]Kérdés az, hogy egy Venezuelához hasonló akciót vagy nem, hanem hanem a nyomást fokozni, mert úgy látják, hogy amúgy is ezer sebből vérzik Kubának a gazdasága, szociálisállója, nincs áram, semmi bajok vannak.

[00:52:09]Tehát elég megfolytani, tehát blokád alá venni és nyomást gyakorolni.

[00:52:18]Ami viszont a az CIA vezetőinek a tárgyalásairól azért mégis csak valószínűsíthető és kiderült, az inkább azt azt sejteti, hogy hogy akár a rendszer még maradhat is venezuelai forgató csak forduljanak Washington felé és nyissák ki a kapukat, engedjék be a bizniszt, az amerikai vállalatokat.

[00:52:43]Ez lenne az egyik.

[00:52:43]Ez ellen szól ugyanakkor az, hogy Kuba egy kicsit érzelmi kérdés is, különösen az amerikai külügyminiszter és köre számára, hogy itt nem biztos, hogy megengedik azt, hogy hogy maradjon a rendszer, vagy hát legalábbis vannak olyan jelek, hogy szegény szerencsétlen 95 éves Raul Castrót legalább amerikai bíróság elé állítani, tehát hogy elmondhatják ezek után, hogy hogy akkor ők a rendszertből kiszedték az igazi kommunista forradalmár elemeket, és a többi úgy már fordulhat Washington felé.

[00:53:24]Elképzeltő komolyabb katonai beavatkozás Kubában, mert hogyha már a narratíva építésrel beszélünk, akkor látható, hogy a CNN-nek a havannai részlege elkezdett arról írni, hogy a kubaiak felkészültek az ellenállásra és gerilla harcokra készülnek.

[00:53:36]Viszont ahogy láthatjuk, 22-23 órán keresztül áramszünetek vannak havannálban és teljesen kifogytak az olajból.

[00:53:43]ilyen körülmények között megvalósulhat bármilyen katonai csapásforgatókönyv?

[00:53:48]Meg hiába emelik kétszeresére az üzemanyag árát, hogyha nincs, hát akkor abban nem nagyon lehet mit csinálni.

[00:53:53]Ne felejtsük el.

[00:53:53]Egyszerre jelentek meg azok a hírek, hogy igen, a rabdarúgó világbajnokságukat is, dróntámadások érhetik, a szurkolói zónákat, a csoportokat szintén.

[00:54:01]Ö de közben meg azért ne felejtsük el, Mexikóban pedig óriási tüntetések vannak, szinte felkelés szintű események zajlanak most a a világbajnokságot megelőzően.

[00:54:14]Tehát narratíva építések mennek.

[00:54:16]Azért ne felejtsük el, mondjuk Oroszországnak csak a drónkezelésre szakosodott katonáinak a száma 18-2000 fő.

[00:54:23]Tehát az biztos, hogy az egy ilyen mennyiségű ember, meg a hozzátartozó drónmennyisége, ami több millió drónt jelent, az fenyegetést jelenthet.

[00:54:32]Tehát 300 drón, hogyha ezek meg is érkeztek, ezek nagy valószínűséggel egyfajta válasz drónok lehetnek, meg felderítő drónok inkább arra, hogy a a jobban tudják ellenőrizni mondjuk a környező vizeket.

[00:54:47]Nagy valószínűséggel inkább erre hagyatkoztak.

[00:54:49]nem arra készültek, hogy az Egyesült Államokat megsemmisítő csapásokat mérjenek 300 drónnal, mert avval nagy valószínűséggel egy halászfalut se lehetne komolyabb támadás alá venni.

[00:55:00]Tehát ez a első része az, hogy ezek egy kicsit rá van kényszerítve a a kubaiakra, mintogyha ők most itt valami gonosz dologba törnék a fejüket, de annyira meg vannak szorítva, hogy valószínűleg inkább a túlélésen törik a fejüket, hogy hogyan lehetne mégis csak valahogy kimenekülni ebből a szorításból, ebből a halálos szorításból.

[00:55:21]És itt a CIA főnökének az érkezése.

[00:55:23]Most azért gondoljuk el, hogy mondjuk egy európai országban CIA főnöke érkezne még és képviselné az amerikai érdeket és kezdene el tárgyalni.

[00:55:30]Mindannyian nagyon megijednénk valószínűleg és valószínűleg ugyanez történik most jelen pillanatban Kubában is.

[00:55:38]Az, hogy sikerül-e megtartaniuk a rendszert, meg itt amikor arról beszélnek, hogy ők majd visszavonulnak a hegyek között, hogyan fognak majd ellenállni a az amerikai csapatoknak meg sok minden egyéb másnak.

[00:55:49]Ö azt sok mindent el lehet mondani Kubáról, de azt annyira nem lehet elmondani, hogy fontos a valószínűleg az ottakók számára nagyon fontos a függetlenség.

[00:55:59]Csak egy nagy kérdés van, hogy a a végén mit választanak, tehát hogy egy a húsos fazék és a a szabadság kérdés körében, mert a szabadságot nem kapták meg, de a húsos fazekat se lehet, hogy legalább valamelyiket szeretnék majd az elkövetkező időben.

[00:56:15]Egy percünk maradt.

[00:56:15]Lehet ennek az egésznek Amerika szempontjából belpolitikai vonala, és hogy legyen egy havannai hatalomváltás, vagy legyenek már baráti viszonyban Washingtonnal, mivel mondjuk az iráni helyzet annyira nem áll jól, de legalább bemutathatják a félidős választások előtt, hogy Kuba megátpárt?

[00:56:30]Igen, a válasz igen.

[00:56:30]Tehát hogyha valamiben tehát sietni kell és valami eredményt föl lehet mutatni, akkor valószínű Kubára gondolnak, hogy egy B tervként Irán nem nagyon megy, vagy nem lehet tudni, hogy hogy sikerül, de akkor Kubát bedobni, mint sikert.

[00:56:48]egyébként még az előbb, ami Feri elmondott ahhoz egy megjegyzés, de egyetértve alapvetően az annyi, hogy hogy azért Kuba nem Venezuela és a Venezuelának is a kubaiak adták a biztonsági alapját, tehát azért óvatosan, de de tényleg rossz helyzet van, tehát nehéz védeni Kubát, de nem fogják talán így kapásból bedobni a törő között.

[00:57:11]Ennyi fért a mai adásunkban Stír Gábornak és Pukics Ferencnek.

[00:57:13]Köszönöm szépen az elemzést.

[00:57:14]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelőszerkesztő Nádori Teodóra nevében is.

[00:57:20]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságoknak a hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:57:28]Tartsanak velünk holnap is.

[00:57:29]Viszontlátásra!

[00:57:36]เฮ