Láncreakció - Kész akár meghalni is az Iszlámért az Ausztriaban élő muszlim fiatalok fele - HírTV

[00:00:02]Nem csökkent a migrációs nyomás Európában.

[00:00:04]A Frontex csak bizonyos határátkelőket vizsgál.

[00:00:06]Aztán már kiterjedt embercsempészálózat működik Nagy-Britanniában, és végül a muszlim fiatalok előbbre valónak tartják az iszlám törvényeit, mint a befogadó ország jogrendjét.

[00:00:16]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:18]Erre keressük a választ.

[00:00:20]Köszöntöm önöket.

[00:00:20]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:22]Ez a láncreakció.

[00:00:37]És itt van már velem a stúdióban Kis Rajmond, az MCC diplomáciai műhely vezetője.

[00:00:40]Szervusz!

[00:00:40]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásást.

[00:00:42]Köszönöm, hogy itt lehetek áram.

[00:00:44]Mindenkelőtt kezdjük azzal, hogy ki lehet az a politikus, aki közvetíthet az európai uniós Oroszország között.

[00:00:51]Angela Merkel neve is felmerült lehetséges közvetítőként az ukrajnai háborúban.

[00:00:55]A politikó információi szerint a voltnémet kancellár mellett Mário Drági, korábbi olasz kormányfő és Alexander Stub Finn államfő is esélyes a békefolyamat koordinálására.

[00:01:05]Kiev jelezte, olyan közvetítőt szeretne, aki élvezi az unió támogatását, de nem hivatalos tisztségviselője a blokknak.

[00:01:14]Az ukrán elvárások miatt így felmerült Espen Bart Eide Norvég, valamint Supra Myam Jai Shankar, indiai külügyminiszter neve is a lehetséges független szereplők között.

[00:01:23]A sajtóhírre reagált Angela Merkel, aki arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy folytassanak közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.

[00:01:32]Ő maga azonban nem szándékozik részt venni ebben a folyamatban.

[00:01:34]A volt német kancellár szerint Vladyimir Putyin csak a jelenlegi uniós vezetőket venné komolyan.

[00:01:40]Emellett bírálta az EU-t, amiért a blokk nem használja ki teljes mértékben a diplomáciai lehetőségeit.

[00:01:47]Angela Merkel leszögezte.

[00:01:47]Nem elég, ha egyedül Donald Trump amerikai elnök tart kapcsolatot Oroszországgal, és arra intette az európai vezetőket, hogy ne becsüljék alá az orosz elnököt.

[00:01:59]Hát most már nagyon sok név elhangzott, mint lehetséges közvetítő.

[00:02:01]Ugye Angela Merkel talán az egyik legprominensebb mintközül.

[00:02:06]Viszont azt mondta a volt német kancellár, hogy ő nem szívesen folyna bele ebbe személyesen.

[00:02:11]Meggyőzhető, hogy mégis így tegyen.

[00:02:13]Azért én nem tudom elképzelni, hogy külügyminiszteri szinten válasszonak közvetítőt a két fél között.

[00:02:16]Igen.

[00:02:19]Viszont azt is hallottuk a bejátszóban, hogy Ukrajna szerint olyan képviselő kellene a tárgyalásokon, akit nem csak ő Brüsszel támogat, hanem jelenleg nem tölt be politikai tisséget.

[00:02:29]Majd Angela Merkel azt mondta, hogy jó lenne, hogyha betöltene.

[00:02:33]Ugye mi korábban erről beszéltünk, hogy egy nem hivatalos európai uniós tisztviselő hogyan tud tárgyalni Putyinnal, milyen mandátumot kap.

[00:02:43]Így hívjuk ezt a jogosítványt a diplomáciában.

[00:02:45]milyen kötelezettséget tud vállalni, milyen jogosultságot adni.

[00:02:50]Tehát itt nem csak arról beszélünk, hogy egy megbízható szereplők kell, aki élvezi Kiev és Moszkva bizalmát, de kell egyfajta szerződést az Európai Uniótól, egy megbízást, hogy meddig mehet el, hol van a kályha és miről tárgyalhat.

[00:03:06]Ugye felvetődött Mário Drági neve, és ugye több éles jelentést is írt az Európai Unió gazdasági helyzetéről, amelyet vagy figyelembe vettek, vagy nem.

[00:03:13]Ő mi ő mennyire jó mediátor lehet adott esetben?

[00:03:16]Ugye ő nem nyilvánult meg eddig ezzel kapcsolatban, hogy ő szívesen közvetíten a két fej között.

[00:03:21]Lehet, hogy ő lesz a jó választására már annak ellenére, hogy most ugye nem tölt be uniós posztot, ahogy most az előbb erről beszéltünk.

[00:03:28]Így van.

[00:03:28]Korábban ugye az Európai Bank elnöke is volt és olasz miniszterelnök.

[00:03:32]Az biztos, hogy érdekes volt a versenyképességi tanulmánya és ajánlása, amit az Európai Unió bizottságának és a tagállamoknak is elkészített.

[00:03:39]Én nem őt látnám legszívesebben képviselőnek.

[00:03:42]Az indiai külügyminiszter egy valóban nagyon izgalmas unortodox megoldás lenne.

[00:03:49]Az egyik kedvenc idézetem tőle, hogyha elmondhatom, márpedig el is mondom, akkor az, hogy köszönöm Áron, hogy Európa szerint Európa problémája nem a világ problémája, miközben sőt azt mondta az indiai külügyminiszter, hogy Európa szerint Európa a világ problémája, de a világ problémája nem Európa problémája.

[00:04:08]egy nagyon jól felkészült diplomatáról beszélhetünk, aki a karrierjét Budapesten kezdte.

[00:04:13]1986 és 90 között nálunk volt első beosztott diplomata Nagykövet helyettes Budapesten.

[00:04:21]Ettől függetlenül is Amerika is elfogadnák, Kína is, Oroszország is.

[00:04:28]Nem hiszem, hogy Kiev szerint jó tárgyaló lenne egyébként egy nagyon felkészült diplomatáról beszélünk.

[00:04:32]Ugye Kajak kell lesz már beszéltünk róla korábban, hogy saját magát javasolta erre a pozícióra, hogy ő majd közvetít a az oroszok és az Európai Unió között.

[00:04:43]Hát biztos megsértődött azzal, hogy nem kapva kaptak az alkalm, hogy ő közvetíthessen.

[00:04:46]Ő most azt mondja, hogy nem tartja valószínűleg, hogy a közeljövőben megvalósuljanak ilyen tárgyalások.

[00:04:51]És szkeptikusan nyilatkoztak az oroszok is, mivel azt mondja az orosz külügyminiszterhelyettes, hogy Ukrajnától nem kapnak ilyen irányú jelzéseket most, hogy legyen egy közvetlen tárgyalás.

[00:05:01]Mer az időfaktorról beszéljünk egy kicsit, hogy mikor valósulhat meg, ha megvalósul a következő tárgyalási forduló.

[00:05:09]Minél hamarabb kellene.

[00:05:09]Ugye Merkel is emlékeztetett arra, hogy nagyon egyoldalú maga a képviselet is, hiszen csak az Amerikai Egyesült Államok tárgyal közvetlenül Oroszországgal, az Európai Unió nem.

[00:05:22]Kajakallasz 2024 óta külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, főtárgyaló.

[00:05:27]Nyugodtan mondhatjuk azért, hogy az Európai Bizottság első számú, tehát az Európai Unió első számú diplomatája miért nem tárgyaltak eddig közvetlenül Oroszországgal?

[00:05:36]De látjuk, hogy most például tegnapi napon az Amerikai Egyesült Államok már meghosszabbította a szankciómentességet Oroszországgal szemben.

[00:05:46]Érezhető, érezhető a feszültség, ugyanúgy a Közelkeleten.

[00:05:51]Egyre nagyobb szükség lenne azokra az orosz nyersanyagokra, energiahordozókra az Európai Uniónak mégsem tárgyalnak Oroszországgal.

[00:05:58]Igen, ez érdekes lesz most a nyári turistaszezonban, pláne, hogy honnan szerez majd az Európai Unió például kerozint, vagy a légitársaságok honnan szereznek kerozint.

[00:06:09]Hiszen nem csak a duplájára nőtt az ára, hanem már az ellátási hiány is fenyegett, de erről is beszélünk majd később.

[00:06:14]Viszont most térjünk vissza Ukrajnára, ugyanis nemsokára kijebb érkezik az IMF-nek a küldöttsége.

[00:06:20]Ugy ugyanis erről is beszéltünk, hogy volt egy megegyezés az IMF és Ukrajna között egy 8 milliárdos hitelcsomagról.

[00:06:25]viszont ezt az IMF feltételekhez köti, nem úgy mint az Európai Unió saját a saját hitelcsomagját, és ennek kapcsán adóreformokat várnak el, és ez azt jelentené, hogy az ukrán kisvállalkozásoknak az adóját meg kéne emelje a Kieviés.

[00:06:39]Ezt az ukrán lakosság vajon hogy fogadja?

[00:06:42]Mert látjuk, hogy szinte kistúzlással naponta pattannak ki újabb és újabb korrupciós botrányok.

[00:06:48]Tehát az ukrán elit, az ukrán politika megkapja ezt a 8 milliárdos hitet.

[00:06:53]Mondjuk men mekkora garancia van arra, hogy ezt az ukrán emberek boldogulására költik?

[00:06:57]Vajon nem tudjuk.

[00:06:59]Azt tudjuk Áron naponta fél milliárd dollárba, több mint a duplájába kerül Ukrajnának a háború, mint eddig bármikor.

[00:07:06]A tavalyi költségekhez képest pontosan a két, félszeres ez a közel 200 milliárd Ft értékű dollár, amit naponta csak a háborúra költ Ukrajna.

[00:07:15]Ennek egy nagyon jelentős része nemzetközi hitel.

[00:07:21]Egyelőre még nem az IMF, amit említettél az előbb.

[00:07:24]Egy 8,1 milliárd dolláros hitelről beszélünk.

[00:07:27]Az IMF meg senki nem ad ingyen kölcsönt, az biztos.

[00:07:29]És sokkal szigorúbbak az elvárásai.

[00:07:34]Mi magyarok erre jól emlékezhetünk.

[00:07:35]Így van.

[00:07:35]hiszen az egyik legfontosabb tárgyalás 2010-ben, amikor a az új Orbán kormány átvette a hatalmat 2002 után, akkor az első legfontosabb pénzügyi gazdasági intézkedés volt, hogy az hogy az IMF távozott, hiszen nagyon komoly szuverenitáscsökkentési igényeik vannak, és egy nagyon komoly pénzügypolitikát kér az államtól, ami nem feltétlen a fogadó állam a hitelt felvevő államnak az érdekét képviseli.

[00:08:05]Itt van egy óriási lobbi, az mondjuk a dohány lobbi, ami ami természetesen nagyon híres Ukrajnában, és sajnos a a cigaretta csempészet is, de most é inkább hírhet.

[00:08:17]Így van, inkább hírhet.

[00:08:17]De amire te utáltál, amire te utaltál, az a kis és középvállalkozásoknak a megadóztatása.

[00:08:24]Ezt már kilenc hónapja kéri az ukrán kormánytól és az elnöki hivataltól az IMF.

[00:08:29]Nem lesz népszerű.

[00:08:29]Az biztos, amikor a háborús károk egyébként is társadalmi feszültségek vannak, hogy extra adókat vessenek ki nem a leggazdagabbokra, hanem pont a mikro, kis és középvállalkozókra, akik egyébként még mindig a legnagyobb munkaadók Ukrajnában is.

[00:08:46]Beszéltünk már a 90 milliárdos uniós hitelről és arról, hogy ezt felhasználva hogyan akarják adott esetben fölfegyverezni Németországot.

[00:08:51]Most nézzük meg egy kicsit Lengyelország szerepét, mert azt már tudjuk, hogy ebbe a 90 milliárdos csomagban belefoglalták, hogy Lengyelország is részt vesz különböző fegyverbeszerzésekbe, de a szállítandó eszközök azok titkosak, hogy pontosan milyen eszközökről van szó.

[00:09:08]Amit viszont tudunk, hogy a lengyelek az ukránokkal közösen most különböző védelmi ipari vállalatokat akarnak létrehozni, közös védelmi cégeket.

[00:09:16]ukrán cégek már Lengyelországban működnek egy különleges gazdasági övezetben.

[00:09:20]Láttunk már erre példát.

[00:09:23]A szlovákokhoz települt például ukrán alapítású védelmi cég.

[00:09:25]Azt mondták, hogy azért, mert közel van Ukrajnához, és ez jó, viszont mégis védve van egy olyan országban, ami a NATO vagy az EU védőernyője alá tartozik, és akkor így könnyebben tudják intézni a fegyverbizniszt.

[00:09:39]Mennyire jelentős az, hogy a lengyelek is abba az irányba tendálnak, hogy egyre és egyre több közös lengyel-krán védelmi vállalat jöjjön létre?

[00:09:48]Ez az elmúlt években folyamatosan fejlődött.

[00:09:50]Általánosságban az Európai Unió és Ukrajna között, főleg az elmúlt két évben, majd az Európai Unióból kivált Nagy-Britannia esetében is, hiszen már beszéltünk korábbi műsorainkban, hogy 10 fegyverközpontot, így hívják, hoznak létre Ukrajnával, az Európai Unió területén és Nagy-Britanniában.

[00:10:10]Az, hogy Lengyelországban az az nem meglepő, hiszen politikailag, ideológiailag 2022 óta egyértelműen egy orosz ellenes és háború párti hangulat van Lengyelországban.

[00:10:22]Szeretnének egy komoly védelmi, gazdasági és diplomáciai középhatalommá nőni itt ki Közép-Európában.

[00:10:32]Ez eddig egyébként nem sikerült, mert a mindenkori amerikai vagy a német kormánytól nem kapták meg azt a támogatást, sőt még Brüsszeltől sem, még az új Donald Tusk kormány sem, amit egyébként reméltek.

[00:10:43]Az biztos, hogy ez ez a NATO-on belül nagyon érdekes, hiszen ugye Lengyelország egy nagyon stabil NATO tagállam, Ukrajna pedig nem is csatlakozhat, és ez ugyanúgy téma sem lehet a következő NATO csúcson, ami Törökországban lesz Ankarában ezen a nyáron, július 7-én 8-án.

[00:11:00]Tehát érdekes, hogy egy nem NATO tagállam és egy nagyon stabil NATO tagállam, egy nem NATOs háborús tagállammal ennyire komoly gazdasági kétoldalú együttműködés védelem iiparban.

[00:11:15]Azt gondolom, hogy ez veszélyes is lehet a jövőben.

[00:11:17]Nem csak Oroszország szempontjából egyébként is.

[00:11:21]Ha már ez északlanti szövetséget említetted, akkor most nemrég pattant ki a hír, hogy már Krtonátó főtitkár Brüsszelben fog tárgyalni.

[00:11:27]nem egy, hanem vagy egy tucat védelmi vállalatnak a képviselővel, és megpróbálja őket arra ösztökni, hogy növeljék a gyártókapacitásukat pont az általad említett NATO csúcs előtt, hogy amikor ott majd az amerikaiakkal tárgyalnak, akkor be tudják mutatni, hogy ez és ez a védelmi vállalat ennyivel fogja megnövelni a gyártókapacitást, és teljesítjük azt az amerikai elvárást, hogy 5%-ra emeljük a GDP arányos védelmi kiadásokat.

[00:11:51]De nagyon fontos része ennek, hogy kértek külön beszámolókat a nagyhatótávolságú rakétákról.

[00:11:56]hogy a védelmi vállalatok adjanak beszámolókat, hogy mennyit és hogyan tudnak ezekből legyártani.

[00:12:02]Ez mit mutat meg, hogy ez a legfontosabb jelenleg most sajtóírek alapján, hogy a nagyhatótávolságú fegyverekből mennyit tudnak legyártani ezek a vállalatok.

[00:12:12]Az elmúlt években már hallhattuk, hogy az oroszok a Spáncban vannak.

[00:12:13]A jelenlegi német védelmi miniszter Pistórius már többször mondta, hogy 2028-29-re már nagyon komoly veszélyt jelenthet Oroszország.

[00:12:24]nem csak Németországra, Európára, hanem minden NATO tagállamra.

[00:12:29]Szerintem nem, de majd meglátjuk.

[00:12:29]Tehát egy van egy nagyon komoly katonai kapacitás fejlesztés, bővítés és fegyverkezés.

[00:12:36]Amit viszont rüdtek ért, az az, hogy próbálják valahogy engesztelni a NATO első számú nagyhatalmának a vezetőjét, Donald Trumpot.

[00:12:45]Hogyha focin nyelvven mondanám, akkor azt mondanám, és azt is mondom, hogy ez kevés lesz a Bajnokok Ligájában.

[00:12:52]De az, hogy most fegyverkezünk és pénzt költünk, azzal nem tudják kijavítani azt a csorbát Donát rám szemében, hogy a Közelkeleten az Amerikai Egyesült Államok nem számíthatott a NATO tagállamoknak a támogatására, segítségére, sőt többször megakadályoztak vagy megvontak bármilyen támogatást, akár Spanyolország, Németország, Egyesült Királyság, de még a nagyon közeli szövetséges Melóniától vezetett Olaszország sem támogatta úgy Amerikát Ahogy ők ezt elvárták volna, szerintem nagyon fagyos lesz a hangulat az Ankarai NATO csúcsa.

[00:13:27]Hát pláne úgy, hogy ugye nem ez az egyetlen probléma és az egyetlen vitáspont az EU és az Egyesült Államok között, hanem például Donald Trump július 4-éig adott határidőt arra, hogy a a korábban kitárgyalt kereskedelmi megállapodásnak a pontjait betartsa az EU.

[00:13:41]És ugye emlékezhetünk, hogy Urso Fondlineen kötött egy meglehetősen meggondolatlan megállapodást.

[00:13:45]egyik ennek az egyik része például, hogy 750 millió dollár értékbe vesz energiát az EU.

[00:13:51]Nem is volt erre mandátuma, de erről majd még később beszélünk.

[00:13:53]Maradjunk a fegyvereknél.

[00:13:55]Ukrajna most holland és német védelmi vállalatokkal közösen egy 2000 kmes hatótávolságú ruta blok hármas rakétát akar fejleszteni.

[00:14:03]Ezt jövőre már tesztelni is akarják, ráadásul Ukrajnában.

[00:14:07]Ukrajnában akarják ezt tesztelni.

[00:14:07]Ez a 2000 km-es hatótáv ez engem idegesít, zavar.

[00:14:12]Tehát, hogy ha már a nagyható távolságú fegyverekről beszélünk és Ukrajnában akarják tesztelni, mit mutat ez meg?

[00:14:19]Jogass aggodalmat, hiszen emlékezhetünk, hogy még Joe Biden is azt mondta 2024.

[00:14:25]augusztusában a korábbi amerikai elnök, hogy egyértelmű provokációt jelent a világ legnagyobb nukleáris arsenáljával rendelkező ország felé az úgynevezett mélységi támadások.

[00:14:35]Erre utalhat az aggodalmad a 2000 km.

[00:14:38]már csak azért is, mert az elmúlt napokban, sőt tegnap például drón támadás érte Moszkvát is, úgyhogy az orosz légvédelem talán megegyezik mondjuk a washingtoni légvédelemmel.

[00:14:49]Tehát Moszkvának a biztonsága nagyon hasonlít washingtonihoz.

[00:14:53]Nagyon nehéz áttörni, mégis sikerült, de ilyen a drónok háborúja.

[00:14:57]nem lehet megállítani minden drónt.

[00:14:59]Az biztos, hogy ez a 2000 km ez egy nagyon komoly ö potenciál lenne, és egy nagyon komoly fenyegető faktor lehet Oroszországgal szemben, ami biztos, hogy nem maradna válasz nélkül.

[00:15:10]Sokkal jobb lenne mindannyiunk számára, magyarok számára, főleg itt a szomszédunkban, hogyha a békét célzó tárgyalásokról beszélnénk, ami már megindult az Európai Unióban, de egyelőre nulla hatékonysággal.

[00:15:25]Röviden még beszéljünk arról.

[00:15:25]Ugye az adásunkat azzal kezdtük, hogy béketárgyalások zárjuk egy kevésbé megnyugtató hírrel, mégpedig azzal, hogy a tegnapi Fehér Oroszországban elindított nukleáris hadgyakorlat után ma Oroszország is bejelentette, hogy nukleáris hadgyakorlatba kezd, amelyben különböző hajók és tenger alattjárók is részt vesznek.

[00:15:41]Ez milyen veszélyt jer milyen veszélyt jelenthet, hogyha jelent veszélyt?

[00:15:46]Szerintem ez csak egy jel, hogy nekünk van ilyen, és jó lenne mondjuk nem támadni az orosz fővárost ukrán drónokkal, főleg nem esetleg NATO tagállamnak a segítségével.

[00:15:59]2022 több ilyen 2022 óta több ilyen hadgyakorlat volt, közös hadgyakorlat, nem csak Belaruszban, de Oroszországban, tengeren, levegőben és szárazföldön is.

[00:16:10]Szerintem ez egy nagyon világos üzenet a Kremültől Ukrajna és az Ukrajná támogató országok számára, hogy jobb nem böködni a medvét, nehogy ideges legyen.

[00:16:21]Meglátjuk mi lesz, de ennyifért adásunk első féléiben.

[00:16:22]Kis Rajmondnak köszönöm szépen az elemzet.

[00:16:24]Köszönöm szépen.

[00:16:25]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy továbbra sem csökken a migrációs nyomás Európában.

[00:16:30]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:16:51]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:16:53]Dóca Edit, a migrációkató intézet vezetőelemzője és Kicsbek József, biztonságpolitikai szakértő.

[00:16:59]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:17:02]Köszönjük a meghívás.

[00:17:03]És mindenk előtt kezdjük azzal, hogy nem csökken a migrációs nyomás Európában.

[00:17:05]A Frontex pedig nem jegyzi az összes határátlépést.

[00:17:11]Töretlenül folytatódik az illegális migrációs nyomás Európában.

[00:17:13]Hiába javulnak a Frontex által közétett adatok, papíron ugyan 40%-kal csökkent az illegális határátlépések száma 2026 első negyed évében, de a Frontx adatai csak a meghatározott határátkelő helyeken észlelt illegális határátlépéseket mérik.

[00:17:32]Nem mérik az Európába irányuló teljes bevándorlást.

[00:17:35]A különbség fontosabb, mint amilyennek látszik.

[00:17:39]A Frontex az elfogásokat vagy az észlelt határátlépéseket számolja csak.

[00:17:44]Maga az ügynökség is megjegyzi, hogy ugyanaz a személy többször is szerepelhet különböző nyilvántartásokban, és hogy az adatok csak a külső határokra és bizonyos útvonalakra vonatkoznak.

[00:17:55]A csökkenés tehát azt jelzi, hogy kevesebb belépést észlelnek ezeken a folyosókon, nem pedig azt, hogy Európa összességében kevesebb külföldi érkezőt fogad.

[00:18:05]A Frontex elismeri, hogy az embercsempészálózatok rendkívül alkalmazkodóképesek, és gyorsan áthelyezik tevékenységüket, amikor az egyik útvonal nehezebbé válik.

[00:18:18]A legutolsó adatok szerint az Európai Unió rekordszámú külföldön született lakosnak ad otthont.

[00:18:25]2025-ben ez a szám elérte a körülbelül 64 milliót.

[00:18:27]A menedékjogok iránti kérelmek száma rendkívül magas.

[00:18:32]Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország kapta az összes elsőfokú kérelem közel 34ét 2025-ben.

[00:18:40]A négy legnagyobb uniós befogadó ország, Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország, Németország továbbra is a fő célország.

[00:18:49]A külföldön született népessége a 2010-es adatok szerint körülbelül 10 millióról 2025-re 18 millióra nőtt.

[00:18:58]Franciaország és Spanyolország is tartós növekedést mutatott.

[00:19:02]2025-ben elérte a körülbelül 9,6 millió, illetve 9,5 millió külföldön született lakost.

[00:19:13]Hát kezdjük talán a legfontosabbal.

[00:19:13]Mit csinál a Frontex?

[00:19:15]Tehát arról már beszéltünk korábban, hogy az Unió a migrációs paktumon belül egyre több forrást akar a Frontexnak juttatni.

[00:19:22]Beszéltünk már arról, hogy hogyan nem adhatják át az információkat hatóságoknak.

[00:19:26]Most eljutottunk odáig, hogy nem figyelik az összes határátlépést.

[00:19:30]Ezek szerint tulajdonképpen a Frontex megítélése az összességében rendkívül vitatottá vált az elmúlt években, és ennek két oka van.

[00:19:40]Hát ugye egyrészről, sőt összességében az elmondható, hogy az egy csökkent a bizalom az ügynökséggel szemben.

[00:19:44]És ennek elsősorban két oka van.

[00:19:46]Az egyik oka az, hogy amit a bevezetőben is hallhattunk, hogy a Frontex tulajdonképpen csak a sikeres határ határátkeléseket regisztrálja.

[00:19:55]Azt nem regisztrálje, hogyha például teszem azt mondjuk a magyar szerb határon Magyarország irányába megpróbálnak belépni a migránsok, de nem tudnak még belépni, hanem csak úgymond próbálkoznak, de akár mondjuk egyszerre, akár nem csak egy-két fő, hanem mondjuk 10en vagy akár 20.

[00:20:12]Na most ezt ezeket az adatokat, ezt a ezt a fajta migrációs nyomást a Frontex nem rögzíti, és ugyanúgy nem rögzít, vagy nem feltétlenül rögzít minden határátkelő helyen történő átlépést vagy átlépési kísérletet sem, tehát ezeket nem veszik számításban.

[00:20:29]Hogy pontosan mely határkelő helyekről van szó, azt azért nem tudni, de hogy ennek mi lehet az oka.

[00:20:36]Nos, ugye első körben az, hogy maga a Frontex az egy uniós ügynökség, tehát ő az az Európai Uniós szervek alatt nevezetesen, elsősorban a bizottság, illetve az Európai Parlament alatt működik.

[00:20:48]És és azért itt lehet azt sejteni, hogy van egyfajta részrehajlás, hogy nem feltétlenül közölnek minden adatot, amit mondjuk közölniük kellene.

[00:20:58]Én azt gondolom, hogy elsőkörben ez állhat itt a háttérben.

[00:21:01]Maradjunk ennél, Ezredes úr, mert az is egy fontos kérdés, hogy ki mit csinál és hogyan, de a legveszélyesebb kérdés az, hogy miért.

[00:21:07]Tehát a Frontex az miért csinálja meg azt, hogyha valóban így van, hogy nem figyel bizonyos átkelőhelyeket, nem figyel bizonyos határátkelő helyeket, és egy olyan statisztikát rak le adott esetben az Európai Bizottság asztalára, amelyet mondjuk föntről elvárnak.

[00:21:20]Elképzelhető egy ilyen forgatókönyv?

[00:21:23]Nagyon elképzelhető.

[00:21:23]Ez itt elmondta, kinek van alárendelve, milyen módon készítik a jelentéseket.

[00:21:27]Egyébként pedig azt kell figyelembe venni, hogy hozzott anyagból dolgoznak.

[00:21:31]Tehát amit a nemzetek jelentenek, ezt használják fel, azokat értékelik, elemzik és ebből készítenek jelentést, figyelembe véve azt, hogy mit szeretnének hallani.

[00:21:41]És hát ebbe bele lehet szólni.

[00:21:43]Én ismerem az EU-nok ezt a módszerét, ugye, hogy hát van egy bizonyos politikai szándék, amit mindenképpen meg akarnak valósítani.

[00:21:51]Aztán nem biztos, hogy ez köszönő viszonyban van a tényekkel, vagy legalábbis lehet manipulálni, ha nagyon akarjuk, és most finom vagyok és udvarias és diplomatikus, de az igazság az, hogy ez azért nem csak a frontesznik tapasztalatot a Európonál is vannak ilyen tendenciák.

[00:22:06]Hát ezek a nemzetközi szervezetek nyilván a a főnökségüknek megfelelő anyagokat állítják össze.

[00:22:11]És hogyha van olyan téma, ami kényes, vagy nem kéne, hogy ez kiszivár, akkor azt hagyjuk arul ne beszélgessünk.

[00:22:20]Hát felvetül a kérdés, hogy akkor mennyire megbízható egy ilyen uniós statisztika?

[00:22:22]Tehát, hogy hát nem annyira megbízható.

[00:22:23]Sok panaszt hallottam én is erre.

[00:22:26]Tehát olyan kollégák, akik ott voltak és ott dolgoztak Varsóba, Front Frontlex központjába, hát mondták, hogy azért vannak problémák, amiket azért meg kellene oldani, de nem foglalkoznak ennek a megoldásával.

[00:22:38]Na most akik ott dolgoznak, azok meg egyet tudnak csinálni, azt hajtják végre, ameriut utasítást kapnak.

[00:22:44]Viszont ez a messzen igazság.

[00:22:46]Viszont közben azt láthatjuk, hogy a tagállamok rekordszámú tartózkodási engedélyt adnak ki.

[00:22:51]Tehát most beszéljünk egy kicsit még továbbra is a bevándorlás kérdéséről, hogy emberek milliói továbbra is be tudnak lépni az Európai Unió területére, és az EUN kívül született lakosságnak az aránya is továbbra is növekszik az Unióban.

[00:23:03]Ez felvet-e bármilyen kockázatot?

[00:23:06]Hát, hogyha ugye a legális migrációról beszélünk, akkor azért az illegális bevándorláshoz hasonlóan ennek is vannak különféle kockázatai.

[00:23:12]Ugye például a bár az bár mondjuk az nem feltétlenül nevezhető kockázatnak, de ugye nyilván egy következménye például a demográfiai átalakulás, hiszen ugye az, hogyha egyre inkább növekszik az EUN kívüli lakosságnak a létszáma, az nem feltétlenül csak a legális bevándorlást ból következik, hanem abból is, hogyha akik már ugye itt élnek és itt alapítanak családot, akkor ugye azzal szintén növekszik a lakosságszám.

[00:23:38]Márpedig az áon kívüli különféle kultúrából érkezők esetében nem feltétlenül az egy vagy két gyermek a gyakori, hanem nagyon sokszor nagy családok alakulnak már Európában három, négy vagy akár öt gyermekkel.

[00:23:50]Ettől függetlenül persze továbbra is fenn állnak a legális migráció esetében is olyan jellegű kockázatok, amik az illegális bevándorlás esetében is.

[00:24:01]Nevezetesen például a biztonsági problémák, hiszen korábban arra is láthattunk már példát.

[00:24:05]Ez éppen az elmúlt években történt, amikor egy Németországban már legálisan ott élő eredetileg Szaudarábiából származó orvos hajtott a tömegbe egy adventi vásáron.

[00:24:18]Ugye nyilván az öves hetőkben is fennállnak ezek a ezek a jellegű kockázatok, illetve ezredes úr, beszélünk a nagyszágokról, beszélünk Spanyolországról, Németországról, hogy ott mekkora migrációs nyomás van adott esetbe.

[00:24:29]De nem beszélünk a kisebb államokról, így, mint Ciprus, Málta vagy akár Luxemburg is, hogy lakosság arányosan odaérkezik szinte a legtöbb migráns.

[00:24:38]Ezeknek a kisebb államoknak mekkora kihívás jelent kezelni ezeket a bevándorlók?

[00:24:44]Óriási kihívás jelent.

[00:24:44]Tehát nagyon sokszor szokták jelezni az EU felé, hogy azért ez nem jól van elosztva, hogy most mi mennyit kell, hogy befogadjunk, hogy mennyit tudunk, meg hát eleve földrazilag közelebb van egy málta, akkor ebben az esetben nyilván odamennek legelőször, aztán utána vagy átveszik tőlük, vagy nem.

[00:25:01]Hát ezért hozták ezt a átvételi dolgot az Európai Unió vezetése részéről.

[00:25:07]Ez amúgy mennyire működik ez, hogy átveszik a bizonyos tagállamoktól?

[00:25:10]Hát gyengén.

[00:25:10]Hát ne gyengén tudnélik azért azok az országok, ahol lehetőség van éppen átvételre, de megtelt.

[00:25:16]Tehát most már mondjuk ki nyugodtan azt, hogy Németorságban is most már lakosság zöme azt mondja, hogy köszönjük szépen, elég.

[00:25:25]vagy Nagy-Britanniából most nagyon-nagy a nyomás, sok problémát okozott az az egész kérdés, de ugyanakkor vannak olyan helyek, ahol meg azt mondják, hogy csak jöjjön minél többen.

[00:25:33]Spanyolország, ugye Portugáliában is sincsenek ellene, mert nekik viszont szüksége van munkaerőre.

[00:25:41]Na most vannak olyan munkaterületek, amiket a spanyol úriemberek nem képesek, vagy nem szándékoznak elvégezni.

[00:25:46]Erre fölvesznek.

[00:25:48]De hát ők ezt úgy gondolják, mint ahogy korábban is volt, hogy alkalmi munkások, tehát vendégmunkások.

[00:25:55]Na ezek viszont nem vendégmunkások, ezek oda akarnak menni és ott is akarnak maradni.

[00:26:00]És ahogy az Erit is mondta, szaporodási vágyik az meglehetősen nagy.

[00:26:04]Nem öt gyerek meg hat gyerek, hanem van mikor 10 meg 12.

[00:26:06]Tehát azért azért azt jelenti, hogy van egy bizonyos migrációs folyamat, és ehhez még majd hozzájárul az, hogy a családok, ugye családegyesítés az egy fontos kérdés.

[00:26:19]vagy vagy egyáltalán hát hogyha hogyha magasan észaporolt, akkor a migrálások számát növeli és utána jön a többi vonzat, amihez kapcsolódik, ugye akkor legyen saját iskolánk, legyen saját rendőrségünk, saját közigazgatásunk.

[00:26:34]Tehát itt a önállóság örekvések.

[00:26:34]Ezt majd meglátjuk, hogy egy egy pár év múlva ez hogyan fog alakulni.

[00:26:39]Saját mecsetek, saját vallási szertartások, tehát minden millik a az teljesen természetes.

[00:26:43]És ezt követelni fogják.

[00:26:44]Utána majd jönnek azok az úgynevezett autonómterületek, amiket most is látunk régebbi időszak.

[00:26:52]Ez lesz a következő lépés majd.

[00:26:52]Hát várjunk még ezzel, de nem holnak következik be, de azt fogják mondani, hogy igen, ez a mi területünk, ide más ne jöjjön és akkor váljunk ki ebből az országból, és legyünk mit tudom én milyen szán.

[00:27:04]De ezt még egy kicsit odébban.

[00:27:07]maradjunk ennél a témánál, mert ez nagyon érdekes.

[00:27:09]Tehát 10 éven belül elképzelhető az, hogy Németországban létrejön bármiféle kalifátus akár i Berlinen belül is vagy más városban.

[00:27:17]Tehát, hogy azt mondják az ottani bevándorló hát lakosság, hogy akkor mi most közigazgatásilag is ki akarunk válni.

[00:27:23]Hát ugye erre egyébként voltak is törekvések.

[00:27:27]Jó, persze, de nem nem olyan jellegű törekvések, hogy abból valóban létre tud jönni egy kalifátus.

[00:27:31]De miután 2023-ban kitört az izraeli háború, még a Hamás, illetve az Izrael között, akkor akkor ugye voltak voltak erre vonatkozó tüntetések, voltak ilyen megmozdulások a német nagyvárosokban, például Berlinben és Münchenben is, és ott ott valóban tehát ugye az Izrael, illetve a zsidó elleneső gyűlések kapcsán, ott nagyon sokszor felmerült már ennek a lehetősége, hogy akkor ténylegesen kik játsanak egy kalifátust.

[00:27:55]Nyilván ezeknek azért nem olyan magas a támogatottsága, hiszen azért nem nem mindenki szélsőséges, azért, mert közelkeleti országból származik, vagy mert bevándorlóhátterű.

[00:28:05]De azért valóban Németország egy olyan egy olyan bevándorlási vagy bevándorló populációval rendelkezik most már, ahol ővel ténylegesen fel tud ez egyébként merülni.

[00:28:17]Egyébként még pont a választási adatok kapcsán szokott rendre rendszer szerint felmerülni Németországban az a kérdés, hogy a bevándorló hátterűeknek hány százaléka szavazott erre vagy arra a pártra.

[00:28:28]És legutóbb, illetve az elmúlt években is egy nagyon érdekes adatok kerültek elő, mégpedig az, hogy nagyon sok bevándorló például az egyre többen, egyre több bevándorló szavat az AFD-re, ugye az alternatíva Németországért pártra, amelyik egyébként a legszigorúbb bevándorlás ellenes politikát szorgalmazza.

[00:28:46]Emött persze más jellegű okok vannak, tehát sokkal inkább az, hogy az ottani bevándorlók, akik legálisan élnek már Németországban, nem szeretnék nyilván, hogy őket is az illegális bevándorlók cselekedetei vagy az ők az általuk jelentett biztonsági kockázatok alapján éljék meg, de szerintem ez rendkívül érdekes adat és én azt gondolom, hogy ide is kapcsolódik, hogy van erra lehetőség, hogy kalifátus kiáltsanak.

[00:29:10]azért szám szerint azért azt látni, hogy van egy magas menekült populáció Németországban, de az, hogy kalifátus kik játsanak, mint ahogy Ezredes úr is mondta, azért ez nem a következő napokban fog majd felmerülni.

[00:29:24]Illetve érdekes, hogy az Egyesült Államokban is láthattunk ilyet.

[00:29:26]Ugye mindenki számolgatta az elnökválasztás előtt, hogy melyik tehát, hogy mondjuk a latinok feketék kire fognak szavazni.

[00:29:32]És azt láthatjuk, hogy például a Miamiba költözött mexikóiak például nagy arányba szavaztak le például Trumpra.

[00:29:39]adott esetben, tehát hogy amit Edit is mond, hogy mondjuk az ilyen első generációs bevándorlók mit éreznek a már a sokadik hullámban érkező, akár más országból érkező migránsokkal szemben, az azért megmutatkozott az Egyesült Államokban is például.

[00:29:56]Igen, ott is jelentkezik ez a probléma, de nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államokban a migrációval kapcsolatos politika teljesen eltér az Európai Unióban alkalmazottakkal.

[00:30:04]Hát Egyesült Államok az egy állam egy minisztériumokkal, egy minisztériummal és ami ezzel foglalkozik, még ugye Európában ahány tagállam van az Európai Unióban, annyi irányzat tapasztalható, vagy legalábbis hát eltérnek egymástól a gondolatok.

[00:30:20]Na most Amerikában azt mondják, hogy kérem, ezen a területen ennyi munkare van szükség, akkor tessék jönni.

[00:30:27]Jöhetnek ennyien, kérhetik a Egyesült Államokban a munkavállalási engedélyt, és pontosan tudják azt, hogy körülbelül mennyire van szükség ebben az adott időszakban, hogy ezt elvégezzük, ezt az adott munkát, és erre kiadják az engedélyt.

[00:30:41]Azon felül, aki jön illegálisan, azokat most nagyon keményen kiszorítják az Egyesült Államokból.

[00:30:48]Aztán látszik, hogy a kerítésépítés is divosb van, tehát ott is változott sok minden, de valahogy a a politika ott jobban kezeli ezt a kérdést, mint Európában.

[00:30:59]Migrációs nyomás tekintetében beszéljünk arról, hogy mi a helyzet Nagy-Britanni, Franciaországgal, Spanyolországgal, Németország.

[00:31:05]Ugye ezek a fő desztinációk, ahova el akarnak jutni a migránsok.

[00:31:10]Illetve mi a helyzet Görögországgal?

[00:31:11]Azt tudjuk, hogy nagyon sok migránst tartóztatnak, tartóztattak föl.

[00:31:15]Görögországba mi a helyzet jelenleg például?

[00:31:19]Ha most az összesített görögországi adatokat nézzük, akkor év eleje óta nagyjából most így a május április végéig bezárólag, május elejéig bezárólag több mint 7600-an érkeztek.

[00:31:31]nagy részük tengeri átkelőhelyeken, tehát 5615 tengeri átkelést regisztráltak és közel 2000 szárazföldit, ami ugye azt jelzi, hogy a tengeri útvonalak, tehát a földközti tengeri átkelés az még továbbra is annak ellenére, hogy mennyivel veszélyesebb szárazföldi átkelésnél, sokkal népszerűbbnek számít.

[00:31:50]Ennek oka én azt gondolom az, hogy Törökország azért az elmúlt években egy nagyon szigorú politikát vezetett be.

[00:31:57]Ugye 1516 után, különösen miután már Ankara megegyezett az Európai Unióval 16-ban, hogy feltartóztatja a szíreket, ezt a politikát Törökország továbbra is folytatja.

[00:32:09]Ugyanak, hogy mentünk ugye azt igen, tehát ez egy ez egy nagy kérdés, hiszen azért ez egy eszköz is Ankara kezében, mert hogyha például az Európai Unió jobban el el szeretne távolodni Törökországtól, akkor ez egyfajta nyomásgyakorló eszközként tud működni.

[00:32:24]És Görögország esetében pedig azt látni, hogy a tengeri átkelés az továbbra is rendkívül népszerű, különösen azok esetében, akik Libán keresztül kellnek át a Földközi tengeren.

[00:32:36]Ugyanakkor még egy fontos adatra szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy Krétára hányan érkeznek, mert hogy Kréta lett egy újabb célpont a görög szigetek közül.

[00:32:45]Idén több mint 3000 átkelést vagy érkezést regisztráltak.

[00:32:51]2025-ben pedig nagyjából 200et, ami az előző évek tekintetében egy hát egy jóval magasabb adat már.

[00:33:01]Menjünk tovább, és most foglalkozzunk azzal, hogy már egy kiterjedt embercsempészhálózat működik Nagy-Britanniában.

[00:33:09]Egy nyomozás kiderítette, hogy az embercsempészek az Egyesült Királyságban bejegyzett cégeket használnak arra, hogy a migránsok kifizethessék az illegális szállítási díjat a Lamas csatornán való átkeléshez Franciaország és Nagy-Britannia között.

[00:33:21]A nyomozás feltárta, hogy az embercsempészek brit cégek bankszámláit használják a kisókkal történő átkelések elősegítésére.

[00:33:31]A bíróság szerint 45, az Egyesült Királyságban elítélt embercsempész összesen 16 millió fontot keresett az ügyletekkel.

[00:33:40]2018 óta mintegy 200000 migráns kelt át illegálisan a Lemás csatornán.

[00:33:43]A további nyomozás olyan utazási ügynököket leplezett le, akik a TikTok platformját használják fel a konfliktusok elől menekülő irániak toborzására, olyan kifinomult promóciós tartalmakat közzétéve, amelyek utánozzák a legitim utazási irodák tevékenységét.

[00:34:02]A migráció visszaszorítása érdekében az Egyesült Királyság és Franciaország megállapodott egy átfogó határvédelmi együttműködésről, amelynek célja az illegális átkelések megfékezése.

[00:34:10]A brit és a francia rendőrök azonban jelezték, hogy a probléma sokkal szerte ágazóbb, és az embercsempészhálózatok felszámolása évekig tarthat.

[00:34:24]Hát ugye Nagy-Britanni már foglalkoztunk korábban is azzal, hogy a migráció mekkora problémát jelent, de hogy most lehet, hogy ebbe bele fog bukni a munkáspárti kormány adott esetbe.

[00:34:34]Hát az benne van a pakliban, nem feltétlen ebbe azt hívom az a választások azért nem felejtendők el, ahol a munkás már hatalmas nagy vereséget szenvedett, ugye Starmeral kapcsolatban vannak azérték, hogy nem ártana, nem ártana, hogyha önként távozna.

[00:34:48]Tehát itt azért vannak vannak problémák egyéb területen is.

[00:34:51]És hát tulajdonképpen azok a pártok, amelyek migrációenesek, azok erősödnek.

[00:34:58]Erősödnek azok a pártok, vagy legalábbis lehet érezni azt a hogy van egy erőteljes jobbra, esetenként szélső jobbraódás.

[00:35:06]És hát vannak olyan nézetek is, hogy az Európai Unióhoz közeledni kell.

[00:35:12]Most nem azt jelenti, hogy vissza kell lépni, de van aki azt mond, hogy vissza kell lépni.

[00:35:15]Tehát ő most is megjelent a munkás páron belül.

[00:35:17]a munkáspárton belől igen, a farázsnál nem igen lehet ezt tapasztalni, de a helyzet az, hogy elég nagy felfordulás van most Nagy-Britanniában, és ehhez csatlakozott még az elég nagy számú migráns, ami hát a lamcsatornán azért csak át lehet kállni, nem könnyű, mert ott azért időnként vannak olyan 8-10 mes hullámok, és ahhoz azért bírni kell a hullámzást is, még a lélekvesztőkön átmenni, azért nem egyszerű dolog, meg hát fellépnek ellenük, de hát azér elég nagy terület, tehát ezt nem lehet mindtelenőzés alatt tartani.

[00:35:49]És valahogy nincs meg a az egyetértés a franciák és a britek között.

[00:35:53]Franciák mit akarnak?

[00:35:53]Hát menjenek el innen minél előbb bármerre.

[00:35:58]Mehetnek Németországba, mehetnek Nagy-Britanniába, és sokan vágynak is Nagy-Britanniába.

[00:36:01]Hát nem a nagyon rosszul dolgozni.

[00:36:04]Az ígéret földje.

[00:36:05]Hát meg, hogyha lehet találni munkahelyet, vannak akik így gondolkodnak és le akarnak ott telepedni, akkor az számukra jó, csak hát nem biztos, hogy ez stimmel mondjuk a brit gondolkodásba.

[00:36:15]és hát gyakorlatilag a szociális rendszert is zavarja.

[00:36:19]Tehát itt itt azért ez nagyon komoly problémát okoz.

[00:36:21]Főleg az, hogy az utóbbi időben nőtt a száma azoknak, akik Nagy-Britanniába mennek.

[00:36:26]Ehhez hozzállít az, hogy most már a németek is azt mondják, hogy köszönöm szépen, jó lenne innen most már repatriálni az itt lévő embereket, de egyébként hasonló jelenség van Franciaországban is, és Belgiumban is, Hollandiában is.

[00:36:39]Na most akkor mit tudnak csinálni?

[00:36:41]Hát akkor menjünk Északabra.

[00:36:42]Svédország betelt, tehát oda oda nem nagyon kell menni.

[00:36:45]Hát nem nagyon lehet menni.

[00:36:47]Tehát itt azért még lehet egy-két északi ország északi országban Finnországba, de hát mondjuk az arabok nem igen szeretik azt a hőmérsékletet, ami Finnországban van, meg Svidország északi részén.

[00:36:58]Tehát ők inkább egy kicsit kellemesebb területre szeretnének menni.

[00:37:02]Tehát itt itt most célkeresztben van tulajdonképpen a migráció szempontjából Nagy-Britannia.

[00:37:09]Ez azzal a válsággal, ami a kormányválságot, politikai válságot illeti, ez egymást erősítik.

[00:37:13]Tehát itt valami megoldást kell találni.

[00:37:15]Tehát, hogy mi lesz az majd meglátjuk, hogy mekkora felháborodás kelt az egész úgy Nagy-Britanniában az jól mutatja az a nagyon nagy tüntetés, több 100000 akár milliós nagyságrendű tüntetés, amit most Tommy Robinson jobboldali aktivista hívott össze néhány napja, és nem az volt a munkáspárti kormány válassza, hogy rendben, akkor felülvizsgáljuk a saját migrációs politikánkat, hanem kiállt, ki és tármá és elkezdett fenyegetőzni, hogy aki káoszt akar okozni az utcákon, akkor számíthat arra, hogy a törvényteljes szigorával sújtanak le rá.

[00:37:46]Tehát az, hogy most ekkora tüntetések zajlanak az Egyesült Királyságban, miközben egyébként megemelték a terrorfenyegető egység szintjét, emlékeztetünk rá, hogy volt egy késeléses merénylet, ahol egy szomáliai férfi, ha jól emlékszem, késsel támadt a zsidó emberekre.

[00:37:59]Ezt a helyzetet láthatóan nem tudja kezelni a munkáspárti vezetés.

[00:38:05]Igen.

[00:38:05]És amúgy pont az jutott eszembe annak kapcsán, amit ezredes úr is mondott, hogy tulajdonképpen nem csak egy brit jelenségről beszélünk, hanem egy egy európai tendenciáról.

[00:38:13]És én azt gondolom, hogy nagyon érdekes az, hogy ugye a németek azok, akiket továbbra is egy nagy bevándorló országként tartunk számon.

[00:38:22]Ugye emlékezhetünk Angela Merkel politikájára, a bizonyos Wilcomens kultúrra, de azért azt látni, hogy Németországban már a baloldali pártok is azért már elkezdték belátni azt, hogy hogy a migráció az milyen súlyos problémákat tud okozni.

[00:38:36]És nagyon érdekes párhuzam, hogy a briteknél viszont ez valahogy nem akar megtörténni.

[00:38:43]Valamennyire egyébként maga a munkáspárt is én azt gondolom, hogy elismeri, vagy tisztában van azzal, hogy maga az illegális bevándorlás milyen jellegű problémákkal jár, hiszen azért ott vannak papíron, illetve a híradásokban szerepelnek az, hogy milyen milyen támadások történnek, milyen lövöldözések, késes támadások.

[00:38:58]Nem tudja letagadni a munkáspárt az sem, hogy milyen nógózó nógózónák alakultak már ki a nagyvárosokban.

[00:39:05]Ugyanakkor valahogy nem látszik ez a ez az átfordulás, mint ami a németeknél megtörtént, vagy bármelyik más nyugat-európai országról beszélhetnénk, mert azért nagyjából mindenhol már ez egységessé vált, hogy próbálnak szigorítani még a liberális pártok is.

[00:39:19]Briteknél ez valahogy nem igazán akar még megtörténni.

[00:39:21]Viszont én azt gondolom, hogy hosszú távon, hogyha megmarad ez a társadalmi nyomás, és és továbbra is lesznek tüntetések, akkor akkor azért a munkáspárt ezt kénytelen lesz belátni, mert ha még lesz rá lehetősége, és nem fog addigra széthullani teljesen.

[00:39:38]Az edit említette a különböző bűncselekményeket.

[00:39:39]Tegnap emeltek vádat egy szíriai férfi ellen, nevezetesen Bilal Alkadur ellen, aki a Brighton strandon megerőszakolt egy nőt.

[00:39:46]Na már most ez egy többé éves tendencia.

[00:39:50]Egy egy gyereklányt.

[00:39:50]Nem mindegy.

[00:39:52]Igen, igen.

[00:39:52]Ha már erről beszélgetünk, hogy ez egy többéves tendencia, a Telegráf is cikkezett erről, hogy nem csak a munkáspárti, hanem még a Tori vezetés is próbálta eltussolni az ilyen jellegű szexuális erőszakhoz kapcsolódó bűncselekményeket, hogy ne legyen politikailag kellemetlen az adott párt számára és a rendőrségre nyomást gyakoroltak, hogy ne foglalkozzanak az ilyen ügyekkel.

[00:40:11]Egyre és egyre több ilyenről hallani, hogy akár kiskorúak ellen is láthatjuk, hogy vagy fiatalkorú ellen szexuális bűncselekmény követnek el.

[00:40:19]Meddig viseli ezt el a brit lakosság?

[00:40:22]Hát rendkívül szavar lakosságot teljesen érthető módon, tehát ezzel nem kell csodálkozni.

[00:40:25]Pontosan ezért próbálják elleplezni ezeket a dolgokat, illetve nagy reklámot nem csinálnak nekik.

[00:40:30]Pedig pedig nem ártan ez nagyon szigorú büntetéseket bevezetni és és reklámozni, hogy aki ilyet csinál, az így fog járni, és nem kevés évet szabak a mélyen tiszta bíróságok az ilyen emberekre.

[00:40:44]Aztán természetes dolog, hogy azonali kiutasítás, vagy a börtön időket letöltik Nagy-Britanniába, aztán eldönti majd a bíróság, hogy mi legyen a vége kiutasítás vagy nem.

[00:40:54]De hát ezeknek még a a egyáltalán gyanúsítható embereket is azért cészer kiutasítani.

[00:41:02]Meg hát látszik Németország esetében is, hogy azok, akik bűncselekményt követtek el, azok az kiutasítást fogják megkapni, tehát magyarul nem tartózkodhatnak az adott országban.

[00:41:13]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy a muszlim fiatalok előbbrevalónak tartják az iszlám törvényeket, mint a befogadó ország jogrendjét.

[00:41:21]Maradjanak velünk a szünet után is.

[00:41:43]Folytatódik a láncreakció adása Dóca Edittel és Kis Benedek Józseffel.

[00:41:45]É elsőként nézzük meg, hogy milyen kihívásokkal szembesül Ausztria a migráció miatt.

[00:41:53]Bécsben a muszlim fiatalok több mint 40%-a fontosabbnak tartja az iszlám vallási szabályokat a nyugati törvényeknél.

[00:41:59]Egy új osztrák felmérés a fiatal bevándorlók attitűdjei Bécsben című tanulmány szerint a muszlim fiatalok 41%-a véli úgy, hogy vallásuk szabályai az osztrák törvények felett állnak.

[00:42:11]Az ausztriai fiatal muszlim válaszadók mintegy 46%-a mondta azt, hogy készen áll harcolni és meghalni akár a vallása védelmében.

[00:42:19]A bécsi városi oktatás hatóságának legfrissebb adatai szerint a muszlimok már a bécsi állami iskolák 114000 tanulójának 42%-át teszik ki, és további növekedés várható.

[00:42:34]Ausztriában az általános muszlim lakosság száma 2015 óta gyorsan növekszik.

[00:42:38]Becslések szerint jelenleg 800000 muszlim él Ausztriában.

[00:42:41]Ez a lakosság 9%-ának felel meg.

[00:42:43]Nemrég migrációs megállapodást írt alá az osztrák és az üzbék kormány.

[00:42:48]Eszerint Ausztria tranzit folyosóként használhatja a közép-ázsiai országot a kitalancolások során.

[00:42:55]Az üzbég állampolgárok cserébe könnyebben szerezhetnek osztrákvizumot.

[00:42:59]A bécsi kormány elsősorban az afgán állampolgárok kitalancolását kívánja felgyorsítani Taskent segítségével.

[00:43:09]Tehát 800000 muszlimér Ausztriában a különböző becslések szerint.

[00:43:12]Azt láthatjuk, hogy a muszlim lakosság sokkal erősebben kötődik a sáriát törvényekhez, mint mondjuk a különböző demokratikus normákhoz.

[00:43:22]Részben igen.

[00:43:22]Ugye ez itt a bevándorló háttervekre vonatkozik, akik ugye valóban egyre többen, egyre nagyobb részét teszik ki az ausztriai lakosságnak.

[00:43:31]Egyébként az elmúlt években számos konfliktus is volt már ebből.

[00:43:33]Különösen nagy viszonja volt azoknak az eseteknek, amikor felmerült az, hogy a az arcot eltakaró muszlim viseleteket betiltanák.

[00:43:44]akárcsak például a közintézményekben, az iskolákban, de ez nem csak Ausztriában volt így, hanem például Franciaországban is voltak erre vonatkozó törekvések, illetve Svában is lehetett olvasni hasonló hírekről és más nyugat-európai országokban is.

[00:43:57]És azért ezek valóban azt jelzik, hogy hogy hogy tehát erőteljesen érzékeltetik azt, hogy ezek az emberek egy teljesen más jellegű kultúrából érkeznek.

[00:44:06]És szeretnék is itt megtartani, itt Európában is szeretnék megtartani ezeket a hagyományokat, de ezeken túlmenően még lehetne olyan példákról is beszélni, hogy ugye a nők is nem véletlenül nem dolgoznak, vagy legalábbis jóval kisebb mértékben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

[00:44:23]Ennek ugye nem csak az oka, hogy nem beszélik az adott nyelvet, vagy nincsen olyan munka, amit amiben tudnának dolgozni, hanem ez is egy voltaképpen a kultúrához köthető, illetve a hagyományokhoz, hogy a nők otthon maradnak, nem dolgoznak hagyományosan.

[00:44:37]A férfi az, aki aki aki a kenyérkeresőnek számít.

[00:44:42]Ezredes úr, visszaidéznem azt a mondatot, ami a bejátszóban elhangzott.

[00:44:45]Idézem: készen állnak harcolni és meghalni a vallásuk védelmében.

[00:44:47]Na, már most emlékezhetünk.

[00:44:49]Legutóbb a grácií késeléses támadás volt, ha jól emlékszem, a legutóbbi terrortámadás Ausztriában.

[00:44:56]Biztonsági szempontból mit jelent az, hogy amikor megkérdezik a muszlim hátterű fiatalokat, akkor azt válaszolják, hogy készen állnak harcolni és meghalni a vallásuk védelmében.

[00:45:05]A harc nem feltétlenül azt jelenti, hogy valakit megszórok, vagy katonai vagy nem feltétlen katonám egyéb támadást indítok.

[00:45:12]Éleni feladatokat hajtanak végre, ez is benne van, de a harcolás az valláértelemben is gondolható.

[00:45:18]Tehát ez felfogható úgy is, hogy a vallást kell erőltetni.

[00:45:25]Az ottani vallást, tehát a saria alapján kell élni.

[00:45:28]Iszlám szokásokat kell betartani, iszlám ünnepeket kell tartani, többet felejtsük el, tehát hogy karácsony meg ilyeneket, ez nekünk nem számít semmit.

[00:45:36]Tehát itt tulajdonképpen egy más kultúrára történő átállás van, amit a lakosság nem nagy örömmel fogad, és borzasztó számok.

[00:45:43]Tehát 800000 főről van szó.

[00:45:46]lakosság 9 én olvastam már 10%-át is, ami azt jelenti, hogy itt átalakul a társadalom és az és oktatásban például, hát ha nem tudja a nyelvet, és összerakják osztrák gyerekkel, akkor nem biztos, hogy az osztrák gyerek fog előrehaladni és nagyon kínos helyzetben lesz a az a tanár, akinek egy ilyen osztályba kell tanítani.

[00:46:06]Márpedig az államiskolába ezek vegyesen járnak iskolába, és hát általában azért addig, míg a nyelvet nem tudják, elég nehéz őket tanítani, pláne mondjuk felsőzatba.

[00:46:14]Tehát itt azért egy sor olyan probléma merül fel, ami hát vagy szegációt kellene megvalósítani, vagy vagy meg kéne előbb tanulni a nyelvet, és majd utánamenni abba az osztályba, ahova éppen illik.

[00:46:27]Tehát ez az oktatásnak a problémája természetesen, de látszik, hogy az Ausztriában nagy gond és zavarja lakosságot is, lakosság jelentős részét, ami a munkahetőségeket illeti.

[00:46:38]Én láttam olyat osztrák nagy áruházba, ahol egy osztrák lány tanította be, két arab lány volt mellettük, ugye arab ruhába és pénztárba például dolgoztak.

[00:46:49]Tehát ezeket meg lehet csinálni.

[00:46:51]És az osztrák kormány erre figyel.

[00:46:53]Tehát azért próbálják munkára szoktatni azokat, akik akik éppen hajlandóak erre.

[00:46:57]Aki nem, az egy más téma.

[00:47:01]De hol lesz a határ, ahol ez adott esetben átfordulhat?

[00:47:02]Tehát most az időfaktorra gondolok, hogy hány éven belül történhet meg az, hogy a muszlim hátterű osztrák lakosság lesz többségben.

[00:47:09]Mondjuk ugye Ausztria nincs tőlünk annyira messze, tehát hogy ilyen szempontból is meg kell vizgáljuk ezt számunkra számunkra így zavaró.

[00:47:14]Bár mondjuk Ausztriából nem sokan diszidálnak kelet felé, tehát nem jönnek oda onnan onnan ide a migránsok Magyarországra, de azért nem szabad azt elfelejteni, hogy nagy a létszám, ugyanakkor azért csak ügyel arra az osztrák kormány, hogy azért kalifátus ne legyen legyen már Ausztriában.

[00:47:30]Tehát nem feltétlen kalifátus, de tud ügyelni arra, hogy hogy ne forduljon át ez a trend, hogy a muszlim hátterű lakosság legyen többségben.

[00:47:38]Hogy nem lehet.

[00:47:38]Hát hogyha ott még többen vannak, és az ott lévők meg nagyon szaporodnak ellentétben az osztrákokkal, akkor az azt jelenti, hogy ez a kérdés át fog fordulni jó pár éven jó pár év elteltéve.

[00:47:53]Beszéljünk most egy kicsit arról.

[00:47:54]Dominik Nep jobboldali osztrákpolitikus vetette föl azt a kérdést, hogy az osztrák fővárosban, Bécsben a polgármester több 1zer embert úgy vont be a jóléti rendszerbe, migráns hátterő embereket, hogy nem volt megfelelő ellenőrzés állítása szerint.

[00:48:06]És állítása szerint a tömeges migráció most már évi több mint két milliárd euróba kerül Ausztriának.

[00:48:13]Azért ezek óriási összegek, amikor belegondol az ember, hogy ezt a k milliárd eurót akár költhették volna akár az embereknek a szociális ólítére is például.

[00:48:22]Így van.

[00:48:22]Tehát ez egy hatalmas összeg és ha figyelembe vesszük azt, hogy Ausztria nem is egy akkora nagy ország, mint mondjuk Németország vagy Franciaország, ahol szintén hatalmas pénzeket fordítanak a bevándorlásra.

[00:48:32]Én azért azt gondolom, hogy ebben a tekintetben ez a két vagy akár 3 milliárd eurós összeg, ez ez rendkívül nagy.

[00:48:38]Tehát ez már egy bizonyított tény egyébként unió szerte, hogy a a migránsoknak a szociális ellátására rengeteg pénzeket fordítanak.

[00:48:51]De ugye mi is van ebben benne?

[00:48:51]Ugye egyrészről benne van az, hogy biztosítanak nekik lakhatást, akár szállást, van, hogy lakásokat bérelnek számukra, és akkor ott tudják őket elhelyezni.

[00:49:01]De voltak olyan esetek is, hogy konkrét szállodákat vagy szálloda részlegeket béreltek már ki a migránsoknak, hogy valahol tudjanak lakni.

[00:49:09]Hogyha lakásokról beszélünk, akkor ehhez még hozzátársul a rezsi költségnek az átvállalása.

[00:49:14]És akkor ezen túlmenően még ott vannak a különféle oktatási hozzájárulások, az egészségügyi ellátása ezeknek az embereknek.

[00:49:21]Nem beszélve pedig még utolsó sorban azokról a pénzekről, amiket kézhez kapnak.

[00:49:28]Ugye korábban volt, hogy készpénzben kapták meg, de utóbbi időben szerintem már a bankkártya talán az már egy gyakoribbá vált, hogy bankkártyára utalják ki nekik az összegeket, és tulajdonképpen ezek szabadon felhasználhatóak.

[00:49:41]És itt ugye más összeget kap mondjuk már egy család, ahol például van egy vagy két gyerek, vagy akár több gyermek, más összeget kap azért egy egyedülálló is, vagy pedig egy egy házasságban élő migránspár, de azért de azért csak ott vannak ugye ezek a pénzek, és ez rengeteg költségvetést felőlel.

[00:49:59]Érdekes megoldási javaslatt talált elő az osztrák vezetés, akikisztánon keresztül és Üzbegisztán közreműködésével tocolnák ki az afgánokat.

[00:50:07]Erről született most egy megállapodás.

[00:50:10]Miért pont afgánokról állapodtak meg elsősorban vajon?

[00:50:14]Hát az afgánok azon csoport közé tartoznak, amelyek rendkívül durván viselkednek, tehát na ezen tudnak akklimatizálódni.

[00:50:21]Hát ez adódik Afganisztán helyzetéből.

[00:50:23]Nagyon sok bűncseletményt követnek el.

[00:50:25]Tehát ilyenkor azt mondja a kormányzat, hogy a viszontlátásra el lehet innen menni, csak egy a probléma.

[00:50:31]nem fogadják be őket Afganisztánban, tehát nem tudják repatriá repatriálást megvalósítani, és hát ezért keresik az utat.

[00:50:38]Egy lehetőség ezen keresztül, amit amit említettünk.

[00:50:43]És hát hogy ez most milyen sikerre fogni, azt egyelőre nem látjuk.

[00:50:45]Nem beszélve arról, hogy afgánok nem feltétlen Afganisztánba jönnek.

[00:50:49]Nagyon sok afgán él iránba és Iránból azokat kiutasítják.

[00:50:59]Nekik se kell az afgán.

[00:50:59]És azt mondják, hogy hát két irány van.

[00:51:02]Az egyik mentek Európába, az adunk pénzt nektek, másik mentek vissza Afganisztánba.

[00:51:09]Természetes dolog, hogy az előző változatot fogják választani legtöbben.

[00:51:14]Tehát az azt jelenti, hogy félnek az osztrákok is, mert félnek általában a nyugat-európaiak attól, hogy az afgán menekültek még nagyobb számba jönnek Európában.

[00:51:22]Nem új dolog ez.

[00:51:22]Ez már régóta folyik, hogy hogy afgánok Iránból jönnek Európába, de sajnos a teljesen eltérő kultúra viselkedés, erőszakos magatartás miatt, köszönjük szépen, velük nem kérünk, sokan ezt mondják.

[00:51:37]Beszéljünk akkor ennek kapcsán a garanciákról, mert az üzbégvezetés csak akkor hajlandó ezt meglépni és segíteni az osztrákoknak, hogyha garanciát vállalnak arra Kabulban, hogy valóban visszafogadják ezeket az afgánokat.

[00:51:49]Na már most ezt hogyan lehet ellenőrizni?

[00:51:53]például tehát, hogy elkísérik őket a határig és ellenőrzik, hogy ténylegesen átlépik-e azt a határt.

[00:51:56]Illetve az üzbégeknek vajon milyen anyagi juttatás jelent az, mert feltételezem, hogy nem ingyen segítenek ebben az esetben.

[00:52:05]Igen.

[00:52:05]Ö hogyha gyakorlatban ez ugye úgy tud kinézni, hogyha az osztrák kormány és a táép kormányzat megegyezik, és akkor mind a két fél vállalja azt, hogy akkor Ausztria igen.

[00:52:16]Tehát akkor kiutasítjuk az afgánokat, adunk nekik okmányokat.

[00:52:18]És ez a jövőben ez nagyon fontos lesz, hogy hogy egyrészt, hogy azonosítsák az érintett afgán állampolgárokat, és megkapják a megfelelő úti okmányokat, amikkel be tudnak majd lépni Afganisztánba.

[00:52:32]Na most a gyakorlatban akkor ugye ha megvannak ezek az okmányok, akkor átszállítják majd őket üzbegisztánba, és onnan fognak tudni belépni majd hazájukba Afganisztánba.

[00:52:40]Itt nyilván ugye amit amit te is említettél, hogy ugye garantálnia kell Kabulnak, hogy őket biztosan visszafogy vissza fogják majd fogadni.

[00:52:48]Én azt gondolom, hogy ezt elsősorban az okmányok követésével vagy okmányok alapján tudják majd ellenőrizni hosszú távon.

[00:52:56]És a második kérdés pedig, hogy ugye mit kap ezébe cserébe Taskánt.

[00:53:02]Ugye egyrészről ez egy nagyon fontos pontja volt ennek a megállapodásnak, hogy könnyebben szerezhetnek majd az üzbég állampolgárok osztrák vízumot.

[00:53:12]Tehát aki mondjuk legálisan szeretne Európába jönni, nevezetesen Ausztriába, márpedig egyre több ilyen van egyébként, bár a Célország még továbbra is inkább Oroszország, Dél-Korea, illetve inkább regionálisan mozognak még, de egyre többen szeretnének azért Európába jönni.

[00:53:27]Számukra ez mindenféleképpen egy egy előny lesz, hogy könnyebben tudják majd megszerezni a vízumot.

[00:53:31]Ezenkívül pedig az osztrák kormány még ígért ígérte üzbegisztánnak azt, hogy segíteni fog majd a határvédelmi rendszerek működtetésében.

[00:53:40]Ez inkább egyfajta ilyen IT, tehát hogy informatikai számításte technikai támogatást fog majd jelenteni.

[00:53:46]És hát azért nem beszélve arról, hogy üzbegisztánnak nem sok európai kapcsolata van, vannak kétoldalú kapcsolatok, de nincsenek annyira kiépült kapcsolatok.

[00:53:55]Most legutóbb például Üzbegisztán Franciaországgal kötött egy katonai megállapodást, bár ennek már van egy nagyjából másfél éve, de ennyire kiépült kapcsolata még nem igazán vannak Taská.

[00:54:07]Ennyi fért a mai adásunkban Dóce Editnek és Kisbedek Józsefnek köszönöm szépen az elemzést.

[00:54:11]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a felelős szerkesztő Nádori Teodóra nevében is.

[00:54:16]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:54:22]Tartsanak velünk holnap is.

[00:54:24]Viszontlátásra!

[00:54:24]เฮ