Merkelt vagy Draghit küldheti az EU, hogy a békéről tárgyaljon Putyinnal - HírTV

[00:00:13]Üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:13]Ez itt a Láncreakció adása.

[00:00:15]Én Ján Kaspár vagyok.

[00:00:17]Vendégem pedig Kertész Dávid, a Pesti srácok újságírója.

[00:00:19]Köszöntelek a stúdióban.

[00:00:22]Köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:00:24]Donald Trump után Vladyimir Putyin Kínába utazott, hogy találkozzon a kínai elnökkel.

[00:00:27]Nézzük meg a részleteket.

[00:00:31]Siciping Kínában találkozott orosz kollégájával, Vladyimir Putyinnal, és a két vezető a sajtó kérdései előtt számos dokumentumot írt alá.

[00:00:38]Az ukrajnai háborúról nem tettek nyilvános nyilatkozatot, de egyes megfigyelők szerint a konfliktus természetesen szóba került a tárgyalások során.

[00:00:46]A találkozó körülbelül 1:20 percig tartotta, Krem pedig pozitívnak minősítette a tárgyalásokat.

[00:00:53]A Sky News szerint minden jel arra utal, hogy Donald Trump küldöttének újabb látogatása van készülőben.

[00:00:59]Kiril Dimitrijev egy orosz ripornek nyilatkozva elmondta, hogy Steve Witkoff a közeljövőben Oroszországba látogat.

[00:01:05]Witkof az ukrajnai háború alatt számos alkalommal járt Moszkvában, hogy békeszerződést közvetítsen Oroszország és Ukrajna között.

[00:01:16]Nos, természetesen mindent nem tudhatunk.

[00:01:18]Volt szó energiáról, biztonsági együttműködésről.

[00:01:23]kereskedelemről, gazdasági kapcsolatokról.

[00:01:27]Ami az orosz-ukrán kérdést illeti, a két elnők nem adott ki hivatalos nyilatkozatot.

[00:01:36]Szerinted miről tárgyaltak?

[00:01:36]Mi a kínai álláspont?

[00:01:39]Mi az orosz álláspont, ami a most az ukrán helyzetet illeti?

[00:01:45]Azt tudnunk kell elsősorban, hogy orosz és kínai közös álláspontfoglalása az ukrajnai háború kapcsán soha nem volt.

[00:01:52]Voltak kínai nyilatkozatok, az orosz nyilatkozatokat ugye folyamatosan halljuk és látjuk, de a két vezető közös fellépést soha nem erősített meg ebben a kérdésben.

[00:02:02]Ez teljesen más kapcsolati hálót feltételez, mint akár az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatában, vagy a korábbi amerikai kormányzat és Ukrajna kapcsolatában, ami az energetikai kérdéseket illeti, az én véleményem szerint ez lehetett a fő témaköre a találkozónak, hiszen Kína kőolaj ellátásának jelentős része iránból érkezett, tehát közel 30%-a.

[00:02:28]Pontos számot most nem is igazán tudnék mondani a hormozűzoroson keresztül.

[00:02:30]Ez értelemszerűen lelassult.

[00:02:33]Irán kevesebb hajót enged ki.

[00:02:36]Ez az ellátás akadozik, ezért az orosz vonalon kellett megerősíteni azt ezt a kapcsolatot.

[00:02:43]Mivel ugye Oroszország fő termelője, partnere és ellátója Kínának az energetikai kérdésekben, ezért ez arra is utal, hogy valószínűleg olyan egyezmények születhettek már a háború kapcsán, amik nem nyilvánosak, amelyek esetleg ezt a szorosabb együttműködést a továbbiakban is erősítik.

[00:03:03]Egyértelmű az összefüggés a korábbi amerikai-kínai találkozóval is.

[00:03:04]Ott is komoly tárgyalási pont volt az energetikai biztonság.

[00:03:11]Ugye az alaszkai olajmezők termelésének egy részét most Kína felé irányítják át.

[00:03:14]Erre eddig nem volt példa.

[00:03:17]Azt látjuk, hogy Kína megpróbál egy ilyen köztes közvetítői szerepet felvállalni a nagyhatalmak között, tekintve pedig azt, hogy a konfliktus most már nem elsősorban Oroszország és az USA között van.

[00:03:28]Azt látjuk, hogy ezek a ez a három nagy hatalom elindult a kiegyezés útján Ukrajna és Európa kihagyásával.

[00:03:36]Na, Európa kihagyásával ezt hogyan látják ezt az egészet Brüsszelben?

[00:03:47]Ugye azt tudjuk, hogy a napokban Moszkva élesen bírálta a kajakal.

[00:03:49]Azt nekem van olyan érzésem, hogy a az EU mindezt a kispadról nézi, hiszen ugye ott volt Donald Trump, ott volt most Vladyimir Putyin, európai idő szerint reggel 9-kor lett vége a a találkozónak.

[00:04:03]Ilyenkor mit lépett a az EU?

[00:04:07]Mi a véleménye a brüsszeli vezetőknek erről az egészről?

[00:04:17]Hát az, hogy az EU kispadról nézi a történéseket, annak a legszebb példája az, hogy nemrégiben volt egy találkozó, nem is volt igazán találkozó, tehát Urszula von lej is ellátogatott Pekingbe.

[00:04:26]Őt viszont nem a kínai elnök fogadta, hanem a Külügyminisztérium egyik alosztályának vezetője.

[00:04:31]Tehát ez tökéletesen besorolja azt, hogy mennyire tartják fontos partnernek az Európai Uniót.

[00:04:37]Látjuk azt, hogy nem maradt Brüsszelben olyan kiemelt vagy fontos politikus, aki mind a három nagyhatalommal egyszerre tudna tárgyalni.

[00:04:45]Nem maradt olyan, akit egyáltalán egyenrangú félaként kezelnének.

[00:04:49]Az Európai Unió ebből a hatalmi kérdésből pont akkor marad ki, szorul ki és esik le a még a kispadról is, mikor a három nagyhatalom vezetői elkezdenek közelíteni egymáshoz, és látunk a részükről valamiféle kiegyezést.

[00:05:04]A aziszem tegnap Maja a Szandu Moldova köztársaság elnöke beszédet tartott Strasburgban az Európai Parlamentben, és közben ugye Vladimirő Putin bejelentette, hogy megkönnyíti az orosz állampolgárság megadását a Moldovai Szakadár régió franzminisztriai lakói számára.

[00:05:27]Nos, tudjuk, hogy ez a térség nagyon sok problémát okoz.

[00:05:33]Ugye Brüsszelben ugye 2000 orosz katona állomásozik épp ott a az európai keleti határnál.

[00:05:44]Ez ez egy nyílt provokáció Brüsszelf felé, vagy vagy üzennek Brüsszel felé, hogy ott ott ez a ez a miénk és és nem soha nem lesz a tiétek.

[00:05:52]Vagy mit akar ezzel Vladimir Putyin?

[00:05:58]2014-ben, amikor a kellett-ukrajnai konfliktus kitört, akkor az odesszai orosz nagykövet kiült a nagykövetség elé egy kis asztallal és kézzel kitöltött orosz útleveleket mindenkinek, aki úgy gondolta, hogy felveszi az orosz állampolgárságot.

[00:06:11]Ez akkor egy üzenet volt a nyugati orientációjuk IV vezetés felé.

[00:06:14]Ez most megint egy üzenet a moldovai vezetés felé.

[00:06:19]Ami az és egyszerűsített orosz állampolgárságot illeti, azt tudni kell egyébként, hogy minden volt, tehát mindenki, aki valamelyik volt szovjet tagköztársaságban született, alannyi jogon igényelheti az orosz állampolgárságot.

[00:06:31]Ez már évek óta így van, évtizedek óta így van.

[00:06:36]A jelenlegi transzdisztriai egyszerűsítés annyiból áll, hogy hozzátették azt, hogy akinek a felmenői a Szovjetunió területén születtek, azok is igényelhetik.

[00:06:45]Tehát ez nem egy nagy váltás ebben a tekintetben.

[00:06:48]Ez a Magyarországon is gyakorolt egyszerűsített honosításhoz hasonló eljárás lett.

[00:06:52]Így az viszont tény, hogy a Moldova jelenlegi vezetése nagyjából ugyanazt a politikát folytatja, mint a 2014-es ukránvezetés.

[00:07:04]Ezt próbálja Moszkva visszafogni, és erre vonatkozóan üzent Brüsszelnek is, és Kisinyevnek is.

[00:07:12]Reggel olvasva a sajtót, az is az a lehetőség is felmerült, hogy Donald Trump találkozhat újra Vladyimir Putyinnal, és hogy hogy ebben a tekintetben ugye a kínai elnök segítette ezt a folyamatot.

[00:07:25]lesz, ahol ő mint Kína álláspótszerik, ők lennének a béketeremtőt, vagy a közvetítők, ahogy mondott.

[00:07:33]De az EU-nak is vannak tervei ezzel kapcsolatban, hiszen most a napokban, és a Financial Times is megerősítette ezt az információt, hogy akár Mario Dragiy vagy Angela Merkkel tárgyalhat Vladyimir Putyinnal.

[00:07:45]Ez következik most.

[00:07:47]Nézzük a részleteket.

[00:07:51]Az Európai Unió kormányai arról tárgyalnak, hogy az Európai Központi Bank volt elnöke Mario Dragi vagy a voltnémet kancellár Angela Merkel képviselje-e az uniót egy esetleges tárgyaláson Vladyimir Putyinnal, miközben egyre erőteljesebbé válik a törekvés az Oroszországgal való hivatalos csatornák újbói megnyitására.

[00:08:10]írja a Financial Times.

[00:08:10]A jelenleg a közelkeleti háborúval foglalkozó Donald Trump kormány tájékoztatta az európai partnereit, hogy nem ellenzi, ha Európa az Egyesült Államok által vezetett béketárgyalásokkal párhuzamosan tárgyal Putyinnal.

[00:08:23]Közölték három forrásból.

[00:08:23]A Krem szóvivőjet vasárnap kijelentette, hogy Moszkva újra felveheti a párbeszédet Európával.

[00:08:30]Írta a Dekiev independent.

[00:08:32]Ugyanakkor a Krem szóvivője bírálta Kajakaszt az Európai Unió külügyi főképviselőjét.

[00:08:38]és Észtország volt miniszterelnökét utalva arra, hogy ő nem lenne megfelelő személy a Moszkvával folytatandó jövőbeli tárgyalásokra.

[00:08:49]Én ezt nem nagyon tudom, hogy értel.

[00:08:51]Ezért egyrészt nyugtató, az EU-nak vannak tervei úgy nyitni a csatornát az oroszok felé, tárgyalni kell és nem folyamatosan háborúzni és így tovább.

[00:09:00]A másik az, hogy ilyen régi vezetőket akarnak odaállítani.

[00:09:07]Szóval segíts nekünk ezt megérteni.

[00:09:09]Mi mi ez a stratégia?

[00:09:14]Nehéz ezt egyáltalán átgondolt stratégiának nevezni.

[00:09:16]Azt láthatjuk, hogy az EU-ban funkcionálisan működő politikus, akit nagyhatalmi szinten elismernek, jelenleg nincs.

[00:09:23]Nem végleten az, hogy olyanokhoz nyúlnak vissza, akik már egy évtizedre kiestek a politikából.

[00:09:31]Ez viszont egy másik kérdést is felvett.

[00:09:34]Tehát mennyire tudnak olyan emberek, akik jelenleg aktív politikai szerepet nem töltenek be sem a saját országuk, sem pedig az Európai Unió vezetésében tárgyalni egy ország vezetőjével?

[00:09:43]Tehát mit ér az ő szavuk?

[00:09:46]Ez az Európai Unió részéről ebben benne lehet az is, hogy elküldik Merkelt vagy Drgit, aki az Európai Unió nevében kiegyezhet Oroszországgal, majd a brüsszeli elit ezeket a kiegyezéseket nem tartja be.

[00:10:01]Látjuk, hogy működik ez a politikai rendszer.

[00:10:03]Rengeteg olyan ígéretet és fogadalmat tett már az Európai Unió, amivel szökes ellentétben cselekedett.

[00:10:10]A kiöregedett és a politikából kiesett közszereplők felhasználása valószínűleg leginkább erre a a folyamatra tendálne ismétel ismételte, de de ez nem inkább egy orosz kezdeményezés, hiszen ők folyamatosan azt állítják, hogy kajakalasszal nem kívánunk.

[00:10:29]tárgyalni.

[00:10:29]Ursula von der leennek nincsen legitimitása leülni, tárgyalni.

[00:10:35]Szóval mi szeretnénk tárgyalni, de itt van négy-öt ember, például Mário Dragi, ő egy tapasztalt vezető.

[00:10:44]Vele tudunk beszélni.

[00:10:47]Szóval ez ez még egyszer a az EU megaláztatása lehet, nem?

[00:10:50]Ha ha orosz kezéről van szó, ha orosz kérésre vol kérésről lenne szó, akkor valóban erről lenne szó.

[00:10:57]A orosz részről viszont annyi volt a felszólítás, hogy valaki, aki képviselheti az EU érdekeit, menjen el oda.

[00:11:05]Tehát sőt ők konkrétan nem is kérték azt, hogy tárgyaljanak az EU-val.

[00:11:11]Ez az EU lépése és inkább az ő stratégiai bakizásuk.

[00:11:15]fogalmazzunk így.

[00:11:18]Orosz részről, aki számot tevő tárgyaló partnerne ebben a kérdésben, az jelenleg most már kizárólag Macron, akinek van még valamiféle politikai befolyása az EU vezetésére is, és a saját országát is ő vezeti még azonban egy évig még csak egy évig.

[00:11:37]is kérdés az, hogy ezután mit hoz majd a francia kormány, mert látjuk, hogy hogyan működik ott is a koalíció és a miniszterelnökök, hogyan váltogatják egymást.

[00:11:46]Tehát azért bonyolult ez a kérdés, mert ehhez tényleg fel kellene mutatni egy olyan európai politikust, akit legalább egy középhatalom vezetője komolyan vesz.

[00:11:54]De miután ott vagyunk, hogy még a törökök, sőt annak idején még Irán sem vette komolyan, egyik európai politikus sem, egyre nehezebb ilyet találni.

[00:12:04]Nos, nézzük meg, mi a helyzet a közelkeleten.

[00:12:08]Donald Trump amerikai elnök erős kijelentés tett az iráni helyzet kapcsán.

[00:12:13]Most ez következik.

[00:12:17]Az amerikai elnök Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak szükségük lehet Irán újbóli megtámadására, miután előző nap a Rus hádózatán azt írta, hogy felfüggesztette a támadást az ország ellen, hogy elősegítse a háború befejezéséről szóló tárgyalásokat.

[00:12:32]Remélem, nem kell háborúznunk, de lehet, hogy újabb súlyos csapást kell mérnünk rájuk.

[00:12:36]Még nem vagyok biztos benne, de hamarosan megtudják.

[00:12:40]Nyilatkozta Trump az újságíróknak.

[00:12:42]Azt állította, hogy előző nap az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy nem bombázza iránt.

[00:12:46]Ezt követően ellentmondott saját magának, amikor kijelentette, hogy már meghozta a döntést a támadásról, amikor a perzsa öbölbeli vezetők felvették vele a kapcsolatot, hogy meggyőzzék a várakozásról.

[00:12:59]Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig hajlandó várni, az amerikai elnök homályos időkeretet adott.

[00:13:03]Két-három napról beszélek, talán péntek, szombat, vasárnap, talán a jövő hét elején egy korlátozott időtartamról tette hozzá Trump.

[00:13:15]Most pedig kapcsoljuk New Yorkból gulyás virágot, újságírót, kül külügyi szakértőt, aki nagyon korán felkelt, ha ha jól tudom, New Yorkban f:307 van, úgyhogy köszönjük, hogy itt vagy velünk.

[00:13:29]Hát kérlek, segíts nekünk eligazodni, hiszen mi Európában nagyon nehezen tudjuk időnként értelmezni Donald Trump kijelentéseit.

[00:13:39]Te hogyan látod?

[00:13:39]Most még egyszer megtámadja Iránt, vagy mi a helyzetév?

[00:13:43]Hogyan látod?

[00:13:46]Jó reggelt.

[00:13:46]Nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[00:13:47]Trumpot értelmezni néha nem csak Európából nehéz, hanem Amerikából is.

[00:13:54]A a mi napi bejelentése ugye, hogy most támadunk vagy nem támadunk, ez azért inkább egy politikai nyomás és politikai játszma.

[00:14:02]Iránnal tárgyalni nem könnyű.

[00:14:06]Tehát Irán egy nem egy ilyen nyugati beállítottságú demokrácia, ahol az emberek leülnek az asztal köré, és amit valaki mond, azt azt úgy is gondolja.

[00:14:13]J Vnek volt a mi nap egy sajtótájékoztatója, ahol ő is elmondta, hogy ez a legnagyobb probléma most az Iránnal való tárgyalásoknál, hogy nem érzi úgy, hogy lenne egy közös hang.

[00:14:28]Mind a rezsim tagjai, mind pedig a az odaküldött ilyen szakértők azt mondja, mindenki mást mond.

[00:14:32]Úgyhogy igazándiból ők sem látják azt, hogy hogy Iránnak itt most mi a célja.

[00:14:37]Trump viszont ezt nem viseli jól, hiszen ő neki azért itt nagyon sok függel attól, hogy hogyan kezeli ezt az iráni helyzetet.

[00:14:45]Ugye jönnek lassan a midterm választások.

[00:14:47]Az, hogy az iráni helyzetben Trump el tudja-e érni, amit ő szeretne vagy sem, az lényegében az ő sikere vagy bukása lehet majd.

[00:14:57]Tehát ezt úgy kell értelmezni, hogy itt itt megy a a további nyomás.

[00:15:01]Természetesen diplomáciai megoldást preferálná mindenki, legalábbis ez ez van a közbeszédben.

[00:15:08]Viszont ami érdekes háttér, hogy Amerikában van egy egy ilyen resolution, egy törvénykezdés 1973-ban lépett életbe a vietnámi háború miatt, amikor is ugye hirtelen kellett reagálni.

[00:15:22]Ez mondja ki azt, hogy egy elnök csak akkor kezdeményezhet háborút, hogyha azt 60 napon belőle is zárja.

[00:15:29]És akkor ugye Trumpot próbálták már emiatt támadni többször, és tegnap volt az első olyan alkalom, hogy a szenátusban 50-47 arányban, 50 igen 47 nem arányában átment egy olyan javaslat, hogy ezt az úgynevezett War Powers Resolutiont végül is helyezzék az asztalra.

[00:15:50]Ez nem azt jelenti, hogy ez át is fog menni, hiszen innentől még el kell jutni a kongresszusba, ahol kétharmados többséggel kéne átmennie ahhoz, hogy ez életben léphessen.

[00:16:01]Ez azt jelentené, hogy onnantól a kongresszus beleegyezése nélkül Trump nem folytathatna aktív háborút Iránnal szemben.

[00:16:09]Úgyhogy ez nem biztos, hogy át fog menni.

[00:16:12]Amit ez mutat, az az, hogy a republikánus párton belül is már picit nagyobbak a törések ebben a témában, mint eddig voltak.

[00:16:20]Négy republikánus szavazott igennel, viszont a demokraták oldalán is van olyan, aki viszont nemmel szavazott.

[00:16:28]Tehát igazándiból ez egy nem lehet teljesen azt mondani, hogy minden demokrata ellene menne annak a gondolatnak, hogy itt támadjunk újra.

[00:16:39]Jans azt is elmondta, hogy itt azért két opció van.

[00:16:42]Az egyik az, hogy igenis újra el kell indítani az aktív háborút, hiszen az első és legfontosabb pont, hogy nukleáris hatalom ne lehessen Irán.

[00:16:53]Iránnak erre az a válasza, hogy már most olyan állapotban van, hogy 20 év kellene arra, hogy újjáépítse a a nukleáris erejét.

[00:17:00]Trump ezzel azért nincsen nem nyugodott meg ettől a mondattól.

[00:17:04]Irán már mondott sok mindent.

[00:17:06]És a másik opció pedig azt, hogy a jó hiszeműség jelével kell most Irán felé nézelődni, és megvárni, hogy Irán felajánlja-e valamit ezen a vonalon, amit nem akar Amerika átlépni, mégpedig az ugye, hogy semmiképp ne legyen nukleáris ereje.

[00:17:22]És ez ne csak addig, amíg Trump az elnök, hanem Trump után se lehessen megvalósítható.

[00:17:31]Körülbelül két percünk maradt.

[00:17:34]San Diegoban hétfőn történt egy lövöldözés egy mecsetben, ha jól tudom, három ember meghalt.

[00:17:43]Pontosan mi történt, és ez hogyan hat ki az amerikai közvéleményre?

[00:17:48]Öt ember halt meg, három az áldozat, kettő pedig az elkövetők, akik 18 és t és 18 éves fiatalok voltak.

[00:17:55]ők végül öngyilkosok lettek a merénylet után.

[00:18:00]Azért nagyon fontos most ez a hír, mert a a muszlim szervezetek ellen igazán látunk Amerikában ilyen fegyveres támadást, vagy ilyen szintű agressziót.

[00:18:12]Viszont azt az FBI is elmondta, hogy itt nem maguk az Iszlám Központ ellen, és amúgy itt egy meccset működött iskolával, nem ellenük irányult, hanem találtak egy manifesztót ezeknél a fiataloknál a kocsijukban, és ott mindenki ellen, aki nem fehér amerikai gyűlöletet tápláltak.

[00:18:30]Itt az egyik elkövetőnek az édesanyja az, aki bejelentette már a rendőrségen, hogy itt a fia öngyilkossági merényletre készül, fegyvert lopott otthonról és úgy száguldoztak el.

[00:18:41]Ami nagyon fontos, hogy itt 140 gyerek volt 5 mes körzetben az elkövetők körül, úgyhogy sokan azt mondják, hogy a biztonsági őrnek a jelenléte, akit végül lelőttek és meg is halt a helyszínen, az ő jelenlétének köszönhető, hogy itt nem lett nagyobb tragédia.

[00:19:00]Kulyás Virágnak nagyon szépen köszönöm, hogy bejelentkezett.

[00:19:02]Majd próbálunk még kapcsolni a a napokban.

[00:19:04]Köszönjük szépen az elemzést.

[00:19:06]Kertész Dávidnak köszönöm szépen, hogy itt volt a stúdióban.

[00:19:09]Majd jövő héten is találkozunk gondolom.

[00:19:11]A kedves nézők pedig ne menjek messzire.

[00:19:14]A híradó után folytatik a láncreakció.

[00:19:21]Vendégem lesz Marsai Viktor és Mjalovics Zoltán.

[00:19:23]Majd beszélünk az Afrikában zajló konfliktusokról.

[00:19:28]Maradjanak velünk.

[00:19:45]Üdvözlöm önöket!

[00:19:45]Folytatóik a Lának adása.

[00:19:47]Vendégém itt a stúdióban Marsai Viktor, a Migráció Kutatói Intézet igazgatója, illetve az NK oktatója.

[00:19:52]És itt van velünk Mihárovics Zoltán, a Makronom Intézet geopolitikai jellemzője.

[00:20:00]Köszönöm szépen uraim, hogy így elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:20:06]A kongoli demokratikus köztársaságban Ebola vírus kezdett el terjedni.

[00:20:09]A WHO nagyon aggódik.

[00:20:13]Nézzük meg a részleteket.

[00:20:17]A kongói demokratikus köztársaságban az ebola járvány feltehetően 131 regisztrált halálesetet okozott, és 513 esetben fenn áll a fertőzés gyanúja.

[00:20:28]Jelentette ki a kongói egészségügyi miniszter.

[00:20:30]Az általunk közölt halálesetek mindazokat a haláleseteket jelentik, amelyeket a közösségben találtunk.

[00:20:36]Anélkül, hogy feltétlenül azt állítanánk, hogy mindegyikük az ebolához kapcsolódik.

[00:20:42]Pontosította Kamba.

[00:20:42]Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója kedden kijelentette, milyen aggódik a kongói Demokratikus Köztársaságot sújtó járvány mértéke és gyors terjedése miatt.

[00:20:54]Ma összehívjuk a vészhelyzati bizottságot, hogy tanácsot adjon nekünk az idlenes ajánlásokról.

[00:20:59]Jelentette ki Tedros Adanom Geber Jézus a WHO takállamok éves közgyűlésének második napján.

[00:21:07]A WHO vasárnap nemzetközi egészségügyi riasztást adott ki a kongói Demokratikus Köztársaságban az ebola vírus okozta járvány kezelése érdekében.

[00:21:17]A WHO szerint a vírus az elmúlt 50 évben több mint 15000 halálos áldozatot követelt Afrikában.

[00:21:26]Nos, Viktor, hogyan látja a helyzetet?

[00:21:26]A WHO szerint nagyon kritikus a helyzet.

[00:21:37]Ö de pont az adás előtt arról beszéltünk, hogy talán ebből nem lesz akkora gond a tapasztalatok alapján, miért, hogy néz ki egy ilyen típusú járvány, hogyan lépnek fel a hatosságok és így tovább.

[00:21:51]Így van.

[00:21:51]Ugye nem ez az első ebola járvány Afrikában, és egyelőre hál istennek nem is a legnagyobb.

[00:21:55]Ugye 2014-ben majdnem 14000 ember halt meg regisztráltan a a nyugat-afrikai ebola járványban.

[00:22:02]Ugye az Eboláról azt kell tudni, egy hihetetlen fertőző vírus, aminek hihetetlen magas a halálozási aránya.

[00:22:09]Az afrikai egészségi körülmények között ilyen 30-60% betegeknek nem éli túrafertőzést.

[00:22:15]Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a lappangási időben, amilyen két-három naptól két-három hétig tart, nem fertőz, csak amikor megjelennek a tünetek.

[00:22:24]Emiatt viszonylag könnyen lokalizálható a fertőzés, és a a vírus egy picit saját a saját maga hatékonyságának az ellenszere, merthogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre arra, hogy megfertőzze a a még egészséges populációt.

[00:22:36]Ezért gyakorlatilag mindig az látszott, és ebben azért Afrikának nagyon nagy tapasztalata van, és egyébként nem csak az ebola járvány, de például a koronavírus járvány ellenő védekezést is ezek a tapasztalatok segítették, hogy hogyan zárjanak le és vonjanak karanténba közösségeket, településeket és gátolják meg a különféle járványoknak a terjedésén.

[00:22:56]Ugye csak itt Kongó keleti felében gyakorlatilag az elmúlt években ez a harmadik járvány, ami megjelenik, vagy fertőzött fertőzés góc, amit detektálnak és gyakorlatilag mindet sikerült lokalizálni, helyben tartani és elkerülni a a komolyabb halálos áldozatokat.

[00:23:14]Én abban biz bízom, hogy most is ez fog történni.

[00:23:18]Zoltán, hogyan láttad tehát a az európaiak ellenére az afrikaiak bíznak az ilyen típusú szervezetekben, mint a WHO-ba.

[00:23:25]azért hogy mondjam nekem elég rossz emlékeim vannak ezzel kapcsolatban ugye néhány éve m hogy mondjam félretájékoztatás adott esetben pánikkeltési sőt egy sorország ki is jelentette hogy szeretne kilépni a WHO-ból Afrikában viszont ez a szervezet tud komolyabban működni mert azt láttuk hogy Európában azért még mégis voltak néhány gondok Igen.

[00:23:52]Itt a korábbi években, ahogy te is mondtad, voltak anomáliák, de Afrika igazából nem nagyon tud mást tenni, mint hogy támaszkodik a VHU-ra.

[00:23:58]És ahogy Viktor is mondta, itt vannak azért elég jelentős tapasztalatok a korábbi évekből, évtizedekből.

[00:24:03]Tehát itt említésre is került, hogy egy nagyjából 10 éve, 10-12 éve volt, 14-16 környékén egy nagyobb ebola járvány Nyugat-Afrikában.

[00:24:10]Az volt a az első ilyen nagyobb.

[00:24:13]És ha jól emlékszem, Sierra Leone Libéria volt, főleg ez a ezek a problémás térségek.

[00:24:18]Ö és a mostani helyzetet viszont igaz, hogy lokalizálható vagy lokalizálható maga az ebola viszonylag egyszerű, meg Afrikának vannak ebbe tapasztalata is.

[00:24:27]Viszont most ahogy én olvastam a dolgokat, most viszonylag az a nehézsége ennek a történetnek, hogy a kezelést a kongóban a kezelés problémája onnan ered, hogy nagyon háborús térségről van szó.

[00:24:43]Tehát főleg a bányáknál bukkantak föl, ahol ugye az M23 szervezet kontrollálja az egész kitermelést, és nem nagyon engednek oda akár a WHO tisztviselőit, akár a más ilyen egész egészségügyi szervezeteknek a tisztviselőit, hogy kezeljék a problémát, ha lehet.

[00:24:58]De nyilván le lehet zárni attól még hermetikusan, meg lehet lokalizálni az egészet, csak ebből a szempontból szerintem most kritikusabb is tud lenni ez a dolog a kongói demokratikus köztársaságban.

[00:25:10]Hiszen gondoljunk bele, hogy lényegében most kis túlzással, mióta létezik maga az ország a Kongoliai Demokratikus Köztársaság, lényegében azért mindig volt valamilyen szintű konfliktus vagy háború.

[00:25:19]Most éppen ugye a húzódó ugye ruandával, illetve az M23-mal.

[00:25:24]Igen.

[00:25:24]És zajlik néhány éve.

[00:25:29]Hogy állunk pontosan ebben a konfliktusban?

[00:25:33]Ugye nagyon vádolják a 23-as mozgalmot, meg a rohandai katonákat, vagy szörnyűségeket követnek el.

[00:25:45]A Human Rights Watch adott ki egy közlést a napokban ezzel kapcsolatban.

[00:25:52]Most mi a helyzet pontosan?

[00:25:55]ezekben a harcokban.

[00:25:57]Igen.

[00:25:57]Ugye Kelet-kongolról van szó, ami a világásánykincsekben egyik leggazdagabb térsége.

[00:26:02]Ugyanakkor a kincseszai kormány ellenőrzése nem terjedt ki a térségre.

[00:26:06]Ugye különféle besések szerint 100 fegyveres csoport tevékenykedik a hát összességében majdnem 10 magyarországi térségben.

[00:26:16]Ugyanakkor ezek közül egyértelműen a domináns az M23 nevű mozgalom, amelyet Ruanda támogat.

[00:26:20]Az M23-at alapvetően tuszi etnikumú harcosokkal, illetve helyiharcosokkal szervezték meg.

[00:26:26]Ruanda egy egyértelműen egy pufferőként tartja az M23-at annak megakadályozására, hogy a 94-es ruandai népirtás után Kongóba átmenekült hutu milíciák ne tudjanak esetleg visszatámadni Ruandába, és ha már ott van ez az erő, és ott van egyébként már tagadják a ruandai hadsereg, akkor hol lehet, ráteszik a kezüket az otthoni bányákra.

[00:26:49]Ugye ebből egy elég komoly fegyver és konfliktus alakult ki az elmúlt években.

[00:26:52]Donald Trump és az amerikai adminisztráció közvetített a felek között.

[00:26:56]Elvileg született egy békemegállapodás tavaly nyáron, amelyet azonban hát valójában nem tartanak be a felek, amit az amerikai üzleti modell sem tud megoldani.

[00:27:10]Ugye az amerikaiak azt szerették volna, hogy hát ne ez a véres rész, koltán gyémánt hagyja el a térséget, hanem ezt legalizálják, és a kínai vállalatok helyett amerikai vállalatok tudjanak megjelenni.

[00:27:21]Ez csak részben sikerült.

[00:27:23]Egész egyszerűen túl nagy értékek mozognak.

[00:27:25]És az M23 is ruanda érzékeli, hogy a kongói oldalon nincs érdemi tárgyalópartner és érdemi erő, ami miatt nekik meg kéne állniuk.

[00:27:37]Ezért az elmúlt időszakban is felújultak a harc kiújultak a harcok.

[00:27:40]Ráadásul azért az M23 bizonyos szempontból a saját agendáját is követi.

[00:27:44]Tehát azt nem lehet mondani, hogy egy egy az egybe kézvezérléssel működnek Ruanda kapcsán.

[00:27:51]És én azért vagyok picit optimistább, annak ellenére ugye, hogy a a konfliktustérségben bukkant fel az ebola, mertogy miközben más betegségek, járványok kapcsán az afrikai társadalom sokkal elfogadóbbak, malária, nem tudom micsoda, a az ebből a kapcsán érzékeljük, hogy ez nagyon nagyon veszélyes.

[00:28:07]És ugye a husz 22 elején volt talán a a legutóbbi ilyen, és ott is hiába volt zajlottak fegyveres harcok, sőt ugye a térségben egyébként dsihadista csoportok is tevékenykednek, ezt nagyon komolyan veszik, mert tartanak attól, hogy ez ez valóban óriási pusztítást okozhat a helyi népesség körében, sőt ugye átnyúlva határokon a környező országokban is.

[00:28:28]Az EU-t annak idején azzal vádolták, hogy túl későn reagált ezzel kapcsolatban.

[00:28:33]Ugye voltak, tehát felmerült egy olyan most úgy gyanúgy, hogy európai cégek érdekeltek abban a térségben, és azért is nem feltétlenül a a béke teremtésben érdekeltek, hanem inkább az egyik oldalon álltak.

[00:28:50]Ugye azzal váldották, hogy Kagame elnök oldalán váltak és így tovább.

[00:28:57]Most, hogy közben belépett Donald Trump is ebbe a konfliktusba, hogyan tudja az EU- magát pozicionálni?

[00:29:05]Én azt gondolom, hogy érdemi kapacit kapacitásokán az Európai Unió nem nagyon tud érdemben megjelenni magába nem nem is csak a térségben, hanem a kongói demokratikus Köztársaságban.

[00:29:14]Nyilván az, hogy a cégeknek vannak érdekeik, nyilván itt az ásványksekről, kritikus nyersanyagok ról van szó, leginkább egyébként Ktárról, de ahogy Viktor is mondta, számos más kritikus ásvány is előfordul ugye Kongóban.

[00:29:27]És nem véletlen egyébként, hogy nem csak európai cégekről van szó, hanem amerikai cégekről.

[00:29:31]És az is elhangzott, hogy kínai cégek is jelen vannak a térségben, amerikai cégek is jelen vannak a térségben.

[00:29:36]És nyilvánvalóan ha visszatérünk egy kicsit az M23-ra is, ők is egyébként abban érdekeltek, hogy hogy bizonyos tekintetben világpircra juttassák a kitermelt ásványokat, és nyilván a bevételből magukat finanszírozzák.

[00:29:48]Tehát ezek a szervezetek nyilvánvalóan csak úgy tudják fönntartani magukat, hogyha valamiből van olyan fix források, illetve bevételük, amiből finanszírozni tudják magukat.

[00:29:57]Visszatérve Európára és Amerikára, viszont Európának és Amerikának viszont most nem ez az elsődleges prioritás, tehát nem a kongoli demokratikus demokratikus köztársaság az elsődleges prioritása.

[00:30:09]Tehát itt van egy energetikai probléma Európának is és Amerikának is, ami Amerikának inkább egy Irán probléma, hiszen nagyon jól látható az amerikai kommunikációból is, hogy egyre inkább rájönnek, hogy egy mékasba nyúltak a mi iránt illeti, és nem nagyon tudnak artfesztés nélkül kijönni a történetből.

[00:30:28]Ez is a magyarázata annak egyébként, hogy nincs akkora fókusz helyezve most Afrikára, amerikai részről és a kony demokratikus közságrágra.

[00:30:35]És ne felejtsük el egyébként, hogy lehet, hogy Kelet Kongót ugye ellenőrzi ugye nagyon nagyrészt az M23, de ne felejtsük el, hogy a konfliktus nem is azt mondom, hogy előtt, hanem hogy kor a korábbi években kobaltbányákat a kínaiak csendben egyébként felvásároltak, és többségi tulajdonos tulajdonos egy csomó kínai vállalat, illetve a kínai állam is egy csomó például kobalt bányának, és nem csak a kongói demokratikus köztársaságról van szó, hanem Nem egyébként ez Afrikára is jellemző, hogy a kínaiak csendben egyébként elkezdték ezeket a ezeket a létesítményeket felvásárolni.

[00:31:13]Tehát ha van egy ilyen fénytörése is a történetnek, én azt gondolom, igen, a kínaiak talán azért teszik ezt, mert ők kívánnak a következő években a zöld áltállás élén lenni, de ez egy európai terv ugye Green Deal, zöld átállás.

[00:31:29]Ö, és ezek a kritikus nyersanyagok ö tehát ezek kellenek a zöld átálláshoz szól.

[00:31:40]Én el tudok képzelni, ha az Európai Unió országa ragaszkodnak ehhez a zöldási tervhez, ami nem biztos, majd meglátjuk, mert rengeteg gazdasági problémákkal küzdünk emiatt, akkor egyre jelenleg lesznek ebben a térségben.

[00:31:57]Tehát hogyan tudnak az európai cégek itt a kínai meg az amerikai cégek között lavírozni ebben a térségben?

[00:32:07]Én nem látom, hogy a a kongi kontextusban olyan aktívak lennének az európai szereplők.

[00:32:11]Nagyon sokszor égették meg magukat az elmúlt évtizedekben, és az látszik, hogy inkább más szereplőkkel próbálnak együttműködni, kiszámíthatóbb szereplőkkel és olyan játékosokkal, akik nél hát, hogy fogalmazzam, könnyebb a könyvelést elintézni.

[00:32:28]Jó, tehát azért ne felejtsük el, a az amerikaiak azért is szeretnék, hogy itt átláthatóbban zaj foljanak az események Kelet-kongóban és Ruandában, merthogy bármit is gondolunk a nyugati cégekről, azért nem olyan egyszerű illegális kobalt meg koltállelőhelyeket kitermelni, és ezeket valahogy így egyszerűen csak a főkönyvekben megjeleníteni.

[00:32:48]Nem beszélve arról, ha mondjuk helyi politikusoknak kell a jó szándékát biztosítani bizonyos aktatáskákkal, amik pénzzel vannak tele.

[00:32:57]Jó, tehát ezt a kínaiak sokkal egyszerűben meg tudják oldani.

[00:32:58]Azért az látszik, hogy az európaiak például a a lubito koridoron keresztül, ami Angolától vezet, Zambáig, a réövezetig is, részben ugye a Kongi Demokratikus Köztársaságig, azon részeig, ahol nem tevékenykedik az M23, ők inkább ebbe a ezekben az irányokban gondolkodnak és abban gondolkodnak, hogy ugye Afrika ásványkincs készleteinek a jelentős része még azt hagyja, hogy nincs kitermelve, de nincs is feltérképezve, hogy mit rejt a föld mélye.

[00:33:27]Tehát én inkább azt az arányt, azt az irányt látom nagyon nagyon sok európai cégtől, hogy viszonylag jól működő szereplők kapcsán lehet, hogy kisebb lelőhelyeket fognak megtalálni, de kevesebb befektetés, kevesebb kockázatot, katonai és politikai kockázatot jelent, mondjuk nem tudom, Gánából vagy Génából kitermelni bizonyos nyersanyagokat, mint elmenni a kongói Demokratikus Köztársaságba.

[00:33:52]És ugorjunk át Szudánba, ahol több mint három éve polgárháború dúl, és az N szerint 20 millió ember szembesül súlyos éhintységgel.

[00:34:05]Nézzük meg a részleteket.

[00:34:09]A szudáni élelmiszterválság még súlyosabb tragédiává válhat, ha nem történik sürgős nemzetközi beavatkozás.

[00:34:16]Miközben közel 20 millió ember, a lakosság több mint 40%-a éhezik.

[00:34:22]Jelentette be az Egyesült Nemzetek Szervezete május 15-én.

[00:34:27]2023 áprilisa óta háború dúl az országban, amelyben a hadsereg egy fél katonai csoporttal áll szemben.

[00:34:32]Az N szerint ez a világ legnagyobb élelmiszerválságát okozza.

[00:34:36]Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a világélelmezési program és az ENS gyermekalapjának közös nyilatkozata szerint jelenleg körülbelül 19 és fél millió ember szembesül súlyos éhinséggel Szudánban.

[00:34:57]Ez a háború sokkal súlyosabban pusztít, mint például az orosz-ukrán háború.

[00:35:00]ugye kevésbé beszélünk erről.

[00:35:05]Az afrikai kontinensről van szó, és mi igyekszünk ebben az adásban azért elég gyakran említeni az ottani állapotokat.

[00:35:16]Mit okozhat ez a helyzet?

[00:35:18]Ugye majd Viktor biztos beszélni fog a migrációs oldaláról, de most pontosan mi a helyzet, hogyan lépnek fel a nemzetközi szervezeteket?

[00:35:29]Van-e kiút?

[00:35:29]Békeőség.

[00:35:33]Hogyan látod?

[00:35:34]Hát a béke lehetőség ugye itt egy 23 óta zajló konfliktusról beszélünk alapvetően és itt a kormányerök és az RSF között megy a húzavona már egy jó ideje és ahogy itt a bejátszóban is lehetett hallani az élelmezési probléma az óriási.

[00:35:50]Nem véletlen, hogy az ENSféle FAO is azért mindig a radaron tartja a szudáni problémákat, hiszen volt egy olyan időszak a konfliktusnak, mikor nem is engedtek külső szereplőket ugye segíteni ennek a helyzetnek a mérséklésében.

[00:36:01]Tehát, hogy itt ugye említett is a migrációt, és a migráció mellett az élelmezési problémáknak is egy vonzata.

[00:36:07]És ugye ha a migrációról beszélünk, akkor nem is csak arról van szó, hogy belső migráció, hanem ugye Európa és a nyugati világ fele való migráció tekintetében is lehet egy egy gópont.

[00:36:18]Ö ami a béke lehetőségét, illet jelenleg nem nagyon úgy áll a helyzet, hogy abba el tudnának mozdulni a felek, hiszen hiszen egyrészt nagyon sokszor középkori módszerekkel történnek a különböző kivégzések, sajnos nemi erőszakok is válogatás nélkül, tehát tehát nem nem éppen a mérsékelés irányába folynak az események, és én nem nagyon látom, hogy ebből hogy lenne kiút összességében és nyilván itt voltak külön nemzetközi szinten voltak emiségeket is emirségeket is fel akarták szólni, hogy ők az RSF-et támogatják a konfliktusban, ha jól emlékszem.

[00:36:54]És ugye, hogyha az emérségek vonalára megnéz vonalát megnézzük egy kicsit jobban, akkor ott az emérségek inkább azért finanszírozza, illetve támogatja az RSF-et különböző modern fegyverekkel és különböző harcászati technológiákkal, hogy rá tudják tenni egyébként az ország arany tartalékára és a bányáira a kezüket egyébként.

[00:37:14]És ha már beszélünk az emérségekről, egyébként Moszkva is elég jelentősen benne van ebben a konfliktusban.

[00:37:21]Igaz, hogy mióta a Wágner csoport jelentősége kicsit alábbhagyott a térségben, meg ugye az orosz-ukrán fronttal vannak az oroszok most lefoglalva, azóta nincs olyan nagy lábnyomunk a térségben, de azért a konfliktusban Moszkva továbbra is ott van szintén egyébként az arany lelőhelyek, illetve a tartalékok miatt.

[00:37:41]Tehát itt is egyébként előjön a nyersanyagkészletnek a kérdése.

[00:37:45]És bocsánat, két dolog, amit kiegészítem, amit Zoltán mondott, hogy a az egyik az, hogy az éhinységet lényegében mindkét fél szisztematikusan háborús eszközként használja ahhoz, hogy gyengítse az ellenfelét, arra kényszerítse a lakosságot, hogy elmeneküljön bizonyos területekről.

[00:38:03]Ezzel kivonja, kiszedje a támogatást például a gyorsagállású támogatóerők mögül, illetve arra bírja a lakosságot, hogy mondjuk afele mozduljon el, hogy inkább legyen egy eresze furalta darf, de legyen vége ennek a háborúnak.

[00:38:15]A másik, hogy ugye ez egy centrum perifériaküzdelem, a nemes kartumi csoportok és a kevésbé nemes darfúri arab népcsoportok között.

[00:38:28]Ez egy becsületbeli háború, Waron Dignity.

[00:38:31]Ezt ezt nagyon szeretik ezt a kifejezést és hogy sajnos az van a mindkét fél mentalitásában legyen szó Hemetiről, az RSF parancsnokáról, egy Abdfata Burháról, a kormányörök parancsnokáról, hogy hogy nem nagyon számít nekik a az emberi szenvedés és a halálos áldozatok száma.

[00:38:44]Ők meg akarják semmisíteni, el akarják törölni a föld színéről az ellenfeleiket, és sajnos ebbe teljesen beleillik az, hogy hát ki tudja mennyi ember élenh megnyerjük ezt a háborút és mi maradunk a színen.

[00:38:56]Ez belefér.

[00:38:58]Tö akkor ez inkább egy etnikai háború vagy gazdasági háború?

[00:39:00]Tudom, hogy a válasz az lesz, hogy mind a kettő.

[00:39:04]Bár ugye pontosítanám a kérdést, tehát anné ha nem léptek volnak be az oroszok, Abu Dabi, gondolom az amerikaiak is ott vannak, a kínaiak és így tovább, akkor a szószoros értelmében etnikai harcokról lehetne beszélni, vagy egy ilyen regionális nagy gazdasági harc vált a nagy hatalmak miatt?

[00:39:30]Ez a háború valószínűleg szerint ki se tört volna, ha az eméségek nem támogatja Hemetit, mertogy nem lett volna olyan fegyveres ereje, amivel esélye lett volna a kormánerőkkel szemben.

[00:39:39]Tehát nagyon jól emlékszem, 23 áprilisan, mikor kitört ez a háború, a legtöbb szakértő azt mondta, hogy ez ez másfél két hónap alatt vége lesz.

[00:39:46]A szudáni kormánerők légierje, elit alakulat a tüzérsége az egy hónap alatt le fogja darálni az RSF-et.

[00:39:56]De nem ez történt, mert amikor megindult a szudáni légierő, kiderült, hogy olyan légvédelmi rendszerei vannak már az Erzefnek az emigirátusoktól, hogy nem tudtak érdemen beavatkozni, és folyamatosan érkeznek a fegyverszállítmányok a csoportnak.

[00:40:07]Ö és nyilván ugye a szudáni kormánerőknek is a külső szereplők bevonásával, tehát hogy egészen tehát amikor valaki arról beszél, hogy ez egy bizonyos szempontból egy helyettesítőkkel vívott proxiháború, ez bizony az Moszkvát ugye említetted Zoltán már szankcionálták, nem emiatt, mármint Brüsszelben.

[00:40:28]Most vannak olyanok, akik nyomást gyakorolnak az Európai Unióra, hogy szankció vessünk ki a Budhavira.

[00:40:33]Ez elképzelhető?

[00:40:39]Én azt gondolom, hogy tárgyalni mindenképpen meg fogják tárgyalni, illetve valamilyen javaslat nyilván be fog menni a bizottsághoz irányba.

[00:40:44]De én azt gondolom, hogy hogy figyelemmel Európa szorult energetikai, illetve gazdasági helyzetére, én azt gondolom, hogy erről nem fog azonnal döntés születni.

[00:40:55]És hogyha Moszkvát most temtetted, ne felejtsük el, hogy Moszkva, Moszkvának a térségben a szíriai bázisai, illetve kikötői, azok megkérdőjelződtek ugye az asszadreimnek a bukása óta.

[00:41:07]És az egyik alternatíva egyébként pont Szudán lett volna, ugye, mármint abban a tekintetbe, hogy egy mélytengedi kikötőt nyissanak Portszudán környékén, illetve Portszudán mellett, és akkor oda például nyersanyagokat lehet szállítani, el lehet szállítani onnan Moszkvába és satöbbi, a világpiacra el lehet juttatni, amiből pedig bevételei vannak az orosz államnak.

[00:41:29]Tehát van egy ilyen olvasata is az egésznek, hogy Európa fogja-e szankcionálni az emérségeket.

[00:41:35]Tekintettel arra, hogy nemrég nemrégiben egyébként Európai Uniós tisztviselők is jártak az emérségekbe ugye, hogy potenciális megállapodásokat kössenek.

[00:41:42]Nyilván itt főleg a mesterséges intelligencia volt terítékken.

[00:41:46]Én kritikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy most azonnal esetleg kivetnének-e egy ilyen szankciót az emíérségekre?

[00:41:53]esélytelen egyébként.

[00:41:56]Igen.

[00:41:56]Tehát, hogy a van itt egy franciászál is a történetben, a Közelkelten Abuzabi Párizs Black talán legfontosabb szövetségese.

[00:42:05]Még akkor is, hogyha itt hirtelen valaki azt monda, hogy milyen fontos ez az ügy, amit nem mond egyébként sajnos senki, hogy Szudáma végetessenek a konfliktusoknak.

[00:42:11]Franciaország biztosan megvétózna bárm bármilyen ilyen törekvés.

[00:42:17]Migráció 23-ban tört ki ez a háború, április három éve.

[00:42:21]Ö azóta nagyjából 1 millió szudáni menekült érkezett Csátba, szomszédos országba.

[00:42:33]És nyilván az ő céljük ne ahhoz, hogy visszamenjek Szudánba, hanem hogy Európa felé haladjanak.

[00:42:37]Mekkora ennek az esélye?

[00:42:40]És hogyan hatna ez ránk?

[00:42:43]Nem, ez ez látszik egyébként, tehát hogy a és nem is csát, hanem Líbia kapcsán.

[00:42:47]Hát ezt nagyon érdekes volt látni.

[00:42:47]Ugye nagyjából két év az az időszak, amíg a menekültek azt remélik, hogy rendeződik a helyzet, és majd haza tudnak térni.

[00:42:54]Ugye ez most már elletelt egy éve.

[00:42:54]És érdekes volt, hogy Líbiában nagyon sokáig ilyen 100-1500-re tették a szudáni menekültek számát, tehát viszonylag alacsony volt.

[00:43:02]Az elmúlt egy évben azt mondják, hogy ez meghaladta a 600000 Főt.

[00:43:06]És egy pár héttel ezelőtt voltunk Kréta szigetén.

[00:43:08]Ő Kréta az új bel az egyik új belépési pont Európába.

[00:43:13]Tobrukkal szemben, ugye keretlíbial szemben van.

[00:43:15]Ö gyakorlatilag műholdas telefon se kell.

[00:43:18]Az embercsempészek adnak egy iránytűt a fiúknak és azt mondják, hogy erre kell egyenesen menni, és a hajóztuk másfél nap alatt eléritek rétát.

[00:43:24]És gyakorlatilag az látszik az elmúlt egy évben amellett, hogy ugye 2023-ban összesen 800-an érkeztek Rétára, a tavalyi évben több mint 20000-en már.

[00:43:33]És a 75-80%-a az érkezőknek az Szudáninak vallja magát.

[00:43:40]És azt mondják, hogy nagyjából Tobruk környékén egy ilyen 100-150000 szudáni várakozik arra, hogy elinduljon, pénzt gyűjtsön, tudjon fizetni az embercsempészeknek és elinduljon észak fele.

[00:43:53]Ebből a szempontból ugye mindig nagyon fontos az EU számára, hogy jó kapcsolatokat ápoljon az észak-afrikai országban.

[00:43:59]Az ebből a szempontból talán nem volt olyan szerencsés 2014-ben 11-ben Líbia szétverése.

[00:44:10]De Tunézia ugye néhány évvel fontos szerepet tölt be ebben a kérzésben, és sokszor azzal vádolják a tunéziai hatóságokat, hogy hogy fogalmazzok nem túl európai módszereket alkalmaznák, tehát ők nem akarnak látni Afriká, tehát délebb részéről migránsokat.

[00:44:32]Tehát tulajdonképpen a mi érdekeinket végjük azzal, hogy komoly kemény migrációellenes politikát folytatnak.

[00:44:46]Te hogyan látod ezt, hogy mi Európában nem vagyunk képes beismerni azt, hogy a hát túéző hasonlóan kéne olyan módszereket kéne alkalmazni, csak nyilván erkölcsi okok miatt, jogi okok miatt mi ezt nem tesszük meg.

[00:45:00]Igen, itt Tunéziával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy volt egy időszak, amikor nagyon sokan érkeztek a Tunézia részéről Európába.

[00:45:09]A másik dolog pedig, hogy a tunéziai társadalomnak jelenlegi állapotában van egy nagyon nagy elut elutasítottsága a a délről érkező menekültekkel, migránsokkal szemben, és nem véletlen, hogy a hatóságok verik szét szisztematikusan egyébként az ilyen táborokat.

[00:45:27]Tehát a tunéziai vezetés is felült erre egyébként nyilván egyrészt politikai okokból, másrészt meg szakpolitikai okokból, és igazolta a tunézi vezetés a saját narratíváját.

[00:45:39]Ezzel tehát nagyon jól látszik a retorikában is, hogy egy erőteljes fellépés pártján vál a most pártján van a mostani tunéziai vezetés.

[00:45:45]És itt kicsit Tunéziától elkanyarodva itt Líbiát is említetted hogy nem kellett volna ugye szétverni Líbiát.

[00:45:53]És egyébként nagyon érdekes, hogy az amerikaiak nál elkezdett ismét felkapott téma lenni Líbia abból a szempontból, hogy nagyon úgy tűnik, hogy az amerikaiak próbálkoznak egyfajta közelítéssel a két líbiai fél esetében, az iráni háború árnyékában egyébként.

[00:46:11]Tehát, hogy van a líbiai történetnek egy ilyen amerikai vonzata is, de visszatérve Tunéziára és a migrációs kérdésre, egyelőre tényleg úgy tűnik, hogy nagyon erőteljes, nagyon erőteljes migrációellenes hangulat van a tunéziai társadalomban és a vezetés tekintetében és a vezetés részéről is.

[00:46:29]És ezt a hatóságok révér fog foganatosítják is, nyilván ezzel igazolva a saját narratíváat is.

[00:46:35]Viktor igen, nagyjából ezt látjuk egyébként a Libia szerintem az a Líbia szétverés szerintem egy komplex történet volt.

[00:46:43]42 év után a libitásan jelentős résznege volt Kadafiból.

[00:46:50]Jó, de a mi szempotukból, hogy mondjam hatékonyan léptek fel.

[00:46:53]A migrációt illeti.

[00:46:55]Most a egy hatalmas dzsungelról beszélünk, amikor Lívját említünk.

[00:47:00]Igen, szerintem nem tudta volna már Kaddafi összetartani az országot, amit szerintem elrontottunk, vagy elrontott az EU meg a NATO, hogy oké, megvolt a rend resgűváltás, mondjuk így, és utána így föltették a kezüket, hogy akkor hajrá, és mondjuk ott hagytak 200000 fegyverest egy 6 milliós országban.

[00:47:17]És ugye ott is az történt, hogy mindenki bevallotta, mindenki rájött egy idő, hogy hogy ő partizán volt tulajdonképpen és harcolt Kadafi ellen.

[00:47:24]Miközben a az egyik líbiai parancsnok mondta azt, hogy ha ennyi harcosom lett volna, akkor nem kellett volna NATO beavatkozás, akkor megdöntöttük volna simán kalafint.

[00:47:31]Jó, tehát ez a probléma, ez ez fenel.

[00:47:33]Az egyébként egész biztos, tehát hogyha az EU nem fog tudni, nem nem tud együttműködni a az észak-afrikai országokkal, akkor nem lesz megoldás a migrációra.

[00:47:42]Szerintem ezen a területen egyébként összességében elég jól állunk.

[00:47:45]Tehát az, hogy Egyiptom most megfog nagyjából 10 millió külföldi állampolgárt, menekültett migráns, az, hogy Marokko általában beáll ebbe a történetbe, ez alapvetően siker az EU és a tagálom részéről.

[00:47:58]Most tartunk egy rövinfizetet, azután pedig azzal folytatjuk, hogy továbbra is nagyon aktív az Alida a szállövezetben.

[00:48:05]Maradjanak velünk.

[00:48:22]Folytatódik a láncreakció adása Marsai Viktorral és Mjálovic Zoltánnal.

[00:48:25]Pusztít a terrorizmus a szájlövezetben.

[00:48:28]Most ez következik.

[00:48:33]Mivel a világszerte elkövetett terrorizmushoz kapcsolódó gyilkosságok közel 60%-a a szubszaharai Afrikában történik, az Egyesült Államok arra törekszik, hogy kulcszerepet töltsön be az Iszlám Állam és az Alkaida elleni küzdelemben.

[00:48:46]A száhelővezet, amely 2025-ben több mint 6000 halottal, azaz a világ szerte elhunytak több mint felével a leginkább érintett régió.

[00:48:54]A szeparatista és terrorista csoportok közötti szövetségek által jellemzett halálos kimenetelő események színhelye.

[00:49:04]Az Afrikon parancsnoka riasztó jelzést adott.

[00:49:06]Ma a globális terrorizmus epicentruma Afrikában található.

[00:49:08]Az Iszlám Állam vezetői afrikaiak.

[00:49:11]Az Alkaida gazdasági motorja Afrikában van.

[00:49:16]Ez a két csoport osztozik abban az akaratban és szándékban, hogy csapást mérjen hazánkra.

[00:49:20]A száhelővezetben egy az Alkaidához kapcsolódó mozgalomstatégiai területeket ellenőriz, megfolytva az üzemanyagellátást a városi központok környékén.

[00:49:29]Egy főváros elfoglalása az Alkaidának egy nemzetállam minden jellemzőjét biztosítaná a globális terrorizmus finanszírozásához.

[00:49:37]Figyelmeztetett Anderson tábornok.

[00:49:42]Tehát ha jól értem, itt arról van szó, az amerikaiak szerint az a legfőbb gond az Al-Qidával kapcsolatban, hogy ez a szervezet tudja képes már saját magát finanszírozni.

[00:49:55]Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy eddig ki finanszírozta őket, de ez nagy tabú kérdés, inkább tegyük félre.

[00:49:59]Viktor, hogyan láttad a helyzetet?

[00:50:02]Miért egyre aktívabbak az amerikaiak ebben a térségben?

[00:50:07]Inkább a franciák voltak aktívak.

[00:50:10]Az utóbbi néhány évtizedben, hogy beléptek az oroszok, persze a kínaiak is ott inkább kereskedelmi okok vannak.

[00:50:18]Ok.

[00:50:18]Az amerikaak azt gondolják, hogy van is ott keresnivalójuk.

[00:50:25]Miért?

[00:50:27]Igen, de ez elsősorban jelenleg nem a Sáherről szól magáról, vagy Maliiról, hanem a gínai öbölnek a partmenti államairól.

[00:50:34]Nekem a benyomásom az, hogy a franciákhoz hasonlóan az amerikaiak valójában leírták a Sáher, legalábbis Malid, Burkinát, Nizert, mert azt látják, hogy túl komplikált a helyzet.

[00:50:44]Minden beavatkozás csak fölösleges halottakat és nagyon komplex helyzetet teremte rá.

[00:50:48]viszont a képen, ugye az intróban látott felvételeken mozgó dsihadistáknak van egy nagyon világos stratégiája, az, hogy tovább nyomulnak délfele, és megpróbálják bedönteni, illetve bevonni ebbe a háborúba a gínaib partmenti országait, Togót, Benint, Gánát, esetleg elefáncchon partot.

[00:51:08]És itt viszont nagyon komoly amerikai gazdasági, politikai biztonsági érdek vannak.

[00:51:15]Az amerikaiak ezt szeretnék megállítani.

[00:51:17]Ööbb esetben egyébként képzési kiképzési együttműködéseik vannak a a Gina Departmenti országaival, de ugye ahhoz ahhoz, hogy ezt meg tudják fogni, muszáj valamiféle módon visszatérniük a Sáhelbe, Mali.

[00:51:32]Nizserba vonalon ugye kitették őket.

[00:51:35]Most az látszik egyébként, hogy a Mali kormány, a nizeri kormány, a burkinai kormány kicsit keresgél így a színfalak mögött, hogy hogyan lehetne visszaédesgetni a nyugati szereplőket, mert egyértelmű, hogy az oroszok nem tudják megállítani a terrorcsoportok előretörését, de azért itt ilyen radikális visszatérést én nem látok.

[00:51:52]Ugye amibe a Mali kormány babakó is beleegyezett, hogy például a az amerikai drónok bel ismét berepülhetnek Mali területére, a felderítő drónok, hogy időbe szóljanak egyébként a helyi csapatoknak, hogyha jönnek a terroristák.

[00:52:03]Ugye a mostani nagy terroroffenzív az április 25-én kezdődött.

[00:52:07]Vannak olyan becsések, hogy 12-13000 felkelő vette ebbe részt, és se az orosz erők, se a Malicsereg, a Fama nem tudott erről, hogy 12000 embert mozgatnak és fogják megtámadni a bázisaikat.

[00:52:21]Ez egy nagyon komoly hírszési kudarc volt.

[00:52:22]Szük és Malinak most minden támogatásra szüksége van, mert jó esély van arra, hogy Afganisztán és Szíria után Mali lehet a harmadik ország, ahol hát kőkemény terrorhátterű személyek kerülnek kormányra.

[00:52:36]És vannak, tehát az oroszok nem tudtak ezekről a támadásokról, és vannak olyan találgatások, természetesen nem tudom, nem tudhatjuk, hogy Francia és ukrán különleges erők segítették ezeket a felkelőket.

[00:52:49]Tehát ez egy ennek a az úgy típus, mondhatjuk enyhe világháborúnak az új szintere ez a régió.

[00:53:03]Igen.

[00:53:03]És itt egyfelől, ahogy Viktor is mondta, itt a gínai eből a kulcskérdés meg a partnak a birtoklása.

[00:53:07]Viszont itt szintén előjön a nyersanyagkérdés.

[00:53:10]Ugye a száhá lövezet azért főleg aranyban elég gazdag.

[00:53:14]Nyilván az arany meg tudjuk, hogy a világpiaci szereplőknek mindig aranyra valamilyen szinten fáj a foguk.

[00:53:22]Tehát hogy mind érdekeltek abban is, hogy világpiacra juttassák ezeket a nyersanyagokat, tehát döntő többségében arany.

[00:53:30]És ugye említésre került az is, hogy az oroszok egyértelmű, hogy nyilván meg van osszva a fókuszuk ugye az orosz-ukrán front között, Afrika között is, meg itt szűkebben a Sáhel között is.

[00:53:42]És egyértelmű, hogy a felkelőket nem tudják meg megállítani, és nem tudják nem tudják nem tudnak valami stabil helyzetet teremteni a száheli országokban.

[00:53:49]És itt beszéltünk arról, hogy amerikaiaknak van kiképzési együttműködése bizonyos partmenti országokkal.

[00:54:00]Egyébként egy-két ország esetében még a franciáknak is ez megvan.

[00:54:02]Egyik, ha jól emlékszem, ilyen, ahonnan legutóbb kitették a franciákat, az elefánts ccsontparti történet, hogyha jól emlékszem, ott még a franciákkal megvan a kiképzési szerződés is.

[00:54:13]Nyilván, hogy ez most hogy működik, meg hogy mennyire hatékony, az most egy másik kérdés, de az egyértelműen látszik, hogy hogy a nyugati országok, a franciák, illetve főleg az amerikaiak leértékelték a száhel öövezetnek a jelentőségét.

[00:54:27]És nem csak arról van szó, hogy itt ez terrorista szervezeteknek a gózpontja, hanem innen itt van ugye egy pushatás is, ami a migrációt illeti, és már megjelentek az európai határokon ebből a térségből érkező első, illetve sokat hullámú menekültek is.

[00:54:43]És kínai szempontból is nagyon fontos a helyzet, hiszen ha jól tudom, ők nem nagyon örültek annak, amit tettek az oroszok ebben a térségben.

[00:54:55]meglepő módon m mindig ők úgy említjük őket, hogy ezek erős egy erős szövetségről van szó.

[00:55:00]Ugye most is találkozott a kínai elnök és és Vladimir Putyin de ők inkább stabilitásra vágynak, mert ők politikailag, katonailag nem alatkoznak be.

[00:55:14]Ők pénz miatt mennek, kerekedelmi okok miatt, és úgy látják a kínaiak, hogy a talán a franciák, az amerikaiak meg a britek jobb.

[00:55:22]ö feltételeket tudnak teremteni a kereskedelemhez.

[00:55:30]Abszolút.

[00:55:30]Tehát, hogy a a Kína legnagyobb olaj, Afrika olajvezetékét a Nizeri mezőktől mezette ki Beninen keresztül a gínai bőrparvidékéig.

[00:55:37]Ugye ez egy 6 milliárd dolláros befektetés volt, amin most holyik az olaj, hol nem, de inkább nem.

[00:55:43]Részben azért, mert egy vita van a Nizser és a beninén kormány között, de a másik oldalról meg azért, mert a terrorcsoportok rendszeresen felrobbantják a vezetéket.

[00:55:52]És valóban a kínaiak nem örülnek, ők nem szeretnének ide erőforrásokat átcsoportosítani a védelmi szférából.

[00:55:58]Ez messze van tőlük.

[00:56:01]Nekik nagyon kényelmes volt, hogy a franciák meg az amerikaiak elvitték a elvégezték a piszkos munkát.

[00:56:05]És most az látszik, hogy az oroszok meg nem végzik el, sőt hát azért több szakért gondolja azt, engem is beleértve, hogy az oroszoknak jó a káosz, hiszen ugye, hogyha emberek jönnek el a szájlövezetből Észak-Afrikába, aztán Európába, és mondjuk emberekkel teli csónakok jelennek meg Lampedúzánál, akkor a mondjuk a római kormány nem azon fog gondolkodni, hogy mennyi fegyvert küldjön Ukrajnának, hanem hogy mit kezdjen a migrációval.

[00:56:30]Értem.

[00:56:30]Marsai Viktornak és Mihálós Zoltánnak köszönöm szépen az elemzést.

[00:56:33]A kedves nézőknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet, és ne felejtsék, holnap ugyanebben az időpontban jelentkezünk Láncreú című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket is.

[00:56:48]A viszontlátásra, a viszont hallásra.