A német kancellár azt javasolja, hogy Ukrajnát társult tagként vonják be az Európai Unióba - HírTV

[00:00:02]Nagyszabású nukleáris hadgyakorlatba kezdett Oroszország 65000 katona bevetésével, illetve állítólag tegnap 26 hajó haladt át a hormuzi szoroson.

[00:00:10]Jó reggelt kívánok.

[00:00:12]Ez itt a napindító és ezekkel a témákkal is foglalkozunk.

[00:00:14]Aki pedig segít nekünk ebben, az nem más, mint Hidegkuti Konstantin nemzetközi Kapcsolatok szakértő.

[00:00:20]Jó reggelt kívánok.

[00:00:22]Jó reggelt kívánok.

[00:00:22]Jó reggelt kívánunk.

[00:00:22]Kezdjük azonban egy másik témával.

[00:00:24]brit védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy a brit királyi légierő egyik felderítő repülőgépét orosz vadászgépek elfogták.

[00:00:33]Ugye ők úgy fogalmaztak, hogy veszélyesen elfogták.

[00:00:34]Hát mit takar ez és mi történt pontosan?

[00:00:37]Ha jól tudom, akkor ez még egy picivel korábbi eset talán a múlt hónapban történt, csak most hozták nyilvánosságra.

[00:00:44]Nagyon egyszerű erre a magyarázat.

[00:00:44]Bármi elfogást, amit az oroszok hajtanak végre, arra szokták mondani, hogy veszélyes elfogás.

[00:00:49]Ez itt a ez itt a kiindulási pont.

[00:00:52]Ha visszanézzük itt az elmúlt pár évnek a akár feketeengeri, akár balti tengeri, akár egyéb elfogásait, 90%-ban ez a veszélyes elfogási jelző szokott itt benne lenni a és gyakorlatilag helyzettől függetlenül.

[00:01:07]Szóval ez ilyen töltelékszó ebben az esetben.

[00:01:09]A másik része pedig ott érdemes belássuk, hogy a fekete tenger térségében annak nemzetközi vizei fölött, vagy alapvetően, hogy nem orosz felségvizek fölött, ott a háború kezdete óta folyamatosan vagy amerikai, vagy brit, vagy francia, vagy alapvetően valamelyik NATO tagországnak a felderítő repülőgépei, vagy éppenséggel felderítő drónjai szoktak keringeni.

[00:01:34]ö őrjáratozni, mivel ezáltal be tudnak látni úgymond itt a dél-oroszország területére, a krémbe, Krasznodár térségébe és alapvetően még részben akár a a hadműveleti zónának úgymond a szélébe is.

[00:01:54]És ennek következtében ez akár lehetséges az ukrán dróntámadások előkészítésének vagy itt a felderítési információknak itt a megszerzéséhez kapcsolódik, illetve alapvetően éppenséggel akár itt a dróntámadásoknak a eredményességének a fel feltérképezésére.

[00:02:15]Mit jelent pontosan az, hogy elfogták, vagy veszélyesen elfogták?

[00:02:17]Tehát ez azt jelenti, hogy két másik vadászgép mondjuk mellé repült és elkísérték egy távolabbi helyszínre, tehát hogy ne tudjon ott tevékenységet végezni, vagy ezt hogy kell elképzelni?

[00:02:28]Gyakorlatilag igen.

[00:02:28]Szóval itt a veszélyes elfogás legfeljebb abban abban nyilvánulhat meg, hogy közelebb repültek a a felderítő repülőgéphez.

[00:02:37]Ha veszélyes elfogás kéne, vagy nem is annyira elfogás, de ahhoz hasonlót, akkor pár évvel ezelőtt volt egy olyan incidens, amikor a fekete tenger fölött orosz vadászgép kerozint engedett rá valamelyik amerikai felderítő drónra, ami pedig szépen ezután belezuhant a belezuhant a tengerbe, de ez nem jelenti azt, hogy akkor lelőtte, vagy vagy nekirepült, hanem csak ez egy bevett orosz művelet, meg nem mondom, melyik pilótáról lett elnevezve.

[00:03:07]Ott még a hidegháborúban fejlesztették ki ezt a ezt a műveletet, azt hiszem, no a tengerészeti járőrgépekre reagáltak úgy.

[00:03:17]Ez még ott a Murmans térségében a Kolafélszigetnél volt ez itt norvég meg amerikai járőrgépek esetében, hogy ráengedte a kerozint, aztán tovább repült, és akkor így így jelezte úgymond a területét ebből a ebből a szempontból, de itt semmi ilyesmiről nincsen szó.

[00:03:36]Szóval az egy, mondhatjuk egyszeri eset volt itt az, hogy akkor odarepültek, ki azonosítsa magát, és akkor tessék szépen odébb venni.

[00:03:43]Gyakorlatilag erről van szó.

[00:03:45]Főleg azért, mert a balti tenger fölött a NATO is ugyanezt csinálja.

[00:03:51]Heti napi szinten fog idézőjelesen fognak el orosz gépeket, ami abból szokott állni, hogy a balti tenger fölött az orosz katonai gépek nem szoktak transzpondert kapcsolni.

[00:04:00]Már azt mondják, hogy ha én Kalinyingrádba megyek, az olyan, mintogyha egy belöldi légiárat lenne, és akkor kész.

[00:04:05]De ugyanilyen szokott történni alapvetően az észak északi mondhatjuk inkább a jegestenger térségében, illetve hát párszor megtörtént ez a Beringtengernél is, ahol a amerikai és orosz azonosítási zónák találkoznak.

[00:04:24]És ez a megfigyelés, ez mennyiben más, vagy mennyiben részletesebb, mintogyha ezt műholdakon keresztül intéznék.

[00:04:27]Ugye látjuk azt, hogy a technológia már tényleg hihetetlen dolgokra képes, tehát hogy egy műhold is egészen elképesztő részletességű képeket látunk.

[00:04:35]A műholdaknál megvan az a probléma, hogy mondjuk a keringési idő, illetve hogy az adott terület fölött az adott időszakban hány műhold halad el és mennyi időtartalm alatt, hogy mondjuk mit tudom én, egy 90 perces 90 percet tartózkodik az adott terület felett, és akkor a az a abból a 90 percből kell kihúzni a maximumot, de hogyha több órát, mondjuk 12 órát kering, ott láttunk ilyet, szóval azt hiszem az a Szicíliából felszálló amerikai drónszokott ott mindig mindig ott a kríma aljába úgymond őrjáratozni.

[00:05:14]Szóval, hogyha több órát, megint csak pár órát, 10-12 órát állomásodik az adott térségbe, vagy őrjáratozik az adott térségbe, sokat a részletesebb adatokat tud feldolgozni, illetve hát nem mindegy, hogy milyen adatokról van szó, mert lehet akkor ha csak egyszerű műholdképekről van szó, az is egy dolog, de mondjuk akár az, hogy akkor elektro az elektronikai zavaró berendezések, a légvédelemnek az elektronikai jelzései, akkor az, hogy merre van telepítve a légvédelem.

[00:05:42]Szóval ez ilyen különböző elint, ezt úgy úgy szokták, elektronikus felderítés, hogy nem csak optikai felderítés, de egyéb felderítési módokkal is akkor itt a a megint csak kijelölt vagy kijelölendőt célpontnak a térségét itt megfigyelni.

[00:06:01]Szóval az egy összetettebb feladat, és részletesebb adatokat tudnak egy ilyen hosszú őrjáratozási idő alatt beszerezni, mint mondjuk a műholdakkal 90 perc alatt.

[00:06:12]Ez nagyon érdekes, hogy mennyi minden információt tudnak kideríteni viszonylag azért rövid idő alatt.

[00:06:18]Ennek kapcsolan viszont felmerül a kérdés, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra, hogy mikor léphet egy országgyűen akcióba, hogy esetleg elfogjon egy idegen gépet, vagy mondjuk mennyivel kell megsérteni a légvédelmet, akár időben, akár távolságban, mikor jogos egy egy ilyen történet, illetve még az is érdekes lehet ennek kapcsán, hogy mit kockáztatnak a gépek akár szándékosan, hogy még a szabályokon belül legyenek, de azért egy-két dologra fényderítsenek, mert úgy is tudják, hogy protokoll az, hogy kikísérik a légtérből.

[00:06:50]Jó, köszönjük szépen.

[00:06:51]Megtörtént, de itt vannak az adatok.

[00:06:53]Igen, ez általában úgy szokott történni békeidőben, hogy akkor húzzuk egymás bajszát.

[00:06:58]Ez az szokott lenni, hogy hivatalosan nemzetközi légtérben, nemzetközi vizek fölött, idézőjelesen nem megsértve a másik oldalnak az érdekeit, nem megsértve a másik oldalnak a légterét, és akkor én csak ott á én csak ott bejárkálok úgymond.

[00:07:15]Csak hát ez egy idő után az szokott lenni, hogy elegük lesz.

[00:07:20]Szóval ez inkább a hideg háborúban volt nagyon érdekes, ahol nemzetközi vizeken volt, az megint csak a fekete tengeren, hogy volt egy orosz fregatta szem, amelyik belerongyolt, mármint, hogy bele belevezette magát egy amerikai amerikai ilyen hajóba, ami megint csak hivatalosan csak őrjáratozott ott a vonatkozó vonatkozó vizeken.

[00:07:42]Tehát na de lehet, hogy nem a fekete, de volt egy ilyen a USS Your Time, azt hiszem, annak az esetében, hogy egyszerűen nekivezették itt a akkor még szovjet haditengerészek, de megint csak ezekre voltak ilyen illusztrízus példák a a japán japán szovjet határ esetében, vagy mondjuk úgy, hogy a japán tenger fölött pontosabban, illetve hát itt a a ahol anno Norvégia esetében a NATO és a Szovjetunió találkozott, ott Ott voltak ilyen esetek, hogy akkor volt olyan, hogy kicsit meg is érintették a gépet itt a szárnyaikkal.

[00:08:21]Volt olyan, hogy akkor megint csak ez a rálocsolok kerozint című művelet, de alapvetően nem történt lelövés.

[00:08:27]Szóval ez nem az, hogy akkor ledurrantom idézőjélesen, hanem az azért megvannak ennek úgymond a nem halálos változatai is.

[00:08:37]Ha meg háború van, akkor meg gyakorlatilag hiába van nemzetközi légtér légtér benne, azért hogyha megint csak az adott féllel hatban áll, akkor ugyanúgy le fogják lőni.

[00:08:48]Menjünk tovább Ukrajnára, merthogy Friedrich Merc német kancellár, azt javasolja, hogy legyen Ukrajna az Európai Unió társult tagja.

[00:08:54]Ez mit jelent pontosan?

[00:08:56]Mennyiben lenne más, mint egy teljes jogú tagállam?

[00:09:01]Ez egy jó kérdés, hogy mit mit alapvetően mit értenek társag alatt.

[00:09:03]Ez azt hiszem a korábbi elképzelések szerint olyasmi lett volna, hogy akkor nincsen szavazati joga, meg bizonyos támogatásokból nem részesül, ők tudják.

[00:09:17]Szóval ez most jogilag nem létezik egyelőre ilyen státusz.

[00:09:20]Egyik oldalról jogilag nem létezik, másik oldalról továbbra is egy anyagi csőd lenne Európa számára.

[00:09:24]De ezt már mondhatjuk azt, hogy amióta kitört a háború, hiába magyarázzuk ebből ebből a szempontból, hogy Ukrajna és az uniós tagság az azért eléggé messze van egymástól jelenlegi állapotában.

[00:09:35]Mint látjuk itt a politikai elképzelések a potenciális realitásokat felülírják.

[00:09:45]Nem ez az első eset zöldátástól kezdve számos ilyen mentális perverzió létezett már uniós vezetői részen, de látjuk, hogy ennek amíg amíg érdemben nem jön ennek úgymond kára, lásd itt a az euro a belső égésű motorok betiltásáról szóló rendelet, ami gyakorlatilag kezdi szépen az európai autóipart felszámolni.

[00:10:11]Szóval éz is puhították ezt a rendeletet.

[00:10:14]Pontosan azért, hogy amíg vagy olyan ellenállás nem jön, vagy amíg olyan olyan gazdasági realitások nem jönnek szembe, addig ez minden az a központi elképzelés felúírja a realitásokat.

[00:10:24]És itt is ez van, hogy akkor Ukrajnát vegyük a valamilyen módon vegyük fel az unióba.

[00:10:33]ő dolguk ők tudják, de gyakorlatilag amíg háború van, addig úgyse lesz ebből semmi.

[00:10:37]Első első pont, második pont meg hát sok sikert oda.

[00:10:40]Csak annyit tudok mondani, merthogy itt ezt hülyeség.

[00:10:47]Ugye miután nincsen hivatalosan ilyen jogi tétel, hogy valaki társultag legyen, ez mindenképpen egy precedens lesz, hogyha előfordul.

[00:10:55]Itt ugye, ahogy el is hangzott korábban, az időigényes csatlakozást szeretnék elkerülni.

[00:11:02]Nyilván egy csomó minden alon mentességet kapnának.

[00:11:03]Mi az a jogkör viszont, amit egy háborúban álló ország teljesíteni tud?

[00:11:13]Időigényes csatlakozásnál azért ez inkább olyan, mint amikor az embert a be a callcenternél úgy megvárakoztatják, és akkor szólott a szólott a a háttérzene, amíg kapcsolják a a dismpéctert.

[00:11:25]Szóval ez gyakorlatilag abból szokott állni.

[00:11:30]Szóval elég csak Törökországra nézni, amelyik hivatalosan nem tudom én hány évtizede már beadta a csatlakozási kérelmét, de esze ágában sincs euró az Európai Uniónak fölvenni Törökországot.

[00:11:42]De nézhetjük itt akár a balkáni bővítésnek is a különböző kritériumait vagy éppensége, hogy azokat az országokat preferálják, amik úgymond politikailag jobban irányulnak itt egy jobban hát, hogy is mondjam, jobban egyesülnek itt az európai mainstreammel, amelyik mondjuk akár kibeszélnének, vagy kilógnának on akkor megvárakoztatják.

[00:12:06]Szóval itt Ukrajnánál is, hogy ez a ez hogy a várak, ez inkább egy várakoztatási időszak.

[00:12:10]viszont akkor nem különbözik a tagjelölti státuszságtól?

[00:12:16]Gyakorlatilag nem, de megint csak úgy ugyanoda jutunk vissza, hogy így lehet nagyon szép elképzeléseket bedobni, de hogyha háborúval meg azt se tudjuk, hogy mekkora lesz Ukrajna a háború után, milyen gazdasága lesz, milyen mezőgazdasága lesz, milyen bármie lesz itt hülyeség erről beszélni, de hát tudjuk, hogy ez az Uniót és Brüsszelt nem szokta érdekelni.

[00:12:37]Ühüm.

[00:12:37]Hát mondjuk Svájc még mondjuk hasonlóan egy ilyen társult országnak minősülő ország, de h Svájcot meg Ukrajnát összehasonlítjuk, akkor azért ott van különbség.

[00:12:45]Igen.

[00:12:45]Meg hát a svájci konföderáció előbb fog fölszámolódni, minthogy be mintogy belépjen az unióba, mert őnek itt ezzel a mi is, hogy is hívják?

[00:12:56]Euró valamilyen övezetnek a tagja.

[00:12:58]Szóval ott azért nagyon jó pozíciója van abból, hogy akkor közös piacból részesül, de nem kell minden közös pia Európai Uniós rendelkezést végrehajtania.

[00:13:11]És akkor mondhatjuk azt, hogy azért a svájci gazdaság ennek azért jelentős jutányosa.

[00:13:18]Maradjunk viszont még Ukrajnánál, már csak azért is, mert most a legfrissebb hírek szerint megerősítik a védelmüket egy esetleges fehéroszországi Belarusz oldalról érkező támadásra ra készülve.

[00:13:30]Ennek mekkora a realitása?

[00:13:33]Ugye azt tudjuk, hogy Oroszország, a nukleáris védőernyő alávette Belaruszt, és oda is helyezett tölteteket.

[00:13:39]Itt a Fehér Oroszország belép az ukrán háborúba című mantrát.

[00:13:42]Ezt hogyha már mosógébe mosták volna, akkor már elvesztette volna színét.

[00:13:47]Szóval meg nem mondom, hány alkalommal dobták ezt be.

[00:13:54]Évente legalább egyszer-kétszer ez a ez a gumicsont előkerül, hogy most meg fognak támadni minket, mármint Ukrajna oldalról, hogy most meg fognak támadni minket Fehér Oroszország felől.

[00:14:03]Ez legfeljebb a háború kezdeté, mármint az, hogy a fehér orosz haderő.

[00:14:08]Szóval nem az, hogy az oroszok Fehér Oroszország felől, hanem maga Fehér Oroszország is csatlakozik a háborúba.

[00:14:16]Ha erre sor került volna, akkor a háború elején történt volna meg legfeljebb 2022 folyamán, de azóta olyan védelmi infrastruktúra épült ki a Fehérosz határén is, hogy ez gyakorlatilag öngyilkossággal érne föl Lukasenko oldaláról.

[00:14:30]És ez megint csak általában figyelemelterelésre szolgál, hogy éppen ha nézzük azt, hogy jermákkal és a jermák korrupciós, illetve okult ügyeivel hogyan hogyan érkezan mennek itt a büntetőjogi vagy korrupciós szálak már mondhatjuk egészen Zelenszkijig.

[00:14:50]Így akkor megint csak bedobni azt az ötletet, hogy akkor Fehér Oroszországból minket megtámadnak.

[00:14:54]Ez egy nagyon jó kis gumicsont, hogy ellvírozzanak alternatív irányba ebbe a ebből a szempontból.

[00:15:02]Ö egyszerűen maga a fehérorosz haderő is részben most egy átalakuláson megy keresztül, hogy itt a hadra foghatóság, illetve az ukrajnai háború tapasztalatainak az implementációja zajlik.

[00:15:14]Szóval ilyen szervezeti reform esetében nem is tudna érdemben azért olyan képességet biztosítani, illetve hát megint csak gyakorlatilag el van aknásítva, el van védművekkel választva itt a Fehérorosz ukrán határ olfeljebb a maximális ilyen incidensek száma az arról szól, hogy a valahol ott Csernoby melletti hídnál az egyik oldal átordít a másik oldalnak, és azok meg vissza vissza ordítani.

[00:15:44]Akkor na akkor innen fogjuk folytatni.

[00:15:47]Rövid szünet.

[00:15:47]Jövünk vissza.

[00:15:47]Hogyha tehetik, akkor önök is tartsanak velünk.

[00:15:51]Hideguti Konstantin is így fog tenni.

[00:15:53]Pár perc és visszatérünk.

[00:16:01]Ahogy ígértük újra itt vagyunk és folytatjuk tovább a napindított.

[00:16:04]Vendégünk továbbra is Édekúti Konstantin, nemzetközi kapcsolatok szakértő.

[00:16:09]Ugye Ukrajnánál hagytuk abba és folytassuk is itt ugye legutóbb Fehér Oroszországról beszéltünk, hogy Zelenski szerint ismét fenyegetik őket.

[00:16:15]Ez azonban nemcsak a belügyek elterelésére lehet alkalmas, hanem a különböző támogatásoknak a gyorsítására is, hogy ugye mennyire szükségük van arra, hogy újabb fegyverek és támogatás érkezhessen Ukrajnába.

[00:16:29]És nevezetesen a NATO főtitkár, ugye a külügyminiszter találkozott megelőzően egy sajtótájékoztatón, ugye elmondta, hogy a PN mehanizmus biztosította az Ukrajnának szent patriot rakéták 70%-át, és ugye további támogatásra sarkalta a tagállamokat.

[00:16:44]Mit jelent pontosan ez a P mechanizmus?

[00:16:47]Itt az ukrán patriot rakétáknál meg ennél a phazizmusnál érdemes megjegyezni, hogy így múltkor volt egy olyan incidens, hogy Spanyolország öt öt elfogó rakétát adott át Ukrajnának nem tudom én milyen kerete, nagy sajtókeretek között.

[00:17:05]Szóval azért megvannak ennek a perverziói, onnan induljunk ki, de itt ez az egész mechanizmus nem áll többről, mintogy Trump beiktatásával, vagy azt megelőzően már megelőző mechanizmusként annyi történt, hogy akkor Európa hogy magára váralta, vagy rá lett tukmálva, ez most egyéni értelmezés kérdése, de azt, amíg azt, amit az Egyesült Államok közvetlenül biztosított eddig Ukrajnának, Az most az Unión keresztül vagy Európán keresztül történik.

[00:17:39]Itt az van, hogy akkor Európa fizet, Amerika legyártja, Ukrajna meg megkapja.

[00:17:44]Gyakorlatilag ebből áll ez a mechanizmus.

[00:17:47]annyi gigszer jött be ebbe a kérdésbe, amit úgy hívnak, hogy Irán, mert egyszerűen itt a iráni háborúnak a légvédelmi per balisztikus elfogó rakéta igénye az felőmúlta azt, amit Ukrajna és ezt maga Zelenski is mondta, azt hiszem, hogy nem tudom én, három év alatt nem lőttek el annyi elfogó rakétát Patriotból, mint amennyit három nap alatt ellőttek az öbölmenti államok itt az irániakra.

[00:18:12]Szóval megint csak itt az igények azok magasabbak a közelkeleten.

[00:18:18]És itt jön az, hogy prioritizálás, hogy akkor az Egyesült Államok egyik oldaló saját igényeit óhatatlanul, akármi van, azt jobban fogja teljesíteni, illetve hát most forróbb a helyzet itt a Hormoziszoros térségében meg itt alapvetően a Közelkeleten, és ennek következtében az ottani szállításokat prioritizálják az ukrajnaival szemben.

[00:18:39]Így jön az a kérdés, hogy Európa mit tud itt tenni.

[00:18:41]Azt hiszem, vannak olyan elképzelések, hogy lehet, hogy már meg is megvalósulás alatt is vannak, hogy akkor Patriot elfogó rakétákat gyártsanak Európában is.

[00:18:49]Csak itt is azért mire megépül az üzem, mire gyártásba kerül, mire felfuttatják a termelést, és a többi, és a többi.

[00:18:58]Szóval azért ez egy nem ez egy többé éves folyamat, nem egyik napról a másikra, de ez lehet úgymond itt az ukrán patriot igények finanszírozása vagy biztosítására, hogy akkor Európában is lesz patriot rakétaüzem, és akkor onnan az ott termelt mennyiséget azt akkor viszik Ukrajnába.

[00:19:17]Csak hát itt vagy itt európai szükségletre mondjuk inkább, csak hát itt van az, hogy azért a rakétát is valamiből össze kell rakni, és hiába van az összeszerelőv mondjuk Európában, hogyha a beszállítók és a beszállítói lánc meg nem tud ezzel úgymond vagy lépést tartani, vagy ugyanúgy az Egyesült Államokhoz van kötve.

[00:19:35]A NATO-nak volt időközben egy másik közleménye is, mégpedig ez arról szólt, hogy pusztító következményekkel fenyegetnek, amennyiben Moszkva atomfegyvert vetne be.

[00:19:43]És ezzel kezdtem itt a blokk elejét, hogy éppen egy ilyen hadgyakorlat történik 65000 katona bevonásával.

[00:19:50]Mit tud tenni a NATO, miközben itt Ukrajnát sem tudja ellátni elegendő légvédelmi felszereléssel?

[00:19:58]Hát alapvetően a amikor már bevetnek atomfegyvert, az általában pusztítókövetkezményekkel szokott járni.

[00:20:04]Szóval ez a megint csak gumicsontot bedobtak a közvéleménynek.

[00:20:08]Valamiért ez most nagyon nagyon gumicsontos napjaink vannak ebből a ebből a szempontból, de alapvetően ez az orosz hadgyakorlatnál annyit még érdemes megjegyezni, hogy ez azt hiszem még a Kram és az ukránháború kitérések között volt.

[00:20:25]Hozzákapcsolva itt a a határmenti repülésekhez, amikor az Egyesült Államok nem tudom kettő vagy három B52 stratégiai bombázót végigreptetett.

[00:20:37]Szóval Norvégiától Törökországig pár ilyen ilyen demonstratív módon végigreptetett itt a NATO keleti keleti végein itt az orosz határ környékén, hogy mi erre is képesek vagyunk.

[00:20:49]És hát a stratégiai bombázót azt általánosságban atomfegyverrel szokták felszerelni.

[00:20:54]Pont maga a hadgyakorlat tekintetében évente legalább egy ilyen stratégiai vagy alapvetően stratégiai rakétaerőket, mert Oroszországon belül a nukleáris erők azok külön haderőmembe vannak sorolva.

[00:21:12]Szóval az RVSN-nek ez a stratégiai rakétaerők rövidítése, szóval az RVSN-nek itt a hadgyakorlata legalább szokott egy ilyen legalább egy nagy szabásúbb lenni itt a idő idő évente.

[00:21:28]annyi a különbség az idei évben, hogy ez azért részben előre is lett hozva az őszi időszakról vagy a nyári időszakról most májusban, illetve hát a kiterjedése is azért a ha megnézzük, hogy mennyi főre, milyen eszközökre, azok mekkora hányadat képviselnek itt a teljes nukleáris arsenálon belül értve itt a hordozóeszközöket és a a szállítóeszközöket, azért ez egy relatíve nagy arányt képvisel.

[00:21:51]És igen, miután az oresnyékeket telepítettek fehér Oroszországba, gyakorlatilag 3-4 kmről az orosz határtól, szóval ezt gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy minthogyha Oroszországon belül lettek volna ezek telepítve.

[00:22:06]Szóval miután itt azért Fehér Oroszországban is vannak koresnyikek, itt gyakorlatilag azért is van bevonva ebbe a ebbe a műveletbe Fehérroszország, illetve hát a fehéroszok is kaptak iszkandert, és annyi annyi a különbség, hogy a nukleáris robbanófej ugyanúgy orosz kézben van, csak éppen az indító platform az, ami fehér orosz tulajdonba került.

[00:22:28]Érdekesek ezek a hírek.

[00:22:28]Ugye egyrészről orosz atomtámadásról beszélgetünk, és ugye Oroszországtól megszokhattuk azt, hogy folyamatosan olyan hírek érkeznek, hogy nem nagyon viseli meg a GDPjüket ez az Ukrajnával folytatott konfliktus.

[00:22:40]Azután igazából nem is nagyon veszik észre, gyakorlatilag kitartanak sokáig.

[00:22:45]Most viszont érkezett egy hát kicsit ezt ellenző nyilatkozat is.

[00:22:51]Ugye az orosz parlament alsóházának egyik tagja egy szibériai regionális fórumon ugye azt mondta, hogy gyakorlatilag orosz gazdaság nem fogja túlélni a támadás tartós elhúzódását Ukrajnában, és felszólított a háború mihamarabbi befejezésére.

[00:23:06]Akkor most hol lehet az igazság?

[00:23:08]egyik oldalról ez általánosságban elmondható, hogy amikor egy-egy ilyen képviselő szokott megszólalni, ez világszerte, egy-egy képviselő megszólalása az mondjuk úgy, hogy nem egyéni vélemény, hogy zárjuk le ebből.

[00:23:28]másik oldalról Oroszországban most az ősszer választások lesznek és akkor választ miután mi már kijöttünk egy választási időszakból erre szokás mondani hogy háborúban és szerelemben minden megengedett ugyanez igaz most a választásokra is ebből a szempontból és harmadik oldalt meg hogy mily hogy hova tartozók voltak azok akik ezt megnyilatkozták ez a KPRF ez gyakorlatilag az Oroszország az SZP-nak a Szovjetunió kommunista pártjának az utolt pártja a az Oroszországi Föderáció kommunista pártjának itt a a képviselői voltak voltak és vannak azok akik ilyen megszólalást tesznek.

[00:24:10]Zjuganov az a pártnak úgymond a vezetője és azt ő is azt mondta, hogy akkor hogyha itt nem lesz változás, akkor 1917 hasonló forradalom lesz, de nem lesz.

[00:24:19]Szóval ez a lesz forradalom, de nem lesz forradalom, mertogy akkor kerüljük el a forradalmat.

[00:24:25]Szóval ez inkább csak ilyen megint csak gumicsont.

[00:24:28]Szóval ez oda vezethető vissza.

[00:24:32]Azért hogyha a számok mélyére nézünk, akkor az a tájékoztatás jött ki épp saját maguk minisztériuma tette közzé, hogy az első két hónapban, tehát január és februárban 1,8%-kal zsugorodott az orosz gazdaság.

[00:24:45]Ugyanakkor, mint tudjuk, azóta a hormozi helyzet miatt jóval drágábbak lettek az üzemanyagárak, a kőolajára, és ezen Oroszország is nyerészkedett.

[00:24:53]Már csak azért is, mert Amerika enyhítette a szankciókat.

[00:24:57]Igen.

[00:24:57]Most pont pár nappal ezelőtt meghosszabbították megint az orosz kőolajra vonatkozó szankció almentést.

[00:25:05]Persze ez az a része, hogy áprilisig áprilisig hajóra rakott.

[00:25:08]Valószínűleg itt lehet azért a szállítási leveleket trükközni, hogy akkor visszadátumozzák itt a szállítási levelet, hogy á ez még április 1jé lett hajóra rakva, miközben mondjuk tegnap rakták.

[00:25:19]Szóval ez az egyik része.

[00:25:21]Másik része viszont azért ez kettős, miután Oroszország most az orosz olajra igény van, és mivel az orosz olaj az bevételt generáló kemény valuta bevételt generál, ez viszont rubelerősödéshez vezet, mert hát az orosz állam meg az orosz gazdaság az rubell rubel alapú elszámolást végez.

[00:25:43]Szóval azt a dollárt át kell váltani Rubenre.

[00:25:46]És azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban Rubel nagyon megerősödött a dollárhoz képest, sőt mondhatjuk, hogy már túl is erősödött.

[00:25:55]És ez van az, hogy a költségek azok rubelbe keletkeznek, a bevétel meg dollárba.

[00:25:59]És hogyha és emiatt itt ez a exportorientált gazdaságoknál szokott lenni ez a dilemma, hogy azért nem baj, ha gyengül a saját fizető eszközé, nem szabad túl gyengülnie, mert akkor meg inflációban visszakapják.

[00:26:11]Szóval itt túlságosan megerősödött a rubel a dollárhoz képest, és hiába jönnek az extra bevételek itt most a olajár elszabadulása miatt, nem tud akkora extra bevételként materializálódni Oroszországon belül, mint amekkora lehetne ez itt a itt a rubelerősödése miatt.

[00:26:32]Szóval itt majd itt a a központi banknak meg az orosz a orosz gazdasági minisztériumok majd összedolgoznak valahogy.

[00:26:40]Ez legyen az ő problémájuk.

[00:26:42]Csak, hogy itt a extra bevételek nem akkora extra bevételként jelentkeznek az orosz költségvetésben, illetve Oroszországon belül, mint amekkoraként jelentkezhetnének.

[00:26:52]Na, térjünk át a hormozi szorosra Ukrajnából.

[00:26:55]Ugye, hogyha más nem, akkor az ottani helyzet az bennünket is nyomosan érint, más nem az üzemanyagárak, miatt ha a háborús részétől el is tekintünk a dolgoknak.

[00:27:04]Érkezett egy friss hír, hogy az elmúlt 24 órában 26 hajó haladta át a Hormúzi Soroson.

[00:27:08]Ezt az iráni forradalmi gárda hadrendészete jelentette be, és ugye többségében köztük olajszállítók és konténerhajók voltak.

[00:27:17]Bizakodhatunk, lehet, hogy talán nyílik a zárt kapu.

[00:27:22]Egyik oldalról igen felmerül a jogászkodó kérdés, hogy mit értünk hajó alatt.

[00:27:26]Szóval mit értünk?

[00:27:26]Igen.

[00:27:26]Mit értünk?

[00:27:29]Hogy hogy milyen típusú hajók mentek át itt a hormozi szorosok?

[00:27:34]Olajtankereket is említ a forradalmi gárda, hogy is fogalmazott.

[00:27:36]Igen, igen.

[00:27:38]De hát azért egy pontos lista az általában azért szokta segíteni az értelmezést.

[00:27:43]Hol lehet az aggály, hogy szerintük mi a hajó?

[00:27:45]Íg igen.

[00:27:45]Itt, hogy mi egy defin egy közös definíció, az nem szokott tártani ebben a helyzetben.

[00:27:49]Ez az egyik része.

[00:27:51]Másik része meg ott ez ilyen interbellum, ez a interbellum időszaka van, hogy azért nagy az esély, és többen is már pedzegetik, hogy a háború itt a háború aktív szakasza az könnyen lehet, hogy kiújulhat.

[00:28:06]Itt a ha megnézzük, hogy milyen erőket csoportosíták az Egyesült Államok a térségben, Izrael milyen erőket csoportosít saját oldaláról, vagy hogyha azt nézzük, hogy Pakisztán 8000 főnyi személyzetet, illetve egy repülőgép legalább egy repülőgép századot telepített át Szaarábiába.

[00:28:28]Van egy védelmi megállapodásuk.

[00:28:30]És ennek keretében itt azért arra, ha azt nézzük, a felek arra számítanak, hogy potenciálisan azért még újraindulhat itt ez a konfliktus, illetve hát hogyha volt itt a fehér ház, illetve a hírszerzési közösség között is egy összetűzés, hogy akkor mennyi ballisztikus rakéta maradt, és mennyit mennyi indítót sikerült megsemmisíteni, mert volt azt hiszem a New York Times-nak a Wall Street Jourynnek egy olyan cikk, ami gyakorlatilag azt állította, hogy amúgy Irán a rakétaindítóknak meg a ballisztikus rakétáknak a többségét meg tudta őrizni, hogy persze azért az Egyesült Államok szép számmal semmisített meg, de mégis csak azért a volumen maradtak még akkora számban, hogy ezzel tudjanak jelentős kárt okozni.

[00:29:16]Nem csak a nemcsak az öbölőmenti országoknak, de ott az utani amerikai katonai infrastruktúrának is.

[00:29:20]Szóval ez egy ilyen nagyon limbós dolog jelenleg, hogy azért benne van a levegőben, hogy ez kiújulhat, illetve benne van a levegőben, hogy ez itt még azért elszabadulhat az olajár.

[00:29:31]Főleg, hogyha azt nézzük, hogyha a hormoziszoros június végéig zárva marad, akkor addigra ez a Morgan Stellinek volt az elemzése, akkor a kimerőnek a a világ kőolajtartalékai, mármint amik így pufferként szolgálnak a a kereslet kielégítésére, és azt követően viszont aztán már tényleg el fog szabadulni akár 150 dollárig is az olajár.

[00:29:55]Tehát ilyen szempontból ez a 26 hajó, úgyhogy egyébként nem tudjuk, hogy ebből hány olajszállító tankerhajó lehetett.

[00:30:01]Ez még mindig töredéke annak, mint a háború előtt volt.

[00:30:06]Akkor naponta 150 haladt át.

[00:30:08]Pontosan.

[00:30:08]Szóval a szúdi Aramkónak a vezérigazgatója nyilatkozta talán egy héttel ezelőtt, vagy így a elmúlt időszakban, hogy heti szinten 100 millió hordó olaj nem kerül a piacra a hormoni szoros blokádja miatt.

[00:30:21]És ez a 100 millió horda, ez nagyjából a világ egy, ha jól emlékszem, egy napi fogyasztása.

[00:30:28]Szóval ez olyan, mintogyha így egy ilyen szabad szombatot kapna a világgazdaság az olaj olajszempontból, hogy egy nap mindig kiesik, és azért ez hosszú időn át ez felhalmozódik, és nem lehet egyszerűen nem tudják azért a miután azt hiszem a globális olaj szállításoknak a 20%-a haradt át a hormózon, ezt nem lehet persze valamilyen módon valamelyen szinten lehet pótolni, de teljes egészében meg nem.

[00:30:53]És ez azért látjuk már, hogy milyen problémákhoz vezet Kenyába is például.

[00:30:58]Szóval itt a harmadik világban azért látjuk, hogy már erősen vagy nincs, vagy egyszerűen nincs üzemanyag, vagy pedig az áremelkedések miatt azért tüntetések, lázadások vannak, és ott is már Kenyában például ennek vannak áldozatai.

[00:31:14]Végére pedig egy nagyon fontos információ, amit kollégáink mondtak, és mindenképpen meg kell említsünk.

[00:31:17]Nagyon boldog névnapot kívánunk Konstantinn.

[00:31:21]Csatlom.

[00:31:22]Kösz.