Láncreakció - Megegyezett a három nagyhatalom: a mesterséges intelligencia a jövő - HírTV

[00:00:01]Moszkvába utazik hamarosan az amerikai békedelegáció.

[00:00:03]Közben felfüggesztették a britek az orosz olaj és LNG elleni szankciókat, és a pekingi tárgyalások a mesterséges intelligenciáról folytak, de Európa megint kimaradt.

[00:00:12]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:16]Erre keressük a választ.

[00:00:17]Köszöntöm önöket.

[00:00:17]Én Nádori Teodóra vagyok.

[00:00:19]Ez a láncreakció.

[00:00:33]És köszöntöm a stúdióban Seremet Sándort, a Magyar Külpolitikai Intézet vezetőkutatóját.

[00:00:37]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:41]Nézzük meg, hogy a béketárgyalások úgy tűnik, hogy folytatódhatnak.

[00:00:47]Hamarosan ismét Moszkvába érkezhet az amerikai béketárgyaló delegáció.

[00:00:49]A Kreml megerősítette Steve Witkoff és Jared Kusner közelgő látogatását az orosz föderációba.

[00:00:58]Az eddigi információk szerint az amerikai orosz békeegyeztetésekre a következő hetekben kerülhet sor.

[00:01:02]Közben folytatódnak a hevescok Ukrajnában, elsősorban a Donyecki területen található Liman elfoglalásáért.

[00:01:11]A vasúti csomópontként működő Liman kiemelt logisztikai szerepe miatt rendkívüli stratégiai fontossággal bír.

[00:01:18]A hátországban is súlyosodik a helyzet a lakosság körében.

[00:01:20]Egyre gyakoribbak a fizikai támadások az ukrán toborzótisztek ellen.

[00:01:24]Idén halálos áldozata is volt az erőszaknak.

[00:01:26]A lakossági bizalmatlanságot a korrupciós botrányok és az erőszakos utcai előállításokról szóló felvételek is táplálják.

[00:01:34]A kijevi kormányzat egyelőre adós maradt a folyamatos konfliktusokat generáló toborzási rendszer átfogóreformjával.

[00:01:44]Kezdjük azzal, hogy az, hogy most Moszkvába látogathat megint az amerikai békedelegáció, ez egyfajta előrelépésnek tűnik.

[00:01:53]Nem nevezném előrelépésnek, én inkább a jelenlegi állapotoknak, amelyek mondjuk úgy a tárgyalások folytatásának vagy a fenntartásának a szükségességére irányulnak, tehát hogy igyekeznek fenntartani azt a folyamatot, ami eddig zajlik.

[00:02:07]áttörést eddig nem sikerült elérni.

[00:02:09]Ugyanakkor, hogyha semmilyen formában nem történek ezek a személyes találkozók, és nem zajlana a kapcsolatnak a mondjuk úgy ápolása, akkor valószínűleg jóval nehezebb lenne egy megállapodáshoz eljutni.

[00:02:23]Oroszországban egyre szkeptikusabban kezelik egyébként az amerikai részvételt a a konfliktus kezelésében, hogyha az első hetekben, hónapokban nagyon magas volt a az optimizmus, és voltak elvárások ebben az irányban kimondottan az Ancorigi találkozó után, addig jelenleg, bár hivatalosan erről kevesebbet beszélnek, de a szakértőkörökben, a sajtóban erre gyakrabban merülnek fel azok a hangok, hogy jó, hogy találkozunk, de áttör törést nem biztos, hogy el tudunk várni.

[00:02:54]Áttörést nem biztos, hogy el tudunk kérni ezekben a kérdésekben.

[00:02:57]Egészen addig nem, amíg az amerikai vezetés nem helyez elegendő nyomást a Kievi vezetésre és Kiev partnereire, hogy fogadják el az Oroszország által megszabott kereteket, amelyekről egyébként Alasz Kán, Donald Trump és Vladimir Putyin állítólag megállapodtak.

[00:03:13]azért nagyon feszült ez a kérdéskör, mert azt lehetett látni, hogy a területi kérdések az elsődlegesek, amikben nem nagyon történik előrelépés.

[00:03:23]És most Oroszországban a Külügyminisztérium egyik kihelyezett megbízottja azt mondta, hogy Európában három állam akadályozza ebben a pillanatban a békektést.

[00:03:33]Nagy-Britannia, Németország és Franciaország.

[00:03:35]Tehát, hogy az európaiaknak legalábbis Moszkva meglátása szerint nem érdeke az, hogy az ukrajnai háború hamar lezáruljon.

[00:03:45]Vannak Oroszországban ilyen elképzelések, és korábban is azt hangsúlyozták Moszkvában, hogy alapvetően, hogyha Kiev nem kapna támogatást, vagy nem kapna nem csak pénzügyét, de politikai támogatást az európai partnereitől, elsősorban a tetrekészek vagy a hajlandó koalíciójától van ennek rengeteg megnevezése, akkor a háború befejeződhetett volna, vagy befejező befejeződhetne.

[00:04:08]A területi kérdés valójában több, mint csak egy területi kérdés.

[00:04:13]Tehát nem csak arról van szó, hogy Ukrán ki kellene vonulni a Donyack megyének a fennmaradó részéből, de ez összességében azt is jelentené, hogy az ukrán politikai erőfeszítések, valamint az egész politikai narratíva, ami emögé a konfliktus mögé felépült, az kudarcot vallana.

[00:04:30]Tehát tulajdonképpen el kellene fogadni azt, amit az oroszok diktálnak.

[00:04:34]Ez pedig egy eléggé komoly vörös vonal, amit elsősorban politikai megfontolásokból nem kívánnak átlépni sem Kievben sem Kievtől nyugatabbra.

[00:04:44]Ugyanis ha ugye Kievben állandóan arra helyezik a hangsúlyt, hogy kizárólag a frontvonal befagyasztása mentén hajlandóak tárgyaló asztalhoz ülni, vagy esetleg ilyen formában befagyasztani vagy lezárni a háborút, területi átadások ebből a szempontból kapitulációt jelentenének.

[00:05:04]Most egy nagyon ilyen elrogaszkodott példával élve, hogyha Ukrajnának harcokban hátravonulva, visszavonulva kellene feladni a területeket, mert a harci helyzet ezt javasolja, és ez további területveszteséggel járna, és úgy kellene befagyasztani a konfliktust, az még mindig kevesebb politikai veszteséggel járna, mint az, hogyha önkéntesen kellene feladni területeket.

[00:05:26]Itt nem gondolok a nagy városoknak a feladására, csak mondjuk kisebb kisebb szakaszokra frontni.

[00:05:30]Ezért is nagyon fontos az az ukrán kommunikáció szempontjából, hogy jóval késletettebb, tehát mindig késletetve ismerik el vagy jelentik be egy-egy területeknek a egy-egy területnek az elvesztését a az egyébként elég lassan mozgó frontvonal mentén.

[00:05:47]Hogyha minden igaz, akkor itt van velünk Kárpátaljai tudósítunk, Dunda György is.

[00:05:52]Szervusz Gyuri.

[00:05:52]Nem tudom, hogy hallasz-e minket.

[00:05:56]Nem, még Gyuri nem hall minket.

[00:05:56]Akkor viszont hadd kérdezzem meg, hogy az Európai Unió most egy a 90 milliárd eurós hitel egyik részletét szintén úgy gondolja, hogy fölszabadítja Ukrajna számára, hogyha jól látom, azt mondja a 8,35 milliárd eurós makrocsomag.

[00:06:09]De közben Kiev küzd a korrupciós botránnyal.

[00:06:16]Most az Európai Unió és Ukrajna viszonyában, illetve a támogatás odaítélésében, ez mennyiben okoz hátrányt?

[00:06:28]jelentős mértékben megingatta az ukrajnai belpolitika, mondjuk úgy, állóvizét a korrupciós botrány, ami Voladimir Zelenski közvetlen környezetéből származó felvételekből táplálkozik, de olyan nagy mértékben egyébként az európai köztudatban, valamint az amerikai sajtóban nem vert nagy hullámokat.

[00:06:50]Beszélnek erről valamennyit, de igazából nem lett ebből központi téma.

[00:06:56]Az biztos egyébként, hogy a az európai intézményekkel, amelyekkel Ukrajna meg az ukrán vezetés partnerségben áll, többször megfogalmazta azt, hogy el kell fogadni azokat a reformokat, amelyek jóval szélesebb befolyást biztosítanának az európai intézményeknek a különböző ukrán állami intézmények felett, például mint az alkotmánybíróság meg egyéb ilyen nagyon komoly szervek.

[00:07:17]És ehhez szokták, általában ehhez szokták kötni a különböző támogatásoknak a a megítélését.

[00:07:24]Sokan úgy gondolják, hogy ennek a korrupciós botránnek egyik célja pont az, hogy rávegyék az ukrán vezetést, hogy ezeket a a megfelelő reformokat vezessék be és fogadják el.

[00:07:36]Ami a makrocsomagot illeti, amit említettél, hogy azt átadják Ukrajnának.

[00:07:43]Ez Ukrajin számára nagyon fontos, és nem feltétlenül csak a háború fenntartással vagy finanszírozással szempontjából fontos, vagy a védekező erőfeszítéseknek a fenntartása szempontjából fontos, hanem az ukrán költségvetés, az ukrán állami szféra működtetése szempontjából is fontos, hiszen ez a 90 milliárd, ami Ukránba fog érkezni, annak jelentős része az ukrán költségvetésbe fog bekerülni, amiből fizetéseket fizetnek az orvosoknak, tanároknak, hivatalnokoknak satöbbi.

[00:08:07]Tehát az állam működése szempontjából ez egy igen fontos keret.

[00:08:11]És úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy egyébként ez a ez a vita és ez a feszültség fennáll a Bankova utcai hivatalok és és az európai vezetés vezetés között az ország funkcionálására szánt kereteket ennek ellenére valószínűleg ki fogják ki fogják adni, de a korrupcióellenes szervek továbbra is nyomást fognak gyakorolni a az ukrán vezetésünk.

[00:08:34]Fölmerült az is, hogy ahhoz, hogy a Kievi vezetés megkapja ezt a mentőcsomagot, ahhoz a fegyveres testületek feletti kontrollt, azt el kellene engednie.

[00:08:43]Ez nem tudom, hogy mennyire feltételezés, vagy hogy mennyire jelenik meg igényként Kiev felé az Európai Unió részéről, de mindenesetre a szakértők erről beszélnek.

[00:08:56]Hát a fegyveres testületek feletti kontroll átadása egy háborúzó országban nem feltétlenül egy logikus döntés.

[00:09:01]Pláne úgy, hogy azért kintről kevesebbet tudnak arról, hogyan működnek ezek Ukrajnán belül.

[00:09:05]Lehet, hogy megformálódott az a fajta igény, hogy ennek a finanszírozásában és a a finanszírozás hatékonysága szempontjából szükséges-e kontrollt biztosítani a nyugati partnerek részéről, akik egyébként a finanszírozást biztosítják.

[00:09:23]Ennél nagyobb kontrollt véleményem szerint nem lenne logikus egyébként bevezetni, hiszen mint mondtam, az ukrán vezetősége az, amelyik ott van a terepen és tudja, hogy hogy mik zalnak és mire van igény.

[00:09:33]Arra, hogyan költi a neki átadott pénzt, az már más kérdés.

[00:09:35]Abban lehet, hogy nem ártana, hogyha lenne valaki, aki rá tudna nézni a körmére a a teljes elérési láncon a az ukrán katonai struktúrákban.

[00:09:46]Erre lehet, hogy hogy lehet logikus igény.

[00:09:50]Ennek a megvalósíthatóságáról azonban egyelőre nehéz beszélni.

[00:09:55]Közben az is elhangzott, hogy Ukrajna 2026-27-es időszakra a teljes külső finanszírozás szempontjából 95 milliárd dollárt igényelne.

[00:10:05]És ennek egy része 52 milliárd dollár az már megvan, de a többit azt még be kell hozni az országban.

[00:10:13]Na most hát ez gondolom az államháztartás működtetéséhez is kell, illetve a háború fenntartásához, tehát a katonák fizetéséhez, a fegyverek vásárlásához és és a többi.

[00:10:23]Ez óriási pénz.

[00:10:26]Ezek hatalmas összegek.

[00:10:26]Valóban, hogyha megnézzük a számokat, akkor az ukrán költségvetésnek közel 60%-a az a az a háborús kiadásokra fordul.

[00:10:32]Tehát itt ogy említetted is a katonák fizetése, a védelmi, tehát a légvédelmi eszközök beszerzése, fegyverek, tehát ez ezek mind nagyon nagy terhet jelentenek az ukrán költségvetésre.

[00:10:44]Hogyha GDP arányosan nézzük, akkor a GDP-nek 20-25%-a az, ami ami ezekre a kiadásokra fordul.

[00:10:53]Sajnos ugye az ukrán ipari kapacitások, amit az ukrán export, az jelentősen megcsappant a háború kitörése óta.

[00:11:00]Így az ukrán költségvetésnek nagyon kevés saját önálló bevétele van.

[00:11:02]Vannak tartalékai, amiket tud használni, amivel a kritikus importját tudja fedezni.

[00:11:09]Ugyanakkor ezeknek a tartalékoknak a felhasználása ugye az hosszútávon nagyon komoly gondokat jelentene a a államháztartásnak a fenntartása szempontjából.

[00:11:18]Külföldi támogatások ebből a szempontból Ukrajna számára kritikusak.

[00:11:23]És akkor, hogyha jól tudom, akkor most már itt van velünk Dunda György, kárpátaljai tudósítónk.

[00:11:26]Szervusz Gyuri, hallassz-e engem?

[00:11:31]Igen, igen.

[00:11:31]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:11:32]Szervusz!

[00:11:32]A háborús költségvetésről beszéltünk, és most elhangzott egy olyan szám, hogy napi 450 millió dollárjába kerül Ukrajnának a háború fenntartása.

[00:11:42]Ezt az ukrán külügyminiszter mondta.

[00:11:44]Na most ez szintén egy óriási összeg.

[00:11:46]Honnan van erre pénz?

[00:11:51]Igen, ez egy nagyon jó kérdés, sőt a legfontosabb kérdés, hogy miből és hogyan tudja Ukrajna finanszírozni a háborút, aminek a költségei folyamatosan nőnek.

[00:12:00]Hát erről árulkodik a külügyminiszternek a kijelentése is.

[00:12:03]A mi nap egy fórumon beszélt André Sibiha arról, hogy Ukrajnának naponta 450 millió dollárjába kerül ez a háború.

[00:12:12]És azért említettem azt, hogy ezek a költségek folyamatosan nőnek, mert időről időre bedobják.

[00:12:18]Egy-egy miniszter magasangú vezető beszél arról, hogy mennyibe kerül ez a háború.

[00:12:23]És legutóbb néhány hónappal ezelőtt Denis Mihal, korábbi kormányfő védelmi miniszter azt mondta, hogy 329 millió dollárba kerül a háború.

[00:12:35]Ez körülbelül szűk fél éve volt.

[00:12:37]Hát ahhoz képest a költségek ezek szerint, ha hinni lehet a védelmi miniszter és most a külügyminiszter megnyilatkozásának, akkor fél éven belül ugye 121 millió dollárral nőttek ezek a költségek.

[00:12:51]Avagy Denis Mihal azt mondta, hogy évente 120 milliárd dollárba kerül a háború.

[00:12:57]Hát André Sibiha szavaiból pedig arra következtethetünk, egyszerű matematika alapján, ha fölszorozzuk 365-tel az említett 450 millió dolláros összeget, akkor ugye már 166 milliárd dollárnál tartunk, 44 milliárdal több, tehát repkednek a milliárdok.

[00:13:15]És h miért van ennek jelentősége?

[00:13:18]Hát két ok miatt mindenféleképp.

[00:13:20]Az egyik, hogy amikor ilyen megfoghatatlan, hatalmas összegekről beszélünk, akkor az emberbe akarva akaratlanul eszébe jutnak azok a korrupciós botrányok, hát főleg a mindig ügy és annak ugye a részletei, aminek jelenleg is tanúi vagyunk.

[00:13:38]És hát eszünkbe jutnak azok a túlárazások, amelyek az ukrán hadseregben gyakorlatilag a háború kitörése óta fölmerültek.

[00:13:44]Kezdődött az aranyáron vásárolt tojásokkal még Olexi Reznyikov, egykori védelmi miniszter idején, illetve a hibás, rossz minőségű és abszolút túlárazott golyóálló mellényeken túl még hosszasan sorolhattánk.

[00:14:02]A legutóbbi ilyen volt, hogy ukrán katonai parancsnokok beszéltek arról, hogy sokkal többe kerülnek a hazai, azaz a saját ukrán gyártmányú drónok, mint az egyébként jobb minőséget képviselő külföldi hasonló eszközök, és még folytathatnánk.

[00:14:18]Ö a másik oldalról pedig, hogy ugye, hogy honnan lehet ennyi pénzt előteremteni.

[00:14:23]Hát azt tudjuk, hogy jobbár az Európai Unió támogatásával, hiszen az Egyesült Államok Donald Trump hivatalba lépése után közvetlen anyagi segélyezést nem nyújt Ukrajnának.

[00:14:34]És ha visszatérünk még egy pillanatra Sibiha szavaira, akkor a háború kitörése óta itt most már 1550 napja tapossuk ezt a háborút.

[00:14:45]Ez közel 700 milliárd dollárt jelent.

[00:14:48]És ez a 90 milliárd euró, amit ugye a közös EU-s hadikölcsön alapján Ukrajna hamarosan megkaphat, ugye ezt egyszer két évre számoltak, tehát ilyen számok mellett félő, sőt egészen biztos, hogy ez kevés lesz, és jó, ha az idei kiadásokat ebből Ukrajna finanszírozni tudja, miközben a saját bevételei folyamatosan csökkennek, hiszen az ipar visszaesett gazdasági válság van.

[00:15:15]Értelemszerűen a háború miatt az oroszcsapások nem csak az energetikai infrastruktúrát, hanem sokrétűen a gazdaság összes ágazatát érinti, hiszen kikötők logisztikai útvonalakú a vasúti infrastruktúra, üzemanyag állomások gyári kapacitások.

[00:15:32]Tehát ez mind-mind azt idézik elő, hogy az ukrán gazdaság egyre erőtlenebb, egyre kevesebb saját jövedelmet tud becsatornázni.

[00:15:42]Ergo értelemszerűen a jelenleginél is több külföldi segélyezésre lehet Ukrajnának szüksége.

[00:15:49]És befejezésről utolsó mondat, ez a 450 millió dollár, amit André Sibiha ukrán külügyminiszter mondott, ez egyébként napi szinten azt jelenti, hogy ebből akár 112 darab patriot rakétát tudna Ukrajna vásárolni.

[00:16:04]Az más kérdés, hogy ebből hiány van és nem áll rendelkezésre a piacon kellő számú rakéta.

[00:16:12]Dunda Györgynek köszönjük szépen Kárpátaljáról.

[00:16:15]Még maradt egy olyan kérdés is, hogy egyre feszültebb a helyzet a balti térségben.

[00:16:19]Ott ugye Ukrajna most már hetek óta támadja az orosz kőolaj infrastruktúrát, kikötőket, finomítókat.

[00:16:27]És most már a lengyel védelmi miniszter figyelmeztettevet, hogy óvatosabban használja a drónokat, mert ugye Lettországban, Finnországban és Litvániában is okozott incidenst a fajta drónhasználat.

[00:16:41]Valóban egyre több támadás éri a leningrádi megyét, amely pont a balti országokkal határos.

[00:16:49]A mélységi támadásoknak pontosan az a célja, ahogy említetted is, hogy az olajinfrastruktúra az károsodjon.

[00:16:53]Ugye a tekintettel arra, hogy jelentősen megugrott a a világpiaci olajárgy Oroszország is jelentősen bevételre tehet szert ebből.

[00:17:01]Az ukrán egyik legfontosabb katonai cél az, hogy próbálja megszüntetni azokat, vagy hát meggátolni azokat a a útvonalakat, amelyeken Oroszország egyébként bevételhez tud hozzáférni, hogy háborús erőfeszítéseit az fenn tudja tartani.

[00:17:17]Na most ezekhez a régiókhoz a legrövidebb út az pont ugye ezeken az országokon állt, vagy ezeknek az országoknak a léterünk is van vezet.

[00:17:28]Ugye előfordult, hogy Fehér Oroszország területén repültek ezek a drónok, és a kommunikációból arról arra lehet következtetni, hogy különböző rádiójelzavarások következtében téveszthettek pályát ezek a drónok és repültek be mondjuk lengyel területre, de Észtország fölött ugye repülőgéppel is lőttek ki ilyen ilyen drónt, sőt történtek hivatali lemondások és pontosan emiatt.

[00:17:51]fel is szólították Ukrajnát, hogy amennyiben ilyen történik, akkor legalább figyelmeztesse a hatóságokat arról, hogy a légteret ilyen céllal szeretné használni.

[00:18:03]Ugyanakkor ez egy komoly eszkalációs tényező is, ugyanis orroszország már többször jelezte, hogy amennyiben a balatti légteret biztosítják ahhoz, hogy Oroszország ellenámadásokat indítsanak, akkor megfelelő válaszlépéseket fog tenni.

[00:18:16]Hogy ezek milyen válaszlépések lesznek, nem tudjuk, mégis csak NATO országokról van szó.

[00:18:19]Tehát azért egy teljes NATOs eszkalációt Oroszország nem vállalna be.

[00:18:24]Ugyanakkor a helyzet kockázatos, tehát ez nem egy nem egy jó tendencia.

[00:18:26]Pláne akkor nem, hogyha a balti államok, amelyek a leghangosabban és a legnagyobb vásszélességgel álltak ki Ukrajna mellett is támogatták az ukrán erőfeszítéseket, azok emelnek hangot az ellen, hogy a ezeknek az országoknak a légterét használják az oroszországi oroszország elleni eli mélységi támadások esetén.

[00:18:47]Nem túl jó ez így.

[00:18:50]Seremet Sándornak nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt velünk.

[00:18:51]Mi pedig hamarosan jövünk vissza és azzal folytatjuk, hogy Nagy-Britannia felfüggesztette az orosz energiaelleni szankciókat.

[00:18:58]Maradjanak velünk.

[00:19:19]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:19:22]Sebestyén Géza az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője és Mihálovic Zoltán, a Macronom Intézet vezető elemzője.

[00:19:29]Köszönöm szépen, hogy itt vagytok.

[00:19:31]Nézzük meg az első témánkat, merthogy a britek úgy döntöttek, hogy mégis csak kell nekik az orosz energia.

[00:19:38]Enyhítette az orosz olajból készült termékekre vonatkozó szankciókat az Egyesült Királyság.

[00:19:42]Az iráni háború miatt súlyosbodó globális energiahiány miatt London engedélyezte az orosz nyersolajból más országokban finomított dízel és sugárhajtású üzemanyag, valamint az orosz tengereken szállított LNG behozatalát május 20-ától, vagyis azonnali hatállyal tegnaptól.

[00:19:59]Az orosz tengeren szállított sebfolyosított földgázra vonatkozó enyhítő intézkedések 2027 január 1jéig lesznek érvényben.

[00:20:07]A BBC szerint a legújabb döntés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az orosz nyersolajból Indiában finomított repülőgép üzemanyag, valamint a Törökországban finomított üzemanyagok is bejuthatnak majd az Egyesült Királyságba.

[00:20:21]A hatóságok által szerdán hatályba lévő engedély határozatlan időre teszi lehetővé az ilyen olajtermékek behozatalát.

[00:20:28]Ez jelentős elmozdulás az eddigi brit politikához képest.

[00:20:33]Az elmúlt hónapokban az Egyesült Királyság több mint 500 az árnyékflottához köthető hajót vett fel a szankciós listájára.

[00:20:40]A brit haditengerészet jogosultságot kapott a szankcionált orosz olajat szállító árnyékflotta megállítására, sőt London egy új európai haditengerészeti szövetséget is kezdeményezett a beavatkozáshoz.

[00:20:53]Miközben az orosz olaj import tilalmát feloldotta, az Egyesült Királyság május 20-ától tilalmat vezetett be az Oroszországból származó urán importra.

[00:21:02]Közölte a brit kormány.

[00:21:02]A szankciók tiltják mind az orosz urán közvetlen, mind közvetett importját, beszerzését és szállítását Oroszországból, valamint a kapcsolódó műszaki, pénzügyi és közvetítői szolgáltatások nyújtását is.

[00:21:17]A tilalom akkor is érvényes, ha az urán Oroszországon kívül található.

[00:21:19]áll a brit kormány közleményében.

[00:21:26]Ez most azt jelenti, hogy a britek hátraarcot csináltak, tehát mégis csak kell orosz energia és mindaz, amit az elmúlt hónapokban fölépítettek, hogy ők még katonai szövetséget is létrehoznak, hogy elfogják az árnyékflotta hajóit, azt akkor tegnaptól, szerdától megszüntetik.

[00:21:42]Valóban azt látjuk, hogy itt komoly változás történt a szankciós politikában brit oldalról.

[00:21:47]Az ukránok is egyébként megkérték a briteket, hogy meséljék már el nekik, hogy pontosan milyen motivációk vannak a bejelentett intézkedések mögött.

[00:21:55]Tehát azt láthatjuk, hogy van olyan szankciós gumifala a briteknek, amit szabadon mozgathatnak.

[00:22:03]Ez nem egy egy kőbevés szankciós politika, ami szerintem egyébként teljesen racionális.

[00:22:07]Sőt, igazából azt mondanám, hogy maga a szankciós politika volt rossz.

[00:22:10]Ezt Európában szerintem mi egész jól látjuk.

[00:22:14]a németek, akkor a németipari termelés az gyakorlatilag négy éve folyamatosan egy lefelőtartó spirálban mozog, és hogyha nézzük a német bizalmi indexeket, akkor mind a vállalati, mind a lakossági bizalomindexek azok a padlón vannak.

[00:22:28]Ugye pont ez a probléma a briteknél is.

[00:22:30]Látták azt, hogy fontos az olaj, fontos az energia, fontos a nyersanyag a gazdaságnak ahhoz, hogy működni tudjanak.

[00:22:36]És amikor az ő gazdasági érdekeik ezt indokolják, akkor a saját gazdasági érdekeiket teszik minden más érdek fölé.

[00:22:43]Szerintem ez egy helyes politika még akkor is, ha nyilván most a brit belpolitikában komoly vita van erről.

[00:22:48]És hát a az ellenzék az kritizálja is a kormánypártokat azért, mert gyakorlatilag valóban egyfajta visszalépés egy hátraarcot tettek.

[00:22:56]De szerintem ez a racionális hozzáállás.

[00:23:01]alapvetően minden országnak a saját gazdasági, a saját stratégiai igényeit kell az első helyre helyezni, hiszen hogyha saját magukat tönkreteszik, nem tudnak az ukránoknak se se segíteni.

[00:23:11]Azért érdekes ez a kialakult helyzet, mert a britek nagyon harciak voltak Oroszországgal szemben.

[00:23:16]Viszont az látható, hogy Amerikának az LNG szállítása például az korlátos.

[00:23:22]Tehát most olvastam, hogy Dél-Koreában már építtetik az új tankerhajókat.

[00:23:27]Dél-Korea az egyik legnagyobb építő, de hogy Amerikának azért nincsen annyi exportra LNG, hogy el tudja látni az egész világot, tehát hogy fokozni kell folyamatosan a termelést.

[00:23:39]Viszont a britek megszorultak, tehát arról már három hónapja beszéltünk, hogy nagyon alacsony a gáztározóknak a töltöttsége.

[00:23:47]Mit szól mindenhez?

[00:23:47]Vajon az Európai Unió?

[00:23:49]Igen, itt a britek azért finoman fogalmazva sincsenek most jó helyzetben.

[00:23:54]Ugye itt nem is az iráni történet verte ki a biztosítékot a brit energetika tekintetében, hanem már az orosz-ukrán háborútól kezdődően.

[00:24:01]Hiszen hogy nézett ki ugye a briteknek az energetikai ellátása?

[00:24:05]Ugye elsősorban a háború előtt az oroszoktól szerezték be ugye az LNG-t, és a és ugye a szankciók következtében, ahogy egyre inkább megérezték a az áremelkedéseket, azoknak a togyűröző hatásait.

[00:24:17]Ugye az Egyesült Államok lépett be, mint elsődleges LNG szállító a britek tekintetében, és ugye még kisebb tekintetben a norvégok, Nigéria is, meg Algéria is valamilyen szinten.

[00:24:29]És ahogy te is mondtad, az amerikaiaknak az rendben van, hogy első számú szállítóvá lépett elő, ugye a britáknak LNG tekintetében, de nincs annyi exportja, amennyi a britáknak az energiaigényét ki tudja elégíteni.

[00:24:41]És a másik dolog, hogy ugye itt Katar is egy dominált szereplő volt a brit ellátáson belül.

[00:24:48]és az Európai Unió, itt jön be az Európai Unió, a képből és te is kérdeztél az Európai Unió ellátásán belül is.

[00:24:54]És ugye az a helyzet az iráni konfliktus óta, hogy Katar lényegében leállította az LNG termelést, és a különböző olajlétesítmények tekintetében is vannak problémák, és több hónap akár fél vagy egy év is lehet egy-egy ilyen nagyobb létesítménynek a teljes helyreállítása.

[00:25:11]Tehát lényegében az történt, hogy a britek és az Európai Unió által Katarban előre lekötött LNG szállítmányok azok törölve lettek.

[00:25:18]lényegében igen.

[00:25:18]És nem látni egyelőre, hogy ennek hol lesz a vége.

[00:25:20]A másik dolog, hogy van egy kerozinány is, tehát az olaj és az LNG mellette van egy kerozin probléma is, ami ugye a a nyári szezon előtt kifejezetten probléma rövidtávon, tehát itt egy nagyon érdekes problémával néznek szembe a britek.

[00:25:37]És ö itt kérdés, hogyha az amerikaiaktól nem tudnak ö pluszban ö beszerezni, akkor esetleg a norvégoknál tudnak-e?

[00:25:46]Ugye, de egyelőre nem nagyon nem tűnik úgy, hogy ez az alternatív ez járó járható lesz-e ez az út.

[00:25:55]Tehát a briták egyelőre nagy problémá problémával néznek szembe.

[00:25:58]Nem beszélve arról egyébként, hogy ott még egy mostani politikai válság is nehezíti az egész dolgot, hiszen nézzük meg, hogy a a brit munkáspárti kormánynak az elmúlt héten csak négy minisztere mondott le Kir Starmernek a távozását követelve.

[00:26:14]Tehát a britek problémái szerintem nagyon komplexek, és ebből az energetika, amiről most mi itt beszélünk, az az egyik szegmense.

[00:26:24]Az kérdésként fölmerül, hogy ha eljut ide például a brit kormány, hogy egy belső kormányválság van, energetikai válság van, Qatarban körülbelül két év lesz, mire ezeknek a mezőknek a termelését újra el tudják indítani, tehát őnekik nincs is kilátásuk arra, hogy LNG-t kapjanak onnan.

[00:26:40]Ráadásul egy szigetországról beszélünk, tehát ott a repülő közlekedése az igen fontos.

[00:26:49]Eljutnak ide, hogy egy kormányválság kialakul, és hátraarcot csinálnak, és újra elkezdik Oroszországból vásárolni a kőolajat, illetve az LNG-t.

[00:26:56]Ez előfordulhat az Európai Unión belül is egy-egy országgal.

[00:27:00]Például most Németországról beszélünk, ott is nagyon inog Mercnek a széke.

[00:27:07]Így van.

[00:27:07]És azért azt vegyük észre, hogy itt nem arról van szó, hogy a britek azok itt valam nagyon rossz dolgot csináltak az energiapolitikájukban csak és kizárólag ők, vagy akár a németek valamit elrontottak, és mindenki más a világon, a németeken meg a briteken kívül egyébként kiválóan csinálta a dolgokat.

[00:27:23]Sajnos a helyzet az most az, amit Zoltán szépen be is mutatta, hogy az egész világban hiány van most energiából olajból is, és egyébként RNG miatt gázból is, hiszen ugye le van zárva a hormóziszoros.

[00:27:35]Ez mindenkinek problémát okoz, aki importálja az energiát.

[00:27:38]Nyilván aki exportál, mint az oroszok is például, vagy Amerika, nekik ez egy jó hír, hiszen hirtelen sokkal jobb áron tudják eladni.

[00:27:46]Az oroszoknak egyébként most két és fél éves csúcsó van a bevételük ugye mind az energiahordozóból, mind konkrétan az olajból is amennyi bevételt tudtak termelni, hiszen látjuk azt, hogy ez a magas ár, ez a energieexportöknek kedvez.

[00:28:01]Aki importál az gondokkal szembesül.

[00:28:04]És a britek egyébként részben a Brexit miatt azért tegyük hozzá, hogy valóban most kormányválság van, de hát azért az előző konzervatív kabinet alatt is hát gyakorlatilag jöttek, mentek a miniszterelnökök és a miniszterek is.

[00:28:15]Tehát látszik, hogy a Brexit maga és a mostani nagyon rossz európai gazdasági helyzet.

[00:28:19]Azért magyarok sokszor csak a magyar helyzetről beszélnek, de ha körülmennek Európában a kritikusok, akkor látnak, hogy mindenhol gondok vannak, amitek sokszor a politika volt egyébként a gyökere.

[00:28:28]Tehát ezek a rossz gazdasági szituációk, ezek valóban azt okozzák most, hogy mindenki keresi a megoldásokat.

[00:28:34]És azt gondolom, hogy valóban a németeknek is, a német kormánynak is jó lenne, hogyha egy kicsit próbálna a gazdasági oldalról is racionális döntéseket hozni végre.

[00:28:44]Nagyon sok rossz döntés, például az atomerőműnek bezárását is lehetné sorolni nagyon sok rossz gazdasági döntés után, hiszen a napnak a végén a lakosságnak az életminőségét azt határozza meg, hogy a gazdaság az hogyan teljesít.

[00:28:55]És csak nézzük meg, a német munkanélkülségi mutató már átlépte a 3 milliót, ugye pont most az utolsó hónapban a 10 éves csúcson van, sőt hosszabb távon is egyébként nagyon-nagyon rossz számokat láthatunk.

[00:29:07]Ha nem tudnak javítani a gazdasági mutatókon, akkor egy idő után az állampolgárok, a választók nem fogják elfogadni azt a vágyalapú és hát ugye mindenféle ideológiai elvet elsődlegessé tevő politikai stratégiákat, amik a briteknél is részben, de Európai Unión belül is láthatóak.

[00:29:25]Hadd kérdezzem meg azt egy tágabb összefüggésben, hogy egyrészt a britek voltak azok, akik 2022-ben megakadályozták az ukrajnai háborúnak a lezárását, tehát az isztanbuli békektést azt tulajdonképpen ők akadályozták meg.

[00:29:39]Ez az egyik része.

[00:29:42]Amerika már nagyon szeretné lezárni ezt az ukrajnai konfliktust.

[00:29:45]A másik pedig, hogy az iráni háborúnak van egy olyan következménye, hogy nem csak, hogy a hormóziszoros le van zárva, hanem ugye ezeket a létesítményeket leállították.

[00:29:57]Tehát itt Nyugat-Európa kerül ellátási veszélybe.

[00:30:00]Viszont Moszkvának meg érdeke az, hogy minél több energiát adjon el Ázsiába.

[00:30:05]Amerikának nem érdeke, hogy Kínának adja Oroszország az energiáját.

[00:30:10]Tehát, hogyha lezárja a hormózi szorost és rákényszeríti arra Nyugat-Európát, hogy márpedig ti akkor is orosz energiát fogtok vásárolni, ha nem akartok.

[00:30:16]Ezzel, amit most a britek megléptek, tulajdonképpen az amerikai kívánságok teljesültek.

[00:30:23]Igen.

[00:30:23]És itt a cselekvőképes Európa hiánya az ismét előkerül, tehát hogy hogy lényegében a az Egyesült Államok lélegeztető gépén van már jó ideje sajnálatos módon az európai kontinens, és ez nem véletlen kerül egyébként elő bizonyos időközönként, ha visszamegyünk a történelemben is.

[00:30:43]És a másik dolog, amit említettél itt az iráni konfliktussal kapcsolatban, illetve az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, itt ugye egyrészt említetted azt is, hogy hogy a britek akadályozták meg ugye Boris Johnson révén az istanbuli tárnyalásukat, a tárnyalásoknak a nyelbeütését, és azóta lényegében elmérgesdett ugye, mint láthatjuk a hírekből is, meg a különböző folyóiratokból az orosz-ukrán konfliktus.

[00:31:05]És itt azért nehéz nehéz azért is van nehéz dolgozni amerikaiaknak minden minden olyan nagyobb politikai szereplőnek nemzetközi politikai szereplőnek aki megpróbálna legalább egy tűzszünetet kieszközölni a frontvonalon mert az isztanbuli tárgyalás utól fokozatosan mérgesedett el a konfliktus és itt az az is nagy probléma szerintem és ahogy látom hogy itt Európa és az Egyesült Államok és Oroszország se tud kijönni arcvesztés nélkül egyelőre ebből a konfliktusból.

[00:31:35]Tehát ez ez a frontvonalb frontvonalbeli realitások mellett ez a másik nehézsége annak, hogy nem tudnak közeledni az álláspontok, mert vegyük sorra őket, az Egyesült Államok ugye tudja azt mondani, hogy a Biden administrációnak a háborúja, de azért mint egy vezető nagyhatalom nem teheti meg azt, hogy hogy valamilyen vereségként könyveli el az ő pozícióit Ukrajnában.

[00:31:59]Ugyanez Nyugat-Európa.

[00:32:01]Nyugat-Európa rengeteg pénzt döntött Ukrajnában, nem tud arcvesztés nélkül kijönni.

[00:32:04]hogyha ö az ukrán állam területeket veszít el Oroszország javára, Oroszország is nem foglalta el kijevet, nem volt meg a rezsimváltás, tehát ő ő se tud arcvesztés nélkül kijönni ebből a történetből.

[00:32:17]Tehát látszik, hogy van egyfajta padhelyzet, és a másik dolog pedig az iráni konfliktus is ide tartozik, illetve a hormoziszoros.

[00:32:23]Ott is lényegében azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államok rájött, hogy egy darázsfészekbe nyúlt bele, és nagyon látszik az amerikai stratégia stratégia alkotók nyilatkozatain, meg az amerikai retorikán is, a Trump adminisztrációnak a retorikáján is, hogy jönnek jönnek a félidős választások november elején, már kamp megvoltak az előválasztások az Amerikai Egyesült Államokban, tehát nekik belpolitikára is egyre inkább több erőforrást kell allokálni.

[00:32:49]Tehát valamilyen módon nekik nem beszélve arról, hogy a benzinárakat is valahogy majd le kell nyomni belöldön.

[00:32:54]Tehát az iráni konfliktus nekik minél előbb még a novemberi választások előtt lehetőleg nyáron valahogy mérsékelni kellene, és egyelőre nem látszik, hogy mi az a stratégia, amivel ezt meg tudnák valósítani.

[00:33:07]Miért van az, hogy Nagy-Britannia most ugyanezzel a lépéssel az orosz urániumot kitiltja?

[00:33:15]Bizonyos feltételek mellett, tehát azért a régi szerződések mentén még engedi, hogy érkezzen a fűtőanyag, de hogy ez olyan, mintogyha az egyik kezemmel adok, a másikkal elveszek, ez egy művészmutatvány szerintem arról szól a történet, hogy érzik azt, hogy azután, hogy gyakorlatilag négy éven keresztül kiálltak amellett, hogy ők nem fognak orosz energiahordozókat importálni.

[00:33:36]Most látszik, hogy itt visszalépésre került sor, és hát próbálják ennek az üzenetértékét gyengíteni avval, hogy valahol máshol meg úgy néz ki, hogy bekeményítenek.

[00:33:46]Egyébként szerintem ugye a gazdaság lókai ilyen szempontból jó is, hiszen ugye az egyik az energiahordozók terén gázból, olajból világpiaci hiány van, tehát magas az ár és ugye küzdenek egymással az importőrök, hogy ki lesz az, aki a napnak a végén majd üres tanerhajókkal fog maradni.

[00:34:03]Tehát ilyen szempontból, hogy ott léptek, az egy jó döntés volt.

[00:34:07]És hát az Uránnál, ahol nincs ilyen helyzet, tehát ugye a horbóiszorosból nem jön ki urán, tehát ilyen szempontból ott nincsen világpiaci szempontból hiány, ott meg azt mondják, hogy ott meg szigorúak leszünk, majd másodan be fogjuk szerezni.

[00:34:18]De nagyon fontos szerintem, amit Zoltán elmondott, hogy itt valóban van egy komoly stratégia az amerikai lépések mögött, miközben sajnos Európa mögött és néha az Egyesült Királyság mögött is kevésbé látok stratégiát.

[00:34:30]Tehát kvázi egy olyan focimeccset látunk, ahol az egyik csapat megvette a legjobb játékosokat.

[00:34:33]Az öltözőben megbeszélték, hogy mit fognak csinálni, melyik percben ki fogja előreívelni a labdát, és ki lesz majd akkor ott.

[00:34:40]Az európá pedig össze-vissza sétálnak a pályán.

[00:34:42]Ha véletlenül a labda eléjük kerül, akkor is inkább elkezdenek virágot szedni, mert nem tudják azt, hogy mi az a játék, ami történik.

[00:34:49]Tehát mi volt az oka annak, hogy le akarta Trump zárni egyébként az orosz-ukrán konfliktust?

[00:34:54]Ő is tudta azt, hogy egy másik végőre fog koncentrálni.

[00:34:55]Ő is tudta azt, hogy ennek következtében az olajár meg fog majd növekedni, ami valóban most gondot okoz egyébként Amerikának is, és tudta azt, hogy ha meg fog nőni az olajnak az ára, ki fog ebből profitálni?

[00:35:05]Az oroszok.

[00:35:05]Tehát le kellett volna zárni ezt a konfliktust akkor, amikor Trump ezt kívánta, szerette volna.

[00:35:10]Az Európai Uniónak is ez lett volna az érdeke.

[00:35:12]Most egy egyre jobban elszegényedő Európai Unió, hiszen mi importáljuk az energiahordozókat, tehát mi egyre többet fizetünk a magasárak miatt, fog versenyezni, hadakozni egyre erősebb Oroszországgal.

[00:35:22]Sajnos ez egy olyan történelmi szerintem az összes többi mellett, aminek a negatív következményeit sokáig fogjuk majd nyögni.

[00:35:31]És ennek a csapatjátéknak, vagy legalábbis együttműködésnek az egyik példája az, hogy Pekingben találkoztak a világ nagyvezetői, és közben a mesterséges intelligenciával kapcsolatban zajlottak az egyezkedések.

[00:35:45]A mesterséges intelligencia globális fejlesztéséről, adatközpontok létrehozásáról és a kapcsolódó mikrochip gyártásról egyezkedett Donald Trump Pekingben.

[00:35:54]Az amerikai elnököt elkísérték a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetői is, a Tesla vagy az Nvidia vezérigazgatói.

[00:36:01]Nem véletlenül.

[00:36:03]Az Apple iPhone-jainak mintegy 80%-a Kínában készül.

[00:36:06]A Tesla shanghai gyára az első négy hónapban mintegy 300000 járművet szerelt össze.

[00:36:14]Ez a termelés kizárólag Washington és Peking együttműködése mellett lehetséges.

[00:36:17]Amerika eddig próbálta megakadályozni, hogy Kína utolérje a mesterséges intelligenciafejlesztésért folyó versenyben.

[00:36:24]Az egymásra utaltság azonban mostanra világossá vált.

[00:36:29]Ráadásul Taiwan nélkül mindenki tehetetlen.

[00:36:30]A két nagy hatalom közti versengést a Palanttir Amerikai Védelmi Vállalat igazgatója szerint az jellemzi, hogy míg az USA tömeges megfigyelésre és katonai célokra fejleszti a mesterséges intelligenciát, addig Kína rendszers szinten államilag koordinálva, infrastruktúraként használja azt a gazdaságban.

[00:36:48]A nagyhatalmak gőzerővel dolgoznak a mesterséges intelligenciaözpontok kiépítésén.

[00:36:54]Ezeknek azonban óriási az energia és nyersanyagénye.

[00:36:58]Az adatközpontok villamosenergia fogyasztása várhatóan megduplázódik 2030-ig.

[00:37:02]A globális áramigény mintegy 3%-át adva derül ki a Nemzetközi energiaügynökség jelentéséből.

[00:37:07]A gazdasági szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia fizikai infrastruktúrájához hatalmas mennyiségű részre van szükség.

[00:37:17]A Bloomberg előrejelzése szerint az adatközpontok a következő évtizedben átlagosan évi 400000 tonna rezet fognak felhasználni, és 2028-ban érik el a csúcsot mintegy 572000 tnát, ahogy a mesterséges intelligencia alapú kampuszok beindulnak.

[00:37:33]A következő 25 évben annyi rezet kell majd kitermelnünk, mint az elmúlt 125 évben, miközben a világ legnagyobb részbányái Chilében, Peruban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban találhatóak.

[00:37:45]Az AI versenyt tehát az nyeri, aki a geopolitikai játszmában elsőként szerez hozzáférést Dél-Amerikához.

[00:37:55]Tehát azt látjuk, és erről nem nagyon beszélt senki, hogy kiment Trump Kínába tárgyalni, vitte magával a nagyzdasági, technológiai cégeket.

[00:38:05]Amerikában önvezetőtaxit fejlesztenek, Kínában viszont drónok viszik ételfutárként mondjuk a pizzát vagy bármilyen ételt.

[00:38:12]És mi meg itt Európában úgy tekintünk a mesterséges intelligenciára, mint valami futurisztikus álomra vagy rémálomra, miközben ezek a nagy vezetők, Trump, Putyin ésing arról egyeztetnek, hogy akkor hogyan hozzák létre a mesterséges intelligenciaözpontokat, a csípgyártás és a technológia megosztás hogyan alakul, és rájönnek arra, hogy Taiwanra egyébként mindenkinek szüksége van, tehát felesleges azt ott piszkálni.

[00:38:38]Igen, itt nagyon érdekes volt figyelni a mesterséges intelligencia vonatkozásában is a csúcstalálkozókat, hiszen azért az egyértelműé vált a csúcstalálkozó, meg már előtte is egyértelmű volt, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta fokozatosan belépett a nagyhadalmi versengésbe.

[00:38:54]Tehát a mesterséges intelligencia tekintetében is megfigyeltünk egyfajta nagyhatalmi versengést.

[00:39:00]Ugye itt te is említetted, hogy hogy melyik melyik hatalom mire próbálja használni, illetve alokálni a forrásait mesterséges intelligencia vonatkozásában.

[00:39:09]Nyilván a prioritások az egyes nagyhatalmak által mások mások.

[00:39:14]Sok mindenre lehet majd használni a mesterséges intelligenciát.

[00:39:16]Nyilván ez is egy fokozatos fejlődés, de ugye itt mindig visszajöttünk a kritikus nyersanyagoknak a kérdésére, és nem véletlen, hogy Donald Trump mellett a különböző cég nagy techcégeknek a jeles képviselői utaztak Vele Pekinkbe.

[00:39:32]Ugyanis a mesterség és intelligencia tekintetében elengedhetetlen, hogy megemlítsük az az adatközpontokat is, ugye és az adatközpontok működéséhez ugye mi szükséges?

[00:39:41]Ugye kritikus nyersanyagok szükségesek a működtetésükhöz, és a mindenféle erő előrejelzés szerint a az ezeknek az adat központoknak a nyersanyagészsége az valami óriási lesz az elkövetkező években.

[00:39:53]Fokozatosan az energia meg az energiaége is fokozatosan nőni fog.

[00:39:57]És ugye itt jön a képbe az, hogy Kína a kritikus nyersanyagoknak az ellátási láncát szinte teljes teljesen 90 plus%-ban egyébként dominálja.

[00:40:04]És itt nem is nem is feltétlen az a lényeg, hogy ki tudja kitermelni ezeket a nyersanyagokat, mert nyersanyagokat kitermelni profitábilisan viszonylag sok állam tud termelni, hanem ezeket majd feldolgozni a finomítás finomítása, finomítása, és kinek van elég kapacitása ezt megcsinálni.

[00:40:20]És nem véletlen, hogy Kína egyébként már évekkel ezelőtt Afrikában és Dél-Amerikában rengeteg ilyen feldolgozó üzemet vásárolt meg.

[00:40:27]Az egyik ilyen például a kongói demokratikus köztárságban lehet említeni például a kobalt feldolgozó üzemeket, azokat felfejlesztették szertő Afrikában, Dél-Amerikában is a kínaiak.

[00:40:36]Tehát a kínaiak ebben a tekintetben jelentős előnnyel rendelkeznek.

[00:40:40]És nem véletlen, hogy az Egyesült Államok próbált valami valamiféle megállapodást tető alá hozni ezen a területen is Kínával.

[00:40:47]Tehát a kínai csúcstalálkozót, Pekingi csúcstalálkozót ezen a szemüvegen is érdemes szerintem szemlélni.

[00:40:53]A palanti vezérigazgatója kiadott egy könyvet, azt hiszem talán hat hete.

[00:40:58]Ez a Technológiai Köztársaság címmel futott, és nagyon nagy felháborodást keltett sokakban, merthogy ő azt mondja, hogy már nem a nukleáris fegyverkezés fogja eldönteni a jövő háborúit, hanem a mesterséges intelligenciának a fejlesztése és a különböző drónok, robotok satöbbi.

[00:41:15]Na most itt arra hívják föl a szakértők a figyelmet, hogy ezzel Amerika, Kína tisztában van.

[00:41:22]Ezek a fejlesztések folyamatosan történnek Európában.

[00:41:24]Mi még éppen csak úgy nézegetünk ki a fejünkből.

[00:41:28]Viszont például a rézéshség az, ami nagyon nagy, és itt jön szóba Dél-Amerika, és lehet talán innen megérteni Trumpnak a törekvéseit a közép-amerikai térségben, merthogy Chilében és Peruban vannak a legkomolyabb részbányák, márpedig egy-egy adatközponthoz óriási mennyiségű rész huzra lesz szükség, hogy az fölépüljön.

[00:41:49]Való igaz, egy képzavarral mondhatnám azt, hogy a mesterséges intelligenciának lehet, hogy a felhőben van az agya, de a lába az ott van Dél-Amerikában és Afrikában, a részbányákban, meg az egyéb ritka földfém bányákban.

[00:42:01]Azt látjuk valóban, hogy nagyon felértékelődött a nyersanyag.

[00:42:06]Ezt Zoltán szépen megmutatta.

[00:42:08]Ami szintén fontos szerintem, hogyha ezt a nagy versenyt nézzük, ugye Kínát szerintem az én generációm sokszor lenézi a kínai termékek, mikor én voltam fiatal.

[00:42:16]azok egészen más minőséget képviseltek, sokkal alacsonyabb minőséget, mint akár az európaiak.

[00:42:22]De most már ott tartunk, hogy mikor kint volt az egyébként Taiwanon született Jenszen Huang, ugye az Nvidiának a az alapító tulajdonosa, amikor kint volt Kínában, akkor jelentette be Kína, hogy az egyik Nvidia chippet ők nem fogják betiltják, nem fogják megvenni más Nvidia csipeket, amiket egyébként feloldottak a tilalommal, szintén nem nagyon vásárolják a kínaiak.

[00:42:42]Tehát ott tartunk már, hogy Kína még az amerikai legfejlettebb technológiát, ugye a leg legmenőbb cégeknek vezetői voltak ott, ugye Tesla, az Apple, az Nvidia és még ezeknek a cégáeknek a termékeit se akarják megvenni, mert azt mondják, hogy csinálunk már jobbat, mint az amerikaiak, és valóban Európa kanyarban sincsen, nagyon messziről nézzük azt, hogy mit csinálnak.

[00:43:00]És hát valóban az a történetnek a lényege, nem csak a haditechnológiában, az iparágok bármelyikében egyébként a mesterséges intelligenciának a fejlesztése és a hatékony használata lesz, ami eldönti azt, hogy kik lesznek a jövőnek a nyertes cégei és nyertes régiói.

[00:43:13]Ebben a versenyben Kína is és Amerika is ott van az élvonalban, az Európai Unió pedig néha próbál szabályozgatni egyébként nem európai cégeket, de ez a legtöbb, amit hozzá tudunk tenni.

[00:43:25]Tehát a üveggynek a kupakja az nem fog leesni majd és ugye a mesterséges intelligencián is biztos lesz valami remek szabályozás az Európai Unióban, de hogy nem fogunk tudni lépést tartani még a kínai cégekkel sem, nem hogy az amerikaiakkal, ez már most gyakorlatilag nyilvánvaló is látszik.

[00:43:42]Zoli, a részzel kapcsolatban az, hogy például ennek a bányászati jogait ki szerzi meg, kik azok a befektetők, akikkel egyáltalán szóba állnak a dél-amerikai országok, Chile, Peru satöbbi, az nyilván diplomáciai és katonai és gazdasági kérdéskör.

[00:43:59]Mit lehet látni ebben a témában?

[00:44:01]Igen, itt Dél-Amerika most a kulcskérdés szerintem ebben a tekintetben, és annyiban én most az amerikaiakra tenném a zsetonokat ebben a tekintetben, hogy a pejátszóban is hallható országoknál éppen most voltak választások, illetve Perúan most lesznek, ha jól emlékszem, és eléggé Trump szövetségeseinek áll a zászló, politikai szövetségeseinek áll a zászló.

[00:44:25]Tehát jól látszik, nem véletlen lett a nemzetbiztonsági stratégiában is lefektetve egyébként, hogy a térséget az Egyesült Államok prioritásként kezeli.

[00:44:33]Ezt szokták nevezni ugye a monrodoktrinának az újrakalibrálásának, Donro Doktrina lévén Trump után.

[00:44:41]Tehát én azt mondanám, hogy hogy az Egyesült Államok most ebben a tekintetben előnnyel indul.

[00:44:44]Viszont vannak olyan bányák a dél-amerikai országban is, mint az előbb említettem, amiket a kínaiak már évekkel ezelőtt felvásároltak és felfejlesztettek.

[00:44:51]Tehát a kitermelés után a feldolgozás és a finomítás az már tud zajlani úgy, hogy aztán Kínába szállítják ezeket a az anyagokat.

[00:45:01]Tehát itt egy nagyon érdekes nem csak diplomácia, hanem jogi verseny is zajlik a nagy hatalmak között, de Dél-Amerika az mindenképpen kulcskérdés lesz az elkövetkező időszakban.

[00:45:11]Most rövid szünetet tartunk, majd arról beszélünk, hogy az USA megpróbálja megoldani ezt a kérdéskört, mert a Csendes Óceán mélységében próbál bányászni.

[00:45:19]A mélytengeri bányászattal szerzi majd be a lítiumot és egyéb kritikus nyersanyagokat.

[00:45:23]Maradjanak velünk!

[00:45:43]Folytatódik a láncreakció adása Sebestyén Gézával és Mihálovic Zoltánnal, mert az USA megkezdi a mélytengeri bányászatot a Csendes Óceáni vizeken, hogy előnyhöz jusson a ritka földfémekért folyó versenyben.

[00:45:55]Megkezdi a kritikus ásványok mélytengeri bányászatát az USA, hogy független a kínai ellátási kitettségtől.

[00:46:02]Az Egyesült Államoknak alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke fűződik a mélytengeri Tudomány és Technológia, valamint a tengerfenék ásványi erőforrásai terén betöltött vezetőszerep megőrzéséhez.

[00:46:12]Áll a rendeletben, amelyet a Fehérház honlapján tettek közzé.

[00:46:16]A Csendes óceán mélyén hatalmas mennyiségben található lítium, nikkel, kobalt, réz és mangán alkotja a modern ipari és katonai rendszerek alapját.

[00:46:26]Az energiatárolástól az elektromos autókarát a precíziós fegyverekig.

[00:46:31]Aki mindehhez folyamatosan és nagy mennyiségben hozzáfér, az gazdasági, egyben geopolitikai előnyt is szerez.

[00:46:38]Ezért a 21.

[00:46:38]század egyik legfontosabb geopolitikai frontvonala a Csendes óceán mélyén húzódik.

[00:46:43]A Trump adminisztráció most az amerikai Samoa körüli szövetségi vizek megnyitását tervezi a mélytengeri bányászat előtt.

[00:46:49]A múlt hónapban a Nemzeti Óceán és Légkörkutatási Hivatal megkezdte a víz alatti több mint 300 négyzetmérföldnyi terület feltérképezését.

[00:47:00]mangán, nikkel, kobalt és rézlerakódások után kutatva, amelyeket öklömnyi méretű, kőzetszerű képződményekben, úgynevezett polimetalikus csomókban találnak.

[00:47:10]A Fehérház honlapján olvasható új törvény leszögezi.

[00:47:14]Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb óceáni területén is ellenőrzi a tengerfenék ásványi erőforrásait, majd úgy folytatja, a hatalmas tengermélyi területek kritikus ásványi anyagokat és energiaforrásokat rejtenek.

[00:47:28]Ezek az erőforrások kulcsfontosságúak gazdaságunk megerősítéséhez, energiajövőnk biztosításához és a kritikus ásványok külföldi beszállítóitól való függőség csökkentéséhez.

[00:47:40]Az Egyesült Államok Csendes Óceáni területeinek lakói azonban attól tartanak, hogy a Washingtonban kidolgozott mélytengeri bányászati tervek károsíthatják az ökoszisztémákat.

[00:47:50]Az észak-mariannal szigetek, Guam és amerikai Samoa aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mélytengeri bányászat visszafordíthatatlan károkat okozhat a tengeri ökoszisztémákban.

[00:48:03]Ezek a polimetalikus csomók, amikben mindenféle kritikus nyersanyag található, ezeket már kutatják egy ideje, de hogyha jól tudom, akkor az ENS tengerfenék bizottsága tanácsa az elsősorban Kínával van jó kapcsolatban.

[00:48:19]És én úgy emlékszem, hogy Amerika nem is csatlakozott ehhez a tanácshoz.

[00:48:21]Ennek az lett a következménye, hogy Kína kapta a legtöbb kutatási engedélyt.

[00:48:25]Most hol tart ez a történet?

[00:48:29]Ez így van.

[00:48:29]Amerika szerintem a rugalmasság miatt választotta ezt az utat, tehát ő nem része ennek a a bizottságnak.

[00:48:36]Viszont ez azt jelenti, hogy ő a saját tempójában, a saját céljai alapján tud gyorsan lépni és reagálni.

[00:48:45]Nyilván ah konfliktus van majd, vagy konfliktus lesz majd Amerika és ebben a szervezetben lévő országok között, az egy komoly jogi kihívás lesz egyébként majd a az USA jogászainak, de ameddig ez nem történik meg, addig nagyon gyorsan tud haladni és figyelmen kívül tudja adni azokat a szabályozásokat, amiket egyébként ez a szervezet ez előír neki.

[00:49:04]Egyébként a gazdasági lógika az bőven megvan emögött a lépés mögött.

[00:49:11]Gerard Baron a The Metals Company az elnöke mondta, hogy ha ezt a tengerfenéki ritka földfém és bányász egyéb bányászatokat fölpörgetik, az 100000 munkahelyet tud Amerikában teremteni és 300 milliárd dolláros GDP növekedést okozhat.

[00:49:28]A másik oldal az is igaz egyébként, hogy ezek több 1000 m mélyen lévő lelőhelyek.

[00:49:33]hogyha azokat elkezdjük bolygatni, kitermelni, akkor az olyan komoly hatásra lehet az ottani ökoszisztémára, amiről semmit nem tudunk egyébként.

[00:49:42]Akit érdekel a téma, annak nagyon ajánlom Frank Schinnek a Raj című könyvét, egyik kedvenc íróm, ami leírja konkrétan, hogy sokkal kevesebb tudunk a mélytengernek a az élővilágáról, vagy a világáról egyáltalán, mint az űrről, amit egyébként tudunk.

[00:49:55]Nem tudjuk azt, hogy milyen következményei lesznek ennek.

[00:49:59]És hogyha így tekintük erre a kérdésre, akkor ez a mélytengeri kitermelés, ez gyakorlatilag ugye a zöld átállásnak a nagyon hosszú, sötét árnyéka a tengerfenékken, amit senki nem tud, hogy mit rejt, vagy mit fog majd előhozni.

[00:50:12]Hogyha megmutatjuk még egyszer a térképet, akkor lehet látni, hogy itt ezen a csendes óceáni amerikai felségvizeken atollok vannak, ami azt jelenti, hogy ezek olyan természetvédelmi területek egyébként, ahol különböző korallok, hihetetlen biodiverzitás és élővilág van.

[00:50:32]Én azt olvastam legutóbb, hogy a mostani kutatások alapján egyébként ezek a mélytengeri polifém gumuk köré kialakuló élővilág és növényvilág oxigént termel, tehát visszatermeli a vízbe az oxigént és ezért is lenne problémás megbolygatni.

[00:50:50]Viszont tény és való, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy nagyon komoly gazdasági előnyre kíván szertenni.

[00:50:56]rezet, nikkelt és egyéb ritka ásványokat szeretne bányászni azért, hogy a mesterséges intelligencia központokat minél hamarabb föl tudja építeni.

[00:51:04]És ez az elsődleges logika az USA számára.

[00:51:09]Igen.

[00:51:09]És jól látszik, hogy a tengerfenékre is kiterj a nagyhatalmi versengés, geopolitikai csatározás.

[00:51:12]És ahogy Géza is mondta, itt azért van egy elég jól körülhatárolt amerikai stratégia, ami mentén most a bányásztott elviekben a trumpék el fogják kezdeni a tengerfenéken.

[00:51:25]És itt vissza is kanyarodnék egy kicsit a jogi részére a dolognak, hiszen az egy dolog, hogy van egy bizottság, de itt volt egy 1982-es tengerjogi egyezmény is, ugye, tehát azt nem véletlen egyébként, hogy nem ratifikálta az Egyesült Államok, tehát hogy flexibilisen akarta ezt a történetet kezelni, hiszen ha visszaalapozunk még kicsit a 80-as évek előttre, 70-es évekre, akkor lényegében az Egyesült Államok volt Egyesült Államoknak volt egy határozott álláspontja ezekről a tengerfenéki területek ről.

[00:51:55]Tehát lényegében azt mondta, hogy aki először felfedezi ott az értékes ásványkincseket, az annak a joga lesz kitermelni.

[00:52:01]És nyilván azt a tengerjogi egyezmény írta felül, és ezért nem ratifikálta az Egyesült Államok ezt a ezt a jogszabályt.

[00:52:11]És visszakanyarodva ugye mondtad a ezeket a természetvédelmi területeket, tehát hogy ig igen a biodiverzitás tekintetmény is nagyon fontos területekről van szó, és Kína is Kína is a ezeken a területeken végz végzett egyébként korábban is ásokat a délkínai tengeren.

[00:52:27]És ebből a szempontból nagyon rossz a tapasztalat az ökoszisztémák vonatkozásával, hiszen Kína is csinált sok so olyan kutatást, ami lényegé lényegében, ha fizikailag akarom megfogalmazni, akkor aláotortak a tengerfenéknak, és mesterséges szigeteket hoztak létre.

[00:52:46]Nyilván a gumókat meg ezeket a csomókat megszerezték, de ennek volt egy ára.

[00:52:49]A másik az amerikai fél részéről pedig ezzel akar lényegében a a kritikus nyersanyagoknak az ellátási láncán egy rést ütni a Trump adminisztráció, ahogy te is mondtad, ennek beszéltünk erről is.

[00:53:02]A mesterséges intelligencia vonatkozása is van.

[00:53:03]És itt akkor mi megint visszajutunk a pekingi csúcstalálkozónak a a fő témáihoz.

[00:53:06]Tehát hogy az nagyon jól látszik, hogy a tengerfenékre is kiterjed már a nagyhatalmi versengés.

[00:53:14]És ahogy Géza is mondta, nem nagyon tudjuk, hogy hogyha ott belepiszkálnak a nagy hatalmak a tengerfenéki ökoszisztémába, annak milyen tovagyűröző hatásai lehetnek egyébként.

[00:53:25]Na most akkor azt lehet látni, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak és Kínának is van olyan mélytengeri bányászati technológiája, lehetősége és területe, ahol a kritikus nyersanyagok területén óriási előnyre tudnak szertenni.

[00:53:39]Oroszországnak pedig van egy olyan északi tengere és egy olyan északi útvonala, ahol viszont a szállításban, illetve a nyersanyag energiaellátásban tud hihetetlen előnyre szertenni.

[00:53:48]Ezt valószínűleg mind megtárgyalták Pekingben.

[00:53:52]Kaja Kallas Európai Uniós főképviselő annyit fűzött hozzá a pekingi találkozóhoz, hogy kevés volt a nő.

[00:53:59]Hát KKSnak ismét sikerült megtalálni a lényeget ebben a történetben.

[00:54:02]Az a szomorú, hogy ezen nevethetnénk is, hogyha nem az Európai Uniónak lennénk a az állampolgárai.

[00:54:08]Tehát sajnos az, hogy az Európai Unió az minden kérdésben, minden területen, ahol fontos lenne, hogy racionális, jó, gazdaságil megalapozott döntéseket hozzunk, ott vagy nem hoz döntést, vagy nem csinál semmit, vagy kifejezetten rossz döntéseket hoz.

[00:54:21]Most lehetne beszélni, ugye mi is beszéltünk az első blokban az energetikai szankciókról, amik nagyon komoly problémákat okoznak Európában, nagyon komoly termelési költségnövekedést eredményeztek, és az európai iparnak a hatékonyságnak a csökkenését és a kitelepülését hozták magukkal.

[00:54:38]Tehát azt látjuk sajnos, hogy itt komoly lemaradásban vagyunk, és nem is gondolkozunk, sajnos nem is értik a az Európai Uniós döntéshozók azokat a kérdéseket, amikre választ kéne találniuk.

[00:54:48]Tehát már a kérdés se értik sajnos.

[00:54:50]És azért tegyük hozzá, hogy maga ez a kör is egyébként, amiről Zoltán nagyon szépen beszélt, ez igazából bezárult, hiszen valóban a mesterséges intelligánciához kellenek ezek a nyersanyagok, amit vagy ugye földfelszínyű bányákban fognak kitermelni, vagy mélytengeri bányákban, de ugye azok a cégek, akik ebben a mélytengeri bányászatban részt vesznek, The Metals Company, Impible Metals, ezek ugye ráadásul azt is mondják, hogy most ők már mesterséges, intelligencias technológiával fogják kitermelni ezeket a nyersanyagokat.

[00:55:16]Tehát nem csak arról van szó, hogy lemennek oda, aztán valahogy próbálnak turkálni.

[00:55:19]ö a a zavarosban, hanem nagyon fejlett intelligenciával, nagyon fejlett informatikai megoldásokkal próbálják a hatékonyságukat, a kitermelés hatékonyságát növelni.

[00:55:28]Tehát látjuk azt, hogy van ugye Kína, Amerika, aki a kitermelés hatékonyságát növeli már, és a területeket foglalja el szépen a térképen, ahogy ezt láttuk a a remek animációban.

[00:55:39]És ott van Európa, ahol aki a versenyben sincs, nem is gondolkozik azon, hogyan kéne elindulni.

[00:55:43]Azt hiszi, hogyha többnő lenne valamilyen tárgyaló asztal körül, akkor megoldaná ezt a problémát.

[00:55:48]Hát kajakeres pont hölgy egyébként, tehát ő ott van ilyen szempontból.

[00:55:52]Akkor Európa Európának kéne élen járnia, hogyha ez a logika ez stimmelne, hogyha ez működne.

[00:55:55]Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nem járunk élen, hanem kullogunk a másik két nagy hatalom mögött.

[00:56:01]Fél percünk van.

[00:56:01]Kínának van a legfejlettebb technológiája egyébként a mélytengeri bányászatnál is.

[00:56:08]Igen.

[00:56:08]És nem véletlen egyébként, hogy erre rácsatlakozva, hogy az az elmúlt időszakban elkezdtek a G3-ról beszélni, tehát hogy hogy a kínai képességek, az amerikai képességek és az orosz képességek bizonyos tekintetben kiegészítik egymást.

[00:56:23]Tehát rájöttek ők is, legalábbis a folyamatok ebbe az irányba mutatnak, hogy nem érdekük, hogy ez a három, mondjuk mondjuk a mind a hármat nagy hatalomnak, hogy egymás ellen kettő kettő összefogjon a harmadik ellen és így bezáruljon a kör.

[00:56:37]Tehát rájöttek arra, hogy kiegészítik egymást és ha Európára vissza akarok kanyarodni, Európa szintén nincs bennem nincs bennem be a hármasba.

[00:56:47]Tehát ismét egy lemaradásról beszélhetünk.

[00:56:50]Urajim, ennyi fért az adásban.

[00:56:50]Nagyon szépen köszönöm Mihálovic Zoltánnak és Sebestén Gézának, hogy itt voltak.

[00:56:55]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[00:56:57]Holnap ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:57:04]A viszontlátásra!

[00:57:13]เฮ