Trump bejelentette, hogy ötezer amerikai katonát küld Lengyelországba - HírTV

[00:00:03]Jó reggelt kívánunk a most ébredőknek.

[00:00:03]7 óra után járunk pár perccel, így május 22-én, pénteken folytatjuk is tovább a napindítót.

[00:00:12]Na de mielőtt folytatnánk, engedd meg, hogy megdicsérjem a ruhádat, mert egyszerűen annyira jól áll.

[00:00:15]Én már itt a szünetben mondtam, de most a nézők is muszá volt ezt megtennem.

[00:00:19]Elmúlt az eső, jön a hétvégi 30 fok, hogyha jól láttam a közeli hőmérsékletek lesznek.

[00:00:24]Úgyhogy én ahhoz öltöztem, nálam már nyár van.

[00:00:29]készvége a tavasznak, az esőnek.

[00:00:32]Na de kicsit fordítsuk komolyra is a szót, merthogy a Közelkeleten, illetve az orosz-ukrán fronton is vannak híreink, és kapcsolunk Jeruzsálembe Roberci Kastelhez, a Magyar Nemzet főmunkatársához, egyben az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójához.

[00:00:46]Jó reggelt kívánok, Robert.

[00:00:49]Bele is kezdenék a hírekbe.

[00:00:51]Donald Trump bejelentette, hogy 5000 katonát küld Lengyelországba, és további csapatokról is szó lehet.

[00:00:55]Az első, ami eszembe jutott rögtön, hogy nemrég vont ki, vagy jelentette be, hogy kivonnak 5000 katonát Németországból.

[00:01:02]Van összefüggés a kettő között?

[00:01:08]Mindenképpen van összefüggés.

[00:01:08]És volt még egy hír is.

[00:01:09]Mielőtt megválaszolom a kérdést, szeretnék még egy hírt hozzátenni.

[00:01:12]Hallottuk azt, hogy azt annak az amerikai páncélos dandárnak a 4000 katonáját, akiket Lengyelországban kellett volna rotálni, na most ezt a 4000 katonát nem küldte az Egyesült Államok.

[00:01:23]És láttuk, hogy a a hadügyminisztérium szintjén tiltották le ezeket a ezt a ezt a kontingenst, mondjuk úgy.

[00:01:29]Tehát mit látunk tulajdonképpen, ha kicsit távolabbról szemléljük a dolgot, akkor azt látjuk, hogy a hidegháború lezárása óta az ütközési vonal, mondjuk ugye nyugat és Oroszország között elmozdult jelentősen.

[00:01:42]Tehát a hidegháború alatt volt egy ráció abban, hogy az amerikai katonák Németországban állomásoztak, mikor a a határ ott húzódott Németország közepén, ott Fulda környékén volt a a nagy a nagy jövőbeli csatának a helyszíne.

[00:01:56]Azóta eltelt néhány évtized, az ütközési vonal az kihúzódott Ukrajna és Oroszország határára, mondjuk ugye a két világ között.

[00:02:03]Az égvilágon semmi oka nincs annak a tehetetlenségi erőn kívül, hogy ezek a katonák Németországban maradjanak.

[00:02:10]Tehát hogyha az amerikai kontingens hatékony akar lenni, akkor a Baltikumban kell lennie, Romániában, Lengyelországban.

[00:02:15]És ezt látjuk tulajdonképpen a a Trump adminisztrációnak ebben a döntéseiben.

[00:02:21]Egyszerűen a a a jó a józan paraszti észt követik a a katonák a a katonák diszlokálásával kapcsolatban.

[00:02:27]És nyilvánvaló, hogy vannak itt politikai célok is, van akit meg kell büntetni, és van akit jutalmazni kell.

[00:02:35]Trumpnál nagyon-nagyon sokszor figyelhetjük meg, hogy a személyes kapcsolat a különböző országok vezetővel nagyban befolyásolja döntéseit.

[00:02:40]Ezekben a most említett esetekben az adott országok vezetőivel való kapcsolata befolyásolhatja azt, hogy ő küldt katonákat vagy visszavon katonákat az adott országba, vagy ezekben az esetekben erről nem beszélhetünk?

[00:02:54]Hát két idézet evvel kapcsolatban.

[00:02:54]Az egyik a keresztapából tudjuk, hogy minden személyes, ahogy Don Cor Leone mondta, minden személyes a politikában minden személyes.

[00:03:03]Tehát vannak nagy érdek, vannak folyamatok, ugyanakkor minden nagyon-nagyon személyes.

[00:03:06]Ez az egyik dolog.

[00:03:08]A másik idézet pedig az a híres mondás, hogy a a személyzeti döntések azok politikai döntések is.

[00:03:13]Tehát abban a pillanatban, mikor a a a lengyelnert egy egy hason hasonszőrű konzervatív politikus vagy államelnök képviseli, akkor az teljesen megváltoztatja a dolgok optikáját, mintogyha egy Amerika ellenes francia elnökkel kéne kéne tárgyalni.

[00:03:29]Tehát én úgy gondolom, a politikában minden minden a lehető legszemélyesebb, amennyire csak lehet.

[00:03:36]Oroszországnak eddig is problémája volt azzal, hogy a NATO keleti szárnya az hol húzódik, és milyen erők tartózkodnak ott.

[00:03:43]Most ez az átcsoportosítás, ez ez mit jelenthet erre?

[00:03:46]Hogyan reagálhat Oroszország, illetve Vladyimir Putyin?

[00:03:51]Hát amit látunk, az egy az érdekszféráknak a a szkanderje, mondjuk úgy Európa és Oroszország között.

[00:03:54]Tehát sokan nem próbáltak ebbe mindenféle fenkölt dolgokat belemagyarázni ebbe az orosz-ukrán háborúba.

[00:04:01]tulajdonképpen azt látjuk, azt a fajta érdekszféra, szkandert látjuk, ami már évszázadók évszázadók óta folyik Európának a középső meg a nyugati része egyrészt, másrészt pedig Oroszország között.

[00:04:14]Tehát ez, hogy történelmi kontextusban helyezzük a dolgokat.

[00:04:19]Ha az amerikaiak átcsoportosítják, diszlokálják a csapataikat Európában és Nyugat-Európából, Kelet-Európába diszlokálják ezeket a ezeket az amerikai csapatokat, akkor Oroszország erre mindenképpen reagálni fog.

[00:04:33]Tehát látjuk, hogy Oroszországnak különböző eszközei vannak erre.

[00:04:34]Látjuk új szervezeti keretek születését, új katonai körzetek születését.

[00:04:40]Látjuk, az orosz nukleáris doktrina megváltozott.

[00:04:42]Ö a 2020-as évek előtt nem beszéltünk Belaruszról, mint az orosz nukleáris posztúrának a részéről.

[00:04:51]Most nagyon is ott van.

[00:04:53]És látjuk azt, hogy Oroszország reagál ezekre a dolgokra, úgy a taktikai szinten, mint a mint a nagy stratégiai szinten.

[00:05:00]És látjuk, hogy ebbe az atomfegyverek is szerepet játszanak ebben a reagálásba.

[00:05:06]De ugye nem csak ők reagáltak, hanem például Alexandre Lukasenko, Belorusz elnök is, ő ugye azt biztosította, hogy országának senkib senkinek nem jelent fenyegetést, de hogy készen állnak arra, hogy minden lehetséges eszközzel megvédje Oroszországot.

[00:05:17]Az ő helyzetük mennyire kényeseb ebben a konfliktusban?

[00:05:21]Hol van a az ő pozíciójuknak jelentősége?

[00:05:25]Belarusz egyfajta ilyen Srödinger országa.

[00:05:27]Hát ugye, hogyha akarom orosz Oroszország része pontosabban az uniós államnak a része, ne felejtsük el, hogy van egy uniós állam, ami egy szövetségbe vonja össze Belarus és Oroszországot.

[00:05:38]Érdekes dolog, hogy volt egy időszak, mikor úgy tűnt, hogy Belarus fogja bekebelezni Oroszországot, nem Oroszország Belarusz, csak akkor Lukasenka elvesztette a versenyt egy Vladimir Putin nevű úriember, Putyin nevű úriemberrel szemben, akiből aztán Oroszország elnöke lett.

[00:05:53]De de kétségtelen, hogy a a a két országnak az uniós szövetsége messze többet jelent, mint egy ilyen jelképes dolgot.

[00:06:00]És ennek az egyik jele, amit az előbb is említettem, az amer az az orosz nukleáris töltetek telepítése, úgy repülőgépek által hordozott nukleáris töltetek, mint balisztikus rakéták telepítése Belaruszba.

[00:06:14]Tehát ez is egy jelzése annak, hogy Belarus gyakorlatilag Oroszország részének tekintik, tekinti Oroszország.

[00:06:21]És Belarusznak egy nagyon kényelmes pozíciója van, mert amint említettem, hogy ha akarja, akkor akkor része ennek az orosz szövetségnek, hogyha nem akarja, akkor egy önálló állam.

[00:06:30]Tehát Oroszország is kihasználja ezt a kettősséget.

[00:06:34]De akkor ez jelenthet egyfajta eszkalációt a közeljövőben, mert itt számomra még mindig nem egyértelmű ez, hogy senkinek sem jelent fenyegetés, de közben mégis megvédi Oroszországot minden erejével, akik ugye háborúban állnak Ukrajnával.

[00:06:49]Ne felejtsük el, hogy ebben a háborúban már történt egy támadás Ukrajna irányába, egy nagyon masszív támadás Ukrajna irányába Belarusz felől.

[00:06:54]Tehát ez az egyik dolog, ami tehát látjuk, hogy a a a történelem azt azt azt mutatja, hogy ez a dolog ott van a pakliban.

[00:07:02]Ez az egyik dolog.

[00:07:02]A másik dolog ezáltal, hogy az oroszok meg előrevetítik annak a vagy belebegetik annak a jelentőségét, hogy kiterjesztenék a a frontot Belaruszra is, evvel drámaian széthúzzák a frontot, megosztják az ukránok figyelmét, arra kényszerítik az ukránokat, hogy ne a ne csak azt a 2000 km-es határszakaszt fedjék le a a közös határukat Oroszországgal, hanem az az ukrán ukrán belarusz határszakaszt is, ami szintén nagyon-nagyon hosszú határt képez, és evvel a az ukrán csapatsűrűséget drámaian csökkenteni tudják.

[00:07:34]Tehát gyakorlatilag minimális befektetéssel vagy némi csapat csapatok parádéztatásával Belaruszban esetleg rádióátékokkal Belarusban, amik azt csúgalják, hogy sokkal több orosz katona van ott jelen, mint amennyi valójában jelen van, megosztják Ukrajna figyelmét és széthúzzák az ukrán frontot.

[00:07:53]Igen, csak ugye itt az is egy kérdés, hogy amennyiben mondjuk Belarusban mondjuk több töltetet lőnek Ukrajna irányába, ugye akár ezekből telepített atom vagy balisztikus fegyverekből is, mennyire van az Ukra ukrán hadseregnek arra kapacitása, hogy ezt a terület is is támadja, amikor bőven lefedi a kapacitásokat az Oroszországgal folytatott küzdelem?

[00:08:15]Néhány megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:08:16]Hála Istennek még nem tartunk ott, hogy atomfegyvereket használjanak.

[00:08:18]Bár láttuk, hogy volt egy időszak, mikor 2022 végén, mikor ennek több mint 50% esélye volt.

[00:08:25]Tehát sokkal közelebb volt hozzánk, mint amennyire gondoltuk.

[00:08:27]Ez az egyik dolog.

[00:08:29]A másik dolog, látjuk azt, hogy Lukasenka mindenképpen szeretne kimaradni ebből a háborúból.

[00:08:33]Belarusznak egy aránylag kis hadserege van, rengeteg belső problémával küzd amúgy is az ország, és valószínűleg nem hiányzik a az a belaruszi vezetésnek ez a kérdés.

[00:08:46]Én sokkal inkább egyfajta ilyen hadicelként, vagy egyfajta ilyen kommunikációs hadviselés eszközeként látom beleruszt, mint egy mint egy valódi masszív fenyegetést.

[00:08:53]Az, hogy drónokat lehet onnan indítani, vagy vagy légvédelmi eszközöket, vagy orosz radarokat elhelyezni, esetleg különleges műveleti egységeket, ez rendben van.

[00:09:01]De az, hogy tömeges támadás érje Ukrajnát Belarusz irányából, ez nem nem úgy gondolom, hogy hogy nem nem gondolom azt, hogy Belarusznak ez a közvetlen érdekét szolgálná.

[00:09:11]És látjuk, hogy Lukasenka igyekszik egy bizonyos távolságot tartani ettől a háborútól, amennyire amennyire tud.

[00:09:18]Mennyire lehet hadicel vagy fenyegetés, vagy éppen nyomás az, hogy Friedrich Merc német kancellár azt mondta, hogy Ukrajna valamilyen formában mégis csak társuljon az Európai Unióhoz.

[00:09:26]Igaz, hogy maga az, hogy rendes tagállam, teljú tagállam legyen, az egy időigényes folyamat, de ennek találjanak valamilyen alternatívát.

[00:09:35]Ez hogyan befolyásolhatja az orosz-ukrán háborút, hogyha ez megtörténik?

[00:09:41]Én úgy gondolom, hogy ez főleg Ukrajna szempontjából lényeges.

[00:09:42]Egyfajta jövőképet, egy pozitív jövőképet vetít ki Ukrajna elé, hogy nem azt mondják nekik, hogy hát most van egy végtelenített háború, és a végtelen után 15 évvel talán talán tagállamok lesztek az Európai Unióban.

[00:09:56]Tehát ez az egyik dolog, amire amire választad ez a kezdeményezése Mercnek.

[00:10:00]A másik dolog, amire a másik dilemma, vagy másik félelem, amire amire Mercúrnak a a a javaslata választ ad, az a fajta ukrán félelem, hogyha esetleg ez a háború hirtelen befagy, vagy lezárul egy egy tűszeti egyezménnyel, esetleg istenments egy békeszerződéssel, akkor akkor lehet, hogy Ukrajna már nem is lesz olyan olyan attraktív Európa számára.

[00:10:20]Tehát meg kell érteni, hogy euró Ukrajnának az attraktivitását igen jelentős mértékben ez a háború adja.

[00:10:26]Enélkül a háború nélkül egy ilyen szétrombolt, porbarombolt, elpusztított ország még mindig annyira attraktíve lesz Európa számára.

[00:10:36]Én egyáltalán nem vagyok benne biztos.

[00:10:38]És Ukrajna látja Törökországnak a példáját, hogy egy ilyen európai csatlakozás az lehetett egy ilyen lehet egy ilyen örök film is, egy örök film formáját is költheti.

[00:10:46]És akkor évtizedekig elhúzódhat ez a dolog.

[00:10:48]Tehát erre a ezt a két ukrán félelmet válaszolná meg Mercúnak ez a ez a mézesmadzaga.

[00:10:53]Mondjuk úgy.

[00:10:58]Kik lehetnek, akik közre közreműködhetnek Merc mellett a konfliktus rendezésében?

[00:11:03]Kiket küldhet oda az EU?

[00:11:06]Én úgy gondolom, hogy egyetlen egy ember van, aki aki rendezni tudná ezt a konfliktust, vagy közben tud járna járni számú tevön.

[00:11:11]Talán ketten vannak.

[00:11:11]Az egyik az amerikai elnök, pedig a a kínai elnök.

[00:11:16]Az, hogy Európa ki, ki az ügyeletes ruhaalakasztó, akit bocsánat a kifejezésér, akit Európa most elküld tárgyalni Oroszországgal, az teljesen mellék teljesen mellékes.

[00:11:24]Az a az egyetlen hatalom, vagy az a két hatalom, amelyik nyomást tud gyakorolni Oroszországra pozitív vagy negatív értelemben, ez az Egyesült Államok és kín az, hogy most Rödert küldik, vagy valaki teljesen mellékes, hogy kit küldenek.

[00:11:37]Ez ez csupán csupán egy celofán, egy egy csomagolás egy olyan tartalomhoz, amit amit amit még meg kell meg kell ki kell ki kell termelni.

[00:11:45]Mondjuk úgy az a tartalom még nincs ott.

[00:11:47]Ugyanakkor, hogyha ezt a hírt, amit Zsuzsi említett, ezt egy kicsit más szemszögből nézzük.

[00:11:50]Itt hónapokon vagy gyakorlatilag éveken át beszéltünk arról, hogy euró, hogy az Európai Unió nincs ott a tárgyalóasztalnál, és egyébként is tulajdonképpen csak Orbán Viktor volt Vladyimir Putyinnal tárgyalófélben, senki más nem egyeztetett vele, nem találkozott vele.

[00:12:07]Hogyha innen nézzük, ez milyen változást hozhat?

[00:12:10]Tehát, hogy az Európai Unió most újra felvenné a kapcsolatot Oroszországgal.

[00:12:16]Én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy pozitív dolog, egy egy hatalmas lépés, egy pozitív irányba az, hogy elkezdünk tárgyalni.

[00:12:21]Tehát minél többet tárgyalunk, annál kevesebbet lövünk.

[00:12:23]Van egy ilyen régi régi ökölszabálya a a a geopolitikában.

[00:12:28]És talán itt lenne az ideje megérteni azt, hogy azok a azok a célok, amiket 2022-ben a az orosz háborúval kapcsolatban láttunk, hogy Oroszország földarabolása meg tudom én Oroszország átalakítása, tudom én, egyfajta ilyen felfújt, kigyúrt Dániává, vagy valami ilyesmi, valószínűleg nem fog bekövetkezni.

[00:12:48]Azt is el kell mondani, hogy Oroszországnak az álma is, hogy Ukrajnáját sikerül teljes egészében bekebeleznie és az orosz érdeksféra részévé tenné, valószínűleg ez se fog bekövetkezni.

[00:12:58]Most mind a mind a két fél felismerte, hogy a maximalista céljait nem tudja megvalósítani.

[00:13:02]Talán itt lenne az ideje leülni, beszélni.

[00:13:04]És szerintem igen nagy hiba volt a nyugat része, először is Biden részéről, hogy ő soha nem találkozott Putin elnökkel.

[00:13:13]Láttunk egy nagyon pozitív változást Amerika részéről, és itt az ideje, hogy Európa is felzárkózzon.

[00:13:19]Innen folytatjuk nemsokára Robert Székellel.

[00:13:20]Van még téma bőven, amit meg kell beszéljünk.

[00:13:26]A napindító pedig rövid szünetet tart.

[00:13:28]Reklámszünet következik.

[00:13:28]Kereskedelmi szünet után pedig visszatérünk és folytatjuk a beszélgetést, ahogy ígértük, terítéken továbbra is a közelkelet és az oroszukrán konfliktus vendégünk pedig Robert Szék támarad.

[00:13:39]Maradjanak önök is velünk.

[00:13:51]Ahogy ígértük, újra itt vagyunk és folytatjuk tovább a napindítót.

[00:13:54]Kapcsolunk is Jeruzsálemben.

[00:13:56]Én pedig szólítom is Robert Castelt és a szünet előtt ott tartottunk.

[00:13:58]Felmerült az is, hogy legalábbis Friedrich Merc német kancellár szerint, hogy Ukrajna csatlakozhatna az Európai Unióhoz, de nem mint teljes jogú tagállam, hanem mint egyfajta társult ország.

[00:14:08]Most korábban a béketárgyalások során ez mindig kérdés volt.

[00:14:13]Oroszország nem engedné, hogy NATO tag legyen.

[00:14:15]Az Európai Unióval kapcsolatban is voltak kételyek.

[00:14:20]Most hogyha egy ilyen még egyszer idézem, társult ország lenne, ez elfogadható lenne számukra?

[00:14:25]Bár az is igaz, hogy nem tudjuk, hogy jogilag ez mit jelentene pontosan.

[00:14:31]Hát én úgy gondolom, hogyha a a orosz politika evvel kapcsolatban igen világos, ami számukra egy vörös vonal, az a NATO tagsága Ukrajnának.

[00:14:37]Tehát ennek vannak kézzel fogható katonai következményei, ami Ukrajnának az Európai Uniós tagságát, illető Oroszország általában pozitívan állt hozzá, pontosabban semlegesen állt hozzá ehhez a kérdéshez, nem látnak ebben egy biztonságpolitikai fenyegetést.

[00:14:51]Ön úgy gondolom, és talán evvel kapcsolatban is voltak orosz nyilatkozatok, hogy ebben egyfajta ilyen betoncipőt látnak Európa lábán, tehát egy ilyen háborúban megfáradt és sérült Ukrajna ö tovább tovább további terheket Róna Európára, főleg gazdasági terheket, de különböző szociális, belső szociális problémákat is kreálna migránt, belső migrációs problémákat.

[00:15:14]Hát én úgy gondolom, hogy az oroszok ennek kényelmesen hátradőlnének és kérnének egy kávét, ahogy mondani szokás, ennek biztos nem állnának az útjába.

[00:15:22]Abban a pillanatban, hogy ez az európai közeledése Ukrajnának katonai vetületei is lennének, szerintem ez ez ehhez már teljesen másképp állnának hozzá az oroszok.

[00:15:33]Időközben ugye a támadások folytatódnak, mind orosz, mind ukrán részről, és tegnap Dunda György állandó kárpátai tudósítónk elmondta, hogy jelenleg az ukrán vasúti infrastruktúrát érte a legtöbb támadás.

[00:15:43]Ugye túl vagyunk a fűtési szezon.

[00:15:45]Most az energetikai úgy tűnik, hogy egy kicsit alábbhagyott, megjött a vasúti infrastruktúra elleni támadás, és ugye ez nem maradt viszonzatlanul.

[00:15:53]Az oroszok bejelentették pontosabban az orosz vasóti társaság, hogy három alkalmazottjuk csütörtökön életét vesztette egy ukrán dróntámadásban.

[00:16:00]Várható, hogy most a vasúinfrastruktúra lesz mindkét oldalon a célpont és a közlekedést próbálják elvágni.

[00:16:10]A háború eleje óta látjuk azt, hogy a vasútnak milyen számottevő jelentősége van ebben a háborúban.

[00:16:14]Tehát mind a két hadviselő fél igen-igen jelentős mértékben támaszkod a logisztikai jog igen-igen jelentős mértékben támaszkodik a vasútra.

[00:16:22]Tehát ez az egyik dolog, amit el kell mondani.

[00:16:24]Az orosz hadseregben például több 100z katona szolgál az úgynevezett vasúti fegyvernemben.

[00:16:28]Van egy külön fegyvernem az orosz hadseregben.

[00:16:32]És gyakorlatilag az az utolsó mérföldek problémáját oldják csak meg teherautókkal.

[00:16:38]A a a stratégiai logisztika az főleg vasúti alapú, úgy Ukrajnában, mint Oroszországban.

[00:16:44]Tehát ez egy dolog.

[00:16:46]Tehát ezért már érdemes támadni.

[00:16:47]Ukrajna esetében van itt még egy érdekes, még egy érdekes csavar is.

[00:16:52]Tehát tisztábban kell lenni, az ukrán vasútaknak egy bizonyos része villamosítva van, és mikor a villamos felső vezetéket vagy az ezt ellátó elektromos hálózatot támadja Oroszország, akkor nem csak a vasútban okoz kiesést, hanem arra kényszeríti Ukrajnát, hogy a a az elektromos vontatás helyett dízelvontatásra álljon rá.

[00:17:11]Most ugyanaz a gázolaj, amit eléget az ukránok elégetnek egy mozdonyban, annyival kevesebb gázolaj lesz a a fronton szolgáló harcjárművek számára, harckocsik, csapat, csapatszállító járművek satöbbi számára.

[00:17:22]Tehát ilyen szempontból ennek van egy van egy közvetett hatása a frontra is.

[00:17:25]És a vasúti útvonalak támadása mindenképpen egy egy stratégiai cél ebben a háborúban.

[00:17:33]nap háború kezdetei óta nincs ebben semmi új tulajdonképpen Ukrajna közben egyre több mélységi dróncsapást intéz Oroszországgal szemben.

[00:17:41]Itt elsősorban most olajfinomítókat támadnak és a Rajterz beszámolója szerint emiatt egyre jobban csökken a kitermelés.

[00:17:48]Ez mennyire tudja visszavetni Oroszországot egyrészt a bevételeit és ezen keresztül pedig a háborús aktivitását.

[00:17:58]mikor megvizsgálom általában havonta, vagy havonta kétszer két hetente ezt a kérdést.

[00:18:03]És nagyon nagyon vicces olvasni a fősodrú médiában, hogy mikor a az amerikaiak bombáznak két hónapon át egy egy iráni létesítményt, annak kutya baja két 24 óra múlva már működik.

[00:18:12]hogyha az ukránok kilőnek egy árv drónt 100 km 200 km távolságra, az becsapódik, okoz egy helyi tüzet, akkor gyakorlatilag orosz Oroszországnak összeomlott az energiaellátása.

[00:18:23]Tehát ez a ez a narratíva, amit amit a a fősodrú médiából kapunk.

[00:18:27]És érdemes megnézni a számokat.

[00:18:29]Most mit mondanak a számok?

[00:18:29]A számok azt mondják, hogy Oroszországnak van körülbelül 300-400 finomítója.

[00:18:33]Attól függ, hogy mit tekintünk finomítónak, vannak ezek a kisebb finomítók is, de körülbelül 3 és 400 között van az orosz finomítóknak a száma.

[00:18:42]Tehát ez egy adat.

[00:18:44]Hány támadást hajtott végre Ukrajna ezek ellen a finomítók ellen a háború kezdete óta?

[00:18:49]Ha ukrán forrásokra hagyatkozunk 180-at, hogyha én 102-t számoltam meg, tehát 102 olyat, ami ami ami amire hajlandó vagyok aláírni, mondjuk úgy, aminek megvannak a forrásai és dokumentálva vannak, de de nagyjából ez a nagyságrend.

[00:19:01]Tehát látjuk azt, hogy van egy igen jelentős hányada az orosz kőolajfinomító kapacitásnak, amit soha nem ért támadás.

[00:19:09]Soha nem ért a támadás ezeket a létesítményeket.

[00:19:11]Különösen gondolok itt a szibériai és a távolkeleti finomítókra.

[00:19:15]Talán egyetlen egy támadás volt, de evvel kapcsolatban a források nem egyeznek meg.

[00:19:19]2000 km igen nagy távolság.

[00:19:21]Tehát látjuk azt, hogy vannak van egy jelentős része ennek a az orosz finomítókapacitásnak, ami a az ukrán hatótávolságon kívül van per pillanat.

[00:19:30]Annak ellenére, hogy ahogy ahogy korábban elhangzott, hogy a a mélységi támadásoknak a a hányada egyre inkább növekszik.

[00:19:39]Tehát látunk egy egyértelmű növekedést, de még mindig jelentés részét nem értett támadást.

[00:19:44]Most az 1 millió dolláros kérdést, mit értek el ezekkel a támadásokkal az ukránok?

[00:19:47]Tehát mik okozt mit milyen károkat okoztak ezek a támadások?

[00:19:49]Egy helyi tüzet, vagy pedig a kőolajfinomító termelése kiesett?

[00:19:54]És látjuk azt, hogy volt több kőolajfinumító, különben, különösen ott a Volga mentén, vagy vagy a többi határmenti ö kormányzóságban, Oroszországban, ott sikerült hetekre, néha egy teljes hónapra, vagy másfél hónapra üzemen kívül helyezni ezeket a finomítókat.

[00:20:12]A következménye ennek az volt, hogy Oroszország leállította a benzinekortját, láttuk a benzinárnak a növekedését Oroszországon belül, ilyen 10-12%-kal itt is a források megoszlanak.

[00:20:24]De arra a kérdésre, hogy ez most egy zavaró tényező Oroszország számára, vagy egy orosz összeomlást fog okozni, egyértelműen a válasz sokkal közelebb áll ahhoz, hogy ez csak egy zavaró tényező, de itt ez nem fogja megváltoztatni a háborúnak a a sorsát, legalábbis per pillanat nem ezt látjuk.

[00:20:42]Hát a háborús sorsát, ha nem is, de az üzemanyagárakba akár bele is szólhat, tekintve arra, hogy a hormóziszoroson sem úgy érkezik az üzemanyag, ahogy kellene, amennyiben több ilyen orosz finomító találatért.

[00:20:53]Bár szankciók vannak érvényben, de azt is tudjuk, hogy különböző kerülőutakon azért csak bejut Európába.

[00:20:59]Lehet-e nagyobb probléma az árak emelkedésében, az üzemanyagnál, vagy az ellátásban?

[00:21:06]Abszolút így van.

[00:21:06]is látjuk azt, hogy itt fura mód Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vagy az amerikai elnöknek az érdekei egybeesnek.

[00:21:10]Tehát azáltal, hogy kevesebb orosz kőolajtermék, most nem csak nem nyersolajra gondolok, hanem általában kőolajtermékekre jut jut ki a szabadpiacra, ez hozzájárul az a az üzemanyagárak további emel további emelkedésének a világon, aminek Donald Trump nem feltétlenül örül.

[00:21:31]Tehát a ha az Oroszországnak az az érdeke, hogy minél több energiát exportáljon, per pillanat most az Egyesült Államok érdeke is az, hogy Oroszország minél több energiát exportáljon.

[00:21:40]És látjuk azt, hogy a Oroszország egy további hónapra felmentést kapott tornából, mondjuk úgy, ahogy az iskolában kaptunk, felmentést kapott felmentést kaptak azok, akik orosz olajat akarnak vásárolni a szankciók alól.

[00:21:54]Ez talán már a harmadik hónap, és valószínűleg ez a ez a dolog szélesedni fog, és látjuk azt, hogy az energiaigénye a világnak hatalmas, és se az Egyesült Államok, de még Orosz, se Venezuela, de még Oroszország se képes teljes egészében pótolni azt, ami azt azt, ami a közelkeleti háború miatt kiesik.

[00:22:12]Ugyanakkor egy orosz képviselő szerint Oroszország nem bírná ki, hogyha még hosszú távon elhúzódna ez a háború, legalábbis gazdaságilag.

[00:22:19]És az első két hónapban idén 1,8%-kal zsugorodott az orosz gazdaság.

[00:22:24]Most ugyan itt az olajárakon kereshetnek, de mennyire lehet ilyen szempontból súlyos a helyzet?

[00:22:30]Ez mennyire foghatja vissza Oroszországot a háborúban?

[00:22:35]Evvel kapcsolatban is szeretnék szeretném visszatérni a független objektív médiának az idézéséhez, hogy azt halljuk, hogy egy egy kis és sokkal gyengébb ország Iránt végtelenségig tudná húzni ezt a háborút.

[00:22:43]Ugyanakkor a nagy Oroszország két perc alatt összeomulik ezek miatt a a a járulékos károk miatt.

[00:22:50]Tehát nem lehet egy szájból hideget és meleget is fújni.

[00:22:54]Azok, hogy ezek az, hogy ezek a ez a háború egyre nagyobb terhetről Oroszországra, az kétségtelen.

[00:22:58]Az, hogy befoly befolyásolja a Putytin elnöknek a támogatottságát, a jelenlegi rezsimnek a népszerűségét, ez kétségtelen.

[00:23:07]A kérdés az, hogy Oroszország meddig tudja a jelenlegi terhelés mellett kihúzni ezt a háborút.

[00:23:13]Amikor legutolján rá utánanéztem ennek a kérdésnek, akkor akkor akkor azt a választ kaptam, hogy ha egy ha teljesen levágják Oroszországot a világnak a a kereskedelméről, a gazdaságáról, tehát Oroszország nem lesz képes eladni egy liter kőolajat se a világpiacokon, még ebben az állapotban is, 12-18 hónapig Oroszország simán tudja tovább húzni a háborút.

[00:23:35]És látjuk, hogy nem ez a helyzet.

[00:23:36]Látjuk azt, hogy a az energiaárak növekedtek.

[00:23:37]Oroszország hatalmasat kaszált most ezen a közelkeleti háborún.

[00:23:42]És ez a háború egyéb szempontból is segíti Oroszországot, megosztja az Egyesült Államok figyelmét.

[00:23:47]Kínát sokkal függőbbé teszi az orosz energiától, mint ahogy eddig volt.

[00:23:52]Tehát ez a kínai orosz kapcsolat sokkal szimmetrikusabbá válik most, hogy Kína elesett a a nyersolaj importjának az 56%-ától, ami a Perzsol környéken következik.

[00:24:02]Tehát én én nem látom azt, hogy hogyan omlana össze Oroszország gazdasága a közeljövőben a háború miatt, de lehet, hogy vannak olyan dolgok, amiket innen a vasfüggegy másik oldaláról nem látunk.

[00:24:17]Na, térjünk át akkor egy kicsit az irá konfliktusra, hiszen öt percünk maradt, és azért erről is beszéljünk egy kicsit.

[00:24:23]ugyanis az irányniak kijelentették, hogy képesek hát tanulmányozni ezt az új amerikai javaslatot, vagy legalábbis érdemben beszélni róla.

[00:24:32]Ugye itt pakisztáni közbenjárás történt, Trump viszont azt mondta, hogy hát nagyon hajszálon múlnak a a kapcsolatszálai a két ország között.

[00:24:41]Hol vannak a legsarkalatosabb pontok?

[00:24:42]Azt ugye tudjuk, hogy a befagyasztott irányni vagyon feloldását továbbra is követelik.

[00:24:49]Itt gyakorlatilag két főpont van, ami ami ami miatt nem lesz egyezmény az Egyesült Államok és Irán között, vagy legalábbis nem lesz olyan egyezmény, amik tartós marad.

[00:24:56]Az egyik a Iránnak a a dúsított uránkészlete, amit az Egyesült Államok mindenképpen el akar távolítani az országból.

[00:25:04]Ö és az ur az teljes iráni nukleáris program leállítása bizonyítottan nem úgy, mint Obama úr idejében.

[00:25:12]A másik dolog pedig a hormózis szorosnak a a megnyitása és a a szabadhajózás elvének az érvényesítése.

[00:25:20]Én úgy gondolom, hogy ez két olyan pont, amiben nem fog tudni megegyezni az Egyesült Államok.

[00:25:23]Tehát ez egy abszolút zéró összegű játék.

[00:25:25]És ami pedig a befagyasztott iráni gazdasági erőforrásokat jelenti.

[00:25:30]Tehát teljesen egyértelmű, hogy ezeknek a feloldása azt jelentené, hogy sokkal több pénze lesz Iránnak, hogy ezeket a projekteket, amiket az Egyesült Államok meg meg akar állítani, különösen a nukleáris projekt, de a balisztikus rakéták és a proxik támogatása, ezekre Iránnak sokkal több pénze lesz.

[00:25:48]Tehát én én úgy gondolom, hogy ez a Trumpnak ez az időhúzása ez a gazdasági hadviselés, a politikai hadviselésnek a egy bizonyos formája.

[00:25:55]Én szinte biztos vagyok benne, hogy mind a két fér felmérte azt, hogy hogy itt itt megegyezés nem lehet ebben a dologban.

[00:26:05]De akkor mi következhet?

[00:26:05]Donald Trump folyamatosan lebegtet egy újabb támadást, egy újabb légitámadást.

[00:26:09]Most egyelőre ezt leállította.

[00:26:11]Irán pedig két nappal ezelőtt, legalábbis a forradalmi gárda állítása szerint 26 hajót átkísért a hormózi szoroson.

[00:26:23]Látjuk azt, hogy Irán szempontjából az első feltétel, az első feltétel bármilyen folyamat, bármilyen tűzszeti folyamatban az amerikai blokád feloldása a hormózi szoros fölött.

[00:26:34]Tehát én úgy gondolom, hogy teljesen értelmetlen beleállni abba a vitába, hogy ki hazudik itt.

[00:26:38]Az Egyesült Államok hazudik, vagy Irán hazudik, hogy hány hajó halatát, hány Irán érdekeltségű hajó és hány nem irán érdekeltségű hajó halatát.

[00:26:46]Én láttam, hogy van egy vita evvel kapcsolatban a az elemzők között.

[00:26:50]Ö teljesen medő vitáról van szó.

[00:26:53]Látjuk, hogy ez a blokád ez megöli iránt, megfolytja Iránt tulajdonképpen.

[00:26:56]És ez az, ami a leginkább zavarja őket és ezt próbálnak feloldani azonnal.

[00:27:00]Ö, és az amerikai percepció szerint, és ez megmagyarázza Trumpnak a halogatását is.

[00:27:06]Az amerikaiak is úgy ítélik meg, hogy ez az a dolog, amelyik a leghalálosabb fegyver Irán ellen, és nem még néhány hét kinetikus torna ott a a Irán levegőegében, mondjuk úgy még még még két-három hét bombázás.

[00:27:18]Nem ez fogja a térdre kényszeríteni Iránt.

[00:27:20]Tehát valószínűleg ez a a gazdasági hadviselés az, ami ami ami el fogja dönteni ennek a háborúnak a sorsát.

[00:27:27]És ezzel szemben, hogy a saját elméletem ellen beszél beszéljek, szeretném idézni Homeini, a megboldogult Homeini urat, aki azt mondta, hogy a a a gazdaság a szamaraknak való, és az iráni forradalom nem a görög din díji áráról szól.

[00:27:41]Tehát ez a ez a hivatalos irálláspont a gazdasággal szemben, és ez kicsit szembem megy avval, amit korábban mondtam.

[00:27:49]Meglátjuk, hogy kinek lesz igaza a megboldogult Homeini úrnak vagy Trumpnak.

[00:27:54]kicsit szerintem beszéljünk még itt a horzi szoros kapcsán és az iráni események kapcsán az emirátusokról.

[00:28:00]Nagyon keveset beszélünk róla, azonban hát bőven érintettek ebben, ugye ismerjük a Dubai találatokat.

[00:28:04]Azután most ugye az iráni irányítószervezet szerdán kiterjesztette az ellenőrzési övezetét az emirátusi kikötő délrefekvő vizeire is.

[00:28:15]Meddig fognak ők csendben tűrni?

[00:28:18]Idézőjelben csendben?

[00:28:21]illetve mi történik, hogyha ők is jobban belekapcsolódnak a hát a háborúba?

[00:28:27]Hát én úgy gondolom, hogy az emirátusok már teljes egészében belekapcsolódtak ebbe a háborúba, és az egyik nagy tévedés, amit sokszor hallok magyarországi jellemzőktől, hogy az öbölmenti arab országokat egy-egy csomagként kezelik.

[00:28:37]Ugyanakkorát látunk drámai különbségeket mondjuk Ommánnak és az emítségeknek a hozzáállása között ehhez a háborúhoz.

[00:28:44]Az Egyesült Arab Emirségek gyakorlatilag egy hadviselő fél az Egyesült Államoknak és Izraelnek a szövetségese.

[00:28:50]Látunk izraeli csapatokat állomásozni az emérségekben, légvédelmi eszközöket, ezt az új lézerfegyvert, vaskupolát satöbbi, tehát nyilvánvalóan hírszerzési eszközöket is.

[00:29:01]Tehát gyakorlatilag az emíérségek egy hadviselő fél Irán ellen.

[00:29:05]És láttunk korábban támadásokat iráni kőolajfinomítók ellen az emítségekbeli drónok által.

[00:29:12]Szaarábia egy köztes álláspontot képvisel, mondjuk úgy a két pólus között.

[00:29:17]De de de látjuk azt, hogy az emérségek egyre inkább beleállt ebbe a gazdasági hadviselésbe is Irán ellen.

[00:29:22]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy a háború előtt az emérségek volt Iránnak a a szankciómegkerülője, a bankára, a beszerzője, az értékesítője, mindent.

[00:29:31]E ez most nincs.

[00:29:34]Ez most nincs.

[00:29:34]Azok az iráni vagyonok, amik ott voltak az emérségekbeli bankokban, azokat befagyasztották.

[00:29:39]És én úgy gondolom, hogyha kiújul a háború, akkor azt fogjuk látni, amit a háború korábbi szakaszában is, hogy az emérségeket aránytalanul több iráni támadás érte, mint például Izrael.

[00:29:49]Tehát ez egy olyan dolog, ez is egy olyan dolog, amivel általában magyar közösség közönség nincs tisztában, hogy az iráni támadásoknak a nagy része az emérségek ellen irányult és kevésbé Izrael ellen.

[00:30:01]Bármilyen furcsa is ez.

[00:30:02]Robert Száztelnek köszönjük ma is a részletes elemzést.

[00:30:06]Köszönöm szépen a viszontlátásra.