Láncreakció: Az orosz nukleáris hadgyakorlat nem félemlíti meg a NATO erőit - HírTV

[00:00:01]Atomfegyvert telepíthetnek az oroszok a Fehértenger térségébe.

[00:00:03]Aztán hadgyakorlatot tart a NATO a jeges tengernél, és végül zajlik a verseny az északi sarkör ellenőrzéséért.

[00:00:10]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:14]Erre keressük a választ.

[00:00:16]Köszöntöm önöket.

[00:00:16]Én Gulyás Áron vagyok.

[00:00:19]Ez a láncreakció.

[00:00:33]És itt van már velem a stúdióban Kis Rajmund, az MCC diplomáciai műhely vezetője.

[00:00:36]Szervusz, köszönöm, hogy elfogadodam a kíván.

[00:00:38]Köszönöm, hogy itt lehetek három.

[00:00:40]Szeretném, hogy elsőként beszéljünk arról, hogy már véget ért az orosz belorusz közös nukleáris hadgyakorlat.

[00:00:46]Na most kijött egy új hír.

[00:00:46]A divet németlap számolt be arról, hogy az oroszok nukleáris fegyvert telepíthetnek a Fehért tenger térségébe.

[00:00:52]Milyen eszkalációs veszélyt jelent ez?

[00:00:56]Kedves Áron?

[00:00:56]2022 február óta hallunk arról, hogy nem eszkalálódhat a háború a nukleáris fegyverek irányába.

[00:01:03]És ez valóban így van.

[00:01:05]Ez rendkívül fontos, de eddig sem történt meg szerencsére.

[00:01:07]Annak idején még Kissinger 2022-ben, sőt még 23-ban is élt, sőt májusban megérte a század.

[00:01:16]születésnapját.

[00:01:16]Ő mondta, hogy 11 időzóna van Oroszországban, minden időzónában van nukleáris fegyver.

[00:01:21]Ezért nem kellene provokálni Oroszországot a NATO részéről sem, ezért kell inkább asztalhoz ülni és tárgyalni.

[00:01:28]Én is azt javaslom, és az Európai Unióban pont a héten mondta Kallasz asszony, hogy Oroszország meggyengült, most kell a tárgyalóasztalhoz ültetni, akkor el kell dönteni, hogy nukleáris fenyegetés jelent a NATOhoz, a NATOra, vagy pedig tényleg meggyengült, hiszen kajakallas szerint most kell tárgyalni.

[00:01:49]Szerintem a tárgyalás sokkal előremutatóbb.

[00:01:51]Az biztos, hogy Oroszország rendelkezik a világon a legnagyobb nukleáris arzonállat.

[00:01:58]Illetve abban talán megegyezhetünk, hogy a tárgyalásokat sokkal korábban is el kellett volna már kezdeni, akár 2022 februárjától az Európai Unió részéről.

[00:02:06]Most beszéljünk arról, hogy a NATO-ban mekkora szerepe van az Egyesült Államoknak, mert most Ján Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára figyelmeztetett arra, hogy az európai országok nem képesek érdemben bármit is tenni az Egyesült Államok nélkül a NATO belül.

[00:02:21]Ugye Donald Trump korábban beleengedte, fenyegetőzött azzal, hogy mi van akkor, hogyha az USA kilép a szövetségből.

[00:02:25]Ez nem valószínű, hogy megtörténik.

[00:02:26]Mégis a volt főtitkárnak a figyelmeztetése azért jelzésértékű lehet az európai országoknak.

[00:02:32]egyre komolyabb és ritkán értenék egyes Toltenberggel a korábbi norvég miniszterelnökkel majd NATO főtitkárral, hiszen ő sem érezte a NATO-nak a legfőbb feladatának a súlyát, miszerint egy védelmi szervezet és stratégiai együttműködés helyett beállt Ukrajna mögé mint támogató.

[00:02:51]Nem a NATO részéről, de a NATO tagállamokat erre biztatta folyamatosan a főtitkár ahelyett, hogy ő is tárgyalásokat kezdeményezett volna, ami egyébként a NATO főtitkárnak a feladata.

[00:03:02]Az biztos, hogy érezhető a feszültség a NATO-N belül, a hagyományos NATO tagállamok, főleg az európai NATO tagállamok és az Amerika Egyesült Államok között.

[00:03:13]Ez már Grönland kérdésében is érezhető volt, de a 2025-ös január 20-ai beiktatás óta érezhető.

[00:03:22]Sőt, az első Trump adminisztrációnál is, amikor még Stoltenberg volt a főtitkár, és nem már krutte, érezhető volt a feszültség, egy biztos, a NATO nem létezhet, nem létezik az Amerikai Egyesült Államok ereje, kapacitása, humán erőforrása, pénze és első számú gazdasági és világpolitikai nagyhatalma nélkül.

[00:03:43]Igen.

[00:03:43]És azért azt láthatod, hogy a katonai vezetők higattabban nyilatkoznak, ha nyilatkoznak erről a kérdésről, mint a politikusok.

[00:03:49]És az is biztos, hogy a az USA-nak azért fontos szövetsége a NATO kiemelten fontos.

[00:03:54]Illetve most beszéljünk a jelenlegi főtitkárról Már Küttéről, aki azt mondta, hogy üdvözlendő az, hogy az Egyesült Államok 5000 katonát telepít Lengyelországba.

[00:04:06]Ugye ezt nemrég erősítette meg az amerikai elnök, hogy valóban küldenek még 5000 katonát a lengyelekhez.

[00:04:10]Azt mondta Donald Trump, hogy ez a személyes jó barátságra épül, ami közte és Carol Navriki lengyel államfő között van, de valójában van még valami a háttérben, mert azért 5000 fő és csapatmozgás azért jelentősnek mondható.

[00:04:27]Abszolút jelentős.

[00:04:27]Így van.

[00:04:27]Teljesen igazad van.

[00:04:29]Ne felejtsük el, hogy Németországban jelenleg 36000 amerikai katona szolgál.

[00:04:34]Ugye a legtöbb az Európai Unióban.

[00:04:36]Ez folyamatosan nőtt a számuk ugye a hidegháború évtizedei alatt, de a e az 5000 katona, ez valószínű Németországból menne, tehát Németországból vonnak ki csapatokat, és hiába erősítette meg Joe Biden 2022 óta, most eléri a 2022 előtti létszámot a német katonáknak a száma, illetve az amerikai katonáknak Németországban a száma, és és ezek a katonák lennének Lengyelországban.

[00:05:05]Így van.

[00:05:05]Beszéljünk még egy kicsit a drónok kérdéséről is, hiszen nemsokára lesz majd NATO csúcs is.

[00:05:09]Ugye Törökországban erről már beszéltünk Ankarában július elején, ahol a drónok is valószínűleg valószínűleg kiemelten fontosak lesznek.

[00:05:18]Viszont úgy tűnik, hogy az ukrán drónok egyre gyakrabban sértik meg a NATO országok légterét.

[00:05:22]hallani olyan vádakat, hogy Oroszország elektronikus zavaróeszközökkel érti el a litván vagy a lett vagy az észléktérfelié ezeket a drónokat, hogy szándékosan provokálja ezzel a NATO tagállamokat.

[00:05:34]viszont több figyelmeztetés is elhangzott akár a Finnek, akár az Észtek részéről, hogy az ukránok igenis válogassák meg jobban a célpontjaikat, amikor orosz olajfinomítók vagy kikötők ellen mérnek csapásokat, de az, hogy folyamatosan ilyen vészjelzéseket adnak ki mondjuk a Litván lakosságnak, hogy ukrán drón esetleg, ami amiben azért van robbanószer is, ez mekkora veszélyt hordoz?

[00:06:02]Ennek egy nagy része természetesen az az információs háború, amit már ha nem is szokunk meg, de egyre többet tanulunk az információ és a dezinformáció fontosságáról, szükségesséről, szükségességéről és hatalmáról az orosz-ukrán háború kirobbanása óta.

[00:06:19]Emlékezhetünk, amikor Lengyelországban dróncsapás következtében még lengyel állampolgár is meghalt, hogy orosz drón volt.

[00:06:26]Így van.

[00:06:26]vagy ukrán drón volt.

[00:06:26]A Baltikum szerepe pedig tényleg teljesen speciális.

[00:06:30]A Baltikum egy nagyon erős orosz ellenes hangulatot nem csak szít, hanem képvisel 2022 óta nem csak a NATON belül, de az Európai Unión belül és Ukrajna támogatása mellett egy emberként felálltak.

[00:06:45]Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság külés biztonságpolitikai főtárgyalója is, ugye Kaja Kallas is a Baltikumból érkezett, vagy a biztonságpolitikáért külön felelős, biztos is, a védelemért felelős, biztos is.

[00:07:00]Ez mind egyébként nem véletlen az Urszula von derline által vezetett bizottság életében.

[00:07:05]Az is biztos, hogy több légtérsértés is volt, akár orosz részről, de Ukrajna szándékosan is használhatja provokációként is a balti államokat, főleg a dróncsapások miatt.

[00:07:19]Ha már Kajká ezt említetted, akkor nemrég volt egy érdekes nyilatkozata, interjúja az uniós vezetődiplomatának, aki egy hát mondhatjuk önkritikát fogalmazott meg, mert azt mondta, hogy ha az Unió nem tudja kezelni vagy legyőzni Oroszországot, akkor Kínával szemben még kevesebb lenne az esélye, akár gazdasági, akár a védelmi kiadások terén tudjuk, hogy Kína milyen ütemben fegyverkezik.

[00:07:41]Ez változást jelent kommunikációs szempontból, hogy KK lesz most már nyíltan beszél arról, hogyha nem tudja az unió kezelni az oroszokat, akkor a kínaiakat hogyan is tudná?

[00:07:52]Sőt, még azt is mondta múlt héten, hogy a közelkeleti konfliktussal kapcsolatban az Európai Uniónak nincsen külés biztonságpolitikai stratégiája.

[00:08:02]Tehát február 28-án Izrael és az Amerikai Egyesült Államok támadást intézett Irán ellen, és azóta látjuk, hogy ennek milyen gazdasági, geopolitikai következményei vannak.

[00:08:12]És itt nyugodtan összekapcsolhatjuk az orosz-ukrán háborúval, Irán és Kína helyzetét is.

[00:08:20]Érezhető, hogy az Európai Unió nem csak a versenyképességét veszítette el, de a nemzetközi diplomácia tárgyaló és befolyási képességét is.

[00:08:30]Jó lenne ezt visszaszerezni szerintem.

[00:08:32]Erre most esély van.

[00:08:34]Szerintem most az Európai Unió visszakerülhetne a ringbe.

[00:08:36]Mindegy, hogy Urszula Fonder lejen vezetésével.

[00:08:42]Ma ezt nehezen tudom elképzelni, de mindenkinek bizalmat szavazok, ha kell még Kaja Kallasznak is, aki eddig elhatárolódott attól, hogy tárgyaljon.

[00:08:50]De nézzük meg, hogy mi történik a világban.

[00:08:52]Az Amerikai Egyesült Államok elnöke távozott Pekingből.

[00:08:54]Putyin érkezik.

[00:08:57]Ezt tévén keresztül nézi Fonderellen és Kaja Kallas Brüsszelben, vagy éppen bárhol tartózkodnak, bárhol válság van, az Európai Unióban csökken a gazdasági, pénzügyi stabilitás.

[00:09:08]Tehát igenis itt az ideje tárgyalni, ha kell Kínával, ha kell, akkor támogatni az Amerika Egyesült Államok közelkeleti tevékenységét akár az Európai Uniós NATO tagállamoknak, de nekünk az lenne a legfontosabb, hogyha tényleg kezdeményező szerepet vállalnának, hogyha sikerül lezárni a castingot, hogy ki lenne a főtárgyaló az orosz-ukrán békét célzó tárgyalások asztalánál végre.

[00:09:35]De felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi politikai elitnek, most uniós vezetőkről beszélek, vajon érdekel az, hogy lezáruljon ez a konfliktus?

[00:09:42]Láthatjuk, hogy a védelmi megrendelések és kiadások milyen szinten pörgetik az európai gazdaságot, és tudjuk, hogy mindig a pénz beszél.

[00:09:49]illetve hogyha elindítottak egy politikai irányvonalat 2022-től, hogy minden módon Ukrajnát támogatják, minden módon azt, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút, közös ukránurópai drógyártó vállalatokat hoznak létre, hitelt nyújtanak, amit aztán már beszéltünk erről, hogy visszaforgatják a közvetően a saját hadseregeik felfegyverzésére.

[00:10:10]Érdeke-e ennek a jelenlegi uniós elitnek, hogy befejeződjön ez a háború?

[00:10:17]Nagyon jó a kérdés.

[00:10:17]Azt szeretném hinni, hogy igen, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem miközben az Európai Unió tagállamainak a társadalma is már békét szeretne, tűzszünetet, gazdasági növekedést, prosperitást, elsősorban nyugalmat.

[00:10:30]A gazdasági szereplők és az üzlet is akkor tud növekedni, hogyha ki tudja számolni, hogy mi lesz a következő lépés, hogy tud tervezni három-öt évre beruházásokkal, hitelekkel.

[00:10:40]azt tanultuk meg akár a koronavírus óta és az orosz-ukrán konfliktus óta, hogy nem tudjuk, hogy mi fog történni holnap.

[00:10:47]Ezt látjuk Latin-Amerikában a Közelkeleten, és még szerencsére egyelőre Tajvan és Kína kerül, egyelőre béke van.

[00:10:54]Látjuk, hogy mennyire turbulens világban élünk.

[00:10:59]Jó lenne, hogyha az Európai Unió vezetői is akár tükörbe néznének.

[00:11:02]Azt nem fogják mondani áron, hogy amit eddig mondtunk négy évig, hogy az orosz agresszornak buknia kell, hogyha mondjuk béke lesz és éppen egy G8-as csúcson fog ülni majd akár Szergeely Lavrov, akár Vladyimir Putyin, de szembe kellene nézni tényleg a tényekkel, hogy nézzük meg, hogy milyen volt az Európai Unió gazdasága és biztonsága 22 előtt.

[00:11:26]Igen.

[00:11:26]Illetve beszéljünk most arról, hogy mi van az energiaárakkal, és hogy azokkal mi a helyzet.

[00:11:29]viszont olyan tekintetben, hogy most már az ukrán sajtó is arról cikkezik, hogy a közelkeleti feszültségek miatt a magas olajáraknak köszönhetően már 39%-a, mintegy 700 milliárd rubre nőttek az oroszoknak az olaj és gáz gázbevételei idén májusban.

[00:11:46]Amikor most visszatérve az uniós politikusokhoz, akik a 21.

[00:11:51]szankciós csomagot forszírozzák, miközben energiahiány szegénység van Európában, és látják ezeket az adatokat, hogy az oroszok és amúgy mellesleg az amerikaiak is megszedik magukat ezen az energiaválságon, nem nyitja fel a szemüket ez az adcsor vajon?

[00:12:04]Főleg úgy, hogy a héten az Amerikai Pénzügyminisztérium február óta zsinórban harmadszor függeszti fel a szankciót az orosz olajjal szemben, és először már az egyensült királyság is csatlakozott, és az Európai Unió még mindig szankcionálja az orosz energiahordozókat.

[00:12:22]Tehát ez a legegyszerűbb.

[00:12:24]Ezt még egy közgazdasági szakközépiskolában, de lehet, hogy már akár hetedikben, nyolcadikban is tanítják a kereslet kínálatnak a görbéjét.

[00:12:32]Óriási kereslet van az energiahordozókra, és hogyha a kínálat csökken épp a hormozi szoros miatt, vagy bármilyen más egyéb geopolitikai feszültség miatt, az árak azonnal az egekbe szöknek, de hogyha az orosz olajjal sokkal nagyobb a kínálat, akkor akkor ez találkozik a kereslettel, és az árak csökkenni fognak.

[00:12:52]Ilyen olajárak mellett, vagy ilyen gázárak mellett a gazdaság a világban nem tud működni.

[00:12:58]Ez nekünk magyaroknak miért rendkívüli fontos?

[00:13:02]Mert sokkal kisebb a gazdaságunk, sokkal érzékenyebb, egy exportorientált gazdaság a magyar.

[00:13:09]Mindent inkább eladunk, sokkal kevesebbet fogyasztunk.

[00:13:13]Tehát nekünk az kell, hogy a partnereinknek nőjön a gazdaság.

[00:13:16]Hogyha az Európai Unióban vagy bárhol a világban nő a gazdaság, a magyar gazdaság sokkal gyorsabban fog nőni.

[00:13:23]És menjünk tovább, és nézzük meg, hogy mit mondott a német kancellár az ukrán uniós csatlakozásról.

[00:13:32]Kiszivárgott a Rajt hírügynökséghez a német kancellárd levele, melyet az uniós állam és kormányfőknek címzett.

[00:13:36]Eszerint Friedrich Merc egy eddig példátlan társult tagsági státuszt javasol Ukrajnának az Európai Unióban.

[00:13:42]A tervezett értelmében Kiev szavazati jog nélkül vehetne részt az uniós csúcstalálkozókon és miniszteri értekezleteken.

[00:13:49]Emellett szavazati jog nélkül társiztos delegálhatna az Európai Bizottságba, valamint képviselőket az Európai Parlamentbe.

[00:13:56]Mindez azonban az uniós alapszerződések módosítását igényelné.

[00:14:01]A kancellár indoklása szerint a teljes jogú korában 2027-re vizionált tagság.

[00:14:06]Az elhúzódó bürokókratikus folyamatok és a 27 tagállam egyhangú beleegyezésének kényszere miatt jelenleg irreális.

[00:14:12]Ezért van szükség egy átmeneti megoldásra.

[00:14:15]Friedrich Mzterve a kölcsönös uniós segítségnyújtási záradék kiterjesztését is magában foglalja, amely biztonsági garanciaként szolgálhatna Vladimir Zelenskii ukránelnök számára egy esetleges békemegállapodás elfogadtatásához.

[00:14:31]Hát eléggé vegyes az uniós vezetőknek a kommunikációja, mert most Friedrich Mert azt mondja, hogy egy úgynevezett társult tagsági státuszt adna Ukrajnának.

[00:14:36]Hogyha jól tudom, erre korábban nem nagyon volt precedens.

[00:14:41]Hogyan nézne ki ez a valóságban, hogyha tényleg megtörténne?

[00:14:45]Pünkösd hétfőn is ajánlom kedves nézőinknek a magyar népmeséket.

[00:14:47]És az egyik nagy kedvencem gyerekkoromban, kisgyermekkoromban az eszes lány messie volt, amikor a királyhoz látogat, Mátyás királyhoz, visz is ajándékot is, nem is megy is, és nem is ugye féloldalasan ül a szamáron, és kiengedi a galambot.

[00:15:05]Reméljük, ez egy békegalambot szimbolizál majd.

[00:15:07]Ilyen az európai jogban nincs, hogy fel is veszem, nem is veszem, kap szavazatot, nem is kap szavazatot.

[00:15:15]Ez fából vaskarika.

[00:15:15]ilyen uniós eljárás nincs egyébként.

[00:15:18]Ez Ukrajnán se segítene és az Európai Unión sem segítene.

[00:15:23]De hangsúlyozom, nem csak a nemzetiségi jogokról beszélve, mindig ezzel kezdjük természetesen Kárpátaljai honfitársaink érdekében.

[00:15:31]Na de sem a gazdaság nem átlátható, hogyha a gazdaság működésének több mint a felét az Európai Unió tagállamainak a polgárai támogatják, nem csak a 90 milliárd euróból, vagy Amerikából, vagy Koreából, vagy Norvégiából, akkor ez nem beszélünk szuverén országról.

[00:15:48]ráadásul háborút folytat a világ legnagyobb országával, most beszéltük, ráadásul a legnagyobb nukleáris arsenállal rendelkező országával.

[00:15:57]És egyelőre Ukrajnának a társadalmi, erkölcsi, napikai értékei nagyon távol vannak a mi európai értékeinktől, de beszélhetnénk a héten, a múlt héten is többször nagy vitát keltett a a hírekben az ellenőrizetlen agrártermékek exportjától kezdve.

[00:16:13]Nekünk egy egészséges Ukrajna lehet, hogy majd később segíthet az Európai Unióban.

[00:16:21]Jelenleg nem alkalmas a csatlakozás.

[00:16:23]Sőt, hát ugye a sorrend, mert Robert Fico arra hívta fel a figyelmet, amiről már többször is beszéltünk, hogy számos ország vár még arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.

[00:16:30]Több évtizede volt, de így van.

[00:16:33]Elsősorban nyugat-balkáni országok és úgy tűnik, hogy mégsem őket favorizálja elsősorban a brüsszeli vezetés.

[00:16:39]Most mondjuk így ezt figyelembe fogja venni bármilyen módon a brüsszeli vezetés, vagy pedig továbbra is megtartják azt, hogy először felveszik Ukrajnát vagy akár Moldovát, mó közösen intézik a két országnak a a csatlakozását, és utána majd tovább hitegetik mondjuk a nyugat-balkáni országokat, hogy majd egyszer ti is csatlakozhattok.

[00:16:59]Ukrajna látjuk, hogy akár még egy Európai Uniós tagállam ellenében is prioritást, elsőbbséget élvez.

[00:17:06]Emlékezhetünk, amikor Magyarország nem kapta meg a nekünk járó olajat, vagy Szlovákia, akkor sem ítélte el az Európai Unió politikai vezetése Zelenskit vagy Ukrajnát.

[00:17:15]A választások után természetesen hirtelen megjavult a barátságkőolaj vezeték, hála Istennek.

[00:17:24]Mesésen, gyorsan, rögtön már fatál is véletlen.

[00:17:27]Teljesen véletlenül így van.

[00:17:27]Tehát látjuk, hogy még akár az Európai Uniós tagállamok terhére is elsőbbséget élvez Ukrajna.

[00:17:34]Ez nem lenne szerencsés politika és óriási arcú csapása a nyugat-balkáni országoknak, akik tényleg szeretnének csatlakozni.

[00:17:43]Ennyi fért az adásunk első felébe.

[00:17:43]Kis Rajmondnak köszönöm szépen az elemzést.

[00:17:46]Köszönöm szépen.

[00:17:47]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy folyamatosan növekszik a feszültség az északi tengernél.

[00:17:52]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:18:11]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:18:13]Stígábor a moszkvatér.com főszerkesztője és Fukis Ferenc katonai szakértő.

[00:18:17]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:18:20]Köszönjük a meghí.

[00:18:21]És elsőként kezdjük azzal, hogy egyre nő a feszültség az északi tengernél.

[00:18:27]Ha Európában fegyveres konfliktus lesz, akkor annak az északi sorkör elkerülhetetlenül a részévé válik.

[00:18:31]Erről beszélt a volt izlandi külügyminiszter a Globsek konferencián.

[00:18:36]Tordis Colbr Gülfodi tír szerint a nyugati elemzők és hírszerző ügynökségek között egyre nagyobb konszenzus van arról, hogy háború várható a kontinensen.

[00:18:48]A prágai globszek eseményen emlékeztettek rá, hogy a sarpvidéken található a világ feltáratlan olajkészletének 13%-a, valamint a földgázkészlet 30%-a kritikus ásványkcsek, ellátási láncok, az észak-nyugati átjáró és az északi tengeri útvonal óriási gazdasági potenciállal bír.

[00:19:06]Kína különösen érdeklődik a sarkvidéki erőforrások és szállítási útvonalak irán.

[00:19:11]Ezért a szakértők szerint a jövőben erősebb együttműködésre lesz szükség az úgynevezett Arctic Sev országai között, mégpedig Oroszország nélkül.

[00:19:20]A francia Külügyminisztérium tervezési igazgatója emlékeztetett, hogy Moszkva hamarosan mintegy 10 nukleáris meghajtású jégtörővel fog rendelkezni.

[00:19:29]Emellett újra aktiválja a korábbi szovjet bázisokat az északi sarkvidéken.

[00:19:35]A globszek résztvevői szerint a NATOK több közös hadgyakorlatra és nagyobb jelenlétre van szüksége a térségben.

[00:19:40]A szövetséges tengeri parancsnokság bejelentette, hogy egészen május 29-éig tenger alattjárók és hajók gyakorlatoznak a sarpvidéken.

[00:19:49]Brad Grab, az amerikai haditengerészet ellenttengerya elmondta, hogy az ilyen műveletek elengedhetetlenek a NATO tengeri fölényének fenntartásához.

[00:20:01]Hát a Globsek konferencián világosan elmondták, hogyha fegyveres konfliktus lesz, akkor abból az északi sarkör az nem fog kimaradni.

[00:20:07]Ez azért jelzésértékű, hogy már ennyire nyíltan beszélnek erről a kérdésről?

[00:20:12]Hát a Globsek konferencián csak tudják, mert ha háború lesz, akkor akkor azok az erők akelőtted a poénomat.

[00:20:19]Így van.

[00:20:19]Tehát akkor hát igen, hogy könnyű azt elemezni, amit én én én én csinálok most.

[00:20:24]De ne vicceljünk ezzel, tényleg.

[00:20:27]ö mert mert mégis csak a feszültség egyértelműen növekszik Európában.

[00:20:33]És amit én egy évvel ezelőtt még nem mondtam volna ki itt ezeken a beszélgetéseken, most már sajnos ki kell mondanom, hogy hogy ott van a levegőben egy Európa és Oroszország közötti konfliktus, csattanás, ütközés, nem világháborúról beszélek még mindig lehetősége.

[00:20:57]Tehát és ebben, hogy a felelősség, tudom, hát az a az a narratíva, hogy hogy azért lesz, ha lesz, mertogy Oroszország meg fogja támadni Európát, vagy Európa egyes országait.

[00:21:09]Az az Oroszország, amelyik még mindig ott killódik Ukrajnában, és így van.

[00:21:16]Tehát és egyáltalán egyáltalán mi érdeke lenne?

[00:21:19]Tehát most logikusan, mikor örül, hogyha ezt be tudja fejezni és ki tud lépni belőle a nem egy újabb konfliktusban, be, de ami most konkrétan a balti tenger térségében történik, ott potenciálisan benne van egy egy ütközésnek a lehetősége, ami pedig az északi sarkvidéket illeti, azt ahhoz megint nem kell óriási tudás, hogy olyanok a tétek arrafelé, ott, hogy északon, hogy hogy a feszültség mindenképpen növekedni fog.

[00:21:55]Tehát ott azokért a javakért, azokért az útvonalakért, azért azokért a stratégiai pontokért meg fog föl fog erősödni a verseny, és nem okvetlenül vezet ez ez nagy összeütközéshez, de de mindenképpen a feszültség növekedése az északi sarkvidék régiójában az az borítékolható.

[00:22:21]Reméljük, hogy nem jutunk el idáig.

[00:22:23]Viszont a konferencián azt is elkezdték elemezgetni, hogy mit kéne tanuljon a NATO, mint szövetség a finnektől meg a az izlandiaktól, hogy az extrém hidegben a különböző felszereléseket hogyan kéne kezelni, milyen felszereléseket kéne odavinni.

[00:22:37]És az is elhangzott, hogy az oroszok egyre több katoni eszközt is telepítenek oda, és nukleáris meghajtású jégtörőket is egyre többet, egészen pontosan 10-ről beszéltek a konferencián.

[00:22:46]Láthat, hogy gyorsan és egyre fontosabbá válik a sarköri terület mind az oroszoknak, mind a kínaiaknak, mind a NATO-nak.

[00:22:54]Hogy áll ez a verseny jelenleg?

[00:22:56]És mi mi van ezekkel a katonai felszerelésekkel?

[00:22:59]Hűséges nézőnk az szerintem egy évvel ezelőtt hallhatta, hogy ugyanerről beszéltünk, az Egyesült Államok Alaszkában milyen gyakorlatokat hajtott végre, hogyan tesztelte a katonai eszközeit, kiderültek, hogy mennyik a fagytűrő eszközök és melyik a nem fagytűrő eszközök, hogy milyen gyorsan lemerültek a a mondjuk a rádiók, az akkumulátorok, hogy a végén teljesen alkalmatlan eszközökké váltak.

[00:23:21]körülbelül kétszer 10 perc után rengeteg eszköz szinte teljesen alkalmatlanná vált.

[00:23:26]Előfordult, hogy olyan anyagokatot használtak benne, amelyek abszolút nem bírták a hideget, tehát hogy maga az egész eszköz teljes egészében alkalmas lett volna rá, csak nem figyeltek, hogy van egy olyan összetevő, ami meg pont ezeket a hőmérsékleteket nem nagyon bírja.

[00:23:39]Ö, és nagyon szépek a norvégok, Finnek, svédeknek az eredményei ezzel kapcsolatban, de ne felejtsük el, hogy ezeket az eredményeket Norvégiában, Svédországban és Finnországban a saját állami területükön kiépített infrastruktúra közvetlen közelében értékel.

[00:23:57]viszont itt, aki ide akar menni és ide ki akar települni, aki itt akar eredményeket elérni ezeken a területeken, az azt jelenti, hogy messze az állami infrastruktúrától kellene kitelepíteni és végrehajtani, akár erőket telepíteni.

[00:24:11]És itt van egy nagyon fontos kérdéskör, hogy ha ha itt azokat hajóra kéne rakni, a hajóra kell rakni, akkor már a kikötő támadható.

[00:24:18]A aztán az utánpótlási vonalakat fenn tudni tartani.

[00:24:22]Ezeknek a hajóknak bizonyos útvonalakon el kellene tudni jutni.

[00:24:26]azokat a helyszíneket, amelyeken bázisokat alakítanak ki, szintén meg kell tartani, meg kell őrizni, a légvédelméről kell tudni biztosítani és sok minden egyéb másról, amire tehát én szerintem a a skandináv tapasztalatok kiválóak, amire viszont a skandinávok nem tudják felkészíteni a többieket, az az, hogy mit jelent mondjuk 1000 km-re ezeket az erőket kihelyezni és ezeket fenntartani, mert erre a NATO-nak, az európai NATO szövetségeseknek nincs semmiféle logisztikája, ami erre alkalmas lenne.

[00:24:54]Ugye nemrégiben Trump kikérte magának, hogy majdnem 50szer annyi jégtörő hajója van az oroszoknak, mint amennyi az Egyesült Államoknak, és hogy azonnal legalább annyit kell építeni, mint amennyi az oroszoknak rendelkezésére.

[00:25:08]Ugye 41 egy 41-hez van az arány.

[00:25:10]És ugye már két évvel ezelőtt is én mondtam, hogy hát olvastuk az újságokba, hogy akkor majd ma fognak venni kettőt civilből jégtörő hajót, és azt majd a a az amerikai hadsereg fogja használni, de azóta se került megvásárlásra, azóta se került felhasználásra, pedig az amerikaiak könnyebb, tehát gyorsabban szoktak lépni, mint az európaiak is.

[00:25:28]Itt a Globseknek a a rendezvénye.

[00:25:30]Hát amilyen megszólalások voltak eddig, amelyikben elmondták, hogy hogy akár a csejrészről, hogy itt akkor Ukrajnának NATO tagországnak kell lenni, hogy mindenki mind kell integrálni kell a NATO Európába a az ukrán hadsereget.

[00:25:51]hogyan kell fellépni akár a balti térségben, a izék ellen, az oroszok ellen, akár az északi térségben.

[00:25:54]És akkor még egy ilyen nagyon fontos dolgot az északi térség kapcsán.

[00:25:58]Ö, aki figyelte az ukrán eseményeket, el tudtuk mondani azt, hogy ha minél jobban el tudja Oroszország húzni a frontnak a szélességét, minél minél ez most ne 1000 km, 1200, 1003 1500 km tud lenni, az nagyon keményen fogja érint az ukránokat, mert nem tudják úgy elosztani az erőket ahogyan szeretnék, nem tudják azt az eszközsűrűséget elérni.

[00:26:21]Na most ugyanez fog vonatkozni mindenkire, aki az északi sarkon akar tevékenykedni, mert itt most aztán már ügyesen kialakítottunk egy határvonalat, hogy a korábbi néhány 100 km NATO országok Oroszország határvonalból ügyesen csináltunk magunknak egy a szinte az északi sarktól egészen Törökországig tartó hálózatot, de ezt ugye erővel el kellene látni, meg fenn kellene tudni tartani.

[00:26:48]Még egy dolgot szeretnék elmondani, hogy ahogyan Gábor felvetette, hogy ami például a Balti tengeren történik, akár az útvonalak lezárása, a hajókra történő vadászat, a drónoknak a bevetése, akik nem tudni, hogy milyen úton haladnak, ezeknek a drónoknak a ugye az oroszok mit állítanak, mert ez is meg kell kérdezni, hogy az oroszok mit állítanak.

[00:27:07]Azt állítják, hogy konténerhajókról szárnak föl az ukrán drónok és hajtanak végre csapásokat.

[00:27:11]És ezek nem csak a balti tengert, hanem az északi tengert is érintik.

[00:27:15]és olyan hajukról, amelyek amúgy nem ukrán zászló alatt közlekednek, és hogyha a végén valaki ezt nagyon megunja és odalövöldözget egymásnak, akkor hirtelen gyorsan találunk olyan Kassus Beliket, amik alapján egy ilyen konfliktus a végén kirobbanhat.

[00:27:29]Gábor, ami az északi sarkvidéket illeti, itt nem csak az a probléma, hogy messze az anyaországtól kell a NATO több országának kitelepülni, hanem rá kell nézni a térképre, és láttuk, láthatta mindenki, hogy Oroszország eleve helyzeti előnyben van, hiszen az északi sarkvidéken húzódik végig a határa, tehát egy nagy részre.

[00:27:52]Az Egyesült Államok azért nem fejlesztett jégtörő hajókat, mert valószínű Kanadának több van.

[00:28:00]Mert mert nem volt idáig szüksége rá.

[00:28:00]De hát azért a az északi sarkvidékken, mivel ott akar lenni, azért ez ez most óriási hátrány.

[00:28:09]Ami pedig a NATO bővítését illeti, igen, ahogy Feri említette, hogy bizonyos szempontból itt egy és most Norvégia meg Izland is benne van a listában, ugye ment az Európai Uniós Így van.

[00:28:24]Így van.

[00:28:24]hosszú határban.

[00:28:26]Viszont van egy egy óriási előny is.

[00:28:28]Tehát én szerintem a a NATO, vagy bocsánat, az Igen, a NATO gondolkod előre gondolkodott, hogy itt lesz valami, készül erre.

[00:28:35]Tehát én nem az ukrán háborúval hozom összefüggésbe Svédországnak és Finnországnak a csatlakozását, hanem ezzel, tehát hogy meg kellett erősíteni a NATO-nak az északi bástyáját.

[00:28:49]Tehát ott kell lenni fizikailag, konkrétan ott kell lenni.

[00:28:52]Ez csak a a amivel leöntötték az egészet, vagy magyarázták, hogy megrettentek az ukrajnai Ukrajnában dúló háborútól.

[00:29:00]Nem, nem ott konkrétan készül a NATO arra, hogy az északi sarkvidék térségében valami történhet, és akkor ők ott legyenek már jó időben.

[00:29:14]És ak még az a nagy kérdés, hogy ezek az északi országok a végén milyen hozadékot várnak ettől?

[00:29:21]Ha bekövetkezik egy olyan konfliktus, hogy ők abban mit gondolkodnak, hogy esetleg, hogy mi jut majd nekik ebből a a szeletből.

[00:29:28]Igen.

[00:29:28]És nem csak a katonai műveletekről van szó, hanem beszélhetnénk akár a norvég olaj és gázmezőkről is, amelyik szintén fontosak Európa számára.

[00:29:33]Erről nem gyakran szoktunk beszélni, de azért ott is vannak olajmezők például, amik fontosak az európai országok számára, és mindig külön szoktunk beszélni akár a balti tenger térségéről és külön az északi sarkidékről.

[00:29:47]viszont úgy tűnik, ezt elmondták egyébként, mint a Globse konferencián is, hogy stratégilag ez a kettő már összenőtt, tehát hogy olyan szintű vagy olyan szoros szövetségi szerződések alakulnak ki, amelyek most már összekapcsolják a két térséget.

[00:30:00]Ez mondjuk a olaj és gázmezők fontos fontosságát tekintve mit jelent, hogy erre különösen figyelnek a skandinávamok és a balti országok is?

[00:30:10]Természetesen, mert az ő túlélésüket is biztosítja.

[00:30:13]Norvégiának kiváló lehetőségei voltak eddig, de az látszik, hogy a a régi nagy mezőik elkezdtek kimerülni, tehát ők is szeretnének tovább telepedni, és bármennyire is teljesen zöld Norvégia, mint ahogyan a a legtöbb híradásból, mintha ez látszik, de mégis csak a a szénhildrögének adják az ország jövedelmének a a döntő többségét, csak azt ugye tengeri platformokon keresztül ö termeli ki, és a legtöbbször tölti is fel azokat a hajókat, és viszik el.

[00:30:42]Tehát, hogy annyira az nem érinti a mondjuk az átlag norvég mindennapokat, hogy ott igazából mi is történik.

[00:30:47]De ne felejtsük el, hogy maga ugye mindig szoktam mondani, ez egy konfliktus lehetőség, ahol valakik erőforrásokért vetélkednek, de valójában együttműködési lehetőség is.

[00:30:59]És eddig az északi sarki térség az egy példamutató együttműködő ö megállapodások voltak.

[00:31:06]Tehát 2022-ig azt lehetett mondani, hogy az északi sarki államok együttműködése az a diplomáciának egyfajta csúcsteljesítménye volt, amit amit ott fel tudtak mutatni.

[00:31:18]És azt se felejtsük el a déli se szemben a másik oldallal, és azt se felejtsük el, hogy például a az alaszkai megállapodásoknál milyen dolgokat lebegtettek meg.

[00:31:28]Ja, hát hogy olyat, hogy majd az orosz jégtörő hajók majd közreműködnek, az amerikaiakat segítik ki a különböző céljaiknak az elérése érdekében.

[00:31:38]Tehát, hogy történik egy együttműködés a két nagy hatalom között annak érdekében, hogy minél jobban ki tudják használni, meg ki tudják termelni az ott lévő erőforrásokat, meg közös projektet, tehát így van.

[00:31:48]És itt van a nagyon nagy kérdés továbbra is, hogy azért van egy amerikai érdek, vannak az európai NATO szövetségesek és a skandináv országok.

[00:31:56]Itt inkább akkor megint azt mondjuk, hogy hogy Németország, Lengyelország, a a balti országok, a skandinávszágok és a briteknek van egy érdekcsoportja, ami nagyon kötődik az északi tengerhez, hogy a Nagy-Britannia nem északi sarki ország, de úgy tekint magára, minthogyha az az lenne.

[00:32:13]És ezért van olyan szoros együttműködése az kanadaiakkal, hogy akkor ők ebben a karéban szépen úgy érvényesíteni próbálják a a az érdekeiket.

[00:32:26]De ez és akkor NATO-ról beszélünk itt is, a NATO a főszöveg, hogy akkor kinek hogyan kell megerősödnie, de az Egyesült Államoknak teljesen másak az érdekei.

[00:32:34]Ebben a térségben is mások az érdekei, mint az európai szövetségeseknek, mások az érdeke Oroszországnak és valószínűleg ez azt jelenti, hogy már eleve van egy háromhatalmi egyesség, ami ebbe az irányba kell, hogy lépéseket tegyen.

[00:32:47]És ne felejtsük el, hogy Oroszországon keresztül Kína is megjelenik a térségben.

[00:32:52]És rendszeresen például pont a ásványanyagok meg a nyersanyagoknak a kitermelése kapcsán kínai cégek ott vannak köröllandól elkezdve az orosz félig mindenhol jelen vannak.

[00:33:01]És néha ezt is lehet látni, hogy a az eszközeik nélkül, a tudományos teljesítményük nélkül lehet, hogy nem is folytatódnának azok a befektetések, mint amiről eddig beszéltünk.

[00:33:14]És még egy fontos dolgot, azért Európáról én nagyon kíváncsi leszek, hogy ő amikor itt arról beszél, hogy majd kétszeresére elmeni Grönlandnak a támogatását meg az egyebeket, hogy vajon tud-e 10zer 20szor 100-szor annyi embert odaküldeni, hogy ezeket a struktúrákat működtesse, mert ide emberek kellenek.

[00:33:29]De én nehézen tudom elképzelni, hogy ezek az emberek rendelkezésre állnának a az európai országban.

[00:33:35]Foglalkozunk majd ezzel később, de most nézzük meg, hogy az amerikai hadsereg egyre és egyre több pénzt kér a különböző katonai eszközök beszerzéséhez.

[00:33:44]Több pénzre van szükség a drónok elleni védekezéshez és a föld alatti célpontok elleni támadásokhoz a jövő háborúiban.

[00:33:51]Szögezte le az Egyesült Államok központi parancsnokságának vezetője.

[00:33:53]Brad Cooper admirál is elmondta, hogy az amerikai hadsereg egyre inkább támaszkodik a Lucas drónokra, a szárazföldi célpontok ellen használt rakétákra, valamint olcsóbb módszereket keres az iráni drónok és más fegyverek kivédésére.

[00:34:09]Az Egyesült Államok több mint 850 tomahauk rakétát lőtt ki az Irán elleni Epicfurry hadművelet során.

[00:34:14]Az amerikai kongresszusi jelentés szerint legalább 42 katonai repülőgépet is vesztettek.

[00:34:21]Washington figyelmeztette szövetségeseit a korábban megrendelt fegyverszállítmányok késedelmére.

[00:34:24]A Pentagon jelenleg azt mérlegeli, hogy a NATO Pearl kezdeményezésén keresztül európai finanszírozással megvásárolt elfogó rakétákat inkább az Egyesült Államok közelkeleti készleteinek feltöltésére irányítsa át.

[00:34:38]Litvániát már értesítették arról, hogy a lőszerszállítások biztosan késni fognak.

[00:34:45]Az európai hadiipar már a hágai vállalások előtt is nehezen tudta növelni a termelést, és a kontinens két hadiipari óriása, az MBDA és a Rain Metál is közelgől lőszerhiányra figyelmeztetett.

[00:34:59]Tehát az amerikai hadsereg több pénzt kér elsősorban a drónok elleni védekezéshez, illetve említette a tábornak azt is, hogy a föld alatti célpontok elleni támadásakhoz.

[00:35:08]Emlékeztetünk, hogy Iránban ugye a föld alatti bunkerek és tárolók ellen milyen speciális eszközöket használtak.

[00:35:12]de említette például az elektronikai hadviselést is, hogy ahhoz is több eszköz, több pénz kell.

[00:35:18]Látható, hogy most ez alap ezek alapján, hogy mi az amerikai hadsereg prioritása?

[00:35:24]Nem csak az amerikai, hanem minden hadseregnek a prioritása kell, hogy legyen a drónviselésben a hát, hogy fölzárkózzon a a mai kor szintjére.

[00:35:35]Ezt pedig az orosz-ukrán szembenállás, ez a háború mutatta meg, hogy hogy mennyire fontos és mennyire központi szerepet játszik a modern háborúkban a a drónok, mennyire fontos szerepet játszanak és a drón hadviselés mert nem csak arról van szó, hogy támadnunk a drónokkal, hanem az, hogy hogyan védekezünk, hogyan milyen milyen az elhárítás, tehát az elektronikai hadviselés, a a semlegesítő vagy ilyen ellen drónok.

[00:36:07]Tehát itt itt ha megnézzük azt, ami zajlik itt a szomszédunkban tőlünk keletre, akkor itt egy nem csak a háború, hanem egy olyan óriási verseny zajlik, mondjuk itt adott esetben Oroszország és Ukrajna között a drónok fejlesztésében, ennek a technológiának a fejlesztésében, ahol jelen pillanatban éppen egy picivel Ukrajna van előbb.

[00:36:32]Ö ezt látjuk a a támadások orosz mélységi területek elleni támadások hatékonyságában, de az oroszok ilyenkor, mert volt a háborúban már több ilyen fordulat is.

[00:36:41]Most szépen megkeresik az ellenszereket, és akkor olyankor megint ők lesznek egy picit előbb, és megy előre.

[00:36:50]Tehát az, ami az a tapasztalat meg az a az a technológiai fejlesztés, ami itt Ukrajnában, az orosz-ukrán háborúban, mert nem messze nem csak Ukrajnában történik, azt ahhoz föl kell zárkóznia az Egyesült Államoktól kezdve mindenkinek.

[00:37:07]Egyébként Kína jól áll ebben a ebben a tekintetben, tehát viszont ott pedig a probléma az, hogy nincsenek harci tapasztalatai.

[00:37:16]Mondjuk azt azt ezt azt jegyezném meg, hogy szinte biztosak lehünk benne, hogy a kínai szakértők ott figyelnek a a az orosz drónkezelők mellett, és valószínűleg a Rupikonnak a tevékenységét erőteljesen próbálják átvenni, vagy vagy legalábbis elemezni, vagy számításokat végezni ezzel kapcsolatos.

[00:37:35]Ugye ugyanezt csinálták az észak-koreaiak, tehát ők tök nehezen ne nehéz elképzelni.

[00:37:38]Tehát amikor arról beszélünk, hogy jó kínának nincsenek harci tapasztalatai, és ezt nem tudjuk, hogy mekkora harci tapasztalat.

[00:37:44]Tehát háborúban viszonylag régen volt ugye a Vietnám.

[00:37:47]Ugy, úgyhogy az európai szakértők figyelik mondjuk az ukránoknak a drónkezelő tevékenységét, és hogy éppen mit csinálnak, meg minden mást is.

[00:37:54]És nem csak nem csak a a ezt a tevékenységet figyelik, hanem hanem itt két oldalú együttműködés van.

[00:38:01]ukrán oldalról megpróbálnak pénzt szerezni, meg kihelyezni, amíg a hát háború zajlik a a drón termelést, a gyártókapacitást, gyártókapacitást, tehát távolabb a frontol.

[00:38:16]Ez az, tehát egyik az, hogy a távolság, tehát a biztonsági kérdés, a másik pedig az, hogy nekik tapasztalatuk van, fejlesztésük van, mégha kínai alapon meg eszközökkel is, de van.

[00:38:30]pénzük meg nincs.

[00:38:30]És akkor ez nekik jó.

[00:38:33]Európának meg kell a tapasztalat, kell a gyártás, ő pedig adja a pénzt.

[00:38:39]Tehát ez ez így abszolút közös érdek, de ez most egyre inkább már most úgy összenyomja az ukrán hadíart meg hadsereget az európaal, a NATO-val, hogy hogy lassan már ez nem kérdés, hogy most nem nem fontos, hogy a NATO tagja lesz-e Ukrajna, mert mert ez az együttműködés már olyan szoros de factó már van.

[00:39:03]Így van.

[00:39:03]Tehát de factó már létezik is, hogy mennyire szoros az együttműködés.

[00:39:06]Az ukrán zászlóajak, akik használják ezeket az eszközöket, azok be vannak kötve a németországi gyárakba, a termelésbe.

[00:39:14]Tehát úgy van összeszerkesztve maga a rendszer, hogy az ott lévő a használók, a felhasználók, azok folyamatosan adják a javaslatokat, és úgy, hogy naponta osztják meg a tapasztalatokat azzal kapcsolatosan, hogy hogyan sikerült az adott eszközöket működtetni.

[00:39:26]Tehát ez a központi centralizációt próbálták elker elkerülni és mindent megtan annak érdekében az minél hatékonyabb legyen.

[00:39:35]És hogy a ez mit jelent?

[00:39:35]Tehát hogy ja hát hogy akkor az az a az európai termelési központok a a ukrán csapatokkal vannak direkt összeköttetésben, de nem csak így vannak direkt összeköttetésben, hanem a szakembereik is kint vannak.

[00:39:48]Tehát a a német, a brit szakemberek ugyanúgy kint vannak Ukrajnában.

[00:39:53]Sőt, ugye azt is tudjuk, hogy a benne vannak nyakik, tehát hogy azt is jelenti, hogy a az önkénteseik, akik megjelennek, azok nagyon sokszor nem az ukrán állam fizeti az ezzel kapcsolatos költségeket az önkéntességben és minden egyéb másban, hanem ezek a nagyvállalatok fizetik, mert az ő emberék jelenek meg, és ezeknek egy része olyan, aki éppen a tegnapelőtt még egyen ruhában volt, csak talált egy jobb üzletet.

[00:40:18]számszerűsítsük, mert Sean Kleni tábornak az EU katonai bizottságának az elnöke nemrég arról beszélt, hogy továbbra is az ő első számú prioritásuk az Ukrajna.

[00:40:26]És ezt nagyon határozottan elmondta nemrég egy interjúban, valamint azt is, hogy eddig több mint 93000 ukrán katonát képeztek ki, és ezt megállás nélkül folytatni is akarják.

[00:40:38]Tehát egyértelműen látszik, hogy nem csak politikus szinten, hanem a katonák is elmondják, hogy mi az első számú prioritása az Európai Uniónak.

[00:40:46]Mennyire veszélyes ez?

[00:40:46]Hát főleg úgy, hogy hogyan hol képzik.

[00:40:48]Most már leginkább nem szeretnék ugye amikor először arról beszéltünk, hogy a az ukrán parancsnokok egy jelentős része azt mondja, hogy teljesen fölöslegesen visszük ki a britekhez a katonáinkat, mert nem azt kapják meg kiképzésben, amit kellene.

[00:41:02]Az első időszakban ilyen konin jellevű műveletekre, felkeléselleni műveletekre képezték ki az ott lévő katonákat, ami teljesen ellentmondott azoknak a a az eseményeknek, amelyek a fronton történt.

[00:41:14]Mert az első évek erről szóltak, hogy mert ők mert mert ők ebben voltak jelen az afganisztáni misszióval, az az iraki misszióval meg az összes többi egyéb mással kapcsolatban.

[00:41:24]És az ukrán parancsnok jelezték, hogy gyerekek, ez a háború nem így néz ki nekünk, nem erre a ilyen tapasztalatokra van szükség.

[00:41:30]Aztán szép lassan ugye kiderült, hogy az ukránok az új fronttapasztalatok kapcsán fölé nőttek a az európaiaknak, és inkább az ő tapasztalataikat kellene megosztani fordítva, és nem véletlen, hogy a végén a Bundeswernél meg a brit hadseregnél valójában szakértőket kérnek hogy a különböző oktatási intézményekben a tiszteket segíts hozzásegítsék olyan releváns tudásokhoz, ami a jövő háborúját valamilyen szinten alakít.

[00:42:01]ítani tudja.

[00:42:01]De a legfontosabb szerintem, ami most ezekbe a kijelentésekben benne van, az hogyha ezeket a kiképzők központokat Ukrajnába építenék fel, a pénzeiket odavinnék, meg a kiképzőiket is oda akarnák vinni.

[00:42:10]Itt láttuk a hogy milyen típusú elképzelések vannak az a európai erők jelenlétének Ukrajnában, és már évek óta halljuk, az egyik változat arról szól, a leggyengébb változat, hogy akkor ők odaküldenének mégis csak európai katonákat, és mégis csak a helyszínen képeznék ezeket az erőket, ami azt jelenti, hogy megnő annak a veszélye, hogy utána ezeket a táborokat támadás, mint ahogyan amúgy a európai zsoldosokat kiképző táborokat rendszeresen támadások érték és óriási veszteségeket is szenvedtek az ott lévő erők, hogy ez még közelebb visz bennünket ahhoz, hogy végül is a végén európaiak meg oroszok fogják egymást lőni, amin ami megint csak a kasszus belűhez visz bennünket közelebb.

[00:42:55]Egy percünk maradt változat.

[00:42:55]Az a helyzet, hogy most már láthatóan az a folyamat, hogy egyre szorosabbra fűzik az európai katonai erők és az ukrán katonai erők ezt az együttműködést vagy bármiféle szövetséget, amiről a Feri is beszélt, de látható, hogy ebből nem nagyon akar elmozdulni senki.

[00:43:09]Tehát az ukránoknak ez előnyes, az európaiaknak szüksége van az ukrán tapasztalatra.

[00:43:15]Megfordítható ez a folyamat bármilyen módon?

[00:43:17]Nem nagyon.

[00:43:17]Sőt az amerikaiaknak is tökéletesen megfelel ez, mert öőrző vagy befolyásuk megmaradt, de de távolabbról nézhetik a dolgokat.

[00:43:27]Nem ők visz viszik a ennek a terhét.

[00:43:29]De egyébként meg, hogy miért nem visszafordítható szép lassan ez már intézményesülni is fog.

[00:43:36]Most legutóbb ugye már itt is beszéltünk róla az Európai védelmi Unió ötletéről, tehát nem kell bevenni Ukrajnát a NATOba, még csak az Európai Unióba sem.

[00:43:47]Tehát ez kialakult, intézményesül, és ezzel együtt megnő a konfliktus veszélye Oroszország és az Európai Unió vagy Európa között.

[00:43:59]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy egyre nagyobb a verseny a mesterséges intelligencia terén az amerikaiak és a kínaiak között.

[00:44:10]Maradjanak velünk, érdemes lesz.

[00:44:28]Folytatódik a láncreakció adása Bukics Ferenccel és Tier Gáborral.

[00:44:30]És nézzük meg, hogy mi a helyzet a mesterséges intelligenciával, hiszen egyre fokozódik a verseny az Egyesült Államok és Kína között.

[00:44:40]Új mesterséges intelligencia kezdeményezést indít az amerikai kormányzat.

[00:44:43]Az Export AI Initative program célja, hogy külföldi vállalatok amerikai mesterséges intelligenciachnológiákat vásárolhassanak.

[00:44:51]A megállapodásokat azonban jóvá kell hagynia az Amerikai kereskedelmi minisztériumnak, különösen az olyan fejlett csípekre vonatkozóan, mint például az Nvidia termékei.

[00:45:00]A kormányzat még nem nevezett meg konkrét partnereket, de szakértők szerint ez a lépés egy közvetlen válasz Kína egyre növekvő globális AI befolyására.

[00:45:09]Az Nvidia, amelynek csipjei világszertek központi szerepet játszanak a mesterséges intelligenciafejlesztésekben, jelentős haszonra tehet szert, ha a program új nemzetközi értékesítéseket generál.

[00:45:23]A Pentagon egyre hatékonyabban próbálja alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

[00:45:28]Az amerikai különleges műveleti erők vezetője viszont arra figyelmeztetett, hogy a háború bizonytalanságait egyetlen gép vagy algoritmus sem képes előrejelezni.

[00:45:40]Tehát egy új kezdeményezést indít az Egyesült Államok.

[00:45:42]Viszont úgy tűnik, hogy hiába törekszik az Nvidia.

[00:45:43]Most ha megnézzük a friss nyilatkozatokat, a kínaiaknak mintogyha nem kellene az Nvidia chip, mert meg vannak elégedve a saját fejlesztéseikkel.

[00:45:51]Most nemrég járt ugye Pekingben Vladyimir Putyin és megegyeztek azzal abban a szempontból Cici Pinggel, hogy együtt fognak működni a mesterséges intelligencia terén is.

[00:46:02]Tehát Kína és Oroszország ebből a szempontból mennyire halad előre és mennyire tud együttműködni, illetve tudjuk, hogy az oroszok le vannak maradva.

[00:46:10]A kínaiak mekkora segítséget tudnak nyújtani, ha akarnak?

[00:46:14]Tudnak és akarnak is.

[00:46:14]Tehát ebben a ebben a versenyben itt egy kínai amerikai verseny folyik valójában.

[00:46:19]és az amerikaiak a saját szövetségi szövetségesi rendszerüknek próbálják eladni, és egy ugyanegyben a befolyást kiterjeszteni, míg a kínaiak hát a szintén a saját nem nyugati szövetségi rendszeren belül, vagy a világon belül.

[00:46:37]És itt tényleg fontos két dolog.

[00:46:39]Az egyik az, hogy hogy Oroszországnak szüksége van erre a kínai segítségre, mert a kínaiak jóval előbbre előbbre tartanak.

[00:46:48]És itt most nem csak messze, nem csak a szankciókra gondolok, hanem úgy általában ezen a téren, ahogy kiválóak a a atommeghajtású jég jégtörők gyártásában, fejlesztésében vagy ezekben a technológiákban, itt kevésbé, tehát nem azt mondom, hogy nincs, de kevésbé.

[00:47:07]A másik dolog pedig az, ami ezen a csúcstalálkozón is előtérbe került, az pedig az ellenőrzés kérdése.

[00:47:12]Tehát itt mivel a kínai kína vezette nem nyugati blokk teljesen másképp gondolkodik a az új világról, egy ilyen konstruktív stratégiai stabilitásban gondol gondoskodik, gondolkodik.

[00:47:32]Tehát ezen a téren is egy ellenőrz ellenőrzöttebb versenyt szeretne elérni.

[00:47:39]Tehát sokkal inkább a stabilitása fontos, sem mint a verseny és az ütközés.

[00:47:45]Tehát itt ütközik ilyen értelemben a az amerikai elképzelések ütköznek a kínaiakkal és a Kína mögött álló világnak az elképzeléseivel.

[00:47:57]Viszont folytassuk az Egyesült Államokkal, ugyanis a Pentagon digitális és mesterséges intelligenciát felelős vezetője most egy nagyon érdekes nyilatkozatot tett, amely szerint az amerikai hadseregnek volt iránban egy epic fury hadművelete, viszont ennek során, mint kiderült, a mesterséges intelligenciát igen jelentősen felhasználták, mégpedig a palantírnak a rendszerét, amivel 13000 célpontot érintettek 38 napon belül.

[00:48:21]Tehát a mesterséges intelligenciát, erről már beszéltünk többször is, több adásban is, hogy egyre inkább integrálódik a hadseregeknél, egyre nagyobb szerepet játszik, viszont ez a 13000 célpont és a Palantírnak a neve azért figyelemfelkeltő.

[00:48:35]Igen.

[00:48:35]És hogyha valaki olvasta a pallanti vezérigazgatójának nemrégiben közzétett manifesztumát, mert szinte is nagyon sokan így hivatkoznak már rá, ugye abban arról beszél, hogy valójában a a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása az új atomfegyver, és hogy a kölcsönös elrettentést valójában a mesterséges intelligencia fölény tudja biztosítani, tehát azt fogja helyettesíteni.

[00:49:00]És amikor Gábor beszélt arról, hogy az ellenőrzésnek a kérdésköre, akkor azért is vetődik fel, mert ugye itt vagyunk, hogy nukleáris szerződések lejártak és nincsenek újratárgyalva és az ellenőrző hatóságok nem működnek, de nem működik ezen az új technológiával kapcsolatban semmilyen kidolgozott rendszer nincs, amelyik ezt valamilyen úton, módon felügyelné, vagy legalább kezelné az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákat.

[00:49:25]Egy dolgot ne felejtsünk el, hiszen itt is megjelent a a az, hogy a azért reálisan kell lecsekkolni azokat az eseményeket, amelyeket itt állítunk, mert vannak amik még csak a vágyálmok a Mesterséges Intelligencia katonai alkalmazásával kapcsolatban.

[00:49:43]Van ami már valóság, de sok mindenki a vágyálmokból vonja le a következtetéseit.

[00:49:50]Ez döntő részében stratégiai tervezők.

[00:49:52]viszont vannak olyan szereplők, akik meg alulbecsülik ennek a a jelentőségét, ahol éppen tart, mert nem látnak bele, hogy éppen hol tart az ezzel kapcsolatos fejlesztés.

[00:50:02]És ugye itt volt a a nagy kérdés akár az amerikai látogatás kapcsán, hogy ezért volt Tajvan annyira fontos, mert Tajvan adja a csippek ellátásával az a mesterséges intelligencia versenyhez szükséges tech technológiai hátteret biztosítja.

[00:50:18]És az Egyesült Államok nem adhatja csak át a legnagyobb vetélytársának Tajvant úgy, hogy közben az ezzel kapcsolatos versenyelőny azonnal átkerülne a a másik szereplőhöz.

[00:50:31]Ö és ezért van az, hogy sokan azt mondják, hogy majd Tajvan valamifajta megosztás lesz, aminek a végén lehet, hogy Kína megszerzi Tajvan, de addigra már az ezzel kapcsolatos technológia nem lesz ott Tajvanon, vagy az ezzel kapcsolatos szakemberek egy jelentős része már nem fog ott tartózkodni, hanem az integrálódni fog majd mondjuk az amerikai evvel kapcsolatos kapacitásokba, de a legfontosabb történet továbbra is az, hogy és egy van egy morális kérdés, hogy tényleg mire akarjuk a mesterséges intelligenci használni, mert sokan azt mondják, még mindig nem tudjuk, hogy mi van a kezünkben, de már elkezdjük az embereket gyilkolni vele, vajon az hova fog vezetni?

[00:51:08]Igen.

[00:51:08]És hogyha már Gábor említetted az ellenőrzés kérdését, akkor maradjunk ennél, mert Kínába szóba került az, hogy adott esetben létrehoznának egy egy globális szervezetet, ami felügyelni hát most mondjuk így a mesterséges intelligenciát, de nyilván ez vonatkozna a különböző cégekre, meg cégcsoportokra is, akik viszont ezt nem akarnák, feltételezem, hogy bármiféle szervezet azt mondja, hogy akkor te most ennyit gyártashatsz, vagy nem gyártatshatsz, ennyit költhetsz chippekre, vagy nem költhetsz ennyit.

[00:51:35]Ez létrejöhet egy új konfliktus, úgymond.

[00:51:37]hogyha valóban létrejön egy ilyen szervezet a nagy cégcsoportok és egy újjonnal létrejövő szervezet között.

[00:51:45]Logikusan benne van.

[00:51:45]Tehát valószínű az érdekek ütköznek, ellentétesek, de ahogy a hadiparban meg tudtak azért állapodni, mikor mikor a az különböző stratégiai stabilitást biztosító egyezményeket megkötötték, úgy itt is idővel csak el kéne kezdeni.

[00:52:07]Tehát időben kéne elkezdeni, mert itt azt látom, hogy hogy nem mindegy, hogy a hogy egy válság vagy egy konfliktus után után vagy pedig pedig már fölkészülünk rá, és elkezdjük építeni ezt a ezt az ellenőrzést, mert mert tényleg atombomba van a a kezünkben, vagy az emberiség kezében, és és ellenőrizetlenül nem tudjuk, nem vagyunk tisztában vele, vagyis a nagy többség, hogy milyen lehetőségeket és milyen gonosz lehetőségeket rejt magában ez.

[00:52:37]Egyébként pedig ha az ellenőrzés előjött, akkor itt a az orosz kínai csúcstalálkozó nemcsak az ának az ellenőrzéséről beszéltek, hanem a az űrbe telepített különböző rendszer, védelmi rendszereknek az ellenőrzéséről is, hiszen az is egy óriási, az is eszkalációs veszélyeket rejt magában.

[00:53:00]Tehát a a hagyományos, vagy hát én már hagyományos, tehát területen is problémák vannak, és akkor ehhez jön még az, hogy egy ismeretlen terület, a mesterséges intelligencia lényegében idáig valahogy szabadon magától fejlődik.

[00:53:19]Egy másik párhuzamot húznék ide.

[00:53:22]Kicsit olyan, mint a a az internet világa.

[00:53:25]Ott is elszabadult minden, és akkor utólag próbálják vagy mindenki ezt vagy szabályozni.

[00:53:31]Tehát hogyha ha a fejlődéssel párhuzamosan halad el ez a szabályozás, akkor több esély van arra, hogy sikeres és hatékony is lehet.

[00:53:43]Meglátjuk, hogy mi lesz, de ennyi fért a mai adásunkban Stí Gábornak és Bukics Ferencnek.

[00:53:46]Köszönöm szépen az elemzést.

[00:53:48]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a stáb nevében, és holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket is.

[00:53:57]Tartsanak velünk akkor is.

[00:53:59]Viszontlátásra!

[00:54:08]เฮ