Láncreakció - Robert C. Castel és Sayfo Omar - HírTV

[00:00:11]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig ezúttal a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:15]Saj már a migráció kutatóintézet kutatásvezetője, és Zoomon kapcsoljuk Jeruzsálemből Robert.

[00:00:20]Castelt, a Magyar Nemzet főmunkatársát, az alapjogokkért Központ biztonságpolitikai szakértőjét.

[00:00:28]És folytassuk azzal, hogy Donald Trump szerint közel a megállapodás iránnal, ám a perzsa állam többnyire cáfolja ezt.

[00:00:38]Rendkívüli kabinetülést hív össze ma Donald Trump Camp Davidben, mivel az Iránnal folytatott tárgyalások kritikus szakaszba léptek.

[00:00:44]A New York Post információi szerint a kormány minden tagja részt vesz az ülésen, köztük a leköszönő Nemzeti Hírszerzési igazgató TI Gabard is.

[00:00:52]Múlt péntek óta aktív tárgyalások folynak Washington és Teherán között Qatar közvetítésével, de egyelőre sem a Hormuziszoros végleges megnyitásáról, sem az iráni dúsított urán átadásáról nem sikerült megállapodni.

[00:01:06]Az amerikai hadsereg csapást mért több dél-iráni célpontra, megsemmisített két hajót az iszlám forradalmi gárda flottájából, valamint egy iráni légvédelmi rakétarendszert Bandarabas kikötőjében.

[00:01:17]Az Egyesült Államok ezt önvédelmi akciónak tekinti, mivel az iráni hajók aknákat helyeztek el a hormoziszorosban, a légvédelmi rendszerük pedig amerikai repülőgépeket vett célba.

[00:01:28]Az iráni Iszlám forradalmi gárda azonban megtorlással fenyeget.

[00:01:31]Azt állítja, hogy joga van válaszolni a tűzszünet bármilyen megsértésére.

[00:01:35]És amíg az Egyesült Államok folytatja katonai kalandjait a Közelkeleten, addig megállapodásról szó sem lehet.

[00:01:42]Az iráni fegyveres erők műveleti parancsnokságának szóvivője hozzátette, Amerika készüljön fel a 200 dolláros olajárra.

[00:01:50]Az Associated Press a tárgyalásokhoz közelálló regionális tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington és Teherán közel áll egy megállapodáshoz, amely magában foglalná a hormuzis szoros újranyitását, az iráni olajeladásokra vonatkozó szankciók elengedését és az Iszlám Köztársaság dúsított uránkészleteinek átadását.

[00:02:10]Irán 12 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyon felszabadítását is követeli az Egyesült Államokkal kötött potenciális megállapodás keretében, és ragaszkodik ahhoz, hogy további 12 milliárd dollárt át kell utalni 60 napon belül a megállapodás aláírásától számolva.

[00:02:28]Jelentette a félhivatalos Iráni Tasnim hírügynökség.

[00:02:33]Robert ugye Donald Trump a az ikonikus Cem David helyszínre hívta össze a kormányülést.

[00:02:38]Ö itt nagyon sok megoldás született már, nagyon sok fontos megállapodást ratifikáltak.

[00:02:47]Nyilván ebben bízik most Trump.

[00:02:49]Ugyanakkor sem a nukleáris programra, sem a az Iránnal kapcsolatos szankciók feloldására nem találtak még megoldást.

[00:02:57]Valójában Kem David jó Omen lehet-e ezek után?

[00:03:03]Hát én úgy gondolom, hogy az Omen, hogy végül is a találkozót úgy néz ki, hogy mégse Camp Davidben tartották meg, hanem a Fehérban a rossz időjárás miatt.

[00:03:10]Tehát volt egy olyan hír reggel, hogy Marylandben nagyon rossz az időjárás, és az elnök helikopterhe nem tud biztonságosan elrepülni Washingtonból egész Camp Davidig, és valószínűleg átték a találkozót a Fehérházba, legalábbis ez volt a reggeli hír.

[00:03:24]Tehát úgy látszik, hogy a ez is egyfajta Omen, mondjuk úgy, egyfajta előrevetíti azokat a nehézségek, amik nehézségeket, amik a Trump adminisztráció útjába állnak.

[00:03:36]Egy ilyen meg egy megoldás kikovácsolására evvel a problémával kapcsolatban.

[00:03:40]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy itt egy Trump egy egyre inkább szűkülő kényszerpályán mozog, és egy ilyen kényszerpá kényszerpályán kell döntéseket hoznia.

[00:03:48]A nyilvánvaló, hogy jó döntések itt nincsenek.

[00:03:51]Itt egy sor rossz döntés közül kell a legkevésbé rosszat meghoznia, de ugyanezt el kell mondani Iránra is.

[00:03:57]Tehát Irán esetében is megvan az a az az es az a veszély, hogyha túltolják ezt a dolgot, ezt a hajlíthatatlanságot, akkor esetleg az elnök arra a következtetésre juthat, hogy szükség van még egy még egy kinetikus szakaszra ebben a háborúban.

[00:04:14]És gyakorlatilag mindkét fél tisztában van avval, hogy ez csak egy ez csak a második vagy a harmadik felvonás egy sok felvonásos drámában, és valószínűleg az időközi választások után lesznek még további felvonások is.

[00:04:26]Tehát Trump elnöknek még nagyon-nagyon sok ideje van a Fehérházban, és evvel evvel számolnia kell mind a két félnek.

[00:04:33]Ugye a dúsított urán volt a probléma.

[00:04:33]Az egyik legfőbb probléma, hogy ebből Irán atomfegyvert állíthat elő.

[00:04:38]Emiatt is robbant ki a háború.

[00:04:41]Ez volt az egyik főok.

[00:04:42]De vajon lehet-e tudni, hogy hol van ez a dúsított torám?

[00:04:45]Vagy olyan, mint a Kalambo felesége?

[00:04:47]Ezt azért kérdezem, mert sok minden felreppent, hogy Kínának adják, az oroszoknak adják az irániak.

[00:04:55]Trump meg azt mondja, hogy azonnal adják oda az Egyesült Államoknak, és majd ők megsemmisítik.

[00:05:01]Hát itt valóban 400 kg 60%-nál sűrűbb dúsítottságú uránról szokás beszélni, hogy ez van-e vagy nincs-e, azt nem tudjuk.

[00:05:08]Valaki azt mondja, hogy sirászban van, valaki szerint nincs.

[00:05:10]Ami egészen konkrétan látszik, hogy amit a hát, hogy valóban emiatt indították el az amerikaiak a háborút, legalábbis a retorika szintjén, drágabb stratégiai érdeket most figyelmen kívül hagyva nyilván.

[00:05:23]De itt most nem erről van szó.

[00:05:27]Tehát amiről most igazából szó van, az a hormozis szoros forgalmának a megnyitása, illetve Irán láthatóan a gazdasági síkra terelné ezeket a tárgyalásokat, ahogy a felvezetőben is elhangzott szankciók feloldását követeli, vagy különböző engedményeket, amin keresztül a gazdaság, de egyébként a forradalmi gárda is levegőhöz tud jutni az elkövetkező időszakban, illetve egy 60 napos ablakot nyitottak erre a tárgyalásra.

[00:05:50]Ez azért fontos, mert a tűzszünet, ami eredetileg két hetes lett volna, április 8-án kezdődött.

[00:05:54]már a hatodik hete is tart, és láthatóan ez a 60 nap, ez erre szolgálhat, hogy tartson a a következőkben is, amik tárgyalnak olyan ügyekről, amelyek politikailag kevésbé érzékenyek az iráni rezsim számára, mint az atomügyű.

[00:06:08]És az persze a jövőnek a zenéje lesz, hogy ha Donald Trump megköti a dealt, ami biztosak lehetünk benne, hogy az ő retorikája szerint egy szuper d lesz és az évszázad deje lesz Iránnal kapcsolatban, milyen garanciá mindig ezt mondja természetesen, hogy ebben milyen garanciák lesznek, hiszen míg amit Obama kötött az atomügyi megállapodás keretében Iránnal 2015-ben, ott átlátható volt, hogy ki lesz az, milyen ügynökségek, akik ellenőrzik az iráni atomprogramot, milyen bejárásuk van a különböző rétesítményekre.

[00:06:38]Egyelőre még ez nem körvonalazódik, hogy Irán milyen bejárást fog adni, mennyire lesz ellenőrizhető, hogy Irán betartja-e a vállalásait.

[00:06:48]Robert, Adam Clemenc volt amerikai diplomata, arról beszélt, hogy a déli-irán elleni amerikai támadások, ugye itt Bandarabbas kikötőjét támadta, hogy ennek a célja az volt, hogy az Egyesült Államok megfigyelje a Hormozi szoros környékén az iráni tengeri képességeket.

[00:07:05]Értjük.

[00:07:05]Ez az amerikai álláspont.

[00:07:08]Az iráni forradalmi gárdának meg erre jött a válassza, hogy ezek után ők úgy tekintik, hogy jogos és jogszerű, hogy a tűzszünet ellenére válaszcsapásokat foganatosítsanak.

[00:07:17]Mit vetít előre?

[00:07:21]Hát szerintem az illetőri ember, akit idéztél, Dani, kicsit bajban van Hadilábónál a kronológiával.

[00:07:25]Ez a legutolsó rangadó avval kezdődött, hogy két iráni ilyen gyors naszát megpróbált aknákat telepíteni a hagyományos hajózási útvonalra.

[00:07:34]Ezzel a szorosnak a a az omán felőli részén mondjuk ugye a a szokványos hajózási útvonalakat próbálták evvel lezárni.

[00:07:43]És akkor ezekre reagáltak a az amerikaiak.

[00:07:45]Így kezdődött a dolog.

[00:07:47]Tulajdonképpen ezeket támadták meg.

[00:07:49]megölték azt a négy tengerészt, amelyik ezen a elsülélyeztették ezt a két hajót.

[00:07:52]És mikor a az iráni légvédelmi radarok megvilágították mondjuk úgy a az amerikai repülőgépeket, akkor ez a a lövés a lövés leadása előtt ez az utolsó lépés.

[00:08:05]Gyakorlatilag erre reagáltak az amerikaiak, és ez indította be azt azt a folyamatot.

[00:08:09]Az amerikaiaknak semmi szüksége nincs egy ilyen akcióra ahhoz, hogy megfigyeljék Bandarabas.

[00:08:12]Tehát aki egy kicsit is ismeri a térségnek a földrajzát, az tisztában van avval, hogy a az ománi oldalon igen-igen magas hegyek vannak.

[00:08:21]Ez a az asszonyok vagy a haram hegye az körülbelül 2000 m magas és messze bele lehet látni onnan Irán területére meg optikailag is.

[00:08:28]Tehát nem csak radarokkal, hanem optikai eszközökkel is.

[00:08:31]Az ománi part az teljes egészében ellenőrzi a a szorost.

[00:08:37]És ami pedig a tűzszünetet illeti, ahogy már egy milliószor elmondtam, minden tűzszünetnek van két komponense.

[00:08:40]Egy politikai meg egy katonai komponens.

[00:08:44]Azért, mert vannak katonai összecsapások, ez még önmagában nem számolja föl a politikai komponenst.

[00:08:48]És látjuk, hogy például Libanonban formálisan tűzszünet van, és gyakorlatilag hosszú hónapok óta, vagy mond azt is mondhatjuk, talán 2024 ősze óta gyakorlatilag egy alacsony intenzitású hadviselés folyik Libanonban katonailag a politikai tűsszünetnek az örve alatt.

[00:09:07]Ugye a diplomáciai erőfeszítéseket, ezt, hogy egy megállapodás létrejöjjön Washington és Teherán között, ezt például az iráni keményvonalasok egyáltalán nem üdvözlik.

[00:09:15]ők már korábban is úgy gondolkodtak, hogy a tárgyalásoknak csak a kiújuló konfliktus előjátéka.

[00:09:22]És nyilván emlékeznek arra, hogy hogy robbant ki a háború, hogy éppen zajlottak a tárgyalások, úgy tűnt, hogy minden sínen van, majd egyszer csak lecsapott Izrael és az Egyesült Államok.

[00:09:34]Hát a legfrissebb vádak ezzel kapcsolatban az Irán International című londoni laptól érte az iráni keményvonalas a rezimnek a keményvonalas részét.

[00:09:42]Azért ne felejtsük el, hogy az Iran International alapvetően személyes és transzgenerációs traumákat hordozó diszidens irániaknak az egyik fóruma, akik érthető okokból unszimpátiával tekintenek azokra az iráni keményvonalas vezetőkre, akik akik kapcsán a Közelkelet tágabb közvéleménye is egyetért abban, hogy boldogabb hely lenne a térség, hogyha ők nem lennének pozícióban.

[00:10:06]De ugyanakkor ezzel együtt is az látszik, hogy a keményvonalasokban is van egyfajta pragmatizmus.

[00:10:11]Tehát persze az 12 imámosít iszlámban van egyfajta mártír kultusz, és sok esetben nem bánják, hogyha ez lesz a sorsuk, de ezzel együtt sokkal inkább szeretnek ők is élni és alapvetően hatalompolitikát folytatni.

[00:10:24]Márpedig ahhoz, hogy ők a pozíciójukat megőrizzék, ahhoz arra van szükségük, hogy gazdaságilag is forrásokhoz jusson az ország.

[00:10:30]Ne felejtsük el, hogy Iránban a forradalmi gárdá a a gazdaság harmadát, az olajexport felét ellenőrzi.

[00:10:36]Tehát alapvetően az, hogy a hormózi szoros most le van zárva és pakisztáni, illetve kaszpiengeri egyéb alternatív útvonalakra vannak ők is rákényszerítve import és export terén.

[00:10:46]Ez az ő mozgásterüket is szűkíti.

[00:10:48]Ugyanakkor ami egyértelmű, hogy számukra a legfontosabb, az a túlélés.

[00:10:53]Márpedig láthatóan ezt már elkezdtékát, ezt mondhatjuk, hogy már megteremtették maguknak az iráni ellenzéket, gyakorlatilag felszámolták.

[00:11:01]Jól mutatja ez azt, hogy részlegesen most már feloldották a nemzetközi internetforgalomnak a tilalmát Iránon belül, ami arra az önbizalomra ad következtetni.

[00:11:11]Úgyhogy úgy tűnik, hogy a reim biztosnak érzi a mostani helyzetben a pozícióját, és ilyen minimális engedményeket meg tud már tenni.

[00:11:20]Robert, az iráni háború egyik legkényesebb pontja az, hogy a régióban az öbölmenti országokat folyamatos rakétatámadások érik Irán részéről.

[00:11:27]Ugye Irán így próbál bosszútálni az Egyesült Államokon, és most Kamene Irán legfelsőbb vezetője most egy zarándoklat kapcsán azt a nyilatkozatot tette, hogy az USA soha nem érezheti biztonságban a közelkeleti bázisait, amelyek közül sok az öbölmenti országokban található.

[00:11:46]Hát mit jelent ez?

[00:11:50]Továbbra is Katár, az emíek arra számíthat, hogy hogy rakétázni fogják, illetve az ottani bázisokat.

[00:11:59]Ezek a relatíve kis és gyenge országok kénytelenek egy nagyon veszélyes egyensúlyozási játékot folytatni a két nagy játékos között, az Egyesült Államok és Irán között.

[00:12:09]Egyrészt ott vannak a területeiken az amerikai bázisok, amik némiképpen garantálják a biztonságukat.

[00:12:15]Látjuk, hogy ez a garancia nem a nem nyújt tökéletes immunitást ezeknek az országoknak, de ez a legjobb garancia, amit kaphatnak.

[00:12:22]Tehát ennek a háborúnak az egyik nagy tanulsága, hogy se az európaiak, se Izrael, se Kína, se Oroszország nem képesek tehát igen-igen minimális védelmet tudnak adni ezeknek az országoknak.

[00:12:34]Még azok az elképzelések, hogy a is, hogy az atomfegyverrel felszerelt Pakisztán majd valamiképpen elrettenti Iránt attól, hogy megtámadja a Szaarábi, láttuk, hogy ez nem működik.

[00:12:44]Láttuk, hogy ez nem működik.

[00:12:46]látjuk azt, hogy a nagy arab államok vagy Törökország nem tettek semmit tulajdonképpen, hogy ezeket a kis és gazdag arab államokat megvédjék.

[00:12:55]Ezért marad Irán és marad az Egyesült Államok, és a két két tűz között kell ezeknek a kis országoknak manőverezniük, és mindegyik ilyen kis ország ki fogja alakítani a maga modus vi vendietét a két nagy játékosnak a vonzáskörében, és mindegyiknek ki kell meg kell határozni azt az archimedeszi pontot ezen a tengelyen, ahol a legbiztonságosabbnak érzi magát.

[00:13:16]És természetes az, hogy Oman például egy teljesen más pontban fogja meghatározni a biztonsági egyensúlyi pontját, mint mondjuk Kovajt vagy Irak vagy Bahrain vagy ezek az országok.

[00:13:27]Tehát nagyon-nagyon érdekes, hogy az amit amiről a múltban, mint egységesen szok beszéltünk, mint az öbölbeli arab országokról, gyakorlatilag ez a fogalom túlhaladottá vált és használhatatlanná válik a jövőben.

[00:13:40]Robert, mi lesz a mi lesz a hormoziszorossal?

[00:13:43]Mi lesz a blokáddal?

[00:13:43]az Egyesült Államok blokádjával, merthogy arról szólnak a hírek, hogy körülbelül az elmúlt időszakban 108 hajót térített el az Egyesült Államok, amelyek vagy próbáltak bemenni irá kikötőkbe, vagy próbáltak kijönni irá kikötőkből.

[00:14:02]Illetve arról is szó van, hogy az Egyesült Államok szeretné folytatni azt a segélynyújtási programját, hogy átkíséri a szoroson a különböző tankerhajókat.

[00:14:11]Mi lesz a szorossal?

[00:14:11]Mi lesz a blokáddal?

[00:14:15]Én a kristálygömbömet én a a konditeremnek az öltözőjében felejtettem, de hogyha meg kéne tippeljem a dolgot, akkor én azt mondanám, hogy én valószínűleg, hogyha ez a háború tovább folytatódik, vagy ez a félháborús helyzet tovább folytatódik, ennek ellenére én úgy gondolom, hogy ki fog alakulni egyfajta modus vendi, ami lehetővé teszi úgy iránt, mint az Egyesült Államok számára, hogy a blokát fenn maradjon nominálisan, névlegesen, ugyanakkor egyre több felmentést adjanak tornából.

[00:14:43]Tehát láttuk, az amerikaiak adtak 26 humanitárius felszerelést szállító hajónak, Iránba tartó hajónak felmentést tornából, hogy ezek be tudjanak jutni.

[00:14:52]Iránba látjuk azt, hogy az ellentétes irányba is van egyfajta hajózás.

[00:14:56]Tehát mind a két fél tisztában van avval, hogy hosszútávon a blokád ez egy halálos halálos csapás mind a két fél számára.

[00:15:03]Az Egyesült Ám Államok ezt nem direktbe érzi meg, hanem a Trump adminisztráció politikai támogatottságán.

[00:15:08]A világga nyilvánvaló, hogy megsindlik.

[00:15:11]Ön pedig gyakorlatilag ez a ez a légzőcsöve és a az a azok az útvonalak ott Pakisztánon keresztül vagy a Kaspiengeren keresztül ez ez kicsit olyan mintogyha egy egy vasárnapi ebédet próbálnánk szalmaszálon fölszívni, szívószálon fölszívni.

[00:15:27]Tehát föl lehet szívni bizonyos dolgokat, de Irán egy 100 milliós ország, nem lehet ellátni se üzemanyaggal.

[00:15:34]Beszélek benzinról be, amit Irán sajnos nem tud az országon belül, az ő szempontjukból sajnosan nem tud az ország területén belül finomítani, gyógyszerekkel, élelmiszerrel satöbbi, nem tudják exportálni a kőolajukat.

[00:15:45]Tehát én úgy gondolom, hogy egy a jövő egy faj, ha nem oldódik meg ez a válság, egyfajta ilyen felemás blokkádot fog eredményezni, ami ami némiképpen lélegezni fog és át fogja engedni a hajóforgalomnak egy bizonyos részét.

[00:16:00]Donald Trump első elnöki ciklusa alatt hozta tető alá az Ábrahám egyezményeket, amely egyfajta nyugvópontot jelentett Izrael és az arab nemzetek között a Közelkeleten.

[00:16:08]Donald Trump most kiterjesztené ezt az egyezményt.

[00:16:14]Donald Trump sürgeti a közelkeleti országokat, hogy csatlakozzanak az Ábrahám egyezményekhez, amelyeket az első elnöki ciklusa alatt indított el.

[00:16:23]Az Ábrahám egyezmény hivatalos kapcsolatokat hozott létre Izrael és számos arab nemzet között.

[00:16:27]és az arab-izraeli diplomáciai kapcsolatok első hivatalos normalizálását jelentette.

[00:16:33]Donald Trump most a muszlim és arab államok vezetőivel folytatott megbeszélések során azt mondta, hogy miután az Egyesült Államok mindent megtett ennek a nagyon összetett kirakósnak az összerakása érdekében, kötelezővé kellene tenni, hogy a közelkeleti országok egyszerre írják alá az Ábrahám megállapodásokat.

[00:16:50]Trump szerint az ebben résztvevő országok között szerepel Szaudarábia, Qatar, Pakisztán, Törökország, Egyiptom és Jordánia.

[00:16:58]Illetve az amerikai elnök az Egyesült Arab Emiruségekkel és Bachrennel is tárgyalt erről a lehetőségről.

[00:17:04]Trump szerint a kibővített egyezmény olyan dokumentummá válna, amelyet világszerde példátlan tisztelet övez.

[00:17:11]Kiemelte, hogy a folyamatot Szaudarábiának és Katarnak kellene elindítania az azonnali aláírással, a többi államnak pedig követnie kell a példájukat.

[00:17:20]Trump utasította saját képviselőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg az érintett országok bevonását a megállapodásba, és vigyék sikerre a folyamatot.

[00:17:31]Sőt, Trump azt is mondta, hogy ő jó névenné, hogyha Irán is csatlakozna az Ábrahám egyezményekhez.

[00:17:37]Mondjuk ez lehet, hogy a trumpi nagyotmondások kategóriájába tartozik, de hát talán bármi lehetséges a diplomáciában.

[00:17:47]Hát az ne felejtsük el, hogy az ábrahámi egyezmények valóban nagyon fontos momentumok a Közelkelet történetében, de itt végsősoron olyan országok kötöttek békét Izraellel, amelyek nem is álltak gyakorlatilag háborúban vele, akik korábban háborúban álltak, tehát Egyiptom és Jordán.

[00:18:01]Hát igen, de ők már évtizedekkel korábban megkötötték ezt a békét.

[00:18:03]Az Egyesült Arab Emirérségek, Bakrein, illetve Marokkó Szudán nem álltak konkrétan háborúban Izraellel.

[00:18:11]egyébként egészen különböző forgatókönyvek zajlottak itt le a sikerességét tekintve.

[00:18:17]Tehát azt látjuk, hogy itt az Egyesült Arab Emiruségek az, ami ténylegesen apró pénzre tudta ezt a békét váltani.

[00:18:22]A légterüket immár az izraeli vaskupola védi se szeri száma különböző technológiai és egyéb együttműködéseknek.

[00:18:29]Itt Bachrein és Marokkó részéről azért mérsékeltebb vagy visszafogottabb eredményekről beszélhetünk.

[00:18:36]számos gesztus van, kulturális programok, de végső soron számukra nem sikerült az apró pénzre váltás ennek a dolognak.

[00:18:43]Szudán pedig hát a saját gondjaival küzd, tehát végső soron ott a kormányzatnak most van azért sokkal súlyosabb, életbevágóbb kérdés, mint a mint az, hogy hogyan kamatoztassa ezt a megállapodást.

[00:18:54]Valóban kérdés az, hogy az elkövetkezőkben kik lesznek azok, akik ezt aláírnák.

[00:18:59]Tehát Szaudarábia nagyon szerette volna már ezt aláírni még a Gázai háború előtt is, csak hát a körülmények ezt nem tették számára lehetővé.

[00:19:07]Most is meglehetősen kérdéses, hogy Szaarábia ebbe bele mer-e vágni, de de azért Szaudarábia és Katarnak a belépése végső soron még reálisabb lehet, mint mondjuk Pakisztán vagy Törökországé, ahol azért ennek egy meglehető Törökország igaz, hogy van egy működő kapcsolata Izraellel, de az erdogáni politikába az izraelles retorika időről időre terítékre kerül, különösen akkor, amikor a vidéki konzervatív bázisában rosszul áll Erdogán elnök.

[00:19:34]Pakisztán pedig hát mégiscsak egy olyan ország, amely azért jött létre, hogy az indiai fél szubkontinens muszlimainak legyen egy országa.

[00:19:44]Az izraelles retorika meglehetősen erős, elsősorban az konzervatív ellenzék körében, tehát a kormány számára problémát jelentene, legalábbis kockázatokat hordozna ennek az aláírásnak.

[00:19:56]Hát igen, ugye Törökország és Izrael kapcsolata minimum ingatag.

[00:19:58]Ö Pakisztán hadügyminiszter meg elutasítja azt, hogy csatlakozzon az ország az ábrahám egyezményekhez.

[00:20:05]Robert, Izrael, mit szólna ehhez?

[00:20:08]Mit szólna az Ábrahám egyezmények ilyenfajta kibővítéséhez, hogy ezek az említett államok, Szaudarábia, Pakisztán, Törökország, Egyiptom csatlakozzanak?

[00:20:17]Hogy fogadná ezt a zsidó állam?

[00:20:22]Én úgy gondolom, hogy mindenki szeretné ezt a kérdést azt, hogy milyen áron.

[00:20:25]Tehát mindenkinek egy mindenkinek be van árazva ez a dolog.

[00:20:26]Ez be van árazva Szaarábiának, be van árazva Izraelnek, és per pillanat nekem úgy tűnik, hogy az árat senki nem akarja megfizetni.

[00:20:32]Tehát még egy megjegyzés ahhoz az összefoglalóhoz, amit onmár nagyon profi összefoglalóhoz, amit Ommártól hallottunk.

[00:20:40]Én úgy nekem úgy tűnik, hogy van egy generációs váltás is az arab világban.

[00:20:44]Tehát látjuk, Sza-arábiában a a legfőbb ellenzéke, mondjuk úgy, vagy a a az ellenlábasa ennek a normalizációnak, az a király maga.

[00:20:51]Tehát ameddig a szúdi király már 90 éves nem tér meg az őseihez és nem lesz egy új királyi az NBSnek a személyében, addig valószínűleg nem beszélhetünk erről a dologról.

[00:21:04]Ezt hallottuk NBS-től ezelőtt néhány nappal, hogy ő a maga részéről már régóta csatlakozott volna az ábrahámi jegyezményekhez, de a király hallani se akar erről.

[00:21:11]Hasonló dolgokat észelek Katárban is, tehát Katarban is ott van a a királyi családnak az idős tagjai még a régi iskolához tartoznak.

[00:21:21]Valószínűleg ez a nemzedék már nem ez a ez az a ez a sivatagi nemzedék, ami 40 éven át barangolt a sivatagban ahhoz, hogy jöjjön egy új nemzedék, akik be tudnak lépni Kánaánba, mondjuk úgy, és meg kell várni ezt a generációs váltást.

[00:21:36]Izrael nem hajlandó megfizetni a Palesztin államnak az árát, amit Szaudarábia kért egy vagy követelt egy ilyen normalizáció fejében.

[00:21:42]Ezt Izrael nem hajlandó megfizetni.

[00:21:44]mondjuk úgy, hogy a gázai események után a a gázai támadás után némiképpen érthető is.

[00:21:49]És ami Pakisztát meg ezeket a nagyobb államok államokat illeti, én úgy gondolom, hogy sokkal több veszteni valójuk van.

[00:21:57]Tehát látjuk, Pakisztán szempontjából az egyik fő motivátor, hogy ebben a háborúban közvetítőkönyt léptek föl, az a belső egyensúly fönt fönntartása van.

[00:22:06]Ott egy nagyon számot tevő síta a kisebbség.

[00:22:08]Az ország amúgy is rengeteg problémával küzd, és látjuk, hogy Pakisztán elsősorban a saját belső egyensúlyát próbálja fönntartani, és ennek biztos nem tenne jót egy ilyen egy ilyen huszárvágás, mondjuk úgy, hogy hirtelen pakisztáni nagykövetet küldeni Izraelbe.

[00:22:23]Ez per pillanat, ez még nem tűnik lehetségesnek.

[00:22:27]A török elnök, elnök Erdogán kedden telefonon tárgyalt Mászut Pezeskiánnal, iráni miniszterelnökkel, és azt mondja Törökország, hogy ő továbbra is támogatja a béketárgyalásokat.

[00:22:41]Mi Ankara szerepe célja most itt ebben a közvetítésben?

[00:22:45]És csatlakozhat-e, hogy ezt az imént érintettük, csatlakozhat-e az ábrám egyezményekhez Törökország?

[00:22:49]Hát ha közelkeleten vannak stabil határok és stabilnak mondható kapcsolatok, akkor a törökés iráni határvonal és kapcsolatrendszer az, hiszen ők már megvíták a maguk háborúit az évszázadokon át.

[00:23:01]És alapvetően a két ország együttélésre van ítélve számos tekintetben.

[00:23:06]Energetika terén, kereskedelem terén, a kurd kérdés kapcsán, ahol egyikük sem érdekelt abban, hogy a kurdok túlzottan nagy mozgástérrel tegyenek szert.

[00:23:13]Tehát végső soron itt van egyfajta érdekegyezés.

[00:23:17]Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Törökország alapvetően számos fronton riválisa Iránnak.

[00:23:22]Pár fronton ki is ütötte már a nyerekből, így például Szíriában, de a Kaukázusban nincs messze lejátszva még minden menet közöttük.

[00:23:31]Törökország pedig a regionális erejét, ami abból kapja nagyrészt persze a saját önerején kívül, hogy tagja a NATO-nak és alapvetően a nyugati szövetségi rendszernek is.

[00:23:41]Tehát Törökország ilyen szempontból mondhatjuk, hogy Törökország, tehát nem egy nem feltétlenül egy kompország kereti és nyugat között megvannak a maga érdekei.

[00:23:51]És láthatóan ezekhez ragaszkodik most is, de felismeri azt, hogy bármi történik Irán ott lesz a szomszédságában.

[00:23:58]És például számos egyéb mellett Törökország messze nem érdekelt abban, hogy Iránból menekültek érkezzenek a határaihoz, akiket próbál egyébként határfallal kívül tartani, de egy humanitárius válságot messze nem bírna el a török politika, amely még mindig nyögi a szíriai menekült hullámnak a következményeit.

[00:24:16]Robert, bízhatnak-e az öbölmenti országok, az emirátusok, Katar Bachrin például abban, hogy garanciát kapnak, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásoknak része lesz az, hogy őket nem rakétázza tovább a Perzsa állam?

[00:24:34]Kaphatnak-e ők erre garanciákat?

[00:24:37]Hiszen tudjuk, hogy milyen drón és rakétatámadások érik ezeket az országokat.

[00:24:43]Hát az egyik probléma evvel a a rendezési tervezettel, amin jelenleg az Egyesült Államok is Irán dolgozik, az a tény, hogy a a balisztikus rakétafenyegetés nincs nincs megemlítve benne.

[00:24:55]Tehát egyrészt sikerült elpusztítani Iránnak a a azokat a gyártóüzemeit, ahol ezeket a balisztikus rakétákat gyártják.

[00:25:01]A rakétakészlet körülbelül kétharmada valószínűleg megmarad fele kétada.

[00:25:05]Van evvel kapcsolatban egy vita a szakértő között, de a rakéták még megvannak.

[00:25:09]Iránnak a képessége arra, hogy újabb rakétákat gyárt gyártson 100 vagy 1000 számra, az per pillanat elpusztul, de ezt mindig újra újjá lehet építeni.

[00:25:16]És úgy igazából ezekbe ezek a garanciák nem jelentenek semmit.

[00:25:20]Tehát látjuk azt, hogy még azok az arab államok is, akik megpróbálták megvásárolni Iránnak a jó indulát, beszélek itt Katárról meg az emíérségekről.

[00:25:28]Vannak olyan hírek, ami szerint már most Katár jelentős összegeket szabadít föl Irán számára, hogy Irán tudja fizetni a fizetéseket elsősorban a forradalmi gárdában.

[00:25:38]Látjuk, hogy evvel immunitást nem tudnak vásárolni.

[00:25:41]Tehát ezek az ország ezeknek az országoknak a szempontjából az egyetlen garancia, az egyetlen megoldás az jelentené, hogyha megbukna az iráni rezsim.

[00:25:49]Mivel ez a dolog most nem úgy néz ki, hogy ebbe az irányba haladunk, meg kell meg kell játsszák ezt a kiegyensúlyozó táncot a két világ között, ahogy az előbb az előbb is beszéltünk erről.

[00:25:59]és kénytelenek berendezkedni egy hosszútávú együttélésre, egy ellenséges, sebzett, sértett, elárult Iránnal.

[00:26:06]Ne felejtsük el soha, hogy az irániak szempontjából a támadások, ez a legutolsó tegnap tegnap esti támadás is egy arab ország területéről érte iránt Hars rakéták segítségével.

[00:26:19]Tehát az irániak szempontjából ezek az országok, az Egyesült Államok előreolt helyőrsége, vagy Izrael szövetségese a Közelkeleten.

[00:26:26]És így így így fognak hozzájuk állni az irániak.

[00:26:30]Omár, hogy látja ezt a kérdést?

[00:26:30]Valóban azzal kezemben néznünk az öbölmenti államoknak, ahogyan Robert mondta a következő években, évtizedben, hogy hogy nem lesznek biztonságban.

[00:26:41]Hát itt az egyensúly, tehát a mindenki pénzből él, különösen ezek az országok az öbölben, tehát alapvetően nyilván ez az elsődleges céljuk.

[00:26:46]Ugyanakkor a bizalom az már korábban megingott, legalábbis Sza-arábia részéről, amikor 2019-ben a szúdi uralkodóház azt várta volna, hogy az Egyesült Államok határozottabban fog válaszolni az iráni rakétáknak a becsapódásárólására, ami akkor Jemen felől érkezett.

[00:27:03]Hát most a mostani háború bebizonyította, hogy ez nem történik meg.

[00:27:07]Tehát végső soron itt mindegyik országnak szüksége lesz valamiféle garanciára az elkövetkező időszakban.

[00:27:14]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy nem csitulnak a harcok Izrael és a Hezbola között, illetve az izraeli védelmi erők kiiktatták a Hamas fegyveres szárnyának új parancsnokát is.

[00:27:25]Tartsanak velünk a szünet után.

[00:27:47]Folytatódik a láncreakció.

[00:27:47]Szf Omárral és Robercy Castellel.

[00:27:49]Nem csitulnak a harcok Izrael és a Hezbollak között.

[00:27:54]Eközben az izraeli védelmi erők kiiktatták a Hamas fegyveres szárnyának új parancsnokát is.

[00:28:01]Az izraeli erők megkezdték a hadműveletet Délliban.

[00:28:03]A stratégia fontos litani folyón az úgynevezett sárga vonalon túl, amely körülbelül 10 km hosszan húzódik libanoni területen belül.

[00:28:12]A litani folyó határvonal, a tőle dér fekvő területek izraeli katonai ellenőrzés alatt állnak, hogy kiiktassák a Hezbollach állásait.

[00:28:20]Az izraeli védelmi erők hétfőnéljel több mint 100 Hezbollach létesítményt támadtak Libanonban és az ország déli részén.

[00:28:26]A Hezbollak katonai infrastruktúráit köztük egy fegyverraktárat vettek célba.

[00:28:33]A libanoni terrorszervezet bejelentette, hogy több rakéta tűzérségi és dróntámadást indított izraeli csapatok és járművek ellen, amelyeket a folyó mentén mozgósítottak.

[00:28:41]Eközben Gázában a Hamas fegyveres szárnyának új parancsnokát vették célba, és az izraeli védelmi erők és a Simbét szerda reggel megerősítette, hogy Mohamed Odét kiatták.

[00:28:51]Odé az előző héten vette át a Hamas katonai szárnyának vezetését, és korábban a szervezet hírszerző szolgálatának vezetője volt.

[00:28:58]Központi szerepet játszott az október 7-i Izrael elleni terrortámadásban.

[00:29:06]Robert, az látható, hogy Libanonban és Gázában is meglehetősen aktív az izraeli hadsereg.

[00:29:11]Elképzelhető-e, hogy ismét kétfontos háborúba keveredik a zsidó állam?

[00:29:18]Gyakorlatilag ezek a frontok soha nem soha nem álltak le, mondjuk úgy teljesen soha volt egy tűzszünet Libanonnal, talán 2024-ben, ha jól emészek, vagy 2025 elején kötötték meg a tűzszünetet, nem emlékszek a pontos dátumra, de gyakorlatilag a politikai tűzszet örv alatt egy alag alacsony intenzitású hadviselés továbbra is folytatódott.

[00:29:38]Látjuk azt, hogy ez a dolog teljesen lehetséges.

[00:29:42]Látjuk azt, hogy a Iránt mindent megtesz, hogy a libanoni kérdést hozzákapcsolja a rendezéshez az Egyesült Államokkal.

[00:29:48]Ez egy olyan dolog, amit Izrael megpróbál meghiúsítani.

[00:29:52]Szerintem kicsi a valószínűsége, hogy ez hogy ez sikerüljön.

[00:29:55]Tehát valószínűleg Irán meg fogja kapni egyezmény keretén belül a a a jogát ahhoz, hogy beleszóljon abba, ami ami ami Libanonban történik, és hogy egy tűzszünetet kényszerítsen rá az Egyesült Államokra és Izrael Libanonban.

[00:30:10]Tehát ez ami Libanonban történik.

[00:30:10]Per pillanat Izrael kapott egy kis laufot az amerikaiaktól.

[00:30:14]Látjuk, hogy az amerikaiak kézi irányítással menedzselik Izraelt Libanonban.

[00:30:18]És Izrael kapott egy kis laufot, ami ezt a háborút illeti, vagy ezt a tűzszünetet illeti ott Libanonban.

[00:30:24]Ugyanakkor az amerikaiak megtiltották Izraelnek, hogy a Beirrutban, a Dachiában, Dachia negyedben hajtson végre támadásokat.

[00:30:33]Talán, hogyha be becsúszik valamilyen azonnali információ arról, hogy a Hizbalának a vezetője, Kassem Naim Kassem hol tartózkodik, akkor talán Izrael kaphat egy felmentést tornából, de de gyakorlatilag az Egyesült Államok megvétózta ezeket a mélységi támadásokat.

[00:30:51]Ami lehetséges, Izrael támadhat a Baka völgyben, támadhat ott Délli Libanonban egész a litáni folyóik, a litánin túl is egy kicsivel, de nagyjából ezek a korlátok, amit Gázában láttunk, látjuk azt, hogy ott van egy tűzszeti folyamat, Trumpnak a 20 pontja.

[00:31:06]Ennek a ahhoz, hogy a második stádiumba lépjen ez a folyamat, ahhoz az kellett volna, hogy a Hamas letegye a fegyvert, és akkor elindulhatott volna a gázai övezet újjáépítése.

[00:31:15]Mivel ez nem következett be, a Hamas nem hajlandó letenni a fegyvert, gyakorlatilag még az első szakasznak a végén vagyunk.

[00:31:21]És ugye igazából ez a folyamatot Gázával nem tudott belépni a második szakaszba.

[00:31:28]Közben látunk egyfajta ilyen lassú kúszó annektálást Izrael részéről.

[00:31:32]Izrael a háború tűzünet kihirdetésekor körülbelül Gázának az 50%-át tartott a megszállás alatt.

[00:31:41]Most már ez inkább a 60% 60% felé tart.

[00:31:43]Talán már meg is haladta a 60%-ot.

[00:31:46]És látjuk azt, hogy van egy ilyen fokozatos nyomás.

[00:31:48]És azt is ki kell mondani, hogy formálisan, politikailag a tűzünet gázában végetért.

[00:31:54]Tehát abban a pillanatban, mint mikor a Hamas nemleges választ adott a a ennek a nemzetközi béketanácsnak a lefegyverzésére, akkor evvel formálisan végetért a tűzszet gázával, és gyakorlatilag a a hadiállapot visszaállt, annak ellenére, hogy még intenzív harci cselekmények nincsenek Gáza és Izrael között.

[00:32:13]Libanonban a Hezbollak, illetve Gázában a Hamas, hogyan áll most jelenleg az Izraellel való harcokhoz?

[00:32:17]Akar-e békét ez a két szervezet?

[00:32:22]Hát mind a két szervezet túl akar élni különböző módon és különböző kiindulási ponttal.

[00:32:26]A közelkeletes a gázővezetben azt látjuk, hogy végsősoron egy inkább papíron létezik ez a rendezés, mint a gyakorlatban, hiszen ahogy Róbert is elmondta, gyakorlatilag folynak a hadműveletek, ami kedvezőbb a lakosság számára, hogy ez már nem őket érinti, hanem célzott támadások, Hamasz, illetve más csoportok, terrorszervezetek szerveződései ellen.

[00:32:45]Tehát alapvetően a lakosság most egy vegetáló stádiumban van, hiszen a segélyezés legalább zajlik, de az újjáépítés az nem kezdődött meg, hiszen végsősoron üresen kong a béketanácsnak a kaszája, és addig amíg nincsenek garanciák, az öbölországok sem szeretnének felépíteni bármit, amit aztán adott esetben lerombolnak belátható időn belül.

[00:33:05]Tehát a Hamas végsősoron egy ilyen körülmény között próbál valamilyen módon túlélni, túl újraszervezni a sorait, és próbálja feltölteni azokat a pozíciókat, amiket korábban elvesztett, ahonnan likvidálták az embereit, de sokkal inkább a társadalmi befolyását igyekszik megőrizni és egyben tartani azokat a nagy családokat, amelyek eddig őt támogatták.

[00:33:30]A livanoniaknak egészen más a kiindulási pontja, hiszen itt mégis csak egy pártról van szó, amely egy mondhatjuk, hogy egy legitim hatalom is az országon belül.

[00:33:39]Továbbra is nagy nyomás alatt van, és azért az látszik, hogy a Hezbollak is eszkalálta a retorikáját a alibanoni kormányzattal szemben az elmúlt időszakban.

[00:33:48]Tehát gyakorlatilag nem közvetlenül, tehát nem hezből laknak a képviselői, de végső soron a véleményvezérei lebegtetnek egyfajta polgárháborús helyzet visszatérésének a lehetőségét Libanonba, ami ugyebár mindenki számára ijesztő, hiszen ott volt egy 15 éves polgárháború, a szomszédban pedig egy több mint egy évtizedes háború.

[00:34:07]Tehát alapvetően a Hezbollak ilyen módon próbál politikailag és próbálja megőrizni a pozícióját.

[00:34:14]Fizikailag láthatóan ezt az ország déli részén a litáni folyótól délre, vagy ahogy Robert elmondta, a BK völgyben, nem tudja megtenni, hiszen ott folyamatosak az izraeli támadások, és láthatóan, ahogy körvonalazódik valamiféle megállapodás az Egyesült Államok és Iránk között, Izrael most intenzívebben támad, hiszen ez most egy aranyidőszak, ameddig még megteheti azt a szükséges cselekvéssorozatot, amivel garantálni tudja a pozícióját az elkövetkező időszakban, de elképzelhető, hogy ez a kapu lassan lezárult.

[00:34:46]Robert, Gázával kapcsolatban sokféle hír kap lábra, illetve lát napvilágot.

[00:34:49]Mi a helyzet most a rendezéssel, az újjáépítéssel?

[00:34:53]Illetve lehet arról tudni, hogy egy flottilla elindult oda oda Gázába, amit aztán visszafordítottak?

[00:35:02]A rendezéssel kapcsolatban nagyjából amit elmondtam, ez ez amit el lehet mondani erről.

[00:35:06]Látjuk azt, hogy Mohamed Ude kiiktatása után maradt néhány zászlóajpancsnok gázában, akiket még Izrael nem likvidelt, de gyakorlatilag a Hamas teljes katonai vezetése, most már nem tudom, hanyadik garnitúra vagy hanyadik generáció pusztult el, és azt azt is látjuk, hogy a azok a Hamasszal szemben álló gázai milíciák, akik a az izraeli hadsereg köpenje alatt mondjuk úgy szerveződtek, van több talán talán egy tucat ilyen milícia van egyre egyre egyre több ajtaütést hajtanak végre gázzán belül, és fokozatosan leharapdálnak, mondjuk úgy ebből a Hamas által dominált területről.

[00:35:45]Ami a flottillákat illeti, látjuk, ez egy ilyen visszatérő motívum.

[00:35:49]Ezeknek semmi köze nincs a humanitárius segélyhez.

[00:35:51]Úgy Izrael, mint az európai kormányok felajánlották azt, hogy ha bármilyen segélyt összegyűjtött valaki, akkor azt eljuttatják biztosított útvonalakon és biztonsági ellenőrzés mellett gázába.

[00:36:02]gázának nincs szüksége erre a segélyre, tehát nincs éhinység gázában és naponta több 100 teherautó megy be gázába utánpótlást szállítva messze több, mint amire szüksége van az övezetnek.

[00:36:13]Ugyanakkor ezek a politikai nyomásgyakorlás eszközeit képezik ezek a flottillák.

[00:36:18]És látjuk ezeket a az összecsapásokat úgy a tengeren az izraeli haditengerészeti kommandósok, mint a a és a flotilla tagjai között, mondjuk úgy.

[00:36:27]És később, mikor ezek megérkeznek haza Spanyolországban, vagy Ausztriába, láttuk ezeket a szaftos provokációkat ott a spanyol repülőtéren, és láttuk a spanyol rendőrségnek az igen erélyes, hogy nem mondjam azt, hogy durva fellépését a a Flotila tagjai jelen, mikor visszatértek haza Spanyolországba.

[00:36:45]Tehát nagyon-nagyon érdekes, hogy a brutalitásnak az ilyen képeit nem lehetett produkálni a a az izraeliekkel való összecsapással, de mikor hazatértek Spanyolországba, a spanyol rendőrség leszállította nekik ezeket a dolgokat, és a képek aztán bejárták a világsajt Roberci Kastnek és Szin Fómárnak köszönöm szépen a az elemzést, pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a felelős szerkesztő N Ádori Teodóra nevében is.

[00:37:09]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:37:15]Tartsanak velünk holnap is.

[00:37:17]A viszontlátásra.

[00:37:26]เฮ