A rettegett Oresnyikkel mértek félmilliárd dolláros csapást Kijevre - HírTV

[00:00:02]400 millió dollárt lőtt kire Oroszország egyetlen éjszaka alatt.

[00:00:05]hogy a hétvégén volt egy korábban talán példaélküli támadássorozat Kiev ellen az ukrán főváros ellen az oroszok részéről, aminek volt azért előzménye, de egy biztos, hogy azt követően egyeztetett egymással, meg azt megelőzően is Oroszország és az Egyesült Államok, de Márko Rubio és Szerga Lavrova, két külügyminiszter is azért beszéltek, és ott elhangzott egyrészről az, hogy az Egyesült Államok elítélte az ottani csapássorozatot, illetve az oroszok azért megerősítették, hogy jobb, hogyha mindenki evakuálja a diplomáciai szem személyzetét az ukrán fővárosból, vagyis fel lehet készülni arra, hogy mindez folytatódik.

[00:00:40]De hol tartunk egészen konkrétan, miért történt és történik?

[00:00:45]Itt van velünk Hidekuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakért.

[00:00:47]Jó reggelt kíván.

[00:00:49]Jó reggelt kíván.

[00:00:49]Jó reggelt kívánok.

[00:00:51]No, minek köszönhető, hogy egy ilyen példaanélküli csapássorozatot láttunk, legalábbis, ami az összegeket illeti, és tényleg innentől kezdve erre lehet számítani, hogy Kiev egyre fokozottabb célpontjává válik Oroszországnak, és tényleg ki kell menekíteni a diplomáciai személyzetet, akár mindenkinek onnan.

[00:01:08]Egyik oldalról.

[00:01:08]Igen, ez a diplomáciai személyzet kimentése, ez abból a szempontból érdekes, hogy már több mint 48 óra eltelt a bejelentést követően, és ez így kicsit ilyen, nem azt mondom, hogy visszás, de kicsit fura az időzítése.

[00:01:22]Szóval ezt akkor szokták, amikor közvetlen után a támadás érkezik.

[00:01:27]Eltelt 48 óra.

[00:01:27]Egyelőre egyelőre nem nem látni semmi nyomát vagy jelét.

[00:01:32]Szóval itt mondhatjuk azt, hogy még az ukrán nálam is ki tudja akkor már az összes megmaradt létesítményét telepíteni akár Lembergbe, Nyugat-Ukrajnába, Európába.

[00:01:45]Az a lényeg, hogy Kievből kifele itt a vonatkozó döntéshozatali központokat és egyebeket.

[00:01:52]Aztán ha meg maradnak az üres épületek, és azokat telibe lövik, az persze városképi szempontból nem jó, de alapvetően stratégiai stratégiai működést az kevésbé befolyásolja.

[00:02:01]Ez az egyik része.

[00:02:04]Szóval, hogy itt mit gondoltak pontosan.

[00:02:05]Itt ez a el ké el kéne hagyni nem az ingatlant, hanem a hanem itt kijevet.

[00:02:12]Itt nem tudjuk pontosan, hogy mi volt itt a orosz elképzelés.

[00:02:16]Meglátjuk.

[00:02:16]Lehet, hogy az lesz, hogy aztán hétvégén jön az ismétlés ennek.

[00:02:21]Mondom még még kicsit kicsit sötétbe tapogatózunk.

[00:02:25]Ez az egyik része.

[00:02:27]A másik része valószínűleg, hogy ilyen mértékű válaszcsapást kapott Kiev.

[00:02:33]Ez már egy előre felvázott, nem azt mondom, hogy stratégia, de megvolt erre a terv, hogy vélhetően maga az elképzelés az már ki volt dolgozva arra az esetre, hogyha az ukrán fél a május 9 győzelmi parádét valamilyen módon vagy Moszkvát lőtte volna, vagy megzavarta volna, vagy valami történt volna ott a felvonuláson, nem történt meg.

[00:02:59]viszont ott volt az igen, hogy akkor Starabbesk a Lugansky népköztársaság Ukrajna szerint Ukrajna, Oroszország szerint Oroszország, most ebbe nem megyünk bele, de szóval ott a luganszki területen ott egy pedagógiai főiskolához tartozó kollégiumba kollégiumot ért dróntámadás, aminél az ukránfél azt állítja, hogy ez nem is kollégium volt, hanem a Rubikon elnevezésű orosz drón, elit drónegységnek volt az ilyen irányítási központja.

[00:03:28]Az orosz fél pedig azt állítja, hogy nem, ez egy civil célpont volt, és ott több mint 21 hallgató vesztette életét.

[00:03:37]És akkor az orosz fél azt mondta, hogy ez a Ukrajna részéről a 49-es Genfi egyezmény és annak a 89-es kiegészítésének a megsértése volt.

[00:03:46]És akkor erre hivatkozva indítottam május 23-áról 24-ére Virora az átfogó rakétatmadás, hogy pontosan mennyi eszközt alkalmazott az orosz fél.

[00:03:58]Az egy kicsit kicsit még mondjuk úgy, hogy a én nem azt mondom, hogy értelmezés kérdése, de nincsen pontos szám erre.

[00:04:07]Szóval az egyik elemzések szerint legalább 100 rakétát indított, aminek egy jó része ballisztikus, illetve cirkelló rakéta volt.

[00:04:19]Hosszú idő után a fekete tengerről is indította az orosz fél cirkáló rakétákat.

[00:04:25]év év elejé év leje után harmadik alkalommal is be lett vetve az oresnyik hogy ott mi mit ért pontosan kár mit nem az megint egy információs háborúnak a része akkor most garázsba durrantottak bele meg csak lejött a lejött a háztetőről a a palaborítás szóval itt megint információs háború folyik ezen a részen, illetve hát akkor iszkanderek az iszkandernél is a ballisztikus változat cirkelláló rakét rakéta változott.

[00:04:53]Az a lényeg, hogy legalább 100 rakétát indított az orosz fél és több 100-as nagysgrendben indított drónokat.

[00:05:00]És az ukrán légvédelem azt állította, hogy hogy 94 rakétából 70-et lelőttek, de ez nem igaz.

[00:05:10]Szóval ott valószínűleg a 20-25%-hoz közelebbi az elfogási ráta.

[00:05:16]Egyszerűen azért, mert miután egy nagy városról van szó, több milliós metropolis, és hiába vannak a tiltószabályozások, láttuk, jönnek a felvételek arról, hogy akkor itt csapódott be, ott csapódott be, voltak élő webkamerás felvételek elérhetően, ahol látni lehetett akár a kép sarkába, hogy akkor ott ott csapódik be az ORES nyík, az iskander és a többi, és a többi.

[00:05:39]Szóval, hogyha megnézzük, akkor inkább mondom a 20-25%-hoz volt összességében közelebb az elfogási ráta, mint a 80 plus%-hoz.

[00:05:49]Tomi már említette, hogy 400 millió dollárt lőtt ki az orosz hadsereg egyetlen egy éjszaka alatt, aminek a negyedét az oresnyik tette ki.

[00:05:55]Ugye megnéztük, 50 millió dollár per darab egy ilyen szuperszonikus, hiperszonikus rakéta.

[00:06:03]Az, hogy ezeket a rakétákat ebből kettőt kilőttek, ez nyugat felé lehet egy demonstráció is akár?

[00:06:10]egyik oldalról.

[00:06:10]Igen, itt a hányat indítottak, ez egy még mindig kicsit vita tárgya, mert az elején, amikor volt éjjel éjjel az idézőjeles élőkapcsolásban, elején még két rakétáról beszéltek, aztán egy rakéta volt, aztán egy rakéta plusz egy rakéta, ami lehet, hogy lezuhant, aztán az ukránféleszt még nem nem erősítette meg, csak pár nappal később, és ez most megint csak a második, vagy pontosabban első most kihogyan számolja, hogy most akkor ez tényleg így volt vagy nem így volt, nem tudjuk pontosan.

[00:06:46]Az ukrán fél egy ilyen donyecki webkamera képére hivatkozva állítja azt, hogy akkor második iszka, hogy az első oresnyik az befuccsolt, és hogy de hát ezt nem tudjuk meg megerősíteni, merthogy az orosz területen zuhantak le a oresnyiknek a roncsai.

[00:07:04]Én kicsit mondjuk úgy, hogy amíg helyszíni bizonyíték vagy bár műholdas kép nincs arról, hogy akkor így tényleg tényleg lezuhant, itt vannak a roncsok, tessék nézzétek meg.

[00:07:14]Addig kicsit szkeptikus vagyok ennek kapcsán, hogy akkor most tényleg tényleg a első oresnyik is lezuhant vagy nem.

[00:07:22]Szóval ez egy másik történet.

[00:07:24]Az biztos, hogy Kiev mellett bele cerkvába az egykori 148-as ö repülőgépjvító üzemnek a területét támadta az orosz fél, ami korábban a bom még a szovjet időszak alatt bombázóknak a bombázók nagy javítását és karbantartását végezte.

[00:07:44]Azt követően ukrán állami tulajdonba került, de hát megrendelés hiányába ezt a vállalatot beszántották.

[00:07:52]az eszközállománya megmaradt a háborúig, a háború kezdetéig ott akkor teherszállítógépeket, egyéb repülőgépeknek a nagy javítását végezték, de az a háború kitörésében megszűnt.

[00:08:05]És ekkor jött az, hogy oroszállítások szerint drón összeszerelő per drón gyártóüzemmé alakították át ennek az üzemnek a területét.

[00:08:13]érthető módon miután azért lehet hasznosítani, főleg hogyha a föld alatti struktúrákat nézzük, és akkor erre mondta azt az orosz fél, hogy akkor erre erre jött az, hogy akkor igen, belajött cerkvába az ottani megerősített betonszerkezeteket támadta az oresnyikkkal, és nem a nem tudom milyen garázs kollektívát, hogy ott a tudom is én a lakótelep széli gará autójavítóüzemet, szóval nem erről van szó.

[00:08:39]És itt ott is, amit az ukrán fél közétett, mint állítólagos helyszíni felvétel egyik oldalról, hogy ha valamit telibe talál egy rakéta, az nem így néz ki.

[00:08:50]Mert mondjuk olyan képek voltak, hogy befele befele törtek be az ablakok, ami azt jelenti, hogy akkor kívülről érkezett a légnyomás, viszont ha valamibe becsapódik, akkor meg másik irányba mennek itt a események.

[00:09:03]illetve hát itt a az, hogy a garázsnak úgymond összedőlt, vagy bedőlt a garázsnak a fala, azt majdhogy nem egy kéz gránáttal el lehet érni.

[00:09:10]Jó, legyen mondjuk egy nagyobb mértékű gránát, vagy harckocsiak.

[00:09:14]Na, de hát látunk már eleget itt a ukrán háborúban, hogy nem hogyha egy max 10-zel a hangsebesség tízszeresével érkező penetrátor rúd valamibe becsapódik, és annak is, annak még megint csak magánál a sebességénél fogva, akkor hőenergiával is rendelkezik.

[00:09:32]az nem így néz ki.

[00:09:35]Szóval szó mi szó, nem a garázsokat durrantották el vele.

[00:09:39]És hogy most anyagi szempontból itt hol járunk?

[00:09:41]Itt már miután több 100 milliárd dolláros nagyságrendekről beszélünk itt a már sőt már lassan 1000 milliárdos nagyságrendekről, ami négyéss fél év alatt bele lett invesztálva ebbe a háborúba, hogy most pár 10 millió dollár ide vagy oda, az már nem számít.

[00:09:57]Az már nem azt mondom, hogy kerekítési összeg, de hogyha megint csak ilyen több 100 milliárd dollárokról beszélünk, akkor ez már így nem nem annyira nem annyira számít.

[00:10:09]Illetve hát itt az oresnyiknél persze ezt korábban már beszéltem róla, ez hosszú történet, de az a lényeg, hogy ezt gyakorlatilag lehet úgy alkalmazni, mint egy atomfegyvert helyettesítő eszköz, csak konvencionális robbanófejjel.

[00:10:21]És itt az oresnyik a bevetése, az Oresnyiknak a bevetése korábban mondjuk 30-40 évvel ezelőtt valószínűleg ilyenre egy taktikai atomat dobtak volna.

[00:10:32]Viszont így a ki konstrukció lehetővé teszi, hogy mégse kelljen idé, mégsem használja az adott fél itt az orosz fél az atomfegyvert, hanem egy atomfegyverre nagyjából egyenértékű eszköz bevetését láthattuk.

[00:10:48]Voladimir Zelenszki ukrán elnök lényegében sürgős levelet küldött Donald Trumpnak.

[00:10:52]A légvédelmi fegyverek hiányát emelte ki.

[00:10:54]Látván ugye, hogy itt 25%-os volt mondjuk nagyjából a sikerességi ráta, hogy hogyan tudták megsemmisíteni a drónokat vagy éppen a rakétákat.

[00:11:01]Ez mutatja, hogy azért hián van a különböző légvédelmi eszközöknek Ukrajna.

[00:11:05]És ez egy dolog, hogy hián van, de például egy ilyen orásnyikkel szemben bármilyen szinten védekezőképes.

[00:11:11]Tehát mi az, ami 50 millió dollárba is kerül?

[00:11:14]mondjuk egy ilyen rakét esetében, hogy miért ennyire erős és ennyire megállíthatatlan akár.

[00:11:22]Még még egy gyors kiegészítés, hogy itt a költségfaktornál azért most azért mostanra kezd el mondhatjuk azt, hogy a korlátozottabb mértékű sorozatgyártása beindulni az oresnyéknek és ilyenkor mindig szokás a közgazdasági ábrát előszedni, hogy az állandó költségek meg a változó költségek.

[00:11:40]És ott, hogyha megnézzük, akkor a sorozatgyártás beindulásával a fix állandó költségek darabszámra vetített aránya az elkezd szépen lecsökkenni.

[00:11:50]Szóval itt az, hogy mennyi lesz a végső gyártási gyártási összege vagy beszerzési összege az oresnyiknek, vélhetően itt azért megint csak a általános közgazdasági elveknek köszönhetően ez egy csökkenő tendenciát fog mutatni.

[00:12:03]Főleg azért, mert gyakorlatilag úgymond a moszkvai hőtechnikai intézetnek úgy a alkatrész bázisából lett itt összerakva, hogy akkor mondjuk a a Yars rakétarendszerhez tartozó indítófokozatok, a bulava tengeralattjáróról indítható bulava rakéta rakétának úgymond a hordozófejét kaphatta meg az ores nying.

[00:12:28]Szóval nem az volt, hogy mindent a nulláról kellett kifejleszteni, hanem mondan azért így így levették a polcról egy jó részét, mondjuk úgy.

[00:12:36]És hogy mivel lehet elfogni, megint meg kell jegyezni, hogy nincs ellőhetetlen rakéta.

[00:12:41]Viszont az, hogy hogyan és mivel miként milyen módon lehet elfogni, azzal már vannak problémák.

[00:12:48]Mivel megint csak itt az, hogy hol hol fogjuk el, onnan indul az egész, mivel itt azért egy max 10 végfázisi sebességű rakétánál elfogni eléggé nehéz.

[00:12:58]Szóval itt ami ami Ukrajnának van, az nem fogja tudni.

[00:13:03]Bárki bármit mond egyszerűen azért, mert mondjuk a Patriot Pack 3 MSI elfogó rakétának maximum, nagyon maximum 4, fél MACH 4, fél MAC öt elfogási célsebességet tud elfogni.

[00:13:15]Itt meg max 10el érkezik, szóval rá lehet lőni, de sok eredménye nem lesz.

[00:13:20]És akkor itt van az, hogy akkor a ballisztikus pályánál hol kell elfogni, hogy általánosságba nézve, vagy a felszálló fázisban, az indítest követő gyorsítási fázisban, vagy még mielőtt itt a leválik a harmadik fokozat, és a harmadik fokozat is akkor indítja a visszatérő egységeket, mert persze le lehet durrantani úgymond a már a visszatérő egységeket is, de akkor kell, amikor mielőtt még itt a hordozóhely a harmadik fok fokozat így nem indítja azt a 6x6 altet, szóval azt a összesen 36 altöltetet, mert akkor egyszerűbb egy célpontot még a pályacsúcson megsemmisíteni, mint azt, hogy akkor még így a 36 visszatérő egységet egy egyenként hát azért valljuk be annak az esélye is kisebb, hogy mindegyiket kilőjék.

[00:14:10]És azért kell itt vagy a gyorsítási fázis során, vagy a pályacsúcsnál, azt követően már nem azt mondom, hogy lehet rá szórni a szentelt vizet, de jóval nehezebb.

[00:14:20]Ezt Iránnál is láthattuk, az iráni konfliktusnál is láthattuk, hogy milyen problémákat okoz a balisztikus rakétáknak az elfogása.

[00:14:28]És igen, itt van az, hogy akkor ami el lehet fogni, megint csak nem azt mondom, hogy nem elfoghatatlan a rakéta, csak ami Ukrajnának van, az nem képes erre.

[00:14:39]Szóval erre kifejezetten ballisztikus rakétafogó rendszer szükséges, ami viszont csak az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának meg a talán Dél-Koreának van.

[00:14:49]És az Egyesült Államok az úgynevezett SED rendszer TH AAD, amiből persze Ukrajna kért, de nem kapott.

[00:14:58]És most is az a probléma, hogy az Egyesült Államoknak sincs elég, mert a készlet jó részét felhasználták a közelkeleten.

[00:15:06]Na hát innen folytatjuk akkor hamarosan.

[00:15:08]marad velünk továbbra is Hidegúti Konstantin nemzetközi Kapcsolatok szakértő.

[00:15:11]Maradjanak velünk önök is.

[00:15:21]Továbbra is terítéken az oroszukrán háború.

[00:15:22]Itt van velünk Hideguti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő.

[00:15:25]És ott tartottunk, hogy ezeket a bizonyos oresnyik rakétákat egyáltalán hogyan is lehetne megállítani.

[00:15:30]És jelenleg úgy néz ki, hogy azokból a fegyverekből, de nem csak azokból is van Kiev, Ukrajna, amelyek erre mondjuk képesek lennének.

[00:15:39]emiatt írta ugye levelét Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének, és egyébként is azért megfigyeltő, hogy a nyugati reakciók azok elítélték a támadássorozatot, amely a hétvégén volt Oroszország részéről, de ezen túlmenően, hogy elítélnek valamit, meg ugye gyakorlatilag fogadják az ilyen kéréseket, leveleket, nem nagyon történik semmi.

[00:15:59]Tehát tevékenyen tudnak segíteni jelen pillanatban Ukrajnán, vagy akarnak egyáltalán?

[00:16:04]És hogyha igen, akkor kik és hogyan?

[00:16:06]egyik oldalról.

[00:16:06]Igen, ez várható volt, hogy a diplomáciai és egyéb egyéb csatornákon közvetített elítélő nyilatkozatok, de gyakorlatilag ez minden minden alkalomra ezt nem azt mondom, hogy megszokhattuk, de hogyha a háború las ötödik évében ez már így ez már így így a ez már így a átlag kedv, vagy mondhatjuk így a események fényében, az más dolog, hogy igen, azért Starobnél a amire az orosz fél hivatkozott, ott azért elég eléggé nagyon valószínűsíthető, hogy ténylegesen civil célpontot támadott Ukrajna.

[00:16:42]És ott azért amikor mondjuk a orosz akár akár véletlen akár meghibásodás egyéb miatt ér ukrán civil célpontot támadás, akkor arra jön az elítélő nyilatkozat.

[00:16:54]Amikor ez orosz oldalról jön akkor néma néma csöndát a kettős mérce az meg hát a hát nem lepődünk meg rajta.

[00:17:02]Pont másik része az egésznek, hogy igen, hogy lehet, hogy lehet ez ellen védekezni, vagy hogy lehetne?

[00:17:11]Hát pont az itt a probléma, hogy már a háború előtt is a vonatkozó szed elfogó rakétából, azt hiszem valami pár százas darabszám volt a éves gyártási volumen, ami megint csak a készleteket mind a tavaly nyári 12 napos háború, mind a mostani soknapos háború az eléggé el elfogyasztotta itt a készleteket.

[00:17:37]És miután az Egyesült Államok az, amelyik ilyen el ilyen elfogási képességekkel bíró rakétákat tud gyártani, emiatt az Egyesült Államok az, aki tudna Ukrajnának átadni ilyen rendszert, nem fog.

[00:17:54]Másrészt pedig Európának sem fog.

[00:17:58]Harmadrészt pedig láttuk azt, hogy a háború kezdetén Koreából, Dél-Koreából csoportosította át a szed rendszereket a közelkeletre.

[00:18:07]Szóval a saját saját igényeit sem tudta lefedni a megfelelő eszközparkkal.

[00:18:12]Szóval megint csak odajutunk vissza, hogy egyelőre még a saját készleteknek a háború előtti szintre történő visszatöltése is részbe problémát okoz az Egyesült Államoknak.

[00:18:24]Arról nem is beszélve, hogyha megnézzük, hogy milyen felderítő per rávez per tűzvezető radarokat ért támadás iráni oldalról, akkor akkor azért az Egyesült Államok köszöni szépen, örül, hogyha megint csak a saját felhasználását per sérüléseit tudja pótolni, vagy egyéb módon itt visszatölteni ebből az oldalról.

[00:18:44]És itt van az, hogy miután ballisztikus elfogó rendszernél, persze Oroszországnak sok ilyen eszköze van, de hát abból meg Ukrajna valljuk be, valljuk be kicsi az esélye, hogy ebből kapni fog.

[00:18:55]esetleg még Dél-Koreához lehetne fordulni, de Dél-Korea meg pontosan tudja, hogy ha ilyen, hogyha közvetlen fegyverszállítást biztosít Ukrajna számára, akkor Oroszország szteroidokon fogja Észak-Kórát felpumpálni, ami már részben megkezdődött itt a oroszkoreai katonai együttműködés részeként.

[00:19:13]Szóval itt igen, ilyen szempontból az elfogásnál oresnyik ellen hát eléggé kevés megfelelő hatóanyag van.

[00:19:24]Az, hogy iszkandert vagy egyéb ballisztik is egyéb hát magát az iskandert, amit a fő orosz alkalmazott eszköz ebben a háborúban, az iskandernek az elfogására képesek képesek mind a Patriot Pack 3, mind a az európai szempti elfogó légvédelmi rendszerek, de ott meg megvan az, hogy nem mindegy, hogy mennyi elfogó rakétája van kijevnek, és továbbra is ott a probléma, hogy olesni ellen ezt nem lehet alkalmazni.

[00:19:55]És az oresnyiknél még a korábbiakhoz visszatérve abból a szempontból lehet itt üzenet itt a Nyugat-Európa számára, hogy miután ennek az eszköznek nagyjából 5600 5500 5600 km a maximális hatótávolsága, ennek következtében Európát is képes lefedni.

[00:20:18]És miért érdekes ez?

[00:20:18]Miután ha megnézzük a kialakítását, és ezt Putyin korábban már tudni lehetett, csak hivatalos orosz részről nem került megerősítésre, szóval ugyanúgy minden olyan minden orosz ballisztikus és cirkó rakétára igaz az, hogy mind konvencionális, mind nukleáris robbanófejjel ellátható.

[00:20:40]Szóval itt van az, hogy akkor és ezt most a szarmat tesztnél, a múltkori rakétatesztnél az orosz államfö is igen elismerte, hogy az oresnyiket is fel lehet szerelni nukleáris robbanófejjér.

[00:20:51]És akkor itt van az, hogy mit lehet vele támadni.

[00:20:53]Ha mondjuk kitör egy háború a NATO és Oroszország között, akkor az orosz fél képes a NATO repülőtereket támadni ezzel, vagy alapvetően nagy kiterjedésű területcélokat.

[00:21:04]Miért lényeges?

[00:21:06]Mert a fennáll a probléma, és ezt megint csak vissza lehet menni Irához, vagy akár részben Izraelhez, hogy itt a közelkelti konfliktusoknál láttuk azt, hogy lebombáznak egy egy kifutópályát, Nagykár nem keletkezik.

[00:21:20]úgy lehet a a futópályát és alapvetően magát a repülőteret rendesen kiiktatni, hogy nem csak a betont érik, hanem átütni és ott a beton alatt lévő alapot, az útalapot éri olyan kár, aminek a helyreállítása több hétbe is kerülhet.

[00:21:38]És például az oresnyik erre alkalmas, és itt alkalmas arra, hogy akkor NATO légibázisokat és az ott felvonultatott technikát, itt repülőtechnikát értve itt, azt lehet egy megint csak egy indítással egy egész repteret és az ott állomásozó eszközöket kiiktatni, de megint csak ez abból a szempontból idézelesen üzenetérték, hogy úgymond Ukrajnán keresztül demonstrálják, hogy igen, erre is képesek vagyunk.

[00:22:05]Na most akkor mindaz a tény, hogy bevetették az oresnyők hiperszonikus rakétát.

[00:22:10]Ugye most elhangzott, hogy ez hogyan hatna nyugatra, illetve a NATOra.

[00:22:14]Mit tud tenni Európa?

[00:22:14]Egy új fegyverkezési verseny fog elindulni a világban.

[00:22:19]Hát gyakorlatilag kettő vagy több módon lehet erre.

[00:22:23]Egyik oldalról kellene akkor saját rakétahárító rendszer.

[00:22:25]Öt, de inkább 10-15 év mire ezt kifejlesztik.

[00:22:31]Szóval az legfeljebb hosszú hosszútávon.

[00:22:34]És ahhoz elkötelezettség is kell.

[00:22:34]És nem olyan, mint az európai projekteknél látjuk, hogy akkor zöldállás, rájövünk, hogy nem működik, kiszállunk belőle, koronavírus, rájövünk, hogy izé vége lett, a Putyin megszüntette a covidot, kiszállunk belőle fegyverkezésnél.

[00:22:48]És itt van ez, hogy miért lassan, miért adaptálódik lassan az Európai védelmi ipar, az az ukrajnai háború jelentette keresletnövelésre, mert pontosan számos alkalommal volt az, hogy úgymond átdobták őket itt a palánkon, hogy akkor ig igen lesz megrendelés, aztán mondjuk kormányváltás egyéb volt, és akkor ez össze-európai szinten értendő, és akkor hát igen, erre nincs pénz, akkor visszavágjuk a megrendeléseket.

[00:23:17]A 2022 90-től 2022-ig tartó időszak jelentős részben Európában ez volt és inkább akkor a meglévő kapacitással gyártanak eszközöket, mintogy az, hogy akkor lesz kapacitásbővítés, aztán a kapacitásbővítésnek az lesz a vége, hogy nem lesz kihasználva, mert akkor a megrendelés felét visszamondják.

[00:23:35]Szóval ez a másik része meg itt az, hogy aszimmetrikus, miután megint csak nincsen ilyen európai eszköz, ami képes lenne az oresnyéket elfogni, itt van az, hogy akkor aszimmetrikus módon lehet erre válaszolni, hogy akkor olyan eszközöket fejleszteni, ami egyrészt hatótávolságban eléri az orosz felet, és le tudja az orosz magterületet fedni, illetve mondjuk saját hiperszónikus rakétát fejleszteni.

[00:24:00]Maga a hiperszónikus kategória is azért ez egy összetettebb probléma, mert alapvetően kvázi kvázi a a pályánál fogva minden balisztikus rakéta hiperszónikus.

[00:24:11]Ez egyszerűen annyi a hiperszónikus, az azt jelenti, hogy Mac ötnél magasabb sebesség sebességtartományt fed le és azon belül is vannak, hogy alacsony hiperszónikus, közepesebb, magas hiperszónikus és a többi és a többi.

[00:24:25]Szóval az, hogy maga a hiperszónikus, az inkább csak ilyen marketingjelző ebből a szempontból.

[00:24:29]Másik oldalról meg megint csak balisztikus rakétáknál úgyis hiperszonikus lesz, mert olyan a olyan a pályája ebből a szempontból itt a közepes és nagyobb hatótávolságú balisztikus rakéták esetében.

[00:24:41]És akkor inkább ami tényleges hiperszónikus rakétáknál vagy hiperszónikus eszközöknél az, hogy hiperszónikus mondjuk manőverezésre képes, hogy akár végfázisban, akár itt a pályája nem egy egyszerű úv, hanem mondjuk menet közben akkor tudja változtatni, vagy van olyan olyan, hogy hiperszonikus cirkálórakéta, ami meg kvázi, és az ebből a szempontból érdekesebb volt, hogy az orosz fél a cirkon hiperszonikus cirkáló rakétát bevetette, aminél meg pont az a lényeg, hogy nem ballisztikus pályaven közelíti meg a célpontját, hanem egyszerű cirkáló rakétaként, mondjuk itt a föld felett pár 100 mteres magasságban közelíti meg a célpontját, ami mondjuk a o abból a szempontból okoz kihívást, hogy itt miután a légkör alsóbb részgel az jóval sűrűbb itt a légkör légkör hát fizikának köszönhetően, ennek következtében jóval nagyobb itt az légellenállás, jól van jobban felmelegszik maga a borítása is.

[00:25:37]Ezt hogy lehet megoldani?

[00:25:40]navigációt.

[00:25:40]Szóval ez egy összetettebb kérdés, és ebből a szempontból ez érdekesebb volt, mintogy hát lőttek egy ballisztikust az Oresny képébe.

[00:25:48]Ez már a harmadik alkalom.

[00:25:52]No, hogyha itt tartunk, akkor azt látjuk, és most már régóta beszélünk róla, hogy milyen problémákkal küzd Ukrajna.

[00:25:57]Vannak olyan elemzések, most éppen a The Economist íról, hogy lényegében minden általánosan elfogadott mutató alapján Ukrajnának már rég vereséget kellett volna szenvednie, de azt látjuk, hogy még mindig a frontvonalakon nagyjából stabil a helyzet.

[00:26:13]Most lehet, hogy van orosz előrehaladás, de nem olyan látványos.

[00:26:17]Vannak azért olyan csapás lényegében Ukrajnának az orosz hátországban, amelyek nagyon fájnak az oroszoknak is.

[00:26:23]Szóval két-három évnyi háborúra is akár még fel kell készülni, mert pont ez az elemzés erre is rávilágít, hogy hogy minek köszönhető az, hogy egyáltalán még mindig itt tartunk és nem omlott össze mondjuk Ukrajna, vagy nem tudták az oroszok megnyerni ezt a háborút, vagy az oroszok nem mondták azt, hogy most már elég, mert ezek szerint ennél többet nem tudunk ebből kihozni.

[00:26:40]Tehát minek köszönhető, hogy ez a helyzet, és meddig tart még ez?

[00:26:43]Ö magamat tudom idézni ebből a szempontból, hogy megmondtam, hogy hogy ennek nem lesz egy hamar vége.

[00:26:51]És igen, most már a legutóbb, amikor ilyen kérdés, akár utcán, akár más, hogy mikor lesz vége, két-három év még benne tud lenni.

[00:26:59]És hogy miért?

[00:26:59]Itt jön a kérdés, hogy miért egyik oldalról az Ukrajnának a hátországát úgy hívják, hogy Európa.

[00:27:07]Szóval itt Ukra ott nem az van, hogy Ukrajna egyedül operál ebben a hadászati környezetben, hanem ellátási, finanszírozási és gyakorlatilag minden mást a emberanyagon túl azt Európa biztosítja, vagy Európa segítségével tudja előállítani, beszerezni itt Ukrajna.

[00:27:26]És miután akkor 40 plusz országban van itt kiszervezve az összes támogatót összeszedve, szóval most le Ausztráliát, Kanadát, Egyesült Álmokat, szóval nem az, hogy akkor most a megbuktam földrajzból, és akkor Ausztrália és Európa része az max az Eurovízión.

[00:27:42]De ebből a szempontból ugye a a Ukrajna hátországa az kvázi kvázi itt a kollektív nyugat ebből a szempontból, és ez hosszútávon jobban tudja biztosítani a túlélési esélyeket.

[00:27:55]lásd 90 milliárd eurós hitelés társai, mint az, hogyha egy önmagában lenne, ha Ukrajna önmagában lett volna ebbe a háborúba, akkor az már 22-ben rég véget ért volna, de nem az nem azon az idővonalon élünk jelen helyzetben.

[00:28:07]Ez az egyik része.

[00:28:09]Maga a harctéri szempontokat, hogyha nézzük, akkor miután itt a háború, az 2022 nyarán, még a Harkovit, hogyha hozzávesszük, akkor 2022 őszén, itt a mozgóháború része, a dinamikus harcászat része az befagyott, sok oknál fogva, de az már egy külön adás.

[00:28:30]Ennek következtében egy stabil frontvonalat, egy relatíve stabil, lassan mozgó frontvonalat jóval könnyebb védeni és biztosítani, mint az, hogy akkor most tudom is én, az oroszok egy nap alatt 100 km-t haladnak szumiba vagy egyéb módon.

[00:28:44]Szóval itt miután stabilan tervezhetően vannak itt a védvonalak, amik megint csak ha azt nézzük 14 óta kezdte el az ukrán fél például a dobbaszt betonba önteni, és hogyan épültek ki egymásra egymásra épülve részben amúgy a szovjet kézikönyvek szerint itt a védelmi vonalak ennek a biztosítása jóval egyszerűbb, hogyha van van mire támaszkodni, mintogyha megint csak a tudom is én a irak-iráni határon kéne valami sivatagot védeni.

[00:29:10]Szóval ez a ez az egyik része, illetve hát az, hogy az ukrán fél sikeresen tudta automatizálni saját oldaláról a védelmet.

[00:29:20]Mit mit értünk automatizálás alatt?

[00:29:22]Hogy akkor az ember erőt kív pótolni drónokkal?

[00:29:24]És itt van az, hogy mind a két fél drónalat hozott létre az érintkezési vonal mentén.

[00:29:28]Mondhat, mondják is ezt mondjuk egy 50 kmes halálzónának, hogy itt az érintkezési vonal középen és onnantól 25-25 km.

[00:29:35]És akkor az azt jelenti, hogy akkor gyakorlatilag nem tudja megközelíteni mondjuk nagyobb csoportosulás vagy nehéz technika annak a veszélye nélkül, hogy ne durrantanának rá egy vagy több, vagy relatíve sok drónt ott a vonatkozó helyzetben.

[00:29:52]Pontosan ez, hogy az ukrán fém miután kiszervezte a drónokhoz itt a a védekezését, ennek köszönhetően jött az, hogy akkor persze ember először az volt, hogy tüzérségi hátrányban volt Oroszországgal szemben, aztán emberhátrányba, aztán veszteséghátrányba, aztán erőforráshátrányba, de mégis miután ólint nyomtak ebből a szempontból itt a drónokra, és ez a most a h a jelenlegi harczintér ezt lehetővé tette, hogy őkint tudjanak nyomni a drónokra.

[00:30:22]Szóval mondjuk egy Líbia egyiptom háborúban ez nem tudna előfordulni, mert az egy teljesen más kontextus, de mivel ebben az idővonalon ez az eseménysorozatnak köszönhetően Ukrajna ezt meg tudta lépni, emiatt tud ebből a szempontból relatíven még akár, hogyha a veszteségeket, a embererőt nézzük, vagy alapvetően azt, hogy akkor milyen milyen emberhátrányban van, és ezt látjuk is itt, hogy a TCK, az a hatkiegészítők hogyan vadásznak az emberekre, mégis miut után itt a drónokra van itt alapvetően itt a védekezés, a dróncsapatokra van itt hangolva.

[00:30:59]Ennek következtében tudják relatíve tartani a frontvonalat, és itt van az, hogy ennek a vége viszont a kivéreztetés lesz, hogy akkor ki bírja tovább.

[00:31:08]És nem az, hogy akkor most ha egy hétre tovább írja, mint a másik, akkor már nyert, csak itt van az, hogy mint az első világháborúban, hogy melyiknek a hátországa fog előbb melyik a melyiknek a hátországa fogja előbb feldobni a talpát.

[00:31:21]Na hát lesz akkor még miről beszélnünk itt a következő időszakban.

[00:31:25]Hidegkuti Konstantinn nemzetközi kapcsolatok szakértőnek köszönjük szépen, hogy mindezeket elmondtad.

[00:31:29]Nekönöm.

[00:31:32]És ha már szóba került ugye Ukrána finanszírozása, akkor a Nemzetközi Valutaalap delegációja meg is érkezett Kievbe, hogy milyen célból és ott egyáltalán mit vizsgálnak ők.

[00:31:41]Hamarosan elmondy a tudósítónk, méghozzá Kárpátaljáról.