Láncreakció - Zelenszkij még két-három évig elháborúzna - HírTV
- Az EU-nak nincs egységes hosszú távú stratégiája Oroszországgal kapcsolatban; a baltiaknak a jelenlegi patthelyzet megfelelő, a német ipar viszont a kereskedelem újraindítását sürgeti
-
„Először azt kell tisztázni, hogy Európának mik a stratégiai elképzelései az Oroszországgal való hosszútávú együttélés irányait, céljait tekintve. És van ilyen? Nincs." – Siklósi Péter
- Zelenszkij két-három évig elhúzódó háborúval számol, miközben a The Economist szerint Ukrajnából egy korrupcióval átitatott, militáns ország maradhat; a munkaképes lakosság 17 millióról 12 millióra csökkent
- A frontvonalak alig mozdulnak, de a hátországok elleni dróntámadások intenzitása mindkét oldalon nő – Siklósi szerint ez rámutat a háború értelmetlenségére
- A német gazdaság mélyrepülésben: az idei növekedés 0,8% körül várható, miközben a munkanélküliek száma 3 millió fölé emelkedett, és csak a Volkswagen 35 000 dolgozót bocsát el
-
„Rengeteg számot hallottunk, de a lényege az egésznek az, hogy aminek magasnak kéne lenni, mint a gazdasági növekedés, az alacsony. Aminek alacsonynak kéne lenni, mint például az infláció vagy a költségvetési hiány, az pedig magas." – Sebestyén Géza
- Az európai gáztárolók mindössze 38%-os töltöttségen állnak, és az orosz energiahordozók kiváltása nem sikerült – az uniós orosz LNG-vásárlás ráadásul 20%-kal nőtt
- A megújuló energia időjárásfüggővé tette az árakat és az ellátásbiztonságot; nyáron negatív árak alakulnak ki, télen nincs elég termelés, és hiányzik a megfelelő tárolókapacitás
- Sebestyén Géza szerint az USA-nak érdeke lehet a Hormuzi-szorosnál kialakult patthelyzet fenntartása, mert saját olajexportját jó áron tudja értékesíteni, miközben legfőbb vetélytársa, Kína energiaimportőr
- Az USA ritkaföldfém-importjának több mint 70%-a Kínából származik; egyetlen működő bányájuk van, és nagyjából 20 évre becsülik az önellátás elérését
Részletes összefoglaló megjelenítése
EU–Oroszország kapcsolatok: tárgyalások napirenden, de stratégia nélkül
Az Európai Unió külügyminiszterei csütörtökön és pénteken a ciprusi Limassolban tartandó találkozójukon vitatják meg az Oroszországgal folytatandó párbeszéd megkezdését. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint mielőtt tárgyalások kezdődnének Moszkvával, először egymás között kell megegyezniük arról, hogy miről szeretnének beszélni. Kallas hónapok óta szorgalmazza a „vörös vonalak" kijelölését.
Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mostanra „megért a helyzet arra, hogy tulajdonképpen mindenki egyetért abban, hogy nem lehet azt az állapotot folytatni, hogy Európa egyáltalán nem beszél Oroszországgal, és úgy viselkedik, minthogyha nem a szomszédja lenne". Korábban Emmanuel Macron és Orbán Viktor is többször felhívta erre a figyelmet, de a belga miniszterelnök és Giorgia Meloni is hasonló álláspontra helyezkedett.
„A vörös vonalak azok ugye egy negatív hozzáállás. Mi az, amit biztosan nem engedünk meg az oroszoknak? Először azt kell tisztázni, hogy Európának mik a stratégiai elképzelései az Oroszországgal való hosszútávú együttélés irányait, céljait tekintve. És van ilyen? Nincs." – Siklósi Péter *
Siklósi szerint Európának nincs egységes hosszú távú elképzelése. A balti államok és a lengyelek számára a jelenlegi állapot fenntartása kiválóan megfelel, ahol „az európai pénz és az ukrán vér együtt távol tartja az oroszokat Európától". Velük szemben a német ipar képviselői azt vallják, hogy az európai gazdaság nem tud létezni az Oroszországgal való kereskedelem újraindítása nélkül.
Eközben az Egyesült Államok rendelkezik egy geostratégiai elképzeléssel, amelyben Oroszország helye is megvan. Siklósi szerint a Trump-adminisztráció jelenleg „zárójelbe tette" az orosz–ukrán közvetítést, mert az iráni háborúra koncentrál, ám „az a háború is le fog valamikor zárulni, nem fog évekig eltartani, az néhány hónapon belül lezárul, utána újra az ukrán háborúra fognak koncentrálni".
Ukrajna: Zelenszkij két-három évig elhúzódó háborúval számol
A The Economist című lap elemzésére hivatkozva Dunda György, a Hír TV kárpátaljai tudósítója arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök további két-három éves háborúval kalkulál. Ennek mintegy megerősítéseként éppen az adás napján az ukrán parlament Zelenszkij javaslatára elfogadta azt a törvénycsomagot, amely az Európai Unió 90 milliárd eurós hadikölcsönének és az IMF-pénzek Ukrajnába áramlásának feltételeit teremti meg.
A csomag súlyos árat jelent az egyszerű ukrán állampolgároknak: 70 milliárd hrivnya értékben kell az ukrán államnak önerőből többet kigazdálkodnia, amit adóemelésekkel, illetve korábbi adó- és vámkedvezmények eltörlésével teremtenek elő. A 90 milliárd eurós EU-támogatás a következő két évre szól, de szakértők máris jelzik, hogy ez kevés lesz, mert nőnek a kiadások, és a közel-keleti válság miatt megugrottak az energiaárak.
Az Economist cikk kritikus megállapításai
Dunda György részletesen ismertette a The Economist elemzésének főbb pontjait, amelyeket ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva közöltek:
- Ukrajna még esetleg két-három évig el tud háborúzni, de ennek eredményeként „egy roppant katonai korrupcióval átitatott és militáns ország marad Ukrajnából".
- Az infrastruktúra, az energetikai létesítmények, az ország keleti és délkeleti részének nagy része romokban hever.
- Ukrajnában is furgonokba pakolják és akaratuk ellenére viszik a férfiakat a frontra – súlyos emberi jogsértések történnek, amelyekről a világ és az Európai Unió nem vesz tudomást.
- Egy ukrán felderítő azzal érvelt a cikkben, hogy „Ukrajna azért fog jól kikerülni a háborúból, mert a jó Isten szereti Ukrajnát".
- Más kormányzati forrás szerint Ukrajna szegényebb és sérültebb lesz, de nemzeti identitásában megerősödve kerül ki a háborúból.
- A háború előtti 17 millió munkaképes korú személy helyett jelenleg csak körülbelül 12 millió van.
- Egyre erőteljesebben merül fel a migránsok, vendégmunkások behozatalának szükségessége, főleg egy esetleges újjáépítési folyamat során.
- A cikk hosszasan sorolja a belpolitikai szakadékokat és a korrupciós ügyeket, amelyekben az elnök közvetlen környezete, miniszterek és az elnöki hivatalvezető is érintett.
- Zelenszkijről megemlítik: „nem nagyon szereti az erős embereket maga körül, inkább azok a kedveli körülvenni magát, akik abszolút lojálisak hozzá, és ez nem biztos, hogy az ország építése szempontjából feltétlenül jó adottság".
Mitro Litvin elnöki tanácsadó azonban komoly kritikával illette az Economist írását, kételkedett abban, hogy valóban ukrán kormányzati funkcionáriusokat sikerült felkutatnia a lapnak, és kitalációnak nevezte a cikket.
Demográfiai katasztrófa és a határok lezárása
A műsorvezető felvetette, hogy az ukrán demográfiai intézet vezetője szerint elképzelhető, hogy a háború után kifelé zárva tartják a határokat, annyira kevesen maradnak Ukrajnában. Siklósi Péter szerint ez logikus lépés lenne, mert az a remény, hogy a Nyugat-Európában menekült ukránok hazatérnek, valószínűleg nem valósul meg.
„Sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogyha le is zárul ez a háború, legtöbben úgy fogják érezni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a béke tartós lesz. Ezért inkább az a logika fog megvalósulni, hogy akik már kimentek nyugatra, azok ott is maradnak javarészt, hiszen már integrálódtak a társadalomban, már munkájuk van, már jól keresnek a helyi viszonyokban. Viszont azok, akik még otthon vannak, és ha megnyílnának a határok, akkor inkább gyorsan lelépnének, mielőtt a háború újra kezdődhetne." – Siklósi Péter *
Eszkaláció a hátországok elleni támadásokban
A Luhanszkban és Sztarobilszkben végrehajtott ukrán dróntámadás következtében – amely orosz fennhatóság alatt álló területeket ért – 21 diák vesztette életét. Vlagyimir Putyin azonnali megtorlást követelt, Dmitrij Medvegyev pedig Kijev elleni nagyon durva válaszcsapást helyezett kilátásba.
Siklósi Péter ezt nem nevezné eszkalációnak, sokkal inkább annak, hogy fokozódik a hátországok elleni támadások intenzitása mindkét oldalon. Az ukránok az utóbbi időben elsősorban az orosz olajinfrastruktúrát (finomítókat, exportterminálokat) támadják, hogy csökkentsék az orosz bevételeket, valamint a logisztikai útvonalakat – például a Krímet Oroszországgal összekötő tengerparti útvonalat, illetve a hátországot a fronttal összekötő vonalakat. Ezt az tette lehetővé, hogy az ukrán hadiipar felpörgött, és már nagyobb mennyiségű támadó drónt tud előállítani.
„Az eredmény az, hogy míg a front az szinte semmit sem mozdul, az áldozatok – úgy az anyagi, mint az emberi áldozatok – a hátországokban pedig folyamatosan növekednek. Ugye ez is rámutat egyébként a háború értelmetlenségére, miközben egyáltalán nem mozognak a frontvonalak, csak az áldozatok növekednek." – Siklósi Péter *
A német gazdaság mélyrepülése
A Német Gazdasági Szakértői Tanács lefelé módosította Európa legnagyobb gazdaságára vonatkozó növekedési előrejelzését, hivatkozva a közel-keleti konfliktus hatására, az energiaárak emelkedésére és az Egyesült Államok kereskedelempolitikájára. A testület 2026-ra a korábbi 0,9% helyett alacsonyabb növekedéssel számol, 2027-re pedig 0,8%-os növekedést vár. A Német Gazdasági Minisztérium áprilisban ugyancsak lefelé módosította előrejelzéseit, miközben emelte az inflációs várakozásokat.
Egy kockázati forgatókönyv szerint, ha az olajárak hordónként 120 dollárra emelkednének és 2026 októberéig ezen a szinten maradnának, a német gazdasági növekedés 2026-ban 0,2%-ra, 2027-ben pedig 0,5%-ra lassulhatna. Az infláció ilyen esetben 2026-ban 3,5%-ra emelkedne, majd 2027-ben 3,2%-on maradna.
Politikai következmények: Merz utódját keresik
Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint a kormánypártok megoldása az, hogy kineveznek egy bűnbakot Friedrich Merz személyében, abban reménykedve, hogy a váltás után javul a helyzet. Szerinte azonban Merz nem felelős a német gazdaság lejtmenetéért.
„Rengeteg számot hallottunk, de a lényege az egésznek az az, hogy aminek magasnak kéne lenni, mint a gazdasági növekedés, az alacsony. Aminek alacsonynak kéne lenni, mint például az infláció vagy a költségvetési hiány, az pedig magas. Tehát minden makromutatója Németországnak rossz." – Sebestyén Géza *
A problémák okai között említette:
- Az orosz energiáról való leválást és az atomerőművek bezárását
- A hagyományos autógyártás (belső égésű motorok) kinyírását az Európai Unió által
- Az elektromos autók területén Németország lemaradását Amerikával és Kínával szemben
Csak a Volkswagen 35 000, a Bosch, a ThyssenKrupp, a Siemens pedig több ezer munkavállalótól válna meg. A beszállítói láncon keresztül ez az egész gazdaságban végig fog gyűrűzni. A munkanélküliségi ráta már most 4%-os, és Németországban 3 millió fölé emelkedett a munkanélküliek száma.
Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója hozzátette: Katrin Reich német gazdasági miniszter nem egészen egy hete jelentette ki, hogy „ha nem történnek nagyon komoly átszervezések a német gazdasági modellben, akkor a jövőbeli alapjai nem csak a növekedésnek, hanem a jólétnek hiányoznak".
Az Északi Áramlat és az AfD vizsgálóbizottsági követelése
A műsorvezető felvetette: a mai napig nem derült ki, ki áll az Északi Áramlat vezetékek felrobbantása mögött, és a német politikai vezetés miért nem akar ezzel szembenézni. Az AfD – amely jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat – azonnali vizsgálóbizottság felállítását sürgeti. Közben Szergej Lavrov bejelentette, hogy az Egyesült Államok megvásárolná a felrobbantott Északi Áramlat európai részét.
Toldi Ottó szerint az USA nem csupán lefölözné a hasznot, hanem feljebb tolná a beszerzési költséget az Európai Unió számára:
„Az Európai Unió egy olyan gazdasági szempontból öngyilkos stratégiát követ most már évtizedek óta, ami semmilyen más ország nem bírna egyébként ki." – Toldi Ottó *
Magyar kontraszt: háromszoros GDP-növekedés
Toldi Ottó rámutatott: 2026 első negyedévében a német GDP-növekedés 0,5% volt, Magyarországon 1,7%, tehát majdnem három és félszeres. Az éves előrejelzés Németországban 0,8%, Magyarországon 2,5% – gyakorlatilag háromszoros különbség. Ezt a keleti nyitás politikájának tulajdonította, amelyet korábban sok kritika ért.
Sebestyén Géza óvatosságra intett: a németek magasabbról indultak, és a jelenlegi helyzet a dzsentri családok történelmi példájához hasonlítható, akik a vagyonukat felélték, majd mélyszegénységbe süllyedtek.
„Ha a német gazdaságban nem lesz egy nagyon komoly 180 fokos fordulat, akkor lehet, hogy 20-30 év múlva a német stúdióban fognak majd a magyar GDP-adatokról úgy beszélni és a magyar életszínvonalról, hogy mi beszélünk most éppen még róluk." – Sebestyén Géza *
A CDU koalíciós kényszerben van az SPD-vel, amely folytatni akarja azt a politikát, amibe Olaf Scholz kormánya belebukott. Ennek következtében a CDU még a közelmúltban bezárt atomerőműveket sem tudta visszaindítani. Toldi Ottó szerint Németország könnyen Franciaország sorsára juthat.
Az energiaválság és a Hormuzi-szoros lezárása
Gázellátás és tárolói szintek
Az európai gáztárolók szintje 38,2% körül mozog, ami jóval alacsonyabb a szezonális 52%-os átlagnál, és messze elmarad az Európai Unió 90%-os téli célkitűzésétől. A 2026-os téli villamosenergia-szerződések több mint 20%-kal magasabb áron kereskednek, mint a 2027-es referenciaárak. Németországban és Olaszországban a téli alapterhelési árak meghaladták a 110, illetve 120 eurót megawattóránként.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ellátási zavarok elhúzódása még élesebb áremelkedéseket válthat ki, és újra felkeltheti az aggodalmakat Európa energiaellátásának biztonságát illetően. Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdasági biztosa úgy nyilatkozott, hogy az energiaár-növekedés és az energiainfláció átterjed a gazdaság különböző szektoraira is.
Sebestyén Géza éles kritikával illette a biztos teljesítményét:
„Az Európai Uniónak a gazdasági biztosa, ugye Dombrovskis, akinek az lenne a feladata, hogy kitaláljon egy jó stratégiát az Európai Uniónak, hogy hogyan tudunk erősebbek, jobbak lenni, az gyakorlatilag odáig jutott el, hogy mint egy jó könyvelő megállapítja, hogy tényleg most drágább lett az energia és ez rossz lesz nekünk. Valóban rossz nekünk, de nem ezt várnánk el az Európai Uniónak a gazdasági biztosától." – Sebestyén Géza *
Az EU energiafüggősége Oroszországtól
Toldi Ottó emlékeztetett: a háború előtt 160 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába, ezt a mennyiséget senki nem tudta eddig megbízhatóan pótolni. Ráadásul az európai orosz LNG-vásárlás a közelmúltban 20%-kal nőtt, annak ellenére, hogy 2026-ban a rövid távú (spot) piaci szerződésekkel érkező orosz LNG-t már le akarják állítani. Miközben az oroszok már kiépítették a vezetékeket Kína felé is, így a jövőben Európának egy erős versenytárssal, Kínával kell majd licitálnia az orosz energiára.
Sebestyén Géza szerint „az Európai Gazdasági modellnek, a német gazdasági modellnek egy alapja volt" az olcsó orosz energia, amelytől az EU elvágta magát. Az Európai Unió energiát importál, így ha az energia ára nő, „mi szegényebbek leszünk összességében, mert egy olyan dolog, amit mi külföldről vásárolunk, az drágább lesz".
A megújuló energia paradoxona
A műsorvezető felvetette, hogy a Nyugat-Európát elérő hőhullám (Londonban, Párizsban 35 fok) miatt a napenergia-termelés megugrott, és negatív árak is kialakultak. Toldi Ottó azonban lehűtötte a kedélyeket:
„Ez az időjárásfüggő áramtermelés az időjárásfüggővé tette az ellátásbiztonságot, és időjárásfüggővé tette az árakat." – Toldi Ottó *
A probléma lényege:
- A hőségnapokon többnyire szél sem fúj, így a szélenergia sem tudja kiegyensúlyozni a túltermelést
- Az infrastruktúra-fejlesztés nem követte le a megújulók térnyerését: nincs elég nagyfeszültségű vezeték a termelés helyétől a fogyasztási helyekig
- Nincs elég akkumulátoros tárolókapacitás, a szivattyús tározók pedig az aszályok miatt nem működnek megfelelően
- A negatív árak azt jelentik, hogy a termelő fizet azért, aki megveszi az áramot – ami a napenergia-termelők gazdasági modelljét is tönkreteszi
Sebestyén Géza hozzátette: „télen nem igazán tud termelni, akkor nem igazán van bevétele, nyáron lenne bevétele, de hát ugye most már annyira túltermelés van energiából, hogy a túltermelés miatt igazából akkor se tud pénzt keresni. Sőt, igazából néha még negatív ára, tehát neki kell fizetni azért, hogy a napenergiát betolja a rendszerbe." Toldi Ottó szerint tavaly júniusban Portugáliában és Spanyolországban emiatt következett be az ibériai áramszünet is.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros: Amerika hallgatólagos érdekeltsége?
Toldi Ottó „egészen elképesztőnek" nevezte, hogy Irán katonai értelemben lényegében le van győzve, haditengerészete megsemmisült, mégis sakkban tudja tartani a Hormuzi-szorost, és továbbra is képes csapásokat mérni olaj- és földgázinfrastruktúrákra.
Donald Trump taktikája Toldi Ottó szerint az, hogy a kieső iráni olajmennyiséget saját és szövetségesei termelésének fokozásával pótolja. Az USA saját kitermelése és exportja 35%-kal nőtt az utóbbi hónapokban, emellett Trump értékesíti Venezuela olaját, és meggyőzte az Egyesült Arab Emírségeket is a termelés növeléséről. Az orosz olajra vonatkozó szankciókat enyhítette, Indiát pedig kivette a büntetővámok alól, hogy üzletelhessen Oroszországgal.
Sebestyén Géza ennél tovább ment: szerinte az Egyesült Államoknak kifejezetten érdekében állhat a jelenlegi helyzet fenntartása.
„Nagyon sok pénzbe nem kerül nekik, ugye nagyon komoly harci cselekmények nincsenek most Iránban. Amerika ott ül, és ugye őt abszolút nem támadja senki. És az a termék, ami neki egy fontos exportterméke, sőt ugye Venezuelán keresztül komoly részesedése van egy másik országnak is az értékesítésén, az most nagyon jó áron tud a világpiacon vevőre találni. És hát ugye tegyük hozzá, hogy az egyik legfontosabb versenytársa vagy vetélytársa az USA-nak, Kína, az pedig energiaimportőr." – Sebestyén Géza *
Rámutatott arra is, hogy Trump választási győzelme után az első mondata a „drill baby drill" volt – pontosan az a világ valósult meg, amit akkor bejelentett. A műsorvezető hozzátette: Irán évente 60 milliárd dollárt kasszírozhat azáltal, hogy vámot szed minden, a Hormuzi-szoroson áthaladó hajó után.
Ritkaföldfém-függőség: az USA kiszolgáltatottsága Kínával szemben
A műsor záró témája az Egyesült Államok ritkaföldfém-függősége volt. A fegyverraktárak kimerülése miatt az USA-nak olyan anyagokra van szüksége – például wolframra (volfrámra), amely páncéltörő lövedékek és bombák gyártásához is nélkülözhetetlen –, amelyek 80%-ban Kínából származnak. Toldi Ottó adatai szerint az USA ritkaföldfém-importjának több mint 70%-a Kínából érkezik, a hazai termelés mindössze 30% körüli, és nagyjából 20 évre becsülik, amíg önellátóvá válhat.
Jelenleg egyetlen bányájuk működik, további öt nyitható, de még dél-amerikai partnerekkel együtt sem tudnák kiváltani Kínát. Technológiailag is függőek: a fémfeldolgozáshoz kínai technológiákat használnak. Szemléletes adatként említette, hogy egy 90 000 tonnás amerikai repülőgép-anyahajóba körülbelül 6 500 tonna ritkaföldfém van beépítve.
Az euró helyzete a válságban
Sebestyén Géza az euróval kapcsolatban megjegyezte: alapvető összefüggés, hogy egy erős gazdaságnak erős pénze van, egy gyenge gazdaságnak gyenge pénze. Az eurózóna vezető erejének, Németországnak a problémái rossz hírt jelentenek az euró számára is. Ugyanakkor egy gyengébb deviza segítheti az exportot – de ez nem oldja meg az unió strukturális problémáit, sőt: „könnyebbé teszi az ideológiai politikának a vitelét, hiszen kiegyensúlyoz bizonyos gazdasági nehézségeket, kevésbé fog transzparens lenni az, hogy gondok vannak a gazdaságban". Így a politikusok még később fognak reagálni a válságra.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A Német Gazdasági Szakértői Tanács 2026-os növekedési előrejelzésének konkrét száma az átiratban „most-os növekedéssel" formában jelenik meg – az ASR feltehetően egy tizedes törtet (pl. 0,X%-os) ismert félre.
- A kockázati forgatókönyv 2027-es növekedési adata az átiratban „5 0%-ra" formában szerepel – a szövegkörnyezet alapján ez valószínűleg 0,5%, de a pontos szám nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „Mitro Litvin" elnöki tanácsadó neve az átiratban így szerepel – az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadójáról van szó, akinek pontos neve az ASR torzítás miatt bizonytalan. A szövegkörnyezet alapján Mihajlo Podoljak is lehet, de a rendelkezésre álló információkból nem azonosítható egyértelműen.
- A Katrin Reich német gazdasági miniszterre vonatkozó idézet az átiratban több helyen töredékes – a lényegi üzenet (a német jólét alapjainak hiánya) kivehető, de a szó szerinti idézet nem rekonstruálható hibátlanul.
- A lóversenyzős–dzsentri családos hasonlatban a „dzsentri" szó az ASR-ben „gent" formában szerepel – a kontextus alapján egyértelműen a történelmi dzsentri rétegre utal, akik eltékozolták vagyonukat.
- Az eurózóna inflációs adatainál a „hételen el jutott az összembe az infláció" szakasz értelme a kontextusból kikövetkeztethető (hirtelen/inflációs sokként éri el az embereket), de a pontos mondat nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Volodimir Zelenski arra kérte Donald Trumpot, hogy szállítson további légvédelmi rakétákat Kievnek.
[00:00:04]Aztán az ukrán elnök szerint további két-három évig eltarthat még az orosz-ukrán háború, és végül biztonsági és együttműködési szerződést kötött egymással Lengyelország és az Egyesült Királyság.
[00:00:19]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?
[00:00:21]Erre keressük a választ.
[00:00:23]Üdvözlöm önöket.
[00:00:23]Én Ferkó Dániel vagyok.
[00:00:25]Ez a láncreakció.
[00:00:39]Ukrajna Európát sürgeti, hogy játszon nagyobb szerepet az orosz-ukrán háborúban.
[00:00:47]Az ukrajnai háborúval kapcsolatos párbeszéd megkezdése Moszkvá napirenden van az Európai Unió külügyminisztereinek csütörtökön és pénteken a ciprusi Limaszolban tartandó találkozóján.
[00:00:58]Mielőtt tárgyalásokat kezdenénk az oroszokkal, először egymás között kell megegyeznünk abban, hogy miről szeretnénk velük beszélni.
[00:01:03]Emlékeztetett többször is az EU külügyi főképviselője, Kaj Kállász.
[00:01:07]Az egykori észt miniszterelnök hónapuk óta szorgalmazza a vörös vonalak kijelölését.
[00:01:11]A Moszkvával való kapcsolatfelvételről szóló vita fokozódott, miután az amerikai közvetítés Kijevés Moszkva között zsákutcába jutott, és Donald Trump elnök figyelmét irán kötötte le.
[00:01:24]Ukrajna viszont sürgeti Európát, amelyet Washington eddig háttérbe szorított, hogy avatkozzon be és játszon nagyobb szerepet.
[00:01:32]A vendégem pedig Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézetvezető kutatója.
[00:01:35]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunat.
[00:01:37]Köszönöm a meghívás napot kíván.
[00:01:38]Hát ez, hogy az Európai Unió fel tudja-e venni a kapcsolatot Moszkvá, ez ez napirenden van.
[00:01:43]Ezt Macron kezdte el pengetni hónapokkal ezelőtt, de mennyi realitása van ennek tekintve azt, hogy milyen milyen rossz feszült a viszony Moszkva és Brüsszel között?
[00:01:52]Ugye mostanra megért a helyzet arra, hogy tulajdonképpen mindenki egyetért abban, hogy nem lehet azt az állapotot folytatni, hogy Európa egyáltalán nem beszél Oroszországgal, és úgy viselkedik, minthogyha nem a szomszédja lenne, és nem maradna a szomszédja majd a háború után is.
[00:02:11]Ugye Macron is korábban erre fölhívta a figyelmet, de egyébként Orbán Viktor is számtalanszor elmondta ezt, és mások is.
[00:02:17]Belga miniszterelnök, Melóni, tehát több többen mondták már ezt korábban is.
[00:02:23]Mostanra a helyzet megért arra, hogy ezt az európaiak is, az Európai Unió is belátta.
[00:02:31]Ugye sokáig arról folyt a vita, hogy ki legyen az európai tárgyaló, de egyébként abban teljesen igaza van Kajakallasnak, hogy nem ez a fő kérdés.
[00:02:41]És a fő kérdés az, hogy milyen platformon tárgyaljon Európa, milyen célokat kövessen a tárgyalások során, és abban már nincs igaza, hogy a a vörös vonalakat kell meghatározni.
[00:02:54]A vörös vonalak azok ugye egy negatív hozzáállás.
[00:02:59]Mi az, amit biztosan nem engedünk meg a az oroszoknak?
[00:03:01]Először azt kell tisztázni, hogy Európának mik a stratégiai elképzelései az Oroszországgal való hosszútávú együttélés irányait, céljait tekintve.
[00:03:15]És van ilyen?
[00:03:16]Nincs.
[00:03:16]Ez a ez a fő probléma, hogy nincs.
[00:03:18]Európának nincsen ilyen hosszútávú, legalábbis egységes hosszútávú elképzelése.
[00:03:21]Itt a különféle szereplőknek különféle elképzeléseik vannak.
[00:03:27]Vannak olyan szereplők, mondjuk a baltiak és a lengyelek, akiknek kiválóan megfelel ez a mostani állapot fenntartása, amikor az európai pénz és az és az ukrán vér együtt távol tartja az oroszokat Európától.
[00:03:42]Ők ezt hosszú távon fenntartanák.
[00:03:44]Mások azt mondják, leginkább például a német ipar képviselői, hogy az európai ipar, az európai gazdaság nem tud úgy létezni, hogy el ne kezdjen újra kereskedni Oroszországgal.
[00:03:59]Hogy pontosan milyen módon, az majd a tárgyalások során kiderül, de de nem lehet teljesen leválasztani magunkat.
[00:04:08]Eközben Amerikának van egy geostratégiai elképzelése, amiben megvan Oroszország helye.
[00:04:16]Most az egy más kérdés, hogy jelen pillanatban zárójelbe tették a közvetítést az orosz-ukrán háborúban, mert most a az iráni háborúra koncentrálnak, de az a háború is le fog valamikor zárulni, nem fog évekig eltartani, az néhány hónapon belül lezárul, utána újra az ukránh háborúra fognak koncentrálni.
[00:04:35]És itt van velünk a vonalban Dunda György a Hírtv Kárpátaljai tudósítója.
[00:04:38]Szervusz Gyuri.
[00:04:42]Tisztelettel köszöntök mindenkit.
[00:04:45]Hát itt a The Economist című lap azt előztette meg, hogy Zelenski abban gondolkozik, hogy akár még két-három évig eltarthat ez az orosz-ukrán háború.
[00:04:54]Milyen információid vannak ezzel kapcsolatban?
[00:04:59]Igen, ennek az általad idézett cikknek ez a legfontosabb kijelentése, hogy Zelenski két-három éves háborúval számol.
[00:05:05]És hát ennek egyfajta megerősítése, hogy éppen ma Zelenszki javaslatára az ukrán parlament elfogadta azt a törvénycsomagot, ami ahhoz kell, hogy az uniós 90 milliárdos hadiköltsön, illetve az IMF pénze vándoroljék Ukrajnába.
[00:05:21]Ennek súlyos árat fognak fizetni az egyszerű ukrán polgárok, mert ez a csomag, ami a parlament elé került, ez 70 milliárd rivnyáról szól, és 70 milliárd rivnyával többet kell az ukrán államnak kigazdálkodnia önerőből.
[00:05:33]Ez pedig roppant egyszerűen adóemelések formájába, illetve korábbi adó és vámkedvezmények eltörlésével fogják majd előteremteni.
[00:05:47]És tudjuk, hogy a 90 milliárdot ugye az elkövetkező két évre adja az Európai Unió.
[00:05:52]Bárki ilyet hozzáteszi már most, hogy ez a pénz kevés lesz, nőnek a kiadások, megugrottak az energiaárak a közelkeleti válság miatt, úgyhogy ez majd jövőre kiegészítésre szorul.
[00:06:04]Viszont visszatérve az ekonomus cikkére és erre a két-három évig még biztosan elhúzódó háborúra, emellett ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva sok egyéb nagyon tanulságos és elgondolkodtató dologról, összefüggésről ír ez az elemzés.
[00:06:21]Hát például az egyik legfontosabb megállapítás, hogy Ukrajna ugyan még esetleg két-három évig el tud háborúzni, de ennek az lesz az eredménye, hogy egy roppant katonai korrupcióval át átitatott és militáns ország marad Ukrajnából.
[00:06:42]egy lepusztult ország maradt, hiszen gyakorlatilag az infrastruktúra, az energetikai létesítmények, az ország keleti, délkeleti részinek nagy része ugye most is romokban hever, és ezt a gazdasági lepusztultságot is majd viselni kell, illetve hát sokan fölteszik itt Ukrajnában akár kormányzati funkcionáriusok a kérdést, hogy miért is háborúzunk, és mivel vagyunk jobbak a az oroszoktól, ha itt Ukrajnában is furgonokba pakolják akaratuk ellenére, viszik a férfiakat a frontra és hát ezt mindenki Európai Unióba is világszerte erről nem vesznek tudomást a súlyos emberi jogsértésekről.
[00:07:25]Egy ukrán felderítő arról beszélt ebben az ominózus írásban, hogy Ukrajna azért fog jól kikerülni a háborúból, mert a jó Isten szereti Ukrajnát, ezzel érvelt egy felderítő.
[00:07:34]Más ukrán kormányzati forrás a cikkben arról ír, hogy ugyan szegényebb lesz Ukrajna, ugyan sérültebb lesz Ukrajna, de nemzeti identitásában egy megerősödő nemzet lesz a háború végére.
[00:07:49]És hát azt is megemlítik, hogy tizen akkor a háború előtti 17 millió munkáskéz helyett Ukrajnában jelenlegnek csak 12 munka, 12 millió munkaképes korú személyél.
[00:08:01]Ezért merül fel időről időre, egyre erőteljesebben és hangosabban a migránsok, a vendégmunkások behozzatalálnak a szükségességre, főleg ha eljutunk egyszer egy újjáépítési folyamathoz.
[00:08:15]És akkor még ez a cikk hosszasan sorolja belpolitikai szakadékokat, amelyek képződtek, a korrupciót, ugye a jelenlegi zajló korrupciós ügyeket, amiben az elnök közvetlen környezete, miniszterek, elnöki hivatalvezető érintett.
[00:08:30]És visszatérve még az ukrán államfő szerepére megemlítik, hogy nem nagyon szereti az erős embereket maga körül, inkább azok a kedveli körülvenni magát, akik abszolút lojálisak hozzá, és ez nem biztos, hogy az ország építése szempontjából feltétlenül jó adottság.
[00:08:52]Tehát egy nagyon kritikus elemzésről van szó egyébként Ukrajna szempontjából, aminek a lényege az, hogy ha lehet, hogy Ukrajna két-három évig elbírja ezt a háborút, de milyen áron és milyen súlyos sérülésekkel, sebesülésekkel hozzá kell tenni a teljesség kedvéér, hogy mitról itt vinő az elnökhi hivatal egyik tanácsadója komoly kritikával illette az economisztnak a szóban forgó írását.
[00:09:15]Ö gyakorlatilag kételkedett abban is, hogy ukrán kormányzati funkcionáriusok, ukrán kabinethez közelálló források tudott valóban fölkutatni, amelre a cikk hivatkozik.
[00:09:32]És hát kitalációról beszélt Mitro Litwin, elnöki tanácsadó az Economist cikke kapcsán.
[00:09:39]Gyuri, köszönjük szépen az információkat.
[00:09:43]És folytatva azt a gondolatmenet, hogy ki akar egy lepusztult országban maradni, ezt azért teszem föl ezt a kérdést, mert a az ukrán demográfia intézet vezetője beszélt arról, hogy a háború után elképzelhető az, hogy kifelé zárva lesznek a határok.
[00:09:57]Olyan kevésen maradtak az ukrán társadalomban, hogy nem engedik ki az embereket, hanem beengedik majd a Dunda György által említett kétkezi migránsokat, akikre szükség van.
[00:10:09]Na, de hát hogy lehet azt megtiltani embereknek, hogy hogy távozzanak egy országból, főleg ha az lepusztul?
[00:10:15]Erről én is korábban is beszéltem már.
[00:10:17]Ugye az a remény, hogyha egyszer végetér a háború, akkor a majd a Nyugat-Európában menekült ukránok, azok majd haza fognak térni és ismét lesz fiatalság, és aki a munkahelyeket betölti, és lesz növekedés és boldogság.
[00:10:36]Ö, ennél azonban az a baj, hogy sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogyha le is zárul ez a háború, legtöbben úgy fogják érezni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a béke tartós lesz.
[00:10:49]Ezért inkább az a logika fog megvalósulni, hogy akik már kimentek nyugatra, azok ott is maradnak javazt, hiszen már integrálódtak a társadalomban, már munkájuk van, már jól keresnek a helyi viszonyokban.
[00:11:02]viszont azok, akik még otthon vannak, és megnyí ha megnyílnának a határok, akkor inkább gyorsan lelépnék, mielőtt a a a háború újra kezdődhetne.
[00:11:15]Ezért sajnos logikus lenne az a lépés, hogy még azután is, hogy a békét megkötötték, lezárva tartsák kifelé a a határt, hogy ne tudjanak elmenni.
[00:11:29]Hajjaj, hol van még ennek a háborúnak a vége?
[00:11:31]Mert hogy most éppen az eszkolációs spirálnak a réme fenyeget.
[00:11:36]Azok után, hogy ukrán dróntámadásért Luhanskban, Starobinskan, ugye ez ukrán orosz fennhatóság alatt áll, és 21 diák, gyermek orosz vesztette életét ebben a támadásban, és Putyin azonnali megtorlást követ el.
[00:11:49]Medvegyev meg ugye, aki mindig erős retorikával él, még tovább ment.
[00:11:54]Itt felmerült az, hogy Kievnek nagyon durva válaszcsapást kell adnia.
[00:12:00]Mi lesz ebből?
[00:12:00]Lehet további eszkaláció.
[00:12:03]Ön azt gondolom, hogy itt a én ezt nem hívnám eszkalációnak, én azt mondanám, hogy fokozódnak a hátország támadásának az intenzitása mindkét részről egyébként, de szép fokozatosan növekszik a hátországi célpontok támadása.
[00:12:21]Alapvetően az ukránok arra koncentrálnak, hogy egyfelől az orosz bevételek szempontjából és a hadsereg működése szempontjából is nagyon fontos.
[00:12:33]Olajinfrastruktúrát támadják, tehát finomítókat vagy exportterminálokat annak érdekében, hogy csökkentsék például a az orosz olajbevételt.
[00:12:44]Másfelől az utóbbi időben a logisztikai vonalakat kezdték el támadni.
[00:12:47]Ö, tehát például az Oroszországot ö a krimmel összekötő tengerparti logisztikai útvonalat, vagy pedig a az Oroszországot, a hátországot, a fronttal összekötő logisztikai útvonalakat.
[00:13:01]Azt tette ezt lehetővé, ugye korábban miért nem támadták ezeket?
[00:13:07]Azért, mert kevesebb mennyiségű támadó drón illetve egyéb támadó fegyverek álltak az ukránok rendelkezésére.
[00:13:15]Mostanra a az ukrán hadiipar felpörgött annyira, hogy most már nagyobb mennyiséget tud ebből előállítani.
[00:13:23]Ezért több célpontot tudnak támadni.
[00:13:27]Idézőjelbe, cserébe az oroszok is fokozzák a az ukrán hátországnak a támadását.
[00:13:34]És az eredmény az, hogy míg a front az szinte semmit sem mozdul, az áldozatok úgy az anyagi, mint az emberi áldozatok, a hátországokban pedig folyamatosan növekednek.
[00:13:45]Ugye ez is rámutat egyébként a a háború értelmetlenségére, miközben egyáltalán nem mozognak a a frontvonalak, csak az áldozatok növekednek.
[00:13:57]Csiklósi Pétánek köszönöm szépen, hogy itt volt.
[00:13:59]Köszönöm szépen a meghívet.
[00:14:01]Önök pedig ne menjenek messzire.
[00:14:01]A 13 óra hírek után folytatódik a láncreakció.
[00:14:04]Toldi Ottó és Sebess Géza lesznek a vendégeim.
[00:14:07]Továbbra is zárva tart a Hormozi Szoros.
[00:14:09]Az Európai Unió legnagyobb gazdasága Németország már lefelé módosította a gazdasági kilátásait.
[00:14:15]De van valami amin mégis nyert Európa, az iráni háború is a hormóziszoros lezárása kapcsán.
[00:14:22]Kiderül majd a továbbiakból tartsanak velünk.
[00:14:45]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig ezúttal a kérdésekre válaszolnak.
[00:14:49]Toldi Ottó, a klímapolitikai intézet vezető kutatója és Sebescsén Géza az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.
[00:14:56]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.
[00:14:57]Éppen és folytassuk azzal, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága régóta gondban van, de most szakértők és politikusok egyaránt arról beszélnek, hogy az iráni háború még nagyobb problémákat okozhat.
[00:15:14]A Német Gazdasági Szakértői Tanács szerdán lefelé módosította Európa legnagyobb gazdaságára vonatkozó növekedési előrejelzését, hivatkozva a közelkeleti konfliktus hatására, az energiaárak emelkedésére és az Egyesült Államok kereskedelemppolitikájára, a közgazdászok a kormánynak benyújtott tavaszi jelentésük szerint most-os növekedéssel számolnak az idén, szemben a novemberi 0,9%-os előrejelzéssel.
[00:15:42]2027-re a testület 0,8%-os növekedést vár.
[00:15:45]A Német Gazdasági Minisztérium áprilisban már lefelé módosította a 2026-ra és 27-re vonatkozó növekedési előrejelzéseit, miközben emelte az inflációs várakozásait.
[00:15:56]A kormány most-os növekedéssel számol 2026-ra a korábbi 1% helyett.
[00:16:02]2027-re pedig 1,3%-ról 0,9%-ra csökkentette a várakozásait.
[00:16:09]Az energiaárak emelkedése rontja a háztartások vásárlóerejét és nyomás gyakorol a fogyasztásra.
[00:16:17]Hangsúlyozták a közgazdászok.
[00:16:19]Az infláció 2026-ban átlagosan 3%-ra emelkedhet.
[00:16:22]A 2025-ös 2,2%-ról majd 2027-ben 2,8%-ra csökken.
[00:16:33]Egy kockázati forgatókönyen, amelyben az olajárak 120 dollárra emelkednének hordónként, és 2026 októberig ezen a szinten maradnának, a tanácstajai úgy becsülik, hogy a német gazdasági növekedés 2026-ban 0,2%-ra, 2027-ben pedig 5 0%-ra lassulhat.
[00:16:52]Az infláció ilyenkor 2026-ban 3,5%-ra emelkedne, majd 2027-ben 3,2%-on maradna.
[00:17:05]Most ennek a rengeteg negatív adatnak, ami itt elhangzott, van egy olyan kézzelf fogható következménye, hogy Németország első emberének, Friidrich Mercnek az utódját keresik.
[00:17:14]Ennyire nagy a baj, és egyébként rajta akarják elverni a port.
[00:17:21]Így van.
[00:17:21]Úgy tűnik, hogy ez a megoldása most a német kormánypártoknak, hogy kineveznek egy bűnöst, egy felelőst Friedrich Merc szemében, és igazából reménykednek abban, hogy a váltás után majd valami jobb lesz, és a helyzet az meg fog javulni.
[00:17:36]A negatív várakozásaim vannak sajnos evvel kapcsolatban, hiszen nem Friedrich Mers a felelős ezért a lejtmentért, amib a német gazdaság van.
[00:17:46]Rengeteg számot hallottunk, de a lényege az egésznek az az, hogy aminek magasnak kéne lenni, mint a gazdasági növekedés, az alacsony.
[00:17:53]Aminek alacsonynak kéne lenni, mint például az infláció vagy a költségvetési hiány, az pedig magas.
[00:17:59]Tehát minden mutatója, minden makromutatója Németországnak rossz.
[00:18:00]És ezt nem nagyon lehet egyetlen egy intézkedésre, vagy egyetlen egy emberre, vagy egyetlen egy okra ráhúzni.
[00:18:07]Nagyon sok ok van emögött.
[00:18:09]egyik oka ennek a mostani helyzetnek az, hogy leváltak részben az orosz energiáról, részben az atomerőműveket bezárták.
[00:18:16]Erről sokat beszéltünk mi is ebben a műsorban, de komoly probléma az is, hogy amiben egyébként világszinten erőnye volt a német iparnak, a hagyományos autógyártás, a belső égésű motorokkal rendelkező autóknak a gyártása.
[00:18:27]Ezt az Európai Unió kinyírta ezt az iparágat, és az új helyette bejött elektromos autók területén pedig nincs meg a németneknek az az előnye, ami megvolt az elektromos autóknál, sőt igazából le van maradva Amerikával és Kínával szemben is.
[00:18:45]És ugye így beszélhetünk arról, hogy mennyi elbocsátást terveznek német cégek, tehát csak a Volkswagen 35000et, a Bosch, a Tissen Cróp, a Siemens, ezek mind-mind több 1000er munkavállaló akarnak megválni Németországban.
[00:18:57]És ugye arról nem is beszéltünk eddig, de rengeteg olyan beszállítója van ezeknek a nagy autóipari cégeknek, akik aztán ugyanezt a hullámot fogják továbbvinni.
[00:19:07]Tehát hogyha nem fog ennyi autót termelni a Volkswagen, akkor nyilván az összes beszállítójának sokkal kisebb megrendésállományra kell majd fölkészülnie.
[00:19:14]Ez végig fog az egész gazdaságban hullemzeni már most 4%-os a munkanélküliségi ráta.
[00:19:20]Tehát azt láthatjuk, hogy nagyon rossz a helyzet.
[00:19:23]Ez nem fog segíteni azt, hogyha Mercet lecserélik.
[00:19:25]Abban reménykedhettek, hogy hátha egy-két tényezőben javulás lesz majd a az európai gazdaságban, de hatalmas nagy változásra, ami majd a német gazdaságot kihúzza ebből a gödörből, nem várhatunk, nem számíthatunk.
[00:19:39]Arra van bármiő magyarázat, hogy a német politikai vezetés a mai napig miért nem akar szembenézni azzal, vagy miért nem akarja kideríteni, hogy ennek a mélyrepülésnek az egyik oka az északi áramlatvezetékek felrobbantása annak mi áll a hátterében, hogy a nemzeti büszkeségüket ennyire elfolytják és lenyomják.
[00:19:59]Ezt azért kérdezem, mert az AFD, amelyik most vezeti a közeménykutatásokat, Áli Swejder pártja, ők azonnali vizsgálóbizottság felállítását sürgetik, és hogy végre kiderüljön, hogy ki okozta, ki lökte Németországot ebbe a helyzetbe.
[00:20:14]Igen.
[00:20:14]Ugye ez a utóbbi hetek híre, hogy Európa LNG vásár, orosz LNG vásárlás egy jó 20%-kal nőtt az utóbbi időszakban.
[00:20:23]Úgyhogy ebből is látható, hogy hiába akar az Európai Unió leválni nagyon szoros határidőn belül, ugye már tudjuk, hogy gyakorlatilag 2026-ban a rövid, tehát a spot piaci megegyezéses alapon rövidtávú szerződésekkel hozott orosz LNG-t már le akarják állítani.
[00:20:41]Ehhez képest 20%-kal nőtt a vásárlás, tehát nagyon nehezen tud megszabadulni az orosz földgáztól az Európai Unió B szeretne, bárhogy is ígérgetik, ez ilyen rókafogta, csuka fogta róka.
[00:20:51]160 milliárd köbmé orosz gáz érkezett a háború az orosz-ukrán háború előtt Európában.
[00:20:59]Ezt senki nem tudta eddig megbízhatóan pótolni.
[00:21:02]Tehát ez a ez a nagyon nagy helyzet.
[00:21:05]A német a a német dologra visszatérve azért egy pillanatra, ugye ezt azért sejti mindenki, hogy nem a hormozis szoros miatti válság az, ami miatt Európa rossz helyzet van.
[00:21:17]Hát az február óta tart.
[00:21:19]Igen.
[00:21:19]Itt itt az nagyon fontos, hogyha 99 csep fér egy pohárba, az csak a 100 csep volt, ami kiborul.
[00:21:25]De előtte már nagyon komoly versenyképességi válság volt Európa.
[00:21:29]Nem akarom elismételni azt, amit Géza elmondott.
[00:21:32]Tehát Európának alapvető strukturális, gazdasági a legalábbis az erozóna országainak, mert Kelet-Európa azért egy picit jobban áll, komoly strukturális válságban vannak.
[00:21:45]Egyrészt ugye az orosz energiáról való leválás, egyrészt a túltolt zöldítés minden áron a hazai energiaigényes iparágak megadóztatása meg karbonadóztatása most már határmenti karbonválm is igénybe fog lépni.
[00:21:57]Tehát annak ellenére, hogy rossz helyzetben van Európa, tovább tolják ezeket a dolgokat.
[00:22:03]És ugye a a válság jelei ez ugyanannak a válságnak a szimptómái.
[00:22:07]A lázas vagyok, fáj a torkom, fáj a kezem, jaj de zsibbadnak a végtagjaim.
[00:22:13]Az ugyanannak a mély strukturális gazdasági válságnak a a tünete.
[00:22:19]Az az meg milyen már, hogy ugye ezt Lavrov jelentette be, hogy az Egyesült Államok megvásárolná a lerobbantott északi áramlatéknek a az európai részét.
[00:22:29]Ugye egyébként a ez a bizonyos Szimur nevű oknyomuz újságíró arról beszélt folyamatosan, hogy valahol az USA állhat a háttérben, mert ők ellen érdekeltek, hogy inkább az amerikai LNG-t vegyék a németek, ne a ne az orosz gázt.
[00:22:40]és hogy megvennié az USA ezt az európai részt, és akkor nekik csengene a pénz.
[00:22:47]Oroszország adná a gázt, de az USA viszonteladóként meg lefölözné a hasznot.
[00:22:53]Hát nem csak lefölözzi a hasznot, hanem feljebb túlja a beszerzési költséget az Európai Unió számára.
[00:22:57]Tehát az Európai Unió az egy olyan gazdasági szempontból öngyilkos stratégiát követ most már évtizedek óta, ami semmilyen más ország nem bírna egyébként ki.
[00:23:07]óriási szerencsége az Európai Uniónak, hogy egy nagyon magas élettszínvonalon megtartottásiállománnyal, viszonylag kis államadósság állománnyal vágott bele ebbe a nagyon-nagyon rossz geopolitikai irányba, amit az elmúlt évtizedekben az Európai Bizottság, az Európai Unió vezetői követnek, és még a megmaradt lendület, a megtakarítások, amik korábból voltak, a magas jólét terhére lehet követni ezt az öngyilkos stratégiát, de ugye Pirről van szó, arról van szó, hogy gyakorlatilag már most energi szempontjá arról van szó, hogy hogy azért, mert nagyon magas jólétről indultak az európai társadalmak, jelenleg még nem érzik azt a durva válságot.
[00:23:43]De ez mennyi idő, amíg megérzik?
[00:23:46]Hát így napról naprazzük egyébként azok az elbocsátások, amiket én is mondtam, az hogy most már 3 millió fö fölött van egyébként Németországban, csak Németországban munkanélküliek száma, ez 3 millió olyan ember, aki gyakorlatilag el van keseredve, és hónapról hónapra nem tudja azt, hogy mi fog történni vele a következő héten.
[00:24:03]Ráadásul ugye arról nem is beszélve, hogy ez nem egyéni probléma, csak nem arról van szó, hogy valaki elveszti az állását és jövő héten valahol máshol lesz egy új munkahelye, hiszen mindenhol elbocsátások vannak és ezért a munkanélkülségi volumen folyamatosan növekszik.
[00:24:15]Tehát ezek az emberek, ezek benne ragadnak nagyon sokszor abban a helyzetben, az ő képesítésük, az ő végzettségük, az ő szakmai tapasztalataik, azok egy régi világnak felelnek meg, egy olyan világnak, ahol az autóiparnak még volt szerepe, ahol az acéldártásnak, ahol a a petrokémiának volt még egyébként Németországban relevanciája.
[00:24:34]Most már nincsen ezek az üzemek, települnek ki más országokban, Kínába, Afrikába.
[00:24:39]Hát meg a hadiipar beszél, meg a hadipar beszélt, amit amihez ők nem értek.
[00:24:42]Tehát nyilván az ő végzettségük erre nem megfelelő.
[00:24:44]Tehát maga a cég szempontjából az, hogy kitelepül Kínában megoldás lehet, mert az árbevétele nyilván kicsit csökkenni fog, a költségei mások lesznek, de az a munkás nem fog majd átköltözni Kínába.
[00:24:56]Tehát ő számára ez komoly probléma.
[00:24:56]És már ott tartunk, nem csak én értek egyet egyébként Ottóval, ott tartunk, hogy most már a német gazdasági miniszter is egyetért Ottóval.
[00:25:02]Ugye Katrin Reich azt mondta, nem egészen egy hete történt ez, hogyha gyakorlatilag ha nem történek nagyon komoly átszervezése a német gazdasági modellnek, akkor a jövőbeli alapjai nem csak a növekedésnek, hanem a jólétnek hiányoznak.
[00:25:15]Tehát ezt ízlelgessük egyébként, és ez pont a te kérdésedre is egy válasz, hogy most már arról beszélünk, hogy nem csak a gazdasági növekedés, a GDP növekedési számok rosszak Németországban, hanem konkrétan arról beszél a német gazdasági miniszter, hogy a német jólétnek az alapjai hiányoznak.
[00:25:30]Valamit tenni kell azért, hogy ezeket az alapokat újra fölépítsék.
[00:25:35]Na jó, de h hadd mondjak ehhez valamit.
[00:25:36]Mi magyarok nem tehát szeretjük magunkat alul értékelni, csak hogy érzékeltessük a német helyzetet.
[00:25:41]Ugye Németországban 2026 első negyed évből 0,5% volt a GDP növekedés.
[00:25:47]Magyarországon 1,7, tehát majdnem három és félszeresek.
[00:25:52]Két ez most ahhoz képest egy évre a jóslat, a németeknél 0,8% nálunk 2,5.
[00:25:59]Tehát gyakorlatilag háromszoros GDP növekedés van Magyarországon.
[00:26:02]Hát csak ők magasabbról indultak, ahogy Géza mondta.
[00:26:05]Jó, még egy kicsivel, de a a helyzet, a helyzet az, hogy ugye az Orbánkormánynak a keleti nyitáspolitikáját ugye sok kritika érte, éri ma is.
[00:26:13]Ehhez képest azért úgy látszik, hogy a a német gazdaságról valamilyen szinten kezdünk leválni, mert a német gazdaság már jó ideje ilyen padlót fogott állapotban van, de Magyarországon egyre javulnak a GDP adatok.
[00:26:25]Érdekes, nem?
[00:26:27]Egy fél vonat csak el.
[00:26:27]Igen, mondabult valóban, de olvasgassuk azokat a könyveket, amik szerzőkentrckel mi történt, vagy azokkal családokkal, akik elkezdtek ugye lóversenyre járni és a család vagyonát fölélték.
[00:26:40]Rengeteg ilyen példa van.
[00:26:42]Tehát az, hogy most éppen sok pénzük volt az elmúlt években egyébként a a gazdaságba megvolt az az erő, amit most el tudnak tékozolni, az nem jelenti azt, hogy az végtelenségig majd ki fog nekik tartani.
[00:26:54]Ugyanúgy mintogy a gent családok le tudtak süllyedni egyébként nagyon sokszor mélyszegénységbe.
[00:26:57]a német gazdaságban nem lesz egy nagyon komoly 180 fokos fordulat, akkor lehet, hogy 20-30 év múlva majd a német stúdióba fognak majd a magyar GDP adatokról úgy beszélni és a magyar életszínvonalról, hogy mi beszélünk most éppen még róluk.
[00:27:13]Értjük.
[00:27:13]Tehát a a németek a kutyabőrt fogják levebtetni, ahogy annak idején a gentrick, de pénz már nem lesz mögötte.
[00:27:19]Németország egy legendává válik.
[00:27:21]Igen.
[00:27:21]És és az az a baj, hogy ugye kezd az a helyzet kialakulni, mint Franciaországban, hogy hogy az SPD fogja a CDU.
[00:27:27]Ugye kellett a koalícióba bevették az SZ SZPD-t, ami folytatni akarja azt a szivárványos kormánypolitikát, amibe Olasz Sorc belebukott.
[00:27:37]Hiába lett a CDU koalíció része, azt akarják folytatni, és emiatt a CD CDU nem tud lépni.
[00:27:42]Vissza akarták hozni az atomenergiát, vagy legalább azt a utolsó három két-három atommenővet visszaindítani, amit nemrég zártak be, és még még szinte meleg.
[00:27:55]Az sem lehetett a SZPD miatt, miután hallani nem akarnak róla.
[00:27:57]Tehát hát nem tudják elengedni az öldítés.
[00:28:01]Igen, mert saját személy amb politikai ambícióinak a fogja a CDU is, meg az egész német kormány is.
[00:28:07]Ezért ezért ha ez úgy marad, akkor arra a pályára fognak lépni, lehet, mint Franciaország.
[00:28:14]Mi lesz a az Euróval?
[00:28:14]Tehát hogyha ilyen szempontból nézzük a mondjuk a geopolitikai feszültségeket, amit amit az iráni háború okoz, mi a helyzet most a a az euróval, az euró dollár árfolyamról beszélnek, hogy brutális ingadozások vannak, hogy pánikol a piac a hormozőhelyzet miatt.
[00:28:35]Alapvetően a devizákkal kapcsolatban a legfontosabb, legegyszerűbb összefüggés az az, hogy egy erős gazdaságnak erős pénze van, egy gyenge gazdaságnak gyenge pénze van.
[00:28:43]Tehát nyilván az, amiről most beszélünk, hogy az európai gazdaság vezető ereje, Németország és az eurozóna vezető ereje is így az komoly gondokkal küzködik, az egy rossz hír az Euró szemszögéből is.
[00:28:54]Az öröm az ülömben, a jó hír a a negatív hírek után az, hogy szerencsére a deviz piacok ilyen szempontból kiegyenlítő szerep funkcióját is ellátják.
[00:29:04]Ha egy gazdaság gyenge, akkor hozzáyengül a pénze a gazdaság gyengéségéhez.
[00:29:09]az segíti azt, hogy az exportpiacokon kicsit versenyképesebben tudjon szerepelni az adottgazdaság.
[00:29:15]Tehát a magas költségek miatti hátrányát az Európai Uniónak a gyengébb deviza, azt tudja segíteni, csak a probléma az az, hogy a a drága európai termelés az egyik faktora csak a rengeteg problémának.
[00:29:30]Tehát az, hogy a az energiapolitika az ennyire rossz, amilyen rossz, ezt nem tudja megoldani egy gyengébb euró sem.
[00:29:33]A gyengébb euró se fog ide hozni gázt, nem fog ide hozni energiát, ami a kieső atóművek miatt hiányzik.
[00:29:41]Az, hogy a zöldítés, az erőszakos zöldítés az nem, hogy mondjam, nem gazdasági alapokon nyugvó logikát vitt be a gazdaságfejlesztésbe, ezt egy gyengébb devizes se fogja megoldani.
[00:29:54]Sőt egyébként könnyebbé teszi, egy kicsit könnyebbé teszi a ideológiai politikának a vitelét, hiszen kiegyensúlyz bizonyos gazdasági nehézségeket, kevésbé fog transzparens lenni az, hogy gondok vannak a gazdaságban.
[00:30:06]Tehát ha gazdaság lenne a probléma, akkor a gyengébb euró megoldaná ezt a helyzetet.
[00:30:10]Sajnos nem csak gazdasági problémák vannak, komoly ideológiai gondok vannak, hogy ezt szépen bemutatta, és sajnos az ideológiánál segíthet, elfedheti a a problémás helyzeteket a gyengébb euró.
[00:30:23]Ezért arra számítok, hogy még később fognak reagálni a politikusok arra a helyzetre, amire egyébként már tavaly, tavaly előtt, sőt igazából már 10 éve kellett volna reagálni.
[00:30:31]Ugye az európai emberek nem érzik még, ahogyan vérzi és említette a bőrükön egyrészt a jóléti államnak a beragyát, másrészt az, hogy a a világolajtermelésének egyöde fogságba esett ott a Hormuszorosban.
[00:30:44]Ugye Pakisztánban, Ázsiában már érzik.
[00:30:46]És megjelentek azok a tanulmányok, hogy jelenleg a világ az energiatartalékait éli fel.
[00:30:52]Itt kerozinhiány fog fellépni, akár kígyózósorok alakulhatnak ki a benzinkutaknál.
[00:30:57]Mennyire mennyire vészjósló ez?
[00:30:59]Ö mennyire pánikszerű, mennyire válhat pánikszerűvé ez a működés?
[00:31:05]A kiesett termelést lehet pótolni, az az igazsága, a világnak azért bőven van kitermelni való kőolajja és földgáza.
[00:31:13]Ezek ezek pár év alatt, hogy így mondjam, pótolhatók, nem rögtön, nem holnaptól, de de pótolhatók.
[00:31:18]Itt a baj most a következő az, hogy ez ezek ezek a az energiaárd drágulás ugye tudjuk, hogy a horm csak a hormozis szoros ö lezárása miatt olyan jó 40 50-60% Ázsiában 90%-kal drágult például a földgáz meg az LNG.
[00:31:38]Az áramára is olyan 20-40%-an ment föl, mert ugye nagyon jól tudjuk, hogy mindig a áramárat a legdrágábban termelő erőművi árhoz igazítják, az pedig földgáz.
[00:31:49]ugye a földgázas erőművek legtöbbször.
[00:31:51]Úgyhogy emiatt az ára máris füz üzemanyagárak átlagosan 30-40% mentek föl.
[00:31:57]De hát átlagosan.
[00:31:57]Hogyha nézzük.
[00:32:00]Na most ez ennek a romboló hatása az időtartama.
[00:32:03]Pár hetes sokkot túlélünk, pár hónapos sokkot túlélünk, de az a baj, hogy itt hosszabb távra nézünk.
[00:32:11]És ez most már olyan szint, hogy az Európai Unió öis infláció, de hételen el jutott az összembe az infláció.
[00:32:22]Emelkedik az infláció, igen, de ennek már a fele ebből a válságból fog összejönni a következő egy évben.
[00:32:27]Ugye most 3%-on tartunk az infláció a eurozóna inflációjában.
[00:32:29]Ez 2,2 volt márciusban egy hónap alatt 0,8-at nőtt.
[00:32:35]Ha ez így fog nőni, akkor akkor ez begyűrűzik a mindennapi energiaárakba, élelmiszerárakba, mindennapi életünkbe, a termékek árába.
[00:32:45]És és innentől viszont a fizetések, miután a cégek helyzete romlani fog, lesz egy csomó szociális feszültség, a cégek a cégeknek a helyzete még fizetőképessége még még jobban romlik, és ugye ez hosszú távon így fog alattom módon begyűrűzni az életünkbe, és még nehezebb lesz.
[00:33:02]És akkor folytassuk is ezzel.
[00:33:04]Nézzük meg, hogy az energiaválság milyen problémákat okozhat.
[00:33:09]Az európai téli villamosenergiaárak a 2022-es energiaválság óta a legmagasabb szintre emelkedtek a nyári szerződésekhez képest, mivel a gázellátás zavarai és a gyenge vízőművi tartolékok fokozzák a nyomást a fűtési szezon előtt.
[00:33:24]A 2026-os téli villamosenergiaszerződések több mint 20%-kal magasabb árok kereskednek, mint a hasonló 2027-es referenciaárak.
[00:33:34]Az emelkedést az iraki amerikai izraeli háború miatti LNG áramlás zavarai nyomán szűkülő gázpiacok, valamint a szokatlanul alacsony vízenergiakínálat okozta.
[00:33:44]Az európai gáztárolók szintje 38,2% körül mozog, ami jóval alacsonyabb a szezonális 52%-os átlagnál, és messze elmarad az Európai Unió téli 90%-os célkitűzésétől.
[00:34:03]Németországban és Olaszországban, amelyek mindketten nagy mértékben függnek a gázüzelésű áramtermeléstől, a téli alapterhelési árak meghaladták a 110, illetve 120€-t megtóránként.
[00:34:17]Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ellátási zavarok elhúzódása vagy a tüzelőanyagkészletekre nehezedő további nyomás még élesebb áremelkedéseket válthat ki, és újra felkeltheti az aggodalmakat Európa energiaellátásának biztonságát illetően.
[00:34:36]Az Európai Unió gazdasági biztosa azt mondta, hogy arra lehet számítani, hogy ez az energiaárnövekedés és az energiainfláció az átterjed a gazdaság különböző szektoraira is.
[00:34:44]De az amiről ottól beszélt, hogy itt az élelmiszerágazatban az emberek majd a fogyasztásokban megérzik ezt.
[00:34:53]Pontosan.
[00:34:53]Tehát nem csak ottól, hála Istennek sok magyar elfelejtette most az inflációt, hogy nem beszélünk róla, hiszen ugye Magyarországon az elmúlt években nem volt ez probléma.
[00:35:00]De az Európai Unióban ez konkrétan nagyon komoly gond.
[00:35:05]Ezt mindenhol lehet látni, hogy emelkednek az árak, emelkednek az üzemanyagárak, emelkednek a költségei.
[00:35:11]Az Európai Uniónak a lakossai által kifizetett költségek szintje az egyre magasabb, ami egyébként nem meglepő, hiszen az Európai Unió az energiát importálja.
[00:35:19]Ha az energiának nő az ára, akkor sajnos ez azt jelenti, hogy mi szegényebbek leszünk összességében, mert egy olyan dolog, amit mi külföldről vásárolunk, az rájább lesz.
[00:35:27]tőke fog kivenni az országból, pénz fog kimenni az országból, az Európai Unióból ugyancsak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy rosszabbul fogunk összességében élni.
[00:35:36]Ez részben inflációként fog megjelenni, részben egyébként munkanélküliségént fog megjelenni, részben egyébként a költségvetési hiányban fog megjelenni, de a lényege az egésznek az az, hogy rosszabbul fogunk élni.
[00:35:47]A legszomúbb egyébként az, hogy az Európai Uniónak a gazdasági biztosa, ugye Dombraszkasz, akinek az lenne a feladata, hogy kitalálj egy jó stratégiát az Európai Uniónak, hogy hogyan tudunk erősebbek, jobbak lenni, hogyan lesznek az európai cégek a nyertesei ennek az átmenetnek, az gyakorlatilag odahízott el, hogy hát így mint egy jó könyvelő így megállapítja, hogy hát tényleg most drágább lett az energia és ez rossz lesz nekünk.
[00:36:11]Valóban rossz nekünk, de nem ezt várnánk el az Európai Uniónak a gazdasági biztosától.
[00:36:15]Azt várnánk el, hogy tegyen valamit ez ellen, hogy segítse az európai vállalkozásokat, hogy segítse az európai családokat, hogy segítse az európai cégeket.
[00:36:22]Hát ezt sehol nem látjuk, hogy ennek a feladatának bármilyen szintet eleket tennek.
[00:36:29]Üröm az örömben, hogy olyan hőhullám érte el Európát, Nyugat-Európát az elmúlt napokban, ugye Londonban, Párizsban is ilyen 35 fokokat mértek, hogy a napenergia termelés az megugrott.
[00:36:39]Az, hogy mennyire ezt ezt ottól tudja, de hogy olyan hírek jelentek meg, hogy az ára már az mínuszba fordul.
[00:36:47]De hogy ez mit is jelent ebben a helyzetben?
[00:36:48]Hát kedves Dani, el kell szomorítsólak, nem tudtál jó kedvredíteni.
[00:36:52]Ugyanis ez a ez a időjárásfüggő áramtermelés az időjárásfüggővé tette az ellátásbiztonságot, és időjárásfüggővé tette az árakat azokban az országokban, ahol csak a piaci tényezők determinálják a lakossági meg a gazdas az iparnak felszámított energiaárakat.
[00:37:13]Tehát mindig vannak ilyen pár napra igaz, meg pár hétre igaz, ilyen pozitív címszallag szallagcímek, hogy hogy megint letarolta a napenergia az európai fosszilis energiatermelését.
[00:37:29]Az a baj, hogy ez két napig tart, és utána jön a feketeleves, mert amikor jó jók a feltételek a naenergiához, ugye általában ezek a hőség hőségnapok, amikor egy felhő nincs az égen, csak az a baj, hogy szél sem fúj.
[00:37:43]Úgyhogy még a szélenergia sem tud, nem a másik időjárásfüggő sem tudja kiegyensúlyozni a napot, akkor túltermelés van, és akkor negatív árak vannak, ami azt jelenti, hogy az fizeti az áramot, aki termeli annak, aki megveszi.
[00:37:56]Vagy pedig a lehető ugye egy radikális extrém rossz eset, amit tavaly júniusban tapasztaltunk meg, amikor Spanyolországban, Portugáliába emlékszünk az iériai áramszünetre, vagy pedig ez lesz.
[00:38:08]Tehát ezért mondom, hogy nem felhőtlen a mosolyom, amikor ezek a hírek jönnek, mert sajnos Európában az a helyzet, hogy voluntarista módon mindenki tolta, hogy nekem 1100% megújulóm legyen, ebből 800% legyen szél, 800% szintén a napenergia.
[00:38:23]Ennek az lett a vége, hogy nem követték le az infrastruktúrafejlesztéssel.
[00:38:31]Tehát messze nincs annyi vezeték, amivel a a termelés helyétől a fogyasztási helyre jutna el megfelelő módon mindenféle hurokáramlás képződik.
[00:38:39]Fölösleges módon túl van terhelve az a a vezet nagy feszültségű, középfeszültségű vezetékrendszer.
[00:38:45]Nem jut el a megfelelő helyre.
[00:38:49]Ez az egyik probléma.
[00:38:49]A másik pedig a az, hogy a túltermeléskor nem tudjuk elraktározni.
[00:38:53]Nincs elég akkumulátoros tárolás, nincs elég ugye a a vízzel is az aszályok miatt gond van, tehát nincs elég szivattyústározó elévő kapacitás.
[00:39:01]Nem tudjuk kiegyensúlyozni.
[00:39:01]Ha meg mégis próbálkoznánk egy kicsit tútolni, akkor földgáztüzelésű elművekne még többre szükség, ami meg hogy fér össze a klímavédelemmel meg a egyébként.
[00:39:10]Tehát van egy csomó időfüggő termelőnk, nem tudjuk elraktározni, nem tudjuk kiegyensúlyozni, és ennek ennek a vége ez, amiről beszéltünk.
[00:39:19]Tehát az, hogy nem szabad beugrani mindig a pont én mondom, aki most éppen elektronikus médiában szerepelek, nem szabad mindig fölülni a sajtós szalagcímekre, mert ezek rövidtávú sikerek az nagyon jól néz ki, bár úgy maradna, bár ez igaz lenne.
[00:39:34]Akkor maradnak tovább a fosszilis tüzűzelő anyagok megoldásként.
[00:39:35]Most arról beszélnek szakértők, hogy az olaj és a gázárak azok még a az irán iráni háború befejeződése után is 2027-ben is magasak maradnak valószínűleg.
[00:39:46]Ennek mi az oka?
[00:39:50]Ez így van.
[00:39:50]Egy fél mondat még ahhoz, amiket Ottó mondott, nagyon remekül írta le a helyzetet.
[00:39:55]És ez a negatív energiá az elsőre egyébként jónak tűnik, de gondoljunk bele egy termelő helyzetébe.
[00:40:00]Tehát most ugye miről szól egy napenerg termelőnek a gazdasági modellje, hogy télen nem igazán tud termelni, ugye akkor nem igazán van energia, akkor nem igazán van bevétele, nyáron lenne bevétele, de hát ugye most már annyi annyira túltermelés vannak energiából, hogy a túlteremelés miatt igazából akkor se tud pénzt keresni.
[00:40:17]Sőt, igazából néha még negatív ára, tehát neki kell fizetni azért, hogy a napenergia beltolja a rendszerbe.
[00:40:24]Ez jó megoldás lenne akkor, hogyha el tudnak valahogy tárolni, csak tényleg az a probléma, hogy a akkumulátorok sem tudják eltárolni az energiát olyan távolan, mint kéne, és még ezek a vízpumpálós megoldások se működnek ezen az időtávon.
[00:40:35]Részben azért, mert nincs elég víz, és nincs elég víz, amit fel lehetne pumpálni.
[00:40:40]Tehát gyakorlatilag a modell az, ami rossz.
[00:40:42]És akkor mi az, ami marad?
[00:40:42]Valami más módon kell megoldanunk majd az energia ellátását a gazdaságnak, a háztartásoknak, a családoknak.
[00:40:48]És valóban valahonnan marad a fosszilis alternatíva, amit lehet tárolni.
[00:40:53]Ott a tárolás az nem probléma, ezért ez felértékelődik.
[00:40:57]Csak pont emiatt az óriási volatilitás, óriási ingadozás miatt, amit a zöldítés, a kényszerű zöldítés belevitt az európai rendszerbe, ez sajnos megdrágította a fosszilis energiának az árát is.
[00:41:07]Tehát ahelyett, hogy lenne egy olyan helyzet, ahol megbízható energiaellátása van az Európai Uniónak, ráadásul olcsón és egy jó mixben, van egy ilyen teljesen őrült rendszer, ahol néha negatív árak vannak, tehát a termelő maga ellen érdekelt lesz a termelésben.
[00:41:21]És egyébként ott, ahol meg igazán számított meg, sajnos maradnak a nagyon volatilis és valóban túlzottan magas árak, amik azért vannak, mert az Európai Unió ugye attól az energiaforrástól, azért az orosz energiahordozóktól, amit megbízhatóan, stabilan, olcsó áron látta el régen az Európai Uniót.
[00:41:38]Az Európai Gazdasági modellnek, a német gazdasági modellnek egy alapja volt.
[00:41:42]már elvágta magát.
[00:41:42]És nem csak most vágta el magát egyébként, most már az oroszok kiépítették a vezetékeket a Kína fele holnaptól kezdve, hogyha szeretnénk venni majd az oroszoktól gázt vagy akár olajat is, már saját magunknak kiépítettünk egy versenytársat, akivel egymásra fogunk majd licitálni.
[00:41:57]És mivel a kínai gazdaság az sikeres, sokkal sikeresebb most már sajnos, mint az európai, ő mindig túl fog tudni majd minket licitálni.
[00:42:05]Tehát gyakorlatilag most ott vagyunk, hogy egy olyan versenytársat építettünk föl magunknak, aki a következő 10-20 évben folyamatosan fel fogja strófolni az Európai Energiaárakat.
[00:42:17]Ha már versenytársak, az Egyesült Államoknak is versenytársa Kína és az USA most megszorulhat az iráni háború miatt, és olyan anyagra lehet szüksége, ami nagyrészben csak Kínának van meg, de hogy mi is ezt, azt majd a szünet után megmutatjuk és beszélünk róla.
[00:42:33]tartsanak velünk akkor is.
[00:42:54]Folytatódik a láncreakció Toldi Ottóval és Sebescsén Gézával.
[00:42:56]És ugye érintettük már a Hormozi szorosta, a válságot a az adás folyamán.
[00:43:02]És most lényegében az látszik, hogy az, hogy a világ olajtermelésének egyöt eljut-e a fogyasztókhoz, az azon múlik, hogy meg tud-e állapodni egymással Donald Trump, illetve az iráni fél.
[00:43:13]Trump azt mondja folyamatosan, hogy már ilyen közel vagyunk a megállapodáshoz.
[00:43:21]Az iránni az meg mást mond.
[00:43:21]Azt mondja, hogy amíg az USA támad a legutóbbi napokban, addig szó sincs megállapodásról.
[00:43:29]És közben pedig az látszik, hogy Irán fogjultette a hormozi szorost, és úgy tűnik, hogy mintha ő diktálna ott.
[00:43:39]Igen, ez egész számomra egészen elképesztő.
[00:43:41]Én nem vagyok katonai szakértő természetesen.
[00:43:43]Nem csak mint mint egyszerű állampolgárként el vagyok hűlve azon, hogy gyakorlatilag katonai értelemben irán le van győzve olyan úgy, hogy nem valószínűleg nem képes már komolyabb csapást intézni Izrael meg az USA haditengerészet ellen meg Izrael ellen, de még még mégis további támadásokra képes valamilyen szinten, tehát drónokkal, jobban elrejthető fegyverekkel a pezzelből olajinfrast Olaj és földgázinfrastruktúrája ellen képes csapásménni, sakba tudja tartani a hormoziszorost.
[00:44:23]És és ez ez nagy meglepetés, mert mert ugye mindenki másra számított, mindenki arra számított, hogy hogy össze fog ez omogni ezt a Igen.
[00:44:32]hogy hamar hát olyan erőfölény van és olyan ugye olyan potenciális fenyegetést jelent az USA Irán részére, hogy hogy azt hittük, hogy meg fognak ijedni és és a rezsim fönntartása érdekében majd békét kötnek, de ez nem történt meg és úgy látszik nincs, úgy fogják föl, hogy nincs vesztenivalójuk, a hazájukért harcolnak, összezárt az ország, annak ellenére, hogy él ott vagy 50-féle felekezet meg meg nép népcsoport összezártak Amerika ellen, és és kitartanak az utolsó IG Amerikának egy egész más taktikát kell alkalmazni, és ez ez zajlik most, hogy egyszerűen a perzsa öböl olaj és földgáz kitermelését ecen a saját és a szövetségesei termelésének a fokozí fokoz fokozásával túlnövi és ezt a gappet betölti.
[00:45:22]Ugye láthatjuk, hogy iszonyatos ütemben nő az USA saját kitermelése.
[00:45:30]Az utóbbi pár hónapos adat ilyen 35%-os elképesztő olajkitermelés meg exportnövekedés.
[00:45:35]Láthatjuk, hogy Trump árulja Venezuela olaját és meggyőzte a top öt olajkitermelőből az Egyesült Arab Eménységeket, hogy kövesse őt vagy segítsen neki ebben a igyekezetében, hogy hogy enyhítsék az olajhiányt.
[00:45:47]Tehát az Egyesült Arapmiségek Venezuela USA a top ötből három plusz elengedte az oroszolajat, kiengedte az a a szankciók alól, Indiát kiengedte a büntetővámok alól, hogy üzleteljen az orosz ojjal.
[00:46:02]Tehát úgy tűnik, hogy az a taktikája Amerikának, hogy most bárhogy is fagy be az az iráni konfliktus, egyszerűen a túltermeléssel azt a olajmennyiség meg földgázmeniséghiányt pótolni próbálják, hogy lejjebb nyomják az árakat.
[00:46:14]Az tény, hogy ezek az árok nagyon nehezen akarnak lefelé menegetni, mert mert azért ha ez így marad hosszú távon, még mindig nagyon rosszul járunk, de már nem krízis ár van, tehát nem 120 dollár per hordós kőolajár meg nem 100 euró per megaó fölötti földgázár van.
[00:46:33]Már lejjebb ment valamit.
[00:46:35]Tehát ez a ez ez elkezd hatni.
[00:46:37]És látjuk, hogy a szupertankerek a mexikói öbölből, ahol viszik a venezuél meg az amerikai szépen Dél-Afrika megkerülésével mennek az ázsiai piacra.
[00:46:46]Tehát ez valahogy működik.
[00:46:48]És hát hiába nemzetközi szabályok, vagy a hormóziszoros mindenki, hát vannak erről konkrét nemzetközi törvények iránt, ez a legkevésbé sem érdekli, úgy tekint a hormuszorosra, mint a saját területére, és vámot szednek.
[00:47:01]Itt volt egy ilyen kimutatás, hogy 60 milliárd dollárt kasszíroznának évente azért, hogy ők minden hajót megállítanak.
[00:47:11]Nagyon jól mutatja ez a példa is, hogy rombolni, vagy ugye bedobni a csavarokat a fogaskerekek közé, az mindig sokkal könnyebb, mint aztán rendbe tenni azt a kárt, amit ezek a fogaskerekek elszenvednek a csavarok miatt.
[00:47:24]Ugye ez történik most is, hogyha nézzük Iránban.
[00:47:29]De egyébként tegyük hozzá, hogy ahogy szépen Ottó ezt bemutatta, azért Amerikának nem olyan szörnyeros ez a mostani helyzet, hiszen felpörgették a saját kitermelésüket.
[00:47:37]Sőt, Venezuoljának is az olaját ők árulják egy sokkal magasabb, sokkal kedvezőbb áron.
[00:47:42]Lehet, hogy majd az orosz oljat orosz gázt is ők fogjak árulni majd Európának egy szintén jelentős prémiummal.
[00:47:48]Egy komoly bevételt jelent ez nekik.
[00:47:51]Tehát valóban aki olvassa a híreket, hogy hetente Trump twittereli, vagy hát a saját felületén közli azt, hogy most már mindjárt vége, mindjárt itt van a megállapodás, kicsit furcsának tűnhet ez, vagy szerencsétlenkedésnek tűnhet, de én megmondom őszintén, azért van egy olyan értelmezése is ennek a helyzetnek, hogy ez Amerikának a jól felfogott érdeke, hogy fenntartsa ezt a mostani helyzetet.
[00:48:12]Nagyon sok pénzbe nem kerül nekik, ugye nagyon komoly harci nincsenek most Iránba.
[00:48:16]Amerika ott ül, és ugye őt abszolút nem támadja senki.
[00:48:21]És az a termék, ami neki egy fontos exportterméke, sőt ugye Venenzurán keresztül komoly részesedése van egy másik országnak is az értékesítésén, az most nagyon jó áron tud a világpiacon vevőre találni.
[00:48:32]És hát ugye tegyük hozzá, hogy az egy legfontosabb ugye versenytársa vagy vetélytársa az USÁnak, Kína, az pedig energiaimportőr.
[00:48:39]Tehát ugye ezzel nem csak azt írja el, hogy komoly bevételeket termel az amerikai gazdaságnak Trump, hanem komoly kiadásukat is okoz a kínai gazdaságnak egyébként az európainak is.
[00:48:50]Tehát ezt melesleg vagy nem mellesleg mi európaiak is komolyan megérezzük.
[00:48:54]De ez egy nagyon jó hely szerintem Amerikának.
[00:48:56]Nem biztos, hogy komoly érdekek vannak, hogy innen elmozduljanak.
[00:49:00]És azért emlékezzünk vissza, mi volt Trumpnak az első mondata, mikor megnyerte a választást Amerikában, ugye a legutóbbi második ciklusának a választását, drill baby drill.
[00:49:09]Tehát pontosan azt a világot látjuk most, amit Trump az gyakorlatilag a választás másnapján bejelentette, belebegtetett.
[00:49:17]Én nem vagyok benne biztos, hogy ez olyan rossz lenne akár Trumpnak, akár Amerikának, akár az amerikai olajcégeknek.
[00:49:22]Én abban én inkább arra gondolnék egyébként, hogy valószínűleg nagyon sokáig egy ilyen világ lesz majd, ahol mindig lesz majd egy hír, hogy holnap már vége lesz a háborúnak, és meg fognak egyezni a felek, de valahogy mégse fognak megegyezni.
[00:49:35]Szárnyalnak az amerikai gazdasági adatok, aki most megnézi.
[00:49:37]Tehát igaz, hogy nőttek az üzemanyagárak, és ez a félidős választásek előtt nem jó hír az Trumpnak, de az biztos, hogy az összes GDP növekedés, az infláció, a munkanélküliség minden szárnyal az USÁ.
[00:49:50]Na, viszont ami probléma lett az USA-nak, hogy kimerítette a fegyverraktáraikat az iráni háború, és van egy bizonyos anyag, amiről most beszélnek, a Wolf rá, ami a bombák de egyébként páncéltörő ütegek elkészítéséhez is fontos, csak hogy az nincs az USA-nak, Kínának viszont van 80%-ban.
[00:50:10]Kénytelen lesz most Kínával bizniszelni az USA?
[00:50:12]Hát a helyzet helyzet az, hogy ne ne szűkítsük azért ezt a Wolfrára, mert az USA sokkal több ritka földfém vagy ritka ásványi anyag tekintetében áll áll nagyon rosszul.
[00:50:21]Tehát 70%-ot több mint 70%-át ezeknek Kínából importálja.
[00:50:25]Hazai termelés 30 és körülbelül 20 évre teszik azt, amíg a hazai termelést fölhozza arra a szintre, hogy önellátó lesz.
[00:50:33]egyetlen bányájuk működik, lehetne öt és még dél dél amerikai partnereivel együtt, ahol szintén sok ritka fölfi van, még azzal együtt sem tudják kiváltani, meg technológailag sem tudják, kínai technológiákat használnak a fémfeldolgozáshoz.
[00:50:48]Ugye mondják azt, hogy egy ilyen 90000 tonnás amerikai repülőgép anyahajóba körülbelül 6500 tonna ritka földfén van beépítve.
[00:50:55]Tehát el lehet képzelni, hogy mit jelent az, hogyha mondjuk a következőt egy ilyen kis malőr miatt nem tudják legyártani vagy megjavítani a az eddigi üzemelőket.
[00:51:05]Toldiak sebessé Gézának köszönöm szépen, hogy itt voltak és elemeztek.
[00:51:07]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a felelős szerkesztő Ján Kászpár nevében is.
[00:51:13]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.
[00:51:19]Tartsanak velünk holnap is a viszontlátásra.