Láncreakció - Budanov szerint reális cél az orosz háború befejezése tél előtt - HírTV

[00:00:02]Az orosz támadásokkal teli éjszaka után Volodimus Zelenski segítséget kérte az Egyesült Államoktól.

[00:00:06]Aztán Budanov szerint reális cél, hogy befejeződik az orosz háború még a télbe előtt.

[00:00:11]És végül az EU célja, hogy Ukrajna csatlakozása az Unióhoz a tervezetnél hamarabb sikerüljön.

[00:00:20]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:22]Erre keressük a választ.

[00:00:24]Üdvözlöm önöket.

[00:00:24]Én Ferkó Dániel vagyok.

[00:00:26]Ez a láncreakció.

[00:00:41]Ukrajna tehát az Egyesült Államoktól kért segítséget az intenzív oroszt támadások miatt.

[00:00:49]Andr Siviha, Ukrajna külügyminisztere Kedregel Xen közzétett bejegyzésében elítélte Oroszország éjszakai támadását Ukrajna ellen, amelyben 656 drón és 73 rakéta vett részt, és amely szerinte legalább 12 ember, köztük gyermekek életét követelte, valamint több száz civil megsebesült.

[00:01:06]Sibiha úgy véli, hogy a támadás egyetlen oka az, hogy Putyin egy háborús bűnös és egy vesztes, akinek a terroron kívül nincs más kártyája.

[00:01:14]Az orosz támadásokkal teli éjszaka után Volodimir Zelenski is segítséget kért az Egyesült Államoktól.

[00:01:21]Az ukrán elnök úgy fogalmazott, ha Ukrajnát nem védik meg a ballisztikus és egyéb rakétatámadásoktól, ezek a támadások folytatódni fognak.

[00:01:34]Vendégem pedig Kis Rajmund az MCC diplomácia műhelyének vezetője.

[00:01:37]Köszönöm, hogy befáradt.

[00:01:38]Köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:01:38]Tehát a felvezetőben elhangzott, hogy Zelenski az USA-tól kérne segítséget, mert hogy úgy érzi, hogy a balisztikus rakétákkal szemben nincs más esély, csak ugye a Patriot légvédelem, amit nem adott a Donald Trump.

[00:01:51]Viszont mások meg azt mondják, hogy kész vége, az USA kivonult és ez Európa ügye ez a háború, és nekik kell valahogy megoldani ezt a ezt a konfliktust.

[00:02:01]De hát ők még diplomáciai kapcsolatban sincsenek Oroszországgal.

[00:02:08]Ez mind igaz.

[00:02:08]Az biztos, hogy történelmi lehetőség előtt áll az Európai Unió, nem a patriot rakéták gyártásával vagy leszállításával kapcsolatban, mert azt úgy sem tudják megoldani, hiszen az Amerika Egyesült Államok még a távolkeleti partnereitől is átcsoportosította az Irán elleni hadművelethez.

[00:02:26]De az biztos, hogyha most elkezd tárgyalni az Európai Unió, hogyha végre kijelölnének egy tárgyalót, hiszen Kajakallas nem lesz, Sröder nem lesz, korábbi kancellár, Merkelasszony sem, hogyha lezárul ez a casting és Oroszország felé is tudnak egy megbízható közvetítőt találni, akkor tényleg most vagy soha le lehet ülni.

[00:02:48]Nem hiszem, hogy azért, amit Zelenski mond, hogy Oroszország meggyengült a fronton is és gazdaságilag, hiszen látjuk, hogy éppen a bejátszóban is hallhattuk, hogy milyen súlyos támadást mért és az elmúlt héten is.

[00:02:59]Az biztos, hogy az Európai Uniónak kellene most közvetíteni hatékonyan, hogy akár még a tél előtt béke legyen Oroszország és Ukrajna között.

[00:03:09]Akkor ezt ezt hogy értelmezzük ezt, amit Kirilo Budanov mond, hogy szerinte Moszkva elveszíti a harci kezdeményezést a frontvonalon, és hogy ezek a mélységi ukrán támadások, ugye legutóbb, hogy Luhansban egy kollégiumot ért támadás, rengeteg gyermek halt meg, hogy ezek megtörik Putyint, megtörik Oroszországot, és ugye ez valamiféle kedvező fordulatot hozhat Ukrajna számára.

[00:03:39]Erre számítanak ők.

[00:03:39]De ez mennyire reális?

[00:03:43]2022 óta számítanak erre és több ellentámadás is volt.

[00:03:46]Ugye a leghíresebb az 2023 nyarán, de 2022 nyarán az mondjuk tényleg sikeres volt, mondjuk olyan novemberig.

[00:03:54]Azóta tulajdonképpen nem tudott megfelelő szintű ellencsapást mérni.

[00:04:00]Vannak adhok, vannak rendkívüli ellencsapások, valóban vannak sikeres mélységi támadásra is Ukrajnának, de ez érdemben nem változtatott a front bármikori vagy akár a jelenlegi helyzetér.

[00:04:15]Most ez a hogy meddig tarthat még a háború?

[00:04:17]Itt a Economist című lap szellőztette meg, hogy Zelenszki egy-három év között gondolkodik.

[00:04:23]Most Budanov, a elnöki tanácsadó, az meg azt mondja, hogy a tél télbeált előtt befejeződik ez a háború.

[00:04:31]Ezek mire alapozódnak ezek a ezek a számítgatások, amiket bedobnak?

[00:04:37]Ma június van ked tegnap, június 1jén az elnöki hivatalt vezető Budanov azt mondta, hogy Oroszország gyengül a fronton és gyengül a gazdaság.

[00:04:45]Most kell leülni tárgyalni európai közvetítéssel.

[00:04:51]Ugyanezt mondta előtte egy nappal május 31-én, vasárnap Zelenski.

[00:04:53]Most várnak amerikai képviselőket, akikkel szeretnének tárgyalni arról is, hogy próbáljanak közvetíteni az orosz-ukrán békét célzó tárgyalások sikerességében.

[00:05:07]De ez ukrán kompromisszum nélkül nem lesz sikeres.

[00:05:10]Az biztos, hogy Oroszország gazdasága 2024 óta folyamatosan zsugorodik.

[00:05:14]Az is biztos, hogy már háromszor az Amerikai Pénzügyminisztérium felfüggesztette az orosz olaj elleni szankciót, ami több 1000 milliárd Ftot jelent, több 10 milliárd dollár bevételt a Kremülnek március óta, az iráni konfliktus óta.

[00:05:33]Ez mondjuk segíti a háború finanszírozását, de hosszú távon az biztos, hogy nehéz lehet fenntartani ezt a háborús költségvetést.

[00:05:41]De eddig még 2022 óta az Európai Unió is azt mondta, Ukrajna is, hogy a szankciók már tédre kényszerítik Oroszországot.

[00:05:52]Egyelőre Oroszország mindig minden évben nagyobb százalékkal bővült a gazdasága, mint az Európai Unió bármelyik tagállamának.

[00:05:58]Az Európai Unió szankciói nem működtek.

[00:06:02]Az biztos, hogy előbb-utóbb már több mint négy éve tart ez a háború az orosz társadalmon belül is, és az orosz gazdaság számára is egyre nagyobb kihívást jelent.

[00:06:12]És hogy Európa milyen módszerekkel próbálja támogatni Ukrajnát ebben a háborúban, arról most Dunda Györgyöt, a Hírtv Kárpátajai tudósítóját kérdezem.

[00:06:22]Szervusz Gyuri.

[00:06:24]Tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:06:24]Szóval megjelent egy hír, hogy az Európai Unió azt fontolgatja, hogy a jövőben megszünteti annak a lehetőségét, hogy ukrán hadköteleskú férfiak védelmi státuszt kapjanak az Európai Unió területén.

[00:06:40]Mit lehet tudni ennek a ennek a hátteréről?

[00:06:45]Igen, erről a cikkről, ami az Eurolakban jelent meg, hát itt Ukrajnában is sokat beszélnek és találgatják a pontos megfejtését.

[00:06:52]Ugye jelen állás szerint 2027 márciusában megszűnik az ukrán menekültek védelmi státusza.

[00:07:00]Azt ígérik persze, hogy meghosszabbítják, de a meghosszabbítás folyamatában elképzelhető, hogy lesznek változások, pedzegetik.

[00:07:08]És ezek a változások elsősorban a külföldre menekült ukrán hadköteleseket érintheti negatívan.

[00:07:17]Egyre inkább nő a számuk az Európai Unió tagállamaiban.

[00:07:23]És az az elképzelés, vagy a kiszivágott hírek arról szólnak, hogy 202 márciusától az ő számukra sokkal nehezebben adják majd meg a védelmi státuszt.

[00:07:33]És azok közül, akik most még most is ugye jönnek az EU-ba ukrán menekültek, hát hatköteles korú férfiak csak a legritkább esetben tudnak legálisan az Európai Unióba beutazni.

[00:07:46]viszont a zöld határon keresztül azért nagy számban menekülnek a hatköteles korú férfiak, és itt a célelá között a Kárpátaljával szomszédos országokat is sorba kell vennie, Romániát és Magyarországot, valamint Szlovákiát vagy éppen Lengyelországot, csak a román határőrség közlése szerint a háború kitörése óta 300-re tehető azon ukrán férfiak száma, akik illegálisan a hegyeken keresztül a zöld határon keresztül jutottak be Romániába.

[00:08:18]És az a bevett gyakorlat, legalábbis eddig az volt nem csak Romániában, hanem Magyarországon is például, hogy a hatköteles korú férfiakat nem szolgáltatták vissza Ukrajnának, nem adták ki az ukrán hatóságnak, hiszen háborús veszélynek vannak kitéve.

[00:08:37]viszont most az ukrán kormány, az ukrán vezetés erőfészítései révén elképzelhető, és egyre többet beszélnek erről itt Ukrajnában is, hogy az ukrán vezetés tárgyalásokat folytat uniós országok, partneri országok vezetőjével, hogy a hatköteles korú férfiakat elsősorban vissza tudják kapni.

[00:08:55]És eek a sajtóhírek is erről szólnak, ahogy arra alapozva, hogy Ukrajnának is szüksége van a férfiakre.

[00:09:03]Tehát egyrészt a fronton, másrészt pedig majd a későbbi újjáépítés során, de hát amíg tart a háború a és látjuk ugye a ma reggeli történt támadást is.

[00:09:13]Nehéz még itt újjáépítésre meg háború utáni időszakról beszélni.

[00:09:18]Ugyanakkor ez a kérdés itt belöldön Ukrajnában is lecsapódik.

[00:09:21]Ugye kevés az ember, kevés a férfi, egyre jobban fogyukna a lakossága drasztikusan fogy, és egyre többet beszélnek itt a migránsok behozzatalának a szükségességéről, és egyre többen ágálnak ellene.

[00:09:37]Volt már migránstüntetés.

[00:09:38]Tegnap Danilo Hetmancev a parlament egyik parlamenti képviselője ítélte el ezeket a terveket.

[00:09:45]Vagy éppen idézhettem a legfrissebb megnyilatkozása Denis Jaroszlainak.

[00:09:51]Ő az ukrán hadsereg egyik parancsnoka.

[00:09:55]Ő azt mondta, ha ez így fog folytatódni tovább, hogy az ukránok kimennek helyükre, meg jönnek a migránsok, akkor majd 30 év múlva egy ukrán gyerekre hat indiai gyermek jut, és föltette a kérdést, hogy mit érünk a háborúval, ha meg is nyerjük az Oroszország ellen folytatott háborút, ha elbukjuk a demográfiai háborút és Ukrajna jövőjének, az ukrán nemzetépítésének a a lehetőségét.

[00:10:20]Úgyhogy egyre több a kritikus hang, egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy jobban meg kellene becsülni a saját polgárait Ukrajnába, akik még itt vannak, itt ragadtak pontosabban, és azokat, akik kint vannak, hát André Sibi, ha külügyminiszter is arról beszélt, egyenesen az államstratégiai céljának, feladatának nevezte, hogy ő 8 millióra becsülte a kintli ukránokat, hogy őket valahogy hazahozzák, de amíg nincs béke, amíg nincs munkalehetőség, amíg nincs lakhatás, hiszen rengeteg otthon megy tönkre És amint látjuk a bombázásokból kifolyólag is nem csak a délkeleti ukrajnai területekről beszélünk, hát Kiejben is a számtalan lakóház sérült meg, és gyakorlatilag ezek mindennapos, minden hetes cselekmények.

[00:11:02]Ez egyre jobban és egyre jobban fokozza az itteni problémákat, a kilátástalanságot, hiszen emberek egyik napról másikra kerülnek utcára és válnak akár belső venekülté, ami szintén egy rettenetes életérzés Ukrajnában.

[00:11:16]Csak Kárpátalján ne felejtsük el, ez egy kis régió.

[00:11:19]A háború előtt 1200000 lakosa volt sokak szerint Ukrajna legbiztonságosabb megyéének a mai napra.

[00:11:27]Csak itt nálunk legalább 300000 menekült van, aki itt is maradt, de volt olyan időszak, amikor a számukat fél millióra becsülték.

[00:11:37]Gyuri, köszönjük szépen az értékes információkat.

[00:11:41]És valóban Ukrajnában a munkaerőhiány miatt is nagyon aggódnak a demográfiai problémák miatt, mert ő 2022 óta több száz férfit soroztak be hadseregbe, és több millióan hagyták el az országot.

[00:11:51]És hát mi lesz így Ukrajnával?

[00:11:54]Mi lesz az újjáépítéssel?

[00:11:57]Mi lesz az ukrán gazdasága, aki fogja fenntartani azt?

[00:12:01]Lehet a számháborún vitatkozni, de tegnap azt mondta az ukrán külügyminiszter, azt reméli Sibiha, hogy 8 millió ukrán fog hazatérni a háború után.

[00:12:12]Ez optimista becslés.

[00:12:13]Ez több mint optimista.

[00:12:13]Szerintem még a fele is sok lenne.

[00:12:15]Hát természetesen érthető, hogy neki kellene majd újjápíteni, de szerintem nem csak elmenekültek, hiszen előtte is nagyon sokan kivándoroltak már a háború előtt.

[00:12:27]Szerintem hogyha megtalálják a helyüket akár Németországban, Skandináviában, Lengyelországban, függetlenül attól, hogy a munkaképes férfiaknak, amire a Gyurri utalt 2027 márciustól a letelepedési engedélyük sokkal nehezebb lesz, vagy a munkavállalási engedélyük, én nem tartom elképzelhetőnek, hogy 8 millió ukrán családostú, gyerekek, nők, mindenki visszatér egy háború sújtott a lerombolt Ukrajnába, hogy újjáépíts a háborút.

[00:12:54]Folytatva Románia és Oroszország között váratlanul kiéleződött a a konfliktus.

[00:13:00]Ugyanis tudjuk, hogy egy galacsi lakásra lezuhant, illetve egy orosz drón támadás történt ott.

[00:13:10]És most Románia úgy úgy dönt, hogy nem akarja Konstancában legalábbis folytatni a diplomáciai kapcsolatokat, meg akarja szakítani Oroszországgal.

[00:13:24]És itt a konzulátus kérdése is felmerült, hogy hogy mi lesz a konstancia orosz konzulátussal.

[00:13:30]A románok legszívesebben bezárnák, de hát ezt ők nem tehetik meg.

[00:13:36]Az orosz fél választlépéseket ígér, ez durva sértésnek érzik.

[00:13:41]Mi lesz ebből?

[00:13:41]Ez még mindig szerencsésebb, mintogyha bárki a NATO ötös cikkeiről beszélne, hiszen mondjuk Lengyelországot ért ukrán drónoknak a következtében több ártatlan lengyel civil is meghalt.

[00:13:55]Ha jól emlékszem, két lengyel állampolgár halt meg korábban.

[00:14:00]Ezek a drónok sajnos irányíthatók és elirányíthatók is.

[00:14:02]Ezt láttuk a Baltikumban.

[00:14:04]Én nem mondom, hogy ezt Ukrajna irányította el, vagy valamilyen NATO tagállam segítségével.

[00:14:09]Ezért is nagyon fontos a tűzszünet és a béke, hogy tényleg harmadik országokon ne repüljenek át ezek a drónok, és ne okozzanak ilyen csapásokat.

[00:14:18]Korábban még egész Magyarországon keresztül is átrepült egy ilyen drón, amiután a Horvátországban landolt.

[00:14:27]Még mindig szerencsésebb, hogyha diplomáciai felháborodása van akár az ukrán, akár a román politikának, hiszen a a román elnök is elítélte, ezt megteheti.

[00:14:36]Mondhatják a konzulra, semmi köze ennek a konzulhoz.

[00:14:38]Nem ő irányította ezeket a drónokat, sőt lehet, hogy nem is oroszok irányították, hanem valaki elirányította.

[00:14:45]Nem tudjuk, ki kell vizsgálni.

[00:14:47]A fogadó ország, tehát jelesül diplomáciai szempontból Románia mondhatja, hogy nem kívánatos személy, mondjuk az odaakkreditált konzulona nongráta el kell hagynia a fogadország területét, tehát Romániát akár 24 órán belül, 48-72 órán belül, nem szerencsés diplomáciailag, de ez még mindig egy sokkal kultúráltabb válasz, mintogyha NATO ötös cikkeire gondolhatnánk.

[00:15:11]Az, hogy egy konzulátust szeretne bezárni, az már egy sokkal bonyolultabb diplomáciai folyamat lenne Románia részéről, de érthető az aggodalom, érthető a felháborodás.

[00:15:20]Tehát nem mondom, hogy nem kell reagálni arra, hogy becsapódott egy orosz drón.

[00:15:27]Fennáll itt egyébként a veszélye annak, hogy hogy mondjuk Románia bevonódjon ebbe ebbe a háborúba.

[00:15:30]Egyáltalán mondjuk lehetnek ilyen törekvések akár az ukránok, akár az oroszok részéről, hogy ez a háború kíszélesedjen.

[00:15:37]Ugye tudjuk, a múltban Lengyelországba is becsapódott véletlenül egy rakéta.

[00:15:42]Hál istennek nem lett eszkaláció belőle, de azért időről időre más országok is kapnak drónokat.

[00:15:51]Oroszországnak egyértelmű, hogy nem érdeke, hogy NATO tagállamok felé eszkalálódjon a háború.

[00:15:55]Ukrajnának pedig elemi érdeke.

[00:15:58]Sokkal jobb lenne Ukrajnának akár a Baltikumban, hogyha sokkal nagyobb konfliktus lenne.

[00:16:02]Mondjuk a lengyeleket nem kell provokálni ahhoz, hogy orosz ellenes politikát folytassanak és támogassák Ukrajnát.

[00:16:08]Bár mondjuk az új ö lengyel elnöknek teljesen más a politikája Ukrajnát illetően is, mint mint mint mondjuk Donald Tusnak a miniszterelnöknek.

[00:16:20]Tehát Ukrajnának az az érdeke, hogy több NATO országot és európai uniós országot ezekben az esetekben itt teljes átfedésről beszélünk.

[00:16:29]Eszkalálódjon a háború és egy komolyabb fenyegetés érje Oroszországot.

[00:16:34]Oroszországnak nem hiszen látjuk, hogy az ukrán fronton semér el mindig megfelelő sikereket orosz szempontból sokkal nehezebb lenne, hogyha ez a háború eszkalálódna.

[00:16:43]Kis Rajmunnak köszönöm szépen a beszélget.

[00:16:46]Köszönöm szépen.

[00:16:47]Önök pedig ne menjenek messzire.

[00:16:47]A 13 órai hírek után folytatódik a láncreakció.

[00:16:50]És beszélünk majd arról, hogy a Paris Saint-Germain BL győzelme után Párizs ismét lángba borult.

[00:16:55]Voltak, akik arra használták ki ezt az eseményt, hogy törjenek, zúzzanak.

[00:17:01]illetve beszélünk majd arról, hogy Európa több országában is már attól tartanak, hogy egy nagy lakosságcsere fog létrejönni, vagyis, hogy egy idő után a az illegális bevándorlók vagy bevándorló hátterű személyek többségbe kerülnek az adott társadalomban.

[00:17:19]Erről beszélgetek majd Miálovic Zoltánnal és Dóc Edittel.

[00:17:24]Tartsanak velünk a szünet után is.

[00:17:44]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:17:46]Dóca Edit a Migráció Kutatóintézet vezető elemzője és Mihálovic Zoltán a Makronómint intézet geopolitika jellemzője.

[00:17:55]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.

[00:17:57]Köszönjük szépen.

[00:17:59]Köszönjük szépen.

[00:18:00]És folytassuk azzal, hogy voltak Párizsban, akik már megint úgy örültek egy francia csapat sikerének, hogy gyakorlatilag szétverték és felgyújtották a várost.

[00:18:13]Bár a Paris Saint-Germain megnyerte a Bajnokok Ligáját.

[00:18:15]A párizsi fiatalok az utcákra vonultak, ahol zavargásokat robbantottak ki és hatalmas pusztítást okoztak.

[00:18:22]Több száz embert vettek őrizetbe, tuatnyi rendőr megsérült, és legalább egy ember életét vesztette.

[00:18:26]Még a szurkolók többsége békésen ünnepelte a győzelmet.

[00:18:31]Kisebb, főként bevándorlóhátterű fiatalokból álló csoportok zavargásokba kezdtek.

[00:18:35]Tüzet gyújtottak, üzleteket rongáltak meg, tűzijátékokat lőttek a rendőrökre és járműveket rongáltak meg.

[00:18:42]Loron Nyunyesz francia belügyminiszter közölte, hogy országszerte mintegy 780 embert vettek őrizetbe, közülük 480-at a párizsi régióban.

[00:18:52]57 rendőr megsérült, többségük tűzijátékok és lövedékek által okozott könnyű sérüléseket szenvedett.

[00:18:58]A miniszter az erőszakot teljesen elfogadhatatlannak nevezte, és megjegyezte, hogy az incidensek körülbelül 15 városban történtek.

[00:19:06]Az erőszakos eseményekre reagálva Marine Löpen így nyilatkozott: "Csak Franciaországban vált ki egy futballklub győzelme zavargásokat.

[00:19:15]Csak Franciaországban érzi úgy mindenki, hogy a győzelem éjszakáján be kell zárkóznia az otthonába, hogy elkerülje az erőszakkal való szembesülést.

[00:19:23]A franciák már nem bírják elviselni ezeket a káoszjeleneteket, amelyek a legkisebb örügyre is elszaporodnak.

[00:19:34]Emanuel Macron a franciák első számú vezetője meg gyakorlatilag Putyinnal akar Oroszországgal szemben állni, de még a francia utcák rendjét sem tudja fenntartani egy BL győzelem után.

[00:19:48]Hogy is van ez, Edit?

[00:19:51]Nos, ugye azért azt, hogy ami Franciaországban történt, az egészen szélsőségesnek mondható volt, hiszen azért nem csak Franciaországban, hanem több más európai nagyvárosban ünnepeltek, köztük ugye Budapesten is ünnepeltek a szurkolók és és utcákra vonultak is, de Budapestet nem verték szét, meg nem Budapestet nem.

[00:20:07]Így van.

[00:20:07]Hát ez egy nagyon lényeges különbség Franciaországhoz képest.

[00:20:10]Én azért azt gondolom, hogy Franciaországban erre számítani lehetett.

[00:20:14]már csak azért is, mert egy francia csapat játszott, de azt gondolom, hogy ennek még nem kellene egy egy indoknak lennie.

[00:20:20]Ugyanakkor azért azt is látni kell, hogy az elmúlt években Franciaországban nagyon sok olyan szélsőséges eset történt, amelyek mögött általában bevándorlók vagy bevándorló hátterűek álltak.

[00:20:31]Most lehetne akár említeni még ugye az nagyjából az eseménysorozatnak is az egyik fontos kulcspontját, amikor néhány évvel ezelőtt egy történelemtanárt konkrétan lefejeztek Franciaországban, és üzenkívül még lehetne beszélni az egy sorszélsőséges eseményről, amik történtek.

[00:20:49]De hát összességében azért az, hogy ő, hogy elsősorban a bevándorló hátterűek álltak a zavargások mögött, erre nyilván számítani lehetett.

[00:20:57]Ez egy másik kérdés, hogy maga a francia főváros miért nem volt erre ennyire felkészülve?

[00:21:04]Mi az alapvető különbség Nyugat-Európa meg mondjuk Budapest meg Krakkó között?

[00:21:09]Azért kérdezem Krakót, mert a a Viszla Krakkó, aki megnyerte a lengyel bajnokságot, hát ott nem történt semmi.

[00:21:15]Teljesen nyugodtan ünnepeltek.

[00:21:18]Budapesten is sikerült Kordában tartani.

[00:21:20]Ugye összecsaptak egymással a az Árzená meg a meg a PSG szurkolói, de hát itt nem volt semmi.

[00:21:27]Igen, itt közép, illetve Kelet-Európa, valamint nyugat a nyugat-európai nagyvárosok között lényegében, hogyha meg kéne ragadni a különbséget, azt lehet mondani, hogy nyugat-európai nagyvárosokban, fővárosokban elindult egyfajta párhuzamos társadalmaknak a kialakulása.

[00:21:41]Tehát itt most ugye Párizsról beszélünk a a PSG győzelme kapcsán meg a meg a francia nagyvárosokról, de egyébként hasonló párhuzamos társadalmi struktúráknak a kialakulása megfigyelhető egyébként már Londonba, London külvárosaiba, Rómában még annyira talán nem, Berlinben sem még annyira, de hogy egy ilyen tendencia jól látszik a nyugat-európai nagyvárosokban.

[00:22:04]És ugye emlékezzünk vissza, hogy tavaly is, mikor szintén megnyerte a PSG a Bajnokok Ligáját, akkor is volt egy hasonló incidensorozat Párizsban és a nagyobb városokban, de ez ahhoz képest még még eszkalálódott, tehát a számokon jól látszik, hogy mennyi sérült volt.

[00:22:21]A k kárfelmérés nyilván még folyamatban van, és ahogy Edit is említette, korábban is voltak hasonló incidensek, nyilván nem Bajnokok Ligál győzelemhez köthetően, hanem más eseményekhez.

[00:22:32]Mond mondok egyet.

[00:22:34]Amikor Szenegál megnyerte az Afrika kupát, akkor bevándorló hátterűek felgyújtották Párizst.

[00:22:39]Tehát akkor is így örültek gyakorlatilag.

[00:22:41]De lépjünk egy kicsit tovább.

[00:22:44]A megszólalt egy egy radikális jobboldali politikus, Erik Zenmó, ő a Reconket pártnak a vezetője, és hogy ő elítélte ezt az egészet, az erőszaknak semmi köze a futballhoz, és ő azt mondja, hogy ezek egy civilizációs gerilla háborúnak az első jelei, amik végbe mennek Párizs utcáin.

[00:23:03]Szükségünk van egy átfogó visszatérítési politikára, hogy visszahozzuk a békét Franciaországba.

[00:23:11]Ez a visszaterítési politika, ez az, hogy a bevándorló hátterű embereket visszatérítik, tehát visszaküldik a kiindulási országba, mondjuk egy afrikai országba például.

[00:23:23]Igen, de nem is feltétlenül a összességében a bevándorlókat, hiszen azért Franciaországban is jócskán, csakúgy, mint egyébként más nyugat-európai országban, azért jócskán vannak azok is, akik valóban legálisan érkeztek más kultúrából, más szocializációs környezetből Franciaországba.

[00:23:40]és tudtak integrálódni.

[00:23:42]elsajátították a nyelvet, legalább valamilyen mondjuk középfokú mértékben elhelyeztekedtek a munkaerőpiacon, a gyerekek iskolába járnak, de nyilván ugye ott van az a ott van az a másik másik jellegű csoport, akik ugye vagy illegális bevándorlók, vagy más okból jogtalanul tartózkodnak Franciaországban, vagy pedig olyan bevándorló háttérrel rendelkeznek, amely már inkább a szélsőségesség irányába mutat, vagy pedig már Franciaországban radikalizálódtak valamilyen úton, módon.

[00:24:12]De hogy egyébként hogy lehet ez?

[00:24:12]Tehát, hogy visszaterítési politika egyébként egy konferenciát is rendeztek ezzel kapcsolatban.

[00:24:18]Ugye párhuzamos társadalmakat említettél.

[00:24:19]Hát vannak olyan negyedek Brüsszelben is, Párizsban is, ahova nem is mer bemenni a rendőrség, saját törvényeik, saját szabályaik vannak.

[00:24:29]Ezt jelenti a párhuzamos társadalom.

[00:24:31]Radikalizálottak, hogy tudják őket illegálisan vannak ott, hogy tudják őket visszaküldeni a kiindulási országba.

[00:24:39]ha tehetlen velük szemben a hatóság.

[00:24:44]Igen.

[00:24:44]És ezeket a területeket nyugodtan nevezhetjük igazából nógózónáknak is.

[00:24:45]És itt az elsődleges probléma az, hogy már a kezdetektől fogva a francia rendőrségnek nem voltak meg ahhozok a jogosítványai, ami amik az ilyen helyzet kezeléséhez elsődlegesen szükségesek.

[00:24:57]És most már úgy tűnik, hogy hogy nem is lesznek meg.

[00:25:01]És ez azért is érdekes, mert hogyha a francia társaln meg a franciáknak egyébként a vérmérsékletit nézzük, mindig is egy heves vér vérmérsék tásamról beszéltünk.

[00:25:12]Nem véletlen, hogy a forradalmak idején is ők ők voltak az elsők között a nagy forradalmi hullámok tekintetében is, amikor amikor az első incidensek megjelentek, az általá Franciaországban történt és ahogy te is mondtad, vannak olyan területek, ahova a rendőrség egyszerűen nem mer bemenni, egyrészt erősítés híjen, másrészt pedig amint mondtam, nincsenek megfelelő jogosítványaik, meg nincsenek kiképezve ezekre a problémáknak a kezelésére a rendőrök, a rendészet.

[00:25:39]És innentől kezdve ugye ez egy öngerjesztő folyamat is, tehát hogyha nincs példa statuálva ezeknél az eseteknél, akkor akkor el tud bújánzani az incidenseknek ez a ez az ága is.

[00:25:50]Egyébként a CSA nevű intézet készített egy felmérést, eszerint, ezt most május végén tették közé, eszerint a franciák több mint 70%-a úgy véli, hogy a bűnözés kezelhetetlen méreteket öltött a az országban.

[00:26:04]És egyébként ez a ez a felmérés a 2025-ös év után érkezik, amikor erőteljesen emelkedett a bűnözés, a kábítószerfogyasztás, a kábítószerterjesztés az országban.

[00:26:18]Azért az, hogy a társadalom több mint 70%-a nem érzi magát biztonságban, az egy az egy az egy durva látlelet Franciaországról.

[00:26:26]Igen, ez egy hatalmas szám, és hogyha megnézzük ennek a közvélemény kutatásnak is mondjuk az életkor szerinti lebontását, akkor azért azt is látni, hogy a a választadóknak az öme, akik akik azt mondják, hogy nem érzik magukat biztonságban, ők azért már inkább egy ilyen 30-as életkorban vannak, vagy pedig még idősebbek.

[00:26:43]És én azért azt gondolom, hogy ez is hiszen hogy odatartozik a lakosságnak az öme, azért ez meglehetősen reprezentatív.

[00:26:49]Én azt gondolom, hogy Franciaország ezt mennyire fogja tudni kezelni.

[00:26:55]pontosabban a kormány mennyire akarja egyáltalán kezelni, hiszen azért nem újkeletű problémákról van szó, hanem hanem már tényleg évek óta látjuk Franciaországban is, hogy mi történik.

[00:27:04]Gyakorlatilag itt is 2015-16-ig vissza tudunk menni, csak úgy mint Németország vagy vagy akár Ausztria esetében.

[00:27:09]És azért azt látni, hogy Franciaországban nem igazán akarta a kormány megindítani ezeknek a problémáknak a kezelését.

[00:27:17]pedig egyébként valamennyire azért lehetne, tehát amit a Zoli is említett, hogy nem ment, nem megy be a rendőrség a nógózónákba, ezek nem most alakultak ki.

[00:27:26]Egy nogózónának a kialakulása az nem egyik napról a másikra történik.

[00:27:29]Egyébként az is érdekes ebben a statisztikában, hogy a jobboldali gondolkodású emberekről, hogyha beszélünk Franciaországban, ők nagyobb arányban fejezik ki azt, hogy élhet egyre élhetetlenebb Franciaország, de például akik mondjuk a kormányhoz húznak, ott már alacsonyabb ez a szám.

[00:27:46]A baloldali pártoknak a szimpatizánsai, ott már ilyen 50% körül van.

[00:27:53]Tehát érdekes, hogy hogy a politikai preferencia szerint vagy pártpreferencia szerint rétegződik ez a dolog.

[00:28:01]Igen.

[00:28:01]És itt a 72%-os arány azért az azt is jelenti, ahogy te is mondtad, hogy az egy dolog, hogy politikai preferencia szerint egyre alacsonyabb, ahogy megyünk a politikai paletta jobb oldaláról bal oldala fele, egyre alacsonyabb ez a szám, de azért mégis egy politikai palettán áthívelő egyetértés van abban a tekintetben, hogy a jelenlegi helyzet az nem fenntartható.

[00:28:19]Ugye te is említetted, például van a van a radikális baloldal, ez az Új Népfront nevű nevű választási koalíció, ami legutóbb is indult Franciaországban, és pont az ő körükben egyébként a legalacsonyabb ilyen éppen, hogy meghaladja talán az 50%-ot, ahogy te is említetted, akik elítélik az ilyenfajta cselekményeket, de az időseknél ott is egyébként, ahogy Edit is mondta, az időseknél ott is meglátszik, hogy az arány, akik elítérik ezeket a cselekményeket, ott azért magasabb.

[00:28:48]És hogy itt említetted te is, hogy a jobboldali gondolkodások, jobboldali párthoz tartozók esetében kiugróan magas ez az arány.

[00:28:56]Ugye az abból a szempontból nem véletlen, hogy a löpen és a bárdja féle nemzeti tömörülésnek az gondolkodásának, szellemiségének az egyik sarokköve éppen, hogy a rendpártiság.

[00:29:06]Tehát, hogy ebből a szempontból ez ez logikusan strukturálódik.

[00:29:10]Én azt gondolom most egy kicsit, hogyha Belgium felé tekintünk, vagy átmegyünk oda, ott készítettek ott is egy felmérés, Flandria képe, röviden ez a neve.

[00:29:19]Ö, tehát például Brüsszelben meg Flandriában már egyenesen attól félnek, hogy egy lakosságcsere fog lezajlani, és az európaiakat lényegében teljesen kiszorítják a a bevándorlók, és ez megjelent egy félelemként.

[00:29:38]Flandriában ezek a félelmek azért is annyira erősek, mert hogyha ránézünk Belgiumnak a demográfiai térképére, akkor azt látjuk, hogy Flandriában a leggyorsabb a demográfiai átalakulás.

[00:29:49]Tehát 2000-ben még ilyen 5% körül mozgott a külföldi állampolgárok aránya, ez 2025-re már elérte a 11%-ot.

[00:29:57]És hogyha azért ez ebben az ütemben halad előre, akkor azért nem nehéz kiszámolni, hogy néhány éven belül már azért valóban, ha még nem is beszélhetünk konkrétan lakosságcseréről, de de már beszélhetünk azért arról, hogy a a külföldi állampolgárok egyre meghatározóbbak lesznek a tartományon belül.

[00:30:17]egyébként sokan, főleg a politikai baloldal részéről úgy ütik el az illegális bevándorlás okozta a problémát, hogy ez egy összeesküvés elmélet.

[00:30:26]Itt semmi másról nincs szó, amit a jobboldali identitárius pártok kreálnak, például a löpféle mozgalom, és ez egy hazugság lényegében.

[00:30:36]Ez csak egy összeesküvés elmélet.

[00:30:37]Igen, itt én azt gondolom, hogy a kérdéshez azért realistán kell alapvetően hozzáállni.

[00:30:44]Ugye a főleg a baloldali pártoknál azért jön elő általában ez a vád, mert a baloldali pártok általában a gondolatiságukban azt szólják, hogy szükség van Európára, Európának a migrációra, mivel Európa egyébként demográfiai válságban van, a 2,1-es helyettesítés siráta alatt van a termékenység szinte minden országban.

[00:31:06]És ezért, hogy a munkő munkaerőpiac ne kapjon olyan nagy léket, ezért szükség van ugye a bevándorlókra, ugye?

[00:31:13]És és itt a törésvonal egyébként a jobboldali pártok és a baloldali pártok között, hogyha most egy ilyen nagyon leegyszerűsítő kettősséggel akarom ezt megfogalmazni, hogy itt itt van pont a törésvonal és mindkét oldal egyébként azt mondja, azt mondja a másikra, hogy összeesküvés elméleteket gyárt.

[00:31:32]Tehát ahogy bal a baloldali pártokat is, ahogy te is említetted, azt mondták, hogy a nép néppárttól jobbra álló patrióta erők például összeesküvés elmélet összeesküvés elméleteket gyártanak.

[00:31:43]Ez erről a migrációs kérdésről lényegében meg, hogy itt nincs is tulajdonképpen népességcsere.

[00:31:49]Ö és én azt gondolom, hogy népességcseréről még, ahogy Edit is említette, nem beszélhetünk kifejezetten, viszont a az európai határoknak a megvédése és a rendfenntartás az szerintem egy európai alap alapérték továbbra is, és annak is kell maradnia az elkövetkező időszakban is.

[00:32:06]Hát mondjuk azért az, hogy például Brüsszelben a tínédzserkorúaknak a 72%-a bevándorló hátterő és mindössze 10% az, aki két fehér belga szülőtől született, hogy ezek elég megdöbbentő adatok.

[00:32:19]De hadd mondjak a nézőknek még egy megdöbbentő adatot.

[00:32:26]Franciaországban született egy vagy két külföldi szülővel rendelkező gyermekek száma az 32 37%-kal csökken.

[00:32:39]Tehát ahol fehér francia franciák a szülők, ott 37%-kal csökkent a gyermekek száma.

[00:32:46]Még a két külföldivel rendelkező gyermekeknek a száma az 42%-kal nőtt.

[00:32:54]Tehát ez egy ez egy brutális adat.

[00:32:57]Igen.

[00:32:57]Mondjuk Franciaországról én azt gondolom, hogy egy kicsit speciálisabb helyzetben van tekintve, hogy egy meglehetősen nagy gyarmati múlttal rendelkezik.

[00:33:04]És és nem is véletlenül van az, hogy ha Franciaországban járunk, akár csak Párizs utcáin, akkor gyakran találkozunk például afrikaiaknak tűnőekkel, akik nem feltétlenül illegális migránsok, hanem ugye nagyon sokan az egykori gyarmatbirodalmakból érkeztek, egykori gyarmat országokból érkeztek már Franciaországba, és ugye azért ők is benne vannak ezekben az arányokban.

[00:33:27]Tehát én azt gondolom, hogy maga a helyzet egy kicsit azért összetettebb, de valóban, hogyha a számokat nézzük, akkor akkor egy belátható időn belül, még ha nem is most, meg ha én még mindig azt mondom, hogy még lakosságcseréről még korai beszélni, de hogyha ez a tendencia valóban folytatódik, és a francia lakosság száma az egyre csökkenn fog, és egyre növekedni fog a külföldiek arány, akkor valóban idővel hát ugye ez tud lenni az eredmény ennek a folyamatnak egy lakosságcsere.

[00:33:55]tulajdonképpen volt egy ilyen adat, ugye ezt még Soros György vízionálta, illetve aztán az ENS gondolkozó központjában is megjelent, hogy 2050-ig 60 millió migránst kell behozni Európába.

[00:34:14]Ez egy terv tervnek a része lényegében.

[00:34:18]Igen, ez ez már egy jó pár éves történet.

[00:34:20]Ugye itt megint ez a az egésznek a gondolatisága és eszmélyisége megint visszafuttatható a demográfiai és a munkaerőpiaci problémára.

[00:34:27]Ugye egyrészt munkaerőhiány is van, vannak olyan állások, amit az európaiak nem akarnak, vagy nem tudnak betölteni.

[00:34:35]És ide az a ez gondolatisság szerint az a az a megoldás ennek, hogy külföldről hozunk be bevándorlókat.

[00:34:47]Nyilván a legjobb út szerintük is ugye a legális mód.

[00:34:50]Viszont itt a munkaerőpiac mellett pedig a demográfiai probléma is továbbra is aktuális, amit az előbb említettem.

[00:34:58]Hiszer nincs olyan ország Európában, ahol a 2,1-es helyettesítési ráta rendelkezésre állna eddig.

[00:35:04]És ha jól emlékszem, most a 2, egés sincs meg már friss adatok szerint Európában sehol.

[00:35:10]Tehát nyilván itt több alternatív forgatókönyv van ezeknek a kezelésére, amit te is mondtál, az az egyik alternatív forgatókönyv.

[00:35:16]Nyilván ennek most úgy tűnik, hogy Európában nem igazán van társadalmi támogatottsága.

[00:35:22]Elindult egy vita azzal kapcsolatban, értelmiségiek körében, hogy mi legyen a terv, korlátozzuk az illegális bevándorlást, vagy elkezdjük ezt a bizonyos visszatérítést?

[00:35:32]Tehát, hogy gyakorlatilag visszatoloncolják a kiindulási országba mondjuk a Franciaországba érkezett illegális bevándorlókat.

[00:35:39]Egy konferenciát is rendeztek erről Portugáliában.

[00:35:41]Hogy áll, hogy áll ez a vita?

[00:35:46]Nos, az, hogy Portugáliában rendezték meg, szerintem abból a szempontból is nagyon érdekes, hogy Portugália szomszédságában Spanyolországban nagyjából fél millió illegális bevándorlónak a legalizálását tervezik.

[00:35:57]Tehát ugye az ő rendezetlen státuszokat most ugye tulajdonképpen rendeznék és legálisan tudnának Spanyolországban tartózkodni.

[00:36:04]Úgyhogy én azt gondolom, hogy már a helyszín megválasztása is szimbolikus ebből a szempontból.

[00:36:07]és felvet egy harmadik lehetőséget is, hogy ugye nem csak a a migránsok behozatala van, nem csak az van, hogy akkor vissza tudjuk őket küldeni, hanem a már itt lévő embereket is tudjuk rendezni az ő státuszukat.

[00:36:21]Franciaország ebbe az irányba lépett, de uniós szinten azért erősödik az az álláspont, hogy egy szigorúbb politikára van szüksége.

[00:36:29]És ezt támasztja alá az is, hogy már azok a tagországok is, amelyek eddig a úgynevezett Wilcommans kultúr mögé beálltak, nem csak Németország, hanem más országok is, amelyek jó hát szívesebben befogadták az illegális bevándorlókat, már ők is inkább a visszatérési központok lédesítésén kezdenének dolgozni.

[00:36:50]Tehát összességében azért azt látni, hogy elindult egy bizonyos irányváltás, legalábbis gondolati síkon az uniós politikában.

[00:37:00]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy június közepén lép hatályba az európai migrációs paktum.

[00:37:08]Azonban sok EU-s tagállam máig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

[00:37:13]tartsanak velünk a szünet után